Pécel2030 / Közösségi tervezés / 2017 by UFLab

Pécel

20 30

Közösségi tervezés Pécel Város településfejlesztési és településrendezési dokumentumai felülvizsgálatának megalapozásához

BME Urbanisztika Tanszék Urban Future Laboratory 2017 / www.uflab.org.hu

BevezetĹ&#x2018;

Tisztelt Péceliek! Szőllösi Ferenc, Pécel polgármestere

Pécel jövőjét meghatározó tervek, ötletek kerültek reflektor fénybe az elmúlt hónapokban. A város lakóinak, vállalkozóinak, az önkormányzatnak is több olyan javaslata van amelyek jelentősen befolyásolják a település jövőjét, de jelentős külső érdeklődés is megjelent irányunkba. Az Önkormányzat érzékelve ezeket a pozitív erőket az eljövendő időszakban több fejlesztési tervvel, koncepcióval kívánja elősegíteni a fejlesztéseket. Elindítja a törvény szerinti szakmai előkészítő munkát. De az Önkormányzat szeretné, ha a fejlődés közös ügye lenne a Pécelnek ezért be kívánja vonni a városlakót ebbe a közös gondolkodásba. Az önkormányzat a szakmai előkészítéssel párhuzamosan a városlakókhoz fordul a közös értékek megismerése és megvitatása érdekében, egy több fordulós közösségi tervezési folyamattal. A közösségi tervezés egy olyan folyamat amelynek keretei között több fordulóban, több közösségi fórumot és médiát felhasználva alakul ki, kerül megvitatásra városrészenként és témánként a közös tudás amely be tud épülni a város jövőtformáló terveibe. Ezeken a talákozókon, tervezési eseményeken a helyiek ötletei és beruházási szándékai mellett, az Önkormányzat is meg tudja ismertetni terveit, a településre törekvő fejlesztési szándékokat. Így az információcsere - mely önmagában is fontos eleme a beszélgetéseknek - segíti a viták megalapozását és a közöstudás kialakulását. Egy több lépcsős folyamatban érdemes gondolkodni. A közösségi tervezés első lépcsőjeként az Önkormányzat interneten és a helyi sajtóban - honlap, FaceBook, email - nyilvános kommunikációs felületeket hoz létre, ahol városrészi (városközpont, …) és tematikus bontásban emeli ki a legfontosabb információkat, ahol felhívja a figyelmet a programokra. Ezután a városrészek központjában - fontos közterületi helyén - lakossági eseményeken kerülnek a lakók a megkeresésre, természetesen előzetes plakáton keresztüli és személyes meghívóval. Ezeken a eseményeken szakmai mediátorok segítségével alakul ki az információcsere, a beszélgetések, a viták és a közös értékekeket tartalmazó anyagok kidolgozása. Ezek összefoglalóját - melyeket mediátor készít el - az önkormányzat internetes felületein megosztja és további észrevételetek számára nyitja meg. Az összvárosi közösségi rendezvény mintegy összegzi a városrészi eseményeket, tematikusan kiemeli a legfontosabb ötleteket, elveket és értékeket. Kialakulnak a közös értékek, de feltérképezhetők azok a pontok is ahol viták vannak. Fontos eleme a folyamatnak a vita, az eltérő érdekek és értékek megjelenítése is, hogy egymást és egymás véleményét is megismerve érveljünk. Az összefoglaló anyagból, akár több alternatívát is figyelembevéve alakul ki az a döntés-előkészítő anyag - amely nyilvános lesz, újból hozzá lehet még szólni - az alapja a közösségi tervezést lezáró Képviselő-testületi döntésnek. A közösségi tervezés feladata, hogy a Képviselő-tesület támaszkodva a városlakók véleményére, a közös értékekre megalapozott döntést tudjon hozni.

Pécel 2030 közösségi tervezés Marthi Zsuzsa, Pécel főépítésze A közösségi tervezésről! A településfejlesztés és településtervezés eszköz rendszerei között talán a közösségi tervezés az amelye napjainkban az egyik legfontosabb hatással tud lenni a városok életének alakulására. Az átalakulóban lévő településeink helyi társadalmi csoportjai egyre nagyobb szerepet akarnak vállalni a megszülető ötletek/tervek/döntések előkészítésében és megvalósításában. A közösségi tervezés ahhoz segíti hozzá a települést, hogy terveik koncepcióik tartalmazzák az összeadott közös bölcsességet és hogy a tervezés során az egymás mellett élő emberek valódi közösséggé váljanak. De mi is az a közösségi tervezés? A világon a 20.század végén kerültek bevonásra először a városlakók közvetlenül a településtervezések/fejlesztések döntési folyamataiba. Magyarországon a 90-es évektől a rendezési tervek egyeztetésével indultak meg az első hivatalos akciók és a 314/2012-es kormány rendelet volt az amely a tervezési, koncepció alkotási, folyamatokba kötelező jelleggel írta elő a partnerséget. A várostervezés mellett, a városi közterek környezetalakítása során került alkalmazásra a közösségi tervezés. Például a Budapest Józsefvárosban a Teleki tér megújítása (https://www. facebook.com/milyenlegyenatelekiter/) során ezt a módszert alkalmazta a tervező az önkormányzattal és a helyi lakókkal összefogva. A közösségi tervezésnek több módszere létezik attól függően, hogy mi a tervezés célja egy kis tér átépítése vagy egy egész város hosszútávú fejlesztése. Pécelen az egész város jövőjét meghatározó tervezés indul, ennek megalapozása a közösségi tervezés célja. A közösségi tervezés egy olyan folyamat amelynek keretei között több fordulóban, több közösségi fórumot és médiát felhasználva alakul ki a közös tudás, kerülnek megvitatásra városrészenként és témánként a városi polgárokat érdeklő témák és amely be tud épülni a város jövőtformáló terveibe. Ezeken a találkozókon, tervezési eseményeken a helyiek ötletei és beruházási szándékai mellett, az Önkormányzat is beszámol lehetőségeiről, terveiről, fejlesztési szándékairól. Így az információcsere - mely önmagában is fontos eleme a beszélgetéseknek segíti a viták megalapozását és a közöstudás kialakulását.

A tervezés során a folyamatban résztvevők problémái, ötletei kerülnek összegyűjtésre, utána tematikus és területi összefoglaló-értékelés készül. A közösségi tervezés feladata az, hogy a döntéshozók és az emberek közötti kapcsolatot és a közös cselekvések lehetőségét teremtse meg. A közösségi tervezés természetesen nem veszi át a döntési felelősség súlyát az önkormányzattól, de kialakul egy közös tudás és értékrend. Pécel 2030 közösségi tervezés Pécelen az Önkormányzat 2016 szeptemberi döntésével kötelezte magát el a közösségi tervezési eszközök használata melett. Az önkormányzat azt szeretné, ha a fejlődés közös ügye lenne a városlakóknak ezért be kívánja vonni a városban élőket a közös gondolkodásba. Az önkormányzat a szakmai előkészítéssel párhuzamosan a városlakókhoz fordul a közös értékek megismerése és megvitatása érdekében, egy több fordulós közösségi tervezési folyamattal. A közösségi tervezés lebonyolítására az önkormányzat szerződést kötött a Budapesti Műszaki Egyetem Urbanisztika Tanszékének kutatócsapatával az Urban Future Laboratóriummal. Az egyetem munkatársai és hallgatói úgy alakították a folyamatot, hogy minden érdeklődő számára könnyen áttekinthető és hozzáférhető legyen. A közösségi tervezők feladata hogy jó kérdéseket tegyenek fel. Egy több lépcsős folyamat került kialakításra. A közösségi tervezés első lépcsőjeként az Önkormányzat interneten és a helyi sajtóban - honlap, FaceBook, email - nyilvános kommunikációs felületeket hoz létre, ahol a meglévő fejlesztési dokumentumait mutatja be, vita indítóként és felhívja a figyelmet a programokra. A Pécelen májusban megkezdődő közösségi városfejlesztési folyamat keretei között az önkormányzati honlap és a “Pécel 2030” FaceBook csoport segítségével kezdődik meg a párbeszéd. Ezeken a felületeken kerülnek elhelyezésre a város elfogadott fejlesztési dokumentumai és ezek kivonata. Két nyilvános fórum kerül megrendezésre, az első 2017. május 6-án a Ráday téren a körforgalom mellett lesz. A Műegyetem munkatársai erre a napra 8 bemutató toronnyal készültek. Ezeknek a segítségével játékos formában próbálják megismerni az itt lakók véleményét a 4 - az “Északi városrész”, a “Városközpont” a “Régi falu” és az “Új falu” - városrészről. A második fórum 2017. május 27-én a városi “Gyerek napi” rendezvény keretei között kerül megrendezésre. Ezeken a eseményeken szakmai mediátorok segítségével alakul ki az információcsere, a beszélgetések, a viták és a közös értékekeket tartalmazó anyagok kidolgozása. Ezek összefoglalóját - melyeket mediátor készít el - az önkormányzat internetes felületein megosztja és további észrevételek számára nyitja meg. A nyilvános rendezvényekkel párhuzamosan szakmai beszélgetéseket is folytatunk majd a városi intézmények vezetőivel, és az egyházak helyi képviselőivel, valamint egyeztetni szeretnénk a városban élő vállalkozókkal arról, hogy ők hogy látják a város igényeit és fejlesztési irányait.

Az egyes rendezvényeken és beszélgetéseken készült összefoglalók alapján készül el az első döntéselőkészítő anyag. Az anyag összegzi a városrészi eseményeket, tematikusan kiemeli a legfontosabb ötleteket, elveket és értékeket. Kialakulnak a közös értékek, de feltérképezhetők azok a pontok is ahol viták vannak. Fontos eleme a folyamatnak a vita, az eltérő érdekek és értékek megjelenítése is. Ez az anyag először az internetes felületekre kerül fel és visszajelzési lehetőséget kap mindenki, hogy a közösségi tervezők jól látják-e a várost. Az összefoglaló anyagból, akár több alternatívát is figyelembevéve alakul ki a döntés-előkészítő anyag - amely nyilvános lesz, újból hozzá lehet még szólni - amely az alapja lesz a közösségi tervezést lezáró Képviselő-testületi döntésnek. Visszajelzések után születik meg a végleges anyag, amely átadásra kerül a testületnek, amely megtárgyalja majd. A településfejlesztési dokumentumok készítése során a képviselő-testület, a főépítész és a településtervezők használják majd ezt az anyagot. Valahol itt kezdődik a közösségi városfejlesztés, ami csupán egy néhány hónapos akciónak tűnhet előszőr, azonban a kezdete lehet annak, hogy a helyiek később is használják az internetes felületeket és a kialakult fórumokat. A közösségi tervezés feladata, hogy a Képviselő-tesület támaszkodva a városlakók véleményére, a közös értékekre megalapozott döntést tudjon hozni.

Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ

oldal

1.1

Tisztelt Péceleik! Szőllösi Ferenc, Pécel polgármeste

oldal

1.2

Pécel 2030 közösségi tervezés Marthi Zsuzsa, Pécel főépítésze

oldal 1.3 Tartalomjegyzék

oldal

oldal 2.1 2001 / Pécel Településfejlesztési Koncepciója

2. FEJLESZTÉSI TERVEK ÖSSZEFOGLALÓJA

oldal 2.2 16

2008 / Helyi gazdaságfejlesztési stratégia, Pécel városközpont akcióterületi tervéhez

oldal

2.3

2009 / Pécel Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2007-2013

oldal

2.4

2015 / Pécel Város Önkormányzata Gazdasági Programja 2015-2019

oldal

2.5

2015 / Helyi esélyegyenlőségi program felülvizsgálata

oldal

2.6

2017 / Rákos -patak pest-megyei szakasz / tervezés alatt

oldal

3.1. Közösségi tervezés technológiai diagram

oldal

3.2. Installáció / Alkotóhét BME Építészmérnöki Kar

oldal

4. TEMATIKUS BESZÉLGETÉSEK

oldal

4.2

Egyházi vezetők / Pécel, 2017.05.15.

oldal

4.3

Egyesületek / Pécel, 2017.05.25.

3. ELŐKÉSZÍTÉS

4.1. Intézményi vezetők / Pécel, 2017.04.27.

oldal

103 oldal

4.4

Vállalkozók / Pécel, 2017. 06. 29.

5. LAKOSSÁGI TALÁLKOZÓK 5.1-2 Nyilvános találkozók / Pécel, 2017. 05. 06. / 2017. 05. 27.

6. VISSZAJELZÉSEK

104 oldal 6.1

FaceBook / Pécel, 2017. 06. 29.

106 oldal 6.2

Péceli Hírek / 2017. 06. 14.

111 oldal

7. TERVEZŐI ÖSSZEFOGLALÓK

112 oldal 7.1

Területi javaslatok FaceBook / Pécel, 2017. 06. 29.

116 oldal

7.2

Tematikus javaslatok

119 oldal

7.3

Záróbeszámoló / Pécel, 2017. 12. 07.

120 oldal

FaceBook / Pécel, 2017. 06. 29.

8. IMPRESSZUM

[Kovรกcs Miklรณs / PESTTERV 2001]

Fejlesztési tervek összefoglalói: 2001 / Pécel Településfejlesztési Koncepciója 2008 / Helyi gazdaságfejlesztési stratégia, Pécel városközpont akcióterületi tervéhez 2009 / Pécel Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2007-2013 2015 / Pécel Város Önkormányzata Gazdasági Programja 2015-2019 2015 / Helyi esélyegyenlőségi program felülvizsgálata 2017 / Rákos -patak pest-megyei szakasz / tervezés alatt

Fejlesztési tervek összefoglalói

2001 / Pécel Településfejlesztési Koncepciója / Kivonat Tervezők: FŐBER Rt./ Szenczi Ottó, Kormos Eleonóra, Horváth Szabolcs, Dima András, Lombár István. A kivonatot készítette: BME Urbanisztika Tanszék: Alföldi György, Czirják Ráhel (2017). A teljes anyag megtalálható: http://pecel.hu/pecel_2030.html TARTALOM (kivonat) 1. PÉCEL – A FIATAL VÁROS; 2. A TELEPÜLÉS KEDVEZŐ TÉNYEZŐI; 3. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOSAN MEGFOGALMAZOTT TELEPÜLÉSI ÉS LAKOSSÁGI IGÉNYEK; 4. JÖVŐKÉPEK; 5. FEJLESZTÉSI CÉLOK 1. PÉCEL – A FIATAL VÁROS A település a főváros szomszédságában, Rákoscsaba mellett fekszik, összekapcsolva a Gödöllői-dombság vidékét a Pesti-sík Duna-mentén elnyúló területével. Belterületi része majdnem összeolvad Budapesttel, csak egy keskeny mezőgazdasági zóna választja el a külső kerülettől. Külterületének nagy része a Gödöllői Tájvédelmi Körzethez tartozik, a dombvidék országos jelentőségű védett terület, kevés infrastruktúrával ellátott kiránduló zóna. A Rákos-patak mellett haladó 3103-as főút és a nagy forgalmú villamosított Budapest-Hatvan vasútvonal jelentik az elsőrangú közlekedési kapcsolatot a fővárossal és a szomszédos településekkel. A helyi közlekedést is kiszolgáló budapesti buszjárat látja el a tömegközlekedés feladatait. Az 1996. július 1-jén várossá nyilvánított település tipikus agglomerációs település, elsősorban lakófunkciójú kertváros. Városi funkcióinak bővülését, térségbeli szerepének erősítését a területhasználat ésszerű és tervszerű fejlesztése teremtheti meg. A település számára meg kell találni azokat a fejlesztési irányokat, amelyek hosszú távon biztosítják az itt lakók számára a kedvező élettér feltételeit, továbbá a gazdaság élénkítésével megteremtik a város működésének, fenntartásának alapjait. 2. A TELEPÜLÉS KEDVEZŐ TÉNYEZŐI (a) Igényes lakóhelyi környezetet biztosító természetföldrajzi adottságok, kifejezetten kedvező, szép, értékes táji környezet (patak, tavak, dombvidék). (b) Budapest közelsége, mely állandó munkahelyi lehetőséget biztosít az itt élők számára. (c) A fővárosi tömegközlekedési hálózattal kapcsolatot biztosító buszközlekedés. (d) Korszerű,

nagy forgalmú vasútvonal. (e) Közel egységes beépítésű kertváros jelleg. (f) Településtörténetileg értékes épületegyüttesek, egyes településrészeknek egyedi sajátosságot kölcsönző polgári üdülőépületek, kúriák. (g) Kedvezőnek mondható oktatási intézmény ellátottság. (h) A belterülettel szomszédos, egybefüggő mezőgazdasági területek, melyek alkalmasak a további belterületi fejlesztésekre. (i) Védett, nagy kiterjedésű természetvédelmi területek, továbbá természetközeli vizes élőhelyek és erdők, melyek a kedvező környezeti feltételeket nyújtják. 3. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOSAN MEGFOGALMAZOTT TELEPÜLÉSI ÉS LAKOSSÁGI IGÉNYEK A településfejlesztési koncepció célja, hogy kimunkálja Pécel középtávú és távlati jövőképét, mint elérendő célt. Ennek megfelelően kell meghatározni azokat a feladatokat, melyeket: (a) egyrészt a településszerkezeti és szabályozási terv kidolgozása során kell végrehajtani a rendezés érdekében, (b) másrészt azokat az önkormányzati feladatokat kell rögzíteni, melyek egy jól működő és fejlődő település mindennapi és fejlesztési kérdéseit egyaránt megoldják. A fejlesztési koncepcióban és az arra épülő szerkezeti és szabályozási tervben megfogalmazottak csak széles körű társadalmi támogatottság esetén jutnak el a megvalósítás fázisába, ezért fontos szerep jut a tervezési szakaszban is a lakossági elvárások felvázolásának, a helyben lakók elvárásainak megfogalmazásának. A civil szervezetekkel történt előzetes egyeztetéseken az alábbi elvárások fogalmazódtak meg: (a) Az északi településrész beépítettsége miatt nehéz új intézményterületeket elhelyezni, melyekre szükség van.

(b) Lokális centrumokat, alközpontokat kell meghatározni. (c) Kerülni kell a további lakóterület fejlesztéseknél a magas beépítettséget, zsúfolt épület elhelyezést. (d) Mértéktartóan kell újabb lakóterületeket kijelölni. (e) A külterületeket is mértéktartóan fejleszteni szükséges. (f) A településen lakóknak szükségük van a szabadidő eltöltésére alkalmas létesítményekre (strandra, sport- vízisport területekre). (g) A Rákos-patak mentén zöldfolyosó fejlesztést kell végezni, gyalogutakat, kerékpáros közlekedést biztosítani, közpark funkcióval. (h) A gyalogos és kerékpáros közlekedés számára biztosítani kellene aluljárós közlekedőt a vasút alatt, mert jelenleg gondot okoz a vasút településrészeket elválasztó jellege. (i) Elégtelen a települési zöldterületek aránya és minősége. (j) Szükség van sétányokra, pihenőhelyekre. (k) Nincs közterület felügyelet. (l) Hiányzik a turizmus intézményrendszere, a kiránduló útvonalak infrastruktúrája. fejleszteni kell az idegenforgalmat a kastély és más meglévő értékek bemutatásának megszervezésével. (m) A csapadékvíz elvezetés megoldatlansága kritikus állapotokat eredményez. (n) A közműellátást javítani kell. (o) A légvezetékek, kábelek vezetésének rendjét le kell fektetni a helyi szabályozásba. (p) A településkép kialakításánál hangsúlyt kell fektetni a település szellemi örökségére, ere alapozva kell az új fejlesztéseket meghatározni. (r) A horgásztavak környékét rendezni kell. (s) A Csunya-tó környéke rendezésre, rekultivációra érdemes. (t) Az erdőket, természetközeli területeket nagyobb odafigyelés mellett kell megőrizni, a Rákos-patak szennyezését meg kell szüntetni. (u) Ki kell dolgozni a vasút melletti területek zajvédelmét. (v) Az alapfokú oktatási-nevelési intézmények korszerűsítésre, bővítésre szorulnak. (z) A munkahelyteremtés érdekében gazdasági területeket kell kialakítani. (aa) A Maglódi út forgalmát csökkenteni kell a jelenleg súlyos környezeti terhelések miatt. (ab) Ki kell alakítani a biztonságos gyalogos közlekedés műszaki feltételeit. (ac) Külön kell választani a város centrumát és a közlekedési központ funkciót. (ad) A szűk utcákon rossz hatásfokú a keresztirányú közlekedés, a Csatári-dűlő nehezen elérhető. (ae) Fejlesztésre szorul a helyi tömegközlekedés. JÖVŐKÉPEK A) A belterület nagyságát nem növeli, a város fejlesztését csak a meglévő belterületen képzeli el, népessége közel stagnáló marad. Ennek eredményeképpen a befolyt jövedelme nem növekedhet nagyobb arányban, ami visszahat és folyamatos nehézségeket okozhat a település működtetésében, a települési feladatok ellátásában. B) Új lakóterületi fejlesztésekkel nagyobb népességű alvóváros létrehozása a főváros városkörzetében.Ennek hatására tartósan emeltebb bevételekre számíthat, ugyanakkor a nagyobb arányú népesség miatt megnövekednek a települési feladatok ellátásával szemben támasztott igények is, amelyek elsősorban a települési intézményrendszer fejlesztését követelik meg. A gazdasági területfejlesztések hiánya miatt nem jön létre a forrás, ami a működési feltételeket hosszú távon finanszírozni tudja.

C) Természeti, táji és települési értékek kihasználásával idegenforgalmi fejlesztések lehetőségének megteremtése, melynek alapját a következők adhatják: [főváros közelsége, jó közúti kapcsolat, helyi értékek (kastély, kúriák, horgásztavak), kiránduló turizmus fontos kiindulópontja (tájvédelmi körzet, táji adottságok), gyógyturizmus lehetősége (feltételezett termálvíz lelőhely)] A helyi lakosság, önkormányzat önerőből és számottevő kormányzati forrásokból létrehozhatja az idegenforgalom szolgáltatási háttérintézményeit (vendéglátás, szállás, szabadidő tevékenységek), mely az itt lakóknak folyamatos munkalehetőséget biztosíthat, a település számára állandó bevételi forrást jelent. D) A közeljövőben megépülő M0-ás autópályához és a kapcsolódó úthálózat fejlesztésekhez kapcsolódó gazdasági területek kialakítása, fejlesztése. A főváros közelségét kereső, nagy közlekedési vonzatú kereskedelmi, szolgáltató, logisztikai vállalkozások számára biztosít területet. Ennek eredménye a település bekapcsolódása a gazdasági vérkeringésbe, munkalehetőségek helyben biztosítása, folyamatos adóbevétel, amely biztosítja a település fenntartását. A B) változat lakóterület bővítése reális a viszonylag nagy szabad területű, szomszédos mezőgazdasági földek miatt, de veszélye a település erejéhez mért túlzott népességnövekedés. A D) változat a B)-hez hasonlóan reálisnak tűnik, tekintve a szabad terjeszkedési területek lehetőségét és a tervezés-kivitelezés alatt álló tényleges főhálózati útfejlesztéseket. A fejlesztési területek kijelölését, a gazdasági területek használatát meghatározza a közeli lakóterületek környezeti feltételeinek biztosíthatósága.Érdemes tehát a B) és D) változat szerinti fejlesztésben gondolkodni, melyhez a C) változat lehetőségét is célszerű hozzávenni. A B) változat jelentőségét meghatározzák a kiváló lakóhelyi adottságok, a D) változat lehetőségei pedig a regionális jelentőségű úthálózat fejlesztéséből adódnak. FEJLESZTÉSI CÉLOK BELTERÜLETI BŐVÍTÉS A település belterületi bővítése elsősorban lakóterület, másodsorban gazdasági felhasználású céllal történik. A város belterületi bővítése célzottan öt fő irányban történik. 1) A Kelő városrész fejlesztése; 2) Bartos-hegyi dűlő; 3) Csatári-dűlő; 4) Újtelep; 5) Topolyos. KÜLTERÜLETI FEJLESZTÉSEK A település külterületi fejlesztése elsősorban rekreációs területek (új üdülőterület, sport intézmény), másodsorban környezetminőségi fejlesztést (majorok, mezőgazdasági intézmények, rombolt felületek) jelent. A belterületi fejlesztésekhez hasonlóan ez is célzottan öt fő irányban történik. 1) Fáy-tanya, 2) Volt katonai terület; 3) Hulladéklerakó; 4) A volt TSz Gazdaságok a szeméttelephez vezető út mellett; 5) Alsókő-tábla.

2008 / Helyi gazdaságfejlesztési stratégia, Pécel városközpont akcióterületi tervéhez / Kivonat Tervezők: PESTTERV Kft, TERRA Studió Kft / Schuchmann Péter, Laky Ildikó, Károlyi János Sifter Lívia; A kivonatot készítette: BME Urbanisztika Tanszék: Alföldi György, Czirják Ráhel (2017). A teljes anyag megtalálható: http://pecel.hu/pecel_2030.html TARTALOM (kivonat) 1. Bevezetés; 2. Helyzetelemzés; 3. Helyi gazdaságfejlesztési stratégia 1. BEVEZETÉS A helyi gazdaságfejlesztési stratégia kidolgozásának célja, hogy a városfejlesztési koncepcióval és az Integrált Városfejlesztési Stratégiával összhangban a város vezetőinek és a helyi vállalkozások képviselőinek megkérdezésével és bevonásával meghatározza Pécel gazdaságának jellemzőit, a gazdaságfejlesztés stratégiai célkitűzéseit és operatív feladatait. A TELEPÜLÉSKÖZPONT GAZDASÁGA A terület a város funkcionális központja, gazdasági szerepköre dominánsan (71%) a nem termelő ágazatokhoz kapcsolódik, azaz elsősorban kereskedelmi, szolgáltató tevékenység zajlik benne. A területen a KSH nyilvántartá-

sa szerint 2008. januárjában összesen 47 vállalkozás rendelkezett székhellyel. A nyilvántartott vállalkozások legnagyobb része, mintegy 90% a mikro- és kisvállalkozások körébe tartozik. A területen a kiskereskedelmi és szolgáltatási jellegű vállalakozások dominálnak. A vállalkozások mintegy 23%-a tartozik a kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások közé. Az kiskereskedelem szempontjából az akcióterület kiemelkedő objektuma a piac, ahol állandó és eseti jelleggel is működnek kiskereskedelmi egységek. Az akcióterület másik kimagasló vállalkozási területe a szolgáltatások területe, az összes az akcióterületen regisztrált vállalkozás 48%-a végez valamilyen szolgáltató tevékenységet.

