7 minute read

erdőben, de a kertünkben

Földvári Gábor, az Ökológiai Kutató központ Evolúciótudományi Intézetének tudományos főmunkatársa sok más mellett a kullancsokat és a kullancsok által terjesztett kórokozókat kutatja. Tíz éve rendszeresen jár a Pilisbe kullancsot gyűjteni, és télen sem szokott üres kézzel hazatérni. „Az egyes kullancsfajok különböznek abban, hogy mennyire bírják a telet. Van egy téli kullancsfajunk, ami kifejezetten a téli hónapokban aktív, amikor például a mi közönséges kullancsunk éppen nem. A faj számára a téli aktivitás helyzeti előnyt jelent, hisz ilyenkor a vetélytársak többsége téli álmot alszik.” Az enyhülő telek azonban lehet, hogy változtatnak a jelenlegi felálláson.

Dr.

Advertisement

A korán ébredők

A nálunk előforduló kullancsfajok többsége normális esetben téli álmot alszik. A régen megszokott, mínusz 10–20 °C-os telek azonban egyre ritkábbak, így a kullancsok is hamarabb ébrednek. Például a Dermacentor fajok akár már február elején is aktívak lehetnek. Közéjük tartozik a Dermacentor reticulatus, amely a kutyák babéziás megbetegedését okozó kórokozót terjeszti. A babézia világszerte elterjedt; hazánkban először 1905-ben írták le. Az állatok a kullancs közvetítésével kapják meg a betegséget okozó egysejtű kórokozót, amely a vörösvértestekben szaporodik, és azok szétesését okozza. Gyógyulás csak a korai stádiumban elkezdett gyógyszeres kezelés esetén várható.

A Dermacentor reticulatus pajzsa foltos, barnás-fehér mintázat jellemző rá. Ez a faj elsősorban állatokon élősködik, de ritkán emberbe is mehet, sőt van is egy emberek felé terjesztett

A Dermacentor fajok már februárban is aktívak

A kullancsok egyik legaktívabb időszaka a tavasz betegség, ami hozzá köthető. A szerencsére viszonylag enyhe lefolyású TIBOLA, egy seb kialakulásával járó nyirokcsomó-gyulladás. Érdekes, hogy ez a kullancsfaj, ha emberbe megy, különösen a nők hajas fejbőrét kedveli, és jellemzően tarkótájékon fúrja be magát.

Tudástár

Akár kilenc évig is élhet

Nálunk a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) terjeszti a legtöbb, emberre veszélyes kórokozót. Ez a faj egyébként nemcsak az emberen, de hüllőkön, madarakon és emlősökön egyaránt megtalálható. „A faj télen nyugalmi állapotban van, a hótakaró alatt vagy az avarban telel át. Egyébként nemcsak a hőmérséklet az, ami október–november tájékán kiváltja a kullancsok nyugalmi állapotát, de a fény is. A közönséges kullancsoknak nincs szemük, de fényérzékelő sejtjeik vannak. Ezek segítségével érzékelik a nappalok rövidülését, ami egy jel számukra, hogy ideje biztonságos telelőhelyre vonulni” – magyarázza Földvári Gábor.

Ha a hőmérséklet pár napig 5-6 °C felett van, és a páratartalom sem nagyon alacsony, akkor a közönséges kullancsok felébrednek. Ezért is történhet meg, hogy már februárban tapasztalhattuk a jelenlétüket. A közönséges kullancs két fő aktivitási időszaka tavaszra, illetve ősz elejére tehető, amikor a 20 °C körüli meleg mellé csapadék is társul. A nyári száraz forróságot a közönséges kullancsok nem kedvelik, ilyenkor inkább megbújnak az aljnövényzet hűvösében, és átmeneti nyugalmi állapotba vonulnak.

A kullancsok életéhez vér kell, de meglepően sokáig kibírják anélkül is

Nálunk a közönséges kullancs terjeszti a legtöbb, emberre veszélyes kórokozót

A kullancsok fejlődési ciklusa több évig tart, és négy fázisra osztható. A tojásból lárva, nimfa, majd kifejlett állat lesz. A nimfa kisebb, mint a kifejlett kullancs, és még nincsenek ivarszervei. „A kullancsok bármelyik fejlődési stádiumban képesek arra, hogy néhány hónapos nyugalmi periódust beiktassanak az életükbe. Ezért aztán nagyon hosszú, akár 7-8 vagy 9 év is lehet a kullancsok fejlődési ciklusa, ami viszonylag hosszú időszaknak számít egy ízeltlábú esetében.” A kullancsok fejlődéséhez mindenképpen vérre van szükség, nemcsak kifejlett, de lárva és nimfa állapotban is. Ennek tükrében mégis meglepő, hogy életük 99%-át gazda nélkül töltik a természetben, és akár évekig is képesek táplálkozás nélkül túlélni.

A messziről jött potyautasok

A kullancsok a pókszabásúak közé tartoznak, és világszerte több száz fajuk van, ezek közül Magyarországon kb. 20-30 kullancsfaj fordulhat elő. A nálunk őshonos fajok mellett az utóbbi években több idegenhonos faj is felbukkant, és ezek túlélését a klímaváltozás megkönnyítheti.

