Turista Magazin 2023 november by Turista Magazin

INTERJÚ

„HIVATÁSOS KIRÁNDULÓ VAGYOK” TÚRAPRAKTIKA

TERMÉSZETJÁRÓ TURISTA MAGAZIN

ERDEI KOMFORT A NYUGATI PEREMVIDÉKEN

HISTÓRIA

2023. NOVEMBER › ÁRA: 1190 Ft

2023. NOVEMBER

WWW.TURISTAMAGAZIN.HU

JELVÉNYVADÁSZ

VADLÁNYOK ÉS TÜNDÉREK TITKA A BALATON-FELVIDÉKEN REJTETT KINCSEINK

SZER MONOSTORÁTÓL ÓPUSZTASZERIG

A MAGYAR TERMÉSZETJÁRÁS TÖRTÉNETE

E L Ő S Z Ó Egy szövetség a természetjárókért

Kissé rendhagyó címlapunkkal is arra próbáltuk felhívni a figyelmet, hogy egy meglehetősen jeles évfordulót ünnepel idén novemberben kiadónk, a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ). Pontosan 110 évvel ezelőtt hozták létre a Magyar Turista Szövetséget azzal a céllal, hogy a hazai turistaszervezeteket összefogva képviselje a természetjárók érdekeit. Ennek tiszteletére kicsit mi is visszatekintünk a múltba, hogy bemutassuk a hazai természetjárás történetének legmeghatározóbb eseményeit. Az elmúlt évszázad történéseinek megismerése már csak azért is fontos, mert a hazai természetjárás érdekeit szolgáló feladatok és kihívások továbbra is itt vannak velünk, és ezeket egyfajta „láthatatlan eminenciásként” az MTSZ végzi. Az, hogy milyen sokrétű munkafolyamatok zajlanak a szövetségen belül, csak kevesen ismerik, ezért is gondoltunk arra, hogy a novemberi számunkban bemutatjuk a legfontosabbakat. Nógrádi Attila főszerkesztő

Címlapfotó: Fortepan/Keveházi János – Kilátás a Dunakanyarra a Prédikálószékről, 1957 Alapító és kiadó: Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) Székhely: 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 31. Kövess minket a Facebook-oldalunkon is! Felelős kiadó: Tassy Márk facebook.com/Turistamagazin Kiadói kapcsolat: +36-1/332-7177; info@termeszetjaro.hu Szerkesztőségi kapcsolat: szerkesztoseg@turistamagazin.hu Megjelenés: havonta (évente 10 szám), december–januári és július–augusztusi összevont lapszám Előfizetés: www.turistashop.hu, elofizetes@turistamagazin.hu Terjesztés: Kiadó, Lapker Zrt., Magyar Posta Zrt. Terjesztési koordináció: HSL System Kft. – hslsystemkft@gmail.com Nyomda: EDS Zrínyi Zrt., 2600 Vác, Nádas utca 8.; felelős vezető: Csontos Csilla vezérigazgató HU ISSN 2063-7586 SZERKESZTŐSÉG: Nógrádi Attila (főszerkesztő), Pálvölgyi Krisztina (fotós-képszerkesztő), Csanádi Márton (fotós-képszerkesztő), Sztankó Bálint (fotós-képszerkesztő), Rácz Attila (olvasószerkesztő), Szórád Szilvia (pénzügyi asszisztens), Vastag Barbara (hirdetésszervezés: sales@termeszetjaro.hu) SZERZŐK: Bucsi Attila, Dömsödi Áron, Farkas Péter, Hidvégi Brigitta, Joó Annamária, Lánczi Péter, Lévai Zsuzsa, Szabó Eszter, Tóth Judit Ebben a számban közreműködött: Bába Imre (Kitekintő), Jakab Éva (MTSZ-híradó), Konfár Tibor (Rejtett kincseink), Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket és kérdéseket az elofizetes@turistamagazin.hu címre várjuk. A kézbesítéssel kapcsolatos észrevételeket és esetleges problémákat a Magyar Posta Zrt. ügyfélszolgálatán kell jelezni. Tel.: 06-1/767-8262; hétfő–péntek: 8–15 óráig; e-mail: hirlap@posta.hu Layout: Ricsli-Tauzer Éva (művészeti vezető), Sebeszta Péter (tördelőszerkesztő) Térképek: Bába Imre

Magazinunk a Honvédelmi Minisztérium Sportért Felelős Államtitkársága támogatásával jelenik meg.

A magazinban szereplő térképek az interneten fellelhető, szabadon felhasználható térképrendszerek, műhold- és/vagy légi felvételek alapján, w wkészülnek. w.t u r i s ta m a g a z i n . h u | 3 ezekből generált domborzatábrázolással, illetve az MTSZ saját felméréseiből származó adatbázisból

48 68

12 Tartalom 6 12

MTSZ-HÍRADÓ HISTÓRIA

INTERJÚ

TURISTAÚT-FELMÉRÉS

Fejezetek a magyar természetjárás történelméből

Stramszky Judit: 110 éves hagyományokat folytatunk „Volt, hogy csak hason csúszva tudtam kijutni az akácosból”

30 34

42 48

| w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

KÉKTÚRA

Egy délután az ellenőrökkel

INTERJÚ

Farkas Péter: Hivatásos kiránduló vagyok

KITEKINTŐ

Székelyföld, ahogy kevésbé ismerjük

JELVÉNYVADÁSZ

Vadlányok és tündérek titka a Balaton-felvidéken

JELZÉSFESTÉS

Kik festik fel a turistajelzéseket?

REJTETT KINCSEINK

Szer Monostorától Ópusztaszerig

TÚRAPRAKTIKA

Erdei komfort a nyugati peremvidéken

TÚRAKÁRTYA

A fekete-hegyi lávató peremén Vulkáni szirtsorról a dunai kavicsra

a m a gya r t e r m é s z e tj á r ó s z ö v e t s é g h í r e i

Kitüntetések és jubileumok a 35. Természetjárók Napján Az idei Természetjárók Napján – az elismerések átadása mellett – két kerek jubileumról is megemlékeztek a résztvevők. zeptember 23-án ismét Dobogókőn találkoztak a szervezett természetjárás képviselői, hogy együtt köszöntsék az idei év kitüntetettjeit. Az esős idő ellenére közel hatszázan jelentek meg a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) által szervezett ünnepségen. Köszönhetően a Budapesti Természetbarát Sportszövetség önkénteseinek, a regisztráció és az ajándékcsomagok átvétele zökkenőmentesen zajlott. Miután mindenki elhelyezkedett, Takács Borbála és barátai zenéltek, és természetesen felhangzott a természetjárók „himnusza”, az „Indulj egy úton...” kezdetű dal is.

Egy különleges harang megkongatása jelezte az esemény kezdetét, amelynek hangja először 1988-ban, a Szent István-emléktúrán hívta össze a turistákat. Idén a hagyományoktól eltérően nem Papp János konferált; ezúttal fia, a szintén színész – és hasonló orgánumú – Papp Dániel vette át a szerepét. A himnusz közös eléneklése után először Klenczner István, az MTSZ elnökségi tagja mondott beszédet. Kiemelte, hogy különösen fontos év az idei, hiszen két kerek évfordulót is ünnepelhetünk. Egyrészt 2023-ban ünnepeljük a hazai turistasággal foglalkozó egyesületek szövetségbe tömörülésének 110 éves jubileumát. Másrészt 2023-ban ünnepeljük a magyar szervezett turistaság 150 éves évfordulóját is. Beszédében ez utóbbira tért ki részletesebben, fel idézve a Magyarországi Kárpát Egyesület létrejöttének körülményeit és máig tartó történetét. Beszéde végén 6

| w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Tassy Márk, az MTSZ igazgatója – Fotók: Sztankó Bálint

felolvasta a jelenlegi MKE elnöke, Wehner Géza által írt üdvözlő levelet is. Ezek után Tassy Márk, az MTSZ igazgatója mondta el beszédét, aki a 110 éves jubileum kapcsán az első egyesületek létrejöttéről és szövetségbe tömörülésük történetéről ejtett szót. Kiemelte: köszönettel és hálával tekintünk elődeinkre, akik létrehozták mindazt, amire ma, 110 év elteltével is büszkék lehetünk, a turistaegyesületek szövetségi szintű összefogását. Végül köszöntötte napjaink aktív turistáit is, megköszönve munkájukat a közös ügyért. A Magyar Természetjáró Szövetség központjába beérkezett javaslatok alapján a Magyar Természetjáró Szövetség Elnöksége – a kitüntetési ad hoc bizottság javaslatait és vonatkozó szabályzatot figyelembe véve – 2023-ban az alábbi egyesületeket és személyeket részesítette elismerő kitüntetésben: Fennállásának és működésének jubileumi 25. évfordulója alkalmából Jubileumi Emlékplakett kitüntetésben részesül: ● Hétdomb Természetbarát Egyesület ● Völgység Turista Egyesület

A magyar természetjáró mozgalom fejlesztésében kifejtett kimagasló tevékenységéért a Magyar Természetjárásért Emlékplakett kitüntetésben részesül: ● Ozorai Sándor – Ajkai Kórház Sportegyesület Kiemelkedő technikai munkáért Czárán Gyula Emlékérem kitüntetésben a következők részesülnek: ● Kiszely-Papp Ferencné – Miskolci Helyiipari Természetbarát Egyesület ● Rónavölgyi Jolán – Bakony Természetbarát Egyesület Kimagasló szervezési tevékenységért Dr. Téry Ödön Emlékérem kitüntetésben a következők részesülnek: ● Bodor Ilona – Mátra Sportegyesület ● Kiss András Ferencné – Ördögmák Természetbarát Egyesület ● Verebélyi László – Kékes Turista Egyesület ● Zsók Ferencné Völgység – Turista Egyesület A természetjárás fejlesztése érdekében kifejtett komplex tevékenységért Természetjárás fejlesztéséért bronz fokozat kitüntetésben a következők részesülnek: ● Bakonyi Ilona – Völgység Turista Egyesület

Németh Zsuzsanna – Ajkai Kórház Sportegyesület Oskó Imréné – Gördögök Kerékpáros és Szabadidő Sportegyesület ● Pollágh Piroska – Vulkán Tömegsport Egyesület ● Szalay Jenő – Édesvíz Természetbarát Egyesület ● ●

Természetjárás fejlesztéséért ezüst fokozat kitüntetésben a következők részesülnek: ● Kiss Ferenc Emánuel – Műanyag Sport Club ● Németh Lajos – Rába Természetjáró Egyesület ● Dr. Pásztor Tamás – Debreceni Természetjáró Egyesület Kiemelkedő munkája elismerésként Aranyjelvényes túravezető minősítésben részesül: ● Matolcsi György – Budapesti Természetbarát Sportszövetség, Eötvös Loránd Természetbarát Egyesület A kitüntetések átadása után a résztvevők koszorút helyeztek el Thuróczy Lajos, az MTSZ egykori tiszteletbeli elnökének emlékfájánál és a turistamúzeum falán található turistaház-emléktáblánál. Az ünnepség a Szózat eléneklésével ért véget. 

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

a m a gya r t e r m é s z e tj á r ó s z ö v e t s é g h í r e i Útjelzővezetőket képeztek a Dél‑Dunántúlon Hosszas előkészületek után idén a paksi Demeter Egyesület turistaútjelző-vezetői tanfolyamot indított a dél-dunántúli érdeklődők számára. A képzés a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség, a Somogy Megyei Természetbarát Szövetség és a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség felkérésére, a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) Turistaút Szakbizottság szakmai támogatásával zajlott májustól októberig. A vizsga mestermunkából, valamint írásbeli és gyakorlati részekből állt. Az utolsó megmérettetés 2023. október 8-án, a gyakorlati vizsgán zajlott. A vizsgázók az erdős mecskei Szent Demeter-templomtól az eszterpusztai templomromig gyalogolva változatos feladatokat teljesítettek: ellenőrző pontok megkeresése, nyomvonal rögzítése, geotagelt fotók készítése, tájékozódási feladatok, meglévő jelzésfestés értékelése, jelzéselhelyezés, csomópont kialakítása. A dél-dunántúli tanfolyamot 12 vizsgázó teljesítette sikeres vizsgával.

Fotó: MTSZ

Aki szeretne útjelzővezető tanfolyamon részt venni, az jelezze igényét a Magyar Természetjáró Szövetség felé az oktatas@termeszetjaro.hu e-mail-címen.

Péntekenként túratippekkel jelentkezik a rádióban az MTSZ A természetjárás szerelmesei minden pénteken tippeket kaphatnak a Magyar Természetjáró Szövetség munkatársaitól a legjobb túraútvonalakkal, a legszebb látnivalókkal és általában a túrázással kapcsolatban a Kossuth Rádión, amely mostantól két műsorában is

heti rendszerességgel foglalkozik a témával. Reggel 5 és 6 óra között a Hajnal-táj, 9 és 11 óra között pedig az előzőleg Napközben néven futó, nemrég megújult Délelőtt című műsorban lesz hallható egy beszélgetés a gyalogos turizmusról.

Természetjáró eseményekre lehet pályázni Megjelent a Miniszterelnökség aktív Magyarországért felelős államtitkára által kiírt 2024. évi Élmény- és Szabadidősport Program, amelynek keretében a Magyarországon nonprofit jelleggel megrendezésre kerülő élmény- és szabadidősport-eseményekre pályázhatnak a szervezők. A részletes kiírásban pontosan meghatározzák a pályázható események típusát, így például nevesítve van a természetjárás, a gyalogos teljesítménytúra, a terep- és tájfutás, valamint a kerékpározás is. A természetjárás és a teljesítménytúra esetében a táv minimum 5 km kell legyen, a futásnál 3 km, a kerékpározásnál pedig 15 km a kritérium. A fejenkénti támogatás is sportáganként változik, a természetjárás és teljesítménytúra esetében 800–1600 Ft, futásnál 1000–2000 Ft között, kerékpározásnál pedig 2000 és 4000 Ft között mozog. A megpályázott esemény tervezett minimális indulói létszáma nem lehet kevesebb 150 főnél, ami eseményenként értendő. A pályázási lehetőségekről a QR-kód segítségével tudhatsz meg többet.

| w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Promóció

Ízvilágok találkozása a vásárlók kívánságával:

egzotikus kávékülönlegességek érkeztek a Fresh Cornerekbe Egy classic (saját receptúra szerint készült egyedi ötvözet) és egy single origin (termőterület szerint szelektált) kávéspecialitással bővült hazánk és a térség egyik legnagyobb üzletláncának, a Fresh Cornereknek a kínálata. Az autentikus termőhelyeken termesztett, de Magyarországon pörkölt kávékülönlegességeket a régió további országaiban is fokozatosan bevezeti majd a MOL. at környező országból több mint kétezer vásárlót vont be a vállalat azoknak az új kávéspecialitásoknak a tesztelésébe, amelyek mostantól a Fresh Cornerek itallapjait gazdagítják. Közép-Európa legnagyobb kávézólánca – amelynek idehaza 285 töltőállomáson, illetve két különálló üzletben összesen 287 egysége működik – a folyamatos bővülés mellett a szolgáltatások fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet.

A fenti célrendszerbe illeszkedik az új kávékínálat megteremtése is. A széles körű tesztelés során kiderült, hogy a vásárlók elsősorban a kakaós, csokis, pörkölt mogyorós és karamellás ízeket kedvelik. Az igényekre válaszul megszületett egy classic (saját receptúra szerint készült egyedi

ötvözet) és egy single origin (termőterület szerint szelektált) kávéspecialitás – mindkettőre jellemző az autentikus termőhelyekről származó alapanyag és a magyarországi pörkölés. Az előbbi az arabica testes aromájának és a robusta gazdag ízeinek fúziójából született, Dél-Amerika, Afrika és Ázsia hangulatát egyszerre hordozó arabicarobusta ötvözet, az utóbbi pedig egy Brazíliából származó, lágyabb ízvilágú, 100 százalékban brazil arabica. A MOL Fresh Cornerek új kávéit a polgárdi Roastar manufaktúrában pörkölik. A hazai pörkölés garancia a frissességre: a kávé nem pihen hosszú hónapokat silókban a pörkölés után, hanem a csomagolást követően máris útnak indul a MOL hazai és régióbeli kávézóiba. A két újdonság ugyanis nemcsak Magyarországot hódítja meg, hanem a regionális piacokat is, elsőként Csehországot, Szlovákiát és Romániát. (x)

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Kéktúrázás Napja

Rekordszámú résztvevő a Kéktúrázás Napján Október második szombatján közel négyezren vettek részt hazánk legnagyobb közösségi túranapján a Magyar Természetjáró Szövetség szervezésében.

Fotó: Farkas Péter

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

z idei volt a negyedik Kéktúrázás Napja nevű rendezvény, amelynek keretei között 143 csoport összesen 2583 kilométert tett meg az Országos Kéktúra, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra és az Alföldi Kéktúra útjain. A résztvevők mozgását az esemény

Fotó: Pál Máté

honlapján élőben lehetett követni, ahogy a GPS-es jeladók révén virtuálisan kirajzolták a teljes Országos Kékkör pontos útvonalát a nap végére. A regisztrációk alapján harminc telt házas túra volt, ebből 23 az Országos Kéktúra, 4 a Dél-dunántúli, 3 pedig az Alföldi Kéktúra valamelyik szakaszán. A legkeresettebbek ismét a Budapesthez közeli részek voltak, de nagy létszámmal túráztak a Bakonyban, a Vértesben és a Bükkben is. A túrák közül kedvelt volt a három „vasutas” túra, ahol a közösségi közlekedésre épülő túra tervezéssel, illetve a fenntartható, lassú turizmus lehetőségeivel ismerkedhettek a résztvevők. Népszerűnek bizonyultak az egyéb tematikus túrák is, mint a kutyás, a kisgyerekes és a geotúrák.

Az idei Kéktúrázás Napján egyedi pecséteket lehetett begyűjteni a túravezetőktől Fotó: Pálvölgyi Krisztina

daságok, a nemzeti parkok és a természetjáró egyesületek szakmai segítségével szeretné felhívni a figyelmet a kéktúrázás és ezzel együtt a közösségi természetjárás szépségeire.  Idén mármár nyárias melegben kéktúrázhattak a résztvevők október második szombatján

Találkozzunk jövőre is a Kéktúrázás Napján, 2024. október 12-én! További információ a rendezvényről a QR-kód segítségével érhető el.

Az ingyenes túrarendezvényen 222 szakaszfelelős, köztük természetjáró egyesületek képzett, helyi túravezetői, nemzeti parkok és erdészetek munkatársai, ismert személyiségek, valamint az MTSZ munkatársai vezették a túrákat. A kéktúrázást népszerűsítő rendezvény 2020‑ban debütált hagyományteremtő céllal, és azóta évről évre egyre többen vesznek részt rajta: az idei létszám mintegy 20 százalékkal múlta felül a tavalyit. A szervező Magyar Természetjáró Szövetség az állami erdőgaz-

Fotó: Pál Máté

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

História

Fejezetek a magyar termé Jeles évfordulót ünnepel idén novemberben a Magyar Természetjáró Szövetség, ugyanis pontosan 110 évvel ezelőtt hozták létre a Magyar Turista Szövetséget azzal a céllal, hogy a hazai turistaszervezeteket összefogva képviselje a természetjárók érdekeit. Az alábbiakban kerek 150 évet utazunk vissza az időben, hogy bemutassuk a szervezett természetjárás legfontosabb pillanatait.

Fotó: Fortepan

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

szetjárás történelméből 873. augusztus 10-én alakult meg Tátra füreden – a hasonló egyesületek sorában világviszonylatban hetedikként – az első hazai turistaszervezet, a Magyarországi Kárpátegylet, amelyet 1881-ben átneveztek Magyar országi Kárpát Egyesületre (MKE). A szervezet működési területe kezdetben csak a Magas-Tátrára korlátozódott, de a turistaság rohamosan növekvő népszerűsége miatt egyre nagyobb igény mutatkozott arra, hogy az ország más területein is alakuljanak osztályai, kiépítendő a környékükön lévő, túrázásra alkalmas területeket. Természetesen mindezek mellett új egyesületeket is alapítottak hasonló célból, így jött létre például a Magyar Turista Egyesület, az Erdélyi Kárpát Egyesület és a Mecsek Egyesület.

Felvetődik egy szövetség gondolata Ahogy az egyesületek száma nőtt, az 1910-es években színre lépő új, fiatal nemzedék tagjai között ismét felvetődött a gondolat egy érdekeiket védő szövetség megalakítására. 1913 májusában a Turistaság és Alpinizmus szerkesztősége három kérdéssel körlevelet intézett az akkoriban létező húsz hazai turistaszervezetnek, hogy nyilatkozzanak egy Magyar Turista Szövetség létjogosultságát illetően. A pozitív válaszok megérkezése után a lap szerkesztői, dr. Vigyázó János, dr. Komarnicki Gyula és dr. Serényi Jenő (mindhárman ügyvédek) elkészítették a megalakítandó szövetség alapszabály-tervezetét. Az egyeztetésre szétküldött tervezet néhány sarkalatos pontjával kapcsolatban valóságos sajtóháború zajlott a két konkurens lap, a Turisták Lapja és a Turistaság és Alpinizmus hasábjain.

Dr. Thirring Gusztáv – bal oldalon – és gróf Teleki Sándor

ményen 11 662 turista képviseletében. Végül november 30-án – ünnepélyes szónoklatok és előadások, valamint óriási viták után – a közgyűlés kimondta a Magyar Turista Szövetség megalakulását, majd titkos szavazással egyhangúan megválasztották a szövetség tisztségviselőit. Az elnök gróf Teleki Sándor (MKE), az ügyvezető elnök dr. Thirring Gusztáv (MTE) lett.

Turistakedvezmények Az MTSZ arcképes, sorszámozott, évi bélyeggel érvényesített igazolványának tulajdonosai több olyan kedvezményben részesültek, amelyeket korábban az egyes egyesületek nem, de a szövetség keretein belül már ki tudtak járni a tagjaik részére.

Megalakul az MTSZ 1913. november 29–30-án zajlott az Országos Turista Nagygyűlés a Sándor utcai régi Képviselőház (a mai Bródy Sándor utcai Olasz Kultúrintézet) nagytermében. Tizenöt hazai turistaegyesület és más sportegyesület turistaosztályának 122 küldöttje jelent meg a jeles ese-

Az Országos Turista Nagygyűlés helyszíne

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

História Ilyenek voltak többek között a csoportos utazási, a menedékházi belépő- és szállásdíjakat érintő, a barlangi belépődíjakra vonatkozó, valamint a vízitúrázókat megillető jelentős kedvezmények. Az érvényes igazolván�nyal rendelkezők Európa területén bárhol, bármilyen turistatevékenységük során biztosítva voltak az elindulásuktól a hazaérkezésükig. Ezeken felül az MTSZ Hivatalos Értesítőjét minden tag díjtalanul megkapta minden hónapban.

A turistajelzések egységes rendszerének bevezetése A legtöbb egyesület az általa kiépített utakat – a kön�nyebb tájékozódás miatt – valamilyen jelzéssel is ellátta, de ezek nem voltak egységesek. 1929-ben Strömpl Gábor térképész a Turistaság és Alpinizmus egyik cikkében foglalta össze a turistajelzésekkel kapcsolatos javaslatait. Az MTSZ tanácsa döntött az Útjelző Bizottság létrehozásáról, amelynek Horn K. Lajos, Lakner Károly és Strömpl Gábor lettek a tagjai. Az útjelzések egységesítésére a kidolgozott bizottsági tervet a tanács kisebb módosításokkal elfogadta, a 35 pontból álló szabályzatát a következő évtől kezdve életbe is léptette, valamint előírta az útjelzések átfestésének öt-tíz éven belüli végrehajtását. Felosztotta a turistavidékek munkaterületeit a tagegyesületek között, azok útjelzési terveinek elbírálását pedig az Útjelző Bizottság hatáskörébe utalta.

Jelzésfestés a harmincas években – Fotó: Fortepan / Faragó László

anyagát bemutatták. Ebből, illetve további beszerzésekből a szövetség által létesített Turista Múzeum – benne a könyvtárukkal – 1940 végén nyitotta meg kapuit.