PIACI IGÉNYEK, LEHETŐSÉGEK FELMÉRÉSE A fejlesztések támogatottsága az érintett vállalkozások körében. A stratégia megalapozására kérdőíves felmérésre került sor Pécel városközponti akcióterületén üzemelő vállalkozások körében. A felmérés keretében 50 vállalkozás fejtette ki véleményét a feltett kérdésekkel kapcsolatban. A felmérés célja az volt, hogy egyrészt felmérje a fejlesztés támogatottságát a vállalkozások körében, másrészt, hogy információt gyűjtsön a tervezett projekt ingatlanárakra, illetve a vállalkozások versenyképességére gyakorolt hatásáról, harmadrészt pedig, hogy azonosítsa azokat a potenciális kapcsolódási pontokat, melyeken keresztül a vállalkozások részt tudnak vállalni a projekt megvalósításában a közszféra és a magánszféra partnerségének jegyében. A vállalkozások ezen kívül elmondhatták véleményüket arról is, hogy milyen fejlesztési elemeket látnának szívesen a városrehabilitációs programban. A kérdőívet kitöltött vállalkozások ágazat, tevékenység szerinti megoszlása a következő: (a) kiskereskedelem 56% (28 db vállalkozás); vendéglátóipar (kávézók, éttermek, sörözők) 10 % (5 db vállalkozás); (c) egyéb szolgáltatások (reklám és dekoráció, temetkezés, esküvői ruha kölcsönzése, kozmetika és fodrászat, cipőjavítás és kulcsmásolás, irodatechnika és reklám, távközléstechnika, számítástechnika és vezetékes távközlés, számítástechnika és nyomdai szolgáltatás, ingatlanközvetítés, masszázs, szolárium és műköröm-építés, üveges): 34% (17 db vállalkozás). A megkérdezett vállalkozásoknak összességében 80%-a szerint a városrehabilitációs program növelni fogja az általuk használt ingatlan értékét. A megkérdezettek 52%-a szerint ez az érték-növekedés

legalább közepes mértékű, azaz minimum 10% lesz, ezen belül 24% azok aránya, akik szerint az általuk használt ingatlan értékének növekedése eléri a 25%-ot. 4%-ot tesz ki azok aránya, akik szerint az üzletük gépkocsival történő megközelíthetőségének romlása (Kossuth tér rekonstrukciója miatt), vagy egyéb fejlesztések következtében ingatlanuk veszít az értékéből. A tervezett fejlesztések közül legtöbben (a megkérdezettek piactéri árusok mindegyike) a piactér fejlesztésével összefüggő projektelemet jelölték meg a cégükre legkedvezőbb hatást kifejtő elemként. Megállapítható, hogy általában azt a projektelemet jelölték meg, amivel közvetlenül érinti őket, így azon vállalkozások amelyek az akcióterületen vannak, de egyik projektelem sem érinti őket közvetlenül általában nem jelöltek meg semmit. Sokuk a Ráday Kastély rekonstrukciójának következő ütemét turizmusnövelő, így kedvező elemnek ítélte meg. A helyi kereskedők összefogásáról nem beszélhetünk. Nem alakultak még ki a városban azok az érdekharmonizációs technikák, amelyek mentén a városban tevékenykedő kereskedők egységesen tudnák érdekeiket érvényesíteni közös céljaik elérésére. Sokkal inkább jellemző a kereskedők jobbára egymástól elszigetelt tevékenykedése.

A vállalkozások a városrehabilitációs program további, általuk szükségesnek vélt elemei között az alábbiakat említették [1. Közúti közlekedés fejlesztése (helyi buszjárat újbóli üzemeltetése); 2. A városközpont köztisztasági helyzetének javítása: szemetesek és padok kihelyezése, köztisztaság javítása; 3. Nyilvános WC-k építése (piactér esetén annak működtetése); 4. Rákos utcán, ill. a Piactéren a csapadékelvezetés megoldása, ugyanitt kultúrált, nívósabb fedett árusítótér kialakítása; 5. Szelektív hulladékgyűjtés megoldása; 6. Közbiztonság javítása, közvilágítás fejlesztése; 7. Parkosítás, zöldterületek arányának növelése, fák telepítése a levegő minőségének javítására, sétány kiépítése a Rákos-patak mentén; 8. Játszóterek kiépítése; Parkolási problémák megoldása, parkolóhelyek további kialakítása (pl: a Penny és a mellette lévő parkoló összenyitása); 9. Járdák, járdaszegélyek hiányosságainak pótlása; 10. Kerékpárutak építése; 11. Víz- és csatornahálózat fejlesztése; 12. Színvonalas kulturális-központ és sportcentrum létrehozása a városban; 13. Idegenforgalmi beruházások (pl. programkínálat növelése). A helyi gazdaság jelen állapota valamint fejlesztésének megalapozása szempontjából lényeges a helyi szinten az egyes szférák közötti

együttműködések vizsgálata. Ezen a téren vannak ugyan pozitív jelek, hagyományosan kialakult kapcsolatok, azonban összképét tekintve az egyes szférák együttműködésében rejlő lehetőségek kihasználása messze elmarad a kívánatostól. Pozitív ugyanakkor e téren a városban nagy múltra visszatekintő Ipartestület működése. A VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJÁNAK ÁTTEKINTÉSE Pécel Város Önkormányzata a 2007-2010-es időszakra szóló gazdasági programmal rendelkezik. A gazdasági program szükségesnek tartja egyrészt a benne rögzített célkitűzések, programok illetve intézkedések egymásra épülő megvalósítását, másrészt a szükséges anyagi források, eszközök megteremtését. A pénzügyi háttér biztosításához nem elegendő mértékűek az állami támogatások, ezért a program rögzíti a pályázati lehetőségek felkutatásának, valamint az Önkormányzat sajátosságainak kihasználása alapján feltáruló új lehetőségek kihasználásának, illetve a meglévő anyagi források hatékonyabb mértékű kihasználásának szükségességét. A város gazdasági programja az alábbi különböző szintű fejlesztési, szolgáltatási, illetve egyéb programokat nevesíti: (a) Városgazdálkodás irányítása, (b) Települési humánpolitika (egészségügy), közösségi élet, kultúra fejlesztése, (c) Környezetvédelem, (d) Közterületek, közlekedés fejlesztése, (e) Belvíz- és csapadékvíz elvezetés, szennyvízelvezetés, közművek, (f) Oktatás-nevelés infrastrukturális fejlesztése. A programok megvalósulása az azokhoz rendelt intézkedések útján történik. A programokhoz rendelt intézkedések száma összességében 89. Az Önkormányzat célja, hogy a gazdasági programjában meghatározott célkitűzéseket lehetőség szerint hitelfelvétel nélkül, minél több pályázati forrás bevonásával valósítsa meg. HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI STRATÉGIA A város gazdaságfejlesztési stratégiájának célja az M0 keleti szektorának átadásával megnyílt új lehetőségek maximális kihasználása, a növekvő terület- és gazdaságfejlesztési potenciál kihasználásával Pécel gazdaságának bővítése, dinamizálása, a vállalkozások működési és fejlesztési feltételeinek javítása, új vállalkozások letelepedésének elősegítése, új munkahelyek teremtése, mindezzel a város fejlesztésére felhasználható helyi bevételeinek növelése.

AZ AKCIÓTERÜLETI FEJLESZTÉS HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉSRE IRÁNYULÓ MULTIPLIKÁTOR HATÁSA Az akcióterületi terv több projektet határoz meg, közülük a pályázat részét 5 projekt képezi. Az akcióterületi fejlesztés multiplikátor hatása a gazdaságfejlesztés vonatkozásában e projektek megvalósulását követően lesz érzékelhető. Amennyiben az előkészítés fázisában lévő, és a pályázati források felhasználásával a 2013-ig terjedő időszakban megvalósuló projektek sikeresek lesznek, általuk teremtődnek meg azok a keretfeltételek, amelyek a gazdaságfejlesztési célok elérését, azok sikerét is lehetővé teszik. Az akcióterületen tervezett beavatkozások alapvetően közcélokat szolgálnak, a városközpont arculati fejlesztését, a közterületek rendezését, és mennyiségi, minőségi fejlesztését, továbbá a műemlék helyreállítást. E beruházásigényes projektek megvalósulása minőségileg megújult és élettel telt városközpontot eredményez, amely az új vállalkozások számára is vonzó. A karakteres, kedvelt városközpont kialakulásának legfőbb hatása a helyi gazdaságra a területen megtelepedő új vállalkozások számának gyarapodásában, ezáltal a kereskedelmi, szolgáltató funkciók számottevő bővülésében nyilvánul meg. A vonzó és rendezett közterületek,

parkolási

ne-

hézségek felszámolása a helyi gazdaság szereplői számára vonzóvá teszik a belvárost, így a szolgáltatások termékpalettája bővül. A helyi gazdaság erősödése számának

munkahelyek növekedésében

is megnyilvánul, javul a helyi foglalkoztatás. Az új vállalkozások beindítása mellett az

akcióterületi

fejlesztések

a már jelenlévő vállalkozások életképességét, ezáltal jövedelemtermelő képességét is javítják.

2009 / Pécel Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2007-2013 kivonat Tervezők: PESTTERV Kft, TERRA Studió Kft / Schuchmann Péter, Laky Ildikó, Dr. Földi Zsuzsa, Fürstand Attila PhD, Károlyi János, Lombár István, Sifter Lívia, Varga Eszter. A kivonatot készítette: BME Urbanisztika Tanszék: Alföldi György, Czirják Ráhel (2017). A teljes anyag megtalálható: http://pecel.hu/pecel_2030.html TARTALOM (kivonat) 1. BEVEZETÉS; 2. PÉCEL VÁROSI LÉPTÉKŰ HELYZETÉRTÉKELÉSE ; 2.1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN; 2.2 A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ HELYZETÉRTÉKELÉS; 2.3. VÁROSI SZINTŰ SWOT ANALÍZIS;

3. PÉCEL VÁROS VÁROSRÉSZ SZINTŰ ÉRTÉKELÉSE; 3.1. VÁROSRÉSZEK LE-

HATÁROLÁSA; 3.2. ÁTFOGÓ-ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS; 3.3. A VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE;

4. A VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSÁNAK TÉRSÉGI (RÉGIÓS ÉS AGGLOMERÁCIÓS) KERETEI; 5. STRATÉGIA; 5.1. PÉCEL JÖVŐKÉPE (15-20 ÉV MÚLVA); 5.2. A JÖVŐBENI FEJLESZTÉSI IRÁNYOK MEGHATÁROZÁSA; 5.3. A STRATÉGIA KOHERENCIÁJA, KONZISZTENCIÁJA; 5.4. AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE; 5.5. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA;

MELLÉKLETEK

1. BEVEZETÉS Pécel város Önkormányzata 2008. januárjában döntött a város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) elkészítésének szükségességéről. Az integrált stratégia kidolgozásának és elfogadásának célja a 2002-ben jóváhagyott településfejlesztési koncepció célkitűzései figyelembevételével a város és azon belül a városrészek középtávú - 2013-ig szóló - fejlesztési irányainak meghatározása a helyi társadalom és gazdaság képviselőinek bevonásával. Az Intergrált Városfejlesztési Stratégia, majd az Akcióterületi Terv több fázisban került kidolgozásra és egyeztetésre. A tervezési és egyeztetési munkát az Önkormányzat részéről ad-hoc Bizottság irányította és koordinálta. Ez tette lehetővé, hogy Pécel városfejlesztésének középtávú célkitűzései és az ezeket szolgáló beavatkozások teljes körűen kidolgozásra kerülhettek. A Képviselőtestület az IVS és az AT előzetes elfogadásakor döntött arról is, hogy az akcióterületi terv mely elemei képezzék a KMOP pályázat részét. A testület megállapította, hogy a pályázatba is beemelt fejlesztések megvalósíthatók a város érvényes településszerkezeti- és szabályozási tervének keretei között. Az akcióterületi tervben hosszabb távra tervezett további beavatkozások tervezési előkészítése érdekében a Képviselőtestület támogatta a településrendezési eszközök részleges módosítását.

2. PÉCEL VÁROSI LÉPTÉKŰ HELYZETÉRTÉKELÉSE 2.1 A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN 2.1.1 A város helye a településhálózatban Pécel a Budapesti Agglomeráció része, azon belül is a főváros közvetlen szomszédságában, a „belső elővárosi gyűrű” keleti oldalán elhelyezkedő jelentős történelmi múlttal, tradíciókkal rendelkező, az utóbbi évtizedekben pedig erőteljesen agglomerálódó és urbanizálódó település. A város az agglomerációs övezet keleti térségében helyezkedik el közvetlen szomszédságban Budapesttel, a Gödöllői kistérség második legnépesebb városa. A Gödöllői kistérség az ország legfejlettebb kistérségei közé tartozik. Pécel szervesen kapcsolódik a fővároshoz mind gazdasági-foglalkoztatási, közlekedési, intézményi-ellátási és szolgáltatási szempontból. A kapcsolatrendszer kölcsönös, a főváros térségének aktuális helyzete, fejlődése közvetlenül kihat Pécel gazdaságára, társadalmára is.

Az Országos Településhálózat Fejlesztési Koncepció az ország településeit hat kategóriába sorolja funkciógazdagság, térségi szerepkörök figyelembe vételével. Pécel ebben a településhálózati rendszerben funkcionális központi szerepet betöltő településként került rögzítésre. Pécel térségi jelentősége a M0 körgyűrű keleti szakaszának megépülésével az elkövetkező években várhatóan még erőteljesebben felértékelődik. A város közvetlen határában kiépülő két új autópálya csomópont - a korábbi relatív közlekedési árnyékhelyzetből kiemeli és - az országos és a nemzetközi vérkeringésbe is bekapcsolja a várost. Jelentősen javul és többirányúvá válik ezzel Pécel elérhetősége, ami erőteljesen növeli fejlesztési potenciálját, felértékeli a fejlesztésre kijelölhető területeit. Ez a változás felhelyezi Pécel fejlesztési területeit a nemzetközi befektetői célterületek térképére is.

Pécel térségi szerepkörei, feladatai és városhierarchiában elfoglalt helye, a vonzáskörzet bemutatása Pécel a Gödöllői kistérséghez tartozik. A város a Kistérség Fejlesztési Stratégiájában, ugyanakkor Gödöllőhöz képest alárendelt, csupán kiegészítő szerepkörhöz jut, annak ellenére, hogy a kistérség második legnépesebb települése. Pécel a kistérségen belül jelenleg árnyékhelyzetben van, mivel a főváros és Gödöllő közötti térben csak kevesebb funkció ellátását tudja biztosítani. Ezek többsége is saját lakosságát kiszolgáló alapfokú ellátás. Pécel városi rangja és kistérségen belüli jelentősebb népességszáma ellenére is lényegesen kevesebb térségi kihatású intézményt szolgáltatást mondhat magáénak. Középfokú ellátást csak részben biztosít, felsőfokú funkciókkal pedig egyáltalán nem rendelkezik. Pécel középfokú funkciók tekintetében Budapest, Gödöllő és Kistarcsa irányába vonzódik.

Felsőfokú ellátás terén e három település szintén Pécel legfőbb ellátó központja. Pécel több területen rendelkezik térségi szerepkörökkel, jellemzően gazdasági, kulturális, oktatási, egyházi területen. A város ipari parkjába települt gazdasági társaságok munkaerővonzása túlnyúlik Pécel határain. Pécel mikrotérségi foglalkoztató központi szerepet tölt be, amely az M0 csomópont térségében tervezett gazdasági területek tényleges igénybevételével tovább növekszik majd. Térségi kisugárzása megmutatkozik a kereskedelem és bizonyos szolgáltatások terén is. A városban található Ráday-kastély és műemléki környezete Pécel kulturális központi szerepkörét erősíti. Középiskolai oktatás vonatkozásában szintén több környező településre is kiterjedő központi szerepet tölt be. Gimnáziuma, illetve mezőgazdasági szakiskolája tanulási lehetőséget nyújt a nem helyben élő diákok számára is. A Pécelen működő zeneiskola is térségi vonzerőt képvisel az alapfokú művészetoktatás területén. Sajátos térségi szerepkört biztosít a város számára hagyományos vallási központi szerepköre, egyházi élete. A városban több keresztény gyülekezet működik, Pécel színtere rendszeres keresztény találkozóknak, egyházi rendezvényeknek, és aktív szerepet vállal vallási témájú iskolai táborok lebonyolításában is. Pécel vonzáskörzetébe fenti térségi szerepkörök kapcsán Isaszeg, Nagytarcsa, Maglód, és a főváros XVII. kerülete sorolható. Összefoglalva, Pécel a városhierarchiában a kisvárosok kategóriájába tartozik azon belül is a funkciószegény kisvárosok közé. Pécel Budapest agglomerációs gyűrűjének 26 város között lakosságszámát tekintve a kilencedik legnagyobb, 1999-hez viszonyított népességnövekedésének aránya (133%), ami az agglomerációs városokéhoz képest (130%) átlagosnak mondható. Pécel esetében térségi szerepkörről valójában középfokú funkciói kapcsán lehet beszélni. A város e tekintetben a középfokú oktatás és szociális ellátás terén lát el jelentősebb térségi és esetenként annak határán túlnyúló feladatokat. Agglomerációs sajátosság, hogy hagyományos értelemben vett vonzáskörzettel nem rendelkezik. A városban működő munkahelyek elsősorban a városon belülről, néhány esetben Budapest XVII. kerületéből vagy a közvetlen környező településekről vonzanak munkaerőt. 5. STRATÉGIA 5.1 PÉCEL JÖVŐKÉPE (15-20 ÉV MÚLVA) A mind népességszáma, mind gazdasági ereje, mind intézményei tekintetében erősödő város kisugárzása növekszik, a Gödöllői kistérségen belüli szerepvállalása hangsúlyossá válik, mikrotérségi funkciókat lát el a szomszédos települések vonatkozásában. Pécel lakónépessége növekszik, eléri a 17 ezer főt. A népesség az időszak első felében dinamikusan nő, majd ezt felváltja egy mérséklődő, visszafogott növekedés. A népesség demográfiai jellemzői kedvező irányban változnak, a városba túlnyomórészt újonnan beköltöző fiatal családoknak köszönhetően nő az aktív korúak, illetve a gyerekek részaránya (2-2%-al). Miközben az ország egésze (azon belül Budapest) lakossága átlagos életkora, illetve az idős korúak aránya növekszik, Pécel korstruktúrája kedvezően alakul.

A helyben elérhető szolgáltatások köre bővül, és színvonala javul. A növekvő népesség megfelelő ellátása igényelte új intézményi kapacitások kiépülnek az oktatás-nevelés, egészségügy és a szociális ellátás terén. Ennek keretében 50 új bölcsődei, 100 új óvodai férőhely, 10 új tanterem és 1 új háziorvosi körzet létesül. Az alapfokú szolgáltatások minősége javul, ezzel a helyben nyújtott szolgáltatások versenyképessé válnak a közeli budapesti kerületek minőségi szolgáltatásaival. A város a lakónépesség mennyiségi növekedése mellett egyre inkább képessé válik erőforrásokat állítani a Pécelen elérhető életminőség javítása szolgálatába. A város a területfejlesztőkkel kötendő településfejlesztési megállapodásokkal, településrendezési szerződésekkel biztosítja, hogy az egyes fejlesztések következtében megnövekvő népesség ellátási kötelezettségéből adódó többletköltségek fedezete - a fejlesztők által nyújtott anyagi-, vagy területi hozzájárulások révén - biztosított legyen. A növekvő és stabilizálódó helyi gazdaságból származó bevételek kézzel fogható eredményeket hoznak a város élhetőségét javító önkormányzati fejlesztések terén. A városban szabadtéri és fedett közösségi területek kerülnek kialakításra, városi zöldfelületek létesülnek, Pécel kellemes, szerethető kertváros lesz. A ma erősen jellemző alvóváros jelleg oldódik, Pécel élhető és élettel telt kisvárosi lakókörnyezetet biztosít polgárainak. Az itt élők, és az újonnan ideköltözők kötődése erősödik városukhoz, identitástudatuk szerint is „Pécelivé” válnak. A városban a helyi társadalom erősödő önszerveződéseinek köszönhetően aktív, Pécelért tenni akaró és tudó lakóközösségek formálódnak. A város eredményesen hasznosítja az M0 autópálya megépülése és a város térségében létesülő két csomópont átadása révén keletkező új fejlesztési potenciált. A rendezési tervében már ma is kijelölt gazdasági területeken a magas hozzáadott értéket és magas technológiai színvonalat képviselő környezetbarát tevékenységek települnek le. A munkaigényes iparágak mellett a K+F tevékenységek is megjelennek. A városban létesülő új munkahelyek javítják a helyben foglalkoztatás arányát. A város bevételei - a helyi gazdaság erősödése, illetve az itt élő népesség helyben maradó jövedelemadója növekedésének köszönhetően - dinamikusan növekednek, ennek köszönhetően az önkormányzat több korábban forráshiány miatt elmaradt fejlesztést indít el (intézménybővítés és rekonstrukció, közterületek kialakítása, városi zöldfelületek, játszóterek létesítése). Nő az Önkormányzat és a magánszféra együttműködésének eredményeként megvalósuló fejlesztések száma. A város területeinek, ingatlanjainak (M0 fejlesztésnek és a közösségi fejlesztéseknek köszönhető) felértékelődése újabb magánberuházásokat generál. Az M0 keleti szektorának átadása után a Pécelt terhelő tranzitforgalom a korábbihoz képest 20%-al mérséklődik, illetve a város peremére szorul ki, amit a településszerkezeti tervben kijelölt, az iparterületen tervezett elkerülő út megépülése is elősegít. Az új közlekedésfejlesztési beruházások eredményeképp a városközpont tehermentesítése megoldódik, ezáltal igazán alkalmassá válik, eredeti funkciója betöltésére, azaz működő közösségi térré válik. Pécel turisztikai potenciálját kihasználó várossá válik, amely a Főváros agglomerációs övezetében jelentkező rekreációs igények kielégítésében tölt be szerepet termálfürdőjével, és a Gödöllői-dombságba induló kerékpáros, gyalogos és lovas túrák bázisaként.

