Turista Magazin 2023 december by Turista Magazin

MESSZELÁTÓ

A ZSELICI HOLLÓFÉSZEK-KILÁTÓ TOP 10

OVERALLOS BARLANGI TÚRÁK MAGYARORSZÁGON

2023. DEC.–JAN. › ÁRA: 1190 Ft

WWW.TURISTAMAGAZIN.HU

INTERJÚ

AZ ÖRÖKERDŐ KÖZEPÉBEN

REJTETT KINCSEINK

ÉVEZREDES ROMOK SOMOGYVÁRON

TÚRAPRAKTIKA

BIVAKHELYEK A ZEMPLÉNTŐL A ZSELICIG

HISTÓRIA

A MEDVES-VIDÉK HAZATÉRÉSE

E L Ő S Z Ó A hazatért település

Nógrádi Attila főszerkesztő

A címlapunkon látható, porcukorral behintett festői vár és az alatta elterülő falucska, a magyar–szlovák határon fekvő Somoskő története regényekbe illik. Aki esetleg nem hallott volna a település és környékének „hazatéréséről”, most egy szuper összeállítás segítségével ismerheti meg az egy évszázaddal ezelőtti események meghatározó részleteit, plusz egy remek túrát is ajánlunk, amelyet lejárva felkereshetjük a legfontosabb helyszíneket. És ha már évfordulók: a mostani számunkban – dr. Krepuska Géza mellett – egy másik példaértékű életpályáról is megemlékezünk, ugyanis pontosan száz éve, 1923. december 8-án halt meg Hanák Kolos, aki egymaga annyit tett a hazai természetjárás fejlesztéséért, hogy az egész magazin kevés lenne a bemutatásához. A mostani számunkban felbukkan még Csikasz, egy bájos aranysakál, aki az életben pont akkora bajkeverő, mint ahogy az a fotókon látszik. Kolléganőnket például szó szerint levette a lábáról, amikor a bokái köré tekerte a pórázát, majd eliramodott. A magazint végiglapozva megismerhetjük még a zselici Hollófészek-kilátót, a somogyvári Szent László-emlékhelyet, képbe kerülhetünk a hazai erdők állapotáról, és kiderül, mi a csudát jelent az a szó, hogy exonima.

Címlapfotó: Ángyán Krisztián – A somoskői vár Alapító és kiadó: Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) Székhely: 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 31. Kövess minket a Facebook-oldalunkon is! Felelős kiadó: Tassy Márk facebook.com/Turistamagazin Kiadói kapcsolat: +36-1/332-7177; info@termeszetjaro.hu Szerkesztőségi kapcsolat: szerkesztoseg@turistamagazin.hu Megjelenés: havonta (évente 10 szám), december–januári és július–augusztusi összevont lapszám Előfizetés: www.turistashop.hu, elofizetes@turistamagazin.hu Terjesztés: Kiadó, Lapker Zrt., Magyar Posta Zrt. Terjesztési koordináció: HSL System Kft. – hslsystemkft@gmail.com Nyomda: EDS Zrínyi Zrt., 2600 Vác, Nádas utca 8.; felelős vezető: Csontos Csilla vezérigazgató HU ISSN 2063-7586 SZERKESZTŐSÉG: Nógrádi Attila (főszerkesztő), Pálvölgyi Krisztina (fotós-képszerkesztő), Csanádi Márton (fotós-képszerkesztő), Sztankó Bálint (fotós-képszerkesztő), Rácz Attila (olvasószerkesztő), Szórád Szilvia (pénzügyi asszisztens), Vastag Barbara (hirdetésszervezés: sales@termeszetjaro.hu) SZERZŐK: Bucsi Attila, Dömsödi Áron, Hidvégi Brigitta, Joó Annamária, Lánczi Péter, Lévai Zsuzsa, Szabó Eszter, Tóth Judit Ebben a számban közreműködött: Bába Imre (Kitekintő), Gaál Nikolett (Meteo), Jakab Éva (MTSZ-híradó), Konfár Tibor (História) Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket és kérdéseket az elofizetes@turistamagazin.hu címre várjuk. A kézbesítéssel kapcsolatos észrevételeket és esetleges problémákat a Magyar Posta Zrt. ügyfélszolgálatán kell jelezni. Tel.: 06-1/767-8262; hétfő–péntek: 8–15 óráig; e-mail: hirlap@posta.hu Layout: Ricsli-Tauzer Éva (művészeti vezető), Sebeszta Péter (tördelőszerkesztő) Térképek: Bába Imre

Magazinunk a Honvédelmi Minisztérium Sportért Felelős Államtitkársága támogatásával jelenik meg.

A magazinban szereplő térképek az interneten fellelhető, szabadon felhasználható térképrendszerek, műhold- és/vagy légi felvételek alapján, w wkészülnek. w.t u r i s ta m a g a z i n . h u | 3 ezekből generált domborzatábrázolással, illetve az MTSZ saját felméréseiből származó adatbázisból

28 Tartalom 6 12

28 36

66 68 78

68 4

| w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

MTSZ-HÍRADÓ TOP 10

Overallos barlangi túrák Magyarországon

METEO

Így segítenek nekünk a barlangok meggyógyulni

BARANGOLÓ

Kirándulás egy nádi farkassal

HISTÓRIA

Egy orvos, aki átírta a történelmet

REJTETT KINCSEINK

Évezredes romok Somogyváron

MESÉL A TÉRKÉP

A fejlődő és fejlesztett magyar földrajzi nevek logikátlansága

MESSZELÁTÓ

A zselici Hollófészek-kilátó

INTERJÚ

A hazai erdők jelene és jövője

TÚRAPRAKTIKA

Erdei komfort a nyugati peremvidéken

TÚRAKÁRTYA

Eresztvényi bányák tanösvény Vendvidéki erdőkerülés

Habos csoda a hűvös napokra

Kóstold meg a szívmelengetően finom fehércsokis cappuccinónkat ajándék Lindt LINDOR fehércsokis pralinéval! Az ajánlat 2023. 11. 13-tól 2024. 02. 29-ig érvényes. A kép csak illusztráció!

a m a gya r t e r m é s z e tj á r ó s z ö v e t s é g h í r e i

Száz éve hunyt el a mátrai turizmus megteremtője 1923. december 8-án halt meg Hanák Kolos, a Magyar Turista Egyesület egyik megalapítója. Az ő irányításával készültek el az első jelzett utak, kilátók, védházak a Mátrában. Több évtizeden át a gyöngyösi közélet szervezője, s egyik központi alakja volt.

z 1851-ben született Hanák Kolos középnemesi családból származott, elemi iskoláit Püspökiben és Gyöngyösön járta. Egerben érettségizett 1869-ben, és ott is kezdte meg a jogi tanulmányait, amelyeket Pesten fejezett be. 1872‑ben a gyöngyösi törvényszéken végezte joggyakornokságát. Megkedvelte a várost, és még ebben az évben le is telepedett.

1873-ban tagja lett a Tátrafüreden akkor megalakult Magyarországi Kárpát Egyesületnek. Ismeretséget kötött Eötvös Loránddal és Thirring Gusztávval is, de különösen Téry Ödönnel ápolt baráti kapcsolatot. Ismerőseivel gyakran járta a Mátra hegyeit-völgyeit, közben arról tanakodva, hogyan lendíthetnék fel a térséget. Már akkor az idegenforgalom megindításában látta az egyik megoldást. A turizmus fejlesztését tartotta az első eszköznek, és a szívéhez is ez állt a legközelebb, de látta a tennivalókat a szállások, az úthálózat, az üdülőtelepek kialakításával kapcsolatban is. A bakancsos turizmus mátrai kibontakoztatását a Magyarországi Kárpát Egyesület mintájára és segítségével 1884-ben kezdte meg. 1886-ban út épült Benén (a későbbi Mátrafüreden) át Parádra, amely építkezésnek szintén Hanák volt a motorja, meggyőzve Gyöngyös és a vármegye tisztségviselőit annak szükségességéről. Hathatós szervezőmunkájának köszönhetően 1887. május 15-én ünnepélyes keretek között, 510 taggal megalakult a Magyarországi Kárpát Egyesület Mátra Osztálya, a mai Magyarország első turistaegyesülete.

Hanák Kolos

| w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Továbbra is lelkesen járta a Mátrát, kijelölte az első turistautakat, és anyagot gyűjtött a készülő kalauzához, de figyelt a propagandára és a tárgyi feltételek megteremtésére is. A Mátra Osztály 1888-ban felépítette az első mátrai kilátót a Sás-tó közelében, amit Hanákról nevez-

Szent László-forrás – Fotó: Fortepan

A Hanák Kolos-kilátó 1937-ben – Fotó: Fortepan / Paczolay család

tek el. Még ebben az évben megírja a Mátrai Kalauzt, Magyarország első turista-útmutatóját, amit a nagy érdeklődés miatt a következő évben újabb kiadás követett. 1889-ben elkészült a kékesi kilátótorony és a Benevár Vendégfogadó is. Hirdetett túrákat szervezett, s elindította a „nagytúrákat”. Az elsőt 1889. június 28–29-én, az akkor alakult Budapesti Osztállyal, Bene–Kékes– Parád útvonalon, amit a következő nyarakon az ágasvári–galyai, az egri–diósgyőri, a siroki– galyai–benei nagytúrák követtek.

(menedékház), amelyet az utolsó kallómalom épületéből alakítottak ki a Gyökeres-forrásnál. Ezt a nyitott tornácos menedékházat később Nékám-szállásnak nevezték, mert építését Nékám Ede, Gyöngyös akkori rendőrkapitánya vezette. Harmadiknak a kékesi menedékház készült el. Fürdőéletet is terveztek, Hanák Kolos javaslatát a Mátra Osztály nyújtotta be a Gyöngyösi Tanácsnak, amely kérte a belügyminisztert a Bene név Mátrafüredre változtatására és országos üdülőhellyé nyilvánítására, amik meg is történtek. A Mátrafüred nevet egyébként Téry Ödön Tátrafüred mintájára javasolta Hanáknak.

Amikor a budapesti turisták 1891-ben kiléptek a Kárpát Egyesületből és megalapították a Magyar Turista Egyesületet, a Mátra Osztály is feloszlatta magát, és MTE Mátra Egylete néven csatlakozott a budapesti központhoz. Ebben nagy szerepet játszott Hanák Kolos és Téry barátsága is. Hanák jó kapcsolatépítő személyiségét jellemzi, hogy a Mátra Egylet továbbra is fenntartotta jó viszonyát a Kárpát Egylettel is. Az új mátrai egyesületnek is Hanák lett az elnöke.

Minden érdekelte, amin javítani, újítani, segíteni lehetett. A gyöngyösi népiskola gondnokságának tagjaként pénzadományokat gyűjtött az oktatás javítására. Maga is adományozott. A szegényeket is gyámolította, téli segélyakciókat szervezett, alapítványokat támogatott. Jótékonyan ellátta a Gyöngyösi Szegény Asszonyok Intézetének jogi feladatait is.

A Mátra Egylet is az ő alelnöksége és elnöksége alatt volt a legaktívabb. 1891-re elkészültek a mátrai turistautak jelzései, a következő évben a mátrafüredi strand, 1894-ben pedig a galyai Samassa-menedékház. Két évvel később elkészült a Mátrafüred fölötti Kalló-völgyben a védőhely

A politika is felismerte képességeit. 1896-ban el is gondolkodott az országgyűlési képviselői jelöltségre való felkérésen, de végül távol tartotta magát a napi politikától. 1896-ban Gyöngyös díszpolgárává választották, 1897-ben megújított szöveggel, fényképekkel a Mátra

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

a m a gya r t e r m é s z e tj á r ó s z ö v e t s é g h í r e i Egylet kiadásában elkészítette a Mátrai Kalauz javított kiadását, amelynek mind az 5000 példánya elfogyott. Ebben már a színekkel jelzett turistautak szerepeltek. 1910 végén, saját kérésre nyugdíjba vonult. 1911-ben I. Ferenc József megerősítette régi nemességét, és nevét Abasári Dr. Hanák Kolos nemesi névre változtatta. 1923 decemberében hunyt el Budapesten. Hanák Kolosra a második világháborúig jó szívvel, tisztelettel emlékeztek Gyöngyösön. A postapalota előtti teret is róla nevezték el. A háború után azonban – nemesi volta miatt – méltatlanul feledésbe merült a neve. A rendszerváltás ebben is fordulatot hozott. 1992-ben a gyöngyösi gimnázium tanárai megalakították a Hanák Kolos Turistaegyesületet. A 2000-es évek elején újra teret neveztek el Hanákról, igaz, nem a régit, hanem a város Mátrához legközelebbi, új terét. Szülőfaluja, Szurdokpüspöki konferenciákon emlékezett róla, megnyitották a Hanák Kolos Emlékházat, és 2023-ban szobrot is avattak a tiszteletére. Forrás: Hanák Kolos Turistaegyesület

A Magyar Természetjáró Szövetség 2024. évi eseményei 2024. január 27–28. Útjelzővezetők és jelzésfestők országos találkozója, Budapest

2024. február 1. Jelzésfestés-pályázat indulása

2024. április 20. Gerecse50 teljesítménytúrák, Tatabánya 2024. május 25. Tisztújító választmányi ülés, Budapest 2024. szeptember 21. XXXVI. Természetjárók Napja, Dobogókő

2024. október 12. Kéktúrázás Napja, országos

| w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Pálvölgyi Krisztina

Kéktúrás igazolófüzetek év végi ellenőrzése Ha már teljesítetted valamelyik kéktúrát, és még idén szeretnéd begyűjteni a hivatalos elismerést, akkor legkésőbb 2023. december 5-ig kell leadnod az igazolófüzeted a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) részére. A határidőig leadott füzeteket még az idén ellenőrzik, és ha a teljesítésed nem szorul hiánypótlásra, akkor az ellenőrzött igazolófüzetet, az elismerő oklevelet és a teljesítésért járó jelvényt december 20‑ig postára adjuk. Kérjük, hogy a gördülékeny ügyintézéshez olvashatóan töltsd ki a füzeted elején található kapcsolattartási adatokat (név, cím, telefonszám, e-mail-cím). A füzetet kétféleképpen juttathatod el az MTSZ-hez: ● személyesen az Európa Center Irodaház (1075 Budapest, Károly körút 11.) recepciója mögött, a folyosó végén kihelyezett zárt postaládában, hétfőtől péntekig 8:00–17:00 között, ● postán pedig a 1244 Budapest, Pf. 846 címre elküldve. A sikeres teljesítésért járó díjazás személyes átvételére 2023. december 20-ig lesz lehetőség, ezután az MTSZ ügyfélszolgálata zárva tart, legközelebb 2024. január 3-tól lehet időpontot foglalni. Ebben az időszakban, azaz december 21. és január 1. között a kéktúrás igazolófüzetek leadására sem lesz lehetőség, mert az Európa Center Irodaház recepcióján kihelyezett postaláda kiürítését nem tudjuk biztosítani.

A 2023. évi jelzésfestés-pályázat eredményei Az idei év szűkebb lehetőségeire tekintettel az MTSZ az alábbi szempontok alapján végezte a beérkezett pályázatok rangsorolását és a szerződéskötéseket: turistaszakmai indokoltság, előzetes igényfelmérésben jelzett vállalás, a legutóbbi felújítás óta eltelt idő, korábbi években elvégzett munkák minősége. 2023-ban az MTSZ külön szerződött ● a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Természetjáró Szövetséggel, ● a Baranya Megyei Természetbarát Szövetséggel, ● a Kékes Turista Egyesülettel, ● a Sopron Városi Szabadidősport Szövetséggel és ● a Zöld Út Természetjárók Egyesülettel az általuk kezelt területen lévő turistautak jelzéseinek felújítására. Az öt partnerrel kötött szerződések és az

elfogadott pályázatok alapján összesen 1266,4 kilométer turistaút felújítására készült szerződés 2023-ban. A terepi ellenőrzést – az MTSZ felkérésére – 14 szakember végezte el. Visszajelzéseik alapján szabványos turistajelzésekkel jelölt turistautakon 1157,3 kilométer felújított turistaút került elfogadásra és kifizetésre. Az idei szerződésben vállalt, de vagy a pályázó visszalépése miatt, vagy minőségi okokból elutasított turistautak jelzéseinek felújítására a következő évben kerül sor. A nagyítható térképen egyes nyomvonalakra kattintva megjelenik a szakasz felújítására szerződött szervezet neve, a megújult út hossza, valamint a jelzés színe. A térképen 2015-től láthatóak a jelzésfestés-pályázatok eredményei, amelyek külön-külön vagy akár együtt is megjeleníthetőek. A jelzésfestés-pályázat során felújított turistautak a QR-kód segítségével elérhető térképen láthatók.

Fotó: Pál Máté

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

PROMÓCIÓ

Lepd meg szeretteidet, ajándékozz

kéktúrát karácsonyra!

Ha valamelyik szeretted már járja a Kéket, vagy még csak most tervezgeti, egy kéktúrás ajándék tökéletes meglepetés lehet számára a fa alá. Szerezd be a kéktúrázás alapkellékeit egy helyen, a Magyar Természetjáró Szövetség webáruházában, a Turistashopban! Bélyegzőfüzet Aki még csak kacérkodik a kéktúrázás gondolatával, annak a legjobb ajándék egy kéktúrás bélyegzőfüzet, amely védőtokkal és bélyegzőpárnával is kiegészíthető.

Túrazokni Aktív kéktúrázók számára kiváló meglepetés lehet egy kéktúrás MUND zokni. Az ismert gyártó által kifejlesztett peregrino hőmérséklet-szabályzó tulajdonságokkal rendelkezik: Soft Air Plus textilszálakat tartalmaz, amelyek a felhasználás körülményeitől függően hűsíteni és melegíteni is képesek. A szárrésze félkompressziós, dupla talpszövéssel és strapabíró CUPRON erősítéssel rendelkezik a lábujj-, a talp- és a sarokrészeken.

Sapka Legújabb termékünk egy limitált szériás, kéksáv-jelzéssel ellátott sapka, amelyet nemcsak túrázásra lehet használni, hanem a hétköznapokon is ideális viselet.

Túrakönyvek Karácsonyi akciónk: ha túrakönyvet veszel, minden második darab után egy limitált kiadású karácsonyfadíszt kapsz ajándékba! Tizenkét kötetből álló Természetjáró Túrakönyvek sorozatunk rengeteg háttérinformációval és részletgazdag térképek segítségével kalauzolja végig a kirándulókat Magyarország legjobb túraterepein.

Csősál Négyféle színben kapható ez a praktikus termék, amely használható sálként, fejpántnak, de arcmaszk és sapka is készíthető belőle.

Gyerekpóló Ha már a gyermeked is készen áll a túrázásra, lepd meg egy saját pólóval!

PÓLÓK Slágertermékünk továbbra is a hosszú ujjú technikai felső, amely gyorsan száradó, könnyű anyagból készült, így a hosszabb, izzasztó túrákon is praktikus viselet.

Öltöztethető baba Ha gyermeked még csak barátkozik a túrázás gondolatával, a legjobb választás az öltöztethető baba, amellyel akár az ünnep estéin is játszhattok.

Bögre Megújult kivitelben tért vissza kínálatunkba a zománcos bögre, amely rozsdamentes acélperemmel van ellátva.

turistashop WWW.TURISTASHOP.HU

top 10

Overallos barlangi túrák Magyarországon Írta: Bucsi Attila Fotók: Egri Csaba

A barlangokat rangsorolni lehetetlen és értelmetlen, de egy válogatással bemutatni a misztikus föld alatti világot nagyon is érdemes, hogy értő rálátással kereshessük az izgalmakat hazánk rejtett kincsei között. Íme, a – szerintünk – tíz legizgalmasabb barlangi túra, amelyhez érdemes beöltözni és a föld alá merészkedni.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

karsztos hegyvidékeken túrázók lábai alatt egy párhuzamos világ nyílik, ahol a víz pusztító és építő munkája nyomán kivirágzó karsztjelenségek, tágas termek és tekervényes járatok, kristálypaloták, a természet lenyűgöző alkotásai veszik át a felszínről hiányzó formák szerepét. A rejtőzködő szépségek és kalandok a föld alá csábítják a felfedező kedvű kutatókat, egy új, ismeretlen és érintetlen világ nyomában, ahova érdemes a föld alatti kalandorokkal tartani.

