Turista Magazin 2021 július-augusztus by Turista Magazin

JELVÉNYVADÁSZ

KÉT KERÉKEN BÉKÉS MEGYÉBEN

TERMÉSZETJÁRÓ TURISTA MAGAZIN

TOP 10

2021. JÚL.–AUG. › ÁRA: 895 Ft

2021. JÚLIUS–AUGUSZTUS

WWW.TURISTAMAGAZIN.HU

REJTETT KINCSEINK

KIS-HORTOBÁGY, AZ ISMERETLEN PUSZTA

ALFÖLDI KURIÓZUMOK

TUDÁSTÁR

NAGY ALFÖLDI TÓMUSTRA HISTÓRIA

A GYULAI ALMÁSY-KASTÉLY

VÁROSI SÉTA

RENDHAGYÓ TALÁLKOZÁS BÉKÉSCSABÁVAL

Éves előfizetéssel 7700 Ft-ért olvashatod kedvenc magazinodat!

I I I !

E L Ő S Z Ó Az Alföld szokatlan perspektívából

Szigeti Ferenc Albert főszerkesztő-helyettes

A bakancsos túrázás számára talán kevésbé ideális az alföldi terep, ugyanakkor a természethez talán itt lehet hazánkban a legkönnyebben kapcsolódni, ha kerékpározásról, vízitúráról vagy éppen madármegfigyelésről van szó. Mindebből kifolyólag összevont nyári lapszámunkban az Alfölddel, azon belül is a többek között kastélyairól nevezetes Békés megyével foglalkozunk. Azt gondolom, címlapunk jól tükrözi, milyen elegáns és egyben különleges helyeket találunk ebben a sajátos arculatú, alföldi megyében. Békéscsabát szokatlan perspektívából, az országos viszonylatban is egyedi evezősélményt nyújtó Élővíz-csatornáról fedezzük fel. Jelvényvadász rovatunkban – rendhagyó módon – kerékpárra ülünk, és egy nyaralással felérő túrára fűzzük fel Békés megye látnivalóit. Túrakártyáinkkal szintén alföldi bringatúrákat ajánlunk, ráadásul nagyon különlegeseket. A rengeteg békési kastély miatt nem volt könnyű dolgunk História rovatunkban, de a szokatlan perspektíva itt is működik: a gyulai Almásy-kastélyban a személyzet életébe nyerünk bepillantást. Tudástár rovatunkban konkrét túraajánlókkal fűszerezve alföldi tómustrát tartunk, Top 10 összeállításunkban a szerkesztőségünk tagjainak alföldi kedvencei szerepelnek, Tudtad-e? rovatunk pedig további alföldi különlegességeket boncolgat. Szokatlan perspektívában mutatjuk be a talán „legalföldibb” növényünket, a sziki kamillát is, és végül, de nem utolsósorban az ismeretlen pusztát, a Kis-Hortobágyot fedezzük fel. Minden adott tehát egy izgalmas, természetjáró nyaraláshoz az Alföldön!

Címlapfotó: Pálvölgyi Krisztina: Vízitúra Békéscsaba központjában Alapító és kiadó: Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) Székhely: 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 31. Kövess minket a Facebook-oldalunkon is! Felelős kiadó: Tassy Márk facebook.com/Turistamagazin Kiadói kapcsolat: +36-1/332-7177; info@termeszetjaro.hu Szerkesztőségi kapcsolat: szerkesztoseg@turistamagazin.hu Megjelenés: havonta (évente 10 szám), december–januári és július–augusztusi összevont lapszám Előfizetés: www.turistashop.hu, elofizetes@turistamagazin.hu Ára: 895 Ft (előfizetőknek 770 Ft/lapszám) Terjesztés: Kiadó, Lapker Zrt., Magyar Posta Zrt. Terjesztési koordináció: HSL System Kft. – hslsystemkft@gmail.com Nyomda: IPress Center CE Zrt. 2600 Vác, Nádas utca 8.; felelős vezető: Peter Krummholz vezérigazgató HU ISSN 2063-7586 SZERKESZTŐSÉG: Csanádi Márton (fotós-képszerkesztő), Hidvégi Brigitta (vezető online szerkesztő), Joó Annamária (vezető szerkesztő), Lánczi Péter (szerkesztő), Magócsi Márton (fotós-képszerkesztő), Nagy Loránd István (olvasószerkesztő és szaklektor), Nógrádi Attila (főszerkesztő), Pálvölgyi Krisztina (fotós-képszerkesztő), Szigeti Ferenc Albert (főszerkesztő-helyettes), Tóth Judit (szerkesztő); Máthé Kinga (marketingkommunikációs igazgató: marketing@termeszetjaro.hu), Pataki Lilla (marketingmenedzser), Szórád Szilvia (pénzügyi asszisztens), Vastag Barbara (hirdetésszervezés: sales@termeszetjaro.hu) Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket és kérdéseket az elofizetes@turistamagazin.hu címre várjuk. A kézbesítéssel kapcsolatos észrevételeket és esetleges problémákat a Magyar Posta Zrt. ügyfélszolgálatán kell jelezni. Tel.: 06-1/767-8262; hétfő–péntek: 8–15 óráig; ímél: hirlap@posta.hu Layout: Ricsli-Tauzer Éva (művészeti vezető), Sebeszta Péter (tördelőszerkesztő) Térképek: Bába Imre, Bagaméri Gergely Ebben a számban közreműködtek: Dénes Andrea (Gasztro), Dömsödi Áron (Túrakártyák), Gulyás Attila (História, Jelvényvadász), Jónás Beáta (MTSZ Híradó), Lomniczi Gergely (Erdőmánia, Az Erdész Válaszol), Szauer Melinda (Erdőmánia), Veres Zsolt (Tudástár)

A magazinban szereplő térképek az interneten fellelhető, szabadon felhasználható térképrendszerek, műhold- és/vagy légi felvételek alapján, ezekből generált domborzatábrázolással, illetve az MTSZ saját felméréseiből származó adatbázisból készülnek.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Tartalom

HÍREK

MTSZ HÍRADÓ

TUDTAD-E?

TOP 10 Alföldi kuriózumok

ZÖLDHULLÁM Ízletes vargánya

VÁROSI SÉTA Városnézés a vízről – Rendhagyó találkozás Békéscsabával

HISTÓRIA Láthatatlan fogaskerekek a gyulai Almásy-kastélyban

AZ ERDÉSZ VÁLASZOL Telepített erdők szénmegkötése

TUDÁSTÁR Nagy alföldi tómustra

48 58

JELVÉNYVADÁSZ Két keréken Békés megyében

ERDŐMÁNIA Az erdész láthatatlan munkája

REJTETT KINCSEINK Kis-Hortobágy – Az ismeretlen puszta

GASZTRO Sziki kamilla – Nemcsak gyógyít, fűszerként is kiváló

TÚRAKÁRTYA Túra a Naprendszerben Túra a gemenci gátakon

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

hírek

Fotó: Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ

Fotó: Adobe Stock

Vízre épített, különleges kilátókkal gazdagodott a Tisza-tó

Magyarország már június 8-án elérte a túlfogyasztás napját

A vízitúrázók örömére két modern kilátót adtak át júniusban a Tisza-tónál. Hiánypótló beruházásról van szó, mivel a Tisza-tó belső részein kevés volt eddig a kikötésre alkalmas terület. Az egyik 9 méter magas torony a Csapói-Holt-Tiszán, a másik a Ravasz-háton várja az evezősöket.

Idén július 29-ére esik a nap, amikor Földünk éves erőforrásai kimerülnek. A fejlett világ részeként hazánk sajnos még a globális átlagnál is rosszabbul teljesít: ha mindenki úgy élne, mint egy átlagos magyar, ez a nap már június 8-án elérkezett volna. Természetesen rengeteg módon csökkenthetjük ökológiai lábnyomunkat minden egyes nap. Ebben segít a WWF Léptem applikációja, amelynek segítségével képet kaphatunk arról, hogy jelenlegi életmódunknak mekkora az ökológiai lábnyoma.

Fedezd fel a Tisza-tó gazdag nyári programkínálatát!

Az alkalmazás konkrét tippekkel és kihívásokkal vezeti a felhasználót a fenntarthatóság útján.

Megújul a Hortobágy féltett erdeje azaum római tábor a rómaiak hagyományait és életmódját bemutató, interaktív élménytár

Az Ohati-erdő az Alföldre egykoron sokkal nagyobb kiterjedésben jellemző erdős sztyepp egyik utolsó hírmondójaként roppant változatos élővilágnak ad otthont. A ligetes megjelenésű, idős, zömében kocsányos tölgy alkotta sziki tölgyest ugyanis kiterjedt tisztások tarkítják, helyenként pedig nádasok ékelődnek be az erdőbe. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai júniusban kezdték meg az erdő nagyobb lékeinek beültetését. Az őshonos fák telepítésével, a fák korösszetételének változtatásával, a ligetes szerkezet kialakításával, valamint az idegenhonos növényfajok háttérbe szorításával a természetes állapotok helyreállítása a beavatkozás célja. Ismerd meg, mitől egyedi a szikesek növényvilága!

Európai Regionális Fejlesztési Alap

www.azaum.hu

%()(.7(7e6 $ -g9ė%(

KALANDRA FEL!

9«JUH NLPR]GXOKDWXQN )HGH]] IHO ¼M W£MDNDW YDJ\ O£WRJDVV HO ¼MUD NHGYHQF KHO\HLGUH $ 6X]XNL PRGHOO MHL NLY£Oµ ¼WLW£UVDLG OHV]QHN *D]GDJ IHOV]HUHOWV«J¾N GLQDPL]PXVXN «V WHOMHV¯WP«Q\¾N JDUDQW£OMD KRJ\ D YH]HW«V PLQGHQ NLORP«WHUH «OP«Q\ OHJ\HQ 9£ODV]G NL D KR]]£G LOOē 6X]XNLW «V YLGG HO PRVW «Y +\EULG 3UR YDJ\ +\EULG 3UR JDUDQFL£YDO «V DN£U W¸EE PLQW PLOOLµ IRULQW 0\6X]XNL £UNHGYH]P«QQ\HO $ 0\6X]XNL +ĳV«JSURJUDP £UNHGYH]P«Q\W NL]£UµODJ D 0\6X]XNL +ĳV«JSURJUDP UHJLV]WU£OW WDJMDL YHKHWLN LJ«Q\EH $ UHJLV]WU£FLµ IHOW«WHOHLUēO PHQHW«UēO YDODPLQW D NHGYH]P«Q\ SRQWRV ¸VV]HJ«UēO «V «UY«Q\HV¯W«V«QHN PµGM£UµO W£M«NR]µGMRQ P£UNDNHUHVNHG«VHLQNEHQ YDJ\ RQOLQH $ 6X]XNL PLOG KLEULG PRGHOOHN IHOV]HUHOWV«JWēO I¾JJē ¾]HPDQ\DJ IRJ\DV]W£VD O NP «V &2˄ NLERFV£W£VD J NP YHJ\HV KDV]Q£ODW PHOOHWW :/73 P«U«VL FLNOXV DODSM£Q 6X]XNL 6ZLIW ʣ ʤ O NP ʤ J NP 6X]XNL ,JQLV ʣ ʤ O NP ʤ J NP 6X]XNL 9LWDUD ʣ ʤ O NP ʤ J NP 6X]XNL 6; 6 &URVV ʣ ʤ O NP ʤ J NP 6X]XNL 6ZLIW 6SRUW ʣ ʤ O NP ʤ J NP $ 6X]XNL SOXJ LQ «V IXOO KLEULG PRGHOOHN IHOV]HUHOWV«JWēO «V D O¯WLXPLRQ DNNXPXO£WRU W¸OW¸WWV«JL V]LQWM«WēO I¾JJē ¾]HPDQ\DJ IRJ\DV]W£VD O NP «V &2˄ NLERFV£W£VD J NP D] HOHNWUR PRWRU «V D EHQ]LQPRWRU NRPELQ£OW KDV]Q£ODWD PHOOHWW 6X]XNL $FURVV ʣ 1('& V]DEY£Q\ O NP :/73 V]DEY£Q\ O NP 1('& V]DEY£Q\ J NP :/73 V]DEY£Q\ J NP 6X]XNL 6ZDFH ʣ :/73 V]DEY£Q\ ʤ O NP 1('& V]DEY£Q\ ʤ J NP :/73 V]DEY£Q\ ʤ J NP $ 6X]XNL -LPQ\ IHOV]HUHOWV«JWēO I¾JJē ¾]HPDQ\DJ IRJ\DV]W£VD O NP «V &2˄ NLERFV£W£VD J NP YHJ\HV KDV]Q£ODW PHOOHWW :/73 P«U«VL FLNOXV DODSM£Q ʤ O NP ʤ J NP $ 9LWDUD 6; 6 &URVV «V 6ZLIW 6SRUW PRGHOOHNKH] D PRWRUW D WXUEµIHOW¸OWēW D Y£OWµV]HUNH]HWHW «V D KLEULG UHQGV]HUW P¯J D 6ZLIW «V ,JQLV PRGHOOHNKH] D PRWRUW D Y£OWµV]HUNH]HWHW «V D KLEULG UHQGV]HUW LOOHWēHQ ¸VV]HVHQ «Y JDUDQFL£W Y£OODO D 6X]XNL D] DXWµ W¸EEL U«V]«UH YRQDWNR]µ £OWDO£QRV «Y MµW£OO£V IHOHWW WHK£W WRY£EEL «Y H[WUD JDUDQFLD M£U H]HNUH D NXOFVIRQWRVV£J¼ HOHPHNUH $] £OWDO£QRV JDUDQFLD IRJ\DV]WµN U«V]«UH «YLJ «UY«Q\HV D NLHJ«V]¯Wē +\EULG 3UR PRWRU WXUEµIHOW¸OWē >9LWDUD 6; 6 &URVV 6ZLIW 6SRUW@ Y£OWµV]HUNH]HW KLEULG UHQGV]HU JDUDQFLDDM£QODW «YLJ YDJ\ NP LJ «UY«Q\HV $ 6ZDFH «V $FURVV PRGHOOHNKH] D PRWRUW D] HOHNWURPRWRUW D KLEULG UHQGV]HU HOHPHLW KLEULG DNNXPXO£WRU ]£UODW PLDWWL PHJKLE£VRG£V£W D Y£OWµV]HUNH]HWHW WRY£EE£ D] $FURVV HVHW«EHQ D N¾OVē W¸OWēHJ\V«JHW LOOHWēHQ ¸VV]HVHQ «Y JDUDQFL£W Y£OODO D 6X]XNL D] DXWµ W¸EEL U«V]«UH YRQDWNR]µ £OWDO£QRV «Y MµW£OO£V IHOHWW WHK£W WRY£EEL «Y H[WUD JDUDQFLD M£U H]HNUH D NXOFVIRQWRVV£J¼ HOHPHNUH $] £OWDO£QRV JDUDQFLD IRJ\DV]WµN U«V]«UH «YLJ «UY«Q\HV D NLHJ«V]¯Wē +\EULG 3UR PRWRU HOHNWURPRWRU D KLEULG UHQGV]HU HOHPHL KLEULG DNNXPXO£WRU ]£UODW PLDWWL PHJKLE£VRG£VD Y£OWµV]HUNH]HW N¾OVē W¸OWēHJ\V«J >$FURVV@ JDUDQFLDDM£QODW «YLJ YDJ\ NP LJ «UY«Q\HV MRJV]DE£O\EDQ PHJKDW£UR]YD $ -LPQ\ HVHW«EHQ D 0DJ\DU 6X]XNL =UW «Y YDJ\ NP DPHO\LN HOēEE EHN¸YHWNH]LN NLMDY¯W£VL V]DYDWRVV£JRW EL]WRV¯W MRJL V]HP«O\HN U«V]«UH $ N«S LOOXV]WU£FLµ D W£M«NR]WDW£V QHP WHOMHV N¸Uĳ D Y£OWR]WDW£V MRJ£W IHQQWDUWMXN $ JDUDQFLD «V D NHGYH]P«Q\ WRY£EEL U«V]OHWHLUēO «UGHNOēGM¸Q P£UNDNHUHVNHG«VHLQNEHQ YDJ\ D VX]XNL KX ROGDORQ

m a gya r t e r m é s z e tj á r ó s z ö v e t s é g h í r e i

Önkéntesek működtek közre a turistajelzések felújításában ülönös kérdés érkezett néhány hete a Balaton Turista és Szabadidő Egyesülethez: a Laposa Pincészet munkatársai arról érdeklődtek, hogy milyen módon vehetnének részt a turistajelzések felújításában. Az egyesület vezetője, Csiba Ágoston (Toni) nemcsak örömmel, de egyben rutinosan is fogadta a civil önkénteseket, hiszen többször vezetett már munkatúrát olyanoknak, akik nem ismerték a jelzésfestés folyamatát. Toni már számos gyümölcsöző kapcsolatot alakított ki az ilyen közös munkáknak köszönhetően, és igent mondott a megkeresésre. Az egyesület részéről Bene Ildikóval, Kunos Gáborral és a pincészet munkatársaival közösen újították fel a Bujdosók lépcsőjének tetejétől a Tördemici-kilátóhelyig tartó, kék háromszöggel, valamint a Dongó-kút melletti elágazástól induló, kék körrel jelzett szakaszt az MTSZ jelzésfestési pályázatá-

nak keretein belül. A munka során szerzett élményekről Budavári Dóra, a Laposa Pincészet marketingkommunikációs munkatársa számolt be nekünk. Honnan jött a jelzésfestés ötlete? Budavári Dóra (B. D.): Nagyon szerettünk volna egy olyan csapatépítő kirándulást, ahol a kellemeset összeköthetjük a hasznossal. A munkatársak közül többen Badacsony környékén élünk, kötődünk az itteni természeti értékekhez, illetve viszonylag sokat túrázunk. Felmerült a szemétszedés is, de a turistajelzések karbantartásának ötlete szó szerint szembejött velünk. Annyira alapvetőek és szinte természetesek ezek a jelzések, ahogy ott vannak körülöttünk, miközben rengeteg törődést is igényelnek. Felújítani, újrafesteni, ellenőrizni kell őket. Ebből szerettük volna egy kicsit kivenni a részünket. Végül a Balaton Turista és Szabadidő Egyesületnek köszönhetően adódott lehetőségünk a turistajelzések festésére. Ezek szerint hallottatok már korábban a jelzésfestésről. Ismertétek a munkafolyamatokat is? B. D.: Tudtunk róla, hogy van ilyen, hiszen évről évre látjuk, ha megújulnak a turistajelzések. Ezért fordultunk a Balaton Turista és Szabadidő Egyesülethez, és ajánlottuk fel az önkéntes együttműködésünket. Számunkra akkor derült ki igazán, hogy ez mennyire profi és ellenőrzött folyamat, amikor közösen kimentünk a terepre, és elkezdtük a munkát. Én például nem ismertem a részfeladatokat, illetve azt sem, hogy ennyire aprólékosan át kell gondolni és meg kell tervezni minden lépést.

Fotó: Rácz Dominika

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Milyen tapasztalatokkal lettetek gazdagabbak? B. D.: Mint minden csapatépítő és csapatban végzett munka, ez a kirándulás is megmutatta, mennyire jó együtt lenni az irodán kívül, valamint mennyire hasznos

A 2021. évi választmányi ülés eredményei A járványügyi helyzet miatt elrendelt korlátozások nem tették lehetővé a személyes jelenlétet igénylő választmányi ülés megrendezését. Ezért az 502/2020. (XI. 16.) kormányrendelet alapján a Magyar Természetjáró Szövetség elnöksége úgy határozott, hogy ülés tartása nélküli írásbeli döntéshozatalra kéri fel az összesen 247 mandátummal rendelkező tagszervezeteit és elnökségének tagjait.

Fotó: Rácz Dominika

más feladatokban is megtanulni együttműködni. Séta közben kicsit jobban megismertük egymást és a környezetünket. Többek között ez is célunk volt. Nagyon élveztük!

A szavazatszámláló bizottság 2021. május 28-án elvégezte a beérkezett szavazólapok ellenőrzését. A részvételi arány meghaladta a határozatképességhez szükséges 50%-ot, ugyanis 162-ből mindössze 7 szavazat volt érvénytelen. Az MTSZ tagszervezetei és elnökségének tagjai többségi szavazással elfogadták az alábbi három napirendi pontot: 1. az MTSZ ellenőrző testülete 2020. évi jelentésének elfogadása; 2. az MTSZ – elnökség által jóváhagyott – 2020. évi egyszerűsített beszámolójának és közhasznúsági jelentésének elfogadása; 3. az MTSZ – elnökség által jóváhagyott – 2021. évi költségvetési tervének elfogadása.

A jelzésfestés óta változott a turistajelzésekhez és a természetjáráshoz fűződő viszonyod? B. D.: A Balaton Camino alapítójaként és rendszeres kéktúrázóként ez csak egy újabb szuper élmény volt a természetben. Többször vezettem már „offline túrákat”, ahol elvettük a telefont a kirándulóktól azért, hogy háborítatlanul tudják élvezni a természetet és a jelenlétet. Az biztos, hogy ezentúl még nagyobb tisztelettel tekintek a minket segítő turistajelzésekre és azok felfestőire.