5.2.1. A 15-20 éves átfogó cél Pécel váljon stabil gazdasággal rendelkező, lakóinak kellemes lakó és egészséges életkörülményeket nyújtó, segítő helyi társadalmi környezetet biztosító befogadó kertvárossá a főváros határában. 5.2.2. A 7-8 évre szóló tematikus célok 1. A helyi gazdaság dinamikus fejlesztése: a városfejlesztés és fenntartás anyagi forrásainak növelése, illetve a munkahelyek számának, illetve a helyben foglalkoztatottak arányának erőteljes növelése érdekében A tematikus cél az M0 autópálya keleti szektorának megépülése teremtette új gazdasági és térkapcsolatokban rejlő potenciálok és lehetőségek kihasználását foglalja magában az autópálya csomópontokhoz közeli területek fejlesztésével, az ingatlanfejlesztés szereplőivel szorosan együttműködve. Ez magába foglalja egyrészt a területek előkészítését versenyképes kereskedelmi, és környezetbarát gazdasági funkciók befogadására, másrészt területek előkészítését rekreációs funkciók – fürdő és szabadidőközpont - befogadására. Cél továbbá, hogy a gazdaságfejlesztés során előnyben részesüljenek a magas hozzáadott értéket és magas technológiai színvonalat képviselő környezetbarát tevékenységek, valamint az aktív korú helyi lakosság képzettségét, munkavállaló képességét figyelembevevő ágazatok és vállalkozások támogatása. Cégközpontok, irodai funkciók letelepedése ugyancsak célnak tekintendő. 2. Az egészséges, komfortos kertvárosi lakókörnyezet és életminőség feltételeinek biztosítása: a speciálisan fővárostérségi, többségében ingázó életmódot folytató (a lakóhelye iránti elvárások vonatkozásában egyre igényesebb) ma itt élő és az ide költöző családok színvonalas ellátása, otthonos települési környezetének biztosítása, illetve a városi közösség erősítése érdekében A cél magában foglalja az új kertvárosi lakóterületek beépülésével, betelepülésével párhuzamosan a minőségi lakóterületeknek megfelelő színvonalon kialakított közterületek és szolgáltató létesítmények biztosítását, illetve a városközpont fejlesztését és rehabilitációját a kastély felújítási programmal, a közterületek, közösségi területek növelésével és megújításával összehangolva. Cél új zöldterületek és játszóterek és közterületek kialakítása a városközpontban, illetve az újonnan fejlesztett lakóterületeken egyaránt. A városi oktatási, egészségügyi és szociális ellátó intézményhálózatának bővítése és fejlesztése a növekvő népesség mennyiségi és minőségi igényeinek kielégítésére ugyancsak a tematikus cél részét képezi, ennek keretében a vasúton túli területen városrészközpont, illetve az újonnan fejlesztett lakóterületekhez kapcsolódó további alközpontok kialakítása - a betelepedéssel párhuzamosan - a hiányzó funkciók biztosítása érdekében. A környezetminőség megóvása, illetve fejlesztése, a környezetileg zavaró elemek csökkentése, az egészséges kertvárosi környezetminőség, a rendezett lakókörnyezet biztosítása együttműködve a betelepülő lakossággal, illetve az új ingatlantulajdonosokkal a tematikus cél részét

képezi. A város közlekedési kapcsolatainak és feltételeinek javítása lényeges eleme a tematikus célnak, amit a növekvő népesség, illetve a beépített területek kiterjedése indokol. Ezen belül az elővárosi közlekedés feltételeinek javítása; a hiányzó (településközi) közlekedési kapcsolatok kiépítése a főváros, Nagytarcsa és Isaszeg irányába; az iparterületi elkerülő út kiépítése a város közlekedési terhelésének csökkentése érdekében; a vasútvonallal elvágott városrész közlekedési kapcsolatainak javítása; az új lakóterületek megközelítésének biztosítása az M0 31-es úti csomópontja felől (Levendulás II - Termálterület - Maglódi út érintésével). Cél továbbá a parkoló kapacitások, illetve a P+R rendszer bővítése; a helyi tömegközlekedés továbbfejlesztése; a még burkolatlan utak burkolása; a közlekedésbiztonság javítása, forgalomcsillapítás és lassítás; valamint a gyalogos és kerékpáros közlekedés fejlesztése. 3. A város (fővároskörnyék vonatkozásában kiemelkedő értékű és speciális) táji-, természeti potenciáljának fenntartható fejlesztése és kihasználása: a turizmus, szabadidőgazdaság fejlesztése táji-, környezeti feltételeinek biztosítása érdekében A tematikus célnak részét képezi a városkörnyéki táj fenntartható fejlesztése kapcsolódva a Budapesti agglomeráció ZÖLDÖVEZET és a gödöllői kistérség öko-térség programjaihoz, a Rákos patak revitalizációja, idesorolva a patak menti - településszerkezeti tervben beépítésre nem szánt - területek zöldfelületi hasznosítását is, a vasútállomástól keletre induló turisztikai fejlesztési tengely megteremtésével az érintett területek fejlesztése, valamint a kerékpáros turizmus fejlesztése. A cél kiterjed továbbá a várostérségi jelentőségű, nagy kiterjedésű beépítetlen, változatos domborzati és táji adottságú területek - tájvédelem érdekeit és az érintett területek agroökonómiai alkalmasságát figyelembe vevő- turisztikai, idegenforgalmi fejlesztésére, összehangolva az isaszegi és sülysápi területek fejlesztésével. 4. A város befogadó, (az itt lakókat és a beköltözőket egyaránt integráló) értékeket hordozó és közvetítő közösségeinek fejlesztése, erősítése és a helyi közösségi kultúra támogatása: a helyi identitás erősítése, a sokszínűség értékeinek megőrzése érdekében A tematikus cél arra irányul, hogy a város a dinamikusan növekvő népessége ellenére is képes maradjon egyfajta közösséggé formálni lakóit, az itt élők és a városba újonnan költözők számára egyaránt értékekkel telt és vállalható lakóközösséget alkosson. Lényeges részcélként adódik a városban a közösség összekovácsolására alkalmas kulturális helyszínek gondozása és fejlesztése, illetve közösségi rendezvények szervezése, amelyek hozzásegítenek a „Péceli” identitástudat megjelenéséhez és erősödéséhez. 5.2.3 Városrészi célok A városrészi célok meghatározása referenciapontot jelent az akcióterületi integrált fejlesztéshez.

1. városrész - Városközpont: A Városközpont legyen Pécel intézményi, szolgáltatási és szervező központja, karakteres arculattal bíró legfontosabb közösségi tere Cél, hogy a Városközpont építészeti megoldásaiban, városképi megjelenésében karakteres, vonzó, élettel telt közösségi térré váljon, amely intézményi funkciókat és köz- és szabadidős szolgáltatásokat egyaránt összpontosít területén. 2. városrész - Ipari Park térsége az M0 mentén: A városrész váljon Pécel gazdaságának húzóterületévé A városrész célja, hogy Pécel legnagyobb összefüggő (meglévő és tervezett) gazdasági területén dinamikus fejlődés bontakozzon ki a fejlesztési területek tényleges igénybevételével, amely hozzájárul az egész település hosszú távú gazdasági, gazdálkodási stabilitásának megteremtéséhez. 3. városrész - Vasúton túli terület: Az integráltság erősítése A városrész célja, hogy a vasútvonal elválasztó szerepét mérsékelve képes legyen az ott élők és az oda költözők jelenlegi elzártságát oldani, integrációja erősítésével a Vasúton túli terület váljon a város szerves együttműködő részévé. 4. városrész: A rekreáció és a termálturizmus városi és térségi jelentőségű színterévé válás Cél a városrészben a rekreáció és az idegenforgalom erősítése, amely cél elérése érdekében az itt élők igényeit kiszolgáló, de térségi kisugárzással is rendelkező termálfürdő és a hozzá kapcsolódó területek fejlesztésének megkezdése. 5. városrész - Új kertvárosi lakóterületek a Csatári-dűlőtérségében: Minőségi kertvárosi lakókörnyezet megteremtése, alközpontfejlesztés Az integrált fejlesztés célja ebben városrészben (illetve a városrészhez tartozó fejlesztési célterületeken) az, hogy a terület magas színvonalon kiépülő, lakói számára minőségi életkörülményeket nyújtó a város szerkezetébe szervesen integrálódó városrésszé váljon, ahol a jó adottságú táji környezetben kialakuló kertváros nyújtotta élettér kényelme kiegészül a helyben elérhető alapszintű szolgáltatásokkal. 5.3.2 Célrendszer koherenciája A városrészek fejlesztési céljai egymással összhangban vannak, a kitűzött célok egymással nem állnak ellentétben. A városrészi célok elősegítik az egyes városrészek közötti funkciómegosztást a városrész településszerkezeti, táji

környezeti, illetőleg infrastrukturális adottságainak figyelembe vételével. A városrészek fejlesztési céljai közvetlenül vagy áttételesen, de kapcsolódnak Pécel négy tematikus célkitűzéséhez, azok elérését az egyes városrészek területén előmozdítják. A városrészenként megjelölt karakteres fejlesztési célok - amelyek az adott városrész legfőbb funkcióját és a városi szintű feladatmegosztásban betöltött szerepét jelölik meg - mellett az élhetőség, az életminőség javítása cél minden egyes városrészben. Az egyes városrészek funkciók szerinti specializálódását a célrendszer elősegíti, ugyanakkor az alapellátás biztosítása, és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés nem szenved hátrányt egyetlen városrészben sem. A helyben igénybe vehető szolgáltatások, és a bővítendő alközponti funkciók a város egésze egyensúlyának megteremtését, és egyúttal a városközpont tehermentesítését és igazi központi térré válását segítik elő. 5.4. AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE 5.4.1 A város akcióterületei 2007-2013 5.4.1.1 Akcióterület 1. - Városközpont rehabilitáció és fejlesztés A város ezen akcióterületére előzetes akcióterületi tervet készíttet, amely a beadandó KMOP pályázat kötelező tartalmi részét képezi. A pályázat az akcióterületen tervezett fejlesztési beavatkozások első - de egyben a legfontosabb - ütemét tartalmazza, amelynek megvalósítása lökést ad a város egésze fejlesztésének, egyben pozitív hatásával elősegíti a következő ütemek megvalósíthatóságát. Helyszín: Pécel egyes számú akcióterülete a város igazgatási és funkcionális centrumterületét foglalja magában. Itt találhatók a közigazgatási funkciók, az alap- és középfokú oktatási funkció, továbbá pénzügyi, kereskedelmi, vendéglátó szolgáltatások. Fejlesztési cél: Az akcióterület fejlesztése egyidejűleg több célt szolgál. Általános cél, hogy a városközpont mind az itt helyt kapó intézményei, mind a szolgáltatások, mind pedig a közösségi funkciók tekintetében váljon Pécel dinamikus, élhető és vonzó centrumává. Cél a városközpont funkcióinak gazdagítása kereskedelem és szolgáltatásfejlesztés, intézményfejlesztés, közlekedésfejlesztés, zöldfelületfejlesztés, összességében a terület átfogó fejlesztése és rehabilitációja a kastély felújítási programmal, a közterületek, közösségi területek növelésével és megújításával összehangolva, az ott élők, illetve a város egész lakossága életminőségének javítása, városhoz kötődésének erősítése érdekében. 5.4.1.2 Akcióterület 2. - Gazdasági területek fejlesztése (a magánszféra és az Önkormányzat együttműködésében - ütemezetten - az MO autópálya csomópontjai és a

város közötti területen a városfejlesztés gazdasági alapjai erősítése, illetve a helyben foglalkoztatás növelése érdekében) Helyszín: Pécel kettes számú akcióterülete a város gazdasági területeit foglalja magában. A már működő Ipari Parktól délre eső, az M0 autópályához kapcsolódó területre terjed ki. A már kialakult gazdasági funkció mellett a településszerkezeti tervben gazdasági célra kijelölt területeket foglalja magában. Fejlesztési cél: Az akcióterület fejlesztésének célja a város gazdaságának megerősítése, dinamizálása, szorosan kapcsolódva a város 1. számú tematikus céljához. Cél az M0 autópálya és a Pécel határában létesülő csomópont által létrejövő gazdaságfejlesztési potenciál kihasználása. Az M0 által helyzetbe hozott és gazdasági szempontból felértékelt fejlesztési területek előkészítése és vállalkozások, telephelyek, cégközpontok fogadására alkalmassá tétele. 5.4.1.3 Akcióterület 3. - Alközpontfejlesztés a vasúttól É-ra fekvő területen (a korábban kialakult, de a várostól fizikailag elkülönülő lakóterületeken és a közelmúltban beépült új lakóterületeken élő népesség alapfokú ellátásának fejlesztése, közösségi funkciók és területek bővítése, rehabilitációja érdekében) Helyszín: Az akcióterület a vasútvonaltól északra eső városrészben, annak a Petőfi Sándor és a Kossuth Lajos utcák által határolt részén, továbbá a vasútállomás közelében. Fejlesztési cél: Az akcióterület fejlesztési célja - kapcsolódva a 2. számú tematikus célhoz - a vasúton túli városrész településtesttől fizikailag elválasztott pozíció-

jából fakadó hátrányos helyzetének oldása. Ennek része a már korábban kialakult, illetve az északi városrészben a közelmúltban és jelenleg is folyamatosan beépítésre kerülő lakóterületeken élők ellátásának javítása. Cél az alapfokú funkciók mellett bizonyos közösségi funkciók, elsősorban városrészi zöldfelületek, találkozóhelyek, játszótér létesítése. Cél továbbá a városrész közlekedési helyzetének javítása a városon belüli, és új településközi kapcsolatok létesítésével. 5.4.1.4 Akcióterület 4. - Kertvárosi lakóterületek bővítése és fejlesztése (a magánszféra és az Önkormányzat együttműködésével, a területfejlesztőkkel korábban kötött megállapodásokban rögzített paraméterek és feltételek figyelembevételével öt területen). Helyszín: Az akcióterület 5 részterületet foglal magában. A tervezett fejlesztések ezeken a helyszíneken valósulnak meg: Dán terület, Levendulás II., Maglódi út menti terület, Termál terület, Várhegy alatti terület. Fejlesztési cél: Az akcióterület fejlesztési célja teljes összhangban van a városfejlesztés 2. számú tematikus céljával, az akcióterületi cél ezt a tematikus célt szolgálja. Cél az akcióterület által érintett részterületeken minőségi kialakítású új lakókörnyezet megteremtése a város több pontján az agglomerációs övezete frekventált településén folyamatosan jelentkező igények kielégítésére. Az akcióterületen cél olyan kertvárosi típusú lakóterület fejlesztés megvalósítása, ahol a lakófunkció kiegészül a szükséges alapfokú ellátási, és egyéb szolgáltatási funkciók megteremtésével is. 5.4.1.5 Akcióterület 5. – Termálfürdő és környezetének fejlesztése (a magánszféra és az Önkormányzat együttműködésében a rekreációs funkciók biztosítása, a város térségi szerepkörének bővítése érdekében) Helyszín: Az akcióterület a város déli részén, a Maglódi úttól keletre eső területen helyezkedik el, a 036/3-, és 036/4 hrsz-ú, 17,233 ha kiterjedésű ingatlanokon. A terület központi részén tervezett a termálfürdő, annak környezetében pedig új lakópark, továbbá kereskedelmi, szolgáltató funkció kap helyet. Fejlesztési cél: Az akcióterület fejlesztési célja egyaránt kötődik a 2. és 3. tematikus városfejlesztési célhoz. Az akcióterületen cél olyan színvonalon és olyan kapacitással kialakított - hiánypótló – termálfürdő megvalósítása, amely alkalmas Pécel lakossága részéről és a város tágabb környezetében jelentkező, termálvízhez és fürdőzéshez kapcsolható rekreációs igények kielégítésére. Fejlesztési cél ezen túlmenően a város 2. számú tematikus céljához kapcsolódva minőségi lakókörnyezetet nyújtó kertvárosi (illetve kisvárosi) jellegű új lakóterületek kialakítása. (1000 lakás, amely mintegy 3500 fő népességnövekedést eredményezhet) A 2. számú városi célhoz köthető az akcióterületre vonatkozó fejlesztési cél, mely szerint kereskedelmi- ill. szolgáltató egységek létesítése is elő van irányozva.

5.4.1.6 Akcióterület 6. - Turisztikai tengely kialakítása (a vasútállomás, annak térségében tervezendő P+R parkolók, a Rákos-patak mente revitalizációja, környezetének erdősítése, fásítása, kerékpárút és turisztikai utak kialakítása kapcsolódva a város keleti külterületeinek turisztikai kínálatához, kihasználva annak potenciáljait) Helyszín: Az akcióterület a Rákos-patak városi szakaszát kísérő területsávot fedi le a Vasútállomás és a közigazgatási terület isaszegi határa közötti szakaszon. Magába foglalja a Vasútállomást és annak szűkebb környezetét a jelenlegi parkolás céljára használt területekkel, a belterület patak menti részének jelenleg alulhasznosított területeit és a város keleti külterületének erdős, ligetes jó táji adottságokkal rendelkező részét. Fejlesztési cél: Az akcióterületen tervezett fejlesztések célja direkt módon kapcsolódik a város 3. számú tematikus céljához. Cél az akcióterület által érintett területen a város kiváló természeti, táji adottságaiban rejlő turisztikai potenciáljának megragadásával a szelíd turizmus feltételeinek megteremtése, Pécel turisztikai célponttá tétele.

[Kovács Miklós / PESTTERV 2001]

2015 / Pécel Város Önkormányzata Gazdasági Programja 2015-2019 / kivonat A kivonatot készítette: BME Urbanisztika Tanszék: Alföldi György, Czirják Ráhel (2017). A teljes anyag megtalálható: http://pecel.hu/pecel_2030.html TARTALOM (kivonat) 1. Bevezető; 2. Pécel településnév eredete és a város történelme; 3. Helyzetelemzés; 4. Fejlesztési koncepció; 5. Stratégiai fejlesztési célok; 6. A program megvalósításának ütemezése FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Városunk 4 éves gazdasági programja célkitűzéseinek összhangban kell állnia a magasabb és helyi szinten megfogalmazott célokkal, valamint a fejlesztési lehetőségekkel. A hazai fejlesztéspolitika legmagasabb szintű dokumentuma a Széchenyi Terv, amelynek része a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (a továbbiakban: VEKOP), amely a 2014-2020-as EU-s költségvetési ciklus időszakára vonatkozik. A gazdasági program összeállítása során ebben, valamint a város középtávú integrált városfejlesztési stratégiájában és Pécel fenntarthatósági programjában, a helyi esélyegyenlőségi programban, valamint a településszerkezeti tervben meghatározott célkitűzések figyelembevételre kerültek. A tervezési munka irányait biztosították ezek a dokumentumok.

STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK TERÜLETFEJLESZTÉSI CÉLOK, ELKÉPZELÉSEK A fejlesztési célok változása alapján elsősorban a gazdasági, innovációs célú felhasználás elsődleges fejlesztési prioritás, amelyből származó bevétellel lehet megvalósítani az infrastrukturális fejlesztéseket, az intézményfejlesztést és a sport, szabadidő, rekreációs célú beruházásokat. A fejlesztési területek elhelyezkedésének súlyponti áthelyeződése várható a város déli területén, elsősorban a Maglódi út keleti oldalára, közel a 31. számú út új nyomvonalához. Ez a területi súlypont a Maglódi csomópontban csatlakozik az M0 nyomvonalára. FEJLESZTÉSI TERÜLETEK GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSE CÉLJÁBÓL Nyugati ipari terület: Bartoshegyi dűlő: A Bartoshegyi dűlő északi részén, közvetlenül a belterületi határ mellett található gazdaság, kereskedelem és szolgáltatás GKSZ övezeti megjelölésű terület. Szabályozási terve elkészült, mely figyelembe vette a terület domborzati viszonyait, ezért a beépíthetősége és az épületek elhelyezhetősége rugalmasan változtatható. A péceli iparfejlesztés elsődleges célterülete, mivel közvetlenül a meglévő ipari terület mellett helyezkedik el, továbbá infrastruktúrával jól ellátható. A terület hasznosítása a megalakult polgárjogi társaságnak köszönhetően kedvezőbb, mint a Bartoshegy déli területein. A területfejlesztést ezen a területen minden lehetséges módon támogatni kell, a terület hasznosítása várhatóan generálni fogja a további iparfejlesztést: (1) Termelő jellegű ipari fejlesztések céljára; (2) A meglévő ipari terület (Ipari Park) bővítési lehetősége; (3) Kis alapterület igényű fejlesztések céljára való terület. Déli gazdasági terület: Alsó kőtábla: A zöldmezős beruházás olya új ipari vállalkozást jelöl, amely korábban mezőgazdasági művelés alatt álló területen jött létre. A telephely teljes egészében újonnan létesül építészeti, üzemi előzmények nélkül. Előnye, hogy nincsenek sem elrendezési, sem funkcionális, sem építési megoldási megkötöttségek. Hátránya az infrastruktúra kiépítési – bekötési igénye és a szigorú környezetvédelmi szabályozása (bár ez utóbbi ipari parkban történő beruházás esetén jelentősen csökken.) A földtörvény szavaival élve egy zöldmezős beruházás a föld végleges kivonása a művelés alól. Az erre vonatkozó irányelvek szerint lehetőleg a gyengébb termőképességű területeket kell úgy hasznosítani, hogy az igénybevétel a szükséges legkisebb mértékre korlátozódjék. A kivonás engedélyköteles, az engedélyt a földhivatalok adják ki, s utána földvédelmi járulékot kell fizetni. A zöldmezős beruházás haszna, hogy a legtöbb újonnan foglalkoztatott a hazai átlagnál valamivel jobban fizetett munkához juthat (különösen az ipari parkokban), a beruházó nyereségre tehet szert, az önkormányzat adóbevételhez juthat. A tervezett tevékenységre 48 ha nagyságú területet jelölt ki az önkormányzat a fejlesztésben érintett földtulajdonosokkal együtt. A területre vonatkozó fejlesztési cél, hogy termelő jellegű kereskedelmi-szolgáltató és ipari létesítmények épüljenek. Nagy alapterület igényű fejlesztések céljára való terület: (1) Termelő jellegű kereskedelmi-szolgáltató és ipari fejlesztések céljára; (2) Kedvezőbb domborzati, megközelítési, infrastrukturális és

tulajdonosi körülmények; (3) Nagy alapterület igényű fejlesztések céljára való terület. A területre vonatkozó távlati fejlesztési cél a kijelölt gazdasági terület bővítése 300 ha nagyságú területre. A fejlesztés megindításához állami támogatás szükséges. Az Atlas Group török befektetőcsoport szándéknyilatkozatát a területfejlesztés és befektetés vonatkozásában már megkapta az önkormányzat.

FEJLESZTÉSI TERÜLETEK SPORTOLÁSI ÉS SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSE CÉLJÁBÓL Az önkormányzat kifejezett szándéka, hogy egy sportközpontot alakítson ki. Erre a célra a Topolyos területe kiváló lehetőséget nyújt. Központi fekvésű, kedvező adottságú terület a sportolásra. A cél, hogy az önkormányzat is rendelkezzen egy saját tulajdonú, mindenki számára elérhető sportolási lehetőséget kínáló területtel. A sportolási lehetőségek bővítésének távlati célja a volt katonai terület fejlesztése. Topolyos a település leendő sportközpontja: (1) Uszodaépítési lehetőség, sportpálya átköltöztetése; (2) A település belterületi, zöldfelületi rendszerének legfontosabb eleme; (3) A város tervezett sportközpontja; (4) A Rákos-patak menti kerékpárút és sétány Pécel városi központja; (5) Rekreációs és zöldterület fejlesztési lehetőség; (6) Rákos-patak menti kerékpárút és zöldterület fejlesztés területe; (7) A tervezett fejlesztés jól illeszthető a VEKOP programba; (8) Budapest Városligettől Gödöllőig tartó Rákos-patak menti kerékpárút hálózat; (9) Kerékpárút és sétány kialakítása; (10) Ökológiai és zöldfelületi öblök kialakítása; (11) Turisztikai attrakciók lehetőségének feltárása és fejlesztése; (12) Örökségi értékek feltárása, megőrzése és attraktív fejlesztése; (13) Vendéglátás és szolgáltatás ösztönzése a Rákos-patak menti ingatlanoknál. A volt katonai terület: A terület térítésmentes önkormányzati tulajdonba vétele iránti kérelem elbírálás alatt van a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél, amennyiben tulajdonba kerül az ingatlan, dönteni lehet a hasznosításáról: (1) Területhasználata még nem eldöntött, rekreációs, sport és zöldterület fejlesztés; (2) A megközelítés lehetőségének fenntartása; (3) Meglévő építmények (épületek és műtárgyak) hasznosítása.

FEJLESZTÉSI TERÜLET INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉG ÉS LAKÓFUNKCIÓ LIAKALÍTÁSA CÉLJÁBÓL Termál és innovációs terület: A fejlesztési terület Pécel belterületétől délre, a Maglód felé vezető úttól keletre található, közel 100 ha-os területrész. A konkrét fejlesztéssel (termálfürdő és lakóterület) érintett, több telket magába foglaló terület nagysága megközelítően 17 ha. A terület túlnyomórészt mezőgazdasági hasznosítású, de művelésből való kivonása megtörtént. A tervezési terület határai: északról lakóterület, ún. Dán terület (Panoráma lakópark), valamint erdőterületek, keletről mezőgazdasági terület (szántó), délről jelenleg mezőgazdasági művelésű terület tervezetten lakóterület és a Maglódi út határolja. A Termál és innovációs terület kész szabályozási tervvel rendelkező telektömb, lakó, intézményi és különleges (termál- fürdő) övezetek kialakításának lehetőségével. A terület ÉNY-i sarkán található a termál kút. A terület hasznosításának és fejlesztésének célja a korábbi ütemekre tervezett beépítési módot kiegészítő alternatív lakó, és szolgáltatásokat hiánypótló beépítés megvalósítása, a várossal szervesen kapcsolódó szövet létrehozása, a feltételezhető további keleti és déli irányú bővülés figyelembevételével hosszútávon kialakuló központi helyzet megteremtése. Az így tervezetten kialakuló mikrokörnyezet nem csak pihenésre szolgálhat, hanem nappali életében is saját magára tud szerveződni, mind magát, mind környezetét tuda-

tosan, jelen és hosszú távon is ki tudja szolgálni. Tény, hogy a lakosság számára biztosított kényelmi, szabadidős és egyéb szolgáltatások meghatározzák az életminőséget, a létrehozás-belakás bruttó átfutási idejét. Ezeket a szempontokat látja alátámasztani, a városfejlődési célok elemzése, a terület lokális szerepe és a budapesti agglomerációs ingatlanpiaci körkép is. A fejlesztés nem épül egyértelműen a turistaforgalomra, a Budapestre ingázó kiköltözőkre, lehetséges célcsoportja a közelből és vidékről a főváros közelébe települő fiatalokat veszi figyelembe úgy, hogy az intenzív kisvárosi beépítéssel az esetleges nagyvárosi forgalomból csendesebb környezetre vágyók ideális környezetévé is válhat. Nem a hagyományos kertvárosi mintákat veszi alapul, az élhetőség mottójával kísérletez. Szándéka és jövőképe nem példa nélküli, összetettségét a hazai és a nemzetközi tanulmányokkal, a megvalósult fejlesztések tanulságainak felhasználásával egyértelműen igazolni lehet. A terület páratlan természeti adottságokkal rendelkezik, mind a környezetet, mind a kilátást illetően.