Három területre fókuszálunk, ahol a legtöbb barlangot találjuk hazánkban, az Aggteleki-karsztra, a Bükkre és a Budapest körüli mészkőhegyekre, emellett a Keszthelyi-hegység és a Mecsek különleges helyszínei színesítik a palettát. Az Aggteleki-karszt méltán híres karsztos képződményeiről, amiért a Világörökség részévé vált. A Baradla-barlang úgy cseppköveivel, mint impozáns méreteivel világszínvonalat képvisel, ahol hazánkban egyedülálló módon a felszín alatt sétálhatunk át két falu között. A Meteor-barlang végpontján a beszédes nevű Titánok csarnokába léphetünk, de a Kossuth-barlang is páratlan, karsztvízzel félig kitöltött járatában – drótkötél segítségével – a tó színén lépdelünk, messiás módjára. A bükki Létrási-vizesbarlang úgy földtanilag, mint látványban, de leginkább sportértékben az abszolút legekhez tartozik, de a kényelmesen bejárható Kő-lyuk is lenyűgöző a hatalmas csarnokaiban található őskori leletek, a barlanghoz fűződő különös történetek hallatán. A barlangok fővárosa megnevezésre érdemes Budapesten főként a külföldi turisták népszerű célpontja a szerteágazó járatokkal a mélybe csábító Mátyáshegyi-barlang, de a Solymári-ördöglyuk labirintusszerű járataiban is már generációk óta ismerkednek a kalandvágyó turisták a föld alatti világgal. A Sátorkőpusztai-barlang felfedezésével nemzetközi hírű kristálypalotát tártak fel a Pilis nyugati végén, sajnos különlegessége sokáig az ásványgyűjtők mohóságát táplálta. A Balaton mellékének kihagyhatatlan kalandja a Csodabogyós-barlang tektonikus hasadékrendszere, míg a Mecsekben egy baráti méretű, jellegzetes víznyelőbarlanggal, a Trió-barlanggal ismerkedhetünk meg szorosan testközelből, letapogatva a rétegzett, patak koptatta felszínt.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

top 10

Létrási-vizesbarlang A Létrási-vizesbarlang talán a legsportosabb és az egyik leglátványosabb hazánk overallos túrái közül. A Bükk-fennsíkról érkező időszakos patak egy labirintusszerű sziklás bejáraton bukik a föld alá, sejtetve a barlang hangulatát, ami a víz koptatta tekervényes folyosók, öblösen lefaragott sziklaformák, a mészkő szerkezetét feltáró oldás hagyatékát szemlélteti. A járat egyre mélyebbre vési magát a rétegektől sávos kőzettestben, amely így látványos lemezességgel, néhol márványszerű, színesen erezett díszítéssel, a patak által félholdszerűen koptatott gödröcskékkel vagy szürreálisan tekervényes, öblösen kifaragott, visszaoldott formákban tárul fel. A barlang „Y” alakját a hosszú túra teljes egészében végigjárja, de a nem kevésbé izgalmas rövid túra is tartalmazza a legnehezebb mászásokat, amelyekkel a két bejárat között átjutunk. A hosszú túrán egy kitartó kúszással leküzdhető járatot keresztezünk a barlang végponti tavához. Erre pár cseppköves termet is láthatunk, többméteres, oszlopos kristályalakzatokkal, kalcitpadokkal, kőhidakkal. A barlang talán legnehezebb része a kivezető folyosó végén található mászás, a végén 14

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

nagyobb kőtömbök között kapaszkodva, a legnehezebb részeken létra segítségével. Összességében a Létrásivizesbarlang kínálja a környék legnagyobb kihívását, ha föld alatti kalandokra szomjazunk. Jelentkezés a túrára: ● titkarsag@bnpi.hu ● Tel.: +36 36 411-581

Kő-lyuk A bükki Kis-fennsík karsztvidékének mélyén, számos barlanggal övezve nyílik a Kő-lyuk impozáns bejárata. A felszín karsztos horpadása tekintélyes sziklaboltívvel csábít a mélybe, a bejáraton belül még meglepőbb látvány fogad, két hatalmas teremből álló csarnok alkotja a barlangot. Mennyezetén kisebb cseppkövek és montmich (hegyitej), azaz puha mészkiválás alkot látványos alakza-

tokat. Ennek kora vaskori fejtési véseteit láthatjuk is, feltehetően testfestékként alkalmazták a fehér mészkiválást. A barlang igazi érdekessége annak talajában rejtve rejlik. Számos őskori állat húzódott meg itt, melyek csontjai régészeti feltárással kerültek elő, így a terem egyik szélén nagy kupacba halmozva barlangi medve csontjai, fogai állnak. Az állatok mellett az őskor és ókor embere járt a barlangban, az említett véséseken kívül cölöpök nyomait, szétszórt hamvakat fedeztek fel a barlangban, így feltehetően temetkezési helyül használták. A barlang jelentős denevér-telelőhely is. A tágas méretek miatt túraruházatban is bejárhatjuk a termeket, csak a hátsó szűkebb folyosókban kell röviden kúszni, csúszni, kapaszkodni. A Kő-lyuk könnyen bejárható barlang, amelynek igazi értéke történetében rejlik, amit a barlangi túravezető hosszan és érdekfeszítően mutat be. A barlanghoz eljutni is érdekes, útközben a karsztfennsík többi barlangjainak történetével, geológiájával ismerkedünk. Jelentkezés a túrára: ● titkarsag@bnpi.hu ● Tel.: +36 36 411-581

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

top 10

Csodabogyós-barlang A Balatonra tekintő Ederics-hegy mészkősziklái felett, a Keszthelyi-hegységre jellemző, fekete fenyőkkel kevert karsztbokor erdőjében nyílik a Dunántúl egyik leghos�szabb barlangja, a hat kilométert meghaladó járathos�szúságú Csodabogyós-barlang. A 130 méteres mélységet meghaladó járatokra jellemző, hogy a bejárattól lefelé tágulnak, a hasadékok akár 50 méteres mélységbe is lehatolnak a hegy triász mészkő alapkőzetébe. A meghasadt kőzettömeg elmozdulásait egyenes falfelületeken, vetőtükrökön láthatjuk, néhány termet pedig cseppkövek díszítenek, így a Meseország vagy a Függőkert nevű teremben karcsú állócseppköveket és a mennyezetről lógó, leheletvékony szalmacseppköveket láthatunk. A barlang megközelítése is érdekes, hiszen Balatonederics üdülőövezetének széléről egy tölgyes és fenyves erdőn átvezető turistaúton érkezünk a sziklákkal tagolt hegytetőre, 16

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

ahol a névadó, levélszerű szárból piros bogyót növesztő csodabogyó cserje él. Egy erősen huzatoló, aknaszerű bejáraton mászunk le a mélybe vezető hasadékba, ahol a kezdeti szűk omladékon való átjutás után a barlangra jellemző tektonikus hasadékokban mozgunk, azaz a hegység kiemelkedésekor elhasadt kőzettömbök közötti teret járjuk be. Könnyítés végett létrák, lépővasak és kötelek segítik a mozgást. Alaptúrát és kétféle extrém túrát is tehetünk a barlangban, ahol akár komoly mélységeket megnyitó, látványos hasadékok felett oldalazunk. A bejárathoz félórás túra vezet, de a fokozottan védett barlangba élelmet nem, csak vizet lehet bevinni, így készüljünk fel előre a fizikai nehézségekre. Jelentkezes a túrára: ● www.csodabogyos.hu/jelentkezes-arak-feltetelek ● tura@csodabogyos.hu

Baradla-barlang (Retek-ág) Hazánk, sőt egy időben az egész világ legnagyobb ismert barlangjaként tartották számon, s bár összes feltárt hosszban a Pálvölgyi-barlangrendszer megelőzi, tágas patakos járatrendszerével, illetve elképesztően gazdag és impozáns cseppkőképződményeivel hazánk leglátványosabb üregrendszere az UNESCO által védett Baradla– Domica-barlangrendszer. Teljes nevét onnan kapta, hogy a Szlovákiába átnyúló mintegy 8 kilométere részét Domica-barlangnak hívják. A hosszú túra végigvezet az aggteleki és jósvasfői bejárat közötti patakos ágon, ahol a barlang ikonikus helyszíneit láthatjuk egy túrán, mint az impozáns Hangversenytermet, az Oszlopok csarnokát vagy az Óriások termét, illetve a látványos cseppkőképződmények sokasága pompázik, mint a több méter hosszan alálógó Anyósnyelv vagy az ikonikus Minerva sisakja, a misztikus Sárkányfej vagy a monumentális

Csillagvizsgáló cseppkőtornya. Itt végig könnyű terepen sétálunk a barlangi patak által szélesre tágított járatában, vízállástól függően szárazon. A hosszú túra felénél a Retek-ági kitérő egy sokkal intenzívebb, testközelibb élményt nyújt a barlangból. Az Aggtelek melletti víznyelők szállította víz itt mindig megmarad, esős időben akár erős sodrással tetézve a bejárás nehézségeit, amit megfelelően magas szárú gumicsizmával és ügyességgel kivédhetünk. A néhol karnyújtásnyira szűkülő járatban időnként kúszni is kell, de a különleges, retek alakú cseppköveket és a végén nyíló impozáns cseppkőmennyországot, a Csodák termét csak így érhetjük el. A vizes kalandokhoz magas szárú gumicsizma vagy a bakancs mellé váltócipő ajánlott. Jelentkezés a túrára: ● https://anp.hu/tura/256 ● informacio@anpi.hu | ● Tel.: 48/503-000

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

top 10

Kossuth-barlang Jósvafőtől északra, a Nagy-Tohonya-forrás mögötti patakos barlang vezet közel 1,5 kilométer hosszan a karsztos hegy belsejébe. A Kossuth-barlang egészen különleges barlangi élményt tartogat, hiszen az itteni járatok meghatározó eleme a környező forrásoktól melegebb karsztvíz, amely a hegyben futó repedésrendszert szélesre koptatta. Ne számítsunk azonban termálfürdőre, a hideg és meleg karsztrendszer keveredésével létrejövő patak így is 13-14 fokos átlagban, amit a túra végén testközelből is megtapasztalhatunk. A sokáig végpontként ismert barlangi tavat a felduzzadt patak felett, drótkötélen egyensúlyozva érjük el, így kalandos vízitúra koronázza a bejárást, ahol kiemelt helyzetben tekinthetünk végig a víz által hosszan elöntött járaton. Útközben több helyen technikás mászás teszi izgalmassá a bejárást, ahol a sötétbe vesző repedés mélyén a patak dübörög alattunk. A járatok eltérő szélességűek az áramló víz egykori koptatásának, a kőzetminőségnek megfelelően, de mindenütt meghatározó a patak által kialakított formavilág. Kőoszlopok, sziklataréjok, színlők, azaz vízszintes marásnyomok tarkítják a járatokat, melyeken kúszva, mászva, beékelt testtel oldalazva 18

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

jutunk előre, sokszor nagy levegővétellel erőt gyűjtve a folytatáshoz. Jelentkezés a túrára: ● https://anp.hu/tura/250 ● informacio@anpi.hu | ● Tel.: 48/503-000

Solymári-ördöglyuk A Budai-hegység északi peremén, a Solymár fölötti Zsíros-hegy oldalában egy többszintű labirintusrendszer nyílik több bejárattal. A környék barlangjaira jellemző hévizes eredet miatt látványos gömbfülkés oldásformák, illetve gipsz, kalcit, aragonit kristálykiválások jellemzik

a triász mészkőben kialakult járatokat. A barlangot pár hosszú és magasba törő folyosó és az azokat összekötő szűk járatok jellemzik, illetve a nagyobb hasadékok találkozásánál termek is kialakultak. Ehhez mérten sportos túrán vehetünk részt a barlang lelkes kutatóival, erőnlétünknek megfelelően könnyebb, rövidített változatban, csak a két bejárat közti keresztezéssel vagy a kitérőkkel tarkított nagytúrán. A kezdeti tágas, lépcsőkkel is kön�nyített bejárati szakasz után a túra sportos jelleget ölt, szűkületeken való átbújások és mászások sora következik, de a nehezebb helyeken vaslétrák és láncok segítenek átjutni. Először a Cirkuszban teszünk látogatást, majd a Labirintus terem, a Szemüreg és a Guanó terem tágasabb részei után a túra legnehezebb szakasza következik, ahol egy sor szűkületen kell keresztülpréselődni. A beszédes nevű helyszínekből következtethetünk a járat jellegére, itt következik a Keserves nyögések folyosója, a Morzsoló, a Szülőlyuk és a Soványító. Jelentkezés a túrára: info@barlangtura.hu ● Tel.: 20/396-0092 ●

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

top 10

Meteor-barlang Bódvaszilas községtől északnyugatra, az országos kéktúra Alsó-hegyen vezető szakaszán találjuk a Meteorbarlangot, amelynek mélyére egy valódi kalandtúra vezet, megdöbbentő méretű, látványos csúcsponttal a cseppkőgigászok uralta Titánok csarnokánál, amely hazánk egyik legnagyobb barlangi terme (20-30 x 90 m). A bejárat egy sziklás falú töbör alján nyílik, ahol rögtön a víznyelő omladékának labirintusán, a túra legnehezebb szakaszán kell keresztüljutnunk. Az egymásnak szorult kövek között csak ügyes tornamozdulatokkal tudjuk áthajtogatni a tömbök közé ékelődő testünket. Ha itt túljutunk, a többi mászás már könnyebb. Néhol kéménytechnikával ereszkedünk, de akad ferde rámpa, kőcsúszda is, ahol csak engedünk a gravitációnak, lassítva a csúszást, a szemközti falra támaszkodva. Pár nagyobb, függőleges hasadéknál létrák is segítenek, ahol a barlangi patak is vízesést alkot, hozamtól függően előttünk vagy 20

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

ránk permetezve. A termek falán mindenütt láthatunk kisebb-nagyobb cseppköveket, kalcitpadok alkotta alámosott felületeket, de a túra végpontjánál található vaskos, 10 méteres állócseppkövek és cseppkőoszlopok (Titánok) uralják a barlang hangulatát. A hatalmas teremben látványosak a több méter hosszúságban aláhulló, leheletvékony cseppkőzászlók is, amik a karsztvízbe mosódó vas miatt sávozottan sárgás, vörös vagy barnás színekben pompáznak. A legérdekesebb képződmények a heliktitek, az alig ujjnyi hosszú kalcitkristály tűk, melyek a normál cseppkövekkel ellentétben, dacolva a gravitációval, a létező összes irányban nőnek, szerteágazó alakzatokat formálva, néha önmagukba is visszacsavarodva. Jelentkezés a túrára: ● https://anp.hu/tura/252 ● informacio@anpi.hu ● Tel.: 48/503-000

Sátorkőpusztai-barlang Az Esztergom és Dorog között lealacsonyodó pilisi mészkőhegyek egyik utolsó nagy dobása a kristályképződményei és típusos oldási formái miatt fokozottan védett Sátorkőpusztai-barlang. A felfedezéskori kristálykompozíciók mérete és mennyisége egyedülálló gazdagsággal bírtak, sajnos a közeli laktanya katonái és lelkes ásványgyűjtők kihordták a képződmények jelentős részét. A rongálások miatt a barlangot az 1980-as évek közepén lezárták, ismételt megnyitása 2006 augusztusában – a barlang kutatását napjainkban is folytató – Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület (BEBTE) érdeme. Szerencsére sok képződmény megőrződött, és a barlangkutatók a 2020-as években megtisztították a falakat a fedő agyagrétegtől, rengeteg kristályképződményt elővarázsolva hamvaiból. A pár száz méter hosszú barlangba kutatói val, a BEBTE barlangi vezetőivel juthatunk le, kényelmesen, akár egyszerű túraruházatban. A bejárati teremből

rögtön egy gömbüstökből felfűzött járat indul a mélybe, ami mutatja a barlang keletkezési körülményeit. A gömb üstök a hévizes barlangok jellegzetes oldási hagyatéka, ahogy kisebb-nagyobb gömb alakú üregek harapóznak fel a mélyből feltörő hévíz útján, szerteágazva a felszín felé. Az üstök könnyen járhatóak, ahol körülményes a mászás, ott létrasoron ereszkedünk a barlang mélyére. Alul ugyanis az eddigieknél léptékekkel nagyobb tér, a Kővirágok-terme található, ami a kristályképződmények nagy részét rejti. A hófehér gipszkristály a leggyakoribb és a leglátványosabb, ahogy zúzmarás jégborításra emlékeztető felületekkel, kacskaringó fonalakkal borítják a falakat és a talajt. Emellett a kalcitkiválások jellemző módjai képviseltetik magukat, illetve a kristály tűpárnákat alkotó aragonit. Jelentkezés a túrára: ● bebte.hu/latogatasi-idopontok/ ● satorkopusztaibarlang@gmail.com

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

top 10

Pálvölgyi-barlangrendszer (Mátyáshegyi-barlang) Budapest a gyógyvizek és a barlangok fővárosa, igazából e két dolog össze is kapcsolódik, így nem véletlen, hogy hazánk leghosszabban ismert, 32 km-es barlangi járatrendszere is a budai hegyekben található. A Pálvölgyibarlangrendszer a Szépvölgyi út mentén, négy nagyobb és pár kisebb barlang egyesítéséből kovácsolódott össze, amiből a zegzugos Mátyáshegyi-barlangba mi is bepillantást nyerhetünk. A kalandosan tekergőző járatok pár nagyobb teremben egyesülnek, tekintélyes méretű folyosók húzódnak a barlangban, de sokszor egészen szűk kuszodákon kell keresztülpréselődnünk a továbbjutás érdekében. Azonban a tektonikus hatásra, a kőzettestek elmozdulásával kialakult hasadékok egészen kényelmesen járhatók, a barlangi agyagot keményre döngölték a világ minden részéről érkező barlangi turisták, az élesebb sarkok már lekoptak több generáció gyakorlatozásától. Bejáratott föld alatti kalandpark ez a főváros központjától alig pár buszmegállónyira. Míg a Pálvölgyi-barlangként megismert üregrendszer cseppkőképződményeiről vált híressé, és járdával kiépített járatait a nagyközönség előtt is megnyitották, addig a Mátyás-hegyi oldalon a barlangi képződmények 22

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

szegényessége miatt a föld alatti mozgást gyakorolják generációk óta a föld alatti kalandorok. Kiváló helyszín ez a barlangászat megismerésére, úgy tanbarlangként, mint sportos föld alatti túrák bejárásához. A tekintélyes hosszúságban rendelkezésre álló járatok így számos technika elsajátítására alkalmasak, mint a hasadékokba ereszkedés, a kéménymászás, a szűkületeken való átjutás, térden és hason kúszás, létramászás. Az extrém túra egészen a barlang legalján található tóig hatol egy meredek, de látványos hasadékban, ami a barlang

Fotó: Beregi-Nagy Edit

Trió-barlang

többi részéhez képest gyönyörű oldásformákat tartalmaz, hiszen itt már a jól oldódó triász korú mészkőben járunk. A barlang legnagyobb része eocén márgás mészkő, ami kevésbé oldódik, ellenben puhább és jól hasad. A rövidebb túrák a barlang nagy részét alkotó vízszintes járatrendszerben történnek, ahol kevesebb mászás, mint néhány emlékezetes szűkület fog bevésődni, úgymint a Giliszta, a Vinkli vagy a Micimackó szűkület. A barlangban a gyakorlott túravezetők még gyerekcsoportokat is levisznek a könnyebben járható részekre, természetesen nekik a szűkületek sokkal egyszerűbben leküzdhetőek, így részt vehetünk velük családi, barlangtúrán, föld alatti földrajzórán, geológiai barlangtúrán vagy kincskereső szülinapi barlangtúrán. A mértani formák uralta hasadékrendszerbe tehetünk felfedező túrát, a barlangot kutató, gyakorlott barlangászok vezetésével, ahol mi is megmérettethetünk úgy erőnlétünkben, mint szélességünkben. A barlang relatív száraz, ezért vizes élményekre itt kevésbé kell felkészülnünk, mint hazánk legtöbb barlangjában.

