Kistarcsa / Ifjúság tér / Közösségi tervezés / 2015 by UFLab

K I S TA R CSA I FJ Ú S ÁG T É R KÖ ZÖ S S É G I TERVEZÉS JÖVŐKÉP KERESÉS

U R B A N F U T U R E L A B O R ATO R Y B M E U R B A N I S Z T I K A TA N S Z É K W W W. U F L A B. O R G . H U

T E R V E Z É S PA R A M É T E R E I

TÁRGY Városközpont Fejlesztési terv 2015, Közösségi tervezés, Jövő keresés MEGBÍZÓ Kistarcsa Város Önkormányzata MEGBÍZÓ KÉPVISELŐI Solymosi Sándor, polgármester Marthi Zsuzsa, főépítész TERVEZŐ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar, Urbanisztika Tanszék Urban Future Laboratory, www.uflab.org.hu TERVEZŐK Alföldi György DLA, építészmérnök, felelős tervező, TT 13-0455 Bach Péter, építészmérnök Garay Márton, építészmérnök MUNK ATÁRSAK Kurucz Olívia, építészmérnök Monory Rebeka, építészmérnök Tóth Csaba

Kistarcsa - Budapest, 2016. január

TA R TA LO M 01 02 03 04 05 06 07

polgármesteri köszöntő

főépítészi köszöntő

előkészítő megbeszélés

előkészítő dokumentumok

civil & vállalkozói fórum

mindenki karácsonya

tervezői összefoglaló javaslatok

0 1 P O LG Á R M E S T E R I KÖ S ZÖ N TŐ TISZTELT KISTARCSAI POLGÁROK! Kistarcsa Város Önkormányzata úgy döntött, hogy meg kívánja újítani az Ifjúság teret. Ez a feladat több évtizedes adóssága az Önkormányzatoknak, de fel kellett ismerni, hogy ez a lépés már nem várathat tovább magára, és el kell indítani a fejlesztési programot. Összetett urbanisztikai feladat előtt állunk, amelynek sikere attól is függ, hogy mekkora támogatást kapunk Önöktől a munkához, és meg tudjuk-e fogalmazni a tér jövőképét közösen. Ezért is fontos nekünk, hogy tudjuk, Önök szerint milyen legyen az Ifjúság tér, mi az, amivel vonzóbbá, komfortosabbá és sikeresebbé tudjuk tenni a teret, hogy elnyerje a városközponti pozíciónak megfelelő kialakítást. Melyek azok a funkciók amit az itt élők igényelnek és melyek azok amelyeket célszerű lenne idetelepíteni ahhoz, hogy ez egy kedvelt, nyüzsgő városi tér legyen? Milyen problémák fedezhetők fel a téren a jelenlegi működéssel kapcsolatban, és milyen funkciókat látnának itt szívesen az itt tanulók, az itt dolgozók vagy az itt kikapcsolódni vágyók? A megvalósításhoz egyúttal partnereket keresünk, és azt reméljük, hogy megtaláljuk azokat a vállalkozókat, tulajdonosokat valamint fejlesztőket, akik szívesen részt vennének a megvalósításban! Melyek azok a funkciók amelyek idevonzzák a Kistarcsaiakat, ahol mindenki megtalálja majd a számítását abban, hogy a hely annyira kedveltté és forgalmassá váljon, hogy az itt kialakítandó üzletek, vendéglátóhelyek gazdaságosan fenntarthatóak legyenek? Milyen feltételeknek kell teljesülni ahhoz, hogy vállalkozóként is érdemes legyen itt beruházni? Milyen legyen a Városközpont? Az Önkormányzat a tervek kialakítását az itt élők és itt dolgozók véleményével összhangban, a lehető legnagyobb konszenzussal szeretné megalkotni. Várom Önöket, Kistarcsaiakat a fórumokon, látogassák Facebook profilunkat, alkossuk meg együtt a város legfontosabb terének jövőképét!

Solymosi Sándor polgármester

0 2 F Ő É P Í T É S Z I KÖ S ZÖ N TŐ T E R V E Z Z Ü K M E G E G Y Ü T T A Z I FJ Ú S Á G T E R E T ! T I S Z T E LT K I S TA R C S A I P O LG Á R O K , T I S Z T E LT VÁ L L A L K O ZÓ K !

Kistarcsa Város Önkormányzatának határozott szándéka az Ifjúság tér megújítása, amely során fontosnak véljük, hogy olyan fejlesztés jöhessen létre, ami az adottságok figyelembevétele mellett megfelel a használók igényeinek, elvárásainak. A fejlesztés sikerében kulcsfontosságú tényező, hogy mekkora támogatást kapunk Önöktől a munkához, és meg tudjuk-e fogalmazni a tér jövőképét közösen. A megvalósításhoz partnereket kerestünk és részvételre hívtuk azokat a vállalkozókat, tulajdonosokat, fejlesztőket, akik szívesen vesznek részt akár a megvalósításban is! Olyan kérdésekre kerestük a válaszokat, hogy melyek azok a funkciók Önök szerint (pl. közintézmények, üzletek, szolgáltatások, vendéglátási létesítmények és városi nagyrendezvények), amelyeket célszerű lenne idetelepíteni, hogy ez egy kedvelt, nyüzsgő városi tér legyen, ahol mindenki megtalálja majd a számítását. Fontonak véltük tudni azt, hogy a hét melyik napján és mely napszakaiban használják vagy használnák szívesen a teret? A hely jövőbeni változásait kutatva kíváncsiak voltunk arra, hogy milyen elemek teszik annyira kedveltté és forgalmassá a teret, hogy a kialakítandó üzletek, vendéglátóhelyek gazdaságosan fenntarthatóak legyenek, hosszútávon tudnak megtelepedni? Ezeknek a kérdéseknek a tisztázására több ütemben kerestük a választ, civileknek és vállalkozóknak szervezett fórumokon, amelyek nem az ismert közmeghallgatások mintájára kerültek megrendezésre, hanem jó hangulatú, alkotó jellegű beszélgetések voltak, ahol a Budapesti Műszaki Egyetem Urbanisztikai Tanszékének szakemberei, mint moderátor segítették a közös munkát, és abban is igyekeztek segíteni, hogy lehetőleg konszenzusra is jussunk Önökkel, illetve Önök is egymással, a legfontosabb kérdésekben. Szerveztünk továbbá kiscsoportos találkozókat, workshopokat és a „Mindenki Karácsonya” rendezvényén, 2015. december 4-én a Csigaház előtti téren meghallgattunk mindenkit személyesen. A programokról folyamatosan hírt adtunk a Facebookon a „Fejlesszük együtt az Ifjúság teret!” csoportban. Ebben a kiadványban ezeknek a megbeszéléseknek, fórumoknak az összefoglalóját rendeztük össze az Önök javaslatai alapján, és amelyeknek a segítségével összesíttettük a tér tervezési programját. Marthi Zsuzsa főépítész

0 3 E LŐ K É S Z Í TŐ M E G B E S Z É L É S 2015. szeptember 8. Juhász István alpolgármester, Hadnagy Zsolt aljegyző, Kaszás Krisztina Polgármesteri Kabinet, Marthi Zsuzsanna főépítész, Alföldi György tervező (uflab//urb.bme)

Marthi Zsuzsanna főépítész bevezette a beszélgetést, ismertette a közösségi tervezés szükségességét. A közösségi tervezés célja az Ifjúság tér jövőjének megkeresése. Fontos, hogy a tervezési folyamat során legyen módja az embereknek, az itt élőknek, a teret használóknak beleszólni a tér jövőjébe, legyen ráhatásuk a változásokra és a terv programjának kialakításába. Az Ifjúság tér Kistarcsa egyik fő tere, amelynek sok funkciója van, de mégsincs kialakult erős hangulata, és nem felel meg egy főtérhez méltó elvárásoknak. Főépítész Asszony elmondása szerint a környéken egyedül talán Gödöllőn van olyan főtér-együttes, amelyet előképnek lehetne tekinteni. Alföldi György röviden ismertette a tapasztalatait a közösségi tervezésben: a Budapesti Műszaki Egyetem Urbanisztika Tanszékén és Budapest-Józsefvárosban több éve dolgoznak ezzel az eszközzel. A legfrisebb figyelemre ajánlható példának a 2015 nyarán Zsámbékon folytatott tervezési folyamatott említette. Az Ifjúság tér esetében javasolta, hogy a tér jövőképének keresésével foglalkozzon a közösségi tervezés. Hadnagy Zsolt a tér hiányosságairól beszélt, először a hiányzó funkciókról (lakások, üzletek, közfunkciók), majd a 21. századi térfalak kialakulásának hasznosságáról. A jelenlegi funkciók - az iskola és az uszoda - jelentős parkoló igényt generálnak, amelyek iránt az igény eltérő intenzitással jelenik meg. Az áttervezésnél elképzelhetőnek tartja a tér burkolatának és zöldfelületeinek kialakítását úgy, hogy az időszakos rendezvényekre - például zenei műsorok befogadására - is alkalmas legyen. Elmondása szerint a téren jelenleg nincsenek leülő felületek, pedig a tér arányai biztosítani tudnák egy jó léptékű, gödöllőihez hasonló teresedés kialakítását leülő felületek biztosításával. A teret határoló beépítések fejlesztési lehetőségeire, a tér karakterét meghatározó épületekre, valamint azok jövőjére hívta fel a figyelmet. Javasolta az érintett telek tulajdonosainak megkeresését a jövőbeni lehetséges funkciókról való párbeszéd megkezdése érdekében. Fontos tisztázni ugyanis azt a kérdéskört, hogy melyek azok a funkciók amelyek a tér fejlődésének dinamikáját meghatározhatják: kisebb élelmiszer bolt, fecske lakás, posta, iskola bolt, fodrász szalon, zöldséges, pékség? Arra is választ kell továbbá adni, hogy mik azok a funkciók amik eltartanák az idetelepülő a boltokat. A térfal kérdésköre mellett fontos kérdés, hogy milyen események, rendezvények megrendezése kívánatos a térre néző tulajdonosok véleménye alapján. Ilyen esemény lehet akár egy kis jégpálya vagy harangjáték, játszótér. Aljegyző úr kiemelte, hogy a városnak fontos megtudni, hogy a helyiek mit akarnak.

Marthi Zsuzsanna főépítész a tér kialakulásának történetét és az ennek a hatására kialakuló településszerkezetet említette meg. A tér közlekedési kiegészítő területként alakult ki, és a így kerültek ide a jelenleg vitatott funkciók is. Főépítész asszony a tér programszerű fejlesztését fontosnak tartja, a fejlesztés során az akciójellegű események megtartása mellett, az állandó rendezvények szerepére hívta fel a figyelmet. Elmondása szerint a tér fejlesztésének vannak erős területi versenytársai is, így feltevődik a kérdés, hogy a versenyhelyzet során ki lehet szövetséges? Megjegyezte egyúttal azt is, hogy erős jövőképben kell gondolkodni, amelynek megalkotásához meg kell keresni a közös érdekeket, azaz hogy mit mond a vállalkozó, ha az önkormányzat elindít egy projektet, tud-e ahhoz csatlakozni, és ha igen milyen módon. Fontos, hogy a tér fenntartható fejlesztése érdekében városgazdasági kérdésekre is választ kapjunk, figyelembe véve a boltok jövedelmezőségét és városmenedzsment kérdéseit. A lehetséges funkciók között megemlítésre került egy önkormányzati épület elhelyezése (ami megfelelő programkínálattal állandó népességvonzást tud generálni), lakó épületek építése vagy a minőségi vendéglátás létrehozása. Juhász István alpolgármester a tér konkrét hiányosságaira hívta fel a figyelmet és a direkt önkormányzati akciók lehetőségeire. Hiányolta a kedves hangulatos leülő helyeket. Jelezte, hogy az Önkormányzat saját beruházásaival tud a legjelentősebben hatni a jövőre, és a vállalkozók ehhez tudnak majd illeszkedni. A tér központi elemének egy park elhelyezését gondolja, amelyet kisebb burkolt területek törnek meg. Alföldi György összefoglalva a beszélgetést néhány konkrét kérdéssel szélesítette ki a gondolkodást. A teret vizsgálva, a közvetlen és a közvetett környezet elemeinek fontosságára hívta fel figyelmet, és ezek közül kielmelte a HÉV-nek, a 3-as útnak és a kapcsolódó közlekedési infrastruktúra elemeknek a szerepét és azok jövőjének helyzetét. Fontos megismerni a tér jövője szempontjából a lakossági közlekedési szokásokat, a HÉV megállók és az aluljáró használatát, a környezeti hatásokat (zaj, autó). A tér fejlesztéséről való gondolkodásnak fontos partnerei lehetnek a helyi befektetők és a külső bevont ingatlanfejlesztők, de ugyanilyen fontos szereplők az itt élő emberek. Érdemes megtudni, kik lehetnek a szövetségeseink, hogy a polgárok mit szeretnének, mit csinálnak a szülők amíg várják a gyerekeket az iskola-uszoda előtt. Alföldi György a végén az ősz eseményeit vette sorrendbe: újság cikk, Facebook profil, előkészítő adatgyűjtés, stakeholder analízis civilekkel és vállalkozókkal és nyilvános rendezvény. A nyilvános rendezvény után egyeztetés az önkormányzattal és a végleges tervszállítás.

T E R V E ZŐ I ÖSSZEFOGLALÓ A térrel kapcsolatban a városnak többszintű elvárásai vannak. Városfejlesztési szakmai szempontból a tér fizikai és gazdasági környezetének a fejlődése az igazi kérdés, hogy a tér jelenleg esetleges beépítése hogyan tud úgy fejlődni, hogy hosszútávon is értékes, fő tér képző elemévé tudjon válni a városnak. Ez csak úgy tud sikeres lenni, ha a város, az itt élők és az itt vállalkozók megtalálják a közös érdekeiket. A város ugyanakkor határozott ütemben kívánja fejleszteni a tér zöldfelületeit és burkolatait. A közösségi tervezés feladata a közös jövőkép keresésében való segítség, a partnerek értékeinek és érdekeinek egyeztetése, a közös metszetek kialakítása, és a fizikai tervezés elmélyítése.

0 4 E LŐ K É S Z Í TŐ D O K U M E N T U M O K KISTARCSA TELEPÜLÉSFE JLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Pestterv 2015, kivonat Kistarcsa város jövőképe (6. oldal) Kistarcsa élhető, szerethető kertváros a főváros szomszédságában, stabil helyi gazdasággal rendelkezik, és speciális helyi adottságait, továbbá helyzeti előnyét kihasználva mikrotérségi központtá fejlődik. Településfejlesztési elvek, célok (7-9. oldal) • A településfejlesztés vezérelve a minőségi fejlődés biztosítása, az általános települési komfortérzet további javítása, a népessége számára hosszú távon is megélhetést biztosítani tudó, élhető kisvárossá válás elősegítése. • A város fejlesztése során törekedni kell az adottságok és lehetőségek optimális kihasználására olyan módon, hogy az ne veszélyeztesse a lakó funkció kedvező feltételei megőrzésének, javításának lehetőségét, se a települési környezetminőség és településkép javításának esélyét, se a helyi társadalom integritásának fenntarthatóságát, ugyanakkor gazdaságilag is biztosítsa a Kistarcsa fenntartható fejlesztésének lehetőségét. A településfejlesztésben a társadalmi, a gazdasági és az ökológiai fenntarthatóság egyensúlyát, és megfelelő arányait kell biztosítani. • A fejlesztés elsősorban a kistarcsai polgárok és a helyi gazdaságban tevékenykedő vállalkozók érdekeit kell, hogy szolgálja. Ez részben a meglévő gazdasági területek mellett újabbak hasznosításával, továbbá a még hiányzó funkciók, illetve az előre jelezhető igényeket követő további intézmények, szolgáltatások ütemezett kiépítésével és igényes megvalósításával történjen. • Kistarcsa ismertségének és vonzerejének növelése. A városon átmenő forgalom egy részének megállítása, a helyi vállalkozások (szolgáltatók, vendéglátók, stb.) bevételei és a kulturális nevezetességek látogatottságának növekedése érdekében. • A településfejlesztési koncepció alapvető célja az itt élők életminőségének javítása legyen. Az új fejlesztések olyan módon és olyan színvonalon valósuljanak meg, hogy az ne jelentsen többletterhet a településnek (az Önkormányzatnak). • A település fejlesztése során fokoz ottan kell támaszkodni a hét éves, kiemelten már a 2014-20 közötti uniós tervezési ciklus kapcsolódási pontjaira és pályázati lehetőségeire. A külső források bevonása mellett, az Önkormányzat településfejlesztési és -rendezési szerződések megkötésével biztosítsa (az Önkormányzat számára többlet ellátási kötelezettséggel járó) új funkciókat létrehozó, vagy a meglévő kapacitásokat bővítő jövőbeni fejlesztők arányos hozzájárulását a településfejlesztéshez annak érdekében, hogy a kitűzött célok a helyi lakosság terheinek növekedése nélkül valósulhassanak meg.

A koncepcióban négy átfogó cél került megfogalmazásra: • Minőségi lakókörnyezet feltételeinek biztosítása • A város élhetőbbé tétele, a városközpont funkcióbővítése, arculatának javítása, a településszerkezet igényekre alapozott, átgondolt fejlesztése • A helyi gazdaság dinamizálása, munkahelyteremtés • A város speciális adottságainak a fejlődés szolgálatába állítása A teljes anyag megtalálható: http://kistarcsa.asp.lgov.hu/sites/kistarcsa.asp.lgov.hu/files/02_kistarcsa_tfk_jovahagyott_2015_09_02.pdf

KISTARCSA VÁROS INTEGR ÁLT VÁROSFE JLESZTÉSI STR ATÉGIÁ JA Pestterv 2009, kivonat Városrész - Városközpont (72. oldal) A Városközpont jelenti Kistarcsa igazi funkcionális központját. Itt összpontosul számos alap- és középfokú ellátási tevékenység. A Városközpont területileg a várost kettészelő HÉV és a 3. sz. főút alkotta közlekedési folyosó két oldalán helyezkedik el, sík térszínen. Településszerkezetileg településközpont vegyes besorolású terület, mely jól tükrözi a terület viszonylagos funkciógazdagságát. Településképileg a közlekedési tengely általi kettéosztottság rányomja bélyegét a városközpont arculatára is. A kettévágott településközpont funkcionális működése is problémás, mivel a fő forgalmi irányra merőleges átjárhatósága nehéz. A VÁRosközpont területén 2 gyalogátkelőhely van, közülük az egyiknél az átjutást nehezíti, hogy a buszöböl belelóg az átkelési szakaszba, növelve ezzel az átkelési szélességet. A Városközpont az átmenőforgalom zavaró hatásától terhelt. Szerkezetileg legfontosabb tengelyét a Szabadság út alkotja, amely viszont éppen hatalmas átmenőforgalma miatt nem képes igazi városi főutca szerepet betölteni. A 2x1 sávon zajló tranzitforgalom, az út menti parkolási lehetőségek hiánya, és a keresztirányú átjárhatóság megoldatlansága együttesen eredményezi, hogy Kistarcsán a városközpont több tekintetben sem tud megfelelő módon funkcionálni. A városrész általános képe sem mutatja egy kisváros központjának jegyeit, a főút menti tömbök jobbára földszintes, vagy földszint+tetőteres épületekből állnak. Építészetileg karakteresebb városközpont kialakításához viszont a településrendezési eszközök módosítása szükséges. A település beépítési intenzitása változó: az intenzívebb beépítések mellett találni nagy szabad teresedéseket is (Ifjúság tér, Hősök tere). A két központi fekvésű tér jelenlegi hasznosítása - figyelembe véve a terület adottságát és frekventált elhelyezkedését - átgondolandó. A lakófunkció mellett jelentős az egyéb - közfunkciók, szolgáltatások - funkciók jelenléte is. A városközpont ad helyet az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal épületének. Itt található a rendőrség, és a posta is. A Szabadság úton találni a Városi Művelődési és Sportközpont és a Könyvtár épületét. Az Ifjúság téren van a Flór Ferenc Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium, a város egyetlen középfokú oktatási intézménye, és ugyancsak a városközpontban található a Kölcsey Ferenc Általános Iskola a Kölcsey utcában. Szintén a városrészben van az orvosi rendelő és a nevelési tanácsadó, a Batthyány utcában. A város egyik gyógyszertára is itt üzemel, a HÉV megálló közelében. Több vendéglátóhely is üzemel a központban, több közülük az átmenőforgalom kiszolgálására specializálódott. Számos szolgáltatási egység is a Városközpontba települt. Az egykori Kistarcsai Fésűsfonó gyár területén ma szupermarket és benzinkút üzemel. A Városközpont szerves része a volt internáló tábor nagykiterjedésű területe. A tábor a város egyik legjobb pozíciójú és számos hasznosítási célra alkalmassá tehető területe. Hasznosítását nehezíti, hogy jelenleg nincs önkormányzati tulajdonban. A terület jövőbeni hasznosítása még nem kialakult, több elképzelés is megfogalmazódott, történelmi emlékhelytől a rekreációs és sport területig.