Újraindul az Aranyjelvényes Túravezetők Klubja

A Balaton Turista és Szabadidő Egyesület ezúton hívja fel az érdeklődők figyelmét arra, hogy július 9. és 11. között Szigliget teljes turistaút-hálózatán és a Balatonfelvidéki Kéktúra Badacsony és Salföld közötti szakaszán folytatják a jelzések felújítási munkálatait, amelyekre szívesen várják a civil önkénteseket és a jelzésfestés iránt érdeklődőket.

Hosszú szünet után ismét újraindul az Aranyjelvényes Túravezetők Klubja. Az első ülésre 2021. augusztus 25én kerül sor a IV. kerületi Öreghalász étteremben. Az év folytatásában a VII. kerületi Európa Center irodaház 9. emeleti irodája ad helyszínt a találkozóknak a következő időpontokban: 2021. szeptember 22., október 13. és december 8. További részletekért fordulj az Aranyjelvényes Túravezetők Klubja elnökéhez, Jancsó Ottóhoz!

Programajánló A korlátozó intézkedések enyhítése a természetjáró tagszervezeteket is pozitívan érintette, így ismét adott a lehetőség a csoportos programok szervezésére. A nyílt, bárki számára elérhető gyalog-, teljesítmény- és vezetett túrák, táborok és túraversenyek nemcsak a szervezők saját weboldalain, hanem a Magyar Természetjáró Szövetség honlapjának Eseménynaptár menüjében is megtalálhatók.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Tudtad-e?

Fotó: Komlós Ivett

… miről nevezetes a Gödény-halom? A Körös–Maros közén, a Körösszög kistáj területén, Békésszentandrás nagyközségtől délre fekszik Magyarország legnagyobb kunhalma, pontosabban kurgánja (sírhalma, halomsírja), a Gödény-halom, amelynek magassága 12,26 (egyes források szerint 10,9) méter, palástjának kerülete pedig 160 méter. A különleges kultúrtörténeti, tájképi és természetvédelmi értékkel bíró, félgömb alakú földmű korát 5300–5500 évre becsülik a szakemberek, ez pedig azt jelenti, hogy idősebb a legkorábban emelt egyiptomi piramisnál. Péró halmának is nevezik, mivel itt gyülekeztek 1735. április 27-én a Szegedinác Jovánovics Péró-féle parasztfelkelés résztvevői. Magyarországon valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom és földvár a természetvédelmi törvény erejénél fogva (ex lege) védelem alatt áll.

Fotó: Gulyás Attila

… hány „igazán alföldi” nemzeti parkunk van? Három, nevezetesen a Hortobágyi, a Kiskunsági és a Körös–Maros Nemzeti Park. Ezek azért „igazán alföldiek”, mert 100%-ban az Alföld területén fekszenek, szemben a Duna–Dráva vagy a Duna–Ipoly Nemzeti Parkkal, amelyek törzsterületre részben, illetve főként más nagytájakat is érint. A Hortobágyi Nemzeti Parkot – hazánk első nemzeti parkjaként – 1973-ban alapították, 1999-ben pedig a teljes (akkori) területe UNESCO-világörökséggé vált. A Kiskunsági Nemzeti Park 1975-ben, a Körös–Maros Nemzeti Park pedig 1997-ben (a Balaton-felvidéki és a Duna– Ipoly Nemzeti Park alapításának évében) jött létre. Előbbi kilenc, utóbbi tizenhárom részterületből áll, így mindkét nemzeti park törzsterületére a mozaikosság jellemző.

… mit jelent a szikesedés? Azt a folyamatot, amely során a vízben oldódó, ebből kifolyólag a vízzel együtt mozgó (kálium-, magnézium-, kalcium-, klorid-, szulfát-, karbonát-, bikarbonát- és nátriumionok alkotta) sók a víz elpárolgását követően felhalmozódnak a talajban, szikesedésnek nevezzük. Elsődleges szikesedés esetén a sófelhalmozódás természetes folyamatokhoz kötődik, amelyek hátterében a felszín alatti víz vagy az anyakőzet magas sótartalma áll, másodlagos szikesedésnél viszont az emberi tevékenységhez (helytelenül végzett, avagy sókban gazdag vízzel való öntözés, nem megfelelő vízelvezetés). A szikesedést okozó sók közül a nátriumsók jelentősége meghatározó. Hazánk európai viszonylatban „szikestalaj-nagyhatalom”. Fotó: Francz Ilona

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Veres Zsolt

… hol van az Alföld legmagasabb és legmélyebb pontja? Magyarország és egyben az Alföld legmélyebb pontja nem Tiszasziget község külterületén (ahol „hivatalos mélypontemlékhely” várja a turistákat), hanem a Szegedhez tartozó Gyálarét határában, a Gyálai-HoltTisza partjának közelében található: tengerszint feletti magassága 75,8 méter. Az Alföld legmagasabb pontja a közhiedelemmel ellentétben nem a DélkeletNyírség nyugati szegletében fekvő Hoportyó (183 m), hanem a Felső-Tisza-vidékhez tartozó Beregi-sík egy 219 méter magas kiemelkedése, a Bárci-tető. A nevezetes „csúcsot” a magyar–ukrán határon elhelyezkedő, vulkanikus Kaszonyi-hegy hordozza. Az 1991-ben létrehozott, mintegy 150 hektáros Kaszonyi-hegy Természetvédelmi Terület a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság fennhatósága alá tartozik.

TUDTAD,

Fotó: Adobe Stock

…melyik hazánk leghosszabb közúti kőhídja?

A maga 167,3 méteres teljes hosszúságával a Hortobágy folyó felett átívelő, a Írta: Hajdú-Bihar megyei Hortobágy község Nagy Loránd István és egyben a Hortobágy kistáj szimbólumaként számontartott Kilenclyukú híd a rekorder. A kilenc boltívre támaszkodó, Povolny Ferenc (1777–1847) tervezői munkásságát dicsérő, klasszicista stílusú építészeti alkotás 1833-ra készült el – több mint hat évig épült. Helyén eredetileg egy 1697-ben létesített fahíd állt, amely egy jelentős, Debrecent Pest-Budával összekötő kereskedelmi, illetve marhahajtó útvonal részét alkotta. A Kilenclyukú híd pillérei szomolyai dácittufából készültek, a járófelületét alkotó kockakövet pedig a Hegyaljáról szállították az építkezés helyszínére.

… merre találod Magyarország közepét? Napjainkban is tartja magát az a megállapítás, hogy hazánk földrajzi középpontja a Pilis–Alpári-homokhát északnyugati részén fekvő Pusztavacs község határában, a Magyarország Földrajzi Középpontja Természetvédelmi Területen található. A nevezetes pont felett egy 11 méter magas, nyolcszög alaprajzú, látványos jeltorony strázsál. Ám az idők változnak, a fejlett térinformatikai rendszereknek és a kutatói kíváncsiságnak köszönhetően pedig kiderült, hogy a szóban forgó helyszín több mint 8 kilométerrel odébb, Hernád nagyközség egyik szélső utcájától pár száz méterre, Dabas város közigazgatási területének legszélén van. Most már a Kiskunsági-homokhát e két települése versenghet az országközépponti címért. Fotó: Adobe Stock

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

top 10

Alföldi

kuriózumok

Az Alföld minden, csak nem unalmas! Válogatás a szerkesztőség kedvenc, ugyanakkor adott Írta: Turista Magazin esetben kevésbé ismert látnivalóiból. A sivatagtól a pusztán és a lápon át a szellemi örökségig és az egyedi kulturális attrakciókig.

Fotó: Szilágyi Attila / HNPI

top 10

Fotó: Szilágyi Attila / HNPI

Vadlovak között: a Hortobágy vad arca Tudtad, hogy hazánkban is élnek vadlovak? Nemzetközi szinten is egyedülálló vadlórezervátum található a Hortobágy szívében, a Pente-zugban. A Przsevalszkij-ló a házi ló legközelebbi rokona, utolsó vadon élő példányát az 1960-as években látták. A jelenlegi világállomány egy sikeres tenyészprogramnak köszönhető, amelynek alapját 12 európai és észak-amerikai állatkert fogságban tartott egyedei jelentették. A Pente-zug vadlórezervátumában félvad körülmények között élő Przsevalszkijlovak (számuk mintegy 300) világszinten is a legnépesebb tenyészállományok egyikét alkotják. Ugyan a 3000 hektáros, látogatók elől elzárt területre csak külön engedéllyel lehet belépni, a Hortobágyi Vadasparkban mégis bárki láthat néhány csodálatos állatot, amelyeket a vadaspark által szervezett szafaritúrán közelebbről is megnézhetünk. A Hortobágy vad arcai közül az őszi daruvonulás a legismertebb, amikor is madarak tízezrei pihennek a közeli halastavakon. Bővebb információ az aktuális programokról a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság weboldalán található. Fotó: Gulyás Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotók: Kiskun Emlékhely

Fotók: Abelovszky Tamás

Kiskun Emlékhely: múltidézés Szank vezér egykori szállásán

Tarpai szárazmalom: az ÉszakTiszántúl egyetlen járgányos malma

A Bács-Kiskun megyei Szank községben található emlékpark tematikájának fókuszában – nevének megfelelően – a 13. század közepén Magyarországra költözött, keleti eredetű kunok állnak. A 2019-ben átadott bemutatóhely két jól elkülöníthető részből áll. Az egyik a kunok magyarországi világát mutatja be a térségben folytatott és jelenleg is folyó ásatások során talált érmék, ruhadíszek, használati tárgyak másolataival, érintőképernyős installációk, hanghatások és színes grafikák, valamint egy 20 perces film segítségével. A másik egy skanzen, ahol különböző korok szerint követhető nyomon az itt élők használati tárgyainak, épületeinek fejlődése. Az emlékhelyen rendszeresen tartanak egész napos programokat, lovas bemutatókat, ezért látogatás előtt célszerű átböngészni az intézmény eseménynaptárát.

Igazi ipar- és agrártörténeti különlegesség az Észak-Tiszántúl egyetlen megmaradt, 1885-ben épített, helyreállított szárazmalma, amely egy kisebb malomházból és egy nagyobb, 14 méter átmérőjű kerengősátorból áll. Ez utóbbi, tölgyfa zsindellyel fedett, favázas építményben jártak körbe-körbe a lovak vagy az ökrök, miközben a malomkereket egy fából készült, közbeiktatott fogaskerék segítségével forgatták. A 19. század utolsó harmadában a szárazmalmokat előbb a szélmalmok, majd a fejlettebb gőzmalmok szorították ki. A tarpai malomban 1929-ben őröltek utoljára, később bálokat, lakodalmakat is tartottak itt, egy ideig pedig állítólag még moziként is működött. Felújítása 1980–81-ben zajlott, ekkor nyerte el mai formáját. Az épület műemléki védettséget élvez. A Tiszántúl északi szegletében szinte minden faluban épült szárazmalom egykoron – Tarpán például hat hasonló és egy szélmalom is működött.

Bővebb információ és aktualitások az emlékhely Facebook-oldalán érhetők el.

Érdemes időpontot egyeztetni, ha a belső tereket is szeretnénk megnézni.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

top 10

Bátorligeti-láp: a hajdani nyírségi lápvidék utolsó maradványa A Nyírség délkeleti részén található ősláp hazánk legjelentősebb természetvédelmi területei közé tartozik, hiszen számos, az országban egyedül itt előforduló növénynek ad otthont, továbbá szinte tárlatként mutatja be a hazánk területén bekövetkezett éghajlatváltozásokat is, amelyek mind nyomot hagytak a növényvilágban. A terület jégkorszaki növényritkaságokat őriz: előfordul itt többek között a közönséges zergeboglár, a csermelyaszat, a szibériai nőszirom, a fehér zászpa, a buglyos szegfű, valamint több orchidea- és sásfaj. Állatvilága szintén gazdag és több tekintetben egyedi. Remekül érzi magát e különleges lápvidéken a tojásait saját testében melengető elevenszülő gyík, a hasas törpecsiga és a vöröslábú hegyisáska. A mintegy 50 hektáros, 1950-ben létrehozott Bátorligeti-ősláp Természetvédelmi Terület a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság előzetes engedélyével és kísérővel látogatható. Szakvezetés előzetes egyeztetéssel igényelhető.

Fotók: Molnár Péter

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A régi iskolában található, a láp csodálatos világát bemutató kiállítás szabadon látogatható.

Fülöpházi-buckavidék: egy darabka sivatag az Alföldön Az ország egyik legkülönlegesebb területe, ahol olykor tényleg olyan érzésünk van, mintha egy sivatagban járnánk. A Kiskunsági-homokhát az Ős-Duna hordalékkúpjának maradványa, ahol – miután a folyó elhagyta a területet – a szél látott munkához: buckákat emelt, árkokat mélyített. A homokvidéken a nyári hőség és a szárazság speciális alkalmazkodást kíván az élővilágtól. A félig kötött homokterületek élővilágát a Báránypirosító tanösvény bejárásával ismerhetjük meg legjobban, ahol sok más mellett találkozhatunk a buckák karakteres, fás szárú növényével, a közönséges borókával, de az Alföld-fásítás dilemmáival is megismerkedhetünk. Innen nem messze Magyarország utolsó mozgó homokbuckáit találjuk, ahol még ma is figyelemmel kísérhetjük a szél felszínformáló munkáját. A buckák felszínén nem ritka a 60 °C-os nyári hőmérséklet, amelyet csak a sivatagi rokonaikhoz hasonló életmódot folytató rovarok tudnak elviselni. Ezek a

látványosságok a nemzeti park fokozottan védett természeti területén fekszenek, ahová csak szakvezetéses túra keretében lehet belépni. Tervezd meg kirándulásodat a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján!

Fotók: Molnár Péter

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

top 10

Fotók: Nógrádi Attila

Fotók: Habarics Béla / HNPI

Magyarkert: Magyarország növényekből

Lónya: a Felső-Tisza-vidék egyik legszebb fa harangtornya

Aki szereti böngészni a Google műholdas felvételeit, az érdekes dologra bukkanhat a Bács-Kiskun megyei Jakabszállás mellett: egy jól kivehető Magyarországsziluett zöldell a mezőgazdasági területek ölelésében. A hely neve Magyarkert, és nem a véletlennek köszönheti a formáját, ugyanis gigantikus terepasztalként, 1 : 1000 méretarányban ábrázolja hazánkat 93 ezer négyzetméteren. A Balaton egy kis tavacska, a Duna és a Tisza apró patakként csörgedezik, középhegységeinket pedig kicsiny földhalmok és növények jelképezik a botanikus kertben, amelyben jó pár órát el lehet bolyongani. Az ápolt kertben nyári táborokat és ismeretterjesztő foglalkozásokat tartanak, a szomszédos dombon pedig a gyerekek még szánkózhatnak is télen. Aki kedvet kapott a látogatáshoz, az akár meg is szállhat egy kis kulcsosházban, stílszerűen a Duna és a Tisza között.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Magyarország középkori templomokban egyik leggazdagabb vidéke, egyedi egyházi örökségét a kis méretű templomok és a melléjük épített fa harangtornyok jelentik. Ez utóbbiak között méreteivel és kifinomult arányaival az egyik legszebb Lónya karcsú, 26,5 méter magas, fából készült haranglába, amely a református templom északnyugati sarka mellett áll. Helye jól mutatja, hogy a türelmi rendelet 1792. évi kibővítése előtt a reformátusok nem építhettek harangtornyot az utcafrontra. A faépítmény sudár, égbe törő, hegyes sisakjával, négy sarkán elhelyezett fiatornyaival igazi remekmű. A harangtorony Kakuk Imre ácsmester és legénye, Bán Péter munkája. Az 1781-ben épült toronyban nincs egyetlen vasszög sem, cserébe van két harang is. A templom kulcsait a parókián őrzik, érdeklődni helyben, illetve előzetesen időpontot egyeztetni telefonon lehet.

További információért szkenneld be a QR-kódot!

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fedezd fel Szabolcs-Szatmár-Bereg megye templomait a „Középkori templomok útján”!

Ásotthalom csodarétje: virágpompa a déli határvidéken A Duna–Tisza köze déli részén található Ásotthalmiláprét a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Körös-éri Tájvédelmi Körzetének botanikai szempontból legértékesebb területe. Nem véletlen, hogy sokan „ásotthalmi Csodarétként” ismerik. A védett természeti területet kiszáradó láprétek, homoki sztyepprétek, nádasok, zsombéksásosok és felhagyott szántók alkotják. Mintegy 250 növényfajt írtak le eddig innen, amelyek közül 19 védett, 3 pedig fokozottan védett. Itt él hazánk legnagyobb egyhajúvirág-állománya, amely több tízezer növényt számlál. Hasonló nagyságrendben virágzik a mocsári kardvirág, de megtaláljuk még itt sok más mellett a vitézvirágot, a szibériai és a fátyolos nőszirmot, a buglyos szegfűt és a kornistárnicsot is. Rovarokból szintén nagy a bőség, több mint 100 kabócafaj és több mint 300 bogárfaj jelenlétét igazolták eddig a kutatók. Az Ásotthalmi-láprét állandóan változó szépségeit bárki felfedezheti a 4 km hosszú Csodarét tanösvényen. Fotók: Molnár Péter

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

top 10

Túzokok menedéke: a dévaványai Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont Ha a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság címerállatával, a fokozottan védett túzokkal szeretnél megismerkedni, jobb helyet nem találsz, mint a Dévaványa külterületén, Réhelyen elhelyezkedő túzokrezervátum. A jókora madár a magyar puszta emblematikus fajának számít, ám nem is olyan régen igencsak megcsappant az állománya. Most is világszerte veszélyeztetett. A hazai természetvédelem egyik kiemelt feladata a faj megőrzése, ezért is hozták létre 1975-ben a rezervátumot, ahol a mentett tojások kikeltetése, a csibék felnevelése, illetve a madarak későbbi visszavadítása zajlik. A múzeum épületében állandó kiállítások láthatók, amelyek elsősorban a Nagy-Sárrét élővilágát és persze a túzokvédelmi tevékenységet mutatják be. A közelben tanösvény és bringaút húzódik, a nemzetipark-igazgatóság pedig egy klassz szálláshelyet is fenntart azok számára, akik több időt szeretnének a környéknek szentelni. Fedezd fel a Körös–Maros Nemzeti Park tanösvényeit! Fotók: Molnár Péter

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Kis-Sárrét: a madarak birodalma A Berettyó–Körös-vidék részét képező, Békés és HajdúBihar megyében elhelyezkedő Kis-Sárrét a Körös–Maros Nemzeti Park természeti értékekben egyik leggazdagabb területe. Ahogy a terület neve is utal rá, az Erdélyiszigethegységből érkező kisebb-nagyobb vízfolyások egykor itt hatalmas kiterjedésű, mocsaras-vizenyős területet alakítottak ki, amely igazi paradicsom volt az élővilág számára. A 20. század elejére aztán teljesen megváltozott a táj, a folyószabályozások, a lecsapolások nyomán a vizenyős területek helyét legelők és szántóföldek vették át. A hajdani Kis-Sárrét mocsármaradványai jelentik ma természetvédelmi szempontból a legértékesebb területeket, mint amilyen az Ugrai-rét és a Sző-rét, de a Biharugrai-halastavak madárvilága is lenyűgöző: vonulás idején több tízezres tömegben pihennek és táplálkoznak itt a különböző lúd- és récefajok, illetve parti madarak. Itt található a Sző-réti tanösvény is, amely a mocsármaradványok és a szomszédos szikes gyepek élővilágát mutatja be. A Biharugra mellett található Bihari Madárvárta kiváló bázis a környék felfedezéséhez. Fotók: Molnár Péter

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

zöldhullám

Ízletes vargánya

Csemege a lábunk előtt Írta: Nagy Loránd István Fotók: Adobe Stock

Savanyú talajú erdőségekben június és október között bukkanhatunk rá hazánk gombavilágának egyik legpompásabb képviselőjére, pontosabban tekintélyes méretű termőtesteire, amelyekből némi kreativitással gasztronómiai különlegességek egész sora, illetve remek szárítmány készíthető.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

tinórugomba-alkatúak (Boletales) rendjének húsa fehéres (a kalapbőr alatt rózsaszínes, kissé barnás is tinórufélék (Boletaceae) családjába tartozó íz- lehet). A hús színe nem változik – sem nyomásra, sem letes vargányát (Boletus edulis) már az ókori vágásra. Ez egy nagyon fontos határozóbélyeg, amely a Rómában is értékes csemegegombaként hasonló megjelenésű, de mérgező vagy emberi fogyasztartottak számon. Kozmopolita, Európában, tásra nem alkalmas tinórufajoktól való elkülöÁzsiában és Észak-Amerikában őshonos, nítést segíti. Magyarországon helyenként gyakori – Fő az óvatos ság A népies nevén „úrigombának” hívott mikorrhizás, azaz növényekkel kölA magunk gyűjtötte, étk ezési célr a szá nt term őtesteket minden ízletes vargánya nemcsak ízletes, csönösen előnyös kapcsolatban élő esetben vizsgáltassuk me g hivatásos hanem még egészséges is. Kiváló – faj, amely savanyú talajú lombergombaszakértővel! A pia conline.hu és a netgombasz.hu web vitamin-, fehérje- és ásványianyagdőkben és fenyvesekben egyaránt oldalon a gombavizsgálat helyszíne forrás, ráadásul jelentős mennyiségű előfordul. Idehaza leggyakrabban iről és a nyitvatartási időkről ergoszterolt (a D-vitamin előanyaga) tölgyesekben, gyertyános-tölgyeis tájékoztatást és többféle antioxidánst is tartalmaz. sekben, gyertyános-bükkösökben és kaphatunk. Korántsem mindegy persze, hogy hol szelídgesztenyével elegyes tölgyesekgombászunk, hiszen a termőtestekben neben pillanthatjuk meg jellegzetes formájú, általában magányosan megjelenő termőtesteit. Kalap- hézfémek, nyomelemek, illetve radionuklidok halmoja 5–25 cm átmérőjű, kezdetben félgömbszerű, hosszú zódhatnak fel, ezért mindenképpen a forgalmas utaktól, ideig domború, majd kiterülő, rendszerint világos- vagy ipari létesítményektől és egyéb szennyezőforrásoktól sötétbarna, esetenként csaknem fehér színű, sima vagy távoli élőhelyeket részesítsük előnyben. 쐍 kissé ráncos felületű. A kalapbőr matt, száraz tapintású, nedvesen és öreg példányok esetében azonban fénylő Státusz és tapadós. A csöves termőréteg a tönknél felkanyaroA Magyarországon szabadon gyűjthető ízletes dó, fiatalon fehéres, éretten zöldessárga, végül olívzöld. vargánya (Boletus edulis) – a bronzos vargányához Az 5–15 cm magas, 3–7 cm átmérőjű, változatos formájú (B. aereus) és a nyári vargányához (B. reticulatus) ha(olykor hengeres, olykor hasas), világosbarna alapszínű sonlóan – a piacon, valamint az egész ország területén tönköt fehéres tónusú, hálózatos erezet díszíti. Vastag, árusításra engedélyezett gombafajok közé tartozik. eleinte kemény, idővel megpuhuló, kellemes illatú, dióízű

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

városi séta

Városnézés a vízről

Rendhagyó találkozás Békéscsabával Írta: Tóth Judit Fotók: Pálvölgyi Krisztina

Megvan annak a varázsa, amikor az ember egy kevésbé ismert városba nem a díszbe öltözött sétálóutcán érkezik meg, hanem a kertek alatt, ráadásul vízen, kenuval. Mi éppen így úsztunk be Békéscsabára az Élővíz-csatornán, és egy egészen izgalmas, új perspektívából láthattuk a várost.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

városi séta történet persze sokkal hamarabb, úgy öt és fél órával korábban, 15 kilométerrel arrébb kezdődött Sikkonyban. Fotós kolléganőmmel és két túravezetőnkkel ugyanis itt szálltunk vízre a Fehér-Körös egykori ágán, a Gerlai-holtágon.

