Toplista

I S M E R E T L E N VIZEKEN

Szerencsére rengeteg kisebb-nagyobb folyóvizünk van, amelyek ideálisak vízitúrázására, azonban ezek többségét csak kevesen ismerik. E havi Top 10-es válogatásunkkal pont ezen szeretnénk változtatni.

Írta: Malárik Attila, Haraszti Béla, Zanócz Róbert, Prikler György

A horvát–magyar határ mentén

Fotó: Malárik Attila

A Dráva Dél-Tirolban ered, nagy vízhozamú, széles, mély, izgalmas folyó, amely nálunk a horvát határ mentén kanyarog. Vízitúrázni csak a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) engedélyével és szigorú feltételeivel lehet: kétnaponta maximum 35 fő indulhat Őrtilosról Drávaszabolcsig pontosan 6 napot evezve, sátorozni pedig csak a 7 kijelölt, a DDNPI által gondozott táborozóhelyen lehet. Mivel a Dráva a szóban forgó szakasz számos részén Horvátország területén folyik – az első napon Őrtilos és Vízvár között az államhatár a folyótól több km-re esik, a bal parton is Horvátországhoz tartozó falvak vannak –, az engedély tartalmazza a határnyitás nélküli határátlépést is, de a kikötés tilos. Legszebb, legveszélyesebb és legvadabb, örvényekkel tarkított etapját az első nap tartogatja. A folyó mintegy 10 km/h sebességgel folyik, de érintetlensége miatt itt a legszebb. Mellékágakba a behajózás csak tapasztalt evezősöknek javasolt (veszélyes, ZWC jellegű, áradáskor WW I). Duzzasztóművek Magyarországon nincsenek, de a nagy esés és gyors sodrás miatt hídlábaknál, bedőlt fáknál, kikötésnél, parthoz közel hajózva fokozottan figyelni kell. Az őrtilosi vízmércén mért 150 cm-nél magasabb vízállás esetén a DDNPI megtilthatja az indulást, ami elsősorban a veszélyes örvények miatt indokolt. A 2. napon a Heresznyei-löszfaltól a folyó esése és a sebessége lecsökken, ZWB típusúra enyhül. A 3. naptól Barcstól hajókkal is találkozhatunk.

Tipp

Érdekes lehet a Dráva mellett a Murán is evezni, amelynek torkolata Őrtilosnál van. Muraszemenyétől indulva a 40 km-es távot a profik 1 nap alatt, a kevésbé edzettek 2 nap alatt (Molnáriban történő sátorozással) teljesíthetik. Tavasszal, nagyobb víz esetén, Lentitől a Kerkán is indulhatunk. A murai és a kerkai evezéshez a Vas Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya ad engedélyt.

Klasszikus vízitúra

A Felső-Tisza hazánk egyik legjobban ismert, sok ember által kedvelt, kezdők számára kifejezetten alkalmas, de tapasztaltaknak is sok élményt adó, kempingekkel jól ellátott, ZWB–ZWA jellegű „vízitúraterepe”. A kétezres évekig nyáron a folyó szinte minden kanyarulatában találkozhattunk vízitúrázókkal, a ciánszennyezés – amelynek még a legkisebb nyomai is teljesen eltűntek a Tiszából – és az egyetemistákat elszívó fesztiválok miatt azonban napjainkban már jóval nyugalmasabb az élet errefelé. A Tiszabecs–Tokaj-szakasz hét nap alatt teljesíthető, és miden éjszakára találunk vízparti kempinget. Klassz élményt nyújt a Szatmárcseke előtti Túri-bukógát fürdésre kiválóan alkalmas, mesterséges vízesése. Kiemelkedő a sok homokos föveny, a tájegység rengeteg nevezetessége, műemléke, látnivalója.

