Legek helyett maradandók

Tíz vérbeli túra a főváros környéki hegyekből

ABudapest környéki hegységeket a tömegtől tartva sokan elkerülik a tavaszi és őszi kirándulószezonban. A könnyen hozzáférhető, „komfortosított” kirándulóhelyek ugyanis népszerű célpontok, és a kaotikus tömegjelenetek forgatagában valóban nehéz a természetre figyelni. A kilátók némelyikében közelharcot kell folytatni a panorámáért, a szűkebb ösvényeken csak előzési és kitérési manőverek kombinációival érvényesülhetünk, a máskor hangulatos pihenőhelyek pedig gyakorlatilag önkiszolgáló gyorséttermekké lényegülnek át.

Szerencsére azonban a Budaörstől Visegrádig és Esztergomig elterülő hegyvidék van olyan méretes és zegzugos, hogy egy kis kreativitással a csúcsidőszakokban is élvezetes túrákat tehetünk. És a népszerű, valóban érdekes látnivalók mindegyikéről sem kell lemondanunk, hiszen megközelítésükhöz még mindig találhatunk kevéssé közismert, viszonylag mellőzött völgyeket, gerinceket és ösvényeket a főváros „házi hegyeiben”.

Ez a válogatás nem egy klasszikus top 10-es lista a legekről, helyette azoknak szeretne ötleteket adni, akik most ismerkednek a Budai-hegységgel, a Pilissel és a Visegrádi-hegységgel, vagy éppen gyerekkoruk óta kirándulnak a térségben, de átfogó, tartalmas, településeket alig érintő útvonalakon is felfedeznék ezt a sokrétű tájat. A főváros park jellegű kirándulóhelyeit (pl. a Normafát) elkerültük, de a valóban lehengerlő, ennélfogva komoly érdeklődést kiváltó helyszíneket természetesen nem hagytuk ki: szerepel gyűjtésünkben például a Prédikálószék és a Spartacus-ösvény, ám a bevett körtúrák helyett ezúttal egy útvonalat színesítenek. És nem tanácsoljuk a Pilis-tető elkerülését sem, ám a kedvelt aszfaltsétát a hegytömb békésebb ösvényeivel egészítjük ki. Jól ismert és gyérebben látogatott célpontok nívós túrákon – ezt kínálja tízes listánk. A QR-kódok segítségével még több információt és a túra nyomvonalát is elérheted a Természetjáró oldalán.

A Budai-hegység csúcspontjai

Érdekes kettőség jellemzi a Nagy-Szénás hegycsoportját: míg a nevezett csúcs az egész fővárosperemi térség egyik legnépszerűbb kirándulócélpontja, addig tőle nyugatra éppen a Budai-hegység legjáratlanabb terepe hullámzik. A „fűkupolás” Nagy-Szénás az árkait bélelő fenyveseknek köszönhetően (némi fantáziával) enyhén havasi hangulatot hordoz, a széles háton pedig eloszlik az esetleges tömeg. Ezért a Gerecsétől a Mátráig húzódó, tágas panorámába akkor is könnyű belefeledkezni, amikor éppen sokan döntenek úgy, hogy felkapaszkodnak a hegység harmadik legmagasabb csúcsára. Amiről az első kettő is megfigyelhető: felismerhetjük a kilátós Nagy-Kopaszt, de az útvonalunk mentén domborodó, az előzőtől csak centiméterekkel elmaradó Kutya-hegy is látszik nyugat felé. És bár kilátást utóbbi csúcs nem enged, a lejtőinek erdőségét szaggató rétekről menet közben rálátni a Zsámbéki-medencére. A túra ezután kis kitérőt tesz a hegység kevesek által ismert, markáns hangulatú szegletébe: a sajátosan tagolt, keskeny gerincekben és szűk szárazvölgyekben bővelkedő terület panorámás kopárosai emlékezetes kilátópontok. A sziklás lejtők sajátos mikroklímaviszonyai speciális élőhelyi viszonyokat teremtenek, a sérülékeny dolomitsziklagyepeken pedig ritka növényfajok élnek (pl. Szent István-szegfű). A térségben, mivel sokáig lezárt vadászterület volt, sosem tör- téntek turisztikai fejlesztések, és ma is csak egyetlen jelzett turistaút szeli át. Ennek kilátópontjáról fordulunk vissza, hogy leereszkedjünk Nagykovácsiba.

Túrainfó

KIINDULÓPONT:

VÉGPONT:

TÁV:

SZINTEMELKEDÉS:

SZINTCSÖKKENÉS:

Kopárok és fenyőerdők Budaörs határában

Egyszerre áldás és átok a Budai-hegység számára a főváros közelsége. A természet megszenvedte az intenzív tájhasználatot, de mivel „szem előtt van”, mára jelentős figyelem irányul a védelmére, ami az erdőkezelésben is megmutatkozik: viszonylag ritkán találkozni kiterjedt tarvágásokkal, és üdítően vegyes, öreg erdőállományokban is túrázhatunk karnyújtásnyira a Normafa forgatagától. A Budaörsi-kopárokként elhíresült Csíkihegyek füves hátú bérceit pedig éppen az mentette meg az újraerdősítéstől, hogy sziklagyepük védett növény- és állatfajok garmadájának biztosít (sérülékeny) élőhelyet. Csodával határos módon túlélt itt például a zavarásra érzékeny haragos sikló legészakibb populációja. Velük nem, kirándulókkal viszont szép számmal találkozunk mindkét említett végpont körül. Az őket összekötő, egyes szakaszain a Spartacus-ösvényt megidéző, szintben harántoló csapáson ugyanakkor általában gyér a forgalom, és az öreg bükkösből sűrű tölgyesen át érkezünk meg a „kopárok” fenyőligetei közé. A Sorrento sziklafogait elhagyva végigmegyünk a gyepes hátú, panorámás bérceken is, mielőtt a rögvonulat utolsó zöld bástyájaként magasodó Rupp-hegy erdőfoltján át visszatérnénk a városba. Az útvonal kiválóan illusztrálja, miért érdemes a Budai-hegységben erdei séták helyett komplexebb, kiadósabb túrákat is tenni: ha a közvetlenül egymás mellett sorakozó, meglepően különböző karakterű „tájtöredékeket” egy egész napos vándorlásra fűzzük fel, változatosabb természetélményben lehet részünk, mint akár a magasabb, kevésbé leigázott hegységeinkben. És bár a közelségét folyamatosan érezni fogjuk, a városba nem muszáj leereszkedni útközben.

Túrainfó

KIINDULÓPONT:

VÉGPONT:

TÁV:

SZINTEMELKEDÉS:

SZINTCSÖKKENÉS:

NEHÉZSÉG:

Normafa

Gazdagrét

13,4 km

426 m

690 m

A pilisi kopárfásítás nyomában

A Pilis vagy a Budai-hegység térképére tekintve viszonylag jellegtelen, lapos kis hátakat látunk a két hegység között, Pilisvörösvár és Piliscsaba szorításában. A Zajnát-hegyek csoportjától elszólítja a kirándulókat a közeli Pilis-tető és a Nagy-Szénás; a relatíve ingerszegény terep nem kelhet versenyre magasabb és látványosabb szomszédaival, hiába kapott kilátót a Nagy-Kopasz hegy. Mégis, van itt valami, amit máshol nem lelünk a főváros körül: hazai mércével egész nagy fenyves, méghozzá dolomitsziklákkal és éles kiszögellésekkel, valamint izgalmas kis szintösvényekkel. Először a körpanorámás kilátót keressük fel, majd a „dzsengatornyot” elhagyva elmaradnak a kirándulók, és tölgyesben vándorlunk át a fenyves peremére. Ahol hirtelen megélénkül a terep, és meredek lejtők, hófehér murvatakaró, valamint kopár sziklafelszínek ráznak fel az előző kilométerek egyhangúságából. A Zajnáthegyek e szeglete a földtörténet évmillióinak ráérős szobrászkodása után mindössze néhány évszázad alatt szenvedett el gyökeres változásokat, amikor letermelték az erdőtakaróját. A talajukat vesztett, szikkadt kopárok visszaerdősítése hozzávetőleg száz éve vette kezdetét, e folyamat közbülső állomásai a feketefenyvesek is. A körülményes munka műszaki megoldásaival, az ösvényeket szegélyező facölöpökkel, hordalékfogó gátakkal többször találkozunk, és érintjük a kevesek által ismert Sas-szikla tekintélyes monolitját, amely hunyorítás nélkül is azonnal magyarázattal szolgál elnevezésére.

