TREKKING

A Csóványos

legszebb arca

A lélegzetelállító körpanorámát nyújtó csúcs minden évszakban kedvelt túracélÍrta és fotók: Szigeti Ferenc Albert pont, de amikor Tél tábornok kegyes a természetjárókhoz, akkor különösen. Ha már december közepén megadatott egy kis tél, mi a hegyre vezető legzordabb, de talán legizgalmasabb útvonalat választottuk.

M

inden oldalról és minden évszakban meghódítottam már a Csóványost, ezért Királyházára tartva a hajnali derengésben azon tanakodom, hogy vajon valóban az északi volna a hegyre vezető legszebb útvonal, és tényleg télen mutatja-e legszebb arcát a Csóványos.

Az biztos, hogy a Börzsöny főcsúcsára való felkapaszkodás mindig és minden oldalról szép túra. Diósjenő felől érkezve olyan különleges, erdei történeteket idézhetünk meg, mint az Ételhordó út és a Nyír-réti kastély sztorija vagy éppen a Fultán-kereszt rejtélye. Délről a kapaszkodás talán kevésbé látványos, de aztán

A Nagy-Mána-bérc elején található építmény a tragikus túrabalesetben elhunyt Tóth Péterre emlékeztet

ott van hazánk leginkább hegyvidéki jellegű turistaháza, ahol a mostanihoz hasonló, szikrázó téli napsütésben még a sítúrázók is szép számmal feltűnnek, tovább emelve a környék alpesi hangulatát. A Nagy-Hideg-hegytől a főcsúcsig tartó vadregényes szakasz pedig kihagyhatatlan. Ahogy az Oltár-patak völgyében való felkapaszkodást is minden hazai természetjárónak meg kell tapasztalnia egyszer, hiszen nincs még egy olyan túraútvonal az országban, amely egy ősvulkán beszakadt kalderájának belsejében vezet. Szóval a verseny nagy. Mégis, szerintem a Csóványos északi oldala, különösen a NagyMána-bérc és a Pogányvár gerince azért jó választás, mert ez idézi meg leginkább a Kárpátok hangulatát, különösen télen.

Kárpáti hangulatok nyomában, avagy a Börzsöny nem viccel Már a kiindulópont, az egyik legszebb hazai patakvölgyben fekvő Királyháza is amolyan igazi hegyi telep, amely magasabb hegyek hangulatát idézi. Valamikor Mátyás király vadászháza állt az elzárt rengetegben, s később is királyi vadászterület volt ez a környék, erre emlékeztetnek a környék elnevezései is (pl. Király-kút, Mátyás-forrás, Király-kúti-bérc). A szintén vadregényes, általunk most nem érintett Rakottyás-bércen pedig emlékmű hirdeti, hogy József főherceg itt lőtte az ezredik szarvasbikáját 1909-ben.

Míg a hegység déli oldalán feljebb húzódik a „hóhatár”, a Kemencepatak zord völgyében nemcsak erős fagy, de hó is fogad bennünket. Nem nagy, de azért hó. A Csóványos felé fordulva pedig már a Magas-Börzsönyben járunk, és én imádom ezt a kifejezést, hiszen olyan hívogató. Azért is kárpáti hangulatú ez a hely, mert hazai szemmel nézve tekintélyes vízhozamú patakok érkeznek a Csóványos északi oldaláról a Kemence-patakba. Nyilván az sem véletlen, hogy a P sáv jelzése egyszer csak – látszólag érthetetlenül – a völgytalpon vezető széles útról egy kicsi, de markáns ösvényre kanyarodik a hegyoldalban. Aztán megértjük ennek okát: a valaha a völgyben zakatoló kisvasút számára épített hidak mára elpusztultak, a patakok pedig valóban bővizűek, a gázlók pedig ennek megfelelően szélesek, főleg így télvíz idején.

Az útvonal mentén találjuk a Tűzköves-forrást is, ahol a sziklafalon csepegő víz most megannyi szép jégcsappá dermedt, s amelyek csilingelve verik vissza a zord északi völgybe csak rövid ideig besütő nap fényét. A neves vadászíró, Bársony István szép mesében írta meg a forrás legendáját. Az íróra egy 1910-ben állított emléktábla emlékezik, kissé odébb pedig egy információs tábla a környéket akkoriban bérlő, a táblát állíttató Szokolyi Alajos személyéről is megemlékezik.