Aki már sokszor végigevezte a fenti vízitúrát, az kirándulását kombinálhatja a felső szakaszon egy Kishódostól kezdett kiruccanással a Túron, az Öreg-Túron, valamint az alsó szakaszon egy, a Bordog-ártérbe vagy magára a Bodrogra tervezett 2-3 napos kalanddal. Érdekes és veszélyektől nem mentes, tapasztalt túrázóknak ajánlott túrabővítési lehetőség még a kárpátaljai Bustyaházától (Bustina) szervezett WW I-es evezés (Tiszabecsnél a határátlépés bonyolult, Bustyaháza felett a román–ukrán határszakasz miatt az evezés még bonyolultabb, csak helyi túraszervezőkkel megoldható).

Tipp

Aki szereti az extrém kihívásokat, annak jó program lehet a Tiszabecs és Tokaj között rendezett 48 órás teljesítménytúra, amelyet minden év pünkösdjekor szervez a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Természetbarát Szövetség. Idén június 2-án lesz a gyülekezés a tiszabecsi Vidám Delfin kempingben, ahonnan nekivág a mezőny a 200 kilométeres távnak. További infó: tirpakturista.hu

Dunakanyar

Fotó: Malárik Attila

Esztergomtól Budapestig

Épp belefér két napba egy evezés a Duna festői szépségű folyószakaszán, Esztergomtól Budapestig. A várhegy tetején lévő esztergomi bazilika a túlpart közeléből a leglátványosabb. Itt ömlik a Garam a Dunába. Közvetlenül alatta a Burda-hegység tövében lévő keskeny mellékág különleges látványát se hagyd ki. Szob fölött alacsony vízállásnál hatalmas kavicsos zátony látszik, alatta az Ipoly torkolata. Utána sorban következnek a Dunakanyar hangulatos települései: Szob a Luczenbacher-kastéllyal, Zebegény a kihagyhatatlan Hajózástörténeti Múzeummal, a Szent Mihály-hegy után Nagymaros, majd a túlparton – két fürdésre is alkalmas öblöt követően – Dömös és Visegrád. A fellegvár látványa zárja az első napot. Éjszakázz a Szentendreisziget csúcsán a környék legkedveltebb sátorozóhelyén! Kisorosziba még az este folyamán érdemes besétálni.

A következő nap a hangulatos települések mellett a vizekhez közvetlenebbül kötődő természeti szépségekről szól. Dunabogdány strandja után előbb a jobb, majd a bal part szigetei mögött találhatsz hamisítatlan ártéri erdei hangulatot és rengeteg vízimadarat. A híd Tahinál az út harmadának a megtételét jelzi, felette pedig mindkét parton jó pihenőhelyet találsz. Némi további evezést követően Leányfalu, valamint a szűkület után a szentendrei szabadstrand kihagyhatatlan megálló.

Tipp

Szentendrétől a Római-partig négy kisebb sziget esik útba: egy a jobb, a többi a bal part közelében. Hangulatos pihenőhelyet a Luppa-sziget platánjai alatt, illetve mellette, a parthoz kötött, vízen úszó büfében is találsz. Innen egy rövid csorgással egy óra alatt megérkezel a Római-partra.

Körösök

Körösök dióhéjban

Az Erdélyi-középhegységben eredő Körösök magyarországi, már „kellően belassult”, sok-sok kanyarral tarkított szakaszai igen változatos hullámtéri és medertulajdonságokkal rendelkeznek. A Sebes-Köröst a határ melletti Körösnagyharsányi-bukógáttól indulva érdemes megevezni. A Kettős-Körössel való találkozásáig ez az 55 km-es folyószakasz viszonylag gyorsabb és lendületesebb, mint a többi Körös, és a Körösladány duzzasztójáig tartó részen elég sok homokos és sóderes szakaszt is találunk, ami kedvez a nyári fürdőzéseknek és a folyóparti vadkempingeknek.

