a Börzsönyben

Ez a túramozgalom még 2015 őszén született. Jómagam akkortájt minden börzsönyi túrára mozdultam, de bevallom, ez a kálváriás tematika elsőre nem nagyon hozott lázba. Jelvénygyűjteményemből azonban ez az ereklye sem hiányozhatott, így nekiveselkedtem a dolognak, majd hamar beláttam, hogy a Kálváriák a Börzsönyben sokkal többről szól holmi keresztgyűjtögetésnél. A túra igazolófüzete ugyanis nem csupán a 14, zömében a hegység peremén található helyszín felkeresésében segít, hanem túraajánlataival eldugott és mesés tájrészletekhez kalauzol el, amelyek tovább színesítik a hegységről kialakított képünket. Meleg szívvel ajánlom ezeket a remek túrautakat, melyek vallásos attitűd nélkül is remek programot ígérnek a börzsönyi értékek felfedezőinek.

1. Panorámákkal a Dunára

 (Nagymaros–Szob, 15 km, 405 m szintemelkedés)

A festői Duna-parttal bíró Nagymarosról indítjuk keresztutakból álló változatos tematikánk bejárását, ami első alkalommal Szobig tart, és számos látnivalóval és élménnyel gazdagít. Itinerünk először a pompás Szent Kereszt felmagasztalása templomot, majd a plébániakertet megkerülve veszi célba a város

A kálvária melletti Trianonemlékműtől csodás kilátást élvezhetünk Zebegényre és környékére fölé emelkedő Kálvária-domb dunai panorámával megfestett stációit és az itt álló kápolnát. A városból a kék kereszt jelzéseken kapaszkodunk fel a Köves-mező csodás kilátópontjához, ahonnan a Dunakanyar egyik leglátványosabb képe tárul elénk, központjában a visegrádi Várhegy markáns kúpjával, rajta egyik legszebb erősségünkkel.

Nagymarosról indulva a Dunakanyar panorámája egészen a Köves-mezőig kísér minket (balra), a szobi Kálvária-kápolna belseje (jobbra)

Még teljesebb panorámát élvezhetünk a szomszédos Hegyes-tető Julianus-tornyából, ahová a kéktúrán tehetünk kitérőt, feltéve, ha nem riadunk vissza a hegytetőre vezető meredek kaptatótól. A kék kereszten maradva, mondhatni, átvágunk a Dunakanyart megformáló földnyelven, amit kényelmes erdei ereszkedésben teszünk egészen Zebegény határáig. Itt rö- vid kitérővel érdemes ellátogatni a Kós Károlykilátóhoz, mielőtt megcsodáljuk a zebegényi kálvária öntöttvas stációit. A kápolnával végződő keresztút tőszomszédságában találjuk a Trianon-emlékművet, ahonnan szerpentines lejtmenetben érkezünk meg az idilli település főterére, melynek legfőbb dísze a szeceszsziós stílusban épült Havas Boldogasszonytemplom. Zebegény minden évszakban festői környezetet és kényelmet ígér az erre járóknak, így nem csoda, ha kicsit elidőzünk, mielőtt felkaptatnánk a település északi határában elnyúló Malom-hegy panorámás platójára.

A szántókkal szegélyezett dombtetőről elsősorban Esztergom irányába élvezhetjük a Duna, illetve a visegrádi hegyek megkapó lát-

Bernecebaráti kőfallal kerített Nagyboldogasszony temploma közelében két hármas keresztet is begyűjtünk

A stációk kialakítása, művészi koncepciói nagy változatosságot és kreativitást mutatnak ványát. Miután részben egy tanösvényt követve elértük a sípályát, leereszkedünk a régi nosztrai útra, ahonnan jelzetlen, csendes földutakat követve hágunk fel a Szob feletti hegyoldal gyümölcsöseihez, melynek lankája újfent kilátást enged a csodás környezetre. Természetesen Szob kálváriáját is érintjük, amelyet a település délkeleti oldalán a Duna-part és a vasút közelében találunk. A domborműves stációk kápolnában végződnek, melynek érdekessége, hogy két oldalról 25-25 lépcsőfok vezet fel a tetejére, ahonnan páratlan kilátás nyílik a Dunára, a dömösi hegyekre, az esztergomi Szamár-hegyre és a Hideglelős-keresztre. Érdemes a túrát a közeli vízparton befejezni: a révállomásnál büfék nyújtanak frissítési lehetőséget.