A jégcsapokká dermedt Tűzköves-forrás

A Nagy-Mána-bérc nyílt terepén vezet hazánk egyik legszebb gerinctúrája

Ahogy a hegység szerelmesei mondják: a Börzsöny nem viccel, s bizony a Rakottyás-patakon való átkelés minket is rögtön megtréfál. A csupán nedvesnek látszó, fekete andezitsziklákon egy leheletvékony, elsőre nem látható jégréteg van ugyanis, így az első átkelés majdnem hatalmas eséshez vezet. Szóval tényleg vad terep a Csóványos északi oldala, már itt lent, a völgyben is. A NagyMána sziklagyeppel borított, napsütötte gerincére kikapaszkodva aztán egyszerre egyértelmű lesz, hogy ezt a túrát nemcsak a derűs téli napfényben szikrázó hó, hanem a Csóványos északi oldalának hazánkban egyedi geomorfológiája is különlegessé teszi.

Gerinctúra és a Tátra-látás Egy sokágú, egymás után váltakozó gerinc- és völgyhálózat rajzolódik ki szemünk előtt ugyanis, amely egyrészt változatossá teszi a túrát, másrészt tényleg a Kárpátok vadságát idézi. Az ősvulkáni kalderaívről, a Börzsöny legmagasabb gerincéről északi irányban sűrűn ágaznak ki a sziklás mellékbércek, közöttük pedig kifejezetten mély, szurdokszerű völgyeket alakítottak ki a lerohanó patakok.

A Nagy-Mána nyílt, keskeny oldalgerincén való túra igazi hegyi élményt is nyújt, ahol nemcsak a látvány szépségében gyönyörködhetünk, de a derűs téli napfényben is sütkérezhetünk. Alattunk a mélyen a Csóványos tömbjébe harapó Rózsás-patak

Nem csak telet látni jöttek sokan: földtani előadás a kilátóban Érdemes néha hátranézni: feltűnnek Szlovákia magashegységei

szurdokvölgye erdőrezervátumot őriz, maga a Csóványos pedig már zúzmarában fehérlik, további téli látványosságokat ígérve. A beszédes nevű Sasfészek-bércnél aztán már a Tátrát is megpillantjuk, és innentől nemcsak az egyre vastagabb hótakaró, de a csilingelő zúzmara is felejthetetlenné teszi a túrát. Ki is térünk a Magosfára, ahol a Tátra-látáson túl hazánk legmagasabban fekvő kősáncai is kirajzolódnak az itt már nem is annyira vékony hótakaró alatt. Innen jön aztán az igazi örömtúra: a fákról lepergő zúzmara mintha csillámpor lenne, a kaldera peremén járva pedig hollók hangja hozza fel hozzánk az Oltár-patak vadregényességét. A Csóványosra felérve pedig nemcsak a Magas-Tátrát, az Alacsony-Tátrát és a Nagy-Fátrát látjuk, de sok ismerőssel is

Nem csak a Tátrát látni: a Visegrádi-hegység és a Pilis bércei a Csóványosról nézve

találkozunk. Hiába, ritkán esik a hó, és még ritkábban van utána derült, szép idő. Nem csoda, hogy sokan jöttek ki a Csóványosra telet látni, ahogy az sem, hogy senkinek nem akaródzik lemennie a kristálytiszta fehérségből…

Az ősiség útja Amikor már azt gondolnám, hogy ilyen élmények után vajon mit tartogathat még a hegy, jön a meglepetés: a Pogányvár sáncait őrző hegygerinc, amelyen még sosem jártam, szerintem az ország egyik legvadregényesebb oldalgerince.