A közintézmények többsége a 3. sz. főút közelébe települt, azonban közúti megközelíthetőségük sok esetben problémás. A nehézséget a HÉV pálya keresztezése okozza, ami jelenleg egy szűk keresztmetszetű - a Deák Ferenc és a Széchenyi utcák közötti - aluljárón keresztül lehetséges. A parkolási területek csaknem teljes hiánya a közintézmények közelében is akadályozza a hivatalok, intézmények megközelítését, az ügyintézést. Tömegközlekedési helyzetét tekintve a Városközpont a legjobb helyzetben lévő városrész, mivel mind a HÉV, mind a távolsági buszjáratok megállója itt található. A gyalogos átjutás a főúton veszélyes és nehézkes. A Városközpont Kistarcsa kisebb lakónépességű városrészei közé tartozik, a város lakosságának csak 11 százaléka él itt. Korstruktúráját tekintve a leginkább elöregedett városrész, a lakosok negyede 60 év feletti. Társadalmi, szociális szempontból stabil népesség jellemzi, kevesebb gyermekes családdal, és több kisebb létszámú, magasabb átlagéletkorú háztartással. A lakások jellemzően több tíz évesek, új lakásépítések a területen nem jellemzők. A lakásállomány minősége a városi átlagértékhez hasonló. Itt találni Kistarcsa két védett temploma közül a református templomot. Kommunális infrastruktúra tekintetében a Városközpont jól ellátott, a közművek kiépültek. A közműhálózatok közül a közvilágítás szorul rekonstrukcióra. Több helyütt hiányzik a zárt csapadékvízelvezető hálózat, illetve a helyenként zavaró légkábelek föld alá helyezése még nem történt meg. A városközpontban jelentős közterületi zöldfelület az Ifjúság tér és a Hősök tere területén van, azonban igazi közösségi funkció betöltésére mai állapotában egyik tér sem alkalmas. A HÉV és a Szabadság út közötti szűk területsávon közterületen álló fasor javítja a városképet. Városrészi célok - Városközpont (95. oldal) A Városközpont legyen Kistarcsa intézményi, szolgáltatási és szervező központja, arculatában megújuló, közösségi felületekben gazdag központi területe . Cél, hogy a Városközpont építészeti megoldásaiban, városképi megjelenésében karakteres, vonzó, élettel telt közösségi térré váljon, amely intézményi funkciókat, közszolgáltatásokat és szabadidős funkciókat egyaránt összpontosít területén, megosztottsága csökken, a BM Tábor funkciót kap, a parkolási feltételei javulnak. Célcsoport: A Városközpont kitűzött céljai azok jellegénél fogva Kistarcsa teljes lakosságát érintik és szolgálják, ezen túlmenően hatása kiterjed a helyben igénybe vehető szolgáltatások minőségének és választékának bővülése révén azokra a jelenleg túlterhelt. Tematikus célokhoz való kapcsolódás: • 1. tematikus célhoz: a Városközpont kitűzött célja szorosan kötődik a tematikus célhoz, a központ intézményeinek, közösségi tereinek fejlesztése nagyban hozzájárul a városi szinten megfogalmazott, a helyi életminőség javítását kitűző cél megvalósulásához. • 2. tematikus célhoz: a Városközpont nem elsődleges célterülete a gazdaságfejlesztésnek, azonban a városközpont közterületeinek fejlesztése és a parkolási lehetőségek bővülése közvetlenül elősegíti a helyi üzletek, szolgáltatások erősödését, másrészt a belváros megújulása és fejlődése elősegíti a város általános vonzerejének javítását, befektetővonzó képességének növekedését. • 3. tematikus célhoz: a cél közvetetten ugyan, de kapcsolódik a 3. összvárosi célhoz, mivel a városközpont funkcióbővülése és arculati megújulása előnyösen társul a város egyéb kedvező potenciáljaival. • 4. tematikus célhoz: a Városközpont minőségi fejlesztését, arculatteremtését és közösségi funkciójának erősítését kitűző cél a 4. tematikus céllal szoros összefüggésben áll, mivel e fejlesztések elősegítik a helyi közösségi szellem megteremtését.

KISTARCSA VÁROS FENNTARTHATÓ FE JLŐDÉS HELYI PROGR AMJA LOC AL AGENDA 21 Pondus Környezetvédelmi és Mérnöki Kft. 2015, kivonat Bevezető (1. oldal) A fenntartható fejlődés alapvetése a jövő generációk létfeltételeinek, lehetőségeinek biztosítása, ezen belül is az energia- és nyersanyagfogyasztás mérséklése, a felhasználás hatékonyságának növelése, valamint a hulladék mennyiségének csökkentése, és az emberi egészség, a természeti és épített környezet hulladék okozta terhelésének mérséklése. A fenntartható fejlődés elvét Kistarcsa Város Önkormányzata a település lakosságával és gazdasági szereplőivel karöltve kívánja érvényesíteni. A település hosszú éveken át tartó tudatos és következetes fejlesztései mellett kiemelten fontos, hogy a lakókörnyezet polgárai is környezettudatosan gondolkodjanak és cselekedjenek. Ennek érdekében az Önkormányzat a fenntarthatóság helyi programja megalkotása mellett döntött, amelynek alkalmazásával és folyamatos aktualizálásával a fenntartható fejlődés elve biztosítható. A program megvalósításához tudatosítani kell minden érintett szereplővel, hogy a fenntarthatósági célok elérése közös érdek, így a folyamatos kommunikáció, az érdekegyeztetés és a közös célok megteremtése elsődleges fontosságú. Kistarcsa Város Fenntarthatósági programja illeszkedik a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia és az Európai Unió Fenntarthatósági Stratégiájához egyaránt, valamint összhangban áll a település Környezetvédelmi programjával. Épített környezet (8. oldal) A település területének döntő hányada családi-házas, telkes lakóterület. A település régi falumagja a Széchenyi utca mentén húzódik. A mellette lévő tömbökben fésűs beépítésű keskeny és mélyparcellás tömbök találhatók. A városközpont a 3.sz. főút mentén alakult ki, amely területen a főbb városközponti funkciók megtalálhatók, de esetenként szűkösnek bizonyulnak, illetve hiányosak, ezért szükséges a meglévő intézményi bővítési lehetőségek biztosítása és rendezett településközponti funkciót szolgáló területek formálása, kialakítása. Az intézményellátás jelenlegi rendszeréről megállapítható, hogy a jelenlegi népességszámhoz képest a közintézmények a normatív számítások szerint bővítésre szorulnak. A növekvő lakóterületi fejlesztések következtében megjelenő igények minden bizonnyal további mennyiségi és minőségi fejlesztést tesznek szükségessé. Közúthálózatok, közlekedés (12. oldal) Kistarcsa jó közlekedési helyzetben van, mert mind a közúti, mind a kötöttpályás közlekedés területén közvetlen kapcsolattal rendelkezik a regionális hálózatokkal. A közúti közlekedésben a legjelentősebb útvonal az M0, amely közvetlen kapcsolatot biztosít az országos fő- és gyorsforgalmi hálózat budapesti agglomerációt érintő összes elemével. Mivel az autópályának közvetlenül Kistarcsa mellett csomópontja is van, ezért e kapcsolat jelentősen növeli a város közlekedési potenciálját. Továbbra is igen jelentős a 3.sz. főút, amely a település, és így a város belterülete súlyvonalában halad. A Fővárossal és a főút által érintett szomszédos településekkel biztosít kapcsolatot. Az 1997. évben mért 12.000 átlagos napi forgalom értékről a forgalom átlagosan mintegy 20.000-re nőtt, amely igen komoly nehézségeket okoz a település mindennapi életében. Az autóforgalom-változása Kistarcsán: A főút jelenléte és forgalma a városban kettős hatású: a város gazdasági életére és fejlődési lehetőségeire jótékony hatással van, azonban az útvonal zavaró hatása is igen jelentős a város életében. A település teljes területén a 3.sz. úttal párhuzamosan, ahhoz igen közel halad a gödöllői HÉV vonala. A 3.sz. főútból ágazik le a 3101. j. összekötő út Nagytarcsa (Vecsés) felé a Széchenyi út - Kossuth L. u. nyomvonalán. Az útvonal kistarcsai szakaszának forgalma az 1997. évben elvégzett vizsgálat óta jelentősen megnőtt, a korábbi 3.500 átlagos napi forgalom érték már 6.500–7.500 átlagos napi forgalom értéke növekedett, amely jelentős változásnak mondható.

nap) forrás: HÉSZ, 1997 nap) forrás: utadat.hu nap) forrás: utadat.hu Szabadság út (3.sz. főút)

12.000

Széchenyi út

3.500

26.474

22.156

7.562

6.411

49.297

47.650

Zaj és rezgés (18. oldal) A jelentősebb terhelésnek kitett útszakaszok Kistarcsán: Szabadság út (3.sz. főút), Széchényi út – Kossuth Lajos utca. Kistarcsa közúti zajterhelése nappal (forrás: http://terkep.budapest.hu/website/zajterkep4)

kistarcsa / 2016.01.23. / előkészítő dokumentumok, képek, táblák Kistarcsa közúti zajterhelése éjjel (forrás: http://terkep.budapest.hu/website/zajterkep4)

1997. (egységjármű/

2011. (egységjármű/ 2014. (egységjármű/ nap) forrás: HÉSZ, 1997 nap) forrás: utadat.hu nap) forrás: utadat.hu Szabadság út (3.sz. főút)

12.000

26.474

22.156

Széchenyi út

3.500

7.562

6.411

49.297

47.650

A közúti zajterhelés térképek jelmagyarázata (forrás: http://terkep.budapest.hu/website/zajterkep4) 2015. június

19 Társadalmi helyzet / Demográfia (37. oldal) A helyi társadalmi környezet-statisztikai vizsgálatánál a KSH adatait, valamint az Önkormányzat által rendelkezésünkre bocsátott adatokat vettük alapul. A Kistarcsa területén végzett régészeti feltárások legkorábbi leletei Újkőkoriak (Kr.e. 4000 körüliek). A kutatások eredményei arra utalnak, hogy az ezt követő évezredek során is mindig éltek itt emberek. Az Avar birodalom hanyatlása következtében a honfoglaló magyarok gyéren lakott területet találtak, így ellenállás nélkül letelepedhettek. A helység nevét valószínűleg a Tar személynévből kapta, melynek jelentése marha, és a gazdagság kifejezője. A település Tarcsa nevével 1352-ben találkozunk először, amely 1452-ig volt a névadó Tarchai-család birtoka. 1467-ből származik az első olyan dokumentum, amely – Felsőtarcsa néven – különálló településként említi a mostani Kistarcsát. A XVI. század végén kezdődött tizenöt éves háború idején elnéptelenedett a falu. A török kivonulása és a Rákóczi- szabadságharc bukása után a Habsburgok hívei között osztották fel a földterületet.