A keskeny holtág fölé behajló fák zöld lombalagutat alkotnak a fejünk felett. Már ettől nagyon vadregényes az egész, de a hangulatot még lehetett fokozni, hiszen alig teszünk pár evezőcsapást, egy bedőlt fűzfa keresztezi az utunkat. De túravezetőink – Fábián Marianna és Somogyi Zsolt, avagy Soma, ahogy mindenki ismeri – rutinosan megoldják a helyzetet, és egy pillanat alatt meglátják, hol férünk még éppen át négyszemélyes kenunkkal.

A vadregényes Gerlai-holtág Túravezetőinknek szinte mindenük a víz, ez hamar nyilvánvalóvá válik. Szabadidejükben kedvtelésből eveznek, túrákat vezetnek – például a Százlábú Egyesület színeiben, akik jóvoltából most mi is bejárhatjuk a Békéscsaba körüli vizeket –, de olykor túrakenuversenyeken is megjelennek. Somának egyik nagy kedvence a vadregényes Gerlai-holtág, ahol most mi is evezünk. És meg

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

tudom érteni. Hosszú szakaszokon csak a fák zöldjét, az ég kékjét látjuk, sehol egy lélek, de még autók zaját sem hallani a távolból. Csak a madarakat, innen-onnan, mindenhonnan. Mindezekhez adjuk még hozzá a kora nyári vízpart illatait, az akácot, a bodzát, a vadrózsát és az élővíz jellegzetes illatát. A holtág 1–1,5 méter mély csupán, és most, június elején, igazán mesebeli látványt nyújt, ugyanis telis-tele van vízre hullott akácvirágszirmokkal, amelyektől csupa fehér az egész.

Túránkat a Fehér-Körös egykori ágán, a vadregényes Gerlai-holtágon kezdtük

Vityillók és kastélyok A holtág egyes szakaszain kisebb-nagyobb házikók is feltűnnek. Egységes stílusról nem beszélhetünk, van itt minden, a magára hagyott víkendháztól kezdve a tyúkoktól hangos tanyán át a pazar vízparti villáig. Ez utóbbi típus persze leginkább Békéscsaba központjához közelítve jelenik meg. A kereslet egyébként – ahogy egy helyi férfi mondta – egyre nagyobb az itteni vízparti telkek iránt, a járvány alatt pedig látványosan megugrott az új tulajdonosok száma, akik talán ide menekültek el a világ elől. Nagyjából a holtág felénél Soma a nem is olyan távoli erdő felé mutat. A fákon túl ott találjuk Békéscsaba Gerla nevű településrészét, ahol egy Wenckheim-kastély is áll, igaz, már nem túl jó állapotban. A gerlai kastélyt 1854-ben

Egy bakcsó hosszan kísért bennünket, de láttunk virágzó fehér tündérrózsákat, mocsári nőszirmokat és sárga vízitököket is

Wenckheim Károly építtette, tervezője pedig Ybl Miklós volt. A 37 szobás kastélyhoz 1869-ben egy kis kápolna is épült, de megvan még a pálmaház is, a kéthektáros angolkert pedig ma természetvédelmi terület. A birtok ura 1874-ben Gerla-Póstelek néven önálló pusztai falut alapított, de a 19. század végén egy

A Gerlai-holtág egyes szakaszain kisebb-nagyobb házikók is állnak – stéggel és olykor lelkes házőrzőkkel

pusztító árvíz következtében az egész település megsemmisült, csak a kastély maradt meg. A II. világháború után az épületben általános iskola működött, 1990 óta azonban üresen áll, és sajnos évről évre egyre rosszabb állapotban van, de talán most van némi remény arra, hogy ez a helyzet változzon.

Kastélyok Békés megyében Békés megyében egykor több mint 250 kisebb-nagyobb kastély és kúria volt, a legtöbb a Wenckheim család birtokában, szám szerint 32. A közelben is van egy másik kastély, pontosabban annak romja, a pósteleki Széchényi–Wenckheim-kastély. A hamarosan elkészülő „Wenckheim-kerékpárút” Békéscsaba belvárosát érintve köti majd össze a szabadkígyósi, a gerlai, a pósteleki és – az M44-es gyorsforgalmi út szervizútján keresztül – a gyulai Harruckern– Wenckheim–Almásy-kastélyt.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

városi séta a városig le lehessen úsztatni az Erdélyi-szigethegységben kivágott fákat, amelyeket építkezésekhez használtak. Hajdanán kősó is érkezett Erdélyből ezen a vízi útvonalon, visszafelé pedig az István-malomból vitték az őrölt gabonát, lisztet. Később a csatornának belvízelvezetőként is szerepe volt, de vízimalmok, kenderáztatók is működtek a partján.

Erre Gyula, arra Csaba Miután a Gerlai-holtágon leeveztünk 10 kilométert, megálltunk pihenni a Veszely csárdánál, ahonnan két irányba is tovább lehet menni. Persze csak azt követően, hogy az ember átemelte a hajóját a zsilipen, az egyik vízről áttéve azt a másikra. Innen egyik irányba Gyula felé, a másik irányba Békéscsaba felé indulhatunk tovább. A vízparton egy hangulatos kis pihenőhelyet alakítottak ki a gyönyörű mocsárciprusok alatt. Itt megebédelünk, természetesen előkerül a csabai kolbász is, közben pedig túravezetőink elmagyarázzák, hol is kezdődik az Élővíz-csatorna, illetve hol folyt régen a Fehér-Körös. Merthogy ez nem is olyan egyszerű. A közel 40 kilométer hosszú Élővíz-csatorna három várost köt össze, Békést, Békéscsabát és Gyulát, a vízfolyás egy része a Fehér-Körös eredeti ágában halad, máshol mesterséges csatornában. Innen Gyula felé a hajdani Fehér-Körös eredeti medrében evezhetünk tovább, a másik irányba, Békéscsaba felé azonban egy mesterséges mederben haladunk, de mindkét szakasz az Élővíz-csatorna része. A Békéscsaba felé haladó, mesterséges medret 1772 és 1777 között ásták ki, hogy egészen

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Gerlai-holtág és az Élővízcsatorna mesterséges ágának találkozásánál egy kellemes pihenőhelyet alakítottak ki

A Veszely csárdától nyugatnak tartva Békéscsabáig, kelet felé haladva Gyuláig evezhetünk tovább

A Veszely csárda régóta fontos helynek számít itt, félúton Gyula és Békéscsaba között. A csárda az egykoron a régi Fehér-Körös jobb partján álló Vesze községről kapta a nevét, s először 1837-ben említették. Száz évig csárda működött itt, majd az épület 1938-ban az evangélikus egyház tulajdonában került, amely árvaházként és iskolaként használta egészen a II. világháborúig. 1944 őszén az épület mellett álló hidat aláaknázták, ezért a gyerekeket elköltöztették. Az 1960-as években az épület újra étterem lett, amely a mai napig működik.

Egy átlagos csütörtök délután a városban A csárdától még jó 5 kilométer vár ránk Békéscsaba központjáig, átkelünk a forgalmas 44-es főút hídja alatt, ami számomra kicsit szürreális élmény, ezután azonban újra a hangulatos – és tegyük hozzá, sokkal megnyugtatóbb – lomb-

alagút kerül a fejünk fölé. A kenut egyszer még át kell emelnünk egy zsilipnél, és amíg mások táskával a kezükben közlekednek, mi egy nagy kenut cipelünk – igaz, alig egy percig – a városban.

Az Élővízcsatornán, közel Békéscsaba központjához A városban is van egy zsilip, ahol át kell emelnünk a kenut

Az 1960–70-es években olyan tiszta volt az Élővíz-csatorna vize, hogy a csabai polgárok nyáron rendszeresen fürödtek benne, de később azért voltak gondok ezen a téren, sok ipari létesítmény szennyvízelvezetőként tekintett a csatornára. Sok békéscsabai egyébként egyszerűen Körösnek hívja az Élővíz-csatornát, de régen, a szennyezések miatt, közkeletű név volt a Büdös-Körös is. Ez azonban ma már nem állja meg a helyét, a vízminőség az utóbbi időkben sokat javult, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy több védett halfaj is előfordul itt. Hamarosan elérjük a Lencsési lakótelepet, a panelházakból azonban nem sokat látunk, a part menti fák kitakarják azokat. Marianna meg is jegyzi, hogy bár ez most fotózás szempontjából nem előnyös, de ő sok más mellett azért is nagyon szereti Békéscsabát, mert ennyi zöld van, az egész város tele van parkokkal és fasorokkal.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

városi séta

Már Békéscsabán, a parton a szlovák főkonzulátus szép épülete A tőkés récék remekül érzik magukat a vízfolyás városi szakaszán

Ahogy közeledünk a belvároshoz, egyre többen vannak a parton. Horgászok várnak kapásra, és kicsit aggódva figyelik a zsinórjukat, amikor meglátnak bennünket. Anyukák a kisgyerekeiket, tőkés récék a kiskacsáikat terelgetik, a vízen átívelő hidakon biciklisek és gyalogosok igyekeznek egyik partról a másik-

ra, egy mólon tinédzserek állítják maximumra a hangszóróikat, amitől egy pillanatra mind a négyen frászt kapunk. Elhaladunk az 1920-as években épült, szép Árpád fürdő mellett, amelynek törökfürdőszerű főépülete a vízről is jól látható. A jobb parton mellettünk halad a szoborsétány, igaz, innen csak a szobrok tarkóját látjuk, de izgalmas feladvány, hogy így vajon felismerjük-e, kiket ábrázolnak az egymást követő alkotások. A Kacsacsalád nevű szoborkompozíciót azonban jól látjuk, a vízparton totyogó, élő modelljeikkel együtt. Mielőtt elérjük úti célunkat, a Csabagyöngye Kulturális Központ és a Békés Megyei Könyvtár melletti régi kikötőt, még átsiklunk a Munkácsy híd alatt, és a vízről is megnézzük a Munkácsy Mihály Múzeumot, ahol számos érdekes tematikus kiállítás látható.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Templomok egymás között Ahogy ráfordulunk az utolsó méterekre, nem tudom levenni a szemem a túlparton álló, hatalmas István-malomról. Budapest után az ország második gőzmalma 1853-ban kezdte meg a működését, majd több mint száz évig szinte töretlenül fejlődött, 1973-ban már az ország

egyik legnagyobb malma volt, amely 2005-ig folyamatosan működött. Leállása után több terv is volt az épület hasznosítására, ezekből azonban végül nem lett semmi, mert az épület 2019 májusában – máig tisztázatlan körülmények között – kigyulladt, és azóta is várja sorsa jobbra fordulását.

Itt már a célban, Békéscsaba központjában, háttérben az István-malom hatalmas épülete

Munkácsy városa Békéscsabán utcát, hidat, múzeumot, hotelt és egy egész városnegyedet neveztek el a világhírű festőről. Munkácsy Mihály nyolcéves korában került ide Miskolcról, Gizella húgával, mivel szüleik halála után az itteni rokonaik vették őket gyámságuk alá. Munkácsy tizenegy éves korában asztalosinas lett, de itt kezdett el festeni és rajzolni, és innen ment 1863-ban Pestre, hogy festőnek tanuljon. Később Bécsbe, Düsseldorfba, Párizsba vitte az élet, de nagybátyja haláláig rendszeresen visszajárt Békés megyébe. Ma a róla elnevezett múzeum mellett egy emlékház is működik a városban, ahol 21 eredeti Munkácsy-festmény látható.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

városi séta

Újratelepítés a törökök után A török hódoltság után teljesen elnéptelenedett terület báró Harruckern János György birtoka lett, aki a hadsereg élelmezési biztosaként megkapta Békés vármegye jelentős részét, jutalomképpen szolgálataiért. Kezdeményezésére 1718-ban tíz felvidéki vármegyéből közel 700, döntően evangélikus szlovák telepes érkezett Csabára. A telepesek jelentős kedvezményeket kaptak, aminek híre messzire terjedt, és egyre többen érkeztek a báró uradalmaiba. A 19. század közepére a település lakossága már meghaladta a 22 ezret. Sokáig Békéscsaba a szlovákok lakta települések legnagyobbika volt az országban, de ma már a lakosság alig 6%-a vallja magát szlováknak. A város azonban még ma is a magyarországi szlovákság kulturális központja.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Innen aztán átváltunk klasszikus városnézésre, kiszállunk a kenuból, elköszönünk túravezetőinktől, és teszünk egy kört – most már gyalogosan – a belvárosban. A főteret két hatalmas templom uralja, a katolikus, csupa tégla Páduai Szent Antal-társszékesegyház és vele átellenben az evangélikus nagytemplom, amely Közép-Európa legnagyobb evangéli-

A főtér egyik meghatározó épülete, a Páduai Szent Antaltársszékesegyház, amelynek tornya 61 méter magas

kus temploma. Ez utóbbival pont szemben, az út túloldalán áll egy harmadik, jóval kisebb templom is. Az 1745-ben épült evangélikus kistemplom, amelyet Tessedik Sámuel építtetett, a 18. század végére már szűk volt Békéscsaba egyre népesebb evangélikus lakosságának. Heves viták kezdődtek, hogy hol építsenek újat és nagyobbat, illetve mi legyen a régivel. Végül a gyülekezet úgy döntött, hogy megtartják a régi templomot is, az újat pedig azzal pont szemben építik fel.

Hasznos oldalak, ha bejárnád Békéscsabát és környékét Akár egyénileg, akár szervezett keretek között szeretnél túrázni a Körösökön vagy az Élővíz-csatornán, vagy szeretnéd tudni, merre érdemes elindulni, illetve hol lehet kenut vagy kajakot bérelni, keresd a Százlábú Egyesületet a www.szazlabu.hu és a http://korosok-vizitura.hu oldalon! Ha Békéscsabán keresel látnivalókat, túrákat, élményeket: https://visitbekescsaba.com/hu

2 km

Térkép: Bagaméri Gergely

Még bőven lenne mit megnézni a városban, de lassan ránk esteledik, és az az igazság, hogy az ötórás vízitúra után nem vagyunk már olyan fittek, mint amilyenek reggel voltunk. Miközben a kellemes nyárestében vacsorázunk, fejben én már máshol, pontosabban máskor járok: azon agyalok, hogy nyáron melyik túrát csináljam meg. Tegyek egy városi sétát Munkácsy nyomában, vagy tekerjem le a négyórás csabai kört a pósteleki kastélyig és vissza, esetleg bringázzak ki Szanazugba, ahol a Fehér- és a Fekete-Körös találkozik, és van egy messze földön híres strand, netán legyek bevállalós, és nevezzek be egy többnapos vízitúrára a környéken? Vagy legyen inkább mind egymás után? Persze akkor minimum egy hétre kell jönnöm majd. 쐍

Pillantás Békéscsaba evangélikus nagytemplomára

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

promóció

Vízi kalandok Ausztriában a SUP-jógától a barlangi evezésig Ausztria kristálytiszta vizei a megszokott nyári programok mellett meglepő felfedezéseket és szokatlan programokat is kínálnak. Jógázhatunk SUP-deszkán, evezhetünk barlangban, különleges helyszíneken merülhetünk, de akár hegyi patakokban is úszhatunk. Négy szokatlan nyári kaland következik!

Fotó: Schickhofer

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Bergwerk Mežica

1. Vízitúra a hegy gyomrában A türkizkék víz kristálytiszta. Az egyetlen fény a fejlámpáé. Az alagútból hűvös szellő fúj a túrázók arcába, miközben óvatosan beszállnak a kajakokba vagy kenukba, és nekivágnak a föld alatti folyónak. A helyszín Mežica régi ólombányája, ahol helyenként 700 méterrel a felszín alatt fedezhetjük fel a vízzel elárasztott alagutak föld alatti labirintusát. A bánya bezárását követően ugyanis a járatokban összegyűlt víz egy varázslatos, föld alatti vízi világot hozott létre. A résztvevők a karintiai Sankt Kanzian am Klopeiner Seeből busszal juthatnak el a szlovén határ túloldalára, a nem mindennapi kirándulás kiindulópontjához.

2. Vadvízi úszás, ha a rafting már unalmas „Csak ha eggyé válunk a folyóval, akkor sikerülhet. A folyó ellen esélyünk sincs. Ez nem is kérdés” – mondja Nicolas Moser, azon négy vadvízi úszó egyike, akik a Seekers of the Element című filmben láthatók. Az extrém sportolók sisakban és neoprén ruhában egy vad alpesi folyóba vetik magukat, majd a gyors áramlattal együtt sziklákon és zuhatagokon át úsznak lefelé a folyón. A vad természethez vadvízi úszás közben lehet a legközelebb kerülni. Tirolban és Vorarlbergben kiváló lehetőség nyílik arra, hogy biztonságos módon mi is kipróbáljuk ezt a rendhagyó kalandot. Az egyik legjobb választás a Lech folyó mintegy 6 kilométeres kanyonja.

Fotó: Oberösterreich Tourismus/Kapfer

tartozik. A nevezetességről víz alatti információs táblákról tudhatunk meg többet. Az elsüllyedt tengeralattjárót az 1990-es években építette egy feltaláló betonból, egy víz alatti luxusjacht prototípusaként. Amikor az építtető évekkel később Dél-Amerikába emigrált, a tengeralattjáró ott maradt, majd máig ismeretlen okokból elsülylyedt. Így lett a búvárok kedvelt látványossága.