2. Bernecei körmenet

 (Bernecebaráti, 27 km, 560 m szintemelkedés)

Egyetlen körtúránk kiindulópontja a Börzsöny északnyugati oldalán fekvő Bernecebaráti, ahol a település palóc lakóházai mellett például a Huszár-, illetve Szokolyi-kastély és a Templomhegyen álló erődített szentély szolgáltat látnivalót. Mielőtt mindezeket – a kálváriával együtt – közelebbről is megcsodálnánk, teszünk egy nagyobb túrakört a börzsönyi rengetegben, amit a kék kereszten, majd a Börzsönyi Kéktúra jelzésein kezdünk meg keleti irányban.

A hegyoldalban sok nyílt résszel, csalitos, fiatal erdő mentén emelkedünk a Csitári-keresztig.

Jelv Nyvad Sz

Innen már szintben haladunk tovább, mígnem az Ötholdas-mezőtől leereszkedünk a Zöld-mál vadregényes oldalában egészen a Nagy-völgybe, ahol a hangulatos Kalakocs-pataki pihenőnél szusszanhatunk egyet. A Nagy-völgyben több remek piknikezőhelyet is találunk, mielőtt az erre vezető Mária-útról letérve a sárga keresztre, felkaptatnánk az Ozmotringra

Az erdő fái alatt katonák és egy kanász tragédiájának keresztjei kísérik utunkat, mígnem a hoszszas emelkedést követően a Varjas-pihenőnél elérjük a börzsönyi Hegyhát gerincét. A hosszú kaptató utáni pihenőt követően a sárga úton fokozatosan beereszkedünk a kemencei Nagyvölgybe, amelynek aszfaltcsíkja a település határától kezdődően sorra végigvezet minket

A Varjas-pihenő a Hegyhát gerincen (balra), a kemencei kálvária domboldalában bújik meg a Szent Sír-kápolna (jobbra)

2. túra

Kemencén a Múzeumvasút nem csak a vonatozásról szól. Kiállítóterében helytörténeti érdekességeket is láthatunk

Kemence turisztikai élménypalettáján. Ifjúsági táborok, strand, panzió, kisvasút és látványos ipar-, illetve helytörténeti kiállítás hív minket hosszabb megállóra, mielőtt begyűjtenénk a tematikánkban szereplő kemencei kálváriát. Ez a keresztút a község északi részén, pincék mentén kapott helyett, kilátással a falu házaira és az Ipoly menti sík tájra. A Szent Sír-kápolnától kezdődő és három kereszttel végződő kálváriát észak felé, a kék jelzéseken hagyjuk el az áradásairól híres Kemence-patakot kísérve. Az egykori víztározó, majd pincék mentén érünk vissza Bernecebarátiba. Túránk végén még várnak ránk a helyi nevezetességek és két kálvária is. Az elsőt annak a temetőnek a közelében találjuk, ahol többek között az első újkori olimpián, az 1896-os athéni játékokon 100 méteres síkfutásban bronzérmet nyerő olimpikon, Szokoly Alajos, illetve a híres nógrádi betyár, Sisa Pista is nyugszik. A második kálváriát a Templom-hegy túlsó végén, a középkori fallal körülvett festői Nagyboldogasszony-templom után pillanthatjuk meg, melynek hármas keresztjétől már csupán pár lépés választ el minket a falu központjától.

3. Dél-börzsönyi tájakon

 Márianosztra–Kismaros, 27 km, 865 m szintemelkedés

A Börzsöny egyik legszebb kálváriája, amelyet még a nosztrai pálos szerzetesek alakítottak ki a 18. században, Márianosztra határában látható. A 16 stációból álló keresztutat hárs- fa matuzsálemek sz egélyezik, a dombtetőn álló barokk kápolnától pedig szép kilátás tárul elénk a környék hullámzó vulkáni formáira. Az egyik ilyen jellegzetes hegykúp a nevéhez hű Kopasz-hegy, melynek festői panorámáját mi is megcsodáljuk, mielőtt a Bükkös-árok és Bezina-völgyön keresztül

Kilátás is vár minket a kóspallagi kálváriánál

Túránk egyik legvarázslatosabb helye a márianosztrai Kálvária-hegy felérünk Nagyirtáspusztára. Innen akár hangulatos kisvasutazással is beereszkedhetünk Kisirtáspuszta csendes völgykatlanjába, ahol turistaházak fokozzák az erdei idillt. Visszafordító pontunktól az Érsek-tisztás érintésével vesszük célba következő állomáspontunkat, a kóspallagi kálváriát. Az ide tartó erdei túra felés lejtmenetet és patakátkeléseket is tartogat. A végén a kéktúra jelzésein érünk fel a keresztút tetejét jelző hármas kőkereszthez, ahonnan rálátunk a hangulatos, déli fekvésű falura. Miután a templomot is érintve átgyalogolunk a falun, érdemes felkapaszkodni a település déli határában magasodó Mocsár-hegy (ahol a Tűzoltófa is áll) panorámás oldalába. Innen nem csupán a festői fekvésű községre, hanem a Börzsöny központi vonulatára is rálátunk. Továbbra is délnek tartunk a sárga jelzésen, követve a gyakran mocsaras környezetet teremtő

