TOP 10

Alföldi kuriózumok

Az Alföld minden, csak nem unalmas! Válogatás a szerkesztőség kedvenc, ugyanakkor adott Írta: Turista Magazin esetben kevésbé ismert látnivalóiból. A sivatagtól a pusztán és a lápon át a szellemi örökségig és az egyedi kulturális attrakciókig.

Fotó: Szilágyi Attila / HNPI

Vadlovak között: a Hortobágy vad arca Tudtad, hogy hazánkban is élnek vadlovak? Nemzetközi szinten is egyedülálló vadlórezervátum található a Hortobágy szívében, a Pente-zugban. A Przsevalszkij-ló a házi ló legközelebbi rokona, utolsó vadon élő példányát az 1960-as években látták. A jelenlegi világállomány egy sikeres tenyészprogramnak köszönhető, amelynek alapját 12 európai és észak-amerikai állatkert fogságban tartott egyedei jelentették. A Pente-zug vadlórezervátumában félvad körülmények között élő Przsevalszkijlovak (számuk mintegy 300) világszinten is a legnépesebb tenyészállományok egyikét alkotják. Ugyan a 3000 hektáros, látogatók elől elzárt területre csak külön engedéllyel lehet belépni, a Hortobágyi Vadasparkban mégis bárki láthat néhány csodálatos állatot, amelyeket a vadaspark által szervezett szafaritúrán közelebbről is megnézhetünk. A Hortobágy vad arcai közül az őszi daruvonulás a legismertebb, amikor is madarak tízezrei pihennek a közeli halastavakon.

Bővebb információ az aktuális programokról a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság weboldalán található.

Fotók: Kiskun Emlékhely Fotók: Abelovszky Tamás

Kiskun Emlékhely: múltidézés Szank vezér egykori szállásán A Bács-Kiskun megyei Szank községben található emlékpark tematikájának fókuszában – nevének megfelelően – a 13. század közepén Magyarországra költözött, keleti eredetű kunok állnak. A 2019-ben átadott bemutatóhely két jól elkülöníthető részből áll. Az egyik a kunok magyarországi világát mutatja be a térségben folytatott és jelenleg is folyó ásatások során talált érmék, ruhadíszek, használati tárgyak másolataival, érintőképernyős installációk, hanghatások és színes grafi kák, valamint egy 20 perces fi lm segítségével. A másik egy skanzen, ahol különböző korok szerint követhető nyomon az itt élők használati tárgyainak, épületeinek fejlődése. Az emlékhelyen rendszeresen tartanak egész napos programokat, lovas bemutatókat, ezért látogatás előtt célszerű átböngészni az intézmény eseménynaptárát.

Tarpai szárazmalom: az ÉszakTiszántúl egyetlen járgányos malma Igazi ipar- és agrártörténeti különlegesség az Észak-Tiszántúl egyetlen megmaradt, 1885-ben épített, helyreállított szárazmalma, amely egy kisebb malomházból és egy nagyobb, 14 méter átmérőjű kerengősátorból áll. Ez utóbbi, tölgyfa zsindellyel fedett, favázas építményben jártak körbe-körbe a lovak vagy az ökrök, miközben a malomkereket egy fából készült, közbeiktatott fogaskerék segítségével forgatták. A 19. század utolsó harmadában a szárazmalmokat előbb a szélmalmok, majd a fejlettebb gőzmalmok szorították ki. A tarpai malomban 1929-ben őröltek utoljára, később bálokat, lakodalmakat is tartottak itt, egy ideig pedig állítólag még moziként is működött. Felújítása 1980–81-ben zajlott, ekkor nyerte el mai formáját. Az épület műemléki védettséget élvez. A Tiszántúl északi szegletében szinte minden faluban épült szárazmalom egykoron – Tarpán például hat hasonló és egy szélmalom is működött.

Bővebb információ és aktualitások az emlékhely Facebook-oldalán érhetők el. Érdemes időpontot egyeztetni, ha a belső tereket is szeretnénk megnézni.