Az új birtokosok a magyar jobbágyok helyett szívesebben láttak német vagy szláv telepeseket, aminek következtében a település lakói között a szláv ajkúak kerültek többségbe. A község jelentős fejlődése a XIX. század végén beinduló vasúti közlekedéssel kezdődött. A lakosság számának gyors növekedése az 1908ban alakult Gép- és Vasútfelszerelési Gyár munkaerőigényével függ össze. A gazdasági válság idején a gyár tönkrement, területén néhány év múlva fonalgyár létesült, ami a II. világháborút követően a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár üzeme lett. 1978-ban Kerepestarcsa néven egyesítették Kistarcsa és Kerepes községeket, az 1994-es népszavazás eredményeként azonban újra önállóak lettek.

Kistarcsa népessége 2014. január 1-jén 12.045 fő volt, az 1870. évi, első hivatalos népszámlálás idején számlált 715 fővel szemben. A város népessége a legutóbbi évek során töretlenül növekedett. 2001 és 2014 között évről évre nagyságrendileg 100-200 fő közötti értékkel növekszik a település, amelynek népessége 2007-re lépte át a 10 ezer fős nagyságot. A város népességnövekedésének dinamizmusa különösen figyelemre méltó annak tükrében, hogy mind az ország egésze, mind a főváros népessége tartósan csökkenő. Ehhez képest sajátos agglomerációs jelenség a népesség két évtizede tartó növekedése. Ez az agglomerációs hatás mutatkozik Kistarcsa esetében is, melynek népességdinamikája országos összehasonlításban kiemelkedő. Lakáshelyzet (40. oldal)

4.10.3. Gazdaság (40. oldal) 2004. végén Kistarcsán 1162 vállalkozást regisztráltak, melyből 537 társas, 625 egyéni vállalkozás volt. A legtöbb vállalkozás az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágban tevékenykedett, ezt követte a kereskedelem, javítás, az építőipar, valamint az ipar nemzetgazdasági ág. 2010. októberére a településen működő vállalkozások száma 1200-re emelkedett. A korábbi statisztikai vizsgálatok szerint 2000-től napjainkig a működő vállalkozások száma mintegy 120%-kal növekedett. A növekedés mértéke azt mutatja, hogy a kitelepült népesség többsége feltételezhetően a vállalkozásait is hozza magával új lakóhelyére. A város a lakosság számához képest aránylag kevés helyi munkalehetőséggel rendelkezik, s ennek következtében a lakosság nagy része napi rendszerességgel ingázni kényszerül. A helyi munkaalkalmak szűkös volta és a korlátozott foglalkoztatási lehetőségek munkahelyteremtő beruházások szükségességét támasztják alá. A település gazdaságában jelenleg kevés a nagyobb jövedelemtermelő képességű vállalkozás, amely a település általános fejlesztéséhez is megfelelő alapot biztosíthatna. A település célkitűzései a városfejlesztés és fenntartás anyagi forrásainak növelésére, a munkahelyhiány következtében a munkahelyek számának, illetve a helyben foglalkoztatottak arányának erőteljes növelésére irányulnak.

A 2011. évi adatok szerint Kistarcsa helyben dolgozó népességének 74%-a a szolgáltatásban dolgozik (981 fő). A dolgozó népesség közel 67%-a ingázik naponta más településekre. A legtöbben a szolgáltatásban helyezkedtek el (66%, mintegy 1776 fő). A mezőgazdaságban dolgozó eljárók száma alacsony (0,4%, 12 fő). A legfontosabb ingázási célpontok: Budapest, Gödöllő. Oktatás, nevelés (44. oldal) Kistarcsa város lakosságának alapfokú ellátását minden intézmény típus, szolgáltató, illetve igazgatási funkció tekintetében jellemzően kielégíti (egészségügyi alapellátás, óvoda, általános iskola, szociális és gyermekvédelmi alapellátás, kiskereskedelem stb.). A város általános iskolai kapacitásai elegendőek az alapfokú oktatási feladatok ellátására, azonban az óvodai férőhelyek száma elmarad az igények mögött. Kistarcsa Város Képviselő-testülete 2008-tól családi napközikkel történő ellátási szerződéssel biztosítja a bölcsődei ellátást a lakosság részére. Kistarcsán jelenleg öt családi napközi működik jogerős működési engedéllyel. 2011. július 1-jével megalapította a jogutód Simándy József Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolát. Az iskolában (2143 Kistarcsa, Ifjúság tér 3.) az alapfokú oktatás kiegészítéseként zenei, művészeti oktatást is végeznek. Az iskolai oktatás kapacitása jelenleg kielégítő, azonban az intézmény műszaki korszerűsítése terén állandóan adódnak feladatok. Művelődés, kultúra, sport (46. oldal) Kistarcsa Város uszodája 2143 Kistarcsa, Ifjúság tér 3. cím alatt található. A közel 20 éves tanuszoda egy kön�nyű szerkezetes, ponyvatetős épület, ahol egy 25x11 méteres enyhén mélyülő tömbmedence található. Szinte minden szolgáltatás megtalálható itt, amit egy uszoda nyújthat. Szolgáltatás (47. oldal) Az alapfokú kereskedelmi szolgáltatások tekintetében ellátott a város. Kistarcsán 135 kiskereskedelmi egység található. A városban 28 vendéglátóhely működik. Turizmus (47. oldal) Kistarcsa számos évente megrendezésre kerülő esemény - fesztivál, ünnepség, kulturális program, verseny - kínál turisztikai vonzerőként is figyelemreméltó programlehetőséget. A város rendezvényei sokszínűek, és időbeni eloszlásuk is kedvező, az év minden szakában találni közönségcsalogató eseményt a városban. Néhány fontosabb városi rendezvény: Kistarcsai Napok és Világzenei Fesztivál, Kistarcsai Napok - kiállítások, Magyar ízek fesztiválja - főzőverseny Kistarcsán, Őszi Kulturális Hét Kistarcsán, Tulipán Országos Szlovák Folklórtalálkozó, Süssünk görhönyt! - Krumplifesztivál Kistarcsán, Kistarcsai Fesztivál.

T E R V E ZŐ I ÖSSZEFOGLALÓ A városi fejlesztési dokumentumokban, a jövőképek és a célok között kiemelt helyen szerepel a városközpont / Ifjúság tér funkcióbővítése és arculatának javítása (Településfejlesztési koncepció, IVS). Emellett a város fenntarthatóságának érdekében a tervek a városközpontba intézmény-, lakófunkció-fejlesztést irányoznak elő a város élhetőségének és lakosság megtartóképességének növelésére (Településfejlesztési koncepció, IVS, Local Agenda 21). A tervek a környezetvédelem fejlesztését is kitűzik cél a szennyeződés kibocsátás csökkentése, és az aktív zöldterületek növelése. (Településfejlesztési koncepció, IVS, Local Agenda 21). Az infrastrukturális összvárosi problémák koncentrálódnak az Ifjúság térhez kapcsolódóan, a kíváló megközelítést biztosító közlekedési elemek szétvágják a város két része közötti gyalogos forgalmat és a tömegközlekedési eszközök megközelíthetőségét akadályozzák, ezek javítása a város egyik legfontosabb hosszútávú célja. (Településfejlesztési koncepció, IVS, Local Agenda 21).

05.1 CIVIL FÓRUM 2015. NOVEMBER 5. 15:00-18:00, „CIVIL FÓRUM” A civil fórumot Marthi Zsuzsa főépítész asszony nyitotta meg, majd köszöntötte a megjelenteket, bemutatta alkalom programgazdáit, majd ismertette a fórum célját és annak előzményét. Alföldi György, a Budapesti Műszaki Egyetem docense hangsúlyozta, hogy a közösségi tervezés fontos eszköz ahhoz, hogy olyan városfejlesztési projektek valósulhassanak meg, amelyek valóban a helyi közösség hasznára lesznek. Elmondta, hogy a fórum megtartásával Kistarcsa önkormányzata nyitott az ilyen jellegű közös gondolkodásra, amelynek elsődleges célja az Ifjúság tér fejlesztési koncepciójának, jövőképének közös megalkotása. Mindezt megelőzően azonban fontos ismerni azokat a célkitűzéseket, amelyeket a település megfogalmazott korábban a hosszú- és középtávú fejlesztési dokumentumaiban. Mindezek bemutatását követően felvázolásra került a beszélgetés javasolt ütemezése és a játékszabályok. A civil fórumon először “Szeret – Nem Szeret” városfejlesztési játékra került sor, ahol a szervezők olyan egyszerűen megfogható impulzusokat várták a jelenlévőktől, amelyek a tervezési terület jelenlegi állapotáról adnak szubjektív helyzetelemzést. A résztvevők „post-it”-ok segítségével jelezték az előre elkészített tér-

képen, hogy a tér melyik részén milyen problémát észlelnek (mit nem szeretnek) vagy mely értékekre hívják a figyelmet (mit szeretnek). A mellékelt térképen látható, hogy melyek voltak ezek. Ezt követte az ún. “Kistarcsa Okosan” játék. A szervezők itt arra kérték a résztvevőket, hogy 10 kártyát válasszanak az előre elkészített kártyák közül. Készültek társadalmi-, gazdasági-, építési-, zöldfelület-alakítási javaslatokat tartalmazó kártya. Aki olyan javaslatot akart tenni amihez nem talált előkészített kártyát, az is meg tehette mert voltak üres „jolly-joker” kártyák is. Fontos kérése volt a szervezőknek, hogy az egyes javaslatokat a tér arra a helyére tegyék ahol fontosnak érzik. A játék során a fejlesztés került a fókuszba, ahol a résztvevők megfogalmazhatták javaslataikat a tervezési terület jövőjéről. A játék során a résztvevők térképen dolgoztak, melyek jól mutatatták a fejlesztési javaslatokat. Összesítésre kerültek a legfontosabb beavatkozási javaslatok, a mellékelt térképek mutatják az eredményeket. A hozzászólásokat Rapai István és Kereszti Ferenc nagyon személyes város- és tértörténeti bevezetője nyitotta meg, megismerhettük a tér történetét. Rapai István M. Krajna János festőművész életét is ismertette, valamint a térrel kapcsolatos elképzeléseit. Rapai István és Kereszti Ferenc jellemezték azokat a beavatkozásokat, amelyek markánsan hozzájárultak a városközpont fejlődéséhez, valamint azokat, amelyeket kevésbé tartottak sikeresnek. [Megalapozott fejlesztési tervek kialakítása. Későbbi üzemeltetés és fenntartás figyelembevétele a tervezésnél.] A tér parkolási problémáit is sokan említették. A téren jelentős parkolási problémákat okoz az iskola és az uszoda csúcsidőszaka, amikor a tér minden pontja megtelik autóval. [Csúcsidőszakokban jelentős parkolási problémák] A személyes hozzászólások közül fontos kiemelni, többek között, Kozma Éva, Döringer Károly, Rimóczy Erzsébet és Eduárd gondolatait, akik a fiatalok és az Ifjúság tér jelenlegi és elképzelt kapcsolatának lehetőségeire hívták fel a figyelmet, és a minőségi szabadidő eltöltésének új elemeire tettek javaslatot: park megújítása, kávézók létesítése, esemény helyszín kialakítása. [Új funkciók kialakítása.] Elmondásaik középpontjában hangsúlyos szerepet kapott az identitás-teremtés kérdésköre. [Identitás-teremtés.] Ratimovszky Tiborné a kisgyermekes családok igényeit emelte ki. Szekeres Petra a településsel kapcsolatos egyetemi kérdőíves kutatásából emelt ki részleteket. A fórumon elhangzott, hogy az Ifjúság teret a 3-as út és a HÉV jelentősen határozza meg. Ez a két fő közlekedési infrastruktúra biztosítja a város kíváló kapcsolatait Budapesthez, az M0-ás körgyűrűhöz és Gödöllőhöz, de elvágja a település két részét, jelentős zaj- és légszennyeződéssel terhelve a belső településrészeket. E kettőség feloldása kiemelt jelentőséggel bír az Ifjúság tér jövőjének meghatározása kapcsán. [A vonalas infrastruktúra elvágó hatásának kezelése.]

T E R V E ZŐ I ÖSSZEFOGLALÓ A civil fórum az Ifjúság tér jelenlegi problémái közül kiemelte, hogy a minőségi szabadidő eltöltésének nincsenek helyei és eszközei, hiányoznak a kulturált leülő felületek, és a játszó eszközök. Új elemekként javaslatot tettek a park megújítására, kávézók létesítésítésére, esemény helyszín kialakítására. Hangsúlyos szerepet kapott az identitás-teremtés kérdésköre, a tér jelenlegi kialakításában nem tud , a város fő terévé válni. Az iskolával és az uszodával összefüggésben sokan említették a parkolási problémákat. A fórum jelezte, hogy a tér jövőjét alapvetően határozná meg, ha a vonalas infrastruktúra elvágó hatása kezelésre kerülne.

Értékek - Civil fórum

Értékválasztás - Civil fórum

Jövőkép - Civil fórum

0 5 . 2 VÁ L L A L KO ZÓ I F Ó R U M 2015. NOVEMBER 5. 18:00-21:00, „VÁLL ALKOZÓI FÓRUM” A vállalkozói fórumot Marthi Zsuzsa főépítész asszony nyitotta meg, majd köszöntötte a megjelenteket, bemutatta alkalom programgazdáit, majd ismertette a fórum célját és annak előzményét. Alföldi György bemutatta a Budapesti Műszaki Egyetem Urbanisztika Tanszékének munkatársait és a közösségi tervezés eszközeit ismertette. Elmondta, hogy a fórum része a közösségi tervezési folyamatnak amelynek célja a tér jövőképének és arculatának meghatározása. A közös alkotás, a párbeszéd fontos eszköz a városfejlesztési projektek hosszútávú fenntarthatóságának érdekében. Kistarcsa Város a vállalkozói közös gondolkodástól azt várja, hogy a téren illetve a közvetlen közelben érdekelt vállalkozók meg tudják fogalmazni az Ifjúság térrel kapcsolatos igényeiket, javaslataikat a a tér jövőjét meghatározó ötleteiket. Alföldi György a beszélgetés elején ismertette azokat a jövőképket, célkitűzéseket amelyeket a település fogalmazott meg hosszú- és középtávú fejlesztési dokumentumaiban. Mindezek bemutatását követően felvázolásra került a beszélgetés javasolt ütemezése és a játékszabályok. A fórumon először a “Szeret – Nem Szeret” városfejlesztési játékra került sor, ahol az egyetemi oktatók olyan egyszerűen értékválasztást várták a jelenlévőktől a tervezési terület jelenlegi állapotáról. A résztvevők „postit”-ok segítségével jelezték az előre elkészített térképen, hogy a tér melyik részén milyen problémát észlelnek (mit nem szeretnek) vagy mely értékekre hívják a figyelmet (mit szeretnek). A mellékelt térképen látható, hogy melyek voltak ezek. Az ún. “Kistarcsa Okosan” játék volt a következő. Az egyetemi oktatók arra kérték a résztvevőket, hogy 10 kártyát válasszanak az előre elkészített kártyák közül. Készültek társadalmi-, gazdasági-, építési-, zöldfelület-alakítási javaslatokat tartalmazó kártya. Aki olyan javaslatot akart tenni amihez nem talált előkészített kártyát, az is meg tehette mert voltak üres „jolly-joker” kártyák is. Fontos kérése volt a szervezőknek, hogy az egyes javaslatokat a tér arra a helyére tegyék ahol fontosnak érzik. A játék során a fejlesztés került a fókuszba, ahol a résztvevők megfogalmazhatták javaslataikat a tervezési terület jövőjéről. A játékban az egyes funkció javaslatokkal kapcsolatban parázs viták alakultak ki, mert mindenki érvelt a maga javaslata mellett. A résztvevők térképen dolgoztak, melyek jól mutatatták a javaslataikat. A játék végén összesítésre kerültek a legfontosabb beavatkozási javaslatok, a mellékelt térképek mutatják az eredményeket.

A „Vállalkozói fórum” az Ifjúság tér jelenlegi funkcióival foglakozott legtöbbet. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy a terület közepén található két „autós” szolgáltatás nem illik a tér elképzelt jövőképébe. Kiemelték, hogy ahhoz hogy az Ifjúság tér élettel teljen meg, új funkciók odavonzására van szükség. [Az új térhasználathoz nem illő funkciók megszűntetése. Funkcionális kínálat bővítése.] A térképes javaslaton jól látható, hogy résztvevők javaslataiban milyen új szolgáltatások lehetősége fogalmazódott meg. A beszélgetés során az Ifjúság térre szánt új funkciók sűrűsödéséről volt a legnagyobb vita. A jelenleg zölddel fedett központi térrész vegetációjának megújítása mellett sokan érveltek, és egyértelműen megfogalmazásra került, hogy komoly értéket jelentene egy változatos növényzettel borított szabadidős park létrehozása. [Változatos növényzettel borított zöldterület létrehozása.] Ugyanakkor elhangzott az is, hogy a telepítendő funkciókat amennyire lehet, sűríteni kell, mert ez tölti meg igazán élettel a teret. Több hozzászóló kiemelte, hogy más kisvárosokban a főtéren található posta, kávéház, üzletek és akár lakások is, amik mind hozzájárulnak a térség prosperálásához. [„Mágnesfunkciók” kialakítása.] Mindkét fórumon elhangzott, hogy az Ifjúság tér és a város lehetőségeit a 3-as út és a HÉV szerepe jelentősen meghatározza. Ez a két fő közlekedési infrastruktúra biztosítja a város nélkülözhetetlen kapcsolatait Budapesthez, az M0-ás körgyűrűhöz és Gödöllőhöz, de ugyanakkor elvágja a települést, jelentős zaj- és légszen�nyeződéssel terhelve a belső településrészeket. E kettőség feloldása kiemelt jelentőséggel bír az Ifjúság tér jövőjének meghatározása kapcsán. [A vonalas infrastruktúra elvágó hatásának kezelése.]

T E R V E ZŐ I ÖSSZEFOGLALÓ A „Vállalkozói fórum” kiemelten foglalkozott az Ifjúság tér élettel történő megtöltésével, a térhasználathoz nem illő funkciók megszűntetésével és új funkciók lehetőségének felvetésével. A tér jövője szempontjából nagyon fontosnak tartották a tér körülépítését, térfal képzését, lakások létesítését, szolgáltatási mágnesfunkciók vonzását. A legtöbben a park és zöldfelület kialakítást tartották a legfontosabb feladatnak a középső területegység jövőjét tekintve és sokan választották a szabadtéri szinpad funkciót is. A parkolás megoldása is fontos igényként jelent meg a közúti kapcsolat továbbfejlesztése mellett.