A Sarkad városának térségében magyar területre érkező Fekete-Körös egy kanyargós, mintegy 15 km-es szakasz után – a Gyulánál beérkező Fehér-Körössel egyesülve – Kettős-Körösként folytatja tovább útját

(37 kilométeren át) nyugat felé. A Békés duzzasztójánál található kishajókikötő sólyáján csak 10 métert kell áthúznunk hajóinkat, és az eddigi duzzasztott, széles víztest után folyamatosan válik az egész folyó és környezete rendkívül vadregényessé. Vannak, akik csak innen kezdik a vízitúrájukat, hiszen a békési kikötő és a hozzátartozó Dánfoki Üdülőközpont egy „soklapátos” minősítésű vízitúraközpont is egyben.

A Békés–Köröstarcsa- (20 km), a Köröstarcsa–Gyomaendrőd- (23 km), valamint a Gyomaendrőd–Szarvas-szakasz (23 km) „érintetlensége” még magyar viszonylatban is kiemelkedő. A Félhalom holtágrendszere közelében találkozó Kettős- és Sebes-Körös Hármas-Körösként folytatják 92 km-es útjukat egészen a Tiszáig. Szarvast elhagyva a békésszentandrási duzzasztó melletti hajózsilip segítségével átpakolás nélkül juthatunk az „alvízre”, amely az előző szakaszokhoz képest egy kicsit nagyobb sodrással, illetve meredekebb partfallal jellemezhető leginkább. A Békésszentandrás–Kunszentmárton- (26 km) és a Kunszentmárton–Csongrád-szakasz (20 km) még csöndesebb, mint a „fenti” részek, ám a csongrádi összefolyásnál (Körös-torok) található, közel 1 km-en elnyúló, homokos, nyüzsgő strand és a vízparti üdülőövezet hangulata hamar viszszahoz minket az előző napok csöndes lazulásából. További részletek: www.korosok-vizitura.hu

Magyarország leghosszabb csónakcsúszdáján

A Rába a Hernádhoz és Sajóhoz hasonlóan kanyargós, viszonylag sekély, sok alámosott parttal, bedőlt, evezést akadályozó fával tarkított, szeszélyes vízjárású, technikás folyó, mégis sokkal közkedveltebb a hazai vízitúrázók körében. Felső szakasza kempingekkel és kikötőhelyekkel viszonylag sűrűn ellátott. Szentgotthárdnál a Lapinccsal egyesülve vízhozama már nyáron is evezhetővé teszi, bár nagy szárazság idején arra készüljünk fel, hogy sok kavicspadon kell majd kiszállni. Ennek ellenére érdemes 10 km-rel feljebbről, az alsószölnöki duzzasztómű mellől kezdeni a túrát, mert itt a Rába egy „keskenyebb arcát” mutatja, valamint így keresztülevezhetünk Magyarország leghosszabb csónakcsúszdáján, a szentgotthárdi kaszagyári duzzasztó mellett.

A folyó felső szakasza Sárvárig tart, tapasztalt túrázóknak ajánlott ZWC, áradásokkor WW I jellegű. Duzzasztóművekkel ezen a szakaszon gyakran találkozunk (Alsószölnök, Szentgotthárd, Csörötnek, Körmend, Ikervár). Ez utóbbi duzzasztó után kisvíz esetén a régi Rába-mederben 10 km-en át nem lehet evezni, csak Ikervár üzemvízcsatornáján. Az áthaladáshoz előzetes írásbeli engedélyt kell kérni. Sárvár után a folyó esése csökken, sebessége lelassul (ZWB jellegű). Itt már kevesebb kempinget találunk: sátorozni a falvak melletti kikötőkben, strandokon lehet.

TIPP

A Rába teljes magyarországi szakasza Győrig edzett túrázóknak 1 hét alatt (210 folyamkilométer), legvadregényesebb része pedig – Alsószölnöktől Rábahídvégig– egy hosszú hétvégén, akár 3 nap alatt is teljesíthető.