Fotók: Molnár Péter

Bátorligeti-láp: a hajdani nyírségi lápvidék utolsó maradványa A Nyírség délkeleti részén található ősláp hazánk legjelentősebb természetvédelmi területei közé tartozik, hiszen számos, az országban egyedül itt előforduló növénynek ad otthont, továbbá szinte tárlatként mutatja be a hazánk területén bekövetkezett éghajlatváltozásokat is, amelyek mind nyomot hagytak a növényvilágban. A terület jégkorszaki növényritkaságokat őriz: előfordul itt többek között a közönséges zergeboglár, a csermelyaszat, a szibériai nőszirom, a fehér zászpa, a buglyos szegfű, valamint több orchidea- és sásfaj. Állatvilága szintén gazdag és több tekintetben egyedi. Remekül érzi magát e különleges lápvidéken a tojásait saját testében melengető elevenszülő gyík, a hasas törpecsiga és a vöröslábú hegyisáska. A mintegy 50 hektáros, 1950-ben létrehozott Bátorligeti-ősláp Természetvédelmi Terület a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság előzetes engedélyével és kísérővel látogatható. Szakvezetés előzetes egyeztetéssel igényelhető.

A régi iskolában található, a láp csodálatos világát bemutató kiállítás szabadon látogatható.

Fülöpházi-buckavidék: egy darabka sivatag az Alföldön Az ország egyik legkülönlegesebb területe, ahol olykor tényleg olyan érzésünk van, mintha egy sivatagban járnánk. A Kiskunsági-homokhát az Ős-Duna hordalékkúpjának maradványa, ahol – miután a folyó elhagyta a területet – a szél látott munkához: buckákat emelt, árkokat mélyített. A homokvidéken a nyári hőség és a szárazság speciális alkalmazkodást kíván az élővilágtól. A félig kötött homokterületek élővilágát a Báránypirosító tanösvény bejárásával ismerhetjük meg legjobban, ahol sok más mellett találkozhatunk a buckák karakteres, fás szárú növényével, a közönséges borókával, de az Alföld-fásítás dilemmáival is megismerkedhetünk. Innen nem messze Magyarország utolsó mozgó homokbuckáit találjuk, ahol még ma is fi gyelemmel kísérhetjük a szél felszínformáló munkáját. A buckák felszínén nem ritka a 60 °C-os nyári hőmérséklet, amelyet csak a sivatagi rokonaikhoz hasonló életmódot folytató rovarok tudnak elviselni. Ezek a látványosságok a nemzeti park fokozottan védett természeti területén fekszenek, ahová csak szakvezetéses túra keretében lehet belépni.

Tervezd meg kirándulásodat a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján!

Fotók: Molnár Péter

Fotók: Nógrádi Attila Fotók: Habarics Béla / HNPI

Magyarkert: Magyarország növényekből Aki szereti böngészni a Google műholdas felvételeit, az érdekes dologra bukkanhat a Bács-Kiskun megyei Jakabszállás mellett: egy jól kivehető Magyarországsziluett zöldell a mezőgazdasági területek ölelésében. A hely neve Magyarkert, és nem a véletlennek köszönheti a formáját, ugyanis gigantikus terepasztalként, 1 : 1000 méretarányban ábrázolja hazánkat 93 ezer négyzetméteren. A Balaton egy kis tavacska, a Duna és a Tisza apró patakként csörgedezik, középhegységeinket pedig kicsiny földhalmok és növények jelképezik a botanikus kertben, amelyben jó pár órát el lehet bolyongani. Az ápolt kertben nyári táborokat és ismeretterjesztő foglalkozásokat tartanak, a szomszédos dombon pedig a gyerekek még szánkózhatnak is télen. Aki kedvet kapott a látogatáshoz, az akár meg is szállhat egy kis kulcsosházban, stílszerűen a Duna és a Tisza között.

További információért szkenneld be a QR-kódot!

Lónya: a Felső-Tisza-vidék egyik legszebb fa harangtornya Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Magyarország középkori templomokban egyik leggazdagabb vidéke, egyedi egyházi örökségét a kis méretű templomok és a melléjük épített fa harangtornyok jelentik. Ez utóbbiak között méreteivel és kifi nomult arányaival az egyik legszebb Lónya karcsú, 26,5 méter magas, fából készült haranglába, amely a református templom északnyugati sarka mellett áll. Helye jól mutatja, hogy a türelmi rendelet 1792. évi kibővítése előtt a reformátusok nem építhettek harangtornyot az utcafrontra. A faépítmény sudár, égbe törő, hegyes sisakjával, négy sarkán elhelyezett fi atornyaival igazi remekmű. A harangtorony Kakuk Imre ácsmester és legénye, Bán Péter munkája. Az 1781-ben épült toronyban nincs egyetlen vasszög sem, cserébe van két harang is. A templom kulcsait a parókián őrzik, érdeklődni helyben, illetve előzetesen időpontot egyeztetni telefonon lehet.