Túrainfó

KIINDULÓPONT:

VÉGPONT:

TÁV:

SZINTEMELKEDÉS:

SZINTCSÖKKENÉS:

NEHÉZSÉG:

Piliscsaba (Klotildliget)

Pilisvörösvár (Szabadságliget)

9,4 km

361 m

387 m

A Pilis sziklakapujában

Ahogy az már egy rendes mészkőhegységtől elvárható, a Pilis dúskál az ékes sziklaformákban és karsztjelenségekben. A Pilis-tető és a Fekete-hegy platói közé szorulva, magasra törő szomszédjaihoz képest enyhén lesüllyedve található a hegység egyik legizgalmasabb szeglete, amelynek meredek peremein látványos barlangi csarnokok és kitett sziklaormok strázsálnak, de még víznyelőt, sőt menedékkunyhót is lelünk a turistautak mentén.

Túránk a Piliscsév fölé emelkedő Basa-hegy gyéren látogatott, unalmasnak mégsem nevezhető terepéről indul, amely erdei hintával felszerelt forrásával, szép panorá- máival és átjárható barlangüregével kis méretei ellenére is simán versenyre kel a legfelkapottabb pilisi célpontokkal. E rövid útvonal komoly szintkülönbséget hidal át, középső szakaszán felemelő hangulatú, természetszerű bükkösben is tekereg, a megtermett famatuzsálemek közül pedig egy drámai sziklakéményre is kitérőt tesz: a Kémény-szikla roppant szirtjéről visszatekinthetünk a hegylábra és a Gerecsére, mielőtt felkeressük a Leány- és a Legény-barlang nyers mészkőfalait. A legizgalmasabb élményt azonban a Csévi-barlang tartogatja: felső bejáratát beépített fémeszközökbe kapaszkodva közelíthetjük meg, majd egy fejlámpa segítségével mászhatunk át a néhány méteres járaton. A rövid táv ellenére még pálosok és eszperantisták nyomaival is találkozunk, de hiába a sok látnivaló, ezen az útvonalon sosincs tömeg.

Túrainfó

KIINDULÓPONT:

VÉGPONT:

TÁV:

SZINTEMELKEDÉS:

SZINTCSÖKKENÉS:

NEHÉZSÉG:

Piliscsév

Piliscsév

12,5 km

622 m

622 m

Körtúra a Pilis múltja és kilátásai mentén

Némileg kilóg válogatásunkból a Pilis-tető tömbjén körbekalauzoló túra, ugyanis ez az a pontja a hegységnek, ahol a kilátó megépítése óta szinte mindennap élénk a forgalom. Azonban a csúcspontra vezető aszfalcsíkot kikerülve nincs tömeg, a Dunántúli-középhegység legmagasabb platójának peremén futó, nyílegyenes utat (talán viszonylag félreeső mivolta miatt) kevesen használják. Ennek egyik oldalán még erdőrezervátum is található, ahol hosszú ideje nem folyik erdőkezelés. De a Pilistető hátán terpeszkedő bükkös sem az a tipikus „gótikus templom”, ahogyan a legtöbb felé látjuk ezt a társulást: sűrű, vegyes korú rengeteg borítja a hegyet. Ahova először is fel kell kapaszkodnunk, és ez bizony nem egyszerű feladat: Pilisszentkeresztről indulva először a meredek leszakadás tövében, majd a Pilis tömbjének oldalába mélyülő egyetlen fejlett árokban, a Vaskapu-völgyön kaptatunk fel. A köves, vadregényes mélyedést girbegurba fák részeg erdője tarkítja, és eldugott barlangok tekintenek rá. Fönt csak röviden követjük az aszfaltot, majd az em- legetett peremi úton vesszük célba a csúcspontot – egy tisztásról még ki is látunk a Budai-hegység felé. A Pilistető hajdani bázisának romjai között magasodó kilátóból Budapest közvetlen környezetének legteljesebb panorámáját csodálhatjuk meg, de a java csak ezután jön! Lefelé a térség talán legizgalmasabb kialakítású turistaútján, a Grófi út panorámaszerpentinjén ereszkedünk. Bár ez egyre népszerűbb, továbbra sem kell rajta tömegtől tartani, pedig majd minden kanyarja új perspektívát kínál. Azért erre a túrára érdemes hétköznap vállalkozni.