Hernád

Fotók: Malárik Attila

A méltatlanul mellőzött

A Hernád szépsége, érintetlensége, kanyargós, kiszámíthatatlan vadsága, tiszta vize miatt hazánk legjobb vízi útjai közé tartozik, mégis – a Rábához képest, amelyhez nagyon hasonlít – kevesen hajózzák. Talán a vízparti kempingek hiánya, talán a rossz marketing, talán a FelsőTisza vagy a Bodrog „elszívóhatása” miatt veszik kevesen célkeresztbe, pedig garantáltan nem fog csalódni az, aki egy kis vizes kalandra vágyik. A schengeni határnyitás előtt a túrákat Kékedről lehetett kezdeni, manapság ugyanakkor már a Kassa (Košice) alatti Alsómislyétől (Nižná Myšlʼa) vagy Hernádzsadány (Ždaňa) duzzasztójától is indulhatunk. Kassán átevezni nem lehet, viszont a folyó kedvelt része még a Kisladnától (Malá Lodina) Kassáig tartó (WW I-es nehézségű) szakasz, amelyet a nagy esése és a mederben található sziklák miatt csak polietilén hajókkal, nagy tapasztalattal evezhetünk.

Hazai szakaszon a folyó jellege ZWC–ZWB, de a fatorlaszok, bedőlt fák, szigetek, éles kanyarok, alámosott partok miatt csak tapasztalt vízitúrázóknak ajánljuk. Duzzasztókkal a magyarországi szakaszon Hernádszurdok, Gibárt, Felsődobsza és Bőcs mellett találkozunk. Bőcs után a folyót a kesznyéteni duzzasztó felvízcsatornájába terelik, amely közvetlenül a Sajóba ömlik, így Bőcs és a Sajóba vezető torkolat között a vízitúrázás nem javasolt – a Hernád-túrát ennek megfelelően Bőcsig érdemes tervezni. Kékedtől Bőcsig 1 hét alatt kényelmesen eljuthatunk.

A cakkos levelű sulyom vidékén

Fotó: Malárik Attila

A Tisza-tó története csupán 44 évre nyúlik vissza: az 1973-ban épített kiskörei erőműnek, valamint a duzzasztógátnak köszönheti a létét. Szerencse, hogy az eredeti elképzelésekhez képest a tározót nem töltötték fel teljesen. 127 négyzetkilométeres felületének a harmada sziget, változatos élőhelyei pedig számos vízinövénynek, hal-, kétéltű- és madárfajnak adnak otthont. A tó Tiszavalki-medencéjében madárrezervátumot találunk, amely a Hortobágyi Nemzeti Park egyik fő büszkesége. A tavon evezve kizárt, hogy szürke gémet, tőkés récét, bakcsót, vöcsköt, csért, kormoránt ne lássunk. A náddal, gyékénnyel szegélyezett vízfelületeken tavasztól őszig tündérrózsa, vízitök, tündérfátyol virít. A cakkos levelű sulyom akkora területeken növeszti tüskés termését, hogy a környékbeliek nem is értik, miért került fel a védett növényfajok listájára.

A túrákat érdemes Tiszafüredről indítani. Előbb a Füredi-morotva zegzugos járatait derítsük fel, aztán – ha már vége a tilalmi időnek – a X. öblítőcsatorna felé keresztezzük a Tisza medrét, és vegyük az irányt a Nagy-morotván át Tiszavalki-medence felé. A kacskaringós vízi ösvény után a morotva nádasokkal zárt nyugodt világa, a Tiszavalki-medence nyílt panorámája és vízimadárbősége miatt sokaknak ez a kedvenc útvonala. Hosszabb program, amikor a Kis-Tiszán (a tó vízi főútvonalán) átevezünk Poroszlóra, ahol feltétlenül keressük meg az ökocentrumot. Itt testközelből nézhetjük meg a Tisza-tó gazdag élővilágát, a fő attrakció az óriási édesvízi akvárium.