A hozzánk érkező milliárdnyi vonuló madárral gyakran potyautasok is érkeznek, például Afrikában honos kullancsok. Így juthatott el hozzánk a Hyalomma marginatum nevű faj is, amelynek egy nimfa példányát néhány éve a Margitszigeten egy sünön találták meg Földvári Gáborék. Ez a faj a krími-kongói vérzéses láz vírusát képes terjeszteni, de annak az esélye, hogy vándormadárral érkezzen ezzel a vírussal fertőzött kullancs hozzánk, viszonylag kicsi.

„Érdekesség, hogy a Hyalomma kullancsok előfordulnak olyan élőhelyeken is, ahol télen mínusz 10–20 °C-os fagyok lehetnek. A számukra kritikus időszak ebből a szempontból az őszi lehűlés. Amennyiben ez gyorsan és drasztikusan történik ugyanis, nem tudnak átalakulni a hidegnek sokkal ellenállóbb felnőtt kullanccsá, így nem fognak túlélni. A klíma melegedésével és a hosszabbodó nyárias őszi időjárással azonban ezeknek a fajoknak a túlélési esélye is nő” – magyarázza a szakember.

A lakosság is segíthet

A közösségi kutatások vagy citizen science programok ma már nálunk is egyre elterjedtebbek. Ezeknek a lényege, az ismeretterjesztésen túl, hogy a lakosság közreműködésével lényegesen nagyobb számú adathoz juthatnak a kutatók, mint ha csak ők maguk végeznék a monitoringot. A 2021-ben indult Kullancsfigyelő programban is a lakosság segítségét kérték az Ökológiai Kutatóközpont szakemberei, hogy minél hatékonyabban nyomon tudják követni az idegenhonos fajok felbukkanását.

A Hyalomma fajokat kis odafigyeléssel egy laikus is meg tudja különböztetni a nálunk leggyakoribbnak számító fajoktól. A Hyalomma kullancsok nagyobbak, és mozgásuk kifejezetten

A kullancsmintavételezés egyik legfontosabb eszköze a fehér zászló Fotó: Tóth Judit gyors a hazánkban őshonos kullancsfajokhoz képest, de talán leglátványosabb tulajdonságuk a lábak világos, gyűrűszerű sávozottsága. Sok más fajjal ellentétben ezek a kullancsok nem lesből támadnak, hanem aktívan vadásznak, és követik a kiszemelt gazdát.

A Hyalommakullancsok nagyobbak, mint a nálunk őshonos fajok, és lábaik gyűrűszerűen sávozottak

A Kullancsfigyelő program első évében, 2021-ben két Hyalomma egyedet találtak, 2022-ben már 9-et. „Azt tapasztaltuk, hogy nagyon aktívak az emberek, és a program sikerességét mutatja az is, hogy az országban több helyen is megtalálták ezeket a fajokat. Ez pedig az első lépés ahhoz, hogy fel tudjunk arra készülni, ha esetleg valamilyen kórokozót is behoznának a kullancsok” – mondja a szakember.

Tudástár

Kullancs a kertben

A kullancsok ellen nem létezik 100%-os védelem, de ha időben átvizsgáljuk magunkat, családtagjainkat és házi kedvenceinket, sokat tehetünk a betegségek megelőzéséért. A kórokozók átadásához ugyanis a kullancsnak több órára vagy akár még több időre is szüksége lehet. A Lyme-kórt okozó Borrelia nemzetségbéli baktériumok például a kullancs bélrendszerében élnek. Addig, amíg ezek a kórokozók a bélből feljutnak a nyálmirigybe, és a kullancs átadja a kórokozót, akár egy-két nap is eltelhet.

„Nagyon fontos, hogy a saját kertünkben, kerti munkák után is gondolni kell arra, hogy kullancs mehetett belénk. Nem kell ehhez kirándulni, parkba menni, a sünök, a madarak, a rágcsálók jönnek-mennek a kertekben, és emiatt a kullancsok is jelen lehetnek. Gyakran előfordul, hogy az emberek a saját kertjükben találkoznak fertőzött kullancscsal” – hívja fel a figyelmet Földvári Gábor egy kevéssé ismert tényre.

Bár az interneten találkozni kullancsirtást hirdető cégekkel, az igazság az, hogy sem gazdasági, sem természetvédelmi szempontból nem lehet hatékonyan irtani a kullancsokat.

„Ehhez el kellene árasztani a területet egy erős hatóanyagú vegyszerrel, mert a kullancs bárhol lehet 0-tól 1,5 méteres magasságig. Ráadásul az alkalmazott szerek nem szelektívek, vagyis minden ott élő más atkát is kiirtanak. Az atkákhoz sok ezer faj tartozik, soknak a hasznáról, káráról semmit sem tudunk, és úgy kiirtani valamit, hogy nem is tudunk róla semmit, enyhén szólva sem felelősségteljes dolog.”