Előnyeként említhető a gyermekek számára ideális mikroklíma, és talán az is, hogy nagy kiterjedésű, dombos terület: (1) Termálvíz bevizsgáltatása, a gyógyászati, illetve egyéb tulajdonságok és hatások kimutatása érdekében; (2) Alacsony kibocsátású és megújuló energiát, illetve innovatív fejlesztéseket hasznosító beruházások területe; (3) Innovatív megoldások alkalmazási területe; (4)Lakó-, üdülő-, szabadidő-, szállás-, vendéglátás-, egészségés fürdőszolgáltatás komplex fejlesztése; (5) Ivóvíz palackozási lehetőség; (6) Egyéni lakás- és üdülőépítés lehetőségének kizárása. Maglódi út menti lakóterület: (1) Magas minőségű kertvárosi lakóterület fejlesztés; (2) Egyéni építkezések lehetőségének biztosítása; (3) Magas településképi és minőségi követelmények kikötése; (3) Magas minőségű kert- és környezetépítési követelmények kikötése; (4) Társasház és más magas intenzitású, kereskedelmi célú lakásépítés kizárása; (5) A szükséges intézményi ellátás meghatározása és megvalósításának biztosítása. 5.1.4. KULTURÁLIS, IDEGENFORGALMI TERÜLET FEJLESZTÉSE A városközpont rehabilitációs pályázat keretein belül megújult a műemléki környezetben elhelyezkedő Márványistálló és a Kórház köz. Az idegenforgalmi fejlesztések központja ezáltal ez a terület. A Ráday kastély tervezett felújítása a városközpont rehabilitáció következő eleme. A kulturális, idegenforgalmi fejlesztések területe a Hősök útja – Eszperantó köz – Maglódi út – Kossuth tér – Szemere Pál utca – Rákos utca – Ráday Gedeon tér által határolt terület. Önkormányzatunk tulajdonába került a Szamosszegy Bodó Sándor festő hagyatéka, a Karsai Zsigmond hagyaték és a Pécel történetét bemutató helyi gyűjtemény. A hagyatékok és a gyűjtemény folyamatos kiállítása kötelező feladat annak érdekében, hogy minél szélesebb kör számára elérhetővé váljon. A terület fejlesztése az idegen tulajdon miatt nehezen irányítható, azonban lobbival eredmények érhetők el, mert a műemlékek felügyeletét ellátó Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központtal jó kapcsolatot tart fenn az önkormányzat. A terület fejlesztésének másik fontos eleme a zeneiskola épületének teljes körű felújítása. 5.2. INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS Az intézményfenntartás és –működtetés az Mötv.-ben foglaltak, valamint a 424/2012. (XII.13.) számú Képviselő-testületi határozat alapján kötelező, illetve önként vállalt önkormányzati feladat. A képviselő-testületi határozatban szereplő intézmények mellett (Pécel Alapfokú Művészeti Iskola, Pécel Integrált Oktatási Központ általános Iskola és gimnázium, a vonatkozó jogszabály szerint kizárólag a kollégium működtetése a Fáy András Mezőgazdasági, Közgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium) az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését is biztosítani kell az önkormányzatnak. Ezek közé tartozik a Pécel Város Óvodái és Bölcsődéje, az orvosi rendelő (mint egészségügyi alapellátás), a Lázár Ervin Városi Könyvtár és Szemere Pál Művelődési Ház, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Házi Segítségnyújtás, Pécel Város Rendészeti Szolgálata és a Péceli Polgármesteri Hivatal.

Az intézményeket érintő legfontosabb fejlesztés a gazdasági program ideje alatt az életveszélyessé vált, majd lebontott Gesztenyés Óvoda új épületének felépítése. A Képviselő-testület 2014-ben választotta ki a tervezőt közbeszerzési eljárás lefolytatásával. A megbízott tervező a Képviselő-testület tagjaival és az intézményvezetővel egyeztetve elkészítette a 6 csoportos óvoda építési terveit. A terv elkészült, a kivitelezés várható becsült költsége az eszközbeszerzéssel együtt 480 millió forint. Ezzel az összeggel mindenképpen tervezni kell a megvalósítás idejéig a mindenkori költségvetésben. A beruházás megvalósításához pályázati lehetőségek és egyéb támogatások felkutatása mindenképpen szükséges.

2015 / Helyi esélyegyenlőségi program felülvizsgálata / kivonat A kivonatot készítette: BME Urbanisztika Tanszék: Alföldi György, Czirják Ráhel (2017). A teljes anyag megtalálható: http://pecel.hu/pecel_2030.html TARTALOM (kivonat) 1. Célok; 2. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE); 3. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT); 4. Összegző táblázat – A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési terve (HEP IT) változásokkal; 5. Összegző táblázat – – A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési terve (HEP IT) új összegző táblázat; 6. Megvalósítás

CÉLOK Az önkormányzat átfogó célja a HEP elfogadásával a foglalkoztatás bővítése, a megfelelő infrastruktúra biztosítása mind a lakosság, mind pedig a vállalkozások számára, a közszolgáltatások körének és minőségének lehetőség szerinti bővítése és a helyi közösségek megteremtésének erősítése. A MÉLYSZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐK ÉS A ROMÁK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE A HEP ugyan együtt tárgyalja a mélyszegénységben élők és a romák helyzetét, esélyegyenlőségüket, de le kell szögezni, hogy a két csoport nem fedi le egymást, csak nagy a metszéspont közöttük. A romakérdést nem kezelhetjük a szegénypolitika eszközeivel, és a mélyszegénységben élők életkörülményeinek, esélyegyenlőségének javítását célzó intézkedésekkor sem a roma népesség jellemzőire, hanem a legszegényebb csoportok jellemzőire kell figyelemmel lennünk. Mélyszegénység fogalma: „Azokat a közösségeket, amelyek mélyszegénységbe süllyedtek a nagyon alacsony iskolázottság és foglalkoztatási ráta, erős települési, lakóövezeti térségi koncentráció és szegregáció, az ezekből következő súlyos szociális deficit és a hátrányos társadalmi helyzet újratermelődésének nagyon nagy valószínűsége jellemzi.” A mélyszegénység megmutatkozik többek között a nagyon alacsony képzettségben és foglalkoztatottságban, az ebből következő súlyos megélhetési zavarokban, kihat a lakhatási, táplálkozási körülményekre, az érintettek egészségi állapotára, stigmatizál és kirekesztéshez vezet. A szegénységi kockázatok különösen a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket sújtják.

FOGLALKOZTATOTTSÁG, MUNKAERŐ-PIACI INTEGRÁCIÓ A közfoglalkoztatási programok csökkentik ugyan a munkanélküliek számát, de jelentős jövedelemnövekedést nem eredményeznek. A közfoglalkoztatási minimálbért a foglalkoztatottak jellemzően kevéssé kiemelkedő szakmai munkát végeznek. A foglalkoztatás ugyanakkor határozott időre szól, melynek esetleges meghosszabbítása kérdéses. Így jellemzően a motiválatlanság is megjelenik a munkavállalók részéről a munkavégzésük során, mely viszont nem segíti őket a munkaerőpiacra való visszakerülés tekintetében. A foglalkoztatási mutatók javítása érdekében Önkormányzatunk minden pályázati lehetőséget megragadva igyekszik részt venni a különféle közfoglalkoztatási programokban, hogy ezzel minél nagyobb számban teremtsen munkalehetőséget az aktív korú nem foglalkoztatott lakosai részére. A közfoglalkoztatásban 2014. évben 61 fő vett részt, beleértve a nyári és a téli közfoglalkoztatást (Ez az adat az összes létszámot tartalmazza, beleszámítva azokat is, akiknek a szerződésük megszüntetésre került). Jelenleg a Pest Megyei Kormányhivatal, Gödöllői Munkaügyi Központtal megkötött szerződés alapján közfoglalkoztatottként 4 fő dolgozik adminisztratív munkakörben, elsősorban a polgármesteri hivatal adminisztratív munkakörben, elsősorban a polgármesteri hivatal adminisztratív munkájának segítése céljából. A közfoglalkoztatotti bér 25%-át az önkormányzat a saját költségvetéséből finanszírozza. A Gödöllő-Vác Térségi Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Társulat éltal biztosított közfoglalkoztatás keretében 24 fő, elsősorban fizikai munkát végez. A kulturális közfoglalkoztatás a Lázár Ervin Városi Könyvtár és Szemere Pál Művelődési Ház tevékenységét segíti. A Nemzeti Művelődési intézet kiközvetítésével működő program jelenleg 2 fő foglalkoztatást jelent. TELEPEK, SZEGREGÁTUMOK HELYZETE Szegregátumnak tekinthető az a településrész, amelyen belül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező, taratósan munkanélküli népesség száma meghaladja az 50 főt. Továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a két szegregátumként nyilvántartott településrészen (Határ út, Újtelep) zajló negatív térbeli folyamatokra. Mind a népszámlálási adatok, mind pedig a szociális támogatási formák alapján az Újtelep mutatja az erősebb szegregáció jeleit. Az alacsony státuszú lakosság térbeli koncentrációja e területen erősebb, és a szegregációs folyamatok külső jegyei

is szembetűnőbbek. Alapvető jellemzői közé tartozik az is, hogy a közszolgáltatások többnyire hiányoznak az adott környékről, a terület funkcionális ellátottsága szegényes marad. Indokoltak lennének olyan közcélú beruházások, amelyek hozzájárulhatnak a szegregált területek szociális rehabilitációjához, társadalmi felzárkóztatásához az ott élők életkörülményeinek javítása által. A GYERMEKEK HELYZETE, MEKSZEGÉNYSÉG

ESÉLYEGYENLŐSÉGE,

GYER-

A Magyar Országgyűlés 1339. évi LXIV. törvényében kihirdette a Gyermekek Jogairól szóló ENSZ Egyezményt, majd elfogadta a 47/2007. (V.31.) számú határozatával a „Legyen Jobb a Gyermekeknek 2007-2032” Nemzeti Stratégiát. A stratégia kiemelt céljai: a gyermekek és családjaik nélkülözésének csökkentése, a fejlődési esélyek javítása. E célok elérését minden gyermekre ki kell terjeszteni, de kiemelt figyelmet kell kapniuk azoknak, akiknek érdekei a legjobban sérülnek. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi törvényben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja, hogy az anyagi okok miatt veszélyeztetett gyermeket a családja képes legyen a saját otthonában nevelni, gondozni. E támogatási forma jelentőségét növeli ugyanakkor, hogy felsőfokú oktatási intézménybe való jelentkezésnél többletpontokat jelent a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság. Pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Néhány év után (forráshiány) a 2014. évben az önkormányzat ismételten csatlakozott a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati ösztöndíjrendszerhez, mely a hátrányos szociális helyzetű felsőoktatási hallgatók, illetőleg felsőoktatási tanulmányokat kezdő fiatalok támogatására került létrehozásra. A Képviselő-testület által elfogadott támogatás szerint 2015. évben 4 fiatal 10 hónapon keresztül összesen 600 000 Ft támogatásban részesült. 2015-ben a képviselő-testület ismételten döntött a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat 2016. évi fordulójához történő csatlakozásról.

NŐK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE Az Alaptörvény XV. cikke rögzíti, hogy a nők és férfiak egyenjogúak, vagyis mind a nőket, mind a férfiakat azonos jogok kell, hogy megillessék minden polgári, olitikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében. A MUNKAERŐ-PIACI ÉS CSALÁDI FELADATOK ÖSSZEEGYEZTETÉSÉT SEGÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK A nők mindazon kihívásokkal szembesülnek a gazdaságban, mint a férfiak, de ezeken felül még sajátosan női problémákkal is meg kell küzdeniük. A nők számára a munka és a család egyensúlyának megteremtése nagyobb feladatot jelent. A gyermek-elhelyezési lehetőségek nehézségei, – elsősorban a 0-3 éves korúak számára a bölcsődék és családi napközik hiánya – akadályát képezi a kisgyermekes nők munkaerő-piaci részvételének, gátolják a gyermekgondozási szabadságon lévők visszatérését a keresőmunkába. Éppen eztért a bölcsődék, illetve az alternatív megoldást jelentő családi napközik fejlesztése érdekében több intézkedés is történt különösen 2010 óta. A családi napközi létrehozásának feltételei egyszerűsödtek. A gyermek-elhelyezési lehetőségek területén javulás mutatkozott Pécelen az elmúlt 2 évben. Jelenleg a településen 3 családi napközi működik. IDŐSEK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE Az idős embereknek specifikus szükségleteik vannak. Romlik az egészségük, rosszabb lesz szerveik működése, nehezebben mozognak. Mindez kiszolgáltatott helyzetbe hozza az idős embereket. Megszűnnek korábbi begyakorolt feladataik, csökkennek tennivalóik. Az idős emberek jellemzően kiszakadnak korábbi közösségeikből, így sokszor a feleslegessé válás érzete alakul ki bennük. Elmagányosodnak, mert lassan elhalnak mellőlük szeretteik, kortársaik. A munkaképesség csökkenéssel a megélhetés anyagi feltételei is romlanak. Az időskorban előforduló krízishelyzetek leggyakoribb okai a nyugdíjazás, társ, hozzátartozó elveszítése, önálló életvitel feladása. Az idősödő magyar társadalom új kihívásokat teremt a szociális ellátás és foglalkoztatás területén. A népszámlálási adatok szerint ma Magyarországon minden ötödik ember időskorúnak számít, vagyis már betöltötte a hatvanadik életévét. A KÖZSZOLGÁLTATÁSOKHOZ, KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSHEZ, INFORMÁCIÓHOZ ÉS A KÖZÖSSÉGI ÉLET GYAKORLÁSÁHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS A nehéz élethelyzetben élők és az idős emberek számára a szociális étkeztetés működtetése útján, lehetőség van a rendszeres ebédszállítás igénybevételére. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Házi Segítségnyújtás intézménye közreműködésével munkanapokon, kétfogásos ebéd kiszállításával biztosítja a napi legalább egyszeri meleg étel igénybe vételének lehetőségét. A szociális étkeztetésben részesülők száma 2015-ben 46 fő. A házi segítségnyújtás működtetésével azok az idős, beteg emberek gondozása valósul meg saját otthonukban, akiket a családjuk nem tud napközben ellátni, vagy önmaguk ellátásában segítségre szorulnak. 2013-ban 11 és 15 fő, 2014-ben 15 és 17 fő közé tehető a gondozottak létszáma.

A FOGYATÉKKAL ÉLŐK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE A fogyatékos emberek és családjaik világszerte a legsérülékenyebb társadalmi csoportot alkotják. Közös feladatunk annak lehetővé tétele, hogy egyenlő esélyekkel érvényesülhessenek a mindennapi életük során a lakhatás és a közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskolázottság és munkalehetőségek, a kulturális és társadalmi lét, valamint sport és szórakozás terén is. A KÖZSZOLGÁLTATÁSOKHOZ, KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSHEZ, INFORMÁCIÓHOZ ÉS A KÖZÖSSÉGI ÉLET GYAKORLÁSÁHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS LEHETŐSÉGEI, AKADÁLYMENTESÍTÉS Az Önkormányzat épületei részben akadálymentesítettek. Az akadálymentesítés részben anyagi források függvénye. Az Önkormányzat folyamatosan keresi azokat a pályázati lehetőségeket, melyeket az akadálymentesítés megvalósításához forrásként felhasználhat. A település számos területén, – közintézmények, orvosi rendelő, városközpont környékén – megtörtént a járdák akadálymentesítése. Ahogy az önkormányzat anyagi helyzete lehetővé teszi, a felújítási munkálatok tovább folytatódnak. A Pécelt kiszolgáló autóbuszvonalon 2014 óta BKK fejlesztés eredményeként a 169E és 956-os vonalakon alacsonypadlós, környezetkímélő, légkondicionált FUTÁR rendszerrel felszerelt járművek közlekednek.

2017 / Rákos -patak pest-megyei szakasz / tervezés alatt, kivonat Tervező: PEST-TERV, Város-Teampannon. A kivonatot készítette: Szántó Katalin / Város -Teampannon Kft (2017) A program célja, elvárásai A Rákos-patak menti ökoturisztikai folyosó – forrástól a főváros határáig pro-gram (továbbiakban Rákos-völgy program) megvalósíthatósági tanulmányának kidolgozását Pest megye Önkormányzata kezdeményezte a 2014-2020 közötti időszakra elfogadott megyei területfejlesztési program elhatározásai alapján. A megye 72/2015. (10.30.) PMÖ határozatában felkérte az érintett települési önkormányzatokat, hogy nyilatkozzanak részvételi szándékukról. A kezdeményezést mind a négy érintett önkormányzat, Pécel, Isaszeg, Gödöllő, Szada támogatta, pénzügyileg hozzájárul és aktív részvevője a tervezés folyamatának. Pest megye önkormányzati hivatala koordinátorként, facilitátorként és mentorként járul hozzá a projekthez. A Kerékpáros Klub honlapjának 2017. január 23-i tájékoztatása szerint a 16 km hosszú fővárosi projekt megvalósítását 2,3 milliárd forint uniós támogatással tervezik. Ha ezzel arányos pénzügyi mozgástérrel számolunk, akkor a Pest megye területére eső kb. 28 km „zöldút” tekintetében egy 4 milliárd forintot meghaladó nagyságú projektcsomagban kell(ene) gondolkodni (a ráfűződő turisztikai-rekreációs, nagyobb vízgazdálkodási és rekultivációs programokat nem számítva). Budapest önkormányzata már 2017 januárjában elindította a Rákos-patak menti ökoturisztikai folyosó a Dunától a városhatárig c. programjának kidolgozását. A budapesti és Pest megyei tervezés külön projektként való lebonyolítását pénzügyi-intézményi okok indokolják. A tervi tartalmat illetően a hivatali szervezetek és a bevont szakemberek együttműködnek annak érdekében, hogy a majdani használók, a fejlesztések potenciális kezdeményezettjei és az üzemeltetők számára ennek ne legyen negatív hatása. A Pest megyei programmal kapcsolatban az alábbi elvárások fogalmazódtak meg: Ad1. A megyei és a helyi önkormányzatok egy versenyképes komplex rekreációs-turisztikai termék felépítésének megalapozását várják, amelynek a térbeli és eszmei strukturáló-szervező eleme a Rákos-patak és amely ugyanakkor a tá-gabb térség turisztikai kínálatának szerves részévé és szervezőjévé tud válni. Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy a programnak hozzá kell járulnia a térségben élők életminőségének javításához, egészség-, és környezettudatossá válásá-hoz, helyi kötődésének erősítéséhez. Nem csak a rekreációs kínálatbővítés révén, de azzal is, hogy a beavatkozások eredményeként javul a térség környezeti, mikroklimatikus állapota, az érintett települések,

lakóterületek vonzereje, növekszik a mindennapi kerékpárhasználat mellett elköteleződők tábora, az új közösségi terek pedig identitáserősítő-közösségépítő tényezővé válnak. A Rákos-völgy program legfontosabb eredménye a fővárosi fejlesztésben me-gvalósuló ökoturisztikai folyosó – „zöldút” – továbbvitele a Rákos-patak forrá-sáig, egyúttal csatlakozás a Budapesti agglomeráció északkeleti szektorának másik fontos – Gödöllő-Vác között tervezett - regionális kerékpárútvonalához). Az ökoturisztikai folyosó – vagy, ahogy köznyelvben egyre inkább elterjedni látszik: zöldút – alatt a magyar kerékpáros Klub definíciója szerint „olyan utakat, közlekedési folyosókat értünk, amelyeket elsősorban gyalog vagy biciklivel illetve lovon, görkorcsolyával, kerekesszékkel stb. lehet használni, és jellemzően a motorizált közlekedéstől távol vezetnek. Általában a város zajától valamennyire védett helyen – vízpartok vagy bezárt vasútvonalak mentén – vezetik, ezért gyakran „lineáris parkként” is emlegetik őket, hiszen közlekedés közben élvezhetjük a parkok nyújtotta élményeket (forrás: http://kerekparosklub.hu/varosizoldut_rakospatak). A Pest megyei szakasz több ok miatt sem alakítható egy az egyben a fenti modell mentén: Szemben a fővárossal, ahol a patak egyetlen kezelője a Fővárosi Csatornázási Művek a környező területek egykét kis területrésztől eltekintve pedig fővárosi vagy kerületi közterületek, Pest megyében a patak, a tavak és a fejlesztéshez szükséges területek tulajdonosi és kezelői viszonyai szerteágazóak: a helyi önkormányzatok mellett, állam, állami intézmények, horgászegyesületek, magánvállalkozások sokaságának együttműködésére van szükség a projekt sikerességéhez. Pest megyében tehát jóval bonyolultabb, sokszereplős, több fázisú megvalósításra kell számítani. Az agglomeráció sajátos helyzetéből adódóan a kerékpározásra alkalmas útvonal nem tud minden esetben a patak menti sávban haladni. Vagy azért, mert tömb-belsőben, vagy más magánterületen található a meder, a kisajátítás forrása pedig nem biztosítható, vagy azért, mert a hivatásforgalmi és az ezzel összefüggő költség-haszon szempontokat is mérlegelve, egy másik párhuzamos nyomvonal prioritást élvez az önkormányzati döntésekben. A hivatásforgalom jelentős súlyát a 2014-2020 között felhasználható európai uniós források allokációs struktúrája is szükségesé teszi: a munkába járást is szolgáló kerékpáros infrastruktúrafejlesztések jóval nagyobb arányban támogathatók, mint azok, amelyek kizárólag rekreációs-turisztikai célokat szolgálnak. A fővárosi szakasz egyöntetű strukturáló-szerkezetalakító szerepéből következően ez a dilemma nem jelentkezik. Azért is különbözik a két projekt megközelítése, mert a tervezett „zöldút”-nak körül-belül fele külterületen halad, így – szemben a fővárossal – a nyugdíjasoktól el-tekintve kevésbé a mindennapi rekreáció, mint inkább hétvégi kikapcsolódás és a turizmus kiszolgálója. Ehhez viszont olyan többletvonzerőkre van szükség, ame-lyek a helyi lakosságot, a fővárosiakat, vagy más turisztikai célú látogatókat is ide-vonzanak. A térség jóval kisebb népsűrűsége

miatt is indokolt látogatók idevonzása, hiszen ezzel biztosítható a szükséges kereslet a kiépülő szolgáltatási színvonal és változatosság fenntartásához. Pest megye tehát nem szorítkozhat pusztán a zöldút kialakítására. Ad2. Magyarország európai uniós kötelezettsége, hogy az európai vízkeret-irányelv alapján kidolgozott KözépDunavölgyi részvízgyűjtő-gazdálkodási Tervnek (VGT) a Rákos-patak vízgyűjtőjére vonatkozó elemeit megvalósítsa (ez a fővárosi szakaszra éppúgy vonatkozik). A VGT felülvizsgálata 2016 áprilisában elfogadásra került. A VGT elsősorban az élővizek ökológiai állapotának javításával kapcsolatos feladatokat fogalmaz meg, ezek a fejlesztések ugyanakkor a térség turisztikai-rekreációs és lakóterületi vonzerejének növelésében is meghatározó szerepet játszhatnak, amennyiben a meder- és vizes élőhely revitalizációs beavatkozások nem ágazati projektként, hanem komplex térségfejlesztésbe ágyazottan kerülnek megvalósításra. A VGT kötelezettségek teljesítése - integrált fejlesztések esetén - hozzájárulhat a térségben szükséges klímaadaptációhoz, azon belül a települési zöldfelületek növeléséhez, e zöldterületek és a környező mezőgazdasági területek vízháztartásának javításához. Az ökológiai állapot javítása egy tájképileg is kedvezőbb állapotot eredményez, ami a turisztikai vonzerőfejlesztés fontos, még ha látogatószámmal nehezen is igazolható aspektusa. A Rákos-völgy Programnak ugyanakkor nem része a VGT egy másik elvárása, a patak vízgyűjtőterületéről érkező, illetőleg annak vízgyűjtőjét terhelő szennyező hatások mérséklése, felszámolása. Ez nem zárja ki, hogy olyan lehetséges projektelemek is megjelenjenek, amelyek egyéb forrásokból (magán, GINOP, EMVA stb) megvalósítva a Rákos-völgy Program eredményességéhez hozzájárulnak. Ad3. A programnak lényegi eleme a Rákos-patak menti ökológiai hálózat, mint aktív szerkezetalakító tényező fejlesztésével összefüggő feladatok megvalósí-tása, amelyek mind a turisztikai-rekreációs csomaggal, mind pedig a VGT-nek megfelelő patak rehabilitációs beavatkozásokkal összehangoltan tervezhetők. Az ökológiai hálózat és a lineáris rekreációs-turisztikai elemek (kerékpáros és lovas útvonalak) összehangolt tervezése révén alakul ki az a tájképileg vonzó és attrakciókat is kínáló robusztus ökológiai hálózat, amely a természetmegőrzési és a társadalmi elvárásokat – használat, tájkép élvezete – egyaránt ki tudja elégíteni, növeli a társadalmi tudatosságot, ismertséget, és a helyi gazdaság fejlődéséhez is hozzájárul. Az ökológiai hálózattal kapcsolatos feladatok a Pest megyei szakaszon jóval nagyobb területeket érintenek, mint a főváros területén, e területek ökológiai szolgáltatásai a főváros zöldfelületben szegény pesti városrésze számára is létfontosságúak. Ad4. Nem hagyhatók figyelmen kívül a Rákos-völgy Program gazdaságfejlesztési összefüggései. A turisztika fejlesztése a helyi gazdaság megerősödését (is) hivatott szolgálni: a meglévő szolgáltatások életképességének, jövedelmezőségének javulását, új vállalkozások megjelenését a turisták révén megjelenő keresletnövekedés segítheti. A turizmus fejlesztéséhez ugyanúgy, mint más ágazatokban, szükség van olyan bevált gazdaságfejlesztési eszközökre, mint a befektetés-ösztönzés, pénzügyi eszközökhöz való hozzáférés segítése, együttműködés ösztönzése.