Értékek - Vállalkozói fórum

Értékválasztás - Vállalkozói fórum

Jövőkép - Vállalkozói fórum

0 6 M I N D E N K I K A R ÁC S O N YA 2015. DECEMBER 4. 14:00-18:00, „RENDEZVÉNY NAP ” („Mindenki Karácsonya” rendezvény) 2015. december 4-én, a „Mindenki Karácsonya” városi rendezvény alkalmával lehetőség nyílt arra, hogy a város jövőjével és az Ifjúság tér fejlesztésével kapcsolatban több ember is megszólításra kerüljön. A Műszaki Egyetemről érkezett csapat külön standon helyezkedett el, ahol egy interaktív térkép és különböző „játékkártyák” segítségével és használatával spontán beszélgetések tudtak kialakulni. A standnál közel 100 ember fordult meg – az ő véleményük összefoglalva, témák szerint csoportosítva kerül bemutatásra. Terepadottságok A beszélgetések során többekben felmerült, hogy az Ifjúság tér domborzati adottságait mindenféleképpen ki kellene használni. A területet északról határoló, töltésen végigfutó HÉV és autóút egyfajta védelmet biztosít a területnek, a nyugati irányú enyhe lejtés pedig lehetőséget biztosít bizonyos funkciók terepre illeszthető telepítésére (pl. rendezvénytér, színpad). A térjáték 2-3 tereplépcső kialakításával képzelhető el, a különböző szintekre pedig eltérő funkciók telepítése indokolt a hozzászólók szerint. Az alsó szint adhatná a rendezvények helyszínét, parkot, burkolt és füves területeket vegyesen, kiszolgáló egységekkel és játszóterekkel. A terület szélére pedig széles gyalogos lépcsőt vagy rámpákat alakítanának ki a megkérdezettek. Az ötletet felvetők szerint ez izgalmassá, játékossá és jól használhatóvá tenné a teret. [Terepadottságban rejlő lehetőségek kihasználása a tér tervezése során.] Közlekedés, parkolás Nagyon sokan tartják balesetveszélyesnek az aluljáró jelenlegi kialakítását, mind autós, mind gyalogos szempontból. Fontos lenne az aluljáró kiszélesítése és megfelelő járdák kialakítása. Többen elmondták, hogy nincsen különálló kerékpárút, ami a település léptékéből adódóan ugyanakkor fontos fejlesztési elem lenne nemcsak az Ifjúság téren, hanem a város más részein is. Mindezt az iskola és az uszoda közelsége is indokolja. [Megfelelő átkelési lehetőség kialakítása a HÉV alatt. Kerékpáros infrastruktúra fejlesztés szüksége, amire várható uniós fejlesztési forrás.] A másik, többször előjött kérdés a parkolás témaköre. Az iskola miatt hétköznap, főleg reggelente probléma, hogy nincs hol parkolni. A lakosok mindenképp felszíni parkolókat szeretnének, mert véleményük szerint a torlódásokat ez könnyebben tudja kezelni. Szó esett ún. multifunkcionális burkolat kialakításáról is, ami bizonyos napszakokban parkolóként, más időpontokban rendezvényhelyszínként (pl. kirakodóvásár, piac) tud üzemelni. [Parkolási problémák kezelése, multifunkcionális felületek kialakítása.]

Funkcionális kínálat Funkcionalitás tekintetében megfogalmazódtak olyan funkciók, amelyeket a hozzászólók mindenféleképpen szükségesnek tartanak ahhoz, hogy egy jól működő tér alakulhasson ki, illetve olyanok, amelyek a téren találhatóak, de akadályozzák a tér fejlesztését, így elhelyezésük, elbontásuk indokolt lehet. Utóbbiak közé tartozik az autószalon és az autómosó. A megkérdezettek közül mindenki egyetértett abban, hogy ezekre a funkcióra szükség van a városban, viszont egyik sem az Ifjúság térre való. A megkérdezettek véleménye ebben a kérdésben egyezett a novemberi fórumokon elhangzott véleményekkel. A lakosság hasonlóan vélekedett a vastelepről is: ennek a funkciónak sem szerencsés a város központi részén helyet adni. [A tér későbbi használatához nem illő funkciók áthelyezése.] A beszélgetések során számos olyan funkció fogalmazódott meg, amelyeket hiányolnak a városlakók. Többen említették, hogy a környéken nincs játszótér, ugyanakkor – a közeli iskola, óvoda miatt – számos gyerek megfordul a területen. Elhangzott az is, hogy olyan játszótérre (vagy játszóterekre) lenne szükség, ami több korosztály számára is biztosít szabadidős időtöltési lehetőséget. Több megkérdezett által elhangzott, hogy – részben a játszótér miatt, részben a rendezvények miatt – nagy szükség mutatkozik nyilvános illemhely és ivókút kialakítására. [Hiányzó (játszótér, kiszolgáló létesítmények) funkciók kialakítása.] Szintén sokak által megfogalmazódott egy multifunkcionális teremmel rendelkező közösségi ház építésének szüksége, ami kulturális programoknak, filmvetítéseknek, kisebb rendezvényeknek is helyet adhat. Egy ilyen épület egyúttal a szabadtéri rendezvényeken fellépő előadóknak is kulturált átöltözési lehetőséget tudna biztosítani. Több korosztályból is külön kiemelték a mozi hiányát. Elmondásuk szerint nehézség, hogy az iskolásokat Budapestre kell bevinni moziba – amit akár meg is szerveznek osztályszinten az iskolában, viszont nehézkes megszervezni és lebonyolítani egy ilyen utazást, ami ráadásul többe kerül, mintha helyben el tudnának menni egy-egy vetítésre. Elhangzott az is, hogy ha lenne mozi, akkor sokkal többször és többen választanák ezt a kikapcsolódási módot. [Új közösségi tér kialakítása multifunkcionális teremmel.] Az Ifjúság tér a legtöbbek tudatában a Kistarcsai napok és egyéb fesztiválok helyszíneként él, ezeket mindenki pozitívan emlegette. A megszólított városlakók jó ötletnek tartanák, hogy az ideiglenes színpad helyett egy állandó szabadtéri színpadot alakítsanak ki, ahol kulturáltabb körülmények között lehet lebonyolítani ezeket a rendezvényeket. Probléma szokott lenni ugyanis a nagy sár és a fellépők, vendégelőadók számára biztosított átöltözési körülmények (ideiglenes sátrak, mobil wc-k). A fiatalabb korosztály számára igényként merült fel a zenés szórakozóhely kialakítása, ahol koncertek, kulturált disco kaphatna helyet. Egy ilyen helyre a szülők nyugodtabban elengednék a fiatalokat, mert tudnák, hogy a közelben tartózkodnak gyerekeik, ami vélhetően olcsóbb és biztonságosabb is, mint a fővárosi lehetőségek. [Szabadidő helybeni eltöltése. Színpad, rendezvénytér szükségessége.] A hozzászólások alapján megállapítható, hogy az Ifjúság tér környékén (és alapvetően a városban is) kevés a kulturált kikapcsolódási, szórakozási lehetőség, pedig erre minden korosztálynak van igénye.

Egyéb szolgáltatások tekintetében a jelenlévőkben megfogalmazódott az üzletek és kisebb vendéglátó egységek hiánya. A városban sok bevásárlási lehetőség áll rendelkezésre, viszont az elmondottak alapján ezek eléggé egyhangúak és sokszor alacsony minőségűek. Szükség van tehát főleg különlegesebb igényeket kielégítő, jó minőségű bevásárlási lehetőségekre: ruha-, bútorüzlet, drogéria, bio- és zöldpiac (vagy bolt), őstermelői vásár, bolhapiac. Vendéglátás tekintetében, a hozzászólások alapján olyan kisebb egységekre lenne szükség a területen, amelyek helyet adhatnak fagyizónak, cukrászdának, pizzázónak, szendvicsezőnek, pékségnek, internetkávézónak egyaránt. A beszélgetés során elhangzott, hogy ezeket úgy kellene kialakítani, hogy a diákok is biztonságosan tudják használni iskola után, és jó rálátással vagy közvetlen kapcsolattal rendelkezzenek a kialakítandó játszótérrel. Így nemcsak ők, hanem a kisgyerekes szülők is könnyen tudják ezeket használni, amíg a gyerekük játszik. [Új vendéglátóhelyek telepítésének lehetővé tétele.] Zöldfelületek kialakítása Azzal mindenki egyhangúan egyetértett, hogy a tér parkosítására nagy szükség van. Sok fát, talajtakaró növényt és virágos részeket is telepítenének. Többen a Gödöllői parkot hozták példának, amihez hasonlót el tudnának elképzelni a helybéli lakók, nyilvánvalóan a helyszíni adottságok és lehetőségek függvényében. Szinte minden korosztály kiemelte, hogy árnyékos leülési lehetőségeket kell biztosítani a zöldfelületeken, és nem elégséges a fű ültetése, mert árnyék nélkül az könnyen kiéghet, és napsugárzás elleni védelem nélkül nem szívesen tartózkodnak itt az emberek sem. A kulturált leülő felületek, esetleges vízfelület vagy szökőkút kialakítása is előkerült. [Parkosítás szükségessége, fák ültetése.]

T E R V E ZŐ I ÖSSZEFOGLALÓ A „Mindenki Karácsonya” városi rendezvény közel 100 embert szólított meg. A tér terepadottságaiban komoly lehetőségeket láttak a résztvevők, az új kialakításnak széles gyalogos lépcsőtkkel, rámpákkal és más zöldfelületi eszközökkel izgalmassá, játékossá és jól használhatóvá tennék a teret. A lakók fontos közlekedési problémákat vetettek gel: balesetveszélyes aluljáró, a kerékpárút hiánya és csúcsidőben a parkolási lehetőségek elégtelensége. A kistarcsaiak a tér jól működéséhez szükségesnek tartják a jelenlegi funkciók átgondolását, és újak idevonzását: nincs játszótér, nagy szükség mutatkozik nyilvános illemhely és ivókút kialakítására, egy multifunkcionális teremmel rendelkező közösségi ház építésére is szükség lenne, a mozi hiányát is többen felvetették, állandó szabadtéri színpad lehetősége is fontos, a fiatalabb korosztály számára kulturált szórakozóhely építése is felmerült. Egyéb szolgáltatások terén a jelenlévőkben megfogalmazódott az üzletek, kisebb vendéglátó egységek hiánya is. Azzal mindenki egyhangúan egyetértett, hogy a tér parkosítására nagy szükség van. Sok fát, talajtakaró növényt és virágos részeket is telepítenének.

