Tudtad-e?
Fotó: Komlós Ivett
… miről nevezetes a Gödény-halom? A Körös–Maros közén, a Körösszög kistáj területén, Békésszentandrás nagyközségtől délre fekszik Magyarország legnagyobb kunhalma, pontosabban kurgánja (sírhalma, halomsírja), a Gödény-halom, amelynek magassága 12,26 (egyes források szerint 10,9) méter, palástjának kerülete pedig 160 méter. A különleges kultúrtörténeti, tájképi és természetvédelmi értékkel bíró, félgömb alakú földmű korát 5300–5500 évre becsülik a szakemberek, ez pedig azt jelenti, hogy idősebb a legkorábban emelt egyiptomi piramisnál. Péró halmának is nevezik, mivel itt gyülekeztek 1735. április 27-én a Szegedinác Jovánovics Péró-féle parasztfelkelés résztvevői. Magyarországon valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom és földvár a természetvédelmi törvény erejénél fogva (ex lege) védelem alatt áll.
Fotó: Gulyás Attila
… hány „igazán alföldi” nemzeti parkunk van? Három, nevezetesen a Hortobágyi, a Kiskunsági és a Körös–Maros Nemzeti Park. Ezek azért „igazán alföldiek”, mert 100%-ban az Alföld területén fekszenek, szemben a Duna–Dráva vagy a Duna–Ipoly Nemzeti Parkkal, amelyek törzsterületre részben, illetve főként más nagytájakat is érint. A Hortobágyi Nemzeti Parkot – hazánk első nemzeti parkjaként – 1973-ban alapították, 1999-ben pedig a teljes (akkori) területe UNESCO-világörökséggé vált. A Kiskunsági Nemzeti Park 1975-ben, a Körös–Maros Nemzeti Park pedig 1997-ben (a Balaton-felvidéki és a Duna– Ipoly Nemzeti Park alapításának évében) jött létre. Előbbi kilenc, utóbbi tizenhárom részterületből áll, így mindkét nemzeti park törzsterületére a mozaikosság jellemző.
… mit jelent a szikesedés? Azt a folyamatot, amely során a vízben oldódó, ebből kifolyólag a vízzel együtt mozgó (kálium-, magnézium-, kalcium-, klorid-, szulfát-, karbonát-, bikarbonát- és nátriumionok alkotta) sók a víz elpárolgását követően felhalmozódnak a talajban, szikesedésnek nevezzük. Elsődleges szikesedés esetén a sófelhalmozódás természetes folyamatokhoz kötődik, amelyek hátterében a felszín alatti víz vagy az anyakőzet magas sótartalma áll, másodlagos szikesedésnél viszont az emberi tevékenységhez (helytelenül végzett, avagy sókban gazdag vízzel való öntözés, nem megfelelő vízelvezetés). A szikesedést okozó sók közül a nátriumsók jelentősége meghatározó. Hazánk európai viszonylatban „szikestalaj-nagyhatalom”. Fotó: Francz Ilona
10
|
w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u