4. Jóga egy SUP-deszkán Jógázni mindenhol lehet, még a vízen is. „A SUP-jóga a természet, a víz, a nyár és a relaxáció tökéletes kombinációja, ráadásul nagyon hatékony – mondja Júlia, a bécsi jógaoktató. – Egyrészt fizikai erőfeszítést igényel, hiszen meg kell tartani az egyensúlyunkat, és ez megmozgatja a mélyizmokat is. Másrészt folyamatos koncentrációra van szükség, mert ha elkalandoznak a gondolataink, annak csobbanás a vége.” De nem kell megijedni, egy-egy alkalommal átlagosan csupán egy ember esik bele a vízbe, (X) s ezt ő is nagyon élvezi! Bővebb információ a programokról: www.austria.info/hu/mozgas

3. Különleges roncsbúvárkodás, avagy mit keres egy tengeralattjáró a tó fenekén? Különleges merülési helyszín az Attersee. Az alpesi tó élővilága mellett látható például a tó fenekén egy 1930as évekből származó autó, de egy bronzkori cölöpház maradványait is megcsodálhatjuk a víz alatt, amely ráadásul az alpesi országok UNESCO-világörökségéhez

Fotó: Zell am See-Kaprun Tourismus/Heinz Seidl

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

história

Láthatatlan fogaskerekek

a gyulai Almásy-kastélyban

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Írta: Hidvégi Brigitta Fotók: Gulyás Attila

Ha főúri kastélyokra gondolunk, alapértelmezetten a fényűzés, a jólét, az elegancia vagy az aranyozott porceláncsészék és a tündöklő kristálycsillárok jutnak az eszünkbe. Az már kevésbé, hogy kik azok, akik a háttérben meghúzódva gondoskodnak róla, hogy minden makulátlan és zökkenőmentes legyen. A gyulai kastély Magyarországon talán az egyetlen, ahol a személyzet életébe is bepillantást nyerhetünk.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

história alán elsőre nem is gondolnánk, hogy ez izgalmas lehet. Bevallom, kicsit én is így voltam vele. Egy nagy adag kíváncsisággal érkeztem, hiszen nehéz volt elképzelni, mi lehet olyan érdekes a szolgálók életében. A grófok, grófnők mindennapjai – na, az már valami! Csupán arról feledkeztem meg, hogy az ő hétköznapjaiknak bizony szerves része volt a cselédség. Az Almásy-kastély teljesen meggyőzött. Mire kijöttem az épületből, már pontosan tudtam, mennyire fontos szerepet töltöttek be a szolgálók a kastély életében, és hogy csak ezzel együtt ismerhetjük meg azt igazán.

Egy váratlan török emlék A kastély tornyában állva szuperül be lehet látni a környéket, sőt, aki nagyon magas, az tiszta időben akár az erdélyi Bihar-hegység sziluettjét is ki tudja venni a távolban. Az épület mögötti részen egykor az angolpark húzódott, most a várfürdő terül itt el. A kastély körül több száz éves fák nyújtózkodnak az ég felé, amelyek madarak hadainak adnak otthont – zöld küllők, erdei pintyek, az egyik platánra még a kacsák is fel szoktak mászni –, és rálátunk a kastély másik végén álló toronyra is, amelynek az alja egykor kapuként funkcionált, és azért különleges, mert még a török uralom alatt épült.

A kastély tornyából tökéletesen rálátni Gyula másik nevezetességére, a várra

A török korban ezen a kapun keresztül lehetett bejutni a vár területére

A kastély és a közeli gyulai vár története szorosan összekapcsolódik. Hajdanán egy palánkfal húzódott a vár körül (az első, kisebb kastélyt ezen belül építették), ennek a kapujáról van most szó. Vezetőnk, Szilágyi Sándor elmondja, hogy állítólag Magyarországon ez az egyetlen ilyen nagy, épségben megmaradt, világi török épület, hiszen a minaretek, türbék, dzsámik és a fürdők vallási jellegű helyszínek. De van itt más is a törökök hagyatékából. Az udvaron fehér kövek jelzik egy minaret és egy dzsámi egykori helyét, ezek anno I. (Nagy) Szulejmánnak lettek szentelve. Ahol most a Hunguest Hotel Erkel áll, ott egykor dámvadaskert terült el, de volt mellette fácános is. A kastély szomszédságában üvegházat emeltek, ahol többek között citromot és narancsot termesztettek, és a kastély lovardája is fontos szerepet töltött be, itt indult ugyanis újra a színházi élet 1849 után.

A Harruckernektől az Almásyakig Ha a kastély történetét szeretnénk felgöngyölíteni, egészen a török hódoltság utánig kell visszamennünk az időben, amikor Harruckern János György királyi hadi élelmezési biztos megkapta Békés vármegyét III. Károlytól. Akkoriban a terület igencsak néptelen volt, ezért a katonatiszt újra benépesítette azt magyar, német, román és szlovák családokkal. A legelső, kis kastélyt 1720-ban emelték, később ezt bővítgették és építették át számtalan alkalom-

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

1944-ben az épületet kifosztották, a parkettát és a könyveket eltüzelték. Hatalmas szerencse, és ebben a kastély szintén nagyon egyedi, hogy egy régi, részletes leltárnak köszönhetően gyakorlatilag újra tudták alkotni a bútorokat, mert minden paraméterük – a stílusuk, a színük, az anyaguk – fennmaradt írásos formában.

mal. Harruckern Ferenc alakíttatta ki a barokk épületet, unokája, Wenckheim Ferenc pedig fényűző rezidenciát varázsolt belőle, lovardát emeltetett, a parkba és a télikertbe egzotikus növényeket telepíttetett. Az Almásy család Wenckheim Stefánia Mária grófnő és gróf Almásy Kálmán 1855-ös házasságával került kapcsolatba a gyulai kastéllyal.

Eredetileg egy kisebb kastély állt itt, amelyet folyamatosan bővítettek Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György

A második világháború után a kastélyt államosították, ezután volt itt szakmunkásképző iskola, ápolónőképző, és csecsemőotthonként is funkcionált az épület. A parkban 1960-ban termálfürdőt alakítottak ki. A kastélyt az 1990-es évektől kezdve fokozatosan kiürítették, és a csecsemőotthon 2002-ben végleg kiköltözött. Az állami tulajdonú épületet 2011-ben vette át a gyulai önkormányzat. 2014-ben kezdődött meg a helyreállítás egy EU-s pályázat keretein belül. A kiállítás 2016-ban debütált a Magyarországon szokatlan témával: a szolgálók életével.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

história

Csengetett, Mylord? A kastély alsó termeinek jó részét foglalja el a már említett, egyedi koncepciójú kiállítás, amely a szolgálók mindennapi feladatait mutatja be, a legtöbbször interaktív módon. Az első termek egyikében helyet foglal-

Interaktív módon mutatják be az ebédlőt…

…és a cselédség tagjai közti hierarchiát is

hatunk a személyzet asztalánál (nyomban a Csengetett, Mylord? című sorozatban érezhetjük magunkat), és kezünket egy adott pontra és valamelyik tárgyra – például egy evőeszközre vagy egy stoppolófára – helyezve a kivetítőn megnézhetjük a használati eszközhöz fűződő feladatokat. Például láthatjuk, mennyire nem volt egyszerű a cipőpucolás, nem csoda, hogy mire egy inas megtanulta tisztességesen elvégezni a műveletet, jó pár lábbelit tett tönkre. A nehézség az volt, hogy a viaszt egyenletesen kellett eloszlatni, amelyet egy gyertya segítségével melegítettek fel a cipőn. Látjuk már a hatalmas hibalehetőséget: ha az illető nem volt elég óvatos, könnyen megégethette a lábbelit. De nemcsak a cselédség tevékenységeiről kaphatunk képet, hanem a személyükről is. Egy hatalmas érintőképernyőn a személyzeti hierarchia rajzolódik ki előttünk. Ha rányomunk például a komorna, a kertész vagy a társalkodónő pozíciójára, megtudhatjuk, mi volt az illető

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

munkája, és konkrét személyeket is megismerhetünk, akik valaha itt szolgáltak. Az említett hierarchia egyébként egyáltalán nem volt kőbe vésve: lejjebb és feljebb is lehetett kerülni szorgalom és ambíció függvényében. Jó lehetőség volt egy előkelő családnál szolgálni, egy fiatal lány például összespórolhatta a hozományát, vagy falura visszatérve házat vásárolhatott magának. A Wenckheimek és az Almásyak szociálisan nagyon érzékenyek voltak, és egyáltalán nem nézték le vagy zsákmányolták ki a szolgálókat, sőt! Czirákiné Almásy Erzsébetről például tudvalevő volt, hogy a legjobb barátnője a komornája, Almásy Dénes pedig előre köszönt a személyzet tagjainak. Ebből aztán egy vicces játék is kisült: elkezdtek versenyezni, hogy ki tudja hamarabb üdvözölni a másikat, így sokszor már messziről ordibáltak egymásnak. A személyzetnek továbbtanulási lehetőséget, lakást és – miután kiöregedtek a munkából – évjáradékot biztosított a család. „Az emberek régen sem különböztek tőlünk sokban. Ugyanúgy tudtak félni, mint mi, de ugyanúgy lehettek bátrak, ugyanúgy gyűlöltek, ugyanúgy szerettek is, és talán ez az, amiből a jelenünk és a jövőnk is kifejlődik” – foglalta össze vezetőnk. Úgy hiszem, ez a gondolat akár a kastély ars poeticája is lehetne. A kiállításon mindent meg lehet fogni és ki lehet próbálni (kivéve az ágytálakat...). Az inas szobájában szemügyre vehetjük és megtapogathatjuk az illető használati tárgyait, például a ruhák és cipők tisztítására szolgáló keféket, a ruhaszobában pedig sorra végigfogdoshatjuk a különböző anyagokat, többek között az ágyneműkét és az alsóneműkét, illetve azt is megtudhatjuk, hogy melyiket milyen gyakran mosták – utóbbiakra kéthetente került sor. Magyarországon itt használtak először holoprojektoros technológiát: az egyik vitrinben egy apró szellemlányt fedezhetünk fel, aki nagy

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

história szerepelt anno az előkelőségek étlapján a pávától a teknősig, és még korabeli receptötleteket is lelünk.

A szerencsétlen páter és a szúnyogok

gonddal éppen a ruhákat vasalja. A házvezetőnő hálószobájában megvizsgálhatunk egy súlyos díszruhát, illetve megemelhetjük a nehéz kulcscsomót, amelyet a szolgáló nap mint nap a derekán viselt. Persze, nem hiányozhat a konyha sem, itt megtudhatjuk, mi minden

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Főúri kedvtelés: forró csoki és kártyajáték

Hasonló látvány fogadta az embert a hajdani kamrában is

A kiállítás második részében a kastély történetével ismerkedhetünk meg. Izgalmas sztorikban és karakterekben nincs hiány. Ott van mindjárt az az Antonius páter, akinek a naplójából rengeteg minden kiderül az akkori főúri életről. A ferences szerzetes a Harruckern család káplánja volt, és a nyarakat Gyulán töltötte velük. Elmeséli többek között azt a történetet, amikor megbízzák a feladattal, hogy űzze el a szúnyogokat az előkelők lakrészeiből. Antonius először azzal próbálkozik, hogy az ablakokat

kitárva bevilágítja a szobákat, de ezzel természetesen éppen az ellenkezőjét éri el annak, mint ami a szándéka: az összes terem tele lesz vérszívókkal. Ezután fáklyákkal telefüstöli a kastélyt, és gyorsan becsukja az ablakokat – ez már beválik, ám a füstnek senki sem örül. Végül egy seprűvel kell kihajtania a rovarokat a szobákból, ami felesleges szélmalomharcnak bizonyul, nem is beszélve arról, hogy a saját szobájára már sosem jut ideje, ezért összevissza csípik a szúnyogok. Családi történeteket is hallhatunk, ha megnézzük a Schell Antóniával, Almásy Dénes gróf egyenes ági leszármazottjával készült interjút, és az egyik teremben szemügyre vehetjük mindhárom család, a Harruckernek,

Mosdótál és pipereeszközök

A kiállítás egy részében a kastély magyar történelemben betöltött szerepéről van szó

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

história az Almásyak és a Wenckheimek családfáit is. Vezetőnk itt elmondja, hogy a jótékonykodás központi szerepet játszott az életükben, Wenckheim Krisztina például az egész hozományát egy árvaház felépítésére ajánlotta, és nagyon a szívén viselte a gyerekek sorsát, hiszen ő maga is árva volt.

Nemzeti illat és fardagály

Hasznos információk Nyitvatartás: Keddtől vasárnapig 10–18 óráig Jegyárak: Teljes árú jegy (az állandó kiállításra): 2500 Ft Kedvezményes jegy: 1600 Ft Családi jegy: egy gyerekkel 6200 Ft, két gyerekkel 7200 Ft További jegyárak és információk a gyulaikastely.hu oldalon.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A kastély pincéjében szabadulószobákat rendeztek be

A korabeli divattal is megismerkedhetünk a kiállításon, például ezzel a súlyos abronccsal

Miután felcaplattunk a ferde műemlék lépcsőn, amelyet egykor még Ferenc József és Sissi lábai is koptattak, az előkelők szobáiba nyerhetünk bepillantást. Ezek a terek már jobban hasonlítanak azokhoz, amelyeket általában egy kastélyban be szoktak mutatni, ám itt is törekedtek arra, hogy a látogató első kézből szerezhessen információt a korabeli életről. Meg lehet szimatolni például a híres Nemzeti illatot, ami nem volt más, mint egy uniszex parfüm, amelyet a testszag elkendőzésére használtak. 1846-ban találták fel. Mint megtudjuk, a mosakodást akkoriban nem tartották annyira fontosnak, sőt inkább kissé megalázónak érezték, alaposabb fürdőt pedig csak heti egyszer vettek, ezért a parfümöknek nagy sikerük volt. Egy terem a divatot állítja középpontba. Itt megtudjuk, hogy a hölgyek hátsó fertályát terebélyesebbnek mutató üleppárnát a rendkívül frappáns fardagály névvel is illették, és hogy egy bál előtt előszeretettel csepegtettek citromlevet a szemükbe, hogy az egész éjszaka szépen csillogjon. A citromos praktikát a világért ki nem próbálnánk, de a „mágikus tükör” elé azért beugrottunk, hogy megnézzük, miként festenénk báli ruhában. A kivetítő segítségével magunkra applikálhatunk pár, a korabeli divatnak megfelelő holmit, ami a gyerekeket biztosan jó időre leköti. Apropó, gyerekek: a gyerekszobában árnyjátékot is kipróbálhatunk. Természetesen női és férfiszalont, grófi és grófnői hálószobát és egy nagy ebédlőt is találunk a kastély felső szintjén, és ha még nem volt elég az élményekből, a pincében két szabadulószobát próbálhatunk ki. 쐍

promóció

A koronavírus-járvány átalakította a szokásainkat A MOL reprezentatív felmérésében arra kereste a választ, hogy miként alakította át a járvány az utazáshoz és az autózáshoz való viszonyunkat. Kiderült, hogy minden második válaszadó kizárólag belföldi utazást tervez, az utazók kétharmada pedig csak biztonságos helyeken áll meg pihenni. áltozásokat hoz a világjárvány az utazási szokásokban: az emberek nem kívánnak lemondani az ország- és világjárásról, de sokkal nagyobb figyelmet fordítanak a biztonságra – ez a legfontosabb tapasztalata annak az országos felmérésnek, amelyet a MOL megbízásából készítettek. A kutatási eredmények szerint minden második válaszadó kizárólag hazai utakat tervez, 26%-uk itthon és külföldön is nyaralna, 4%-uk csak külföldi utazásra készül, míg 16%-uk egyáltalán nem kelne útra.

A felmérés eredményei szerint a magyarok négyötöde arra készül, hogy a higiéniai szabályokat a járvány enyhültével is következetesen be fogja tartani. A válaszadók kétharmada hangsúlyozta, hogy amennyiben útközben valamilyen szolgáltatást kíván igénybe venni, vagy egyszerűen csak pihenni szeretne, ott fog megállni, ahol garantálni tudják számára az egészségügyi biztonságot. A nyári szezonra éppen ezért a MOL is úgy készül, hogy továbbra is megfeleljen a vásárlók higiéniai elvárásainak. Minden MOL-töltőállomás bejáratánál ingyen használható, MOL Hygi kézfertőtlenítővel töltött állványok

fogadják az érkezőket, az üzlethelyiségekben pedig legalább óránként (csúcsidőben még gyakrabban) fertőtlenítik az étkezésre kijelölt területeken a pultot, a székeket és asztalokat is. Sőt, a már korábban elindított digitalizációs fejlesztések felgyorsításának köszönhetően egyre több érintésmentes fizetési megoldás érhető el a hálózatban. Tartós tendenciának tűnik, hogy egyre többen vannak, akik a tankoláson kívül friss kávét, helyben készült élelmiszert is vásárolnak a Fresh Cornerekben, vagy eleve azért állnak meg a MOLtöltőállomásokon, hogy egy kicsit felfrissüljenek – őket immár országszerte 190 Fresh Corner várja. A Fresh Cornerekben ráadásul háromféle, anyakovásszal készült pizzát is megkóstolhatnak az utazók, amelyekhez a gondosan összeválogatott alapanyagok Olaszországból érkeznek. (x)

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Az Erdész Válaszol Túráim során arra lettem figyelmes, hogy az Alföldön leginkább telepített erdők vannak. Ugyan mindenhol mondják, hogy az erdő milyen fontos a légköri széndioxid megkötése szempontjából, ráadásul nemcsak a meglévő erdőket lenne muszáj megtartani, hanem minél többet telepíteni is kellene ebből a célból, de azt is olvastam mostanában egy kutatás kapcsán, hogy az Alföld egyes helyein az erdőtelepítés nem biztos, hogy eléri célját, mert túl sok vizet vesznek fel a fák a talajból, ezzel pedig végeredményben a tágabb környék kiszáradásához járulnak hozzá. Akkor hogy is van ez? A szénmegkötés szempontjából a természetes gyepek egyes alföldi tájakon hasznosabbak lennének, mint a telepített erdők?

Kálmán Beatrix, Békéscsaba

kedves Beatrix! A természetes gyepek védendő értéknek számítanak, és nemcsak az élővilág megőrzésében kiemelkedően fontosak, hanem a szénmegkötésben is pótolhatatlan szerepet töltenek be. Ennek következtében a természetes gyepek helyére nem szabad, de nem is érdemes erdőt telepíteni. Új erdők jellemzően a gyenge termőképességű mezőgazdasági területeken jönnek létre, például az alacsony termésátlagú búza- és kukoricaföldek helyén. Az alföldi homokvidékeken erdőtelepítésre alkalmazott, szárazságtűrő fenyőfajok, illetve a fehér akác éves vízfelhasználása (180–280 mm hektáronként) ugyanakkora, mint ezeké a kultúrnövényeké (búza: 180–260 mm, kukorica: 150–250 mm). Az erdő mindemellett

Fotó: Tassy Márk

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

nem csupán vízfelhasználó, hanem a víz körfogását alakító életközösség is. Árnyalásával, párologtatásával, a levegő páratartalmának növelésével jelentősen hozzájárul a globális klímaváltozás miatt egyre szárazabbá váló Alföld élhetőségének fenntartásához. A talajvízszint csökkenése az Alföldön sajnos valóban jellemző folyamat, az Erdészeti Tudományos Intézet kutatásai szerint ugyanúgy megfigyelhető az erdősültebb jászsági mintaterületeken, mint a jellemzően kevésbé

Fotó: Tassy Márk

VÁLTOZTASSUNK EGYÜTTٍ TERMÉSZETES INNOVÁ!X ً Éh ÈÁ k

erdősült nagykunsági vagy hortobágyi térségben. A folyamat kezdetét sokan éppen az erdők kiterjedésének évszázadokkal ezelőtti drasztikus csökkentéséhez kötik. Eszerint az Alföld vízháztartásának művi jellege elsősorban a növénytakaróban bekövetkezett nagymértékű változás, az erdők eltűnésének következménye. Napjainkban az őshonos fajok visszatelepítésének éppen a víz hiánya szab határt, a fiatal csemeték gyökérzete nem képes leérni az esetenként 10-12 méteres mélységbe süllyedt talajvízig. A 15. és a 19. század között zajlott erdőirtások mellett ennek egyes felmérések szerint legalább felerészben az éghajlat változása is az oka, az egyre hosszabb ideig tartó meleg és aszályos időszakok egyre gyakoribb előfordulása. Másrészt az emberi tevékenység közvetlen hatása is jelentős, különösen a vízszabályozás, valamint a rétegvizek mai napig tartó kitermelése. A „föld alatti sivatagok” kialakulása elsősorban ezekre az okokra vezethető vissza. Az erdő sokkal kevésbé okozója, mint inkább elszenvedője az Alföld szárazodásának. A víz az alföldi homokvidékek gazdálkodásában egyre inkább minimumfeltételként, korlátozó tényezőként fog megjelenni, ezért úgy kell rá tekintenünk, mint egy nem kimeríthetetlen természeti erőforrásra. A klímamodellek jelentős változásokat jeleznek előre az alföldi térségekre vonatkozóan – uralkodóvá válik a száraz erdőssztyepp-klíma, sőt félsivatagi viszonyok kialakulása fenyeget. A zárt erdők mellett ebben a térségben ezért különös jelentősége van a különböző fásításoknak, mint például a mezővédő erdősávok rendszerének vagy a mezőgazdasági műveléssel vegyesen kialakított, úgynevezett agroerdészeti rendszereknek. Ahogy a 20. század elején indult alföldi fásítási programnak fontos célkitűzése és eredménye volt a szálló por miatt a tüdőbetegség központjainak számító homokvidékek élhetővé tétele, úgy a megfelelő szakértelemmel végrehajtott 21. századi fásítások is segíthetnek korunk legnagyobb természeti kihívása, a globális klímaváltozás káros hatásainak mérséklésében. 쐍 Üdvözlettel: Lomniczi Gergely erdőmérnök

Válaszd a négydobozos, fóliamentes Crepto termékünket, és tegyél egy lépést a környezetünkért!

+ Amennyiben men en most vásárolsz webshopunkban Crepto 4 x 12 darabos, dobozos toalettpapírt, 2 db Crepto Tisztasági csomagot adunk ajándékba, melyet kifejezetten a természetjárók számára fejleszettünk ki.

www.abyhungary.hu

Ajánlatunk 2021. augusztus 31-ig érvényes.

tudástár

Tisza-tó – Fotó: Ljasuk Dimitry

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Nagy alföldi tómustra

Az Alföld végtelen rónaságán kalandozunk egyet, csoporÍrta: Veres Zsolt tosítjuk a különféle tómedreket kialakulásuk, azaz genetikájuk szerint, de túrát és strandot is ajánlunk. Kalandra fel, fedezzük fel az Alföld csillogó vizű tavait! tó szó hallatán legtöbbünknek egy viszonylag nagyobb méretű, kéklő felületű, fürdőzőkkel és szörfösökkel tarkított állóvíz jut az eszébe, amelynek partján kellemes környezetben fogyaszthatjuk el strandi lángosunkat és sörünket. Ezek a paraméterek tökéletesen teljesülnek nyáron például a Balaton vagy éppen a Velencei-tó partján. Azonban vannak olyan tavak az országban, amelyeket kevesebben ismernek, pedig kialakulásuk egyedi és megismételhetetlen a maguk nemében. A tavak ugyanis a környezetükhöz képest egy alacsonyabb térszínen, egy mederben helyezkednek el, amelyek genetikája is igen sokféle lehet.

Mi is az a tó? Mielőtt beleásnánk magunkat az alföldi tavak csoportosításába, illik megfogalmazni az állóvizek definícióját. Az állóvizek olyan természetes vagy mesterséges képződmények, amelyeket általában minden oldalról szárazföld vesz körül. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság vízrajzi fogalomtára a következőképpen határozza meg az állóvizek fogalmát: „Mederben vagy földfelszíni mélyedésben lévő, lefolyástalan vagy természetes úton, illetve mesterségesen szabályozott, időszakos lefolyású víztömeg.” A vízfolyások, források vagy felszín alatti vizek által táplált tavak zömének van természetes lefolyása (legalábbis a mi éghajlatunkon), és vizük geokémiai összetétele is változatos lehet.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

tudástár A földfelszín mélyedéseit kitöltő – az állóvizek egyik legfőbb típusának tekinthető – tavakat sokféle szempont szerint csoportosíthatjuk, de a legklasszikusabb besorolás a víztesteket létrehozó folyamatok alapján végezhető el. Az endogén eredetű tómedreket a belső erők alakították ki. Idesorolhatók a tektonikus süllyedékekben vagy például a vulkanikus eredetű mélyedésekben elhelyezkedő tavak. Előbbire a Balaton (bár itt összetettebb mederképződésről beszélhetünk), utóbbira az erdélyi Szent Anna-tó krátertava a legszebb példa. Az Alföld síksági területein ilyen tótípusokat nem találunk. Az exogén eredetű tómedreket a külső erők alakították ki; ebbe a kategóriába a jég (pl. belföldi jégtakaró, gleccser) által kivájt medrek, a karsztos területek mélyedései vagy éppen a

tömegmozgások által létrehozott süllyedékek sorolhatók be. Jég által kialakított tómeder nincs hazánkban, a karsztos tavakra kiváló példa az Aggteleki-karszton található Vörös-tó, tömegmozgásos tómeder pedig az Arlói-tó Ózd közelében. A folyóvízi és szél által felhalmozott üledékekkel „kibélelt” Alföld természetesen ilyen tavakat sem hordoz, de találunk bőven olyanokat, amelyek az exogén kategóriába sorolhatók be. Itt térjünk is rá a magyar Alföld leggyakoribb tótípusaira, ahová általában „csak” fürdeni, horgászni vagy vízi sportokat űzni megyünk.

Ahol a szél volt az úr Az Alföld egymástól jelentősen eltérő fejlődéstörténetű és ebből kifolyólag karakterű

Szikes tó a Duna–Tisza közén, a Kiskunsági Nemzeti Parkban Fotó: Adobe Stock

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

lati és emberi hatásainak áldozata lett: vizük elillant, medrüket a mezőgazdaság hasznosítja.

tájegységeket hordoz a hátán, amelyeknek általában a saját tótípusai is megvannak. Ilyenek a futóhomokkal fedett egykori hordalékkúptérszínek, például a Kiskunság vagy a Nyírség területe. E szél által átformált tájak közül a legtípusosabb tavak kétségkívül a Duna–Tisza közén kereshetők fel. A Duna és a Tisza között az Ős-Duna, valamint mellékfolyói hatalmas üledékes testet, pontosabb nevén hordalékkúpot építettek ki a földtörténeti jégkorszak (pleisztocén) vége felé. Ezt a térszínt a folyó mintegy 30 ezer évvel ezelőtt elhagyta, s áthelyeződött mai helyére, a Budapest–Kalocsa–Baja-tengelyre (ez a terület amúgy még napjainkban is lassan süllyed). A Duna nyugatra „csúszásának” az lett az eredménye, hogy a korábbi hordalékkúp egy kiemelt, szárazzá vált vidékké alakult, ahol a munkaképes szelek nyomban elkezdhették ténykedésüket (legintenzívebben 27–22 ezer évvel ezelőtt). A szél általi (idegen kifejezéssel eolikus) felszínformálás hatására a Duna– Tisza köze homokkal fedett részein változatos és izgalmas formakincs alakulhatott ki.

A pusztaszeri Büdös-szék madárparadicsoma Fotó: Tokody Béla

A Kun-Fehértó kellemes vize nyáron strandolásra csábít

A szélerózió által kimélyített és a szél hordta homokkal elgátolt tavak közül a Szeged melletti Fehér-tó említhető meg, valamint a Nyíregyháza határában elterülő Sóstó. A sokaknak ismerősen csengő szegedi Fehér-tó az Alföld legnagyobb természetes szikes tava (területe 14 km2), amelynek halastórendszerré való átalakítása az 1930-as években kezdődött el. Napjainkban a Fehér-tó a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság fokozottan védett, a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben fekvő természeti területe, amely csak szakvezetéssel látogatható. Az óriási kiterjedésű szikes tó a vonuló madarak egyik legfontosabb hazai pihenő- és táplálkozóhelye. A szél által kialakított medrű tavak közül mindenképp kiemelendő még két nagyobb, a Kiskunhalas és Jánoshalma között fekvő, szintén szikes vizű Kun-Fehér-tó, valamint az Izsák melletti Kolon-tó. Utóbbi az Alföld egyik legnagyobb édesvizű mocsara is egyben. A tó vize egy elhagyott Duna-mederben jött létre, amelyet később szél által szállított futóhomok bélelt ki. Szintén e genetikájú tótípusba sorolható be a Kiskunfélegyházától nem meszsze található Péteri-tó is.

Fotó: Tassy Márk

Ehhez a felszínformáláshoz köthetők a futóhomokkal fedett területek tavai is, amelyek nagy része homokbuckák által elgátolt és/vagy szél által kifújt mélyedésekben elhelyezkedő, sekély és szikes vizű tó. Ezek között a tavak között vannak kisebbek és nagyobbak is, de sajnos közülük sok az elmúlt évszázad éghaj-

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

tudástár A felsorolt tavak közül a nyíregyházi Sóstó mellett található termálvizes fürdőkomplexumban áztathatjuk meg fáradt tagjainkat, de a Kun-Fehér-tó kellemes vizében is csobbanhatunk egyet a nyári nagy melegben, a róla elnevezett település – találó nevén Kunfehértó – határában. Többször említettük már írásunkban a szikes tó kifejezést. Ez azt jeleni, hogy az állóvíz medrét tartósan vagy időszakosan legalább 600 mg/liter (nátriumkation-dominanciájú) oldott ásványianyag-tartalmú felszíni víz borítja, illetve a területén sziki életközösségek találhatók. A szikes tavak a természet védelméről szóló törvény erejénél fogva (ex lege) védettek hazánkban.

Madarak egy szikes tó medrében a Kiskunsági Nemzeti Parkban Fotó: Adobe Stock

Megrendszabályozott folyók Az exogén, azaz a külső erők által kialakított alföldi tómedrek közül mazsolázva a következő nagyobb csoportba azok a tavak tartoznak, amelyek elhagyott, az élővízzel már kapcsolatban nem lévő folyómedrekben helyezkednek el. Az Alföld mai arculatát a Duna, a Tisza és mellékfolyói alakították ki az elmúlt évmilliókban, onnantól számítva, hogy a Kárpát-medencét kitöltő Pannon-tó a miocén végére (kb. 5 millió éve) teljesen feltöltődött. A folyóvizek formálta alföldi térszíneken kalandozó vízfolyások nagyjából a földtörténeti jégkorszak (pleisztocén) végére foglalták el azokat a he-

Túratipp Az Izsák melletti, nádrengeteggel fedett Kolon-tóban nem szabad fürdeni, viszont két izgalmas tanösvényen ismerhetjük meg a terület természeti értékeit. Az egyik a közel 3,5 kilométer hosszú Aqua Colun tanösvény, amely a tó északnyugati részének élővilágát mutatja be, míg a 3 kilométer hosszú Bikatorok tanösvény a délnyugati részek homokbuckás vidékének természeti értékeit fűzi fel. Mindkét tanösvény útvonalán kilátókat is találunk, amelyekből fentről csodálkozhatunk rá a nagy kiterjedésű mocsárvilágra.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

lyüket, ahonnan a térképekről napjainkban is visszaköszönnek. Hiába az évmilliók története, a most következő tavak kialakulásához nem földtani időskálán kell gondolkodnunk, hanem csak pár száz év távlatában, azaz emberi időléptékben. Az alföldi folyóinkat kísérő holtágak (vagy idegen kifejezéssel morotvák) a 19. század nagy folyószabályozási munkálatai során keletkeztek. Az új mezőgazdasági területek kialakítása, az árvizek gyorsabb levonulása vagy éppen a hajózás biztonságosabbá tétele érdekében folyóinkat „kiegyenesítették”, kanyarulataikat átvágták. A Tisza szabályozása például 1846-ban kezdődött el, amely során – 94 kanyarulat átvágásával – a folyó eredeti hossza 453 kilométerrel lett rövidebb. Az átvágott kanyarulatok közül ma mintegy 80 holtág szolgálja a természetvédelem és a rekreáció céljait. A tiszai holtágakat felsorolni is nehéz lenne, de érdemes megemlíteni a tanösvénynyel ékes Mártélyi-Holt-Tiszát (Alsó-Tisza), a Lakiteleki-Holt-Tiszát (Közép-Tisza) vagy éppen a Tiszalúci-Holt-Tiszát (Felső-Tisza). Itt jegyeznénk meg, hogy a folyók túlfejlett kanyarulataikat természetes módon is át tudják vágni árvíz idején. Erre kiváló példa a Dunapataj melletti Szelidi-tó, amely a maga 5 kilométeres hoszszával hazánk 5. legnagyobb természetes tava.

Túratipp A Szegedtől nem messze található Mártély határában kereshető fel a Tiszaholtág tanösvény, amely a holtágak titokzatos világába kalauzolja el bejáróit. A vízi tanösvény egyik legizgalmasabb szakasza az a 300 méter hosszú fapalló, amelyen a víz felett „lebegve” tanulmányozhatjuk a vizes élőhelyek élővilágát. A tanösvény bejárása után a holtág strandján moshatjuk le magunkról az út porát. Holtágak a többi alföldi folyónknál is bőven akadnak. A legtöbb alföldi holtágban azonban természetvédelmi okok miatt nem lehet fürödni. Üdítő kivétel az imént említett Szelidi-tó, amely kellemes, homokos strandjával lubickolásra csábít a nagy nyári melegben.

A MártélyiHolt-Tisza a természetvédelmi mellett rekreációs célokat is szolgál Fotó: Gulyás Attila

A bányászat tóteremtő ereje Hiába szépítjük a dolgot, az Alföldön található tavak döntő többsége mesterséges eredetű, emberkéz alkotta mederben helyezkedik el. Ezek közül a legtöbb tómeder bányászati tevékenység hatására alakult ki.

A Lakiteleki-Holt-Tisza madártávlatból – Fotó: Kurka Géza / Adobe Stock

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

tudástár Az egykori kavics-, homok- és agyagbányák változó mélységű, felhagyott gödreit a felszín alatti vizek és a csapadékvizek lassan feltöltötték, nyílt vízfelületeket alakítva ki. A Tiszántúl nagy múltú mezővárosai (pl. Békéscsaba) mellett az egykori tégla- és cserépgyárak fejtési gödrei közkedvelt vízi paradicsomokká alakultak. Szintén egy Békés megyei példa Lőkösháza esete, ahol az Ős-Maros által egykoron lerakott kavicsanyagot bányásszák. Az észak-alföldi Nyékládháza mellett a Bükkből lehordott és a hegység lábánál lerakott, míg Dunavarsány határában a Duna által a jégkorszakban deponált kavicstestet bányásszák, az ásvány- és kőzetgyűjtők nagy örömére. Itt jegyeznénk meg, hogy tavak, tórendszerek nemcsak bányászat hatására alakulhatnak ki, hanem mesterséges elgátolással, duzzasztással is. Így jöttek létre az Alföld legnagyobb halastavai, például Biharugra vagy Hortobágy térségében. Hortobágy esetében mélyebb fekvésű, szikes területeket kerítettek körbe gátakkal, töltésekkel, majd elárasztották azokat. Az Alföldön léteznek olyan tómedrek is, amelyek partján fejünket vakarva emlegetjük a néhai földrajztanárunk nevét, akitől nem hallottunk az ilyen típusú tómedrek kialakulásáról.

A Békéscsaba melletti egykori bányagödrök halastavai – Fotó: Erdős Dániel

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Délegyházi-tavak – Fotó: Bécser Vera / Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség

A duzzasztással létrehozott Hortobágyi-halastó – Fotó: Gulyás Attila

Egy ilyen hely biztosan a Battonya határában található Feneketlen-tó is, amely egy erdőcske közepén bújik meg szégyenlősen. A kis alapterületű, kerekded (kb. 50 m átmérőjű) és nagy mélységű (kb. 10 m) állóvíz nem egy vulkáni, hanem egy olyan kráterben helyezkedik el, amely gázkitörés során keletkezett.

Pelikánok a Hortobágyi Vadasparkban – Fotó: Gulyás Attila

1961 decemberének végén Battonya és Mezőhegyes között kutatófúrást (Battonya–37. számú fúrás) végzett az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt Alföldi Kőolajfúrási Üzeme. December 29-én kb. 900 méteres mélységben megszorult a fúrószár. A mentési művelet közben a tárolórétegekből földgáz nyomult

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

tudástár

Térkép: Bába Imre

A Feneketlen-tó víztükre Battonya határában Fotó: Veres Zsolt

a fúrólyukba, amelyet besűrített fúróiszappal próbáltak ellensúlyozni (gyakorlatilag „visszanyomni” a rétegbe), majd kiöblíteni a fúrólyukból. A művelet során azonban a fúrólyukban túl nagy hidrosztatikus nyomást hoztak létre, amely hatására a még béléscsövezés nélküli, nyitott rétegek a felszínig felrepedtek. A földgáz a mélyből elemi erővel tört ki a felszínre, iszapos vizet, kőzettörmeléket hozva magával. A hangsebességgel robajló gáz az acélhoz való súrlódása miatt begyulladt, időnként pedig

ROMÁNIA SZERBIA 56

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

25 km

40 méter magas csóvával égett. A fúróberendezés összeolvadt, majd a mélybe süllyedt, a körülötte lévő fák meggyulladtak, kiszáradtak. A kitörés később magától megszűnt (a mélyben történt rétegomlás miatt), a helyén egy hatalmas kráter maradt vissza, amelyet idővel tóvá duzzasztottak a felszín alatti vizek. Az Alföldön 12 ilyen genetikájú tó ismeretes, amelyek olajipari katasztrófák során jöttek létre (a legnagyobb Hajdúszoboszló térségében található). A Battonya határában lévő Feneketlen-tó a 4. legnagyobb „krátertó” az országban. Írásunkban többször évmilliók távlatából beszélünk, de itt jegyeznénk meg, hogy a tavak földtani értelemben fiatal képződmények. Láthattuk, hogy „csak” pár 100, pár 1000 évesek, s hátralévő életükből is körülbelül ennyi van hátra. Az öröknek hitt Balaton is teljesen fel fog töltődni 5-6 ezer év múlva, helyén pedig mocsár, majd láp alakul ki.

A feltöltődő, elmocsarasodó tavak között természetesen a mesterségesen felduzzasztott állóvizek is veszélyben vannak, hisz az üledékcsapdaként működő tározók szintén eltűnhetnek a Föld felszínéről, ha a vízügyi szakemberek nem megfelelően bánnak velük. Erre kiváló példa a vízi sportok szinte teljes tárházát felvonultató Tisza-tó, amely Kisköre 1973-ban elkészült vízerőművének köszönheti a létezését. 쐍

A Tisza-tó vízi paradicsoma Fotó: Farkas Péter

Túratipp A Nyékládháza határában található bányatavak mély és kristálytiszta vize nemcsak a horgászok közkedvelt paradicsoma, hanem a búvároké is. A különböző búvárklubok tagjai sűrűn járnak ki a területre, ahol a megfelelő engedélyek birtokában merülnek. Ha van kedvünk és időnk, bátran csatlakozzunk mi is valamelyik klubhoz, és merüljünk el (szó szerint) a búvársport, no és persze a bányatavak rejtelmeiben!

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

jelvényvadász

Két keréken Békés megyében

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Az Alföldről legtöbbünknek elsőre Petőfi sorai ugranak be, de ennek a tájnak a hangulatát nem lehet csupán egy képbe belefoglalni. Egyrészt azért, Írta: Lánczi Péter mert a híres puszta idilljén túl akad itt másféle miliő Fotók: Gulyás Attila is, egyedi értékekből pedig csak Békés megyében rengeteget találunk. Jelvényszerző túrákat bemutató rovatunkban most rendhagyó módon nyeregbe pattanunk, hogy két keréken járjuk be ezt a sokszínű vidéket.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

jelvényvadász gy közel 430 kilométer hosszú kerékpártúrára invitálunk titeket, de ez a vándorlás – amelyet akár egyben, akár részleteiben is teljesíthettek – tényleg nem a teljesítményről szól, hanem az élményről. Mi ezt a Békés megye körbetekerésére épülő túrát Békéscsabáról indulva, az óra járásával megegyező irányban mutatjuk be, de a kiírás egyébként szabad kezet ad a szakaszok megtervezésében. Lássuk hát, miért érdemes e napsütötte vidék hosszú egyenesein gurulni, mi mindennel hívogatnak a békési városok és falvak!

Csabán, ahogy a környékbeliek hívják, megyeszékhelyhez méltó módon minden van, de egy bringatúra kezdetén valószínűleg nem egy alaposabb városnézéssel vagy egy kolbászfesztivállal szeretnénk indítani. Mivel körtúráról van szó, minderre ráérünk még, legyen ez majd a hosszú út megkoronázása! Ide egyébként vonattal érdemes megérkezni, amelyen természetesen a bringa is szállítható, de ez a logisztikai megoldás a túra több pontján is opció lehet azoknak, akik szakaszolva akarják bejárni a megyét.

Nem a tempó és a táv a lényeg Békéscsabát elhagyva fasorokkal és hatalmas szántókkal, illetve a Kígyósi-puszta védett

A szabadkígyósi Wenckheimkastélyt jelenleg felújítják, de a parkját ez idő alatt is látogathatjuk

Békéscsabán anno kisvasút haladt keresztül. A szerelvény ma vasúttörténeti gyűjteménynek és kávézónak ad otthont

pusztamaradványával szegélyezett, nyílegyenes aszfaltcsíkon pedálozva azonnal belecsöppenünk az Alföld végtelenjének hangulatába. Délnek tartunk, de mielőtt Gyulára érkeznénk, egy kis kitérővel útba ejtjük az impozáns kastélyáról nevezetes Szabadkígyóst. A túra során több alkalommal is találkozni fogunk a Békés megyéhez ezer szállal kötődő, híres Wenckheim család épületeivel, de a szabadkígyósi kastély kétségtelenül az egész Alföld egyik ékköve. A hatalmas épület felújítás miatt jelenleg nem látogatható, de szépen gondozott parkját így is bejárhatjuk. Szabadkígyóson nyomjuk be az első pecsétünket az igazolófüzetbe, majd kelet felé 17 kilométert megtéve érjük el Gyulát. A várral, fürdővel, kastéllyal és rengeteg programmal hívogató városban akár egy hetet is eltölthet az ember, látnivalóit pedig nehéz lenne mind felsorolni. Azt javasoljuk, mindenképp töltsünk itt el egy kis időt, ne robogjunk csak úgy át a településen, hiszen az aszfalt megvár, ennek a kalandnak pedig a felfedezés a lényege. A 4444-es mellékúton délnek tartunk, majd tanyák és a horgászok körében méltán népszerű Munkácsy-tó mellett elhaladva érkezünk meg az emlékművekben gazdag Elekre. Következő állomásunk a vasút mellett található, a kiindulópontunktól mintegy 60 kilométerre fekvő Lőkösháza. A község fő attrakciója a gyönyörű Vásárhelyi–Bréda-kastély, amely egész évben fogadja a látogatókat.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Pompás kertjében akár meg is pihenhetünk egy kicsit. Ehhez a nevezetességhez viszont egy kis kitérőt kell tennünk, mert az épület külterületen, a település központjától északkeletre fekszik.

