Turista Magazin 2024 február-március by Turista Magazin

ZÖLDHULLÁM

ELBÚCSÚZHATUNK A FENYVESEINKTŐL?

TERMÉSZETJÁRÓ TURISTA MAGAZIN

VÁROSI SÉTA

CIKCAKKOS ÚTON AZ ART DECO NYOMÁBAN PESTEN ÉS BUDÁN

2024. FEBR.–MÁRC. › ÁRA: 1350 Ft

2024. FEBRUÁR – MÁRCIUS

WWW.TURISTAMAGAZIN.HU

KITEKINTŐ

VÉGIG A VILÁG EGYIK LEGNÍVÓSABB TÚRAÚTVONALÁN A HEGYEK SZERELMESE

ÁNGYÁN KRISZTIÁN

HISTÓRIA

A TISZADOBI ANDRÁSSY-KASTÉLY JELVÉNYVADÁSZ

KARSZTVIDÉKI JELVÉNYSZERZÉS TÉLI POMPÁVAL

TOPLISTA

TÍZ KEDVENC KILÁTÓPONTUNK

E L Ő S Z Ó Folytatjuk

Nógrádi Attila főszerkesztő

Kezdjük mindjárt egy szolgálati közleménnyel a magazinunk kapcsán! Bizonyára sok olvasónknak feltűnhetett, hogy egyre kevesebb havilap közül lehet válogatni az újságárusoknál – amelyekből szintén egyre kevesebb van. Ez sajnos teljesen érthető folyamat, hiszen az elmúlt években elszállt energia- és papírárak jelentősen meggyorsították a lapkiadók azon törekvéseit, hogy az online tér felé csoportosítsák át az erőforrásaikat. Mi is rengeteget számolgattunk, hogy mi lenne a legjobb megoldás a nyomtatott kiadványunk esetében, és hosszas tanakodás után arra jutottunk, hogy – a rengeteg hátráltató tényező ellenére – 2024-ben sem adjuk fel ezt a kézzelfogható formátumot. Sajnos a pénzügyi körülmények drasztikus romlása minket is kompromisszumra kényszerített, így idén nem tíz, hanem hat számmal tudunk jelentkezni, ami azt jelenti, hogy minden második hónapban lesz ott a standokon és a postaládákban a legfrissebb Turista Magazin.

Címlapfotó: Farkas Péter: Kilátás a Három-kőről Alapító és kiadó: Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) Székhely: 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 31. Kövess minket a Facebook-oldalunkon is! Felelős kiadó: Tassy Márk facebook.com/Turistamagazin Kiadói kapcsolat: +36-1/332-7177; info@termeszetjaro.hu Szerkesztőségi kapcsolat: szerkesztoseg@turistamagazin.hu Megjelenés: kéthavonta (évente 6 szám) Előfizetés: www.turistashop.hu, elofizetes@turistamagazin.hu Terjesztés: Kiadó, Lapker Zrt., Magyar Posta Zrt. Terjesztési koordináció: HSL System Kft. – hslsystemkft@gmail.com Nyomda: EDS Zrínyi Zrt., 2600 Vác, Nádas utca 8.; felelős vezető: Csontos Csilla vezérigazgató HU ISSN 2063-7586 SZERKESZTŐSÉG: Nógrádi Attila (főszerkesztő), Pálvölgyi Krisztina (fotós-képszerkesztő), Csanádi Márton (fotós-képszerkesztő), Sztankó Bálint (fotós-képszerkesztő), Rácz Attila (olvasószerkesztő), Szórád Szilvia (pénzügyi asszisztens), Vastag Barbara (hirdetésszervezés: sales@termeszetjaro.hu) SZERZŐK: Bucsi Attila, Dömsödi Áron, Hidvégi Brigitta, Joó Annamária, Lánczi Péter, Lévai Zsuzsa, Szabó Eszter, Tóth Judit Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket és kérdéseket az elofizetes@turistamagazin.hu címre várjuk. A kézbesítéssel kapcsolatos észrevételeket és esetleges problémákat a Magyar Posta Zrt. ügyfélszolgálatán kell jelezni. Tel.: 06-1/767-8262; hétfő–péntek: 8–15 óráig; e-mail: hirlap@posta.hu Layout: Ricsli-Tauzer Éva (művészeti vezető) Térképek: Bába Imre

A magazinban szereplő térképek az interneten fellelhető, szabadon felhasználható térképrendszerek, műhold- és/vagy légi felvételek alapján, ezekből generált domborzatábrázolással, illetve az MTSZ saját felméréseiből származó adatbázisból készülnek.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

22 10

44 Tartalom 6

| w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

HISTÓRIA

MESSZELÁTÓ

Megújult Miskolc egyik jelképe – az Avasi kilátó

FÓKUSZBAN A TERMÉSZET

A hegyek szerelmese – Ángyán Krisztián

JELVÉNYVADÁSZ

Karsztvidéki jelvényszerzés téli pompával

INTERJÚ

VÁROSI SÉTA

Két magyar teljesítette a világ legnívósabb túraútvonalát

TOP 10

Ezekért a helyekért érdemes megizzadni

Bemutatjuk a felújított tiszadobi Andrássy-kastélyt

MTSZ-HÍRADÓ

Az art deco nyomában Pesten és Budán

ZÖLDHULLÁM

Elbúcsúzhatunk a fenyveseinktől

TÚRAKÁRTYA

Csobánka sziklakoronáján Látókövek körtúrája a Bükk-fennsík peremén

utazás élmény program DRIVE.hu

a m a gya r t e r m é s z e tj á r ó s z ö v e t s é g h í r e i

Töretlen a kéktúrázás népszerűsége Továbbra is kiemelkedő a kék‑ túrákat sikeresen befejezők szá‑ ma: a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) által működ‑ tetett három kéktúra teljesíté‑ séért tavaly összesen 1305‑en vehették át a megérdemelt ki‑ tűzőt és oklevelet. z Országos Kéktúrát 793-an, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrát 343-an, míg az Alföldi Kéktúrát 169-en teljesítették 2023‑ban. Jelentősen megnőtt azok száma, akik mindhárom kéktúrát, azaz a teljes Országos Kékkört befejezték: a tavalyelőtti 80-hoz képest ez a

Kéktúra-teljesítők 2023-ban

szám tavaly 124-re ugrott. Érdekesség, hogy a legfiatalabb teljesítő 7 éves (a teljesítés alsó korhatára 6 év), a legidősebb pedig 82 éves volt. A nemek közti arányban nincsen változás, 60:40 maradt a férfiak javára. Örömteli fejlemény, hogy tavaly nyár végén üdvözölhettük az Országos Kéktúra 9000. teljesítőjét, méghozzá egy 11 éves fiatalember személyében. Azt bátran ki lehet jelenteni, hogy a kéktúrázás virágkorát éli, ami jól látszik a hivatalos teljesítéséhez elengedhetetlen igazolófüzetek eladási statisztikájából is. Az MTSZ által kiadott füzetekből közel 20 ezret vásároltak 2023‑ban, ebből 14 771 db az Országos Kéktúrához, 2113 db a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúrához, 3107 db pedig az Alföldi Kéktúrához tartozott.

Fotó: Farkas Péter / MTSZ

| w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Magyar Természetjáró Szövetség ezúton is gratulál a sikeres teljesítőknek!

Itt veheted meg a kéktúrás igazolófüzeteket A kéktúrák igazolófüzeteit a Magyar Természetjáró Szövetség adja ki, és évente egyszer frissíti. A szerkesztés lezárásáig ismert útvonalvázlaton és bélyegzőhelyeken kívül megtalálod benne a túra kiírását, a leggyakoribb kérdésekre adott válaszokat, az összesített és szakaszokra bontott távolságokat, szintemelkedéseket és menetidőket, rövid ismertetőt a turistajelzésekről, névmutatót, jegyzetelésre elegendő helyet és a szóban forgó kéktúra széthajtható áttekintő térképét. A Gyermekkéktúra információit az Országos Kéktúra igazolófüzetében találod. Fotó: Nagy Sándor / TVOSE

Elindult az idei első MTSZ-es túravezető-képzés Január 9-én elindult Budapesten a Túravezető Oktatók Sportegyesülete (TVOSE) által szervezett gyalogos túravezető képzés. A Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) koordinálásában, az Oktatási Bizottság közreműködésével gyalogos túravezetői és útjelzővezetői tanfolyamok is indulnak 2024-ben. Az előbbi részeként, idén először a budapesti tanfolyam indult el, amelyet több vidéki is követ az év elején. A tanfolyam első foglalkozásán a hallgatók beszéltek a belső motivációról, arról, hogy miért tartják vonzónak a túravezetői hivatást. Az elhangzottakból kiderült, hogy leginkább ugyanazt a megélést, a természet végtelen szeretetét, a szabadban lét okozta testi-lelki töltődést, az erdő szépségének és harmóniá jának a befogadását szeretnék minél több embernek megmutatni, továbbadni. Néhányan már most keresik azokat a speciális részterületeket (pl. kisebb gyerekeknek érzékenyítő programok, felnőtteknek terápiás foglalkozások vagy többnapos, az ország különleges helyeit bemutató táborok), ahol majd túravezetőként jelen lehetnek. Tudj meg többet az MTSZ oktatáshoz kapcsolódó tevékenységéről és az aktuális képzésekről a QR-kód segítségével.

Az Országos Kéktúra, a Rockenbauer Pál Déldunántúli Kéktúra és az Alföldi Kéktúra igazolófüzetét a legegyszerűbben az MTSZ webshopjában, a turistashop.hu oldalon szerezheted be néhány kattintással, de ha a személyes beszerzés híve vagy, összegyűjtöttük nektek a viszonteladóink listáját: • Cartographia térképbolt • Decathlon áruházak • Dockyard túraboltok • Geotrek • Mountex áruházak • Nomád Sport Outdoor túraboltok

• Tengerszem túrabolt • Térkép Center bolt • Trexpert túrabolt • Tourinform Badacsony • Tourinform Gyöngyös • Tourinform zempléni iroda

Vedd meg online a kéktúrás igazolófüzeteket a QR-kód segítségével!

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

a m a gya r t e r m é s z e tj á r ó s z ö v e t s é g h í r e i

Fotó: Pál Máté / MTSZ

Február 1-jén indul a 2024-es jelzésfestés-pályázat Az előző évekhez hasonlóan idén is pályázatot hirdet az MTSZ a Magyarországon nyilvántartásba vett vállalkozások és civil szervezetek számára a hazai turistautak és turistajelzések felújítására. Akit érdekelnek a részletek, a QR-kód segítségével érhet el több információt, a pályázat kiírását, valamint a jelentkezési felületet. Szövetségünk 2015 óta ír ki jelzésfestés-pályázatot azzal a céllal, hogy a hazánkban található gyalogos turistautak megrongálódott, elkopott és hiányos turistajelzései rend8

| w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

szeresen megújulhassanak. A korábbi évek pályázatainak eredményei megtekinthetőek oldalunkon: a nagyítható térképen az egyes nyomvonalakra kattintva megjelenik a szakasz felújítására szerződött szervezet neve, a megújult út hossza, valamint a jelzés színe. A térképen 2015-től láthatóak a jelzésfestés-pályázatok eredményei, amelyek külön-külön vagy akár együtt is megjeleníthetőek a „Rétegek” eszköz segítségével. A tavalyi évben 1157,3 kilométer felújított turistautat fogadott el és fizetett ki az MTSZ. Az előző évek jelzésfestés-pályázat eredményeit a QR-kód segítségével nézheted meg a térképes felületünkön.

Turistautakat érintő figyelmeztetések egy helyen Sok természetjáró szembesülhetett már azzal a problémával, hogy csak a terepen találkozott turistautakat érintő lezárásokkal (pl. vadászat vagy erdészeti munkák miatt), ami sajnos nem egyedi eset, ugyanis meglehetősen körülményes kideríteni, hogy éppen melyik területen vannak érvényben korlátozások. Ebben próbál segíteni – részben a ti segítségetekkel – a Magyar Természetjáró Szövetség az mtsz.org/turistautak-figyelmeztetesek oldalon, ahol térképen nézhetjük meg az éppen aktuális lezárásokat és figyelmeztetéseket. A QR-kód segítségével érheted el a hosszabb ideig fennálló problémákat, figyelmeztetéseket, akadályokat vagy lezárásokat az interaktív térképünkön.

Ha túrázás közben problémát észlelsz a turistautakon, kérjük, jelezd nekünk a Magyar Természetjáró Szövetség bejelentő felületén. Itt megadhatod, hogy a kéktúra útvonalán vagy egyéb, jelzett turistaúton találkoztál a prob-

Fotó: Pálvölgyi Krisztina / MTSZ

lémával, és azt is, hogy milyen jellegű az. Ahhoz, hogy az MTSZ intézkedni tudjon az akadályok elhárításában, szükséges a fotó (amit csatolni lehet a felületen), és hasznos lehet egy rövid leírás is a probléma jellegéről. Amit pedig az MTSZ nem tud megoldani, vagy nem hozzá tartozik, azt továbbküldi az illetékes szervezeteknek. Köszönjük, ha jelzed a turistautakon tapasztalt problémákat, és ezzel segítesz az utánad érkezőknek! A QR-kód segítségével jelezheted nekünk, ha problémát észleltél a turistautakon.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

top 10

Ezekért a helyekért megizzadni

Írta: Bucsi Attila, Dömsödi Áron, Nógrádi Attila

A természetben eltöltött idő meghatározó élménye, amikor a környező táj fölé emelkedve körbetekintünk, elhelyezzük magunkat térben, távoli tájakat, hegyláncokat, csúcsokat próbálunk beazonosítani, hogy személyes tapasztalásunk szárnyain utazhassunk. Ehhez próbálunk most tippeket adni.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

érdemes

z alábbi listában az összeállítás volt a legnehezebb feladat, ugyanis an�nyi szuper helyszín van országszerte, hogy szó szerint megizzadtunk, mire összeállt a tíz kedvenc kilátópontunk. Igyekeztünk minden nagyobb tájegységről egy-egy helyet ajánlani, de területenként csak egyet, így sok kézenfekvő helyszín kimaradt.

A kilátópontok hangulatában fontos adalék a kitettség, amiben a geológiai tényezők meghatározóak: mennyire kiemelt a helyzetünk, és milyen adottságokkal rendelkezik a kilátópont. Végül a szempontok egyik meghatározó eleme a látvány maga, azaz mennyire különleges a helyszín, a táj, amire a kilátópont tekint – például jellegzetes hegyvidéket, látványos csúcsokat, folyót, tavat látunk-e be –, hiszen a jeles helyszínekről a környező tájat akarjuk mindjobban felfedezni, a lehető legtöbb részletével kibontva. Fotó: Farkas Péter

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

top 10 Szádvár Aggteleki-karszt Nem véletlenül épült vár a Ménes-völgy felett magasodó hegytetőre, maga a hegy az Aggteleki-karszton ritka, körkörösen meredek falú, sziklaletörésekkel határolt magaslat, amely markánsan környezete fölé szökik, ezért elsőrangú panorámát kínál. Szögliget medencéjére, a Bódva völgyére tekinthetünk rá előnyös szögből, nem véletlenül tartotta ezt a vidéket ellenőrzés alatt évszázadokon keresztül az erődítmény, ahogy az alattunk kanyarodó Ménes-völgy is gyönyörűen kitárulkozik a Szádvár romjaitól. Keleti irányban a távolba tekinthetünk, az Aggteleki- és a Szalonna-hegység magaslatai felett egészen a Tokajihegységig nyílik a látvány, a Hernád-völgye fölé feszülő vulkáni kúpok sora hullámzik a láthatáron. A vár

Fotó: Farkas Péter

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

48.544446, 20.664629

délnyugati szegélyéről az Aggtelekikarszt zavartalan erdőségekkel fedett magaslatait, a Ménes-völgy felé meredeken letörő hegyoldalakat szemlélhetjük. A vár északi pereméről egy keskeny szeletben a Szlovák-karszt mélyére is beláthatunk, míg legmesszebb a Bükk-fennsík ferde platója feszül a déli láthatáron. A hely hangulatát alapvetően meghatározza a környék elzártsága, a vidék misztikus, vadregényes jellege. Tipp: A Szádvárhoz két oldalról a p (rom) jelzés vezet fel, érdemes az újjáépített északi szárny felől megközelíteni a várat. A kilátópontok a hegytető keleti és nyugati végein nyílnak. Még több információt érhetsz el a Szádvárról a QR-kód segítségével.

48.573092, 21.460636

Felső-Csata-rét (Kis-Milic) Tokaji-hegység Az ország északi sarokpontja a Milic tömbje, ahonnan hazánk legszélső perspektívájáról tekinthetünk körbe. A hegycsoport több részén találunk sziklás letöréseket, de a Kis-Milic csúcsa alatt húzódó Felső-Csata-rét kilátópontja kínálja a legszebb természetes panorámát, amit a jelenleg lezárt Károlyi-kilátóval teljesítettek ki a hegy tetején. A meredek letöréseknek köszönhetően lábunk alatt húzódik a hegység legjava, így egész a tokaji Nagy-Kopasztól a Sátor-hegyekig, a Zempléni-dombságig belátjuk tágabb környezetünket, a Tokaj–Eperjesi-hegyvonulat magyarországi részének legjavát. Kárpáti távlatokat nyit a vulkáni vonulat folytatása, a Bodrogköz síkján túl a kárpátaljai vulkánok is kirajzolódnak tiszta időben.

A látvány meghatározó része a füzéri vár merész sziklaszirtje a Hegyközi-medence felett, illetve a Tokaji-hegység vulkanikus kúpjainak kontrasztja a drámai hirtelenséggel kilapuló folyóvölgyi síkság, az Alföld északi nyúlványa mellett. Az Országos Kéktúra nyomvonaláról ösvény vált be a Kis-Milic csúcsa alatt a bokros, sziklás tisztásra. Egymás felett több kilátópont is nyílik. Tipp: Ha szeretnénk kiteljesíteni a panorámát a Kárpátok felvidéki részére, úgy kézenfekvő lehetőség egy rejtett kilátópont felkeresése a határ vonalán, a zöld jelzés mentén. Két kilométerre a hegy túloldalán, a Sikárosi kilátó sziklájáról épp Kassára, a Gömör– Szepesi-érchegységre és a Tátrákra látunk rá, illetve erre érjük el Magyarország legészakibb pontját, a kárpáti hangulatú Oláh-rétet.

Fotó: Dömsödi Áron

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

top 10

Fotó: Gyárfás-Tóth Gábor

Három-kő Bükk A Bükk leglátványosabb kilátópontjai a fennsík élesen letörő déli kövei, ahol végig 900 méter körüli magasságból tekinthetünk a hegyvidéki tájra. Bár mindegyik kőnek megvan az egyedi hangulata, összességében a Három-kő csúcsa, hosszan nyújtózó füves, déli lankája az, ami hangulatá-

val a legideálisabb kilátóponttá teszi a hegységben. Kellemes pihenőhelyként ideális a feltöltődéshez, a rét és annak sziklás letörése eltérő hangulattal bír. Míg a nyugati oldalból látjuk legszebben a naplementét a Tar-kő előterében, a déli letörés füves tetején épp a napfelkeltét és a tágas panorámát élvezhetjük. Ha pedig a kitettséget akarjuk élvezni, a sziklataréjban csúcsosodó fordulópontnál érdemes kitekinteni. 48.059594, 20.473934

A Három-kőről nyíló panoráma meghatározó eleme a vidék fölött strázsáló Tar-kő sziklafalakban leszakadó, kerekded tömbje. A Felsőtárkány-medence és a felette húzódó hegyek markáns megjelenéssel képviselik a hegység délnyugati végződését Eger felé, amin túl a palóc dombvidék alkot átmenetet a Mátra egyöntetű keleti gerincéhez. Az Országos Kéktúra nyomvonala és a Nagymezőre vezető aszfaltos út között a d jelzés vezet két irányból a kilátópontra. Fotó: Farkas Péter

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Még több információt érhetsz el a Három-kőről a QR-kód segítségével.

Fotó: Dömsödi Áron

Prédikálószék egészen a Mátráig elláthatunk. Az erdős hegyvidéVisegrádi-hegység kek és a Visegrádi-szoroson átvágó folyó összhangja a Bár kilátót is találunk a Visegrádi-hegység ikonikus festői látványt az Északnyugati-Kárpátok természeti csúcsán, a sziklás északi letöréssel természetes kilátást csodáinak sorába emeli. Bár a Prédikálószék elsősorban is hordozó hegycsúcs – nevéhez híven – valóban fen- a Duna kanyarjának látványáról nevezetes, a kelet felé séges trónként ül a Dunakanyar fölött. Közép-Európa kirajzolódó, sűrű hegyvilág képe önmagában is a hegység vizeit egyesítő folyam és a magasba törő vulkáni csúékessége lehetne. Nyugat felé csak erdős csok párharca formálta e tájat rendkívül hátakat látunk, a pár perces sétával ellátványos hegyvidékké, ahol a hegység érhető Vadálló-kövek látványosan ég47.739521, 18.920612 magasságát meghazudtoló meredeksének meredő sziklafogakkal harapnak a get tapasztalunk. A 639 méter magas hegység központi völgyrendszere fölé, tetőről a Duna patkó alakú kanyarDobogókőre is visszatekintő, délnyugatra jára nyílik fenséges panoráma, pont kiteljesedő panorámával. szimmetrikusan tekeredik a folyó a sziklás élekre szabdalt oldalú Szent Mihály-hegy köré. Hátte- Tipp: A d jelzés vezet a csúcsra a Vadálló-köveken rében a Börzsöny gigantikus vulkáni tömbje emelkedik keresztül, illetve kényelmesebben Dobogókő irányából. a horizonton. A nagyszerű látvány szépségét tetemes A csúcson álló kilátóban webkamera üzemel, amin ellenőrizhetjük a csúcson uralkodó időjárást. magasságérzet, jelentős meredekség fokozza. A kilátás nem csak észak felé emlékezetes: keleti irányban a Visegrádi-hegység Duna felé lefutó gerincei és a Naszály tömege uralják a látképet, és tiszta időben

Még több információt érhetsz el a Prédikálószékről a QR-kód segítségével.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Molnár Péter

Tóti-hegy

46.836501,

17.521211 Balaton-felvidék A Tóti-hegy, a „legidősebb tanú” oldalán erdők és szőlősorok osztoznak, de az alig pár méteres, sziklás kiszögellésben csúcsosodó tető szinte teljes körpanorámát tár fel hazánk eme egyedi hangulatú kultúrtáján. Kevés olyan hely van a Balatonfelvidéken, ahonnan e sokszínű vidék ekkora szeletében gyönyörködhetnénk. Ez az a bazaltvulkán, ahonnan az összes többi tanúhegyet megcsodálhatjuk, miközben a Balaton is a legnagyobb szeletében látszik.