Fedezd fel Szabolcs-Szatmár-Bereg megye templomait a „Középkori templomok útján”!

Ásotthalom csodarétje: virágpompa a déli határvidéken A Duna–Tisza köze déli részén található Ásotthalmiláprét a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Körös-éri Tájvédelmi Körzetének botanikai szempontból legértékesebb területe. Nem véletlen, hogy sokan „ásotthalmi Csodarétként” ismerik. A védett természeti területet kiszáradó láprétek, homoki sztyepprétek, nádasok, zsombéksásosok és felhagyott szántók alkotják. Mintegy 250 növényfajt írtak le eddig innen, amelyek közül 19 védett, 3 pedig fokozottan védett. Itt él hazánk legnagyobb egyhajúvirág-állománya, amely több tízezer növényt számlál. Hasonló nagyságrendben virágzik a mocsári kardvirág, de megtaláljuk még itt sok más mellett a vitézvirágot, a szibériai és a fátyolos nőszirmot, a buglyos szegfűt és a kornistárnicsot is. Rovarokból szintén nagy a bőség, több mint 100 kabócafaj és több mint 300 bogárfaj jelenlétét igazolták eddig a kutatók.

Az Ásotthalmi-láprét állandóan változó szépségeit bárki felfedezheti a 4 km hosszú Csodarét tanösvényen.

Túzokok menedéke: a dévaványai Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont Ha a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság címerállatával, a fokozottan védett túzokkal szeretnél megismerkedni, jobb helyet nem találsz, mint a Dévaványa külterületén, Réhelyen elhelyezkedő túzokrezervátum. A jókora madár a magyar puszta emblematikus fajának számít, ám nem is olyan régen igencsak megcsappant az állománya. Most is világszerte veszélyeztetett. A hazai természetvédelem egyik kiemelt feladata a faj megőrzése, ezért is hozták létre 1975-ben a rezervátumot, ahol a mentett tojások kikeltetése, a csibék felnevelése, illetve a madarak későbbi visszavadítása zajlik. A múzeum épületében állandó kiállítások láthatók, amelyek elsősorban a Nagy-Sárrét élővilágát és persze a túzokvédelmi tevékenységet mutatják be. A közelben tanösvény és bringaút húzódik, a nemzetipark-igazgatóság pedig egy klassz szálláshelyet is fenntart azok számára, akik több időt szeretnének a környéknek szentelni.

Fedezd fel a Körös–Maros Nemzeti Park tanösvényeit!

Kis-Sárrét: a madarak birodalma A Berettyó–Körös-vidék részét képező, Békés és HajdúBihar megyében elhelyezkedő Kis-Sárrét a Körös–Maros Nemzeti Park természeti értékekben egyik leggazdagabb területe. Ahogy a terület neve is utal rá, az Erdélyiszigethegységből érkező kisebb-nagyobb vízfolyások egykor itt hatalmas kiterjedésű, mocsaras-vizenyős területet alakítottak ki, amely igazi paradicsom volt az élővilág számára. A 20. század elejére aztán teljesen megváltozott a táj, a folyószabályozások, a lecsapolások nyomán a vizenyős területek helyét legelők és szántóföldek vették át. A hajdani Kis-Sárrét mocsármaradványai jelentik ma természetvédelmi szempontból a legértékesebb területeket, mint amilyen az Ugrai-rét és a Sző-rét, de a Biharugrai-halastavak madárvilága is lenyűgöző: vonulás idején több tízezres tömegben pihennek és táplálkoznak itt a különböző lúd- és récefajok, illetve parti madarak. Itt található a Sző-réti tanösvény is, amely a mocsármaradványok és a szomszédos szikes gyepek élővilágát mutatja be.

A Biharugra mellett található Bihari Madárvárta kiváló bázis a környék felfedezéséhez.