Nemzeti Parkjaink

A madárvilág és a lápi ember birodalma

Írta: Tóth Judit Fotók: Gulyás Attila

Kenutúra a nádasban, hajnali madárles alpesi háttérrel, gyönyörű falvakat és városokat érintő élménybringázás – ízelítő a Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság ökoturisztikai kínálatából. Körülnéztünk, mi minden várja még az idelátogatókat.

Fertő–Hanság Nemzeti Park

ogy a természet nem ismer határokat, arra talán a Fertő tó a legjobb példa. A tó és az azt övező, határon átnyúló védett természeti területek megőrzésén ugyanis két ország közösen dolgozik. A Fertő magyar oldalán 1991-ben jött létre a nemzeti park, az osztrák oldalon pedig 1993-ban alakult meg Nationalpark Neusiedler See–Seewinkel néven. A közös nemzeti parkot, egy jelképes határnyitás kíséretében, 1994-ben adták át. H

NÁDRENGETEG ÉS MADÁRPARADICSOM Eurázsia legnyugatibb sztyepptava vízjárás tekintetében meglehetősen szeszélyes. Átlagos mélysége egy méter körül van, de nem egyszer megtörtént már, hogy teljesen ki is száradt, legutóbb az 1860-as években. Az elmúlt századok során többször próbálták már mesterséges úton is kiszárítani a tavat, hogy mezőgazdasági művelésre alkalmas területekhez jussanak. Szerencsére ez végül soha nem történt meg.

A Fertő területének, ahogy erre már a neve is utal, csak kis része nyílt vízfelület, jelentős részét nádas borítja. A tó déli részén néhol a hat kilométert is eléri a nádrengeteg szélessége. A nádast több mint 200 kilométernyi csatornarendszer hálózza be, amelynek zömét még az 50-es években alakították ki, a nád aratásának és kiszállításának megkönnyítése érdekében. A nemzetipark-igazgatóság vízitúra-vezetői által szervezett kenutúrák útvonala is ezeknek a csatornáknak egy részét járja be.

Fotó: Molnár Péter

A Fertő nemzetközi szinten is fontos vizes élőhely: az UNESCO 1979-ben bioszféra-rezervátummá nyilvánította, 1989-ben pedig felkerült a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek ramsari listájára. A tó és környékének természeti értékei közül kiemelkednek a madarak. Több mint 700 pár nagy kócsag és több száz nyári lúd költ itt, de van itt kanalasgém- és vörösgém-telep is, az énekesek közül előfordul a bájos barkóscinege és a pompás kékbegy is. A Fertő a vándormadarak számára fontos pihenőhely, vonulás idején a nagy lilikek és a nyári ludak több tízezres tömegei éjszakáznak itt. Nem véletlen, hogy a szervezett túrák között is számos madarászprogramot találhatunk. Az igazgatóság egyedi fejlesztésű, napelemes hajója különösen alkalmas a tó élővilágának megismerésére. A szolárhajó elektromos motorja nagyon halk, így a túra során a zavarást kevésbé tűrő madarakat is nagyobb eséllyel lehet megfi gyelni. HANY ISTÓK FÖLDJE 1749 tavaszán a kapuvári halászok egy elvadult, árva gyereket találtak a hansági Király-tóban. A 8-10 év körüli fi ú olyan volt, mint az állatok, nem beszélt, kiválóan úszott, és teljesen alkalmazkodott a lápi élethez. A fi - úcskát megpróbálták visszaszoktatni az emberek közé, de ő elszökött, és többé nem látták. Hany Istók nevét sokan ismerik, de a mesebeli történet helyszínét – a Hanságot – már talán kevesebben. Egykor hazánk legnagyobb lápterülete húzódott itt, amely néha egyetlen nagy tóvá olvadt össze a Fertővel. Aztán az ember úgy döntött, művelés alá vonja a hatalmas lápvidéket. A 18. század végétől meginduló lecsapolások alapvetően megváltoztatták a táj arculatát. A szárazodás a lápi vegetáció visszahúzódását eredményezte, azonban a fennmaradt láprétek sem maradtak sokáig érintetlenek, mert megindult a beerdősítésük. Az egykori Hanság hangulatát ma már csak a kis tavakban, csatornákban, nedves rétekben, égerlápokban fedezhetjük fel. A Hanság természeti értékeinek megismeréséhez jó kiindulópont lehet az öntésmajori Hanság élővilága kiállítás, amelynek különlegessége az éjszakai állatok bemutatóterme. Az öt kilométer hosszú Hany Istók tanösvényt végigjárva megismerkedhetünk a Hanság jellegzetes társulásaival, például az égeres láperdőkkel. Ezek közül is a legszebbet, a Csíkos-égerest láthatjuk, amely nevét a hajdan itt gyakori fajnak számító halfajról, a réti csíkról kapta. Aki szeretne, terepjárós túrára vagy fotóstúrára is benevezhet, amely programok során a résztvevők a Hanság nehezen megközelíthető helyeit járják be szakvezető kíséretében. EMBER ÉS TERMÉSZET A Fertő-táj nemcsak természeti szépségekben gazdag, de jelentős kultúrtörténeti és néprajzi értékeket is hordoz. E vidéket már évezredek óta formálja az ember, s a természettel való harmonikus együttélés eredménye az itt kialakult kultúrtáj, amely 2001 óta az UNESCOvilágörökség része.

