TUDTAD-E?

…melyik volt az első természetvédelmi terület Magyarországon?

A debreceni Nagyerdő, ahol különleges, védett növények és állatok élnek. A terület az itt található idős, 100-120 éves fákról kapta a nevét. A 18. században parkká avanzsált, 1939 óta pedig védett természeti terület. Az 1092 hektáros Nagyerdő Debrecen belterületén található, a város északi részén. Tanösvények, botanikus kert, sportcentrum, csónakázótó, vidámpark, játszótér, strand és élményfürdő, illetve gyógyfürdő is található benne. Területén 700-800 növényfaj él az égszínkék csillagvirágtól a bogláros szellőrózsáig és a kocsányos tölgyekig. Ami az állatokat illeti, 2 fokozottan védett

Fotó: Adobe Stock

és 49 védett gerinces, emellett 39 védett gerinctelen faj találta meg itt az otthonát. Többek között harkályfélék, csuszka, ökörszem, őzek, borzok és vaddisznók is élnek itt.

…hol található az ország leggazdagabb botanikai gyűjteménye?

Vácrátóton, amit a Jelvényvadász rovatunkban bemutatott Pest Megyei Piros is érint. A Nemzeti Botanikus Kertről van szó, ahol 27 hektáron 13 000 növényfajt és -fajtát mutatnak be, különféle gyűjteményekbe rendezve. A dendrológiai gyűjtemény a kert nagy részét elfoglalja, 3300 cserjével, fafajjal és -fajtával. 3000 évelő és sziklakerti növényt láthatunk a kertben, a rendszertani gyűjtemény pedig közel 2500 fajt foglal magában. Az üvegházban szintén közel 3000 fajt, fajtát lehet megcsodálni, többek között pozsgásokat, orchideákat és pálmákat. A kert legmagasabb fája a 40 méteres numídiai jegenyefenyő a bejárattól nem messze található. Bár korábban is volt itt egy tájképi kert, a terület Vigyázó Sándornak köszönheti valódi felvirágzását a 19. században.

Fotó: Farkas Péter Fotó: Adobe Stock

…mi volt a fokgazdálkodás?

A hazai folyószabályozásokig alföldjeink jelentős része tartozott az árterekhez, a mai ország területének mintegy egynegyede. A magasabb, még a legnagyobb árvizek által sem érintett térszíneken telepedett meg az ember, illetve művelte földjeit, a hosszabb-rövidebb ideig víz alatt álló ártereken pedig egy természetközeli és meglehetősen komplex megoldással élt együtt a folyókkal. Ez volt az ún. fokgazdálkodás: az árvíz elrekesztése a folyó által épített természetes folyóhátak átvágásával (ezek voltak a fokok) és az elhagyott folyómedrek feltöltésével. Azaz az árhullámmal érkező víztöbbletet, illetve annak egy részét szétterítették az ártéren. A hagyományos fokgazdálkodás elhúzódó hanyatlása a török hódoltság idején kezdődött, hiszen a fokok kezelését szakszerűen végző helyi lakosság elvándorolt, vagy rosszabb esetben elpusztult, a jól működő rendszer pedig gyorsan tönkrement.

Fotó: Farkas Péter

…hogy a hollókői várat tanösvényen is felfedezheted?

Méghozzá kapásból kettőn, amelyek az 1977 óta védett Hollókői Tájvédelmi Körzetet mutatják be a palóc táj természeti és kulturális örökségével a középpontban. A Vártúra tanösvény nagyjából egy kilométeres, és a vár alatti parkolóból a várig, onnan pedig lefelé, az Ófaluig vezet. Közben andezitsziklán lépkedünk, ami az egykori vulkáni működés mementója. A parkolóban választhatjuk a Holló tanösvényt is, ami már nagyobb betekintést nyújt Hollókő kultúrtájába: a 4,4 km-es, 14 állomásos ösvény a Vár-hegyen és az itt található hagyásfás legelőn vezet, és keresztezi a Vártúra tanösvényt. Ha nemcsak a középkori épületet szeretnéd megnézni, de kalandoznál még Hollókőn és környezetében, akkor a településről elnevezett és a 2015-ben átadott Kertek-alja tanösvényt ajánljuk figyelmedbe.

TUDTAD,

…mikor koslatnak a rókák?

Fotó: Adobe Stock

A rókák az év nagy részében magányosan élnek, és territóriumtartók, de amikor beindulnak a szaporodási ösztönök, nagy területeket is képesek bejárni, hogy párra leljenek. Január–februártól egészen tavaszig is eltarthat a koslatásuk, azaz a párzási idejük, ilyenkor hallhatjuk szürkületkor, este, de akár hajnalban is a jellegzetes, visító ugatásszerű hangjukat. Mivel a szaporodási időszakuk hosszan elhúzódik, kölyköket március végétől, április elejétől akár nyár közepéig, sőt végéig is láthatunk. Születésük után 4–6 hónappal a kicsik leválnak anyjukról, jobban mondva, az anya kergeti el őket, miután a kis rókák közötti harcok bedurvulnak. Ekkor elérkezik az idő, hogy saját útjukat járják, és szerezzenek egy saját territóriumot, ahol egyedül vannak egészen a következő koslatás időszakáig.

…mely folyóinkon élnek hódok?

Tulajdonképpen mindegyiken, nem csak a Vízitúra rovatunkban szereplő Ipolyon. Szerencsétlen párákkal valahogy nem tudunk dűlőre jutni: nagyjából száz évvel ezelőttig előszeretettel fogyasztottuk a húsát, de a bundája és a pézsmája is kelendő volt. Ennek köszönhetően az eurázsiai hód majdnem kipusztult a kontinensen, ezért visszatelepítési programok indultak, többek között Magyarországon is. Mára nincs olyan szeglete Európának, ahol ne fordulna elő a hód. Az ökoszisztéma szempontjából hasznos állat, de károkozásának témája lépten-nyomon előkerül, hiszen folyamatosan dézsmálja a fákat, bár többnyire a vízpart közelében. Magyarországon 2017-ben került előtérbe a hódhelyzet, és 2022-ben az egyébként védett állat kilőhetővé

Fotó: Adobe Stock

vált. Ehhez és a hódgátak elbontásához a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. A hódállományt jelenleg október 1. és március 31. között lehet gyéríteni.