Tipp

A tavon délre indulva az Óhalászi-sziget kínál jó túracélpontot. A terület elárasztását megelőző időben Újlőrincfalvára áttelepített kis halászfalu emlékművéhez érdemes a madármegfigyelő torony tövétől elsétálni.

Térképek: Bába Imre, Bagaméri Gergely

Mosoni-Duna

Ezzel garantáltan nem lőhetünk mellé

A Mosoni-Duna a Duna Rajkánál kiágazó fattyúága, amely 125 km hosszú. Rajkától Halásziig gyors, a behajló fák miatt technikás folyó, Halászitól válik szélesebbé és lassabbá, a kezdőknek itt érdemes kezdeni. Duzzasztómű egyedül Mosonmagyaróváron van, ahol a folyó bal oldali ágában egy csónakcsúszdán ereszkedhetünk le. Töltést csak Mecsértől találunk a vízparton, mert a felső szakaszán a vízszintet a kiágazásnál zsilippel szabályozzák, és árvízvédelem csak az alsó szakaszon, a visszaduzzasztás miatt van. Ennek megfelelően dunai árvízkor a legalacsonyabb a szintje, mert Győr védelme miatt kevés vizet engednek a folyóba. Kempingekkel (7 db) és sátorozóhelyekkel (8 db) az egyik legjobban ellátott folyónk. A profik 3 nap alatt is teljesíthetik a távot.

Tipp

A Mosoni-Duna jelentősebb mellékfolyója a Mosonmagyaróváron betorkolló Lajta. Érdekes lehet a túrát egy 2napos, Bruck an der Leitha városából induló evezéssel kombinálni. A Lajta a Mosoni-Duna felső szakaszához hasonló technikás folyó, ezért tapasztaltabbaknak javasolt. Mosonmagyaróváron a Malom-ági Lajtán található Magyarország talán legérdekesebb – a malom alatt, a régi malomkerekek helyén vezető – csónakcsúszdája.

Fotó: Rácz Norbert

A Szigetközi holtágrendszere

Zegzugos vízi világ

A Szigetköz a Duna és a Mosoni-Duna között elterülő kistáj. Két nagyobb egységre tagozódik: 16–12 cm/ km esésű Felső-Szigetközre és a 10–6 cm/km esésű Alsó-Szigetközre. Holtágrendszere viszont a Duna és a Duna menti töltés között található, mintegy 50 km hosszú, 1–4 km széles vadregényes élő vizekkel keresztül-kasul behálózott, keresztgátakkal, nádas tavakkal, sodró kis ágakkal és szélesen hömpölygő főágakkal tarkított ártéri világ. Gyakorlatilag minden megtalálható itt: zúgók, a Rábához hasonlóan kanyargó mellékágak, a Túr bukóit idéző, fürdésre alkalmas keresztzárások, a Vajas-fokra emlékeztető tündérrózsás, kristálytiszta vizű holtágak, az Alsó Szigetközben pedig nagy, nádas tavak. Egyediségének köszönhetően különösen alkalmas kényelmes csillagtúrák szervezésére, azonban - a holtágrendszer összetettsége miatt - a kezdő vízitúrázóknak helyismerettel rendelkező túravezetővel érdemes nekivágni a kalandozásnak. Vízparti kempingeket Dunakilitiben, Dunaszigeten (Doborgazsziget és Cikolasziget településrészen), Kisbodakon, valamint Ásványrárón találhatunk. Csillagtúrákat a Felső-Szigetközbe az első kettőből, az Alsó-Szigetközbe az utolsó kettőből szervezhetünk. Az Öreg-Duna vízszintje a szlovákiai bősi erőmű felvízcsatornájába történt elterelés miatt több méterrel csökkent, a holtágrendszer vízszintje alatt van 3–4 méterrel. Az ártér jelenlegi vízszintjét fenékküszöbbel, visszaduzzasztott vízpótlással oldották meg.