A Tóti-hegynek nincs szétterülő háta, ugyanis bár vulkanizmusa megegyezik társaiéval, a bazaltos magma sosem érte el a felszínt, megrekedt a kürtőben, ahol megszilárdult. Ez a kemény „tű” a felépítmény gerince, amelyre a jellegzetesen hegyes forma sátorként támaszkodik, teste pedig környezetének lepusztulásával magasodott ki. A ‌d jelzés mentén érjük el a csúcsot, ami a Salföld felől érkező zöld jelzésről ágazik le, de legközelebb a d jelzésről csatlakozhatunk be Káptalantóti felől.

A csúcsra vezető bordáról zavartalan a panoráma déli irányba, a Balaton víztömege szélesen kitárulkozik, amit csak a Badacsony és a Gulács impozáns kúpja takar ki részben. A Szent György-hegy tömbje és a Keszthelyihegység lapos háta is mutatkozik, szemben pedig Fonyód kettős csúcsa adja hírét a somogyi dombvidéknek. Az ösvény végén érjük el a hátsó, igazi csúcspontot, ahonnan aztán a Káli-medence egésze is feltárul, illetve bakonyi távlatokat nyit az északi horizonton húzódó erdős hátak sora. Még több információt érhetsz el a Tóti-hegyről a QR-kód segítségével.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Farkas Péter

top 10

Fotó: Farkas Péter

47.880023, 18.885639

Kopasz-hegy Börzsöny A Kopasz-hegynek beszélő neve van: csúcsán csak gyepet és sziklataréjt találunk, meg egy keresztet. Tetejéről parádés kilátás nyílik Márianosztra apró medencéjére, a Börzsöny délnyugati részére, valamint a Dunakanyarra. Élesen letörő, gyepes, sziklakibúvásos hegyoldalban oldalaz az ösvény a csúcson álló kereszthez, ahonnan

páratlan kelet–nyugati metszetet kapunk a Visegrádi-hegységről, vele szemben, a mi oldalunkon a Szent Mihály-hegy háta magasodik. Köztük a Duna szalagja fehérlik, ahogy bekanyarodik a két hegység közti szűk folyosóba. Láthatjuk a Pilis-tető kilátóját, nyugatra pedig a Gerecse elkülönült rögei sorakoznak. Egészen jobbra fordulva a Nagy-Galla emelkedik a Bezina-völgy túloldalán, még a Holló-kő gerince is megmutatkozik északon. Teljes egészében látszik a bányászat által felnyitott Naszály is. Márianosztra apró medencéje közvetlenül alattunk mélyül, megdöbbentő hirtelenséggel törik le a hegycsúcs a település irányába. A Kopasz-hegy szigetszerűen és élesen emelkedik környezete fölé. Kopaszságáért az emberi beavatkozások felelősek: a leirtott erdőtakaró helyén a legeltetés és kaszálás gátolta meg az újraerdősülést. Tipp: A d jelzésen érjük el a csúcsot, a Márianosztra és Királyrét közötti o jelzésről leágazva. A o jelzés mentén és az erről nyíló csúcsjelzésekről még több remek kilátópontot érinthetünk.

Fotó: Farkas Péter

Még több információt érhetsz el a Kopasz-hegyről a QR-kód segítségével.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

top 10

Fotó: Dömsödi Áron

Sas-kő Mátra A Mátra vadregényes keleti gerincének egyik legmegkapóbb pontja a Sas-kő kiszögellése, ahonnan szokatlanul intenzív a magasságélmény. A Mátragerinc fekvésének köszönhetően néhány méteren belül a Kárpátok és az Alföld felé is kileshetünk. A 898 méter magas Sas-kő hátán a jégkorszakban kibontott sziklafal alkot éles letörést, melynek pereméről teljes északi panoráma tárul fel. A Mátra erdős lankái alatt falvak sorakoznak, mögöttük élénk dombvidék hullámzik. Felismerhető a Karancs tömbje, a Medves fennsíkja, a Vajdavár-hegység magaslatai, míg keleten, a lealacsonyodó Mátra-gerinc mögött a Bükk terjedelmes platója húz kontúrt a horizontra. Tiszta időben a Felvidék jelentős szeletét is feltérképezhetjük, a MagasTátra sziklacsipkéi a nagy távolság ellenére is rögtön szemet szúrnak, de az Alacsony-Tátra hosszan elnyúló füves, havasi háta uralja az északi horizontot, a hullá18

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

mokban felépülő Felvidék erdőbirodalmát keretezve. A Mátra főgerincének elkeskenyedő pontján állunk, ezért néhány méter sétával, a kicsit alacsonyabb túloldali sziklaoromról az Alföld felé is kitekinthetünk. A Kékes tömbjét keletről határoló Vár-patak mély, üdítően tömött erdőkkel bélelt völgye kanyarodik a síkság irányába, fölötte a markazi várromot hordozó, kalderaperemet alkotó mellékgerinc áll őrt. Pár száz méterre keletre, az ösvény fölött kínál hasonlóan impozáns szirtélményt a Kis-Sas-kő sziklás gerince, még vadregényesebb környezettel, erdőből kidomborodó, fűszoknyás sziklaháttal.

47.873592, 20.030642

Tipp: Az Országos Kéktúra nyomvonalán, Kékestető alatt található a kilátópont, és kelet felé tovább, a turista út felett találjuk a Kis-Sas-kő sziklás gerincét, illetve a d jelzésen letérve a Disznó-kő szintén remek kilátópontját. Még több információt érhetsz el a Sas-kőről a QR-kód segítségével.

Fotó: Farkas Péter

Zsongor-kő

A jeles helyszínhez legenda kötődik a kedvesével haMecsek lálba menekülő Zsombor vitézről. A kövek között kis A Zsongor-kő a hegyoldal beszakadása fölé lépő légies barlangüreget találunk, a Remete-barlangot, az elmúlt pódiumot alkot, lebilincselő látványt nyújtva a Mecsek évszázadok során tágasra vésték a homokkő délnyugati hátára és az előtte elterülő síkságra. Alatrepedésében kialakult, természetes tunk az erdős beszakadás alján Cserkút üreget. Feltehetően megannyi fohász, és Kővágószőlős, távolabb a Dráva imádság szállt útjára erről a magaslati síkja terül el, túlfelén a horvát Papuk pontról, hiszen a remetéken túl szerzetehosszan nyújtózó háta emelkedik, és sek is éltek a hegytetőn. A meredek hegy46.092495, 18.138596 megmutatkozik a Villányi-hegység oldalban pár száz méterrel lejjebb találjuk nyugati része is. A magasságélmény szoa szintén megkapó látványt nyújtó Babáskatlanul intenzív, szinte szédítő, ennek elleszerköveket. Bár a kilátás innen behatároltabb, a fák nére a tagolt, rétegzett felület jól megközelíthető. közül kiemelkedő sziklatornyok sora, természet alkotta kreatív formáival rendkívül érdekes. A helyhez szintén A panoráma mellett a helyszín földtana is érdekes, az legenda fűződik két, viszálykodásuk miatt kővé vált laősi hegyláncok törmelékéből összeállt üledékes kőzetek kodalmi menetről. A d jelzés és tanösvény vezet le a a belső erők hatására óriási redőboltozatba domborodva sziklás kilátóponthoz a Jakab-hegy oldalában, és szintén kiemelkedtek, aminek legmagasabb része az idők során a d jelzésen érjük el a Babás-szerköveket. lepusztult – helyén ma Cserkút előtéri medencéje található. A szikladóm oldala azonban részben megmaradt, Még több információt érhetsz el a Zsongor-kőről a QR-kód segítségével. és a Jakab-hegy hátát alkotja.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

top 10 Újlaki-hegy (Budai-hegység)

47.552121, 18.988832

A Hármashatár-hegy „árnyékában” magasodó Újlaki-hegyet a legegyszerűbben az alatta elterülő vitorlázóreptérről tudjuk meghódítani, ha a végénél megkeressük a Határ-nyereg „csomópontot”, és elindulunk felfelé a sárga jelzésen. Bár az út viszonylag rövid a 448 méter magasan található hegytetőig, helyenként meredek és köves, amit vegyünk figyelembe, pláne, ha családi túrát terveznénk ide. A kaptatónk jutalma, hogy kinyílik előttünk a táj, madártávlatból nézhetünk le a reptérre és a mögötte hullámzó budai hegyekre, amelyek közül a Széchenyi-hegyet, a János-hegyet és a Nagy-Hárshegyet a legkönnyebb beazonosítani, de észak felé nézve kapunk egy kis ízelítőt a Dunából és a Gellért-hegyből is. A csúcs alatt egy kis fából készült rámpát találunk, innen szoktak nekirugaszkodni a siklőernyősök,

Fotó: Nógrádi Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

akik – megfelelő időjárási körülmények esetén – színes madárrajként köröznek a környék felett. A hegynek erről az oldaláról a Kálvária-hegy – Tök-hegy – Virágos-nyereg vonulatra nyílik kilátás, a háttérben pedig a Pilis Kevélyei és a Pilis-tető emelkednek, még hátrébb pedig a Visegrádi-hegységet lehet kiszúrni. Ha már a csúcson vagyunk, érdemes egy rövid sétával felmenni a közeli Hármashatár-hegyre is, hogy a pesti oldalra is rálássunk. Tipp: A sárga jelzésen felfelé baktatva a csúcs alatt egy alig észrevehető kis ösvény ágazik le bal kéz felé. Ha ezt követjük, kb. 20 méter után egy aprócska „titkos” tisztásra érünk, ahol egy kis pad vár minket, hogy teljes kényelemben és nyugalomban gyönyörködhessünk a kilátásban. Még több információt érhetsz el az Újlakihegyről a QR-kód segítségével.

Csúcs-hegy (Lóczy-tanösvény a Tihanyifélsziget nyugati peremén)

46.910172, 17.852340

Balaton-felvidék A Balaton körüli magaspartok a tó körül pihenők szerencséjére számos remek kilátóponttal szolgálnak, így a györöki Szép-kilátótól a fonyódi, földvári, akarattyai löszperemekig kiváló panorámák nyílnak. Ezek közül is kitűnik a Tihanyi-félsziget nyugati pereme, a Nyereg-hegy, Csúcs-hegy nyugati sziklái alkotta hegyperem, ahol hosszan sétálhatunk szinte a tó víztükre felett, végtelennek tűnő kilátással a Balaton nyugati medencéjére, a somogyi dombokra, a Balaton-felvidék elvégződésére, a Badacsony bazaltvulkánjával bezárva. A helyszín hangulata az egyik legmarkánsabb hazánkban, mediterrán klímájával, növénytársulásával, a párába vesző vízfelület látványával itt érezhetjük magunkat leginkább tengerparti környezetben Európa közepén.

A helyszín látványa mellett földtanában is érdekes, a Lóczy Lajos sétaút volt az első tanösvény az országban. A tájékoztató táblák (vagy a nemzeti parktól kérhető szakvezetés) segítségével földtani lexikonként olvashatjuk a környező tájat és annak részleteit, a kihunyt vulkáni kaldera kúpjait, a magmakamra beszakadását, a gejzírek maradványait. Akár a félsziget mozaikos belseje felé, akár a Balaton végtelen víztükre felett pásztázunk tekintetünkkel, hazánk egyedi hangulatú helyszínén járunk, amit mindenképp érdemes felfedezni.  Tipp: A sárga jelzés és a zöld tanösvény jelzés vezet végig a Tihanyi-félsziget nyugati peremén, de érdemes az egész Lóczy tanösvényt végigjárni. Még több információt érhetsz el a Lóczy tanösvényről a QR-kód segítségével.

Fotó: Dömsödi Áron

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

História

Nem véletlenül roha a látogatók az

Azt gondolhatnánk, egy olyan, tulajdon‑ képpen mindentől Írta: Hidvégi Brigitta távol eső községben, Fotók: Csanádi Márton mint Tiszadob, nem kell turistaáradattal számol‑ ni. Ez bizonyára így is volt az elmúlt három évben, míg újra ki nem nyitotta kapuit Magyarország egyik leglátvá‑ nyosabb kastélya.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

mozták meg Andrássy-kastélyt

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

História

avaly decembertől ismét látogatható a tiszadobi Andrássy-kastély, amiről túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a maga kategóriájában hazánk egyik legszebbje. Január első napjaiban szinte alig lehetett parkolóhelyet találni az épület előtt, dacára annak, hogy távol esik a nagyobb településektől: Miskolctól egy óra ideautózni, Nyíregyházától kicsit kevesebb. Mi Budapestről érkeztünk kicsivel több mint két óra alatt, hogy szemügyre vegyük, mi változott legutóbbi, 2017-es látogatásunk óta.

A kastély akkor sem volt kimondottan rossz állapotban, és a földszinti termekben (ahol eddig is enteriőrkiállítást láthattunk) első pillantásra kevés dolog változott. A felújítás

A legutóbbi felújítás során felcsiszolták a parkettákat és letapétázták a szobákat

A család hagyatékát 12 éven át gyűjtötték, ezekkel van most berendezve az alsó tárlat

során átcsiszolták és lelakkozták a parkettákat, a festett falakra tapéta került. Nem is akárhonnan: egyes termekre ugyanabban a műhelyben gyártatták le a tapétát, ahonnan az eredetiek is származtak. Emellett felújították az elektromos hálózatot, a parkban lebontották a kiszolgált épületek egy részét, játszóteret hoztak létre. A kastély második emeletén egy új, modern kiállítást alakítottak ki. Az újranyitás óta közel 1500 látogató volt kíváncsi az épületre, ahol Magyarország egyik legjelentősebb nemesi családja, az Andrássyak életébe nyerhetünk bepillantást. Először róluk mesélek.

Loire menti kastély Tiszadobon Idősebb Andrássy Gyula gróf (1823–1890) egy olyan, lenyűgöző épületet szeretett volna emeltetni Tiszadobon, amely a világ bármelyik előkelő kastélyával felveszi a versenyt. Azzal bízta meg a kor híres építészét, Meinig Artúrt, hogy a Loire völgyi kastélyokról vegyen mintát a tervezéskor. Az épület 1886 és 1890 között készült el. Sajnos az idős gróf hamarosan meghalt, így nem sokáig tudta kiélvezni a kastély romantikáját, sőt, a berendezés és a park kialakítását már fia, ifjabb Andrássy Gyula végezte. Az első világháború alatt katonák, a második világháborúban pedig a helyi lakosok fosztogatták az épületet. Volt román hadikórház, később üdülő, majd 1950-től gyermekotthon, utóbbi egészen sokáig: 1988-tól már csak az irodák működtek magában a kastélyban,

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

bezárt, hogy egy újabb felújítás vegye kezdetét. Ennek eredményét láthatjuk most.

Főúri enteriőrök a javából

a gyerekek a többi épületben laktak, 2007-től pedig végleg kiköltözött a területről a gyermekváros. 2010-ben bezárt, 2014-ig felújítás zajlott. Ekkor nyitotta meg a kapuit kvázi múzeumként, majd 2020 novemberétől ismét

Szinte olyan, mintha az Andrássyak csak elugrottak volna pár percre

A megvalósult projekt koncepciója az volt, hogy az Andrássy család egykori életterét rekonstruálják. Az átadást megelőzően 12 éven keresztül gyűjtötték össze a család hagyatékát képező festményeket, szobrokat, bútorokat és használati tárgyakat a világ minden tájáról. A megújult kastélyban egy olyan életteret alakítottak ki, amelyben a legtöbb bútor és tárgy az eredeti helyére került vissza. Érkeztek műtárgyak a Szépművészeti és az Iparművészeti Múzeumból, a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumból, a Hadtörténeti Intézetből és Betlérről, az Andrássyak egy

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

História

másik kastélyából is. Összességében egy rendkívül gazdag és értékes tárgyakban bővelkedő kiállítást nézhetünk meg a kastély földszintjén, ehhez hasonlót Magyarországon csak keveset találunk. Az időutazás már az első teremben, Katinka szobájában elkezdődik: megnézhetjük például azt a biedermeier asztalt, amely minden bizonnyal ugyanaz lehet, ami előtt egy 1970-es 26

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Nők Lapja-számhoz lefotózták a „vörös grófnőt”, de itt látható az ágy is, amelyen aludt. Érdekesség, hogy állítólag akkoriban még jóval alacsonyabbak voltak az emberek, átlagban csak a 150-155 cm-es magasságot érték el, ennek is köszönhető, hogy a fekvőalkalmatosság jóval rövidebb, mint amit ma megszoktunk. Ehhez még hozzájön, hogy mivel jellemzően egészségtelenül táplálkoztak az emberek, sokan küszködtek refluxszal, ezért félig ülő

Andrássy Katinka szobája, középen az ágy nem véletlenül tűnik ilyen rövidnek

A sarokban Katinka asztala, aminél a Nők Lapjá ban is szerepelt

A hímzéses parter a hímzett ruhák után kapta a nevét, nem véletlenül

(ami tovább erősíti bennünk azt az érzést, hogy a grófok bármikor betoppanhatnak). A szakvezetők olyan történeket is elmesélnek, melyeknek ma már nem feltétlenül látjuk a nyomát a kastélyban. Ilyen például az a lépcső, amely egykor az ifjabb gróf dolgozószobájának a sarkában állt. Természetesen a grófnőhöz tudott ilyen módon egyszerűen feljutni. A dolgozószobából remek kilátás nyílt a kastélykert egyedi ékességére, a sövénylabirintusra, amit szakszóval hímzéses parternek hívnak. A második emelet informatív kiállításán egy tábláról az is kiderül, hogy ezt hogyan tették igazán látványossá: hova milyen növényeket telepítettek, és hol töltötték ki a kacskaringókat színes kővel vagy téglazúzalékkal. Ma már persze nem pont ugyanígy néz

testhelyzetben jobban tudtak aludni, de azt is mondják, hogy azért nem aludtak vízszintesen, mert úgy tartották, hogy csak a halottak fekszenek kiterítve.

A gróf a dolgozószobájából leshette az őzeket Az enteriőrkiállítás csak vezetéssel látogatható, így a tárgyak és a bútorok nincsenek felcímkézve, és tájékoztató táblákat sem találunk

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

História

Ez a hihetetlenül apró mozaikdarabkákból kirakott kép egy asztalka dísze

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A könyvtárszoba az egyik toronyban kapott helyet

ki a bukszuslabirintus, de a karbantartása így is nagy feladat. A sövényt rendszeresen támadják a molyok, ami miatt naponta alaposan át kell vizsgálni, és permetezésre is szükség van. A dolgozószoba ablakában egy ugyanolyan távcső áll, mint amit az Andrássyak használtak. A parter szélességében anno nem volt erdő, hanem egy nyiladék vezetett le egészen a Tiszáig. A gróf itt távcsövön figyelhette a vadszaporulat alakulását, akár őzekről, akár fácánokról volt szó. Az Andrássyak lelkes vadászok voltak, és ők telepítették be például a dámvadat a környékre. A hasadékot 1945 után benőtte az erdő, ma Natura 2000-es terület.

vajon mennyi idő lehetett létrehozni ezt az alkotást. Az akkori mesteremberek nem sajnáltak hónapokat vagy akár éveket eltölteni egy-egy műtárgy elkészítésével, ha volt, aki megfizesse. Az Andrássyak pedig nagy műgyűjtők voltak, és figyelték a trendeket is, ez alapján mozgatták a kastélyban a szerzeményeiket. Az egyik torony belsejében berendezett könyvtárszoba az egyik leghangulatosabb helyiség a kastélyban. Sajnos az eredeti könyv állományból mára alig maradt valami. 1918 novemberében részeg katonák törtek be a kastélyba, akik törni-zúzni, fosztogatni kezdtek, A gróf szivartartója

Trendi műtárgyak A kiállítás tárgyai közül mindegyiknek saját története van. A szakvezetők általában egyetegyet emelnek ki minden teremben, de biztosak lehetünk abban, hogy ha bármire rákérdezünk, fognak tudni válaszolni. A sok érdekesség közül megragadja a figyelmünket egy oroszlánlábas kerek asztalka, amely akkor igazán látványos, ha jó közelről szemléljük. Így ugyanis látszik, hogy a tetején látható kép nagyon apró mozaikkövekből van kirakva, el is mélázunk,

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

História

Fent látványos, interaktív kiállítás fogad minket

a könyveket pedig tűzifa helyett használták. Az értékeket szekérrel szállították el, és hogy a kerék be ne ragadjon a sárba, utat is könyvekből csináltak nekik. Szintén nagyon látványos az ebédlő ólomberakásos üvegablaka, amit Rippl-Rónai József tervezett. Ennek csupán a töredéke maradt meg eredetiben, 2012-ben egészítették ki.