A Mecsek egy vadregényes szurdokvölgyében, a Szuadó-völgyben nyílik az időszakos patak medre mellett található víznyelőbarlang. Bejáratát kőgáttal védik a bezúduló áradástól, de a barlangot nedvesen tartja a patakmeder alatti kőzet repedésein bejutó karsztvíz. Járatai a víznyelőbarlangokra jellemző, víz koptatta függőleges hasadékokat és a triász mészkő vízszintes rétegzettségét követik. A barlangot rétegdőlésnek megfelelően lejtős, lépcsőzetes folyosók jellemzik, melyek alján a patak által behordott üledék halmozódik fel. Kalcitkiválások csak ritkán, koncentráltan találhatóak a barlangban, de a Mecsek legnagyobb cseppkőképződménye, a Búbos-kemence itt található, ami egy kúp alakú állócseppkőből és a felette lógó, fodros cseppkőzászlóból áll. A bejárathoz bő félórás túrával juthatunk el az orfűi Mecsek Háza barlangturisztikai központtól. Az egész barlang alig 300 méter, amiből kb. 250 méternyit járunk be, oda-vissza másfél óra alatt. Nehézségét a szűkületeken való átjutás jelenti, ami inkább pszichésen megterhelő, a nehezebb mászásoknál létra és kötél segíti a haladást. A bejárati kürtő függőleges torka alatt viszonylag szűk járatrendszeren kell átpréselődni, kúszva küzdjük le a 30 méteres, vízszintes szűkületet, ami a legnagyobb próbatétel a barlangban, így rögtön a túra elején túljutunk a nehezén. Jelentkezés a túrára: mecsekhaza.hu/barlangturak ● info@mecsekhaza.hu ● Tel.: 30/848-5991 ●

Jelentkezés a túrára: ● info@barlangaszat.hu ● Tel.: 20/928-4969

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Meteo

Így segítenek nekünk a barlangok meggyógyulni Már az ókorban, majd később a középkorban is sok-sok olyan írásos emlék maradt ránk, amely arról regélt, hogy az emberek bizonyos barlangokból kijőve az egészségük Írta: Gaál Niki javulását tapasztalták. Nem csoda, hogy amint a történetük a szóbeszéddel szárnyra kelt, az adott barlang nagyon hamar zarándokhellyé vagy akár szent hellyé is válhatott. Manapság a modern tudománynak köszönhetően már sokkal mélyebb ismereteink vannak arról, hogy miért enyhülnek az emberek reumatikus, illetve légzőszervi panaszai egy-egy barlangkúrát követően. 24

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

z időjárás és az éghajlat befolyását az emberi szervezetre már több ókori gyógyító is megfigyelte, köztük Hippokratész és Galenus papírra is vetette tapasztalatait. A későbbi korok gyógyító emberei között a középkori Avicienna munkásságáról maradtak fenn feljegyzések, aki a hegyi klíma gyógyhatását felismerve felküldte tuberkulózisos betegeit a krétai hegyekbe gyógyulni. Csupán sokkal később, a 20. században gyorsultak fel a témával foglalkozó mélyrehatóbb kutatások. Ennek köszönhetően jött létre az 1920–30-as években a humán bioklimatológia új és önálló tudományága, mely a görög bios (magyarul: élet) és klíma (hajlás, éghajlat) szavakból képződött. 1996-ban fogalmazta meg a biometeo rológia hivatalos definícióját a Nemzetközi Biometeorológiai Társaság, akik azt egy olyan interdiszciplináris tudományként írták le, amely a légkör folyamatai és az élővilág között fennálló kölcsönhatások összefüggéseit kutatja. Három nagy területét különíthetjük el: város-, agro-, illetve humán bioklimatológia.

Fotó: Adobe Stock

A humán bioklimatológia gyógyklímával foglalkozó részterülete azokat a pozitív hatásokat vizsgálja, amelyeket az éghajlat az emberi

egészségre gyakorol. Feltétele, hogy csupán a klíma hatására a betegek bizonyos panaszai enyhüljenek vagy akár meg is szűnjenek. A klímaterápia során a páciensek nyugodt pihenését és regenerálódási vágyát biztosítják azáltal, hogy eltávolodhatnak azoktól a légköri tényezőktől, amelyek panaszokat idéznek elő a szervezetükben. Ilyen káros tüneteket okozhat a levegő magas szennyezőanyag-tartalma vagy éppen az allergiát okozó pollenkoncentráció légköri megnövekedése. Terápiás célokra hatféle különböző gyógyklíma is javasolt: a magashegységi, a középhegységi, az alföldi, a tengerparti, a tavi és a barlangi klíma. Hazánk adottságaiból fakadóan magashegységi és tengerparti klímaterápiáról nem beszélhetünk, de a többit itthon is előszeretettel alkalmazzák a hagyományos orvosi terápiák kiegészítéseként.

a BARLANGOK EGÉSZSÉGJAVÍTÓ HATÁSAI A barlangok sajátos klímával rendelkező, természetes eredetű mélyedések vagy üregek a szilárd földkéregben, amelyek légkörének tudományos kutatásával és gyógyászati célú felhasználásával a barlangterápia, avagy speleoterápia tudománya foglalkozik. Hazánkban minden barlang védett vagy fokozottan védett minősítéssel rendelkezik. Az ott fellelhető levegő a légáramlással a járatokon keresztül évszakosan cserélődik ki a felszíni levegővel, emellett pedig a barlangi levegő negatív iontartalma elősegíti az öntisztulási folyamatát. Mivel viszonylag zárt képződmények, a bennük található légköri összetevőket és paramétereket ugyanazon körülmények mellett akár többször megismételhetően is mérni lehet. A folyamatos tudományos méréseknek köszönhetően mára megbizonyosodhattunk arról, hogy némely barlangok egészségjavító hatással rendelkeznek, ezért egyes barlangi termekben komoly egészségügyi rehabilitációs kúrákat is folytatnak. Rendszerint orvosi javaslatra és beutalóval lehet három-négy hetes, 2–4 órás terápiákban részt venni a mélyben.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Meteo Emellett kimutatták, hogy hazánk második legnagyobb barlangjának légkörében az oldott kalciumion-tartalom igen magas, mely segíti a nyák- és görcsoldást, valamint gyulladásgátló hatással is rendelkezik.

Hazánk gyógybarlangjai A barlangi levegő a maga por- és csíramentességével a légzőszervi megbetegedések gyógyításában a leghatékonyabb. A pollenallergiára érzékenyeknek segít az állandó nyálkahártya-ingerlés megnyugtatásában, emellett pedig az ott fellelhető számos penészgombafaj közül több gyógyhatású antibiotikum előállítására is képes. A barlangi légkör hőmérséklete évente kevesebb mint 1 °C-ot változik, és igen magas relatív páratartalommal (mintegy 95-100%) rendelkezik. Emiatt az itt eltöltött idő kifejezetten ajánlott asztmás betegeknek, hiszen a belélegzett levegő csökkenti a hörgőgörcsök kialakulását és hígítja a hörgőváladékot. A barlangokban magasabb (mintegy tízszeres) a szén-dioxid-koncentráció jelenléte, mint ahogyan azt a felszínen megszokhattuk, ami többszöri és mélyebb levegővételekre ösztönzi az embert, légcserére serkentve ezáltal a tüdőt. Hazánkban öt barlang rendelkezik gyógybarlangi minősítéssel. A jósvafői Béke-barlangban bányászok számára kezdték meg az első egészségügyi kúrákat 1959-ben, ahol kiemelkedő, 87 százalékos átmeneti vagy tartós gyógyulást észleltek, aminek köszönhetően később a világ első gyógybarlangjává nyilvánították. Előtte egy pár évvel korábban a kutatók 72 eltérő penészgombafajt fedeztek fel az itt található levegőben, melyek közül több magas hatóanyagtartalmú antibiotikumot is képes előállítani. 26

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Baradlabarlang levegőjének gyógyhatását már elismerték, a gyógybarlang engedélyezése jelenleg folya matban van Fotó: Csanádi Márton

A Baradla Róka-ágában alakították ki a terápiás termet Fotó: Gruber Péter

A mecseki Abaligeti-barlang levegőjének különlegessége az itt található magas kalciumés magnéziumkoncentrációnak köszönhető. Utóbbi más barlangokhoz mérten akár több mint tízszeres mennyiségben is jelen lehet. Amellett, hogy levegője elég magas (96%-os) páratartalommal rendelkezik, még a radioaktivitása is a magasabb a természetesnél, ami serkenti a sejtek anyagcseréjét, erősítve ezáltal az immunrendszert. Ezért az itt tartózkodás nagy segítséget nyújt az idült hörghuruttal küzdők vagy egyéb légzőszervi panaszokkal rendelkezők számára. Tapolcán fellelhető gyógybarlangunk a 300 méter hosszú Kórház-barlang, amely 1982‑ben kapta meg gyógyminősítését. Rendkívülisége az ott található – más barlangokénál jóval magasabb – 17-18°C-os hőmérséklet, mely a mélyből feltörő meleg karsztvízforrásoknak köszönhető.

HATÉKONY BARLANGTERÁPIÁS KEZELÉSEK? Negyedik gyógybarlangunk a Lillafüreden található Szent István-barlang, melynek Fekete-termében folynak a barlangterápiás kezelések – sajnos ide turistaként nem léphetünk be. A terem 10 °C-os hőmérséklete, kb. 80%-os relatív páratartalma, levegőjének számottevő mennyiségű kalcium- és magnéziumtartalma, por- és baktériummentessége jelentősen hozzájárul a krónikus légzőszervi megbetegedések gyógyításában. Végül, de nem utolsósorban említhetjük meg a budapesti Szemlőhegyi-barlang Óriásfolyosójában kihelyezett – mára kerekesszékesek

számára is akadálymentesített – terápiás részlegét, amely már az 1990-es évek óta működik. Nem csoda, hiszen rendkívül magas, mintegy 100%-os az itt található 12–13 °C-os barlangi levegő relatív páratartalma, mely igen sok oldott ásványi anyagot is magában foglal.

Intézményi keretek között jelenleg csak a tapolcai Kórház-barlang üzemel Fotó: Egri Csaba

Szerencsére egyre többen próbálják ki és élnek e természet adta gyógyulási lehetőséggel, melyet adott esetben más gyógymódokkal is kombinálnak (pl. relaxáció, meditáció, légzésterápia, zeneterápia stb.). 2020 óta egy újabb gyógybarlanggá minősítés is beadásra került, mégpedig hazánk legnagyobb barlangjáé, az aggteleki Baradla-barlangé, ahol már meg is kezdték a próbaterápiás teszteléseket. 

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Barangoló

Napi „csikaszság” Kirándulás egy nádi farkassal Írta: Joó Annamária Fotók: Dömsödi Áron

Az ősz egy nem mindennapi élménnyel lepett meg bennünket. Úgy adódott, hogy egy aranysakál társaságában bóklászhattunk az őrségi erdőkben. A különleges csapat tagjai: Csikasz, a nádi farkas, Érces, a mudi kutya, valamint a falka vezére, Gruber Ágnes, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa voltak.

ranysakált csak egyszer láttam életemben előzőleg, vagy tíz évvel ezelőtt. Bruce Willisnek hívták. A Sakál című film után kapta a híres hollywoodi színészről a nevét, és egy állat otthonban rohangált a ketrecében. Epilepsziája miatt került oda gondozásra a vadasparkból. Aztán idén tavasszal megjelent egy interjú a Turista Magazin online felületén, amelynek főszereplője Csikasz, a nádi farkas volt, aki Ági otthonában, kutyák között nevelkedett. Azóta vártam, hogy találkozhassam vele és gazdájával, hogy csatangoljunk egy jót az Őrségben, mert feltételeztem, az nagyon nem mindennapi élmény, ha az ember egy nádi farkassal kirándul. Végre eljött a pillanat, és egy késő őszi napon, Kercaszomor és Magyarszombatfa között, a haricsai erdei rakodónál izgatottan várakoztam fotós kollégámmal, hogy megérkezzen Ági és Csikasz.

Ági több mint húsz éve dolgozik az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságnál, és két mudi kutyája mellett 16 hónapja neveli otthonában az

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

aranysakált. Kalandjaikról és tapasztalatairól ismeretterjesztő blogot ír. Természetvédelmi őrként nem áll távol tőle a természet szeretete és az állatok világa, olyannyira nem, hogy a MATE Kaposvári Campus Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskolájának hallgatójaként vadmacskakutatással is foglalkozik. Ennek kapcsán vágott bele mudijaival, Rozival és Ércessel a természetvédelmi nyomjelkeresésbe. Sőt, innen jött az ötlet, hogy a kutyáknál is jobb szaglású aranysakál besegíthetne a munkába. Csikasz, a nádi farkas Szarvason, a Körös– Maros Nemzeti Park Igazgatóság Körösvölgyi Állatparkjában fogságban született, és háromnapos korától él együtt Ágival és a mudikkal. Egy falkát alkotnak, ahol Ági a falkavezér. Csikaszt a közös kirándulásra ezúttal cimborája, Érces, a mudi is elkísérte. Az aranysakál egy roppant mozgékony és izgága állat. Csikasz ezt hamarosan – már az erdei sétánk elején – be is bizonyította, simán levett a lábamról, amikor a bokáim köré tekerve pórázát, eliramodott, melynek következtében hanyatt vágódtam.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Barangoló A nagy visszatérő, akinek helye van a hazai ragadozófaunában Ágitól megtudtam, az aranysakált vélt vagy valós tetteiért hazánkban nem övezi dicsfény, megítélése finoman szólva is megosztó. Az 1940-es évekre eltűnt Magyarországról, de az 1990-es évek elején újra megjelent, és számuk robbanásszerűen megnőtt az utóbbi években, mára az egész országban megtalálhatóak. De szem elé nehezen kerül, mert rejtőzködő életmódot folytat. „A kutyákkal összehasonlítva az aranysakál intelligens, gyorsan tanuló faj. Viszont sokkal fejlettebb az izomzata, mozgékonyabb, magasabbra ugrik, jobban mászik, gyorsabban fut, erősebb a harapása. Tanulási és mentális képességekben elenyésző a különbség a két faj között. Az aranysakálnál inkább a figyelem, a fókusz a probléma. Vadállat lévén a figyelme szétoszlik a környezet minden pontjára. Nehéz nála a koncentrálást elérni, hogy csak rád figyeljen. Folyamatosan pásztázza a világot maga körül, potenciális zsákmány vagy ellenség után kutatva. Hiperérzékeny, a legfinomabb mozdulásra, történésre azonnal reagál.” A leggyakoribb kritika az aranysakállal szemben, hogy túlszaporodása miatt csökken az őzállomány. „Ez tévhit – szögezi le Ági. –

Hazánkban az aranysakál kipusztulásának dátuma az 1940-es évekre tehető. Az 1990-es években nemcsak hogy visszatért, de kifejezetten jól is érzi magát

Csikaszt kiváló szaglása miatt szeretnék a természet védelmi nyomjelkereső kutatásba és munkába bevonni

Táplálékának jelentős részét a rágcsálók alkotják, ezen belül is a mezei pockok a kedvencei, de egerekre is szívesen vadászik, illetve fogyaszt bogarakat és növényi táplálékot, gyümölcsöt is. Ugyanakkor a dögöt sem veti meg, és ennek köszönhetően ökológiailag fontos takarítószereppel bír, hiszen eltakarítja a tetemeket a természetben. Olykor előfordul, de nem jellemzően, hogy egy-egy sánta őzet vagy beteg vadmalacot is elfog, de úgy gondolom – ez lehet, hogy fáj a vadászoknak –, nem árt, ha selejtezi nagyvadjainkat, mert a természetes rendszerhez az is hozzátartozik, hogy a beteget, a sérültet, a nem eléggé óvatost szelektálja az állományból. A másik gyakori vád, hogy pusztítja a háziállat-állományt. Ha a gazdák használnának villanypásztort, vagy alkalmaznának nyájőrző kutyákat, biztosan kevesebb kárt okoznának az aranysakálok.”

Aranysakál (Canis aureus) Bundája aranyszínbe hajló barnás, farka sötétszürke, álla, nyaka és a hasa alsó fele szürkésfehér. Testhossza 70–105 cm, testtömege 10–15 kg. Különös ismertetőjele, hogy két középső ujjpárnája mind a négy mancsán összenőtt. Kölykeit a rókához hasonlóan kotorékban hozza a világra, de azok külsőre leginkább kutyakölykökre hasonlítanak. Magyarországon dúvadnak számít, egész évben vadászható.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

szükség van a gyérítésre. De ez nem azt jelenti, hogy lövünk minden sakálra, amit látunk, hanem átgondoljuk, mivel tudunk valójában állománycsökkenést elérni. A vadászattal óvatosan, észszerűen kellene bánni. Ha például kilövik az alfa-szukát, a segítő szukák előlépnek, többen, egy időben fognak elleni, s így a kölykök száma ugrásszerűen megnövekszik. Ezáltal épp az ellenkezőjét érjük el annak, amit szeretnénk, csökkenés helyett fokozott szaporodás áll be.” „Az más kérdés, hogy az esetleges túlszaporodást hogyan kezeljük – teszi hozzá. – Azokon a területeken, ahol túlszaporodott, úgy vélem, hogy előrelátóan és a faj megőrzése érdekében

A kercaszomori Pusztatemető egykori templomának helye egy vadkörtefával

Adódik a kérdés: akkor mi lenne a jó megoldás a faj érdekében, hogy az aranysakál is megmaradjon, és a jószágtartók, a vadászok is megnyugodjanak? „Talán segíthetne, ha kicsit megfontoltabban, vadgazdálkodván gyérítenénk a fajt ott,

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Barangoló

Csikasz a túra alatt egy pirókegeret is levadászott

Nádi farkas, kutya – két jó barát

ahol szükség van rá. Értem ez alatt, hogy nem hagyunk kint a természetben szemetet, döglött tetemet, sok száz tonna zsigert. Ha nem etetjük őket ilyen dúsan, akkor nem fognak olyan jól szaporodni, vagy nem marad annyi utód fitten és egészségesen életben.”

Nem tűnik fékevesztett dúvadnak Bár gyönyörű erdei fenyőkkel elegyes őrségi erdőben jártunk, és a kék, majd a zöld turistajelzésen haladva érintettük a kercaszomori Pusztatemetőt és egy kis kitérővel a Kercapatakot is, azért ez nem volt egy klasszikus túrázás, mivel Csikasz ellopta a show-t, állandóan a figyelem központjában volt az attrakcióival. 15 méteres pórázán rohangászott ide-oda, amit futás közben gyakran feltekert a fákra és a bokrokra, Áginak úgy kellett folyton „lehántania” a pórázát a növényzetről. Egy erdei tisztáson, a magas fűben portyázott is. Volt néhány perc, amikor „ajándékot” kaptunk tőle egy mezei pocok és egy egér formájában. Rendkívül kíváncsi állat, minden sötét zugba beledugja az orrát, szaglászik, megpróbálja elolvasni a „dzsungel könyvének” aznapi híreit és történeteit. Saját szemünkkel győződhettünk meg a vadászati módszeréről, hogyan

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

fogja meg a föld alatti járatokban motoszkáló rágcsálókat. Először lábaival toppantó mozdulatokat tesz, majd folyamatos ugrálással kizavarja a pockot a lyukból, és azonnal elkapja. A zsákmánynak ideje sincs arra, hogy felismerje, mi történik vele.

A mi Csikaszunk egy 16 hónapos, kisebb termetű sakálszuka. Tele van élettel, egy igazi energiagombóc. Minden érdekli, a fényképezőgép egyenesen a kedvence lett. Óvatos közeledéssel, idegen létemre akár a fejét is meg tudtam vakarászni. Érdekes volt kutyabarátként

Erdei séta Ágival és a falka két alaptagjával

Csikaszt meg lehet simogatni, csak óvatosan

EGY ÉLETRE VÁLASZTANAK PÁRT Ágitól megtudom, hogy az aranysakálok életre szólóan választanak párt, és családban, falkában nevelik utódaikat, olykor közösen keresnek élelmet. Európában és Ázsiában honos faj. A kutyafélék családjába tartozik, és ránézésre mintha a róka, a farkas és a kutya érdekes keveréke lenne. A rókánál testesebb, a farkasnál kisebb. Általában napnyugta után tevékeny, főként sztyeppék, fás puszták, bozótosok és bokorerdők lakója, valamint kedveli az elnádasodott nedves területeket. Itthon ezért nevezik nádi vagy réti farkasnak, toportyánnak és csikasznak is.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Barangoló megfigyelni, hogy viselkedésében mennyi a kutya, és mennyi maradt meg benne a farkasból. Például nem csóválja kutyamódra a farkát, hogy kifejezze vele az érzelmeit. Ha valamiért elunja magát séta közben, azonnal odarohan Érceshez, és játékból harapdálni kezdi, mindaddig, amíg az idősebb, domináns hím mudi rá nem mordul, egyértelműen jelezve felé, hogy most már elég lesz a mókából, kiskomám! Ilyenkor néhány percig nyugi van, szépen poroszkál a kutya mellett, majd kezdődik elölről a pörgés, a harapdálás, a szaglászás, a cikcakkban futkorászás.