Alföldi hangulatrészlet delelő gulyával

Gyula és vára rengeteg programot kínál

A magyar–román határtól csupán 500 méterre tekerünk, mielőtt beérnénk a titokzatos megalitjéről elhíresült Kevermesre. A közelmúltban itt fellelt, rejtélyes mintázatú követ a tervek szerint Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban fogják egy állandó kiállítás keretében bemutatni a nagyközönségnek. Immáron délnyugatnak tartunk, továbbra is fákkal és szántókkal szegélyezett, nyílegyenes országúton faljuk a kilométereket. Dombegyház környékén az egyhangú síkot ittott kunhalmok vonalai törik meg. Ha jobban szétnézünk errefelé, több hasonló halmot, jellemzően ősi temetkezési helyet láthatunk, de az utunk alapvetően a templomairól nevezetes Battonya felé visz, ahol a strandfürdőben akár fel is frissülhetünk. Battonyán szintén

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

találunk vasútállomást, bár az elhanyagolt állapotú épület láttán kétségeink támadhatnak a helyi vonatforgalom létezését illetően, de a kifüggesztett menetrendben szereplő napi egy vonatpár – amely 4.30-kor jár – bizonyítja a vonal működését. A 19. századi hangulatot árasztó állomásépület még lerobbant állapotában is festői, érdemes túránk során ide is elgurulni egy fotó kedvéért.

A battonyai vasútállomás és a léptennyomon látható, lerobbant vályogépületek is egy eltűnő alföldi világról regélnek

Hosszú egyenest követően következő állomásunk a romantikus épületekkel, rendezett, fás környezettel és világhírű ménesével büszkélkedő Mezőhegyes. Érdemes közelebbről is szemügyre venni az eklektika jegyében épült városházát, illetve a vele szemközti, szintén pompás látványt nyújtó, a Centrál étteremnek otthont adó épületet, a Hotel Centrált, amely az ország egyetlen megmaradt favázas (Fachwerk) szállodája. A hangulatos Mezőhegyesig – ahol több szállást, éttermet, illetve vasutat is találunk – közel 100 kilométert kerekeztünk eddig. Pecsételést követően letérünk az eddig koptatott 4444-es számú út-

Néhány jó tanács a tekeréshez Az Alföld sík vidéke kényelmes és gyors tempót sejtet, ám ez a nyílt terep még a tapasztaltabb bringásokat is meglepheti. Az elemeknek kitett környezetben az erős napsütés vagy éppen a szél is jelentősen befolyásolhatja a teljesítményünket. Legyen nálunk elég folyadék és élelem, viseljünk az időjárásnak megfelelő (a napsugárzástól, a széltől vagy az esőtől védő) ruházatot, és sok bosszúságtól kímélhetjük meg magunkat, ha egy esetleges defektre is felkészülünk.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

ról, magunk mögött hagyva a Körös–Maros köze részét képező Csongrádi-sík legkeletibb szegletét, és a hajdanán tanyavilágáról jellegzetes Tótkomlós felé vesszük az irányt. Ebben a városban is megtalálunk minden földi jót, amire csak szüksége lehet egy vándornak, és ez általában az útvonalunk többi állomáspontjáról is elmondható, így könnyű megtervezni a pihenőhelyeket, kényelmesen szakaszolhatók a napi távok. Ha Tótkomlós megismerésére több időt is szánnánk, járjuk végig a települést átszelő Száraz-ér menti parti sétányt, de a gyógyfürdőt is kipróbálhatjuk. Miközben Orosházára tekerünk az országúton, elhaladunk a puszta egykori lakóinak emlékét őrző tanyamúzeum mellett, amely szintén megér egy rövidke megállót. A paraszti életet bemutató ház és udvara teljesen természetesnek hat. Mintha csak tegnap költözött volna ki az egykoron itt élt parasztcsalád. Következik Kardoskút, de a látványos, rendkívül gazdag madárvilágáról híres Fehér-tavat nem érintjük, ahhoz oda-vissza 16 kilométeres kitérőt kell tennünk. Ha belefér a túránkba, ne hagyjuk ki ezt a páratlan élőhelyet, ahol kilátóból szemlélhetjük a nyüzsgő élővilágot.

Strandtól strandig, kastélytól kastélyig Békés megye harmadik legnagyobb települése a mintegy 27 ezer lakosú Orosháza, amelyet túránk 135. kilométerénél érünk el. A város legfőbb értékei közé sorolható a Gyopárostó, amely a nevét adta a helyi gyógy- és

jelvényvadász

strandfürdőnek, a Rágyánszky Arborétum, amelynek kiemelkedő mamutfenyő- és cédrusállománya van, továbbá maga a rendezett és hangulatos belváros. Ezen látnivalók ismét megállásra csábítanak. Innen északnak tartva átgurulunk Nagyszénáson, ahol többek között

Szarvas kihagyhatatlan látnivalója a Holt-Körös és környezete Orosházán a gyógy-, parkés élményfürdő nyújt felfrissülést

egy csillagdát találunk, de az éjszakai alföldi égbolt távcső nélkül is varázslatos élményt nyújt. Már-már kanyargósnak mondható úton érünk be a kihagyhatatlan élményekkel kecsegtető Szarvasra. A mesés arborétum (Pepi-kert) és a Hármas-Körös holtágának megcsodálása egy egész napos, kihagyhatatlan programot ígér, de gyógyfürdő, valamint több kastély is van itt. A Holt-Körös partján álló Bolza-kastélyt csak kívülről csodálhatjuk meg, de sajnos ugyanez igaz a 44-es főút mentén található Mittrovszky-kastélyra, valamint a Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark szomszédságában fekvő, a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság székhelyeként funkcionáló Csáky-kastélyra is.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

jelvényvadász termálfürdőben is csobbanhatunk egyet. Nincs is annál jobb, mint amikor egy egész napos bringázás után kicsit kiáztathatjuk magunkat! Erre egyébként a soron következő úti célunkon, Gyomaendrődön, továbbá Dévaványán is lehetőségünk lesz, de előtte még átgurulunk a köröstarcsai tanyavilágból létrehozott, alig több mint 350 lelket számláló Csárdaszálláson.

Gyomaendrőd határában a HármasKörösön is átkelünk A Csoltmonostor romjai a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhelyen

A legnagyobb európai madárral is megismerkedhetünk Szarvasról keletre kátyús aszfaltcsíkon robogunk el Örménykút és Hunya bekötőútjai mellett, mígnem az igazi városi hangulatot árasztó Mezőberénybe érkezünk. Túránk felénél a Wenckheim–Fejérváry-kastély és a Körös-vidék vízügyi múltját bemutató múzeum jelenti a legfőbb látnivalót, de a helyi

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Gyomaendrőd kisvárosi miliőjét Dévaványa csendes hangulata követi, majd szántóföldek és gazdaságok mentén észak felé tekerünk Ecsegfalvára. Útközben érintjük a Körös– Maros Nemzeti Park Igazgatóság látogatóközpontját, amely a Dévaványa–Ecsegi-puszták értékes növény- és állatvilágát mutatja be,

köztük Európa legnagyobb testű madarát, a túzokot. Ecsegfalvát elhagyva már több mint 260 kilométert megtettünk. A község határában átkelünk a Hortobágy-Berettyó vízfolyásán, majd a Békés- és Jász-Nagykun-Szolnok megye mezsgyéjén futó töltésen tekerünk egészen a Bucsára vezető aszfaltútig. Ez a mintegy 12 kilométeres szakasz külön színfoltja a túrának, bár esős időben a felázott talaj nem éppen a legkényelmesebb terep a kétkerekű közlekedésre. Bucsa Békés megye legészakibb települése. Fő vonzerejét a hamisítatlan alföldi táj és gazdag élővilága adja. Errefelé apróvaddal biztosan találkozunk, de ragadozó és vízimadarakat, továbbá tradicionális háziállatokat, köztük szürke marhákat is biztosan látni fogunk. Innen nyílegyenesen Füzesgyarmatra biciklizünk. A Wenckheim családnak egykoron itt is állt kastélya, de a II. világháború után a kivonuló orosz katonák felrobbantották. A mintegy 6 hektáros parkjában gyógyfürdő- és wellnesskomplexumot alakítottak ki, amely a város első számú turisztikai nevezetessége. Az innen 10 kilométerre fekvő Szeghalomra kerékpár-

úton hajtunk át. A Berettyó jobb partján, a Dévaványai-sík keleti peremén fekvő várost gyakran a Sárrét fővárosaként is emlegetik, műemlék épületei között a Wenckheim– D’Orsay-kastély, illetve a Kárász-kastély a legérdekesebb. Vésztőre menet érdemes félreállva megcsodálni a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhelyet, amelynek látványossága az itt felnyitott és múzeummá alakított, nemzetközileg is ritka leleteket rejtő, újkőkori kunhalom, valamint a Csolt-monostor romja, továbbá a park egyedi élővilága. A belépővel látogatható, többhektáros terület bejárására érdemes időt szánni. A két évtizede városi rangra emelt Vésztőn is van vasúti közlekedés, ahogy Okányban is, de ezt követően Békéscsaba előtt már csak Sarkadon tudjuk igénybe venni a MÁV szolgáltatását, ha megszakítanánk a túrát.

A Békés megye északi határát kijelölő HortobágyBerettyó töltésén is gurulunk egy keveset

Takaros és eldugott tájakon Békés megye ezen szegletében nagyon örülnek a turistáknak, a helyiek vendégszeretete legendás. Okányban a Schwarczok nagy és kis kastélyát érdemes megnézni, akiknek a Zsadányhoz tartozó Fancsikapusztán is volt birtokuk, de

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

jelvényvadász

Békés városában is érdemes szétnézni, hiszen a település számos látnivalóval büszkélkedhet

sajnos az itt álló kastély mára igen romossá vált. Elérjük Mezőgyán útkereszteződését, ahol keletnek fordulunk, hogy egy kis kitérővel ellátogassunk a Tisza-kastélyáról nevezetes Gesztre, ahol pecsételünk is. A felújítás előtt álló épület így, leharcolt állapotában is mutatós, látogatható viszont csak a renoválás után lesz. Mezőgyán és az alig több mint hétszáz lelket számláló Geszt között megfigyelhetjük a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldön végighúzódó Csörsz-árok nyomvonalát. Geszt után visszamegyünk Mezőgyánra, onnan pedig – a kétutcás Nagygyanté településrészen áthaladva – teljesen nyílt terepen érkezünk meg Sarkadkeresztúrra, majd további 9 kilométer tekeréssel Sarkadra. Itt a hangulatos horgásztó partján pihenhetünk meg, mielőtt egy festményre illő útszakaszt követően Dobozra, majd Tarhosra gurulunk. Természetesen a Békés megyei tematikánkból nem maradhat ki a hagyományairól és helyi ízeiről híres Békés városa sem. A település és a hajdani vármegye, illetve a jelenlegi megye is egykori ispánjáról kapta a nevét, nem pedig a környéken honoló nyugalomról, amelyet

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

egyébként az évszázadok alatt sok háború és viszály is felforgatott. Békés városa nem csak a híres pálinkájával tud marasztalni. Ha tehetjük, szánjunk időt a helyi értékek felfedezésére, mielőtt végállomásunk felé vesszük az irányt.

Visszatérés Csabára Az egykori tanyavilág mára kertvárosias környezetében gurulunk, mígnem elérjük a békéscsabaiak kedvelt kirándulóhelyét, a szabadidőközponttal, kastélyrommal és csárdával egyaránt büszkélkedő Póstelek településrészt. A megye legfiatalabb s egyben talán legromosabb kastélya a pósteleki Széchényi– Wenckheim-kastély, amelyet ma is rendezett és nyugalmat árasztó park vesz körül. A fákkal és tisztásokkal, dísznövényekkel tarkított idillt magunk mögött hagyva keresztezzük a forgalmas 44-es főutat, majd megkezdjük utolsó kilométereinket. A megyeszékhelyre délkeleti irányból érünk be, és kisvártatva már a Lencsési lakótelep panelházai között tekerünk. Innen a városközpont már csak 2 kilométer, a megyei könyvtárnál benyomott pecséttel pedig bezárul a mintegy 430 kilométeres

túrakör. Ünnepeljük városnézéssel az élményben gazdag utunk sikerét, alföldi hangulatot, városi kényelmet, illetve finom ízeket bőven találunk! Ne feledjük, csak rajtunk áll, menynyit hozunk ki ebből a túrából, ezért érdemes

nyaralásként tekinteni rá, és akár egy hétnél is több időt szánni a kalandra. Békés megye természeti értékeivel, kulturális látnivalóival és hamisítatlan alföldi hangulatával valóban maradandó élményt fog nyújtani. 쐍

Infók a jelvény megszerzéséhez

Hajdú-Bihar dúú-Biih ihar m me meg megye e

Jás Jász-NagykunJá J ás á s Nag g Szolnok oln ln k megye

Békés

Térkép: Bába Imre

megye ye e

ROMÁNIA O CsongráddCsanád C Csan san n d megye egye egy gy g ye y e

A pósteleki Széchényi– Wenckheimkastély romjaiban is megkapó látványt nyújt

25 km

A Két keréken Békés megyében yében elnevezésű jelvényszerző túra ra irányítója az Alföld Turista Egyesület Mezőberény. A megközelítőleg 430 kilométer hosszúságú kerék-párkörtúrát időkorlát nélkül, ül, egyben vagy szakaszolva, tetszőleges menetirányban lehet teljesíteni. Az igazolófüzet nem csupán a bélyegzőlenyomatok begyűjtésére szolgál, információt is tartalmaz a nyomvonalról, a településekről és a bringaszervizekről. Ára 500 Ft, amely magában foglalja a jelvény árát is. (Az egyesület elérhetőségei: alfoldte.hu; 5650 Mezőberény, Gyóni Géza u. 37.)

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Erdőmánia

Az erdész láthatatlan Az erdők kezelésével kapcsolatos egyik legszembetűnőbb tevékenység a télen végzett fakitermelés, pedig az igazi, nagy hozzáértést követelő szakmai munka a nyári Írta: Szauer Melinda és Lomniczi Gergely időszakban zajlik. Ilyenkor az erdő kezelői alapos mérlegelés során kiválogatják az erdőtársulás legértékesebb fáit, illetve megtervezik az érdekükben végzett munkákat. Az erdészek láthatatlan tevékenységéről csak színes pöttyök, festett jelek árulkodnak a fák törzsén. De miért jelölik meg a fákat, és milyen szempontok figyelembevétele szükséges az egészséges, szemet gyönyörködtető erdők fenntartásához?

Fotó: Farkas Péter

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

munkája növények egész életük során versenyeznek a fényért, a vízért és a talajban található tápanyagokért. Ha életfeltételeik biztosítottak, akkor virágozni, majd teremni tudnak. Ez minden faj fennmaradásának záloga. Az erdőt alkotó fák esetében sincs ez másképp. Az egyes faegyedek tartós életközösségben élnek, segítő vagy éppen hátráltató hatást gyakorolva egymásra. Az erdő faállománya különböző magassági szintekre tagolódhat, és a fényért folyó versenyben természetes kiválasztódási folyamat indul el. Ennek során egyes fák mások árnyéka alá kerülnek, ott fejlődésük lelassul, esetleg elpusztulnak, míg más faegyedek a többi fölé növekedve, a fényben gazdag, felső szintet alkotva ki tudják aknázni gyarapodási lehetőségeiket. Az erdő tehát egy dinamikusan változó rendszer.

A természetes folyamatokat az ember tudatos munkával képes támogatni. Az erdészeken kívül mások számára szokatlanul hosszúnak tűnhet az a nevelési folyamat, amellyel a szakemberek emberöltőkre előre gondolkodva biztosítják az erdő fennmaradását, valamint szabályozzák, hogy a társadalom igényei fenntartható módon érvényesüljenek. Az ember és a természet érdekeit egyesítő munka láthatatlanul, a lombok takarásában zajlik, pedig minden egyéb erdészeti tevékenységet meghatároz.

Erdőnevelés felsőfokon Az erdészek több növény- és állatfaj közösségével dolgoznak, ezért az erdők nevelése során sokrétű szempontrendszert vesznek figyelembe. Amellett, hogy szabályozzák az egyes fafajok arányát, segítik a második lombkoronaszint kialakulását, a fák koronájának fejlődését, a törzsek minőségének javítását, valamint szükség esetén az állomány kiegészítését vagy éppen ritkítását.

Az erdő nevelése során fontos szempont, hogy minél több termés fejlődjön a fákon Fotó: Pálvölgyi Krisztina

„Az erdőnevelés célja annak elősegítése, hogy az ökológiai adottságokat hasznosítva az erdők megfeleljenek a velük szemben támasztott társadalmi igényeknek – kezdi a szakmai munka bemutatását dr. Patocskai Zoltán, a Bakonyerdő Zrt. erdőművelési osztályvezetője. – Az erdőnevelés az erdők fejlődésének különböző szakaszaiban három módszert alkalmaz. Ezek az ápolás és a védelem, a kiválasztás, valamint a nevelés. Közülük szakmailag a legösszetettebb szempontrendszert igénylő munkafolyamat a kiválasztás, amely a természetes erdődinamikai folyamatokon alapul.”

Kiválasztás a javából A természetben az erdőfejlődés egyik fő mozgatórugója a kiválasztódás, amely a populáción belüli és a populációk közötti versengés következménye. A mesterséges, ember által végzett kiválasztás ezt a folyamatot képes támogatni és meggyorsítani. „Az erdész szakemberek úgy nevelik fel az erdőket, hogy többször is alkalmazzák a kiválasztást. Amikor egy erdő az életkorának körülbelül a felénél jár, olyankor a legintenzívebb az erdőt alkotó fák növekedése. A magassági mellett a vastagsági növekedés is felgyorsul, és jól felismerhetők az úgynevezett javafák, az erdő életében kulcsszerepet betöltő fák” – mondja Patocskai. A kiválasztás, azaz a szaknyelvben jelölésnek hívott folyamat a javafák megsegítése érdekében történik. Az erdész szakember lelki szemei előtt megjelenik a kívánt jövőbeli

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Erdőmánia erdőkép, és ennek elérése érdekében alakítja ki a javafák hálózatát. A javafák hektáronkénti sűrűsége leginkább a fafaj sajátosságaitól és a termőhelytől függ. Az erdőnevelés évtizedei alatt részben az ő érdekükben történik a munka, így eltávolítják a növekedésüket korlátozó egyedeket vagy az idegenhonos és inváziós fajokat, miközben cél a minél több őshonos fafaj jelenléte, valamint az erdő belső szerkezetének megtartása és javítása. A kiválasztás műveletének az erdőben látható nyoma a jelölés, amikor az erdészek különböző színű jeleket helyeznek el a fákon, így azonosítva a kivágandó vagy a tovább nevelendő, kímélendő fákat.

Sokrétű szempontrendszer alapján kell dönteni Fotó: Guba Csaba / Mecsekerdő Zrt.