A lenyelt rendjel

A lépcsőt kézzel faragták

Így szórakoztak az Andrássyak: krokett, szivar, bor és könyvek

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Cirádás tölgyfa lépcsőn jutunk fel az emeletre, ahol az új kiállítás vár ránk. Itt még többet tudhatunk meg az Andrássyakról. Ha akarnánk, akár egy napot is eltölthetnénk a hangés képanyagok megismerésével, a szövegek végigolvasásával, de ha csak egy órát töltünk el itt, már akkor is el tudunk mélyülni a grófi család életének részleteiben. Kifejezetten okos megoldás, hogy más kiállításokkal ellentétben itt nem füleseket használnak, hanem plafonra szerelt hangszórókat, amelyeket csak a tér egy bizonyos részén hallunk tisztán, máshol bóklászva viszont nem zavaró a hangjuk. Itt már kevesebb a tárgy, de értékek itt is vannak. A családhoz kötődő tárgyakat is találunk szép számmal, például a lenyelt rendjelet, aminek kifejezetten egyedi története van. A család orvosának visszaemlékezéséből tudjuk, hogy az egyik karácsony alkalmával a gyermek Katinka olyan lelkesen állt neki a fa „megkopasztásának”, hogy szaloncukor helyett egy Szent István-rendjelet evett meg pántlikástól.

Az ebédlő üvegablakát Rippl-Rónai József tervezte

Az interaktív tárlat kialakításakor tényleg mindent bevetettek, ami 2024-ben elvárható: érintőképernyőkből, videókból, mesterséges intelligenciával kiszínezett felvételekből nincs hiány. Megismerhetjük többek között az Andrássy lányokat,

48.017252, 21.174446

idősebb Andrássy Gyula politikai szerepét, a család örökségét; ha pedig mindez nem volt elég, a hímzéses parter közelebbi megtekintése után levezetésképp elfogyaszthatunk egy frissítőt a kertben kialakított üvegfalú kávézóban. 

Hasznos információk Nyitvatartás Téli (november 1. – március 31.) Keddtől vasárnapig, 9-től 17 óráig Nyári (április 1. – október 31.) Keddtől vasárnapig, 10-től 18 óráig Jegyárak Teljes árú: 4000 Ft Kedvezményes: 2000 Ft Családi: 8000 Ft Csak a parkba: 1000 Ft/fő

Tudj meg többet a kastélyról és a környékbeli túralehetőségekről a QR‑kód segítségével.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Messzelátó 48.099271, 20.775288

az Avasi kilátó

Megújult Miskolc egyik jelképe Tavaly tavasszal kezdődött és az év végére fejeződött Írta: Szabó Eszter, be az Avasi kilátó Turista Magazin Fotók: felújítása. A Miskolc Német-Bucsi Attila modern kori szimbólumává vált építmény kívül-belül megújulva, esténként díszkivilágításban pompázva várja a látogatókat.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

em egy szokványos formájú kilátót építettek 1963-ban Miskolcon a 234 méter magas Avas dombra. A 72 méter magas, tévétoronyként is funkcionáló vasbeton kolos�szust Hófer Miklós és Vörös György tervezte, és nem kellett hozzá sok idő, hogy a város egyik jelképévé váljon. Az elmúlt hat évtized ugyanakkor az Avasi kilátót sem kímélte, ezért igencsak időszerűvé vált a felújítása, amit uniós forrásból tudtak megvalósítani 2023-ban.

A tavasztól tél végéig tartó rekonstrukció során a teljes épületet megerősítették statikailag, energetikailag korszerűsítették, kifestették, és kicserélték a nyílászárókat. A létesítmény földszinti része és az emeleten lévő pres�szó is megújult, bár ez jelenleg még nem üzemel, és további munkálatok is zajlanak még a kilátó környékén.

A Szeghalmy-féle torony

A kilátó teraszának korlátján elhelyezett miniszobrok Miskolc nevezetességeit mutatják be

Érdekesség, hogy a jelenlegi épület helyén (illetve tőle kissé keletre) már régebben is ácsoltak fatornyokat, hogy az erre járók zavartalanul gyönyörködhessenek a tájban. Az első tervek 1901-ben születtek a Borsodi Bükk Egylet javaslatára, ám a pénzhiány miatt az építés meghiúsult. Az ötletgazda táncmulatságon is próbálkozott a szükséges összeg összekalapozásával, majd gyűjtést szervezett, hogy II. Rákóczi Ferencnek állítsanak emléket az épülettel. Két évvel később az adott lendületet a munkálatoknak, hogy a Rákóczi hamvait szállító, Kassára tartó vonat megáll a városban is – az esemény apropóján néhány hét leforgása alatt ácsoltak egy fatornyot, amit az ünnepélyes napon mécsesekkel raktak körül, tűzijátékot is lőttek a levegőbe a dombtetőről. Az építményről sajnos hamar kiderült, hogy használhatatlan, ezért az ünneplés után elbontották.

Az első fatorony

Egy kilátóra még mindig lett volna igény, de az építés folyton anyagi korlátokba ütközött. A fordulatot a hajdani igen módos polgármester, Rácz György végrendelete jelentette, aki úgy határozott: vagyona feléből az Avas csúcsán kell kilátót építeni, aljában kávézóval, a toronyban pedig egy ügyeletes tűzoltóval, aki a magasból figyelheti a város rendjét. A tervekben még egy rádióállomás is szerepelt, a megvalósítás viszont 1934‑ig váratott magára. A Szeghalmy Bálint tervei alapján ácsolt fatorony az erdélyi templomok látványvilágát idézte székely motívumokkal, ami sokak szerint tájidegenként hatott az iparváros peremén; a közeli avasi templom megjelenésétől is jelentősen elütött. A tornyot 1956-ban egy orosz gyújtóbomba becsapódása miatt tűz pusztította el.  Tudj meg többet a kilátóról, és tervezz hozzá túrát a Természetjárón a QR-kód segítségével!

A kilátóteraszról madártávlatból láthatjuk a várost és a körülötte hullámzó Bükk hegyeit

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fókuszban a természet

A hegyek szerelmese Ángyán Krisztián

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Írta: Pálvölgyi Kriszta Fotók: Ángyán Krisztián

Az előző lapszámunk borítóján egy, a somoskői várról készült havas tájképpel hangoltunk titeket az ünnepekre. De ez csak egy abból a sok gyönyörű tájképből, amit Ángyán Krisztián készített. Most vele és egy érdekes projektjével ismerkedhettek meg, amely a Tátra rajongóinak különösen érdekes lehet.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fókuszban a természet ok más fotóshoz hasonlóan Krisztián is kezdetben csupán emlékképeket készített túrái során, majd szép lassan magával ragadta a fotózás öröme. Első komolyabb DSLR fényképezőgépével a kezében pedig megnyílt számára az út e szép hobbi előtt, és immár 15 éve igyekszik megörökíteni a természet, főképp a hegyek szemet gyönyörködtető látványát. Bár elvégzett egy fotós iskolát is, a lexikális tudáson felül a terepen eltöltött sokéves tapasztalatnak, a folyamatos autodidakta tanulásnak és kísérletezésnek köszönhetőek leginkább ezek a lenyűgöző képek.

Csillagjárós kép a Kozmárykilátóról

A képeidet lapozgatva főként természetfotókat, azon belül is tájfotókat készítesz. Miért épp erre indultál a fotózás terén? A Zala vármegyei Várvölgy településen születtem és nőttem fel a Keszthelyi-hegység ölelésében, és a családdal, barátaimmal sokat jártuk a természetet. Ez már megalapozta a

A Hochkönig látványa hajnalban a Zugspitzéről

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

természet iránti szeretetemet. De talán az érettségi szünet hozta meg az igazi szikrát, amikor Szentes Szilárd barátommal jószerivel végigcsavarogtuk azt az időszakot gyalog és biciklivel. Tanulás mellett a Keszthelyi-hegységet jártuk, és előszeretettel látogattuk a kilátást adó helyeket. Szilárd már akkor foglalkozott makrofotózással, mégpedig filmre, és ez engem is elkezdett érdekelni. A következő években pedig – igaz, akkor még csak kis kompakt géppel – én is fotózni kezdtem.

mentem fel Ehrwald felől, és a napkeltét a csúcskereszt mellől fotóztam közel 3000 méterről. Voltam a Grossglockneren, de több osztrák háromezresen is. Megfordultam többek közt a Karwendel-, a Stubai-, az Ötztali-, a Kaunertali-Alpokban, a Dachsteinen és a Hochkönigen is. Ezekben a hegyekben az a klimatikus rendeződés a lehengerlő, hogy ahogy haladunk egyre feljebb, mintha eljutnánk messzi északon az örök fagy birodalmába. A fotózás más műfajaiban is kipróbáltad már magad? Igen, például a portrézás, asztrotájkép-készítés vagy a makrofotózás is érdekel, de mindig is a tájfotózást priorizáltam, és ez meg is maradt.

Napkelte: olasz Dolomitok a Ghiau-hágóból fotózva

Melyik a kedvenc vidéked Magyarországon? Kellett pár év, mire ez letisztult bennem. Nincs első helyezett, de van három kedvencem: a Kőszegi-hegység, a Somló és a

Különösen hegyekről van sok gyönyörű fotód. Honnan van ez a vonzalom benned a hegyek iránt? A szabadság érzetét keltik bennem. Valahogy mindig is kitüntetettek voltak számomra, egyrészt a látványuk, másrészt a róluk való kilátás miatt. És talán azért is, mert egykor sokat jártam egyedül az Alpokban, ahol gondtalansággal barangolhattam az erdőket, csúcsokat. Örök emlék marad például a 2009-es Schneeberg-túrám, hatalmas élmény volt magyar tájakhoz szokott szemmel először igazán nagy hegyen járni, nyáron havat fogni. Ezek nagyon mélyen belém ivódtak, és mindig jó visszaemlékezni rájuk. Most Szentendrén élsz, de ha jól tudom, pár évig Németországban is laktál. Ott milyen helyekre volt alkalmad eljutni fotózni? 2011 és 2014 között éltem Münchenben. Mivel akkoriban nem volt semmilyen kötöttségem, így rendszeresen jártam a német és a környékbeli osztrák ismertebb hegyeket, mind túrázva, mind via ferratázva, a fényképezőgép pedig mindig ott lógott a nyakamban. Nagy élmény volt feljutni a németek legmagasabb hegyére, a Zugspitzére, ahová egy őszi éjjelen

Ángyán Krisztián az Alpokban, a Säuleck vasalt útján, 3050 méteren Fotó: dr. Szentes Szilárd

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fókuszban a természet Medves-vidék. A Kőszegi-hegység azért, mert innen karnyújtásnyira van az Alpok, és sok hegy már szinte elérhető távolságban van, főleg teleobjektívvel fotózva. Ha fent járok, mindig az Írott-kő-kilátóból elém táruló látvány hatása alá kerülök. Órákat tudnék fent lenni és csak fotózni, ahogy változnak a napszakok és a fények. Ezen túlmenően már a hegység is az Alpok vonásait mutatja: geológiai formakincsei, fenyvesei a nagyobb hegyeket idézik. A Somlót az egyedisége miatt kedvelem: geológiája, kaszálói, présházai, szőlői, kilátója, a vár és a kápolnái – fotós szempontból is egy nagy kaland az egész. A Medves-vidéket pedig a salgói vár miatt szeretem, ez a kedvenc váram, de szerintem sokan vannak így ezzel. A vár látványa, ahogy fent ül egy sziklacsúcson, és a belőle elénk táruló körpanoráma, ezek mind magával ragadóak. Egyébként az egész Karancs–Medvesvidék igazán egyedi, már-már felvidéki érzést hoz elő az emberből. Sokan azt gondolják, hogy a tájképfotózás egyszerű műfaj. Pedig aki már valaha próbálkozott ezzel, az tudja, ha jó fényeket szeretne, akkor bizony nem ússza meg a korai kelést, esetleg este a sötét erdőben haza-

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Szerencsés együttállás: a NEOWISEüstökös világító felhőkkel, a Magas-Tátrával a horizonton

A megunhatat lan Karancs– Medves-vidék

bandukolást. Ráadásul, ha egy magaslatról szeretnénk fotózni, oda fel is kell jutni a felszereléssel együtt. De biztosan van egy csomó más dolog is, amire figyelni kell. Mi a jó tájkép titka? Valamilyen formában meg kell szenvedni a jó fotókért. Ahogy mondod, a korai kelés már egy jó pont, és persze a legtöbb helyre nem megy fel az autó, így a fotósnak a sokkilós felszerelés súlyát is el kell bírnia. A tájfotózáshoz a napkelte, a napnyugta és az éjjeli idősávok a leginkább alkalmasak, amikor látványos, színes, ködös képekkel ajándékoz meg a természet. A kigondolt kép nem hullik az ölünkbe, ki kell menni ugyanoda nem egyszer, hanem tízszer, százszor, és akkor már közelítünk ahhoz, amit eredetileg elképzeltünk. Öt év alatt huszonötször voltam a Salgón, és még mindig tud újat mutatni. Valójában a természet választja meg a megfelelő időpontot és időjárást, a fotósnak pedig ehhez kell alkalmazkodnia, ott kell lennie, és készen kell állnia a látvány megörökítésére. Tulajdonképpen egyfajta rugalmasságot és kitartást kíván ez a műfaj az embertől.

Neked nem okoz gondot a hajnali kelés? Nem. Ha menni kell, akkor menni kell. Ha szeretnék egy napfelkeltét elcsípni, akkor kiszámolom, hogy mihez mennyi idő kell (reggeli, utazás, túra), és így kalkulálom az ébresztőt. Ha pedig nagy durranás várható, pl. kiváló Tátra-láthatóság, akkor még a vekkert is megelőzöm. Van kedvenc fotód? Kettő is. Az egyik egy drónos kép a salgói várról és az alatta elterülő, naplementében fürdő felhőtengerről. A másik egy Dobogókőről készült fotó, amely több szempontból is egyedi. 2020ban egy nyári éjjelen a C/2020 F3 (NEOWISE) üstököst mentem ki fotózni, és ajándékba kaptam egy nagyon erős éjszakai, világító felhős hátteret hozzá, amely hajnalra a zenitig ért. Ráadásul még a Magas-Tátra is kontrasztosan látszódott ezen felhőzet előterében.

Szürreális látványt nyújt a felhőzetből kibukkanó salgói vár

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fókuszban a természet Dolgozol egy érdekes projekten, amelynek fókuszában a Tátra áll. Ehhez viszont nem kell elutaznod Szlovákiába vagy Lengyelországba. Mesélsz erről? Sokan fotózzák belföldről a Felvidék hegyeit, nyilván itt kitüntetett szerepet kap a MagasTátra, amely szerencsére Magyarországról is sok helyről jól látszódik. Elsődlegesen a teleobjektíves fotózást szeretem, és ahogy egyre több helyről fotóztam a Tátrákat, kigondoltam, mi lenne, ha a lehető legtöbb helyszínről meg lenne örökítve. Elsődlegesen a Magas-Tátra, de emellett még az alacsonyabb társai is, az Alacsony-Tátra, illetve a Nagy-Fátra, így tulajdonképpen egy gyűjtemény lenne belőle. Milyen speciális technikai vagy egyéb körülményt igényel, hogy ilyen tiszta képeket készíts erről a hegységről innen, Magyar országról? Technikai részről azt lehet mondani, hogy kell egy jó, inkább felső kategóriás fényképezőgép a testreszabhatósága, tudása miatt, egy jó teleobjektív (én a zoomot favorizálom a kisebb súlya és a rugalmas zoomátfogása miatt), és

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Lomnic hatalmas tömbje a Bálványról (Bükk)

A Magas-Tátra vonulata a salgói várból

ehhez egy stabil állványszett masszív (lehetőleg fogaskerekes) állványfejjel. Illetve még egyéb apróságok, mint például távkioldó, polárszűrő, telekonverter. Én most egy 45,5 megapixeles DSLR fényképezőgépet és egy 150–600 mm gyújtótávolságú zoomobjektívet használok. A körülményeket tekintve nagy ellenségek a légköri turbulencia és a szél, valamint kihívást jelent a készülőben lévő kép bemozdulásának megakadályozása is. Nem hiába említettem az előbb egy felső kategóriás gépet, hiszen egy-két fecskét leszámítva még mechanikus zárszerkezettel rendelkezik mind, és itt már pusztán a zárszerkezet kinyitása is a kép beremegését okozza nagy teleállásnál. Ennek

Mikor láthatod te is a távoli hegyeket?

kiküszöbölésére nagy segítségségemre van az élőkép módban lévő teljes elektronikus zár, így nincs a gépben mechanikai mozgás a kép készültekor. A szelet senkinek sem kell bemutatni, egyszerűen rázza a fotós szettet, és 600 mm-es gyújtótávolságnál akár egy szellő is képes tönkretenni a képet. A légköri turbulencia pedig alapjaiban határozza meg a képminőséget, ugyanis 300–400 mm-es gyújtótávnál már erősen előjöhet a turbulens áramlás minőségromboló hatása. Nos, főleg talán emiatt térek vissza sokszor egy adott helyre fotózni. A légköri állapot mindig más és más, hol jobb, hol rosszabb, és mindez csak a helyszínen derül ki. Természetesen a helyszín adottságai is

Dobogókői kilátás háttérben a Polyána és az Alacsony-Tátra sziluettjével

Ahhoz, hogy nagy távolságra ellássunk, tiszta és kis páratartalmú levegő szükséges. Habár nyáron is észlelhetünk, az ideális időszak az ősz és tél. Nyáron a legmegfelelőbb időablak az elvonuló hidegfrontok utáni nap reggel. A hidegfronttal érkező eső kimossa a por jelentős részét, továbbá a hidegfront hátoldalán tiszta és kisebb nedvességtartalmú légtömeg érkezik. Ilyenkor napkelte előtt kontrasztos hegyvonulat-sziluetteket észlelhetünk. Mivel nyáron a Tátrák már jellemzően nem havasak, így reggel és napközben egyre nehezebb észrevenni a vonulatokat, és a nap folyamán a por és pára megnövekedése miatt jelentősen romlik az észlelhetőség. Más a helyzet ősszel és télen, ugyanis ekkor a legbiztosabb megfigyelések inverziókhoz köthetők. Mindenki ismeri azt, amikor a Kárpát-medencét több napig, akár hétig rétegfelhőzet borítja általában 800-900 méteres magasságig, és csak a magas hegycsúcsaink lógnak ki belőle. Ekkor a talajszinten hidegebb van, mint a felhőzet fölött, és ez lent tartja a párát, a port, a tüzelésből származó szemcséket. Ekkor a Kárpátok vonulatai kiválóan látszanak főleg a Börzsöny, Mátra és Bükk csúcsairól, mert a felhőzet fölött nagyon száraz és pormentes a levegő. Ha a szabad szemes vagy távcsöves észlelésen túl fotózni is szeretnénk, akkor az inverziós helyzeten kívül télen nagy gyakorisággal észlelhetünk sikeresen frontmentes időjárás esetén is, amikor nyugodt a levegő, és minimális a hegyek magasságában fújó szél. A legrészletgazdagabb fotók általában ekkor készíthetők a Tátrákról.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Az AlacsonyTátra havas csúcsai a ködből kibukkanó salgói várral a Galya-kilátóból fotózva

A salgói vár a teliholddal is pazar látványt nyújt

fontosak, a nyitott Galya-kilátóból például sokszor igazi kihívás a Tátra fotózása, hiszen a kilátóterasz 990 méteren van, és nincs igazán szélvédett része. Ellenben a salgói vár felépítménye viszonylag zárt és szélvédett, ami nagyban elősegíti az eredményességet. Mindezek mellett szükséges ismerni valamilyen szinten a meteorológiát és ehhez pár weboldalt, amely nagy segítségünkre lehet. Honnan tervezed még fotózni a Tátrát? A Magas-Tátra tervben van még a Zemplénből (Milic környéke, regéci vár), Budapesten az

Erzsébet-kilátóból, illetve alacsonyabb térszínekről is, például Miskolc környékén tulajdonképpen a völgyekből, kisebb dombokról is jól mutatkozik. Emellett az északi-alföldi régióból is meg fogom próbálni, csak kell egy pár méteres bármilyen magaslat hozzá. Az Alacsony-Tátra is tartogat kihívást: tervben van a Gerecse és a Bakony, itt a Kőris-hegy az, ahonnan elvileg látható egy csipetnyi belőle, de ezt már inkább csupán a bizonyítás miatt fotóznám. Egyébként más magashegységet is fotóztál már Magyarországról? Igen, az Alpok sok tagjáról van már fotóm, talán az egyik legkülönlegesebb, amit Dobogókő környékéről készítettem a Schneebergről, de a Seckauer Tauern csúcsai is érdekesek, amit a Sümeg melletti Rendeki-hegyről készítettem. Ezekben az esetekben már 230-240 kilométeres távolságú fotózásáról beszélünk. Mi lesz ezzel a sok szép képpel, azonkívül, hogy kiteszed a fotós közösségi oldaladra? A jól sikerült fotóimból négyévente fotóalbumot szoktam készíteni magamnak amolyan emlékkönyvként. Jó érzés átlapozni, és ha bármi történik az informatikai eszközökkel, a kinyomtatott könyv mindig velem lesz.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fókuszban a természet És most a Turista Magazint is ékesítik. Van a hegyek fotózásán kívül még olyan téma, technika, ami izgat, és amiben szeretnél elmélyülni? Kifejezetten izgat az a kérdés, hogy a légköri turbulenciát, ami tőlem független, miként lehet csökkenteni a képeken. Asztrofotós szoftvert is bevetettem már ennek redukálására, de egyelőre inkább kevesebb sikerrel. Emellett szeretek portréfotózni is, ami azért nagy kontraszt a tájfotóval szemben. Van olyan hely, hegység, ahová még nem jutottál el, de nagyon szeretnél? Svájcba, 4000-es hegyeket fotózni, illetve Horvátországba az Északi-Velebitbe annak formavilága, kilátása és a tenger látványa miatt.

