TUDTAD-E?

Fotó: Komlós Ivett

… miről nevezetes a Gödény-halom?

A Körös–Maros közén, a Körösszög kistáj területén, Békésszentandrás nagyközségtől délre fekszik Magyarország legnagyobb kunhalma, pontosabban kurgánja (sírhalma, halomsírja), a Gödény-halom, amelynek magassága 12,26 (egyes források szerint 10,9) méter, palástjának kerülete pedig 160 méter. A különleges kultúrtörténeti, tájképi és természetvédelmi értékkel bíró, félgömb alakú földmű korát 5300–5500 évre becsülik a szakemberek, ez pedig azt jelenti, hogy idősebb a legkorábban emelt egyiptomi piramisnál. Péró halmának is nevezik, mivel itt gyülekeztek 1735. április 27-én a Szegedinác Jovánovics Péró-féle parasztfelkelés résztvevői. Magyarországon valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom és földvár a természetvédelmi törvény erejénél fogva (ex lege) védelem alatt áll.

Fotó: Francz Ilona Fotó: Gulyás Attila

… hány „igazán alföldi” nemzeti parkunk van?

Három, nevezetesen a Hortobágyi, a Kiskunsági és a Körös–Maros Nemzeti Park. Ezek azért „igazán alföldiek”, mert 100%-ban az Alföld területén fekszenek, szemben a Duna–Dráva vagy a Duna–Ipoly Nemzeti Parkkal, amelyek törzsterületre részben, illetve főként más nagytájakat is érint. A Hortobágyi Nemzeti Parkot – hazánk első nemzeti parkjaként – 1973-ban alapították, 1999-ben pedig a teljes (akkori) területe UNESCO-világörökséggé vált. A Kiskunsági Nemzeti Park 1975-ben, a Körös–Maros Nemzeti Park pedig 1997-ben (a Balaton-felvidéki és a Duna–Ipoly Nemzeti Park alapításának évében) jött létre. Előbbi kilenc, utóbbi tizenhárom részterületből áll, így mindkét nemzeti park törzsterületére a mozaikosság jellemző.

… mit jelent a szikesedés?

Azt a folyamatot, amely során a vízben oldódó, ebből kifolyólag a vízzel együtt mozgó (kálium-, magnézium-, kalcium-, klorid-, szulfát-, karbonát-, bikarbonát- és nátriumionok alkotta) sók a víz elpárolgását követően felhalmozódnak a talajban, szikesedésnek nevezzük. Elsődleges szikesedés esetén a sófelhalmozódás természetes folyamatokhoz kötődik, amelyek hátterében a felszín alatti víz vagy az anyakőzet magas sótartalma áll, másodlagos szikesedésnél viszont az emberi tevékenységhez (helytelenül végzett, avagy sókban gazdag vízzel való öntözés, nem megfelelő vízelvezetés). A szikesedést okozó sók közül a nátriumsók jelentősége meghatározó. Hazánk európai viszonylatban „szikestalaj-nagyhatalom”.

Fotó: Veres Zsolt

… hol van az Alföld legmagasabb és legmélyebb pontja?

Magyarország és egyben az Alföld legmélyebb pontja nem Tiszasziget község külterületén (ahol „hivatalos mélypontemlékhely” várja a turistákat), hanem a Szegedhez tartozó Gyálarét határában, a Gyálai-HoltTisza partjának közelében található: tengerszint feletti magassága 75,8 méter. Az Alföld legmagasabb pontja a közhiedelemmel ellentétben nem a DélkeletNyírség nyugati szegletében fekvő Hoportyó (183 m), hanem a Felső-Tisza-vidékhez tartozó Beregi-sík egy 219 méter magas kiemelkedése, a Bárci-tető. A nevezetes „csúcsot” a magyar–ukrán határon elhelyezkedő, vulkanikus Kaszonyi-hegy hordozza. Az 1991-ben létrehozott, mintegy 150 hektáros Kaszonyi-hegy Természetvédelmi Terület a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság fennhatósága alá tartozik.

… merre találod Magyarország közepét?

Napjainkban is tartja magát az a megállapítás, hogy hazánk földrajzi középpontja a Pilis–Alpári-homokhát északnyugati részén fekvő Pusztavacs község határában, a Magyarország Földrajzi Középpontja Természetvédelmi Területen található. A nevezetes pont felett egy 11 méter magas, nyolcszög alaprajzú, látványos jeltorony strázsál. Ám az idők változnak, a fejlett térinformatikai rendszereknek és a kutatói kíváncsiságnak köszönhetően pedig kiderült, hogy a szóban forgó helyszín több mint 8 kilométerrel odébb, Hernád nagyközség egyik szélső utcájától pár száz méterre, Dabas város közigazgatási területének legszélén van. Most már a Kiskunsági-homokhát e két települése versenghet az országközépponti címért.

TUDTAD, Fotó: Adobe Stock

…melyik hazánk leghosszabb közúti kőhídja?

A maga 167,3 méteres teljes hosszúságával a Hortobágy folyó felett átívelő, a Írta: Nagy Loránd Hajdú-Bihar megyei Hortobágy község István és egyben a Hortobágy kistáj szimbólumaként számontartott Kilenclyukú híd a rekorder. A kilenc boltívre támaszkodó, Povolny Ferenc (1777–1847) tervezői munkásságát dicsérő, klasszicista stílusú építészeti alkotás 1833-ra készült el – több mint hat évig épült. Helyén eredetileg egy 1697-ben létesített fahíd állt, amely egy jelentős, Debrecent Pest-Budával összekötő kereskedelmi, illetve marhahajtó útvonal részét alkotta. A Kilenclyukú híd pillérei szomolyai dácittufából készültek, a járófelületét alkotó kockakövet pedig a Hegyaljáról szállították az építkezés helyszínére.

Fotó: Adobe Stock