Nemzetközi TuristaKongresszus

Az 1885. évi Országos Sportkiállításon és az 1896-os Millenniumi Kiállításon a hazai turistaélet is képviseltette magát. A Magyar Turista Szövetség 1931-ben a budapesti Magyar Királyi Technológiai és Anyagvizsgáló Intézetben rendezte meg az első önálló, turista tematikájú kiállítását, amelyen a hazai turistaság szinte teljes

Már 1876-tól kezdve a különböző országok turistaszervezetei időnként összejöttek, hogy egyeztessenek egymással a felmerülő kérdésekben. A Magyar Turista Szövetség 1930-ban, a lengyelekkel egy időben jelezte, hogy megszervezné a soron következő kongresszust, de miután értesült a lengyelek tervéről, visszavonta a kezdeményezését, és a következő évre halasztotta azt. Így 1931 szeptemberében Budapesten üléseztek a turistavezetők. Az esemény legfőbb, nemzetközi színtéren is elismert érdeme, hogy ekkor döntöttek a Nemzetközi Alpin Unió (UIAA) megalakításáról, amely a következő évben – Chamonix-ban – tartott kongresszuson létre is jött. Alapszabályának megalkotója dr. Vigyázó János, az MTSZ társelnöke volt egy svájci ügyvéddel együtt.

Természetjáró relikviák

Csoportkép az 1931-es budapesti turistakongresszusról

Országos Magyar Turista Kiállítás

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Szent Istvánvándorbot az 1983-as avatótúra egyik jelképe volt

A Szent István-turistavándorlás, a kéktúra ihletadója Az 1930-as évekre már elég sok, főként az ország középhegységeiben futó turistaút volt jelzéssel ellátva. Strömpl Gábor hazánk turistaút-hálózati tervének kidolgozásakor már gondolt arra, hogy a középhegységi fővonalak összekötésével létre lehetne hozni egy olyan, hosszútávú útvonalat, amely - a már meglévő utakat az országhatárokig meghosszabbítva – összeköthetné a legszebb vidékeket. Az út az eredeti elképzelés szerint piros jelzésű lett volna, de mivel a korábban jelzett utak több szakasza már kék színnel volt felfestve, az Útjelző Bizottság a kékkel való jelzése mellett döntött. 1937-ben az MTSZ tanácsa ennek az útnak a csoportos bejárására tett javaslatot, de ekkor még nem tudták a túrát megvalósítani. Az apropót végül a szövetség fennállásának 25 éves jubileuma és Szent István halálának 900. évfordulója szolgáltatta a következő esztendőben, amikor egyébként is országszerte nagyszabású ünnepségek zajlottak. 1938-ra még csak az útvonal közel 80 százaléka volt kész, de március 20-án útjára indult a Szent István-turista vándorlás. A résztvevők az ország két végéből indultak, és június 6-án találkoztak Dobogókőn. A vándorlás végül az MTSZ Esztergomban tartott vándorgyűlésén fejeződött be, ahol kiosztották a teljesített túranapoknak megfelelő emlékjelvényeket.

A második világháború utáni évek A második világháború után – mivel számos szervezet megszűnt – új alapokról indult minden, így hazai a turistaélet is. Állami segédlettel létrejött a Magyar Vándorsport Szövetség, amely a természetben folytatott sportágak (természetjárás, vízi sportok stb.) összefogására tett próbálkozás volt, ám ez a szervezeti forma nem vált be, s 1948-ban létrehozták a Magyar Természetbarát Szövetséget (az elsőt). Ám hiába voltak a vezetők természetbarátok, az államigazgatás magasabb „szempontjai” megszüntették ezt a szövetséget is. Az Országos Testnevelési és Sportbizottság (tulajdonképpen sportminisztérium volt) teljesen új, szovjet mintájú sport szervezetet hozott létre, amelyben egy Országos Természetjáró Társadalmi Szövetség, központi vezérléssel irányította a természetjárást. A terep, illetve tájékozódási versenyzés tovább erősödött, a természetjárást, sportolói minősítést szovjet mintára igyekeztek alakítani, a pártújság időnként kiemelten foglalkozott a természetjárással, kezdtek újra turistaszakkönyveket kiadni, megkezdődött a vörös-kői túrák sorozata, országos találkozókat és egyéb rendezvényeket szerveztek. Egy rövid, 1956-ot követő átmeneti állapot után 1957 márciusában a hivatal Magyar Természetbarát Szövetség (II.) néven ismét új szervezetet hozott létre, s ennek élére új vezetőséget állított. Annak ellenére, hogy az állami támogatás csupán a minimális feltételeket biztosította

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

História a következő három évtizedben magas szintre jutott a hazai természetjárás, és az alábbi eredményeket érte el a szövetség: ● természetjárók vasúti kedvezménye; ● országos jelvényszerző túramozgalmak a Vízi Nagy-körtől a Magyarország jellemző földrajzi pontjaiig; ● az Országos Kéktúra szervezésének átvétele és országos mozgalommá fejlesztése; ● túravezetői szabályzatok; ● túrázói minősítési rendszer átalakítása; ● a tájékozódási verseny fejlesztése, nemzetközi versenyeken való részvétel, közreműködés a Nemzetközi Tájfutó Szövetség megalapításában; ● a gyalogos, kerékpáros, sí, vízi, hegymászó és barlangos szakágak fejlesztése (kempingezés, sőt, a motoros túrázás felkarolása); ● Társadalmi Erdei Szolgálat kialakítása; ● nyári táborok működtetése; ● belépés az UIAA-ba; ● térképkészítés segítése, útmutatók, szakkönyvek kiadása; ● megyei hálózat segítése; ● rendszeres szakmai tanfolyamok rendezése;

Hollóháza

tú ra

Alföldi Kék tú

ék

szág o s K

R k oc

SLO

bau

er P ál D éld

úl

Szekszárd

é k t ú ra

HR SRB

A három legendás kéktúramozgalomból áll össze a közel 2600 hosszú Országos Kékkör

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

belépés az Európai Gyalogtúra Szövetségbe (EWV), bekapcsolódás az európai turistaút-hálózatba, cseretúrák szervezése.

A közelmúlt eredményei Az Aranyjelvényes Túravezetők Klubja már a rendszerváltást megelőzően előterjesztést nyújtott be a sporthivatalhoz, ugyanakkor az MTSZ elnöksége is kezdeményezte a szövetség szervezetének megváltoztatását. 1987. november 29-én az országos gyűlésen több mint ötszáz küldött kimondta egy jogilag és gazdaságilag önálló Magyar Természetbarát Szövetség megalakítását (III.), jóváhagyta alapszabályát és megválasztotta elnökségét. Az alapszabály rögzítette, hogy az új szervezet az 1873 óta működő hazai turistaszervezetek hagyományainak őrzője és ápolója.

ágos Kéktúr sz a Or

Írott-kő

●

Az MTSZ a következő időszakban újjászervezte a területi szervezetekkel való kapcsolatát, megszerezte a szövetség minimális anyagi feltételeit, segítette a mozgalom pályázati lehetőségeit, kiadta a túraterületek hiányzó térképeit, részt vett 1988-ban a Szent István-vándorlás rendezésében, elindította a Természetjárók Napját, a Gyalogtúrázók Országos Találkozóját és kitüntetési rendszert vezetett be.

Sátoraljaújhely

Az Országos Kéktúra igazolófüzetei a kezdetektől napjainkig

Az Európai Gyalogtúra Szövetség aktív tagja lett, az E4‑es európai túraútvonal után az E3-as és E7-es útvonalba és több EWV-akcióba kapcsolódott be. A szövetség újra tagságot szerzett a Nemzetközi Természetbarát Szövetségben, és több akciójában vett részt. A természetvédelmi tevékenység, a szakágak segítése, a túrázói minősítés, a túravezető képzés, szakirodalom biztosítása központi feladat volt. Az Országos Kéktúra irányításán túl jubileumi kéktúrákat szervezett, a Dél-dunántúli Kéktúra és az Alföldi Kéktúra bevezetésével kialakította az Országos Kékkört.

2015-ben kerültek ki az új bélyegződobozok – Fotó: MTSZ

A legjobb túrák egy helyen: termeszetjaro.hu – Fotó: MTSZ

A jelen

●

A következő mérföldkövet 2012 jelenti, ekkor ugyanis jelentősen megújult a szövetség. Új alapszabályt és elnökséget választott, valamint új nevet is kapott: ez lett a ma is érvényben lévő Magyar Természetjáró Szövetség. 2023-ban, amikor a szervezett turistaéletet összefogó, első érdekvédő szövetség megalakulásának 110. évfordulóját ünnepeljük, a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) közhasznú, országos civil szervezetként működik. Meghatározó szerepet vállal a hazai természetjárásban és annak közösségeiben, kiemelt jelentőséget tulajdonít a turistaság szolgálatának, a természetjárás ügyének és az 1913-ban megalapított Magyar Turista Szövetség által képviselt célok és feladatok folytatásának. Az MTSZ jelenlegi munkájának sokrétűségét mutatja be az alábbi felsorolás – a teljesség igénye nélkül: ● 200-nál több tagszervezet összefogása, támogatása; ● szakmai bizottságok működtetése és koordinálása; ● természetjáráshoz kapcsolódó képzések szervezése, fejlesztése; ● természetjáró minősítések, kitüntetések biztosítása; ● európai és hazai szakmai együttműködések; ● turistautak országos felmérése, nyilvántartása és karbantartása; ● turistautak jogszabályi környezetének megteremtése; ● szakértői támogatás gyalogos turisztikai fejlesztésekhez; ● az Országos Kékkör túramozgalmainak szervezése, irányítása, fenntartása, tájékoztatás;

a nyomtatott és digitális Turista Magazin kiadása; a Természetjáró.hu digitális útikönyv webes és mobilapplikáció működtetése, tartalmi fejlesztése; ● a 12 részes Természetjáró Túrakönyvek kiadása; ● az ország egyik legrégibb és legnagyobb tömeget vonzó teljesítménytúrájának szervezése: Gerecse 50; ● a hagyományos Természetjárók Napja megrendezése; ● a Kéktúrázás Napja szervezése; ● tagszervezeti találkozók, országos szakmai rendezvények; ● Természetjáró Kártya (több száz elfogadóhellyel, MÁV-kedvezménnyel) ● túrázáshoz szükséges termékek árusítása a Turistashopon ● EU-s pályázatokban való részvétel, fejlesztések; ● társadalmi felelősségvállalás (CSR-programok).  ●

(Az MTSZ történetének leírásához Kunos Gábor és Thuróczy Lajos szövegeit használtuk forrásként.)

Fotó: Tassy Márk

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

1873.

1957

augusztus 10.

Magyar Természetbarát Szövetség (II.) névvel ismét új szervezetet hoznak létre, új vezetőséggel.

Megalakul az első hazai turistaszervezet, a Magyarországi Kárpátegylet (az 1881-es névváltoztatás után Magyarországi Kárpát Egyesület).

1952

1891 Az MKE Budapesti Osztálya kilép, és megalakítja a Magyar Turisták Egyesületét, ugyanebben az évben létrejön a Mecsek Egyesület és Erdélyben az Erdélyi Kárpát Egyesület is.

Elindul az Országos Kéktúra jelvényszerző túramozgalom a Budapesti Lokomotív Sportkör Természetjáró Szakosztály szervezésében.

1938

A kék út „felavatására” az MTSZ megszervezi a Szent István-turistavándorlást az ország két feléről: Írott-kőről és a zempléni Tolvaj-hegyről.

1933 Lezajlik az első szövetségi szintű túravezetői vizsga.

1930 Az egységes országos útjelzésrendszer bevezetése az MTSZ Útjelző Bizottság által kidolgozott és elfogadott tervek alapján.

1913.

1945 Megalakul a Magyar Vándorsport Szövetség, 1948-tól Magyar Természetbarát Szövetségként (I.) működik tovább.

november 30. Megalakul a Magyar Turista Szövetség, a hazai turistaegyesületek első szövetségi szintű összefogása.

1899 elején

jelent meg 1200 példányban a Turisták Lapja első száma dr. Téry Ödön és dr. Thirring Gusztáv szerkesztésében.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

1961 Az Országos Kéktúra hirtelen megugró népszerűsége miatt a Magyar Természetbarát Szövetség átveszi a „lokosóktól” a mozgalom szervezését.

1971

2012

A Turista című havilap nevét Turista Magazinra változtatják (XVII . évfolyam 1. szám, január)

Megújul a Magyar Természetbarát Szövetség, amely új alapszabályt és elnökséget választott, valamint új nevet is kapott: Magyar Természetjáró Szövetség.

2012 Az MTSZ megvásárolja a Kornétás Kiadótól a Turista Magazin kiadási jogát, és a nyomtatott havi magazin mellett elindítja a turistamagazin.hu weboldalt.

1987.

november 29. Az országos gyűlésen több mint 500 küldött kimondta egy jogilag és gazdaságilag önálló Magyar Természetbarát Szövetség megalakítását (III.).

2012 Elkezdődik az Országos Kékkör megújítása, az útvonalat új bélyegződobozokkal és irányító táblákkal látják el. Az MTSZ vezetésével létrejött konzorciumokon keresztül jelentős mértékű források válnak elérhetővé a hazai természetjárás számára.

1989

2023

A 150 éves hazai szervezett természetjárást, illetve a turistasággal foglalkozó egyesületek szövetségbe tömörülésének 110 éves jubileumát ünnepeljük.

Megszületik a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra.

2016 1992 Budapesten újjáalakul az 1945-ben feloszlatott Magyarországi Kárpát Egyesület.

Az MTSZ elindítja a Természetjáró túratervező weboldalt és applikációt, amit az elmúlt években több mint 430 ezren töltöttek le.

2020 A 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 12. § (7) alapján a Magyar Természetjáró Szövetség vezeti az Evt. 93. § (6) bekezdése szerinti turistaút-nyilvántartást.

1996 Elindítják az Alföldi Kéktúrát. A három kéktúraútvonallal kialakult az ország „turistafőútvonala”, a több mint 2500 km hosszú Országos Kékkör. Készítette: Ricsli-Tauzer Éva

2021

Az MTSZ és a Magyar Szabványügyi Testület együttműködésében elkészült az MSZ 20587:2021 Gyalogos turistautak jelzései és azok alkalmazása című szabvány, mely a magyarországi gyalogos turistautak jelzéseiről és azok alkalmazásáról készült szabvány megújult változata. w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Interjú

„110 éves hagyomá Stramszky Judit a versenyszférából érkezett nyolc éve a Magyar Természetjáró Szövetséghez (MTSZ), hogy szakmai igazgatóként megújítsa a szövetség jó néhány területét. Ezekről a folyamatokról, a munkájával járó kihívásokról és persze a kéktúrázásról is kérdeztük.

Fotó: Pálvölgyi Krisztina

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

nyokat folytatunk” Turista Magazin: Mikor csatlakoztál az MTSZ‑hez, és mivel foglalkoztál előtte? Stramszky Judit: Egészen pontosan 2016 márciusában léptem be az MTSZ kötelékébe, előtte az aktív turizmus piacán dolgoztam, jobbára külföldön. Tizenöt évig a Baraka nevű utazási irodánál voltam túravezető, csoportkísérő és túraszervező. Bár látszólag nagy váltásnak tűnik, hogy az elmúlt nyolc évemben belföldre került a fókusz, de pont a külföldön és a versenyszférában szerzett tapasztalataimat tudom remekül kamatoztatni a civil szférában. Hiszek abban, hogy bárhol bármit csinálok, folyamatosan kell tanulni a szakmáról, az emberekről, magamról. Szeretek emberekkel dolgozni, a természet, a természetben való mozgás a lételemem. Például a szövetségi munkám alatt elvégeztem egy természetvédelmi mérnök MSc-képzést is. TM: Akkor te is mindig megkaptad a barátaidtól, ismerőseidtől, hogy a hobbid a munkád? SJ: Igen, meg mennyire jó, hogy én „csak így utazgatok”. Az utazgatás része igaz, de egy csoportnyi vadidegen embert kísérni és felelősséget vállalni értük a világ legkülönfélébb részein kőkemény munka. Óriási felkészültséget és folyamatos figyelmet igényel, mert bárhol, bármikor történhet valami. Azt szoktam mondani, hogy ez egy nagyon tiszta helyzet – a felkészültségedet, a hitelességedet azonnal lehet mérni –, mert arra amit csinálsz, azonnal érkezik a visszajelzés, hogy az úgy oké vagy nem. Ez segít jó irányba haladni, de azt is jelenti, hogy nem lehet mismásolni. TM: Rendszeres olvasóinknak feltűnhetett, hogy ez egy tematikus szám, amelyben nem csupán az MTSZ-híradó számol be a szövetség eseményeiről, hanem sokkal nagyobb teret kapott a szervezet bemutatása, aminek az apropóját egy 110 éves évforduló adja. Pontosan mit ünnepel az MTSZ? SJ: Ez így van, a természetjárók számára különösen fontos az idei év, hiszen két kerek évfordulóról is megemlé-

kezhetünk. Egyrészt idén 150 éve alakult az első hazai turistaszervezet, a Magyarországi Kárpát Egyesület, másrészt 2023-ban ünnepeljük a hazai turistasággal foglalkozó egyesületek szövetségbe tömörülésének 110 éves jubileumát is. A Magyar Természetjáró Szövetség – mint a jelenkor természetjáróinak legnagyobb tagsággal rendelkező országos érdekképviseleti szervezete – ugyanazokért az értékekért és célokért dolgozik, amelyeket annak idején az 1913-ban megalapított Magyar Turista Szövetség is feladatául tűzött ki. TM: Az MTSZ-t legtöbben a kéktúrázással kötik össze, meg persze a Gerecse 50-nel, amely a legnagyobb hazai teljesítménytúra, de milyen feladatokat lát még el az MTSZ? SJ: Az MTSZ alaptevékenységei nagyon hasonlóak a 110 éve létrehozott Magyar Turista Szövetség akkor kitűzött céljaihoz: a turistaság érdekképviselete, a különböző turistalétesítmények (pl. házak, kilátók, utak) fejlesztése, a turistavezetők (civil túravezető, útjelzővezető) képzése, rendezvények szervezése stb. Ami anno probléma volt és szövetségi összefogással igyekeztek megoldani, sok esetben még ma is az. Azóta mondjuk jóval több jelzett turistaút van Magyarországon, és sajnos az elmúlt 110 év alatt sem sikerült tisztázni ezeknek a jogi környezetét és szabályozását. Tehát az egyik legnagyobb és legfontosabb feladatunk ennek a megoldása. TM: Hány kilométer jelzett és felmért turistaút van Magyarországon? SJ: A pontos szám megadásához először is tisztáznunk kell, hogy milyen jelzésről, azaz utakról beszélünk. A turistautaknak 1930 óta megvan az egységes jelzésrendszerük, ami azonosítja és hálózatba kapcsolja őket. Mi ezeket a szabványos jelzéssel ellátott turistautakat mérjük fel és rendezzük nyilvántartásba - 2020 óta szövetségünk jogszabályi kötelezettsége ennek a nyilvántartásnak a vezetése. Az országos felméréssel egyébként idén végzünk, és ez alapján az látszik, hogy az általunk

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Interjú nyilvántartott turistautak hossza 20 ezer km alatt van, de ha ehhez hozzáadjuk az egyéb jelzéssel ellátott utakat, akkor már közelebb vagyunk a 25 ezer km-hez. Ezek – különösen Magyarország területéhez képest – óriási számok, a legforgalmasabb rekreációs útszakaszokról van szó, így még furcsább, hogy a gyalogos utak jogi szabályozása finoman szólva is hézagos. TM: Miket tesz az MTSZ, hogy ez a helyzet megváltozzon? SJ: Megmozgatjuk az összes kapcsolatrendszerünket, és elmondjuk a lehető legtöbb fórumon, hogy ez egy alapvető probléma, és a rendezése pedig közérdek, mert sokan nincsenek ezzel tisztában. Azokkal a szereplőkkel keressünk a közös megoldást, akik érintettek ebben és kompetensek - aktív turizmusban dolgozó szervezetek, erdőgazdaságok, nemzetipark-igazgatóságok, hatóságok, más nyilvántartást vezetők (pl. Lechner Tudásközpont). Ennek az egyik legnagyobb nehézsége, hogy ahol mennek a turistautak, azoknak a területeknek a tulajdonosi szerkezete rendkívül változatos, sokszereplős, így az állami erdészetektől kezdve magánemberektől és különféle gazdasági társaságokon át egészen az önkormányzatokig terjed az a skála, akikkel egyeztetni kell. Első körben ezzel a rengeteg szereplővel szeretnénk megértetni az

Fotó: Pálvölgyi Krisztina

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

alaphelyzetet és a problémát, és együttműködésben kidolgozni a megoldást. Fontos, hogy mi mindig olyan kompromisszumra próbálunk törekedni, ami mindenki számára elfogadható, úgy, hogy közben védjük és igyekszünk karbantartani a már meglévő útvonalakat is TM: Mi lenne a legjobb megoldás, a jogi környezet szabályozása egyből rendezné a helyzetet? SJ: Mindenekelőtt azt szeretnénk elérni, hogy végre legyen egy olyan átfogó jogszabály, ami egyrészt definiálja, hogy mi az a „turistaút”, és az országban minden szabványos jelzéssel jelzett turistaútra vonatkozik, mindegy, hogy az erdőben halad, mezőgazdasági területen vagy önkormányzati úton. A jogszabály rögzítené azokat a részleteket is, hogy a nyilvántartás alapján ki(k) tartja karban a már meglévő hálózatot, valamint ki és milyen feltételekkel hozhat létre új utakat, vagy végezhet módosítást. Egy egységes protokollt kellene ezekre kidolgozni, de nyilván nem szeretnénk a túlszabályozást sem. Jelenleg két törvény van, ami említi a turistautakat, viszont nem határozza meg, hogy mik ezek pontosan, és nincsenek hozzá részletszabályok sem, például hogy hogyan jöhetnek létre. Az egyik ilyen törvény az erdőtörvény, amiben szerepel, hogy turistautat jelzéssel kell kijelölni, nyilván kell tartani, és pont. A másik pedig a természetvédelmi törvény, ami viszont a fokozottan védett területeknél utal elsődlegesen a turistautakra, hogy a védett területen kizárólag turistaúton – vagy kijelölt tanösvényen – lehet haladni, és nem lehet ezekről letérni. A tiszta jogi környezet biztosítaná az alapot és támogatná a jelenlegi helyzet rendezését. Utána is van még rengeteg feladat, de enélkül csak szaladunk az események után. TM: Előbb említetted, hogy nem mindegy, milyen jelzés van kint a természetben. Mit jelent az, hogy „szabványos turistajelzés? SJ: A hazai turistautak jelzésrendszerének óriási hagyománya van, egészen a múlt század harmincas évekig nyúlik vissza, akkor dolgozták ki és vezették be az egységes országos rendszert. Ez azóta se változott sokat, jelenleg 11 jelzésből 4 színben épül fel a hálózat. Ezt egy régi 1988-as szabvány írta le, amit 2021-ben megújított a Magyar Szabványügyi Testület az MTSZ szakmai anyagai alapján. Mi ezeket a szabványos jelzéseket vállaljuk fel, és koordináljuk a karbantartásukat.

TM: Egy csomó más jelzés is van az erdőkben, ami nem illeszthető be az imént említett szabványos jelzésekbe, például a zarándokutak vagy a tanösvények. Ezekről mit kell tudni, ezek hogy kapcsolódnak az MTSZ-hez? SJ: Mi úgy tekintünk a turistaút-hálózatra, hogy ez egy alapinfrastruktúra, a természetet járó gyalogosoké. Történelmileg ezek jöttek létre legkorábban, az akkori szövetség és turisták ezeket építették ki és tartották karban. Mi ezt egyfajta örökségként visszük tovább, ami önmagában hatalmas feladat. Ahogy említettem, először a jogi helyzetét szeretnénk tisztába tenni, és csak ezután továbblépni, hogy ha szükséges, megoldjuk a többi útvonal országos szintű rendszerezését, karbantartását. Az biztos, hogy az elmúlt évtizedekben kialakított tematikus utakra is igény van, ám ezek sokszor önmagukban léteznek, nem kapcsolódnak a hálózathoz, a kijelölésükben és a jelzésükben sincsen mindig egységes logika, de ami a legfontosabb, hogy nem áll mögöttük egy összefogó szervezet, amely ezeket felvállalja, koordinálja és gondoskodik a fenntartásukról. Sajnos sokszor az történik, hogy valamilyen szándékkal megszületik az útvonal – sokszor pályázati forrásból –, de a fenntartásról már nem minden esetben gondoskodik a létrehozó. TM: Ezért van tele pusztuló tanösvényekkel az ország? SJ: Pontosan. De nem arról van szó, hogy ezekre ne lenne szükség, az a baj, hogy nincsen rendbe téve az a része, hogy valóban ennyire van-e szükség, illetve amire valóban szükség van, azokat kik és hogyan tartják fenn. Ez az oka, hogy jelenleg az MTSZ ezeket nem vállalja fel. Ugyanakkor ha az alapinfrastruktúrát sikerül rendbe tennünk, most úgy gondoljuk, hogy akkor a többi, nem turistaúttal is foglalkoznunk kell. Itt szeretném

megjegyezni, hogy ez nem azt jelenti, hogy ne lennénk jelenleg is nyitottak azok felé, akik tematikus utakat hoztak és hoznak létre. Számos egyeztetést folytatunk, és bárkivel örömmel leülünk, hogy szakmailag segítsük és egyben védjük a meglévő hálózatot az indokolatlan rájelölésektől, az ütközések elkerülésétől. Mindenkit arra biztatok, hogy keressen minket, egyeztessünk, ha új utat szeretne létrehozni. Sokat tudunk segíteni annak megértésében, hogy mivel jár egy gyalogos útvonal létesítése, majd fenntartása. TM: Az MTSZ három legismertebb „márkája” az Országos Kékkört kiadó Országos Kéktúra, az Alföldi Kéktúra és a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra. Mit jelent pontosan ennek a három jelvényszerző túramozgalomnak a működtetése, mekkora feladatokat jelent ez a szövetségen belül? SJ: Kevesen látják, hogy – bár ezt is minden lehetséges fórumon elmondjuk – mekkora munka van a kéktúrák üzemeltetése mögött, ami nagyon összetett feladat.

Fotó: Pálvölgyi Krisztina

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Interjú Először is adott egy közel 2600 km hosszú, folyamatosan változó nyomvonal, ami állandó karbantartást igényel. A jelzések megújítására kidolgoztunk egy pályázati rendszert, és ezen keresztül nagyon sok tagegyesületünk, önkéntesünk segíti a munkánkat. Az is rengeteg erőforrást kíván, hogy azonnal tudjunk reagálni az esetleges problémákra, legyen ez egy kidőlt fa, veszélyhelyzet, bejelentett vadászat vagy egyéb, a nyomvonalat érintő észrevétel. Ezeket házon belül azonnal kivizsgáljuk, és elosztjuk a feladatokat, és ha olyan az ügy, törekszünk a gyors megoldásra, majd azonnal kommunikáljuk a különböző felületeinket, így például a kéktúrák nyomvonalait érintő változtatásokat, lezárásokat, figyelmeztetéseket folyamatosan naprakészen tartjuk a kektura.hu, az mtsz.org és a termeszetjaro.hu oldalainkon. Ebből is látszik, hogy a térinformatikai munkáktól kezdve a darázscsaládok kiköltöztetésén át az eltűnt bélyegzők pótlásáig mindenre figyelnünk kell. Szerencsére az elmúlt években nagyon profi csapat állt össze nálunk, így bátran mondhatom, hogy egyre hatékonyabban oldunk meg szinte mindent. TM: Említetted, hogy időnként változik a kéktúrák nyomvonala. Ez mit jelent pontosan? SJ: Ahogy mondtam, közel 2600 km kék sáv jelzésű turistaútvonalról van szó az ország egész területén, a legváltozatosabb területeken, így óhatatlanul is mindig

TM: Mi van akkor, ha kéktúrázóként észreveszem, hogy megsérült egy bélyegző? Ezt hogy tudom bejelenteni, és mi történik a bejelentés után? SJ: Az ilyen problémákra van egy online bejelentő felületünk a kektura.hu-n, de az mtsz.org-on is megtalálható. Itt egy térképes felületen lehet bejelenteni a problémákat, a bejelentő dolgát pedig nagyban megkönnyíti, hogy például az összes bélyegzőpont és az útvonal mellett található tábla fent van a térképen, így csak ki kell választani a megfelelőt. Fontos, hogy az így jelzett dolgokra tudunk érdemben reagálni, tehát ha valaki egy kéktúrás Facebook-csoportban osztja meg a gondjait, az nem feltétlenül jut el hozzánk. TM: Mire vagy a legbüszkébb az elmúlt évek eredményeiből? SJ: Alapvetően arra, hogy számos lehetőségünk volt aktívan tenni a gyalogos természetjárás ügyéért és mi ezekkel úgy gondolom igyekeztünk jól élni. Legbüszkébb elsősorban nem a konkrét eredményeinkre vagyok – bár kétségkívül azokra is, mint pl. a turistaút nyilvántartásunk, a szabvány –, hanem azokra, akikkel ezeket végigvittük, megvalósítottuk. Sikerült egy sokrétű, naprakész és gyakorlati tudással rendelkező, rendkívül együttműködő csapatot felépíteni, akik elkötelezetten dolgoznak a közös ügyeinkért, támogatják egymást – akár önkéntesként akár munkavállalóként dolgoznak. Igazából nem beszélhetnénk eredményekről, ha ezek az emberek nincsennek. 

Fotó: MTSZ

változik valami, amihez alkalmazkodnunk kell, de mi is folyamatosan nézzük a visszajelzéseket, és azt, hogy miként lehet a lehető legbiztonságosabbá tenni a nyomvonalat. Rendszeresen előforduló probléma, hogy egy alsóbbrendű közúton annyira megnő a forgalom, hogy megoldást kell keresnünk a módosításra, változtatni kell a kéktúra nyomvonalán, még akkor is, ha ez kitérőt jelent. Ilyenkor lázas háttérmunka kezdődik, hiszen ki kell találnunk egy túrázói szempontból megfelelő és járható, meg persze biztonságos alternatívát, mindezt úgy, hogy egyeztetnünk kell a terület tulajdonosaival is, ha szükséges, a természetvédelemmel, be kell szerezni minden szereplőtől az engedélyeket, majd ha minden jól megy, meg is kell valósítani, tehát ez egy rengeteg utánajárással járó, igen sokrétű feladat.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Segítség egy gombnyomással!

Igényelje a Gondosórát, hogy biztonságban tudhassa idősebb szeretteit a nap 24 órájában! Magyarország Kormánya fontos feladatának tekinti, hogy gondoskodjon 65 év feletti honfitársainkról. A Gondosóra egy korszerű, díjmentes jelzőeszköz, amelyhez egy éjjel-nappal elérhető diszpécserszolgálat kapcsolódik, így az idősek szükség esetén egyetlen gombnyomással jelezni tudják, ha segítségre van szükségük.

www.gondosora.hu

Tel.: +36 1 445 00 80

Turistaút-felmérés

„Volt, hogy csak hason csúszva tudtam kijutni az akácosból” Az MTSZ felmérőinek élete nem csak játék és mese: van, hogy a szúnyogokkal, máskor a sűrű szedressel vagy akácossal kell megküzdeniük, de kárpótolja őket, hogy Készítette: Hidvégi Brigitta munkájuknak hála olyan helyeket ismerhetnek meg, Fotók: Sztankó Bálint ahová másképp sosem juthattak volna el. Sajtos Péterrel, a felmérés jelenlegi vezetőjével és Keszler Orsolya térinformatikussal beszélgettünk terepi kihívásokról és arról, hogyan lesznek a girbegurba nyomvonalakból használható adatok. 26

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Nem ufó reptetés zajlik, hanem terepi felmérés

Sajto sP ét

TM: Meséljetek egy kicsit arról, hogy mivel telnek a mindennapjaitok a munkában! Sajtos Péter: Nekem jelenleg a mérés megszervezése viszi el a legtöbb időmet. Ez úgy néz ki, hogy ha megvan, melyik területre megyünk, többféle forrásból, térképek alapján megpróbálok összerakni kb. 15 és 20 km közötti útvonalakat minél jobb ki- és beszállási lehetőségekkel. Ezekből munkalapot készítek az összes hasznos infóval, és így tervezem a turistautakat felmérő csapat minden egyes hetét. Általában heti három napot töltünk terepen. A napi szakaszokon mindenki egymaga halad, és rögzíti az adatokat: az útvonalat, a jelzéseket, az út típusát és burkolatát, valamint pár hasznos és/vagy érdekes pontot. Ezekről fényképeket készítünk, és azt is rögzítjük, ha problémákkal találkozunk, például ha az út nem járható, benőtte a növényzet, kerítést húztak fel rajta. Miután megvolt a mérés, feldolgozzuk a nyers adatokat. A mi munkánk nagyjából ennyiből tevődik össze. TM: Mi történik ezután a feljegyezett problémákkal, például ha járhatatlan úttal szembesültök? S. P.: Az MTSZ szakmai csapata felveszi a kapcsolatot a terület tulajdonosával vagy kezelőjével, illetve a helyi turistaegyesülettel, és közösen

Egy nap alatt kb. 15-20 km közötti útvonalat jár le egy felmérő

keresnek megoldást a problémára: vagy küldenek valakit, aki megoldja a problémát, vagy új nyomvonalat jelölnek ki, ha tényleg átjárhatatlan a helyszín, és nincs értelme, mondjuk, évente kétszer kaszálni. Ha minden jól megy, idén a turistautak országos felmérése véget ér, és tervezünk egy külön erre delegált csapatot az MTSZ-en belül, aminek az lesz a feladata, hogy intézkedjen ilyen esetekben. Persze a fontosabb problémákat soroljuk előre, például a lezárásokat, veszélyes átkeléseket. TM: Hol tartotok most a felméréssel? S. P.: Októberben végzünk a teljes Dunántúllal, ami az idei év feladata volt. Ezután már csak az Alföld marad, ahol nincs sok turistaút. Fontos, hogy csak a szabványos turistajelzésekkel jelzett utakról van szó, tehát a tanösvények, a zarándokutak vagy egyéb tematikus utak például nem tartoznak ezek közé. TM: Hogy zajlik egy terepi felmérés, milyen eszközöket használtok? S. P.: Az útvonal rögzítése nagy pontosságú GPS-készülékkel történik. Amikor az emberek meglátják a hatalmas antennát a fejünk fölött, ami a legszembetűnőbb, azt sokszor nem tudják hova tenni. Általában azt hiszik, hogy a Google-től jöttünk, és vagy megkérnek, hogy ne fotózzunk, mert nem akarnak felkerülni a netre, vagy direkt integetnek, mert rajta szeretnének lenni a képen. Pár hónapja történt, hogy egy Balaton-parti településen vasvillával nekimentek a Google-autónak, így mostanában

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Turistaút-felmérés előfordult, hogy szóltak, vigyázzunk, nehogy bántsanak minket. Van, aki felismeri, hogy ez egy antenna, és alapvetően földmérők használják, úgyhogy olyan kérést is kaptunk már, hogy mérjük fel az illető kertjét, mert a szomszéd folyton átpakolja a dolgait, és szeretné kijelölni a telekhatárt. Az is megesik, hogy fémkeresőnek nézik az eszközt. TM: Mindeközben mi történik az irodában? Keszler Orsolya: A felmérők munkája nem ér véget a gyaloglással, az adatokat fel is kell dolgozniuk. A felmért útvonalakat úgy kell elképzelni, hogy nem érnek össze, letérések, kiugrások vannak bennük. A műszer nagyon pontos, pár tíz centis eltérések is jól látszanak. Ezeket az apróságokat ki kell javítani, össze kell kötni az utakat, hogy folytonosak legyenek, és van egy kis játéka is az eszköznek. Ahol nem jó a lefedettség, nem látszanak annyira a műholdak, ott érdemes belenyúlni, hogy értelmezhető vonalat kapjunk a végén. Ez egy térinformatikai szoftverben zajlik. Ezután az egyik kolléga végignézi az egész hálózatot, és mi, térinformatikusok, átvesszük a nyilvántartásba. Az útvonalak felkerülnek egy térképre, amit elküldünk az erdészeteknek, nemzeti parkoknak, majd elmegyünk hozzájuk egyeztetni. Egyrészt azt, hogy hagyják jóvá magát az

Az antenna mellett számos egyéb eszköz is fityeg a felmérőkön. Van, ami az adatrögzítést, van, ami a tájékozódást segíti, és van, amivel dokumentálnak

Felmérők libasorban: ilyet terepen nem sűrűn láthat az ember, maximum akkor, ha éppen tesztelnek valamit

útvonalat, mert a turistautak nagy része állami erdőben fut, másrészt a felmerülő problémákról is beszélünk. TM: Mit lehet tudni az MTSZ nyilvántartásáról? A túrázóknak is hasznos lehet? K. O.: Igen. Az erdőtörvény szerinti hivatalos nyilvántartást mi vezetjük saját, felmért, minőségbiztosított adatokból. Ezt használjuk a jelzésfestés megszervezéséhez és a turistaút hálózat fenntartásához is, illetve most készül egy útvonaltervező, amit kódról kódra mi gyártunk le, és a hivatalos turistautak lesznek benne, amikért felelősséget vállalunk, hogy ott vannak. Szeretnénk az útjellemzőket is belerakni, például látszani fog, hogy hol vezet aszfalt, és ki lehet választani, hogy minél kevesebb aszfaltos úton lehessen eljutni A pontból B pontba. Már működik a hibabejelentő oldal, a bejelentes.turistaterkepek.‌hu, ott lehet többek között a a kéktúrás bélyegzőkkel kapcsolatos problémákat és egyebeket jelezni, a turistaterkepek.‌hu/utjellemzok oldalon pedig az útborítást lehet megnézni. TM: Mit tartotok a legizgalmasabbnak a munkátokban? K. O.: Az a legjobb, amikor meg tudok oldani egy problémát és segíthetek. Volt, aki azt kérte, hogy a kéktúra útvonal gpx-eiben legyen magasságadat is, belebűvészkedtük, feltöltöttük. Ez persze apróság. A kollégák munkáját is tudjuk segíteni az egyes feladatokra specializált webes térképi felületekkel, például

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

admin felülettel a jelzésfestés-pályázatokhoz, problémákat összegyűjtő térképekkel, kéktúra-specifikus térképpel. Mindenhol az általuk használt adatok jelennek meg, így rögtön tudják, hogy adott helyen mikre kell figyelni. Az is jó, ha turistaúttal kapcsolatos problémát jelez a felmérő, majd leegyeztetjük a helyiekkel, és megoldják, aztán át lehet vezetni. S. P.: Most nemrég vagy két-három héten keresztül beleptek minket a szúnyogok, nem csak a vízparton, nem lehetett megállni, mert szanaszét csipkedtek. Olyan is előfordult, hogy egy tarvágáson indultam el, amin egy idő után egyre több és több akác termett, a végén pedig már hason csúsztam előre, hogy legalább kijussak a területről. Ez a probléma azóta megoldódott. A legjobb élmény, amikor belegondolok, hogy munkaidőben reggeltől kezdve kint sétálgathatok a turistautakon, erdőben, mezőkön, és olyan helyeket ismerhetek meg, amiket másképp esélyem sem lett volna. Ez fantasztikus érzés. Említettem, hogy az útvonalon mindenki egymaga jár. Ez igaz, de a felmérést jelenleg heten végezzük. A munka pedig nem haladna ilyen jól, ha nincs egy jó

csapat. Mindig vannak könnyebb, nehezebb, szívatósabb vagy épp monoton szakaszok, melyeket szét kell osztanunk egymás között. Hatalmas szükség van sofőrmunkára is. Úgy gondolom, hogy az utóbbi időben egy nagyon jó munkaközösség jött létre, egy olyan csapat, ahol bátran számíthatunk egymásra. 

A feldolgo záshoz és a térinformatikai feladatokhoz használt szoftver felülete

Az összes jelzett turistaút egy helyen A szövetség weboldalán (mtsz.org) a turistautak menüben és a térinformatikai portálján (turistaterkepek.hu) is megtalálható a nyilvántartás térképes felülete. Meg tudjuk nézni a turistautak pontos nyomvonalát és az egyes útvonalakat le is tudjuk tölteni. A jobb oldalon található rétegváltó segítségével különböző információkat szerezhetünk. Az útjellemzők rétegeit bekapcsolva az úttípusokról (pl. ösvény, járda, utca stb.) vagy az útborításokról (pl. földes, füves, kavicsos stb.). Azt is megnézhetjük, hogy melyik útszakasz mikor volt felújítva a jelzésfestés-pályázatban. Külön rétegként megtalálhatóak az erdőlátogatási korlátozások, figyelmeztetések. Az egyes rétegeket külön-külön bekapcsolva érdemes használni a jobb áttekinthetőség miatt. A QR-kód segítségével tudod megnézni az MTSZ által felmért és nyilvántartott turistautak pontos nyomvonalát.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Jelzésfestés

Kik festik fel a turistajelzéseket? Túrázás közben az erdőt járva biztosan találkoztatok már többféle turistajelzéssel, melyek az idő múlásával felújításra szorulnak. Hazánkban a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) koordinálja a jelzésfestés-pályázatok keretein belül a turistajelzések karbantartását. Makrai Kornél ezüstjelvényes túravezetővel és útjelzővezetővel, az MTSZ szakági munkatársával, a jelzésfestés-pályázatok koordinátorával beszélgettünk jelzésfestésről és az utóbbi évek pályázati eredményeiről.

Fotó: Sztankó Bálint

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Farkas István / BTHE

Turista Magazin: Hogyan társulnak a turistajelzésekkel kapcsolatos teendők az MTSZ-hez? Makrai Kornél: 1930-ig kell visszaugranunk az időben, amikor is a Magyar Turista Szövetség kezdeményezésére megszülettek hazánkban a turistautak egységesített jelzései, ezek alapjaira épül a mai napig használt jelzésrendszer. Jelenleg 11 különféle szabványosított jelkép és 4 (kék, piros, sárga, zöld), szintén szabványosított szín használatos. A turistautak felújítása és karbantartása több évtizedes hagyomány az MTSZ-nél, 2015 óta pedig már minden évben jelzésfestéspályázatot hirdetünk meg. TM: Kik és hogyan pályázhatnak erre? M. K.: Kezdetben csak az MTSZ tagszervezetei vehettek részt a jelzésfestés-pályázatokban. Később bővítettük a pályázók körét, így most már minden Magyarországon nyilvántartásba vett vállalkozás és civil szervezet bekapcsolódhat, egyedüli elvárás, hogy a felújítási munkákat egy MTSZ által nyilvántartott útjelzővezető szakember irányítsa. Fontos megemlítenem, hogy a jelzésfestés-karbantartás során leginkább a tagegyesületeink tagjainak önkéntes munkájára támaszkodunk.

pályázatok, ahol a jelentkezők beküldik, hogy milyen turistaútszakaszt szeretnének felújítani. Én ellenőrzöm, hogy a pályázatban érintett turistautak aktuális jelképe és színe megfelel-e a szabványban lefektetett alapelveknek, illetve valóban felújításra szorulnak-e. Probléma esetén egyeztetek a területileg illetékes megyei szövetségekkel és egyesületekkel, az MTSZ Turistaút Szakbizottságával, és közösen megoldást keresünk a hiba javítására. Az elbírálás után következik a szerződéskötés, amelyben Németh Rita kolléganőm segít, ő készíti elő a vállalkozói szerződéseket, valamint adminisztrálja is azokat. Ezek után jön a munkavégzés időszaka, amely márciustól szeptemberig tart. Szeptemberig minden pályázatot készre kell jelenteni. Ezt követi az ellenőrzés fázisa, és ha ez is megtörtént, tájékoztatjuk a pályázókat. Végezetül következik a pénzügyi elszámolás és a kifizetés.

Németh Rita készíti elő és adminisztrálja a vállalkozói szerződéseket Fotó: Sztankó Bálint

TM: Hogyan képzeljünk-e el egy ilyen pályázati ügymenetet? M. K.: Az év elején az mtsz.org-on kiírjuk a jelzésfestés-pályázatot. Erre érkeznek be a

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Jelzésfestés

Az MTSZ térinformatikai portálján lehet nyomon követni a jelzésfestés eredményeit Az MTSZ minden évben szervez egy országos jelzésfestő találkozót is a munkában részt vevőknek Fotó: Sztankó Bálint

TM: A gyakorlatban hogyan zajlik a jelzésfestés-pályázat ellenőrzése? M. K.: A pályázat beadásának egyik feltétele, hogy fényképeket kérünk az adott útvonalról. A pályázók közül sokan geotagelt fotókat küldenek be, amelyeket ráhúzunk egy saját fejlesztésű térinformatikai térképre, és így meg tudjuk nézni, hogy az adott turistaútszakaszon valóban fel kell-e újítani a jelzéseket, vagy sem. A felmérésnek köszönhetően egyre

több információnk van a turistautak jelzésének minőségéről, amit a térinformatikai rendszerünkben szintén ellenőrizni tudok. A felújítások befejezése után tapasztalt útjelzővezetőket kérek fel a pályázatok teljes körű terepi ellenőrzésére. Az ellenőrök nemcsak megnézik, hanem le is fényképezik a felfestett turistajelzéseket. Erre azért van szükség, mert az MTSZ állami forrásokból, pályázatokból finanszírozza a turistaút-felújításokat és -karbantartásokat. Ezen dokumentációk alapján számoljuk el az államtól kapott pénzt, hogy azt valóban turistautak felújítására használtuk fel. TM: Van újdonság az utóbbi években a jelzésfestés-pályázatok terén? M. K.: Nagy segítségünkre van a pályázatok nyilvántartásában és adminisztrációjában az MTSZ térinformatikai rendszerével együttműködő, saját fejlesztésű elektronikus pályázati felületünk, amelynek egy része egy jól áttekinthető online térkép. Itt figyelemmel kísérhetjük a már felújított és a folyamatban lévő turistaútszakaszok karbantartását, illetve azok státuszát is. A másik újdonság a jelzésfestés-pályázatban, hogy a szövetségek és az egyesületek működési

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

területére folyamatosan megállapodásokat kötünk, amelyek után már ők koordinálják, illetve veszik át a munka jelentős részét tőlünk. Természetesen ezen megállapodások előtt minden esetben egyeztetünk a turistaútszakaszok terén az adott területet kezelő állami erdőgazdaságokkal és nemzetipark-igazgatóságokkal. TM: Említetted, hogy a turistautak karbantartását és a jelzésfestést egy minősített útjelzővezető felügyelete mellett végezhetik az önkéntesek. Hogyan lehet valaki képzett jelzésfestő? M. K.: Ha valaki kedvet kapna a jelzésfestéshez, akkor egy, az MTSZ által akkreditált tanfolyamot kell elvégeznie. Az oktatás időtartama bő fél év, amely magában foglal elméleti és gyakorlati képzést, terepi tájékozódási ismerettel kiegészítve. A közeljövőben a Turistaút Szakbizottság munkájának köszönhetően az útjelzővezető-képzés tananyaga frissülni fog. TM: Azt lehet tudni, hogy hány kilométernyi turistautat újított fel az MTSZ az elmúlt hét évben a jelzésfestés-pályázat keretei között? M. K.: A pályázatösszesítéseink alapján évente közel 1600–2000 kilométernyi útvonalon végeznek jelzésfestést a pályázóink. Az eddigi elvégzett munkák az MTSZ publikus térinformatikai térképes portáján követhetők nyomon, akár éves lebontásban is. Az egyes turistautak szakaszaira kattintva megjelenik az adott szakasz felújítását végző szervezet neve, a festett útvonal hossza, valamint a jelzés képe, színe.

ÖNKÉNTESSÉG Ha érdekel a turistaút-felújítás, a jelzések karbantartása, és szívesen részt vennél benne mint önkéntes, akkor írj a jelzesfestes@termeszetjaro.hu címre! Írd le röviden, hogy ki vagy, és mikor (időszak), hol (terület, tájegység) tudnál részt venni a jelzésfestésben, mi pedig összekötünk azzal a szervezettel, amelynek munkájában te is segíteni tudsz majd. Az elmúlt évek felújítási munkái és azok részletei bárki számára elérhetőek az mtsz.org-on, ahol egy interaktív térképen kiválaszthatóak az elmúlt évek megvalósult turistaút-felújítási munkái. Az egyes turistautak szakaszaira kattintva megjelenik az adott szakasz felújítását végző szervezet neve, a festett útvonal hossza, valamint a jelzés képe, illetve színe. Ha kíváncsi vagy a térképre, használd a QR-kódot a telefonoddal! Térképen is megnézheted az elmúlt időszak eredményeit

Bejegyzett szabvány alapján készülnek a hazai turistautak jelzései Fotó: Gulyás Attila

minél több tájegységben jól jelzett turistautak futnak és kötik össze a természeti és kulturális látnivalókat. Illetve a forgalmasabb útvonalakról a friss és jól látható jelzésekkel talán kön�nyebb „átvezetni” a túrázókat a kevésbé látogatottakra, így a népszerűbb turistacélpontok és utak terhelése is csökkenhet, hiszen az emberek más helyszíneket is megismerhetnek. 

TM: Végül egy személyes kérdés: szerinted miért fontos, hogy jól jelzett turistautak hálózata várja a természetjárókat? M. K.: A szabványnak megfelelő, egységes, jól felfestett turistajelzések az erdőt járók biztonságos tájékozódását szolgálják. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy a karbantartott turistautak a kirándulókat is jobban vonzzák. A természet megóvása érdekében pedig szerencsésebb, ha

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Kéktúra

Egy délután az ellenőrökkel,

avagy mit csinál a Kéktúra Bizottság? Szöveg: Lánczi Péter Fotók: Csanádi Márton, Pálvölgyi Krisztina

Az élményekkel teli országjárást követően jöhet a várva várt díjazás, az ikonikus kéktúrajelvény, feltéve, ha az igazolófüzet bírái mindent rendben találnak. Na de kik a kéktúraellenőrök, és hogyan zajlik a meózás? Utánajártunk, kik és hogyan ellenőrzik a leadott füzeteket, mielőtt hivatalosan is kéktúrateljesítőknek mondhatnánk magunkat.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

edd késő délután van a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) Károly körúti székházában. Az itt dolgozók többsége már készül befejezni a munkát, lassan mindenki hazaindul, de az egyik szobából még élénk kattogás és diskurzus hallatszik: ma van ugyanis a kéktúra-igazolófüzetek ellenőrzésének napja, amit négy lelkes önkéntes végez hétről hétre, munkaidő után baráti csevejjel kísért akkurátus pecsétnyomogatással. A Turista Magazin szerkesztőjeként kéredzkedtem be hozzájuk, hogy egy kicsit többet megtudjak a nagy füzetkupac körül ülő „kék ellenőrök” tevékenységéről. Kíváncsiságomat szívélyesen fogadták, és pillanatok alatt bevontak kedélyes társalgásukba, amelynek során kérdések nélkül is informálódhattam a füzetekkel kapcsolatos érdekességekről, előforduló problémákról, vicces és egyedi esetekről.

Sercegnek a füzetlapok, kattognak a pecsétek, közben megy a csevegés. A négy elhivatott kéktúra-fanatikus, Csernus L. Gábor, Herczeg Antal, Tóth Tamás és Kucsera Ákos valóságos szakértői az ország kék útjának, hiszen mindegyikőjük Kékkör-teljesítő, azaz legalább egy, ha nem több alkalommal bejárták az Országos

Kéktúrát, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrát és az Alföldi Kéktúrát, melyek együttesen egy 2584 km hosszú kört alkotnak. Ottjártamkor éppen az alföldi élményekről ment a terefere, mert a fiúknál nincs megállás, most is éppen „kékeznek”. Az ellenőrök a terepi tapasztalatokon túl naprakész infókkal rendelkeznek a kéktúra korábbi, illetve aktuális állapotairól, így egy pecsétlenyomat vagy egy dátum nekik sokkal több infót hordoz, mint egy laikus számára. Számukra az adatok térés időbeli képet alkotnak egy-egy teljesítő túrájáról, maga az igazolófüzet külleme pedig gazdájáról is sokat elárul. Vannak, akik szinte nyomdai minőségben és precizitással készítik az adott helyszínt ábrázoló lenyomatokat, míg mások elmosódott pacáit és dátumozását úgy kell kisilabizálni. Persze az ellenőrök nem szőrösszívűek, annak ellenére sem, hogy esetenként konkrét nyomozást folytatnak egy elbírálás kapcsán. Akinél eddig felmerül valamilyen igazolással kapcsolatos pontatlanság, azzal az MTSZ munkatársai felveszik a kapcsolatot, és az esetek túlnyomó többségében sikerül tisztázni a dolgot. Ne feledjük, alapvetően magunkért járjuk a kéket. Bármilyen csalással vagy útlevágással csak magunkat csapjuk be, magunkat fosztjuk meg az élménytől. Beszélgetésünk során két óra alatt negyven füzetet néztek át az ellenőrök, ami elmondásuk szerint egy alkalommal közepes mennyiségnek mondható; volt már, hogy ennek duplájával is megbirkóztak egy ültőben. Gyors fejszámolásba kezdtem, hány ellenőri pecsét lenyomását jelenti ez egy keddi napon, végül az átlag 300/ ellenőr számban állapodtunk meg a többiekkel. Ez már fizikailag is fárasztó, és akkor még nem beszéltünk a figyelemről, ami esetenként fokozottan igénybe van véve egy-egy trehányabb füzet esetén. Persze ellenőrzésük során számos pozitív inger és örömteli tapasztalat is éri a csapatot. Éppen amikor ilyen példákat soroltak, az egyikük csillogó szemekkel egy 7 éves kislány füzetét mutatta nekem, aki 66 km-es

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Kéktúra teljesítményével megszerezte a Gyermekkéktúra egyik tájegységi jelvényét. Mint megtudtam, volt már olyan esettel is dolguk, amikor egy 6. életévét be nem töltött fiú egy éven belül az egész OKT-t lejárta. Ennek a páratlan teljesítménynek a megítélésével kapcsolatban némi erkölcsi vita alakult ki a szobában, végül az idősebb generációra terelődött a szó. Többször volt dolguk 80 évnél idősebb kéktúra-teljesítőkkel, akiknek sikere minden alkalommal mély elismerést vált ki az ellenőrökből. Az érdekesebb esetek közé sorolandó, amikor messzi földről érkezett túrázó, pl. japán teljesítő füzetét bírálták el, vagy amikor valaki kutyájával járta végig a kéket, és az állatnak is igényeltek jelvényt (ezt a szabályzat nem teszi lehetővé). Volt arra is példa, hogy egy kérdéses teljesítésigazolásnál a túrázó saját „kispistázását” (bevett turistafogalom: az útvonal levágása) buktatta le a beküldött GPS-trackkel, de az ellenőrök kezében megfordult már több túrázó által közösen használt igazolófüzet (ez szabálytalan), illetve olyan pecsételő is, ami virágillatot árasztott, feltehetőleg a speciális tinta miatt. Elmondásuk szerint a legaranyosabb az, mikor a túrázók kedves üzenetet írnak nekik, vagy „elbírálást könnyítő anyagot” csomagolnak az igazolófüzetük mellé, ami általában csokit vagy más édességet jelent. A „kék ellenőrök” nagyon szépen köszönik ezeket a kedves írásokat és ajándékokat. Egyáltalán nem gondolják, hogy megvesztegetésről lenne szó, hiszen többnyire ezeknél a teljesítőknél van a legnagyobb rend az igazolófüzetekben. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az elbírálások mennyiségét nagyban befolyásolják az évszakok vagy az iskolaidő, ugyanakkor kiszámíthatatlan, mikor esik be egy nagyobb társaság, amelynek tagjai egyszerre fejezték be a kéket. Általában a füzet leadástól számolva két-három hetet kell várnia egy teljesítőnek, hogy átvehesse az országjárást elismerő jelvényt. Aki ennél 36

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Ellenőrök tanácsai kezdő terepezőknek Herczeg Antal (OKK-teljesítő): „Kezdjük a kéktúrázást az RP‑DDK-val. A jóval népszerűbb OKT-val szemben ez a feleolyan hosszú vándorút több kevésbé járt helyszínekre kalauzol el bennünket, és előbb adja meg a teljesítés sikerélményét.” Csernus L. Gábor (13 OKT-, 2 RPDDK-, 2 AK-teljesítés): „Talán a legfontosabb egy túra előtt az útviszonyok, korlátozások, közlekedési lehetőségek felmérése, az előre tájékozódás. Nem csupán a saját képességeinkkel kell tisztában lennünk, hanem a helyszín nyújtotta lehetőségekkel is (szállás, vízvételezés).”

több ideje várakozik az értesítésre, annak érdemes utánajárni a dolognak, mert lehet, elfelejtette megadni az elérhetőségét, ami időről időre előfordul. Olyan telebélyegzett kéktúrafüzet is érkezett már az MTSZ‑hez, amelynek tulajdonosa elfelejtette beleírni a nevét és a címét.

Mire ügyeljünk? Az ellenőrök szerint az igazolási hibák többsége abból fakad, hogy a túrázók nem olvassák el figyelmesen a túrakiírást. A leggyakoribb eset a bélyegzés hiánya; régi füzetben a dupla bélyegzés elmulasztása (útmegszakításkor); felismerhetetlen lenyomat; hiányzó vagy rossz dátumozás; beragasztás (amikor a bélyegzőlenyomat nem a füzetbe, hanem külön, egy beragasztott papírra készül); értesítési cím hiánya. Az ellenőri tapasztalatokat egyébként rendszeresen megosztják a kektura.hu oldalon. 

Az őszi csúcsidőszakban megesik, hogy négy ellenőr is kevés az összegyűlt füzetek elbírálásához

Tóth Tamás (OKK-teljesítő): „Ne akarjunk egyből sokat menni, mert a fáradtság, a nyűgösség elveheti a kedvünket a természetjárástól.” Kucsera Ákos: (OKK-teljesítő) „Mindig tájékozódjunk, hova is készülünk, mi vár ott ránk. Ne mulasszuk el a látnivalókat! Érdemes jobb minőségű túracuccokat beszerezni, mert ezek lényegesen befolyásolják a komfortérzetünket.” Mind a négy kéktúraellenőr egyetért abban, hogy a kényelmes lábbeli és a megfelelő ruházat, illetve a vízhatlanság, elengedhetetlen kellékei a zavartalan természetjárásnak. Minden más csak ezután következik.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Oktatási munkák az MTSZ-nél

Közel 100 éves hagyo A hazai szervezett természetjárásban már a kezdetektől, az első magyar szövetségben – Magyar Turista Szövetség – is zajlott oktatási tevékenység, 1933-ban már megszervezték az első egységes szövetségi túravezetői vizsgát. A jelenlegi szövetségben ezen feladatok összefogására és koordinálására működik az Oktatási Bizottság, amely jelenlegi formájában a lelkes önkénteseknek köszönhetően 2018 óta működik.

Fotó: MTSZ

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

mány az oktatás terén agyon röviden összefoglalva, az MTSZ Oktatási Bizottsága gondoskodik arról, hogy a természetjáráshoz kapcsolódó szervezett képzések a jogszabályi előírásoknak és a kor igényeinek megfelelően valósuljanak meg. A képzések és vizsgák szervezése, lebonyolítása az aktuálisan érvényes Oktatási Szabályzatban foglaltak alapján történik.

Az Oktatási Bizottság vezetésére 2022 októberében kérték fel Bánhidi Árpádot, aki azóta is önkéntesként irányítja a munkafolyamatokat Anisity-Rokolya Krisztinával, Morovik Pálmával és ifj. Gadácsi Péterrel együtt. Közülük mindenki felel valamilyen témáért, mindenkinek megvannak a maga projektjei, amelyeket az év elején átbeszélnek, majd ezek alapján készítenek egy éves munkatervet. A bizottságon belül vannak állandó feladatok, mint például a képzésvezetőkkel való kapcsolattartás, a tanfolyamok előkészítésének és lebonyolításának támogatása, a tagszervezetektől, a tagoktól érkező kérdések megválaszolása. Ugyancsak a bizottság felel az MTSZ oktatási stratégiájának megalkotásáért, illetve támogatja az oktatók és képzésvezetők fejlesztését. Az Oktatási Bizottság sokrétű munkája az MTSZ szakmai igazgatóságának közreműködésével és támogatásával valósul meg, hiszen az országos központban is kiemelt figyelem irányul az oktatással kapcsolatos kérdésekre és témakörökre. Az MTSZ-ben a kollégák a bizottság önkénteseivel közösen dolgoznak a tanfolyamok (túravezető és útjelző-vezető) megújításán és a természetjárók számára készülő edukációs, ismeretterjesztő anyagok

Bánhidi Árpád, az Oktatási Bizottság vezetője

létrehozásán. A szövetség elkötelezett az oktatás támogatásában a modern eszközök bevezetésének területén is, ennek ékes példája a hamarosan a nagyközönség számára is elérhető online e-learning-rendszer. 

Így lehet kapcsolódni az MTSZ képzési rendszeréhez A Magyar Természetjáró Szövetség oktatási rendszerébe bármilyen érintett tagszervezet számára nyitott a jelentkezés. A tervezett természetjáró képzésekkel kapcsolatban első lépésben fel kell venni a kapcsolatot az MTSZ Oktatási Bizottságával az mtsz.org/oktatasibizottsag honlapon található elérhetőségen, mely az alábbi QR-kód segítségével érhető el. A bizottság tagjai örömmel állnak a tagság, és a képzési rendszerbe bekapcsolódni kívánó szervezetek rendelkezésére az oktatas@termeszetjaro.hu címen.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Turistaút Szakbizottság

Turistautak hálózata, Turistaút Szakbizottság Az országot több mint 17 000 km jelzett turistaút és 5000-6000 km tematikus és egyéb jelzett út hálózza be. Miért fontos a hazai turista utak hálózatának szabályozása, milyen módszerekkel segíti a természetjárás legfontosabb infrastruktúrájának egységesítését a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) Argalász Péter bronzjelvényes túra vezetőt és útjelzővezetőt, az MTSZ szakági munkatársát kérdeztük a Turistaút Szakbizottság munkájáról.

Fotó: Tassy Márk

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Szt ankó Bálint

szerepel, érdemes tisztázni, hogy mit is értünk turistaút alatt. Turistaútnak minősül minden olyan gyalogút, amit a vonatkozó magyar szabványban foglalt turistajelzésekkel láttak el, és amely megfelel a szakmai irányelvekben leírt feltételeknek. F A vonatkozó szabvány pedig a 2021-ben megújított MSZ 20587:2021 számú Gyalogos turistautak jelzései és azok alkalmazása magyar nemzeti szabvány, aminek megalkotásához az MTSZ szakági munkatársainak és a szakbizottság önkéntes tagjainak rengeteg munkaórája volt szükséges. ot ó:

Argalász Pé ter

Turista Magazin: Mióta működik a Turistaút Szakbizottság? Argalász Péter: 2013. március 4-én alakult meg a Turistaút Szakbizottság, korábban Turistaút Albizottságként létezett az MTSZ turistautakért felelős szakmai bizottsága. Ha már a bizottság nevében

TM: Mi a szakbizottság feladata? A. P.: A Turistaút Szakbizottság elsősorban a turistautak jelzésével és karbantartásával kapcsolatos problémák megoldására és a Magyar Természetjáró Szövetség Szakmai füzeteinek kidolgozására alakult, és azóta is ezek a legfőbb feladatai. Pontosabban mára az MTSZ által jelentős hányadában felmért turistaút-hálózat szabvány szerinti átvilágítása, a turistautak módosításával, karbantartásával kapcsolatos kérdések és javaslatok megvitatása, szakmai állásfoglalások kiadása és előkészítése, valamint a korábban kiadott

és ami mögötte van

Fotó: MTSZ

Szakmai füzetek frissítése és átdolgozása. Fontos tevékenysége még az útjelzővezetők képzési és minősítési szabályzatának gondozása, valamint az útjelzővezetői tanfolyamok szakmai támogatása. A magyarországi turistaút-hálózat racionalizálásának, átláthatóságának elérésében fontos, hogy a szabványban foglaltaknak érvényt lehessen szerezni, illetve a jelzésrendszer országosan egységes logika mentén kerüljön használatra, ezen célok eléréséből is oroszlánrészt vállal a szakbizottság – együttműködve az MTSZ munkatársaival. TM: Milyen munkafolyamatok zajlanak a Turistaút Szakbizottságban? A. P.: A szakbizottsági munka a tagok egyéni tapasztalataira épülő szellemi csapatmunka, ami bizonyos esetekben terepi napokkal is kiegészül. Az építő jellegű vitákra a heti, esetleg kétheti rendszerességgel összehívott online bizottsági ülések adnak teret. A szakmai elvek íróasztal melletti kialakítása után jön a gyakorlati fázis. Ahogy mondani szokás, a puding próbája az evés: a terepen kiderül, hogy jól működnek-e a megalkotott elméletek, módszerek. Ilyenkor a szakbizottság tagjai összegyűlnek, és megvitatják például a turistaútcsomópontok kialakítását vagy a jelzésfestéshez szabványba

Fotó: Pálvölgyi Krisztina

öntött színek megfelelőségét, pl. melyik színárnyalat látszik kellő távolságból, és a kék elkülönül-e a zöldtől alkonyatkor. Emellett a szakbizottság tevékenysége, hogy oktatási és szemléltető anyagokat állít elő, illetve ezekből előadásokat tart például az útjelzővezetőtalálkozókon vagy -tanfolyamokon. TM: Kik vesznek részt az imént bemutatott munkák elvégzésében? A. P.: 2021-es újjáalakulásakor a Turistaút Szakbizottság úgy épült fel, hogy az ország különböző területeiről a turistautakkal kapcsolatos technikai munkákban, főleg a jelzésfestésben jártas, gyakorlott szakemberek alkossák a bizottságot. Jelenleg Balázs László (a Somogy Megyei Természetbarát Szövetség elnöke, ezüstjelvényes túravezető, útjelzővezető, vizsgabiztos), dr. Berecz Tibor (a Naplás TE tagja, bronzjelvényes túravezető, útjelzővezető), Oláh Tamás (az Olajipari Természetbarát Sportegyesület tagja, bronzjelvényes túravezető, útjelzővezető, vizsgabiztos), Sebestyén Pál (útjelzővezető, a Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület tagja) önkéntesek alkotják a szakbizottságot. Az ő munkájukat segítjük a szövetség országos központjából Makrai Kornél kollégámmal. 

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Interjú

„Hivatásos kiránduló vagyok” Farkas Pétert nemrég nevezték ki a Magyar Természetjáró Szövetség kommunikációs és informatikai igazgatójának, de korábban sem állt távol tőle ez a terület, mert 2017-től egészen mostanáig a Természetjáró.hu főszerkesztői feladatait látta el. Az elmúlt évek tapasztalatairól és a terveiről kérdeztük. Mikor csatlakoztál az MTSZ-hez, és a mostani kinevezésedig mik voltak a fontosabb feladataid? 2017 novemberében érkeztem, hogy főszerkesztőként átvegyem a Természetjáró irányítását. Ezt a honlapot az Outdooractive aktív turisztikai platformjára építve nem sokkal korábban indította el az MTSZ, hogy az eseményvezérelt, tehát lényegében klasszikus „újságként” működő, nyomtatott és online formában megjelenő Turista Magazin mellett egy modern túrakalauzt is adhasson a természetjárók kezébe. Míg a Turista Magazin elsősorban az aktualitásokra és az élménybeszámolókra koncentrál, ezért a túraleírásai is személyesebb jellegűek, az online turistatérképre épülő Természetjárót kifejezetten Magyarország digitális útikönyvének szántuk, a hangvétele is ezt tükrözi. Az MTSZ küldetéséből adódóan főként persze a túrázókat céloztuk meg vele, de nem csak őket: azt szerettük volna, ha olyanokat is sikerül felállítanunk a kanapéról, akik eddig nehezen indultak útnak, mert bizonytalanok voltak, hogyan és merre kezdjenek hozzá, ugyanakkor a „haladóknak” is tudjunk újat mutatni. A feladatom lényegében az volt, hogy segítsek kidolgozni ehhez egy koncepciót, és azt utána együtt meg is valósítsuk. Mit gondolsz, sikerült? Nagyon remélem, hogy igen! Az elmúlt években a Természetjáró a hazai gyalogtúrázók egyik kedvenc kiindulási pontja lett. Ennek azért is örülök nagyon, mert számomra fontos volt, hogy olyasmit csináljunk, ami nem csak úgy van, hanem az emberek szeretik és 42

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

tényleg használják is. Ez így talán túlságosan magától értetődően hangzik, de manapság óriási a zaj, rengetegen versengenek a szabadidőnkért, ezért nehéz kitűnni a tömegből. A Természetjáró látogatottsága folyamatosan növekszik, évente már kb. egymillió embert és sok millió oldalletöltést érünk el vele, a hozzá tartozó, 2018-ban elindított mobilappot pedig több mint 420 ezren letöltötték a telefonjukra, ami hazai viszonylatban óriási eredmény. Sőt, nem csak hazai viszonylatban: világszerte mintegy kétszáz túraapp épül az Outdooractive platformjára, és ezek közül a Természetjáró a harmadik helyen áll a letöltések számát nézve. Bevallom, titkon gyakran megpróbálom meglesni, hogy a többi túrázó milyen appot használ, és a miénkkel találkozom a legtöbbször, amire büszke vagyok. Akkor az eddigi munkáid kapcsán erre vagy a legbüszkébb? Nehéz kérdés. Talán. Rengeteg térképapp létezik a piacon, vannak köztük nagyon jók is, de mi egy útikönyvet szerettünk volna csinálni, ami nem csupán a terepi tájékozódásban segít, hanem a túrák közben bejárt tájakat, az ország természeti és épített örökségét is megismerteti az emberekkel. A leírások mögött rengeteg kutatómunka van. Tisztában vagyunk vele, hogy nem mindenki olvassa végig ezeket, sokan csak letöltik vagy követik az útvonalat, illetve a térképet böngészik, de így is fontosnak tartjuk, hogy akit mélyebben érdekel a vidék, ahol jár, az sokat megtudhasson róla. A Természetjárón már több mint ezer kidolgozott túraötlet és több ezer látnivaló

Fotó: Sztankó Bálint

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Interjú

A Természetjáró Túrakönyv ek szerzői stábja 2018-ban – Fotó: Farkas Péter

ismertetője található meg, továbbá rengeteg szálláshely. De nagyon büszke vagyok a 12 kötetes sorozatunkra, a Természetjáró Túrakönyvekre is. Nemcsak azért, mert remélhetőleg nagyon igényes lett, hanem azért is, mert az ismert túraterepek bemutatásán túl talán a túrázók zömének látókörén eddig kívül esőket – például a Vajdavár-vidéket – is sikerült feltennünk vele a térképre. Persze amikor azt mondom, büszke vagyok, nem győzöm eléggé hangsúlyozni, hogy mindez elsősorban egyáltalán nem az én érdemem, hanem a kollégáimé. A honlapon, az appban és a könyvekben szinte az összes szöveg és fotó az MTSZ szerkesztőségében készült. Korábban hosszú ideig Forma–1-es szakújságíró voltál, hogyan élted meg szakmailag ezt a nagy váltást? Hát igen, kívülről úgy tűnhet, az autósport és a természetjárás nagyon távol esik egymástól. Számomra egyszerűen az köti őket össze, hogy mindkettőt gyerekkoromban szerettem meg. A Forma–1-gyel töltött tizenöt év után úgy éreztem, egészséges lenne váltani, ezért nagyon megörültem az MTSZ-től kapott lehetőségnek, épp kapóra jött. De egyébként sok a hasonlóság a két munka között: mindkét esetben egy-egy tematikus 44

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

brand menedzselése volt a feladatom főszerkesztőként. A Forma–1-től rengeteget tanultam. Az egy elképesztően kompetitív és teljesítményorientált közeg, aminek a legtöbb szereplőjét a látszattal ellentétben mindenekelőtt nem a pénz, hanem a versenyszellem hajtja. A pilótáktól a szerelőkön át a mérnökökig és a csapatfőnökökig a saját szakmájukban mindannyian a világ legjobbjai közé tartoznak, és aki nem ad bele mindent, az elveszett. Semmit nem hagyhatsz az asztalon, mert arra valaki más azonnal lecsap. Kifogás ott is van, csak épp senkit nem érdekel, mert a stopper végül úgyis megmondja az igazat. Ez borzasztóan fárasztó, de persze hihetetlenül inspiráló is, kizárólag megszállott lelkesedésből lehet csinálni. Amellett, hogy alázatra és önkritikára nevel, a részletekre való odafigyelés fontosságára is megtanít. Talán furcsán hangzik, de egyébként a fenntarthatósággal kapcsolatos problémákra is a Forma–1 irányította rá a figyelmemet. Mutasd be kérlek, hogy jelenleg milyen felületei vannak az MTSZ-nek, és ezekkel mik a tervek? Az MTSZ egyik fontos feladata a természetjárás népszerűsítése, ezen a fronton dolgozunk mi. A két legnagyobb elérésű kiadványunk a már említett Turista

Magazin és a Természetjáró, ami egy honlapból és a hozzá tartozó, mobilos funkciókkal, például terepi navigációval kiegészített túraappból áll. Mindkettővel kb. egymillió embert érünk el évente, de a Facebookoldalaiknak is nagyon sok, 240 ezer, illetve 176 ezer követője van. Ezekhez társul az Országos Kékkör hivatalos honlapja, a kektura.hu, valamint a szövetség vállalati honlapja, az elsősorban szakmai híreket és anyagokat, felhívásokat közlő mtsz.‌org. És vannak még honlapjai a rendezvényeinknek, a Gerecse 50 teljesítménytúrának és a Kéktúrázás Napjának is. Mindkét esemény több ezer embert mozgat meg. A híreket, cikkeket, túraleírásokat, fotókat valamen�nyi felületre egy összevont szerkesztőség állítja elő, bár alkalmanként bevonunk külsős szerzőket is. Csak a Turista Magazin honlapján heti 35-40 anyag jelenik meg, a Természetjáró kínálatát pedig folyamatosan újabb túrákkal és látnivalókkal bővítjük. De sok praktikus aktualitás is felkerül, például az útvonal-módosításokról és

Hajnali drónfotó a Dunakanyarról, szemben a Börzsöny – Fotó: Farkas Péter

korlátozásokról a kektura.hu-ra is, aminek a tartalmát a közeljövőben szeretnénk jóval színesebbé tenni. A kéktúrázás szerencsére nagyon népszerű manapság, egyre többen kezdik el és fejezik be a távot. Szeretnénk minél több hasznos és érdekes információval szolgálni nekik is. Mik az MTSZ legfontosabb üzenetei, és ezeket hogyan lehet közvetíteni? A fő üzenetünk nagyon egyszerű: menj túrázni, tölts minél több időt aktívan a természetben! Persze nem akár-

A Tokaji-hegység egyik legszebb kilátópontja, a Sólyom-bérc – Fotó: Farkas Péter

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Interjú

Az István-kút hangulatos nyírjesének felújított faháza – Fotó: Farkas Péter

hogy, hanem kulturáltan, a környezet károsítása nélkül. A természet közelségéről és a rendszeres gyaloglásról külön-külön is egyre több tanulmány mutatja ki, hogy milyen pozitívan hatnak a mentális és fizikai jóllétünkre, a kettő együttes hatása pedig még nagyobb. Ha az emberek gyakran járnak túrázni, az ráadásul nemcsak nekik jó, hanem a társadalmi hozadéka is jelentős, hiszen közegészségügyi szempontból egyrészt nyilvánvalóak az előnyei, másrészt hiszek benne, hogy ha valaki sokat van a természetben, akkor meg fogja szeretni, így eszébe sem jut majd kárt tenni benne. A gyalogtúrázás, persze kulturáltan űzve, már önmagában is zöld és fenntartható, különösen, ha nem megyünk messzire miatta. Sokkal kisebb az ökológiai lábnyoma, mint sok más szabadidős tevékenységnek, és még tovább csökkenthető, ha közösségi közlekedéssel utazunk. Ami már csak azért sem rossz megoldás, mert úgy nem kell a körtúrákra szorítkozni. Emellett igyekszünk arra is buzdítani mindenkit, hogy túrázás, kirándulás közben a ténylegesen helyi szolgáltatásokat vegye igénybe, és ugyancsak a lassú turizmus szellemében hagyjon ma46

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

gának elég időt egy-egy vidék felfedezésére is. A mai élményközpontú gondolkodásba nehezen fér bele, hogy fél napot vagy még többet gyalogoljunk látszólag a semmiért, de aki elkapja a fonalat, az pontosan tudja, hogy így nemcsak a természetes környezetre, a táj atmoszférájára, hanem önmagunkra, sőt a túratársainkra is sokkal könnyebb ráhangolódni. Egyáltalán nem a semmiért gyalogolunk, a túrázás is az élményszerzésről szól.

Finom páralepel borul a Déli-Bükk völgyeire (Három-kő) – Fotó: Farkas Péter

De lehet szerepünk például a forgalomterelésben is. Ott ugyan még nem tartunk, hogy általában véve túl sokan lennének az erdőben, de egyes, slágernek számító pontokon csúcsidőben már óriási a zsúfoltság, ami nemcsak az élményt rontja, hanem a környezetet is túl nagy terhelésnek teszi ki. A koronavírus-járvány alatti lezárások idején rengetegen rajzottak ki Dobogókőre, a Rám-szakadékba meg a többi népszerű helyre, a Bence-hegyi kilátónál például rendszeresen hosszú sor kígyózott. Ennek a legfőbb oka egyszerűen az volt, hogy a kezdő túrázók többsége csak ezeket ismerte, ezért a Természetjárón összeállítottunk egy válogatást a Budapest környéki túrákból és látnivalókból, amit máig nagyon szeretnek. Milyen új platformokban látod még a fantáziát? Ezen a terén sok forradalmi újdonságot nem tudok mondani, mert van egy csomó olyan, manapság népszerű csatorna, amit eddig nem használtunk, pedig kellene: szeretném, ha indítanánk egy podcastot részben kifejezetten kéktúrázós, részben általános természetjárós tematikával, vagy például a videós tartalmainkat is jó lenne felpörgetni. Ezek egyike sem spanyolviasz, de bőven van bennük lehetőség. Nem, pontosabban nem csak az én területem, hogy tervezzük egy kifejezetten kéktúrás mobilapp fejlesztését is. A Természetjáró appban megtalálható az Országos Kékkör összes szakasza a leírással, fotókkal, látnivalókkal, bélyegzőhelyekkel együtt, és navigálni is lehet vele, de vannak korlátai amiatt, hogy nem külön a kéktúrázáshoz készült. Egy hivatalos, modern kéktúra app megjelenése már időszerű lenne.

A lemenő nap kacsint Salgó várának tornyából – Fotó: Farkas Péter

A fotózás a munka egyik fénypontja (szó szerint) – Fotó: Tassy Márk

Mivel a természetjárás és a fotózás is előkelő helyen szerepel a hobbijaid között, hogyan tudod ezt a munkáddal összeegyeztetni? Mennyire mosódott össze nálad a munka és a szabadidő? Jó kérdés! Az ismerőseimet szeretem azzal cukkolni, hogy hivatásos kiránduló vagyok, ami persze kétélű fegyver, ők is viszontcukkolnak vele. Ez persze csak egy kegyes hazugság, mert nekem jórészt szervezési feladataim vannak, a terepen sokkal kevesebb időt töltök, mint a szerkesztőség tagjai, akik a munka oroszlánrészét, a tartalom előállítását végzik. Azért minden lehetséges alkalmat megragadok, ha adódik valamilyen ürügy kimenni, ezt felesleges is lenne letagadnom… A túrakönyvek készítése közben pár év alatt az ország jelentős részét bejártam, olyan zugokba jutva el, amelyekről korábban sejtelmem sem volt. Fantasztikus helyeken éjszakáztam, a Bükkben vagy a Tokaji-hegységben, de máshol is csodálatos napfelkeltéket és naplementéket éltem át. Mindegyik örök élmény marad, örülök, ha a képekkel másoknak is át tudok adni belőlük egy keveset. Persze ezek alapvetően dokumentarista felfogású fotók, mert a túrákat nem lenne értelme olyan látvánnyal illusztrálni, amilyennel a túrázó aztán biztos nem találkozik, de némelyiknek talán van hangulati és esztétikai értéke is. Szóval a kérdésedre válaszolva: hogyne, időnként összemosódik a munkám és a szabadidőm, például sok képet hétvégén megyek el bepótolni. Ennek nyilván megvannak az árnyoldalai is, de hajt a lelkesedés, és hálás lehetek, mert a feleségem odaadó türelemmel rengetegszer elkísért, sőt gyakran ő volt a modell is. Egyszerűen nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy olyasmivel foglalkozhatok, amit szeretek, és amivel azonosulni tudok. 

Kitekintő

Székelyföld, ahogy kevésbé ismerjük Írta és fotók: Bába Imre

Székelyföldet valóban el lehet képzelni egy másik magyar országnak, ahol minden ugyanolyan, de minden más. Az összes érdekességét, látnivalóját szinte lehetetlen bejárni, de a különlegességeit érdemes megismerni.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

inden területnek, országnak megvan a hívószava, az emblematikus nevezetessége, attrakciója és ugyanígy a valamiért mellőzött, nem a helyükön kezelt értékei, látnivalói. Erdélyben és szűkebben véve Székelyföldön sincs ez másképp, pedig ezt az országrészt egy magyarországi turista a magyar és magyar vonatkozású helyek miatt sokkal jobban ismeri, mint a messzebbről jött idegen. Sőt, akár ez még zavaró is lehet, mert kialakult egy érzelmi turizmus, ami néhol a szakralitás határát súrolja – lásd Madarasi-Hargita vagy a Székelyderzs unitárius templomerődje a várfalakkal – Fotó: Adobe Stock Nyerges-tető kopjafái –, aminek megvannak a „kötelező” körei. A somlyói búcsúba tartó zarándokok, turisták gelencei római katolikus Szent Imre-templom természetes módon tesznek kitérőt a Békás-szoroshoz vagy ej- kerített templom, a székelyderzsi pedig erődtik útba Farkaslakát, de elmennek olyan értékek mellett, mint a templom is egyben. Ez utóbbi határeset. székely templomvárak. Mire megérkezünk Székelyderzsre, szertefoszErdély másik történelmi „natio”-jának, a szászoknak a temp- lik a „bezzeg Románia” teória utolsó foszlánya lomvárait viszont világszerte ismerik, és Románia külföldiek – is, semmivel nem lett jobb hely, mint Magyara magyarországiakat leszámítva – által leglátogatottabb része a ország, kivéve az utak minőségét. Kicsit talán hajdani Szász- vagy Királyföld (Königsboden). Látványosabbak, szimbolikus is, hogy a mindenütt kiváló minőkomorabbak, a középkorról alkotott elképzelésünkhöz jobban ségű utak között egy katasztrofális van (szerinillőek, de a székelyek templomvárai is megérdemlik a figyelmet. tem még nem fejezték be), a régen szász lakosNem véletlen, hogy az erdélyi vártemplomok világörökségi címébe ságú Erkedet a Székelyderzzsel összekötő út. bekerült a székelyderzsi templom. A gelencei templom a freskói Mintha folytonossági hiány lenne az ökumeután kapta meg a címet. Igazából egyik sem templomvár, mert a nében (egyébként igen, a két náció nem sokra tartotta egymást, nem is mutattak különösebb érdeklődést egymás iránt, a földrajzi közelség ellenére nem is keveredtek egymással). Ettől függetlenül, ha már arra jár valaki, érdemes az erkedi vártemplomot is megnézni.

Itt vetődik fel a kérdés, hogy a nemcsak a Kárpát-medencében, de Európa-szerte ritka templomvárak – a mecset- és zsinagógavárak száma egyenesen nulla – közül miért Erdélynek ebben a zugában található ilyen sok, és a külső fenyegetettségre miért adta mindkét nemzet ugyanazt a választ.

Gelence kerített temploma

A válasz egyszerű: míg a volt Magyar Királyság, majd Erdélyi Fejedelemség területén vármegyerendszer, és ami fontosabb,

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Kitekintő nagybirtokrendszer alakult ki, addig a székely és szász kiváltságok közé tartozott, hogy szabadok voltak, nem jobbágyok. Így viszont nem alakult ki nagybirtok, amely koncentrálta volna az erőforrásokat, és lehetővé tette volna az ország más részeire jellemző várak építését. Mindannyian tettetett érdeklődéssel olvassuk a várak történetét, ami másról sem szól, mint hogy ekkortól és ekkortól ezé a családé volt, majd azé a családé lett.

templom és vár egyben Az erdélyi székely és szász székek falvaiban viszont a falvaknak maguknak kellett megoldaniuk a védelmüket. Próbálkoztak, elsősorban Székelyföldön, hogy több falu építsen egy mentsvárat, de nem működött a rendszer, mert egy portyázó lovascsapat elől felmálházott szekerekkel nem túl esélyes a 10-20 kilométerre lévő erősséget elérni, és akkor még nem is támogatta az Európai Unió az infrastruktúra-fejlesztést. Maradt a lehetőség, hogy a faluban lévő templomot, mint a legnagyobb épületet, vegyék körül fallal, esetleg építsenek bástyákat, vágjanak rajta lőréseket, egyszóval tegyék védhetővé, ahová támadás esetén behúzódhatnak, ahol esetenként az élelmiszert is tárolni lehet.

Gabonatárolók a várfalhoz épült színben

A szászok hamarabb kezdték az építkezéseket, mert Havasalföld (Elve régen a valamin túli területet jelentette, Erdélyt Erdőelvének is nevezték, azaz erdőn túli területnek, a havasokon túli területet pedig Havaselvének, amely idővel a teljesen értelmetlen Havasalföldre módosult, hiszen Romániának ez a része délebbre van Magyarországnál, ebből kifolyólag nem egy al-dunai Szibéria) felől a török betörések, portyázások – a történetírásban a rablást és rabszolgavadászatot szemérmesen így nevezik – már a 15. században elkezdődtek.

A Székelyfölddel határos Moldva ekkor még békésebb terület volt, az a 16. században vált a török–lengyel háborúk hadszínterévé, és ekkor kezdődtek meg a krími tatár betörések Erdélybe is. Ez már fájdalmasabban érintette a székelyeket, az addig a szászokat lekicsinylően nem elég vitéznek tartó székelyek is rájöttek, hogy nem is olyan ostobaság fallal körülvenni azt a templomot és odamenekíteni a családot, vagyont. A 18. században megszűntek Templomvár vagy vártemplom? a tatár betörések, rablások, mert egyrészt súSzeretném hangsúlyozni, hogy ezek nem definíciók, mert lyos áldozatok árán, de megszervezték a Katoahány szakkönyv, annyiféle magyarázat, különösen a vár nai Határőrvidéket, de ami ennél is fontosabb, templom és a templomvár keveredik. hogy az oroszok a Krími Kánságot is elfoglal● Templomvár: a vár egy eredetileg csak szakrális épület ták, és lebeszélték a tatárokat a kiruccanásokról. köré épült, a templomnak nincs semmiféle katonai, véA Habsburg Birodalommal majd foglalkoznak delmi funkciója. ők a továbbiakban. ● Templomerőd: a templomépületben magában is vannak katonai funkciójú részek. Szuroköntők, lőrések, esetleg a Az elmúlt években felújított, restaurált udvartemplomtér felett egy külön szint a védelemnek. helyszéki Székelyderzs unitárius temploma ● Kerített templom: a templom köré csupán egy falat húztak több szempontból is érdekes. A templomépüfel, esetleg lőrésekkel ellátva. let egyben erőd is, azaz a védművek egy része ● Vártemplom: az eredetileg kifejezetten katonai célra épült a templom épületében helyezkedik el, úgymint épületegyüttesben lévő templom. Gyakrabban használjuk lőrések, szuroköntők – ezek rések az eresz alatt. a várkápolna kifejezést helyette. Érdemes felmenni a tetőtérbe, a karzat sarkán

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A székelyderzsi alaprajzon látható ovális szürke vonal az ásatással feltárt régi várfalat jelöli. Látható, hogy a harangtorony építménye ehhez a régi falhoz igazodik, nem a jelenlegi várfalhoz – Grafika: Bába Imre

A Szent László-legendát ábrázoló freskó a székelyderzsi templomban

lévő ajtó vezet oda. A templombelső északi falán lévő, Szent László-legendát ábrázoló freskók adják a fő különlegességét, illetve a déli oldalon lévő Saul megtérése, 1419-es datálással. A harmadik pedig, hogy a várfal tetőzete alatt található egy körkörös szín, ahol a családok most is használatos gabonás szuszékjai voltak, amellett szalonnát, füstölt húst a bástyatornyokban tároltak, és hetente egyszer vitték el onnan, amennyi szükséges volt. Ez a szokás másutt is előfordult, de így, hogy a ládák ilyen nagy számban fennmaradtak, igazán egyedi. A tulajdonosok máig számontartják őket, erről árulkodnak az új feliratok. A kulcsot a templomajtóra kiírt telefonszámon kell elkérni, 10 lej belépőt kell fizetni, vezetés nincs (csak időnként), viszont szabadon bejárható. Sokkal jobban kitett volt a tatároknak Három szék (ma Kovászna megye) és Csíkszék (ma Udvarhelyszékkel és Gyergyóval együtt Hargita megye). A Kézdi-medence gyöngyszeme, a már említett gelencei csodálatos freskók mellett, a kézdiszentléleki római katolikus templom. A templom belülről nem túl különleges, elsősorban a négy sarokbástya és a cikcakkos erődfala teszi izgalmassá. Eredetileg ovális falak vették körül, csak későbbi bővítések során változott meg a várfal alaprajza. A templom általában zárva van, de a várfalkapuja nyitva van, mert temetkeztek is a várfalon belül, mikor már védelmi funkciója megszűnt. A térképen is látszik, hogy meglehetősen sok templomvár és kerített templom van Csíkban is. Mivel elég nehéz meghúzni a határvonalat bizonyos esetekben a két típus között, forrásként Gyöngyössy János Székelyföldi vártemplomok című könyve alapján szelektáltam.

Idén szeptemberben fejezték be a csíkrákosi templom felújítását, a rézborítás még ragyog a templomkapu pártázatán, az éles napsütésben szinte vakít a várfal világos vakolata. Mindenesetre a csókák már belakták a tornyot. Ennek a templomnak a különlegessége, hogy a templomtornyot kívülről is motívumokkal és különböző alakokkal díszítették. Sokkal inkább ősi, még a honfoglalás kori pogány ábrázolás juthat eszünkbe, semmint a keresztény művészet.

Csíkrákos felújított templomvára

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A székelyföldi települések a városok kivételével csak magyarul szerepelnek, minden más helységet magyarul és románul tüntettünk fel, függetlenül azok etnikai összetételétől.

A szövegben említett templomvár Templomvár A szövegben említett kerített templom Kerített templom A szövegben említett tõzegláp, mocsár A történelmi Székelyföld 0

10 km

ÁBRÁZOLT TERÜLET

R O M Á NIA

Kitekintő

Térkép:Bába Imre

A másik, szintén a közelmúltban felújított, nagyon szép felcsíki templomvár a karcfalvi (írják, mondják Csíkkarcfalvának is, de a falu eredeti neve Nagyboldogasszony, mint templomának titulusa). Mindenre kiterjedt a dombtetőn lévő épület felújítása. A várfal magasabb, mint általában, úgyhogy volt hely építeni gyilokjárót – az a fatornácszerűség körben a várfalon, amin az Egri csillagokban vívott Bornemissza Gergő a törökkel –, amely belülről sokkal várszerűbbé teszi az épületet. A kulcsot a plébánián lehet elkérni, és vezetés nélkül mindenhová fel lehet menni, végigsétálni a gyilokjáró masszív ácsolatán, a harangtoronyba, amelyben kiállítás is van a templom történetéről, és helyet ad a felújításakor feleslegessé vált tárgyaknak: régi csillár, kandeláberek, régi képek stb. Itt a bejárat előtt található a kicsi ablakokkal – lőrésnek nagy – ellátott barbakán fal, amely már utólagos, inkább díszes kellék, mivel akkoriban, mikor épült, már a tatár veszély alábbhagyott – így védelmi szerepet nem játszott. Ahogy Karcfalván, úgy a nagyon sok székely templomvár esetében a harangtorony elkülönül a szentély épületétől, és a várfal részeként kapubástyaként is funkcionál. A hatást rombolja, hogy néha a magyar falusi templomokra jellemző barokk bádogsisakot kapott. A külön építésnek az oka, hogy földrengéskor a torony és a tömörebb templomépület másképp mozog, és nagyobb így különállva a „túlélési esélyük”. Nem törvényszerű, mert például a csíkrákosi és a kézdiszentléleki is egybeépült a templommal. A barokk vagy egyéb egyszerűbb toronysisakok pedig úgy kerültek oda, hogy az eredeti zömök tornyokon lévő, gúla alakú tetőzet az idők folyamán megsérült – leggyakoribb ok a már említett földrengések –, és mikor védelmi funkciójukat elvesztették, magasabbra építették és a kor építészeti „divatjának” megfelelő tetővel látták el.

A karcfalvi római katolikus templomvár

egyet sem említettem, pedig az illyefalvi templomot kettős várfal veszi körül. A térképen látszik, hogy mindet bejárni nagy feladat. Azon érdemes elgondolkozni, hogy a borutakhoz vagy a szlovákiai Gótikus úthoz – mely Gömör és Szepes gótikus műemlékeit fűzi fel – hasonlóan létre kellene hozni a székely templomvárak útját. Lehet, hogy tervben van, nem kizárt. Székelyföld kimeríthetetlen látnivalói között találjuk még a szintén kevésbé ismert lápokat, mocsarakat. Néhány kivételtől eltekintve leginkább profi és amatőr botanikusoknak érdekesek, de találhatunk köztük igazi különlegességeket is. A kézdiszentléleki templom, ahogy a madarak látják – Fotó: Nagy Botond

Természetesen ennél sokkal több templomvár van, például a sepsiszéki templomok közül

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Kitekintő

Túratipp a környéken – Erdély mélyének buffogó tava z útikönyveket lapozgatva, térképeket böngészve és székelyföldi emberekkel beszélgetve egy idő után feltűnik, hogy sok helyen vannak kisebb-nagyobb mocsarak lápok a hegyek között. Az egy Mohos-tó kivételével nem is nagyon lehet hallani róluk, pedig igazi gyöngyszemek vannak közöttük, medvék és prikolicsok (holtuk után farkassá váló emberek), bosszúszomjas szekusok „lakta” sejtelmes mocsarak, tőzeglápok, de okkal mellőzöttek is. Az egyik ilyen a valaha nagyobb kiterjedésű csíkszentkirályi Borsáros tőzegláp.

Nem tudom, hogy a legszebb-e, de nagyon jó hangulatú tőzegláp a Buffogó-mocsár Bálványosfürdő felett. A jól jelzett Büdös-hegyi tanösvényen – kék kör – megyünk fel a Bálványos Resorttól (régebben Grand Hotel). Elég nagy parkoló is van a hágón a buszmegálló mellett.

Rövid, másfél órás túra oda, ha nem állunk meg hosszabban sehol. Közepes emelkedőn indulunk fel megkerülve a szálloda körüli építési területet. Az első pihenő egy sírkő mellett van. Szárazajtai Józsa Izsák sírköve, aki leejtett a kénbarlangban két húszfillérest, és mire felszedte volna őket, megfulladt. Nem ő volt a kén-dioxid egyetlen áldozata a tanösvény második pihenőjét jelentő torjai Büdös-barlangban. Az utóvulkáni működés miatt az 1143 méter magas Büdös-hegyből állandóan gázok törnek elő. Túránk során néha lehet érezni is a kén szagát, de a természetes barlangokból nagy mennyiségben tör fel. Olyan töménységben, hogy a Büdös-barlang és a Timsósbarlang falán ki is válik a sárga színű kén, az utóbbin a fehér timsó (kálium-alumínium-szulfát) is.

Mindkettőben van ülőalkalmatosság, úgyhogy gyógyterápiára is alkalmasak, hasonlóan a mofettákhoz. A csíkszentimrefürdői mofettában mutatták be egy öngyújtóval, hogy milyen éles a határ a mofetta alján megülő kén-dioxid és a levegő között. Egy adott vonalon mintha elvágták volna a lángot. Kipróbáltuk a Büdös-barlangban is. Működött, bár abba A Büdös-barlang bejárata. A képnek nincs szaga, de a záptojás senki nem gondolt bele, hogy a hegyből kiszagot, már a felvétel helyszínén érezni lehet. ömlő gázoknak ugyanaz-e az összetételük a Büdös-barlangban, mint a mofettában. Nagyon közel, mindössze pár perc gyaloglásra van egymáshoz a két barlang. A Timsósbarlangot elhagyva egy nagyon meredek hegyoldalon vezet az út, úgyhogy drótkötelet helyeztek el kb. 50 méter hosszan, amit néhol muszáj használni. A drótkötél után is pont olyan meredek a hegyoldal, csak itt nincs drót. Negyedóra múlva egy meredek lejtőn megyünk le egy szélesebb útra, ahonnan a célunkig nincs jelentős szintemelkedés. Újabb negyedóra múlva útelágazáshoz érünk.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

hogy elüldögéljen egy térdig érő, szódavízzel teli tavacskában, mikor lentebb is több kiépített fürdő van (Apor lányok feredője, Mikes fürdő stb.). Semmit nem von le a táj egyedi hangulatából, szépségéből. A piros háromszög jelzés megy tovább a nem messze lévő gerincre, ahol a Szent Anna-tó felé vivő kék kereszt turistajelzésbe torkollik.

Kicsike tavacska a Buffogó-lápban

A Salvamont irányjelző táblái az irányt jól mutatják, az időt is, a szintadatok rendszerét nem sikerült megfejtenem. Itt kettéágazik a kék kör. Ha a széles útról balra fel indulunk, akkor a Gyilkos-barlang érintésével visszajutunk a Büdös-barlang alá. A Gyilkos-barlang és Madártemetőnek a neve ugyan baljósabb, de kevésbé érezni a bejáratánál a kénköves miazmát. Ha csak kitérőt teszünk a barlanghoz, akkor egy nagyon meredek, 10 perces emelkedővel számoljunk. Az útelágazás környékén váltja a bükköst a fiatalos nyírfás, amely a nedvesebb élőhelyet jelzi. Kb. fél óra után csatlakozik a piros háromszög jelzés, ami a Bálványos-patak völgyében vezet le Bálványosfürdőre. A két jelzés 50-100 méteren fut együtt, mikor megérkezünk a Buffogó-láphoz. Gyönyörű, ligetes kis láp, szépen karbantartott pallóút vezet rajta körbe. A láp közepén van egy kis, a felirat szerint mesterséges tó, amely állandóan pezseg-buffog a feltörő gázoktól.

Nem találkoztam medvével, még a láp tündérével sem, viszont turistákkal, gyógyulni vágyó emberekkel igen, akik kifogyhatatlanok a történetekből, mondákból akár a Büdös-barlangban elegyedünk szóba egymással, akár Székelyföld bármely szegletében.  Külön köszönet Tövissi Zsolt műemlékvédelmi szakmérnöknek az értékes információkért. Felhasznált irodalom: Gyöngyössy János: Székelyföldi vártemplomok Farkas Zoltán: Székelyföld Zsigmond Enikő: A Hargita-hegység turistakalauza

Térkép: Bába Imre

Nem érezzük a kén szúrós szagát, mert itt túlnyomórész szén-dioxid tör fel, bár a nagyobb „buffogások” környékén van némi sárgás kiválás is, ami más gázok jelenlétére is utal. Érdemes hosszabb időt eltölteni, csak úgy merengeni ezen a bájos helyen. Az sajnos látszik, hogy az interneten fellelhető képekhez képest sokkal kevesebb a víz a tavacskában. Azzal szemben semmi fenntartásom sincs, hogy mesterségesen hozták létre, de az, hogy fürdés céljából alakították ki, már annál véleményesebb. Mi a kénkőnek menne fel bárki – a legközelebbi állandóan lakott település a 10 km-re lévő Torja – a hegyek közé 1000 méter magasra,

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Jelvényvadász

Valamikor régen misztikus lények járták a balatoni tájat. Emléküket fák és sziklák, barlangok és épületek őrzik, Írta: Lánczi Péter illetve számtalan rege szól rejtélyeikről. Aki a nyomukba ered, ma is rálelhet titkos zugaikra, és akár a hangjukat is meghallhatja.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Vadlányok és tündérek titka a Balatonfelvidéken

Fotó: dr. Szentes Szilárd

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Jelvényvadász em ez az első alkalom, hogy jelvényszerző rovatunkban Szádeczky-Kardos Géza túrái közül válogatunk. Mostani tematikánk fókuszában azonban nem várak, hanem a balatoni táj különleges lényei szerepelnek, akiknek emlékét a népnyelv és a földrajznevek is megőrizték. A természetjárás és a néprajz szeretetéből született túramozgalom nem csupán elkalauzol e táj hiedelmekkel felruházott látványos helyszíneire, de azok különleges adottságaira is igyekszik magyarázatot adni. Aki belevág eme tetszőleges sorrendben és útvonalon teljesíthető, 35 állomásból álló túrába, annak a Balaton-felvidéki táj sok újdonságot fog feltárni természeti és népi értékeiből.

Egy dolomit sziklataréj rejti a vállusi vadlánlikat Fotó: Pálvölgyi Krisztina

Vadlányok és banyák, tündérek és sárkányok nyomában Indulás előtt érdemes tisztázni, kiknek vagy miknek eredünk a nyomába, mert bár lehet, nem tartunk az örökre rabul ejtő vadlányoktól, a banyák átkától vagy a pokol kapuktól, a titkos rejtekeikhez vezető úttól viszont néha érdemes. Némelyik helyszín ugyanis a csúszós, omladékos terep miatt nehezen megközelíthető, vannak barlangok, melyek szűk járatai balesetveszélyesek, ezért nem árt óvatosnak lenni, mindig tájékozódjunk a helyi viszonyokról.

Természetesen az esetek többségében szó sincs veszélyes vagy nehéz kihívásról, ugyanakkor a GPS sokat segít a helyek megtalálásában. Jó, ha van nálunk fejlámpa, télvíz idején pedig csúszásgátló és túrabot.

A gyenesdiási Vadlán-liktól a csabrendeki Banyavárig

Az egyik leghíresebb vadlánlik a gyenesdiási Fotó: dr. Szentes Szilárd

Na de kik azok a „vadlán”-ok, akiknek misztikus jelenlétét számos földrajzi név is megörökítette? Első túránkon a Keszthelyi-hegységben eredünk a nyomukba, legelőször Gyenesdiás környékén. A legendák szerint a balatoni hegyekben „vadlánok” (vadlányok) élnek, akik mezítláb járnak, hosszú szőke hajuk eltakarja keblüket, egyetlen ruhájuk a derekukra kötött kendő. Egész nap a réteket, ligetes erdőket járják dalolva, szép időben sziklákon, például a Gyenesdiás feletti Pad-kőn melegednek, éjjel pedig hatalmas fák odvában vagy sziklahasadékokban húzzák meg magukat. Alakjuk ritkán sejlik fel az erdő ködjében, leginkább csak messziről hallatszó énekük árulkodik létezésükről. Aki a nyomukba szegődik, azt magukkal csalják, és örökre foglyul ejtik. Sok halászlegény járt már így, akiket a hajnali csendben teljesen megbabonázott az énekszó, ami felcsalta őket a györöki Szerelem-dombra, és többé nem kerültek elő. A vadlányok egyik titkos rejtekét Gyenesdiás közvetlen szomszédságában, a Tücsök-domb nyugati peremén találjuk.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

banyafát láthatunk. A falu büszkesége voltaképpen egy hatalmas, 10,35 méter átmérőjű csonka fekete nyár, amit 2019-ben beneveztek az Év Fája versenyre. A fa aljában hárombejáratú odú képződött, melyben hét-nyolc ember is elfér. A legenda szerint a nagy méretű üreg régen banyák tanyája volt, akik a fa felső, égre nyíló kijáratán keresztül bőregérré változva közlekedtek.

A Vadlánlik látványos sziklapárkányát egykor a víz, majd a szél formálta, illetve az ember is bővítette, így keletkezett a 18 méter hos�szú barlang, amely szabadon, utcai ruhában is látogatható. A már említett vadlánytanyától, a Kígyós-völgyben megbúvó látványos Padkőtől egy kőhajításra találjuk a Banya-lika érdekes sziklaformáját, ahol állítólag éjjelente vénasszonyok suttogása hallatszik. Itt, az élére állt, áthalmozódott sziklalapok kártyavárszerűen egymáshoz támaszkodva hozták létre azt a 3 méter széles és 2,5 méter magas, befelé szűkülő álbarlangot, melynek végén egy kis ablaknak köszönhetően az égre is kiláthatunk. Innen pár kilométerre északra, Vállus határában is vadlánlikakat jelöl a térkép. Az Országos Kéktúráról leágazó zöld kereszt jelzésen, a kilátóval bíró Láz-tető lábánál élére állt rétegződésű dolomitsziklataréj oldalában 2-3 méter magas barlangnyílásokat láthatunk, továbbá egy kihelyezett táblát, amely a környékbeli vadlányokról regél. A keszthelyi hegyek másik oldalán fekszik Rezi, melynek várától nyugatra, a Púpos-hegy aljában két, hévizek hatására kialakult üreg bújik meg. Az egyik a Vadlány-sziklaeresz, a másik a 19 méter hos�szan kitisztított Vadlány-forrásbarlang, melyben kis méretű cseppkövek, cseppkőzászlók figyelhetők meg. Utóbbi sziklaodút a legtöbb térképen Húsvéti-ülőfás-barlang néven tüntetik fel. Továbbhaladunk északnak, ahol Vindornyalak nyugati határában egy „ezeréves”

Be is bújhatunk Vindornyalak „ezeréves” banyafájának törzsébe Fotók: Kovács János

Nagygörbő lenyűgöző bazaltsziklái banyafát is rejtenek Fotó: Pálvölgyi Krisztina

Vindornyalaktól északra fekszik a bazaltutcájáról híres Nagygörbő. Aki járt már itt, az tudja, hogy ezt a látványos utcát nem a faluban, hanem attól délre, a Kovácsi-hegy nyugati sziklás oldalában kell keresni. E pazar látványt nyújtó árok alján kőről kőre lépdelve haladunk felfelé, mígnem egy ponton felhágva a kőgerinc tetejére egy nagy törzsű, két hatalmas odúval bíró banyafára nem lelünk. A nagylevelű hárs a sziklalejtők fája. A kövek repedéseiben látványos gyökérzettel megkapaszkodó fa jól alkalmazkodott a körülményekhez, így nem csoda, ha méretével és formájával jeles fává avanzsált. A bazaltutcán további 160 métert megtéve érjük el a Vadlány-likot. Állítólag azért kapta a sziklaüreg a nevét, mert annak idején egy módos gazda világszép leánya beleszeretett egy betyárba, de az apa tőrbe csalta a

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Jelvényvadász Érdekes, hogy a népnyelv mégis a Banyavár elnevezést adta a helynek.

Meghonosodott kísértetlények

betyárlegényt, és pandúrkézre juttatta. A csalódott leány eszelőssé vált, elbujdosott, és ebben a barlangban tengette életét. Az üreget méretei, komfortossága, beosztása miatt sokan használhatták. A visszaemlékezések szerint a világháborúban katonák húzták meg magukat benne, az ötvenes évek beszolgáltatása elől a helyiek ide rejtették el terményeiket, illetve 1956-ban is több menekült húzódott be az üregbe. Ha jobban szétnéztünk odabent, kőasztalt, kő tűzhelyet és kőágyat is láthatunk a falakkal zárt sziklában. Zalaszántó legfőbb nevezetessége a Béke Sztúpa és a közelében álló Tátika vára. Ne hagyjuk ki ezeket a látnivalókat, amikor következő helyszínünket, az Asszonyvárat kutatjuk, ami régen a Tátikától északkeletre húzódó Farkas-hegyen állt. A 373 méter magas kúpon egy elfeledett vár sáncai látszanak. A helynév eredetéről – amit Banyavárként is ismernek – szinte semmit sem tudunk. Feltételezhető, hogy a régi német elnevezés lefordításából keletkezett. Banyavárat Csabrendektől 2 km‑re délkeletre, a Csúcsos-hegy kelti oldalában húzódó kiemelkedésen is találunk. Itt is felismerhetők még egy hajdani erősség 50, illetve 30 méter átmérőjű külső és belső sáncai, ami a hiedelem szerint vadlányok lakhelye volt. 60

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A nagygörbői bazaltutcának többszobás vadlánlika van Fotó: Pálvölgyi Krisztina

Többek között hazánk legnagyobb sztúpáját is útba ejthetjük Fotó: dr. Szentes Szilárd

Földrajzi és néprajzi kutatásunk során eljutottunk oda, hogy tisztáznunk kell, vajon a megvénült vadlányokból lettek-e azok a bizonyos „banyák”, avagy milyen asszonyokról is van szó: milyen kapcsolat van az elnevezések között? Szádeczky-Kardoss Géza túrafüzetében hosszas értekezést olvashatunk a témában, az ő kutatási eredményei és következtetései adhatnak választ a balatoni táj különleges helyneveire. A szerző az egykoron betelepített német ajkú lakosság magával hozott ősi legendáival, hiedelemvilágával magyarázza vadlányok balatoni megjelenését. A német hitvilágban felbukkanó „wildes weibsbild” (vad nőszemély) sziklákon, szikla várakban, barlangokban élő kísértetlény, aki szellemóra idején (este 11 és hajnali 5 óra között) járkál az erdőben, vagy keresztutak mentén rémisztgeti vagy megajándékozza a magányos arra járót. Más történetekben éneklő, az elesetteken és betegeken segítő, árvákat oltalmazó lényeknek festik le a „vad” nőket, lányokat. A német és a magyar „vadlányok” tulajdonságai elég sok hasonlóságot mutatnak,

így elég valószínű, hogy a nálunk is meghonosodott német folklór elnevezései lettek idővel magyarra fordítva.

Vadlányok kutatása során ne hagyjuk ki Tátika várának felfedezését Fotó: Gulyás Attila

Hitvilág és tapasztalat Lehet, már velünk is megesett, hogy éjszaka vagy hajnalban egy tó partján állva távoli hangokat, akár a messzi túlpartról is érthető beszédet hallunk. Hasonlót ritkán a hegyekben és

Az érzékek és a fantázia keveredése szülhette a mitikus lényeket Fotó: Adobe Stock

erdőkben is érzékelhetünk, és ha nem tudjuk, miről van szó, akár természetfeletti jelenségre is gyanakodhatnánk. Ha az ember nem látja a hang forrását, a fürkésző szemek hajlamosak olyan dolgokba is különöset látni, ami csupán a környezet része. A szálló ködben felsejlő fák, bokrok, sziklák formái, esetleg állatok mozgása mind-mind beindíthatja az ember fantáziáját, különösen, ha énekhangot vagy beszédet hallunk hozzá. A népi hiedelmek sok esetben valamilyen tapasztalásból születnek, amire aztán a képzelet próbál magyarázatot adni. Ugyanakkor a természeti jelenségeknek van valós magyarázatuk, amit a régiek még nem ismerhettek. Ilyen például a meteorológiai inverzió hangvisszaverő hatása. Az inverzió a levegő hőmérsékletének az a visszás állapota, mikor az alul lévő légrétegek hidegebbek, mint a felsők. Ezt a jelenséget többnyire télen, ködös időben vagy nagyobb vízfelületek felett tapasztalhatjuk, melynek réteghatárát a páratömeg teszi láthatóvá.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Jelvényvadász Kevesen tudják, hogy nem csupán a lapos szögben érkező fény, de a hasonló szögben érkező hanghullámok is visszaverődnek az inverziós felületeken. Az így terjedő hang messzire eljut, aki pedig hallja nem biztos, hogy be tudja azonosítani annak irányát és forrását. Gondoljunk bele, egykoron a lányok és as�szonyok munka közben énekeltek, a téli estéken is kihallatszott a fonóból az énekszó, ami megfelelő meteorológiai körülmények között messzire is eljuthatott. Ilyen esetekben a balatoni halászok akár „szirének”, avagy vadlányok jelenlétére is következtethettek, hiszen közel s távol nem láttak senki élőt. Tehát azok a hiedelemmondának nevezett történetek – amelyeket néprajzkutatóink adatközlői elmeséltek –, miszerint keresztutaknál, hidaknál, vízparton stb. hallani vélték a tájanként változó lények (boszorkányok, tündérek, vadlányok stb.) énekét, akár ezzel a fizikai jelenséggel is magyarázhatók.

A vízfelületek felett képződő inverzió könnyen okozhat érzéki csalódást Fotó: Fortepan / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Történeti Fényképek Gyűjteménye

A Tapolca Pokol-tavától Kapolcson át a Kab-hegy banyafájáig A napközben felmelegedett víz a hegyi tavaknál is létrehozhat inverziót. Ha aztán egy fiatal lány éjfél után osont le megmosakodni a tóhoz, annak neszei, kacagása, éneke akár több száz méterre is elhallatszott, beindítva a

A Pokol-liknak nevezett karsztos üreg a nép szerint Savanyú Jóska búvóhelye volt Fotó: Lánczi Péter

legények fantáziáját, megteremtve a tündérmesék világát. Ezek a rejtélyes hangok nemcsak szépet, hanem félelmet is kelthettek az emberben, s talán ezért is kapta a „pokol” nevet a Tapolcától északra fekvő tó, ami napjainkban már csak csapadékosabb időszakokban tárol vizet. Az egykor itatóként használt Pokol-tavat Zalahaláp felől érdemes megközelíteni. Ha már ott járunk, ne hagyjuk ki a megskalpolt Haláp hegy bányászat által feltárult bazaltkincseit sem, melyeket egy kényelmes tanösvényen járva lehet felfedezni. Pokol elnevezéssel innen néhány kilométerrel keletebbre, Kapolcs határában is találkozunk. A misztikus lények otthonának tartott Pokollik a falutól nyugatra, a Bondoró-hegy délkeleti sziklaperemében nyílik. A barlang 4,5 méter magas és 3,5 méter széles, háromszög formájú száját a fokozatosan alacsonyodó, 24 méter hosszú főág követi. A barlang teljes egészében bazaltban alakult ki. A barlangban talált cseréptöredékek közül a legidősebbek késő bronzkori darabok, ezért a barlang legalább háromezer éve ismert hely. Az innen pár száz méterre, a hegylábnál húzódó 77-es út mentén megbújó Mázas-kút is tematikánk része. A hajdanán mosóházzal, avagy „banyaházzal” bíró forrásról egyesek tudni vélik, hogy az kapcsolatban áll a Pokol-likkal. Erre bizonyíték nincs, de az tény, hogy mindkettőből hűs vizű forrás fakad. Kapolcs legizgalmasabb geológiai

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

érdekességét a panorámás Király-kő hatalmas kőzsákjai jelentik, amelyek a falu feletti kaptató bükkös, kőrises fiatalosában rejtőznek. A bástyákra emlékeztető sziklái miatt Attila várának is nevezett Király-kőhöz a sárga sávon lehet felkapaszkodni. Geológiai értéke mellett botanikai ritkaságokban is gazdag: piros madárbirs, széleslevelű nőszőfű, tarka nőszirom, turbánliliom és fekete kökörcsin is virít itt. A pompás kőfal aljában találjuk túránk egyik érintőpontját, a sziklába vágódott Banya-kürtő csodás képződményét. Akár egy tanösvény jelzésit követve is átgyalogolhatunk a szomszédos Taliándörögdre, ahol újfent banyák nyomába eredünk. A község központjában, a Klastrom kocsmával szemben találjuk a Mosó-kutat, amit banyaháznak is neveznek. Annak idején ezt a lépcsős, fapados mosóhelységet gyakran látogatták az asszonyok. Állítólag az éjféli órákban öregasszonyok halk pusmogása hallatszott felőle, de amikor valaki csendben odalopózott és belesett, senkit sem talált bent. Ki tudja, mi adta a legenda alapját: talán az aludni nem tudó öregasszo-

nyok éjszaka mosták a ruháikat. Taliándörögdtől északra is beleshetünk egy Pokol-likba, ami egy 6,1 méter hosszú fődolomitban mállási folyamatok által kibővült tektonikus eredetű hasadékbarlang. A bejárati tömb megrogyása miatt 1,3 méteres szakaszon kiláthatunk belőle az égre, de így sem árt, ha van nálunk fejlámpa. Következő állomásunkat még északabbra kell keresnünk a térképen. Ajka közelében járunk, ahol a Csinger-patak völgye feletti hegyoldalban, árnyas bükkösben egy félkör alakú, sötét lyuk tátong. A Pokol-liknak nevezett karsztos üreg a nép szerint a híres betyár, Savanyú Jóska rejteke volt. A szűk bejárat tágas belsőt rejt, ami 15 méter hosszú, 8 méter mély és 3 méter magas. Nem messze a Pokol-liktól találjuk a Kabhegy viharvert banyafáját. Ennek a több száz éves hársnak az alsó részén két nagy hasadás látszik, egyszerre akár többen is bebújhatnak a kiodvasodott törzs belsejébe. Úgy tartják, hogy éjszaka, illetve szeles időben azonban vándor lelkek, halott öreg banyák szellemei lakják a törzset. Susogva zúgó hangjuk a közeli tisztásra is kihallatszik.

Pompás panorámát élvezhetünk a Kapolcs fölé magasodó Király-kő kőzsákjairól Fotó: Magócsi Márton

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Jelvényvadász

A Szent György-hegyi Sárkányliktól a Káli-medencén át Óbudavár Banyaházáig A következő etapban a Balaton-felvidék talán legimpozánsabb bazalttakarós tanúhegyén kezdjük a felfedezőutat. A Szent György-hegy orgonásan aprózódott peremében 11 álbarlangot ismerünk. Ezek közül a Gyurkovits György által 1737-ben említett nagy méretű Sárkány-barlang (lik) sokáig nem volt beazonosítható, mert bejáratát suvadás következtében betemette a nagy mennyiségű görgeteges kőtörmelék. A Kaán Károly turistaház közelében a sziklák közül kiáramló hideg levegő azonban felkeltette a kutatók figyelmét, akik végül 32 méter tártak fel a hajdani álbarlangból. A szűk, csak barlangászok számára járható üreg egyedisége, hogy itt nyáron is 0 fokot mérhetünk, illetve a sziklái között gyakran látni jegesedést. Ennek a jelenségnek a népi magyarázata, hogy a hegy gyomrában egy alvó sárkány lakozik, akinek fagyos leheletét még 64

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Sárkány-lik Fotó: Gulyás Attila

a legnagyobb kánikulában is érzékelhetjük a hegy északi sziklalejtőjén.

Bujdosók lépcsője

Átnyargalunk a szomszédos Badacsonyra, amely tanúhegy nyugati oldalát 1936 óta

Fotó: Garancsi Kata

464 fokból álló lépcsősor ostromolja, és amin az Országos Kéktúra is felkapaszkodik. A Bujdosók lépcsője nevet viselő kőösvény az 1935-ös Rákóczi-emlékév alkalmából kapta a nevét. A lépcsősor mentén hatalmas bazalttornyok, törmeléklejtők kísérik utunkat, miközben sorra érintjük a kuruc kor kiemelkedő személyiségeiről elnevezett pihenőket. A Lorántffy Zsuzsáról elkeresztelt pihenő támfalát átlépve egy pár méteres apróköves ösvény vezet el a sziklafal aljában megbújó Banya-fülke sötétlő szájához. A Badacsony keleti oldalában találjuk soron következő banyaházunkat is, a Kanonok-forrást. A helynév nem, itt csupán a népi emlékezet tartja számon a banyák jelenlétét. Ugyanez igaz a következő célpontjainkra is; a köveskáli Nagy-Csere-kútra, a szentbékkállai Öreg-hegyi-forrásra, a köveskáli Városkútra, a kővágóörsi Mosó-forrásra, az óbudavári Mosó-kútra. Annak idején eme házakkal ellátott mosómedencéknek a pallóin öblögették, „lapickálták” a sulykolófával a vászonneműt az asszonyok, miközben ment a terefere és a pletykálkodás. Ki tudja, milyen titkokat osztottak meg egymással, és mit gondoltak erről a férfiak? Lehet, a lányok, asszonyok és banyák közé időnként boszorkák is vegyültek?