Nagy vágyam eljutni Erdélybe, főként Mára maros és az Erdélyi-medence vidékére, de ide a néprajz, az egyedi kultúrtáj megörökítése miatt, és itt már az emberábrázolás is előkerülne. Úgy tűnik, nálad a terepezés rengeteg tervezést, előkészületet és technikai kihívást igényel, de mégis mit jelent számodra kint lenni a természetben, akár egész korán, az első napsugarakat várva? Mit ad számodra a fotózás? A természet szabadságot ad, kikapcsolódást, relaxációt, kiszabadulást a mindennapi forgatagból. A látvány megörökítése pedig mindehhez hozzátartozik nálam, fényképezőgép nélkül nem megyek sehova, és ez már így marad, azt hiszem. 

L E N G Y E L O R S Z Á G

CSEHORSZÁG

Kis-K ár p

ok át

Magas-Tátra

Alacsony-Tátra

KisF

a átr

NagyFát ra

Salgó várából domborzati modell szerint látható terület északi irányban

A Kõris-hegyrõl domborzati modell szerint látható terület észak-északkeleti irányban

Nézz meg még több képet galériánkban Krisztián Tátrás sorozatából a QR-kód segítségével!

A Nagy-Milicrõl domborzati modell szerint látható terület északnyugati irányban

Király-hegy

956

529

Látó-kő 735

964

789

938

1014

Vörös-kő 521

Tervezett panorámaképek iránya Meglévõ panorámaképek Magas-Tátrát célzó panorámaképek iránya Alacsony-Tátrát célzó panorámaképek iránya

M A G Y A R O R S Z Á G

Nagy-Fátrát célzó panorámaképek iránya 0

50 km

Térkép: Bába Imre

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Jelvényvadász

Karsztvidéki jelvény

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

szerzés téli pompával Írta és fotók: Lánczi Péter

Ez alkalommal a Gömör–Tornai-karszt hazai részét bejáró jelvényszerző túrára invitáljuk az olvasót, amely minden évszakban lenyűgöző természeti élményt tartogat, ugyanakkor a tél fehér varázsa még tovább fokozza e csodás táj vadregényességét.

Fotó: Dömsödi Áron

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Jelvényvadász karszttérség együttes elnevezése a történelmi Gömör és Torna vármegyékre utal, amelyeket ma országhatár szel ketté. E változatos domborzatú mészkővidék északnyugati részét Szlovák-, délkeleti táját pedig Aggteleki-karsztnak nevezik, utóbbi felfedezésére hív a Karsztvidék Turistája elnevezésű túramozgalom egy közel 40 km-es túrával, amely Aggtelektől Tornanádaskáig kalauzolja a természetjárót. Az útvonal csupán a felszínen érinti a táj legizgalmasabb karsztképződményeit rejtő barlangokat – ezek megcsodálása nem feltétele a jelvényszerzésnek –, de mi mindenképpen ajánljuk a föld alatti világ felfedezését is, hiszen az itt látható cseppkőképződmények nem csupán unikálisak, de lenyűgözően gyönyörűek is.

Ha még nem jártunk a Baradlabarlangban, semmiképpen se hagyjuk ki e föld alatti csodavilágot Fotó: Csanádi Márton

Kincsek a mélyben, látnivalók a felszínen Túránk kiindulópontja Aggtelek, egészen pontosan hazánk legrégebben kutatott, legismertebb cseppkőbarlangjának bejárata, ahol többek között turistaszálló és étterem is működik. Az Aggteleki-karszton több bejárattal felszínre nyíló Baradla-barlang teljes hossza a vele egy járatrendszert alkotó szlovákiai, 5,3 kilométer hosszú Domica-barlanggal együtt

Látványos ördögszántások tarkítják az Aggtelek környéki hegyoldalakat Fotó: Dömsödi Áron

meghaladja a 25,5 kilométert. Az aggteleki bejárat egy hatalmas sziklafal tövében nyílik, ahonnan a színlőkkel tagolt, meanderező, pompás cseppkövekkel díszített főág hét kilométer hosszan vezet el Jósvafőre. Előre egyeztetett időpontban, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai által vezetett túrán bárki végigsétálhat ezen a lenyűgöző képződményeket bemutató tágas főágon, ráadásul barlangászfelszerelésre sincs szükség a felejthetetlen élmény átéléséhez. Ámbár a mi túránk a felszínen vezet, Aggtelek és Jósvafő között nincs köztes igazolópontunk, így akár a föld alatt is teljesíthetjük a szakaszt. Persze erre a „csalási” lehetőségre csak akkor hívnánk fel a figyelmet, ha a Jósvafőre vezető felszíni útvonalat már korábbról ismerjük, amely nem mellesleg szintén tartogat látnivalókat. Túránk itinere a barlang bejáratától felvezet a panorámás Baradla-tetőre (484 m), ahol elsősorban a szomszédos Tó-hegyi-karmező tájat tarkító látványa vonzza a tekintetet. A karsztjelenségekben bővelkedő környék talán legjellemzőbb alakzatcsoportja a karr, amelynek felszínt tarkító jellegzetes sziklaformáit a népnyelv ördögszántásnak nevezi. Némi lejtmenetet követően rácsatlakozunk az Országos Kéktúrára, majd egy kilométert követően már a kék kereszt jelzésén hágunk fel a Közép-hegy erdős platójára, onnan pedig az országút mentén magányosan álló Szent Ferenc-kápolnához ereszkedünk. Innentől a sárga úton ismerkedünk a karsztfelszín sajátos

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

forma- és növényvilágával, melynek fő benyomását a borókás csalitos, a töbrök és ördögszántás egysége alkotja. Gondolhatnánk, hogy télvíz idején mindez kevésbé mutatkozik meg előttünk, de ha nem túl nagy a hó, a fehér szín csak kontrasztosabbá teszi a látványt.

Jósvafői látnivalók Karsztbokorerdőbe vezető utunk érinti a Baradla-barlang vörös-tói bejáratát, ezzel együtt a látogatóközpontot, ahonnan 280 lépcső vezet a mélybe. Továbbhaladva a névadó tavat, illetve egy érdekes sziklaformációt, a Medve-sziklákat is megcsodálhatjuk. A Vöröstó egy töbör alján kialakult dolinató. A kőzetlemezek eltömedékelésével keletkezett, nevét a környék vöröses föld (terra rossa) talajáról kapta. A szomszédságában álló Medve-sziklák jellegzetes, lekerekített formái a kréta időszaki karsztosodás eredményei, amelyeket egy időre elfedett a talaj – ahol tovább formálódtak –, majd egy későbbi kiemelkedés és lepusztulás során ismét felszínre kerültek.

Jósvafő szép fekvésén, természeti adottságain túl szolgáltatásaival is csalogatja a turistákat A Vörös-tó partján találjuk a Medve‑sziklák ősi, paleo karsztos formáit Fotó: Magócsi Márton

A Vörös-tó színét a talajban található vasoxid festette meg. A téli fagyban ebből nem sok látszik Fotó: Gulyás Attila

belseje felé igyekszünk. Jósvafő idilljében a föld alatti élmények mellett szállás és étterem, hangulatos épületek, a smaragdzöld Tengerszem, továbbá az elbűvölő Jósva-patak látványa fogad minket. A patakot kísérő tanösvény mentén térünk be a festői település tájházához, amely a helyi kultúra bemutatása mellett számunkra igazolópontként is funkcionál.

Jósvafő határában már elegyes erdőtájban haladunk, érintve az Aggteleki-karszt második leghosszabb járatrendszerét, a 7183 méter hosszú Béke-barlangot. A pazar cseppkövekkel büszkélkedő barlang hazánk első gyógybarlangja, ahol a légúti betegségekben szenvedők kúrálhatják magukat. Innen a sárga jelzés a Baradla-barlang jósvafői bejáratához vezet, de odáig mi már nem megyünk el, a Tengerszem-oldalba jelzést váltva a település

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Jelvényvadász

Töbrök mentén A piros út sziklaösvényén emelkedve hagyjuk el a páratlan hegyvidéki bájjal bíró Jósvafőt. Miután kikapaszkodtunk a völgyből, a Kuriszlán legelőkkel és töbrökkel ragyázott fennsíkján találjuk magunkat, ami az eddigiektől teljesen eltérő tájképet tár elénk: leginkább egy alpesi terepasztalra emlékeztet, ugyanakkor télen sztyeppei a hangulata. Ha szerencsénk van, a „Kárpátok pónijának” is nevezett hucul

A hucul mindössze 131–145 cm marmagasságú. Színe legtöbbször sötétpej vagy pej, fakó vagy egérfakó, de akad fekete és tarka egyed is Fotó: Dömsödi Áron

Töbrök nyelik el a vizet A fennsíkok leggyakoribb karsztformái a töbrök, azaz víznyelők, amelyek kialakulásuktól függően különböző kiterjedésű rendszereket hoznak létre. Ezek a mészkő oldásával létrejött „kráterek” a mélyben rejtőző barlangok elsődleges csapadékszállítói. Később a víz – sokszor hosszú föld alatti utat megtéve – karsztforrások alakjában bukik újra a felszínre.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Kuriszlán töbrökkel tarkított terepe a festői Szelce-völgy bejáratánál Fotó: MTSZ

ménesét is megpillanthatjuk. A zömök testű lófaj hazánkban csaknem kipusztult, az 1980as évek óta a nemzeti park tenyészti és gondozza a védett állományt. Pirossal jelzett utunk a térség legmagasabb pontja alatt, a 604 méter magas Fertős-tető lábánál lép be a páratlan hangulatú Szelce-völgy egyik irányból meredek, másik oldalról lankás lejtővel keretezett szelíd hegyszorosába. Télen

gyakran jégbordás, más időben vörös agyagos keréknyomot követve kanyargunk egyre beljebb a karsztvidék talán legszebb részei felé. Szelcepusztát elérve megtörjük a nyílt völgyben vezető út monoton szépségét. Aggtelektől eddig 16 km-t tettünk meg, ez még nem féltáv, de az itt található turistaház kiváló lehetőséget biztosít a közel 40 km-es táv szakaszolásához. Széles erdészeti úton, tarvágásos hegyoldalak mentén ereszkedünk be a Patkós-völgy katlanjába, ahol a bővizű Puskás Pál-forrásnál fedett erdei pihenőhelyre lelünk. A meredek hegyoldalak közé zárt, patakcsobogással kísért utunk egyre kiszélesedő völgybe torkollik, de ekkor már az eldugott erdei idillt megtestesítő Ménes-völgyben járunk. Nem sokáig élvezzük ezt a hangulatot. A pirosról lecsatlakozva a kéktúra sziklás ösvényén kapaszkodunk fel Derenk irányába. Az 1943-ban felszámolt falut szekérúton érjük el. Ma csupán a hajdani

Miután kikapaszkodtunk a hangulatos Ménes-völgyből, egy szellemfalu felé vesszük az irányt

Szelcepusztán turistaház teszi lehetővé a táv megfelezését. Innentől Tornanádaskáig nem érintünk települést

iskola romos épülete, a templom helyén épült kápolna és a közeli temető jelzi, hogy ezen a helyen valaha egy település állt.

Egy romfalu története Derenk már a 15. században létezett, de a török hódoltság, a Rákóczi-szabadságharc, illetve a 1711. évi pestisjárvány idején is elnéptelenedett. A 18. század első felében újraéledő falut elsőként pár magyar család választotta lakóhelyéül, de nem sokkal később szepesi gorálok is érkeztek, akiket az Esterházyak telepítettek be. A 19–20. században a falu lakossága 400-500 főt számlált. Szinte kizárólag egymás között házasodtak, földrajzi helyzetükből adódóan pedig a külvilággal ritkán érintkeztek, ezért az utolsó időkig megőrizték nyelvüket és szokásaikat. A trianoni békediktátum után Derenk választhatott, hogy Magyarországhoz vagy az újonnan alakult Csehszlovákiához akar tartozni. A lakosok Magyarország mellett döntöttek.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Jelvényvadász A népesség őrizte etnikai öntudatát, egészen 1943-ig nem asszimilálódott. 1938‑tól kezdődően változott meg minden. Horthy Miklós kormányzó – aki medvevadászati rezervátumot akart itt létrehozni – megkezdte a falu kiürítését, lakosainak áttelepítését. Bár a tulajdonosok teljes körű kártalanítást kaptak, a sorsfordító és részben erőszakos változás a közösség szétesését jelentette. Derenk házait elbontották, ma csupán az egykori iskolaépületben berendezett kiállításon láthatjuk, milyen is volt itt az élet egykoron.

A romjaiban is lenyűgöző Szádvár Hátunk mögött hagyva a szellemfalut, tovább folytatjuk a rétekkel, kaszálókkal és erdőkkel szegélyezett szekérút követését. Idővel a kék enyhe emelkedéssel jelzi következő állomásunk közelségét, majd a kék rom jelzésen megkezdjük a kihagyhatatlan látványt nyújtó Szádvár ostromát. Ez az erdő csendjében, meredek hegykúpon megbújó hajdanvolt erősség hazánk egyik legnagyobb alapterületű vára. A közelmúltban zajlott felújításának köszönhetően a vár nem vesztette el ódon hangulatát: a visszaépített falrészletek és a kényelmet szolgáló fejlesztések remek összhangban vannak a történelem maradványaival.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Derenken ma már csak egy kápolna, illetve az emlékhelynek és kiállítótérnek újjáépített iskolaépület áll

Téli pompa a karsztvidék fellegvárában: Szádvár panorámás falait az alsóvárból induló hosszú lépcsősoron hódíthatjuk meg Fotó: MTSZ

Középkori nevén Zárd vára egykoron egy szabálytalan alaprajzú, belső tornyos vár volt. Tekintélyes romjai Szögligettől északra egy látványos sziklakúpon magasodnak. A feltehetőleg a 13. században épült vár a Kassára vezető Bódva-völgyi utat őrizte, és egyik láncszeme volt a Szendrő, Krasznahorka és Torna váraival alkotott erődítésláncolatnak. Az évszázadok során az erősséget több család is birtokolta, köztük a Dregeth, a Bebek és a Szapolyai család, valamint 1520 körül Werbőczy István is tulajdonosa volt. A 16. században kibővítették és megerősítették. Több ostromot is átélt falait és bástyáit egykoron nagyszámú ágyúhad védte. Később pedig olyan híres családok pereskedtek a tulajdonjogáért, mint a Csáky, a Pethe és a Rákóczi, de az Esterházyak

Magyarország zsombolyparadicsomában

is igényt tartottak rá. A várat a szabadságharc alatt Thököly kurucai foglalták el, majd hasonlóan a többi várunkhoz, a Habsburgok lerombolták. A vár az 1680-as évek végétől folyamatosan pusztult, megmaradt falmaradványait visszavette a természet. A Szádvárért Baráti Körnek köszönhetően a romokat először kiszabadították a növényzet fogságából, majd régészeti feltárások és állagmegóvás vette kezdetét. A turisztikai célú fejlesztésnek köszönhetően nem csupán információs táblákat és padokat helyeztek ki: a vár északi, meredek oldalából hosszú falépcsőn kapaszkodhatunk fel a csodás kilátást is nyújtó erősséghez.

Bámulatos karsztformák Már túl vagyunk a 24. kilométeren, amikor a várhegy köves, sziklás oldalában leereszkedünk a Lakatos-forráshoz. Egy szemet gyönyörködtető mohás sziklakertben találjuk magunkat, melynek vadregényességét a tél fehér leple némiképp tompítja, ugyanakkor a hó tovább fokozza a hegyek közé zárt természet háborítatlan miliőjét. A forrástól, valamint a sziklás ösvényünktől alig pár méterre beleshetünk egy látványos sziklaodúba. A kisebb sziklafal oldalában nyíló érdekes járatot a kutatók egy itt talált állat maradványai után nevezték el Borz-lyuknak. Ha figyelmesen megnézzük a kb. 2 méter magas üreg bejáratát, felismerhetjük a ferde D betűt, amely a barlangi patakok jellegzetes munkája nyomán alakul ki. A járat 40 méter hosszú, és a nyomokból ítélve jelenleg is állatok lakják.

Anno egy barlangi patak formálta az állatoknak menedéket nyújtó Borzlyukat

Továbbra is a kéket követjük a hosszan elnyúló Alsó-hegy változó térszínű rengetegében. Ezen a szakaszon számos fafaj elegye tarkítja az erdő szépségét, néhol termetes, máshol fiatalos állománnyal, melyben matuzsálemi bükkök is megfigyelhetők. Ezzel az erdőképpel érjük el az igazolópontként is szolgáló hajdani Szabó-pallag vadászházat a teljes táv 29. kilométerénél. A romos épület mellett komfortos erdei pihenő szolgáltat táborhelyet azoknak, akik esetleg a túrát bivakolással tervezik lejárni. Vizet itt viszont nem találunk, azt mindenképpen hoznunk kell magunkkal.

Kényelmes táborhelyre lelünk az egykori Szabó-pallag vadászháznál

A Szabó-pallagtól már a kék keresztet követjük, és egyre mélyebb horpadások tarkítják a tájat. Ezen a karsztterületen a zsombolyok száma megközelíti a százat, és itt található az ország második legmélyebb barlangja, a 236 méter mély Vecsembükki-zsomboly, amely túránk egyik igazolópontja. Méretei, szépsége és formakincse miatt kiemelkedő még az Almási- és a Szabó-pallagi-zsomboly, más néven Baglyok-szakadék, illetve a Banán- vagy a Kifli-zsomboly, de akadnak a környéken más izgalmas látványt nyújtó járatok is.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Jelvényvadász

A barlangászat egyik legkülönlegesebb ága a zsombolyok vagy más néven függőleges barlangok bejárása. A megfelelő technikai eszközök megjelenése előtt szinte lehetetlen volt felfedezni ezeknek a természetes aknáknak a csodavilágát. Egykor kenderkötélen leereszkedni egy vaksötét fenekű járatba több volt, mint kaland, és ha a vakmerőbbek le is jutottak, a súlyos felszerelést gyakorlatilag lehetetlen volt barlangi körülmények közt mozgatni, és akkor még nem beszéltünk a kimászás nehézségeiről. Manapság a speciális eszközök segítségével már különösebb fizikai erőnlétre sincs szükség, hogy bejárjuk ezeket a rejtett karsztzugokat. Természetesen mindehhez nem elég barlangásznak lennünk, a Vecsembükki-zsomboly bejárásához is engedélyre van szükség.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Nehezen követhető jelzéssel, helyenként benőtt ösvényen érjük el a Vecsem-bükk panorámás karrmezőjét

Látványos, szerpentines kilátással ereszkedünk le az út végét jelentő Tornanádaskára

Ismét jelzést váltunk, és immáron a zöld, nem sokkal később pedig a sárga sáv mentén élvezzük a karsztjelenségek változatos formáit. A szelíden hullámzó táj ördögszántásos terepén szinte egymást érik a töbrök és zsombolyok. Egy idő után egyre nehezebb követni a ritkásan és kopottasan jelzett, sok helyen benőtt ösvényt. A hó tovább nehezítheti a helyzetet, elfedve a nehezen kivehető csapást, így túránk ezen szakaszán elkélhet a műholdas navigáció. Nem sokan ismerik az Aggteleki-karszt eme eldugott szegletét, a vadregényes háborítatlanságnak pedig a nehezen járható út az ára. Lassan közeledünk a Vecsem-bükk platójának széléhez, ahol a zárt erdőtájat vendégmarasztaló borókás, cserjés kezdi felváltani.

Sziklás szerpentin csodás panorámával Kezdetben óvatos lejtéssel, majd egyre meredekebb szerpentines ereszkedéssel nyílik ki előttünk a hegység és a közel 40 km-es túránk végét jelentő panoráma. Alattunk a Bódva széles völgye, szemközt a Szalonnai-hegység és a Tornai-dombság egybeolvadó vonulata, keletre tekintve pedig a Kassai-medence síkja terül el. A sziklás, karsztbokros hegyoldal szerpentinje helyenként nehezen járható ereszkedés után Tornanádaskára vezet be. A határ menti kis falu nem bír sok vendégmarasztaló erővel, egy kisbolton kívül semmi szolgáltatást nem találunk, viszont a vasúti közlekedés lehetősége, ami közvetlen kapcsolatot biztosít Miskolccal, fontos szempont lehet a túrázóknak. Némi látnivaló azért akad a településen: egy szépen felújított református haranglábtorony, a falu központjában álló barokk stílusú katolikus templom – ezek mellett a sárga turistaút is elhalad –, illetve Tornanádaska északi határában találjuk a középkori eredetű, barokk stílusban átalakított Hadik-kastélyt, amelynek mutatós épülete jelenleg kisegítő iskolaként és nevelőotthonként működik. Amennyiben az utóbbi nevezetességet kihagynánk, akkor is elmondhatjuk a túra végén magunkról, hogy a karsztvidék turistái vagyunk. 

A túra logisztikáját nagyban segíti, hogy a határ menti Torna nádaskáról egyenesen Miskolcra vonatozhatunk

Infók a jelvényszerzéshez A Karsztvidék Turistája jelvényszerző túramozgalmat bárki teljesítheti tetszőleges menetiránnyal és időkorlát nélkül. A túra igazolólapja ingyenesen letölthető a teljesitmenyturazoktarsasaga.hu oldalról vagy igényelhető a túramozgalom irányítójától: Orbán Imre, bakonyturistaja@googlemail.com. Az Aggtelektől Tornanádaskáig tartó 39,1 km hosszú, nyolc ellenőrző pontból álló túra sikeres teljesítői a visszaküldött igazolólap elbírálása után, illetve 1500 Ft + postaköltség ellenében jelvényt és oklevelet kapnak elismerésül.

5 km

Térkép: Bába Imre

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Interjú

„Ugyanolyan túra, mint végig a világ

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

a többi, csak hosszabb” egyik legnívósabb túraútvonalán Hogyan készül fel valaki egy több mint négy hónapos túrára, és egyáltalán miért vág bele? Többek között erről beszélgettünk Kércz Viktorral Írta: Dömsödi Áron és Makra Ákossal, akik első magyarokként Fotók: Makra Ákos teljesítették egyhuzamban, déli irányban a világ egyik legnagyobb presztízsű túraútvonalát, az Egyesült Államok nyugati parti hegyvidékén húzódó, 4270 km hosszú Pacific Crest Trailt (PCT). A sikeres teljesítés magáért beszél, következik belőle, hogy a felkészülés hatékony volt. Mégis, volt-e olyan része, amit utólag visszatekintve másképp csinálnátok? Makra Ákos: Talán több időt hagynék magamnak túrázni. Mielőtt az ember elindul egy ilyen hosszú túrára, nagyon besűrűsödnek a dolgok, és akkor pont arra nem marad idő, amire kellene: a túrázásra, az edzésre, a felkészülésre, a nyújtásra. Kércz Viktor: A felkészülésen magán nem változtatnék. Viszont talán a tervezésen egy picit még finomítottam volna: pontosabban utánanéznék dolgoknak, mert a túra közben aránylag sok idő ment el a logisztika bogarászására. Illetve szerintem még a felszerelést lehetett volna optimalizálni. Összességében elégedett voltam vele, de maradt még benne mozgástér. A fizikai felkészülést nem hiszem, hogy másképp csinálnám.

Mi a tapasztalat, fel lehet-e készülni mentálisan egy ekkora túrára? Van-e olyan gyakorlat, amivel egy több hónapos kihívásra felkészítheti magát az ember, vagy ebbe bele kell érni útközben? KV: Szerintem a túra elején érdemes résztávokra osztani magadban az egész útvonalat. Egy olyan távot kell a szemed előtt tartani, ami ép ésszel felfogható, tehát nem a teljes 4200 kilométer. A túra közben tényleg csak ötven-százötven kilométert vegyél alapul, aztán ezek összeadódnak. Nehéz előre bármit is elképzelni, mert amikor ott vagy, úgyis arcul csap, hogy ez tök más, mint amit egész eddigi életedben tapasztaltál. El kell tudnod fogadni, és tudatában kell lenned, hogy ez baromi hosszú, hogy ne csavarodj bele. MÁ: Szerintem mentálisan fel lehet rá készülni. De itthon, a kanapén ülve hiába döntöd el, hogy ezt akarod, mert ott, helyben más, amikor

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Interjú jönnek a nehézségek, a kedvetlenség, a fájdalom, az éhség, a szomjúság. Ha nagyon mes�sziről nézzük, akkor úgy lehet felkészülni, hogy részt veszel hosszabb túrákon, amik akár kellemetlenek is lehetnek, így megtudhatod, hogyan reagálsz ezekre a kihívásokra, és nem először kerülsz majd nehéz helyzetekbe. A másik, ami szerintem fontos, hogy a túra előtt meghatározd, te mivel lennél boldog. Akár odaállsz a tükör elé, és azt mondod, hogy már azzal is boldog leszek, ha megcsinálom az első, mondjuk, 500 kilométert, utána meg, ahogy alakul. Vagy én csak akkor leszek boldog, ha a végéig elmegyek. Így könnyebb elfogadni az egészet. Azt is meg kell kérdezned magadtól, hogy mennyire akarod. Ha nagyon, és mindent megteszel azért, hogy végigjárd, könnyebb elfogadni, hogy most éppen nehéz és rossz, de jobb lesz a holnap. Jó döntés volt-e „az árral szemben”, északról dél felé haladni? Éreztetek-e olyat valamikor, hogy jobb lett volna a másik irányban haladni? KV: A délre tartó túrának (SOBO – Southbound) valamivel rövidebb az időjárási ablaka. Átlagosan négy-öt hónap, ebbe kell beleférni, míg a NOBO (Northbound) túrázóknak, tehát a délről északra tartóknak akár hat-hét hónap is lehet. Ez mindig az adott évtől és a hóhely-

Egy átlagos washingtoni napkelte. A második héten járunk

Az útvonal vadvilágban bővelkedik. Itt mindenki megtalálja a számítását

zettől függ. Ezenkívül fontos különbség, hogy a SOBO-túrára rövidebb idő áll rendelkezésre, viszont a körülmények, tehát az időjárás, a hóhelyzet, a moszkitóhelyzet, a hőmérséklet-ingadozás kedvezőbb, mint az ellenkező irányban, hiszen nincsenek akkora extremitások. A déli irány jobban tervezhető, mert az időjárás leginkább csak az elején és a vége felé szólhat közbe. Illetve ha tartani akarod az ütemet, amivel be lehet fejezni, akkor viszonylag kevés emberrel fogsz találkozni, mert nagyon sokan pont ugyanolyan ritmusban mennek, mint te. Ebben az évben abszolút jó döntés volt a SOBO. A High Sierra hegységben olyan volt a hóhelyzet, hogy egy-két hónap gyaloglás után a NOBO-túrázók olyan hóba és megáradt folyókba ütköztek, hogy sokan közülük inkább felutaztak északra, és elkezdték dél felé teljesíteni a maradék részeket. MÁ: Ha délről mész északra, nagyjából az évszakokkal együtt haladsz, tehát változatosabb az időjárás. Ez valakinek előny, valakinek hátrány. Ebben az évben abszolút szerencsénk volt a déli iránnyal. Egy átlagos évben, amikor nincs rekordmennyiségű hó, mint idén, egy NOBO-túra talán élvezetesebb, mert több mindenre van időd. De napi ötven ember elindul, és vécére nem tudsz úgy elmenni, hogy ne legyen körülötted ember. Az elején szerintem ki lehet égni abban, hogy nagyon sokan vannak. Aztán miután az emberek leszakadoznak, és sokan abbahagyják, onnantól olyan, mint egy SOBO-túra, csak duplaannyi

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

emberrel. Én néha éreztem azt, hogy hiányzik, hogy lelassíthassak, megállhassak, viszont a kisebb időablak miatt ezt nem tehettük meg.

Az itthon ritkább fenyvesek voltak a kedvenceink, szintén Washington

Ultrakönnyű, viszonylag minimalista felszereléssel indultatok el. Egy ekkora túrán rengeteg körülménynek kell megfelelni, és a beszerzés sem mindig megoldható. Megfelelt a felszerelés, vagy volt olyan, aminek éreztétek a hiányát?

Júliusi fagyos esték Washingtonban

KV: Félúton kellett vennem egy melegebb derékaljat, mert onnantól kezdve már fáztam volna azon, amit vittem. Volt is egy éjszaka, amikor nem tudtam aludni, mert olyan hideg volt. Ezt talán az elejétől vinném, ha újra mennék, így tudnám, hogy mínusz 10 fokig jó, és nem fogok fázni. A többi cuccom jó és megbízható volt, de például a kameraszettemet nehéznek éreztem. Utólag örül az ember, hogy vannak jó felvételei, de ott sokszor úgy éreztem, hogy körülményes használni, mert nehéz, tölteni is kell, szóval sok energiát elvon. Ezenkívül három cipőt használtam el. Az elsőt 1000 kilométert, a másodikat, azt hiszem, 1300-1400 kilométert, az utolsót majdnem 1900 kilométert használtam. Az utolsónál már úgy voltam vele, hogy csak bírja ki a végéig. MÁ: Én nem nagyon változtatnék semmit. Szél- és esőkabátot is vittem, míg mások általában csak egy esőkabátot szoktak. Cipőt

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Interjú

abszolút jól választottam, mert összesen két párat használtam el, 2500 kilométer után cseréltem, és a második végig bírta. Esetleg egy olyan hátizsákot vinnék, ami kényelmesebb, mint ez volt. És még egy banális, de idegesítő dolog: a bluetoothos fülhallgatómnak még otthon próbálgattam a gumiharangját, és elfelejtettem visszacserélni arra, ami pontosan a fülembe illik, úgyhogy 130 napig olyan fülhallgatóval mentem, ami könnyen kiesett a fülemből, egyszer pont egy patakba. Áttérve az útvonalra, milyen a PCT infrastruktúrája? Kéktúra-teljesítőkként találkoztatok-e valamivel, amit szívesen látnátok a kéktúrán is? MÁ: Mivel a PCT-t jóval többen járják egyben, emiatt több a szálláslehetőség. Az emberek tudják, hogy ez üzlet, és épült köré egy olyan infrastruktúra, meg egy olyan kultúra, ami segíti azokat, akik az ösvényt járják. Vannak, akik nagyon szeretnek önzetlenül segíteni túrázóknak, és vannak, akik erre üzletként tekintenek. A kéktúrát elég nomád módon jártam, öt év alatt összesen három vagy négy alkalommal aludtam szálláson, emiatt összehasonlítási alapom nem igazán van. Viszont a kéktúrán jóval nagyobb gyakorisággal van település, vízforrás és bolt. KV: A PCT-nek szerintem brutálisan jó infrastruktúrája van, és van egy applikáció, a Farout, ami gyakorlatilag minden információt 58

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Néhol hófoltok nehezítették a haladást. Knife’s Edge, Goat Rocks Wilderness, Washington

Naplemente, főszerepben a Mt. Rainier sztrato vulkánnal. Goat Rocks Wilderness, Washington

tartalmaz, megkönnyítve a tervezést. Minden olyan infó, ami szükséges a túra teljesítéséhez, megtalálható egy GPS-es térképen, ahol kommenteket is lehet hagyni, és az előző túrázók kommentjeit is el lehet olvasni. Például hogy itt egy kóbor kutya mászkált, vagy itt ez a forrás, és öt napja még folyt, vagy hogy nagyon nehezen járható ez a szakasz, mert felszántotta valami erdészeti jármű, és combig ér a sár. Talán ez az egyetlen, amit nagyon szívesen látnék a kéktúrán. Mi volt az egyéni célotok ezzel a túrával, és sikerült-e ezt elérni? KV: Öt éve volt egy ilyen álmom, hogy végigjárjam a PCT-t, és ez egy pont volt az életemben, ami felé lehet tartani. Nagyon sok túra előzte meg, felkészülés testben, fejben, felszerelésben, mindenben. És nagyon jó érzés, amikor beteljesül az egész. Volt egy személyes célja is, hogy miután kitaláltam, megtudjam, képes vagyok-e megvalósítani. De van benne egy „dobozon kívüli” dolog is: szevasztok, leléptem öt hónapra túrázni, és látszólag túl sok értelme vagy haszna az életben ennek nincsen, de vajon meg merem-e lépni, hogy belevágok? A másik, hogy ennél többet önmagaddal nem nagyon leszel az életben. Önmagadra nem

nagyon tudsz koncentráltan ennyi időt rászánni, mert elmehetsz jógázni, meg ide-oda heti háromszor, de az nem ugyanaz, mint amikor napi 12 órát gyalogolsz 130 vagy 150 napig. És bár találkozol emberekkel, de azért nagyon nagy részben egyedül vagy, és tényleg meg tudod fejteni önmagadat. Ez sokszor nem tudatos, csak passzívan jön. Amikor nagyon sokat túrázik, érzi az ember, mi a helyes irány, mi az, ami bizonyos helyzetekben, a további életében majd jó döntés lesz, vagy mik azok az embertípusok, akiket kerülni érdemes, akikkel ő nem kompatibilis. Egy csomó mindenre rájössz, még úgy is, hogy ez nem tudatos, vagy nem ez a célod. MÁ: Én szerettem volna jól érezni magam, és tudtam, hogy egy ilyen közegben ez valószínűleg sikerülni fog. Az ember persze büszke is magára, ha ezt meg tudja csinálni. Tudtam, hogy képes vagyok rá, és egyszer sem fordult meg a fejemben, hogy feladjam. Az egy másik kérdés, hogy akarom-e végigcsinálni, jól érzem-e magam. Ha nem, haza lehet jönni. Tehát nem kötelező azért végigjárni egy ilyen

túrát, mert az elején eldöntöttem. Vannak napok, amikor az ember azt érzi, hogy nyűg, nehéz, kellemetlen, nincs kedve hozzá, és felteszi a kérdést, hogy biztos akarja-e. És megvan ez az ambivalencia, hogy ott vagy éppen életed legszebb kilátásával szemben, hogy a legszebb tájakon járhatsz, és mégsem érzed azt, hogy te most ott akarsz lenni. Lehet, hogy ez másnap, de lehet, hogy egy hét múlva változik meg. Félreértés ne essék, semmiért nem cserélném el az élményt, de nem csak könnyű napok vannak.

Gyönyörű kilátás a Mt. Jeffersonra. Mt. Jefferson Wilderness, Oregon

Mennyire megterhelő az a tudat, hogy egy európai fejjel felfoghatatlan méretű vadonban vagy folyamatosan? Volt-e olyan pillanat, amikor úgy éreztétek, hogy szemtől szemben találkoztok a vadonnal? KV: Sokszor tudatában van az ember, hogy ott van a semmi közepén, viszont az, hogy sokan járják ezt az ösvényt hosszában, ad egy biztonságérzetet. Ha a kéktúra ekkora vadonon vinne keresztül, akkor lehet, hogy ezt sokkal jobban át lehetne érezni, mivel egy szezonban jóval kevesebben túráznak rajta. A PCT-n

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Interjú összefutsz a többiekkel időnként, tudod, hogy ha valami van, előbb-utóbb belefutsz emberekbe, vagy ők érnek utol. Volt nálam egy kis műholdas eszköz is, ami szintén nyújt egy biztonságot, mert ha nagy gond van, hívhatsz vele helikopteres segítséget. Volt egy markáns pont, amikor leesett, hogy tényleg a vadonban vagyunk: a Yosemite Nemzeti Parkban érkezett egy téli, viharos, havazásos lehűlés, és volt egy srác, aki mellettünk táborozott, és egész éjjel nem tudott aludni, mert fázott. Ő kérdezte, hogy hol tud a legközelebb kiszállni, mert nem hiszi, hogy még egy éjszakát kibírna. Mondtam neki, hogy vagy hátrafele megy 50 kilométert, vagy előre 130-at, vagy egy alternatív útvonalon 100 kilométert. Ilyenkor azért érzi az ember, hogy nincsenek közel a civilizált pontok, és leesik, hogy ha jól tervezed meg a távokat, a kaját, a felszerelést, akkor is nagyobb a tét, mint hogy mondjuk megyek 10 kilométert, és hazamegyek. Itt tényleg nincs semmi, mert a törvény kimondta, hogy nem szabad semmit odaépíteni, és meg kell tartani eredeti valójában a vadont, viszont emiatt jóval nagyobb figyelmet is kíván a túrázás. Egyébként ezt komolyabban is veszik Amerikában, szerintem nagyobb kultúrája van, hogy készítsük fel erre az embereket.

Így néz ki egy délutáni alvásból felriasztott arc

A vízforrásokból vételezett vizet ajánlott megszűrni, habár nem mindenki tesz így

MÁ: Az elején még néha belegondoltam, de nagyon hamar túllendültem rajta, mert természetessé vált, hogy ott vagyok a vadonban. Nem éreztem megterhelőnek. Akkor érzed ezt szerintem, amikor kicsit rizikósabb helyzetbe kerülsz: sokkal nehezebb az ösvény, folyóátkelés van, hófoltok, vagy állatokkal találkozol, például medvével vagy pumával. Egyszer követett egy puma. Kerestem az ösvényt, nem találtam, mert már sötét volt, és megláttam egy fénylő pontot. Rájöttem, hogy szempár, és 50 méterről jött felém cikcakkban, mert felhívtam magamra a figyelmet. Kiderült, hogy puma, és vagy húsz percig követett! Megdobáltam kővel, és gyorsan kivettem a zsákomból egy nagyobb fényerejű zseblámpát, amit éjszakai fotózáshoz hoztam magammal. Elkezdtem énekelni és beszélni hozzá, hogy tudja, hogy ember vagyok. Az, hogy egy puma követ, mentálisan is megterhelő, mert én neki préda vagyok. Másrészt kicsi az esélye, hogy megtámad, de meg tud, főleg, ha prédaként viselkedsz. Aztán szerencsére egyszer csak elmaradozott. Az úton még egyet láttunk, de amikor látta, hogy ketten vagyunk, eloldalgott. Hogy bírta a testetek a fizikai terhelést? KV: Az elején volt egy sérülésem, de ilyesmi bármikor megtörténhet az egész túrán. Kicsit többet vagy épp kevesebbet mész, többet vagy kevesebbet eszel vagy iszol, tehát valami megváltozik. Annyi változó van, ami okozhat sérülést. Ha ezt a sérülésfaktort kivesszük, a

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Kilátás a Mather Passról, Kalifornia

Az oregoni erdőknek nincsen párja

legtöbb túrázó teste szerintem ugyanúgy reagál: egyik részről életed legjobb túraformájában vagy, hiszen hozzáerősödsz, hozzászoksz, másrészről viszont egyfolytában azt érzed, hogy tudnál aludni húsz órát egyvégtében, mivel folyamatosan fáradt és álmos vagy. Azt érzed, hogy tudsz menni akármennyit, viszont annyira fáradt vagy, hogy ha leülsz, elalszol. És ahogy haladtunk előre a túrában, ez úgy fokozódott. Ezenkívül folyamatosan éhes, sőt egyre éhesebb az ember. De az öntisztulás tényleg létezik: az elején jobban érzed, hogy nem fürdesz, a vége felé pedig már egy vállrándítással elintézed, hogy eltelt tíz nap vagy két hét, és nem fürödtél. A test gyorsan alkalmazkodik. MÁ: Viktor is említette, hogy volt egy megerőltetésből fakadó sérülése az elején. Nagyon sokféleképp előjöhet egy ilyen, és erre nem nagyon lehet készülni. Csak attól megváltozik az ember mozgása, hogy kicsit dörzsöli a nadrágja valamelyik testrészét, amitől másképp lép, vagy vízhólyagja van, ettől máshova terhel, ami máshol okoz problémát. Nekem az elején nem volt semmi bajom, inkább a táv kétharmadánál jött elő egy túlhasználatból és dehidratáltságból eredő sérülés. Miután vége lett a túrának, nekem még egy hónapig fájt a lábam, nagyon nehéz volt ráállni reggelente, az első tíz lépés katasztrofálisan instabil volt. Ez megvolt egyébként a túrán is, csak ott az ember nagyon gyorsan hozzászokik, hogy fel kell kelni, de kicsit instabil, aztán később már semmi gond. Itthon viszont ezek erőteljesebben visszajönnek. Az öntisztulással abszolút egyetértek, nagyon gyorsan elengeded a dolgokat, amikor valamire nincs lehetőséged, mert egyszerűen hozzászoksz, és elfogadod, hogy most ez van. A talpam például még most is úgy ki van száradva, mint a smirglipapír, és nem tudok vele mit kezdeni. Túra után ezek még sokáig az emberrel maradnak a sok megerőltetéstől, de ott azért a tested nagyon-nagyon jól alkalmazkodik.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Interjú A beszámolóitokból az a kép bontakozott ki, hogy a társasági élet pezseg az útvonal körül, és ez nemcsak egy túraösvény a vadonban, hanem a körülötte élőket is foglalkoztatja. Mennyire közösségi élmény a PCT-n túrázni? KV: Ez kicsit döntés kérdése, mert ha szeretnéd közösségi élményként megélni, akkor jóval nyitottabb vagy más túrázókra. Délről északra haladva ehhez hozzátesz, hogy sokkal többen vannak. A SOBO-túrázók talán kicsit összetartóbbak, pont azért, mert kevesebben vannak. Mindenki befogadó, nyitott, mindenki segíteni akar a másiknak, nagyon kevés rossz élményünk volt túrázókkal, vagy akár az ösvény körüli városokban a helyiekkel. Voltak olyanok, akik inkább a közösségi élményt helyezték előtérbe annak rovására, hogy minden méterét teljesítsék a túrának. Ők inkább átutaztak egy-egy szakaszt, csak azért, hogy másokkal lehessenek, vagy több időt tölthessenek bizonyos helyeken, mert mondjuk egy olyan trail angellel találkoztak, akivel több napot is el akartak tölteni. Szóval erre is van lehetőség, és bizonyos szintig ki se tudod kerülni, mert a városokban, falvakban, civilizáltabb pontokon össze fogsz futni túrázókkal, és adott esetben igazodni kell hozzájuk, vagy segíteni nekik.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A High Sierra nagy része többnyire érintetlen és háborítatlan tud maradni, mert csak nehézségek árán elérhetőek, és engedélyhez kötött a látogatása

Vannak, akik hozzászoktak már a túrázókhoz és a kíváncsi szemekhez

Inkább ennek a mértékét tudod csak eldönteni, hogy akkor most te jobban szocializálódsz, vagy kevésbé. Mik a költségei ennek a túrának? MÁ: Szerintem átlagosan úgy 800 és 2000 dollár között számolhatunk egy hónappal, valaki mondjuk 2000 dollárnál is többet költött, de nagy átlagban 1500 dollárt mondanak. Nekünk ez kevesebbe került, durván havi 800 és 1000 dollár között voltak a költségeink. A szálláson, vagyis annak hiányán lehet a legtöbbet spórolni. Ákos, te felmondtál a munkahelyeden, Viktor, te fizetés nélküli szabadságra mentél, hogy ezt a több mint négy hónapos utat végigcsinálhassátok. Egyébként mennyi időtök jut munka mellett általában a túrázásra? KV: Ez élethelyzet- és munkahelyfüggő. A hosszabb túrákat mindig úgy oldottam meg, hogy vagy munkahelyváltás idején, vagy fizetetlen szabadsággal. De ha olyan túra volt, ami belefért a normál szabadságkeretbe, akkor tömbösítve vettem ki nagyon sok szabadságot. És volt olyan hosszútávú túra, amit felosztottam egy-két-három hetes részekre. Persze a családtól is függ. Nekünk egyszerű, mert még nincs gyerekünk. Amerikában már egyébként nagyon jelen van egy thru-hiker (hosszútávú túrázó) életforma. Ők szezonális munkákat végeznek, leginkább síközpontokban dolgoznak télen, és a nyári túraszezon elején végződik, amikor elolvad a hó. De ez ugyanúgy igaz akár európaiakra is, van, aki tényleg elmegy az Alpokba ven-

déglátózni vagy síközpontokba oktatni az élete néhány éves szakaszában, és előtérbe helyezi a hosszútávú túrázást. Ezekben az években a téli szezonban sokat dolgoznak, hogy nyáron hosszútávú túrákat teljesíthessenek. Amikor az ösvényen megkérdezed másoktól, hogy mivel foglalkoznak, az azért árnyalja a képet: annyiféle élethelyzet és életpálya van, és mindenki másképp oldja meg a saját életében.

