TUDTAD-E?

Fotó: Kurka Géza / Adobe Stock

… mire hasonlít a fumu?

A Zala megye gasztronómiai, gasztrokulturális értékei között előkelő helyet elfoglaló fumu nem más, mint egy csecsemő méretű, baba formájú, feldíszített népi kalács, amely elsősorban a hetési településekhez kötődik. A 19–20. században lakodalmak és keresztelők alkalmából sütötték ezt a kelttészta-alapú, háromféle tölteléket (mákosat, diósat, illetve aszalt gyümölcsöset vagy mazsolásat) tartalmazó fi nomságot. A fi úgyermekek lány formájú, a lányok fi ú alakú – pólyába csomagolt, jelképesen megkeresztelt – fumut kaptak keresztelőjükre, amelyet az ünnepség után a keresztanya vágott fel az egybegyűlteknek. Szerencsére nem merült teljesen feledésbe a fumusütés hagyománya, fi atalok is készítik ezt a kalácskülönlegességet, amely az életet és a termékenységet szimbolizálja. Ráadásul még látványos és fi nom is!

… honnan hová vezet a Zala útja?

A 100%-ban Magyarországon kanyargó Zala folyó Vas megyében, az Őrségi Írta: Nagy Loránd Népi Műemlékegyüttesnek otthont adó, István hét szerből álló Szalafő község határában ered. A mintegy 120 kilométer hosszú, eleinte keletre, majd Zalaegerszegnél északkeletre tartó vízfolyás élesen irányt vált Türje községnél, ahonnan dél felé folytatja útját. Sokak fejében a mai napig az a kép él, hogy a Zala közvetlenül a Balatonba, Közép-Európa legnagyobb állóvizébe torkollik, ez azonban nem fedi a valóságot: vize a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer két tavába, a Hídvégi-tóba és a Fenéki-tóba kerül, végül utóbbiból ömlik a Balatonba a közigazgatásilag Keszthelyhez tartozó Fenékpusztánál.

Fotó: Göcseji Múzeum

Fotó: Burger Barna

… mitől különleges a Hévízi-tó?

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található, mintegy 60 hektáros Hévízitó Természetvédelmi Terület „szíve” a gyógyító erejű termálvize miatt világhírű Hévízi-tó. A tőzegmedrű karsztforrástó emblematikus növénye a trópusi elterjedésű indiai vörös tündérrózsa, amelyet még a 19. században telepítettek be. Zoológiai kuriózumnak tekinthető, hogy az állóvízben, illetve környezetében közel hetven csigafaj előfordulását igazolták a kutatók. A Hévízi-tó felszíne alatt 38 méteres mélységben nyíló, 1975-ben Plózer István vezetésével feltárt Hévízi-forrásbarlang a Zalai-dombság egyetlen fokozottan védett barlangja. Legmonumentálisabb része a gömbszerű Amphora-terem, amelyben egy hideg vizű (17,7 °C, egyes források szerint 26,3 °C) és egy meleg vizű (41,5 °C) forrás fakad. Vizük keveredésének eredményeként 38 °C-os gyógyvíz áramlik ki a szűk barlangbejáraton.

Fotó: Csorba Gergő / Adobe Stock

… melyik Zala megye legnagyobb és legkisebb települése?

Kicsivel több mint négy éve éppen ebben a rovatban írtuk azt, hogy „a Zala megyei Iborfi a teljes lakónépessége mindössze 9 fő. A Közép-Zalai-Dombság (Göcsej) területén, Zalaegerszegtől 18 kilométerre fekvő, aprócska községben nem működik egyetlen állandó kereskedelmi egység sem, a munkanélküliségi ráta viszont nulla százalék, mivel minden munkaképes korú lakost az önkormányzat alkalmaz”. Változnak azonban az idők: a KSH legfrissebb adatbázisa szerint Zala megye legkisebb lélekszámú, közigazgatásilag önálló települése jelenleg Felsőszenterzsébet a maga 13 lakosával, amelyet a 15 fős Iborfi a követ a sorban. A legnépesebb helység változatlanul a megyeszékhely, Zalaegerszeg – a várost mintegy 57 ezren lakják.

Fotó: Gulyás Attila

… mi a közös Ösküben és Kallósdban?

A Veszprém–Devecseri-árok keleti szegletében fekvő Öskü büszkesége az Árpád-kori körtemplom (rotunda), amelynek építése a 11. századra tehető. Érdekessége, hogy hajója nem kör alakú, hanem ovális, félgömb formájú, gerezdes zsindelyteteje pedig szintén egyedülálló a maga nemében. A Zalaapáti-hát északi részén található Kallósd legfőbb nevezetessége szintén egy rotunda, templomépítészetünk legkorábbi emlékeinek egyike. A 13. században emelt – kőalapzatú, téglafalú, a 19. században harang formájú lemeztetővel és egy abból kiemelkedő, faszerkezetes tornyocskával ellátott – istenháza keleti oldalához egy félköríves apszis csatlakozik. Az igen jó állapotban fennmaradt, román stílusú templom névadója Szent Anna.