A térben-funkcionálisan kapcsolódó K+F tevékenységet (is) folytató szervezetek: Szent István EgyetemHaszonállat Génmegőrző Központ, KDVVIZIG révén K+F+innovációs tevékenység fejlesztése is összefüggésbe hozható a Rákos-patakkal. Noha ennek kidolgozása a Programnak nem feladata, továbbgyűrűző ha-tásával többrétűen hozzájárulhat a Program sikerességéhez. A programterület által érintett, vagy szomszédos mezőgazdasági vállalkozások bevonása (biogazdálko-dásra épülő vendéglátás, „szedd magad akciók” stb), célirányos támogatása pedig szolgáltatási és attrakciós kínálatbővülést eredményezhet. Ad5. A tervezés nem nulláról indul. A helyi önkormányzatok, állami és civilszer-vezetek számos kezdeményezésről, előkészített vagy előkészítés alatt álló pá-lyázatokról tájékoztatták a tervezőket. Ezek figyelembevétele, beépítése a pro-gramba, rendszerbe szervezése fontos elvárása a megyének és a településeknek. Ugyanakkor olyan dokumentumot várnak, amely potenciális befektetők számára is vonzóvá teszi a fejlesztésekbe való bekapcsolódást. • A megye álláspontja, hogy a Rákos-völgyi kerékpárút, kapcsolódva a budapesti fejlesztésekhez, prioritást élvez. A kerékpárút fogalma alatt nem csupán egy vonalas infrastruktúra, hanem az élménygazdagságot, a komfortot, a biztonságot-biztonságérzetet javító, az információhoz való hozzáférést és a tájékozódást segítő beavatkozásokat is magában foglal. • A turisztikai attrakció és a Rákos-patak ökológiai állapota szempontjából egyaránt fajsúlyos téma a Gödöllő-Isaszeg közötti tavak fejlesztése (péceli tavak 2008-2009-ben épült). • Fontos húzóerő lehet a KDVVIZIG által kezdeményezett LIFE projekt, ame-lynek köszönhetően, ha a pályázat támogatást nyer, akár már a 2020-ig tartó időszakban mintegy 500 millió forint nagyságrendű pilot fejlesztés valósul-hat meg az ökológiai állapot javítása érdekében. A KDVVIZIG projektért felelős munkatársai nyitottak az együttműködésre annak érdekében, hogy olyan mintaterület kerüljön kiválasztásra, amely a lehető legjelentősebb to-vábbgyűrűző hatással bír a Program célkitűzéseinek megvalósulása tekinte-tében. • A települések és más partnerek elvárása, hogy a Rákos-völgyi zöldútra felfűzhető rekreációs, turisztikai, településfejlesztési célú projektjavasla-taik, tervezett akcióik beépüljenek a programba. A programba való beépülés egyrészt egyes meglévő vagy tervezett célpontok kerékpáros elérhetőségét szolgáló fejlesztéseket jelent, másrészt a tervezett akciók me-gvalósítását, amelyek révén a Rákos-völgyi ökoturisztikai folyosó a piacon jól eladható komplex turisztikai-rekreációs termékké válik. Pécel Város adatszolgáltatása Pécel közigazgatási területén kiemelt fontosságú a csapadékvíz-gazdálkodás rendezése, amely révén nem csak Pécel, de a szomszédos XVII. kerület veszélyeztetettsége is csökken. A város közepén lévő mezőgazdasági területen uszoda fejlesztés tervezett 70% TAO-ból, 30% önerőből történő finanszírozással (kb. 3 hektáros önkormányzati

ingatlanból 1,3 hektáron tervezett a fejlesztés), 25-33 m nagymedence, tanmedence és tornacsarnok tervezett. Az elsődleges használó egy Vízilabda szakosztály lenne, amely eddig vándorolni kényszerült. A maradék 2 hektáron futballpálya tervezett, illetőleg itt építhető meg a szükséges záportározó mivel a talajvíz szintje itt 1,5 méter. A patakhoz kapcsolódik térben a város szegregált kertvárosi területeinek helyzetbe hozása (több mint 300 lakos). A város legmélyebb pontja a Május 1 utca-Állomás utca közötti tömb, erősen belvizes terület, a tömb védelmét a programba javasolt bevonni. A város hor-gásztava magánterület. A péceli bejárás tapasztalatai A patak déli oldalán biztosított a hely egy kerékpárútnak a nyugati (M0-nál lévő) közig.határtól egészen a város közepén lévő Erkel utcáig (a horgásztótól keletre már igen nagy a rendezetlenség, egyre járhatatlanabb kelet felé haladva, de a hely megvan. Az Erkel utcától azonban elépítették. A pataktól északra van egy másik vízjárta terület, tőle délre egy gát, a gát és a Rákos-patak között lovas rendezvények számára kialakított terület, padok, szaletli, ami alatt futószáron lehet lovagolni, stb. A gát végigjárható, el lehet jutni a Tóparti lakókertig, azon át a vasútállomásig. A pataktól délre igazi vidékkel találkozik az ember, változatos táj: kecskefarm, hobbikertek, erdőfoltok, más állattartó telepek, szép, rendezett körülmények, csak egy-két furcsa funkció (konténeres cég, építőanyag stb. (nem nagyon zavaró). Maga a patakpart a déli oldalon a Damjanich utca magasságában lévő hídig és haránt irányú utcáig gyalogosan kifejezetten jól járható (szennyvíztisztítónál sérült az út, feltételezhetően korábbi havária esemény következménye). A péceli patakpart értékes társadalmi fókuszának tűnik a piac (Baross köz). A Ba-ross köz vezet tovább a Zöld-tócsa horgásztó és szabadidő parkhoz, az utolsó sza-kasz autóval nehezen járható, az út állapota és a park honlapja alapján felmerül a gyanú, hogy a park nem működik. Keleti irányba az Újtelepen át lehet haladni, amelytől északra található a szoc-rehabra szánt terület, mögötte védett löszfal. Innen lehet megközelíteni a péceli horgásztó rendszert. Az Újtelepi útról gyönyörű rálátás a horgásztavakra. A tavak között át lehet menni, de a tavak keleti peremén lévő út le van zárva, nem lehet körbemenni. A területen rengeteg az eladó horgászház. Az EUROVELO14 tervezői más nyomvonalon mennek, amit valószínűleg költségesebb lenne megvalósítani (új út építése, meglévő út rendbetétele helyett). Az Újtelepi út rendbetétele egyúttal a lakosság életminőségét is javítaná, lehetőséget adna szolgáltatások nyújtására (kerékpárjavítás, vendéglátás stb, ha a szocrehab program ezt tartalmazza). A település keleti határán rá lehet csatlakozni az isaszegi Buda utca külterületi folytatására (végig jól járható!).

Előkészítés

PÉCEL 2030 / KÖZÖSSÉGI TERVEZÉS 03

FOLYAMATOS PÁRBESZÉD MINDEN LÉPÉSRŐL

PÉCEL 2030 / KÖZÖSSÉGI TERVEZÉS

Installáció / Alkotóhét, BME Építészmérnöki Kar, 2017 A Műegyetem Építészmérnöki Karának a hagyományos tavaszi alkotóhete során a szokásostól eltérően a kar hallgatói egy hétig egyetlen projekten dolgoznak, amik gyakran az azokat szervező tanszékek kutatásaihoz kapcsolódnak. 2017 tavaszán az Urbanisztika Tanszék, a Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszékkel összefogva a péceli közösségi tervezési folyamatban használható installáció tervezésére és megépítésére invitálta a hallgatókat. A feltételek között volt, hogy a készülő tárgynak használhatónak kell lennie a rendezvényeken, szoros részét képezve az ottani programoknak, de mindenekelőtt fontos volt, hogy igazodjon a leendő helyszínekhez, reagáljon a hely szellemére. Nem volt elhanyagolható szempont az sem, hogy kompaktnak kellett lennie, hogy könnyen lehessen szállítani.

A hallgatók az első napon Pécelre utaztak, ahol először Fazekas Barna alpolgármester és Marthi Zsuzsa főépítész a városházán látták őket vendégül. A rövid bemutató során ismertették nekik a város szerkezetét, a fennálló lehetőségeket és kihívásokat, majd Alföldi György, a program szervezője bepillantást nyújtott a közösségi tervezés gyakorlatába. Ezután a csapat négy részre szakadt, így mindannyian egy-egy városrészt felmérve átfogó képet alkottak a városról. Rengeteg fotó és videó készült, amivel igyekeztek felmérni az adottságokat, illetve nyitott szemmel keresték az alkalmas helyszíneket is a leendő installációjuk elhelyezésére. Másnap az egyetemen zajlott a tervezés. A reggeli átfogóbb beszélgetés során felmerültek újabb szempontok az eszközzel kapcsolatban: az első rendezvény helyszínéül a központban található szupermarket parkolóját választották, és elhatározták, hogy a készülő tárgynak feltűnőnek kell lennie, hogy vonzza a használókat, emellett jó, ha könnyen érthető, és valamilyen módon alakítható, hogy a város polgárai részt vehessenek a formálásában. Ezután hallgatók együtt gondolkozva próbálták kielégíteni a megfogalmazott igényeket. Végül a projekt vezetőivel, illetve a leendő használókkal együtt születtek meg a döntések és a tervek.

A résztvevő építészek, Garay Márton, Klaniczay János, Kurucz Olívia, és Monory Rebeka voltak a csapat segítségére a végső koncepció kidolgozásában. Harmadnapon a Szilárdágtani Tanszék oktatójával, Sajtos Istvánnal való rövid szerkezeti és formai ötletelés során alakult ki a végső terv: a hallgatók a Rajzi Tanszék asztalos műhelyében, a műhely támogatásával készítettek el 2 installációt, amit ezután az Urbanisztika Tanszéken összerakva ki is próbáltak, lelkesen dobálva a színes golyókat. Az elkészült oszlopok 8 különböző városrészt képviselnek. Fontos volt számunkra, hogy az installáció a közös gondolkozás serkentése közben erősítse a helyiek péceli identitását is. A koncepció része, hogy ne csak a teljes településre, mint egészre, de a saját, szűkebb környékükre is gondoljanak lakóhelyükként. A „saját oszlop” megkeresése közben önkéntelenül is tanulmányozzák a térképet, felfedezik a határvonalakat a területek között és egyben azonosítják a saját, gyakran használt helyeiket. Cél, hogy ezen folyamat során felmerüljön bennük az igény a városi funkciók szélesebb körű használatára is, amelyhez az ötleteiket rögtön fel is használhatjuk a

közös tervezés során. A terület szétszabdalásának tehát paradox módon az egyik célja pont az egységes városi öntudat felébresztése volt. Az oszlopokon lévő kosarakba színes labdákat lehet dobálni. Az 5 különböző színű labda 5 fejlesztési irányt jelöl. A kosarakra rápillantva így könnyen látható, melyik területen mik a megoldandó problémák, a használók pedig érezhetik, hogy a javaslataikkal befolyásolják ezeket. A hátuljukon található térképek segítenek eligazodni a területek között, de részei is a tervezésnek. Fontos volt, hogy az installáción keresztül a használók közvetlenül is tudják jelezni a javaslataikat, így lehetőségük van arra is, hogy a térképekre írjanak, rajzoljanak, így jelezzék akár a többi lakosnak is, hogy nincsenek egyedül az ötleteikkel. A kosarak magasak, hogy messziről, akár autóból is feltűnőek legyenek. A színességük játékra invitál: szerettük volna, ha egy bevásárlás során akár a gyerekek ösztönzésére kezdenének bele a játékba a szülők, és ez a feltételezésünk még inkább bejött a gyermeknapi tervezéskor. Fontos kérdésekre hívják fel a figyelmet, de egyben játékosak is, mert a használóknak érezniük kell, hogy a saját jövőjükhöz eléggé értenek ők is ahhoz, hogy hozzászóljanak

A munka elérhető az alábbi QR kód használatával vagy az alábbi linken: https://www.behance.net/ pecel2030

Tematikus beszélgetések: Intézményi vezetők / Pécel, 2017.04.27. Egyházi vezetők / Pécel, 2017.05.15. Egyesületek / Pécel, 2017.05.25. Vállalkozók / Pécel, 2017. 06. 29.

Tematikus beszélgetések

Intézményi vezetők / Pécel, 2017.04.27. Jelen vannak: meghívott intézményvezetők közül 5 fő, alpolgármester / Helyszin: Művelődési Ház A beszélgetés fonala, érintett kérdéskörök: 1. Bemutatkozás: Milyen intézményt képviselnek? Mi az adott intézmény feladata? Kb. hány pécelivel van kapcsolata az intézménynek? 2. Ismernek-e más városi modellt? A környező települések máshogy működnek? Milyen/mekkora igények jelentkeznek a településen az intézmények szolgáltatásai irányt? 3. Úgy tűnik, minden funkció a városközpontba koncentrálódik? Ez problémát jelent-e a szolgáltatások területi lefedettsége tekintetében? Van-e törekvés a funkciók térbeli szétszórására? 4.

A városi szegregátumokkal mi a helyzet?

Milyen a viszony a beköltözőkkel?

Melyik épületeket szeretik a legjobban a településen?

Bemutatkozás: Milyen intézményt képviselnek? Mi az adott intézmény feladata? Kb. hány pécelivel van kapcsolata az intézménynek? A. Pécel óvodái és bölcsődéi (a) egy önkormányzati intézmény (PVOB = Pécel Város Óvodái és Bölcsődéje) 4 tagintézmény összesen kb. 470 gyerek: (1) Nyitnikék Óvoda (Petőfi út 1/b), (2) Gesztenyés Óvoda (Isaszegi út 3), (3) Szivárvány Óvoda (Szent Imre krt. 13), (4) Napsugár Bölcsőde (Szemere u. 6). / (b) Egyházi óvoda: 1 református óvoda (Harangvirág Református Óvoda) / (c) Magán: 1 angol játszóház B. Nyitnikék Óvoda / tagintézmény vezető: Hőgerlné Bozsik Julianna Az óvoda az Északi városrész igényeit elégíti ki, kb. 200 gyerek jár az intézménybe, az intézmény egy utcában van a Petőfi Sándor Általános Iskolával. Az óvoda alkalmanként igénybe veszi az iskola rendezvénytermét, de ennek a helyzetnek kezelése nehézkes, a két intézmény együttműködésének elmélyítésére van szükség.

C. Gesztenyés Óvoda / tagintézmény vezető: Dr. Nagy Lajosné Az óvodavezető 7 éve dolgozik Pécelen, de nem péceli, Budapestrők ingázik. Szeret itt dolgozni mert itt kapta meg a legnagyobb szakmai elismeréseket. Elmondása szerint a „legjobb kuncsaft a gyerek” – viszi az információt a szülőknek, ami bensőséges viszony kialakítását segíti elő. Az óvoda a központban helyezkedik el, kb. 80 gyerek jár ide. Működésük során speciális kapcsolatban állnak a Művházzal: az óvodának ugyanis nincs tornaterme, így átjárnak a gyerekekkel a szomszédos Művház tornatermébe. A két intézmény között jó és kölcsönösen előnyös az együttműködés, ami megmutatkozik a könyvtár használatában is: az intézményt a gyerekek rendszeresen használják, és emellett jellemző, hogy a könyvtárba a szülők is beiratkoznak. A könyvtár használata mellett a gyerekek a Művház különböző szakköreit is igénybe veszik: tánc, sakk, angol, kézműves programok, stb. Elhangzott, hogy az intézményvezető nagy lehetőségnek tekinti a jelenlegi együttműködést, amely számos további lehetőséget is magában foglal. D. Lázár Ervin Városi Könyvtár és Szemere Pál Művelődési ház („nagyon nem művház a művház”) A Művelődési Ház intézményvezetője részéről elhangzott, hogy jelenleg 5 fővel dolgoznak, de az igények alapján nagyobb létszámra lenne szükségük. A feladatok ellátása érdekében előfordul, hogy a könyvtárosoknak is részt kell venniük az egyéb programok lebonyolításában. Az intézmény heti 60 órás nyitvatartással működik, a könyvtári beiratkozók száma: 800 fő, évente jellemzően 100 fő új beiratkozó van, a látogatók évente: 18000 fő (összes

Intézményi vezetők / Kiemelt probléma

látogatás), míg az évi kölcsönzések száma 5000. Elhangzott, hogy az intézmény programjaival kb. 1000 főt ér el a városból. Az intézmény inkább közösségi házként működik, mint művházként, ami adódik abból is, hogy nem rendelkeznek megfelelő színtérrel: az épületben csak tantermek vannak, a nagy színházterem hiányzik. Az épületben sok funkció van. Jellemző és pozitívumként értékelhető, hogy az emberek egy-egy szolgáltatás igénybevétele mellett, más szolgáltatásokat is igénybe vesznek egy idő után (pl. a pingpongosok egy idő után beiratkoznak a könyvtárba). A Művelődési Ház épülete a városban jól elérhető helyen, a központban, szép környezetben helyezkedik el, ami minden közlekedési eszközzel könnyen megközelíthető (autó, busz, bicaj, stb.). Fejlesztési igényként került megfogalmazásra egy könyvtár-művelődési ház kiépítése nagyteremmel, színpaddal, kistermekkel, könyvtárral, olvasóteremmel. E. Kúria Rendezvényház Az önkormányzat rendezvényszervező központja, közösségi térként igyekszik funkcionálni. Az intézmény 2017. januárban nyitott meg, folyamatban van az emberek elérése, így még nem lehet pontos számot adni, hogy hány emberrel vannak kapcsolatban, de látható, hogy fokozatosan növekszik azok száma, akik ismerik és használják az intézményt. A Rendezvényház részéről tervek vannak arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne az Északi városrészt bevonni, informálni. Az épületben kisebb programokat, rendezvényeket szerveznek: beszélgetős esték, hétvégi programok, gyerekprogramok, gyerekszínjátszó, rajzpályázat stb. továbbá városi fesztivál szervezése is terveik között szerepel. Az intézmény képviselője részéről elhangzott, hogy új közösségi színteret/új programlehetőségeket teremtettek Pécelen, a Kúria és a Hámori ház programjai megmozgatják a várost, jól lefedik a rendezvény-igényeket, kulturális fejlődést hoznak a városba. Ismernek-e más városi modellt? A környező települések máshogy működnek? Milyen/mekkora igények jelentkeznek a településen az intézmények szolgáltatásai irányt? A városi modellt érintő kérdést leginkább hardver oldalról közelítették meg a résztvevők. A fizikai környezetet érintve az egyik legfontosabb megállapítás, hogy 10 éve folyamatos férőhelyhiány van az ovódákban, ami új óvoda építését teszi szükségessé (a jelenlegi demográfiai statisztikák alapján a 2 év múlva átadandó új óvodát már most kinőtték). Megfogalmazásra került, hogy fontos lenne egy nagy aula, ahova befér a város összes óvodása és szüleik. Egy ilyen hely alkalmas lenne arra, hogy nagyobb közösségi rendezvényeket, továbbképzéseket tartsanak, amit a jelenlegi kapacitások nem tesznek lehetővé. Ez egyúttal lehetővé tenné, hogy a PVOB összes intézményének bizonyos programjai összevontan kerüljenek megtartásra, ami költséghatékonyabb működtetést eredményezhet.

A megbeszélésem elhangzott, hogy a Gesztenyés óvoda eredeti épülete használhatatlanná vált, így az új épület elkészültéig az óvoda a művház udvarán kapott egy épületet, ahol aktív kooperációval oldják meg a feladatokat: pl. a gyerekekkel sokat járnak a könyvtárba, a művház meg a Gesztenyés ovit ajánlja a kicsiknek; az oviban a különórák (angol, tánc, kézműves foglalkozás, stb.) iránti igényt a művházban tudják megvalósítani, továbbképzéseket tartanak a szülőknek. A résztvevők szerint városi szinten kevés a sportolási lehetőség, hiányzik egy futópálya, sportpálya, egy kisebb méretű sportkomplexum, amit rendezvényteremnek is lehetne használni. Óvodák szintjén is problémaként jelentkezik a tornaterem hiánya. A sportfunkció fejlesztésére javasolt hangsúlyt helyezni, olyan tereket kell teremteni, ahova az emberek szabadidejükben elmehetnek kikapcsolódni, korcsoporttól függetlenül (pl. futópálya, rendezvénytér, tanösvény). Megfogalmazásra került, hogy érdemes lenne az együttműködést elmélyíteni az iskolákkal. Jelenleg a Szemere Samu Iskola rendezvénytermét szokták használni, de ez kompromisszumokkal jár, mert az iskola a saját rendezvényeit helyezi előtérbe, így a programokít legtöbbször a művházban kell lebonyolítani. A Kúriában is egyre nagyobb igény van a rendezvényekre, de a térigény sehol nem kielégítő. A természeti környezet fejlesztésére is megfogalmazódott igény. Sok szép természeti érték van a közelben (Csunya-tó, Rákos-patak, stb.), nagyon fontos lenne ezek fejlesztése, hogy a gyerekekkel ki tudjanak járni túrázni, bicajozni, stb. A gyerekek megismerésen, tapasztalaton alapuló ismereteit nagy mértékben bővítené a kapcsolat a természettel. Pécelen kevés a néphagyomány, így az itteni intézmények (óvodák, iskolák) válhatnának néphagyomány teremtővé a jelenlévők szerint. Ehhez, fontos az intézmények közötti együttműködések erősítése, a tevékenységek összehangolása, valamint olyan térnek a létrehozása, ahol együtt tudnak lenni. Elhangzott, hogy Isaszeghez szokták hasonlítani Pécelt, mert közel vannak egymáshoz, de Isaszeg teljesen más, mert ott ápolják a néphagyományt és vannak ehhez kapcsolódó emlékek is. Javaslatként került megfogalmazásra, hogy Pécel esetében a néphagyomány őrzését segíthetné, ha Lázár Ervin hagyatékát használnák fel, aki 10 évig itt élt (a Négyszögletű Kerekerdőt a Csunya erdőről írta), viszont ezt sokszor a helyiek sem tudják. Jó példaként került megemlítésre, hogy tavaly Lázár Ervin műveiből adtak elő színdarabokat a gyerekek és a rajzverseny is hasonló témában volt, ami előremutató és folytatható kezdeményezésnek tekinthető. Érdemes lenne a megrendezésre kerülő gyereknapok programját is e témakör köré csoportosítani. Úgy tűnik, minden funkció a városközpontba koncentrálódik. Ez problémát jelent-e a szolgáltatások területi lefedettsége tekintetében? Van-e törekvés a funkciók térbeli szétszórására?

Elhangzott, hogy a központ természetes helye a funkcióknak, ereje van a központnak. Amikor a könyvtár a központtól kicsit távolabb volt (például a Petőfi Iskolában volt régebben a hangzókönyvtár), a látogatók száma sokkal alacsonyabb volt a jelenlegi állapothoz képest. A résztvevők meglátása szerint a vasúton túli városrész „mindenből keveset kap”: nincs lefedve tömegközlekedéssel, nincs posta, nagyon kevés a szolgáltatás, az északi városrészben nem megfelelő a közlekedés és a szolgáltatási ellátottság sem, ha ide telepítenének intézményeket, azok nem lennének rendesen elérhetők. A külső területeken lévő intézmények nem tudnak elég látogatót/érdeklődőt bevonzani, a központon halad át mindenki a városban, így szinte csak itt lehet fennmaradni. Ugyanakkor nagy sérelem, hogy a városközpontot, nem odavaló üzletek uralják, ami azért is sajnálatos, mert más városokban a külsőbb területeken vannak ezek a kereskedelmi létesítmények, és nem zavarnak bele a városközpont működésébe. Jó lenne egy park játszótérrel, valamint felvetődött egy uszoda hiánya is. A katasztrófavédelem oktatási központja kiköltözik épületéből, ami egy 5500 m2 alapterületű épület egy 3 hektáros parkban. Itt lehetne fejleszteni egy 160 fős színháztermet, ami ugyanakkor nagy kihívás, mert a hely kívül esik a városközponton. A városi szegregátumokkal mi a helyzet? A megjelentek szerint az északi városrész nagyon vegyes: nyugati része 21. századi, keleti része pedig 19. századi. A városrészt nehézkes elérni, külterületi jellegű és egyfajta szegregátumnak tekinthető, amit a hivatalos dokumentumok ugyanakkor nem tekintenek annak. Az északi rész nehézkes elérésének fő oka a vasútvonal, ami elzárja a területet a központi városrésztől, a vasúton nem lehet mindenhol átkelni, nagyot kell miatta kerülni. Elhangzott, hogy az integrált oktatás és intézményi szolgáltatások „keverik” a gyerekeket, ami segít a felzárkóztatásban. Milyen a viszony a beköltözőkkel? Az intézményeknek van kapcsolata a frissen érkezők gyerekeivel, az Újfalu gyerekei az északi városrész ovijába, járnak például. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy mivel a szülők jellemzően Pestre járnak dolgozni, a szolgáltatások zömét is ott veszik igénybe. Melyik épüleket szeretik a legjobban a településen? A résztvevők a következő épületeket nevesítették: kastélyok (Pekári, Ráday, Fáy – a parkjával együtt); kúria, zeneiskola, óvodaépületek, emlékpark,

Egyházi vezetők / Pécel, 2017.05.15. Jelen vannak: egyházivezetők közül azok akik eljöttek, polgármester, alpolgármesterek / Helyszin: Önkormányzat A beszélgetés fonala, érintett kérdéskörök: 1.

Ismerkedés intézményesen: Hol van az egyház helye, amit képvisel? Hány emberrel vannak kapcsolatban? Milyen közszolgáltatásokat végeznek? Milyen nehézségeket tud megfogalmazni?

Közösségi élet jövője? Vannak-e viziói? Milyen igényeket tudnak megfogalmazni?

Milyen továbblépési lehetőséget lát? Milyen igények vannak?

Lehet-e személyes álmokat megfogalmazni?