A Börzsönyben, s különösen a Magas-Börzsönyben az i. e. 2. évezredben az ún. Kyjatice-kultúra népcsoportja telepedett meg. A meredek oldalakkal határolt hegytetőkön létesített, akár többhektáros erődítményeik nyomai (kősáncok) ma is számos magaslaton kivehetők (pl. az említett Magosfán és a Hajagoson). Ekkor épültek a Pogányvár impozáns sáncai is, amelyek egy mintegy

A fagyemelés jelensége kicsiben

A Pogányvárhoz vezető vadregényes gerincen

A jégképződés a belógó növényzeten kezdődik

320 méter hosszú és 100 méter széles területet határolnak, az erődítések vonalát öreg, göcsörtös bükkfák rajzolják ki. Az erődítések pontos célját nem ismerjük, de mivel a hegy lábánál azonos kultúrából származó települések nyomaira leltek a kutatók, feltételezhető, hogy vagy a népcsoport vezetői lakták e biztonságos és a völgyekből ellátott helyeket, vagy vész esetén használták a jól védhető erődítményeket. Gondolatainkba merülve, lépéseinkre ügyelve érünk le a Rózsáspatak és a Pogányvári-patak összefolyásához. Az innen sorozatossá váló patakátkelés fifikás feladat a jég miatt, de szemünket a patakpartot borító, gyönyörű jégformák vonzzák. A Pogányváripatak völgyében pedig nem a jég tüneményes szépségei, hanem annak roppant ereje a szembetűnő: a 2014-es jégkár miatt a völgyet annak egész hosszában kaotikusan egymásra hajló óriás gyufaszálak borítják (éppen ezért nem is járható). A derűs téli nap már nem süt be az északi völgybe, a zúgó patakok a hegy fagyos leheletét hozzák le. Én pedig azt gondolom, hogy e zord, fagyba zárt völgyből a napsütötte, zúzmarától sziporkázó téli világba emelkedni valóban páratlan túraélmény volt.

Zárszó: a Börzsöny vulkáni kalderájától északra kibontakozó, változatos gerinc- és völgyhálózat még számos kincset rejt. Királyházáról indulva érdemes felfedezni például a csak egy fokkal kevésbé vadregényes Rakottyás-bércet és a Dobogó-bércet is. 

A túra adatai

Hossz: 13,3 kilométer Szintemelkedés: 630 méter Fontos tudni, hogy a Diósjenő és Kemence közötti erdészeti magánút használatához két feltétel – egy hatósági engedély és az erdőgazdálkodó, egyben a tulajdonos hozzájárulásának – együttes megléte szükséges.

0 2 km

Átkelés a Rózsás-patakon

Februári A havas táj csodája témánkra nagyon sok képet kaptunk tőletek, így nem volt könnyű dolga szerkesztőségünk zsűrijének. Végül ezt a Bükkben készült, minimalista hatású képet választottuk ki, melynek hangulata szépen visszaadja a havas táj szépségeit. Így ebben a hónapban Gutter Krisztiánnak gratulálunk a Hónap Fotója címhez és az ezzel járó Turista Magazin-előfizetéshez.

Gutter Krisztián: Első hó

„Nagyon vártam már a havazást, így amikor elkezdett esni, fogtam a fényképezőgépem, a drónom, és kimentem a Bükkbe. Ködös, hideg idő volt, így csak a földről tudtam fotózni. Hazafelé tartva azonban kb. 10 percre valamennyire kitisztult a levegő egy kisebb területen Káposztáskert előtt, így készülhetett el ez a kép is a levegőből.”

A többi pályamunkát a facebook.hu/turistamagazin oldalon találjátok.

Küldd be Te is a kedvenc képedet!

A következő hónapok témáit és a pályázattal kapcsolatos információkat megtaláljátok a https://www.turistamagazin.hu/kiiras oldalon. A beérkező pályamunkákat 2023-ban is előszűrjük, és az így kialakult válogatás képei indulhatnak majd a Hónap Fotója címért. Továbbra is egy nyertes alkotást Ti választhattok a leadott lájkjaitokkal a hónap 20. napjáig a Facebook-oldalunkon. Egy másik fotót a szerkesztőség zsűrije emel ki, amely bekerül a következő lapszámunkba, készítőjét pedig Turista Magazin-előfizetéssel vagy más ajándékkal jutalmazzuk.

Témáink 2023-ban

(Zárójelben a beküldési határidő.) Március: Fényjáték (február 12.) Április: Hüllők és kétéltűek (március 12.)

Május: Szimmetria a természetben (április 12.) Június: Tanúhegyek (május 12.) Július–augusztus: Élet a folyón (június 12.) Szeptember: Ember a tájban (augusztus 12.) Október: Gombák (szeptember 12.)