Túrainfó

KIINDULÓPONT:

VÉGPONT:

TÁV:

SZINTEMELKEDÉS:

SZINTCSÖKKENÉS:

NEHÉZSÉG:

13,2 km 425 m

425 m

Körözés a pilisi Sasfészek fölött

Az észak felé elvékonyodó Fekete-hegyen, a Pilis legészakibb, hegyként értelmezhető mészkőtömbjén meredeken leszakadó, sziklabordás lejtőket és erdő fedte platót egyaránt találunk. A hegység jelzett turistautakon felkereshető részeinek legbékésebb szilánkja ez a terület, mivel hírneve és látogatottsága messze elmarad az adottságaitól. Különösebb kuriózumok nélkül, de unikális terepen vezet a túra a Berda József kulcsosház panorámás hegyorra épült, toronyszerű épületéhez, de ellátogatunk a Fekete-kő nagyszabású sziklaormára is, amelyről a Börzsönyig szárnyalhat a tekintet. És a Pilis talán legalulértékeltebb kilátóhelyét is útba ejtjük: az Öreg-szirt sziklagyepes letörése igazi páholy a Kétágú-hegy peremén. Így összességében három különböző irányba is kilátunk, de a panorámapontok között sem fogunk unatkozni. A Postás út lépcsőkkel tagolt ösvényén kívül kényelmes sétautakon, öreg erdőkben tekereg az útvonal, és általában olyan kevesen járnak erre, hogy jó eséllyel semmi sem vonja majd el a figyelmet a pilisi természetről. A magasan fekvő Kétbükkfa-nyeregből startoló körtúra bárkinek ajánlott, igazán nehéz szakaszokat nem tartalmaz, de érint falut és jól kiépített pihenőhelyeket is.

Túrainfó

KIINDULÓPONT:

VÉGPONT:

TÁV:

SZINTEMELKEDÉS:

SZINTCSÖKKENÉS:

NEHÉZSÉG:

Kétbükkfa-nyereg

A Visegrádi-hegység esszenciája

E körtúra látnivalóinak listája nem fog újat tartogatni a fővárosiaknak, de a távolabbról érkezők a hegység rendkívüli természeti látványosságait sűríthetik egy napba ezzel az útitervvel. Nem túlzás kijelenteni, hogy az ország egyik legjobb, de mindenképpen legkalandosabb túrájáról beszélünk. A Dobogó-kő és a Prédikálószék elképesztő dunakanyari panorámái, a Vadállókövek szédítő meredélyei és sziklafogai, valamint a Rám-szakadék létrákon leküzdhető vízesései nem hiányoznak egyetlen legeket gyűjtő kirándulóhelylistáról sem, de egy útvonalra felfűzve, egymás után látogatva őket a hatásuk egészen megismételhetetlen. Persze némi állóképesség elengedhetetlen a kimerítő szintkülönbség leküzdéséhez, és a sok nézelődés miatt a középhosszú táv is időigényesebb lehet a vártnál. A Visegrádi-hegységet méreteihez képest különösen élénk formakincs jellemzi: a komor andezittornyok, a kisebb-nagyobb zuhatagokat rejtő, zegzugos völgyek és a meredek, köves lejtők elsőrangú túratereppé teszik a főváros környéki térség egyetlen markánsan hegyvidéki jellegű tagját. Hogy karakteres táji vonásait felfedezzük, ahhoz kiváló választás e körtúra, de ha nem szeretnénk sok emberrel találkozni, időzítsünk inkább a kirándulószezonokon kívülre.

Túrainfó

KIINDULÓPONT:

VÉGPONT:

TÁV:

SZINTEMELKEDÉS:

SZINTCSÖKKENÉS:

NEHÉZSÉG:

Bánatos partokon a Dunakanyar kapujában

Búbánat, hideglelés, törökvész, pestis – a terephez tartozó nevek és a mögöttük felsejlő történetek sötét képet festenek a Visegrádi-hegység északnyugati szegletéről. Pedig napjainkban idilli fekvésű, hegyalji tófüzér és látogatóközpont, feljebb a Dunára és a túlpart hegyeire nyíló panorámák határozzák meg a táj karakterét. Az alacsony, de meredeken letörő bércek között túrázva a hegység egy kompakt szeletébe kóstolhatunk bele, kis területen meglátogatva számos érdekességet. A helyi névrajzra és legendáriumra a török seregek rombolása és a pestisjárványok pusztítása, a környező magaslatokra pedig a hegység kései kiemelkedése, valamint a Duna bevágódása nyomta rá a bélyegét.