Óbudavári mosóház – Fotó: Pálvölgyi Krisztina

Köveskáli városkút, Mosóház – Fotó: Abelovszky Tamás

Köveskál, Nagy-Csere-kút – Fotó: dr. Szentes Szilárd

Kővágóörsi mosóház – Fotó: Farkas Péter

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Jelvényvadász

A Tihanyi-félsziget leánylakásaitól Balatonfüred Sárkány-likáig A Tihanyi-félszigeten negyvenöt barlangot, rombarlangot ismerünk. Ezekhez jön még hét barlanglakás, azaz mesterséges üreg, amelyből kettőt leánylakásnak neveznek. A barátlakások részeként is emlegetett leánylakások a tihanyi Óváron lévő mesterséges üregek közül a legkeletibb cellák. A legenda szerint a faluból kikopott vagy kiüldözött bolond nőszemélyek lakták, de egy feljegyzés konkrét magyarázattal is szolgál a helynév eredetét illetően. Eszerint az egyik sziklaüreget egy özvegy zsellér, Keszi Ferenc vájta a remetelakásokhoz vezető gyalogút elején, ahol 1740–1750 között hajadon lányával lakott. A sziklalakástól feljebb is élt

Kihagyhatatlan tihanyi látnivalót jelentenek a barát-, illetve leánylakások Fotók: dr. Szentes Szilárd

Kieső helyen lelünk rá a Hármas-hegyiátjáróbarlang látványos sziklaüregére Fotó: dr. Szentes Szilárd

egy szegény ember, szintén egy ilyen üregben, akivel közösen volt szőlőskertjük. Keszi Ferenc halála után leánya egyedül élt tovább a barlangban egészen haláláig. Idővel mindkét üreg leánybarlangként lett emlegetve, de a hely Keszi lyuka néven is ismert. Következő sziklaüregünk tihanyi mércével számolva a nagyobb barlangok közé tartozik, de a Tündér-bújócska néven is ismert Hármashegyi-átjáró azért nem egy Szelim-barlang. A félsziget közepén, az Aranyház-gejzírkúp délkeleti szomszédságában lévő forráskúpmező északi részében található. Két nyílása van, amit 6,5 méter hosszan lehet átjárni. A közelmúltban az üreg a kőfejtő alkalmi pihenő- és raktárhelyiségének számított, de a népnyelv szerint régebben tündérek lakták. Innen nem messze, a szomszédos Hosszú-hegy nyugati lejtőjén terül el az „elátkozott erdő”, ahol számos odvas banyafát láthatunk. Az erdőtől északnyugatra magasodó Csúcsoshegyre is felkapaszkodunk, amely gejzírkúp nyugati oldalában egy 4,3 méter hosszú, 3 méter mély Vadlány-forrásbarlangot találunk. Állítólag az itt élő vadlányok éjszakánként énekeltek, hangjuk pedig idecsábította a tihanyi vár védőit. Később a sziklába árkot véstek, föléje őrtornyot is emeltek a katonák, aminek alapjai ma is látszanak. A mítosz úgy tartja, a vadlányok szeretik a szépet és a csillogást, ezért lakhelyük falait tömör kalcedonnal, sejtes hid-

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

rokarcittal és jáspissal díszítették. Csúcs-hegyi sziklaplatójukat 2006-ban fokozott védelem alá helyezték. Szintén tündér névre keresztelték azt a vadlányok lakta sziklaereszt, amit a Tihanyi-félsziget északnyugati részében, az Apáti-hegyen fogunk felkeresni.

Csúcsos-hegyi forrásbarlang – Fotó: dr. Szentes Szilárd

Infók a jelvényszerzéshez A Szádeczky-Kardoss Géza által gondozott A Vadlányok és tündérek titka a Balaton-felvidéken jelvényszerző túra 35 helyszínre kalauzol el, ahol kihelyezett kódok segítségével tudjuk igazolni ottjártunkat. A kódtáblák egyegy óralapot ábrázolnak, a rajtuk látható pontos időt kell lejegyezni a túrakalauzként is hasznos igazolófüzetbe. A helyszíneket részletesen bemutató, a velük kapcsolatos legendákat, megfigyeléseket tárgyaló kiadványt túra-, illetve térképboltokban lehet megvásárolni. Aki az érintőpontok közül 18-at felkeres, annak kitűző jár, az összes helyszínt bejáró teljesítő oklevelet és szépen kivitelezett, sorszámozott fémjelvényt kap jutalmul. A bejárás nincs útvonalhoz vagy időhöz kötve, tetszőleges módon gyalog vagy kerékpárral teljesíthető.

Erről a látványos sziklaereszről úgy tartják, hogy hajdanán, vihar idején ide húzódtak be a tündérek. Pár évtizede innen még csodás kilátás nyílt az Aszófői-öbölre és az északi part hegyeire, mára azonban fák és bokrok takarják a panorámát. A Tündér-sziklaeresz méreteit és látványos formáját leginkább alulról szemlélve mutatja meg. Elhagyjuk a számos látnivalót, értéket magába foglaló Tihanyi-félszigetet, és a szomszédos Balatonfüredtől északra eső Felsőerdőben folytatjuk a misztikus lények kutatását. Balatonfüredről a sárga kereszt jelzésen, szőlősök mentén indulunk a Sárkány-lik rejtélyes üregéhez. A barlang a Recsk-hegy oldalában egy 70 méter hosszú, 4,5 méter magas sziklafal jobb oldalán helyezkedik el. Keskeny ösvényen közelíthető meg. Hossza 4 méter, magassága 3 méter. Lentről nézve nem csak a barlang, maga a szikla is impozáns látványt nyújt.  Forrás: Szádeczky-Kardoss Géza / A vadlányok és tündérek titka a Balaton-felvidéken

340

N 0

ecl

20 20

240

60 E de

260 W

320

28 0

0 30

220

E 100 0 12

140

160

20 0

10 km

Térkép: Bába Imre

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Rejtett kincseink

Fotó: Adobe Stock

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Szer monostorától Ópusztaszerig Írta és fotók: Konfár Tibor

Ópusztaszer közelében, a Nemzeti Történeti Emlékpark területén évszázadokon át egy bencés monostor állt. A tihanyi apátság méreteivel vetekedő épület utolsó, műemlék jellegű falmaradványai egészen a múlt század derekáig fennmaradtak. Az ezeresztendős romokat az 50‑es évek elején parancsra lőtték szét a Magyar Néphadsereg kaposvári harckocsizó alakulatának tankjai.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Rejtett kincseink éhány sutyiban dohányzó katona és egy dühös, ám nem túl nagy szellemi képességekkel megáldott alhadnagy – ennyi elég is volt ahhoz, hogy Szer monostorának szinte napjainkig fennmaradt, évezredes falai végleg a porba omoljanak. Ha a derék bakák nem a fal mögé bújva füstölték volna el a napi adagjukat, vagy ha akár csak egy cseppnyivel több sütnivaló szorult volna a néphadsereg felháborodott elöljárójának fejébe, akkor talán még ma is megcsodálhatnánk a közel ezer esztendőn át megmaradt, hét méter magas falakat. A szomorú valóság azonban az, hogy a tiszt megelégelte, hogy a honvédek rendszeresen a monostor romjainak fedezékébe bújva dohányoznak, ezért néhány jól irányzott lövéssel szétlövette a magyar történelem egyik legértékesebb műemlékének utolsó maradványait.

Felháborító – mondhatnánk minderre, de akkoriban sajnos a műemlékvédelem még gyerekcipőben járt, az ateista nézeteket valló politikai légkörben pedig nem igazán tisztelték a régi, történelmi romokat, különösen az egyházi, szakrális jellegű emlékhelyeket. A leomló téglákat a katonák sátornehezéknek, a lakosság pedig építőanyagnak hordta el. Alig néhány év elteltével már a nyoma sem látszott az ősi templomnak. Csongor Győző gimnáziumi

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Szer monos torának falai még magasan állnak Pallavicini Ede 1832-ben készített festményén

A fenti festményhez hasonlítva jól látható, mennyit pusztult a fal 1861-ig

tanár, aki a 20-as években diákként még maga is rendszeresen felkereste a romokat, így mesélt minderről a Délmagyarország című lapban 1994-ben: „Legszomorúbb látogatásom az 50-es évek elejére esett, amikor meggyőződtem annak a hírnek valóságáról, mely szerint néhány évvel azelőtt honvédségi harckocsik »gyakorlat« közben kidöntötték az Árpád-kori monostormaradvány utolsó falát, s a téglákat elhordták a közeli táborba sátorlap nehezéknek. Olyan alapos munkát végeztek, hogy társaimmal csak félórás keresés után akadtunk rá a nyomokra. Néhány év alatt a galagonya- s bodzabokrok dzsungelja lepte be azokat…”

„Messzelátó hegy gyanánt szolgált” Az Ond vezér törzséből származó Bor-Kalán nemzetség ősi monostorának teljes pusztulása különösen fájó annak tükrében, hogy alig kétszáz esztendeje falai még mindenhol magasan álltak, abban az időben akár még a teljes rekonstrukció is szóba jöhetett volna. A 19. század elején az egykor négy robusztus toronnyal ellátott hatalmas épület egyik román stílusú, Árpád-kori eredetű tornya is dacolt még az idővel, ezt az itt tanyázó élelmes betyárok messzelátóként hasznosítottak. Ez lett az építmény veszte. Ezt onnan tudjuk biztosan, hogy az 1800-as évek elején Pusztaszeren járt Katona József is papírra vetette a torony elpusztításának okait A kecskeméti pusztákról című tanulmányában:

„…de mivel abba zsiványok és útonállók fészkelték magokat, és e temérdek síkságon, mintegy messze látó hegy gyanánt szolgált… az emberi bátorságra való ügyelés a tornyot lerántatta.” Nagyjából innen datálhatjuk a a monostor tudatos elbontásának, lakosság általi lassú széthordásának kezdetét, amely többé-kevésbé egészen a millenniumig, azaz 1896-ig tartott. Bár Göndöcs Benedek címzetes pusztaszeri apát és Rómer Flóris 1882 tavaszán ásatásaik során mindössze egy hét alatt feltárták az elpusztult templomot, a kiásott alapfalakat a „szorgos” helybéliek nem sokkal később kibányászták és elhordták. Munkájuk azonban nem volt teljesen hiábavaló, mert közel egy évszázaddal később az általuk feltárt háromhajós bazilika szolgált alapul a modern kori kutatásoknak.

Szer monos torának 3D-s rekonstrukciós képe egy animációs filmből

Ezen az 1909‑es fotón még jól kivehetők a monostor romjai az Árpád-emlékmű hátterében

mert ott ejtették meg a szerét az ország egész dolgának. Majd a vezér azt a helyet Ondnak, Ete apjának adta a Tiszától a Botva-mocsárig és a Körtvélytótól Alpár homokjáig…” Az első országgyűlés emlékére az ősi monostor falai mellé egy szépen faragott, igényes Árpádemlékmű került, melynek alapkövét 1896. június 27-én rakták le, az avatására pedig 1897. május 21-én, egy országos méretű ünnepség keretében került sor. „…az ülő alak Árpád fejedelem szobra, amely az emlékművet megkoronázza. Maga az emlék egy görög csarnok a legszigorúbb dór stilben… Elül hatalmas oszlopsor disziti, mig keskenyebb oldalán

A tudatos pusztításoknak végül a honfoglalás ezredik évfordulója körül fellángoló hazafias lelkesedés vetett véget, amely magával hozta a történelmi műemlékek megóvását, sőt elősegítette újabb emlékhelyek építését is. Ebben az időszakban különös jelentősége volt Pusztaszernek, ugyanis senki sem vonta kétségbe Anonymus Gesta Hungarorumának szavait, miszerint ezen a helyen volt az első nagy törzsi gyűlés, amelyet manapság ország gyűlésnek is mondhatnánk: „Azt a helyet, ahol mindezt elrendezték, a magyarok a maguk nyelvén Szerinek nevezték el azért,

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Rejtett kincseink

oszlopok által alátámasztott architráva-kövek, amelyeken két hatalmas oroszlán terjeszkedik, mint az erő és méltóság kifejezői” – írja róla Erős Gyula a Pesti Napló 1896. június 27-i számában. Az emlékmű Berczik Gyula építész, műszaki tanácsos tervei szerint épült, a szobrok Kallós Ede szobrászművész keze munkáját dicsérik.

Napjainkra ennyi maradt a monostorból

Búcsújáró hely lett, és ma is az A millenniumi és a 20-as, 30-as évekbeli fényképeken, az Árpád-szobor mögött még jól láthatóak Szer monostorának maradványai is, melyet némileg restauráltak, mellé keresztet állítottak, megóvott falaira pedig szentképeket helyeztek el. Pusztaszer a századfordulón, majd a két világháború közti időben is afféle polgári kiránduló- és búcsújáró hely volt, ahova gyakran látogattak ki szegedi családok, egyetemisták és a környékbeliek is. „A tanulmányi kirándulás arra is szolgált, hogy ilyenkor a biológus tanárjelöltek összemérjék futballtudásukat a gyógyszerészhallgatókkal” – írja Csongor Győző, aki szegedi diákként, majd később tanárként is gyakran járt ki a romokhoz. Tőle tudjuk azt is, hogy miként nézett ki egy népesebb, szervezett rendezvény például 1902-ben: „…a kivonulás Szegedről Pusztaszerre részint kocsin, részint Kistelekig vasúton s onnan kezdve gyalogosan történt. Az érkezést sátorverés, táborba szállás követte. A szobor mellett két sátrat 72

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Képeslap 1907‑ből: a monostor romjai kereszttel és szent képekkel a falain

vertek: egyiket az Árpád Egyesület, a másikat a közönség részére. Tízezernyi tömeg előtt Várhelyi József plébános tartott misét fényes segédlettel, mely alatt Zsák Lajos tanító régi egyházi énekeket adott elő…” Az évről évre megrendezett ünnepségek során elsősorban Árpád vezérre emlékeztek, ám mivel az összejövetelekhez mindig kapcsolódott szentmise is, a helyiek „szobori búcsú” néven kezdték el emlegetni ezeket a megemlékezéseket. Ez az 1947-ben megszüntetett régi, szép hagyomány a 2007-es esztendőben, Árpád vezér halálának 1100. évfordulóján éledt újjá Ópusztaszeren. A honfoglaló magyarság vezérének tiszteletére ekkor tartották meg az új évezred első szobori búcsúját, melyet azóta minden évben, szeptember első vasárnapján

és akkoriban az sem volt utolsó szempont, hogy ugyanezeken a parcellákon, az egykori Pallavicini-birtokon kezdődött meg 1945-ben a földosztás is.

újra és újra megrendeznek. A hagyományokhoz híven ilyenkor a környékbeliek lovas kocsikon, fogatokon érkeznek az emlékműhöz, az egykori bencés monostor hírmondónak megmaradt romjai közt pedig hosszú évszázadok után újra szentmiséket celebrálnak.

2007-ben éledt újjá a szobori búcsú, azóta minden év szeptember első vasárnapján tartják Fotó: Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

„Trogmayer elvtárs régész, ássa ki a honfoglalást” A kor egyik legjelentősebb tudós-politikusának, Erdei Ferencnek a szavai ezek, melyek Trogmayer Ottó visszaemlékezései szerint 1970 kora tavaszán hangoztak el az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark létrehozására megalakult emlékbizottság első ülésén. Erdei Ferenc szívügyének tekintette egy emlékhely létrehozását azon a helyen, ahol Anonymus szerint a honfoglalás befejeződött,

A Rotundában megtekinthetjük a monostor ásatásai során előkerült leleteket is

Ma már furcsának tűnő vélemények is szerepet játszottak az ötleteléskor, ugyanis többen javasolták, hogy inkább ne is Ópusztaszeren legyen az emlékpark, mert itt nagy területen vonnának ki jó minőségű földeket a termelésből, hanem tegyék máshova. Ezt a javaslatot természetesen gyorsan elvetették. Az egykori monostor feltárásában és a Nemzeti Történeti Emlékpark kialakításában oroszlánrésze volt a munkálatokat vezető Trogmayer Ottó egyetemi tanárnak, aki régész és muzeológus is volt egyben. Nyaranta hat-nyolc hetes kurzusokban, sátrazással egybekötött építőtáborok keretében folytak a munkák, melyekbe a megye középiskolás diákjai, ipari tanulói, majd a későbbiekben a tanárképző főiskolások is bekapcsolódtak. A visszaemlékezések szerint a különösen jó hangulatú ópusztaszeri ásatásokra özönlöttek a diákok, feljegyzések szerint ez volt az egyetlen építőtábor az országban, ahova csak protekcióval lehetett bejutni. Közel ezer önkéntes dolgozott a romok feltárásán, túlnyomó többségük társadalmi munkában.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Rejtett kincseink

Az 1970 és 1976 között végzett ásatások idején a monostor romjai az 50-es évek pusztításai miatt már nem voltak láthatók a felszínen, ennek ellenére sikerült feltárni azokat az omladék által megvédett, régebbi építési periódusokból származó falmaradványokat, melyek végül szépen megrajzolták az egykor monumentális épületegyüttes szinte teljes alaprajzát. A monostor körüli temetőben nagyon sok, szám szerint összesen 961 korabeli sírhelyet is sikerült feltárni, melyekből rengeteg értékes lelet került elő. Szer monostorának napvilágra került emlékei és a millenniumi Árpád-emlékmű mellé egy kunhalomra emlékeztető, grandiózus múzeumi főépületet álmodott meg 1978-ban a szegedi Csomiterv vezető építésze, Novák István:

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A magyarok bejövetele Feszty Árpád festőművész körpanorámája a honfoglalásról Fotók: Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

A régészeti feltárások során rengeteg lelet került elő Fotók: Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

„Nem tagadom, az ősi forma hatott rám. Szentesen nőttem fel és a múzeum igazgatójának a fia barátom volt, ezért családi körben sokat hallottam a népvándorlásról. És, mint alföldi gyereket, mindig is izgatott, miért van annyi domb a mezőn… Később Trogmayer Ottó beavatott néhány régészeti titokba… Készültem a históriából, ezért is terveztem kupola alakúra a főmúzeumot, ami az emlékpark központja. így szeretnék emlékeztetni a formakultúra segítségével történelmünkre.” Ebben az épületben, az úgynevezett Rotundában helyezték el Feszty Árpád Magyarok bejövetele című hatalmas körképét, melyet közel négy esztendőn át tartó helyreállítási munkálatokat követően 1995. július 14-én adott át Ryszard Wójtowicz vezető restaurátor a nagykö zönségnek.

A Kárpátaljáról áttelepített eredeti Vereckei Milleniumi Határkő-emlékmű 2015-ben lett felállítva

A 2019-ben átadott Árpád és vezérei emlékmű az emlékpark egyik legszebb látnivalója

A Nemzeti Történeti Emlékpark napjainkban Jelenleg Ópusztaszer egy igazi családi kirándulóhely, az egykori templom, a Rotunda és az Árpád-emlékmű körül ugyanis évről évre egyre újabb szobrok és kiállítások születnek, melyek a történelem felidézése mellett a szórakozásra is hangsúlyt helyezve segítik az ide látogatók kikapcsolódását. Az emlékpark kétségtelenül egyik legnagyobb hatású alkotása a monostor melletti dombon 2019-ben felavatott „Árpád és vezérei” szoborcsoport, melyet legtöbbször csak a kirándulók népes hadának gyűrűjében lehet lefényképezni. Történelmi szempontból talán a legérdekesebb és egyben a millenniumi Árpád-emlékműnél is valamivel idősebb az eredetileg 1896-ban a Kárpátok bércein felavatott, hányatott sorsú, Vereckei Millenniumi Határkő Emlékmű, amely még szovjet katonai emlékműként is szolgált, mielőtt 2015-ben Ópusztaszeren felállításra került. A Dél-Alföld mezővárosainak és tanyáinak jellegzetes népi építészetét hivatott bemutatni a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, egyszerűbb nevén a skanzen. Az itt található, szépen helyreállított és berendezett épületek, mint a szélmalom, a tanyasi iskola, a Pallavicini-kápolna, a szatócsbolt, a makói és a szegedi lakóházak vagy éppen a csongrádi halász portája, a múlt század első felében ezen a tájon élő és dolgozó alföldi emberek életének helyszíneire kalauzolják el a látogatókat. A skanzen közelében

Pallavicini Alfonz 1850-ben épített kápolnájának rekonstrukciója a skanzenben

Ópusztaszer skanzen, szegedi alsóvárosi porta

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Rejtett kincseink

kialakított „Szeri Gyógynövényház és kert” a kora középkori kolostori kertkultúrát idézi fel, napjaink kertészeti elemeivel és egy interaktív szárító-feldolgozó részleggel kiegészítve.

Anonymus szobra a Körtvély-tó, (az egykori Tisza-meder) mellett kapott helyet

Az emlékpark egyik leghangulatosabb helyszíne az Anonymus krónikájában is megemlített egykori Körtvélytó részleges rekonstrukciója, amely lényegében az innen ma már hat kilométerre kanyargó Tisza szabályozás előtti medre volt. A középkori kolostor ugyanis egykor a Tisza-parton állott, ezért az emlékpark vezetőségének kérésére az Alsó-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság az egykori Tisza-medret helyreállította.

Az eredeti, 1896-ban faragott kőoroszlánok az emlékműhöz vezető sétány mellett üdvözlik a látogatókat

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Ha nem tudjuk, nem is vesszük észre, de az 1896-os Árpád-emlékmű jelenlegi szobrai egészen újak, alig negyedszázada készültek, ugyanis az eredeti alkotások gyorsan pusztultak, ezért a megóvásuk mellett döntöttek. A több mint százéves szobrokat Buzál Károly kőfaragó mester faragta újra 1997–1998-ban. Árpád vezér eredeti szobra a Rotundában látható, a régi oroszlánok pedig az emlékmű felé igyekvőket köszöntik az Árpád-tér bejáratánál. Az 1930-as években létrehozott, ám kissé félreeső helyen álló, igényesen faragott kőfoglalattal megépített „Árpád kútja” viszont ma is az eredeti helyén és formájában tekinthető meg. Igazi érdekesség az a harang, melyet a monostorkertben elhelyezett, fából készített haranglábon láthatunk, ugyanis ez szó szerint megszólalásig hasonlít a templom eredeti harangjához. Mindez úgy lehetséges, hogy Vályi Katalin régész 1993-ban, a monostor gazdasági udvarán fémek olvasztásához használt kemencéket, harangöntő gödröt és az eredeti agyag öntőforma darabjainak jó részét is megtalálta. Az öntőforma belső, fémmel érintkező részeit sikerült összeilleszteni, ezáltal a templom egykori harangját az M. Glattfelder Lúcia által rekonstruált, eredetihez hű öntőformában újra lehetett önteni. Így a székelyudvarhelyi Lázár Imre műhelyében 2007-ben elkészült harang hangja Árpád-vezér halálának 1100. évfordulóján újra ércesen zengve tölthette be a Szeri-puszta végtelennek tűnő rónaságát. 

Kissé félreeső helyen látható az Árpád-emlékművel egy időben elkészített, szépen faragott Árpád kútja. Árpád vezér eredeti, 1896‑ban faragott szobra jelenleg a Rotundában látható

Fotó: Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Túrapraktika

Fotó: Gulyás Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Erdei komfort a

nyugati peremvidéken

A rovatot támogatta: A Soproni- és a Kőszegi-hegység természetÍrta: Dömsödi Áron és Lánczi Péter járó létesítményekkel gazdagon kiépített, jól felszerelt terület. A parkerdők komfortját gondozott, ötletesen kiépített pihenőhelyek biztosítják, az erdei éjszakázás élményét sok helyen a fenyvesek hangulata fűszerezi. két hegységről könnyen átfogó képet kaphat az, aki 2-3 napos túrákban átszeli őket, ehhez pedig érdemes kint alvásra készülni. Míg a Kőszegi-hegységben elsősorban fedett, erdőmélyi pihenőhelyekre, a Soproni-hegységben főként kilátókra támaszkodhat az, aki

az erdőben töltené az éjszakát. Mindkét hegység kis területű, ezért kezdő bivakolók számára is ideális célpont, hiszen a kiszemelt éjjeli menedékek gyorsan, könnyen elérhetők, illetve elhagyhatók. Összegyűjtöttük a két hegyvidék legjobb éjszakázóhelyeit az Írott-kőtől a Magas-bércig.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Túrapraktika

Fotó: Gulyás Attila

Írott-kő – Fotó: Farkas Péter

A Kőszegi-hegység legszuperebb erdei menedékei Kőmenedék az országhatáron az írott-kői kilátó Az Írott-kőről mindenkinek más jut eszébe: az itt álló jellegzetes, bástyaszerű kilátó; a hegycsúcs, ami a Kőszegi-hegység, a Dunántúl, valamint az ausztriai Burgenland legmagasabb pontja (882 m); avagy az Országos, illetve a Dél-dunántúli Kéktúra kezdő- vagy végpontja. Mindezek mellett a vándorok menedékként is tekinthetnek a csúcson álló kőépületre, ami zárt terével – jó időben akár a kilátóteraszaival is – remek éjszakázóhelyet biztosít a nomádoknak. Az épület csupán száraz és szélvédett bivakolást ígér, priccsre, kályhára, vízszerzési lehetőségre ne számítsunk, de ennek ellenére is remek hely a behúzódásra. „Luxust” csupán az épület előtti padok jelentenek – ami kényelmesé teszi a piknikezést. A magyar-osztrák országhatáron álló, hangulatos fenyőtájjal körbevett kilátó körpanorámájában a Kisalföld síkján túl a Bakony széle, a Balaton-felvidéki tanúhegyek látszanak, az osztrák oldalon tiszta időben a Schneeberg, a Rax és a Hohe Wand, ritkábban a Kamniki-Alpok csúcsai tűnnek fel. Az Írott-kő csillagos égboltja is szuper élményt nyújt a derékaljjal és hálózsákkal felszerelt turistáknak, akik akár a kéktúra, a Kőszegihegység felfedezése vagy pusztán a kaland miatt választják szállásul a tornyot, biztosan 80

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

nem fognak csalódni az élményben. Ha pechünkre az egyébként egész évben szabadon látogatható kilátót egy nagyobb társaság elfoglalná, akkor sem maradunk menedék nélkül: a kilátótól pár méterre a kék út mentén (ahol a bélyegzőt is találjuk) fedett esőbeálló, padok és tűzrakó nyújt alternatívát a kényelmes táborozáshoz.