1. Adventista Egyház Az Adventista Egyház a hitéleti tevékenységek mellett könyvkiadással is foglalkozik. Emellett gyerek programokat futtat, és havi egy alkalommal életmód programot visznek. Sajnos nincs pontos visszajelzés arról, hogy hasznos-e az ilyen jellegű munkájuk, azonban emellett család segítővel együttműködve állandó kapcsolatban vannak néhány rászoruló családdal főleg élelmezési segítség formájában. Az egyház kis létszámmal van jelen Pécelen, de itt van az egyházi főiskolájuk, ezért a főiskola tanárai mellett, lelkészek családjai is itt élnek. A hitéleti tevékenységgel keveseket érnek el, de sokan járnak a környékről. A közösségi tervezést jó eszköznek tartják. Az egyház képviselője személyesen nagyon szeret itt lakni, de mint családanya nehezen talál vásárlási lehetőségeket. Véleménye szerint szerencsés lenne, ha a hétvégén gyerek programok erősödnének, nyáron esetleg szabadtéri mozi, nyári táborok lennének, nyitot olyan szolgáltatásokra, amelyek itt tartják a lakókat. Elmondása szerint például a Kúria programjainak és vonzó képességének fejlesztése jó kezdeményezés, jó telt házas produkciókat lehet idehívni. Az Adventista Egyház kislétszámú, de mindenben szívesen aktivizálja az embereket a közösségi életre, hitéleti elkötelezettségük mellett az egészséges életmód propagálói, úgy is mint könyvkiadó. A könyvkiadó tevékenységgel a tehetséges gyerekek olvasási/írási képességeinek erősítését kívánják fejleszteni.

2. Baptista Egyház Gyülekezet A Baptista Egyház, az Adventista Egyház, a Karmel Pünkösdi Egyház között jó a kapcsolat és szívesen lépnek fel közösen. A Baptista Egyház jelenleg változáson megy át a városban. Az aktív fiatal lelkipásztor jó megszólító képességgel igyekszik a fiatalokat elérni, ezért nyári táborokat szervez, angol nyelvi játékokkal, ahol 150 gyerek szokott részt venni. Megfordulni látszik az a tendencia amely azt mutatta, hogy hívek átlag életkora egyre magasabb, a fiatalodás megindult a 240 fő körüli lélekszámú gyülekezetben. Az egyház több helyen is részt vesz a város életében. A pedagógusokkal veszik fel kapcsolatot, és drogprevenciót végeznek az iskolákban, mert a designer drogok hatása és terjedése nagy veszélyeket rejt a fiatalok számára. Az ifjúsági házat az Erdei utcában egész nap az óvoda használja hétközben, míg a hétvégén péntek délutántól vasárnap estig ők. Személyes jövőképében az ipari park lenne a legfontosabb – például egy nagytarcsainál nagyobb, 1,5 milliárd forint iparűzési adó bevételt termelő – amely munkahelyeket adna a városnak. Az egyház képviselője szerint nagyon sok probléma fakad abból, hogy kevés vagy nincs is stabil munkahely Pécelen, az emberek az értéket nem itt termelik meg, hanem csak laknak és így péceli önkormányzat nehéz anyagi körülmények között dolgozik. Fejlesztésekről elmondható, hogy jó lenne a járdákat kiépíteni, parkolókat létrehozni, valamint egy igazi főteret kialakítani a városnak. Az egyház terveit az az üzenet vezérli, hogy ahol a közösségek szárnyalnak ott az emberek is boldogabbak, nyugodt lelki boldogságuk van. A közösségükre nézve, új imaházat terveznek építeni, amit most készítenek elő. A tervek még formálódnak, szeretnének az imaház mellett egy közösségi házat is kialakítani, ami hitéleti pluszt ad a fiataloknak, továbbá szeretnének bölcsőde vagy iskolai fejlesztésbe is bekapcsolódni. Feladatuk sok van még (pl. idősek és betegek látogatása), és a közösség még nem eléggé erős a máshova nehezen beilleszkedni tudó közösségek bevonásában. 3. Kármel Pünkösdi Gyülekezet A Kármel Pünkösdi Gyülekezet saját hitélettel vesz részt a városban. Változásokat tapasztalnak a közösségi életben: a 60 évvel ezelőtt leépült lokálpatriotizmus ismét kezd teret nyerni. A közösségi élet haza csábítása, a lokálpatriotizmus elősegítése, a városi közösségi életbe való befektetést tekintik feladatuknak. Az egyház támogató szerepe növekszik, jelentős az ifjúsággal kapcsolatos tevékenysége, például 37-38 év az átlag életkor a gyülekezetben. A kedvezményes nyári tábor a városban 80 gyereket ér el évente. Az egyház nagyságrendileg 500 főt ér el, akik az aktív hitéletben részt vesznek. Tapasztalatuk szerint az embereknek nagy szükségük van a lélek gondozásra, emellett a nehéz sorsú, gazdasági problémákkal küzdő rétegeket célzó karitatív szolgáltatással, önkéntes ruhaosztással igyekeznek segíteni.

Egyházi vezetők / Kiemelt probléma

Részt vesznek a városi szociális és társadalmi problémák kezelésében. A célzott családokat megkeresik, szociális és mentális felkarolás, közös terv készítése után, további fejlesztésben, iskolai vagy egyéni támogatásban, mentorként dolgoznak önkéntesen 5-6 családot felölelve. A HIDAK (Baptista, Adventi, Pünkösdi) egyesülésben is dolgoznak család segítésben, életmód tanácsadásban. A gyülekezet képviselőjének személyes vágya, hogy a gyülekezet ne csak a hitéleti munkában vegyen részt, hanem a városi kulturális és sport életben is, mert elmondása szerint „nem nekünk van gyülekezetünk, hanem a városnak”. Az egyház tervei közük a legfontosabb, hogy folytatódjon a közösségépítés, látható csoportként lépjenek fel. Mindemellettszeretnének egy új imaházat is építeni. 4. Polgármesteri összefoglaló A városban 8 egyház működik a már említetteken kívül a katolikus, a református, a hit gyülekezet, a görög katolikus és az evangélikus. Sok kezdeményezés volt a városban az önkormányzat és az egyházak közötti együttműködésre, de nem volt benne eddig átütő erő. A városban jelentős katolikus és református egyházi ifjúsági tagozat működik, de nincs ökomenikus. Elhangzott, hogy jó lenne, ha több egyházi iskola működne a városban (jelenleg csak egy katolikus óvoda/ iskola és egy református óvoda van). A városban több cigány család él, akik nehezen tudnak gyökeret ereszteni. 247 munkanélküli van a nyilvántartásban, akik közül 40 fős csoportokban kerülnek be a városi szolgáltató által biztosított munkahelyekre. Két veszélyeztetett korosztály van: a fiatalok és az öregek, akikre a városnak koncentrálni kell. Jó lenne, ha az egyházakkal a laza szövetség egyre mélyebb közös építkezésre adna lehetőséget, amire szerződéses lehetőséget kívánnak teremteni. A város közös céljai: új munkalehetőségek teremtése. Az évi ezres nagyságrendű költözési trendet figyelembe véve 2019-re 20 ezer fős lesz a város. A városi költségvetés 1,7 milliárd forintos. A város által kivethető adók 32%-át használják ki most, ami meglehetősen szűk forrás lehetőséget biztosít, ugyanakkor elmondható, hogy 10 év alatt 30%-kal nőtt a város lakossága. A város gondolkodik azon, hogyan lehetne a friss lakosokat megszólítani és közös fejlesztésekbe bevonni.

Egyesületek / Pécel, 2017.05.25. Jelen vannak: Péceli Természetvédők és Állatbarátok Közhasznú Egyesülete, képviselő: Csörgi Zsolt / Vízenjárók Gyermek és Ifjúsági Túra Egyesület, képviselő: Malárik Attila / Péceli Parnasszus Alapítvány, képviselő: Kapronczai Zoltánné / Ráday Klub, képviselő: Krassovics Miklós / Péceli Zöld Kör, képviselő: Horváthné Szombathelyi Katalin / Millenniumi Hagyományörző Alapítvány, képviselő: Vasvári Gábor / Települési Értéktár Bizottsági, Heltai Miklós történelem tanár, elnök / Ivánkovics Zoltán / Juhász József helytörténész / Sári János természetvédő. Helyszin: Kúria Rendezvényház A beszélgetés fonala, érintett kérdéskörök: 1.

Ismerkedés: Mióta él Pécelen? Milyen értékeket képvisel/véd az egyesület? Milyen tevékenységeket végeznek? Milyen nehézségeket tud megfogalmazni?

Közösségi élet jövője? Vannak-e viziói? Milyen igényeket tudnának megfogalmazni?

Milyen továbblépési lehetőséget lát?

Lehet-e személyes álmokat megfogalmazni?

Települési Értéktár Bizottsági / Heltai Miklós történelem tanár Az Értéktár Bizottságban nyugdíjasok és tanárok dolgoznak, az érték lista az önkormányzat honlapján megtalálható. Heltai Miklós 50 éve él itt, amikor ideköltözött 7000-en éltek Pécelen, ma 17000 lakója van a teleplésnek. Hozzászólásában az alábbi természeti értékekre és az azokat fenyegető konfliktusokra hívta fel a figyelmet: (a) Várhegy / magánterület, jelenleg nem látogatható; (b) Csunya tó környéke / Csunya völgyben feltöltés van sittel, ami még menthető; (c) Kovács lapos; (d) Korona erdő a Rákos patak mellett / tönkre tett természeti értékek. Mindezen felül, Heltai Miklós az alábbi épített értékekre és az azokat fenyegető konfliktusokra hívta fel a figyelmet : (a) vasúton túli villák: Frantsek Imre / polgári építkezés emléke, amit jó lenne megmenteni, Bárczy villa, Töreky villa, Lechner villa; (b) Ráday kastély; (c) Református templom a 18-19 századból (d) Fáy Kúria a 19 századból, (e) Temető: Szemere sírbolt, Ráday kripta, Fáy sírok, (f) Pekáry villa Az egyesület jelentős kulturális emlékekkel is foglalkozik: Péceli műsor kiadása - nyomtatva, kulturális hírlevél; péceli ifjúsági kórus, olvasó kör, csökmei kör; reform korban működött több egyesület emlékének feldolgozása, Csunya völgyi vásár tér, Járó vendéglő, ifj, Bakonyi Árpád, Juhász József térképei.

PETÁK Egyesület, Csörgi Zsolt

Az egyesület részéről elhangzott, hogy Pécel legnagyobb erőssége a gyengesége is egyszerre: a Budapesthez való közelség. A város Budapest „tüdeje”, egy olyan hely, ahol családbarát programként a települést körülvevő zöldbe ki lehet menni, mindemellett a központban is sok zöldfelület található. Az egyesület fő nevelési-oktatási profilja az iskolákban, óvodában az állat- növény védelem, temészetvédelem kiemelt jelentőségének átadása. Csörgi Zsolt elmondta, hogy embereket nehéz programokra összegyűjteni. A Ráday kastélyban például sok a program, de a helyiek nem mindig tudnak róla, mert nincs megfelelően kommunikálva. Az egyesület az alábbi természeti értékekre és az azokat fenyegető konfliktusokra hívta fel a figyelmet: (a) a patak mederben vannak források, lélek patak (b) Locsod puszta - Fityus Géza - természeti kincs, Sülysápig felnyúlik, de Pécelről nem lehet megközelíteni, nincs összeszemetelve, (c) hagyományőrző parasztudvar, (d) Fáy tanya 10-15 lovarda, Fáy iskola lovardája van, (e) park hiánya a központban, (f) a város körüli zöldben lévő közösségi terek, amiket cross motorozás veszélyeztet 4.

Megyeri János szobrász művész

A Lenvedulásban lakik, friss péceliként a legelső élményei meggyőzőek. Részt vesz a péceli kulturális életben. Budapest közelsége egyszerre áldás és átok. Véleménye szerint a művház jó kulturális eseményeket szervez, de az itt lakóknak nincs ideje kikapcsolódásra és ezért kevés a látogató. Szerinte az itt lakók csak két dolgot látnak: a városüzemeltetést és a Ráday kastélyt, ami mivel állami tulajdonban van, nincs kapcsolata a várossal (pedig régebben volt még szerződése). A művház kezeli a Karsai Zsigmond gyűjteményt, és a Bodó Sándor festményeket. 5.

Ivánkovics Zoltán

30 éve lakik Pécelen, de a felesége “ős” péceli család. Családi házban lakik a fő utcában, ahol jelentős az átmenő forgalom. Irodatechnikusként dolgozott ezért országos rálátása volt a település életére. Sok képviselő testülettel/ polgármesterrel épített ki jó kapcsolatot és sok megvalósult ötlete volt. A megvalósult ötletei: (a) leltár kiállítás és rendezvény, (b) Pécel expo, helyi vállalkozókkal, civilekkel, művészekkel, (c) 150 éves a Budapest- Losonc vasútvonal, 1867. április 2-án adták át és ennek megünneplésére rendeztek eseményvasút kiállítás. Sok további terve van: (a) facebook oldalon lehetne “péceli szösszenetek”-et közölni, híres emberek életrajzát bemutatni, például akik itt éltek vagy dolgoztak, (b) kiállítást lehetne csinálni az arcanium adatbázis segítségével a régi városi térképekről, (c) Bárczy 1914-ben tervezte a budapesti olimpiát, aminek anyagaiból szintén nyílhatna kiállítás. 6. Sára János természetvédő Természetvédelemmel foglakozik, 5 tájvédelmi körzettel dolgozott. Pécelen tájvédelmi körzetet épített, ami a Gödöllői Tájvédelmi Körzethez tartozik. Pécelen ér véget a dombvidék, innen már alföldi táj. 1959-ben került Pécelre a felesége itt született. Az alábbi természeti értékekre és az azokat fenyegető konfliktusokra hívta fel a

EgyesĂźletek / Kiemelt problĂŠma

figyelmet: (a) belterületen elfogyott a tájvédelmi terület, mert a beépítések kapcsán mindig „csipkodják” – a tájvédelmi területeket 2030ig szükséges lenne behatárolni, véleménye szerint (b) a Csunya és a Várhegy helyi védettség alatt áll, amire kiemelt figyelmet kellene szentelni (c) a völgyekbe sok a zöldhulladék lerakás, jó lenne védetté tenni ezeket, hogy el lehessen járni az ilyen ügyekben, (d) jó lenne szabályozni az erdőben és a küterületeken található földutakat, mert jelenleg „lócitromos” úton mennek a gyerekekkel kirándulni, (f) Degec pusztára kápolna és ösvény létesítése javasolt. A küterületekkel, természeti és tájértékekkel kapcsolatban Sára János az alábbiakat fogalmazta meg: (a) nagy az igény az erdők és a természeti területek használata iránt (sport, lovas sport, squad), ezért szabályozással kellene rendet tenni a külterületeken az engedélyezett használati módok tekintetében, (b) az Isaszeg felé eső malom tó megvédése fontos, (c) az M0-ást lehet hallani (állandó zsongás) erdősávot kellene telepíteni és helyenként zajvédő falat, (d) ki lehetne építeni és jelölni a lovas infrastruktúra helyét, 10 lovarda van, ahol van oktatás, de nincs szabályozva a táj használata, (e) a (cross)motoros használt erősödik, érdemes lenne külön pályát építeni számukra, (f) kerékpárutak vannak, de jellemzően nincsenek hálózatba szervezve és járhatatlanok, (g) Pécelen megy át a vízválasztó a Locsód: az Alsó Tápió a Tiszába folyik, míg a Rákos és Szilas-patak a Dunába, (h) érdemes lenne a még meglévő háborús emlékeket gondozni, megjelölni (Attila vonal, tankcsapda- géppuska fészek). Sára János várost érintő javaslatai: (a) a művházat fel kellene újítani, (b) uszoda fejlesztés szükséges a környékbeli vízilabda együttes és a TAO bekapcsolásával, (c) sport lehetőségek hiánya, szükségessége - például a versenytáncot kellene felkarolni mert a szomszédos településeken jobbak az ilyen jellegű lehetőségek (d) ipari park létesítése nagyon fontos lenne (e) lakosságszám limitet kellene bevezetni, hiszen adott egy infrastruktúra (iskola, közlekedés, vonalas ellátás, jó levegő), aminek nem lehet minden határon túl növelni kapacitását.

Vállalkozók / Pécel, 2017. 06. 29. Jelen vannak: vállalkozók / Helyszín: Kúria Rendezvényház A beszélgetés fonala, érintett kérdéskörök: 1.

Ismerkedés: Mióta él Pécelen? Milyen értékeket képvisel/véd az egyesület/cég? Milyen tevékenységeket végeznek? Milyen nehézségeket tud megfogalmazni?

Közösségi élet jövője: Vannak-e viziói? Milyen igényeket tud megfogalmazni?

Milyen továbblépési lehetőséget lát?

Lehet-e személyes álmokat megfogalmazni?

Pap László / Ipartestület Pap László elmondása szerint a vállalkozók közösségi szándékát mutatja, ahogy a székházukat rendbe hozták. Ugyan megosztott volt a részvétel, hiszen mindenkinek meg van a saját feladata, de az épület elkészült, annak ellenére, hogy kevés idő marad a közösség építésre. A város ipar/gazdaság politikáját illetően fogalmazásra került, hogy sok olyan beruházást valósítanak meg, amiből a városnak közvetlen vagy közvetett bevétele nincs, például egy kerékpár út. Feltette a kérdést, hogy miért költöztek el a vállalkozók, miért teszik át cégüket más településekre, és nem ide fizetik az adót? Milyen lehetőségek mozdítanák előre a maradást? Megemlítette, hogy az M0-ás felől véleménye szerint kevés csatlakozása van a városnak, az M31-ről nincs is. Elmondása szerint jó lenne, ha több ipari terület lenne a városban, vagy előnyös lenne az egyablakos ügyintézést megvalósítani. Budapest közelsége vonzó annyiban, hogy nagy vállalkozók számára is érdekessé válik a település, de emellett egyéb szolgáltatásokra is szükség lenne. Véleménye szerint egyedi kínálatot is megcélozhatna a város, mint például vidámpark, kaszinó, szálloda vagy kamion terminál. A városban fontos lenne megkeresni azokat a helyeket, ahol a magánfejlesztők összefoghatnának. A városnak bevételek megteremtésére kellene koncentrálnia, üzleti tervet kell csinálni az elmozdulás céljából, akár külsős szakemberek bevonásával, hogy több iparos legyen. A sok esemény megrendezését átértékelve lehetne az üzemeltetéshez és a fejlesztéshez megteremteni a forrást, amit a város legjobb közparkja, a Ráday kastély alulhasznosított kertje is indokol.

Beothy Géza / Novomixcolor Kft. A vállalkozó autófényezéshez szükséges anyagokat forgalmaz az EU-n belül. Elmondása szerint a városnak jó adottságai vannak az M0-ás autóút közelsége miatt. Ő jelenleg egy családi házban és a hozzá kapcsolódó raktárban dolgozik, de tudna növekedni többszörösére, és oktatással is bővítené vállalkozását. Véleménye szerint a városban az élet nem unalmas, ami szintén abban erősíti meg, hogy itt fejlessze cégét. Ennek legfőbb feltétele, a városban megfelelő telekhez való jutás. Elhangzott, hogy előnyös lenne, ha a város tudná támogatni a vállalkozókat Marton Ildikó / Jézus Szíve Társasága Idősek Otthona Az intézmény 60 főt foglalkoztat Pécelen, nagy részük helybeli. Országos bázisú szervezet, de lokális vonzása van. 1920-ban jött létre itt az első női lelkigyakorlatos ház, amit a háború után 1993-ban kapott vissza a társaság. Az épület most idősotthonként működik. Az épület korhű felújítása most zajlik, saját forrásaiból (támogatásokból és saját bevételekből). Az intézmény kihívása, hogy tudják-e a szolgáltatást fejlesztene, például szakápolási centrumok létrehozása, idősgondozási feladatok ellátása lehet ilyen cél, amit a „gyorsan öregedő” társadalom is indokol. Az önkormányzattal jó a kapcsolatuk részt vesznek a szociális kerekasztal munkájában, de nincs önkormányzati ellátási feladatuk. A parkjuk nyilvános, ahol koncerteket, miséket szoktak tartani, de ezt kevesen tudják a városban. Bálint Tibor / Faberland Kft. Bálint Tibor 3 éve lakik Pécelen, és itt alakította cégét 2010-ben, amivel2012-ben lépett piacra. Játszóterek fejlesztésével foglalkozik. Véleménye szerint Pécel jövője az iparosodás, mert nagyon jó a közlekedése, amit továbbezt lehetne fejleszteni. Elmondása szerint együttműködést kell létrehozni az önkormányzatnak a magántulaj-

Vállalkozók / Kiemelt problémák

donú vállalkozókkal egy új ipari parkot létrehozása céljából. Meglátása szerint Pécel egészét tekintve hiányzik egy park, ami hozzájárulna ahhoz, hogy élhetőbb környezet alakuljon ki. Ez kisgyerekeseket is a településre csábíthat. Jó lenne közösségi helyeket, játszóterek építeni, amihez a vállalkozó Rákoscsabát említette példaként. Sarlós Imre Elmondása szerint rálátása van a város fejlődésére mert 2006-2010 között alpolgármester volt, most több szektorban vállalkozik. A városnak több bevételre lenne szüksége a fejlesztésekhez, amihez ipari területet kell létrehoznia, elsősorban helyi vállalkozók részére. Az önkormányzat 2000 előtt nem gondolt a földszerzésre, sem a hosszú távú tervezés elősegítésére, ami megmutatkozik abban is, hogy a sok a rossz alakú, rendezetlen telek akadályozza a fejlődést. Elmondása alapján az erdőkkel többet kellene foglalkozni, társadalmi munka szervezésével, a felső tagozatos iskolások bevonásával. Kitűzhető cél lehetne erdőtakarítással az emlékmű megközelítését javítani, véleménye szerint. Ebben a folyamatban a Pilisi Parkerdő a város partnere lehetne. Aszódi Csaba Aszódi Csaba 50 éve él Pécelen. A saját fejlődésére koncentrált mint vállalkozó, véleménye szerint az önkormányzatnak nem dolga a vállalkozás, csak segíteni tud a feltételek megteremtésében. Például ilyen feltétel lehetne ipari területek megteremtése, elmondása alapján. A vállalkozó egy jó ipari terület jellemzőit a következőkben határozta meg: ne legyen drága, közmű és főút csatlakozás legyen, emellett kiépített közlekedés/tömegközlekedés legyen a közelben, kb. 3-5 ha-os terület az ideális, hogy kisebb vállalkozók számára lehetséges legyen a betelepülés. Marthi Zsuzsa / főépítész Főépítész asszony elmondása szerint a város jövőjének egyik kulcsa városközpont fejlesztése, sűrítése. Ehhez a helyi tulajdonosokkal, vállalkozókkal és az önkormányzattal együtt kell fizikai és üzleti tervet csinálni. A közös akarat tudja az önkormányzatot helyzetbe hozni. A rendezvényen megjelent vállalkozók több mint 80 helybeli munkahelyet és több mint 600 millió Ft éves bevételt jelentenek a városnak.

Északi városrész

Városközpont Régi falu Új falu

Lakossรกgi talรกlkozรณk

1 2

Nyilvános találkozók 1. Pécel, 2017. 05. 06. / 2. Pécel, 2017. 05. 27. Jelen vannak: főépítész, BME UFLab, városlakók / Helyszín: Ráday Gedeon tér, Ráday kasély udvara

A város jövőjéről való gondolkozás elengedhetetlenné teszi a helyi közösségek és a lakosság megszólítását. Egy település sikeréhez jelentős mértékben hozzájárul az, hogy lakosai mennyire tekintik sajátjuknak környezetüket, mennyire vélik úgy, hogy a városi szolgáltatások és fejlesztések egybevágnak a közösség által vágyott jövőkép eléréséhez. A jövőkép meghatározása és elérése ugyanakkor nem lehet passzív folyamat. A települések fenntartható fejlődésének egyik alapfeltétele a proaktív közösség, aki szerepet vállalva a város életében, részt vesz a környezet fejlesztésében és fenntartásában egyaránt. Agglomerációs települések esetében különösen fontos ennek hangsúlyozása, mivel a lakosság jelentős része a közelmúltban költözött a településre, közülük sokan megtartották budapesti munkahelyüket és fővárosi identitásukat. Ahhoz, hogy ők is sajátjuknak érezzék tágabb értelembe vett lakókörnyezetüket, érezzék felelősségét annak, hogy egy közösség részévé váltak, alkalmat kell teremteni a közös gondolkodásra, különösképpen olyan esetekben, amikor a település 10-15 éven belül elérni kívánt arculatát kívánjuk meghatározni. Az eseményekről készült video elérhető az alábbi QR kód használatával vagy az alábbi linken: https://youtu.be/emU69YbsB7U

A tervezés során kétszer nyílt lehetőség a városlakókkal való közvetlen, személyes találkozóra. A lakók május 6-án szombat délelőtt egy közterületi akció keretében kerültek megszólításra, május 27-én pedig a gyereknap köré szerveződött városi rendezvényen volt alkalmuk beszélgetni és közösen gondolkodni a település jövőjéről. A két rendezvényen kívül e-mailen, valamint a közösségi média különböző felületein lehetett véleményt nyilvánítani. A május 6-i első alkalom a város központi terén került megrendezésre. Habár az esemény előzetesen meghirdetésre került – így az érdeklődők célzottan el tudtak jönni –, az UFLab tervezői csapata fontosnak tartotta, hogy ne csak az eseményre érkezők, hanem az éppen arra járók véleménye is feldolgozásra kerüljön. Ezért olyan szabadtéri helyszínre esett a választás, ahol – a rendezvénytől függetlenül – sokan megfordulnak. A város vezetőivel és főépítészével konzultálva, a helyszín a Ráday Gedeon tér melletti zöldfelület lett. A május 27-i alkalom ezzel szemben egy kötött városi eseményhez kapcsolódóan került megrendezésre a Ráday-kastély udvarán. Itt, a különböző szabadidős programok mellett az UFLab sátrában lehetőség nyílt a város jelenéről és jövőjéről való közös gondolkodásra.

A megfelelő helyszínválasztás mellett fontos szempont volt, hogy készüljön valamilyen figyelemfelkeltő installáció annak érdekében, hogy az emberek valóban megálljanak és felfigyeljenek az eseményre. Az installáció megalkotásánál cél volt, hogy olyan tárgy vagy felület kerüljön elhelyezésre, amit interaktív módon lehet használni a vélemények megfogalmazása és azok feldolgozása során. Pécel négy városrészéhez („városközpont”, „északi falu”, „újfalu”, „régi falu”) egy-egy fa keretszerkezetű állvány készült. Ezeken kapott helyet az adott városrész átnézeti térképe, ami biztosította a településen tapasztalt problémák és rájuk adott fejlesztési javaslatok konkrét helyének meghatározását, míg az egyes fejlesztések súlyát az állványokra szerelt „kosarakba” dobott színes labdákkal lehetett érzékeltetni. A véleményt adó lakosoknak a tapasztalt probléma, illetve feladat jellegéhez tartozó színű (közlekedés – kék, intézmények – narancs, szolgáltatások – sárga, közterületek – zöld, egyéb – lila) labdákkal kellett belecélozniuk a kosárba, amely feladat elvégzésére nagy érdeklődés mutatkozott. Az installációk mellett kötetlen beszélgetésre is nyílt lehetőségük a résztvevőknek. A beszélgetés fókusza a városjövőjéről való gondolkodás volt – a település értékeiről és hiányosságairól a megfogalmazott észrevételeket a hozzászólók kinyomtatott ortofotón helyezhették el.

41 38

27 21 16

intézmények közlekedés 8

szolgáltatások közterületek

1 2.

egyéb

A beérkezett vélemények megoszlása a találkozók között 83

1 2

Az első találkozón összesen 237 problémafelvetés, javaslat, illetve vélemény került feldolgozásra, a második alkalmon 762. (Egy ember több észrevételt is tehetett, illetve bizonyos észrevételeket többen is megfogalmaztak.) Beszédesebb adat ezeknél az észrevételek tematikus, illetve területi megosztása. Az első alkalommal a beszélgetések során elhangzott hozzászólások 38%-a volt közlekedés jellegű, míg intézményekkel, szolgáltatásokkal vagy közterületekkel kapcsolatban közel fele ennyi megjegyzés érkezett. A felsoroltakon kívüli, egyéb megállapításra vonatkozó arány 8% volt. A második rendezvényen a vélemények 41%-a volt közlekedés fókuszú, 27%-a intézményekre vonatkozó, 15%-a szolgáltatásokkal kapcsolatos, 16%-a közterületekkel, míg 1%-a egyéb jellegű volt. Területi megosztásban az első találkozó alapján a javasolt beavatkozások 27%-a vonatkozott a városközpontra, 33%-a az északi városrészekre, 30% az újfalura, míg 10% a régi falura. Az arányok a második találkozáson a következők szerint alakultak: városközpont: 37%, északi városrész: 14%, újfalu: 27%, régi falu: 22%. A két találkozó során a városközponti területre vonatkozóan hangzott el a legtöbb fejlesztési javaslat, a legkevesebb hozzászólás a „régi falu” városrészhez érkezett. A következőkben tematikus bontásban az elhangzott, leginkább jellemző észrevételek kerülnek ismertetésre. Közlekedés tekintetében a hozzászólók kiemelték egy új, nem szintbeli vasúti átjáró kiépítésének szükségességét. A sűrűn közlekedő vasúti szerelvények egyrészről kedvező feltételeket biztosítanak a főváros gyors kötöttpályás elérésére, azonban a vágányokat keresztező közúti közlekedést jelentősen korlátozzák. Egy felül- vagy aluljáró kiépítése bár területileg városközpontot és az északi városrészt érinti, valódi hatását azonban a vasúttól északra fekvő településrészen fejti ki. Annak érdekében, hogy az északi városrész szerves része lehessen a településnek, megfelelő színvonalú közúti kapcsolatok kiépítése válik szükségessé. A felül- vagy aluljáró helyére vonatkozóan a Baross utca és a Damjanich utca vonalában fogalmazódott meg javaslat. Szintén a vasúti közlekedéshez kapcsolódik az állomás környezetében (a vágányok északi és déli oldalán egyaránt) az elegendő férőhelyet biztosító P+R és B+R parkoló kiépítése. Több hozzászóló megjegyezte, hogy reggelente a kiépített parkolóhelyek többsége megtelik, így aki napközben utazik, csak az állomástól messze tud megállni. Az elégséges parkolóhely létrehozása mellett legalább ilyen fontos lenne rövid idejű várakozóhelyek kiépítése is, annak érdekében, hogy azok, akik vasúttal érkező ismerősük vagy rokonuk elé kiérkeznek, ne akadályozzák a forgalmat. Ugyancsak közlekedés témában hangzott el a kerékpáros infrastruktúra kiépítésének szükségessége. Kerékpárutak hiánya csaknem az összes településrészt érinti. Többen kiemelték, hogy Pécel, léptékéből és a domborzati viszonyokból adódóan kifejezetten alkalmas a kerékpáros közlekedésre, azonban ennek előfeltétele lenne a biztonságos kerékpáros infrastruktúra megléte. Az elhangzottak szerint, elsősorban a Pesti úton, Maglódi úton, Kovács utcában, Rét utcában, Baross utcában, továbbá a vasútállomás két oldalán futó utcákban lenne szükség bicikliút vagy irányhelyes kerékpársáv kialakítására.

1 2

Beérkezett öteletek és problémák összesítése városrészenként és témakörönként

17%

29%

37%

INTÉZMÉNYEK

KÖZLEKEDÉS 16%

38%

16%

29%

18%

városközpont északi városrész újfalu

13%

34%

város

KÖZTERÜLETEK

észak

38%

SZOLGÁLTATÁSOK

41%

régi falu 40%

újfalu 16%

régi f

Több lakos pozitívan értékelne egy Rákos-patak menti kerékpáros útvonalat, ami egyrészről Budapest irányába lehetőséget teremtene a hivatásforgalmi kerékpározásra, továbbá szabadidős biciklizés tekintetében is vonzó alternatíva lehetne. Utóbbit erősítené, ha a patak mentén egészen Gödöllőig lehetne kerékpározni, ami turisztikai forgalmat is generálna a településnek. ww Közlekedés témában, többek által megfogalmazott észrevételek között szerepelt még az útfelületek folyamatos karbantartásának szükségessége (kátyúk javítása, szegélyek, akadálymentes járdák kiépítése, vízelvezetés megoldása – utóbbi kettő kifejezetten az új beépítésű városrészeken), az északi városrészben a földutak szilárd burkolattal történő ellátása, továbbá a forgalmas utakon zebrák létesítése. Az északi városrész több lakosa is javasolta a vasút északi oldalán, egy Rákoscsaba felé vezető út kiépítését. Szintén az északi városrész közlekedését javítaná egy – többek által megfogalmazott – javaslat, miszerint előnyös lenne, ha a 169-es autóbusz a vasúton túli területeket is érintené. Egyéb infrastruktúra témában javaslatként fogalmazódott meg a vasúti pálya mentén zajvédő fal kiépítése, továbbá az utak megfelelő megvilágításának biztosítása, különösképpen az újfalu (Apácadomb, Levendula u. környéke) településrészen. Intézmények tekintetében a két találkozón szerzett tapasztalatok hasonlóak voltak. Sok városlakó szájából elhangzott egy uszoda építésének igénye. Közülük többen is kiemelték, hogy a város fejlesztési terveiben már régóta szerepel egy ilyen intézmény, azonban sajnálatos módon ezidáig nem tudott megvalósulni. Fontos lenne – hangsúlyozták a megjelentek –, hogy az óvodák, iskolák tornaóra keretében használhassák a medencéket. Szintén karakteresen fogalmazódott meg további sportolásra alkalmas helyek kialakításának igénye. Többen említették, hogy örülnek az új sportpályának, azonban támogatnák az olyan kisebb pályák, szabadtéri sporteszközök kihelyezését is, amit bárki, kötetlenül is használhat. Egy-egy ilyen helyszín és funkció képes közösséget is teremteni, amit szintén többen kiemeltek.

1 2

Igény van közösségi terek létrehozására. Mind szabadtéri helyszínre, mind zárt térre is szükség lenne, emelték ki többen. Ennek elhelyezésére a városközpont lenne a legideálisabb, felmerült a Ráday-kastély e célú hasznosítási igénye is. A beszélgetések során kiemelték azt is, hogy a hely biztosítása nem feltétlenül elégséges: igény van rendszeres (kulturális, „beszélgetős”) közösségi programok szervezésére is. A Pekáry-kastély és a művelődési ház rendezvényeit többen méltatták, azonban megjegyezték, hogy az utóbbinak helyet adó, egykori gimnáziumi épület felújítása, illetve amennyiben véglegesen itt marad a művelődési ház, átalakítása, időszerű lenne. Az újfalu városrészen lakók megjegyezték, hogy bíznak benne, hogy az új beépítések kijelölésével párhuzamosan az önkormányzat óvodát és bölcsődét is épít a környéken. Egy új egészségház intézmény kialakítására is van igény. Többen is említették, hogy szolgáltatás tekintetében a jelenlegi egészségügyi ellátás nem megfelelő, az orvosi rendelő előtt nehézkes a parkolás. A szolgáltatási hiányok elsősorban a vasúttól északra eső városrészen jelentkeznek. Itt többen hiányolják a városrész-központot, üzletekkel, gyógyszertárral, bankkal és postával. A városközponti területekre vonatkozóan több fiatal kiemelte, hogy örülne mozinak, szórakozási lehetőségnek, olyan helyeknek, ahol kulturáltan együtt lehet lenni. Élelmiszerüzletek vonatkozásában elhangzott, hogy egyfelől szerencsés, hogy Pécel központjában található a település egyedüli szupermarketje, azonban városkép szempontjából előnytelen az üzlet és parkolója, ami gyakorlatilag teljesen uralja Pécel egyik legértékesebb terét. Többen támogatnák, hogy a Csunya-tónál épüljön erdei szabadidőspark leülőfelületekkel. A helybéliek szeretik ezt a helyet, szívesen látogatnak oda, és látnak fantáziát a fejlesztésében. A tó környezetének kiépítése hozzájárulhat a Petőfi Sándor utca városrészben betöltött szerepének (alközponti jelleg) erősítéséhez és a turizmus növekedéséhez. Sokan kiemelték, hogy kevés játszótér van Pécelen. A városközpontban és a régi falu városrészen gyakorlatilag nincs lehetőség gyerekekkel kimenni játszani, és az új beépítésű részeken is (Levendula utca térsége) többen említették a játszótér hiányát. A Rákos-patak környezetének sokak által várt rehabilitációja megfelelő helyszín lehetne ilyen funkcióknak (is). Többen megemlítették, hogy ugyan a patak keresztülfolyik a városon, de mindezt úgy teszi mintha „ott se lenne”. Kertek alja, telephelyek és rendezetlen környezet jellemző a partokra. Érintőlegesen a közterület témakörhöz tartozik az illegális szemétlerakás problémája. Sokakat zavar, hogy Pécelen jelen van ez a probléma, elvárnák a rendőrség és az önkormányzat hatékonyabb fellépését a szabályszegőkkel szemben. Azokban az esetekben, amikor a közigazgatási terület vonalán kívül találhatók a szeméthegyek, javasolt lenne az önkormányzatnak a szomszédos településsel felvenni a kapcsolatot. Többen kiemelték, hogy függetlenül attól, hogy intézkedés tekintetében kinek a feladata lenne a probléma kezelése, a város megítélését jelentősen rontja a jelenlegi helyzet.

1 2

Északi városrész, a vélemények megoszlása

intézmények

közlekedés

szolgáltatások

közterületek

egyéb

11%

33%

21%

nincs sportolási lehetöség

Csunya-tó fejlesztés 2x

keskeny utcák

játszótér 3x

óvoda/ bölcsöde/ játszóház 3x

ATM, bank posta 7x

bolthiány 7x erdei szabadidős hely hiány 3x

tömegközlekedés? 3x

városrész védelme?

városi park 3x gyógyszertár 9x szolgáltatáshiány

csatornahálózat 3x

új bekötőút 3x

játszótér

kátyú

földút! 3x

kutyasétáltató helyek

egészségház rendezetlen járdák

több parkoló 4x

felüljáró 8x

parkok padokkal 2x

1 2

Városközpont, a vélemények megoszlása

intézmények

közlekedés

szolgáltatások

közterületek

egyéb

21%

45%

24%

10%

vasúti felújítás szükséges

P+R parkoló

vasútállomás állapota

kulturális/ beszélgetős program? 2x

felüljáró! 5x

horgásztó integrálása 3x

kerékpárút Rákos-patak mentén 6x

vízelvezetés 2x

bolthiány

nagyobb

helytörténeti

éjszakai

szemét-

művház!

múzeum

buszjárat

lerakás!

rossz minőségű járda

útfelújítás 3x

Ráday kastély nyitottsága 4x

több parkoló 5x városi park 3x

kulturális/ beszélgetős program? 2x

szálloda/ panzió

sportolási lehetőség 2x

egészségház 2x több zebra 5x

közösségi hely hiánya 2x

mozi/ szórakozási lehetőség 6x

1 2

Újfalu városrész, a vélemények megoszlása

intézmények

közlekedés

szolgáltatások

közterületek

egyéb

24%

33%

34%

felnőtt játszótér 2x

tanösvény, szabadidős erdei hely 3x

szemétlerakás! óvoda

rossz utak, vízelvezetés

rendezetlen utcák

Hegyalja utca továbbvezetése!

útfelújítás! 4x nincs egységes városkép

zsúfolt utca

csatornahálózat

kátyú temető állapota 2x

kátyú

járda 3x

vízelvezetés vízelvezetés

kerékpárút

közvilágítás? 3x természeti értékek! 5x

földutak... lovaglás/ sportolási lehetőség

óvoda/ bölcsőde/ egészségház 8x szolgáltatásés bolthiány 3x

gyermek/ felnőtt játszótér 8x sebességkorlátozás 3x

gombászási lehetőség

szabadtéri közösségi hely

1 2

Régifalu városrész, a vélemények megoszlása

intézmények

közlekedés

szolgáltatások

közterületek

egyéb

33%

39%

20%

temető rossz megközelítése ipari park fejlesztés 3x

buszközlekedés hétvégén?

útfelújítás! 2x közösségi hely bolthiány

nem illeszkednek az új házak

egészségház 3x

Fáy kastély állapota

városi park

temető rossz állapota

kutyasétáltató hely hiány 3x

óvoda/ bölcsőde 3x

kutyapiszok gyűjtő 2x

zebra! 9x szolgáltatáshiány gyermek/ felnőtt játszótér

bicikliút

1 2

A lakókkal való közös gondolkodás során az előzőekben felsorolt négy tématerület egyikébe sem sorolható vélemények is megfogalmazódtak. Ilyen volt például a város túlzó terjeszkedésének kritikája. Egyes vélemények szerint Pécel értéke a természetközeliség és a település emberi léptéke, ezért szükség lenne a város optimális méretének rögzítése, a külterületek belterületbe vonásának korlátozása. Kívánt célként fogalmazódott meg, hogy a város ne élje fel a környezetét, és az önkormányzat ügyeljen a zöldterületek megőrzésére, a külterületi művelési ágak betartására. A település túlzó szétterülése helyett a belső városrészek fejlesztésére és a közelmúltban kialakított új városrészek megfelelő intézményi ellátására lenne szükség. Volt, aki megemlítette az alvóváros jelleg problematikáját. Pécel hosszútávon attól válik sikeressé, ha ki tudja alakítani saját karakterét, arculatát. Ennek nemcsak vizuális vonatkozása kell legyen (utcakép rendezése), hanem a város által nyújtott szolgáltatásokban is meg kell, hogy jelenjen. Többen említették, hogy bár számos nevezetesség, régi épület található itt, és a település történelme messzire nyúlik vissza, mégis hiányzik a lakók péceli identitása, amelynek megteremtése és erősítése fontos feladat lenne. A tapasztalatok alapján a megkérdezettek örültek a közös gondolkozás lehetőségének. Voltak, akik a beszélgetést követően e-mailben is megküldték véleményüket, illetve olyanok, akik az első találkozó után a másodikon is részt vettek. Többen ki is emelték, hogy fontosnak tartják a városvezetés és a lakosság közötti intenzív, kétoldalú kommunikációt. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy egy ilyen közösségi tervezés sikerességének feltétele a település jövőjéről való közös gondolkodás folytatása és a megfogalmazásra került javaslatok integrálása az éves fejlesztési programokba. Szintén elengedhetetlen feltétel a megfelelő, folyamatos kommunikáció az önkormányzat és a lakosság között. Amennyiben a közösségi tervezés során elhangzott fejlesztési javaslatok töredék része tud csak megvalósulni, kiemelten fontos tájékoztatni a lakosságot, hogy egyes elképzelések megvalósulásának milyen gátja (pénzügyi, jogi, ütemezési) lépett fel, és ennek leküzdésére az önkormányzatnak milyen javaslatai vannak. Jelen projekt keretében folytatott közösségi tervezésnek elsődleges célja a településről való közös gondolkodás megkezdése, és e témában a lakosság véleményének megismerése volt, ugyanakor legalább ilyen fontosságú az a közvetett cél, ami közösségteremtésre irányult. Az önkormányzat számára a közösséggel való kommunikáció és a közösség éltetése lehetőség és felelősség egyben. Bízva abban, hogy a megkezdett munka folytatására sor kerül, elmondható, hogy Pécel lépett egyet a fejlesztési koncepciójában meghatározott jövőképe felé.

A labdás véleménynyilvánítás megoszlása városrészenként és témánként 98

1 2

Pécel egészére beérkezett vélemények megoszlása témánként

intézmények

közlekedés

szolgáltatások

közterületek

egyéb

31%

38%

12%

19%

100

szolgáltatás-

FELÜLJÁRÓ

hiány

szórakozási lehetőség hiánya

kulturális programok hiánya

intézményhiány zöldfelületek integrálása

tömegközlekedés

zöldfelületek integrálása

sportpálya

ipari park fejlesztés

Rákospatak fejlesztés

zebra USZODA

kerékpárút Rákos-patak mentén

P+R bővítés, vasút felújítása

zöldfelületek integrálása

102

VisszajelzĂŠsek

Visszajelzések / FaceBook A Pécel 2030 FaceBook csoportból az érdekes visszajelzések A közösségi tervezési folyamatban a lakossági vélemények feltárására és becsatornázására egy további felület volt a Pécel 2030 nevű facebook csoport, ahol a projekttel kapcsolatos fejleményekről való tájékoztatáson túl az embereknek lehetősége volt megosztani ötleteiket, meglátásaikat, amelyeket rendszerezve az alábbiakban ismertetünk. A beérkezett ötleteket alapvetően két téma köré csoportosulnak. Az egyik a közlekedés, a másik pedig a szabadidő eltöltési lehetőségek. Ez utóbbi csoport turizmusfejlesztési elképzeléseket is tartalmaz, vagyis nem csak a helyiek számára nyújtanának az egyes javaslatok kikapcsolódási lehetőséget, hanem a városon kívülről érkezők számára is vonzó célpontot jelenthetnének. A konkrét javaslatokat a közösségi tervezések alkalmával, az installációknál használt kategóriákba soroljuk. Közlekedés: Nehéz biciklivel közlekedni a városban. Szolgáltatás: (1) Új vidámpark: hiánypótló szórakozási forma Budapesten is. A helyieken túl messzebbi területekről is vonzhatná a látogatókat, ami plusz bevételhez juttatná a várost; (2) Régi villákra, kúriákra információs táblák elhelyezése (hogy kik éltek ott, stb.); (3) Várhegy földvár turisztikai célú hasznosítása Közterületek: (1) Helyi erdők fejlesztése (a) tanösvények, túraútvonalak kialakítása: erdők megtisztítása, járhatóvá tétele, kitáblázása, megfelelő helyszín lehetne rendhagyó környezet órák, piknikek, ovis kirándulások, családi kirándulások, stb. számára, (b) az útvonalak mellé padok ácsolása meglévő, el-

104

06 halt fákból, szemetesek kirakása, egy-két lovas vállalkozó kicsi kocsival kitelepülhetne, pl. tea és zsíros kenyér árusítására, (2) Csúnya-tó mögötti erdőben Lázár Ervin örökségének megjelenítése – az író ugyanis erről mintázta a Négyszögletű Kerek Erdőt: ide információs táblák elhelyezése, a mesehősök ábrázoló nagyméretű táblák kiállítása, amikkel lehetne fotózkodni; (3) Gyömrő példájához hasonlóan közterületen lehetne egy-egy újszülött érkezésekor fát ültetni; (5) Közösségi szabadtér (park) és sportpálya kialakítása, mert a mostani kapacitások nem tudják kielégíteni a helyi igényeket – kisgyermekes családok például nehezen tudnak focizni menni.

Idézet: „Jó lenne ha itt lenne közösségi szabadtér, közös és szabad sportpálya, hogy a gyerekek ne kerítések között vagy mögött, és a számítógép előtt nőjenek fel. A grund az egyik legnagyobb közösségi és jellemformáló erő!”

105

Visszajelzések / Péceli Hírek, 2017. június KÖZÖSSÉGI TERVEZÉS ÉS ÉPÍTÉS KEREKASZTAL / A Péceli Újságban megjelent újság cikk, Kazinczy Tamás A péceli polgárok több helyszínen és több fórumon találkozhattak építészekkel, akik a véleményüket kérdezték a város fejlődési lehetőségeiről. Ez a kezdeményezés nem spontán jött, hanem a város főépítészének és az önkormányzati vezetőknek tudatos elképzelésén alapul, ami lényegesen megváltoztatja a döntési mechanizmust és reményeik szerint a jövő Pécelének arculatát is. Erről beszélgettünk Marthi Zsuzsával, a város főépítészével, Alföldi Györggyel, a BME Urbanisztikai Tanszékének helyettes vezetőjével, Szöllősi Ferenc polgármesterrel, Fazekas Barna és Podmaniczki József alpolgármesterekkel. - Mit jelent egyáltalán a közösségi tervezés-építés fogalma? Marthi Zsuzsa: 2014 óta vagyok Pécel főépítésze, és más városokban is betöltöm ezt a pozicíót. A sokirányú tapasztalatom késztetett arra, hogy a városfejlesztésben új utakat keressek. A közösségi tervezés egyszerűen azt jelenti, hogy nem az önkormányzat egy-két vezetője dönt, hanem a lakosság minél szélesebb rétegeit igyekszik bevonni. Külföldön ennek már egészen komoly kultúrája van. Ha a döntések előtti folyamatokba a polgárokat be lehet vonni, akkor az információk nem pletykaszinten terjednek, hanem hiteles és megértett formában. Alföldi György: A „közösségi” jelző azt jelenti, hogy a tervezéstől a kivitelezésig minden folyamatba bevonjuk az ott lakókat. A főváros VIII. kerületében részt vettem abban a projektben, amelyik a Teleki tér rehabilitációját végezte, és az emberek nemcsak az egész folyamat aktív résztvevői voltak, hanem még egy egyesületet is alapítottak, ami a felújított teret gondozza. Marthi Zsuzsa: Fontos, hogy nem a végeredményt kell megtervezni, hanem a folyamatot, ami oda vezet. Ez az ember ősi pszichológiai késztetésére épít, hogy mindenki szeretne az őt érintő dolgokba „beavatkozni”, a történet aktív alakítója lenni. A hagyományos lakossági fórum erre nem alkalmas, inkább a „workshop” típusú találkozások, ahol már a legelső pillanattól kezdve aktívan „beavatkozhat” a város polgára. Szöllősi Ferenc: A választási rendszerünkből fakad, hogy összejön 12 képviselő, akik valójában nem hozzáértők, mindenkinek különböző a foglalkozása, és ők döntenek 4-5 éven keresztül ezekben a kérdésekben, ami nagy szakértelmet kíván. Tehát nem egy szakmai grémium. A város 17 ezer emberé, nem 12-jé, és ha ezt nem vesszük figyelembe, akkor történik meg az, mint az előző vezetőség idején, hogy a városközpontba kerülnek olyan objektumok, amiknek nem ott van a helyük! Az emberekben pedig azt kellene tudatosítani, hogy igenis van lehetőségük, hogy beleszóljanak az őket érintő dolgokba. Természetesen a végén a felelősség a miénk.