MÁ: Amíg dolgoztam, én is próbáltam tömbösítve kivenni a szabadságokat. Ha megkérdeztem volna, hogy elmehetek-e mondjuk egy hónapra szabadságra, lehet, hogy engedtek volna. Nekem most könnyű, mert nincsen gyerekem vagy saját családom. Viszont nem a túrázásból élek, nincsenek pénzes szponzoraim, csak a hétvégéim és a szabadságaim vannak, mint bárki másnak, és ha valami nagyobb túrát tervezek, előre kell gondolkodni, mind pénzügyileg, mind szervezésben. A SOBO-túrázók vízválasztója, A High Sierra vége: ha nem éred el a havazások előtt, nem tudod teljesítni a túrát. Forester Pass (4009 m), Kaliforna

Készültek videófelvételek és rengeteg fotó is. Mik a tervek ezekkel az anyagokkal? KV: A videókból lesz majd egy dokumentumfilm, ami nagy eséllyel az év második felére lesz kész. Nem szeretnék pontosat mondani, mert nagyon sok mindentől függ, és nagyon szeretném ezt kisebb helyeken, mozikban vetíteni. Tehát nem raknám fel egyből valahova,

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Interjú

Egy átlagos napkelte a sivatagban. Ilyenkor már általában 1 órája úton voltunk

K A NA DA 0

A Pacific Crest Trail (PCT) 500 km

Térkép: Bába Imre

AMERIKAI E G Y E S Ü LT Á L L A M O K

M E X I K Ó

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A 4270 km hosszú Pacific Crest Trail az Egyesült Államok és a világ egyik legnívósabb hosszútávú túraútvonala, amely az amerikai–kanadai határtól az amerikai– mexikói határig kanyarog. Az útvonal az ország nyugati hegyvidékén szeli át Washington, Oregon és Kalifornia államokat. A jól kiépített, karbantartott ösvény magashegységi terepeket és sivatagot is felfűz, ezért és hossza miatt megszakítás nélküli teljesítése extrém teljesítmény. A PCT a Reese Witherspoon főszereplésével készült, Vadon (Wild) című film bemutatása (2014) óta eltelt években kultikus népszerűségre tett szert, és a világ minden tájáról vonzza a túrázókat.

hanem előbb vetíteném, és utána kerülne fel YouTube-ra. A YouTube az, ami a legtöbb emberhez elér. MÁ: A képeket már elkezdtem feldolgozni, sokkal megvagyok, de ez egy lassú folyamat. 14 307 darab képet készítettem, ebből töröltem pár százat, ami életlen, nem tetszett, satöbbi. Valószínűleg egy fotókönyvet szerkesztek magamnak, de hogy ez megvásárolható lesz-e, azt nem tudom. Hogy lesz-e kiállítás, az jó kérdés. Lehet, hogy lesz rá lehetőségem. Amíg nem vagyok készen a képekkel, addig nehéz is erről beszélni. Két hónappal a túra vége után hiányzik-e már a túrázás, van-e újabb terv, amiért tudtok lelkesedni? Vagy egy ilyen hosszú és intenzív élménynek idő kell, hogy lecsengjen, és a helyébe léphessenek újabb célok és tervek? KV: Nekem van már új terv erre az évre. Nem ilyen hosszú, kicsit más jellegű, de terv. Már a PCT vége felé is körvonalazódott, az én személyiségemnek mindig kell valami, mert anélkül csak lebegek, és azt nem szeretem. Voltam már kéktúrázni a barátnőmmel, szóval nem hagytam abba a túrázást, de kellett egy hónap, amikor nem csináltam semmit. Most már hiányzik, hogy kint legyek, és sétáljak a

A szélerőművek látványa impozáns, azonban ez a túrázóknak csak egyet jelenthet: küzdelmet az óriási széllel. Tehachapi, Kalifornia

Az utolsó napok egyike. Az ilyen csodálatos napkelte mindent megér

természetben. De azért érzi az ember, hogy egy része ott marad az ösvényen, viszont ez nem feltétlenül a PCT-re korlátozódik. MÁ: Terveim nekem is vannak, de én most úgy érzem, hogy túrázni még nem annyira van kedvem, eléggé telítődtem ezzel az egésszel. Nem abból élek, hogy ezt csinálom, tehát nekem erre nemcsak tőkét, de időt is kell szereznem, és az nem fér bele minden évben. Van még feljebb a túrázásban a PCT-nél? KV: Nincsen mágikus ereje, csak hatalmas felhajtás övezi, persze megérdemelten. Nehéz összehasonlítani különböző ösvényeket, és minél többet teljesít az ember, annál inkább rájön, hogy mennyi mindent nem tapasztalt még. Abban viszont kétségtelenül egyedi a PCT, hogy a sivatagtól a hófödte magashegyekig mindenből ad egy kis kóstolót. A kettő között pedig minden elképzelhetőt megtapasztalhatunk, ha ezt az útvonalat választjuk. Nagyon sokáig úgy élt a fejemben a PCT, hogy ez ennek a sportnak a teteje, aztán rájöttem, hogy ez is ugyanolyan túra, mint a többi, csak hosszabb. MÁ: Persze, mindig van. De szerintem a legjobb, ha nem hasonlítgatjuk semmihez: életre szóló élmény volt.  Tudj meg többet Kércz Viktor és Makra Ákos kalandjairól a Pacific Crest Trail teljesítése közben a QR-kód segítségével!

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Cikcakkos úton az art deco nyomában Pesten és Budán

Városi Séta

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Egy korszak és egy stílus(irányzat) a két világháború között, amely Írta: Joó Annamária szereti a szimmetriát, a Fotók: Csanádi Márton, Sztankó Bálint letisztult formákat és a cikcakkos dekorációt. Áramvonalas, elegáns, de nem minimalista. Ez az art deco. Érdekes épületeket mutatunk, amelyeket egy sétára felfűzve olyan arcát fedezhetjük fel a városnak, amiről nem is hittük volna, hogy létezik.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Városi Séta a Madách tér épületegyüttese VII. ker., Károly körút 15–25.; Madách tér 1–7. A Madách-házak mindig is kiugrottak elegáns tömbjellegükkel és „vörös” téglahomlokzatukkal a Károly körút és a környező házak közül. Az Erzsébet vagy más néven Madách Imre sugárút gondolata, mely az Erzsébetvároson keresztül a Városligetbe vezetett volna, már az 1900-as évek elején felmerült. De az út torkolatának épületegyüttesére, a Madách tér kialakítására csak 1930-ban írtak ki tervpályázatot. A nyertes Árkay Aladár lett, de hirtelen halálát követően a megbízást Wälder Gyula kapta meg. A sugárút létrejöttét először a gazdasági válság, majd a második világháború akadályozta. A grandiózus építészeti projekt végül műemléki megfontolások és pénztelenség miatt sosem valósult meg. Mára maradt a 11 egymásba fonódó épületből álló lakó- és irodaházkomplexum, illetve a Madách tér kapuja az U alakú árkádsorral. Az épületek alul márvány-, feljebb klinkertéglás burkolatot kaptak. A tetejét budakalászi mészkővel fedték le, a házak tömbszerűségét pedig kovácsoltvas franciaerkélyekkel oldották. A homlokzatok tagolása, díszítése és pártázata a város egyik legmenőbb art deco épülettömbjévé emeli a Madách-házakat.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A nyerstégla homlokzatú transzfor mátorház játékos tagoltságával sokak szerint amerikai ipari épületekre emlékeztet

A Madách-házak épületegyüttese az U alakú árkádsorral és a diadalívvel egy sugárút kapujának indult, ma egy sétány része

A hét- és ötemeletes épületek 1937–38-ban Budapest legmagasabb „felhőkarcolójának” számítottak. Az épületek nem látogathatók.

Trafóházból modern irodaház V. ker., Markó utca 9. Budapest egyik legstílusosabb art deco épülete a Lipótvárosban, a Markó utcában található. Az elektromos művek megrendelésére a Györgyi Dénes, Román Ernő építészpáros tervezte. A hajdani négyemeletes trafóház 1931-re készült el. Zárt tömbjéből a negyedik emeleti középső rész kiemelkedik. Klinkertégla homlokzatát függőleges hangsúlyként háromszögű kiugrások tagolják, vízszintesen pedig az épületen körülfutó széles kőlábazat és a párkányzatok ritmizálják. A bejárati ajtót egy

Art deco Az art deco egyszer csak lett, majd egyszer csak nem lett, azonban mindenki felismeri, ha látja.

Nagyjából a két világháború közötti időszakot jellemzi ez a stílus, bár a késő szecessziótól elég nehéz megkülönböztetni. Példának elég a Lajta Béla által tervezett mai Új Színház épületét vagy a helsinki főpályaudvart említeni, amelyen minden art decós elem szerepel, de mégsem tartják annak. Maga az art deco név is később született, egy 1966-ban tartott retrospektív kiállítás nevéből, ami az 1925-ös párizsi világkiállítás neve volt eredetileg (Exposition des Arts Décoratifs et Industriels Modernes, azaz Kortárs díszítő- és iparművészeti kiállítás). Magyarországon cikcakkdekorációként emlegették a kortársak. Megszűnése is ilyen egyszer csak „abbamaradt”. Az art deco építészetet nehéz meghatározni, akárcsak a 19. század végi épületek stílusát. Ahogy egy körfolyosós bérház, azért mert neoreneszánsz vagy szecessziós vakolatdísz van rajta, még nem lesz neoreneszánsz vagy szecessziós épület. Az art deco esetében talán még nehezebb, hiszen ez elsősorban belsőépítészeti, dekorációs stílus volt. Bár hozott az építészetben is újnak ható megoldásokat – lépcsőzetes épülettömb, áramvonalas formák, prizmás homlokzatok –, de hogy ezekből mennyit kell felvonultatni egy épületnek, hogy „art deco” legyen, meglehetősen szubjektív. Az Egyesült Államok más, ott a monumentális felhőkarcolók (Empire State Building, Chrysler-torony) az art deco építészet kiteljesedései, több magyar építész is ott alkotott maradandót. Magyarországon a legtöbb két háború közötti épület alapvetően modernista, egy-két art deco által kedvelt formával, pl. körablak. A Pasaréti úton láthatunk rá rengeteg példát, hogy egy alapvetően „kocka” épületre tettek rá áramvonalas erkélyeket, vagy egy sík homlokzati felületre egy zászlórudat. Ennek egyik oka, hogy a korra jellemző „spekulációs építészet” járulékaként a házakat nem építészekkel terveztették, hanem mérnökökkel, akik statikailag és műszaki szempontból

Fotó: Adobbe Stock /July Prokopiv

kifogástalan munkákat adtak ki a kezükből. De, hogy mégis divatos megjelenésű legyen, egy-két elemet rámásoltak, például vakolat helyett mészkő lapokkal borították. Városépítészeti szempontból a két háború között újdonságnak számított, hogy a körülépített-udvaros beépítést – vagy körfolyosóst – felváltotta a csatlakozó udvaros (keretes) beépítés, azaz az utca frontja volt beépítve, így a megvilágítás, a szellőzöttség sokkal jobb lett. Budapest méretéhez képest viszonylag kis területen jelent meg ez az építészeti stílus, mert a húszas évek gazdasági nehézségeinek idején kevés volt az építkezés, a harmincas években pedig a modernizmus lett az uralkodó építészet, amibe már a prizmás homlokzat sem fért meg, a díszítés az anyaghasználat változatosságára szorult vissza. Budapest három részén figyelhető meg az art deco nagyobb területen, a Margit körút környékén, Újlipótvárosban és Lágymányoson, a Móricz Zsigmond körtér és a Kosztolányi Dezső tér környékén. A városépítészetben inkább tervekben volt érdekes, semmint megvalósulásban. A Móricz Zsigmond körtér és a Kosztolányi Dezső tér két kör alakú térnek indult, de a Kodály köröndhöz vagy az Oktogonhoz hasonló egységes, zárt kompozíciót egyik sem mutat. Egy modern Budapest kialakításához születő három tervből a Tabánban semmi nem valósult meg, a Madách sugár útból a kaput jelentő Madách-ház, és a Szent Korona útból Lágymányoson csak a Gubernátor-ház. A második világháború után a néhány megkezdett építkezést leszámítva egy egészen más Budapest kezdett épülni. Bába Imre

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Városi Séta elektromos szimbólum díszíti, a technika és a civilizáció atyjának tartott Prométheusz tűzlopásjelenete. Az épületet az 1970-es évek végén ipari műemlékké nyilvánították, de egészen 1990-ig transzformátorházként funkcionált. A 90-es évektől újabb átalakulás következett, ekkor bővítették az emeletek számát, majd bankközpont és bankfiók lett belőle. 2014 óta irodaházként működik. Ma országos szintű műemléki védelem alatt áll. Belülről nem látogatható.

Elektrotechnikai Múzeum VII. ker., Kazinczy utca 21. Ha szeretnénk egy tipikus art deco lépcsőházban sétálni, amely szabadon látogatható, és hangulatával azonnal belopja magát a szívünkbe, menjünk be a Kazinczy utcai Elektrotechnikai Múzeumba. A kapualjból jobbra nyíló impozáns főlépcsőház maga az art deco elegancia és stílus. Vasrácsokkal védett ablakai mögött padlóját Györgyi Dénes Mildecor-szabadalma alapján készült mintás műkő, a falát zöld mázas Zsolnay-csempeburkolat díszíti. Az épület egykor transzformátorállomásként működött, amely 1933–34-ben épült Gerstenberg Ágost és Arvé Károly tervei alapján.

A város egyik legszebb art deco lépcsőházát nézhetjük meg a Kazinczy utcai Elektrotechnikai Múzeumban

Az egykori transzformátor állomás épületének, ma az Elektrotechnikai Múzeumnak az udvarán régi neonreklámok sorakoznak

Fél évszázadig ennek az átalakító állomásnak köszönhette energiáját a pesti belváros. A múzeum mögött, az udvarban az elmúlt évtizedek ikonikussá vált neonreklám-gyűjteményét nézhetjük meg. Felsorakozik itt gyermekkorunk Patyolat ruhatisztító vállalatának fehér hattyúja, a Csemege-kosár, az Omnia vagy a Károly körúti Mignon cukrászda felirata. Bővebb információ a kiállításokról, nyitvatartásról, belépőjegyekről a múzeum honlapján (kozlekedesimuzeum.hu/hu/tagintezmenyek) olvasható.

Ízig-vérig art deco lakóház XIII. ker., Pannónia utca 19. A hazai art deco építészet egyik megkerülhetetlen gyöngyszemét a Pannónia utca 19. szám alatt találjuk. A nagypolgároknak épült ötemeletes bérház – eredetileg szintenként két nagy méretű lakással – 1929-re készült el. Tervezői Spiegel Frigyes és Kovács Endre. A klinkertéglákkal kirakott homlokzat fő attrakciói kétségkívül a rizalitszerűen kiemelkedő zárterkélyek, melyek három emeletet fognak át, és első pillantásra szerethetővé teszik az épületet. Az art deco stílus jellegzetességeit pazarul mutatja a zárterkélyek ablakait keretező egyedi, geometrikus díszek, vonalak hálózata és az ablakokat körbevevő gyémánt kváderkövek. Ezekre a motívumokra rímel az épület bejárata feletti táblán a szögletesen megtörő vonalak sora. A lépcsőzetesen záródó oromzat tetején végigfutó pártázat némi egzotikus-keleties

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

hangulatot ad az épületnek. Jelenleg lakóház, és nem látogatható szabadon.

Luxusbérház és „Vasalóház” XIII. ker., Pozsonyi út 38–40–42.; Pozsonyi út 53–55. A XIII. kerületben, Újlipóciában tekeregve számos helyen van módunk art deco jegyeket magukon viselő házakba botlani. Ezek közül is kiemelkedik a Pozsonyi út és a Szent István park sarkán álló kettős épülettömb. Az 1936ban átadott, Dunapark-ház néven elhíresült épületegyüttest a Hofstätter Béla, Domány Ferenc építészpáros jegyzi. A maga korában Budapest legelegánsabb luxusbérház-palotájának számított, mely becenevét a földszinten nyílt Dunapark kávéházról kapta.

A Pannónia utca 19. szám alatti ház homlokzata erős art deco stílusjegyeket mutat, zárterkélyeit meander- és gyémánt kváderes műkőmintázat burkolja A lakóház egyedi formájából adódóan „Vasalóház”ként csúcsosodik a Pozsonyi út– Szent István park–Victor Hugo utca kereszte ződésében

Többek között azért is izgalmas ez az építmény, mert bár kellemes arányaival külsőleg a Bauhausba hajló modern stílust mutatja, a belső lépcsőházak már az art deco pazar formavilágát tükrözik. Kívülről egyszerű, szögletes vonalvezetés jellemzi, ahol a kőburkolat dominál. A Duna és a park felől erkélysoros homlokzattal, a Pozsonyi út felől franciaudvarral. Belülről viszont minden a luxust hangsúlyozza: a tágas terek, a nemes anyagok, a fűtőtestek, a falióra, a lépcsőkön és az előcsarnokban a márványburkolat és a hat emeleten keresztül kecsesen csavarodó csigalépcső. A lépcsőházban a legapróbb részleteket is, a lakók névtáblájától a feliratokig egységes dizájn szerint alkották meg. Aki szereti a meglepő formájú épületeket, és az art deco a kedvence, annak érdemes megnéznie a Pozsonyi út 53–55. alatt található, Hámor István által tervezett lakóházat. Az 1941– 42‑ben készült bérház jellegzetes formáját a háromszög alakú sarokteleknek köszönheti, amelyre ék alaprajzú, vasaló lapjához hasonló épületet emeltek. Ezért is kezdték a környéken – éppúgy, mint a híres New York-i párját – „Vasalóház” néven emlegetni. Ék alakjának csúcsán elhelyezett, viszonylag nagy méretű, íves erkélysora attraktív hatású.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Városi Séta Bem rakparti házsor I. ker. Bem rakpart 25/A, 25/B, 26. A három rakpartra, illetve Dunára néző budai épület érdekessége, hogy bár nem egy időben készültek és különböző tervezők munkái, mégis egységes és szimmetrikusan kialakított homlokzatuknak köszönhetően úgy tűnhet, hogy egy építész alkotásával állunk szemben. A Bem rakpart 25/A – korábbi nevén Duna-udvar – Glock Imre építőmester tervei alapján készült, és az 1930-as évek elején adták át. Az ötemeletes bérház a Bem rakpart és a Vám utca sarkán helyezkedik el. A sarokban nyitott vasbeton erkélyek sorakoznak végig mind az öt emeleten, a dunai homlokzaton pedig háromszög alakú ablakos kiugró nyílások vannak. Ettől egy kicsit cikcakkosan art decós beütést kap a lakóház külseje. A Bem rakpart 25/B alatt álló épületet Jakobik Gyula építész tervezte. A szintén ötemeletes, zártsorú beépítésű bérházba 1935-ben költözhettek be a lakók. A loggiák a homlokzathoz képest süllyesztetten, középen helyezkednek el. A tömb egységes megjelenését fokozza a harmadik, Bem rakpart 26. szám alatti ház architektúrája, amely a Duna-udvar háromszög alakú épületkiugrásait ismétli, illetve viszi

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Móricz Zsigmond körtér jellegét meghatározza a közepén elhelyezett, gyűrű alakú építmény, a „Gomba”

tovább ezt a motívumot zárterkélyek formájában. A 26. szám alatti bérház 1935–36-ban épült Wälder Gyula tervei alapján, de a homlokzati rendszert tekintve az egész házsor az ő tervezői munkáját dicséri. A lakóházak nem látogathatók.