„Érdemes lenne az aluljárót kiszélesíteni, mert jelenleg igen balesetveszélyes. Ha ez mégsem megy, akkor jó lenne fúrni egy párhuzamos alagutat az út és a hév pálya alatt, amit csak a gyalogosok és a kerékpárosok használhatnak. Ha ez sem megy, akkor legalább jó lenne kifesteni az alagút falát. Ebben közreműködhetnének a helyi iskolák is, és akár gyerekek is részt vehetnek a festésben. Így talán nem is lenne olyan drága a kivitelezése, és a festésben részt vevők is jobban magukénak éreznék a teret. Gödöllőn például van egy hasonló kezdeményezés, amit érdemes lenne átvenni.”

„Hogy milyen funkció nem illik a térre? Például az autógumis – az nem hiszem, hogy odavaló lenne. De az is fontos, hogy ne szűnjön meg a szolgáltatás, mert oda járok én is. Különben is az egy jó gumis, aki szakszerűen és jó áron dolgozik. És az sem rossz, hogy központi helyen van, mert így könnyű megközelíteni, de talán mégsem a térre való.”

„Mindegy mi lesz, csak ültessenek sok fát.”

„Több alkalommal elhangzott már, hogy nyitnak okmányirodát. Eddig nem sikerült. Jó helye lenne, ha a téren kapna helyet. Akkor nem kellene Gödöllőre járni ilyen ügyekben.”

„Jó lenne egy cukrászda, kávézó és fagyizó is. És sok pad is, ahol meg lehet enni a fagyit. Mindemellett fontos nyilvános WC kialakítása, mert ilyen lehetőség nincs jelenleg a környéken.”

„Fontos lenne egy zárt közösségi épület. Jó a Csigaház is, de itt sosincsen szabad hely: délelőttönként árusítás van benne, délután pedig táncpróbák. Ha az Ifjúság téren lenne egy új zárható közösségi tér, azt sok mindenre lehetne használni, például lehetne rendezni benne a fiataloknak programokat vagy használhatná a családsegítő is. Sokan járnak Budapestre vagy Gödöllőre, mert itt kevés az olyan lehetőség, ami megszólítaná a közösségeket.”

0 7 T E R V E ZŐ I Ö S S Z E F O G L A LÓ É S J AVA S L ATO K Kistarcsa városa nagy energiákat fordít arra, hogy Budapest mellett jól felismerhető hangulatokkal tegye egyedivé a várost, hogy megtudja jeleníteni az itt élők identitását. A 3-as út és a HÉV két erősen elkülönülő részre osztja a várost, és a központja is a két vonalas létesítmény mellett helyezkedik el. Szüksége van a városnak egy fő térre. Az Ifjúság tér adottságai, elhelyezkedése megfelelő erre a szerepre de a kérdés az, hogy mit kell ahhoz tenni, hogy ezt a szerepet be tudja tölteni a jövőben és hosszútávon csillogó, vibráló éllettel teli “Fő térré” váljon. A térrel kapcsolatban a városnak többszintű elvárásai vannak. Városfejlesztési szakmai szempontból a tér fizikai és gazdasági környezetének a fejlődése az igazi kérdés, hogy a tér jelenleg esetleges beépítése hogyan tud úgy fejlődni, hogy hosszútávon is értékes eleme legyen a városnak. Ez a cél akkor tud csak megvalósulni, ha az önkormányzat, az itt élők és az itt vállalkozók megtalálják a közös értékeiket - érdekeiket. A közösségi tervezés feladata a közös jövőkép keresésében való segítség, a partnerek értékeinek és érdekeinek egyeztetése, a közös metszetek kialakítása, és a fizikai tervezés elmélyítése. Az közösségi tervezés során tervezők találkoztak döntéshozókkal, civilekkel, vállalkozókkal és a zárórendezvényen nagyon sok kistarcsaival. Terveken, fényképeken kerültek rögzítésre azok az értékek, ötletek amelyek a közös munka keretei között megfogalmazódtak. A tervezői összefoglaló ezeket a közös gondolatokat rendezi össze tematikusan, és ennek kapcsán készültek a tervezői területhasználati térbeli javaslatok.

IDENTITÁS A lakossági beszélgetéseken, fórumokon a térrel kapcsolatban legerősebben a tér központi részének a zöldfelületi fejlesztése jelent meg, akár sétatérként, akár parkként, akár rendezvénytérként. Áttekintve elmondható hogy a Kistarcsaiak a térrel kapcsolatban ennek a kialakítását tartják a legfontosabbnak. Emellett megjelent szinte minden kistarcsai mondandójában a tér funkcionális gazdagítása is. [Tervezői javaslat: Az Ifjúság térnek fontos identitás képző szerepe van Kistarcsa jövőjének alakításában, a városlakók mentális térképén egy vibráló, funkcionálisan gazdag, zölddel fedett, házakkal övezet “Fő tér” a jövő.]

KÖZLEKEDÉS, INFR ASTRUK TÚR A A tér közlekedési adottságai kétarcúak, hiszen egyrészről a 3-as főközlekedési út kíváló megközelítést biztosít nemcsak az Ifjúság térnek de az egész városnak, az itt található csomópont biztosítja a Széchenyi utcai aluljárón keresztül a egyik legfontosabb kapcsolatot a két településrész között. Ugyanakkor ez az óriási forgalom jelentősen megterheli a területet és a teret, sok erre járó észre sem veszi, hogy nem egye közlekedési csomóponton keresztül halad. A tér két HÉV megálló között fekszik ezért közvetlen gyalogos megközelítése nincs csak áttételes. A lakossági rendezvényeken a városlakók érzékelték és jelezték a problémákat ( kevés és rossz kialakítású átkelés, zaj- és porterhelés) annak felismerése mellett, hogy ezek az önkormányzati lehetőségeken túlmutató eszközöket igényelnek, de kérésként fogalmazódott meg a városvezetők felé ezeknek a kéréseknek a közvetítése. A tér útszerkezetét a forgalmi csomóponti helyzet határozza meg. Az alárendelt forgalmi szerepű utca -szakaszok a funkciók kiszolgálását segítik, és a téren napszakonként változó intenzitású a parkolási igényt, ahol az iskolai illetve az uszodai programokhoz kapcsolódnak a csúcsterhelési időszakok. A fórumokon a forgalmi rendszert és a parkolási helyzetet jelenítették meg jelentős problémaként és erre javasoltak ötleteket. [Tervezői javaslat: A tér területfelhasználásának tervezésekor a 3-as út melletti tömbök beépítési sűrűségének és magasságának kialakításakor magasabb intenzívebb beépítés kerüljön javaslatra, annak érdekében, hogy a tér központi részének intimitása, szennyezettsége csökkenjen. Emellett a tér területfelhasználásának a kialakításakor érdemes a parkolási igények kielégítését is figyelembe venni, illetve a tér napszakonként és évszakonként különböző igényeire reagáló multi funkcionális felületek kerüljenek kialakításra. Tervezők a tér rendszerébe kismértékű átalakítást javasolnak a tovább tervezés során, hogy az említett funkciók jól tudják szolgálni a jövő használatát.]

TÁRSADALOM A tér szerepének jelentősebbé válása iránt volt a legerősebb igény a fórumok résztvevőiben. A Civil fórumon az, hogy Kistarcsa identitása szempontjából több kísérlet is történt már ezek erősítését is várják az emberek. Nagyon sokan jelezték, igényüket szabadidős felületek iránt, padok elhelyezése, park kialakítása iránt, de felvetődött szökőkút elhelyezése is. A térhez kapcsolódó rekreációs felületek használatának megújításában is gondolkodtak résztvevők, valamint kulturális, és más a város közösségét érintő események rendezését is várják. Több javaslat érkezett új fiatalokat megszólító - eszközök és területek kialakítására is és még multifunkcionális terem építésére is jött javaslat. Szeretik, hogy itt vannak a rendezvények, elég sokan csak akkor járnak erre ha valami esemény van. A színpad helyét senki sem kérdőjelezte meg, a rálátás miatt jó helyen lehet. [Tervezői javaslat: A tér központi részének több részre osztásával lehet megteremteni a tér működéséhez szükséges funkciók számára a helyet. A központi tér északi része, a már ott meglévő park tovább fejlesztésével, lehetne a jövőben az “identitás-tere”. A következő térszakasz az iskola előtt a “parkolás tere”, aztán “városi tér” leülő felületekkel és akár játszó térrel és a Széchenyi utcánál pedig a “rendezvény tér” zárná az együttest.]

GA ZDASÁG A fórumok résztvevői abban megegyeztek, hogy a tér sikeres hosszútávú fennmaradásához szükség van új kereskedelmi-szolgáltató funkciók megjelenésére a tér, és a teret ővező telkek új beépítéseiben. A vállalkozók és fejlesztők között felvetődött a több lakásos lakóépületek építésének lehetővé tétele is. A kereskedelmi funkciók esetében megoszlottak a vélemények, hiszen volt aki egyáltalán nem tudott elképzelni semmi újat a fórumokon résztvevők között, de azért többen javasoltak új funkciókat: pékséget, cukrászdát, éttermet, fagyizót, drogériát vagy mozit. A fő javaslatok a helyi fiatalok kulturált szabadidő eltöltésének a lehetőségét szolgálták.

Helyzetértékelés - összefoglaló

[Tervezői javaslat: A tér területfelhasználási javaslata tovább tervezésekor a teret határoló tömbök fejlesztői-kereskedelmi beépítésének a lehetőségét kell megteremteni. Ezekben a tömbökben ehelyezkedő funkciók egyszerre biztosítanák a tér vitalitását, vibrálását, illetve a tér változásainak a megjelenülését. Célszerű lenne olyan városi funkciókat ide csoportosítani, amelyek megvalósításának esélye akkor van, ha ezek egyfajta szinergiaként egyszerre jelennének meg a téren, amelyhez aktív szervező, partnerség-építő tevékenység kell. El kell érni, hogy a ma funkcióhiányos, alulhasznosított városi tér egyfajta közösségi tér legyen, amelyhez fontos, hogy növekedjék az állandó népesség a téren, ezek lehetnek a társasházi lakófunkciók, illetve olyan szolgáltatások, ami napi szinten növeli az itt megforduló, ügyet intézők számát.]