A Búbánat-völgyben sorakozó, idilli fekvésű tófüzértől a magasba emelkedünk, és a Sas-hegy lejtőjéről már a hegyek közé érkező Dunára tekintünk – szokatlan közelségből. A folyókanyar magyar oldalának nincs még egy kilátópontja, amely olyan szoros közelségből tárná elénk a Dunát, mint a Hideglelős-kereszt kiszögellése. E rövid túra bárki számára élménydús programlehetőséget kínál a helyieken kívül kevesek által járt hegységperemi vonulat elvégződésén.

Túrainfó

KIINDULÓPONT:

VÉGPONT:

TÁV:

SZINTEMELKEDÉS:

SZINTCSÖKKENÉS:

NEHÉZSÉG:

Esztergom, Búbánatvölgy

Esztergom, Búbánatvölgy

9,9 km

321 m

277 m

A királyok túrája, a túrák királya

Ha Dunakanyar és hegyi túrák, akkor nem feledkezhetünk meg a Spartacus-ösvényről. A környék látványosságait és kilátásait sokan ismerik, így aztán ez a túra is elsősorban vonalvezetésével kínál új élményt, szokatlan perspektívát azoknak, akik rendszeresen járják a térség ösvényeit: először a Vadálló-köveken át hódítjuk meg a Prédikálószéket, amelynek a „folyópatkóra” nyíló kilátása mindig elvonja a figyelmet a Visegrádi-hegységre tekintő panorámáról. Pedig ritka Magyarországon a hegyekben ennyire gazdag látvány, és a túra második felében el is merülünk a felülről megszemlélt bérctenger hullámai között. Változatos erdőkben kanyargunk egy ősöreg vulkáni felépítmény roncsának peremén, majd Pilisszentlászlót átszelve nekivágunk a hírneves Spartacus-ösvénynek A keskeny szintösvényt néhány izgalmas kilátása mellett mindenekelőtt szokatlan vonalvezetése miatt szórakoztató élmény végigjárni – akár újra és újra. A jól kiépített, nyüzsgő Apát-kúti-völgyet ezúttal elkerüljük, így befejezésül a vele párhuzamos hátakról, „alulnézetből” is szemügyre vehetjük a Dunakanyar hegyeit.

Túrainfó

KIINDULÓPONT:

VÉGPONT:

TÁV:

SZINTEMELKEDÉS:

SZINTCSÖKKENÉS:

NEHÉZSÉG:

A Visegrádi-hegység tilalmas ösvényein

A hegység hosszú hátat alkotó, kiemelt keleti tönkjein egészen sokáig volt korlátozva a természetjárók mozgása. A térség a 20. század közepéig a vadászokat szolgálta, a túrázók méretes területről voltak kitiltva, cserébe viszonylag változatos, beépítetlen rengeteg és több izgalmas vezetésű, keskeny cserkelőösvény is fennmaradt az utókor számára. (A 20. század második felében ráadásul évtizedekig működött rejtegetett katonai bázis az Urak asztalán, amit szintén nem akartak „kicsomagolni” az erdőborításból.) Hiába szeli át most már az Országos Kéktúra a hosszú hegyhátat Pilisszentlászló és Visegrád között, a forgalom továbbra is visszafogott, és jelzett turistaútból sincs sok errefelé. A kilátásokban, kőzetformációkban, izgalmas vonalvezetésű szakaszokban bővelkedő, rendkívül változatos útvonalak a Visegrádi-hegység legfélreesőbb részeit tárják fel. Ajánlott túránk Visegrádról hág a hegyhátra, és szelíden hullámozva fűz fel pazar, félreeső dunakanyari kilátóhelyeket (pl. a Borjúfőt és a Moli-pihenőt), majd Pilisszentlászlót érintve tér a Szent László- völgybe, amely Budapest közvetlen szomszédságának egyik legizgalmasabb völgye. A szűk árok alján hosszú szakaszon ösvény követi a kőgörgeteges patakot, és a tájképbe nem tolakodik be semmilyen feltáróút. Végül az Apát-kúti-völgy kirándulóparadicsomában zárjuk be a kört. A kisebb vadonélményt kínáló útvonal hegyi és völgyi szakaszát általában külön szokás végigjárni, de ez a túra jó példa rá, miért érdemes összekötni külön-külön kényelmesebben feltérképezhető terepeket: így sokkal színesebb képet kaphatunk a hegységről.

Túrainfó

KIINDULÓPONT:

VÉGPONT:

TÁV:

SZINTEMELKEDÉS:

SZINTCSÖKKENÉS:

NEHÉZSÉG:

Visegrád

Visegrád

22,6 795 m 795 m