FHNPI mûködési területe Nemzeti park Tájvédelmi körzet

0 20 km 1 : 750000

AUSZTRIA

Fotó: Molnár Péter

SZLOVÁKIA

A Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság működési területe Győr-Moson-Sopron megye majdnem egész területét, illetve Vas és Komárom-Esztergom megye kis részét foglalja magában. A nemzeti park mozaikos szerkezetű, vagyis a nemzeti parki törzsterületek nem alkotnak összefüggő egységet. A törzsterülethez tartozik a Fertő magyar oldala a mellette elterülő rétekkel és szikes pusztákkal, a Fertőmellékidombság egy része, a Fertőtől keletre található Hanság, a Hanságtól délre fekvő Tóköz, valamint a Répce árterének szabályozatlan szakasza. A Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság emellett a Pannonhalmi, a Szigetközi és a Soproni Tájvédelmi Körzet, továbbá kilenc országos jelentőségű természetvédelmi terület felügyeletét is ellátja.

Sarródon, amelynek lakói régen főleg halászatból, nádés gyékényfeldolgozásból éltek, egykor kikötő is volt. A lecsapolások miatt azonban a tó egyre csak zsugorodott, így a rév feleslegessé vált. Az átkelő helyén ma a nemzetipark-igazgatóság központja, az építészeti különlegességnek számító Kócsagvár áll, amelyben szálláshely és információs iroda is üzemel. Ha többet szeretnél megtudni az FHNPI főhadiszállásáról, lapozz a Hónap Turistaháza rovathoz! KŐBÁNYÁBÓL KULTÚRTÉR Fertőrákos kőfejtőjének területén 10-12 millió évvel ezelőtt a Pannon-beltenger hullámzott. A sekély, meleg vizű tenger mészvázú élőlényeiből vastag tengeri üledék képződött, és ebből alakult ki a kőfejtő anyagát is adó lajtamészkő. A mészkövet már a rómaiak is bányászták, de az ipari volumenű kitermelés csak a 19. század végén indult meg. A bányászat során a jobb minőségű kőzeteket termelték ki, a gyengébb, lazább kőzetrészeket meghagyták – ennek köszönhető a kőfejtő jellegzetes „tetőszerkezetének” megmaradása is. Még a rómaiak honosították meg itt a szőlő- és bortermelést, és ez azóta is jelentősen meghatározza a táj arculatát. Érdemes bejárni a tavat övező településeket, mind a magyar, mind az osztrák oldalon. A Fertő-tájhoz a kastélyok is hozzátartoznak. A versailles-i mintára épült fertődi Esterházy-kastély nem sokban maradt el a kor uralkodói rezidenciáitól. Eszterháza fénykorában kiemelkedő színhely volt Európa kulturális térképén, ahol fényűző ünnepségek sora, operaház és a kor egyik legnevesebb zeneszerzője, Joseph Haydn várta az európai uralkodói elit tagjait. Az Esterházy család egykori gazdasági központja a Sarród melletti Lászlómajorban működött. Itt alakították ki a nemzeti park bemutató majorságát, ahol megismerkedhetünk a tradicionális magyar háziállatfajtákkal, a kiállítások pedig a Fertő és a Hanság tájegységeire egykor jellemző hagyományos gazdálkodási formákat és régi magyar mesterségeket mutatják be. A közeli szikes legelőkön pedig a nemzeti park szürke marháival is összefuthatunk.

Ez a vidék nemcsak természeti szépségekben gazdag, de jelentős kultúrtörténeti és néprajzi értékekkel is bír.

Az egyik hatalmas kőcsarnokban közel 800 fő befogadására alkalmas színháztermet alakítottak ki, de a néhány évvel ezelőtti fejlesztések során egy kiállítást is létrehoztak, amelyen többek között az egykor itt élt tengeri élőlényekkel, a lajtamészkő kialakulásának folyamatával, illetve a kőbányászat történetével ismerkedhetünk meg. A kőfejtő felszínén egy tanösvény vezet végig, amelynek névadója egy cserjefaj, a sziklai benge. Nem csupán az érdekes információk, hanem a kilátás miatt is érdemes ide felkapaszkodni.

SOPRONTÓL A SZIGETKÖZIG A nemzeti park egyik kevésbé ismert része a Répce mente. A folyó hajdan a Fertő tavat éltette, ma pedig a Hanságot táplálja vizével. A terület egyik legismertebb része a „Csáfordi tőzikés erdő”, amelynek 150–200 éves fái alatt kora tavasszal hófehér virágszőnyeget alkot a milliónyi tavaszi tőzike. Itt egy négy kilométer hosszú tanösvény segíti a környék megismerését.

A nemzetipark-igazgatóság működési területén három tájvédelmi körzet található. A Soproni Tájvédelmi Körzetben négy tanösvényt is bejárhatunk, ezek egyike a Ciklámen tanösvény. Az ország első tanösvénye a Lövér Szállótól indul, majd a Károly-magaslat és egy kora vaskori földvár érintésével Sopronbánfalváig vezet. A Pannonhalmi Tájvédelmi Körzetben egy három

kilométer hosszú tanösvényt alakítottak ki a világörökség részét képező bencés apátság körül, de Győr közelében a Holt-Rába élővilágát is megismerhetjük egy megfi gyelőtornyokkal is rendelkező útvonal bejárásával. A Szigetközi Tájvédelmi Körzetben a kerékpárosok számára ajánlott a Kisbodaktól Dunaremetén, Lipóton és Ásványrárón át Dunaszegig vezető, mintegy 20 kilométer hosszú útvonal, amelynek állomásai a Szigetköz kialakulását, vízrajzát, valamint növény- és állatvilágát mutatják be.