VÁROSÉPÍTÉSZET, ZÖLDFELÜLET FE JLESZTÉS Az Ifjúság tér fejlesztése mindenkinek a szívügye volt a fórumokon. A letöbbeb a tér központi részének kialakításában értettek egyet. Akár az idősebbek akár a fiatalok a padokat, a fákat, a parkos környezetet hiányolták és ezek kialakítására tettek javaslatot, olyan helyeket szeretnének, ahol le lehet ülni, beszélgetni, találkozási pontokat. A központi tér minden kialakuló részére érkeztek javaslatok, az “identitás-tere” és a “parkolás tere” mellett, a “városi térre” leülő felületeket és játszóteret javasoltak míg a negyedik térszakaszra a “rendezvény térre” burkolattal vegyes zöldfelületet. [Tervezői javaslat: Az Ifjúság tér szíve, és az itt lakók elvárásainak is a legfontosabb eleme a központi tér. Ennek kialakításához nagyon fontos, hogy egy a jogszabályoknak megfelelő (314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 19. Közterület-alakítás) közterületalakítási terv készüljön amelyben pontosan meg lehet határozni a komoly elvárásoknak és a bonyolult funkcióknak megfelelő teret. A közterület-alakítási terv feladata, hogy elősegítse a településszerkezetileg, forgalom-technikailag vagy településképi szempontból együtt kezelendő közterületek településökológiai, településképi és műszaki szempontból, valamint a zöldfelületi rendszer szempontjából egységes és összehangolt módon történő kialakítását és fejlesztését, a terepadottságban rejlő lehetőségek kihasználását. A fejlesztés során fontos, hogy a sétány, a teraszok, a kiülők friss, lendületes hangulatot sugározzanak, amitől kedvelt, felkapott és prosperáló hely lehet. De nem elég csak zöldfelületben és díszburkolatban gondolkodni, hanem mozgalmas városi életet generáló, üzleteket, szolgáltatásokat kell idetelepíteni. Fontos egy olyan fiatalos, hangulatos építészeti környezetet teremteni, amely Kistarcsát kiemeli az átlagból, és divatba hozza a legaktívabb korosztály, a fiatalok számára. Ez tudja biztosítani azt, hogy az átmenő forgalom adta lehetőséget jobban ki tudja használni a város, és kedvelt találkozási és üzleti helyszínné váljon.]

CSELEKVÉSI TERV A “Közösségi tervezés” munkarész tervezőinek feladata az, hogy a közösségi tervezés során összegyűjtött különféle vélemények, javaslatok, ötletek, észrevételeket hitelesen közreadja és szakmai szempontú összefoglalást, döntés előkészítő anyagot készítsen az Önkormányzat Képviselő-testülete részére. Az anyag készítése során felhasználásra kerültek: (a) az Önkormányzat által a tervezők számára rendelkezésre bocsájtott előzetes tervek és koncepciók, (b) a nyilvános üléseken elhangzottak, (c) a nyilvános-közösségi médiákon keresztül érkezett észrevételek, (d) Önkormányzati-szakmai egyeztetések és (e) a tervezők saját tervezői javaslatai. A közösségi tervezés egy olyan eszköz amely az Önkormányzat számára elősegíti a jó döntés meghozatalát. Az egyes városfejlesztési döntések meghozatala az önkormányzat felelőssége az Nötv. rendelkezései szerint, de a közösségi tervezésen elhangzottakra reagálva, azt figyelembe véve történik meg akkor elmélyülhet a döntések támogatottsága. Az Önkormányzat azért döntött ennek az eszköznek a használata mellett mert: (1) mélyebben és strukturáltan meg akarta ismerni a helyiek véleményét, (2) ezekből a véleményekből közös tudásbázist kívánt kialakítani, (3) annak érdekében, hogy a megvalósításhoz közös többlet erő teremtődjön meg.

Ezeknek a döntéseknek a meghozatalakor valószínűleg nem lehet megteremteni a teljes konszenzust, de a döntéseknél a képviselő testület a közös bölcsességet felhasználva tud dönteni, egyszerre a műszaki-gazdasági-társadalmi-környezeti feltételekre tekintettel. Az Önkormányzatnak a döntések meghozatalakor érdemes a fórumokon elmélyült bizalmat tovább építeni a környékbeli intézményeket és vállalkozókat bevonni a további közös gondolkodásba. Ezeknek a feladatoknak a megoldása mind komoly beruházási forrásokat igényelnek, a beruházás előkészítésébe és a finanszírozásba is be lehet vonni a érdekelteket, így az Önkormányzat nem marad egyedül.

TÁRSADALMI LÉPÉSEK A városnak szüksége van egy vibráló, élő “Fő térre”. Mit kell ehhez tenni? A városban összefogást kell teremteni annak érdekében, hogy a városvezetés ne maradjon egyedül a döntéseivel, és a finanszírozásban partnerekre találjon. Ezt a célt több lépésben lehet elérni. Az önkormányzat a motorja a folyamatnak. Konkrét javaslatok: (a) hiányzó játszótér, és kiszolgáló létesítmények kialakítása (b) új közösségi tér kialakítása esetleg multifunkcionális teremmel, (c) színpad, rendezvénytér kialakítása. Szükséges lépések - döntések: (1) a közösségi tervezés az első lépés, (2) a közösségi tervezés eredményéről közös vízióról az önkormányzati döntés meghozatala, (3) közösségi konzultáció folytatása, (4) a tervek elfogadása a döntések meghozatala, (5) területrendezési szerződések megkötése, (6) az önkormányzati beruházások lebonyolítása.

GA ZDASÁGI LÉPÉSEK A Fő tér a város új élő központja lesz a különféle magán beruházások célpontja. A jelenlegi jogszabályi környezet kifejezetten támogatja a családok otthon teremtését, a lakásberuházások segítését. A kialakuló vegyes funkciójú épületek megépítéséhez a magánbefektetőket településrendezési szerződések segítségével tudja ide vonzani. A fejlesztők és az önkormányzat közösen alakítanak ki megalapozott fejlesztési koncepció tervet. Az önkormányzat rövid-középhosszútávú döntéseket és beruházásokat megvalósítását vállalja. Konkrét javaslatok: (a) a tér későbbi használatához nem illő funkciók áthelyezése, (b) „Mágnesfunkciók” kialakítása, (c) funkcionális kínálat bővítése, (d) új vendéglátóhelyek építésének lehetővé tétele, (e) az üzemeltetés és fenntartás figyelembevétele a tervezésnél. Szükséges lépések, döntések: (1) gazdasági szabályozási intézkedések, rendeletek előkészítése, elfogadása, (2) ütem- és pénzügyi terv készítése és elfogadása, (3) önkormányzati adó és telek politika kialakítása, (4) a magán beruházások segítése,

VÁROSÉPÍTÉSZETI, ZÖLDFELÜLET FE JLESZTÉSI LÉPÉSEK Az Ifjúság tér városépítészeti bevatkozásának alapja a közös fejlesztési koncepciónak megfelelő azt lehetővé tevő szabályozási terv készítése. Az 1-es, 3-as, 5-ös jelű egységek szabályozását úgy kell kialakítani, hogy tegye lehetővé: (1) a térfal létrejöttét, (2) a vegyesfunkciójú (városközponti vegyes), (3) hézagosan zártsorú beépítést, (4) 10-15 m-es beépítési magassággal. A tér közlekedési rendszerét úgy kell átalakítani, hogy a délkeleti oldalon lévő utca vegyes forgalmú legyen, a telkeket kiszolgáló forgalom számára legyen csak megnyitva. Az északnyugati útszakasz mely most is viszi a forgalmi szerepet, tartsa meg ezt a szerepet és idekapcsolódjanak a parkolási lehetőségek. A 2-es, 4-es jelű egységek 3 típusú zöldfelületi karakterrel kerülhetnek kiépítésre. Az iskola és az uszoda előtti térségében kerül kialakításra a megnövelt kapacitású

parkoló, amelynek a burkolatát multifunkcionális tevékenységekre alkalmasan érdemes kialakítani. Az északkeleti részében a meglévő “identitás-parkot” lehet fejleszteni. A középső részt kisebb beépítési lehetőségekkel vegyesen “séta-parkká” alakításra teszünk javaslatot, kávézóval, fagyizóval és játszótérrel. A Széchenyi út mellett a zöldfelületi sáv a “rendezvény tér”. Tervezők megvizsgálták annak lehetőségét, hogy a terep karakteres megtörésével hogyan alakítható ki ez a térszakasz, olyan vegyes burkolattal, mely bírja a rendezvények esetén az erősebb használatot, ugyanakkor, több fajta felület variálásával a napi használat számára is megfelelő. Konkrét javaslatok: (a) terepadottságok kihasználása, (b) parkosítás, fák ültetése, (c) változatos növényzettel borított zöldterület létrehozása, (d) leülő felületek létrehozása, (e) játszótér. Szükséges lépések, döntések: (1) a szükséges település rendezési szabályozási intézkedések, rendeletek előkészítése, a tervek elkészítése, (2) környezetalakítási terv készítése

KÖZLEKEDÉS, INFRASTRUKTÚRA LÉPÉSEK A térség leghosszabbtávú bevatkozásai érintik a közlekedést és az infrastruktúrát. Az önkormányzat feladata, hogy a hatóságokat és a megyei, kormányzati szereplőket meggyőzzék a városi problémák - HÉV-3-as út alagút, gyalogos kapcsolatok kialakítása, HÉV rekonstrukció kapcsolata - megoldásában való közreműködésben. Konkrét javaslatok: (a) megfelelő átkelési lehetőségek kialakítása a 3-as út és a HÉV alatt, (b) kerékpáros infrastruktúra fejlesztés szüksége, (c) parkolási problémák kezelése, (d) multifunkcionális felületek kialakítása. Szükséges lépések, döntések: (1) lobbi tevékenység a városon túlnyúló hatókörű ügyekben, (2) a hosszútávú döntések és tervek menedzselése.

Beépítési javaslat - látványképek