Természetvédelem és nyomkeresés A terv az volt, hogy a mudik mellett Csikasz bekapcsolódik a természetvédelmi nyomke-

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Csikasz imád ugrabugrálni és játszani, Érces viszont nem mindig

reső munkába. Ezzel, hogy álltok? – kérdezem. „Inkább a nyom- és jelkeresés lenne a pontosabb meghatározás, legalábbis annak, amit mi szeretnénk csinálni. Vannak rejtőzködő fajok, mint például a vadmacska, amelynek életmód-

mennyire tud kijönni. A kutyáim életét nem akarom ellehetetleníteni Csikasz miatt, de irányában is felelősséggel tartozom. Nagyon remélem, össze tudjuk őket úgy hangolni, hogy mindenkinek tartalmas élete legyen. Ha minden klasszul alakul, úgy hiszem, Csikasz élete végéig hasznos és boldog tagja maradhat jelenlegi falkájának.” 

járól, területéről nem sokat tudunk. A táplálkozásáról rengeteg információt kapunk, ha megtaláljuk az ürülékét. A mudikkal, Rozival és Ércessel a jelkeresés területén, a vadállatok által hátrahagyott ürülék- és vizelet mint nyomjelek felkutatásában igyekszünk minél nagyobb rutint szerezni. Tőlünk nyugatabbra a vadfajok kutatásában már széles körben elterjedt vizsgálati vagy mintagyűjtési módszer a kutyás nyomkeresés. Ennek kapcsán került a képbe Csikasz is, de úgy gondolom, ő inkább a nyomkövetésben lesz nagyon jó. Szeret elmenni a frissebb szagnyomokon, és elég pontosan követi azokat, vagyis intenzíven használja az orrát. Már a viselkedésén látom, mikor érzi meg egy élő állat szagát, és mikor egy dögét. Ezért tetemkeresésre is kiváló, akár villanyvezetékek vagy szélerőművek mentén madárpusztulás felmérésében is sikeres és hatékony lehet.” Vajon meddig maradhat a falkával Csikasz? „Kicsit bizakodóbb vagyok, mint tavasszal, de túlságosan elbízni még nem akarom magam, mert igazán most jön majd a neheze. Jelenleg növendékkorban van, így jövő tavasszal jöhet el a fordulópont az életében. Ekkor lesz ugyanis a következő ivarzási ciklusa, ami után felnőtté válik. Ha ez nem hoz nála rosszabb vagy dominánsabb, agresszívabb viselkedést, akkor bízom benne, hogy a magatartása már nem fog változni. Igazából nem is az a kérdés, hogy én mit viselek el, hanem hogy a kutyákkal

Csikasz kíváncsiságánál csak zsákmány szerző ösztöne nagyobb, Ági kezéből egy pillanat alatt kikerül a sapka

Csikasz és a falka mindennapjait a nadifarkas. blog.hu oldalon lehet követni.

Az Őrség szívében – a Berki-hegy Ha egy érdekes, de már eltűnőfélben lévő világot szeretnénk felfedezni, akkor érdemes ellátogatni az őrségi szőlőhegyek egyikére. Az Őrség ugyan nem a borairól híres, a Kerka-völgyi településekre mégis jellemző volt a szőlőtermesztés. Az itt élő családok régen saját szükségletre művelték a szőlőt, és készítettek belőle bort a „hegyen”. A 19–20. század fordulóján a filoxérajárvány errefelé is kipusztította az őshonos fajtákat, azóta az itt termesztett szőlők többnyire direkt termők, de találunk néhány szép, „nemesebb” fajtából álló ültetvényt is. Mára a szőlőtermesztés hobbivá vált. Bajánsenye község déli határában, erdőkkel övezett dombon találjuk a Berki-hegyet, amely közigazgatásilag Magyarföld településhez tartozik. A szőlőhegy különleges hangulatát a régi, sajnos zömmel már elhagyott, boronafalú prés-, illetve pinceházak adják. A lakosság csökkenése és az elöregedés következtében jó, ha a Berki-hegy 10 százalékát művelik, a szőlőültetvények jelentős része beerdősült. Úgy tűnik, szőlőhegyként való funkciója lassan megszűnik, viszont láthatunk pár felújított présházat, amely tökéletes relax-, pihenő- és piknikhely az erdő közepén. A Berki-hegy a sárga sáv jelzésen és a Szent Márton-úton egyszerűen megközelíthető.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Egy orvos, aki átírta

Írta és fotók: Konfár Tibor

„Amit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatja...” Deák Ferenc

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

a történelmet:

História

dr. Krepuska Géza

Fotó: Ángyán Krisztián

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

História z utóbbi években egyre többen indulnak el, hogy felfedezzék a Nógrád vármegye északi peremén hullámzó, lenyűgöző szépségű Medves-vidéket. A meredek sziklaszirtek, festői várromok és felhagyott bazaltbányák közt sétálva sokan nem is sejtik, hogy egy olyan visszacsatolt területen járnak, amely négyesztendőnyi csehszlovák megszállást követően, egy budapesti orvos megalkuvást nem ismerő hazaszeretetének köszönhetően lett újra magyar föld.

Az első világháborút lezáró trianoni békediktátum gyakorlatilag kettévágta a történelmi Nógrád vármegyét, területének közel felét a formálódó csehszlovák államnak ítélve. Az íróasztalnál megrajzolt határvonal Salgótarján térségében a település északi peremén, a mai Beszterce-lakótelep területén húzódott, elszakítva ezzel a városhoz ezernyi szállal kötődő falvakat és bányászkolóniákat is. Somoskő, Somoskőújfalu és a teljes Medves-vidék csehszlovák uralom alá került. A két falu hazatérésének története a vérzivataros 20. századi magyar történelem egyik legszebb fejezete, még akkor is, ha az eredetihez képest mintegy négy kilométerrel északabbra tolt határvonal a kijelölő bizottság szeszélyének köszönhetően kerteket, utcákat vágott ketté, vagy éppen egy

A somoskői vár északi oldalán található a híres bazaltzuhatag, ahol a hegy gyomrából kiömlő bazalt íves-oszlopos formában szilárdult meg Fotó: Gulyás Attila

A Medvesfennsík, háttérben a Karancs, a Sátoros és a somoskői vár

várromot csatolt el saját falujától, megalapozva ezzel a környék lakóinak és a későbbi évtizedek lelkes turistáinak kalandjait.

Állj, vagy lövök, avagy azok a boldog 80-as évek A somoskői várhegy északkeleti oldalában óvatos léptekkel, szinte hangtalanul lopakodva ereszkedik egyre lejjebb és lejjebb egy izgatott kis társaság. Régi vágyuk, hogy végre élőben is láthassák Somoskő határon túl rekedt híres kincsét, az Európában is ritkaságnak számító, ívesen megszilárdult bazaltzuhatagot. Alig pár perc elteltével beteljesedik az álom, ott állnak a hatalmas, többemeletnyi magasságból lezúdulni látszó kővízesés alatt. Csak ámulnak és bámulnak, ajkaikat olykor egy-egy csodálkozó félmondat hagyja el csupán. Az áhítatot egyszer csak egy mély, borízű hang töri meg valahonnan az erdő mélyéről: „Állj, vagy lövök!” Azonnal leesik mindenkinek, hogy az erős akcentussal dörmögő, némileg gorombának tűnő úriember minden valószínűség szerint egy csehszlovák határőr lehet. Több sem kell a kis csapatnak, teljes erőből futni kezdenek felfelé az ösvényen, vissza a biztonságot nyújtó magyar határkerítés felé. Hatalmas az izgalom, dolgozik az adrenalin, így a drótkerítésen csimpaszkodva már csak fél füllel hallják az újra és újra elhangzó, fenyegető félmondatot. Pár pillanat múlva a határ magyar oldalán immár megkönnyebbülve szakad ki mindenkiből az örömujjongás: ezt megúsztuk!

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Mindez valamikor a 80-as évek közepe táján történt, és azt is sejtettük mindannyian, hogy mit úsztunk meg: néhány nap vendégeskedést a csehszlovák hatóságok által biztosított barátságos miliőben, valahol Losonc környékén. Ugyanis a szóbeszéd szerint akkoriban a csehszlovák határőrök minden Somoskőnél elcsípett és Losoncra átszállított magyar turistáért három nap eltávozást kaptak ajándékba, ezért gyakran bújtak el a határ menti erdőkben némi szabadságolás reményében. Tíz év körüli kisgyerekként hatalmas élmény volt számomra ez a pánikszerű menekülés, még akkor is, ha sok minden nem volt teljesen világos a történetből. Nem értettem pontosan, miért őrzik ilyen szigorú bácsik ezt a szép várat és a hozzá tartozó, természet alkotta csodát, miért nem mehetünk át megnézni ezeket, hiszen nem csinálunk ezzel semmi rosszat. De legfőképpen azt nem értettem, hogyan lehetséges, hogy egy színtiszta magyar település legszebb műemléke, a faluszéli házaktól alig pár méterre emelkedő gyönyörű várrom egy másik ország területén van? Ki tette velünk ezt a csúfságot? Néhány évvel később, immár felnőttként, mikor már szabad volt beszélni Trianonról, mindenre választ kaptam.

Dr. Krepuska Géza emlékoszlopa a somoskői vár alatt

Dr. Krepuska Géza a harmincas éveiben

A somoskő újfalui Dr. Krepuska Géza Általános Iskola

kötődnek, gyakran és szívesen járok vissza erre a különlegesen szép vidékre. Keresztül-kasul bejártam már, a felhőkkel kacérkodó salgói vártól a Medves-fennsík pazar kőbányáin át a palóc Olümposzig, igyekeztem mindent újra és újra megnézni, megismerni történetüket és legendáikat. Ahogy teltek-múltak az évek, egyre több helyen bukkant fel Krepuska Géza budapesti orvos neve, először emléktáblákon, domborműveken, majd nem sokkal később Somoskőújfalu általános iskolájának

Orvos, geológus, kertész és diplomata: dr. Krepuska Géza Mivel gyermekkorom legszebb nyarai és a 80-as évek önfeledt, hógolyózós szilveszterei mind-mind a Karancs–Medves hegyeihez

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

História

névadójaként is. Idősebb helybéliek anekdotái alapján azt jól tudtam, hogy a trianoni országhatár eredetileg nem ott húzódott, ahol manapság, de a Medves-vidék hazatérésének hiteles történetével csupán az ezredforduló tájékán, a Krepuska névvel egyre több helyen találkozva ismerkedtem meg. Ebben az embert próbáló, ám mégis oly szívmelengető históriában bizony főszerep jutott a budapesti Szent Rókus Kórház Európa-szerte ismert fülészprofesszorának. Krepuska Géza 1861-ben született Pesten, édesanyja korai halálát követően édesapja

Jellegzetes formájú tornyával a környék meghatározó eleme a falu fölé magasodó vár Fotó: Gulyás Attila

A schengeni egyezmény életbe lépése óta a vár és a bazaltzuhatag magyar oldalról teljesen szabadon látogatható

egy Losonc melletti kis palóc faluba, Ipoly magyariba küldi nővéréhez, aki nagy szeretetben neveli. Itt járja ki az elemi iskola első négy osztályát is, gimnáziumi, majd orvosi tanulmányai azonban már ismét a fővároshoz kötik. 1888 januárjában kapja meg egyetemes orvosi oklevelét, kezdő orvosként az István Kórházban és a Szent János Kórházban bontogatja szárnyait. Európai hírű fülészorvossá a Szent Rókus Kórházban válik, ahol 1911‑től egészen a nyugdíjazásáig, 1933. december 31-ig a fülészeti tanszék főorvosaként dolgozik. Lakása és magánrendelője a józsefvárosi Reviczky utca 4. szám alatt volt, ahol máig egy szépen faragott, domborműves emléktábla őrzi a modern magyar fülgyógyászat megteremtőjének emlékét. 1905-ben megvásárolt somoskőújfalui birtokán hatalmas gyümölcsöskerteket alakít ki, diót termeszt, almát, körtét nemesít, melyeket vagy a fővárosban értékesít, vagy somosi szeszfőzdéjében dolgoz fel alapanyagként. A kertészet és a szőlőnemesítés terén komoly tapasztalatokra tesz szert, még a Kertészeti Főiskola tanárai is kikérik véleményét bizonyos kérdésekben. A Medves-fennsík környékén elterülő bazaltbányái szinte ontják a kiváló minőségű, faragott kockaköveket, melyeket Budapest és számos más európai főváros utcáinak kövezésére

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

használnak fel. A geológia szerelmeseként nagyon jó kapcsolatokat ápol korának neves tudósaival, többek közt Lóczy Lajossal, akivel gyakran ellátogatnak a medvesi kőbányákba, melyek szinte egyedülállóan gazdag tárházai a különböző földtörténeti korok kőzeteinek.

Bazalt kockaköveket raknak le a budapesti egykori Dimitrov, ma Fővám téren 1950-ben Fotó: Fortepan UVATERV

A csehek bevonulása és a számára személy szerint is különösen tragikus trianoni döntés, melynek során birtokai szinte teljes egészében az újdonsült csehszlovák államhoz kerültek, somoskőújfalui házában érik. Kezdeti elkeseredettségét az elszántság váltja fel, latba veti minden ismeretségét és befolyását a döntés megváltoztatása érdekében. A csehszlovák államon belül útlevél nélkül utazik el Prágába, majd később útlevéllel Budapestre, ezt követően Hollandiába és Franciaországba látogat, tárgyal, érvel, beadványokat szerkeszt. Ez már a cseheknek is szemet szúr, olyannyira, hogy felajánlják neki, svájci frankban fizetik ki minden követelését, ha lemond birtokairól. Krepuska Géza azonban hajthatatlan maradt, pedig törekvéseit kezdetben nem koronázta siker, a magyarellenes európai közhangulatban reménytelennek tűnt minden erőfeszítés.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

História A csodával határos fordulat

A hazatért Medvespuszta egykor Krepuska Géza birtoka volt, a fennsík vízellátását egy gőzhajtású szivattyú biztosította

Andó Rikicsi japán vezérkari őrnagy Fotó: Wikipédia

Tánczos Gábor altábornagy Fotó: Wikipédia

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A magyar–csehszlovák határmegállapító bizottság 1921. július 27-én, Brnóban tartotta meg alakuló ülését. Tagjai Tánczos Gábor altábornagy, Václav Roubík cseh szakpolitikus, René Uffer francia alezredes, Andó Rikicsi japán vezérkari őrnagy, Giulio Pellicelli olasz alezredes és a bizottság vezetője, Wilfred Leathes de Mussenden Carey brit alezredes. Feladatuk elméletileg a határ kijelölése és szükséges esetben a lehetőségek szerinti igazságos korrekciója volt. Hamar nyilvánvalóvá vált azonban, hogy felsőbb utasításra, leginkább a csehszlovák érdekek mentén cselekszenek, és amikor a bizottság az Ipoly és a Háromhatár közötti szakaszon (magaslat Somoskőújfalu mellett) kiszállás nélkül döntötte el, hogy a határ a trianoni vonalakon maradjon, nyilvánvalóvá vált, hogy alig van remény a Karancs– Medves vidékének hazatérésére. Már csak a csodában bízhattunk. És a csoda lassan, de biztosan meg is érkezett, előbb egy angol beteg, egy fülorvos, később pedig egy japán és egy magyar katonadiplomata képében. Vannak, akik kételkednek a legendában, de valaminek biztosan történnie kellett, hogy a Somoskőújfalu környéki határszakaszon ilyen mértékű módosításra sor kerülhessen, ugyanis a korábban beadott több száz magyar határmódosítási kérelemmel alig vagy egyáltalán nem foglalkoztak az illetékesek, továbbá a leginkább antantkatonatisztekkel feltöltött (Pericelli és Uffer is azok voltak) határrendező bizottságok szinte mindig és mindenhol a „jaj a legyőzöttnek” elvet alkalmazták, eszükbe sem jutott a magyarok számára pozitív változtatásokat eszközölni. Mindezekkel szemben ezt a határszakaszt nem csupán felülvizsgálták, de helyt is adtak az érveléseken alapuló magyar követelésnek. Vajon mi történhetett? Mi volt az a momentum, amely megváltoztatott mindent, és végre – ha csak egy aprócska szakaszon is – meghallgattatott a magyar kérés? A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű elnökének, Liptay

B. Jenőnek a fia, Liptay Jenő agrármérnök így emlékezett minderre: „…hogyan sikerült a határkiigazítás a 20-as évek elején? Erre édesapámtól kaptam hitelt érdemlő választ. Ő jó barátságban volt Krepuska Géza professzor úrral, s igen bántotta őket a Trianonban kijelölt határszakasz. Beadványt szerkesztettek a Budapesten székelő antantbizottsághoz a vis�szacsatolás érdekében. Az ügyet segítette egy szerencsésnek mondható véletlen. A bizottság egyik tagja, egy angol lord (Carey) megbetegedett fültőmirigy-gyulladásban. Bekerült a professzor úr klinikájára ahol meg is gyógyult... édesapám és

Krepuska professzor úr beadványa és az idézett epizód következtében megjelent az antant-bizottság Somoskőújfaluban…”

Aki szembeszállt feletteseivel a magyarokért: Andó Rikicsi őrnagy A Somoskőújfalu utcáin a határmegállapító bizottságot kísérő Krepuska Géza, Liptay B. Jenő és Auer Pál nemzetközi jogász azt javasolták az antanttiszteknek, hogy próbáljanak meg szóba állni valakivel szlovákul. Ez természetesen nem sikerült, állítólag ekkor vált világossá a bizottság számára, hogy ez egy színmagyar

Somoskő 1938‑ban. Háttérben a macskalyuki bányakolónia épületei Fotó: Fortepan / Ferencz Zoltán Zénó

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

História falu. A további határbejárásokat vezető Tánczos Gábor jelentésében leírta, hogy Carey alezredesre és Andó Rikicsi őrnagyra milyen komoly hatást gyakorolt, mikor útjuk során csak színmagyar településeket találtak, melyek lakossága lelkesen tüntetett a magyar hazához való visszacsatolás mellett. Andó Rikicsi így ír minderről: „Ugyan együttérzéssel vagyok irántuk, de a békeszerződés megváltoztatására nincs módom. De átérzem szomorúságukat, és vödörnyi hideg veríték patakzik rólam, amikor ezt az éljenzést meghallom, és bizony nem tudom könnyek nélkül megállni...” A bizottság eredeti, 5:1-es szavazataránya Somoskőújfalu és Somoskő visszacsatolása esetében immár 3:3-ra módosult. Szavazat egyenlőség esetén a mellettünk voksoló Carey elnökként két szavazatot adhatott le, így a mérleg – először a bizottság történetében – a mi javunkra billent. A trianoni határ módosításának javaslata így a Nagykövetek Tanácsa, majd a Népszövetség elé került. Abban, hogy mindez így alakult, komoly szerepe volt a japán őrnagynak is, aki az eldöntetlen szavazás utáni bizonytalan helyzetben azt az utasítást kapta feletteseitől, hogy akadályozza meg a határvita

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Somoskő újfalu házai felett emelkedő magaslatokat a csehszlovák állam stratégiai okokból magának követelte

Domício da Gama brazil nagykövet (középen), a Népszövetség 1923. április 23-ai ülésének elnöke

felterjesztését a világszervezethez. A velünk egyre inkább szimpatizáló Rikicsi azonban kijelentette, hogy lelkiismereti okokból nem vonja vissza korábbi véleményét, kitart amellett, hogy két település hovatartozásáról a Népszövetség döntsön. A csehek olyannyira nem adták fel, hogy a tárgyalások során közlekedési szempontok alapján (vasútvonal) még Salgótarján hovatartozása is bizonytalanná vált, sőt kompenzációs igényeikben további Ipoly menti területek és Derenk község átengedése is felmerült. Ezeket az immár íróasztal mellett zajló kemény harcokat nagyszerű katonadiplomatánk, Tánczos Gábor altábornagy vívta meg a csehekkel és a feléjük hajló Népszövetségi Tanáccsal. Tánczos óriási érdeme az volt, hogy megnyerte ügyünknek a döntő tárgyalást levezénylő Domício Da Gama brazil nagykövetet, a svéd Unden képviselőt és a bizottság angol elnökét, Woodot. Az 1923. április 23‑án kihirdetett végleges döntés értelmében a Medves-vidék Somoskővel, Somoskőújfaluval, a Krepuskabirtokok legnagyobb részével és mintegy 2700 főnyi magyar ajkú lakossággal hazatért, az uralkodó magaslatok, mint a Sátoros és a somoskői vár, azonban stratégiai okokra hivatkozva a csehszlovák oldalon maradtak. A visszaítélt területek ünnepélyes birtokbavétele 1924. február 15-én történt meg. Bár a somoskői vártól alig másfél kilométerre északra eső legnagyobb bánya, a macskalyuki kőfejtő szlovák oldalon

utak kövezésére egyedüliként alkalmas somoskői bazaltot. A hazatérés után tíz évvel, 1934-ben Tánczos Gábort és Carey-t Somoskő és Somoskőújfalu díszpolgáraivá választották. Dr. Krepuska Géza 2009-ben kapta meg ezt az elismerést, Andó Rikicsi pedig várhatóan a visszacsatolás századik évfordulóján nyeri el ezt az immár posztumusz címet. rekedt, Krepuska Géza érdekei itt sem csorbultak, ugyanis a népszövetségi döntés értelmében – egészen 1947‑ig – magyar oldalról is szabadon járhattak át bányászni a magyar

A macskalyuki kőfejtő

Kalandok a határon, avagy Somoskőújfalu hétköznapjai A kissé mesebeli történet végkicsengését valamelyest árnyalja, hogy bár a visszacsatolásra kijelölt területeknek csupán a kétharmadát

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

História kaptuk vissza, az ellenünk szavazó francia Uffer és az olasz Pelicelli mégis olyannyira sértve érezték magukat, hogy a határvonal pontos kijelölésekor, ahol csak lehetett, jól kitoltak velünk. Így születtek meg Somoskőújfalu egészen hihetetlen módon megrajzolt új határai, amelyek számos kaland és nem kevés konfliktus forrásai lettek az elkövetkező évtizedekben. Idős helybéliek elbeszélései szerint gyerekkorukban gyakran ásták ki és tették arrébb a számukra „útban lévő” lévő határköveket, vagy ha éppen egy nagyobb áradás kimosott néhányat a földből, akkor azok nem feltétlenül az eredeti helyükre kerültek vissza. Az aprócska „háztáji határrevíziók” mellett kismértékű, területcseréken alapuló hivatalos, államközi határkiigazítás is többször volt már Somoskőújfaluban. A legtarthatatlanabb helyzet az volt, mikor a második világháború után egy szakaszon Somoskőújfalu főutcája, az Ifjúság út volt az államhatár, ennek köszönhetően még vízért

Ez a határkő évtizedeken keresztül a Bethlen Gábor utca túlsó oldalán állt

Magyar-szlovák határőrök Fotó: Fortepan Magyar Rendőr

sem lehetett átmenni az út egyik oldaláról a másikra. Ezt az áldatlan állapotot viszonylag gyorsan, 1952-ben egy államközi egyezmén�nyel orvosolták. Az sem volt sokkal különb szituáció, mikor a Bethlen Gábor utca szélén sorakozó piros sapkás kis határkő-törpék egyike az utca másik oldalán, a kertek végében tűnt fel, melynek köszönhetően az út egy nagyjából 6-8 méteres szakaszon az akkori Csehszlovákia területén haladt át. Elbeszélések szerint a 70-es években volt, aki kissé illuminált állapotban átsétált ezen a pár méteren, és a kocsmából rángatták vissza határsértés miatt. Egy időben fegyveres határőr őrizte az utca ezen szakaszát, mint sérthetetlen csehszlovák területet, így aki errefelé szeretett volna hazamenni, annak majdnem egy kilométert kellett kerülnie. Az utolsó komolyabb incidens során aztán mindkét fél megelégelte ezt az áldatlan állapotot – ugyanis a vízelvezető árkot a munkások is csak szlovák területen tudták megépíteni –, így végül egy apró területcserével a renitens határkő átkerült az út „túloldalára”, társai mellé, ezzel a Bethlen Gábor utca immár teljes hosszában és szélességében magyar lett. Szigorú határőrizet ide vagy oda, azért a szokásos határ menti „kiskereskedelmet” jelentős mértékben megkönnyítette az utcákat kettészelő határvonal. Az egyik oldalról repült a tyúk meg a kolbász, a másikról meg

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

magyarok, így gyakran tartottak közös csapatépítő búfelejtéseket is, nem ritkán a lefoglalt szeszes italok felhasználásával.

érkezett a Becherovka vagy éppen a gumicsizma. Az egyébként oly marcona határőrök közt sem volt különösebb konfliktus, mivel ugyanabban az épületben szolgáltak szlovákok és

Somoskő, a hazatért falu – utcakép

Ezekben az időkben beszélni sem igazán volt szabad az 1920-as évek elején történt eseményekről, családi körben azonban nagyon sokan megemlékeztek róla. Fél évszázados kényszerű elhallgatást követően 1999. február 14-én volt az első, somoskői határnyitással egybekötött, szervezett ünnepség, majd 2002-ben a két település hivatalos ünnepnapjává nyilvánították a „hazatérés napját”, február 15-ét. Ami késik, nem múlik, az Országgyűlés határozata értelmében Somoskő és Somoskőújfalu 2017-ben kapta meg a Hazatért falu (Pagi ad Patriam reversi) címet. 0

2 km

JELMAGYARÁZAT Mai országhatár Az „eredeti” csehszlovák igény A magyar korrigáció tervezett határa Térkép:Bába Imre

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

História

Dr. Krepuska Géza

nyomában a Medves-vidéken macskalyuki bazaltbányát egy több mint nyolc kilométer hosszú, keskeny nyomközű iparvasút kötötte össze a somoskőújfalui nagyvasúti rakodóval. Bár a pálya sínjeit a 60-as években felszedték, az egykori kőszállító kisvasút töltésén kialakított turistaúton elindulva könnyedén felfedezhetjük a Medves-vidék szépségeit és a hazatérés történetének legfontosabb helyszíneit.

Akár gyalogosan, akár kerékpárral vágunk bele a kalandba, kiindulópontként a Somoskőújfalu aprócska főterén létrehozott Hazatérés Házát érdemes választani, ahol egy díszkút, egy emlékmű és egy – előzetes bejelentkezéssel megtekinthető – kiállítás őrzi az 1924-es vis�szacsatolás emlékét. Alig pár lépésnyire innen, a főút túloldalán emelkednek Krepuska Géza egykori rezidenciái, az úgynevezett Alsó és Felső kastély, melyekben 1924. február 15-én a professzor díszebéddel fogadta a hazatérés napjára egybegyűlt vendégeket. Somoskőújfalu vasútállomásának impozáns méretű bevágásában lépdelve érjük el a sárga és piros gyalogos,

A Hazatérés Háza és az emlékművek Somoskőújfalu központjában

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

továbbá a sárga kerékpáros turistajelzést, melyek a Baross Gábor utca meredek kaptatóján kapaszkodnak fel az egykori kőszállító kisvasút töltésére. A jól megépített és nagyszerű állapotban megmaradt töltésen kanyargó kerékpáros útvonal talán nem ismeretlen a tekerés szerelmesei előtt, hiszen 2021-ben az Eresztvényig tartó, mintegy 4 kilométeres szakasza nagy fölénnyel nyerte el az Év Erdei Kerékpárútja megtisztelő címet. A leglátványosabb és egyben legizgalmasabb része mindenképpen az a 146 méter hosszú alagút, melyet a népnyelv „Dunel”-ként ismer, és a belsejében még fényes nappal is olyan sötét van, hogy lámpa nélkül maximum botorkálni lehet benne. Kevesen tudják, hogy ehhez az alagúthoz kötődik Nógrád megye egyetlen vonatrablása, melynek során a rablók a bányászok fizetésével a Medves-fennsík felé zakatoló kisvonatot egy sínekre döntött fával megállították, majd a lopott pénzzel együtt kereket oldottak. A tettesek csupán hosszas nyomozás után kerültek rács mögé. Az alagutat magunk mögött hagyva gyönyörű erdei utakon kanyarogva érjük el a Medves-fennsík peremén lévő Eresztvényt, amely a környék kisgyerekes családjainak

A Dunelként ismert alagút, amelynek hossza 146 méter

jelképe. A szlovák zöld jelzéseket továbbra is követve egy évszázados bükkösben, meredek zuhanással érjük el a Sátormegi- (Bukivinsky) patak medrét, majd egy aprócska fahídon átkelve térünk vissza a Somoskő felett elhagyott, immár szlovák sárga jelzésekkel ellátott kisvasúti töltésre. Ezen a szakaszon immár a határon túl rekedt, egykor legnagyobb létszámú bányászkolónia, a macskalyuki kőfejtő emlékei sorakoznak.

kedvelt kirándulóhelye. Az egykor kisvasúti rakodónak és kőzúzó telepnek otthont adó tisztáson napjainkban egy igényesen kialakított, fából épült játszótér és a Novohrad–Nógrád Geopark látogatóközpontja fogadja a kirándulókat. A töltésen továbbindulva hétvégi házak és kiskertek közt lépdelve hamarosan megpillantjuk Somoskő és egyben az egész vidék jelképét, a jellegzetes, sisakos tornyával pazar látványt nyújtó somoskői várat. A falu utcáin átvágva, a vár kapujában lépjük át az országhatárt, majd egy rövid, ám annál meredekebb kaptatóval már fent is vagyunk a csehszlovák műemlékvédelem által még a 80-as években szépen helyreállított várban. Miután kigyönyörködtük magunkat, leereszkedhetünk a várhegy aljában megbújó, európai hírű bazaltzuhataghoz, amely a vár mellett a Medves-vidék másik jól ismert

A macskalyuki kőbánya kővel megrakott csilléje

A valamikori vámház romjainál egy kővel megrakott kisvasúti csille fogad, majd nem sokkal később a fénykorában közel 1500 fős hegyi falu iskolaépületének maradványai bukkannak fel az erdő mélyén. A függőlegesen leszakadó sziklafalak övezte hatalmas bányaudvaron egyszerre találjuk meg a badacsonyi, a szanda-hegyi és a salgói bazaltoszlopok formavilágának lenyűgöző látványát, a tudnivalókat pedig a három nyelven íródott tájékoztató táblák mesélik el nekünk. Somoskőre visszasétálva autóbusszal gyorsan és kényel mesen visszajuthatunk túránk kiindulópontjára, Somoskő újfaluba. Ezzel a könnyedén bejárható, alig 10 kilométeres túrával átfogó képet kaphatunk a Medves-vidék történelméről, geológiájáról és természeti kincseiről, továbbá meggyőződhetünk arról, hogy dr. Krepuska Géza megalkuvást nem ismerő kitartásának köszönhetően milyen mesebeli vidék tért vissza 1924-ben az anyaországhoz, Magyarországhoz. 

Az egykor macskalyuki kolónia iskolájának romjai

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Rejtett kincseink

Évezredes romok 50

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

y l e h k é l m e ó l z a S zen t L á s A legenda úgy tartja, Szent László királynak egy szarvas sugallta, hogy templomot Írta: Hidvégi Brigitta építsen Somogyváron. Fotók: Szabó Eszter, Csanádi Márton Valójában egy angyal jelent meg az állat képében, akit Isten küldött az uralkodóhoz. Így László a Kupavárhegyen 1091‑ben megalapította a bencés monostort, amely akkor a legnagyobbnak számított az országban.

Somogyváron w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Rejtett kincseink

romterület ma ennek a legendás épületnek és számos átépítésének az emlékét őrzi. Az eredeti, román stílusú bazilikát és monostort 1070 és 1091 között emelték, és Szent László jelenlétében szentelték fel Szent Egyed tiszteletére. A dél-franciaországi Saint Gilles-ből érkeztek ide szerzetesek, akik több évszázadon keresztül éltek az épületben. Az egész létesítmény nagyjából 2,5 hektáron terült el. Már ekkor érték katasztrófák, amelyeket szerencsésen túlélt: 1204-ben egy tűzvész során megrongálódott, de az 1241–42-es tatárjárás elkerülte, pedig a fosztogatók nem kímélték Somogy vármegyét.

Makettek és részletes alaprajzok szemléltetik a bazilika állapotát az egyes korszakokban

A kiállítás harmada a régészeti feltárásról szól

Rejtélyes gyógyulások Amikor 1972–73-ban feltárták a bazilikát, több száz sír került elő. Az antropológiai vizsgálat egyértelművé tette, hogy a templom északi mellékhajójában csak francia szerzetesek feküdtek, de ennél is érdekesebbnek bizonyult, hogy közülük nagyon sokan valamilyen mozgásszervi betegségben, csonthártyagyulladásban szenvedtek, illetve csontdeformáció fordult elő náluk. Az első gondolatunk lehetne az, hogy a nyirkos kolostor megtette a hatását, ám feltűnt egy furcsaság: a szakemberek megállapították, hogy az eltemetett emberek gyakorlatilag gyógyultak voltak. A jelenségre nem találtak magyarázatot. Annyi világos, hogy valószínűleg ide – mint egy szanatóriumba – küldték Franciaországból a beteg szerzeteseket, de hogy mitől jöttek helyre, azt homály fedi. A rend a 16. századig élt itt, majd az épületet a török fenyegetés hatására elkezdték megerősíteni, a templomtornyokból bástyák lettek. A törökök azonban megostromolták és kifosztották, fölgyújtották, majd 1556-tól az enyészeté lett. Ahogy az már a régi épületek esetében lenni szokott, a köveit építkezésekhez hordták el a 19. században. Sokáig csak legendák keringtek róla, majd Széchenyi Lajos gróf parancsára 1825-től megtisztították a területet, és egy kis részen ásatásokba kezdtek. Nem jutottak sokra, és hamar be is fejezték a kutatást. 1972-ig semmi nem történt. Ekkor fogott itt nagyobb

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

feltárásba Bakay Kornél professzor. A terület 1991 óta áll nyitva a látogatók előtt, 2011-től pedig nemzeti emlékhelyként tartjuk számon.

A kőtárban a színek alapján lehet kiigazodni a korok és építészeti stílusok között

A román stílustól a reneszánszig A helyszín leglátványosabb része persze a romkert, a látogatóközpont kiállítása pedig azoknak szól, akik szeretnének mindent megtudni Szent Lászlóról, magáról az épületegyüttesről,

A legelső épületet még a 11. században húzták fel

illetve annak régészeti feltárásáról. Utunkat a kőtárnál kezdjük, ahol nyomon követhetjük a különböző stílusok megjelenését az épületen. A maradványokon felfedezhetünk román, gótikus és reneszánsz elemeket. A különféle darabokat színek szerint lehet beazonosítani. A jelentősebb kőfaragványok csak másolatok, eredetijüket a Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Galéria őrzi.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Rejtett kincseink

Szemügyre vehetjük a griffmadarat ábrázoló követ, amely alapján az emlékhely logója készült. Bámulatos, mennyire épségben fennmaradt a faragvány. Érdekesség, hogy a kereszténység átvette ezt az ókori sumer

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A griffmadár faragvány alapján készült az emlékhely logója A romkertet 1991-ben adták át

szimbólumot. Az oroszlán az erőt és a kitartást jelképezi, a sas pedig a felemelkedést, az égbe menetelt, így az ősi pogány motívumból a középkorban Krisztus-motívum lett. Érdekes még a „tövishúzó” elnevezésű kőfaragvány is,

Bár a magyar művészettörténetben úgy tartják, hogy a gótika csak a tatárjárás után jelent meg nálunk, a bazilika kora gótikus stílusú kerengője már az 1200-as évek elején megépült. Nem is volt kicsi, egy nagyjából 25-ször 25 méteres, szabályos négyzet alakú oszlopcsarnokot kell elképzelni. A romkertben rekonstrukciós részletet láthatunk, a kiállításon pedig gótikus, bimbós oszlopfejet vizsgálhatunk meg. Ezeket az 1400-as években bontották el, helyette reneszánsz épületrészt hoztak létre. amely eredetileg egy ókori római bronzszobor középkori újraértelmezése. Ezen szintén megjelenik egy griff, illetve a talpából tövist kihúzó pásztorfiú. A jelenet a bűn töviseitől megszabadító Krisztusra utal.

Szent László hermájának hologramos ábrázolása

Honnan tudni, hogy egy szobor Szent Lászlót ábrázolja? A kiállításon több hologramos megoldással is találkozhatunk, ezzel a módszerrel jelenítik meg például a monostor különböző korszakait és Szent László hermáját is. Ez utóbbi

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Rejtett kincseink

az uralkodó fejét mintázó ereklyetartó, amely a koponyacsontját őrzi, és a magyarság egyik legjelentősebb történelmi emléktárgyaként tartjuk számon. Bár felmerültek kétségek az eredetiségével kapcsolatban, az elmúlt hónapok friss híre, hogy archeogenetikai módszerekkel sikerült bebizonyítani, valóban Szent Lászlóé lehetett. Egy másik érdekesség a királyt ábrázoló kis szobor, amely egy árverésen került elő, és a történetéről semmit sem tudunk. A kutatóknak mégis sikerült kideríteniük, hogy Szent Lászlót ábrázolja, arról pedig, hogy erre hogyan jöttek rá, részletes leírást olvashatunk a kiállításon. A műtárgy sorsáról apró nyomok árulkodnak, például satu okozta bemélyedés vagy koromnyomok, amelyek abból adódhatnak, hogy gyertyát égettek mellette. A búcsúszentlászlói ferences rendházba az 1700-as évek elején 16 részből álló festmény56

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A szobor kapcsán kiderül, hogyan dolgoznak a régészek A kiállítás Szent Lászlóhoz köthető hang anyagokat is tartalmaz

sorozat készült, amely Szent László legendáit és életét dolgozza fel. Ezekből nyolc maradt meg, a szombathelyi ferencesek pedig kölcsönadták a kiállítás számára, ezért most itt tekinthetjük meg őket. Egy asztalkán különféle kártyák hevernek. A megfelelő téglalapba

helyezve őket Szent Lászlóval kapcsolatos hangzóanyagokat hallgathatunk meg fülhallgatón keresztül, például Arany János versét vagy különféle legendákat, énekeket.

Mit keres itt a gímnyelv páfrány? Az egyik érintőpult segítségével virtuális időutazást tehetünk. Pontosan rekonstruálták, hogyan nézhetett ki az a terület a 13. és 16. században, ahol ma csak romokat találunk. Körbejárhatjuk az egész épületegyüttest, benézhetünk a belsejébe, és ne lepődjünk meg, ha a dombról lenézve a Balaton vize tűnik fel, ugyanis a középkor egy időszakában a magyar tenger vízszintje 6-8 méterrel magasabb volt. Ez azt jelenti, hogy körbeölelte a várhegyet, amelyen a bazilika épült. Ahol most a bencés hagyományoknak megfelelően fűszerkertet alakítottak ki, egy kút is áll. Tulajdonképpen egy hét és fél méter mély víztározóról van szó, amelynek alját kőlappal zárták le. És most jön a slusszpoén: a kútban egy olyan védett páfrányfaj, a gímnyelv lakik, aminek semmi keresnivalója itt. Ezen a vidéken ugyanis nem őshonos, és nem is élne meg alapból, a víztározónak azonban olyan a mikroklímája, hogy amikor a spórákat több száz kilométerről idefújta a szél, a kis

Kiállították a helyszínről előkerült használati tárgyakat is

Szent Lászlót ábrázoló falkép másolatok

Hasznos információk Jegyárak Felnőtt: 2300 Ft Kedvezményes: 1150 Ft Családi: 4600 Ft Nyitvatartás November 1. – március 14.: 10.00–16.00 Március 15. – május 31.: 9.00–17.00 Június 1. – augusztus 31.: 10.00–18.00 Szeptember 1. – október 31.: 9.00–17.00 Az emlékhely hétfőnként zárva tart. További információk: szentlaszloemlekhely.hu

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Rejtett kincseink növénykezdemények remekül megtelepedhettek benne. Azóta a kút tele van ezzel a páfrány nyal, akár egy szurdokvölgy.

Kilátó és sétaút is tartozik hozzá A látogatóközponttól nemcsak autóval, de egy 15-20 perces sétával is elérhetünk a romkertig. Sajnos a fából ácsolt út jelenleg felújítás alatt áll (a romok mellett álló kilátóhoz hasonlóan), de azt ígérik, tavaszra ismét látogathatóvá válik. A Szent Lászlóról elnevezett sétaúton állomásokat alakítottak ki, és mindenhol olvasható egy kérdés, amit egy mágnes segítségével lehet megválaszolni. A kilátóból nemcsak a romokra nyílik kilátás, de a balatoni tanúhegyekre is. A középkorban itt összefüggő vízterületet láttunk volna magunk előtt. Szintén a családokat célozza a romkertben mobilon játsz-

Nagyjából negyedóra alatt juthatunk el a látogató központtól a romkertig

ható „szabadulós játék”. A történet szerint visszakerülünk a középkorba, és hatvan perc áll a rendelkezésünkre, hogy visszajussunk a jelenbe, amihez kilenc kérdésre kell válaszolnunk. Persze ehhez kutatni kell, hiszen nem egyértelmű a megfejtés. A tapasztalatok szerint ezzel még a leglustább gyerekek érdeklődését is fel lehet kelteni, akik utána lelkesen böngészik a feliratokat.  Tudj meg többet a helyről a Természetjárón a QR-kód segítségével!