106

Alföldi György: Kevés helyen tapasztaltam, és bölcs dolognak tartom, amit a polgármester úr mondott: a felelősséget fel nem adva szélesíteni a döntéshozásnak a menetét. - Hogyan képzeljük el magát a folyamatot a kezdetektől a megvalósulásig? Alföldi György: A mi elékészítő munkánk az volt, hogy médiumokat választottunk, amelyeken át az üzeneteinket minél szélesebb körben át tudjuk adni. Nyilván ma már az elektronikus médiumok a leghatékonyabbak. Ide helyeztük ki a város fejlesztési dokumentumait, többet kivonatosan is. A „tanulás” fázisában egyrészt mi, építészek egy csomó mindent megtanultunk a városról, hogy kérdezni tudjunk, másrészt a nyilvános események során célzottan megkerestük az intézményvezetőktől kezdve a vállalkozókig a település egy-egy rétegét, illetve a városi találkozókat szerveztünk – legutóbb a gyereknapon -, hogy minél több emberrel beszélgetni tudjunk. A folyamat végén összegzést készítünk a város számára, de ne olyat képzeljenek el, hogy leteszünk a vezetők asztalára egy listát, hogy mit kell csinálniuk a következő években! A mi összegzésünkben leírjuk, hogy mik a leggyakrabban előforduló kérdés- és problémakörök, illetve tematikusan melyek a slágertémák: új bevásárlóközpont igénye például. Térképes, fényképes könyv alakban ezt nyilvánossá is tesszük. Ezzel az a cél, hogy a párbeszédet folyamatossá tegye: ne egy egyszeri esetről, hanem egy újfajta vezetési stílusról legyen szó. Marthi Zsuzsa: Ennek tanulságai alapján felül kell vizsgálnunk a településfejlesztési koncepciónkat és a helyi építési szabályzatot. Az összegzésnek lehet egy olyan következménye, hogy szervezetfejlesztési, közösségépítési döntéseket hozunk. - Milyen tapasztalatokat szereztetek Pécelen? Alföldi György: Sokan kerestek minket az északi városrészből, amelynek speciális problémái vannak, és az általunk „Újfalunak” keresztelt (Levendula, Kopasz-hegy, stb.) területekről. Még egy holland látogatóval is összeakadtunk, aki nagyon örült, hogy már van ilyen itt is, hiszen náluk ez már egy bevált forma. A felvetődött kérdések jelentős része a közlekedéssel, az utakkal függött össze. (kátyúk, parkolás, buszközlekedés, kerékpárút, vízelvezetés), a másik kör a közösségi terek helyzetével, lehetőségeivel foglalkozott (városközpont, játszóterek, uszoda, bevásárlóközpont). Az is érdekes volt, hogy az itt élőknek mennyire fontos a természet, a zöld gondolkodás, az, hogy milyen gyönyörű természeti környezetben élhetnek. Marthi Zsuzsa: Nem az a célunk, hogy mindenki véleményt alkosson, nem is lehetne. A nagy problémák, a nagy érdeklődési fókuszok így is kiderültek. Az előbb említett közlekedési kérdéskör például azzal függ össze, hogy a város előző vezetői eléggé adhoc jelleggel alakították a várost, és ez most válik egyre neuralgikusabb problémává, ahogy a lélekszám növekszik.

107

Podmaniczki József: A nagy többség örül a lehetőségnek, és kifejti a véleményét. De vannak olyanok, akik elzárkóznak, és azt hangoztatják, hogy a vezetők 2-3 évig nem csináltak semmit, és most próbálják az emberekkel elérni azt, amit ők nem tudtak. Pedig ez egy nagy felelősségvállalás a részünkről: nem eljátsszuk, hogy meghallgatjuk az emberek véleményét, hanem valóban belevonjuk őket a fejlesztés folyamatába, még akkor is, ha az elképzelésük nem egyezik a miénkkel. Fazekas Barna: Ezzel a közösségi tervezéssel egy kicsit kullogunk az események után. Ugyanis ez a város nem lett felkészítve arra, hogy ilyen irdatlan népességnövekedést elé nézzen. Meggyőződésem, hogy 5-6 év múlva a lélekszám eléri a 30 ezret, pedig már ma is reggelente „beáll” a város, alig lehet benne közlekedni. A közösségi tervezés azért fontos, mert bár most nincs elég anyagi forrásunk, de az fontos, hogy legyen kész koncepció, terv, ha lehetőség adódik, ne kelljen kapkodni. Nézzünk körül az új beépítési területeken: terveztek helyet játszótérnek, üzletnek, közösségi térnek? Nem! Még a parcellákat is úgy tervezték, hogy a kocsi már nem tud beállni, az utcán kell parkolni, ami meg a közlekedést akadályozza. Ez egy nagyon nagy gondatlanság volt az elődeink részéről! Alföldi György: Ez a fajta kommunikáció azért is érdekes, mert így az egyszerű polgár is jobban belelát a döntési mechanizmusokba. Sokan szóba hozták az uszoda ügyét, miért nem épült még meg. Felvetettem nekik, hogy azt tudják-e, hogy egy uszoda a megépítése után is évente 100 millió Ft-jába kerül az önkormányzatnak? Az uszoda példájánál maradva, láttam agglomerációs várost, ahol egy hasonló ügy érdekében a közösség vállalta, hogy a következő évben néhány ezer forinttal magasabb adót fizet, hogy amolyan „részvénytársaság” formában megvalósuljon az álmuk. Ez megtörtént, nem mese! De olyat is láttam egy Baranya megyei településen, hogy ott az önkormányzat nem épít járdát, de anyagot és felmérést biztosít hozzá, ha a lakók építeni akarnak. Az együttműködésnek sokféle módja kialakulhat! - Hogyan kapcslolódhatnak be azok a közösségi tevezésbe, akik eddig nem találkoztak veletek? Alföldi György: Két Facebook- csoportunk is van: a Pécel 2030 és a Pécel, a mi kis városunk csoport. Elektronikus és hagyományos levélben is várjuk az észrevételeket.

108

109

Tervezői összefoglaló 1. Területi javaslatok 2. Tematikus javaslatok 3. Záróbeszámoló A közöségi tervezők két szempont figyelembevételével foglalják össze a beérkezett észrevételeket és a fejlesztési javaslatokat. Egyrészt meghatározzák a területi összefüggéseket a helyiek felvetése alapján, másrészt felhívják a figyelmet a legfontosabb tematikákra a város lehetséges fejlesztési stratégiái számára. A záróbeszámolón a város vezetőinek, a főépítészének és a településfejlesztési eszközöket készítő tervezőknek bemutatásra került a dokumentáció.

Tervezői összefoglalók

Tervezői összefoglaló / Területi javaslatok A közösségi tervezés során a tervezők a város egésze mellett a négy területegységben gondolkozott együtt az itt élőkkel és keresték a fejlesztések leginkább támogatott részleteit. Pécel város egésze / [kulcsszavak: kölcsönös térségi kapcsolatok, megközelítések fejlesztése, városközpont gazdagítás, foglakoztatási-vállalkozási helyek, közös zöld terület használat-fejlesztés] Pécel területi meghatározottságát a főváros közelségéből származó egyértelmű előnyök és az együttélés során felvetődő konfliktusok, a környező kisvárosokkal folytatott versenyek és csekély együttműködések, valamint a táji környezet – dombok, patak, erdők – mindenki által kiemelt megkerülhetetlen értékei jelentik. A térségi elhelyezkedéssel kapcsolatban a hálózati kapcsolatok fejlesztési igényei látszanak a legfontosabbnak. Pécel növekedése miatt szükségesnek érezik az itt élők, hogy a jelenlegi „egyutcás” jellegű megközelítés fejlődjön: az M0-ásról vagy a M31-ről több leágazás legyen, vagy például a patak mentén kerüljön bekötésre a település a fővárosi vagy országos út és kerékpárút hálózatokba. A városrészek közötti összeköttetések fejlesztése is határozott igényként jelenik meg a javaslatokban, a vasút szétvágó szerepének csökkentésére jött sok különféle szempont. A belső úthálózat és a kapcsolódó műtárgyak fejlesztése komoly lehetőségeket tartalmaz a városlakók szerint: kátyúk, járdák, zebrák megújítása, létesítése fontos célja lehet majd a jövőben az önkormányzatnak. A megközelítés jelenleg tradicionálisan kialakult formája és nyomvonala nagyon nehézzé teszi ugyanakkor egy a város méreteihez napjainkban már elvárt városközpont fejlesztését. Az itt élők több tematika – kereskedelem, szolgáltatás ellátás, parkolás, közpark – szerint is ennek hiányát jelezték, és javasolták figyelembe venni a fejlesztési igényeket. A városközpont átrendezése, mind hálózati mind funkció koncentrálás szempontjából az egyik fontos eleme lehet a város jövőjének. A városközpont ugyanakkor az itt élők szerint az egyik legkedveltebb része – a környező természeti környezet mellett – a településnek. Az itt megindult esemény- és programkínálat egyértelműen pozitív visszajelzéseket kapott - de azért felvetődött az is, hogy sokszor már szinte torlódást is éreznek az emberek a programokban. Ennek a kínálatnak a sport és rekreáció irányú kiterjesztése jelenik meg még igényként, illetve a város nagytömegét befogadni tudó télen-nyáron üzemeltethető helyiség igénye. A város réteg kulturális kínálata több szegmenset illetően is fejlesztésre szorul: szükségesek a fiatalokat megtartó esti, hétvégi kulturált programok, mozi. A fejlesztési igényekben megjelenik a város bevételeit növelni tudó, a helyi foglakoztatást és vállalkozási lehetőségeket kiteljesítő területek létesítésének javaslata. A nagy és budapesti viszonylatban is különleges kínálatot nyújtó terület kialakítása mellett a kis helyi vállalkozókat kiszolgáló ipari területek is felvetődtek a javaslatokban.

112

A városon belüli és a várost övező zöldterületek egyértelműen az itt élők legkedveltebb célpontjai, és ezért a legtöbb pozitív visszajelzést ezekkel kapcsolatban érkezett. A város belső területein a „kastély” parkok erősebb bevonása és közfunkciókkal (programokkal) való ellátása voltak a javasolt irányok. A környező, sokszor természetvédelmi területek esetében a jelenlegi értékek megóvása és a kaotikusnak érzett használat rendezése szükséges, hogy a differenciált használatok – lovas, gyalogos, rekreációs, motoros, emlékezet turizmus – jól, egymást segítve tudjanak működni. A városnak érdemes lenne ebbe a folyamatba bekapcsolódnia, mediálnia a szereplők – használók, tulajdonosok, lakosság, hatóságok, természetvédők – között, akár „zöld kerekasztal” létrehozásával, továbbá szabályozási lehetőségek bevezetésével, segítve a közös rend kialakulását és a „közös-fenntartás” irányú lépések kezdeményezését. “Északi városrész” / [kulcsszavak: vasúton átívelő kapcsolatok, településrész megközelítése, alközponti funkciók gazdagítása, játszó tér, szolgáltatás, a Csunya tó közös fejlesztése] Pécel „vasúton túli” településegysége, az „Északi városrész” kialakulása több lépcsőben történt: a 19. század végi üdülő telepből közel 100 év alatt fejlődött ki jelenlegi formájában. A vasút tette lehetővé a létrejöttét és ma már a vasút adja az egyik legjelentősebb elzáró tényezőjét. Ezért a fejlesztési javaslatok is hangsúlyosan ezt érintették: a vasútállomás mindkét oldali fejlesztése – tekintettel a paroklásra is és a megközelítésre is – gyalogos átjárók létrehozása és különös figyelemmel a gépkocsival történő mindennapos, általános megközelítés lehetőségének biztosítására. A szempontok között mindemellett megjelenik a városrész és az M0-M31-es utakhoz kiépítendő kapcsolatok, továbbá az utcák felszereltségének (járdák, zebrák), burkolatának fejlesztése is. A szűk utcás, sűrű településegységnek fejlődése során nem alakult ki természetes központja sem a vasút melletti területen, sem a Csunya tó völgyében, mely az idők során ugyan beépült, de nem jöttek létre közfunkciókhoz kapcsolódva szolgáltatási, kereskedelmi egységek. Ezek hiányát jelezték főleg az itt lakók és megjelent a játszótér és más közfunkciók fejlesztésének igénye is. A természeti környezetet a terület egyik legnagyobb értéke. A Csunya tónak és környékének, a tulajdonosokkal közös fejlesztése szükséges annak érdekében, hogy a jelenlegi használati konfliktusok oldódjanak. Városközpont / [kulcsszavak: Ráday Gedeon tér integrált fejlesztése, “kulturális központ”, parkolás, útfenntartás] A városközpont egyértelműen ez egyik legelfogadottabb része a településnek, így ide érkezett a legtöbb javaslat. Kettős elvárás jelenik meg mind a közvetlenül itt élők mind a városiak javaslatai között: (1) a kiemelt műemlékek használatával tovább fejleszteni a központ közösségi funkcióit, (2) a kereskedelem fejlesztésével és akár területi átrendezésével kialakítani a város megnövekedett igényeit lefedő szolgáltatási központját.

114

A városközpont számára javasolt legnépszerűbb funkciók egyértelműen a sport (uszoda, tornaterem) és rekreáció, emellett kereskedelmi fejlesztési javaslatok. Ezeket a koncentráltan a Rákos út közelébe javasolták a lakók, az amúgy is zsúfolt, átmenő forgalmat is bonyolító út mellé. A Ráday Gedeon tér óriási parkolója és körforgalmi csomópontja is több javaslatot kapott, hiszen úgy érzik az emberek, hogy ez a kialakítás már nem felel meg a városi követelményeknek. Az önkormányzat egyik kiemelt feladata, a Ráday Gedeon tér fejlesztése a Rákos-patak és a piac területének együttes végig gondolásával, a tulajdonosok, hatóságok és leendő befektetők bevonásával, annak érdekében, hogy kialakuljon egy a 21 századi követelményeknek megfelelő „kereskedelmi fő tér”. „Kulturális központ” kialakításával kapcsolatos elvárások fogalmazódtak meg a Péceliekben emellett, a műemlékek és a meglévő alul hasznosított ingatlanok felhasználásával kialakítható kulturális terekre születtek javaslatok. A városközpont nagyléptékű közlekedés-fejlesztését már az város egészét összefoglaló rész érintette. A funkció sűrűsödés miatt a mindennapi közlekedés számára nélkülözhetetlen korrekciókra is születtek javaslatok, intézmények – elsősorban az egészségügyi intézmény – körüli többlet parkolók létrehozása és a gyalogos átkelők létesítése a legfontosabb felvetődő javaslatok. “Új falu” / [kulcsszavak: a belső úthálózat fejlesztése, differenciált zöldfelület fejlesztés, új szolgáltatások megjelenése a természeti környezetben] A városrészből sokan érezték megszólítottnak magukat a közösségi alkalmakon való részvételre, ami azt mutatja, hogy a legújabban benépesült terület lakói szeretnének a város életébe szervesen bekapcsolódni. A lakók kiemelték a természeti környezet közelségének fontosságát életükben és a városhoz való kötődésükben. Sok javaslat született arra, hogyan lehetne tovább fejleszteni a természeti környezetet: tematikus útvonalak, felnőtt játszóterek létesítése, közösségi rekreációs helyszínek biztosítása. Emellett a város egészét összefoglaló rész már érintette a további zöldfelületek érintő javaslatokat. A kialakuló településrészen élők leghangsúlyosabban a megközelítést biztosító utak állapotának és felszereltségének – vízelvezetés, zebra, burkolat, járda, közvilágítás – a fejlesztését tűznék ki az önkormányzat számára legfontosabb fejlesztési célnak. “Régi falu” / [kulcsszavak: ipari park fejlesztés] A városközponthoz kapcsolódó „Régi falu” városrész a hagyományos faluból és az 1970-es 80-as évek elején beépült részből áll. A Régi falu városrész rendelkezik a legkevesebb olyan sajátos fejlesztési lehetőséggel, amely még nem jelent meg a város más egységeiben. Rákos út melletti területrész fejlesztési javaslatai megegyeznek a Városközpontnál már említettekkel, míg a Maglódi út melletti területek javaslatai megjelentek az Új falunál. A Szent Imre körút és a Rákos út kereszteződésében található intézményi központ és a teresedés integrált fejlesztésére több javaslat is érkezett, felvetésre került akár a környezetet zavaró szolgáltatás kiváltása is.

115

Tervezői összefoglaló / Tematikus javaslatok Részben e tématerülethez kapcsolódik a kerékpáros és gyalogos infrastruktúra megfelelő kiépítésének szükségessége. Gyűjtőutak mentén, városközponti és vasútállomási fókusszal az egész város kerékpárút hálózata megújítandó, kiépítendő. A hivatásforgalmi kerékpározás mellett, a turisztikai jellegű kerékpározás is fejlesztendő. Térségi együttműködéssel, európai uniós és kormányzati források becsatornázásával a Rákos-patak menti kerékpárút kiépítése támogatandó kezdeményezés.

A közösségi tervezés során megfogalmazott fejlesztési javaslatok négy fő tématerület köré csoportosíthatók: közlekedés fejlesztése, intézmények megújítása, szolgáltatások ösztönzése, életminőséget javító egyéb fejlesztések. Közlekedés fejlesztése / [kulcsszavak: hiányzó városi kapcsolatok kiépítése, P+R parkoló létesítése, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra megújítása] A közlekedés fejlesztése, rendszeres karbantartása Pécel összes lakosának életére hatással van, ezért kiemelt prioritásként való kezelése a városfejlesztési politika fókuszpontjába kell, hogy kerüljön. A városon belüli közlekedési kapcsolatok javításának szükségessége az összes városrészen megmutatkozik, legkiváltkép az északi városrész esetében. A vasút elvágó hatása mindennapos szinten hátrányosan érinti a település lakosainak közel egyharmadát. Az északi városrész és a központ közötti közúti, kerékpáros és gyalogos átközlekedési lehetőségek áteresztő kapacitását növelni szükséges, amelyet kiválthat egy új, külön színtű kapcsolat kiépítése is. A jelenlegi közlekedési helyzetet javítaná továbbá az M0-ás autópályát keresztező, Rákoscsaba-Újtelepre bekötő, kiépítendő új útvonal is.

Intézmények megújítása / [kulcsszavak: meglévő intézmények fejlesztése, új multifunkcionális közösségi tér, uszoda, fenntartható üzemeltetés] Intézményfejlesztés tekintetében kiemelendő az intézményi épületek minőségi és energetikai megújítása, lakossági igényeknek megfelelően új funkcióknak helyet adó terek kialakítása, hosszú távú, fenntartható üzemeltetése. A közösségi tervezés során több fórumon is elhangzott egy olyan városközponti helyzetű, zárt és nyitott közösségi tér kialakításának igénye, ami nagy tömegek befogadására alkalmas, helyet biztosítva kulturális, rekreációs, és akár sportolási célú programoknak. Megfelelő programkínálat esetén egy ilyen multifunkcionális épület jelentősen hozzá tud járulni az életminőség javításához, mindemellet a létesítmény közösségépítő hatása is számottevő. A hosszú tavú fenntarthatóság biztosítása érdekében olyan üzleti modell kialakítása szükséges, ami legalább önfenntartó, profittermelő működtetésre ad lehetőséget.

Szintén jelentős mértékben járul hozzá az életkörülmények javításához a vasútállomás környéki P+R kapacitás növelése. A fővárosból kiköltözők számára, Pécel egyik vonzereje a megfelelő vasúti kapcsolatban mutatkozik meg, ezért a vasútállomás folyamatosan változó igényeknek való megfeleltetése a városfejlesztés fontos célterülete. Együttműködéssel ( pl.: a MÁVval) a vasútállomás komfortossá tétele, valamint az említett P+R kapacitások kiépítése és üzemeltetése is fejleszthető.

Lakosság részéről megfogalmazásra került egy uszoda létesítésének igénye. Egy ilyen intézménynél ugyancsak kiemelten fontos az önfenntartó működtetésre való törekvés, a

116

létesítmény fenntartásának biztosítása során az önkormányzati tőke (támogatás) mellett magántőke is szerepet kaphat. Szolgáltatások ösztönzése / [kulcsszavak: adminisztrációs terhek csökkentése, szolgáltatáshiányok leküzdése, célzott támogatások] A település 15-20 éves távlatú jövőképének egyik alappillérje a stabil gazdasági környezet kialakítása, amelyhez a meglévő gazdasági szereplők megtartása, továbbá új gazdasági szereplők megtelepedésének ösztönzése szükséges. Az önkormányzat szerepe megmutatkozhat a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése tekintetében (egyablakos ügyintézés), valamint gazdasági ösztönzők bevezetésében (városfejlesztési célok elérését támogató fejlesztésekbe magántőke és -szerepvállalás bevonásának erősítése). A nem önkormányzati szolgáltatások létrehozásának ösztönzése összekapcsolódhat egyes városrészeken tapasztalt szolgáltatási hiányok mérséklésének törekvésével. Az északi (vasúton túli) városrészen jellemzően alapszolgáltatások hiányoznak vagy nem megfelelő lefedettséggel működnek (pl. gyógyszertár, posta, élelmiszer üzlet, stb.). A helyzet kezelése érdekében az önkormányzat átmeneti jelleggel (pl. a kezdeti 1-2 évben) kedvezményes ösztönzőket alkalmazhat adó mérséklés, kedvezményes bérbeadás, egyéb támogatás formájában, ami hosszú távon a hiányok megszűnését, továbbá új bevételt termelő vállalkozások megtelepedését eredményezhet. Hasonló eszközökkel, indirekt módon elősegíthető a városközpont és egyéb városrészek szolgáltatásainak minőségi megújítása, fejlesztése. Közterület fejlesztés / [kulcsszavak: zöldterületek fejlesztése, belső városrészek minőségi megújítása, közösségteremtés] Egyéb fejlesztések közül kiemelendő a zöldterületek megújításának szükségessége, rekreációs funkcióknak helyet adó új városi park létrehozása, játszóterek építése. Ilyen, és ehhez hasonló fejlesztéseknél előzetesen fontos a helyi természeti és kulturális értékek felmérése és fejlesztés során történő bemutatása, ami nemcsak az élhető környezet kialakításához járul hozzá, de alkalmat teremt a szabadidő helybeni eltöltésére, valamint a péceli identitástudat erősítésére. Ezzel összhangban, a város szétterülésének fokozása és az újonnan beépített lakóterületek kijelölése helyett, a belső városrészek minőségi megújítása, a városi karakter és elérhető szolgáltatások javítása kell, hogy prioritást kapjon. Kiemelendő mindemellett a közösségépítést elősegítő tevékenységek támogatásának ösztönzése, a fejlesztési beruházások tervezése során a lakossági vélemények integrálása, valamint a folyamatos és kétoldalú kommunikáció szükségessége a város vezetése és a városlakók között.

118

Záró beszámoló / Pécel, 2017.12. 07. Jelen vannak: Szöllősi Ferenc polgármester, Podmaniczki József alpolgármester, Marthi Zsuzsa főépítész, Marsalné Kovács Judit, Gutai Berta ProRégió, Bezerédy-Herald Balázs ProRégió, Alföldi György UFLab/ urb/bme; / Helyszín: Pécel Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 1) Marthi Zsuzsa főépítész köszöntötte a megjelenteket, kiemelte az esemény jelentőségét, hogy a város most kezd bele településrendezési és fejlesztési eszközeinek megújításába és így követekező tervezők közvetlenül tudják a társadalmasítás eredményeit hasznosítani. 2) Alföldi György UFLab/urb/bme ismertette az közel egy éves folyamat állomásait a város közösségének legfontosabb észrevételeit, értékeit, javaslatait. A tervező csoport új innovatív eszközöket használt a helyszíni lakossági kommunikációk során. Az új installációs eszközökről valamint a lakossági találkozókról készült rövid videokat mutatott be. Ezeket nyilvánosan hozzáférhetővé tették ezek linkjét / QR kódját a készülő terv tartalmazza. A tervben valamennyi esemény, beszélgetés jegyzőkönyvezésre kerül és tervezők kiegészítették területi és tematikus javaslatokkal is. 3) ProRégió munkatársai örültek az összefoglalónak jelezték, hogy használni fogják az eredményeket. Arra tettek javaslatot, hogy saját tervezési munkájuk során is folytatják a lakossággal való párbeszédet. A lakossági megszólítás eszközeire és hatékonyságára kérdeztek rá, hogyan lehetett elérni az pécelieket. 4) Alföldi György elmondta, hogy internetes (FB és honlap) megkeresés mellett a helyi újságban és személyesen is megkeresték a lakosokat. A széles körű internetes megszólítás mellett amellyel jelentős hányadát el lehetett, a péceli családoknak természetesen, sajnos maradtak fehér foltok. Abban megállapodtak, hogy a legjobb az lenne ha sok face to face személyes megkereséssel lehetne dolgozni,de ennek sajnos jelentős költségei lennének. 5) Marthi Zsuzsa főépítész és Podmaniczki József alpolgármester javasolta, hogy a jövő év elején valamelyik Képviselő tesületi ülésen kerüljön bemutatásra az anyag, aminek a tervező nagyon örült és jelezte szívesen él a lehetőséggel. A jegyzőkönyvet összeállította: Alföldi György

119

Pécel 2030 / Közösségi tervezés Pécel Város településfejlesztési és településrendezési dokumentumai felülvizsgálatának megalapozásához Megbízó: Pécel Város Önkormányzata 2119, Pécel, Kossuth tér 1. Szőllösi László polgármester Marthi Zsuzsa főépítész Tervező:

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar, Urbanisztika Tanszék, Urban Future Laboratory, www.uflab.org.hu, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3.

Felelős tervezők: Dr. habil Alföldi György DLA, felelős tervező TT 13-0455 Garay Márton építész, urbanista Munkatársak: Czirják Ráhel, Klaniczay János, Kurucz Olívia, Monory Rebeka, Győrfi Dániel Alkotóhét / BME: Sajtos István, Dr. habil Alföldi György DLA, Czeglédi Lajos témavezetők,

Zacher Bendegúz, Vizi Kata Veronika, Balog Ákos, Csakurda Zoltán, Szabó Péter, Csallai Ádám, Nisnánszky Réka, Bielik Judit, Koczkás Márk, Győrfi Daniel, Gábor Máthé, Péntek Bálint, Fercsik Fruzsina, 120