Tipp

A Csallóköz holtágrendszerébe is érdemes átevezni, amihez helyismerettel rendelkező túravezető szükséges.

Fotó: Rácz Norbert

Fotó: Malárik Attila

Evezős természetjárás

Gemenc nevét hallva sokaknak egy hatalmas erdő jut az eszébe, de szerencsére egyre többen ismerik Gemenc másik arcát, a Baja környéki Duna-mellékágak vízi világát. Mellékágak a Sió torkolatától Báta határáig találhatók a Duna mindkét partján. Az ártér itt 5–7 km széles, sok mellékág vagy régi folyómeder így nincs állandóan elzárva a főágtól. A nagyobb mellékágak közül Érsekcsanádnál a Rezéti-Holt-Duna és a VénDuna mindig járható, a kisebb mellékágak közül csak közepes vagy magasabb vízállásnál lehet végigevezni a Gemenci-Holt-Dunát, Baja alatt pedig a SzeremleiDunát, a Kádár-szigeti-mellékágat, illetve a MóriczDunát. Nem érdemes bánkódni akkor sem, ha alacsony a vízállás, ugyanis a Duna itt tele van homokzátonyokkal és kitűnő fürdőhelyekkel.

A meleg vizű Sugovica szomszédságában (a stranddal szemben) a Petőfi-szigeten és a Pandúr-szigeten is találunk táborhelyet vagy akár fedett szállást. Gyakorlott evezősök Bajáról egy nap alatt képesek eljutni a RezétiHolt-Dunáig, a Veránka-szigetet is megkerülve. Nevével ellentétben ez egy élő mellékág, ráadásul a környéken a leghosszabb. Az ágbejárattal szemben az érsekcsanádi oldalon kihagyhatatlan a halspecialitásairól híres Rév csárda. Ha az erdőben csendben és figyelmesen evezünk, szarvast, őzet, vaddisznót, sőt még hódvárat is láthatunk és egy kis szerencsével a területen fészkelő rétisasok vagy fekete gólyák valamelyikét is megfigyelhetjük. 

Tipp

Érdemes minden évszakban, más-más vízállásnál visszajönni, különösen ősszel, szarvasbőgés idején.

Gemenc

A vizeket evezhetőségük és veszélyességük alapján „szelíd vizekre” (Zahmwasser) és vadvizekre (Wildwasser) osztják. Ezeken belül további kategóriákat különböztetnek meg.

Szelíd vizek (Zahmwasser – ZW)

ZWA – Álló vagy lassan folyó víz, amelynek sebessége a gyalogló ember sebességénél kisebb. Az áramlási sebesség nem haladja meg a 4 km/órát. ZWB – Lassan folyik, sebessége kissé meghaladja a gyalogos sebességét (4–6 km/óra). Fölfelé az áramlási iránnyal szemben még evezhető. Ilyen a hazai folyók legtöbbje. ZWC – Az ilyen folyóvizek sebessége 6–7 km/óránál nagyobb, helyenként (kanyarokban, szűkületekben) felgyorsul a víz, megjelennek a limányok, a kisebb hullámok. Felfelé kajakkal és kenuval nagyon nehezen evezhető.

Vadvizek (Wildwasser – WW)

WW I – Könnyű vízfolyás, kis szabályos hullámzás, jelentéktelen forgók, kő- és homokpadok, egyszerű kanyarok. Helyenként felgyorsuló részek (sellők), kisebb zúgók jellemzik. A mederben egyszerű akadályok vannak, a kanyarok külső szélén bedőlt vagy behajló fákkal, bozótokkal. WW II, III, IV, V, VI – Az ezen kategóriákba tartozó vizek sík vízi hajókkal nem, csakis speciális felszereléssel és hajókkal evezhetők. A folyóvizek nemzetközi osztályozása