46.596416, 17.642407

A romokat kilátóból is meg lehet tekinteni

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Segítség egy gombnyomással!

Igényelje a Gondosórát, hogy biztonságban tudhassa idősebb szeretteit a nap 24 órájában! Magyarország Kormánya fontos feladatának tekinti, hogy gondoskodjon 65 év feletti honfitársainkról. A Gondosóra egy korszerű, díjmentes jelzőeszköz, amelyhez egy éjjel-nappal elérhető diszpécserszolgálat kapcsolódik, így az idősek szükség esetén egyetlen gombnyomással jelezni tudják, ha segítségre van szükségük.

www.gondosora.hu

Tel.: +36 1 445 00 80

Mesél a térkép

A fejlődő és fejlesztett logikátlansága

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

magyar földrajzi nevek Az alábbiakban a magyar földrajzi nevek alakulásának rejtelmeibe vezet be minket Írta: Bába Imre Fotók: Csanádi Márton a Magyar Természetjáró Szövetség térképésze, érintve a méltán elfeledett Istókhalmát és Kappanhágót. közelmúltban Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere azzal a kéréssel fordult Karácsony Gergelyhez, Budapest főpolgármesteréhez, hogy beszédében az ukrán főváros nevét ne oroszosan Kijevnek mondja, hanem ukránul Kijivnek. Sokan fogadták értetlenül az ukrán városvezető megjegyzését, hogy Karácsony Gergely magyar nyelvű beszédében mint exonimát (nem a nyelvterületen fekvő település a helyitől eltérő névalakja) használta „magyarul” Kijevként, ami történetesen a város orosz nevének felel meg.

Magyarországnak közel ezeréves kapcsolata van Kijevvel, Könyves Kálmán is kijevi hercegnőt vett feleségül, Eufémiát, II. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem lányát. Akkor még egyértelműen nem vált külön az ukrán és az orosz nyelv, írásban az óegyházi szlávot használták, az akkor beszélt nyelvjárásokat pedig lehetetlen rekonstruálni. (A szlavisztikai vonulattal nem foglalkozunk tovább.) Azóta a Dnyeper-parti várost Kijevnek nevezzük magyarul, Kijevben született Bulgakov orosz író, Kazimir Malevics

Mi a csuda az az exonima? Az ENSZ Földrajzi Nevek Szakértői Csoportjának jelenlegi meghatározása szerint az exonima: „Egy adott nyelvben használt földrajzi név egy olyan földrajzi alakulatra, amely kívül fekszik azon a területen, ahol ezt a nyelvet széles körben beszélik. Az ilyen földrajzi név formájában eltér a földrajzi alakulat fekvése szerinti endonimá(k)tól.” Ez a definíció kicsit egyszerűbben fogalmazva: az exonima egy helynek külföldiek által adott neve, ilyen például a mi Bécs szavunk is az osztrákok Wien nevű fővárosára.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Mesél a térkép ukrán festő, Golda Meir izraeli miniszterelnök, Milla Jovovich amerikai színésznő, nem pedig Kijivben. Ettől függetlenül nem biztos, hogy Klicskónak nem volt igaza. 1922-ig, a lengyel–litván időkben a város helyi hivatalos neve Kijów volt (ejtsd: kijuv), majd az orosz Kijev. A világ jóformán összes nyelve ezt az orosz formát vette át, elég nagy és fontos város volt ahhoz – rengeteg történelmi, kereskedelmi és irodalmi vonatkozással –, hogy minden európai nyelvben előforduljon, és saját fonetikus átírása szerint használja a nevét. Ez pedig az orosz forma volt „e”-vel (Kiev, Kiew) 1922 után megalakult a Szovjetunión belül az Ukrán SZSZK, amelynek a hivatalos nyelve az ukrán lett, egészen addig, amíg a szovjet nemzetiségi politikát Sztálin nem lezárt vagonokban és munkatáborokban akarta kiteljesíteni. Ebben az időben magyar térképeken is fel-feltűnt az ukrán Kijiv név (pl. Földrajzi és Statisztikai Atlasz, 1927). Ahogy később a függetlenné vált Ceylonból (ejtsd: szílan) lassan Srí Lanka lett, FelsőVoltából Burkina Faso, Salisburyből Harare, úgy kapott esélyt a húszas-harmincas években az ukrajnai Kijev is, hogy Kijiv legyen. Ezt je-

gelte egy időre a szovjet oroszosítási politika. Ha úgy vesszük, akkor harminc évvel Ukrajna függetlensége után, elvárható lett volna a névváltás a magyar nyelvben, hiszen volt már előzménye. (Igen, tudom, 2014-ig a város orosz nyelvű volt, kb. úgy, ahogy az ír Dublin angol, pedig létezik ír nyelv.) Szóval az aktuálpolitikát kihagyva tényleg nehéz eldönteni, hogy egy külföldi város a helyitől eltérő elnevezése valami „gyarmati” múlt emléke, vagy tényleg meggyökeresedett a magyar nyelvben, és magyar exonimának lehet tekinteni. Erre a legjobb példa az ukrajnai Lviv/Lvov/Lwów/Lemberg/Ilyvó. A magyar nyelvben az l–v mássalhangzó-kapcsolat kényelmetlen, ezért a késő középkortól a szláv Lvov (Leó vára) névalak német fordításából torzult Lemberget használták (legkorábban 1553‑ban), majd 1618-ban feltűnt az Ilyvó (az ukrán Ijvóv alakból) is.* Ma többen erre az utóbbira esküsznek, hogy ez az igazi magyar neve, a másik „csak” német, függetlenül attól, hogy dédapáink katonanótáiban a lembergi állomást énekelték meg (tüzes szemű barna kislány, legyőzzük a muszkát, stb.), és a kárpátaljai magyar sajtó is Lembergként hivatkozik rá. Távolabbi területeken, „messzi országokban” kevés az exonima, Párizs, Róma, Velence, Krakkó, Varsó, Prága, Peking, néhány fordítás, Szentpétervár, Fokváros. Ez utóbbit minden nyelv magáénak érzi, Buenos Airesszel (jó szelek) ellentétben, amit senki nem akar lefordítani. Ugyanígy nem szereti senki a Rio Grandét

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Logika semmi nincs benne az amerikai kontinensen, az elektronok általános pozíciójához hasonlóan nagy valószínűséggel az észak-amerikai angol nyelvterületen sok ilyen lefordított név található, spanyol nyelvterületen egy darab sem (vö. Új-Mexikó vs. a mexikói Baja California).

(Nagy-folyó), a Rio Negrót (Fekete-folyó), bezzeg a Sárga-folyót (Hoang-he vagy -ho, egybe vagy külön, mintha a kínaiak bolondulnának a kötőjelért), a kanadai Nagy-Rabszolga-tavat, a Nagy-Medve-tavat, azt igen. Akadémikusok foglalnak állást, hogy azt úgy kell írni, ahogy.

A névmagyarosítás egyik érdekes fejezete volt a nyelvújítás kora a 18–19. században. Természetesen felmerült, hogy legyenek a földrajzi nevek is magyarok. Végigböngésztem Szily Kálmán A magyar nyelvújítás szótárát (1902‑es kiadás), és három várost találtam benne: Lipcsét (Leipzig), Istókhalmát (Stockholm) és Kappanhágót (København). A Kárpátmedencén kívüli magyar nevek állatorvosi lova a szótár.

Fokváros – Fotó: Adobe Stock

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Mesél a térkép Első kérdés: Miért ilyen kevés? Második kérdés: Miért pont ez ek? Bordeaux‑ból miért nem lett Vörösvár? Marseille-ből Márépart? Harmadik kérdés: Miért pont Lipcse honosodott meg? A másik kettő, túl azon, hogy irtó bénán hangzik, miért nem? (Lipcse esetében a szlovákiai Zólyomlipcsére hivatkoznak, hogy már létezett ilyen név az akkori országban, ezért tudott átmenni a köznyelvbe.) Negyedik kérdés: Ebből a szinte nulla merítésből Kappanhágó mellett miért egy másik magyar névalak lett az elfogadott? A dán København helyett a német Kopenhagen magyar torzulása Koppenhága? Afrikában az ókor óta mára exonimákká vált mediterrán neveket leszámítva (Nílus, Alexandria stb.) a polkorrektség nevében kopnak ki a gyarmati nevek (Rudolf-tó, Nyasza-tó helyett, Turkána-tó, Malawi-tó, de már néha feltűnik az Ukerewe a Viktória-tó helyett, egyelőre zárójelben). Kivéve Fokvárost, amelyet mindenki magáénak érez, és kötelező jelleggel lefordít anyanyelvére. Ázsiában is ötven-hatvan évvel a függetlenség elnyerése után csak eltűnnek a Bombayok, (Mumbai), Benáreszek (Varanasi), és Kínában

is napirendre térünk afelett, hogy Kanton is Guangzhuo, Sanghaj is Shanghai, és belenyugszik a világ, hogy az ókori/bibliai közel-keleti neveket leszámítva ( Jeruzsálem, Damaszkusz, Jordán [folyó] stb.) nem kell lefordítani a földrajzi neveket magyarra vagy bármilyen nyelvre. A volt Szovjetunióban is első körben a szovjet mitológiai neveket tüntették el, pl. a kirgizisztáni Frunze (igen jó bolsevik volt még a cári időkből, 1925-ben hunyt el) visszakapta a Bishkek nevet. Második körben az orosz hangzású nevek helyett kezdtek használni helyieket. Példa erre a kazahsztáni Akmolinszk és Alma-ata, amelyből Asztana és Almati lett. Ebbe a sorba illik bele V. Klicsko helyreigazítása, először a Zsdanovból (ő is igazán jó bolsevik volt, annyira, hogy 1947‑ben felvetődött, ő lehet Sztálin utóda és ahogy bolsevik körökben az ilyen felvetődések után lenni szokott, szívelégtelenségben meghalt ’48-ban) lett ismét Mariupol, majd eljött az ideje, hogy Harkovból Harkiv, Dnyepropetrovszkból Dnyipro. Itt hívnám fel a figyelmet arra a posztszovjet sajátosságra, hogy a város nevét megváltoztatják, a tartomány/oblaszty neve viszont a régi nevet őrzi. Ahogy az említett Dnyipro a Dnyepropetrovszki (oblaszty) terület központja, úgy Szentpétervár a Leningrádi oblasztyé, és Asztana is az Akmolinszki területé volt sokáig. Ez utóbbi esetben már a közigazgatási egység is felvette Asztana nevét. Eddig semmi politika és ideológia nincs a földrajzi nevek használatában. Ahogy változik

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Szép lassan feltűnt a térképeken Újsandec (ez a dél-lengyelországi Nowy Sącz Neusandez német alakjának magyarítása), előkerült a Mátyás királyról szóló történeti leírások Boroszlója (német Breslau, ma lengyel Wrocław), a néprajzosok körében használt Karácsonkő (Piatra Neamț), Jászvásár (Iași), Románvásár (Roman) stb. Fotó: Wikipédia

a nyelv, és jóval több kapcsolatunk van távoli vidékekkel, nem néhány földrajztudós privilégiuma megmondani, hogy az adott kínai város nevét hogyan írjuk latin betűkkel, hanem a Kínai Népköztársaságé, az attól eltérőt a posta a kukába kézbesíti. Többet utazunk, a térképeinket – mind online, mind papír – többet használjuk terepen, többet kommunikálunk távoli személyekkel, gyakran nem magyarul, egyre inkább a helyi használatú neveké az elsőbbség, és ezzel arányosan csökken a „gyarmati” nevek jogosultsága. Kivéve, ahol nem. A magyar határon túli névhasználatban – ebbe az 1918 előtti magyar területeket is beleértem kivételesen – volt egy mélypont, amikor még útikönyvek is úgy jelentek meg, hogy utazás Odorhei Secuiescből Miercurea Ciucba (zárójelben Székelyudvarhely, illetve Csíkszereda neve). Ez tényleg a mélypont volt. Magyar nyelvterületről van szó, a magyar nevét használjuk, ne a románt vagy a németet (Oderhellen, Seklerburg). Aztán a ’80-as évektől ez szerencsére elmúlt, és mindenütt visszajöttek az 1918 előtti nevek, az is, amire nem volt szükség, és az is, ami nem is volt, de térjünk vissza Lembergbe, vagy nevezzük akárhogy, lényeg, hogy közelítsünk a Kárpát-medencéhez!

Ezek legalább tényleg léteztek, és a moldvai ak esetében akad némi magyar vonatkozás is, de a magyar nyelvterületen messze kívül eső Chișinău/Kisinyov helyett erőltetni a bizonytalan magyar eredetű Kisjenőt túlzás (valószínűleg az Arad megyei Kisjenő románul Chișineu-Criș hasonló hangzásából ered, távoli rokona a kétszáz évvel ezelőtti, Lipcse– Zólyomlipcse-elméletnek). Ez már az az eset, amikor értelmetlen forszírozni a magyar nevet, egy felesleges névalak, ami a helyieket hidegen hagyja, nem is ismerik, helyben nem használható, történelmi, irodalmi kapcsolata a magyarsággal nincs, zavaró. A cikk nem vonatkozik az 1918 előtti Magyar ország földrajzi neveire, azok eredetére, használatára.  *

Kiss Lajos, Földrajzi nevek etimológiai szótára, 2. kötet.

Lembergnél láttuk, hogy mint régi magyar név került elő az ukrán eredetű Ilyvó, mintha nem lenne épp elég használatban lévő neve anélkül is, hogy egy 17. századi nevet vezetnénk vis�sza a köztudatba. Lemberg nem volt egyedül, a morva Brno (németül Brünn) neve mellett megjelent Berén, noha általában mindenki Brünn-nek hívta, könnyebb volt a német nevet kimondani, mint a mássalhangzó-torlódásos morva verziót.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Messzelátó

46.182360, 17.995081

Kilátás rövid kirándulásokhoz A Zselicen általában a kéktúrázók is csak átvágnak, Írta és fotók: Dömsödi Áron hiszen a széles, gyakran sáros erdei utak által behálózott, egyszerű terepű dombvidéknek nincs izgalmas turisztikai kiépítettsége. Most azonban a tájegység legmagasabb pontja kapott egy tekintélyes méretű kilátót. 66

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

a zselici Hollófészek-kilátó

íg a szomszédos Mecsek az épített pihenőhelyek, a foglalt források és általában véve a természetjárást támogató építmények paradicsoma, az alacsonyabb és jóval egyszerűbb szerkezetű Zselicnek nem sok marasztaló pontja van. 2023 októbere óta azonban a dombvidék 358 méter magas pontját további 28 méterrel „emeli meg” a csúcsról elnevezett Hollófészek-kilátó.

A tölgyfa gerendákból álló, sűrű „szövetű” építmény legfelső, kilencedik emeletéig 119 lépcsőfokot kell leküzdeni. A bejáratnál körben fedett pihenőhelyet alakítottak ki, és a kémlelőszint is esővédett. Mivel a Zselic „tetejéről” nézelődünk, a panoráma tágas, ugyanakkor nem különösebben részletgazdag. A környező erdős lankák sok látnivalót nem tartogatnak, a Mecsek viszont párásabb időben is látható. A Jakabhegy tömbje mellett a Tubes és a Misina tornyokról felismerhető gerince magasodik, távolabb pedig Komló hátterében a hegység Zengőben tetőző keleti egysége mutatkozik. A déli irányt nagyrészt a Dráva síkja tölti ki, tiszta időben a horvátországi Papuk hosszú lánca dereng fel a lapály hátterében. Nyugat felé a Nagymáté vadászház melletti füvészkert fenyői törik meg a tölgyes képét, északon pedig, ha szerencsénk van, a Keszthelyihegység, a Szent György-hegy, a Badacsony és a Gulács

A Baranya Vármegyei Önkormányzat a beruházást egy, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP) elnyert pályázat részeként valósította meg.

jellegzetes sziluettjei jegecesednek, kijelölve a Balaton északi partját. A torony a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalától néhány percnyire áll, ezért az egyébként szállásokban szegény szakaszon nyári bivakhelyként is jó szolgálatot tehet. (Persze csak akkor, ha nem viharos az idő.) Az alacsony fényszennyezettségéről ismert Zselic égboltjáért egyébként is megéri éjszakára érkezni a kilátóba. Az építmény felkeresését főként azoknak javasoljuk, akik csak egy rövid, könnyű erdei kirándulást tennének a panoráma kedvéért. A kilátónak volt elődje is: a 20. század első felében fagúla állt a csúcson, ez az 1950-es évekre tönkrement. A mai építményt Szatyor Győző népi iparművész tervei szerint emelték – amelyek érdekes módon eredetileg a zengői kilátóhoz készültek. A kilátóhoz a Dél-dunántúli Kéktúra útvonalából kiágazó (táblával is jelzett) kék háromszög jelzésen lehet eljutni. A torony a környék ritkás tömegközlekedése miatt autós célpont, és 1,5 kilométerre közelíthető meg a Nagymáté vadászházhoz vezető aszfaltúton, amelynek végén erdei parkoló is van. Ez egy mindössze 15-20 perces séta minimális szintemelkedéssel, de Kánból vagy Bakócáról is hozzávetőleg 1 óra alatt elérhető a helyszín. Esős idő vagy hóolvadás után a széles, gépek által kijárt erdei utakon óriási a sár, ilyenkor nehézkes és kényelmetlen a haladás, érdemes inkább száraz időszakra időzíteni a túrát.  Tudj meg többet a kilátóról a Természetjáró oldalán a QR-kód segítségével!

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Interjú

Az örökerdő közepében A hazai erdők jelene és jövője az erdőökológus szemével

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Szöveg: Tóth Judit

Milyen előnyökkel jár az örökerdő-gazdálkodás? Miért fontos egy erdő életében a holtfa? Mit tanulhatunk a természetes erdőktől? Vajon össze lehet-e hangolni az erdőkkel szemben támasztott különböző igényeket? Többek között ezekről a kérdésekről is beszélgettünk Ódor Péter erdőökológussal. Fotó: Gyárfás-Tóth Gábor

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Interjú Turista Magazin: Európa erdei egyre rosszabb állapotban vannak, különösen igaz ez a lucfenyvesekre. Ez a tendencia a klímaváltozásnak „köszönhető”, vagy a klímaváltozás már eleve meglévő problémákat erősít fel? Ódor Péter: A lucfenyvesek pusztulása a klímaváltozással, illetve a lucok kártevőivel ös�szefüggő folyamat. A pusztítást a szúbogarak végzik, de azért tudják mindezt ilyen mértékben megtenni, mert a lucfenyő nem tud megfelelően védekezni, a klímaváltozás miatt ugyanis sokkal sérülékenyebbek lettek az állományok. TM: Hogyan védekezik egy egészséges lucfenyő? ÓP: Elsősorban intenzív gyantatermeléssel, illetve különböző másodlagos anyagcseretermékek kiválasztásával. A luc azonban nem bírja a száraz nyarakat, ami miatt a gyan-

Névjegy

A szúbogarak a legyengült fákat keresik, szaglásukkal érzékelik azokat Fotó: Adobe Stock

Fotó: Sztankó Bálint

Dr. Ódor Péter, az MTA doktora, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének igazgatója, az intézet Erdőökológiai Kutatócsoportjának vezetője. Szakterülete az erdőökológia. Az erdőgazdálkodás erdei életközösségekre gyakorolt hatását kutatja, foglalkozik a holtfa, az erdei mikroklíma és a faállományszerkezet biológiai jelentőségével. Kutatásaival hozzájárul az ökológiailag fenntartható erdőgazdálkodás és a természetvédelmi erdőkezelés fejlesztéséhez. Tanít az ELTE-n és a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karán, de gyakorló erdészeknek is tart képzéseket.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

tatermelő képessége lecsökken. Ráadásul a szúbogaraknál megfigyelhető időnként gradáció, amikor ugrásszerűen megnő a populáció mérete, és ilyenkor még nagyobb károkat tudnak okozni. A legnagyobb probléma ott van, ahol az eredeti, lombos erdőket, például a bükkösöket lecserélték fenyvesekkel, vagyis ahol nem a megfelelő termőhelyen vannak ezek a lucok. Ez egy európai szintű jelenség, ugyanis az egykori őserdőket Európában vagy ültetvények váltották fel, vagy pedig a vágásos üzemmódból kifolyólag az őshonos fajokból álló erdeinknek is egy viszonylag elszegényedett állapotát lehet látni. Az erdők nagyrészt egykorúak, sokkal kevesebb fafaj van bennük, mert a gazdálkodás a minőségi fafajokra fókuszált, ez is okozza ezt a fajta leromlást. Ebből kell szép fokozatosan elmozdulni, mert bár az ültetvényszerű gazdálkodásra is szükség van a faanyag miatt, viszont elsősorban az őshonos fafajú erdőkben lehet úgy gazdálkodni, hogy jobban építünk a természetes folyamatokra, és egy természetesebb állományképet tart fenn a gazdálkodás. TM: Az egyértelmű, hogy ez természetvédelmi szempontból jó, de az erdőgazdálkodó számára is járhat előnyökkel? ÓP: Igen, itt a különböző szempontok teljes mértékben összeérnek. A természetesebb erdők, vagy inkább úgy mondom, természetesebb szerkezetű erdők amellett, hogy jobban fenn-

Fotó: Kisida András

tartják az erdei biodiverzitást, tehát természetvédelmi szempontból értékesebbek, ellenállóbbak is. Az egy fafajból álló faültetvények sokkal sérülékenyebbek, akár a szélviharokkal, akár a kártevőkkel szemben, mint egy elegyes, sok fafajból álló őshonos erdő. A természetes folyamatok pont az ilyen diverzebb, változatosabb szerkezetű erdők felé tolják el az erdőképet, ami gazdasági szempontból is jól jöhet. Ebben egyébként Magyarországon is komoly elmozdulás történt, egyre nagyobb léptékben kezd megjelenni a folyamatos erdőborítást fenntartó vagy más néven örökerdő-gazdálkodás. TM: Röviden összefoglalhatjuk, hogy mi a különbség a vágásos, illetve az örökerdőgazdálkodás között? ÓP: A vágásos üzemmód esetében (és így kezelik a hazai erdők 91%-át) az erdők alapvetően egykorúak, és amikor az állomány eléri a vágáskort, a teljes állományt levágják és felújítják. A felújítás történhet a természetes újulatra alapozva, ilyenkor az anyaállományt is több lépésben vágják le, vagy mesterséges felújítással, ilyenkor az anyaállományt egyszerre (tarvágással) vágják ki. Emiatt látunk kirándulás közben különböző korú állományokat (idős, középkorú és fiatal erdőket, valamint vágásterületeket). Az örökerdő-üzemmódban az erdőgazdálkodás fenntartja a folyamatos erdőborítást, a beavatkozások gyakoribbak, de kis intenzitásúak, a fákat szálanként vagy kis

A hazai erdők nagy része egykorú fából áll, a természetes erdők sokkal diverzebbek Fotó: Magócsi Márton

Erdeink nagy részét vágásos üzemmódban kezelik Fotó: Dömsödi Áron

csoportokban termelik ki, és a felújulás is kis foltokban, ún. lékekben történik. Ennek során fokozatosan vegyes korú állományok alakulnak ki, ahol egy állományban találjuk az idős és középkorú fákat, a fiatal egyedeket és a csemetéket. Ha ilyen erdőben túrázunk, nem látjuk nyomát drasztikus emberi beavatkozásoknak, az állományok viszonylag állandó képet mutatnak. Ez a fajta beavatkozás és az így kialakított vegyes korú erdőkép sokkal jobban hasonlít a természetes őserdőkben zajló bolygatásokhoz és azoknak az erdőknek a szerkezetéhez. Ezek az állományok jobban meg tudják őrizni az erdők ökoszisztéma funkciót, vagyis ez egy fenntarthatóbb módja a faanyagtermelésnek, mint a vágásos üzemmód.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Interjú

TM: Mivel foglalkozik az ön által vezetett Erdőökológiai Kutatócsoport? ÓP: A csoportnak három fő profilja van. A Pilisben zajló kísérleteink alapvetően a fenntartható erdőgazdálkodásra fókuszálnak. Erdőgazdálkodókkal közösen olyan kutatásokat végzünk, amelyek a különböző erdészeti beavatkozások ökológiai hatásait vizsgálják, minél fenntarthatóbb technológiák fejlesztése érdekében. A Life4Oak Forests projekt a természetvédelmi erdőkezeléshez próbál hozzájárulni olyan tölgyesekben, ahol a faanyagtermelés nem cél. Itt az a kérdés, hogy magára hagyjuk-e az erdőt, vagy hogyan tudjuk különféle beavatkozásokkal meggyorsítani a természetes folyamatokat. A kutatócsoport harmadik lába pedig az erdőrezervátumi kutatás. Hazánkban 1993-ban történt meg az erdőrezervátumok kijelölése, amelyek olyan jellemző hazai erdőtársulásokat képviselő erdőállományok, amelyeket már nagyon régen kivontak a művelés alól. Ha az erdőgazdálkodást olyan irányba próbáljuk vinni, ami minél 72

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Az erdészeti beavatkozások hatásait vizsgálják Fotó: Csanádi Márton

A hagyásfáknak is van szerepük az élővilág szempontjából Fotó: Dömsödi Áron

jobban közelít a természetes erdők működéséhez, kardinális kérdés, hogy minél jobban megismerjük ezeket a természetes folyamatokat. TM: A pilisi erdőökológiai kísérletben mi mindent vizsgálnak? ÓP: Az örökerdő-gazdálkodás még eléggé gyerekcipőben jár, és az, hogy milyen hatás-

sal van az erdő életközösségére, még igazából nincs feltárva. Mi két kísérletet futtatunk a Pilisben, a Pilisi Parkerdővel közösen. Az öt éve indult Pilis Lék Kísérlet kimondottan az örökerdő-gazdálkodásra fókuszál, az örökerdőgazdálkodás során alkalmazott különböző méretű és alakú lékek hatásaival foglalkozik. A Pilis Üzemmód Kísérletben pedig a vágásos és az örökerdő-üzemmód eltérő beavatkozásait hasonlítjuk össze egy erdőállományban. Ez utóbbi kísérlet 2014 óta fut, lassan tíz éve, és elég sok eredményünk van már. TM: Ezek közül mondana néhány érdekes példát? ÓP: Az jól látszik, hogy a durva léptékű beavatkozás, a tarvágás a mikroklimatikus viszonyokat nagyon megváltoztatja. A napi hőingás, a nyári hőmérsékleti maximumértékek akár 3-4 fokkal magasabbak lehetnek, mint a

A pilisi erdő ökológiai kísérlet vizsgálati területe Forrás: Ökológiai Kutatóközpont

A mikroklimatikus viszonyok alaku lását is követik Fotó: Ökológiai Kutatóközpont

A vágásos és az örökerdőüzemmód másképp érinti az élővilágot Fotók: Ökológiai Kutatóközpont

kontrollterületen. Ezzel szemben a lék, ami az örökerdő-üzemmód beavatkozási formája, alig változtatja meg a hőmérsékleti és páratartalom-viszonyokat, de ugyanolyan hatékony a felújulás szempontjából. Sőt, a talajszintben pont olyan hőmérsékleti viszonyokat tapasztaltunk, mint a zárt állományban. A fák kivágása talajnedvesség-növekedést okoz, mivel a fák szívóhatását lokálisan megszüntetjük, a nedvesebb talajfelszín pedig a párolgás révén hőmérséklet-csökkenést eredményez. Az élőlények is érzékenyen reagálnak a durva lépékű

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Interjú beavatkozásra, míg a vágásterületen a nem erdei fajok, illetve különböző bolygatást kedvelő fajok jelennek meg, addig a lékben az erdei közösség sokkal jobban megmarad. Megváltozik itt is az aljnövényzet, hisz fényt kap, de sokkal inkább az erdei növények uralkodnak. A lékben tökéletesen megmaradt az a talajlakó fauna, ami a zárt állományra jellemző, míg a vágásterületen ez nagyon visszaszorult. Ha valakit bővebben érdekelnek az eredményeink, a „Pilis Kísérlet” honlapján talál további olvasnivalót. TM: Egy erdő életében az sem mindegy, hogy ott mindig is erdő volt-e, vagy régen valamikor mondjuk szántóföldként használták az adott területet. Ebből a szempontból kicsit más a hazai és a nyugat-európai erdők története. ÓP: Olyan szempontból talán jobb helyzetben vagyunk, hogy több olyan folytonos erdőnk van, ahol az erdő mint állapot nem szakadt meg. Ezek az erdők persze már nem úgy néznek ki, mint az őserdők, hiszen régóta használjuk őket, és nagyon átalakítottuk ezeket, de elsősorban az őshonos fafajú hegyvidéki erdeinkben nagyjából mindig ugyanaz az erdőállomány volt jelen, és nem voltak benne olyan nagy váltások, hogy pár száz évig szántóként vagy rétként

A holtfa jelenléte az erdő gombáinak életében kulcsfontosságú Fotó: Pálvölgyi Krisztina

A holtfa lehet álló és fekvő, és mindkettőre különböző életközösség épül Fotó: Gulyás Attila

műveltük volna ezeket. A geofiton növények, a talajlakó állatok vagy gombák szempontjából pedig nagy jelentősége lehet ennek a folytonosságnak. Nyugat-Európában a jelenlegi erdők legnagyobb része korábban nem erdőművelési ágban volt, tehát ott az erdők folytonossága az évszázadok alatt megszakadt. TM: Még ma is vannak olyanok, akik úgy gondolják, hogy az ott hagyott kidőlt, korhadó fák rendezetlenné teszik az erdőt, pedig már sok helyen olvashatunk, hallhatunk arról, hogy egy egészséges erdőben kulcsfontosságú a holtfa jelenléte. ÓP: Egy Skandináviában készült vizsgálat során megnézték, hogy az erdei fajok mekkora része kötődik a holtfához. Azt kapták, hogy közel egyharmaduk, vagyis ha egy erdőben nincs holtfa, akkor annak az erdei életközösségnek jelentős része eltűnik az erdőből. A holtfa szerepe talán a gombák és a rovarok életében a legjelentősebb, ez utóbbiak esetében sok faj lárvája a holtfa belsejében fejlődik. Az erdei gombaközösség jelentős része kötődik a holt faanyaghoz, lebontják azt. A különböző korhadási folyamatokhoz más-más gombafajok kötődnek, de a gombák szempontjából számít a holtfa mérete is, más fajok vannak az apró gallyakon, és mások a nagy fákon. A holtfára egyébként egy egész táplálékhálózat, egy bonyolult közösség épül, ami olyan értelemben tudja stabilizálni az egész erdei

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Erdők és számok

A havasi cincér is kötődik a holtfához – Fotó: Adobe Stock

életközösséget, hogy a például a holtfához kapcsolódó paraziták és ragadozók kordában tudják tartani az erdő hernyóit, amelyek akár gradációra is képesek. Amikor a doktorimat

Magyarország területének 22%-át borítja erdő, a cél az, hogy 2030-ig ez az arány 27% -ra kússzon fel. A hazai erdők több mint fele őshonos fafajú erdő, például bükkös, cseres-tölgyes vagy karsztbokorerdő. Az erdők 46%-a idegenhonos ültetvény, ennek nagy része akác (ez az összes erdőterület 25%-a), másik része főleg fenyves és nemesnyaras. Magyarországon az erdeink 95%-át művelik, és nagyjából 5% az az erdőterület, amit kivontak a gazdálkodás alól, vagy természetvédelmi céllal, vagy azért, mert olyan területen van, ahol nem lehet gazdálkodni. Az erdőterületek 91%-án vágásos üzemmód jellemző, és körülbelül 4% az, ahol örökerdő-üzemmódban vagy úgynevezett átmeneti üzemmódban folyik a gazdálkodás.

Holtfa nélkül nincs egészséges erdő – Fotó: Pálvölgyi Krisztina

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Interjú

Az öreg, odvas fák a harkályok számára is nélkülöz hetetlenek Fotó: Pálvölgyi Krisztina

A holtfákon számos mohafaj is megtelepszik Fotó: Pálvölgyi Krisztina

Alapfogalmak Vágásos üzemmód: Amikor elérkezik a véghasználati kor, az adott területről az összes fát letermelik, majd a folyamat az erdő felújításával újra elkezdődik. Ez a gazdálkodási mód vágásciklusokon alapul, amely fafajtól függően változó pl. az idegenhonos faültetvényeken 20–40 év, tölgyesekben, bükkösökben 100–120 év. Folyamatos erdőborítást biztosító vagy örökerdő-üzemmód: Ebben az esetben nincs véghasználat, vágásterületek nem keletkeznek, a területen folyamatos az erdőborítottság, a fákat egyesével vagy kisebb csoportokban termelik ki. A beavatkozások gyakoribbak, de kis intenzitásúak.

Lék: Az örökerdő-gazdálkodás beavatkozásai során kialakuló kis területű „lukak” a lombkoronában, amelyek alatt foltokban jelenik meg az újulat. A természetes őserdőkben is megfigyelhetők idősebb fák, facsoportok kidőlése után. A jelenleg alkalmazott lékek mérete változó, a leggyakoribbak a kb. egy famagasságnyi átmérőjű lékek. Hagyásfa, hagyásfacsoport: Egy erdőterületen az állomány végvágása után visszahagyott fa vagy facsoport.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

írtam, holtfán élő mohákkal foglalkoztam, köztük is vannak olyan fajok, amelyek csak a holtfán tudnak megjelenni, bár jóval kisebb fajszámban, mint például gombák, de az erdő életében a mohák is nagyon fontosak a vízvis�szatartás, illetve a mikroklíma szempontjából. Ha tágabban értelmezzük a fogalmat, és holtfa alatt nemcsak a kidőlt fatörzseket értjük, hanem az élő fában levő korhadó, elhalt részeket, odvakat is, akkor ezek a mikroélőhelyek mind teret nyitnak egy sor élőlény számára. Ha vannak például odvas fák, azok a madarak, a denevérek számát, fajgazdagságát tudják befolyásolni. Ezek pedig pont olyan élőlénycsoportok, amelyeknek komoly szabályozófunkciójuk van, hisz jelentős mennyiségű rovart fogyasztanak, és ilyen értelemben stabilizálják az erdei életközösséget. TM: Ha jövőbe tekintünk, elképzelhető, hogy az erdőink vadabbak, természetesebbek lesznek? ÓP: Nehéz kérdés, attól függ, hogy a különböző társadalmi hatások hogyan alakulnak, mert eltérő igények vannak az erdőkkel kapcsolatban. Nyilván nagyon jól hangzik, hogy legyenek az erdők vadabbak, minél több erdőt vonjunk ki a gazdálkodás alól, próbáljunk meg úgy gazdálkodni, hogy minél jobban biztosítsuk a természetes folyamatokat. Ugyanakkor a társadalomnak van egy folyamatos faigénye, és nem lehet azt mondani, hogy vonuljunk ki gazdasági szempontból az erdőből, hisz fára szükség

erdők, ahol a rekreációs szempontokra kell fókuszálni, és fontos, hogy legyenek olyan erdők, ahol teljesen a természetvédelmi funkciók érvényesülnek, vagy olyan erdők, ahol ezeket az eltérő funkciókat megpróbáljuk összehangolni. Ez utóbbira jó példa az örökerdő-gazdálkodás.

van, az pedig nem megoldás, hogy akkor majd a trópusokról vesszük a fát, és az itteni igényeinket onnan biztosítjuk. Olyan megoldásokra kell törekedni, hogy ez a nagyon finoman billegő hármas funkció – a gazdasági, a rekreációs és a természetvédelmi – egyensúlyt találjon. Szükség van olyan erdőkre, ahol a gazdasági szempontok a meghatározóak, lesznek olyan

Össze kell hangolni az erdővel kapcsolatos eltérő igényeket Fotó: Kisida András

Vajon milyen jövő vár erdeinkre? Fotó: Gulyás Attila

Vannak pozitív irányú folyamatok a gazdálkodók részéről arra nézve, hogy minél inkább integrálják a természetvédelmi funkciókat a gazdálkodásba. Nagyon fontos, hogy növeljük azoknak az erdőknek az arányát, amelyekből kivonul a gazdálkodás. Látok erre szándékot, és látok ellentétes irányú folyamatokat is, de ha csak azt nézzük, hogy az erdőgazdálkodás mennyit változott az elmúlt negyven-ötven évben, akkor az most sokkal természetközelibb képet mutat, mint korábban, de az is igaz, hogy még nagyon komoly lépések vannak előttünk. 

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Túrapraktika

Ami kimaradt: bivakhelyek

a Zempléntől a Zselicig

Tavasz óta futó sorozatunkban több tucat hangulatos, kiépített bivakhelyet mutattunk be. Sorra került majdnem az összes, kifejezetten erdei éjszaÍrta: Dömsödi Áron és Lánczi Péter kázásra kialakított pihenőhely – ami viszont kimaradt, és jelzett turistaúton elérhető, az mostani válogatásunkat gazdagítja. Ezeken felül néhány fedett kilátót és forrásközeli táborhelyet is bemutatunk. Akad köztük beépített padlásterű esőbeálló, fekhelyekkel felszerelt erdei olvasókabin és kápolnabivak is.

Fotó: Német-Bucsi Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Túrapraktika

Fotó: Farkas Péter

Táborhely faluközelben, mégis hegyek között Mogyoróskán és Regécen találni ugyan szálláslehetőségeket, de ha valaki inkább erdőben, természeti környezetben töltené az éjszakát a zempléni kéktúrázás határán, annak elsőrangú táborhely a Mogyoróska határában, erdő által ölelt tisztás szélén fakadó Bónyi-kút pihenőhelye. A fás legelő sarkában, árnyékos zugban álló sátortetős esőházban padok foglalják a helyet, de a két szűk pad vagy a földpadló alkalmas egy éjszaka eltöltésére akár esőben is. Elhelyezkedése miatt azoknak lehet jó választás, akik a Hernád-völgy felől érkezve másnap terveznek továbbindulni a Magas-Zemplén civilizációmentes ösvényére. Kövekből rakott tűzrakó, pad-asztal és forrás áll a vándorok rendelkezésére a helyszínen, amelynek atmoszféráját a csillagos égbolt és a patak csobogása határozza meg, és az öreg vadkörtefa is emel a táborpont hangulatán. A rétről körbenézve ráadásul Regéc vára koronázza meg a látványt. A bővizű forrás korábban a legelő marhák ivóvizét biztosította – ők mára eltűntek a tisztásról, amit csak a kéktúrázók használnak. A környék 80

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

turista-úthálózata körtúrákra nem igazán ad lehetőséget, de ha valaki Mogyoróskán szállt meg, percek alatt kisétálhat a nappali sütögetésre is tökéletesen alkalmas, viszonylag elszigetelt pihenőhelyhez, amely a kéktúra útvonalán fekszik. Vécé nincs, a víz adott, és általában nyáron is számíthatunk rá. (Amennyiben nem, közel a falu. Ahol egyébként ételt nem kapni, azért a közeli Regécre kell átmenni. Útközben érhető el a vár.)

Fotó: Farkas Péter

Vadromantika a zempléni kéktúra közepén A Tokaji- (avagy Zempléni-)hegység mélyén, az egész Országos Kéktúra egyik leghosszabb civilizációmentes szakaszának közepén található a Gerendás-rét esőbeállója. Bár a Kemence-patak és a hutafalvak völgye közötti nyeregben fekvő, tágas útcsomópont önmagában nem egy felemelő helyszín, az éjszaka sötétjében tökéletes menedék a hosszúkás építmény padlása, amelyet létrán lehet

Fotó: Farkas Péter

elérni, és nagy csoportok befogadására is alkalmas. A bivakolásra kialakított padlásteret nyáron vándortáborozók használják, de kéktúrázóknak is ideális szálláshely közel az Eszkála erdészházhoz, karnyújtásnyira a Kerek-kő kilátóhelyétől, ahol érdemes megvárni a naplementét, mielőtt behúzódnánk a fedett hajlékba. Ha valaki nem szeretné egyben teljesíteni a Regéc és Makkoshotyka közötti, szállásmentes és közel 25 kilométeres szakaszt (amely a látnivalók felkeresésével bőven kitölt egy teljes nyári napot is), annak érdemes magával vinnie egy matracot és hálózsákot, hogy a hegyek között tölthesse az éjszakát. Az eső elől lentre is be lehet húzódni, itt padok és asztalok nyújtanak egyszerű komfortot, az út túloldalán pedig nagyobb társaságokra méretezett, körpados tűzrakó hely áll. Vécé nincs a pihenőhelyen, vízért pedig a kék jelzésen kell továbbmenni 600 métert az Eszkála erdészház melletti Fekete Péter-forrásig. A Gerendás-rétre az Országos Kéktúrán kívül Kőkapu vagy Újhuta felől érdemes felkapaszkodni, mindkettő közepes vagy hosszú körtúrák kiinduló- és végpontja is lehet, amelyeknek elsődleges célpontja a Kerek-kő orma lehet.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Túrapraktika

Fotó: Gulyás Attila

Vértesi messzelátó tábori komforttal Vértessomló szomszédságában 15 méter magas, négyszintes, hatszög alapú kőkilátó fehér toronyépülete magasodik a mindössze 315 méter magas Nagy-Somló erdős tetején. A 2015-ben kilátóvá avanzsált épület eredetileg szovjet katonai megfigyelőpontként szolgált: stratégiai fekvése a környék több településére, a Vértes– Velencei-hegyvidék számos kistájára – pl. Bársonyos, Által-ér-völgy, Móri-árok, Zámolyi-medence, Vértes peremvidéke, Vértes-fennsík – nyit remek kilátást, de

Fotó: Gulyás Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

tiszta időben a Bakonyvidékre is rálátunk. Meredek vaslétrákon közlekedhetünk a torony szintjei között, ahol akár egy nagyobb társaság is kialakíthat fekhelyeket. Zártsága miatt a legalsó szint nyújtja a legjobb menedéket az elemekkel szemben, de a szél ellen az emeletek magas falai is védelmet nyújtanak. A Vérteserdő Zrt. által felújított objektum közvetlen közelében tűzrakót, valamint az eső ellen is védelmet kínáló „szocializációs piknikteret” találunk, ahol szintén elfér a derékalj és a hálózsák, akár négy ember számára is. A Somló-hegyi kilátót Vértessomlóról közelíthetjük meg a legegyszerűbben, a piros háromszög jelzést követve. A községtől, illetve a Közép-dunántúli Piros túraútvonal nyomvonalától csupán néhány száz méterre fekvő messzelátó felfedezését érdemes összekötni a Vértes északi tájainak látnivalóival. A közeli Majkpusztán a kamalduli remeteség cellaházait és az Esterházy-kastélyt csodálhatjuk meg, illetve Oroszlány határában páratlan Bányászati Múzeumot is láthatunk. A hegység egyik legszebb nevezetessége, a Vitányvár sincs innen mes�sze, ahogy a Vértes belső, zártabb erdőtája sem. Ott pedig akár a Szarvas-kút nyitott faházikóját is felkereshetjük.

Fotó: Lánczi Péter

Remetelak a Karancson A magyar–szlovák országhatár közvetlen közelében magasodik a Karancs 727 méter magas vulkáni bérce. A környék tájképét meghatározó, kiterjedt, hármas tagoltságú erdős hegytömb egyik magaslata a legendás Kápolna-hegy (687 m), melynek csúcsán egy szentélyt, valamint egyedi pihenőhelyet találunk. A helyiek úgy tartják, hogy az itt álló kápolna elődjét maga Szent Margit építtette apja, IV. Béla király tatároktól való megmenekülésének emlékére. Jelenlegi formáját 2006‑ban nyerte el, s az imádkozásra, elmélyülésre tökéletes helyszínt biztosító hegycsúcson egy harangláb is helyet kapott. Bár az elemekkel szemben a festői kápolna falai is védelmet nyújtanak, a táborverők kényelmét alapvetően a pár méterre fekvő, a Trianon-emlékmű alatt kialakított kőmenedék szolgálja, amely eredetileg remetelak volt. A terméskőből emelt építmény emeletes fapriccsein alapvetően ketten férnek el kényelmesen, de a kályhával ellátott kis épület akár négy embernek is helyet ad. A meglehetősen puritán, padlózat nélküli bivakszállásnak nincsenek nyílászárói, így az ablak és az ajtó szigeteléséről (pl. kötél és ponyva segítségével) az előrelátó túrá-

zónak kell gondoskodnia. Ez egyébként nyáron vagy nem túl hideg időben szükségtelen, mert a falak a szél és a csapadék ellen jól védenek. Közvetlenül a menedék bejáratánál padok és bográcsozásra is alkalmas tűzrakó kapott helyet, a bekészített tűzifa pedig a rendezett és tiszta helyszín megbecsültségét jelzi. Első pillantásra a ridegnek tűnő remetelak gyorsan otthonos menedékké varázsolható, amihez csupán egy jó hálózsák és derék alj, esetleg gyertya vagy fellógatott lámpa szükséges. A Karancs kilátója fél óra séta innen.

Fotó: Lánczi Péter

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Túrapraktika

Fotó: Dömsödi Áron

Csillagles a Zselic tetején A Zselic legmagasabb pontján álló Hollófészek-kilátó fedett kémlelőszintje és szintén tetős földszintje is alkalmas az éjszaka eltöltésére a Dél-dunántúli Kéktúra falvakat elkerülő, hosszú szakaszán. A kellemes hőmérsékletű nyári éjszakákon kiváló menedék a torony, ahol a naplemente, a napkelte és a szinte teljesen fényszennyezésmentes égbolt gazdagítják a kéktúrás élményeket. De az éjjeli látványnak a Dráva-sík városainak és a környező falvak fényei is részei. Vizet a közeli Nagymáté vadászháztól lehet hozni, és vécé sincs az egyébként erdős dombtetőn. A kilátó legfelső emeletének padlóján négy–hat ember alhat, ez azonban csak szélmentes időben ajánlott, viharban messziről kerüljük el a tornyot a villámcsapások veszélye miatt! A földszinten a betonpadló kínál (fedett és nagyrészt szélvédett) fekhelyeket, itt már nagyobb csoportok is elférnek. A kilátóból nappal egyébként a Mecsekre, a Dráva síkján túli Papuk hegységre és tiszta időben a Balaton-felvidék tanúhegyeire látni rá a zselici rengetegen túl. A toronyhoz Kánból vagy Bakócáról, legegyszerűbben pedig a Nagymáté vadászház melletti 84

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

parkolóból lehet feljutni. Utóbbi mindössze negyedórás, a két falusi kezdőpont kb. egyórás távot jelent. Körtúrát nehéz tenni a környéken, és érdemes tudni, hogy esős időszak után a hírhedt zselici sár is megnehezíti a mozgást. Ezt a bivakhelyet azoknak ajánljuk, akik a Déldunántúli Kéktúrát teljesítik, vagy csak eltöltenének egy éjszakát teljes magányban az ország egyik legnagyobb dombságának centrumában.

Fotó: Dömsödi Áron

Fotó: Német-Bucsi Attila

Erdei olvasókabin a bányatárók vidékén Az egykori szénbányászatáról ismert Csinger-völgyben, alig pár méterre a völgytalpon futó turistaúttól, de mégis a fák között rejtőzködve találjuk ezt a formabontó, kulturált bivakhelyet. Magasba törő hasáb formája, sallangmentes faszerkezete és az egész frontoldalt lefedő üvegablaka szürreális megjelenést kölcsönöz neki a bükkök és gyertyánok között, mintha egy tudományos-fantasztikus

Fotó: Német-Bucsi Attila

film nyitójelenetébe csöppentünk volna. Az üvegablakon benézve vagy a hátsó oldali ajtón belépve pedig könyvtár vagy olvasószoba hangulata fog el. A két legnagyobb felületű oldalfal végig bepolcozva kínál helyet a könyveknek, ezzel böngészési lehetőséget nyújtva a kabinba érkezőknek. Útikalauzok, lexikonok, regények és gyermekkönyvek, de még a Búvár Zsebkönyvek sorozata is rendelkezésünkre áll a menedékben töltött időben. A faszerkezetű kabin három szinten, a polcok közti tér harmadán kínál egyszerű farostlemez fekhelyeket, hogy eltölthessük az éjszakát, vagy csak megpihenhessünk túránk végeztével. Három ember kényelmesen elfér, hatan pedig nagy egyetértés esetén fekhetnek a három szinten, függőleges falétrán elérve a felső két emeletet. A környék számos turistaútja kínál lehetőségeket az Ajkával szomszédos bükkösök, a Bakony nyugati végén található kicsiny völgyek, barlangok, források felfedezéséhez, de közel található a Kab-hegy pajzs alakú kúpja, és Úrkút vagy Nagyvázsony is megközelíthető egynapos túrákkal. A Szerencse fel- és a Jószerencsét-forrás a kabintól megegyező távolságra, bő kilométerre található a völgyben feljebb.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

fotósarok

A legjobb túra, amelyhez a TM adott ihletet – ez volt december–januári témánk, amelyre nagy örömünkre sok változatos képet kaptunk tőletek. Szerkesztőségünk zsűrije végül ezt a Megyer-hegyi tengerszemről készült szép őszi képet emelte ki, így ezúttal Csákvári Kristófnak gratulálunk a Hónap Fotója címhez és az ezzel járó ajándékcsomaghoz.

Csákvári Kristóf: Ősz a Megyer-hegyen „Egy őszi napra kirándulást szerveztünk, és végül családommal és fotós barátunkkal a Turista Magazin által ajánlott Megyerhegyi tengerszemet látogattuk meg. A célhoz érve csodás látvány fogadott minket, a gyönyörű sziklafalak, a csodás őszi ruhába öltözött fák elképesztő látványt nyújtottak. Érdemes meglátogatni a Megyer-hegyi kilátót is, ahonnan gyönyörű a kilátás, de a tengerszemhez vezető út is élményekben gazdag, hiszen mókusokkal, harkályfélékkel is találkozhatunk.”

A többi pályamunkát a facebook.hu/turistamagazin oldalon találjátok.

Küldd be Te is a kedvenc képedet! A következő hónapok témáit és a pályázattal kapcsolatos információkat megtaláljátok a https://www.turistamagazin.hu/kiiras oldalon. A beérkező pályamunkákat 2024-ben is előszűrjük, és az így kialakult válogatás képei indulhatnak majd a Hónap Fotója címért. Továbbra is egy nyertes alkotást Ti választhattok ki a leadott lájkjaitokkal az aktuális hónap 20. napjáig a Facebook-oldalunkon. Egy másik fotót a szerkesztőség zsűrije emel ki, amely bekerül a következő lapszámunkba, készítőjét pedig ajándékcsomaggal jutalmazzuk.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Témáink 2024-ben

(Zárójelben a beküldési határidő.) Február–március: Fagyos természet (január 12.) Április–május: Pompás virágok (március 12.) Június–július: Kedvenc kilátóm (május 12.) Augusztus–szeptember: Állatok a természetben (július 12.) Október–november: Ősz az erdőben (szeptember 12.) December: Kedvenc vár- vagy templomromom (november 12.)

Eresztvényi bányák tanösvény W W W.T E R M E S Z E T J A R O . H U

Nincs hat kilométer hosszú a Karancs–Medves-vidék legjobb tanösvénye, mégis egész napos programot kínál túrázóknak és családos kirándulóknak egyaránt. Közép-Európa legnagyobb bazaltplatója, a Medves-fennsík tökéletes helyszín a nézelődésre: a hatalmas, nyílt tájról és az azt övező sziklapúpokról „csupa hegy” kilátások nyílnak minden irányba, bányáiban tavak és látványos kőfalak rejtőznek, a határon átnyúló Novohrad–Nógrád Geoparknak köszönhetően pedig több látogatóközpont és bemutatóhely tárja fel a vidék geológiai érdekességeit. A hajdani vulkanizmus hagyatékaként fennmaradt bazalttömeget a 19. század második felében kezdték hasznosítani: a ritzerek, azaz kőfaragók által fejtett kőzetet elsősorban macskakőként hasznosították országszerte, ezért méretes bányaudvarok tátonganak a medvesi tájban. A tíz egykori bánya közül ötöt érint az Eresztvényi tanösvény, köztük olyat is, amelynek tavában medúzák élnek, de a séta során megnézhetünk két látogatóközpontot is, a túra csúcspontja pedig egyértelműen az ország legfestőibb fellegvárainak egyike, a Salgóvár.

Eresztvényből a tanösvény r jelzését követjük a Salgóbánya előtti elágazásig. Az elágazásban jobbra, a i jelzésre térünk. Salgóbánya központjától a o jelzést követjük egyenes irányt tartva.

A Salgóvárba a p , majd az abból kiágazó d jelzésen kapaszkodunk föl.

A várból ereszkedve balra térünk a p jelzésre, amit a Dornyai-turistaházig követünk. A turistaháztól a o jelzést követjük észak felé, Eresztvény határáig.

Az Eresztvény határában futó aszfaltot elérve jobbra, a f jelzésre térünk, ami visszavezet a kiindulópontra. Magasság méterben 650 600

1 2

550

500 450 400

9,3 km

1 km

Nyisd meg a túrát és a látnivalókat a mobilodon is a QR-kódot leolvasva!

Látnivalók 1

ERESZTVÉNYI LÁTOGATÓKÖZPONT

A Nógrád–Gömöri-bazaltvidéken több száz geológiai látványosság található, közülük több igazi világszenzáció. Ezekre hívja fel a figyelmet a határ mindkét oldalára kiterjedő Novohrad–Nógrád Geopark. Eresztvényben, az egykori bazaltbányászat központjában működik a geopark magyarországi fogadóépülete, ahol turisztikai információkat, túrajavaslatokat, térképeket és kiadványokat is olvasgathatunk a büfében vásárolt kávé vagy szendvics mellett. Az épület mellett játszóteret alakítottak ki, és innen indul a tanösvény is.

GEOCSODÁK HÁZA

A salgóbányai látogatóközpont interaktív terme virtuális sétára ad lehetőséget a jellegzetes geoturisztikai látványosságok között csoportvezető és 3D-s természetfilmek segítségével. A fiatalabb korosztályokat is megcélozva tabletek és érintőképernyős készülékek mutatják be a térség legfőbb földtudományi értékeit, az érdeklődők pedig olyan ritka geológiai képződményekkel ismerkedhetnek meg, mint a kazári riolittufa, a béri andezitoszlopok vagy a kishartyáni Kőlyuk-oldal. Az épület mellett büfé is működik.

KÖZÉP-BÁNYA

A Tavas-bányának is nevezett bazaltgödör az egyik legrégebbi kőfejtő a területen, mégis inkább szép fekvésű taváról ismert. Az 1800-as évek végétől 1970-ig használták, víz pedig azért található benne, mert a bányászat során itt elérték a bazaltréteg alján található hatalmas vízlencsét. Néhány helyen látni a kürtőben rekedt, oszlopos bazaltot, amelynek „szálai” közt a víz utat talált a mélybe. A tó festői szépségén túl az édesvízi medúza élőhelyeként ismert. Az emberre ártalmatlan, csodás, polipszerű vízi lényeket alkalmanként szabad szemmel is láthatjuk.

SALGÓVÁR

A Medves-vidék ékessége a 625 méter magas csúcson emelkedő, tornyos vár, amely sziluettjével uralja az erdős tájat. Falai mögül a Börzsönytől a Mátrán át a Magas-Tátráig szárnyalhat a tekintet, így kilátópontként is elsőrangú. A vár első említése a 14. századból származik, a törökök ostromát pedig azért úszta meg, mert védői harc nélkül adták át az erődítményt a fenyegető seregnek. Mire a törököt kiűzték a falak közül, a vár állapota és jelentősége is hanyatlott. Az épületet a 20. század első felében rekonstruálták.

Túrainfó KIINDULÓPONT:

Eresztvény buszmegálló

VÉGPONT:

Eresztvény buszmegálló

TÁV:

9,3 km

IDŐTARTAM:

2 óra 40 perc

SZINTEMELKEDÉS:

208 m

SZINTCSÖKKENÉS:

208 m

ÁLLÓKÉPESSÉG: VÍZVÉTELI LEHETŐSÉG:

Salgóbányán és a látogatóközpontokban

Salgóbánya és Eresztvény között hétvégenként gumikerekű kisvasút is jár, amivel rövidíthetünk a túrán.

TIPP!

A két látogatóközpont miatt a túra végigjárására szánjunk inkább egy teljes napot!

Vendvidéki erdőkerülés

W W W.T E R M E S Z E T J A R O . H U Túrázóként az Őrségi Nemzeti Parkba elsősorban a kevert, változatos erdőségért érdemes ellátogatni: a kezeletlen, elegyes erdőkép mohapárnás fenyvesfoltjaival, holtfában, növendékekben és öreg faóriásokban gazdag látványával még akkor is az ország legüdítőbb rengetegeinek egyike, ha nem társul hozzá zegzugos hegyvidéki terep. Útvonalunk a népszerű Hársas-tó kirándulóhelyét köti össze Szentgotthárddal: e rövid, kevés szintemelkedést tartalmazó túrát családos kirándulóknak is ajánljuk, hiszen az erdei séta mellett hangulatos tóparti ösvényt, szép kápolnát, kellemes tisztásokat és városi sétát is tartalmaz. Magyarország legnyugatibb városa, Szentgotthárd külön programpont, amelynek centrumát azonban rövid (kb. egy irányban 15 perces) sétával könnyedén beleszőhetjük az útvonalba. A túra végén érdemes teljesen körbesétálni a fenyőkkel szegélyezett Hársas-tavat, vagy nyáron csobbanni is a patak felduzzasztásával létrehozott víztározóban. Ugyanitt enni-inni vagy tüzet rakni is lehet, egész napos erdei időtöltéssé bővítve a programot.

A Hársas-tónak hátat fordítva a o jelzésen kezdjük a túrát, amely elvezet Szentgotthárd külvárosába. A o jelzés a Vakarcs Kálmán utcára fordul, és egészen a Brenner-kápolna utáni rét végében található elágazásig követjük. Az elágazásból egyenesen folytatjuk utunkat a V jelzésen, amelyet a Hársas-tó gátjának túlvégéig követünk. A gát végén jobbra fordulunk a o jelzésre, amin elérjük a parkolót.

Magasság méterben 325 300

1 3

275 250

225 200

7,9 km

1 km

Nyisd meg a túrát és a látnivalókat a mobilodon is a QR-kódot leolvasva!

Látnivalók 1

HÁRSAS-TÓ

A 17 hektáros Máriaújfalui-víztározót az 1980-as évek végén hozták létre az Apátistván falva közelében eredő, bővizű Hársas-patak fel duzzasztásával. Erdős környezetének és visszafogott kiépítettségének köszönhetően népszerű hétvégi kirándulócélpont, hiszen hangulatos ösvényen lehet körbesétálni, és (szezonban üzemelő) büfé is található a partján. Emellett strandolási és pecázási lehetőséget is kínál, partján pedig számos apró tisztáson lehet leheveredni. A tó körül 2,5 km hosszú tanösvényt is kialakítottak.

BRENNER-KÁPOLNA

A brutálisan meggyilkolt, néhai káplán, Brenner János emlékkápolnája ott áll, ahol a pap utolsó útján sétált. Egy zsidai beteghez hívták ki éjszaka, és miközben a koromsötét erdőben sétált, máig tisztázatlan okokból megkéselték. Az épület ( Jó Pásztor-kápolna) 1996-ban, közel negyven évvel a gyilkosság után készült el, és májustól októberig minden hónap 13-án tartanak benne szentmisét. A névadó papot 2018-ban boldoggá szentelték. A kápolna körül rét és park, mellette fedett turistapihenő fekszik.

SZENTGOTTHÁRD

A Lapincs és a Rába összefolyásánál fekvő városra érdemes legalább egy órát szánni a túra fordulópontján, és sétálni egyet a központban, ahol a ciszterci apátság épülete és körülötte park található. A tóval, játszótérrel felszerelt, árnyas sétányokkal átszőtt füves placcot kb. 15-20 perc alatt érhetjük el a túra fordulópontjáról, a közelében éttermek, boltok és kávézók is találhatók, így ha a kirándulás közben megállnánk enni, itt érdemes körülnézni. A Rába partja mindössze pár percnyire található.

HÁRSAS-TÓ TANÖSVÉNY

A Hársas-tó körüli erdei sétaút mellett a környék jellemző növény-, gomba- és állatfajait, valamint építészeti emlékeit bemutató táblák sorakoznak. A családos kirándulók körében is népszerű, 1 km hosszú tanösvény burkolt felszínű és babakocsival is végigjárható, ráadásul szintemelkedés sincs benne. A parton néhol fedett pihenőhelyek sorakoznak, a parkoló mellett pedig büfé és strand is található. Hétvégén, jó időben számítsunk nagyobb tömegre – emiatt a látogatást érdemes hétköznapra időzíteni.

Túrainfó KIINDULÓPONT:

Hársas-tó, parkoló

VÉGPONT:

Hársas-tó, parkoló

TÁV:

7,9 km

IDŐTARTAM:

2 óra

SZINTEMELKEDÉS:

141 m

SZINTCSÖKKENÉS:

141 m

ÁLLÓKÉPESSÉG: VÍZVÉTELI LEHETŐSÉG:

a Hársas-tónál (büfé) és Szentgotthárdon

Szentgotthárd központját érdemes felkeresni a túra közepén. Itt lehet enni is, vagy bevásárolni a túra végi, tóparti sütögetéshez.

TIPP!

A túrát a városból is lehet indítani, így tömegközlekedéssel is könnyen elérhető az útvonal.

ITT A HELYEM

Ezernyi élménnyel várnak a hazai fürdők!

Hévíz