Otthonos erőd a város felett - Óház-tető A bivakos kéktúrázók elégedetten konstatálhatják, hogy a Kőszegi-hegységben haladó nyomvonal mentén több behúzódásra alkalmas építmény is áll. A már említett írott-kői kilátó után meg kell említenünk a Hét-forrást, ahol a frissítő vízfolyás és a

A Hét-forrás esőbeállója – Fotó: Dömsödi Áron

A rovatot támogatta:

Óház-tető – Fotó: Farkas Péter

kéktúrabélyegző mellett tágas esőbeállót, padokat és tűzrakót is találunk, melyek igazán komfortos táborozást tesznek lehetővé. Ha azonban ennél is autentikusabb kőszegi élményét keresünk, akkor az innen egy kilométerre fekvő Óház-tető nyitott várkilátóját ajánljuk. Hajdanán ezen a 609 méter magas hegyen állt Kőszeg első vára, egy 13. században emelt erősség, melynek megmaradt falaira 1996-ban építették rá a mai kilátót. Azon túl, hogy gyönyörű panoráma nyílik innen Kőszegre, Szombathelyre, a közeli tanúhegyekre, a Ságra és Somlóra, a Fertő tóra, valamint a szomszédos Ausztria pompás bérceire, bivakolásra is tökéletes a helyszín. A nagyobb túracsapatnak is puritán fekhelyet biztosító robusztus toronyépület és a tőszomszédságában álló esőbeálló egyaránt kiválóan védenek az elemekkel szemben, az itt található padok és asztalok, illetve tűzrakó pedig fokozzák a kintlét kényelmét. A hely környezeti báját kétségtelenül esti hangulata teszi egyedivé, melyet a közeli Kőszeg és a távolabbi városok pislákoló fényei

Borha-forrás – Fotó: Farkas Péter

Fotó: Farkas Péter

szolgáltatnak. Az Alpannonia túraútvonal által is érintett Óház-tető egyetlen hiányossága a víz, amit legközelebb a Hét-forrásnál (1 km) vagy a Kőszeghez tartozó Szabóhegy városrészben (1,5 km) vételezhetünk.

Az exkéktúrás pihenő csendje Idáig csak a kék sáv mentén található kőszegi pihenőkről esett szó, és bár felsorolásunk következő helyszíne is a kéktúra része, sőt pecsételőhelye volt 1977 és 1990 között, mára ez az útvonal elkerüli, és csupán csendes erdei piknikezőhelynek számít. Ez a Borha-forrás vagy Borha-kút, amit Velemtől északra, a piros kereszt turistaút mellett találunk. A bivakra csábító fenyves-bükkös hegylábon megbújó forrást 2015-ben felújították, azóta fekhelyet is adó esőbeálló, tűzrakó és padok biztosítanak lehetőséget a kellemes erdei kintléthez, akár éjszakázáshoz. Az egyszerű, kőből épült forrásfoglalásból általában működik a fakadás, de szárazabb időszakokban készülnünk kell saját vízutánpótlással. A Borha-forrás csendes környezete a Velem és Cák között kanyargó 14 km-es Források útja tanösvény egyik állomása. A hegység felfedezőinek mindenképpen a figyelmükbe ajánlanánk ezt a túrát, csakúgy, mint a Kőszegi-hegység rejtett(ebb) értékei elnevezésű jelvényszerző túra útvonalát, ami 31 km hosszan kalauzol a táj látványos, ugyanakkor kevésbé ismert részeire.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Túrapraktika

Fedett kilátók világa – a Soproni-hegység legjobb Hegyvidéki hangulat: a Magas-bérc kilátója A Soproni-hegység magyarországi részének legmagasabb pontján, 557 méteren álló, masszív fatorony körpanorámát kínál. Pedig a „csúcs” lényegében nem is érzékelhető a széles hegyhátat járva, hiszen éppencsak kiemelkedik belőle. A fenyőkkel kevert erdős, lapos hátak mögött az alpi előőrsök, a Schneeberg és a Rax monstrumai mutatkoznak a felső szintről nézve. A torony a hegység Soprontól távolabbi, turisztikailag kevésbé feltárt, ezért ritkábban járt részén áll, már csak emiatt is kiváló bivakhely. Fedett kilátószintje nem szélvédett, ezért itt főként nyári jó időben érdemes éjszakázni, viszont a csekély fényszennyezés miatt a helyszín elsőrangú csillagnéző pont. A kilátó körüli tágas réten pad-asztal garnitúrák, kuka és épített tűzrakó emeli a komfortot, vécé és forrás viszont nincs a közelben, utóbbihoz legközelebb Brennbergbányán vagy Ilonaaknán (Helenenschacht) juthatunk hozzá. A Magas-bércre éppen előbbiről, az osztrák oldalon fekvő üdülőtelepet is útba ejtve érdemes felkapaszkodni. (Ahol érdemes besétálni a

Magas-bérc-kilátó – Fotó: Dömsödi Áron

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Dömsödi Áron

központban található bányászemlékmű megtekintése végett.) Itt éjszakázva a második napon elindulhatunk nyugat felé a gerincen, ám ez az útvonal a hosszú erdei vándorláson kívül nem sokat tartogat. Keleti irányban 1-1,5 óra gyaloglás a Muck, a hegység központjában fekvő, látogatóközponttal és turistaházzal ellátott erdei telep, ahonnan már több útvonalon is elérhetjük Sopront.

Fotó: Dömsödi Áron

éjszakázóhelyei

A rovatot támogatta: Béke kilátó – Fotó: Dömsödi Áron

Távol mindentől: a Béke-kilátó (Poloskás-bérc) Brennbergbánya közelében, a Soproni-hegység félreeső hátai nak egyikén foglal helyet a Béke-kilátó fatornya. A deszkaemelvényről nézve a környék erdősége, völgyei és hátai mögött a Rax és a Schneeberg hatalmas tömege uralja a horizontot, de Brennbergbánya és Görbehalom épületei is látszanak, ahogy a Lajta-hegység is kiszúrható északias irányban. A tornyot körbe-

Fotó: Dömsödi Áron

fogó, tágas és lejtős réten semmilyen építményt nem találunk, és vízért is le kell ereszkedni a szomszédos völgyek valamelyikébe, viszont az emelet padlóján egy közepes csoport, kb. 4-5 fő is kényelmesen elfér. Mivel a kilátószint viszonylag alacsonyan van, a fáknak köszönhetően egyik oldalról szélvédett, ennek ellenére csak jó időben ajánljuk. Az elszigetelt helyzet miatt kevesen járnak ide, ez már a parkerdőn túli terület része, így aki itt bivakolna, biztos lehet benne, hogy egyedül tölti az éjszakát a határhegységben. A Béke-kilátót azoknak ajánljuk, akik rövid sétával szeretnék elérni éjszakai menedéküket, mégis a várostól távoli, békés célpontot keresnek maguknak. A csillagos égbolt, az Alpok hegyeiben pislákoló, távoli turistaházak fényei, valamint a közeli települések villódzása egész estére elegendő nézelődni valót biztosít. Tűzrakó, vécé vagy pad-asztal garnitúra azonban nincs a torony mellett. Innen indulva is a Tolvaj-árkot érdemes felfedezni, de a Muck is közel van.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Túrapraktika

Szalamandra-tó – Fotó: dr. Szentes Szilárd

Erdei összkomfort: a Szalamandra-tó és a Természetbarát-forrás A Sopron szélétől félóra sétára fekvő, duzzasztott Szalamandra-tó idilli táborhely annak ellenére is, hogy nappal népszerű a város természetjáróinak körében. Hírnevét erdős fekvésének és kiépítettségének köszönheti, hiszen a parton kialakított pihenőhely és a megbízható forrás vérbeli családi piknikezőhely. Éjszakára azonban elfogynak az emberek, és felszabadulnak a tűzrakó helyek, valamint a fedett esőbeálló is szabaddá válik, padlóján és asztalain 4-6 embernek biztosítva menedéket. Az igényesen kialakított, rendezett környezet kezdő bivakolók számára tökéletes választás felszereléseik kipróbálásához, és ha valaki nem lel komfortra, könnyedén visszasétálhat a városba. Az utcák közelsége viszont nem zavaró, éjjel nyugalmas és elszigetelt a két tavat tartogató, szűk völgy. A parton padok sorakoz84

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

nak, asztalok és tűzrakó helyek biztosítanak mindent a kényelmes időtöltéshez. A második napon a Ciklámen tanösvény felkeresése átfogó képet nyújt a Soproni-hegységről, hiszen a nagyrészt szintben kanyargó sétány az alpi hangulatot hordozó fenyvesek mellett öreg lombhullató erdőket és kilátót is felfűz. Érdemes átsétálni a Fáber-rétre is, a hegység legnagyobb szelídgesztenyéséhez.

Fotó: dr. Szentes Szilárd

A rovatot támogatta:

Bella Lajos-pihenő – Fotó: Dömsödi Áron

Egy otthonos menedék: a Bella Lajos-pihenő A Soproni-hegység szívében, a Várhely-kilátótól 5 perc sétatávolságra található a Bella Lajos-pihenő. A hegyháti, lapos placcon nyitott kunyhó áll, aminek főleg homokos padlója alkalmas éjszakázásra, és egyszerre 2-3 ember fér el benne. Az épületnek nincs ajtaja, és az ablakok sem zárhatók, mégis szélvédett menedék, és környezete is igen kellemes: előtte épített tűzrakó, padok és asztalok, az erdészet jóvoltából bekészített fa, valamint vécé biztosítanak majdnem teljes erdei komfortot. Vízért viszont a Hármas-forrásig kell ereszkedni, ami kb. 10 percre fakad a pihenőhelytől. Az erdő árnyékában fekvő helyszín Bella Lajos régészről kapta nevét, mivel ő tárta fel Közép-Európa legnagyobb kora vaskori települését a közelben. Egy rekonstruált halomsírt éppen a kunyhóval szemben találunk. A pihenőtől érdemes felkeresni a Várhely-kilátót, amiről a Soproni-hegység egyik legjobb panorámája nyílik: a Fertő tótól az Alpokig tart a látvány, de tiszta időben a Pozsony feletti Kis-Kárpátok is feltűnik, és a naplemente is zavartalanul élvezhető. Fölfelé vagy lefelé ajánlott végigmenni a Tolvaj-árkon, a hegység egyetlen szurdok jellegű völgyén. Maga a kilátótorony kialakítása miatt bivakolásra nem kényelmes, mellette viszont sátrak is elférnek. 

Expeditionist Shield Az Expeditionist Shield az egyik top modell a Columbia férfi télicipőválasztékában, amelyben találkozik a stílus és a funkció, elsődlegesen a téli időszak mindennapos munkába járó cipőjének tervezték. Felvehető egy lazább irodai nap öltözékének kiegészítőjeként, ugyanakkor tökéletes választás egy hétvégi programhoz, vagy a mindennapos ügyintézéshez a téli időszakban. A hideg napoktól a legfázósabbaknak sem kell tartani, hiszen a cipőbe a Columbia legújabb technológiai fejlesztése, az Omni Heat Infinity került, ami az eddig megszokott szintnél is magasabb mértékben képes a testhő visszatükrözésére. (x) Még több infó és vásárlás: columbia.hu

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

fotósarok

A novemberi Erdei kápolnák témánkra beérkező képek közül szerkesztőségünk zsűrije egy nem szokványos kápolna fotóját emelte ki. A Vértesben megbúvó, kilátónak látszó kis építmény kezdetben pihenőház volt, amelyet gróf Esterházy János építtetett feleségének. Az eredetileg félholdakkal díszített, „Török-toronynak” is nevezett házat később vadászkápolnává alakították át. A különleges történetű kápolnát ábrázoló remek fotót Seres László készítette, így ezúttal neki gratulálunk a Hónap Fotója címhez és az ezzel járó ajándékcsomaghoz.

Seres László: A csákvári Szent Ferenc-vadászkápolna „Hobbi drónfotós vagyok, és szeretek érdekes helyszíneket, tájakat, épületeket bemutatni képeimmel. Így találtam rá erre a kis eldugott kápolnára is Csákvár határában. Nem láttam még róla hasonló fotókat, ezért gondoltam, készítek párat. A kápolnát egy könnyed sétával meg lehet közelíteni, akár kisgyerekes családok is felkereshetik hétvégi program gyanánt.”

A többi pályamunkát a facebook.hu/turistamagazin oldalon találjátok.

Küldd be Te is a kedvenc képedet! A következő hónapok témáit és a pályázattal kapcsolatos információkat megtaláljátok a https://www.turistamagazin.hu/kiiras oldalon. A beérkező pályamunkákat 2023-ban is előszűrjük, és az így kialakult válogatás képei indulhatnak majd a Hónap Fotója címért. Továbbra is egy nyertes alkotást Ti választhattok ki a leadott lájkjaitokkal a hónap 20. napjáig a Facebook-oldalunkon. Egy másik fotót a szerkesztőség zsűrije emel ki, amely bekerül a következő lapszámunkba, készítőjét pedig ajándékcsomaggal jutalmazzuk.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Utolsó témánk 2023-ban (Zárójelben a beküldési határidő.)

December: A legjobb túra, amelyhez a Turista Magazin adott ihletet (november 12.)

A fekete-hegyi lávató peremén W W W.T E R M E S Z E T J A R O . H U

Ez a kellemes körtúra a Fekete-hegy napsütötte platóját mutatja be. Az egykori vulkán tufagyűrűjén felmászva tölgyes és feketefenyves ligetek, régi kaszálók szelíden hullámzó vidékét fedezzük fel a megszilárdult lávató alkotta fennsíkon. A lávafolyások közötti apró medencék nádasokkal szegélyezett tavakat rejtenek érdekes élővilággal. A plató pereméről több tisztás és sziklakiszögellés nyújt lenyűgöző kilátást, de a túránk elején érintett Eötvös Károly-kilátóból kapjuk a Káli-medencére, a Balaton-felvidékre nyíló legteljesebb körpanorámáját. Az ódon forrásházból csordogáló rétegvizet az Öreg-hegyi-kútnál a fonyódi hegyekkel kiteljesedett panoráma mellett, míg a Nagy-Csere-kútnál jegenyenyarak árnyékának oltalmában kóstolhatjuk meg. Visszafelé a Keleményes-kő mélybe zökkenő szikláinak hangulata, szőlők és présházak uralta tájképre nyíló panorámája késztet maradásra. Végül elvegyülünk Szentbékkálla ódon kőházainak hangulatában, míg a túra kiegészítésének lehetőségét kínálja a bizarr sziklaalakzatairól híres kőtenger a falu túlvégén.

A buszmegállótól kifelé indulunk a faluból a o jelzésen. A kilátó után a d jelzésen elhagyjuk a fennsíkot. Jobbra térünk a f jelzésen. Pár méter múlva a g jelzésen balra fordulunk a Nagy-Csere-kúthoz. Jelzetlen úton visszacsatlakozunk a f jelzésre. A Vaskapu-árkon felérve a tanösvény r jelzésén élesen balra indulunk. A Bonta-tónál a d jelzésre váltunk, ami visszavezet Szentbékkállára. A főutcán a o jelzésen érünk vissza a buszmegállóba.

Magasság méterben

350

300

250 200 1

9,6 km

1 km

Nyisd meg a túrát és a látnivalókat a mobilodon is a QR-kódot leolvasva!

Látnivalók 1

SZENTBÉKKÁLLA

Ez a terület lehetett a magyar törzsszövetség harmadik legfontosabb főméltósága, Kál horka nyári szállásbirtoka. A nemzetségükből származó Koppány lázadása után I. István elkobozta a területet, amely a királyi udvar szolgáival települt be. A falu nevének első fele Szent Benedekre, a birtokos bencésekre utal. Nagy Lajos király 1341-ben Tátika váráért cserébe a veszprémi püspöknek adta a környéket. A népi művészet remekeiként fennmaradt öreg kőházak és a környék színes kőzeteiből épített kerítések jellegzetes utcaképet kölcsönöznek a falunak.

A FEKETE-HEGY VULKÁNI PLATÓJA

Az egykori vulkán bazaltplatója egy tufagyűrű peremén belül kihűlt lávató megkövesedett felszíne. A látszólag sík felszín valójában néhány tíz méter magas kiemelkedések és apró medencék sorozata, amelyekben hat darab változó vízállású, 50–100 m átmérőjű tó található. Vízállásuk érzékeny az időjárásra, mélységük alig pár méter, így a párolgás gyorsan eltünteti őket. A mocsaras tavak tavaszi vízbőség idején kétéltűek nászától zajos, ilyenkor a békák mellett pettyes gőte is kerülhet szemünk elé.

SZENTBÉKKÁLLAI-KŐTENGER

A szelíden hullámzó, ligetekkel szabdalt mezőn meglepő látvány a sok, egyedi alakú sziklaforma. Szögletes éleikhez kerekdeden hajló horpadások, ívelt domborulatok társulnak, köztük hangulatos ösvények vezetnek. A kőtömbök a Pannon-tó partvidékén keletkeztek, a hullámzás koptatta, majd mélyebben lerakódó kavicsok és homokszemek rétegeit később kovasavas oldatok cementálták kemény kőzetté. A jégkorszak alatt a sarkvidéki szél kifújta a területről a puhább üledéket, így kibontotta az ellenálló tömböket.

EÖTVÖS KÁROLY-KILÁTÓ

A Fekete-hegy vulkanikus eredetű fenn síkjának peremére, a 369 méter magasan állított kilátóból csodálhatjuk meg a Káli-medence legszebb, legteljesebb panorámáját. Leglátványosabb a tanúhegyek sora, illetve szűk sávban látjuk a Balatont és a túloldalon Fonyód kettős hegykúpját is. Először 1950-ben, bazaltból építettek ide kilátót, 1978-ban ezt cserélte le a ma látható, vörösfenyőből emelt torony, amely egy emelettel magasabb volt, de villámcsapásban súlyosan megsérült. 2010-ben mentették meg.

Túrainfó KIINDULÓPONT:

Szentbékkálla, Petőfi utcai buszmegálló

VÉGPONT:

Szentbékkálla, Petőfi utcai buszmegálló

TÁV:

9,6 km

IDŐTARTAM:

3 óra

SZINTEMELKEDÉS:

352 m

SZINTCSÖKKENÉS:

352 m

ÁLLÓKÉPESSÉG: VÍZVÉTELI LEHETŐSÉG:

Öreg-hegyi-kút, Nagy-Csere-kút

A túra elején pár száz méteres kitérővel, a KL jelzésen érhetjük el a már 13. században említett töttöskáli templom romját.

TIPP!

Ha időnk és erőnk engedi, járjuk be a falu nyugati határában „hullámzó” Szentbékkállaikőtengert, az egyedi sziklaformációk alkotta természeti alkotást.

Vulkáni

szirtsorról a dunai kavicsra W W W.T E R M E S Z E T J A R O . H U

Kis mérete ellenére a Visegrádi-hegység az ország egyik legvadregényesebb tája. Az egykori vulkán roncsát kettévágta a szorost mélyítő Duna, a hegység központi részéről pedig pazar panoráma nyílik a folyóra. A kemény andezitbe mélyen bevágódott patakok kisebb-nagyobb szurdokokat hoztak létre, a lejtőkön, tetőkön és gerinceken pedig sok helyen ellenálló, látványos sziklaformációk dacolnak az erózióval. Túránkon a Visegrádi-hegység e jellegzetes képződményeinek mindegyikére találunk példát, így közepesen hosszú, de változatos vándorlásra készülhetünk. Először a Bükköspatak völgyén kanyargunk hosszabban, felfedezve a szűk patakvölgyek kellemes hangulatát, majd a Sikárosi-rét hegyek övezte, méretes rétjére érünk. Innen felkapaszkodunk a Duna fölé emelkedő Prédikálószék tömbjére, és ha sikerül elengednünk a verhetetlen panorámát, a vulkáni törmelékből összesült zord sziklasort kerülgetve ereszkedünk le a korábban fentről csodált Duna partjára, miután a völgy legendás helyszínét, a Szentfa-kápolnát megtekintettük.

Pilisszentlászlón a Szentendrei úton sétálunk a falu központja felé. Az út elágazása után balra, a o jelzésre térünk. A Sikárosi-rét végén a o jelzést követjük jobb felé. A Király-kútnál jobbra, a d jelzésre váltunk, melyen a Prédikálószékig emelkedünk, illetve a Vadállóköveken keresztül a Szentfa-kápolnáig ereszkedünk. A völgyben jobbra, a o jelzésen érkezünk meg Dömösre, a buszmegállóhoz.

Magasság méterben

625 500

3 1

375 250 100

2,5

7,5

12,5

14,6 km

1 km

Nyisd meg a túrát és a látnivalókat a mobilodon is a QR-kódot leolvasva!

Látnivalók 1

SIKÁROSI-RÉT

A hegyek keretezte medencében ülő egykori legelők és kaszálók ma facsoportokkal tűzdelt tágas tisztásláncolatot alkotnak. Eleinte csak erdőőri lak állt itt, de jó fekvése idevonzotta a gazdálkodni kívánó embert. A mára csak halmokból felismerhető Bükki-puszta majorsága a környéken jelentős területet birtokló (budapesti) Dreher család tulajdona volt. A házakból az 1950-es években egy hadgyakorlat miatt kiparancsolták a lakókat, akiknek visszatérniük már nem volt hová: az épületek súlyos találatokat kaptak.

VADÁLLÓ-KÖVEK

Göcsörtös sziklatornyok sorakoznak az erdőből kibontakozó gerincen, ahonnan parádés kilátás tárul fel a Dobogókő alatti meredek hegyvidékre. Ha közelebbről megvizsgáljuk a komor szirteket, kisebb-nagyobb kövekből álló vulkáni képződményt láthatunk. Az izzó kőzettörmelék és hamu a tűzhányó lejtőjén sült össze rendkívül kemény kőzetté. A lassan aprózódó szirtek ma vad sziklafogsorként tornyosulnak a Szőke-forrás-völgy fölött. A szirtek még nevet is kaptak alakjukról: pl. Attila sisakos feje, Függő-kő, Árpád trónja, Bunkó, Nagytuskó stb.

PRÉDIKÁLÓSZÉK

A 639 méter magas sziklás orom fenségesen trónol a Dunakanyar fölött, tetejére kilátó is épült, így még teljesebb panorámát élvezhetünk a jelentős meredekséggel alázuhanó hegy peremén. Szemben a Duna patkójával körülölelt Szent Mihály-hegy, hátterében a Börzsöny vulkáni tömege emelkedik. Keletre a Naszály tömege és a Visegrádi-hegység Duna felé lefutó gerincei uralják a látképet, de a visegrádi várat is könnyű észrevenni. Tiszta időben egészen a Mátráig elláthatunk. A kilátó webkameráján ellenőrizni tudjuk a kilátóponton uralkodó időjárást.

SZENTFA-KÁPOLNA

Dömös már a középkorban fontos búcsújáró hely volt, de a török hódítás ennek nyomát törölte, mígnem 1885 májusában a karján a kis Jézust tartó Szűz Mária képe felragyogott itt egy fiatal bükkfa törzsén. A csodának két libapásztor lányka volt tanúja, akik hírét vitték a jelenésnek. Népszerű szenthellyé vált a helyszín, búcsújárók áradata lepte el a völgyet és a falut. A tömeg megfékezésére az alszolgabíró és néhány csendőr egyszerűen kivágta a fát. A kápolnát a hívek ennek pótlására emelték néhány évtizeden belül. A közeli fákon ma is lóg pár szentkép.

Túrainfó KIINDULÓPONT:

Pilisszentlászló, felső buszmegálló

VÉGPONT:

Dömös, buszmegálló

TÁV:

14,6 km

IDŐTARTAM:

5 óra

SZINTEMELKEDÉS:

407 m

SZINTCSÖKKENÉS:

700 m

ÁLLÓKÉPESSÉG: VÍZVÉTELI LEHETŐSÉG:

Szilágyi Bernát-forrás, Király-kút

Dömösön érdemes kisétálni a Dunához. A lentről nyíló látvány legalább olyan megkapó és gigantikus, mint a hegytetői panoráma.

TIPP!

A dömösi Malom-völgybe érkezve mindössze 1 km a Rám-szakadék bejárata. Ha maradt még időnk és energiánk, ezzel jócskán megtoldhatjuk a túrát.