A Móricz Zsigmond körtér ívelt házsora és az Árpád-udvar A három Bem rakparti épületből álló házsor egységes architektúráját Wälder Gyula építész hatá rozta meg

XI. ker., Móricz Zsigmond körtér 7–12., Eszék utca 9–11. A Móricz Zsigmond körtéren gyakran megfordulunk, hiszen a főváros budai oldalának egyik legfontosabb közlekedési csomópontja. És ha nem sietünk éppen valahova, hanem figyelmesen nézelődünk, van mire felkapni

a fejünket, mert számos érdekes épületet fedezhetünk fel. Az egyik ilyen a körtér déli oldalán elhelyezkedő hat, letisztult homlokzatú ívelt ház, amely a körtér meghatározó eleme. Érdekessége, hogy bár négy építész munkája (Wührl Géza, Belloni Nándor, Gregersen Hugó, Ginczler Herman), az 1935-ben átadott bérházak térre néző homlokzata egységes képet mutat. A körtér másik emblematikus épülete, a modern formája miatt „Gomba” névre elkeresztelt építmény, amely Schall József tervei szerint készült el 1942-ben. Eredetileg középületet szántak a tér közepére, végül azonban a HÉV (majd villamos) végállomása került ide. A gyűrű alakú építmény karcsú vasbeton részletei, könnyed, nagyvonalú eleganciája még ma is megragadja a tekintetet. 1997 óta műemléki védettség alatt áll. 2013-ban teljes felújításon esett át.

A Móricz Zsigmond körtér déli, ívelt házsora (balra). Az Árpád-udvar nyilazós domborműve a társasház homlokzatán (jobbra)

tagolása (hármas díszcsík) és a kerítés art deco jegyeket mutatnak. A ház két oldalát Ohmann Béla domborművei díszítik. A reliefeken egy íjazó és egy kardjával lesújtó honfoglaló magyar lovas katonát látunk. A lakóház nem látogatható szabadon.

Acélhálóba szőtt üvegtetős időkapszula A Kelenföldi Hőerőmű art deco stílusban épült üvegtetejű kapcsolóterme Fotó: Wikipédia / Andreas S.

XI. ker., Budafoki út 52. A Kelenföldi Hőerőmű 1911–1933 között Reich Kálmán, majd 1926-os halála után Borbiró (azelőtt Bierbauer) Virgil tervei alapján épült fel. Az erőmű kapcsolóházának építését 1927-ben kezdték meg, amelyet végül az 1930-as években helyeztek üzembe. Ovális

Ha valakinek az art deco a mindene, és még egy kicsit csatangolna a Móricz Zsigmond körtér környékén, javallott elsétálni a körtérhez közeli Eszék utcába, amelynek különlegessége, hogy az itt található lakóházakat egységes terv alapján alakították ki. A 9–11. szám alatt áll az Árpád-udvar, amely szövetkezeti társasháznak épült 1929-ben, tervezője Münnich Aladár építész. Az U alakú ötemeletes épület minden lakásához loggia vagy erkély tartozik, a negatív sarkoknál negyedkör alaprajzú erkélyek teszik egyedivé a külsejét. A homlokzat bordás

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Városi Séta

vezérlőtermében minden benne van, ami az art decóban menő és előremutató. A kapcsolók és mérőműszerekkel tarkított zöld kapcsolószekrények fölött húzódó, szintén ovális, cikkekre felosztott, kristályszerűen kiképzett opálüveg tetőszerkezet már önmagában is művészi alkotás. Nem véletlen, hogy a filmesek is felfedezték maguknak, számos klipet, filmet forgattak a helyszínen. Az erőmű egy része mára már ipari műemlék. A nagyközönségnek kivételes alkalmakkor, kizárólag tematikus, vezetett túrákon látogatható.

Templom és buszvégállomás II. ker., Pasaréti út 137., 100. Kevés olyan köztér van Budapesten, amelyik a Pasaréti térhez hasonlóan egységes és összetéveszthetetlenül jellegzetes építészeti arculattal rendelkezik. Ráadásul, ahol a téren egy buszvégállomás lendületes ívet leíró épülete kiválóan harmonizál a mellette lévő modernista templommal és annak égbe törő 74

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

tornyával. Az íves alakban futó, vasbeton vázas állomásépület már-már olyan, mintha a templom része lenne. Mindkettőt korának ismert építésze, Rimanóczy Gyula tervezte. A pasaréti Szent Antal ferences templomot, valamint a szomszédos L alakú rendházat 1934-ben szentelték fel, míg a buszvégállomás néhány évvel később, 1937-ben készült el. A háromhajós plébániatemplom belső terének díszeit a kor elismert művészei alkották. Az izzó színű üvegablakokat Árkayné Sztehló Lili festette, a szószéket és a főoltár domborműveit Ohmann Béla készítette, a homlokzati szobrok Vilt Tibor munkái. Aki a környéken jár, és ideje engedi, nézzen be ide, nagy élmény. A téren lévő épületegyüttes műemléki védettséget élvez.  Forrás: Bolla Zoltán: A magyar art deco építészet I–II.; Kovács Dániel és Gulyás Attila: Art déco és modern Budapest

A Pasarét két markáns építészeti eleme: az íves alakban futó buszállomás épülete és a harangtorony

A még több budapesti art deco épületet felvonultató fotógaléria az alábbi QR-kód segítségével érhető el.

A Turista Magazin art deco sétaútvonaltippje Ha szereted a különleges épületeket és az art decót, vagy csak ismerkednél vele, ajánlunk egy útvonalat Budapesten, ahol magad is felfedezheted a szögletek, az áramvonalak és a cikcakkok sajátos és szerethető világát. Érdemes a magasba emelni a tekinteted, mert az art decóban az az igazán izgalmas, hogy építészeti emlékei bárhol megbújhatnak a városban. Mutatjuk a kedvenceinket Pesten és Budán egy könnyen bejárható sétára felfűzve. A VII. kerületből, az Elektrotechnikai Múzeumtól (Kazinczy utca 21.) indítjuk a sétát, ami azért is jó kezdőpont, mert látogatható, így rögtön egy fantasztikus art deco lépcsőházat és egy klassz kiállítást is megnézhetünk. Innen a közeli Madách térre sétálunk a Madách-házakhoz (Károly körút 15–25.; Madách tér 1–7.). A Deák térről a 2-es metróval a Batthyány térre érkezünk, ahol a Bem rakparti házsornál időzhetünk (Bem rakpart 25/A, 25/B, 26.), utána a Fő utca 37/C alatti lakóházhoz megyünk, majd a Csalogány utca 26.‑ot érintve a Széll Kálmán térre érkezünk. Itt egy kis kitérővel tanácsos a városmajori Jézus szíve templomot megtekinteni. A Széll Kálmán térről a 4–6-os villamossal végigvillamosozunk a Margit körúton, ahol számos art deco jegyekkel díszített épület homlokzatát csodálhatjuk meg. Javallott megszakítani az utazást a Dugattyús-háznál (Margit körút 15–17.), illetve

a Margit-szigetnél, ahol a Hajós Alfréd tervezte nemzeti sportuszoda épülete lehet remek nézelődő pont. A villamosról a Jászai Mari térnél szállunk le, és elsétálunk a Markó utcai transzformátorházhoz (Markó utca 9.). Innen visszamegyünk a Jászai Mari térre, ahol bevetjük magunkat Újlipótváros pompás art deco házai közé (Phönix-ház, Pannónia utca 19., Szent István park és környéke, „Vasalóház”). Az újlipóciai csatangolás után ismét felszállunk a Jászai Mari térnél a 4–6-os villamosra, és elutazunk a Corvin mozihoz, majd a Boráros térhez, az egykori Hangya Szövetkezet székházához (Közraktár utca 30.). Villamossal tovább a Petőfi hídon, majd a budai hídfőnél leszállunk, és elgyalogolunk az Irinyi József utca és a Karinthy Frigyes út „sarkához”, ahol megpillantjuk a Gubernátor-házat (Irinyi József utca 31.). Ezután a 6-os villamossal folytatjuk az utazást a Móricz Zsigmond körtérre. Itt a „Gomba” és a körtér déli, íves épületsorának együttes vizuális befogadása megér jó pár percet, mert lehet, nem tűnik fel a közlekedés, átszállás és utazás közben, hogy a tervezők milyen elegánsan oldották meg, hogy a „Móricz Zsiga” legyen a főváros egyetlen olyan körtere, ahol sugárszerűen torkollanak bele az utak. A környéken fejezhetjük be az art deco sétánkat, az Árpád-udvar és a Bertalan Lajos utca házai között.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

art deco Xi., bertalan lajos u. 21. (Baráth Lajos, 1931)

Phönix-ház

XIII., pannónia u. 19.

(Spiegel Frigyes és Kovács Endre, 1929)

ix., mester u. 24. (Paulheim Ferenc, 1930)

XIII., gyöngyösi utca 4. (Freund Dezső, 1925-26)

Árpád Udvar

LÁGYMÁNYOS 76

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

budapestEN budapestEN Budaörsi Budaörsi repülőtér repülőtér

A cikkben A cikkben kiemelt kiemelt épületek épületek

(Bierbauer (Bierbauer Virgil Virgil és Králik és Králik László, László, 1935) 1935)

Különleges Különleges art art decodeco épületek épületek Art Art decodeco stílusjegyekkel stílusjegyekkel rendelkezõ rendelkezõ épületek épületek

ÚJLIPÓTVÁROS ÚJLIPÓTVÁROS

Túlnyomórészt Túlnyomórészt a kéta két világháború világháború között között beépült beépült kerületek kerületek Javasolt Javasolt túraútvonal túraútvonal

Budapest Budapest Székesfőváros Székesfőváros népfürdője népfürdője IX. IX. dandár dandár u. u. 5-7. 5-7. (Rimanóczy (Rimanóczy Gyula, Gyula, 1928-29) 1928-29)

GYOGYFURDO GYOGYFURDO

Közraktár Közraktár U. U. 3o.3o. (Györgyi (Györgyi Dénes, Dénes, 1917-20) 1917-20)

Madách-házak Madách-házak GEORGIA GEORGIA BÉRHÁZ BÉRHÁZ

(Novák (Novák Ede,Ede, Barát Barát Béla,1935; Béla,1935; Hültl Hültl Dezső, Dezső, 1939) 1939)

Térkép és grafika: Bába Imre | 77

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Zöldhullám

Elbúcsúzhatunk a fenyve

Az elmúlt években egyre többször hallunk arról, hogy Írta:Tóth Judit a hazai fenyőerdők nagy bajban vannak. Különösen a lucfenyvesekre igaz ez, amelyek mára korábbi területük töredékére zsugorodtak. A feketefenyvesek területe szintén csökken, emögött azonban határozott szándék is áll: ahol lehet, őshonos lombos állományokat hoznak létre a helyükön.

Fotó: Kisida András

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

a most kinézek az irodám ablakán, itt, Mátrafüreden is látom, hogy pusztulnak a lucok. A Mátra két legnagyobb lucfenyője a közelben, a Magyar Tudományos Akadémia mátrafüredi üdülőjében állt, és mára sajnos mindkettő elpusztult. Ezek tényleg hatalmasak voltak, a törzsük majdnem egyméteres átmérőjű volt. Ráadásul egy kis vízfolyás mellett álltak, mégis elpusztultak” – meséli dr. Csóka György, a Soproni Egyetem, Erdészeti Tudományos Intézet Erdővédelmi Osztályának vezetője.

seinktől?

Magyarországon néhány évtized alatt harmadára csökkent a lucfenyvesek területe. De miért kerültek a fenyők és különösen a lucfenyők ilyen nagy bajba? Ahhoz, hogy erre választ kapjunk, kicsit vissza kell ugranunk az időben.

Lucfenyő, halmozottan hátrányos helyzetben „Trianon után hatalmas erdőterületeket, feny veseink 97 százalékát elvesztettük. A történelmi Magyarországnak 1,8 millió hektár fenyvese volt, Trianon után ebből 48 ezer hektár maradt. A két világháború után, illetve különösen a szocialista tervgazdálkodás keretében erőltetett erdőtelepítési program valósult meg, amelynek alapvetően a fenyők voltak a fő célfafajai. A Duna–Tisza közén erdei- és feketefenyő, ezzel párhuzamosan a domb- és hegyvidékeken a lucfenyő telepítése indult meg.”

A klímaváltozás és a kórokozók karöltve pusztítják a fenyveseket, például a Bükkben Fotó: dr. Szentes Szilárd

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Zöldhullám „A Duna–Tisza-közi fenyveseknek is megvannak a maguk kínjai, de ami igazán drámai, az a lucosok helyzete. Lehet vitatkozni azon, hogy van-e klímaváltozás, vagy nincs, ki okozza, ki nem okozza, de az biztos, hogy a forróbb, szárazabb nyarak egy hegyvidéki fafajra, mint amilyen a luc, súlyosabb hatással vannak, mint mondjuk egy mediterrán fajra.” A közönséges lucfenyő természetes élőhelyei, az észak-európai tajga, az Alpok vagy a Kárpátok hegyeinek 800–1800 méter közötti zónája hűvösebbek és páradúsabbak, mint amiben az itteni telepített állományoknak részük van. Az egyébként is érzékenyebb hegyvidéki fafaj a számára nem megfelelő élőhelyen még inkább sérülékeny, és még inkább ki van téve a klímaváltozás hatásainak.

A Duna–Tisza közén sok helyen láthatunk telepített fenyveseket Fotó: Pálvölgyi Krisztina

„Az egészséges fa a kisebb mértékű szúkárosítást gyantafolyással tudja kivédeni. A gyanta eltömi a járatokat, de ha nagyon tömeges a támadás, akkor ez már nem működik, ráadásul ha nagyon nagy a szárazság, akkor nincs nedvkeringés, nincs víz- és tápanyagforgalom, ami megint csak a szúk számára kedvező.”

Előny a szúbogaraknál „A klímaváltozás következményei közül nemcsak az aszály, hanem a váratlan időjárási helyzetek, a viharok, a szél- és a hódöntés is jelentősen érintette a lucosokat. Közvetlenül is, közvetve meg azáltal, hogy a frissen dőlt, törött, pusztult anyag kiváló élőhelyet biztosít a szúbogaraknak” – mondja Csóka György. A lucfenyő esetében a betűzőszú okozza a legjelentősebb problémát. Amikor el- vagy kitörik

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

egy fa, az abból kiáramló vegyületek odacsalják a szúbogarakat. Ráadásul a szúknak van egy aggregációs, magyarul gyülekezési feromonjuk, amivel meg tudják üzenni a fajtársaiknak, hogy találtak egy szaporodásra alkalmas fát.

Pusztuló fenyves és közelebbről egy szúrágta fa, jellegzetes mintázatával Fotók: Adobe Stock, Csóka György

Ha megnézünk egy szúrágta fát, akkor látunk egy függőleges központi járatot, amelyből lepkeszárnyszerűen ágaznak ki vékonyabb járatok. A központi az úgynevezett anyajárat, amelynek falára rakja le a petéket az anyaállat, innen in-

lenne. De az az igazság, hogy bármennyire is nehéz, sajnos tudomásul kell venni, hogy a lucfenyő nem Magyarország termőhelyi viszonyaira való fafaj.”

A sűrű, sötét fenyves

dulnak el a kikelő lárvák, amelyek átrágják a fa szállítószöveteit tartalmazó edénynyalábokat, emiatt megszűnik a víz- és tápanyagforgalom. A szúk időnként akár kórokozókat is terjeszthetnek, amivel tovább gyengítik a fát.

Egy őrségi erdőben kivágták a pusztuló fenyőket, hogy mentsék, ami még menthető Fotó: Pálvölgyi Krisztina

Van valami ellenszerünk? Vajon tehetünk valamit a szúbogarak ellen, vagy csak végignézhetjük, ahogy az összes lucfenyő elpusztul? „Az lenne a célravezető, ha azokat a fákat távolítanák el, amelyekbe már belement a szú, de még nem jött ki az ott fejlődő következő nemzedék. Ezzel lehetne fékezni a terjedést – mondja Csóka György. – Csak ezt ugye nem könnyű észrevenni, mert kezdetben még nem sok minden látszik a fán. Ha közelebbről megnézi az ember, akkor kis rágcsálékkitolódások és gyantafolyások is megfigyelhetők a törzsön, az utóbbiak mutatják már, hogy a fa próbál védekezni. Amikor már tömegesen hullanak a tűk és kezd táblásan leszakadni a kéreg, akkor már késő. Ez a probléma »szoros emberfogást« igényelne, de az, hogy egy-két fáért kimenjen a szakember az erdőbe, sajnos nehezen megvalósítható.”

Az elegyetlen, egykorú telepített állományok sérüléke nyebbek, mint a természetes erdők Fotó: Gulyás Attila

Ha most magunk elé képzelünk egy fenyőerdőt, a legtöbben valószínűleg egy sűrű, sötét fenyvest látunk lelki szemeink előtt, ahol a fák közé alig-alig szűrődik be a napfény, a fenyőtűkkel borított aljzaton néhány gombán kívül mást nem nagyon látni. Ez a kép azonban nem teljesen fedi a valóságot. „A telepített fenyvesek valóban ilyenek, összefüggő, egykorú, egy fafajból álló monokultúrák. Nincs meg bennük a természetes erdőkre jellemző többféle korosztály, nincs szintezettség, nincs természetes dinamika és mozaikosság – mondja dr. Aszalós Réka erdőökológus, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa. – Ha az ember csak ezt látja biológusként, akár haragudhatna is például a feketefenyőre, egészen addig, amíg meg nem látja ezeknek a természetes állományait. Legközelebb hozzánk, az Alpok lábainál, a Raxon és a Schneebergen találunk természetes feketefenyő-állományokat, vagy Erdélyben

Létezik egy védekezési eljárás, amit egyes helyeken használnak. A szúbogarak gyülekezési feromonját szintetikusan is elő lehet állítani. Ha ezt az erdő szélére, egy megfelelő szerkezetű csapdába kirakják, tömegesen lehet fogni szúbogarakat. „Bár ez a módszer használ valamit, az igazi megoldás a rendszeres monitorozás és a beteg fák időben történő kiemelése

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Lucfenyves természetes élőhelyén, valahol Szlovákiában – Fotó: Dömsödi Áron

a Herkulesfürdő feletti mészkőhegyeken, ahol az idős állomány a festői, különösen szép fáiról híres. Ezeknél jól látszik, hogy a feketefenyvesek nem összefüggő erdőt alkotnak, hanem ligetes megjelenésűek. Az erdő fái nem egykorúak, hanem többféle korosztály és többféle fafaj van bennük. Ugyanez igaz a természetes lucfenyvesekre. Ha az ember elmegy a Kárpátokba, ott is vannak összefüggő lucos erdők, de még egy ilyen őserdőben is többféle fafajt és rendkívül változatos szerkezetet találunk. Idős és fiatal fákat, a lombkoronában megjelenő lékeket, összevissza bedőlt és lábon álló holtfákat, szóval egy nagyon nagy természetes változatosságot találunk” – mondja Aszalós Réka. A természetes, elegyes, változatos szerkezetű fenyőerdők nemcsak szebbek és fajgazdagabbak, de ellenállóbbak is, másként reagálnak a külső behatásokra, mint az egykorú, egyfafajú fákból álló telepített fenyvesek. „Az elegyetlen állományok nemcsak a viharok, de a szú szem82

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Telepített feketefenyves a Keszthelyihegységben Fotó: dr. Szentes Szilárd

pontjából is sérülékenyebbek, hisz a szúnak is egyszerűbb dolga van, ha csak lucfenyők vannak körülötte. Szinte minden rovarfajról, kórokozóról elmondható, hogy az elegyes állományok fékezik a terjedésüket és a tömeges szaporodásukat” – mondja Csóka György.

Zöldhullám Kopárfásításokkal a talajerózió ellen Ha visszarepülhetnénk az időben, és sétálhatnánk egyet a 19. század első felében a budai Hármashatár-hegyen, jóval kevesebb erdőt látnánk, mint ma. A hegyoldalakon jókora területen szőlőültetvényeket, legelőket találnánk. Ezek azonban a század végén eltűntek, mert 1882-ben jött a filoxérajárvány, és a gyökértetű terjedése nyomán a szőlők pusztulni kezdtek. A környező erdők fogyatkozása már korábban megindult, mert a tűzifát a város lakói a budai hegyekből szerezték be. A szőlők és erdők nélkül maradt, illetve a legeltetett hegyoldalakon pedig megindult az erózió. A kopárrá vált mészkő- és dolomitfelszíneken a talajeróziót erdősítéssel próbálták csökkenteni, de persze a telepített erdőktől gazdasági hasznot is reméltek. Az 1885–1898 közötti években a budai hegyekben 879 hektár kopár területet erdősítettek, melynek java a Hármashatár-hegyet érintette. A feladatra a legalkalmasabbnak a feketefenyő bizonyult. „A feketefenyő elterjedési területének súlypontja a mediterrán Dél-Európába esik (Balkán-félsziget, Kis-Ázsia). Termőhelyi, azaz a talajjal és a klímával kapcsolatos igényeit első-

Fotó: Pálvölgyi Krisztina Mely tűlevelű fajokkal találkozhatunk leggyakrabban az országban?