Alapos mérlegelés Az erdőgazdálkodási szakmai munka legfontosabb eredménye a gyakorlatban az, hogy melyik fára kerül a mindent eldöntő jelölés. Azt, hogy melyik fát kell segíteni, melyiket kivágni, avagy holt faként meghagyni, alapos mérlegelés és sokrétű szempontrendszer alapján döntik el. Ez egy rendkívül összetett feladat, amelynek során sok tényezőt kell egyszerre értékelni, összevetni az ismeretekkel, a szakmai elképzelésekkel és a tervekkel.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A színes jelzések árulkodnak csak az erdészek láthatatlan tevékenységéről Fotó: Pálvölgyi Krisztina

„Elsősorban azt kell meghatározni, hogy mi a beavatkozás célja – magyarázza az erdőmérnök. – Ez lehet az erdő állékonyságának növelése, az erdőfelújítás megkezdése, a fiatal fák fényhez juttatása, az elegyarány szabályozása vagy éppen a minőségi javítás. A nevelés általában több célt is teljesít, örökerdő-gazdálkodás esetében például akár mindegyiket egyszerre.” A döntéshez elsősorban az adott termőhely és az ott található fafajok viszonyát vizsgálják meg. Befolyásolja a jelölést az is, hogy milyen fejlődési fázisban van az adott facsoport, milyen a szintezettsége, a sűrűsége, illetve hogy a lombkorona mennyire árnyékolja a talajt, vagyis szakkifejezéssel milyen az erdő záródása. Közvetve vagy közvetlenül, de az erdővel kapcsolatban megfogalmazódó társadalmi igények mindegyike hat a jelölés folyamatára. Míg évszázadokkal ezelőtt kizárólag a gazdasági szempontok alakították ki a jelölési gyakorlatot, mára ez egyre inkább az erdő ökológiai értékének megtartására és növelésére is irányul. Így születnek a különböző kíméleti területek, így kerül fokozatosan előtérbe a holt faanyag mennyiségének folyamatos növelése. Egyre általánosabb az úgynevezett biotópfák jelölése is, amelyek fenntartják és gazdagítják az erdei mikroélőhelyeket. Tehát például a természetközeli erdőkben az odvas fák vagy a földön heverő, lassan korhadó törzsek jelenléte nem hanyagság, hanem az erdő egészségét szolgáló, tudatos szakmai döntés eredménye. A jelölés

Szakmai munka a javából, konkrét szempontok

során a turisztikai szempontok szintén megjelennek, ezért például a látogatott kirándulóhelyek környékén egyre elterjedtebb a folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodási módszerek alkalmazása.

Az erdő fái között folyamatos a fényért folyó versengés Fotó: Burger Barna

A jelölést végző erdész munkája során alaposan bejárja az erdőt, hogy átfogó módon szemrevételezze a fákat. Megvizsgálja, szükség esetén megméri az adott faegyed paramétereit, értékeli az állományon belüli helyzetét és vitalitását, egészségi állapotát, külső alaki tulajdonságait, magassági elhelyezkedését. Fontos szempont a különböző fák közötti szociális viszonyok értékelése is, így az erdész meghatározza azt is, milyen szerepet töltenek be az egyes fák az erdő életében. Ezek után a szakember osztályozza az egyes faegyedeket, majd dönt arról, hogy az adott fa „lábon marad” vagy adott esetben kitermelhető.

Az erdős tájak képét évezredek óta az ember formálja – Fotó: Gulyás Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Erdőmánia Hogy mit jelent ez a munka a mindennapokban, arról Gál Sándort, a Zalaerdő Zrt. Nagykanizsai Erdészetének kerületvezető erdészét kérdeztük. „Ennél a munkánál elengedhetetlen a terület és az erdő életének alapos ismerete.” Nem túlzás azt állítani, hogy az erdész úgy ismeri a gondjaira bízott erdőterületet, mint a saját tenyerét, hiszen a jelölés során személyesen találkozik minden egyes fával. Pótolhatatlan az a szakértelem és tapasztalat, amelyet ezek a találkozások jelentenek, hiszen ennek alapján alakítják a későbbiekben az erdő életét. „A jelölésben vannak egyértelmű szabályok és szempontok, ugyanakkor előfordul, hogy nehéz dönteni – mesél a kihívásokról Gál Sándor.

A munka felkészültséget és szakértelmet kíván Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

– Ez a munka emellett sokszor nagy igénybevételt jelent, naponta sok kilométert legyalogolok.” A felkészülés minden természetjáró számára ismert elemeket tartalmaz: fontos

A biológiai sokféleség megőrzésében fontos szerepe van az elegyfáknak és a ritka fajoknak – Fotó: Burger Barna

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Jelölés az Alföldön

például a jól összeállított tartalmú hátizsák, amely rossz időjárási helyzetekre is tartalmaz megfelelő ruházatot. Az egyedül végzett terepi munka során fel kell készülni a kisebb sérülések ellátására, és tudni kell segítséget hívni, ha szükséges. „Ahol én dolgozom, Zala megyében, ott gyakran nehéz terepviszonyok, sűrű aljnövényzet is nehezítheti a haladást. Nehéz, meredek terepen gyorsan fárad a jelölést végző szakember, pedig a munka nagy odafigyelést kíván. A napi elvégezhető mennyiség is nagyon változó, hiszen minden egyes fához oda kell menni. De talán pont ezért ez a szakma egyik legszebb része” – mondja az Év Erdésze díjat két alkalommal is elnyerő szakember.

Erdészek „sportja” Az összetett szakmai munka gyakorlására, a szakemberek továbbképzésére országszerte rendeznek jelölőversenyeket az állami erdőgazdaságok. A megyei fordulók csúcsa az Országos Erdészeti Egyesület által szervezett, országos szintű Év Erdésze verseny, amelyet minden évben az ország más-más régiójában tartanak. A jelölési gyakorlat tehát együtt fejlődik az erdészeti szakmával, miközben szempontrendszerébe beépülnek az erdőkkel kapcsolatos legkülönfélébb társadalmi elvárások, amelyek között a 21. században a fenntarthatóság és a természetjárás igényei egyaránt előkelő helyen szerepelnek. 쐍

Jelölés során az erdész minden egyes fával személyesen találkozik Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

„Az alföldi erdőkben a klasszikus jelölési szempontok némi sajátossággal érvényesülnek. Az Alföldön nagy becsben tartjuk az elegyfafajokat a jelölések során, kíméletük fontos, hiszen növelik a biológiai diverzitást, illetve fontos elemei a második lombkoronaszintnek. Megőrzésük a minőségi erdők nevelésének legfőbb záloga” – mondja Juhász Lajos erdőmérnök, a NYÍRERDŐ Zrt. vezérigazgató-helyettese. Az Alföld termőhelyi viszonyai talán az országos átlagnál is gyorsabban változnak. Nagy területeken jelentek meg az inváziós, idegenhonos fajok, mint a zöld juhar vagy a kései meggy. Az őshonos tölgyesek nevelésekor ezeket minden esetben eltávolítják, emellett törekednek az idős, fészkelésre alkalmas fák meghgyására. „Szintén alföldi sajátosság, hogy kevés a nagy területű, zárt erdőség, inkább a szigetszerűen elhelyezkedő, kisebb területű erdőtömbök a jellemzőek. Ilyen esetekben felértékelődik az erdőszegély szerepe. A szegélyek feladata a szél mérséklése, a párolgás csökkentése, az erdei mikroklíma megőrzése. Ezért a jelölések során nagy figyelmet fordítunk a kis területű tömbjeink erdőszegélyeinek védelmére, sűrűn tartására, kifejezetten az utak, folyók, szántóföldek mellett.” Alföldi specifikum, hogy a kör vagy ovális alakú lékek körül gyűrűszerűen gyérítik az erdőállományt, ezzel ötvözik a szálalóvágást a hagyományos felújítóvágással. „A lékek és a gyűrűk nagyságának, bontásának, tájolásának meghatározása az egyik legnagyobb szakmai kihívás, de egyben az egyik legszebb alföldi jelölési feladat. Ha jól végeztük a munkát, életerős és természetes, fiatal erdő lesz a jutalmunk” – magyarázza az erdőmérnök szakember.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

rejtett kincseink

Kis-Hortobágy

Az ismeretlen puszta Magyar néprajzi lexikon szerint a puszta nagy kiterjedésű, legeltető állattenyésztéssel hasznosított terület. Nevében benne van e páratlan táj múltja, de ellentmondással teli jelene és jövője is: az ember jelenléte nélkülözhetetlen a jelentős részben emberkéz alakította, különleges élővilágnak otthont adó tájban. Csakhogy sok ezer év óta most először lakatlan a Borsodi-Mezőség, hazánk második legnagyobb egybefüggő, védett gyepterülete, amely tájképileg, genetikájában és élővilágában is sokban hasonlít a Tisza túloldalán nyújtózó Hortobágyra, s amelyet éppen ezért KisHortobágynak is neveznek.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén elhelyezkedő Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzet hatalmas pusztai tömbjét a szabadon látogatható Szélkiáltó tanösvényen és a Szalakóta tanösvényen ismerhetjük meg (a tájvédelmi körzet másik része a Tisza hullámterében található erdőket foglalja magában). A puszta felfedezésében mindenképpen jó, ha vannak mellettünk olyan elkötelezett természetvédelmi szakemberek, mint akikhez nekünk volt szerencsénk Seres Nándor és Soós Gábor személyében. A nemzetiparkigazgatóság munkatársaiként ők azok, akik fáradhatatlan munkájukkal óvják a puszta kényes ökológiai egyensúlyát, egy személyben vadászok, halászok, madarászok. Végzett ipari alpinistákként költőodúkat helyeznek el magas fák tetején, madarakat gyűrűznek, részt vesznek védett fajok monitoringjában, késő este

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Írta: Szigeti Ferenc Albert Fotók: Csanádi Márton

Ősi táj képe bontakozik ki szemünk előtt: a rozoga gémeskút mögött a Bükk párállik a távolban, fekete gólya ereszkedik a puszta fölé, a Csincse morotvája fölött fattyúszerkő lejti táncát, a nádasból guvat visít, odébb darvak krúgatnak, a holtág kanyarjában pedig a Fehérló-tanya bronzkori telepe rejtőzik. Aztán a puszta kék ékköve, a szalakóta is feltűnik.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

rejtett kincseink elugranak egy sérült bagolyért, gyerekeket oktatnak a terepen, jó adag szociális készséggel pedig a védett természeti terület gazdálkodóit ellenőrzik, hogy jókor, megfelelő módszerekkel hasznosítják-e a puszta gyepét.

Mese arról, hogyan vált pusztává az ember jelenléte nélkül a puszta A Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli részén, a Tisza-tótól északra elhelyezkedő Borsodi-Mezőség kistáj egy hordalékkúpon kialakult síkság, amelynek „szentháromsága” mindent elmond a terület arculatáról. Délről a Tisza öntötte el rendszeresen a terület egy jelentős részét, termékeny öntéstalajokkal beborítva azt, a Bükkből érkező kisebb-nagyobb, a legtöbb esetben a pusztába belevesző, ott igen gazdag vízi élővilágot létrehozó vízfolyások pedig felszabdalták a tájat. Ezek közül a Csincse (volt)

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

a legnagyobb, de több, a Bükkből jól ismert névvel is találkozunk, például a Hór-patakkal vagy az Ostoros-patakkal. Furcsa szó a magyar „puszta”, hiszen ez az egyedi táj csak elsőre üres, ahogy erről szabad szemmel is meggyőződhetünk. A pusztai táj fejlődésének sajátosságai miatt kialakult mikrodomborzat nagyon is gazdag és egyedi élővilágnak ad otthont, számos ritka és veszélyeztetett állat- és növényfaj találja meg itt életfeltételeit. A mozaikos tájban a szikesebb foltokon már vörösödik a beszédes nevű, gyepet alkotó veresnadrág-csenkesz (sovány csenkesz), míg a kevésbé szikes részeket zöld színű gyep jelzi. A távolban Tiszabábolna sziki tölgyesének ligeterdeje látszik, s mindezt az egykori patakmedrek és morotvák vízi világa, valamint a legeltetett gyepek foltjai színesítik.

Szakvezetésen a Szélkiáltó tanösvényen

A Kis-Hortobágy egy kanyargó mocsarak szabdalta, óriási gyepterület. Mivel az Alföld folyói hatalmas területeket öntöttek el a szabályozások előtt, érthető, hogy a Borsodi-Mezőség szárazabb hátain már az i. e. 6. évezredben megtelepedett az ember. A települések mellett gyümölcsösök álltak, a ligeterdők fát adtak, az itt élők halásztak és legeltettek. Az ember szép lassan alakította át a tájat: a löszhátakat sok helyütt felszántotta, a nagyobb erdők eltűntek, de a legelőerdőket gondosan óvta, nem legeltette túl. A terület természetes élővilága fokozatosan alkalmazkodott az ember által okozott változásokhoz, s kialakult a puszta, amely ökológiai értelemben löszpusztagyepeket, szikeseket, mocsarakat, tehát egész Európában veszélyeztetett, kiemelt jelentőségű élőhelyeket takar.

Fokozottan védett vörös gém a nádas felett

Szembeötlő a táj mikrodomborzatából adódó mozaikosság

körzet legfontosabb, a Szélkiáltó tanösvény által is érintett történelmi emléke a bronzkorban, azaz valamikor az i. e. 2300 és 2000 között a Csincse éles kanyarulatában épült Fehérlótanya, avagy hivatalos nevén 81. sz. földvár. Ahogy a közeli madárvártáról is látható, a folyó három oldalról természetesen védte a bronzkori telepet, a negyedik oldalon mesterséges csatornával vették körül magukat az itt lakók.

A késő rézkorban az eurázsiai sztyeppékről érkező népesség kurgánokat, mesterséges sírhalmokat emelt, az egyik legjelentősebb éppen Mezőcsát mellett található. A tájvédelmi

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

rejtett kincseink

Legendás pusztai madárfajok és heroikus védelmük

Fotó: Adobe Stock

Az olyan, jellegzetesen pusztai madárfajok visszatelepedését, mint a szalakóta, a kék vércse vagy éppen a túzok, európai uniós támogatásokból valósítják meg a szakemberek. Ez önmagában jelzi azt a fontos tényt is, hogy e fajok védelme európai jelentőségű, ráadásul meglehetősen komplex természetvédelmi feladat. A szalakóta védelme a Kárpát-medencében című LIFE-pályázat keretei között például korántsem csak 650 költőodú kihelyezése történt meg. Ez egyébként azért volt fontos, mert a népiesen kékcsókának hívott madár leginkább az erdőterület csökkenése miatt megfogyatkozott számú fekete harkályok és zöld küllők odúiban fészkel, ezért mesterséges odúkkal lehet segíteni a költését. A programban emellett szerepelt egy fás legelő komplex élőhely-rekonstrukciója, hiszen a szalakóta a facsoportokkal tarkított gyepterületekhez kötődik. Szerepelt továbbá mintegy 10 000 facsemete telepítése, ugyanis az őshonos fák kivágását követően ezen a talajon mindössze 20%-os a fák megmaradásának esélye. A fajvédelem magában foglalta az idegenhonos növényfajok, jellegzetesen az 1960-as években szikfásításra használt keskenylevelű ezüstfa eltávolítását, illetve természetesen a madarak monitorozását is, amely fontos információkkal szolgál a kutatók számára (pl. jeladós madarak vonulási útvonalai). A szalakóta védelme sikertörténet, hiszen a Borsodi-Mezőségben alig egy tucat párról 250 párra nőtt a számuk. Hasonlóan sikeres a kék vércse szintén a LIFE-programból finanszírozott védelme. Az egyébként szintén sikeres, de az ország más területeire fókuszáló túzokvédelmi program ugyanakkor nem segített az itteni, elöregedett túzokállomány megtartásában, amelynek reprodukciós sikere további beavatkozás nélkül kétséges, holott a tájvédelmi körzet létrehozásának egyik nevesített szempontja az itteni túzokállomány védelme volt. Ettől függetlenül a fajvédelemben még olyan költséges feladatok is szerepelnek, mint a földkábelek fektetése – így vált a Kis-Hortobágy az ország második legnagyobb területű, légkábelektől mentesített, madárbarát tájává.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Később a szarmaták rómaiakkal szövetséges törzsei megépítették a Csörsz-árkot az i. sz. 4. században, amely éppen a terület északi végén halad át, de Ároktő községe is erről kapta nevét. A tatárjárás, illetve később a török hódoltság idejében számos település eltűnt, s idővel a pusztát átszelő, Tiszabábolnát Szentistvánnal összekötő földút szerepe is elhalványult, miközben valaha ez biztosította a só kereskedelmét és a postaszolgálatot. A táj igazi kálváriája azonban a Tisza 1939-től datálható ármentesítésével kezdődött: az árvízi vízutánpótlás a déli területeken megszűnt, az északról érkező vízfolyásokat pedig csatornákba terelték, hogy azok vizét átszivattyúzhassák a Tisza új gátján. Újabb csapást mértek a puszta érzékeny vízutánpótlására az 1960-as években végzett belvízelvezetési munkálatok, majd a Tisza-tó építése, amikor is kialakították a Csincse-csatornát. Az „elmocsarasodás” elkerülése érdekében a Bükkből lefolyó patakok vizének „biztonságos” elvezetése a területről a gazdag vízi élővilág degradálódásához vezetett, az utolsó döfést pedig a Bükkábrány lignitbányájában kiszivattyúzott jelentős vízmennyiség hiánya jelentette, hiszen így a Bükk felől érkező rétegvíz áramlása is lecsökkent. Az elmúlt évtizedekben a Kis-Hortobágy tanyáinak nagy részét elhagyták, amelyek nem ürültek ki, azok elsősorban állattartó telepként működnek.

Az összes, hazánkban rendszeresen előforduló parti madarat megfigyelték már a BorsodiMezőségben

ramsari terület is. A nemzetipark-igazgatóság továbbá nemcsak felügyeli a tájvédelmi körzetben gazdálkodókat, de 2017 óta maga is legeltet: a Batúz-tanyán üzemelő Természetvédelmi Kezelési Központ furioso-north star ménese, továbbá magyar tarka szarvasmarhák és őshonos juhok sokasága legeli szakszerű irányítás mellett a gyepet. Az évszázadokon keresztül meghatározó hagyományos gyepgazdálkodást és pásztoroló állattartást most a szakembereknek kell végezniük, illetve újra megtanítaniuk a területen gazdálkodóknak.

Természetvédelmi célú gyepkezelés: az is számít, hogy hol, illetve milyen állattal legeltetünk

Pontosan ezt, a puszta kényes ökológiai egyensúlyát mutatja be a két tanösvény: a 2,6 kilométer hosszú, tíz állomásból álló, 2019-ben átadott Szalakóta, valamint a nagy póling

Madárlesen a pusztában, avagy a puszta rehabilitációja Könnyű belátni, hogy a természetvédelem legfontosabb helyi feladatai közé tartozott a vizesélőhely-rehabilitáció, valamint a természetvédelmi célú legeltetés kialakítása. Az előbbi legszebb példája az EU-s forrásból kialakított Nagy-szék-lápa szikes tava. A hasonló, rehabilitált vizes élőhelyek bebizonyították, hogy a megfelelő élőhelyi viszonyok kialakítása után az élőlények igen hamar képesek visszafoglalni eredeti élőhelyeiket. Részben ennek köszönhető, hogy a tájvédelmi körzet nagy része egyben Natura 2000-es védettségű, az egésze pedig

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

rejtett kincseink

népies nevét viselő, 16 kilométer hosszú Szélkiáltó tanösvény. Mindkettő kiindulópontja a Tiszabábolnától északra található Nagyszék-lápa mezőgazdasági telepe mellett van, s mindkettőhöz érdemes letölteni a nemzetipark-igazgatóság honlapjáról a térképet és az applikációt, amelynek segítségével elolvashatjuk a QR-kódok mögött rejlő tartalmakat is.

A Csincse holtága a Szélkiáltó tanösvény megfigyelőtornyával

A hatalmas területen nem csak a madarak találják meg élőhelyüket

Tiszabábolnát elhagyva gyorsan beszippant a puszta varázsa: a síkságot átszelő történelmi út melletti villanydróton meg is pillantjuk a vártamadárként ismert szalakótát, amely általában a táj egy kiemelkedő pontjáról figyeli ki zsákmányát, majd lecsap rá. A Szalakóta tanösvény kicsiben mutatja be a tájvédelmi körzet jellegzetes élőhelyeit. Megértjük, hogy a Kis-Hortobágy nem annyira homogén, mint nagyobb testvére, itt több a lösz, és kisebbek a szikes foltok. A táj mozaikossága szembeötlő, különösen azért, mert a tanösvény érinti Tiszabábolna sziki tölgyesét, amely a legeltetéshez kapcsolódó különleges erdőtípus egyetlen példája a területen. A ligetes tölgyerdőt nagy kiterjedésű tisztások, helyenként pedig nádasok tarkítják, éppen ezért élővilága roppant változatos. A Szélkiáltó tanösvény beljebb merészkedik a pusztába: érinti a tájvédelmi körzet olyan szentélyeit, mint a Nagy-szék-lápa szikes tava vagy a Csincse lefűzött holtága a földvárral. Több madárvártába is felkapaszkodhatunk, ahol bizony csak kapkodjuk a fejünket a különleges

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

madarak után. Egy szakvezetés során pedig a szakemberek a ritka madárfajok beazonosítása mellett a természetvédelem gyakorlati oldalát is élőben bemutatják. Olyan szerencsénk azonban még avatott kísérőkkel az oldalunkon sem lesz, hogy megpillantsuk a hazánkban csak innen ismert pusztai fajt: a magas fűben rejtőzködő életmódot folytató magyar szöcskeegeret.

A tanösvényekről bővebb információ a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján érhető el.