Jelv Nyvad Sz

A Kálváriáról és a stációkról

A Kálvária azt a Jeruzsálem határában álló ókori kivégzőhelyet (Golgotahegyet) jelöli, ahol annak idején Krisztust is keresztre feszítették. A magyar Golgota elnevezés a héber gulgólet szóból ered, melynek arámi változata gulgóltá. A görög evangéliumi fordításokban kranion, a latinban pedig calvaria alakban maradt meg, ebből származik a mi kálvária szavunk. A szó jelentése: koponyák helye. A középkorban sok keresztény zarándok látogatta a jeruzsálemi keresztutat, de mivel nem minden hívő kereshette fel a Szentföldet, a római Szentszék megengedte, hogy máshol is felállítsanak kereszteket és képeket, amelyek Krisztus keresztútjának jeleneteit ábrázolják. A keresztúti ájtatosságnak a ferences rend volt a legbuzgóbb terjesztője.

Maga a kálvária Krisztusnak a Bibliában leírt kínszenvedéseit és kereszthalálát ábrázoló, tizennégy képből vagy domborműből (stációból) és három, rendszerint magaslatra állított keresztből álló sorozat, amelyet községek határában vagy temetőben szoktak elhelyezni. A kálváriák kialakítása, a stációk bemutatása igen változatos és látványos formákat ölthet.

Kis-Hanta-patakot, majd hatalmas szántókkal szegélyezett utunk a Száraz fák útelágazódásához vezet. A Gál-hegy és a Nagy-Morgó erdőtájban vezető szekérútját elhagyott hétvégi házak kísérik, majd a gerincen már ép épületek is felbukkannak, mielőtt lassú ereszkedésben megérkezünk Kismarosra. Feltűnik előttünk a község temploma, rálátunk a ciszterci nővérek Boldogasszony-monostorára is (ahol egyedi kálváriát alakítottak ki), de mi csupán egy 1897-ben állított, út menti keresztet érintünk, mielőtt a központban befejezzük a túránkat. Itt tehát nem jegyzünk fel kódot, de a monostor kálváriáját és parkját azért érdemes felkeresni.

Vallásos attitűd nélkül is művelődhetünk

4. A Börzsöny keleti végein

 Nagyoroszi–Nógrád, 25 km, 570 m szintemelkedés

Az egyik legnagyobb stációegyüttest Nagyoroszi határában találjuk

Hazánk egyik legszebb vasútvonalán érkezhetünk meg Nagyorosziba. Az állomástól kicsivel több mint egy kilométerre, a piros, majd a tanösvény jelzéseit követve érjük el a hegység keleti szélén fekvő község kálváriáját. A stációk régen megkopott bádogképeket mutatnak, az új képeket a kápolnában tárolják, és csak a Szent Kereszt felmagasztalása ünnepén (szeptember 14.) szokták kihelyezni. A dombot elhagyva visszatérünk a piros jelzésre, majd fiatal erdőben enyhén emelkedő földutat követünk, a zöldre váltva pedig a közelmúltban felújított, remek turistaházáról neves Pénzásáshoz kapaszkodunk fel. Innen már a Börzsöny saját kék útját követve, a legendás Kámor lábán tartunk déli irányba. Diósjenőig kényelmes ereszkedésben, elegyes erdőtájban telnek a léptek, majd az előttünk felbukkanó templom, illetve temető jelzi a település határát. Betérhetünk a faluba frissítőért, de a kálváriához innen a leggyorsabban a kékről leágazó sárgán juthatunk el. A diósjenői Kápolna-hegyen a régészeti feltárások szerint már az Árpád-korban is állt szentély, a ma látható egyszerű, kis kápolnát 1993-ban szentelték fel. A dombtetőn állva három keresztet, csodás panorámát és természetesen tematikánk kódját is megtaláljuk. Mezőgazdasági földek mentén földutakat követve érkezünk meg a Jenői-tó pompás

A nógrádi vár falairól a Magas-Börzsöny fenséges vonulatában gyönyörködhetünk

Fotó: Gulyás Attila víztükréhez, ahonnan szintén mesés rálátást kapunk a börzsönyi hegyek füzérére. Továbbra is szántókkal kísért tájban gyalogolunk, mígnem elérjük a panorámás várromjáról neves Nógrádot. Semmiképpen se hagyjuk ki a romjaiban is tekintélyes méretű történelmi falakat, mielőtt ellátogatnánk a falutól kissé távolabb eső, fenyvessel takart Kálvária-dombhoz, ahol egy kis festői kápolna is áll. Utunkat a néhány száz méterre fekvő nógrádi vasútállomáson, a kéktúra jelzéseit követve fejezhetjük be.