A hazánkban előforduló tűlevelűek között vannak őshonosak, tájidegenek, és több olyan faj is akad, amelynek honosságáról ma is élénk vita folyik. A nálunk leggyakrabban előforduló fajokról Aszalós Rékát kérdeztük. Közönséges boróka: Egy viszonylag nagy elterjedésű faj, az egész északi féltekén megtalálható. Az ország nagy részén, a legszárazabb alföldi területek kivételével őshonos, és állományai még viszonylag jó állapotban vannak. Tiszafa: Európai elterjedése nagyon mozaikos. Magyarországon több helyen előfordul, és mindenki elfogadja őshonosságát. Van pár híres hazai előfordulása, például a Bükkben vagy a Bakony lábánál, a szentgáli tiszafás, ezek azonban nagyon kicsi, foltszerű elterjedések, ezért a hazai állomány elég veszélyeztetett. A tiszafát egyébként a legtovább élő európai növénynek is tartják, több ezer éves példányai is vannak. Erdeifenyő: A Nyugat-, illetve a Dél-Dunántúlon valószínűleg természetes módon fordul elő. A leghíresebb előfordulása a Bakonyalján található fenyőfői ősfenyves, ami egy természetes állomány maradványa. Lucfenyő: Az Alpokalján fogadják el az őshonosságát, ezen belül is leginkább a Vendvidéken, az ország többi részén azonban tájidegen.

A hazai kopárfásítások jellemző alanya a feketefenyő – Fotó: Dömsödi Áron

Feketefenyő: Ennél a fajnál teljesen egyértelműen kimondható, hogy az ország mai területén nincsenek olyan állományai, amelyek természetesek lennének.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Zöldhullám sorban a melegebb területek kedvelése és a jó szárazságtűrés jellemzi. Fontos tulajdonsága még alacsony tápanyagigénye, és hogy a meszes és savanyú talajokon egyaránt előfordul, sőt a talaj magasabb mésztartalmát is nagyon jól tűri. Ezen tulajdonságainak köszönhetően rendkívül alkalmas volt a mészkő és dolomit alapkőzetű, sekély termőrétegű kopár területek beerdősítésére” – mondja dr. Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese. Feketefenyőket a Budai-hegység és a Pilis mellett nagy arányban telepítettek a Keszthelyihegységben is. A Balaton mellékén a feketefenyőt többek között a Festetics család kezdte

Az egykori kocsikázó és lovaglóutat szegélyező Fenyves allé Fotó: Pálvölgyi Krisztina

telepíteni a hegység évszázados legeltetés hatására kopárrá vált hegyoldalaira. A levéltári adatok alapján lehet tudni, hogy az itteni hegyeken 1880-ban 274 ezer fenyőcsemetét ültettek. II. Festetics Tasziló 1886-ban telepítette a keszthelyi Festetics-kastélyt és a fenékpusztai birtokát összekötő ikonikus és ma is látható Fenyves allét, ahol felesége, Lady Hamilton skót hercegné gyakran kocsikázott.

A feketefenyők mennek, őshonos fajok jönnek

Fotó: Gyárfás-Tóth Gábor

A fenyők részaránya a hazai erdőterületből A fenyők részaránya a hazai erdők területéből 2022-ben összesen 9% volt. Ebből erdeifenyő 5,5%, feketefenyő 3%, lucfenyő 0,5% volt, az egyéb fenyőfélék aránya elhanyagolható. Összehasonlításképpen 1990-ben az erdőterület 15,7%-a volt fenyőfajokkal borított. Ebből erdeifenyő 9,6%, feketefenyő 4,3%, lucfenyő 1,5%, egyéb fenyő 0,3% volt. A fenyők pusztulása nemcsak nálunk, de Európa más országaiban és Észak-Amerikában is probléma. Németországban például az erdők negyedét fenyők alkotják, míg Ausztriában az erdők 51%-a lucfenyves, így a lucfenyők pusztulása itt még komolyabb probléma. Sok helyen az egészséges állományokat is kivágják, hogy legalább a gazdasági károkat mérsékeljék, ugyanis a szúrágta fák gazdaságilag értéktelennek számítanak.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A klímaváltozás hatásai azonban a feketefenyőket sem kerülik el. A hosszan tartó szárazság következményeként 2011 és 2013 között a Keszthelyi-hegységben a feketefenyők mintegy kétharmada kipusztult. A száraz évek nyomán fellépő gombakárosítás, a „tűvörösödés” miatt közel négyezer hektáron kellett az egyszerre elpusztuló fenyőket kitermelni. A feketefenyők által borított területek azonban nem csak emiatt csökkennek, a természetes állapotok visszaállítása érdekében fokozatosan lecserélik őket őshonos fafajokra. A feketefenyők sok helyen a természetvédelmi szempontból nagyon értékes dolomit sziklagyepekkel határosak, és a terjedő csemeték egyértelműen nemkívánatosak ezeken az értékes élőhelyeken, ráadásul a sűrű erdőkben felhalmozódó vastag tűlevéltakaró nagyon gyúlékony is. A tájidegen fafaj 150 éves ittléte alatt azonban pozitív eredményeket is elért.

és a melegkedvelő tölgyesek. A feketefenyő védelmében megjelenő lombos fa- és cserjefajok azok, amelyek leginkább segítik a vastagabb talaj újbóli kialakulását.”

Azon túl, hogy sokan szeretik a feketefenyvesek mediterrán tájakat idéző hangulatát, a fenyők segítették a talajképződést, és előkészítették a terepet az itt őshonos fafajok számára. „A feketefenyő teljesítette az elvárásokat a dolomitkopárokon, bár rendkívül sekély még az itt kialakult talaj, de valószínűleg évezredeket venne igénybe itt, hogy a korábbi erdőtakaró kialakulhasson – magyarázza Csépányi Péter. – A talajt átalakító hatása nem közvetlen, hanem közvetett úton érvényesül. A feketefenyő által biztosított talajárnyalás az intenzív szelek és esők hatását tompítja, a hőmérsékleti szélsőségeket csökkenti. Legfontosabb hatása, hogy védelmében meg tudnak jelenni az őshonos fafajok is, melyekből hamarabb regenerálhatók az őshonos erdőtársulások: a karsztbokorerdők

A fekete fenyőket fokozatosan őshonos lombhullatókra cserélik Fotó: Pálvölgyi Krisztina

A gyúlékony tűlevéltakaró és a sziklagyepek rovására terjedő fenyők miatt is indokolt a csere Fotók: Adobe Stock, Farkas Péter

Hogy ezt a folyamatot elősegítsék, a fekete fenyvesek fokozatos cseréje már az ország több pontján megindult, a Pilisi Parkerdő Zrt. területén például a Nagykovácsi és Pilisszentiván között emelkedő Szénásokon és a Pilisvörösvári Kopárokon. Hogy mindez hogyan történik a gyakorlatban? „A sűrű feketefenyő-állományokat gyérítéssel fellazítjuk, majd a helyenként főleg természetes úton megjelenő őshonos fafajok (pl. virágos kőris, molyhos tölgy, cser stb.) újulata fölött a feketefenyőt fokozatosan eltávolítjuk. Évtizedek alatt egy szinte tisztán feketefenyves állományból egy többségében lombos fafajokból álló, kisebb fedetlen sziklagyepmozaikokból álló értékes területet nyerhetünk” – mondja Csépányi Péter. Vagyis az egykorú, sötét, zárt, telepített feketefenyveseknek lassan búcsút mondhatunk, a helyükön azonban sokkal változatosabb és fajgazdagabb élőhelyek jönnek majd létre, és a kialakuló őshonos erdők minden más szempontból – például a vízmegtartásban, erózió- vagy zajvédelemben is „hatékonyabbak” lesznek. 

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

fotósarok

Február–márciusi Fagyos természet témánkra elképesztően sok képet küldtetek be nekünk. Úgy tűnik, hogy még a zord időjárás sem tántorít el benneteket a természet kincseinek felfedezésében. Szerkesztőségünk zsűrijének nem volt könnyű dolga a nyertes kiválasztásánál, de végül a sok izgalmas jeges forma és hangulatos tájkép közül Bősze András Balatonbogláron készült képét emelte ki a mezőnyből, így neki gratulálunk a Hónap Fotója címhez és az ezzel járó féléves Turista Magazin-előfizetéshez.

Bősze András: Darabokra törött a Balaton víztükre „A fotót január első felében készítettem a balatonboglári Vejtey Ferenc sétány partján napnyugta előtti időszakban. A fagyos napoknak köszönhetően a Balaton vize is elkezdett befagyni. A szeles idő egyre inkább a déli part felé sodorta a tó vizét, darabokra törve ezzel a Balaton jegét.”

A többi pályamunkát a facebook.hu/turistamagazin oldalon találjátok.

Küldd be Te is a kedvenc képedet! A következő hónapok témáit és a pályázattal kapcsolatos információkat megtaláljátok a https://www.turistamagazin.hu/kiiras oldalon. A beérkező pályamunkákat 2024-ben is előszűrjük, és az így kialakult válogatás képei indulhatnak majd a Hónap Fotója címért. Továbbra is egy nyertes alkotást Ti választhattok ki a leadott lájkjaitokkal az aktuális hónap 20. napjáig a Facebook-oldalunkon. Egy másik fotót a szerkesztőség zsűrije emel ki, amely bekerül a következő lapszámunkba, készítőjét pedig Turista Magazin-előfizetéssel vagy más ajándékkal jutalmazzuk.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Témáink 2024-ben

(Zárójelben a beküldési határidő.) Április–május: Pompás virágok (március 12.) Június–július: Kedvenc kilátóm (május 12.) Augusztus–szeptember: Állatok a természetben (július 12.) Október–november: Ősz az erdőben (szeptember 12.) December: Kedvenc vár- vagy templomromom (november 12.)

Kalandtúra

Csobánka sziklakoronáján W W W.T E R M E S Z E T J A R O . H U

Túránkkal a Pilis és a Visegrádi-hegység csúcsainak ölelésében nyugvó Csobánka festői környezetét sziklás hegytetők természetes kilátópontjairól csodáljuk meg, de a hegyvidék látványa mellett a kora tavasz színpompás virágai is elkápráztatnak a sziklagyepeken. Túránk során szembetűnő a kibillent réteglapokkal élesen az égnek meredő Pilis mészkőbérceinek kontrasztja a lankás formákban hullámzó vulkanikus Visegrádihegységgel szemben. A sziklás kilátópontoknál lábunk előtt hever a murvává aprózódó, töredezett felszínű dolomit, illetve a vastag padosan rétegződő dachsteini mészkő, de a fővárosi épületekben legtöbbször visszaköszönő hárshegyi homokkövet is felfedezhetjük a Csúcs-hegy kőfejtőjében. A Kevélyek oldalában régen felszakadt barlangi terem maradványát találjuk oltalmazó boltozatával a hegyet alkotó kőzetbe mélyülni. A felfedezett csontok, eszközök alapján a barlang számos ősállatnak és az ősembernek nyújtott menedéket. Ez az izgalmas táj kísér végig tekervényes nyomvonalú túránkon, a Pilis hegység legkönnyebben megközelíthető és legváltozatosabb vidékén. 0

A f jelzésen sétálunk az Oszoly alatti nyeregig, a o jelzésig. d A o és jelzésen rövid kitérőt teszünk az Oszoly kilátópontjához. A nyeregbe visszatérve a o jelzésen megyünk tovább a Csúcs-hegyen keresztül, majd a o jelzéssel érünk a Kevély-nyereg alá. A Kevély-nyeregtől teszünk egy kört a NagyKevély körül északról a i jelzésen, majd a o jelzésre váltva a csúcson át visszaereszkedünk a Kevély-nyeregbe. A d jelzésen teszünk kitérőt a Kis-Kevély csúcsára, majd a o jelzésen leereszkedünk a Mackó-barlang érintésével Csobánkára. Csobánkán a f jelzés mentén érünk a központba. Magasság méterben 600 m

2 3

500 400

4 1

300 200 100 Csobánka

Csobánka 2

10 10,9 km

1 km

Nyisd meg a túrát és a látnivalókat a mobilodon is a QR-kódot leolvasva!

Látnivalók 1

OSZOLY

A hegyek keretezte medence, a Kovács-patak völgye felett fehér mészkősziklákkal bástyázott, hosszan elhúzódó hegytető trónol. A turistaút az orom homlokán, a kettős kereszt alatt érkezik ki a hegy sziklás kilátópontjára, ahonnan a legszebb kilátás nyílik a lábunk előtt heverő Csobánkára, a medencét környező hegyekre, a Pilis és a Visegrádihegység találkozására. A hegy nyugati, sziklás letörésein a 19. század óta gyakorolnak a hegymászók, sziklamászók, míg keleti, lankás oldalán mára már elvadult, terebélyes hagyásfákkal teli legelőfoltokat találunk.

KIS-KEVÉLY

Bokrok alagútjában kacskaringózik az ösvény a hegytetőre, amelynek nyugati oldalában meredek rét tekint le a Pilisvörösvári-medencére, a Csobánka körüli hegyvidékre. A Pilis keleti felének legteljesebb, leglátványosabb panorámáját kapjuk a Kis-Kevély kilátópontjáról, amely sokkal félreesőbb és csendesebb nagytestvérénél, míg látványában ötvözi az Oszoly és a Nagy-Kevély panorámáját. A rét tavaszi virágpalettája is gazdagítja a hely hangulatát, és a naplementék színpompája is innen tárul ki legteljesebben.

NAGY-KEVÉLY

Az 534 méter magas sziklás orom merészen az égbe törő sziklaszirttel trónol a Duna-völgye, a Pilisvörösvári-medence fölött. A csúcsra igazi hegyvidéki élménnyel, kilátásokkal tűzdelt ritkás karsztbokorerdőben, rétekkel nyitott keskeny gerincen kapaszkodunk, míg a délnyugat felé sziklabástyákkal támasztott csúcs légies érzetet nyújt a hegytetőről körbetekintőnek. Lebilincselő a főváros házaival teleszórt Dunavölgyét kémlelni, a Budai-hegység jellegzetes ormaira, hegyeire magaslati helyzetből tekintünk.

MACKÓ-BARLANG

Tágas és otthonos lakóbarlangot lelünk Csobánka felett, a sűrű tölgyerdő oltalmában. A látványosan kitárulkozó, boltíves sziklatorok nyújtotta menedékből gazdag csont- és eszközanyag került elő, a pilisszántói kultúrához köthető kovaeszközök zöme penge, de véső, kaparó és fúró is megőrződött az ősember szerszámai közül. Emellett számos állati csont (rénszarvas, ló, barlangi medve, hiéna, ősszarvas, őstulok, gyapjas orrszarvú) is napvilágra került. A barlang előterében jelenleg pad és asztal szolgálja az erre járó túrázók kényelmét.

Túrainfó KIINDULÓPONT:

Csobánka, Fő tér

VÉGPONT:

Csobánka, Fő tér

TÁV:

10,9 km

IDŐTARTAM:

4 óra

SZINTEMELKEDÉS:

503 m

SZINTCSÖKKENÉS:

503 m

ÁLLÓKÉPESSÉG: VÍZVÉTELI LEHETŐSÉG:

Csobánka

A túra körökre oszlik, így kedvünkre rövidíthetjük a távot csak az Oszolyra vagy a Kevélyre felkapaszkodva, de a Kis-Kevély kilátóhelyén is spórolhatunk.

TIPP!

Vigyünk magunkkal lámpát és távcsövet! A Mackó-barlangban így körbe tudunk nézni, míg a kilátópontokról az apró részleteket is felfedezhetjük egy éles távcsővel.

Látókövek

körtúrája a Bükk-fennsík peremén W W W.T E R M E S Z E T J A R O . H U Túránkkal egy különösen összetett, hazánkban egyedi megjelenésű vidéket járunk be, a bükki „kövek vonulatát”. A sziklaormok láncolata, a Bükk-fennsík természetes védőbástyái különleges tájképpel, növénytársulásokkal gazdagítják hazánk kevés, természetesnek megmaradt hegyvidéki területét. A sziklabástyákat 220 millió éves mészkő építi fel, amely még a hegységgé formálódás előtt hatalmas hullámként gyűrődött fel a fennsík sziklatömbjének peremén. A kőhullámok tajtékos taraja ellenálló zátonymészkő, amelyek magasan a környezetük fölé emelkedtek, így a hegység legimpozánsabb természetes kilátópontjai. A sziklabástyák védővonala mögött, a Tar-kő hátoldalának mélyedésében rejtőzik az Őserdő, hazánk egyik leginkább érintetlennek megmaradt montán bükköse. Az erdőrezervátummá nyilvánított terület több mint egy évszázada beavatkozás nélkül képviseli az eredeti, fennsíki bükkösök életközösségét. Körtúránk visszatérő ága érinti a török utat, amely szintén öreg bükkerdőkön vág keresztül, a fennsík pereme alatt.

A Bánya-hegy melletti parkolóból a i jelzésen indulunk. A o jelzésen folytatjuk röviden a fennsík pereméig. A Kis-Kőhát-nyeregből a d jelzésen haladunk a Három-kövön át a Keskeny-rétig.

A o jelzésen balra térünk, amiről csak a Tar-kőhöz ágazunk le röviden a d jelzésen.

A o jelzésen a Toldi-kapun keresztül a Tar-kő alá ereszkedünk egy dózerútig.

A dózerúton, a f jelzésen harántolunk a Lök-völgyig.

Röviden a g jelzésen folytatjuk a Hárs-kútig, majd a g jelzésen kaptatunk vissza a Juhász-kút-nyakhoz.

A o jelzésen oldalazunk vissza a bánya-hegyi elágazáshoz. A i jelzésen térünk vissza a parkolóba vagy Répáshutára. Magasság méterben 1000 m 900

800 700 600

500 Répáshuta, bánya-hegyi elágazás 2 4

Répáshuta, bánya-hegyi elágazás 10 12 12,9 km

1 km

Nyisd meg a túrát és a látnivalókat a mobilodon is a QR-kódot leolvasva!

Látnivalók 1

HÁROM-KŐ

A 904 méter magas Három-kő orma, bordázott mészkőfalával a Bükk-fennsík szegélyének éles letörése. A sziklagyepes tetejű bérc a plató déli peremét tarkító kövek vonulatának legszélesebb panorámát kínáló tagja. A tisztásról pazar kilátás nyílik a Bükk déli részére; kiterjedt, csúcsokkal és völgyekkel intenzíven hullámzó hegyvidék keretezi a kilátópontot. Különlegessége a széles, déli fekvésű sziklagyep, mely tavasszal különösen látványos virágkompozíciót alkot, kitárulkozó panorámájával pedig kiváló alkalmat kínál pihenőre, szemlélődésre.

TAR-KŐ

A 950 méteres Tar-kő a legmagasabb természetes kilátóhely a Bükkben, az erőt sugárzó gyepes sziklahomlokról pazar a kilátás a Bükk déli részére. A távolban a Mátra gerincéből is jókora szeletet láthatunk a Kékessel, Galya-tetővel koronázva. Keleten a kövek vonulatának szélső tagja, a Három-kő gyepes teteje „világít" az erdőtakaró alól, mögötte a távolban a tokaji Nagy-Kopasz is felbukkan tiszta időben. A hegy környezete fokozottan védett, sziklagyepe és ősbükköse szemet gyönyörködtető részletekkel őrzi a hegyvidék természeti értékeit.

KESKENY- ÉS ZSIDÓ-RÉT

A tágas Zsidó-rét és déli nyúlványa, a bükkösök közé ékelődő Keskeny-rét a Bükk-fennsík kaszálórétjeinek gyöngyszeme. A favágások után a hegyvidéki sík felszíneken füves területeket tartott fenn a lakosság az állatállomány takarmányozására, mellyel egy különlegesen értékes, alhavasi környezetet hoztak létre hazai középhegységünkben. A Zsidó-rét karsztos horpadásokkal van tele, töbrökkel hullámos felszínén borókabokrokkal tagolt rétláncolatot találunk. Útvonalunk tól rövid kitérővel bejárható e különleges hangulatú terület.

TOLDI-KUNYHÓ

A Tar-kő alatt található a Toldi-kunyhó, a mindig nyitott erdei menedék, benne három egy személyes, szivaccsal burkolt priccs áll; továbbá asztal és vaskályha, a ház előtt tűzrakó hely és pad szolgálja a komfortot. A ház eredete nem tisztázott, valószínűleg az 1940-es évek elején épülhetett a hegyekben maradó, csak hétvégére hazatérő erdei munkásoknak. Favágók és mészégetők számára több hasonló kunyhót is emeltek a Bükk településektől távoli központjában, amiket később főleg vadászok hasznosítottak.

Túrainfó KIINDULÓPONT:

Bánya-hegyi elágazás

VÉGPONT:

Bánya-hegyi elágazás

TÁV:

12,9 km

IDŐTARTAM:

5 óra

SZINTEMELKEDÉS:

722 m

SZINTCSÖKKENÉS:

722 m

ÁLLÓKÉPESSÉG: VÍZVÉTELI LEHETŐSÉG:

Hárs-kút

Tömegközlekedéssel csak hétvégén jutunk a kezdőponthoz, egyébként Répáshutáról kell két extra kilométerrel becsatlakozni, cserébe a túra végén beülhetünk a hangulatos Vadász kocsmába.

TIPP!

Rövid kitérővel benézhetünk az évszázadok óta érintetlen, Őserdőnek nevezett erdőrezervátumba, ha a o jelzésen folytatjuk tovább a Tar-kőtől nyugatra.