Térkép: Bagaméri Gergely

B.-M. TK

Madárvonulási időszakban pedig különösen izgalmas a táj: parti madarak és ludak sokasága mellett ezres nagyságrendben vannak jelen a darvak itt is, akárcsak a Hortobágyon. Aki nem hallotta még jellegzetes krúgatásukat vagy a szélkiáltó madár hangját, az nem érezte még a pusztát, Magyarország e jellegzetes táját. 쐍

B.-M. TK B.-M. TK

2 km

Pár évtizede még sertéseket makkoltattak a Tiszabábolna melletti sziki tölgyesben

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Gasztro

Sziki kamilla Nemcsak gyógyít, fűszerként is kiváló Alföldi területeink leghíresebb vadon termő növénye a kamilla. BizonyítotÍrta és fotók: Dénes Andrea tan hatásos, évszázadok óta alkalmazott gyógynövényként ismerjük elsősorban, de jellegzetes aromáját fűszerként is érdemes kipróbálni. Kamillás édességeket készítettünk. z orvosi székfűnek is nevezett kamilla (Matricaria recutita) leginkább az alföldi szikes gyepek növényeként ismert. Gyönyörű látvány, amikor nagy területeken virít, így a legszebb magyar tájak között biztosan helye van a virágzó kamillamezőkkel tarkított alföldi vidékeknek. Nagyon jól tűri a szikes talajt, így azokon a termőhelyeken is megél, ahol nem sok más faj boldogul, ezért tud olyan gyönyörűséges virágzó mezőket alkotni a hortobágyi és a dél-alföldi pusztákon.

Kamillafésű és halastavi termesztés Persze nem csupán szikes területeken él a kamilla, valaha országszerte elterjedtebb volt, állományainak jelentős része azonban – a legeltetéses állattartás visszaszorulása és az intenzív mezőgazdálkodás térhódítása miatt – eltűnt. A kamilla virágzatát ma is nagy mennyiségben gyűjtik a jellegzetes kamillafésűvel, illetve termesztik is. Egyedülálló, érdekes termőhelye is volt az 1960-as években. A lecsapolt halastavak termékeny iszapjára vetették

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Gasztro ugyanis a magokat, ahol csodás, tiszta állomány nőtt fel, amely akár háromszor is virágzott egy évben.

Sokoldalú gyógynövény A „nemes székfű”, azaz a „Chamomilla” gyógyhatásairól már Méliusz Juhász Péter is említést tett Herbárium című művében, az első magyar nyelvű füvészkönyvben, amely 1578-ban jelent meg nyomtatásban. A kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken sokszor egyedüli növényként virító kamillát sokfelé szinte csodaszerként, a házi patika nélkülözhetetlen gyógyírjaként használták. A kamilla gyógyhatásai közül a legismertebb, hogy jól kezelhetők vele a külső és belső gyulladások. Segíti a szájüregi és a torokgyulladás gyógyulását, gyomorhurut esetén szintén hatásos. Teaként, borogatásként vagy inhalálással sokan eredményesen kipróbáltuk már. Enyhíti a görcsöket, és nyugtató hatását is sokan tapasztalják. Fontos persze, hogy jó minőségű, szennyezésektől mentes kamillát szerezzünk be, és a magyar kamilla ilyen.

Fotó: Szilágyi Attila / HNPI

Hungarikum 1915-ben Augustin Béla, a Gyógynövénykísérleti Állomás akkori vezetője kezdeményezte a magyarországi kamilla „hungarikumként” (értsd: magyar kamillaként) történő bevezetését, mivel a nyugati világban akkoriban ismertebb római kamilla (Chamaemelum nobile) mellett a magyar sziki kamilla germán kamilla néven került forgalomba. Mindennek hátterében az áll,

Földi eper kamillás tejszínhabbal A földi epreket daraboljuk, cukrozzuk, majd behűtjük. Felforralunk 30 ml habtejszínt, 1 evőkanál szárított kamillavirágot keverünk bele, és 10-15 percig hagyjuk ázni a virágokat. Ezután leszűrjük, a tejszínt ízlés szerint édesítjük, majd kihűlés után habbá verjük. A földi epreket kis tálkákba porciózzuk, tetejükre pedig ráhalmozzuk az ízesített tejszínhabot.

Kamillás körtelikőr Egy illatos, meghámozott és feldarabolt körtét 200 ml körtepálinkában áztatunk, néha megrázogatjuk, megkeverjük, majd két hét után leszűrjük. Az aromás pálinkát ezt követően összekeverjük 150-200 ml erős kamillateával, amelyben 3-4 ek. karamellizált cukrot is feloldottunk. Fogyasztás előtt néhány hétig hűvös helyen érleljük.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Kamillakrémes, leveles süti

Gyümölcsös, kamillakrémes tortácskák 5 tojásból citromhéjas fűszerezéssel 8-10 mm vastag piskótalapot sütünk, amelyből egy nagyobb bögrével 4 × 3 db kis tortakorongot szúrunk ki. A svájci vajkrémhez 260 g felmelegített vajba 4 ek. szárított kamillavirágot főzünk bele pár percig kevergetve, végül hagyjuk hűlni, állni. 15 perc után ismét felmelegítjük, a vajat leszűrjük a kamilláról, majd szoba-hőmérsékletűre hűtjük. 3 tojásfehérjét 150 g cukorral gőz felett, folyamatos kevergetés mellett a cukor elolvadásáig melegítünk, majd még melegen kemény habbá verjük. Ezután hozzákeverjük a kamillás fűszerezésű vajat, 1 citrom reszelt héját és 1 csomag vaníliás cukrot. A krémet kenhető állagúra hűtjük, ezt követően megkenjük vele a tortácskák lapjait, illetve bevonjuk vele a tortát is. A tortácskák közepébe és tetejére gyümölcsdarabokat helyezhetünk, végül az egészet friss kamillavirágokkal díszíthetjük.

hogy a kamilla egy németországi kikötőből került első ízben világkereskedelmi forgalomba. Sajnos ezt a nevét azóta sem sikerült teljesen levetkőznie, a valódi hungarikummá avanzsálásban azonban ez nem gátolhatta meg az alföldi kamillavirágzatot, amely 2015 óta viselheti a megtisztelő címet.

Fűszerezzünk kamillával! A kamilla ízét és gyógyhatásait néhány híres hazai termékben, például a torokgyógyító orvosipemetefű-cukorkában is élvezhetjük, amelyet a névadó, keserű ízű orvosi pemetefű mellett kamilla, hársvirág és szagos müge is gazdagít. Hasonlóképpen fontos alapanyaga a Mecseki Itóka nevű likőrnek is, amelyben erdei gyömbérgyökér,

2,5 dl tejszínt felforralunk, beleáztatunk 3 ek. szárított kamillavirágot, majd 10-15 perc után leszűrjük. 3 ek. cukorral habosra keverünk 4 tojássárgáját, 1 citrom reszelt héjával, vaníliával, egy csipet sóval fűszerezzük, hozzáadunk 2 ek. kukoricakeményítőt, majd a kihűlt tejszínt. Ezután folyamatos keveréssel pudingállagúra főzzük. Egy közepes méretű pohárral korongokat szúrunk ki a leveles tésztából, majd a közepükre egy kisebb pohárral kört nyomunk úgy, hogy kb. 6-8 mm szegély maradjon, amely a süti oldalaként fel fog emelkedni. A kisebb kör közepének felét megtöltjük a kamillás krémmel, a másik felébe savanykás, keményebb lekvárt teszünk. 250 fokos sütőben 15-20 perc alatt készre sütjük.

enciángyökér, borókabogyó és titkos mecseki gyógyfüvek aromái mellett a kamillavirág ízeit is felfedezhetjük, miközben élvezhetjük gyógyhatásait az emésztésserkentő italban. A kamillavirág finom, harmonikus, egy csöppet sem tolakodó aromáját mi magunk is belecsempészhetjük házi készítésű finomságainkba, például süteményekbe vagy likőrökbe. A virágok maguk is ehetők, továbbá kandírozhatók, de van egy kesernyés ízük is, ezért fűszerezésnél jobb az ízek gyorsabb kioldása, mint a hosszú áztatás, amely az úgynevezett keserűanyagokat is kioldhatja. Tejben, tejszínben, vajban vagy vízben, forrón, rövid áztatással a legjobb kivarázsolni a kamillavirágok ízeit. 쐍

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

fotósarok

Július–augusztusi „Kék szín a természetben” témánkra növényekről, állatokról és persze az égről, tájakról és vízfelületekről is szép számban érkeztek képek. Nem volt könnyű a kék szín meglepően sok árnyalatát felvonultató fotók közül választani, hisz a felvételek szépek, a témák pedig változatosak voltak. Végül ez a közönséges boglárkáról készült, különleges hangulatú fénykép kapta a legtöbb szavazatot szerkesztőségünk zsűrijétől. Ebben a hónapban Mádi Józsefnek gratulálunk a Hónap Fotója címhez és az ezzel járó Turista Magazin-előfizetéshez.

Mádi József: Közönséges boglárka „Sokan dicsérték, számos oldalon láttam régi orosz objektívvel (Helios M44) készült felvételeket. Gondoltam, én se maradjak ki a sorból, a gépemre felraktam a »hőskorból« megmaradt objektívet, és Mátrafüreden a parkban elkezdtem fotózgatni a fűben. Rengeteg pillangót, lepkét fotóztam már előtte is, de úgy érzem, ennek az üvegnek tényleg van valami varázsa…” A többi pályamunkát a facebook.hu/turistamagazin oldalon találjátok.

Küldd be Te is a kedvenc képedet! A következő hónapok témáit és a pályázattal kapcsolatos információkat megtaláljátok a www.turistamagazin.hu/fotopalyazat-2-2.html oldalon. FIGYELEM! Változások a pályázati kiírásban: 2021-től a beérkező pályamunkákat előszűrjük, és az így kialakult válogatás képei indulhatnak majd a Hónap Fotója címért. Továbbra is egy nyertes alkotást Ti választhattok a leadott lájkjaitokkal a hónap 20. napjáig a Facebook-oldalunkon. Egy másik fotót a szerkesztőség zsűrije emel ki, amely bekerül a következő lapszámunkba, készítőjét pedig egyéves előfizetéssel jutalmazzuk.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

További témáink 2021-ben (Zárójelben a beküldési határidő.) Szeptember: Az időjárás arcai (augusztus 12.) Október: Kedvenc arborétumom (szeptember 12.) November: Lenyűgöző sötétség – Éjszaka a természetben (október 12.) December–január: A kedvenc sziklám (november 12.)

Túra a Naprendszerben W W W.T E R M E S Z E T J A R O . H U

Mélyen benyúlnak az Alföldbe a Gödöllői-dombság lankái. Déli elvégződésük apró hátak lágy hullámaival fodrozza a síkságot, ez a szelíd, finoman tagolt terep pedig kiváló vidék a hosszú bringatúrákhoz. A sülysápi amatőr csillagászok egyesületének találmánya a Naprendszer-túra, amely az útvonalon a Napot szimbolizáló csillagvizsgálójuktól indulva mutatja be az égitesteket, illetve a környező tájat. A 70 kilométeres táv és az égitestek feltüntetése a Naprendszer méreteit hivatott érzékeltetni. Szerencsére a közelebbi „mikrouniverzum” sem mentes a látnivalóktól: a bezöldült homokbuckák hátán érlelt szőlők közt pincék, az apró völgyekben halastavak, az erdők mélyén kastélyok és kúriák színesítik a terepet, a kerekeink alatt pedig javarészt dűlőutak rajzolják ki a további irányokat. De olajhimbát és kilátót is felkeresünk, utóbbiból tiszta időben szemlélődve az Északi-középhegység Alföld peremén őrködő bércei és a Duna túloldalának hegyei jelzik, hogy nem is oly végtelen a rónaság. Néhány erdei pihenőhelyre és a települések szolgáltatásaira is számíthatunk a túra során.

A túrán végig a

turistajelzést kell követni.

Sülysápról Tápiószecsőre tekerünk. Tápiószecsőről Tápióságra gurulunk. Utunk felénél érintjük Gombát és Bényét. Felkeressük Monorierdőt, ahonnan Monorra tekerünk. Monorról Úri érintésével kerekezünk vissza a startpontra.

Magasság méterben

200 175 150 125 0

65 km

2 km

Nyisd meg a túrát és a látnivalókat a mobilodon is a QR-kódot leolvasva!

Látnivalók 1

SÜLYSÁP, CSILLAGVIZSGÁLÓ

A Sülysápi Amatőrcsillagász Közhasznú Egyesület 2005-ben alakult, és nagy álmát, a csillagvizsgáló megépítését 2012-re sikerült megvalósítania. A temető feletti dombtetőn található, kupolás épület felszerelése elsősorban a közönség érdeklődésének felkeltésére szolgál. Innen indul a Naprendszer-túra, amelyen a Merkúrt, a Vénuszt és a Földet már a sülysápi Fő utcán elhagyjuk – érzékelve, hogy e három bolygó igen közel található a központi égitesthez. A „hányattatott sorsú” Plútót pedig csak Bénye után érjük el.

GOMBA

A község négy kastélyából és kúriájából hármat is érintünk. A Scitovszky-kúria a polgármesteri hivatalnak ad otthont, az utca túloldalán pedig a Bárczay-kastély érdemel figyelmet – a leromlott állagú épület egy éjszakán keresztül menedéket nyújtott a Szent Koronának is 1849-ben. Utolsó tulajdonosa, Máriássy Mihály országgyűlési képviselő honosította meg Gombán a spárga-, a gyümölcs- és a szőlő termesztését. A legjobb állapotú (egykori) főnemesi épületet, a Puky–Perczel-kúriát a horgásztó felé gurulva láthatjuk.

CIFRAKERT (TÁPIÓSÁG)

Rövid ráadás meglátogatni a Cifrakertet és benne a Szirmay család hajdani kastélyának egyetlen maradványát, a különös lakótornyot. A 72 szobás főúri lak körül jókora park nyújtózott (innen a Cifrakert név). A kastélyt Ybl Miklós tervei alapján a 19. század vége felé építették, a torony pedig Szirmay Sándor műtermének adott otthont – ő ugyanis minden lovát megfestette. A kúria történelmét a II. világháború zárta le, a romokat pedig széthordták.

STRÁZSA-HEGYI KILÁTÓ (MONOR)

A Gödöllői-dombság és az Alföld határán fekszik Monor. Dombjának tetején kilátó nyújt – a síksági környezet ellenére egyáltalán nem tartalmatlan – panorámát. A párába vesző távolban a Budai-hegység, a Pilis és a Visegrádi-hegység kéklik fel a főváros hátterében, északon pedig az Északi-középhegység tagjai láthatók. A szerkezet korlátján táblák segítenek azonosítani a látvány elemeit. A 2002-ben emelt torony körül pergolák, padok sorakoznak, de még tűzrakó hely is található itt.

Túrainfó KIINDULÓPONT:

Sülysáp, SACSE-csillagvizsgáló

VÉGPONT:

Sülysáp, SACSE-csillagvizsgáló

TÁV:

65,1 km

IDŐTARTAM:

kb. 5 és fél óra

SZINTEMELKEDÉS:

445 m

SZINTCSÖKKENÉS:

445 m

ÁLLÓKÉPESSÉG: VÍZVÉTELI LEHETŐSÉG:

a településeken

A nyílt terep miatt a túrát érdemes nem a legforróbb napsütés idejére tervezni.

TIPP!

Az érintett települések éttermeiben ehetünk és ihatunk, ezért érdemes megszakítani a tekerést.

Túra a gemenci gátakon W W W.T E R M E S Z E T J A R O . H U

Háttal a hegyeknek, arccal a pusztának – így hagyjuk magunk mögött Szekszárd dombvidékét. És a hatalmas síkság a hazai Duna-szakasz egyik legösszetettebb élőhelyét tárja elénk. Szekszárdról a girbegurba holtágak világába, a Gemenci-erdő hatalmas rengetegébe tartunk: kisvasútvonal mentén, gáton és buja erdők útjain tekerünk. A gurulás a ráérősen hömpölygő Sió, majd a természeteshez közeli formájában szétszabdalt Duna igézetében telik, és minden esélyünk megvan rá, hogy a lefűződött folyókanyarulatokat rejtegető, zöld birodalom lakóit is megfigyeljük élőhelyükön. Kezdetben csak egy távoli, sötétlő csík a horizont alján a Gemenci-erdő, de az első kilométerek könnyed suhanása után el is érjük a rengeteg szélét. Az elmúlt évszázadok ártéri gazdálkodásának nyomait, sőt az árvizek megelőzésére tett – kétes sikerességű – kísérletek műszaki megoldásait is szemügyre vehetjük utunk során. Élve a rövid útvonal adta lehetőségekkel, érdemes néha leszállni a nyeregből, és megtekinteni a szivattyútelep kiállítóhelyét, a halászati tárlatot vagy éppen egy vadmegfigyelő tornyot.

A Béla király térről kelet felé tartva, a Garay téren keresztül érhető el a Hunyadi utca, amely a vasúti átjárón túl a Keselyűsi útban folytatódik, nyílegyenesen a Gemenci-erdőig vezetve. A gáton jobbra indulva egészen Pörbölyig tekerünk. A kisvasúti pálya keresztezése után kb. 200 méterrel jobbra, a kapun keresztül gurulunk be a Gemenc Zrt. fafeldolgozó telepére, ahol az ökoturisztikai központ és a kisvasút végállomása fogad.

2 km

Nyisd meg a túrát és a látnivalókat a mobilodon is a QR-kódot leolvasva!

Látnivalók 1

SZŐLŐ-KILÁTÓ (SZEKSZÁRD)

A körös-körül elterülő város jelképeiből alkotta Kiss István 1983-ban azt a szobrot a Bartina hegy tetejére, amely kilátóként funkcionál. Az eredeti szobor egyes levelein a tanácsi vezetők bevésett nevei is szerepeltek, ami nem aratott osztatlan sikert: a helyiek „megmetszették” a szőlőt, eltávolították a feliratos leveleket. A domboldalt behálózó tőkékkel, a köztük álló prés- és nyaralóházakkal szemben az Alföld peremén fekvő város és hátterében a Gemenci-erdő sötét foltja látható. A szomszédos kálvária kölcsönözte a kilátó másik nevét.

LASSI ÁLLOMÁS (GEMENCI ÁLLAMI ERDEI VASÚT)

A Gemenci-erdő fáinak szállítására kiépített kisvasút máig az ország egyik leghosszabb keskeny nyomközű vágányhálózata. Keselyűs megállóhelye a rengeteg északi kapuja, a peron melletti, büfével is rendelkező információs épület a Szekszárdról érkezők, a bringások és az Alföldi Kéktúrát járók tájékozódási és pihenőpontja. A közeli Holt-Sió mellett madármegfigyelő torony, a Fekete gólya tanösvény mentén keményfás ligeterdők kínálják a gemenci táj részleteinek megismerési lehetőségét.

A Duna szabályozása előtt a helyi csárda igazi fóruma volt a dunai népeknek: a közeli átkelőhely miatt megfordult itt minden hajós, halász és kereskedő. A közeli öböl a hajók menedékhelye volt jégzajlás idején. Ma az erdészház villant meg valamicskét a távoli múlt hangulatából a halászati kiállításon keresztül, de tanösvény és autentikus (pl. varsamászókával felszerelt) játszótér is várja a látogatókat a Rezéti-Duna szomszédságában.

KESELYŰS MEGÁLLÓHELY (GEMENCI ÁLLAMI ERDEI VASÚT)

PÖRBÖLY ÁLLOMÁS (GEMENCI ÁLLAMI ERDEI VASÚT)

A Gemenci-erdő déli kapuja és a kisvasút legfontosabb állomása. A szomszédos ökoturisztikai központban a Gemenc kincsei – élet az ártéri erdőben című, interaktív kiállítás mutatja be az erdőség természeti képét, de erdei iskola és büfé is található itt. Az ajándékbolt a relikviagyűjtőket, a fűtőház a kíváncsi kisvasútkedvelőket, míg a vadaskert azok igényeit szolgálja ki, akik az erdőrengeteg lakóit szeretnék közelről látni.

Túrainfó KIINDULÓPONT:

Szekszárd, Béla király tér

VÉGPONT:

Pörböly, ökoturisztikai központ

TÁV:

29,7 km

IDŐTARTAM:

2 óra

SZINTEMELKEDÉS:

72 m

SZINTCSÖKKENÉS:

94 m

ÁLLÓKÉPESSÉG: VÍZVÉTELI LEHETŐSÉG:

a településeken

A gáton bringázva érdemes résen lenni, a fák közül bármikor előbukkanhatnak kisebb-nagyobb vadak.

Az oda- vagy a visszaút egy részét kisvasúttal is meg lehet tenni.

TIPP!

TERMÉSZETJÁRÓ APP DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG-ÚTIKÖNYV A SZABAD ÉG ALATTI KALANDOKHOZ

I T T A n yá r , T Ú R Á Z Z

a megújult természetjáró APPAL!

töltsd le!

termeszetjaro.hu

Turista Magazin 2021 július-augusztus

Articles inside

GASZTRO

ERDŐMÁNIA

JELVÉNYVADÁSZ

TUDÁSTÁR

VÁROSI SÉTA

HISTÓRIA

AZ ERDÉSZ VÁLASZOL

TUDTAD-E?

TOP 10

HÍREK

ZÖLDHULLÁM

MTSZ HÍRADÓ