5. Vissza a Dunakanyarba

 Nógrád–Verőce, 22 km, 490 m szintemelkedés

Diósjenő határában, félreeső helyen találjuk a kápolnát

Fotó: Farkas Péter / termeszetjaro.hu

Egy Nógrádban töltött éjszakával akár össze is köthetjük az előző utunkat a soron következő túrával. Az előzőleg említett panorámás várélményt azonban semmiképpen se hagyjuk ki, mielőtt délkeleti irányban átgyalogolnánk a rendezett környezetéről, tavasszal rózsaszínben pompázó vérszilvafáiról ismert Berkenyére. Azt gondolhatnánk, hogy a csodás fekvésű község kálváriáját a település északi határában fekvő Kálvária-hegyen találjuk, de 1971-ben az itt álló stációk átkerültek a temetőbe, 2000-ben pedig modern bronz domborművek kerültek a régi, megkopott festett képek helyére. A domboldalban fekvő temető

Jelv Nyvad Sz

Szendehelyen alatt húzódik a Hársas-tó idilli környezete, amelynek partján végigsétálva déli irányban hagyjuk el Berkenyét. Jelzés nélküli, de széles földutat követve átkelünk a Morgó-patakon, majd erdők és mezők váltakozásában, illetve rálátással a Naszályra érünk át Szendehelyre. A kálvária a község keleti oldalában, egy meredek domboldalban kapott helyett. A kálvária stációit a Naszály hegy homokkövéből faragták: érdekessége, hogy egy-egy oszlopon két kép kapott helyet, így a kálvária mindössze hét stációból áll, illetve hogy az adományozók nyelvjárási ragadványneveit is feltüntették a

Infók a jelvényszerzéshez

A Kálváriák a Börzsönyben túramoz galmat a Börzsönyi Természetbarát és Hegymászó Egyesület (BTHE) gon dozza. A sikeres teljesítéshez 14 hely színt kell felkeresni (a kihelyezett kód feljegyzésével igazolni) időkorlát nélkül tetszőleges sorrendben. Az egyesülettől

2000 Ft-ért megvásárolható igazolófü zetben öt részletes túraajánlat is olvas ható, amelyeket nem kötelező lejárni, de érintik az összes kálváriát, továbbá számos egyéb börzsönyi látnivalót és ér dekességet is felkeresnek. Díjazás: névre szóló emléklap, illetve kitűző (14 külön böző kitűzőből lehet választani). További részletek a bthe.hu oldalon.

Bernecebaráti–Kemence Márianosztra–Kismaros

Nagyoroszi–Nógrád

Nógrád–Verőce

Nagymaros–Szob golunk a településen, az erdőszélen érintjük a Szentháromság-kápolnát, mielőtt bevennénk magunkat a Keskeny-bükki-patak völgyébe. A széles erdészeti út elhalad a Bika-rét, illetve Aranyoskút padokkal ellátott pihenője mellett, és csak ezután érkezik meg a csendes Magyarkútra. Itt az Orgonás út kanyarjában

Magyarkút egyik kanyarjában találjuk az egyedi Turista kápolnát

Fotó: Lánczi Péter

Verőcei kálvária a Szent Andrástemplomnál találunk rá az 1933-ban felszentelt Turista kápolnára, amit a MÁV Gépgyári SE (MÁVAG)

Turista Osztálya épített a közvetlenül a közelben általuk feltárt Árpád-kori templom maradványai mellé. A piros négyzet jelzést követve felhágunk a Borbély-hegy gerincére, a piros háromszögön pedig kitérőt tehetünk a hegy Dunakanyarra nyíló kilátópontjához. Innen már jól látszik a végállomásunkat jelentő Verőce és a település központjában magasodó Szent András-templom tornya. A dombtetőn álló barokk szentélyhez vezető lépcsők mentén találjuk a stációkat, melyek téglából rakott fülkéiben ma szögvasból hajlított „plasztikák” mutatják be a keresztutat. Innen már csupán néhány lépés választ el minket a túra végétől, amit érdemes a verőcei Duna-part hangulatával lezárni. Itt büfék teszik kényelmessé a pihenést, mielőtt vonattal vagy busszal, de akár hajóval is hazafelé vennénk az irányt. 