Nemcsak túrázás, de kerti munkák után is érdemes átvizsgálni magunkat, nincs-e bennünk kullancs

Az interneten böngészve találtunk olyan, kullancsirtásról szóló hirdetést is, amelynek feladói levéltetvek és hangyák (!) ellen permeteznek, a kullancsokat pedig „járulékos veszteségként” könyvelik el. De hogy a többi ott élő ízeltlábúval mindeközben mi lesz, és miért is kellene a hangyákat kiirtani a kertből, azt nem részletezik.

Több helyen olvashatunk arról is, hogy bizonyos növények ültetésével távol tarthatjuk a kullancsokat, de ez sem nevezhető biztos védelemnek. „Vannak olyan növények, hatóanyagok, amelyek távol tarthatják a kullancsokat, de ez csak azt jelenti, hogy arra a növényre nem mennek fel, két méterrel arrébb azonban már ott lesznek. Ez nem 100%-os megoldás, akárcsak a kullancsriasztó spray-k, csökkentik a rizikót, de nem jelentenek teljes védelmet, attól még ugyanúgy át kell nézni magunkat túrázás és kerti munka után.”

A korábbi kutatásokból nyilvánvalóvá vált, hogy a kullancsok és az általuk terjesztett kórokozók szempontjából a város egy gócpontnak tekinthető. Épp ezért az Ökológiai

Kutatóközpont idén egy új programot is elindított Kullancs a kertben címmel, amely során arra kérik az embereket, hogy a saját, városi kertjeikben próbáljanak kullancsokat gyűjteni. Az ehhez szükséges felszerelést postán küldik ki a jelentkezőknek. „A program két szempontból is jó, hisz a résztvevők számára is kiderülhet,

A Lyme-kór legjellegzetesebb tünete a piros kokárdaszerű mintázat a bőrön hogy van-e a kertjükben kullancs, másrészt mi is hozzájuthatunk hasznos információkhoz. A talált kullancsokat laboratóriumi vizsgálatoknak vetjük alá, hogy kiderüljön, fertőzöttek-e.”

A programra a kullancsfigyelo.hu oldalon lehet jelentkezni. A gyűjtés márciusban indult, hogy a tavaszi kullancsszezont elcsíphessék, de menet közben is lehet csatlakozni. 

További részletek: https://kullancsfigyelo.hu

TIPP

Hogyan távolítsuk el a kullancsot? Csipesszel, vagy ha az nincs, akkor esetleg körömmel fogjuk meg az állatot a bőrfelülethez minél közelebb, és óvatosan, de határozottan húzzuk ki. Ha még többet szeretnél tudni a kullancsokról és a csípések megelőzéséről, használd a QR-kódot!

Az áprilisi Hüllők és kétéltűek témánkra beérkezett sok kép azt mutatja, hogy bár akadnak, akik viszolyognak ezektől az állatoktól, mégis sokan szeretik őket. Szerkesztőségünk zsűrije végül egy olyan képet emelt ki a mezőnyből, amelyen megcsodálhatjuk ezeknek az élőlényeknek a különlegességét és szépségét is. A győztes fotót, amelyen egy barna varangy szemét láthatjuk, Rácz Tünde készítette, így ezúttal neki gratulálunk a Hónap Fotója címhez és az ezzel járó Turista Magazin-előfizetéshez.

Rácz Tünde: Golden eye

„Teendőim Bujákra szólítottak, ahol tudtam, hogy a Honvéd Üdülő melletti tóban béka is akad bőven. Így a munkafelszerelés mellett fényképezőgépet is vittem magammal, és elsősorban barna varangyot szerettem volna fotózni. Rengeteg tavi és kecskebéka fogadott a vízben, de varangyból csak egyetlen példányt találtam. Nagyon óvatosan mozogva, a végén már lehasalva kúsztam közelebb hozzá, és elég sok időt töltöttem el a megfigyelésével a kép elkészültéig, amelyhez egy nagy gyújtótávolságú makroobjektívet használtam.”

A többi pályamunkát a facebook.hu/turistamagazin oldalon találjátok.

Küldd be Te is a kedvenc képedet!

A következő hónapok témáit és a pályázattal kapcsolatos információkat megtaláljátok a https://www.turistamagazin.hu/kiiras oldalon. A beérkező pályamunkákat 2023-ban is előszűrjük, és az így kialakult válogatás képei indulhatnak majd a Hónap Fotója címért. Továbbra is egy nyertes alkotást Ti választhattok ki a leadott lájkjaitokkal a hónap 20. napjáig a Facebook-oldalunkon. Egy másik fotót a szerkesztőség zsűrije emel ki, amely bekerül a következő lapszámunkba, készítőjét pedig Turista Magazin-előfizetéssel vagy más ajándékkal jutalmazzuk.

Témáink 2023-ban (Zárójelben a beküldési határidő.)

Május: Szimmetria a természetben (április 12.)

Június: Tanúhegyek (május 12.)

Július–augusztus: Élet a folyón (június 12.)

Szeptember: Ember a tájban (augusztus 12.)

Október: Gombák (szeptember 12.)

November: Erdei kápolnák (október 12.)

This article is from: