Zsámbék / Városfejlesztési program / 2018 by UFLab

Zsámbék Városfejlesztési program Zsámbék Város Településképi arculati kézikönyvének, Településfejlesztési koncepciójának, Településrendezési eszközeinek és a Városközpont fejlesztési tervének megalapozásához BME Urbanisztika Tanszék Urban Future Laboratory 2018 / www.uflab.org.hu

1 //

Bevezető

1.1 //

Tisztelt Zsámbékiak! Horváth László Zsámbék polgármestere Zsámbék Város önkormányzata döntött a város településfejlesztési és rendezési dokumentumai felülvizsgálatának és a települési arculati kézikönyv elkészítésének megindításáról. Zsámbék város érvényben lévő településfejlesztési és rendezési dokumentumai 2005-ben kerültek teljes felülvizsgálatra utoljára, amelynek újbóli elkészítése már nem csak törvényi kötelezettségünk hanem valós érdekünk is, ha szeretnénk letenni Zsámbék Város fejlesztésének alapjait az elkövetkező 10 évre. Az új településképi törvény megjelenésével is keletkezett törvényi kötelezettségünk, amelynek keretében meg kell alkotnunk Zsámbék Város új települési arculati kézikönyvét és rendeletét, amely a településkép fejlesztését hivatott szolgálni. Az elmúlt 5-10 évben új nemzeti fejlesztési és stratégiai dokumentumok születtek több területen, mint például a népességszabályozás, klima, közlekedés, turizmus stb., változást mutatnak az ingatlanpiaci trendek, az ingázási szokások, a vállalkozásoknak is megváltozott a gazdasági környezete, a munkerő-ellátás helyzete és új piaci szereplők is megjelentek Zsámbékon. Új kihívás a város- és közlekedésfejlesztés terén erősen megmutatkozó eltérő értékrendek, a városközpont közterületeinek és épületállományának egyre inkább romló állapota, a fejlesztésekhez szükséges állandó forráshiány, amely várhatóan továbbra is szűkülni fognak. Mindezek fokozzák azt az elvárást is, hogy javuljon a város önfenntartó képessége, amelynek részeként fontos, hogy egyrészt a városgazdaság fejlesztése új pályára álljon, több bevételt termeljen, hiszen egyre inkább csak saját erőforrásainkra számíthatunk, másrészt fokozzuk a város függetlenségét a nagy hálózati közműszolgáltatóktól, felkészüljünk a a klimaváltozás kihívásokra. Ezeket persze csak közösen tudjuk megoldani, ahogy ezt 2015-ben, egy másfél napos közösségi tervezési alkalommal, több mint hatvan helyi lakossal és vállalkozóval közösen meghatároztuk. A város megindult fejlesztései, pl. a város-központ közterületeinek fejlesztési projektjei, a közeljövőben meginduló kulturális és turisztikai programok mind fokozzák azt az elvárást is, hogy a városközpont rehabilitációja újból a fókuszba kerülhessen, ezáltal Zsámbék még jobban teljesítsen, adottságait még jobban kihasználja. A városnak újra kell pozícionálnia magát abban az erőtérben, amelyben fokozódik a verseny a fejlesztési forrásokért, amelyhez elengedhetetlen, hogy egyre erőteljesebben meghatározza önmagát és tematikus fejlesztéseivel magas szintű városi szolgáltatásokat nyújtson.

A 2015-ben elindított „Zsámbék 2030” kezdeményezéssel egy hosszútávú párbeszéd folyamatot kívánt az önkormányzat megalapozni annak érdekében, hogy erősödjön a város, növekedjen annak az esélye annak, hogy a sok kihívásnak meg tudjon felelni. Létre kell hoznunk azt a támogató környezetet, a várostervezési döntések vitája után lehetővé teszi a megújulást, az erők összetartását. Erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy létrejöjjön a konszenzus a fontos kérdésekben, amely a várost erőssé, stabillá teszi és a lehetőségeit a leghatékonyabban tudja kihasználni, a kihívásoknak a legjobban tud megfelelni, egy egészséges, jól működő kisváros legyen, amelynek mindenki csak a jóhírét viszi. Ezért döntött úgy a város vezetés, hogy a széleskörű társadalmi párbeszédet megújítja, aktivizálja azokat a munkacsoportokat amelyek résztvettek a 2016-os program-alkotásban, de a város minden polgárával is több személyes találkozót is kezdeményez. Zsámbék Város jövőképének újragondolásához civil szereplők bevonásával, több kiscsoportos workshopot szervez, valamint nyílt nagyobb rendezvényeket is összehív amelyeken a város jövőjét érintő kérdéseket alkotó módon, konszenzust keresve újra lehet gondolni. Ennek a több mint egy éves folyamatnak, a közös munkának a részletes összefoglalóját, a szakmai elemzéseit, a döntést támogató, a tovább tervezést elősegítő és a rendelet alkotást megalapozó értékeléseit tartalmazza ez a terv.

1.1 //

Tartalomjegyzék

1.2 //

oldal

1. BEVEZETŐ

oldal

1.1 Tisztelt Zsámbékiak! Horváth László, Zsámbék polgármeste

oldal

1.2 Tartalomjegyzék

oldal

2. TÁRSADALMI MEGALAPOZÁS

oldal

2.1 Előkészületek

oldal

2.1.1 2016-os társadalmi egyeztetés összefoglalója

oldal

2.1.2 Rom templom konferencia / 2017.02.17.

oldal

2.1.3 Munkaindító egyeztetés / 2017.04.19.

oldal

2.2.1 Gazdaság és vállalkozásfejlesztés / 2017.05.29.

oldal

2.2.2 Társadalom / 2017.05. 29.

oldal

2.2.3 Épített környezet, közterület / 2017.05.30.

oldal

2.2.4 Zöldterület, környezetvédelem / 2017.05.30.

oldal

2.2.5 Összefoglaló

oldal

2.3.1 Kálvária domb / 2017.08.01.

oldal

2.3.2 Határ út / 2017.10.08.

oldal

2.3.3 Városközpont / 2017.10.17.

oldal

2.3.4 Zártkert / 2017.10.18

2.2 Tematikus találkozók

2.3 Területi találkozók

oldal

2.3.5 Bicskei út / 2017.05.29.

oldal

2.3.6 Összefoglaló

oldal

2.4.1 Vezetői egyeztetések

oldal

2.4.2 Tervezői egyeztetés

oldal

3. IRÁNYELVEK MEGHATÁROZÁSA TAK MEGALKOTÁSÁHOZ

oldal

3.1 A TAK kialakításával kapcsolatos társadalmi bevonás

oldal

3.2 A TAK kialakításával kapcsolatos törvényi alapok

oldal

3.2.1 2016. évi LXXIV. törvény, a településkép védelméről (kivonat)

oldal

3.2.2 314/2012. (XI. 8.) Kormány. rendelet ( kivonat)

oldal

3.3.1 Általános megközelítés

oldal

3.3.2 A közösségi tervezés alapjai

oldal

3.3.3 A közösségi tervezés gyakorlata

oldal

3.3.4 A közösségi tervezés négy főlépése

oldal

3.3.4 A TAK közösségi tervezésének lépései

oldal

4. VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS TERVEZÉSI PROGRAM MEGALAPOZÁSA [TFK, TRE]

oldal

4.1 Jövőkép

oldal

4.1.1 Jövőkép szcenáriók

oldal

4.1.2 Jövőkép kereső fórum

2.4 Személyes egyeztetések

3.3 Közösségi tervezés

oldal

4.1.3 Jövőkép

oldal

4.2.1 Városfejlesztési célok

oldal

4.2.2 Városfejlesztési célrendszer

oldal

4.3.1 Zsámbék Város Önkormányzat városfejlesztési szerepe

oldal

4.3.2 Szervezési, együttműködési eszközök

oldal

4.3.3 CittaSlow, újszerű nemzetközi együttműködési lehetőségek

oldal

4.3.4 Kommunikáció

oldal

4.3.5 Hosszútáv, rövidtáv

oldal

4.3.6 Önkormányzati fejlesztési és szabályozási eszközök

1.2 //

4.2 Városfejlesztési célok, célrendszer

4.3 Városfejlesztési eszközök

103 oldal

5. VÁROSKÖZPONT FEJLESZTÉSI TERV

105 oldal

5.1.Városközponti kiemelt célok

105 oldal

5.2 Városközponti fejlesztési területek

107 oldal

5.2.1 Premontrei templom és környéke

113 oldal

5.2.2. Zárdakert, Törökkút és környéke

121 oldal

5.2.3. Zichy Miklós és Szent István tér közötti tömb

126 oldal

5.2.4. Katolikus templom és környéke

132 oldal

5.2.5. Szent István tér és Ady Endre utca közötti tömb

152 oldal

6. IMPRESSZUM

Települési Arculati Kézikönyv és Rendelet, Városközpont Fejlesztési terv, Településfejlesztési Koncepció, Településrendezési Eszközök társadalmi megalapozása

2 //

Társadalmi megalapozás

2.1 //

2.1 // Előkészületek 2.1.1 // 2016-os társadalmi egyeztetés összefoglalója Zsámbék Város telépülésfejlesztési stratégiáját megalapozó társadalmi egyeztetés záródokumentuma, Tervezők: (2016) A kivonatot készítette: BME Urbanisztika Tanszék: Alföldi György (2017). BEVEZETÉS A városfejlesztés piacgazdasági környezetben egyfajta „karmester” szerepet kíván meg az Önkormányzattól. A sikeres fejlesztés alapja a megfelelő „kotta” : szükség van reális alapokra tervezett, világos jövőképre és az ennek elérését célzó stratégiára, amely megfogalmazza azokat az értékválasztásokat, amelyek érvényesítése révén a kitűzött célok elérhetővé válnak. A városvezetésnek nem egyedül kell ezt a stratégiát megalkotnia: a lakosság, a gazdasági élet szereplői, érdekeltek és érintettek minél szélesebb körének a bevonása segít olyan jövőkép és célrendszer kidolgozásában, amely hosszabb távon fenntartható, és amelyet a magáénak érzi a közösség, mivel partnerként részt vett annak kimunkálásában. Egy település komplex rendszer, ezért óhatatlanul különböző szempontok és érdekek. jelennek meg a vitában. A nyílt párbeszéd során kialakított konszenzusok sokkal hatékonyabban fenntarthatók, mint az erővel hozott megoldások. HELYZETÉRTÉKELŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK Zsámbék műemlékeinek romló állapota, a félbe maradt városközpont-fejlesztés, az alulteljesítő potenciális turisztikai helyszínei, a megújításra váró intézmény- és infrastruktúra-hálózat jelzik, hogy a városnak bár vannak eredményei, mégis mintha az igényekhez képest sokkal lassabban bontakozna ki a fejlődés az elvárhatónál. A város fizikai környezetének átfogó megújítására van szükség, azonban a folyamatosan tapasztalt forráshiány miatt a fejlesztések szétaprózottak, a megvalósítás hatásfoka, részben bürokratikus megfelelési kényszerek következtében, alacsony. Az önkormányzat kiszolgáltatott az állami elosztási rendszereknek és az állami infrastruktúra- beruházási prioritásoknak. Úgy tűnik, hogy a kiírásra kerülő pályázatok sem a város által fontosnak ítélt fejlesztések operatív megvalósítását finanszírozzák. A térségben a magánfejlesztők tőkeszegények, a hitelezés egyelőre nem indult be, túl magasnak ítélik a pénzintézetek a kockázatokat.

Mindezek alapján olyan fejlesztési stratégia megfogalmazására van szükség, amely élénkíti a helyi gazdaságot, és növeli a város jövedelemtermelő képességét. A rendelkezésre álló erőforrások feltérképezésére és fejlesztésére kell koncentrálni. Fel kell tudni hívni a figyelmet az itt rejlő potenciálokra a potenciális fejlesztők, és az állami szubvenciók kihelyezésében döntő szereplők körében. A közös gondolkodás azt mutatta meg, hogy két irányban kell előre menni. Egyrészt meg kell határozni az ismertté váláshoz, a gazdasági növekedéshez szükséges városi „termékeket”, azokat a települést célponttá tevő attrakciókat és üzleti modelleket, amelyek a gazdasági szereplők és áttételesen a város számára folyamatos pénzügyi hozamot biztosítanak. El kell érni, hogy Zsámbék szélesebb körben is ismertebbé és vonzóbbá váljon, úgy a „végfelhasználó” (lakosság, turizmus), mind a „befektető” (telephely-fejlesztés, vendégforgalmi és lakossági beruházások, ingatlanbefektetés) célcsoportok körében. Emellett és ezzel szoros összefüggésben biztosítani kell a településen élők életminőségének a javítását. Ennek meghatározó koncepciója a nagy rendszerekről való függetlenség és az önfenntartó képesség javítása. Ennek eszköze város egésze és az itt élő egyes háztartások szintjén is a klíma- és környezettudatos életforma minél teljesebb megvalósítása. ZSÁMBÉK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI ELVEI A városfejlesztés alaposan átgondolt stratégia mentén történik, amelynek kialakítását a helyi közösség bevonása mellett megfelelő referenciákkal rendelkező szakemberek bevonásával végzi. Olyan szakemberekkel, akiknek van tapasztalatuk a megvalósítható projektek generálásában, ismerik a nemzetközi, a hazai és a térségi trendeket, akiknek jó a kapcsolatrendszerük, és maguk is képesek ügyfeleket (beruházókat, finanszírozást) szervezni, mert projektjavaslataik képesek a nagybefektetők érdeklődését is elnyerni, illetve olyan pályázati struktúrákat tudnak megmozgatni, amelyek révén kiszámítható fejlődési pályára állítható a város. A reagáló városfejlesztési politika helyett kezdeményező attitűd, amely a ciklus első felében jól meghatározott projektek előkészítésére, létrehozására költ, nem pedig szűk lobbi-érdekek vagy a lakosság körében népszerűnek tűnő, fontos, de nem létszükségletet kielégítő beruházásokra. Tudatosan választja ki, vonja be, és keresi fel azokat a potenciális (helyi és külső) partnereket, akik maguk is kapcsolatrendszerükkel, befolyásukkal, tőkéjükkel ezt a folyamatot segítik. KÖZÉPTÁVÚ CÉLRENDSZER A városfejlesztés fókuszában a barátság(osság), a vonzó képesség, a vendégek és a helyiek számára egyaránt kellemes, élhető, minőségi környezet mellett a szorgos munka, a minőségi és fenntartható gazdaság tudatos zöld és klímabarát koncepció alapján történő kiépítése áll.

2.1 //

elfogadó, egymással és a városvezetéssel kommunikáló közösségek meglétét, valamint a szomszéd településekkel való erős partnerséget.

2.1 //

Zsámbék átfogó célja, jövőképe a megérkezés, a megérkezettség, az otthonosság értékét helyezi középpontba, ez a társadalmi kapcsolatokban, környezeti minőségben és a gazdasági prosperitás kifejeződő érték az, ami az itt lakók számára a legfontosabb és ennek megvalósulásával válhat a város a látogatók számára is vonzóvá. Átfogó célok: Barátságos, vonzó városkép és fenntartható stabil gazdaság „Zsámbékra jó megérkezni!” Önfenntartó, klímabarát életmód, innovatív, támogató helyi közösség „Zsámbékon jó élni!”

Tematikus célrendszer: Térség A mikró-térség erős, kezdeményező tagja Vezető szerep a kulturális, turisztikai és gasztronómiai élményekben, a Medence, és a Budai járás élményközpontja Térségi együttműködés szervezése a települési önkormányzatokkal Polgármesteri kerekasztal szervezése

Környezet Megújuló, vonzó és városiasodó települési környezet, fenntartható, javuló életminőség 2 az 1-ben: intenzívebb beépítésű kisvárosi, és csendes, nyugodt, vidéki életformát lehetővé tevő kertvárosi lakókörnyezet

Gazdaság Érték- és tudásalapú gazdaság

Társadalom Összetartó települési közösség

Vonzó, vállalkozásbarát városfejlesztési politika, amely a cégvezetőkkel való intenzív partnerségi kapcsolat mentén fejlődik és újul meg

A helyi mikroközösségek támogatása, helyzetbe hozása, bemutatása, amely eszköze is lehet a városgazdaság fellendítésének

Városközpont intenzívebb kisvárosias beépítése, hogy a Vk élettel telibb legyen, és hogy javuljon az üzletek fenntarthatósága Városrendezési és építészeti ötletpályázat szervezése, szakmai konferenciák, masterplan, városfejlesztési Környezet projekt portfólió, kiajánló füzet

Üzleti reggelik, rendszeres kapcsolattartás a helyi vállalkozásokkal, a fejlesztési elképzelések, célok megismertetése, a vállalkozók részvételi lehetőségeinek bemutatása

Helyi online kommunikáció fejlesztése: Civilek bemutatása

Értékmegőrző, minőségi és attraktív városközponti, vendégforgalmi és 14 közösségi helyszínek, és műemlékek

A helyi gazdaságot élénkítő városgazdaság fellendítése

Díjakkal, elismerésekkel motiválni a közösségi és önkéntes törekvéseket. Civil kezdeményezések Társadalom támogatása, helyzetbe hozása

Térségi szintű Térség Gazdaság együttműködés a települési programok összehangolása, egymás promotálása __________________________________________________________________________________ Kezdeményező és innovatív Fejlesztési lehetőségek A cégek bemutatkozási Közösségi ház megújítása: Zsámbék Város településfejlesztési stratégiáját megalapozó társadalmi egyeztetés záródokumentuma térségmarketing bemutatása, kiajánlása, lehetősége a honlapon Új helyszín, új programok, új fejlesztési kerekasztalok, tematika konferenciák szervezése Országos hírű szálloda és Kertvárosi lakóövezet Hivatali szervezetfejlesztés, étterem működik a közterületi felújítása „egy fejlesztésmenedzsmentért központban utca/egy év” és kommunikációért felelős munkacsoport kialakítása Az emberi kapcsolatokra, a kapcsolati hálóra építő (networking), és az azt fejlesztő vezető szerep, a mikrotérség fejlesztésében az üzleti életben, a szakmai szervezetekkel, a helyi és a kistérségi vállalkozókkal, a nemzetközi szakmai

Tudásmenedzsment, inkubátorház, klaszterfejlesztés, helyi és kistérségi gazdaságélénkítő

A város egészséges, fizikailag megújuló, nyitott egyének inspirált, egymást támogató

Ennek része, hogy a város élen jár az innovációban is és jelenti az erős, egymást támogató, elfogadó, egymással és a városvezetéssel kommunikáló közösségek meglétét, valamint a szomszéd településekkel való erős partnerséget. Zsámbék átfogó célja, jövőképe a megérkezés, a megérkezettség, az otthonosság értékét helyezi középpontba, ez a társadalmi kapcsolatokban, környezeti minőségben és a gazdasági prosperitás kifejeződő érték az, ami az itt lakók számára a legfontosabb és ennek megvalósulásával válhat a város a látogatók számára is vonzóvá. A MEGVALÓSÍTÁS LÉPÉSEI A jövőtervezés során a városvezetés és a helyi közösség tagjai megfogalmazták az elérendő célokat, a város jövőképét. Rész feladatok és témák kidolgozása a közösségi tervezés folytatásával, a párbeszéd az érintettek és érdekeltek között. Meg kell határozni és rangsorolni kell az akcióterületeket. Az akcióterületeken, az érintett tulajdonosi körrel fel kell venni a kapcsolatot, kölcsönös megegyezés, amit egy első ütemű keret-megállapodásban/településrendezési szerződésben kell velük rögzíteni. (Ki mit ad, és ki mit kap, kinek mi a feladat.) Addig nem szabad a tárgyalásokat abba hagyni, amíg nincs megállapodás, aminek kölcsönös előnyökön kell nyugodnia, és amelynek az alapja a korrekt emberi és munkakapcsolat.A stratégiailag legfontosabb projektekre/területekre koncepciótervet kell készíteni, és meghatározni a fejlesztési feladatokat. Az akcióterületekről projektportfóliót kell létrehozni, amelyet kiajánló füzetben kell összefoglalni a potenciális ügyfelek számára, amely tartalmazza Zsámbék új jövőképét, és az akcióterületeket, és azokról az őket érdeklő paramétereket (funkció, nagyság, infrastruktúra, fejlesztési feladatok, ütemezhetőség). Ki kell alakítani egy értékesítési koncepciót, és meg kell keresni azokat a csatornákat, cégeket, piaci szereplőket, akik a potenciális érdeklődőkhöz elvezetnek, ott magas szinten kell képviselni a Zsámbéki (elsősorban gazdasági) területeket/projekteket. Végig kell gondolni az új szervezeti felállást, és ki kell alakítani csak a vállalkozási projektekkel és területekkel foglalkozó menedzsment irodát vagy önkormányzati céget, vagy a meglévőt erre átalakítani. És körbe kell járni, kapcsolatot kell kiépíteni azokkal az önkormányzatokkal, ahol ez jól működik, és tanulni kell tőlük!

2.1 //

2.1.2 / Romtemplom-konferencia 2.0 / 2017.02.17 A konferenciát szervezte: Zsámbék Város Önnkormányzata , Horváth László polgármester és Marthi Zsuzsa főépítész A konferencia megrendezésével az elsődleges cél az volt, hogy Magyarország ikonikus jelentőségű műemlék templomának ügye kerüljön az országos közvélemény és a döntéshozók fókuszába, és folytatódjék az a párbeszéd, amely körbejárja a templom- és kolostorrom rekonstrukciójának fontos kérdéseit. Ezúttal a legendás műemléknek elsődlegesen nem az örökségvédelmi és építészeti aspektusai kerülnek majd előtérbe, hanem az, hogy mi a jelentősége a város, a térség és az ország szempontjából. A 2016. május 20-án megrendezett első Romtemplom-konferencia, alaphangulatát Ráday Mihály 26 évvel ezelőtt készített riportfilmje alapozta meg, amely egyből meghatározta a konferencia alaphangulatát. A riportfilmnek a Romtemplom 1991 évi részleges felújítása volt a témája, amely Sedlmayer János nevéhez kötődött. A filmben, ahogy lenni szokott a tervező az ellenző szakmai közvélemény neves képviselőinek kérdései kereszttüzében állt, és többek között nagy ikonjaink, Melocco Miklós és Makovecz Imre is elmondták az akkori beavatkozással kapcsolatosan a lesújtó véleményüket, persze akkor is utólag. A felújítás társadalmi elfogadottságának a hiánya is hozzájárult talán ahhoz, hogy azóta sem mert senki, a romhoz hozzá nyúlni, bár már régóta többen kongatják a harangokat, hogy felrázzák az üggyel kapcsolatosan a közvéleményt. A hasonló nagy projektek mindig is konfliktusokkal terheltek voltak, és mint ahogy kiderült az első konferencián is, jelen ügyet is sokféle nézőpontból lehet megközelíteni. Az eredményt úgy lehet összefoglalni, hogy akár rom marad, akár vissza építjük olyanná, amilyen eredetileg lehetett, vagy a megmaradt elemek hű megóvása mellett, mai építészeti eszközökkel történő kiegészítés mellett döntünk a templom megőrzése mindenki számára nagyon fontos. Ugyanakkor a templom jelenlegi környezetével, a kolostor rommal a a tágabb kapcsolatokkal nem foglalkoztak a résztvevők. A kérdés az volt hogy találunk-e olyan irányelveket, amelyek kivezetnek a vélemények csatájából. Nézzük meg egy távolabbi nézőpontból is, és kezdjük meg a párbeszédet arról, hogy mit jelent ma, és mit jelenthet holnap a templom- és kolostorrom a megújulás után Zsámbéknak, a Zsámbéki-medencének, Budapestnek és az országnak, mit jelent az egyházi élet szempontjából, mire kell figyelnünk, egy ekkora létesítmény fejlesztésekor. Az örökségvédelmi és a társadalmi elvárásoknak való megfelelés mellett, az épületegyüttesnek ismét vissza kell kerülnie a település és ország vérkeringésébe annak érdekében, hogy hosszútávon gazdasági értelemben is fenntartható legyen.

Fel vagyunk-e készülve ennek az összetett problémának a kezelésére, amely csak részben állékonysági vagy műemlékes probléma. Nem lehet a felkészülést elég hamar elkezdeni, hiszen nekünk is, akik a majdani létesítmény fenntartásáért felelősek leszünk, nekünk is hozzá kell nőnünk a feladathoz. Tudnunk kell, hogyan töltsük meg tartalommal és miből fogjuk fenntartani, üzemeltetni, hogyan illesszük be Zsámbék mindennapjaiba és tehetjük még sikeresebbé és látogatottabbá! A dolognak az is aktualitást ad, hogy a város fejlesztési és rendezési dokumentumait is meg kívánja újítani, folytatni kívánja a megkezdett közösségi tervezést, és szeretnénk a város- és a templom projektfejlesztésének ügyét összehangolni, és tudatosabban vezetni.

2.1 //

2.1.3 / Munkaindító egyeztetés / 2017. 04. 19. Önkormányzati egyeztetés / Helyszin: Zsámbék Város Önkormányzata / Jelen vannak: Horváth László polgármester, önkormányzati képviselők , vezetők, Marthi Zsuzsa főépítész, Alföldi György tervező 1. MUNKAINDÍTÁS Jelenlévők megállapodtak a munka menetében. Tavasszal - május-júniusban - a 2015-2016-os Zsámbék 2030as közösségi tervezés lépéseinek az áttekintése történik. A korábbi 8 munkacsoport munkájának célkitűzései és a megtörtént események alapján 4 funkcionális munkacsoportban- társadalomfejlesztés; gazdaság-vállalkozás fejlesztés; természeti környezet-zöldfelület fejlesztés; építettkörnyezet és infrastruktúra fejlesztés - kerül beindításra a munka. Az alakuló ülések 2017 májusában lesznek elsősorban a 2016-os bizottságokban már megismert személyek meghívásával. Az új tematikus csoportok a nyár folyamán mélyülnek el és az ősszel számolnak be a munkájukról. 2017 júniusában egy a város teljes lakosságát megszólító beszélgetésre kerül sor amelyen, felhívják a figyelmét minden lakónak a közös munkára. A beszélgetések témája Zsámbék 2030 tematikus beszélgetések részletezése, helyi specifikumokra való koncentrálása - gazdaságfejlesztés, innováció-kreatív ipar, oktatás, klaszteresedés - szellemi központ szerep - vagy a városi vezetés és a polgárok között platformok megteremtése, ahol a szereplők egymásra találnak, azoknak a személyek/emberek megtalálása akik folyamatosan részttudnak/akarnak venni a városfejlesztésében. Felvetődött a megbeszélésen, hogy ugyanakkor jó lenne, ha Zsámbék egyes városrészei külön célcsoportos megbeszéseken is megszólításra kerülnének - Városközpont, Kálvária domb, Határ út, Zártkertek - hiszen ezeknek a területeknek egymástól eltérő sajátos értékeik lehetnek, amelyeket szerencsés lenne a tervbe beilleszteni.Ezek a beszélgetések nyáron és ősz elején kerülnének sorra. A folyamatot közösen kiértékelő rendezvényre 2017 őszén kerülhet sor. 2. AZ ELŐZŐ KÖZÖSSÉGI TERVEZÉSI LÉPÉSEK ÓTA ELTELT IDŐ ALATT TÖRTÉNTEK A. / VÁROSKÖZPONT A városközpont fejlesztése az egyik legfontosabb és az egyik leginkább az érdeklődés középpontjába levő témája a városnak. A városközpont funkconális kínálatának fejlesztése alapvető igény - vagy akár a sűrítés is - mert ez a kínálat növelés vonzó képessé tudja tenni az egész várost. Ugyanakkor jelentős kihívások keretezik: jó-e ha jönnek új lakók, lehet-e belső lakás kínálatot fejleszteni,vagy a sok eladó ingatlan hasznosítására kellene törekedni. A városközpont és a város egyik legnagyob konfliktusa az átmenő gépkocsi forgalom kezelése és a belső forgalom átrendezése tekintettel a Szent István térre, a buszközlekedésre, a buszforduló áthelyezésére, az Etyeki és a Magyar utca forgalmára.

2.1 //

Ezzel összefüggésben felmerülő kérdések a környezetszennyezés és a vízelvezetés. Elkészültek a Zichy tér tervei, de a Zárdakert jövőjét meghatározó tervek elkészítését a hatósági egyeztetések jelentősen nehezítik. Idekapcsolódik a Rom templom megújításának kérdése is. A 2017 februári konferencia jól tárta fel a nemsokára 900 éves templom felújításának nehézségeit. A város mindent megtesz annak érdekében, hogy a szükséges felújításai források meglegyenek és végiggondolja a kapcsolódó városi területek - Templom domb, odavezető utak - átalakulásának igényeit, milyen funkciók milyen lakóterület tudja a megfelelő rávezetést biztosítani. B / TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETI ÉS KLIMA ALKALMAZKODÁS A település vezetői komoly feladatként jelölik meg Zsámbék környezeti és klima alkalmazkodásának feladatait. Ezzel kapcsolatban az átmenő és az ideirányuló forgalom valamint a beépítettség növekedése jelentősen terheli a város környezeti állapotát, a megjelenő forgalom kezelése, a fentről lezúduló csapadékvíz elvezetése a városi vezetés egyik legfontosabb feladata. C / IDEGENFORGALOM Zsámbéki idegenforgalmi egyesület 20mFt-ot nyert a “Zsámbéki medence” új desztinációinak fejlesztésére, új “tematikus utak” kijelölésére, amelyhez az önkormányzat évi 3mFt-ot ad a fenntartási időszakban, de meghívták a várost a “Váli völgy” turisztikai fejlesztésének munkájába is. A városnak emellett nagy szüksége van az ismerettségének a növelésére, tudatos önépítésre, a városmarketing fejlesztésére. D / GAZDASÁG, INGATLANFEJELSZTÉS A város jó földrajzi elhelyezkedése vonzza a nagyvállalkozókat, de a városban élő kisvállalkozások fejlesztésére is szükség van. A város egyik legígéretesebb gazdasági szektora az ingatlanpiac. Több fejlesztés jött létre - Angyalárok lakópark, Kálvária domb - de még ismertek ideirányuló törekvések, kis lakás fejlesztések a Herceghalomra vezető úton. Az ingatlanfejlesztés ugyanakkor nehezen tud résztvenni a városközpont fejlesztésében, a Szent István tér töb pontjának fejlesztésére lenne szükség és felvetődik a tömbbelsők intenzifikálása és funkció váltása szükséges szolgáltató és vendéglátó funkciók vonzása. A városközpontban a patak és a zárdakert fejlesztése mellett az üres ingatlanok (telkek, házak) menedzselése is fontos feladat. E / SZOLGÁTATÁSOK Az óvoda és iskola helyzet rendben van a városban, van iskolai férőhely, de a minőségi megújításnak lenne helye, hogy a növekvő gyermeklétszára és differenciáltabb igényekre is fel legyen készülve.

2.1 //

2.2 //

2.2 // Tematikus találkozók Zsámbék Város Önkormányzata 2015-ben indította el azt a közösségi tervezési folyamatot - ZSÁMBÉK 2030 címmel - amely a város jövőképének meghatározását tűzte ki célul. Az Önkormányzat 2015-ben 7 munkacsoportban indította meg beszélgetéseket a városfejlesztésről. A 2015. szeptemberi programot követően, ahol több mint 60-an vettek részt, megfogalmazódtak azok a legfontosabb elvek, amelyek alapján az Önkormányzat folytatta a munkát, illetve voltak olyan munkacsoportok is, amelyek öntevékenyek maradtak, belefolytak az önkormányzati munkába, vagy fenntartották egymás közt a párbeszédet, a közös célok megvitatását és azok megvalósítását. Ezeknek a beszélgetéseknek az összefoglalóját tartalmazza jelen munka 2.2 fejezete. A közös gondolkodás ismét aktuális, mivel Zsámbék Város Képviselő-testülete úgy döntött, hogy felülvizsgálja Zsámbék Város településfejlesztési valamint a városrendezési dokumentumait és megalkotja a város arculati kézikönyvét, amelyet a helyi társadalom bevonásával akar megalapozni. Az alábbi 4 munkacsoportban kerül folytatásra a párbeszéd. 2.2.1.fejezet / Gazdaság- és vállalkozásfejlesztés, 2.2.2. / Helyi társadalom fejlesztése (városi komfort, közösségfejlesztés) 2.2.3. / Települési arculat- és infrastruktúra fejlesztés, 2.2.4. Zöldterület, környezetvédelem (Természet- és környezetvédelem)

2017.06.16.

2.2.1 // Gazdaság és vállalkozás fejlesztés / 2017.05.29. Helyszin: Zsámbék Város Önkormányzata / Jelen vannak: érdeklődők, meghívottak, Horváth László polgármester, önkormányzati képviselők, Marthi Zsuzsa főépítész, Alföldi György tervező Kulcs szavak / javaslatok : a városi és környéki területekre tudásintenzív gazdaság vonzása, a belváros szolgáltatási portfóliójának átstrukturálása, munkahely vonzás, a “helyi ipar”, a város turisztikai vonzerejének fejlesztése, oktatás, a város mint gazdasági erőforrás A Gazdaság- és vállalkozásfejlesztés munkacsoport feladata a városgazdaság fellendítésének, a fenntarthatóság gazdasági szempontjainak, a turizmusfejlesztésnek, a városmarketingnek, a térségi szerepvállalás-fejlesztésnek a kérdéseit érintik. A munkacsoport körüljárja a helyi foglalkoztatás, a befektetés ösztönzés, a gazdasági arculat színesítés lehetőségeit a tudásipar letelepítésének eszközrendszerét. MI AZ AMI MEGVALÓSULT, ILLETVE MEGINDULT A MEGVALÓSÍTÁSA / Horváth László polgármester A / A város gazdasági életét meghatározó vállalkozókkal megtörtént a kapcsolatfelvétel – a vállalkozói fórum, nagyon pozitív volt a visszhang. Úgy látjuk, elindult egy olyan párbeszéd, amely ennek a találkozónak köszönhető, és segíteni fogja a helyi gazdaság élénkítését. B / A vállalkozási és fejlesztési területeket bővíteni kívánjuk a volt laktanya területével, amely a jövőben innovációs park lesz. C / Városmarketingben is előre léptünk, ebben segített a két Romtemplom Konferencia, az országos média „szélét” már elértük, és folytatni kívánjuk ezt a munkát, mert érezzük ahogy a figyelem Zsámbék felé fordult, és ez igaz a Kormányzatra is. D / Az imázsfilm elkészült (Nógrádi Tímea), előkészületben a média megjelenés, több TV-társaság is levetítené, természetesen nem ingyen. Van még egy ajánlat az asztalunkon több alkalmas média-megjelenésre, amit feltehetően támogatni fogunk. Célunk, hogy egyre többen látogassanak el Zsámbékra, és ne csak átszaladjanak, hanem itt el is töltsenek pár órát, hogy költsenek is a városban. E / Országos hírű étterem idecsábításán is dolgozik az önkormányzat kreatív iparágak jelentős szereplőihez van jó kapcsolatunk. Ebben az évben 3 kávézó, bisztro, terasz nyílik, és a volt munkaügyi központ iránt is van érdeklődés.

2.2 //

F / A zarándok szállás megnyitásában együttműködés van a premontreiekkel, akik pályáztak is erre a lehetőségre, mint egyház. Itt az ő szándékaik, és az önkormányzati akarat találkozott, és erősíteni tudtuk egymást a projekt kialakításában a Napórás-házban, ahol az emeleten zarándokszállás lenne, és a földszinten sörfőzde és söröző is kialakításra kerülne. Még nem lehet tudni, nyertek-e, de ha igen, akkor még az is lehet, hogy meg tudják venni az épületet, ami nekünk is nagyon jó lenne, mert már kerestük azt a felhasználót, aki megfelelő színvonalú hasznosításban látná a lehetőséget. Így külön öröm, hogy ez pont az egyház lehet, hiszen elkötelezettségük a minőség iránt kétségtelen, és pályázni is csak ők tudtak szállásjellegű funkcióra. G / Városfejlesztéssel foglalkozó szervezet megalakítása: Ebben is tettünk lépést, és a városfejlesztési feladatok ellátásával Incze Zsoltot bíztuk meg. Ha növekednek az ez irányú feladatok, akkor növelni kell a létszámot, de most itt tartunk. Zsolt pont a 2015-i közösségi tervezés kapcsán került közel a városfejlesztési ügyekhez, mint a vállalkozásfejlesztési csoport tagja, ezután vontuk be ebbe a munkába. Első fontosabb projektünk a Bodzafesztivál lesz, amely fokozza a város ismertségét, alakul a város brand-je is. H / Zöld gazdaság, kreatív és smart city koncepció: a Kormányzat által létrehozott Innovációs és Technológiai Parkok Egyesülete és Tudományos Technikai Parkok Szövetsége Zsámbékot is kijelölte, a címre esélyes tagként, így a megújuló energia és a kreatív ipar Zsámbékra telepítése támogatott tevékenységgé válik, amelynek a laktanya lesz a központi területe, de a helyi vállalkozások is kapcsolódnak majd a fejlesztéshez. A tudományos és technológiai

park tudatos szervezése kiemelt feladat, hiszen ez a legdinamikusabban növekvő szektor világszerte, amely egyre nagyobb arányt foglal el a GDP növekedésében, és a munkaerőpiacon kb. 6-7%-ot tesz ki. Ez magas hozzáadott értékű és alacsony ráfordítási igényű iparág, amely mind a kormányzati politikában, mind a nemzetközi trendekbe is, és ebbe a mikrokörnyezetbe is bele illik. bemutatkozási lehetőségekre, háttérszolgáltatásokra, élő kontaktusra a saját közösségükkel, de ez vissza fog hatni a város kulturális életére is. I / Tájékoztató táblák és turistatérképek is kihelyezésre kerülnek a városban, valamint mobilos applikációja is lesz a városnak, amit a Zsámbéki Medence Idegenforgalmi Egyesület fejleszt, amire pályázati pénzt nyert el. A projekt kapcsán kimondottan a turizmusfejlesztés a cél, és az, hogy minél több látogató is érkezzen ide, és ők több időt is eltöltsenek majd a városban. J / Kis és középvállalkozások letelepítésének segítése. Az elmúlt időszakban 3-5 cégtelepül le, de még kb. 3 cég fog még letelepülni, távlatban. A JELENLÉVŐK JAVASLATAI A / Innovációs és ipari park: tudatos törekvésként kell építeni a programot. Az üzletnek és a kultúrának a határmezsgyéjén jön létre ez a gazdasági ágazat, alapvetően környezettudatos ipar, innovatív projektek létrehozásával, illetve ide invitálásával kívánja a város elérni azt a szintet, amivel a megnyerheti a támogatást. Minőségi munkahelyek jöhetnek létre, a város lakosság megtartó-képessége is nő, de Zsámbékon hagyományosan magas a szellemi szféra, nő a kapcsolati háló, olyan tudásgazdaságban érdekeltek költöznek ide akik további hozzáadott értéket teremtenek és mindamellett a fizető-képes kereslet is nő a minőségi termékek iránt. További előny lehet, hogy növeli az életminőséget, közvetve az ingatlanok értékét. A kreatív ipar kedveli a történelmi belvárosokat, annak nagyobb a vonzása az ilyen célokra. Találkozó helyek színtere lesz a város. B / Vendégforgalom: az elképzelések fejlesztése és a turisztikai stratégia pontosabb kialakítása a cél. C / Városgazdaság: a város önmagában is olyan vonzást gyakorol a környezetére, amelyre sok szolgáltatás és vendéglátás tud települni, így önmagában is képes lehet eltartani magát és a fejlesztett szolgáltatásait. D / Oktatásfejlesztés: a város előrelépésnek az egyik kulcsa a versenyképes helyi alap- és középfokú oktatás kialakítása, hiszen a minőségi oktatás komoly elvárás a vonzóképesség növelésben. E/ Helyiipar fejlesztés: az itt élők érdekeltségének a megteremtése emellett mindenképp az egyik legfontosabb feladat. Fontos, hogy az itt élők is meg tudják látni magukat ebben a programban, magukénak tudják érezni azt és lehessen látni mindenki számára, hogy miként tud majd az ő és családja személyes élete is fejlődni ez által.

2.2 //

2.2.2 // Helyi társadalom fejlesztése / 2017.05.29. Helyszin: Zsámbék Város Önkormányzata / Jelen vannak: érdeklődők, meghívottak, Horváth László polgármester, önkormányzati képviselők, Marthi Zsuzsa főépítész, Alföldi György tervező Kulcs szavak / javaslatok : művelődési ház szolgáltatás fejlesztése, Zárdakert, helyi igényekre reagáló minőségi programok fejlesztése, interaktív városi közélet, kiemelt cél a gyerekek városhoz kötése A “Helyi társadalom fejlesztése” munkacsoport a városi élet fejlesztésével kapcsolatban a mindennapi élet mellett a kultúra, a sport, az egyesületi élet fejlesztésének kérdéseivel foglalkozik. A munkacsoport beszélgetései érintik a helyi párbeszéd alakításával, a városi közösségi élet alakításával kapcsolatos kérdéseket. MI AZ AMI MEGVALÓSULT, ILLETVE MEGINDULT A MEGVALÓSÍTÁSA / Horváth László polgármester A / Művelődési ház: a ház energetikai fejlesztésére nyert az önkormányzat pályázatot és amelynek megvalósítása is elkezdődött. A házban van pezsgő kulturális élet van. B / Nyilvánosság: megújult a honlapunk, profi és napra kész, bár még van mit rajta fejleszteni, de sikerült ebben jelentősen előre lépni. C / Tájékoztató és utcatáblák: a Zsámbéki-medence Idegenforgalmi Egyesülete (ZSMIE) pályázaton nyert összege segíti majd a az előrelépésben, amely során kihelyezésre fog kerülni már pár infotábla. A design kialakítására az Önkormányzat ötletpályázatot indított, amelynek az ALEX Kft. tervezője lett a nyertese, szoros küzdelemben. Jó javaslatok születtek, ennek továbbgondolása, és végső tervezési szakaszban van most a projekt. D / Közösségi terek fejlesztése: a Zichy tér lesz a város legfontosabb közösségi tere, amelyre már a kiviteli tervek is elkészültek. Ebben a ciklusban még meg lehet valósítani. E / Sportélet: Egyre aktívabb, mivel a műfüves focipálya, a TAO-Önk 100%-os kihasználásával megvalósult. Épült még egy kisebb focipálya a Terv és Petőfi utcák sarkán magánberuházásban. F / Helyi nyilvánosság: A város egyes fejlesztéseit érintető fórumok tapasztalatai azt mutatják (pl: 102-es út, buszforduló), hogy a résztvevők nehezen tudtak változni a beszélgetések hatására az egyes álláspontok rögzültek, voltak

2.2 //

támogatók és ellenzők, de nem sikerült a megfogalmazott közvetlen helyi érdekek és az összvárosi érdekek között megteremteni az összhangot, heves párbeszédek alakultak ki. A jövőben ezeknek a beszélgetéseknek kell megteremteni a megjelenő érdekeket jól leíró és megfogalmazni tudó formáját. A JELENLÉVŐK JAVASLATAI A / Művelődési ház: a városközpont fejlesztésére is tekintettel, érdemes arról gondolkodni, hogy kerüljön a Zichy tér és a Zárdakert mellé, mert e három helyszín lehetne a legteljesebb közösségi funkció-együttes. A Zichy tér kiviteli tervei készen vannak, a többi tervet is el kellene készíttetni, illetve felülvizsgálni, közös nevezőre kell azokat funkcionálisan hozni, és végiggondolni, hogy a különböző korcsoportba tartozó gyerekek is megtalálják a nekik való aktivitási lehetőségeket. Jó lenne, ha a tér szolgáltatási fejlődnének pl.: lenne egy cukrászda! B / Zárdakert: a Zárdakert minden zsámbéki felmérésben a legszeretettebb része a városnak. Koncepció szintű tervek vannak de a megújításhoz szükésge lenne egy részletes tervre, költségvetésre és lehetőleg a művelődési házzal együttes verziót vizsgálva. C / Minőségi váltás: az egyes beavatkozások és kulturális programok terén fontos lenne a minőségiváltás, mely a helyiekre is nagyobb vonzást gyakorolna. Erre nagyon jó példa a Szalóki Ági koncert, sokan jöttek el és gyorsabban terjedt a híre. D / Életteli városközpont: a városközpont vonzó képessége még mindig szűkös, nincs miért kijönni sétálni. Egyszerre kellene az itt élőket és a vendégeket megcélozni. Mindkét csoportot kiszolgáló kínálat fejlesztésére nagy erőfeszítéseket kell tenni, hogy a köztereink korzó jelleggel működjenek, minőségi szolgáltatást nyújtsanak. E / Gyerekek: a város mindennapjainak “városhasználói” a gyerekek a nők és a családok. A városfejlesztésnek közterek, programok - fejlesztés kiemelt fókuszának lehet tekinteni őket. F / Civil szervezetek: az Önkormányzat segítse a civileket szerepük kiteljesítésében programjaik megvalósításában. A helyieket megszólító események támogatása mellett fontos lehet azon programok támogatása is, amelyek életképesek, vendégforgalmat is gerjesztenek. G / Bölcsek tanácsa: érdemes lenne végiggondolni, hogy az önkormányzat miként tudja a városban dolgozó vállalkozókat, a városi döntésformálókkal és tudásszférában (egyetemek, kutatók, iskolák, innovátorok) dolgozókat együttes gondolkodásra rábírni. Az ő különböző tapasztalataik és tudásaik serkentőleg tudnának hatni a városra.

H / Párbeszéd: A közlekedésfejlesztési projektek (102.sz. főút, buszforduló) rámutattak arra, hogy az egyes területeken a közvetlenül érintettek másképp reagálnak, sokszor hevesebben érvelve mint a városi közösség többi tagja. Az önkormányzat dolga megismerni az egyes érdekeket és felelősen dönteni az egész város érdekében. A fejlett vita kultúrának, az érvek ütköztetésének művészetét kell elsajátítani ahhoz, hogy ez a helyzet változzon. Az önkormányzat és a helyiek fejlesszenek ki olyan párbeszédre alkalmas felületeket ( kiscsoportos műhelybeszélgetések, internet alapú, …) amelyek alkalmasak az érdekek/értékek pontos és “sérülés mentes” megvitatására, hiszen látható a lakossági fórumok hatékonyságának szűkössége. Segíthetne egy helyiekre és csoportokra épülő hálózat kiépítése, akik közvetlenebből bevonhatók a projektötletek előkészítési folyamatába. I / Döntések: a városi lakosság döntésekről való informálása, a döntések hátterének jobb bemutatása alapvető eleme a városi fejlődésének. A internet és az újság az a két fontos felület, amellyel hatékonyan lehet ezt a célt elérni. A fejleszteni, rugalmassá, napi ritmusúvá kell tenni internetes felületeket (honlap, FaceBook) és felhasználni az információ cserére. A blogszerű video-interjúk könnyebben és gyorsabban közvetíthetik a gondolatokat a lakosság felé. A honlapot tovább kell fejleszteni, külön apparátus kell, aki figyeli, írja, és feltölti valós érdekes tartalommal. Mivel az újság nem tud gyors és naprakész lenni ezért ott célszerű hasznos, tartalmas, összefoglaló akár hosszabb anyagokat írni annak érdekében, hogy azok akik nem használnak internetet azokhoz is eljussannak az információk.

2.2 //

2.2.3 // Épített környezet, közterület / 2017.05.30. Helyszin: Zsámbék Város Önkormányzata / Jelen vannak: érdeklődők, meghívottak, Horváth László polgármester, önkormányzati képviselők, Marthi Zsuzsa főépítész, Alföldi György tervező Kulcs szavak / javaslatok : a város hagyományhoz méltó városközpont kialakítása, műemlékek rendbetétele, átmenő forgalom kezelése, tömegközlekedés fejlesztése, piac, csapadévízelvezetés megoldása, parkolók fejlesztése a belvárosban Az “Épített környezet, közterület” munkacsoport a városi épített környezete, intézményei, közterületei fejlesztésével és meglévő építészeti értékeinek védelmével foglalkozik. A munkacsoport beszélgetései érintik a helyi párbeszéd alakításával, a városi közösségi élet alakításával kapcsolatos kérdéseket. MI AZ AMI MEGVALÓSULT, ILLETVE MEGINDULT A MEGVALÓSÍTÁSA / Horváth László polgármester A / Buszforduló: Etyeki utcai kiépítésére a választásokkor ígéretet tett a városvezetés. A közbeszerzés az elkészült tervekre megindult, de eredménytelennek lett, mivel a kalkulált összegnél jóval nagyobb lett, a végleges kiépítést el kell halasztani. B / Szent István tér: pályázott az önkormányzat a felújítására, ott van esély arra, hogy a felújítást meg lehessen kezdeni, ezzel párhuzamosan a buszforduló ideiglenes kiépítése megkezdődik a végleges helyén, a befejezése várhatóan jövőre lesz. C / Közösségi terek: a kialakítás másik fontos helyszíne a Zichy tér, kiviteli tervek elkészültek, a ciklusban a megépítésre is sor kerül. D / Zárdakert: nagyon kedvelt helyszíne a városnak mérnöki előkészítő munkáira költöttünk, amelynek folytatására még kell majd áldozni. E / Művelődési ház és orvosi rendelő: energetikai pályázaton nyert az önkormányzat pénzt megindult a házak szigetelése és a nyílászárók cseréje, valamint a gépészeti megújítása. A rendelő belső megújítására további pályázaton indul a város.

F / Információs táblák: Zsámbéki Medence Idegenforgalmi Egyesület pályázott egy turisztikai vonzerő fejlesztési pályázat elnyerésére, szorosan együttműködve az önkormányzattal. A nyertes pályázat segítségével hamarosan jó pár információs tábla bővíti a rendszerünket a történelmi városközpontban. Utcatáblákat is ebben a ciklusban szeretné a város megvalósítani. G / Mányi úti járda: kiépült, illetve felújításra került. A JELENLÉVŐK JAVASLATAI A / Városközpont fejlesztése: önmagában a közösségi tér kialakítása kevés, annak elérhetősége is fontos akár autóval (gépjármű parkolók hiánya) is hiszen a gyalogos megközelítése nem jó mert nagyok a távolságok, fontos lenne a kerékpáros forgalom támogatása. A főútak állapota nem megfelelő (Pest Megyei Közút), az utat kísérő közterületek állapota rendezettsége sokszor rendezettebb. A parkolók hiányát orvoslni kellene illetve a kényszer megoldásokat (Magyar utcában az emberek füvön parkolnak) megszüntetni. Sok gyermek és fiatal használja városközpont utcáit és járdáit ezekre kellene kiemelten koncentrálni. A jelenlévők városüzemeltetési javaslatokat is tettek a szemétszedés, parkolás megoldására. B / A piac: a piacot abba az irányba kell fejleszteni, hogy a regionális vonzását megőrizze, de ugyanakkor a helyi vállalkozók is találjanak helyet maguknak akár a tömbben, ezzel segítve a helyieket. Emellett ezekkel a kiépített szolgáltatásokkal a lakókat rászoktatni a fogyasztásra, a belváros használatára. C / A Rom templom: A város arculatát alapvetően a rom templom határozza meg minden szempontból. A templom fejlesztése a város kiemelt feladata is amellett, hogy a műemlék felújítása állami felelősség. A rom templom műszakiműemléki állaga jelentősen romlik, helyenként a látogathatósága is veszélyben van. A templom kisugárzásának meg kell teremteni az érvényesülésének lehetőségét, városi fogadó helyzetét, beágyazottságát. A megközelítése jelenleg nem megfelelő (busz, gépkocsi, gyalogos közlekedés, közvilágítás), megyei és városi feladat ezek megoldása. D / Műemlék felújítás: Az vetődött fel, hogy a Rom templom kevés melett a város több műemléknek a felújításával lehetne több vonzóerőt gyűjteni. A legfontosabb a Zárdakert és a Török kút együttes megújítása lenne. E / A buszforduló és a városi csapadékvíz-elvezetés: Az egyik legtöbb érdeklődést kiváltó téma. A jelenlévőket az új buszforduló helye összefüggésben az Etyeki úti csapadékvíz-elvezetéssel érdekli, annak garanciális megoldása lenne az elvárás.

2.2 //

2.2.4 // Zöldterület, környezetvédelem / 2017.05.30. Helyszin: Zsámbék Város Önkormányzata / Jelen vannak: érdeklődők, meghívottak, Horváth László polgármester, önkormányzati képviselők, Marthi Zsuzsa főépítész, Alföldi György tervező Kulcs szavak / javaslatok : klima-tudatos város, városi környezetvédelem, Nyakas-hegy revitalizáció, környezeti nevelés MI AZ AMI MEGVALÓSULT / Horváth László polgármester Klímatudatosság: apró lépés ugyan, de a város belépett a Klímabarát Települések Szövetségébe, első sorban azért, hogy a figyelmét tudja fókuszálni a témára.; Munkacsoport: a legaktívabb csoport volt, akik rendszeresen találkoznak, és átgondolják, mik azok, amikkel aktívan is tehetnek zöldgondolkodás elterjesztéséért, vagy épp az aktuális pályázati lehetőségek kidolgozása érdekében. A JELENLÉVŐK JAVASLATAI Városi klima-alkalmazkodás: stratégiát kíván kialakítani Zsámbék, kapcsolódva a Nemzeti Klíma Stratégiához és párhuzamosan a megyei stratégiák kidolgozásával. 80-100 település tud támogatást kapni az országban Zsámbék ezek közé akar bekerülni. A klímastratégia megalkotása elképzelhetetlen partnerségi együttműködés nélkül. A klima alkalmazkodási stratégia kidolgozásában 1/3 - 2/3 kellene szakmai és társadalmi szereplőknek résztvenni és a gazdálkodókkal is ki kell építeni a kapcsolatot. A széleskörű adatgyűjtésre, környezeti állapot felmérésre épülő helyzetértékelés készüljön külön szintű programokkal, mely a hatékonysági elvek mellett, horizontális-társadalmi elvekre is tekintettel lesz. A legjobb lenneha egy mátrix szerkezetű, feladatokra osztott, hardver/softver megosztású stratégia készülne, amely tartalmaz települési és területi vízgazdálkodási, hulladék gazdálkodási munkarészt is. Az önkormányzati döntéseknél, a beruházásoknál alkalmazni kell majd a prioritásokat. Városi környezetvédelmi program: ennek elkészítése az egyik legkomolyabb előrelépést jelentené a városban, növekedési modellt kell építeni, kis lépésekkel de folyamatosan a hosszútávú víziókra tekintettel, a folyamat egyben lehet hálózat képzés és nevelés is. A program választ ad az együttműködés kereteire is, a szereplők (civil, önkormányzat, intézmények, gazdasági szereplők) mit vállalnak a megvalósításakor. Nyakas-hegy: tájkép, revitalizáció. Környezeti nevelés: fontos a nevelés alsó osztályokban való elkezdése a környezet tudatos gondolkodás terjesztése. A pedagógusok képzésének van a legnagyobb hatása a folyamatra.Az Önkormányzat is példamutatást kíván elérni a városi intézményeinél és a hivatalban.

2.2 //

2.2.5 // Összefoglaló Az öt helyi és a négy tematikus fórumon elhangzottak alapján fogalmazódik meg a város-környék, a város és az egyes városrészek tematikus értékeinek és funkcionális tovább fejlesztési lehetőségeinek illetve elvárásainak az összegzése. Gazdaság- és Vállalkozásfejlesztés Zsámbék a Budapest körül elhelyezkedő települések második gyűrűjében helyezkedik el, közvetlen a BudapestBécs M1-es autópálya mellett. Gazdasági potenciálját ez az elhelyezkedés határozza meg dominánsan. Az országos közhálózati fejlesztési tervek ebben a térségben a Budapest körüli M0-ás gyűrű bezárása mellett a területen keresztül jelöli ki Esztergom és térségének autópálya kapcsolatát, mely út szerencsés esetben javítja a Zsámbéki medence településeinek megközelíthetőségét és ezzel gazdasági lehetőségeit. A külső piaci lehetőségeket erősíti a medence településeinek természeti környezete és a térségben rendelkezésre álló magasan képzett munkaerő is. A helyi fórumokon is ezek a gazdaság fejlesztési lehetőségek merültek fel. A város gazdaságának ezekre a külső lehetőségekre és a belső igényekre kell reagálnia. A helyi fejlesztések egyik célpontja lehet a “kreatív ipar” több eleme: (1) tudás intenzív ipar, (2) kulturális turizmus, (3) ingatlan piac. A városi tervek széleskörű multiszektorális összefogásban létrehozott “tudás ipari parkot” terveznek a felhagyott katonai területek felhasználásával. A műemléki belváros megőrzésével és funkcióval való megtöltése a lakossági fórumok kiemelt eleme volt. Annak a funkció átcsoportosulásnak a meglépése elvárt a lakosság részéről is amely a belváros kereskedelmi-szolgáltatási és turisztikai vozerejét javítja mind helyiek kiszolgálására mind a turizmus növelésére. A fenti gazdaságfejlődés jó hatással lehet a város ingatlanpiaci kínálatára is. Jelenleg a lakóparkszerű fejlesztések jelentik a város ingatlanpiaci kínálatának domináns részét, ugyanakkor a meglévő családiházas és zártkerti területek iránt is van kereslet, de alacsonyabb szinten mind ár mind megkötött szerződések tekintetében. Városfejlesztési szempontból ugyanakkor szükséges lenne a belváros sűrűbb használatára, lakhatási szempontból, illetve a hosszú ideje beragadt ingatlanpiaci elemek - zömében valamilyen szempontból rossz pozíciójú lakóházak - szervezeti átsrukturálásával lehetne új ingatlanpiaci szegmenset nyitni. A város természeti környezetében a zölfelületek jelentős része mezőgazdasági terület. A város de az egész medence egyik kitörési pontja lehet ezeknek az egységes használata, a természeti táj megőrzésének célként való kitűzésével.

2.2 //

Helyi társadalom fejlesztés

Épített környezet, közterület fejlesztés

Zsámbék is mint a több Budapest vonzáskörzetében

A város és térsége fejlesztésének legfontosabb feladatai:

elhelyezkedő város, az elmúlt évtizedekben jelentős társadalmi változásokon ment át. A hagyományos társadalom kiegészült a főváros felől érkező társadalmi csoportokkal.

képezték le mind a tematikus, mind a területi fórumok. Az egymás mellett élő emberek jól érzik magukat a településen, de egy kicsit más és más módon. Az egyik legelfogadottabb eleme a helyi társadalmi életnek a különféle kulturális események/rendezvények. A régebben itt élők a nyitott színházi és dzsessz eseményeket, az erősebb minőségi kulturális eseményeket hiányolják, míg az újonnan érkezők a már más városokban ismert a nagyobb fesztiválokat hiányolják.

A szakmai fórum mellett a lakossági beszélgetések is

közösségek szerepének erősítése, egymás megismerése is komoly igényként jelent meg a fórumokon. A város kiemelt kulturális szintere a Művelődési Ház sok és egyértelműen pozitív visszajelzést kapott.

megtalálását. A Romtemplom az egyik eleme annak a műemléki belvárosnak amellyel kapcsolatban nagyon komoly elvárások fogalmazódtak meg. A város hagyományaihoz méltó központjának kialakítása, a műemlékek rendbetétele a közterületeinek rendezése a feladat. A korszerű kisvárosi működés egyik feltétele a

területfelhasználás

gazdagítása

és

esetlegesen

helyenként a lakósűrűség növelése. A közlekedési

megmutatta, hogy az egyes lakossági csoportok és a vezetés közötti interakív párbeszéd még eszközöket új

alapkövetelménye, melyet a belső és az átmenő forgalom átszervezésével lehet megteremteni. A közlekedési infrastruktúra - útfelületek, járdák, vízelvezető árkok fenntartása mellett, további differenciált gazdagítása - kerékpáros uthálózat fejlesztése, parkolók építése - a fejlesztési feladata a városnak.

Ugyanakkor egyes fejlesztési kérdések megvitatása

keresésével,

tartják a Romtemplom megóvását és régi/új szerepének

infrastuktúra fejlesztése is az élhető belváros egyik

A “mezővárosi” hagyományok felélesztése a helyi

Eszközök

fejlesztése és a meglévő elemek fenntartása, gondozása.

megerősítették, hogy az itt élők kiemelten fontosnak

Ezeknek az eltérő rétegnek a városhoz való viszonyát

igényel.

a műemléki értékek védelme, a közlekedési infrastruktúra

platformok

létrehozásával lehetne segíteni a városi közös tapasztalat, tudás kialakulását és a széles egyetértésen nyugvó

Emellett a terület beépülése, talaj fedettség növekedése, a megváltozó időjárási viszonyok miatt időszakonként és helyenként szélsőségessé válása aktuálissá teszi a természetes csapadék vízek elvezetésének feladatát. Ennek

századi

természetes

technológiákat

alkalmazó, a fenntartható fejlődés követelményeinek is

új városi hagyományok megtalálása és megerősítése

megfelelő megoldása a város természetes környezetbe

szolgálná a város megtartóképességét.

illeszkedését is szolgálja.

Zöldterület, környezetvédelem / város és környéke remek táji és természeti adottságokkal rendelkezik. Ezek környezettudatos, a “zöld gazdaságba” illeszkedő közös fejlesztése az egész Zsámbéki-medence hosszútávú fejlődését tudja megalapozni. A lakossági fórumok ezeknek a zöldterületeknek az értékeit emelték ki - látkép, rekreáció, biogazdálkodás - míg a szakmai fórum a város környezettudatos tovább fejlesztésére tett javaslatot. Alapként a városi iskolákban és közintézményekben a környezet tudatos gondolkodás és nevelés terjesztését tűzték ki célul. Az integrált fejlesztési dokumentumokban a téma alátámasztása érdekében koncepciók (Nyakas-hegy tájkép revitalizáció), stratégiák ( Városi klima-alkalmazkodás) és akciótervek (Városi környezetvédelmi program) elkészítését javasolták. A környezettudatos fejlesztés akkor lehet sikeres ha az egyes témakörök (épített környezet, gazdaság fejlesztés, társadalom fejlesztés) között integrált, egymásra figyelő akciók jönnek létre úgy, hogy a térségi, közigazgatási és résztvevő szereplők közötti kooperáció valósul meg.

2.3 //

2.3 // Területi találkozók A tematikus találkozók után a város 5 területének lakóival szerveztünk találkozókat 2017 nyarán és őszén. Az alábbi fejezetek ezeken a találkozókon elhangzottak összefoglalóit rögzíti: 2.3.1. Kálvária domb / 2.3.2 Határ út / 2.3.3 Városközpont / 2.3.4 Zártkertek / 2.3.5 Bicskei út környéke. A fejezet végén az “Összefoglaló”-ban az egyes területi sajátosságok - értékek és konfliktusok - kerülnek egymás mellé illesztésre.

2.3.1 // Kálvária domb / 2017.08.05. Helyszin: Zsámbék Kálvária domb / Jelen vannak: helyiek - meghívottak, önkormányzati képviselők, Marthi Zsuzsa főépítész, Alföldi György tervező Kulcs szavak / értékek: azonos élettapasztalatok, helyi közösségi akciók, közös fellépések; / a város : béke, nyugalom, Budapest közelsége, táji adottságok, kulturális események; / konfliktusok : kulturális fejlődés elakadása, a városias tovább lépés lassúsága, a központ szolgáltatás és helyszín hiánya, párbeszéd hiánya; / javaslatok : a belváros erőteljes fejlesztése, munkahely vonzás, vízelvezetés, átmenő forgalom megoldása A BESZÉLGETÉS FONALA A hely/lakók - Kálvária domb - Kik vagyunk mi? Lehet-e megfogalmazni mit szeretünk itt a lakóhelyünkön? Vannak-e közös értékeink? Zsámbék - Mit szeretünk Zsámbékban? Miért költöztünk ide? Hogyan használjuk a várost? Minden nap, hetente, havonta, esetenként? Események/szolgáltatások? Konfliktusok, javaslatok ? Fejlesztés - lakóhely - Zsámbék - város vs falu, emberi kapcsolat, hardver fejlesztés, külső szereplők bevonása? Ötletek amelyek előre vinnék a várost? A beszélgetés a fenti vezérfonal mentén zajlott. A jegyzőkönyvben az egyes témák szerint kerül összefoglalásra a jelenlévő 15-20 helyi lakó véleménye. A hely/lakók - Kálvária domb - Kik vagyunk mi? Lehet-e megfogalmazni mit szeretünk itt a lakóhelyünkön? Vannak-e közös értékeink? Az egyidőben történő beköltözés, a hasonló életmód és értékrend alapjaira épült rá az a közösség, amely jellemzi a terület közösségi életét. Közös akciókon, saját szervezésű éves rendezvényeken alakult ki a kapcsolat az itt lakók között, szociális média felületeken is megerősítve. A Kálvária dombon élők közötti jó ismeretség segíti a közös fellépéseket is a városi vitákban is.

2.3 //

Zsámbék - Mit szeretünk Zsámbékban? Miért költöztünk ide? Hogyan használjuk a várost? Minden nap, hetente, havonta, esetenként? Események/szolgáltatások ? A 2000-es évek elejétől kezdődött meg a Kálvária domb betelepülése, akik ide érkeztek saját építésű családi házakba költöztek. A 10 éve is csendes, rokonszenves település, a Zsámbéki medence szép természeti környezetében komoly vonzerőt gyakorolt, ugyanúgy mint az akkor itt elhelyezkedő főiskola és gyakorló iskola is. A város környékének korabeli fejlődése (pl.a Talentis program, vagy a kialakuló fehérgalléros gazdaság) lendületes kisváros jövőképét ígérte. A Zsámbék lokációja kiváló az M1-es út jó kapcsolatot biztosít Budapesttel, de olyanok is választották lakhelynek akik a főváros és a környező nagyobb városok között ingáznak (Tata, Tatabánya). A táji adottságokat (Nyakas hegy, Zsámbéki medence) egészíti ki a város fekvése és természetesen a Romtemplom mint vonzó tényező, az itt érezhető nyugalom, béke és a sok zöld. Zsámbék városias (mezővárosias) hagyományai érezhetők még mindig és ez kiemeli a Budapest környéki területek más települései közül. Az itt élők domináns része mindennapos kapcsolatot tart fenn a fővárossal (munkahely, iskola, szabadidő eltöltése) és a szolgáltatásokat is a főváros és Zsámbék között elhelyezkedő centrumokban veszi igénybe. A reggeli és esti áthaladáson kívül, heti rendszerességnél ritkábban veszik igénybe a város, a városközpont szolgáltatásait, de például népszerű az egyik helyi kiváló szolgáltatást nyújtó cukrászda. A hagyományőrző programok mellett, Zsámbék híres volt nyári színházi és dzsessz eseményeiről, és a Rakétabázisban zajló kulturális eseményekről. Mára ezek már megcsappantak, de a város ma is rengeteg eseményt biztosít, néha már túl sokat is, alig lehet részt venni mindegyiken említették meg a helyiek. Ezek ismertek a helyiek között, de nagyon keveset használnak közülük. Konfliktusok, Javaslatok A helyiek több konfliktus helyzetet említettek: a városfejlesztési kezdeményezésekről, a városon keresztül áthaladó forgalomról, a mindennapi életről. “Az első feladat lenne, hogy tegyük rendbe a várost. Ez jelenti az átmenő forgalom kihelyezését, a városközpontosodás erősítését, hiszen kicsi a település mégis jelentős a belső forgalom, ezért lenne jó a szolgáltatási és egyéb funkciók városközponti elhelyezése. A központban kevés a szolgáltatás, nincs pezsgés, a szolgáltatások túlzottan szétterültek, kevés a kulturális hely. Kálvária dombi lakosként szeretnénk befolyásolni, hogy a rendezési tervben mi szerepeljen! Mi az, amit bele kell tenni, például további olyan ingatlan fejlesztést, ami nem zavaró, de jó lenne még közösségi területeket, közösségi zónát csinálni a helyi rendezvények számára (Dombi napok, Dombi helyek).”

2.3 //

“Zsámbéknak jelentős értékei vannak, de ezek fejlesztése félbe maradt. Nagyon elválik a központ és a Kálvária domb, például a főtér fejlesztése félbe maradt? A lángosos környezete lepukkant (retro) maradt, a közterületfejlesztés koncepciója nem áll össze: a buszvégállomás, és a befejezetlen projektek rendetlen összbenyomást kelt, ami vonzza a lepukkantságot és a rongálást.” “2005-ben jó volt a város mérete, zöld volt és csöndes, régen fszt + tetőtér szintekkel épült. A város növekedése újból és újból vitát kavar, melyek a szükséges fejlesztések, milyen lenne a jó város méret? Ugyanakkor a gyerekek már elköltöznek, nem itt laknak, ezért kell erősíteni a munkahelyi fejlesztéseket, lehetne ipari park az autópálya mellett.” “10 éve csendes, rokonszenves település volt szép környezettel, volt itt főiskola, gyakorló iskola, úgy tűnt, hogy fehérgalléros gazdasági alakul ki. De nem ez lett. A fejlődés sodorából kiesett, alvó város lett. “Szükséges, hogy a város bővüljön, jó lenne ipar, kulturális oktatás, fenntartható méretű fejlődés, szórakozás, mozi, színház, művészet ház.” “Több rendezvény került megrendezésre, 2008-tól 150 résztvevővel: színház, kézművesek, borvacsorák. Jó lenne új tipusú tevékenységet ide csábítani, ami itt tartja az emberek, alternatív kulturális programokat is idehozni. Lehetne streetfood fesztivál és más új ötleteket felkarolni.” “Jó lenne a gyerekeket “enyém a város jeligével” nevelni, az iskolákba kezdve ily módon a településfejlesztést, szelektív gyűjtésre, közös cselekvésre nevelni.” “Zsámbék ideális hely, imádni való, fejlődési lehetőségei vannak például, hogy a Rom templomból mit lehet csinálni. Jó lenne a vállalkozókkal leülni, hiszen nem ismerjük a vállalkozók véleményét például a piacról és a faluban is lehetne erről beszélgetés. Nincs mód a lakossági és szakmai vélemények visszacsatolására.” Fejlesztés - lakóhely - Zsámbék - város vs falu, emberi kapcsolat, hardver fejlesztés, külső szereplők bevonása? Ötletek amelyek előre vinnék a várost? Biztonságos fejlesztési környezet; Etyeki út - fő utca program, “belvárosi üzlet fejlesztési övezet”, a boltok részére a környezet fejlesztése; városfejlesztési tőke bevonás; saját pénzből kell fejleszteni; ipari park, internet, korszerűsítés, Bicskei utca, közmű hálózat fejlesztés (csapadékvíz, infrastruktúra), városon keresztül áthaladó gépjármű forgalom megoldása (városon belül, elkerülő), adatgyűjtés fontossága; iskolabusz Bp-re, a szomszédos kisvárosok felé a közlekedés megoldása, kisvárosok támogatási rendszerének erősítése, ipar es kereskedelem fejlesztés, turisztikai marketing.

2.3.2 // Határút / 2017.10.08.

2.3 //

Helyszin: Zsámbék, Határút / Jelen vannak: helyiek - meghívottak, önkormányzati képviselők, Marthi Zsuzsa főépítész, Alföldi György tervező Kulcs szavak / értékek: a falusias környezet, a formálódó közösség, a csend, “jó haza jönni”; / a város szolgáltatások : a heti piac, a környékbeli kisszolgáltatások; / konfliktusok : a helyi boltok elsorvadása, a belvárosi parkolás, utak-közterületek állapota; / javaslatok : legyen falusias jövő, a természeti szolgáltatások fejlesztése, a városi megosztottság oldása, kulturális központ szerep megőrzése A beszélgetés fonala A hely/lakók - Határút - Kik vagyunk mi? Lehet-e megfogalmazni mit szeretünk itt a lakóhelyünkön? Vannak-e közös értékeink? Zsámbék - Mit szeretünk Zsámbékban? Miért költöztünk ide? Hogyan használjuk a várost? Minden nap, hetente, havonta, esetenként? Események/szolgáltatások? Konfliktusok, javaslatok ? Fejlesztés - lakóhely - Zsámbék - város vs falu, emberi kapcsolat, hardver fejlesztés, külső szereplők bevonása? Ötletek amelyek előre vinnék a várost? A beszélgetés a fenti vezérfonal mentén zajlott. A jegyzőkönyvben az egyes témák szerint kerül összefoglalásra a jelenlévő 15-20 helyi lakó véleménye. A hely/lakók - határút - Kik vagyunk mi? Lehet-e megfogalmazni mit szeretünk itt a lakóhelyünkön? Vannak-e közös értékeink? “Mindenki máshonnan jött”, van aki a Budapestről, de vannak akik Törökbálintról vagy Érdről érkeztek. Az a jó, hogy a mi területünkön “sok a zsákutca”, ezért nincs átmenő forgalom.

2.3 //

A “falusias környezet miatt szeretünk itt lakni, csend van.” A közösséget a tavalyi elkerülő út (autópálya) vita kovácsolta össze. “A nagy ügyek amit meg kell akasztani az összehozza az embereket”. Közös értékeink a “Meggyes utcaI utcabál” és azért ki tesszük a székeket és asztalokat, szinte mindenki.” “Szilveszterkor a Pacsirta utcában tűzijáték van és mindenki ott van”. Zsámbék - Mit szeretünk Zsámbékban? Miért költöztünk ide? Hogyan használjuk a várost? Minden nap, hetente, havonta, esetenként? Események/szolgáltatások ? “A lányom bejár gimnáziumba, de szeret haza járni, mert itt emberek laknak, itt csend van és jó haza jönni, ez egy otthon, ez egy falu, maradjon meg rendezett falunak.” Azért jöttünk Zsámbékra mert sok tekintetben homogén a település, “laktunk mindenfelé de ott vannak mindenfélék”. A városban van szolgáltatás, van iskola, van templom, “ez jó a lelkemnek”. “3 nagy csoport használja a várost napi rendszerességgel”: (1) a gyerekek, (2) kis gyerekes anyukák, (3) az öregek.” A piac az ami a legfontosabb heti használtú szolgáltatás a városban, mindenki lemegy nagy pénteki piachoz. “Ha használjuk a várost helyi vállalkozókat támogatjuk.” “Sok esemény van a városban azt se tudjuk melyikre menjünk”, néha túl sok is. Konfliktusok, Javaslatok? Szolgáltatások: “Jó, hogy vannak kis boltok, de jó lenne ezeket segíteni a fejlődésben, a helyi boltok támogatásával lehetne a helyi munkát is támogatni.” “A magántulajdonosokat ösztönző program nem indul el, kellene tudni ajánlani a vállalkozóknak lehetőségeket.“ “Hiányzik egy jó hentes” “Kevés a sportolási lehetőség, uszoda / több célú sport terem.” “Hiányzik a készpénzfelvevő automata a városból a bankok azt mondjak hogy nem éri meg.” Közlekedés: “A városközpontban kellenének parkolók, nem lehet így használni a központot.” A Malom árok utca sajnos nem kétsávos és nagy kátyúk vannak és ilyen a Honvéd, a Malom és a Határ út. “Amin változtatni kellene: utak, járda, közterek, forgalom szervezés, járda közvilágítás”. Épületek: Jó lenne a “Régi malom épületét felújítani” Közterületek: “ A fő tér felújítása pusztán nem old meg mindent”, ha a “buszok távolabb kerülnek többet lehet sétálni majd.” “A sétáló utcában lehessen parkolni és használjuk a Főteret lehessen ott vásárolni és parkolni is”, “lehet ugyan kenyeret venni de nem jó, hogy sok a kocsma, amit nem az itt lakók használnak, hanem az átmenők.” “Sok a rendezetlen terület az utak nincsnek rendben”.

Fejlesztés - lakóhely - Zsámbék - város vs falu, emberi kapcsolat, hardver fejlesztés, külső szereplők bevonása? Ötletek amelyek előre vinnék a várost? “Zsámbék kis település, de jó környéken élek, van jó alsó tagozatos iskola és nem jó ha felduzzad a város.” “Legyen a jövő falusias.” “Kisváros lehetne, de a szolgáltatás javulhatna, a központban és az egyes alközpontokban”. Budakörnyéki natúr park jó lehetőségetket ad ahhoz, hogy az embereket ki lehessen mozdítani a természetbe, ehhez jó eszköz a kerékpárút amely lehetne az Euróvelo része. A természetben a zöld utak a mezőgazdasági utak fejlesztésével támogatni lehetne a tömegsportot és rekreációt, például a Zsámbéki medencében lehetne körbe futni. “Zsámbék kulturális központ és ezt a szerepét meg kell őrizni, színházzal, kulturális központtal.” “A pénteki piac arról szól hogy olcsó, de lehetne egy szombati piac, amelynek más lehetne a vevőköre, például biopiac.” “ Individualizmus van az egyház község segít de sajnos kevés hatással.” “A városban a megosztottság nagyon rossz, mást szeretnének akik a fő útvonal mellett laknak és mást a központban lakók, pedig egy hajóban vagyunk, ezen lehetne segíteni.” Jó eszköz például ezekhez a közös akciók szervezése, “jó érzés a faültetés, vagy a kaszálás”.

2.3 //

2.3.3 // Városközpont / 2017.10.17. Helyszin: Zsámbék, Művelődési ház / Jelen vannak: helyiek - meghívottak, önkormányzati képviselők, Marthi Zsuzsa főépítész, Alföldi György tervező Kulcs szavak / értékek: itt születtünk, Nyakashegy, Romtemplom, Zárdakert, Művelődési Ház, Budapest közelsége, természet közelség, közösség, az emberek; / konfliktusok: a városi közösség már nem ismeri egymást, átmenő forgalom, Szt István tér - COOP, pék, vízelvezetés, kisszolgáltatások hiánya, közterület (utak, járdák) fenntartása / szolgáltatások: heti piac, kisszolgáltatások, tömegközlekedés; / javaslatok: a mezőváros múlt korszerű környezetben, modern kisvárosias falu, műemlékek rendbetétele, átmenő forgalom kezelése, közlekedés, vízelvezetés hiánya, élhetőbb belváros kialakítása, kerékpárút kiépítése, játszóterek A beszélgetés fonala A hely/lakók - Városközpont - Kik vagyunk mi? Lehet-e megfogalmazni mit szeretünk itt a lakóhelyünkön? Vannak-e közös értékeink? (A) Zsámbék - Mit szeretünk Zsámbékban? Miért költöztünk ide? Hogyan használjuk a várost? Minden nap, hetente, havonta, esetenként? Események/szolgáltatások?; (B) Konfliktusok, javaslatok ? (C) Fejlesztés - lakóhely - Zsámbék város vs falu, emberi kapcsolat, hardver fejlesztés, külső szereplők bevonása? Ötletek amelyek előre vinnék a várost? A beszélgetés a fenti vezérfonal mentén zajlott. A jegyzőkönyvben az egyes témák szerint kerül összefoglalásra a jelenlévő 15-20 helyi lakó véleménye. A hely/lakók - Városközpont - Kik vagyunk mi? Lehet-e megfogalmazni mit szeretünk itt a lakóhelyünkön? Vannak-e közös értékeink? Lakók / (Dózsa György utcai lakó) “A turisztikai egyesületnek van zsámbéki városnéző séta terve. Érdemes az útvonalon végigmenni, hogy lássuk mi a feladat, mindenütt van még mit felújítani akár közterület akár magánépület, a Zichy téren induló séta során az Immaculata szobrot, az Erzsébet lépcsőt, vagy a Rom templomig az összes épületet lehetne modani, a Török kút vízmű épületét is. Boldog Gertrúd mögötti borpince sor, a nagy üres területek, Zsámbék látványa onnan nagyon szép.”

(Szent István téri lakó) “ A Nyakasra felmentünk a gyerek koromban ott kirándultunk, játszottunk, de ma már kevés a fa, sok nagy ház meredezik. Nem érezhető a területfejlesztési koncepció, mert nincs építési hatóság. A 80-es években nem voltak magánfejlesztések, a tanács mondta milyen lehet a ház de ekkor osztották ki ország szerte a szőlőművelés külterületi ingatlanokat hétvégi kertnek. A Kálvária hegy volt a szánkó pálya, télen ott szánkozott mindenki, gázépítéshez adták el, a házak szépek de kevés a zöld.” (Szent István téri lakó) A Zárda kert a legszebb része a falunak vigyázni kell a platánokra. A Szent István téren a parkra kellene vigyázni, a gyerekeket lekötni amíg várják a buszt, a buszok átrendezésével lehetne javítani rajta.” (Szent István téri lakó) “A Szent István téren született. Jó helyen van most a piac, de nagy szükség van a Szent István tér rekonstrukciójára.” (Hársfa utcai lakó) “Az jó, hogy van lámpa a Szent István téren, de a másik felén rossz a járda. Remél, hogy a a falu fejlődik, szép közterületi szakaszok vannak, de folyamatosan romlik a Rom templom és az Erzsébet lépcső is katasztrófális állapotban vannak, Zsámbék inkább szép falu legyen mint csúnya város.” (Piac közi lakó) “Gyerek kora óta zsámbékon él. Most költözött vissza mert közben 3 év kimaradt, sok változás történt, sok az elérhető szolgáltatás, jók a rendezvények. A Piac közi forgalmon kellene változtatni, mert a buszok rezegtetik, szétrázzák a házakat, jó lenne ezen változtatni mert 10 járat érkezik ide és ez a piac köznek túl sűrű.” (Piac közi lakó) “A piac közben él 43 éve. Egyre szebb a központ, a piac, de a piac köz elrontja a képet, most rengeteg a forgalom, már reggel fél4kor dobálják a ládákat, áll mindenfelé a forgalom, erős a szennyezet levegő és éjfélig megy ez a forgalom. Remegnek a házak az átmenő forgalomtól. Azért vettem a telket a zártkeri területen, hogy jó levegőt tudjak szívni, mert a Piac közben csak meghalni lehet, olyan bűz, gáz, por van.” (Piac közi lakó) “A Piac közben 43-ban születtem de a zaj miatt az alvás lehetetlen, a cooposok tolatnak be és ezért minden reggel konfliktus van. De ha Pest felöl jövünk akkor nagyon megdobban a szívünk, a Zárda kert gyönyörő volt lehetett ott táncolni minden szombaton, tenni kellene valamit vele.” (Etyeki utcai lakó) “Zsámbék sváb falu volt mindenki ismert mindenkit, most már nem ismerik egymást. Jó kezdeményezés lenne ha a Kálvária dombon lévő, vagy a Határ úti városnegyedek meghívnák atöbbi városnegyedet. Zsámbék ma egy alvó város, az utcán nincsenek emberek hétköznap, kevés lesz sétáló. A Művelűdési Háznak jók a programjai, a ház vezetője jól teszi a dolgát, több az ismeretterjesztő klub a programok, a tornacsoportra mégis kevesen járnak el, pedig ingyenes, mert az embereknek nincs igénye a közös rendezvényekre, a FB elveszi az emberek idejét. Többet kellene lobbizni a Rom templomért, sokat lehet tenni az Erzsébet lépcsőért vagy a Zárdakertért is.

2.3 //

Az Etyeki úton a hordalék és vizlevezető árokban nem jó helye van az új buszmegállónak.” (lakó) “Itt születtem, Zsámbék épített és természeti környezet mindenki ismeri. A település az 5000-es települések között elöl van a szolgáltatásaival, az emberekből kinövő 50 db egyesülettel.” Közös értékek / A résztvevők szerint a legfontosabb értékeknek tekinthetők az alábbiak: (a) központi, frekventált helyen van, közel van Budapesthez; (b) természet - jó kiránduló helyek, panoráma, gyönyörű kilátás, csodálatos környezet, jó levegő; (c) piac, (d) közösség - kedves emberek, beszélgetnek egymással, vannak ismerős arcok, jók itt az emberi kapcsolatok; (e) szórakozási lehetőségek - művelődési ház, sportolás; (f) műemlékek - Romtemplom. A lakók elmondása alapján az alábbiakban lehet összefoglalni az építészeti és természeti értékeket. (a) Zárdakert, (b) a Kálvária domb, (c) a Nyakas domb, (d) a rendezett temető, (e) Német Közösségi Ház, (f) Szent István tér piac felőli oldala gyönyörű, (g) az új iskola, (h) Zsámbék látképe, (i) a sétáló utca, (j) gödörnél szép rész ( Józsefváros), (k) a Bethlen Gábor utcában játszótér, Az alábbi események, szolgáltatások, tevékenységek tekinthetők közös értéknek: (a) „Sokféle klub, rendezvény, előadás van Zsámbékon, (b) Coop szépen fel lett újítva, (c) cukrászda, (d) a szőlő, (e) lehet állatokat tartani, növényeket termeszteni, (f) kecskefarm. A település jövőjét illetően felvetődött a kérdés inkább falu vagy város legyen. Az emberek a falu mellett döntöttek nagy többségben, de hozzá lehet tenni, hogy mindenki egy élhető településről gondolkodott. Zsámbék - Mit szeretünk Zsámbékban? Miért költöztünk ide? Hogyan használjuk a várost? Minden nap, hetente, havonta, esetenként? Események/szolgáltatások ? (lakó) “1959 kerültem ide munkahely miatt, de nagyon örültem neki. Gyönyörű a környék a Nyakas hegy oldala, jó a levegő. A szomszéd falukból is sokan fordulnak meg itt a piac vonzza az embereket, akik az országból vegyesen érkeztek.” (lakó) “Ideköt a gyerekkorom, a jó emlékek, az eredeti környezet nehezen marad meg, vidéken él az ember, de mégis közel van a város, a szórakozás, fiam ragaszkodik, de a lányom nem.” (lakó) “Nagyon szép falu. Elköltöztünk Szegedre, de hazajöttünk, nagyon szép úton lehet megérkezni ide.” (lakó) “Zsámbékon születtem, de Pestről költöztem vissza, azt szeretném ha Zsámbék falu maradjon.”

2.3 //

(lakó) “Zsámbékon születtem sváblány vagyok, de gyerekeim elköltöztek már. Használom a közösségi szolgáltatásokat - mint például a közösség torna - meg az eseményeket szüreti felvonulás, inkább falu.” (lakó) “Szeretem itt a természet közeli életet, nagyon szeretem az állatokat, a növény termesztést, és szeretek túrázni a szép kilátás miatt.” (lakó) “Szeretem a főváros közelségét, a műemlékeket, de vegyes érzelmeim is vannak. Úgy érzem erős az elhanyagoltság, a rendszertelenség, a tömegközlekedés, attól félek halott település lesz. (lakó) “Itt születtem, csoda szép gyerekkorom volt. Közel van a fővároshoz, de helyben lehet találni sportolási lehetőséget, lehet kirándulni is mert gyönyörű a látkép és lehet pecázni is. A sport felértékelődött napjainkban de nem olyan jó a helyzet mint pl. Gyermelyen.” (lakó) “Budapestről költöztünk ki, mert itt még beszélgetnek az emberek az utcán, a piacon. Ugyanakkor ugyanazok az emberek vesznek részt a programokon és ugyanazok az arcok művelődési házban a rendezvényeken. Gyerekbarát, családbarát fő tér kellene, asztalokkal padokkal, a játszóteret át kellene alakítani beszélgetés centrikussá, homokos játszótér, asztal és pad, több növényt árnyékot, sportolási lehetőség, ivóvizes kúttal.” A település szolgáltatásaiból az itt élők az alábbiakat használják rendszeresen: (a) Közértek (COOP, CBA), (b) Posta, (c) Gyógyszertár, (d) Tömegközlekedés, (e) Piac, (f) Új pékség, (g) Műszaki bolt Konfliktusok? A résztvevők szerinti konfliktusok csoportokba kerülnek bemutatásra: (a) közlekedés, (b) fenntartás, (c) szolgáltatás hiányok, (d) műemlékek. A lakók elmondása alapján az alábbiakban lehet összefoglalni a közlekedési problémákat a településen: (a) a belvárost elöntő átmenő forgalom - Piac köz élhetetlen, központot érintő forgalmat csökkenteni kell, a Szent Istvan térről a busz menjen, az átmenő út forgalma (a buszok és nagy teher autók nagy rezgő hatást keltenek, ami meglátszik az épületen, és nehéz tőle aludni, kibírhatatlan a zaj, rossz a levegő, a babakocsiban tolt gyerekek tüdeje károsodik, nem tartják be az autósok a sebességkorlátozást (b) elkerülő út - az elkerülő út téma halódik ez nagy probléma, a Piac közben reggel 4-kor állnak be teherautókkal, keresztben állnak meg az úton, emiatt áll le a forgalom, ugyanezek igazak az Etyeki utcára, Magyar utcára, Petőfi Sándor utcára (c) nem lehet a belvárosban parkolni, (d) kerékpáros összekötés települések között, (e) forgalmas utakon a gyalogos átkelés - Etyeki uton átmenni. A lakók elmondása alapján az alábbiakban lehet összefoglalni a településfenntartási problémákat: (a) a műemlékeket nem tudjuk fenntartani, (b) a Szent István téren a boltosok, kocsmák tartsanak rendet, (c) a közterületi hulladék

menedzsment (kukák, elszállítás), (d) közterület fenntartás, takarítás, (e) az óvoda játékait veszélyeztetik a fiatalok, (f) az új játszótéren nincs víz, se árnyék, (g) túl szűkek és veszélyesek a járdák, (g) a téren lévő kútból nem nagyon jön víz, nem lehet megmosni a gyümölcsöt, a gyerekek nem tudnak belőle inni. A lakók elmondása alapján az alábbiakban lehet összefoglalni a szolgáltatási hiányokat: (a) egészségügyi - fizikoterápia, gyógytorna, (b) ATM hiány, (c) a nem gépkocsis vásárlóknak nem kielégítők a szolgáltatások. A lakók elmondása alapján az alábbiakban lehet összefoglalni a műemléki problémákat: (a) Petőfi Sándor utcában lévő református óvoda mellett lévő épület: nem illik az utcához, (b) Zsámbék sajátos hangulata elveszett, (c) Szent Erzsébet lépcsőről - „Nyaktörő lépcső”: csodálatos lenne a Zárdakert látványa, virágos futónövényekkel. Fejlesztés - lakóhely - Zsámbék - város vs falu, emberi kapcsolat, hardver fejlesztés, külső szereplők bevonása? Ötletek amelyek előre vinnék a várost? Egy 21. századi európai kisváros színvonalát célozták meg a résztvevők, amelynek ma még hiányzik az egységes arculata. A jelenlévők a városuk/falujuk érdekében még akár összefogásra is hajlandók lennének pl. gyűjtési akciókra a Zárda kert vagy az Erzsébet lépcső felújításának érdekében. A résztvevők szerinti javaslatok csoportokba kerülnek bemutatásra: (a) műemlék hasznosítás, (b) fenntartás, (c) szolgáltatás, (d) közlekedés, (e) zöldfelület. A lakók szerinti műemlék hasznosítási javaslatok: (a) egységes rekonstrukciós terv, (b) Etyeki utca a régi iskola - panzió, lehetne, (c) bölcsőde legyen inkubátor ház. A lakók szerinti fenntartási javaslatok: (a) csapadékvíz elvezetésének megoldása, (b) Német Közösségi Ház rendbehozatala. A lakók szerinti szolgáltatási javaslatok: (a) legyen főiskola, (b) tanuszoda, (c) Zieglertől jobbra lehetne a piac. (d) új szolgáltatások létesítése - ruházat, bútor, cipészet, bank vagy takarékszövetkezet. A lakók szerinti közlekedés fejlesztési javaslatok: (a) a belvárost elkerülő átmenő forgalom hatékony elvezetése, (b) kerékpár út - rengeteg kerékpár út gyerekeknek, (c) forgalom korlátozás, (d) az utvonalakat folyamatában kellene javítani, (e) egyes városrészek megközelítése - Kálvária megközelítése nem a városközponton keresztül, (f) Zarándokutak rendbehozatala. A lakók szerinti zöldfelületfejlesztési javaslatok: (a) a Szent István tér helyzete - a parkocska szép lehetne (növények, padok stb.), a buszok, parkolók átrendezése élhetőbb központá tenné, a tér gyerek- és családbarátabbá tétele; (b) a Zichy téri játszótér átalakítása: beszélgetésre való lehetőség (asztalok, padok) több növény, fű, homok minden újszülött után ültessünk fát, (c) játszótér vissza a a Török kút mellé.

2.3 //

2.3.4 // Zártkert / 2017.10.18.

2.3 //

Helyszin: Zsámbék, Mátyás Ház / Jelen vannak: helyiek - meghívottak, önkormányzati képviselők, Marthi Zsuzsa főépítész, Alföldi György tervező Kulcs szavak / értékek: kilátás, természet közeli életmód, a tág terek, a beépítetlenség, a nem városiasság; / fejlődési dilemmák: kis mértékű beépítés növelés, több szabályozottság, infrastruktúra fejlesztés vs. az eredeti értékek elvesztése, táj megváltozása, idegen épületek megjelenése, forgalom növekedése / városi értékek: a táj, a növényzet, a városi infrastruktúra / helyi konfliktusok: a helyi infrastruktúra hiánya, kis beépíthetőség, a jövő forgatom növekedésétől; / jövőkép : a tájkép ne változzon mégis fejlődjön, szabályok - akár önkormányzat és helyiek együtt - kialakítása, bio/természetes gazdálkodás lehetőségeinek megteremtése, infrastruktúra, infrastruktúra fejlesztés A BESZÉLGETÉS FONALA (A) A hely/lakók - Zártkert - Kik vagyunk mi? Lehet-e megfogalmazni mit szeretünk itt a lakóhelyünkön? Vannak-e közös értékeink? (B) Zsámbék - Mit szeretünk Zsámbékban? Miért költöztünk ide? Hogyan használjuk a várost? Minden nap, hetente, havonta, esetenként? Események/szolgáltatások? (C) Konfliktusok, javaslatok ? (D) Fejlesztés lakóhely - Zsámbék - város vs falu, emberi kapcsolat, hardver fejlesztés, külső szereplők bevonása? Ötletek amelyek előre vinnék a várost? A beszélgetés a fenti vezérfonal mentén zajlott. A jegyzőkönyvben az egyes témák szerint kerül összefoglalásra a jelenlévő 15-20 helyi lakó véleménye. A hely/lakók - Zártkert - Kik vagyunk mi? Lehet-e megfogalmazni mit szeretünk itt a lakóhelyünkön? Vannak-e közös értékeink? Zártkertiek / (Tanösvény / lakó / bejelentett) “ Az szeretem benne, hogy nincs szomszédom, 3 telket vettem meg 1 éve. Nehéz volt az infrastruktúra kiépítése - az út, a közművek - azt is saját befektetésben csináltam. Zsámbék azért szeretem mert komoly kulturális hagyományai vannak ami érzhető most is és minden szolgáltatás meg van benne.

2.3 //

(Malom dülő / lakó / zsámbéki) “A zártkertben élek, mert kevsébé zajos mint a város. Az összes szolgáltatás meg van a városban, talán ha a tömegközlekedés javulhatna.” (Jóvilág utca / zártkert határa) “ Szívesen költöznék a zártkertbe, nagy tér van sok növény és kicsi a beépítés. A szolgáltatás jó a városban.” (Romtemplom / Malom dülő) “A beépítés 3%-os az nem jó, de a természeti környezet gyönyörű.” (Jóvilág utca / zártkert határa) “ Budapestről Zuglóból költözött 15 éve azért, hogy ne városi környezetbe éljen, ne épüljön lakópark, vagy benzinkút a területen. A területen nincs utca név, de egyre nagyobb a forgalom, jó lenne a forgalmat lassítani, nagyon gyorsan jönnek a beláthatatlan kanyarokban is. (Jóvilág utca / üdülő / városi lakos) “Naponta feljár a telekre, levegőzni. Az utca rossz állapotban van. Rossz , hogy a terület félig belterület, mert így sok a kátyú. A tulajdonosok nem tartják karban a kerítéseket, sok a szabad kutya, a sövények mind kiérnek.” (Jóvilág utca / leendő lakók) “Éjszakai világítás hiányzik, hiszen sokan laknak ott. Saját kezdeményezéssel , erőfeszítéssel, építkeznek a családok. A meglévő présházt újítják fel, nagy a kert, jó a kút víz ezért szükséges vezetékes víz.” (nincs utca név, Nagydiófa utca teteje/ lakó) “ 20 éve 15 évesen vette a telket, most már a családjával él itt, az utat a közműveket saját erejéből építette meg. Az igazi probléma a beépíthetőség, emiatt sok az illegális építkezés, jó lenne jogszerűvé tenni. Jó lenne közvilágítás. Amikor odaköltöztünk még nem volt probléma a kutyákkal, sok az erőszakos kutya a területen.” (Jóvilág utca / lakók) “ Abszolut boldog, jók az utak, jo a közvilágítás, a jelenlegi szabályozás szolgálja a lakópark elkerülését.” (Jóvilág utca / lakók) “Teljes mértékben minden jó, de az út nem, lehetne szabályozni, ha a külterületet fejleszteni lehetne nagyobb lehetőségek adódonának és mindenki egységesen tudna valamit építeni. (Jóvilág utca / lakók) “ Kedveli a jelenlegi állapotot a kilátást, 30-40 km-re nincs beépülve, nincs autópálya. Az a jó ha a legkevesebbet avatkozunk be a természetbe és nem csak kicsit önellátó épületeket csinálunk. A természettel kell együttműködni ez egy életforma. Kevés a közvilágítás és az útfejlesztés is végeláthatatlan terheket jelent, de nem várjuk el az önkormányzattól.

Közös értékek / A résztvevők alapvető közös értéke: (a) természetközelség; (b) a panoráma, a tájkép maradjon sértetlen (mezőgazdasági terület, gyömölcsök, zöldségek); (c) ne nőjjön a területen a forgalom; (d) kirívó épületek ne épüljenek; (e) a növényzet aránya maradjon meg a jelenlegi szinten; (e) esővíz- és szennyvíz-kezeléssel kapcsolatos problémák megoldása (akár szomszédok összefogásával); (f) vegyszerek használatának, a permetezésnek a szabályozása. A terület jövőjét illetően több dilemma fogalmazódott meg a helyiekben: (a) fejlődés vs. megmaradás - ha a beépítés 3%-ról 10%-ra növekszik akkor elindulhat egy olyan fejlődés ami e jelenlegi környezeti állapotokat felülírja, ugyanakkor a területhez ragaszkodók szerint a 3%-os beépítés nem tartható, kérdés, hogy a lakók száma nőni fog-e ezzel és hogyan változnak az önkormányzati terhek, az ott lakók, elégedettebbek lesznek ugyankkor megindulhat a terület felértékelődése, drágábbak lesznek az ingatlanok; (b) útfejlesztés vs fenntartás - az útfejlesztéssel javulhat a terület megközelíthetősége (szállítás, mentő, ..) ehhez viszont szükség lenne a telek tulajdonosok együttműködésére, mert egyes keresztmetszetekben és csomópontokban a telkekből kell leadni, ebben az esetben nőni fog a gépjármű forgalom is, vagy csak a jelenlegi út minőségét kellene javítani, támfalakat építeni felújítani, de ehhez a lakók részéről kell egy erős szövetkezés (dűlőnként) és saját szabályozás; (c) mezőgazdasági vs üdülő/lakó területhasználat - a zártkert mezőgazdasági övezet jellege maradjon meg, ennek megfelelő területhasználati szabályokkal (lábas jószágos, egyedi szennyvíztisztitás, gyümölcsfa, …) vagy csak a tájkép maradna meg, a területhasználati szabályok vegyes területet engednének meg, ne épüljön be, a forgalom csökkenjen, kerüljenek elő a közösségi szennyvíz-bio hulladék gazdálkodási módok, ahol 900-1000-1500-as telkek vannak vagy az önkormányzati szennyvízkezelő rendszerre való kapcsolódás a cél; (d) legyenek egyéni stratégiát támogató szabályok vs csak minimum tömbszintű tárgyalásokat folytathatna az önkormányzat - a rendelet adjon módot az egyedi kezelési lehetőségekre (beépítés%,..) a helyi főépítész nagyobb beleszólása és felelőssége mellett, lehessen egyénileg megállapodni, ugyanakkor ebben az esetben nagy a veszélye annak, hogy az önkormányzatnak komoly egyoldalú terhei keletkeznek, vagy csak minimum tömszintű településrendezési szerződés alapján lehessen megállapodni az önkormányzatnak, ezzel csökkentve a városi kockázatokat, ugyanakkor az egyének érvényesülési lehetőségei a tömbtulajdonosaitól függően nehezednek, vagy lehet valamilyen állami/közigazgatási/jogalkotási megoldás? Zsámbék - Mit szeretünk Zsámbékban? Miért költöztünk ide? Hogyan használjuk a várost? Minden nap, hetente, havonta, esetenként? Események/szolgáltatások ?

2.3 //

A zártkertiek elmondása alapján az alábbiakban lehet össze-

2.3 //

foglalni azt amiért Zsámbékot szeretik: (a) jó az infrastruktúra; (b) a zártkertekben nincs sűrű beépítés, van növényzet. Konfliktusok? A résztvevők szerint az alábbi konfliktusok határozzák meg a területen élőket: (a) rosszak az utak - földes, murvás, gödrös, kátyús, a sövény nincs gondozva, karcolja az autókat; (b) a zártkerti telkek beépíthető területe 3% ez nem ad módot arra, hogy a lakók élhetőbbé tehessék az otthonaikat; (c) a Jóvilág utca, a zártkertek határán - olyan sebességgel mennek az autósok, hogy az ember fél, mert nincs járda, ezért nem szeretné, ha kiszélesítenék és még jobban megnőne rajta a forgalom, veszélyes a gyerekek számára. Fejlesztés - lakóhely - Zsámbék - város vs falu, emberi kapcsolat, hardver fejlesztés, külső szereplők bevonása? Ötletek amelyek előre vinnék a várost? A résztvevők a terület jövőjét meghatározó dilemmák alapján fogalmaztak meg javaslatokat: (a) ha a beépíthetőség mértéke a területhasználat szabályozásához kötődik: akkor a növénytermesztéssel foglalkozók kapnak engedményt a beépítésben, viszont ez a szabály nagyon nehezen nyomonkövethető; (b) az önkormányzat és a zártkertiek közösen fogalmazzák meg az értékeket és a szabályokat, oly módon, hogy változtatások biztosítsák az értékek teljesülését; (c) a föld alatti beépítés lehetőségének a megvizsgálása, hogy a látkép ne változzon; (d) legyenek utcanevek a könnyebb tájékozódás érdekében; (e) a Jóvilág utcában készüljön fekvőrendőr egy pár helyen.

2.3.5 // Bicskei utca / 2017.11.15.

2.3 //

Helyszin: Zsámbék, Művelődési Ház / Jelen vannak: helyiek - meghívottak, önkormányzati képviselők, Marthi Zsuzsa főépítész, Alföldi György tervező Kulcs szavak / konfliktusok : a belvárost jelenleg terhelő forgalom, félelem a növekvő lakósűrűségtől és a megnövekedő forgalomtól, közlekedési infrastruktúra hiánya, parkolás nehézsége, vízelvezetés hiánya; / értékek : otthonos, csendes, megtartó erejű / fejlesztés : a belváros elkerülését szolgáló forgalom kialakítása, a vízelvezetés megoldása, a fejlődés a népesség növekedésnél többet jelentsen A beszélgetés fonala (A) A hely/lakók - Zártkert - Kik vagyunk mi? Lehet-e megfogalmazni mit szeretünk itt a lakóhelyünkön? Vannak-e közös értékeink? (B) Konfliktusok, javaslatok ? (C) Fejlesztés - lakóhely - Zsámbék - város vs falu, emberi kapcsolat, hardver fejlesztés, külső szereplők bevonása? Ötletek amelyek előre vinnék a várost? A beszélgetés a fenti vezérfonal mentén zajlott. A jegyzőkönyvben az egyes témák szerint kerül összefoglalásra a jelenlévő 15-20 helyi lakó véleménye. A hely/lakók - Zártkert - Kik vagyunk mi? Lehet-e megfogalmazni mit szeretünk itt a lakóhelyünkön? Vannak-e közös értékeink? Lakók / (Bicskei utcai lakó) “Nyugalmas utca volt, utána egyre több lett a személyautó 80-as években, az utcában mindkét oldalon parkoltak. A Kálvária domb beépítése mindent megváltoztatott, mert a sok autó tönkretette az utat, mert útnak nincs alapja és nem lett újra aszfaltozva sem. A csapadék víz a Csap utcától lefelé elárasztja az utcákat, nem került szélesítésre az árok. A férjem zsámbéki, de én nem szeretem a hegyeket mert alföldi lány vagyok. A település otthonossága jó lenne ha megmaradna, de azért lehetne fejlődni, mert nincsen szolgáltatáség . Ilyen kis városoknak is érdemes sétáló utcát építeni, de nem alakult ki a központ. Láttuk a lakópark hirdetéseket aggódunk a nagy terheléstől, a csomópontban már most is óriási. (Bicskei utcai lakó) “ Mi lesz a benzinkútnál a forgalommal?; (Nyárfás utcai lakó) “Zsámbék jó hely, központi hely és ezért nőni fog. De az árkok és az utak nem követik a fejlődést - árok nincs, esővíz van - a sok lakópark nagy forgalmat okoz.” (Hársfa utcai lakó) “Itt születtem Zsámbékon. A probléma a vízelvezetés. Az új lakópark itt épülne a mi kertünk alatt és elvenné a kilátást, így minden telek veszítene az értékéből.” ;(Bicskei utcai lakó) “Ne használjuk a fejlesztés szót mert ez csak növekedés.”

2.3 //

(Hársfa utcai lakó) “Én lennék az építettő. Mikor meghirdettem a projektet senki sem keresett meg a kérdéseivel. Az előírásoknak megfelelő, az igényektől függő házak épülnének ; (Bicskei utcai lakó) “A Nyárfás utca a lakóövezet határa a Kálvária domb beépítése bolondság volt, nincs út nincs árok. A Nyakas utcában nincs árok, a falunak nem felel meg. A lakók vállalták a csatornázást, de az árkok el vannak hanyagolva és semmi sincs befejezve. Bicskei út ha fejlődik akkor a víz nem folyik le.” (Etyeki utcai lakó) “A település régen mezőváros volt, 3 történelmi pontja van. A víz elvezetés a probléma, nem folyik le a víz, a domborzati viszonyok miatt az Etyeki utcai házak alá folyik a víz most. A csomópontban az Etyeki és Bicskei utca sarkán megnövekedik a forgalom. A Piac köz egyirányú balesetveszélyes fekvő rendőr kellene“; (Bicskei utcai lakó) “A Nyárfás utca tömbfeltárással keletkezett, a nyeles telkeket új utcával lehetne feltárni, a szabályozás egységesítésével. A Nyárfás utca megnyitásakor 14 m2-et kellett leadni, a Bicskei utcánál dönthetett mindenki mennyit akar eladni, hol fognak kijönni hol parkolni, családi ház ellen nincs kifogás, ha az utca folytatódik.” (Bicskei utcai lakó) “Interneten megindult a véleménygyűjtés, 6 pontos tájékoztatóval: 12 darab 2 szintes vagy 9 vagy 10 ház 2 lakás, garzon lakás ígények alapján 25m2 és 40m2-esek, 4000 m2 zöld felület marad. A telekről nem folyik majd ki a csapadék, az egyik épület pincéjében csapadék víz tároló épül. A tatabányai vízműnél már zajlik a tervezés, hogy megfelelő keresztmetszetű csatorna kerüljön engedélyezésre, hogy bírja a a többlet terhelést. A Kálvária dombi lakótelep megépítése után megnövekedett rezgés valamennyi Bicskei utcai épület esetében.” Közös értékek / A résztvevők megfogalmazták miért szeretik Zsámbékot: (a) érzelmileg kötődnek a helyhez, (b) a fiatalságuk köti ide őket, (c) az otthonuknak érzik, (d) „Amikor reggel felkelek, nem tudom, hogy kedd van vagy vasárnap a csend és nyugalom miatt (Nyárfás utca).” Konfliktusok? A résztvevők szerint az alábbi problémák határozzák meg a Bicskei utca körül élőket: (a) a teherautók tönkretették az utat, (b) esővíz-elvezetés nincs megoldva, elárasztja a kerteket, büdös, (c) feljön a belvíz, (d) Bicskei utca elején található csomópont életveszélyes, (e) a forgalom életveszélyes, az emberek nem tartják be a sebességkorlátozást, (f) nincsenek olyan szórakozóhelyek, amik miatt érdemes lenne sétálni a sétálóutcán, (g) jól kialakított játszótér hiánya, ahol van árnyékos rész is, (h) szennyezett a levegő, élhetetlen (benzinkút, Mányi út, lakótelep), (i) a Nyárfás utca bekötő útját meg kellene csinálni, mert jelenleg a szállodavendégeknek a leggyorsabb út a Romtemplomhoz a nagyon büdös takarmánykeverő üzem mentén vezet. A terület kiemelt probléma forrása a Bicskei utcai új telekkiosztás és beépítési terv: (a) a postaládákba bedobott tájékoztató pontatlan az - autóforgalom, vízelvezetés, szennyvíz, légszennyezés, zajszennyezés, idegenforgalom, városkép, a

közösség jövője - témákban, (b) a tájékoztató valójában - 9-10 ház (2-3 lakás/ház) kb. 22 család, lakások mérete igény szerint fog alakulni, fiataloknak és időseknek egyaránt, CSOK-osokra is számítanak, a beépítettség nem fogja elérni a 20%-ot, ezért marad 4000 m2 zöld területnek, útnak, egyebeknek, senki nem fog az utcán parkolni (a 40 m2-es lakásban lakóknak nem biztos, hogy van autója), nem lesz 50-100 gépkocsi, nem lesz magasabb más padlásteres házaknál (4,5 m maximális magasság). Fejlesztés - lakóhely - Zsámbék - város vs falu, emberi kapcsolat, hardver fejlesztés, külső szereplők bevonása? Ötletek amelyek előre vinnék a várost? A résztvevők a terület jövőjét meghatározó dilemmák alapján fogalmaztak meg javaslatokat: (a) a szabályozási eszközöket úgy kell meghatároznia az önkormányzatnak, hogy pontosan határozza meg az építési korlátokat/lehetőségeket, viszont a már meglévő építési jogok által biztosított lehetőségeket nem kezeli, mert változik a telkek értéke, (b) a lakópark építés inkább a település növekedését szolgálja, mint a fejlődést, (c) a Hársfa utca csatornája nem bírja el az esővizet fel kell bővíteni, (d) Lehetne egy új utca a Hársfa utca és a Bicskei utca között, (e) Falu vagy város? A jelenlévők arra kérdésre, hogy mi a legfontosabb teendője a településnek a fentieken kívül egyértelműen a Zárdakert rendbehozatalát jelölték meg, és egy arra kérdésre, hogy a milyen legyen a jövő egyhangúan egy fejlett falu képét festették le.

2.3 //

2.3.6 // Területi összefoglaló Az öt helyi és a négy tematikus fórumon elhangzottak alapján fogalmazódik meg a város-környék, a város és az egyes városrészek értékeinek, lehetőségeinek illetve fejlesztési dilemmáinak, konfliktusainak az összegzése. A város-környék Zsámbék a Zsámbéki medence központi települése. A helyi fórumokon több helyen is értékként emelték ki a kistérségi kapcsolatokat. Zsámbékot tekintve ugyanakkor nem voltak elégedetettek azért mert napjainkban a város nem tölti be a medence vezető szerepét. A medencei települések összefogásában, “vezetésében” több lehetőséget látnak. Budapest közelsége mellett a táji-természeti adottságok kerültek értékként kiemelésre és ezeknek az adottságoknak a felhasználása a város fejlesztésének érdekében. A térségi szerep hiánya jelent meg más környékbeli településekkel - Bicske, Herceghalom, Csermely - történő összehasonlításban. A legfontosabb konfliktus mező amit említettek az a megnövekedett gépjármű forgalom, a medencét kiszolgáló utak elhelyezkedése a településeken belüli közlekedéssel összefüggésben. A medence településeit kiszolgáló, azok hálózati összeköttetéseit biztosító de a lakott település magokat elkerülő utak megépítését szorgalmazták a lakók. A javaslatok az M1-es autópálya felöli területekre munkahely fejlesztéseket fogalmaztak meg, kapcsolódva a már meglévő területekhez - a felhagyott katonai területekre - rakétabázis, laktanya hasznosítása - pedig ITK fejlesztéseket javasoltak. A várost körül ölelő természeti környezet az itt élők egyik legfontosabb érték szempontja, megművelt területek éppúgy mint az érintetlen zöldfelületek. Számos javaslat fogalmazódott meg arra, hogy ezek megőrzése és a “bio” hasznosításba milyen előnyökkel tudna járni Zsámbéknak és az egész medencének. A város Zsámbék városának egyértelműen a középkori eredetű premontrei alapítású templom, “Romtemplom” a jelképe, önazonosságának alapja. Valamennyi találkozón kiemelt említést kapott a templom és közvetlen környékének jelentősége, megőrzése és a megújítás iránti aggodalma. Emellett a városközpont is minden találkozón szót kapott. Többrétű érzelemmel kapcsololódnak az emberek a központhoz. Egyrészt a “mezővárosi” hagyományok felélesztése - helyi közösségek szerepének erősítése, egymás megismerésének az igénye, a műemlékek megóvása, a hagyományban erős központi funkciók rehabilitlása - került elő a legtöbb beszélgetésben. Másrészt a mai igényeket kielégítő és további vonzóképességet jelentő belváros, városközpont megújítása az amely elvárás az egész városban, ugyanakkor a forgalommal járó félelmek is megemlítésre kerültek. A városi területek megújításakor biztos, hogy az átmenő forgalom csökkentésének/áthelyezésének több alternatívát (lehetőségét) biztosító megoldását kell kidolgozni.

2.3 //

A városrészek A terület kiemelkedő értékeihez való ragaszkodás volt a “Zártkerti fórum” legfontosabb eleme. A Nyakas-hegy, a természeti környezet, a kilátás, a ritka beépítés mind olyan értékek amelyek odavonzzák illetve megtartják a az ott élőket. A többi városi fórumon is megjelent ez a hely mint egész Zsámbék szempontjából fontos érték. Ugyanakkor a terület jövőjével kapcsolatban igények és veszélyek is előkerültek. Alapvető igényként jelent meg a beépítési százalék növekedés, a szabályozottság erősödése és az infrastruktúra hálózat kiépülése. De megfogalmazódott az erős fejlődéstől való félelem is, hogy ha a beépítettség növekedés nagy forgalmat és nagy házak építését teszi lehetővé elveszik a hely ma még érezhető természetese jellege. A Bicskei út melletti városrész fórumán a belvárosi közlekedés, a telekfelaprózódások és a vízelvezetés megoldatlanságai voltak a legerősebben megjelenített problémák. A fórumnak volt egy közvetlen apropója is a Bicskei út környéki lakók egy tömbbelső feltárás miatt jöttek el, de itt szembesültek azzal, hogy mind az önkormányzat mind a telektulajdonos jogszerűen jártak el az előkészítés közben. A fórum legfomtosabb kérdése ezért a telekfelaprózódásból származó belvárosi forgalom növekedés és az önkormányzati szabályozási lehetőségek voltak. A Határ út környékiek fórumára a helyi közösség erejét megtapasztaló emberek jöttek el. A korábbi konfliktusok összekovácsolták az ott lakókat. A hely csendes, “zsákutcás” falusias jelleg megőrzésében látják a jövőt, a helyi szolgáltatások fejlesztését gondolják a legfontosabb feladatnak. A Kálvária domb a város egyik új, tervezett utcahálózatú lakónegyede a 2000-es évek elejétől kezdve költöztek oda zömében Budapestről családok. A fórumra közeli ismerősként érkeztek és a kialakult közös álláspontjuk is ezt mutatta. A helyi lakókörülményekkel elégedetten válaszaikban a várossal való - ambivalens - kapcsolatuk alapján fogalmazták meg javaslataikat. Zsámbék értékeit kiemelve gondolkoztak a belváros fejlesztési lehetőségein - erősebb szolgáltatásokat nyújtó, rendezett belvárost célozva - az átmenő forgalom kezelésén, vagy a városkörnyéki értékek felhasználásával a kulturális kínálat növelésén. Konfliktusként a városi párbeszédbe történő bevonásuk hiánya volt az egyik elhangzott legfontosabb konfliktus. A belváros az egész város ékköve (szellemi és fizikai értelemben is) és ezt mutatta a meghirdetett fórum is, az ideérkezők a műemléki értékeken keresztül tekintettek az egész városra, nagyon sokan voltak közöttük akik “itt születtek és itt élnek ma is”. A városközpont fejlődésének, megóvásának igazi kérdése az átmenő forgalom átszervezésének megfejtése. A forgalom az itt élők számára jelenleg élhetetlenné teszi a helyet. A szükséges elvárt városközponti fejlődésnek - műemlékek felújítása, új gyalogos közterületek, szolgáltatások idecsábítása - a részévé kell válnia a forgalmi helyzet - járdák építése, átmenő forgalom csillapítása, kerékpáros utak, utak karbantartása - rendezése.

Területi és a tematikus összefoglaló javaslatok

2.3 //

A lakosság kiemelt fejlesztési javaslatai, belső igények Közlekedés átmenő forgalom kezelése Vízelvezetés, lefolyó vizek kezelése Műemlék városközpont megújítása Munkahelyek innováció bevonzása Integrált természet gazdálkodás

2.4 // Egyeztetések

2.4 //

2.4.1. // Vezetői egyeztetések 1. Időközi önkormányzati vezetői / Időpont: 2017.09.12. / Helyszin: Zsámbék, Önkormányzat / Jelen vannak: Horváth László, Incze Zsolt, Marthi Zsuzsa főépítész, Alföldi György tervező Az egyeztetés témája: Az őszi menetrend 1)

A TAK tv. szerinti lakossági fórum / 2017.09.22-én lesz

Közösségi tervezés: helyi kiscsoportos beszélgetések, a meghirdetett területek meghívott lakóinak rész vételével 2017. 09. 25 - 10.20. (a) Határ út környéke, (b) Zártkertek, (c) Városközpont

Városközpont kiscsoportos szakmai beszélgetés, a lakossági beszélgetéseken kialakult javaslatok vizualizálásával, helyi szakmai és munkacsoport képviselők részvételével / 2017.10.20 - 11.30

Közösségi tervezés záró rendezvény, nyilvánosan meghirdetett rendezvény, az előkészített anyagok, összefoglalók bemutatásával és megvitatásával / tervezett időpont 2017.11.30 és 12.20 között.

A jegyzőkönyvet összeállította: Alföldi György

2.4 //

2. Időközi önkormányzati vezetői DEVPLAN draft / Időpont: 2017.10.25. / Helyszin: Zsámbék, Önkormányzat / Jelen vannak: Horváth László, Incze Zsolt, Horgos Zsolt, Nagy Nándor, Marthi Zsuzsa főépítész, Alföldi György tervező Az egyeztetés témája: DEVPLAN DRAFT első bemutatás (1) Tervező bemutatta a lakossági találkozók és a tematikus csoportok által felvetett problémákat és javaslatokat. A DEVPLAN első vázlatait is ismertette amelyben a városközpont felmerülő igényeit és a fejlesztési lehetőségek területi adottságait ábrázolta. (2) Jelenlévők áttekintették a Közösségi tervezési folyamat eredményeit. Jelezték, hogy jó lenne még egy a Bicskei utat érintő lakossági megbeszélés. (3) Egyetértettek a kijelölt városközponti fejlesztési akcióterületekkel. (4) Jelezték, hogy a Zárdakert és a volt Bölcsődét egybefogó akcióterülethez érdemes lenne hozzákapcsolni a Törökkútat és a Városháza előtti teret. (5) Vita alakult ki a Szent István tér, Piac köz, Magyar utca, Ady Endre utca, Etyeki utca által határolt tömb feltárás szükségességéről és lehetőségeiről. Egyrészt a tömb feltárás több releváns problémát tudna kezelni, a tervezett sűrűség növekedés a városközpont fejlődését tudná jó irányba befolyásolni. Másrészt vitára került ennek a fejlesztésnek a gazdasági megvalósíthatósága és a faluszerkezetet befolyásoló hatása. (6) Főépítész asszony jelezte, hogy a Szent István tér, Etyeki utca, Zichy Miklós tér, Akadémia utca által határolt tömbben lévő feltárási és fejlesztési lehetőségek kidolgozását kéri. Az egyes fejlesztési lehetőségek gazdasági és önkormányzati részvételi lehetőségét kéri kidolgozni. (7) Tervező jelezte, hogy a Bicskei uti alkalmat beveszi az események közé. Az elhengzott észrevételeket figyelembe veszi a tovább tervezésnél. A jegyzőkönyvet összeállította: Alföldi György

2.4.2. // Tervezői egyeztetés

2.4 //

Helyszin: BME Urbanisztika Tanszék / Időpont: 2017.06.28 / Jelen vannak:Marthi Zsuzsa főépítész; település tervezők: Makkai Krisztina, Károlyi János (PESTTERV), Alföldi György (BME URB). (1) A városközpont fejlesztési terv (DEVPLAN) kapcsolódása a tervezési folyamatba / A megbeszélésen a DEVPLAN és a további tervek szükséges és lehetséges kapcsolódási pontjait gyűjtötték össze tervezők. A DEVPLAN tervezője beszámolt a kialakított tervezési folyamatról, vállalta, hogy az előzményeket megküldi a kollégáknak és a további rendezvényekre értesítést küld. (2) A tervezési folyamatra vonatkozó kérdések / Főépítész asszony jelezte, hogy jegyző asszony kérésére rögzítésre került a menetrendek, az őszi értékelő beszélgetés időpontja kérdéses csak már. A PESTTERV felvetette, hogy résztvesz a folyamatban de a megbízási szerződésének igazítására szükség van mind díjában mind vállalási határidőben. Főépítész asszony vetette fel az egyes tervezési folyamatok (TAK, DEVPLAN, TRE) egyes lakossági egyeztetéseinek lehetőségét. (3) A terv tartalmára vonatkozó kérdések / (a) közlekedés, megközelítés / A város hosszútávú jövőjével kapcsolatos megközelíthetősége és ezzel összefüggésben a városon belüli forgalom alapvető kérdés. Milyen lépésekben tudja a fejlesztés követni, vagy megelőzni az igényeket. A kerékpáros életforma kiteljesítésére szükség lenne. / (b) integrált termőföld gazdálkodás / A várost övező természeti területek és termőföldek fejlesztését össze kell hangolni. Megvizsgálni, hogy az előírások, lehetővé teszik-e az integrált termő föld gazdálkodást. A területen a kistanyás fejlesztési lehetőségek megléte/igénye vagy és ezeknek a szabályozási kiszolgálása lehet feladat illetve a önfenntartóképesség elősegítése. Ebbe a fejezetbe tartozik a zártkertek kérdése is, milyen közös vagy egyéni fejlesztési esélyek lehetősége merül fel. / (c) városfenntartás és fejlesztés / Fontos lenne a város többlet fenntartási és fejlesztési igényeit megjeleníteni. A növekedési dilemma az, hogy ha nagyobb, erősebb, sűrűbb a város akkor fenntarthatóbb vagy ha kisebb csöndesebb tradicionálisabb. Az intézmény - iskola, óvoda - hálózat, a vállalkozói szolgáltatások, üzletek vagy az üres lakóházak, az ingatlan vagyon hasznosítása menedzselése nehéz kérdéseket vet fel. A növekedés a városi lakosság töredezettségét is érinti nincs vagy csak nehezen megteremthető meg a kapcsolat/ közösség a régi és új lakók között./ (d) térségi együttműködés lehetősége / Igény van rá, hogy a város élére tudjon állni a térségi együttműködésnek, hogy meglegyen a belső igénye a medencei-tudat fejlesztésének. Lehetne medence TAK-ot csinálni, de nem csak az önkormányzatokkal hanem az emberekkel együtt. A jegyzőkönyvet összeállította: Alföldi György

Települési Arculati Kézikönyv és Rendelet készítéséhez és a közösségi tervezéshez irányelvek

3 //

Irányelvek a TAK-hoz 69

3.1 //

3.1 // A TAK kialakításával kapcsolatos társadalmi bevonás A 2016. évi LXXIV. törvény, a településkép védelméről és a 314/2012. (XI. 8.) Korm.rendelet / a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a település-rendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről, szabályozza a TAK dokumentumok megalkotásának lépéseit és szükséges széleskörű társadalmi bevonási folyamatot, valamint a nyilvánosság biztosításának módozatait. A hivatkozott törvényi helyek kiemelik, a települések - Zsámbék - identitását meghatározó környezeti elemek kiválasztásának fontosságát és külön foglalkoznak a folyamat társadalmasításával is. Jelen anyag csak a társadalmi kommunikációval foglalkozik és annak legfontosabb lépéseihez kíván segítséget nyújtani és irányelveket meghatározni. A törvényi helyek ismertetése után a társadalmi kommunikáció alapját képező közösségi tervezés elvei kerülnek bemutatásra és külföldi jó gyakorlatok. Ma Magyarországon a széleskörű társadalmi bevonás egyik lényege és fő célja a települési párbeszédek kialakítása és a szereplők párbeszéd készségének/képességének fejlesztése. A TAK kialakításának folyamatától az építész szakma, a városvezetők, de még a lakók is a végeredményt várják, a kész kinyomtatott TAK-ot a kapcsolódó rendelettel, ugyanakkor nagyon fontos eredmény ha a párbeszéd kialakul a szereplők között. Jelen anyag ezen alapelvet tartva szemelőtt határozza meg az irányelveket.

3.2. // A TAK kialakításával kapcsolatos törvényi alapok 3.2.1. // 2016. évi LXXIV. törvény, a településkép védelméről 2016. évi LXXIV. törvény, a településkép védelméről, “Az Országgyűlés a magyarországi települések jellegzetes és értékes arculatának megóvása, kialakítása, az épített és a természeti környezet egységes védelme, egyben az építési beruházások gyors és sikeres megvalósíthatósága érdekében” (kivonat) 1. A törvény célja és a településkép-védelem elemei 1§

E törvény célja az építési beruházások támogatása, egyúttal a hazai városok és községek sajátos településképének védelme és alakítása társadalmi bevonás és konszenzus által oly módon, hogy

a) egy önkormányzati rendeletben kerüljenek egyértelműen megállapításra a településkép védelmének elemei,

b) a településképi követelmények alkalmazásának felelősségi viszonyai egyértelműen legyenek meghatározva.

c) az önkormányzat biztosítson széleskörű tájékoztatást a településképi követelményekről, ezzel elősegítve a településkép védelmének és alakításának eredményes érvényesülését az építmények tervezése és kivitelezése során.

2§

(1) A településkép védelme a település vagy településrész jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatának és szerkezetének - az építészeti, táji érték és az örökségvédelem figyelembevételével történő - megőrzését vagy kialakítását jelenti.

(2) A települési önkormányzat, a főváros esetében a kerületi önkormányzat, a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat (a továbbiakban együtt: önkormányzat), településkép védelmét önkormányzati rendeletben (a továbbiakban: településképi rendelet),

a) településképi követelmények meghatározásával,

3.2 //

b) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával, c) önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával biztosítja.

3.2 //

(3) A településképi követelmények az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek (a továbbiakban: Étv.) a településrendezési feladatok megvalósítását biztosító egyik sajátos jogintézménye. 4§

(1) A településképi rendelet szakmai megalapozása érdekében településképi arculati kézikönyv (a továbbiakban: kézikönyv) készül. (2) A kézikönyv a -települések természeti és épített környezete által meghatározott - településképi jellemzők bemutatásának és minőségi formálásának eszköze. A kézikönyv feltárja és ismerteti a településen belül jól, elkülönülő egyes településrészek arculati jellemzőit és értékeit, és ennek figyelembevételével szöveges és képi megjelenítés formájában javaslatot tesz a településképhez illeszkedő építészeti elemek alkalmazására. (3) A kézikönyv tartalmi elemeit kormányrendelet határozza meg.

5§

(1) A kézikönyv és a településképi rendelet az egy település által önállóan foglalkoztatott települési főépítész vagy több település által közösen foglalkoztatott térségi főépítész (a továbbiakban együtt: önkormányzati főépítész) közreműködésével készül. (2) A kézikönyv egyeztetése során a Magyar Építész Kamara, a településképi rendelet egyeztetése során az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal véleményét ki kell kérni. A kézikönyv és a településképi rendelet elkészítésére, egyeztetésére, elfogadására és módosítására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. (3) A kézikönyv és a településképi rendelet megalkotása során gondoskodni kell - kormányrendeletben meghatározott módon - a széleskörű társadalmi bevonásról és a nyilvánosság biztosításáról.

3.2.2. // 314/2012. (XI. 8.) Kormány. rendelet 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet / a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről

V. FEJEZET / A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK ÉS EGYES EGYÉB TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK 16. A településképi arculati kézikönyvre vonatkozó általános szabályok 21§

(1) A kézikönyv szemléletformáló célt szolgál, amelyet a települési önkormányzat normatív határozata mellékleteként fogad el. (2) A kézikönyv - a 21/A. §-ban a fővárosra vonatkozó kivételekkel - a település teljes közigazgatási területére készül. (3) A kézikönyvben - a településképi követelmények megalapozására - meg kell határozni a település településkaraktert meghatározó településképi jellemzőit, a településképi szempontból egymástól jól elkülönülő településrészeket arculati jellemzőikkel és értékeikkel, a településkép minőségi formálására vonatkozó javaslatokat, valamint a településképhez illeszkedő építészeti elemeket. (4) A kézikönyv a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével készül és legalább a 12. mellékletben meghatározott fejezeteket tartalmazza azzal, hogy a beépítési vázlat nem kötelező. (5) A beépítési vázlat tartalmát a megalapozni kívánt településképi követelmények határozzák meg, a 7. mellékletben meghatározott beépítési tervre vonatkozó tartalmi követelmények irányadók. (6) A kézikönyv szerkeszthető - e rendeletben meghatározott egyeztetésre és külön jogszabályban meghatározottak szerinti nyilvántartásra alkalmas - digitális formátumban készül, papír formátumú dokumentálásra is alkalmas módon.

21. A partnerségi egyeztetés 29 §

Az önkormányzat - a teljes körű nyilvánosság biztosításával, a 29/A. § és az e fejezetben meghatározott határidők figyelembevételével - az egyeztetési eljárást megelőzően dönt a partnerségi egyeztetés szabályairól, amelynek során meghatározza: a) a partnerek tájékoztatásának módját és eszközeit, b) a partnerek által adott javaslatok, vélemények megadásának módját és határidejét, továbbá nyilvántartásának módját, c) az el nem fogadott partnerségi javaslatok, vélemények indokolásának módját, a dokumentálásuk, nyilvántartásuk rendjét,

3.2 //

d) az elfogadott koncepció, stratégia, településrendezési eszközök, kézikönyv és településképi rendelet nyilvánosságát biztosító intézkedéseket. 29 /A.§ (1) A polgármester a koncepció, a stratégia, a településrendezési eszközök, a kézikönyv és a településképi rendelet tekintetében a társadalmi bevonás keretében a (3) bekezdés szerint, az önkormányzati rendelet partnerségi egyeztetési szabályai szerinti helyen és módon tájékoztatja a partnereket (előzetes tájékoztató), de legalább a) közterületen elhelyezett hirdetőfelületen, b) ha van ilyen, helyi lapban, c) ha van ilyen, önkormányzati honlapon, és d) lakossági fórumon. (2) A polgármester az elkészült koncepció, stratégia, településrendezési eszköz, kézikönyv és településképi rendelet tekintetében - a széleskörű nyilvánosság biztosításával - partnerségi véleményezésre bocsátja a (3) bekezdés szerint, az önkormányzati rendelet partnerségi egyeztetési szabályai szerinti helyen és módon (munkaközi tájékoztató), de legalább a) közterületen elhelyezett hirdetőfelületen, b) ha van ilyen, helyi lapban, c) ha van ilyen, önkormányzati honlapon, és d) lakossági fórumon ismerteti annak tartalmát. (3) A koncepció, a stratégia, a településrendezési eszközök, a kézikönyv és a településképi rendelet készítésénél, módosításánál a (1) és (2) bekezdésben foglalt minimális tájékoztatási forma a következő: a) az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási követelményeket a kézikönyv, a településképi rendelet készítésénél, a koncepció, stratégia készítésénél valamint a településrendezési eszközök teljes eljárásban történő készítésénél, módosításánál teljeskörűen,

b) a (2) bekezdésben foglalt követelményeket ba) a koncepció és stratégia készítésénél teljeskörűen, módosításánál a (2) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti módon, bb) a településrendezési eszközök teljes eljárásban vagy egyszerűsített eljárásban történő készítésénél, módosításánál a véleményezési szakaszban teljeskörűen, bc) a településrendezési eszközök tárgyalásos eljárásában történő készítésénél, módosításánál a végső véleményezési szakasz kezdeményezése előtt a partnerekkel történő véleményeztetés során teljeskörűen, a 32. § (6) bekezdés b) pontban foglalt esetben a (2) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti módon, bd) a településrendezési eszközök állami főépítészi eljárásban történő módosításánál a záró vélemény megkérése előtt a (2) bekezdés a) vagy c) pontja szerint módon, be) * kézikönyv, településképi rendelet készítésénél teljeskörűen, módosításánál a (2) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti módon kell teljesíteni. (4) A koncepció, a stratégia, a településrendezési eszközök, a kézikönyv és a településképi rendelet készítéséről vagy módosításáról a partnerek az előzetes tájékoztatóval és az elkészült tervezettel kapcsolatos javaslatokat, észrevételeket az önkormányzati rendelet partnerségi egyeztetési szabályai szerint teszik meg, de a) ha a (3) bekezdés szerint van lakossági fórum, azt megelőzően legalább 8 nappal korábban az elkészült tervezetet a (3) bekezdés szerint a hirdetőfelületen, - ha van ilyen - a helyi lapban, honlapon meg kell jeleníteni, b) az észrevételeket, javaslatokat ba) a lakossági fórumon szóban, illetve a lakossági fórumtól számított 8 napon belül - kivéve, ha e rendelet ennél hosszabb határidőt állapít meg -, bb) ha a (3) bekezdés szerint nincs lakossági fórum, a (2) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti közzétételtől számított 8 napon belül c) lehet papír alapon vagy elektronikusan megtenni.

3.2 //

3.3 //

3.3. // Közösségi tervezés 3.3.1. // Általános megközelítés Ma Magyarországon a széleskörű társadalmi bevonás egyik lényege és fő célja a települési párbeszédek kialakítása, a szereplők párbeszéd készségének/képességének fejlesztése. A TAK kialakításának folyamatától az építész szakma, a városvezetők, de még a lakók is a végeredményt várják, a kész kinyomtatott TAK-ot a kapcsolódó rendelettel, ugyanakkor nagyon fontos eredmény, ha a párbeszéd kialakul a szereplők között. Tágabb értelemben a bevonási folyamatoktól a szereplők legtöbbje a végeredményt várja el, az igazságos szakmai alapú költség optimalizált végeredményt. Ezért a folyamatok gyakran megrekednek az elején mert mindenki a végereményről beszél rögtön. Akik viszont most döntési helyzetben vannak ( városvezetés, szakma, hatóságok) nagyon nehezen tudnak visszalépni a közös eredmény érdekében, mert mindenki csak a saját szakmai/ döntési horizontján tud gondolkodni. Nagyon nehéz elhitetni az emberekkel, hogy egy ilyen folyamat nem kidobott idő, ahol nem dől el semmi hanem valódi értékekkel rendelkező hasznos idő. A feladat, hogy a közösségi tervezésnek sikerüljön ezeket a dilemmákat feloldani! A széleskörű társadalmi bevonás célja, feladata, hogy Zsámbékon kialakuljon a párbeszéd a város környezeti örökségéről és fejlődjön a párbeszéd készség/képesség. A párbeszéd fenntarthatósága az egyik fő cél, és akkor ki tud alakulni a felek egymás tiszteletére és elfogadására épülő participácios folyamat amelyre már felek (döntéshozók, szakma, helyiek) rá merik bízni a döntéseket akár először kis léptékben.

3.3.2. // A közösségi tervezés alapjai A közösség tervezés kialakulásának több oka is felfedezhető a 20. század végi várostervezési és vezetési nemzetközi gyakorlatokban. Ilyen fontos oknak tekinthető hogy a modern városi társadalmon belül kialakuljon a hagyományos kisvárosi kohézió, hogy a cselekedetek során közös felelősség alakuljon ki, ezzel csökkentve az atomizálódás esélyét és a kivitelezés utáni fenntartási időszakra is pozitív elvárások kerüljenek megfogalmazásra. Magyarországon a 20. századi örökség miatt nagyon intézményi bázisú (önkormányzat, kormányzat) a közösség kép az emberek gondolkodásában, az egyéni lehetősége és szükségessége szempontjából a felelősség érzet gyenge,

3.3 //

nem érzik saját szerepüket, megszokott attitűd, hogy mindent az önkormányzattól, a polgármestertől várunk. A városi társadalmi tér folyamatos, állandó változásban van, gyorsan változnak az egymás mellett élő emberek/családok és eltérőek a közterület használatok, elkoptak a régen még meglévő kooperatív hagyományok. Ennek a közösségképnek a fejlesztése a feladata az önkormányzatoknak és a társadalmi szervezeteknek. Egyszerre kell a „hangokat” (voice) és a befogadó képességet erősíteni, mindkét oldalon kell dolgozni ahhoz, hogy az eredmények egymást erősítsék. A cél nem a nem projekt-alapú participáció, hanem a széleskörű társadalmi bevonás gyakorlatának intézményesítése, amelyet jól alapoznak meg a már hivatkozott törvényi helyek és ezt a gyakorlatot lehet elmélyíteni a TAK készítés közben itt Zsámbékon.

3.3.3. // A közösségi tervezés gyakorlata A magyar gyakorlat a 2000-es évek elején a projekt alapú bevonásokkal indult, elsősorban köszönhetően az EUba való belépésnek és a kialakuló támogatási rendszer kötöttségeinek. Több szép siker is megvalósult elsősorban a kis komplexitású és szűk területet érintő, rövid idősávra koncentráló bevonások voltak sikeresek. Természetesen jó lenne ha hosszabb idősávot átfogó és összetettebb, komplexebb akár egész városokat érintő folyamatokat is lehetne sikeresen mediálni, bevonni. Magyarországon a lépésekre a “top down” intézkedések vannak hatással és ezt a gyakorlatot támogatják a rendelkezések is. Ma még ritkák, illetve nehezen menedzselhetők az “alulról szerveződő” lépések, bár nagy szükség lenne ezekre. Miért érdemes tehát csinálni egy önkormányzatnak? Első sorban a “polgárok” és vezetők közötti állandó párbeszéd a legfontosabb érv, de emellett az egyes döntések előkészítésekor szövetségesek gyűjtése, a konfliktusok megismerése, bizalomépítés. A fő eredmény az lehet, hogy megismerhetőkké/megjeleníthetővé vállnak az eltérő vélemények és kialakul egy közös tudás/bölcsesség, közös többlet erő képződik. A feladat nem a döntés átvétele/átadása hanem a döntés mélyítése és okosabbá tétele, a társadalmi konszenzus keresése és a helyi értékekre/érdekekre szabottabbà tétele. A közösségi tervezés eszköz a jó döntés elősegítésére de nem helyettesíti a döntést. A döntés az önkormányzat felelőssége, nem a résztvevők szavazatán alapul, de arra reagál, azt figyelembe veszi, hiszen az önkormányat képezi le legitim módon az egész város érdekeit. A gyakorlatban 2 típusú folyamat szervezést lehet tapasztalni: (1) a tanító/ tanuló jellegűt, (2) a párhuzamos értékeket megjelenítőt. A tanító/tanuló típusú közösségi tervezéseket a szakma és a döntéshozók is szeretik, mert jobban hasonlít a hagyományos terv elfogadási folyamatokhoz. Megőrődik ebben a lépéssorban szakma/laikus kettősség. Ezek a folyamatok a közös “jó”-t keresik. Homogén értékrendű közegben, ahol emberek hasonlóan gondolkodnak nagyon

3.3 //

jól működik. A mediátorok/tervezők ezekben a folyamatokban egy kissé szellemi vezetőként is működnek, de nagyon nehéz ezekben a folyamatokban megőrizni a nyitottságot és az érdeklődést. Az elfogadó vagy alternatív értékeket is párhuzamosan megjelenítő akciókat, olyan helyeken, érdemes és fontos alkalmazni, ahol egymás mellett eltérő kultúrájú rétegek élnek. Ez a megközelítés típus az érdeklődők akár minden eltérő véleményét értékként kezeli és igyekszik megjeleníteni és felmutatni. Ez a hozzáállás nagy igénybevétel a tervező és a mediátor számára és a résztvevők számára is elfogadó/értékelő habitus kialakítását teszi szükségessé. A széleskörű társadalmi bevonást többféle módon lehet eredményesen végrehajtani, mutatunk mi is több “technológia diagrammot”. A participáció szükségességét akkor lehet megérteni amikor résztvesz a tervezés, kivitelezés lépéseiben és megtapasztalja annak társadalmi kohéziót teremtő örömeit. Ez a bevonás Magyarországon még nem népszerű a fenntartás, üzemeltetés időszakában az önkormányzati feladatok (park fenntartás, tér üzemeltetés) átadásának/ átvételének a kínjainak - garanciális problémák, a társadalmi szervezetek működési hullámzása - feloldására még nem születtek meg a jó gyakorlatok.

3.3.4. // A közösségi tervezés négy főlépése A közösségi tervezést érdemes 4 fő lépésre - “Elköteleződés, Megszólítás, Párbeszéd, Döntés visszacsatolás” szétválasztani és az egyes lépések tevékenységeit bemutatni. Elköteleződés / A folyamat egyik legfontosabb mozzanata az Önkormányzat elköteleződése a széleskörű bevonás iránt. Ezt képviselő-testületi döntésekkel teheti meg amelyekben világossá teszi a városlakók, lakossági csoportok számára, hogy milyen témában, területen kíván megismerkedni a véleményekkel, milyen döntési lehetőségeket kíván megosztani és milyen lépések során teszi ezt meg. A döntésekben ezekről a témákról hoz döntést, ebben a fázisban választja ki a tervezőt és a mediátort. Megszólítás / A legnehezebb lépése a folymatnak az emberek megszólítása. A hosszútávú folyamat sikerének egyik záloga az állandó, nyitott kommunikáció a lakossággal, partnerekkel. Ebben a lépésben a feladat az eszközök (platformok) megtalálása, a hatékony kommunikáció kialakítása. Ennek érdekében érdemes először célzott csoportokkal, személyes megkeresésekkel tesztelni/kutatni mely eszközökkel lehet az itt élőket elérni tekintettel különféle társadalmi csoportokra. Nagyon fontos eleme a megszólításnak a visszajelzések gyűjtése és becsatornázása

A közösségi bevonás technológiája

3.3 //

a társadalmi bevonásba, annak mérése, hogy az egyes eszközök mennyire érik el az embereket. A kommunikációs tevékenység célja, hogy a lehető legszélesebb társadalmi csoportok bevonása történjen meg, a városban élők részeseivé váljanak a folyamatnak, erősödjön a társadalmi szolidaritás és az egyéni felelősség érzet a város sorsának alakításában. Párbeszéd / A párbeszéd során a kiválasztott mediátor megismerkedik a várossal annak érdekében, hogy a párbeszéd szakmai kérdéseit fel tudja tenni. Szkennelésnek is lehet hívni ezt az lépést. A “Megszólítás” lépésben kialakított kommunikációs csatornák felhasználásával kerülnek bevonásra az emberek, csoportok. Szakmai, stakeholder és területi célzott beszélgetések mellett, egyéni interjúk is szolgálják a megismerést. A nyilvános események rendezése jelenti a legnehezebb és egyben a legtöbb örömet nyújtó feladatot. Itt különösen fontos, hogy a ne hagyományos “lakossági fórumok”-ban gondolkozzunk, hanem a lakosság lehetőleg teljes spektruma számára érdeklődést kiváltható eszközöket alkalmazzunk. Az anyagban sok ilyen példa kerül bemutatásra. Az egyes talákozókról írásbeli, fényképes és ha lehet videos összefoglalások készülnek. Ezek a kialakított kommunikációs csatornák felhasználásával kerülnek nyilvánosságra és visszajelzésképessé. Döntés, visszacsatolás / A különféle módokkal és eszközökkel kialakított vélemény csomagokból a “mediátor tervező” összefoglalókat készít célszerűen területi és tematikus összefoglakókat. Az összefoglalókban a bevonás jellege szerint a legfontosabb értékeket, problémákat vagy konfliktus mezőket állítja össze képekkel vagy infografikával támogatott anyagokban. Érdemes ezekből orientáló javaslat csomagokat is csinálni a tervezők, döntéshozók számára. Az anyagot visszajelzés számára meg kell nyitni, majd ezután készülhet el a döntéshozók számára a kész anyag, amellyel kapcsolatban az eredeti vállalásuknak megfelően döntenek, hogy mely elemeket építik be a város terveibe és mely elemeket miért nem fogják használni.

3.3 //

3.3.5. // A TAK közösségi tervezésének lépései A TAK készítéséhez törvényileg előírt és szakmailag is fontos széleskörű társadalmi bevonás lépései természetesen követik a közösségi tervezés általános lépéseit. A folyamat célja, a településkép védelme a település vagy a településrész jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatának és szerkezetének - az építészeti, táji és örökségvédelmi értékének, figyelembevételével történő - megőrzését vagy kialakítását jelentő elemek közös megtalálása. A zsámbéki tervezési folyamat esetében fontos szempont még, hogy a párhuzamosan készülő tervműveletek kiegészítsék, támogassák egymást, segítsék a város vezetőit és tervezőket - a település tervező, örökségvédelmi tervező - a munkájukban és döntéseik meghozatalában. Ennek a folymatnak legnehezebb lépése az emberek megszólítása. Fontos feladat a platformok megtalálása, a hatékony ötletes kommunikáció kialakítása.

Városfejlesztési és tervezési program megalapozása [TFK, TRE]

4 //

Városfejlesztési program 85

4.1 //

4.1 // Jövőkép 4.1.1. // Jövőkép szcenáriók Zsámbék 2030 / “Mint Régen” Kulcsszavak / a jelenleg tapasztalható fejlődési irányok megmaradnak, a jelentős gazdasági és térségi pozicionális változások elkerülik a várost, a lakosságszám és összetétel stagnál, a város nem kerül közelebb a hosszútávon fenntartható fejlődéshez, minden úgy történik “mint régen”] 2030-ra a Budapest Régió növekedése megáll, a főváros és a szatelit települések között állandósul az oda-vissza költözés. A Zsámbéki medence települései hasonló helyzetben vannak, de nagyon nehezen értenek szót, az együttműködés kevés esetben sikerül, így nem hatékonyan tudják csak kihasználni földrajzi előnyeiket. A város lakosság száma kismértékben változik évrőlévre, fiatalok inkább a főváros felé veszik az irányt, míg a szüleik inkább a várost választják, csendes hangulata miatt. Zsámbékon a megindult fejlesztések - ipari terület, műemlék felújítások - a 2020-as szinten maradtak meg, a premontrei templom állagmegóvása megtörtént de az egész műemlék sorsa még nem rendeződött. A helyi szolgáltatások fejlődnek de jelentős bővülés és differenciálódás nem ment végbe, inkább változások történnek, az üzletek rövid felfutás után helyet cserélnek. A Nyakas hegyet megkerülő út félig elkészül, de nem tudja átvenni az átmenő forgalom jelentős részét ezért megmaradnak a kedvezőtlen hatások.

városban

mindig

találhatók

üres

ingatlanok,

elsősorban a városközpontban és a forgalmas utak mellett, de évente így is épül egy-két ház például a volt zártkertekben.

4.1 //

Zsámbék 2030 / “Organikus” Kulcsszavak / mind városon belüli, mind a városkörnyék jövőjét két kulcsszó határozza meg: “természettudatos” és együttműködő. A hosszútávú, fenntarthatósági kritérimukhoz közelít a jövő.] A Zsámbéki-medence 2030-ra átáll az integrált természetes környezet használatra. Zsámbék ennek a fejlődésnek az úttörője és példa városa. Az 2020-as évek előtt megindul a tudatos valós helyi igényekre épülő, helyi forrásokon alapuló átfogó stratégia kidolgozása a helyiek bevonásával és az itt élő és dolgozó szakemberekkel. A város környezeti állapota az előző években jelentősen megváltozott a sok burkolt felület és új lakóház új vízelvezetési problémákat vetett fel. A városi infrastruktúra megújításának a klimatudatos alaplveknek megfelelően kezdtek neki. Városi szabályozási eszközökkel megtámogatva közös finanszírozási eszközökkel átalakították a külön féle közműhálózatokat - “okos hálózatok (smart gridek)” - természetes vízfelületek és növénykultúrák telepítésével a lefolyó vizek nem elvezetésre kerültek hanem a városban kerültek felhasználásra. A Nyakason kialakult természetes (bio) növény termesztési technológiák elterjesztésével, még az esetlegesen ideiglenes lévő városi telkeken is - virágzó “városi” mezőgazdaság alakul ki. Ezek a változások 2030-ra el kezdték vonzani az organikusan élni akarókat, először a környékről majd a fővárosból is. Az önellátásra és a környék kiszolgálására felépülő gazdaság kismértékű munkahely bővülést is eredményez. A medence többi települése is gondolkozik azon, hogy Zsámbék vezetésével az Organikus Zsámbéki Medence Társaságba tömörüljenek, megye határok átlépésével is, amelyhez a települések mellett az itt élő vállalkozások, gazdasági társaságok, egyesületek és az egyes lakók is csatlakoznak.

4.1 //

Zsámbék 2030 / “Barátságos - városias” Kulcsszavak / a város kihasználva a tapasztalható érdeklődést differenciált fejlesztési politikával otthont ad a tudásintenzív, kulturális szolgáltatásoknak, iparágaknak és a városközpont “hagyományos értékrendeket” felvállaló fejlesztését valósítja meg.] Zsámbék mind a Budapest körüli gyűrű egyik legrégebbi “városias települése” kihasználva a régióba irányuló pozitív folyamatokat olyan “hagyományos de mégis korszerű” lakó és munkahelyi kínálatot nyújt amely vonzó az itt élni és dolgozni vágyóknak. A város gazdasági megoldások bevonásával először térbeli szerkezetét újította meg 2020 és 2025 között. A medence települései közös, egyeztetett közlekedési stratégiája alapján elkészültek a szükséges környezetbarát útvonalak, mind a tehergépkocsi mind a személygépkocsi és mind a kerékpáros forgalomnak, figyelembevéve ezek fejlesztési hatását is. Zsámbék meglévő kapacitásainak felhasználásával magához tudta vonzani az előremutató technológiákat használó vállalkozásokat - innovációs, kreatív - ezzel jelentősen megnövelte és átalakította a városi bevétel szerkezetet. A vállalkozások számára átalakuló kedvező környezet nyomán a dolgozóik is itt telepednek le. Az átmenő forgalomtól megszabadult városközpont is változáson ment át. A vállalkozói adományokból megújult Zárdakert és premontrei templom új vallási/kulturális funkciót kaptak mely a város kulturális sugárzását erősítette meg. A Nyakas hegy oldalában a zártkertek 2020-as évek előtti sűrűségét megőrizve “természet közeli, hagyományos” házaknak ad otthont. A város külön terveket készít a kilátás és látvány védelemre, sok helyi párbeszéd után kialakult konszenzust a városi vezetés elfogadja és amelyet 3Dés modellben rögzítenek. A Szent István tér, Piac köz, Akadémia utca, Széchenyi tér és Zárdakert mellett kialakult új kulturális funkciók és szolgáltatások, nemcsak ünnep nap vagy a hétvégén, de hétköznap is jelentős vonzást gyakorolnak a városlakókra.

4.1.2. // Jövőkép kereső fórum / 2017.12.16. A fórumon a három szcenárói alapján alakult ki a beszélgetés és térképen kerültek rögzítésre a vélemények. A beérkezett 53 észrevétel alapján azt lehet mondani, hogy mindhárom szcenárió közel ugyanolyan elfogadottságú. A felírt javaslatok sem hoztak jelentős módosulást az előző fórumokhoz képest. Ez azt mutatja, hogy a zsámbékiak óvatosan viszonyulnak a jövőhöz. Nagyon erős a városban a hagyományokhoz a kötődés, a város múltja és értékei iránti tisztelet. Ugyanakkor a természethez való közelség, valamint a természetes megoldásokra épülő, klimatudatos jövő iránti elköteeződés is megmutatkozott. A városias fejlődés iránti érdeklődés elsősorban a városközponti szolgáltatás fejlesztések irányába nyitott, valamint a munkahely létesítés és városi bevételt termelő vállalkozások letelepítése fogalmazódott meg hangsúlyosan. A műemlékek megóvása és a kulturális turizmus növekedése is dominánsan jelent meg a vélemyényekben. Mindezen fejlesztések megalapozása ugyanakkor nem képzelhető el a helyiek szerint az átmenő forgalom illetve az infrastrukturális fejlesztések nélkül.

4.1 //

4.1.3. // A jövőkép Zsámbék, a Budapest körüli gyűrű egyik legrégebbi “városias települése”, a Zsámbéki medence vezető szereplője. A medence települései közös, egyeztetett közlekedési stratégiája alapján elkészült szükséges környezetbarát útvonalak - melyek mind a tehergépkocsi, mind a személygépkocsi, mind a kerékpáros forgalom - fejlesztési hatását is figyelembevévő településszerkezet nyújt vonzó kínálatot az “itt élni és dolgozni” akaróknak. Zsámbék támogatja a “hagyományos de mégis korszerű” lakó és munkahelyeket kínáló vállalkozásokat, de meglévő adottságainak felhasználásával magához tudja vonzani az előremutató technológiákat használó innovációs/kreatív vállalkozásokat is és ezzel jelentősen megnöveli és átalakítja a városi bevételek szerkezetét. Az infrastruktúra megújítás is a klimatudatos alaplveknek megfelelően történik. Szabályozási eszközökkel támogatja az önkormányzat, a lakossággal közös finanszírozási eszközök felhasználásával átalakított külön féle közműhálózatokat: “okos hálózatokat (smart gridek)”. A természetes vízfelületek és növénykultúrák telepítésével a lefolyó vizek nem elvezetésre kerültek hanem a városban kerülnek felhasználásra. Természetes (bio) növény termesztési technológiák elterjesztésével alakul át a város környezete - Nyakas hegy is - és a még esetlegesen meglévő telkeken is, akárcsak időlegesen is virágzó “városi” mezőgazdaság alakul ki. Ugyanakkor a megújuló Zárdakert és premontrei templom új vallási/ kulturális funkciót kapnak mely a város kulturális sugárzását erősíti. A Szent István tér, Piac köz, Akadémia utca, Széchenyi tér és Zárdakert mellett kialakulnak új kulturális funkciók és szolgáltatások, melyek nemcsak ünnep nap vagy a hétvégén, de hétköznap is jelentős vonzást gyakorolnak a városlakókra.

4.2 // Városfejlesztési célok, célrendszer Zsámbék városfejlesztési céljainak alapja kettős egyrészt a belső igények/szükségletek/lehetőségek, másrészt a városra irányuló külső érdeklődés/figyelem/érdekeltségek. A 2016-ban megindított városfejlesztési gondolkodás városfejlesztési beszélgetések, tematikus fórumok és helyi találkozók - alapján kerültek megfogalmazásra a lehetséges jövőképek. A jövőképek lakossági kiértékelése után kerülnek meghatározásra a város-környék, a város és az egyes városrészek fejlesztési céljai, célrendszerei. A városrészek fejlesztési céljait és lehetőségeit külön fejezet tartalmazza.

4.2.1 // Városfejlesztési célok a) A Zsámbéki medence “kultúrtáj megőrzése” és helyi energiákra épülő fejlesztése [térségi]. A Zsámbéki medence kultúrtáj különleges értékét a természeti környezet, a tájjal összeolvadt műemlékek és a települések adják. A cél ennek megőrzése a helyi természetes energiák felhasználásával. b) A város megtartó erejének erősítése [társadalmi] A cél Zsámbék épített környezetének fejlesztése a helyi társadalom igényei szerint annak érdekében, hogy a város hosszútávon tudjon differenciált lakókörnyezetet biztosítani az itt élőknek. c) A város vonzerejének növelése [gazdasági] A cél Zsámbék kultúrtáji adottságainak kihasználásával tudásipari és turisztikai szereplők városba vonzása és ezzel a városgazdaság erősítése. d) A település fejlesztéseinek a fenntarthatósági irányba történő elmozdítása [környezeti] A fejlesztések, a városüzemeltetés, a városi és városkörnyéki területek átalakulása során a fenntarthatósági klimatudatos elvek kerüljenek beépítésre.

4.2.2 // Városfejlesztési célrendszer A Zsámbéki medence “kultúrtáj megőrzése” és helyi energiákra épülő fejlesztése [térségi] 1.

A medencén átmenő és hálózati közlekedésének megoldására települési és térségi önkormányzatok valamint érdekelt gazdasági és társadalmi szervezetek összefogásának létrehozása.

A medence természeti és műemléki értékeinek megőrzését és bemutatását szolgáló fejlesztések, kulturális turizmus elősegítésére és befogadására összefogás létrehozása a települési és térségi önkormányzatokkal valamint érdekelt gazdasági és társadalmi szervezetekkel.

A medence területi gazdasági lehetőségeiből egyeztetett, a kultúrtájba illeszkedő ingatlanpiaci kínálat kialakítása.

4.2 //

A város megtartó erejének erősítése [társadalmi] 1.

A Romtemplomnak és a város műemlékeinek a megőrzése, felújítása és a hosszátávú működésüket szolgáló funkciók kialakítása.

A városközpont épített örökségének fejlesztése szolgáltatás és funkció gazdagítással a szükséges infrastrukturális beruházások megvalósításával.

A város lakókörnyezetének differenciált fejlesztése, a közterületek fenntartásának javítása, a város megtartó képességének fokozásához szükséges ingatlanpolitika kialakítása és fejlesztések megvalósítása.

A város közösségi életének fejlesztése, a lakók közötti mélyebb mindennapi párbeszéd lehetőségeinek kialakítása.

A családok szerepének erősítése, a család- valamint gyermekközpontú városfejlesztési szempontok előtérbe kerülésére a város egyik hangsúlyos törekvése.

Az egyházak városfejlesztési szerepének hangsúlyozása és erősítése, amelyek ma is jelentős szerepet töltenek be a helyi társadalmi életben.

Fontos fejlesztési cél a tömegsport és a szabadidő eltöltésének aktív formái.

A város vonzerejének növelése [gazdasági] 1.

Tudatos városfejlesztési politika kialakítása a város gazdasági vonzerejének növelése érdekében. Zsámbék lendületes, ambiciózus kisváros kíván lenni, térségi vezető szerepet betöltve a turizmus-fejlesztés, az innovációs és kreatív gazdaság fejlesztésével. (munkahelyi övezetek fejlesztése, tudás ipari park létehozása).

A város ingatlan portfóliójából - telek, üres lakóház, eladás, bérlet - vonzó kínálat kialakítása.

A város turisztikai vonzerejének növelése.

A település fejlesztéseinek a fenntarthatósági irányba történő elmozdítása [környezeti] 1.

A klimaalkalmazkodási stratégiának és a városi környezetvédelmi programnak megfelelő lépések bevezetése a városfejlesztésben és a városüzemeltetésben.

A klimaalkalmazkodási stratégia és a városi környezetvédelmi program oktatásba történő beveztése, ezen keresztül a lakosság és elsősorban a fiatalok környezeti gondolkodásának a fenntarthatósági irányba terelése.

Zsámbék és közvetlen környéke mezőgazdasági művelésű területein “bio-gazdalkodás” bevezetésének támogatása.

4.2 //

4.3 //

Zsámbék Város Önkormányzat városfejlesztési szerepe Zsámbék Város Önkormányzat városfejlesztési szerepe Együttműködés lehetséges szintjei

Intézményes közszereplők (Állami és önkormányzati)

Magán - piaci szereplők

Nem intézményes köz szereplők (társadalmi, kulturális, civil)

Nemzetközi szint

Európai Unió

külföldi tudásipari tőkeerős szereplők

nemzetközi műemléki, egyházi ﬁgyelem felkeltése

Nemzetközi városszövetségek

turisztikai együttműködések

német hagyományok ápolása

Parlament

külföldi tudásipari tőkeerős szereplők

Országos szint

kormányzat állami szakigazgatási egységek országos normaalkotás Megyei szint

megyei önkormányzatok megyei közigazgatási és szakigazgatási egységek helyi normaalkotás

Kistérségi szint

térségi önkormányzatok

térségi vállalkozók

kistérségi társaságok

helyi iparosok

helyi lakosok

térségi közigazgatási és szakigazgatási egységek Városi szint

önkormányzat városi közigazgatási és szakigazgatási egységek

városban meglévő egyházak

helyi normaalkotása

városi egyesületek

4.3 // Városfejlesztési eszközök Zsámbék a jövőképének megfelelő városfejlesztési céljainak elérését sokrétű eszközrendszerrel, horizontális és vertikális együttműködésekkel és szektorokon, szereplőkön átívelő közös cselekvésekkel tudja megvalósítani. Az önkormányzatnak mint központi szereplőnek különféle szervezési, szabályozási, együttműködési és beruházási eszközei állnak rendelkezésre.

4.3.1 // Zsámbék Város Önkormányzat városfejlesztési szerepe Zsámbék Város Önkormányzata kiemelt szereplője a városi-térségi fejlesztéseknek. Három kategóriába rendezve lehet összefoglalni a városfejlesztési folyamat szerepeit: (A) az együttműködés vertikális összetettsége szerint, (B) szektorális összetettsége alaján. A mellékelt táblázat tartalmazza a zsámbéki városfejlesztési folyamat szereplőit.

4.3.2 // Szervezési, együttműködési eszközök Zsámbék Város Önkormányzatának ebben a sokszereplős mezőkben kell megtalálnia, városfejlesztési folyamatok központi szereplőjeként, az eredményre vezető tényezőket. A sikeres, a hosszútávon fenntartható fejlesztési folyamat kulcsa az érdekelt szereplők közös cselekvésének összehangolása, melyet az önkormányzat mint karmester tud irányítani. Az önkormányzat feladata a különféle együttműködések, érdekegyeztetések, közös érdekképviseletek létrehozása, fenntartása és állandó megújítása. A város fejlesztéseinek egy nagyobb országos, megyei, agglomerációs környezetben kell elhelyezkednie. A Romtemplom megújítása, a várost elkerülő utak megépítése, a “tudás-ipari park” idevonzása, a Zsámbéki medence zöldfelületi rendszereinek természettudatos átalakítása mind csak összefogással hozhatók létre. Az önkormányzatnak folyamatosan kapcsolatot kell fenntartania az ország, a megye választott testületeivel annak érdekében, hogy nagyobb összefüggésbe is bekerüljenek terveik az országos-agglomerációs-megyei fejlesztési döntések közé. Zsámbék adottságai és történelmi szerepe lehetővé és szükségessé teszi azt, hogy az egyes ágazati szakpolitikai (műemlék, közlekedés, környezetvédelem) országos tervek akár pilotként itt valósuljanak meg. Meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy a város vállaljon fel olyan újszerű együttműködési formákat, az egyes szintek és szereplők között, olyan forrásgyűjtő és allokáló szerepet amelynek célja, hogy az egyes sokszereplős nagyfejlesztéseket kimozdítsa a holtpontról, megadja a kezdőlökést.

4.3 //

4.3.3 // CittaSlow, újszerű nemzetközi együttműködési lehetőségek Zsámbék és a Zsámbéki medence jövőjét a kultúrtáji adottságainak kihasználása, a helyi tudásipari és turisztikai szereplők bevonása, a természeti környezet klimatudatos és bio termelés orientált környezetgazdálkodás határozhatja meg. Nemzetközi együttműködések segítik azokat a városokat és városkörnyékeket amelyek a helyi erőforrásokra támaszkodva kívánja elképzelni jövőjét. Zsámbék számára például a CittaSlow (“slow cities”) szövetséggel érdemes lenne a kapcsolatot felvenni. A (cittaslow) gondolkozás és elvrendszer a globális gazdasági és kulturáis folyamatok hatásának ellensúlyozására jött létre elsősorban kisvárosokat célozva, a jövő problémáinak gyökerét a gyors növekedésben látja. A jelenben zajó trendek megállítására, lassítására tesznek javaslatot. A fejlesztések során helyi tradícionális minták alkalmazását,

a helyi forrásokra épülő gazdaság adta lehetőségek kihasználását tűzi ki a városok fejlesztése és menedzselése számára. Ez a városvezetési-fejlesztési mozgalom, a gyors fejlődés és az erős koncentráció miatt kialakuló kisvárosi szerepvesztést kívánja ellensúlyozni és olyan eszközöket promotálni amelyek ezekben a városokban a jövőt tudják jelenteni. A “slow cities” (cittaslow) nemzetközi városi szövetség 1999-ben alakult ki Észak-Olaszországban a már létező “Slow Food” mozgalom filozófiáját követve. 2017-ben már 5 földrészen 236 város csatlakozott a szövetséghez, amelynek csak az 50.000 főnél kisebb népességű városok lehetnek teljes jogú tagjai, de területi önkormányzatok, nagyobb városok és magánszemélyek is lehetnek támogatói. A csatlakozó kisvárosok a helyi források felhasználására építve tervezik a jövőt. Jól mutatja a kisvárosok gondolkodásának az alábbi idézet: “Olyan kisvárosok, ahol az embereket még mindig érdekli a régmúlt; városok, melyek színházakkal, terekkel, kávézókkal, műhelyekkel, éttermekkel és spirituális helyekkel vannak tele; városok érintetlen tájképekkel és bájos kézművesekkel, ahol az emberek még mindig képesek felismerni az évszakok komótos táncát, terményeik ízeit, egészségességüket és spontán szokásaikat.” A városfejlesztési irányzat elveivel egyetértve érdemes a gondolatrendszer zsámbélki felhasználhatóságát vizsgálni, a jelentős történelmi tradíciókkal és helyi energiákkal rendelkező kisváros számára jelenthet alternatívát a jövőépítésében. A résztvevő városok méretüket, helyzetüket, homogenitásukat tekintve nagyon hasonlóak. A várostervezési eszközeit tekintve a kialakított eszközrendszer elvként szögezi le “a kisvárosok és városok fejlesztésénél és átépítésénél a történelmi minták, előzmények és határok tiszteletben tartásának követelményét”. A hagyományos környezeti/építészeti/urbanisztikai minták alkalmazásában látja a városi fejlődés lehetőségeit.

4.3.4 // Kommunikáció A városfejlesztési folyamat sikerének egyik legfontosabb eleme az állandó, interaktív, differenciált kommunikáció a szereplőkkel. A kommunikáció a szereplők közötti információcserében, az érdek egyeztetési felületek megteremtésében, a visszajelzések gyűjtésében, az irányításba való becsatornázásban (visszajelzéses döntéstámogatás), az egyes eszközök hatásainak mérésében adnak hozzá a fejlesztési projketekhez.

4.3 //

A feladat az kommunikációs eszközök (platformok) megtalálása, a kommunikáció hatékonyságának az érdekében. Először érdemes célzott csoportokkal, személyes megkeresésekkel tesztelni/kutatni mely kommunikációs eszközökkel lehet a városban élőket elérni, tekintettel a különféle társadalmi csoportokra, hogy a városlakók összességét és különkülön csoportjait, (foglakoztatók, vállalkozók, beruházók, külső intézmények, egyesületek, egyházak, pártok, stb …) is el lehessen érni. A városfejlesztési folyamat megvalósításának ideje alatt a kommunikációs tevékenység célja, hogy a megvalósítás a lehető legszélesebb társadalmi csoportok bevonásával történjen meg, a városban élők részeseivé váljanak a folyamatnak, erősödjön a társadalmi szolidaritás és az egyéni felelősség érzet a város sorsának alakításában. Az önkormányzat és a megvalósításban résztvevő szervezetek tulajdonosai, vezetői, munkavállalói érdekeltek abban, hogy az itt élőkkel egységes elvek szerinti, a nyilvánosságra vonatkozó elvárásoknak megfelelő, a stabil tájékoztatást biztosító, bizalom építő kommunikáció jöjjön létre, mely támogatja a program teljesülését, és lehetőséget nyújt az eredmények megélésére és fenntartására. A kommunikáció célja ezen elveknek, és a lehetőségeknek megfelelő többcsatornás kommunikáció folyamatos stabil működtetése. A kommunikáció több szintjét érdemes kialakítani: belső, köztes, külső. Belső kommunikációnak nevezzük, a kommunikációs tevékenység első, legszűkebb körét, amely az önkormányzat valamennyi megvalósításban érdekelt szervezetét átfogja. A köztes kommunikáció tárgykörében egyrészről a önkormányzat a szűkebb-bővebb társadalmiintézményi szervezetek közt megvalósuló kommunikációs tevékenységet tárgyaljuk. A program megvalósításából adódó széles, összetett együttműködési hálózat nem tekinthető szűken értelmezett belső kommunikációnak, viszont nem hordozza magán a külső kommunikáció jegyeit sem. Az integrált megközelítésből adódó eredmények sikeres közvetítésének, az érdeklődők figyelmének felkeltése és a figyelmük megtartása fontos eleme a tájékoztatásnak. A partnerek közt megvalósításra kerülő intenzív kommunikációnak gyorsnak, pontosnak és jól célzottnak kell lennie. A külső kommunikáció célja az, hogy a városfejlesztési folyamat megvalósításában együttműködő partnerszervezetek a külső partnerekkel folytatott kommunikációs tevékenységeiket egységes habitussal, egységes üzenettel és összehangoltan végezzék. A külső kommunikáció célja a városfejlesztési folyamat megvalósítók és az érdekeltek között megteremtődjön a projekt elfogadó társadalmi környezete, az előrelátható munkákról, az eredményekről a folyamatos tájékoztatással hozzájáruljon a városról alkotott kép pozitív formálásához. A külső kommunikáció feladata az, hogy a városfejlesztési folyamat érdekeltjeinek visszajelzései, észrevételei gyorsan és garanciálisan jussanak vissza az önkormányzathoz és a városfejlesztési szervezetekhez, és ezek a visszajelzések be tudjanak épülni a fejlesztési alakításába. A városfejlesztési folyamat eredményeire és a kialakított hálózati rendszeréreire építve állandósítani érdemes az interaktív, differenciált kommunikációs csatornákat, városi társadalmi-gazdasági közeggel. Fontos eleme a kommunikációnak a sikerek megélésének a biztosítása, a városlakók számára személyessé tétele és emellett visszajelzések gyűjtése/ becsatornázása a városfejlődés programozásába, annak mérése, hogy az egyes eszközök mennyire érik el a célzott társadalmi csoportokat, a lakosságot, a partnereket.

4.3.5 // Hosszútáv, rövidtáv

4.3 //

A városfejlesztés alapvetően hosszútávú folyamat, térben és időben összehangolt lépések sorozata, amely tekintettel van a szereplők értékeire/érdekeire, a mikro- és makro gazdasági folyamatokra, az állandó társadalmi változásokra. A jövőképben és a célrendszerben megfogalmazott célok megvalósíthatóságát tekintve találunk rövidtávon (“low hanging fruit”) és nehezen vagy csak hosszútávon megvalósítható tipusúakat. Az Önkormányzat városfejlesztési politikáját ezért úgy kell alakítania, hogy a rövidtávú lépései szolgálják a hosszútávú értékeit/ érdekeit. A két időtáv érdekében megteendő döntések közötti dillemmákra tekintettel kell lenni a döntések során, hiszen sokszor érdekellentétek feszülnek közöttük. A hosszútávú eszközök között dominálnak a “várospolitikai” tipusúak (szervezési-együttműködési, szabályozási), a sokszereplős, sok érdekegyeztetést igénylő, több települést, illetve országos érdekeket is érintő célok megvalósulása miatt. A 4.2.1 pontban megfogalmazott célok teljesüléséhez hosszútávú és rövidtávú lépéseket egyaránt meg kell tenni. Az Önkormányzat feladata, hogy szinkronizálja a két idősík követelményeinek megfelelően a lépéseit. A hosszútávú célok teljesülése szempontjából fontos, hogy évről évre foglalkozzon a megvalósulás lehetőségeivel, elemezze a külső/belső változásokat, a rövidtávú lépések és a változások hatásait figyelembevéve, megerősítse a fontos hosszútávú célokat (változáskövetés). Az éves fejlesztési és költségvetési döntésekbe építse be a változáskövetés eredményét.

4.3.6 // Önkormányzati fejlesztési és szabályozási eszközök Az önkormányzat többszinten tudja szabályozási eszközeivel az egyes fejlesztési folyamatokat befolyásolni. A területi tervezés - országos, Budapest agglomeráció, megyei, szakpolitikai stratégiák és tervek, építési törvény és kormányrendeletek - egyeztetései során érvényesíteni tudja a város céljainak megfelelő lépéseket. Ennek hatékonyságához és megalapozásához szükséges az előző fejezetben bemutatott kommunikációs eszközrendszer felépítése. A helyi városfejlesztési/rendezési és építés jogi szabályozás - településfejlesztési stratágia, település szerkezeti koncepció és terv, települési értékvédelmi és arculati rendelet és kézikönyv, helyi építési szabályzat - során pedig differenciálni tudja a város és a kommunikációs csatornákon megszólított szereplők érdekei szerint az egyes fejlesztések kereteit, tekintettel a városüzemeltetés és a környezet és klimatudatos elvek beépülésének érdekében. Az önkormányzat település fejlesztési eszközeinek szinkronizálása a gazdasági programmal, a vagyon-, költségvetésipolitikával, adhatja meg a biztos alapot a fejlesztések önkormányzati hátterének biztosítására hosszútávon.

4.3 //

Kistérségi fejlesztési javaslatok/ külső lehetőségek Innovációs ipari park Térségi kapcsolatok Térségi ellátó utak közös kiépítése

100

Városi fejlesztési javaslatok, külső lehetőségek Munkahelyek innováció bevonzása Integrált természet gazdálkodás Vízelvezetés, lefolyó vizek kezelése Műemlék városközpont megújítása Zártkert fejlesztés Ingatlanfejlesztés

101

4.3 //

Városközpont fejlesztési javaslatok, külső lehetőségek Műemlék városközpont megújítása, ingatlanfejlesztéssel Szolgáltatás, munkahelyek bevonzása

102

5 //

Városközpont fejlesztési terv

1. / Premontrei templom és környezete, 2. / Zárda kert - Török kút és környéke, 3. / Zichy Miklós és Szent István tér közötti tömb, 4. / Katolikus templom körüli terület, 5. / Szent István tér és Ady Endre utca közötti tömb

Városközpont fejlesztési területek

104

5.1 // Városközponti kiemelt célok

5.1 //

A megelőző városfejlesztési tematikus és helyi beszélgetésék eredményeképpen össze lehet foglalni a központot érintő kiemelt lakossági igényeket és ezek alapján a megfogalmazható célokat. A tematikus találkozók három fő célt jelöltek meg a városközpontot illetően: (1) örökség védelmi munkák fontosságát; (2) az átmenő forgalom kezelését; (3) a közösségi terek fejlesztését. A területi találkozók több fő célt jelöltek meg a városközpontot illetően: (1) örökség védelmi munkák és a műemlékek fontosságát; (2) az átmenő forgalom kezelését; (3) a közösségi terek - művelődési ház, sport terek - fejlesztését, (4) vízelvezetés fejlesztését, (5) szolgáltatások letelepítését; (6) a helyi közösség erősítését, kohéziójának megteremtését.A városközpontban két kiemelt “városrehabilitációs-városfejlesztési” terület kijelölése szolgálja a legjobban a város érdeket: (A) a 2-es jelű tömb, (B) az 5-ös jelű tömb. A 2-es tömb lehetőségeit a sok önkormányzati tulajdonú ingatlan és az önkormányzati fejlesztési szükségletek adják. Az 5-ös tömböt a kiemelt városszerkezeti elhelyezkedés és a fantasztikus adottságai emelik ki.

5.2 // Városközpont fejlesztési területek A városi jövőképét megvalósító, a városfejlesztési célok elérését szolgáló sokrétű eszközrendszer - horizontális és vertikális együttműködések, szektorokon/szereplőkön átívelő közös cselekvések - rövid és középtávú

lehetőségei kerülnek

számbavételre célzottan Zsámbék belvárosának fejlesztési területeire, az önkormányzati beavatkozásokra fókuszálva.

105

5.2 //

Premontrei templom és környezete Premontrei Prépostsági templom- és kolostorrom környékének kulturális emlékei Országos műemléki védelem az örökségvédelmi közhiteles nyilvántartás alapján: 1

Premontrei Prépostsági templom romjai [A templom román stílusú, 13. sz. első fele, átépítve 1475-ben. ]

Régi templom utca, 941

Premontrei Prépostság kolostorának romjai [A kolostor gótikus, 15. sz.

Régi templom utca, 941

Zsámbék, a templom- és kolostorrom műemléki környezete

577/2, 820/16, 823, 825/27, 825/28, 825/40, 847, 848, 849, 850, 851, 852, 853, 854, 855, 856, 857, 858, 859, 860, 861/1, 861/2, 862, 863, 864/1, 864/2, 865, 866, 867, 885, 886, 904, 906, 907, 908, 909, 910, 911, 912, 913, 914, 915, 916, 917, 918, 919, 920/1, 920/2, 921, 922, 923, 924, 925, 926, 927, 928, 929, 933, 934/1, 935, 937, 938, 939, 940/1, 941, 942, 943, 944, 945/2, 947, 948, 949, 950, 951/1, 951/2, 952/1, 952/2, 953, 954, 955, 956, 957, 958, 959, 960, 961, 962, 963, 964, 965, 966, 967/2, 968, 969, 970, 980, 985, 986, 987, 971, 972, 973, 974/1, 974/2, 975, 976, 977, 978, 979, 981, 982, 983, 984, 988, 989, 990/1, 990/2, 990/3, 990/4, 990/5, 990/6, 990/7, 990/8, 990/9, 990/10, 990/11, 990/12, 994,

Helyi védelemre javasolt épületek, építmények: 4

Benedek utca lépcsősor, árok

HE-1

Pálos utca 7. (helyi védett) (958)

HE-1

Pálos utca 9. (helyi védett) (960)

HE-2

Pálos utca 10. (helyi védett) (927)

HE-1

Rácváros utca 12. (976)

HE-1

Rácváros utca 16. (helyi védett) (978)

HE-1

Rácváros utca 18. (979)

HE-2

Rácváros utca 20. (helyi védett) (981)

HE-2

Anyaghasználata, nyomvonal vezetése, a kerítés határvonalak kialkult képe védendő

Önállóan megjelenő pince. Védendő a pince, pincekapu és vasalatai, utcaképi szerepe.

A beépítés módja, a tömegformálás, az épület tömege, aránya tükrözi a történeti beépítés karakterét.

106

5.2.1. // Premontrei templom és környezete

5.2 //

Fejlesztési terület Zsámbék kiemelkedő fejlesztési pontja a Premontrei templom és közvetlen környezete. A területet a Táncsics Mihály utca, a Corvin János utca és a Rácváros utca határolja. A Templom-dombon álló középkori eredetű volt Premontrei templom és volt kolostor sérülése miatt a 18. század végétől használaton kívül áll. A templomot, a 18-19 századi térképéken is jól érzékelhetően folyamatosan nőtte körül a település és alakult ki a mai utcaszerkezet. A Rácváros utca alakult ki a legkorábban míg a jelenlegi utcák a 19. században alakultak ki, a Régitemplom utca, a Pálos utca, a Benedek utca. A terepvonalra rendezett, szűk keskeny utcákra nyílnak a telkek a beépítést az oldalhatáron álló lakóházak adják. Zsámbék - örökségvédelmi vizsgálata (PANNONTERV KFT, 2017) számos védettségi kategóriába rendezte a terület értékeit. Ezek kivonatát a mellékelt táblázat tartalmazza. A városrész két fő funkcionális egységre osztható: (1) a Premontrei Prépostsági templom- és kolostorrom telke, (2) dombon elhelyezkedő meghatározóan lakóházas beépítésre. A templomrom és telke örökségvédelmi terület állami tulajdonban - múzeumi és kulturális turizmust kiszolgáló funkcióval. A lakóházas terület épületei 100%-ban magántulajdonúak. Megindult a terület funkcionális színesedése napjainkban elsősorban a határoló utak mentén kereskedelmi és vendéglátó egységek települtek meg. Az alábbi térképek részletesen mutatják be a területet (PESTTERV 2017).

1763-1787

1806-1869

1869-1887

107

1885

5.2 //

telek terület

tulajdonviszony

épülettömeg

szintszám

épületállag

funkció

A fejlesztési terület funkcionális megfelelősége, fejlesztési szükségletek A fejlesztési terület funkcionális megfelelősége kettős. A Premontrei Prépostsági templom- és kolostorrom jelenleg látogatható, de jelentős műszaki és műemléki felújításra van szükség a közeljövőben. Ehhez kapcsolódva a műemlék megközelítésén javítani kell. Jelenleg nem szolgálja ki a területet történelmi értékének megfelelően és a megnövekedő forgalomra felkészülve. A Templomdomb gépjármű és gyalogos megközelítését biztosító közterület hálózat jelentős megújításra szorul. Az itt álló lakóházak többségében jó állapotúak, melyek egy megújuló közterület hálózattal már ma is funkcionálisan megfelelnek a kor igényeinek. A fejlesztési lehetőségek

5.2 //

A / Premontrei Prépostsági templom- és kolostorrom megújítása Zsámbék városfejlesztésének egyik kulcs eleme az ingatlan megújítása és hosszútávú használatának a kialakítása. A közvetlen ingatlan területe (HRSZ: 941) állami tulajdonban van. A kisebb nagyobb épületrészek megújítása mellett évtizedek óta húzódik egy átfogó a templom egészére, a kolostorromra valamint az ingatlan egészére vonatkozó teljeskörű műemlék felújítás. Ennek része a terület számára a hosszútávú funkció megtalálása és a terület megközelíthetőségének a megújítása. A sokrétű komplex feladatot csak együttműködéssel lehet, hosszútávon fenntartható eredménnyel megoldani. A feladatokat tartalmazza az alábbi táblázat szereplők szerint. Az Önkormányzat szerepe az, hogy kezdeményezze, Premontrei Prépostsági templom- és kolostorrom megújítása Fejlesztési feladat

Felelős

Zsámbék Város támogató szerepe

Fejlesztési projekt létrehozása

Zsámbék Önkormányzat

Együttműködés megteremtése

Zsámbék Önkormányzat

Országos közösségi feladat vállalás, ﬁnanszírozás megszervezése

Zsámbék Önkormányzat

Kis léptékű városi beruházások (gyalogos megközelítés, …)

Zsámbék Önkormányzat

Üzemeltetési források és kapacitások csoportosítása

Zsámbék Önkormányzat

A templom és a kolostor rom felújítása (forrás, kivitelezés, tervezés)

Állam (területfejlesztési, egyházi, örökségvédelmi ágazatok)

Előkészítő anyagok készítése, előkészítő megbeszélések szervezése, az állami tervekbe történő javaslatok készítése

A város és a városrész megközelít-hetőségének javítása

Térség, megye

Előkészítő tervezés, a rövidtávú és hosszútávú tervekbe való beillesztés javaslata, közös fellépés források megszerzése érdekében, közös pályázás

A hosszútávú fenntarthatóságot biztosító funkció és üzemeltetés kialakítása

Premontrei Rend

Együttműködés kialakítása, közös üzemeltetés, közös fellépés vállalása

110

A terület ingatlan állományának fejlesztése Fejlesztési feladat

Felelős

Zsámbék Város támogató szerepe

Országos közösségi feladat vállalás, ﬁnanszírozás megszervezése

Zsámbék Önkormányzat

Kis léptékű városi beruházások (gyalogos megközelítés, …)

Zsámbék Önkormányzat

Üzemeltetési források és Zsámbék Önkormányzat kapacitások csoportosítása állandóan napirenden tartsa, folyamatosan koordinálja a felújítást és a hosszútávú használatot célzó törekvéseket. A templom és a kolostor rom Állam (területfejlesztési, Előkészítő anyagok készítése, előkészítő Az állam szerepét kiegészítve külső szereplők bevonása is szükséges. A Premontrei Prépostsági templom a 6 felújítása (forrás, kivitelezés, egyházi, örökségvédelmi megbeszélések szervezése, az állami magyarországi templomok között kiemelkedő helyen van, az ország 10 legfontosabb templomának az egyike. Ezért az tervezés) ágazatok) tervekbe történő javaslatok készítése Önkormányzatnak megfelelő kommunikációs eszközökkel érdemes a közösségekhez (város, térség, megye, ország) Előkészítő tervezés, a rövidtávú és hosszúfordulni, közös üggyé tenni a megújítást, közös feladatvállalás és finanszírozás érdekében. A város és a városrész távú tervekbe való beillesztés javaslata, közös 7 Térség, megye megközelít-hetőségének javítása fellépés források megszerzése érdekében, közöslépései pályázás B / A terület ingatlan állományának fejlesztésének 5

A területAingatlan állománya megőrzésekor a kiemelt műemléki és tájkép védelmi értékekre kell elsősorban tekintettel hosszútávú fenntarthatóságot Együttműködés kialakítása, lenni. olyanfunkció az értékek iránt elkötelezett magántulajdonosok idevonzása a cél akik felelősenközös tudják a területet 8 Ezért biztosító és üzemeltetés Premontrei Rend üzemeltetés, közös fellépés vállalása kialakítása megóvni és fejleszteni! A terület ingatlan értéke a városi átlag felett van, mind telek mind lakóház szegmensben. (Lásd: Ingatlan értékelési fejezet). A területen ugyanakkor nagyon kevés az üres telek, az önkormányzatnak nincs ingatlana. Ezért az önkormányzat csak a terület építészeti és tájképi értékei miatt szabályozási és együttműködési eszközeivel tud hatni a terület fejlődésére. A terület ingatlan állományának fejlesztése Fejlesztési feladat

Felelős

Zsámbék Város támogató szerepe

Lakóház ingatlan felújítás, szolgáltatás fejlesztés

Helyi magántulajdonosok

Segítő szabályozás létrehozása, támogatás, értékvédelmi pályázatokon közös indulás

A Romtemplom és a műemléki értékekhez illeszkedő, szolgáltatá-sok, befektetések, turizmus fej-lesztés vonzása

Külső befektetők

Segítő szabályozás létrehozása, támogatás, értékvédelmi, gazdaság fejlesztési pályázatokon közös indulás

Helyi magántulajdonosok

Előkészítő tervezés, a rövidtávú és hosszútávú tervekbe való beillesztés, együttműködés kiala-kítása, közös üzemeltetés, közös fellépés vállalása

Helyi közterület fejlesztés

111

5.2 //

A Premontrei prépostsági templom fejlesztése Gyalogos megközelítés, Gépjármű megközelítés

112

5.2.2. // Zárdakert, Törökkút és környéke A 2. jelű fejlesztési terület A Zárdakert Zsámbék lakosságának, a Premontrei Romtemplom mellett, a legszeretettebb helye. A város lakók úgy érzik, hogy a Zárdakert fejezi ki legjobban a “zsámbékiság”-ot. Ennek megfelelő gondossággal és felelősséggel kell eljárni a tömb fejlesztésekor. A tömböt az Akadémia utca, a Táncsics Mihály utca, a Petőfi Sándor utca, a Magyar utca és a Piac köz határolja. A Zárdakertet tartalmazó tömb - a Török kúttal - már a 18. századi katonai térképen látszik, a barokk templommal szemben a Magyar utca mentén. A mai Piac köz a kora 19. században alakult ki, de ebben az időben a mai Akadémia utca és a Szent István tér felöli része még kevésbé épült be. A 20. századi fejlődés alakította ki a tömb mai alakját. Zsámbék - örökségvédelmi vizsgálata (PANNONTERV KFT, 2017) számos védettségi kategóriába rendezte a terület értékeit. Ezek kivonatát az alábbi táblázat tartalmazza. Zárdakert, Törökkút és környéke Zárdakert, Törökkút és környéke kulturális emlékei Országos műemléki védelem az örökségvédelmi közhiteles nyilvántartás alapján: 1

Zárdakert, történeti kert Az egykori Tanítóképző historizáló parkja, az 1904-1910 körül létrehozva

887, 888, 889

Zárdakert műemléki környezete

Lásd: részletesen “Zsámbék - örökségvédelmi vizsgálata (PANNONTERV KFT, 2017)”

Török kút, 16. sz. Restaurálva 1892-ben.

M II

Táncsics utca , 904

Török kút ex-lege műemléki környezete

Lásd: részletesen “Zsámbék - örökségvédelmi vizsgálata (PANNONTERV KFT, 2017)”

Lakóház, klasszicista, 19. sz. első fele.

Magyar utca 1, 903,

Helyi védelemre javasolt épületek, építmények: 6

Akadémia utca 3, (890/2, 890/3)

HE-3

Piac köz 8. (helyi védett) (895/2)

HE-1

A beépítés módja, a tömegformálás tükrözi a történeti beépítés karakterét.

113 Zárdakert-Török kút

5.2 //

telek terület

tulajdonviszony

épülettömeg

szintszám

épületállag

funkció

114

5.2 //

1763-1787

1806-1869

1869-1887

1885

A fejlesztési terület funkcionális megfelelősége, fejlesztési szükségletek A Zárdakert, a Török kút és a 2. jelű fejlesztési terület ma Zsámbék belvárosának egyik kiemelt intézményi tömbje. Az alábbi térképek részletesen mutatják be a területet (PESTTERV 2017). A tömb több helyen sem felel meg a várospoziciójából származó funkcionális és városképi követelményeknek. A Zárdakert, a Török kút jelenlegi műemléki és műszaki állapota szükségessé teszi a teljes rekonstrukciót és a közterületekkel való kapcsolatok, a gyalogos átjárás tisztázását, a kapcsolódó ingatlanok fejlesztési lehetőségeinek feltárását. A Piac köz keresztmetszete nem felel meg már napjaink megnövekedett használati igényeinek, az óriási személygépkocsi és tehergépjármű forgalmat már nem tudja ellátni. A határoló közterületek (Piac köz, Szent István tér, Akadémia utca, “Török kút tér”) az elkészült közterületfejlesztések lehetővé és szükségessé teszik a jövőbeni szerep változást/ változtatást. A jelenlegi tehergépkocsi kiszolgálást vonzó funkciók helyett a mindennapok gyalogos forgalmát biztosító telek és épület használatok lennének fontosak. A fejlesztési lehetőségek A tömb fejlesztéséinek több célja van: (a) a Zárdakert és Török kút műemléki és közhasználati rekonstrukciója megtörténjen; (b) az Akadémiai utca mentén gyalogos forgalmat vonzó központi funkciók kialakítása; (c) a tömb átalakulása támogassa a városközpont funkcionális sokszínűségének kialakulását; (d) méltó lezárása legyen a tömbnek a Szent István tér felé; (e) alakuljanak ki összefüggő fejlesztési területek az önkormányzati tulajdonú ingatlanokon; (f) támogassa az átalakulás a Piac köz gépjármű forgalmának csendesítését. A céloknak megfelelő fejlesztési projektek: (A) Zárdakert-Török kút; (B) Önkormányzati tulajdonú ingatlanok fejlesztése; (C) Akadémia utca mentén kialakuló közintézmények.

115

5.2 //

Zárdakert, Törökkút és környéke

116

Zárdakert, történeti kert Az egykori Tanítóképző historizáló parkja, az 1904-1910 körül létrehozva

887, 888, 889

Zárdakert műemléki környezete

Lásd: részletesen “Zsámbék - örökségvédelmi vizsgálata (PANNONTERV KFT, 2017)”

Török kút, 16. sz. Restaurálva 1892-ben.

M II

Táncsics utca , 904

A 4/ Zárdakert-Török kút megújításának lépései Lásd: részletesen “Zsámbék - örökségvédelmi Török kút ex-lege műemléki környezete MK

KFT, 2017)” és legfontosabb A Zárdakert (HRSZ: 887, 888, 889) és a Török kút (HRSZ: 904, 905) vizsgálata az egész (PANNONTERV város egyik legérdekesebb városfejlesztés helye. A Zárdakert és a Török kút védett műemléki értéke egyszerre támasza és nehézsége a megújításnak. A 5 Lakóház, klasszicista, 19. sz. első fele. Magyar utca 1, 903, város életében kiemelt szerepe van ennek ellenére az Önkormányzat nehezen tudja előteremteni a teljes mélységű műemléki tartalmúHelyi rekonstrukció felújítás programjának védelemreforrásait. javasolt A épületek, építmények: összeállításakor a történeti értékek mellett a hosszútávú fenntartás szempontjait is figyelembe kell venni. Az ingatlannyilvántartási ellentmondások rendezése és a pontos térmérték kialakítása 6 Akadémia utca 3,való (890/2, 890/3)a feladat. A kert közterületi HE-3 kapcsolatait A beépítés rendezni módja, kell a tömegformálás tükrözi a mellett a városszövetbe beillesztés az Akadémia utca, a Török történeti beépítés karakterét. kút felöl de érdemes foglalkozni a Magyar utca felöli önkormányzati ingatlanok újrahasznosítása esetével is. Megfontolandó, hogy kert köz tervezési programjában, a történeti térképek tanúsága 7 aPiac 8. (helyi védett) (895/2) HE-1 szerinti épületfeltüntetések helyén milyen fukciójú és volumenű épületek helyezhetőek el. A Török kút rekonstrukciója is természetszerűleg része ennek a folyamatnak. Ezt a sokrétű komplex feladatot a város csak partnerek együttműködésével tudja elvégezni, a hosszútávon fenntartható eredmény érdekében. Az Önkormányzat szerepe többrétű a felújítás és hasznosítás programját kell kezdeményeznie, előkészítenie és mindent meg kell tennie állami/megyei/közigazgatási szervezetek bevonása érdekében. Emellett saját forrásai illetve elkötelezett városi polgárok/vállalkozók segítségével megvalósítani a projektet. Ezért az Önkormányzatnak megfelelő kommunikációs eszközökkel érdemes a helyi közösségekhez (lakók, vállalkozók, intézmények) fordulnia, közös üggyé tenni aZárdakert-Török megújítást, közös kút feladatvállalás és finanszírozás érdekében, illetve magánpiaci szereplők bevonását megvizsgálni.

Fejlesztési feladat

Felelős

Zsámbék Város támogató szerepe

Fejlesztési projekt létrehozása

Zsámbék Önkormányzat

A projekt ingatlanjogi, építésjogi és szabályozási helyzetének tisztázása.

Zsámbék Önkormányzat

Együttműködések létrehozása, állami, megyei források megcélzása

Állam, megye,

Előkészítő anyagok készítése, előkészítő megbeszélések szerve-zése, az állami tervekbe történő javaslatok készítése

Helyi közösségi feladat vállalás, additív ﬁnanszírozás megszervezése

Helyi lakók/vállalkozók

Kommunikációs lépések és közös ﬁnanszírozási platform kialakítása, előkészítő anyagok készítése, készítése

Lehetséges magánpiaci szereplők bevonása, a hosszútávú fenntarthatóságot biztosító funkció kialakítása

Magánpiaci szereplők

Hasznosítási pályázat kiírása

A Zárdakert és Török kút felújítása (forrás, kivitelezés, tervezés)

Zsámbék Önkormányzat

Kis léptékű városi beruházások (gyalogos megközelítés, …)

Zsámbék Önkormányzat

117

5.2 //

Önkormányzati tulajdonú ingatlanok fejlesztése Fejlesztési feladat

5.2 //

Felelős

Zsámbék Város támogató szerepe

B1/ Önkormányzati tulajdonú ingatlanok megújításának lépései Zsámbék Önkormányzat Fejlesztési projekt létrehozása.

ingatlanjogi, építésjogi és 2 önkormányzati A Zárdakerthez elhelyezkedő tulajdonú ingatlan (HRSZ: 899, 900 és 903) fejlesztése a 2 A projekt kapcsolódóan Zsámbék Önkormányzat szabályozási helyzetének tisztázása. városközpont funkcionális gazdagításának ad jó lehetőséget. Érdemes ezen ingatlanok sorsát az Akadémia utca felöli Kommunikációs lépések és közös oldalon álló volt bölcsőde és az Akadémia utca Piac köz sarkán álló magántulajdonú ingatlanjainak hasznosításával Az önkormányzati tulajdonú ingatlaﬁnanszírozási platform kialakítása, 3 Zsámbék Önkormányzat való össze(függést)kötést is megvizsgálni. nok hasznosításának előkészítése. előkészítő anyagok készítése, készítése

Ez a fejezet most csak a HRSZ: 899, 900 és 903-es ingatlanok fejlesztési lehetőségével foglalkozik. Az országos Lehetséges magánpiaci szereplők bevonása, a hosszútávú fenntartha4 szereplők jövőképét Hasznosítási pályázat kiírásatekintettel kell védettségű Magyar utca 1. és a Magyar utca Magánpiaci 5-7 hasznosításának a terület védettségeire tóságot biztosító funkció kialakítása. kialakítani. Az ingatlanok hasznosítását ugyanakkor magánpiaci szereplők bevonásával lehet megoldani. A területen álló ingatlanok jó várospozícióval rendelkeznek, az Ingatlanpiaci fejezet is ezt mutatja, ugyanakkor értékükre jelentős hatással van a közvetlen közúti forgalomnak kitettség és a műemléki előírások. A funkció és az értékek iránt elkötelezett,

Akadémia utcaidevonzása mentén kialakuló magánfejlesztők a cél. közintézménysáv Fejlesztési feladat

Felelős

Zsámbék Város támogató szerepe

Fejlesztési projekt létrehozása.

Zsámbék Önkormányzat

A projekt ingatlanjogi, építésjogi és szabályozási helyzetének tisztázása.

Zsámbék Önkormányzat

Az ingatlanok hasznosításának előkészítése.

Zsámbék Önkormányzat

Kommunikációs lépések és közös ﬁnanszírozási platform kialakítása, előkészítő anyagok készítése, készítése

Lehetséges magánpiaci szereplők bevonása, a hosszútávú fenntarthatóságot biztosító funkció kialakítása.

Magánpiaci szereplők

Hasznosítási pályázat kiírása

Zichy Miklós és Szent István tér közötti tömb Országos műemléki védelem az örökségvédelmi közhiteles nyilvántartás alapján: 1

Immaculata-szobor, barokk, 1739.

Immaculata-szobor ex-lege műemléki környezete

118

869

866, 867, 883, 870, 868/5

Önkormányzati tulajdonú ingatlanok fejlesztése Fejlesztési feladat

Felelős

Zsámbék Város támogató szerepe

C1/ Akadémia utca mentén kialakuló Zsámbékközintézménysáv. Önkormányzat Fejlesztési projekt létrehozása.

A Zárdakert felújítása, az Akadémia utca közterületi rendezése és a felhagyott önkormányzati tulajdonú ingatlan (HRSZ: 2 A projekt ingatlanjogi, építésjogi és Zsámbék Önkormányzat helyzetének tisztázása. 890/2, szabályozási 890/3, 890/4, 890/5) lehetősége egy komplexen kezelhető önkormányzati projekt létrehozását teszi lehetővé.

Kommunikációs lépések és közös Az önkormányzati tulajdonú ingatlaﬁnanszírozási platform kialakítása, 3 Zsámbék Önkormányzat A városközpont hosszútávú céljai között szerepel a városhasználati szokások megfordítása és ahogy ez a lakossági nok hasznosításának előkészítése. előkészítő anyagok készítése, talákozókon is megjelent, erős igény fogalmazódott meg a mindennapi városközpont használat iránt. Akészítése felhagyott bölcsőde telke mellett mindenképpen érdemes bevonni a mellette lévő magántulajdonú ingatlant annak érdekében, Lehetséges magánpiaci szereplők 4 a bevonása, Magánpiaci szempontból szereplők Hasznosítási pályázat kiírása hosszútávú hogy kitűzött célateljesüljön ésfenntarthaa központ városépítészeti is méltó képet kapjon. tóságot biztosító funkció kialakítása. Egy jól felépített tárgyalási/csere folyamat, minden szereplő számára kedvező kedvező megoldást eredményez, egy teljesen új városközpontot és új közintézmény sávot. A tömb másik problémáját - Piac köz túl terhelt tehergépjármű forgalma - is utca a funkció változás kedvezően érinti. Akadémia mentén kialakuló közintézménysáv

Fejlesztési feladat

Felelős

Zsámbék Város támogató szerepe

Fejlesztési projekt létrehozása.

Zsámbék Önkormányzat

A projekt ingatlanjogi, építésjogi és szabályozási helyzetének tisztázása.

Zsámbék Önkormányzat

Az ingatlanok hasznosításának előkészítése.

Zsámbék Önkormányzat

Kommunikációs lépések és közös ﬁnanszírozási platform kialakítása, előkészítő anyagok készítése, készítése

Lehetséges magánpiaci szereplők bevonása, a hosszútávú fenntarthatóságot biztosító funkció kialakítása.

Magánpiaci szereplők

Hasznosítási pályázat kiírása

Zichy Miklós és Szent István tér közötti tömb Országos műemléki védelem az örökségvédelmi közhiteles nyilvántartás alapján: 1

Immaculata-szobor, barokk, 1739.

M I 119 869

Immaculata-szobor ex-lege műemléki környezete

866, 867, 883, 870, 868/5

5.2 //

120

Fejlesztési feladat

Felelős

Zsámbék Város támogató szerepe

Fejlesztési projekt létrehozása.

Zsámbék Önkormányzat

A projekt ingatlanjogi, építésjogi és szabályozási helyzetének tisztázása.

Zsámbék Önkormányzat

5.2.3. // Zichy Miklós és Szent István tér közötti tömb Kommunikációs lépések és közös Az ingatlanok hasznosításának 3

előkészítése. A 3. jelű fejlesztési terület

Zsámbék Önkormányzat

ﬁnanszírozási platform kialakítása, előkészítő anyagok készítése, készítése

Lehetséges magánpiaci szereplők A Zichy kastély alatt elhelyezkedő tömb, a történeti belváros egyik “legfiatalabban” - a 20 század elején - kialakult bevonása, a hosszútávú fenntartha4 Magánpiaci szereplők Hasznosítási pályázat kiírása része. Atóságot Belváros két meghatározó tere - Zichy Miklós tér és a Szent István tér - között fekszik, a gyalogos forgalmú biztosító funkció kialakítása. Akadémia utca és a nagy gépjármű forgalmat bonyolító Mányi út között. A Zichy Miklós tér felől a tömbbe ékelődik be a barokk 18. századi eredetű műemléki védettség alatt álló Immaculataszobor. A Zichy kastély felöl felöli utcakép az “uradalmi, gazdasági udvar” hangulatot idézi, hátsó és oldal homlokzatok fordulnak ebbe az irányba. A tömb Szent István tér felöli utcaképe ugyanakkor, a város “fő terét” határozza meg. A tér használati és funkcionális diferenciálódása megindult. A 20. századi városfejlődés alakította ki a tömböt. Emiatt a “Zsámbék - örökségvédelmi vizsgálat” (PANNONTERV KFT, 2017) ebben a tömbben lajstromozta fel talán a legkevesebb védettséggel rendelkező építészeti örökségi elemet. Ezek kivonatát az alábbi táblázat tartalmazza. Zichy Miklós és Szent István tér közötti tömb

Országos műemléki védelem az örökségvédelmi közhiteles nyilvántartás alapján: 1

Immaculata-szobor, barokk, 1739.

869

Immaculata-szobor ex-lege műemléki környezete

866, 867, 883, 870, 868/5

Helyi védelemre javasolt épületek, építmények: 3

Szent István tér 1. (876/1)

HE-1

A fejlesztési terület funkcionális megfelelősége, fejlesztési szükségletek A Szent István tér a város “fő tere”. A városakók megfogalmazott igényei azt mutatják, hogy további jelentős fejlesztések szükségesek ahhoz, hogy megfeleljen ezeknek az elvárásoknak. A fejlődés elindult - buszmegálló elhelyezése, Akadémia utca gyalogosítása, városi TDM idehelyezése, tervek elkészítése - , de még jelentős használati konfliktusok jellemzik a mai helyzetet. A jelentő tehergépkocsi átmenő forgalom csökkentése mindenképpen indokolt és a közterületeken az osztott használat, a gyalogos dominancia megoldása elengedhetetlen. A Szent István tér felöli használatok közül a nagy tehergépkocsi forgalmat vonzó funkciókat érdemes lenne az önkormányzatnak ingatlan cserével kiváltani. A városközpont intenzifikálása szempontjából az Akadémia utca és a Zichy Miklós tér felöli térfalak magasság emelése illetve a tömbbelső feltárása lehet a fejlesztés iránya.

121

5.2 //

telek terület

tulajdonviszony

épülettömeg

szintszám

épületállag

funkció

122

5.2 //

123

5.2 //

1806-1869

1763-1787

1869-1887

1885

A fejlesztési lehetőségek A tömb fejlesztésének célja van: (a) a tömb átalakulása támogassa a városközpont funkcionális sokszínűségének kialakulását; (b) az Akadémiai utca és Zichy Miklós tér felöl gyalogos forgalmat vonzó funkciók kialakítása; (c); méltó lezárása legyen a tömbnek a Szent István tér felé; (d) támogassa az átalakulás a Szent István tér gyalogos dominanciájának kialakulását, a gépjármű forgalom csendesítését. A céloknak megfelelő fejlesztési projektben az önkormányzat mint szabályozó és szervező tud hatékonyan résztvenni, illetve az előkészítésben tudja támogatni az egyes Zichy átalakulásokat. Miklós és Szent István tér közötti tömb

Fejlesztési feladat

Felelős

Fejlesztési megbeszélések létrehozása.

Lehetséges magánpiaci szereplők bevonása, a hosszútávú fenntarthatóságot biztosító funkciók támogatása.

Magánpiaci szereplők

Az ingatlanok ingatlanjogi, építésjogi és szabályozási helyzetének tisztázá-sa, a fejlődést segítő változások átvezetése

Zsámbék Önkormányzat

Az önkormányzati tulajdonú ingatla-nok hasznosításának előkészítése.

Zsámbék Önkormányzat

124 Katolikus templom és környéke

Zsámbék Város támogató szerepe

Kommunikációs lépések és közös ﬁnanszírozási platform kialakítása, előkészítő anyagok készítése, készítése

5.2 //

125

készítése 3

Az ingatlanok ingatlanjogi, építésjogi és szabályozási helyzetének tisztázá-sa, a fejlődést segítő változások átvezetése

Az önkormányzati tulajdonú ingatla-nok hasznosításának előkészítése.

Zsámbék Önkormányzat

5.2.4. // Katolikus templom és környéke

5.2 //

Kommunikációs lépések és közös ﬁnanszírozási platform kialakítása, előkészítő anyagok készítése, készítése

A 4. jelű fejlesztési terület A barokk templom körül elhelyezkedő tömb az egyik legforgalmasabb csomópontja mellett helyezkedik el, ugyanakkor történelmi értékű épületei - barokk Plébánia Templom, a Premontrei Női Kanonok Rend vagy a a Régi Általános Iskola - egy csendesebb, elmélyültebb funkcióra predesztinálnák. A tömb a város egyik egyházi központja. Katolikus templom és környéke

Országos műemléki védelem az örökségvédelmi közhiteles nyilvántartás alapján: 1

Római katolikus plébániatemplom.

M II

Magyar utca, HRSZ:1

Római katolikus plébániatemplom exlege műemléki környezete

Lásd: részletesen “Zsámbék - örökségvédelmi vizsgálata (PANNONTERV KFT, 2017)”

Kollégium, régi általános iskola, 1791.

M III

Magyar utca 2., 408/1, 408/2

A 18-19. századi térképeken látható, a templom sajátos elhelyezkedése az országút törésében. A templom mellett elmenő (ma Petőfi Sándor utca) út a templom telkénél ketté válik és egy néhány telekből álló zárványt fog közre. Így A két kiközlekedési csomópont temlom haladó körüli közterület bevonásával alakult az a csomópont ahonnanösszefogott ahol a Páty fejlesztése felől érkező a ésbarokk a Tök irányába utak találkoznak és innen lehet feljutni a Premontrei templomromhoz is. Fejlesztési feladat Felelős Zsámbék Város támogató szerepe

Előkészítő elő-határoz Zsámbék - örökségvédelmi vizsgálata (PANNONTERV KFT, (közlekedési 2017) két műemléket és egyanyagok műemlékikészítése, környezetet A közúti csomópontok Állam / megye készítő megbeszélések szervezé-se, az a 1 a átszervezése és Ezek megújítása a az alábbi területfejlesztési, egyházi, Az alábbi térképek részletesen mutatják be meg terület értékeit. kivonatát táblázat tartalmazza. állami/megyei tervekbe tör-ténő együtt örökségvédelmi ágazatok) területetkapcsolódó (PESTTERVközterületekkel 2017). javaslatok készítése Kis léptékű városi beruházások 2 Zsámbék Önkormányzat (gyalogos megközelítés, …) 3

1763-1787

Üzemeltetési források és kapacitások csoportosítása

1806-1869

Zsámbék Önkormányzat

1869-1887

126

1885

5.2 //

127

5.2 //

telek terület

tulajdonviszony

épülettömeg

szintszám

épületállag

funkció

128

A fejlesztési terület funkcionális megfelelősége, fejlesztési szükségletek A tömböt határoló csomópont nem teszi lehetővé a barokk templom és a középkori templomrom kedvező megközelítését sem. Ugyanakkor a tömb közvetlen kapcsolatban van a Piac-köz Szent István tér felé átvezető csomópontjával is amelynek átalakítása sem várathat sokáig magára. Zsámbék hosszútávú tervei között szerepel az átmenő forgalom csökkentése mely megoldaná mindkét helyzetet, de addig is rövidtávú korrekció végrehajtása szükséges összefogottan a két csomópontot együttesen kezelve. A tömbfejlesztésébe a Magyar utca és a Somogyi Béla utca sarkán álló önkormányzati tulajdonban lévő épületegyüttes bevonása lehetséges, valamint a barokk teplom és a Premontrei Női Kanonok Rend közötti terület közterület rendezése szükséges a funkciókhoz illeszkedő park és parkolás kialakításával. A fejlesztési lehetőségek A tömb fejlesztését a hitéleti funkcióknak való megfelelés valamint kulturális és egyházi szolgáltatások szempontjából szükséges és érdemes megtervezni. A területegység két fontos fejlesztési egységre osztható: (A) a két közlekedési csomópont összefogott fejlesztése a barokk temlom körüli közterület bevonásával; (B) a Magyar utca és a Somogyi Béla utca sarkán elhelyezkedő önkormányzati tulajdonú beépítés.

129

5.2 //

Katolikus templom és környéke Országos műemléki védelem az örökségvédelmi közhiteles nyilvántartás alapján: A / A két közlekedési csomópont összefogott fejlesztése a barokk temlom körüli közterület bevonásával M II Magyar utca, HRSZ:1 1 Római katolikus plébániatemplom. A 2csomópont(ok) és a plébániatemplom közterület megújítása is szolgálni tudja a város közlekedését és a Premontrei Római katolikus exlegerövidtávon MK Lásd: részletesen “Zsámbék - örökségvédelmi műemlékimegközelítését. környezete vizsgálata (PANNONTERVlehet KFT, 2017)” Romtemplom A sokrétű komplex feladatot csak együttműködéssel megoldani. A feladatok leírását tartalmazza az alábbi táblázat szereplők szerint. Az Önkormányzat szerepe az, hogy kezdeményezze a térségi, M III Magyar utca 2., 408/1, 408/2 3 Kollégium, régi általános iskola, 1791. a megyei és az országos ágazati és fejlesztési dokumentumokban az átépítés betervezését. Az önkormányzat a saját éves tervébe illessze be az előkészületeket (tervezés, együttműködések, forrásallokáció) és állandóan tartsa napirenden és koordinálja a felújítás előkészítését. Állam szerepvállalás szükséges a projektben, kiegészítve külső szereplők bevonásával. A két közlekedési csomópont összefogott fejlesztése a barokk temlom körüli közterület bevonásával

Fejlesztési feladat

Felelős

A közúti csomópontok átszervezése és megújítása a kapcsolódó közterületekkel együtt

Állam / megye (közlekedési területfejlesztési, egyházi, örökségvédelmi ágazatok)

Kis léptékű városi beruházások (gyalogos megközelítés, …)

Zsámbék Önkormányzat

Üzemeltetési források és kapacitások csoportosítása

Zsámbék Önkormányzat

130

Zsámbék Város támogató szerepe Előkészítő anyagok készítése, előkészítő megbeszélések szervezése, az állami /megyei tervekbe történő javaslatok készítése

B / A Magyar utca és a Somogyi Béla utca sarkán elhelyezkedő önkormányzati tulajdonú beépítés fejlesztése A terület ingatlan állománya megújításakor az egyházi, a műemléki és a városi értékekre kell elsősorban koncentrálni. A funkció és az értékek iránt elkötelezett intézményi-, magánfejlesztők idevonzása a cél. A területen álló ingatlanok jó várospozícióval rendelkeznek, ugyanakkor értékükre jelentős hatással van a közvetlen közúti forgalomnak kitettség, a műemléki előírások és a korlátozott funkció. Ezért szükséges, hogy a város támogassa fejlesztés folyamatát (szabályozás, engedélyezés). Az ingatalanok értékét a fejlesztési folyamat garanciálissá tételével lehet növelni.

131

5.2.5. // Szent István tér és Ady Endre utca közötti tömb

5.2 //

Az 5. jelű fejlesztési terület A városközpont és a város fejlődése szempontjából legmeghatározóbb az 5. jelű fejlesztési terület jövője, amely dilemmákat és lehetőségeket tartalmazó fejlesztési terület. A Szent István tér, a Piac köz, a Magyar utca, az Ady Endre utca és az Etyeki utca határolja a belváros legnagyobb tömbjét. A város szerkezetét alapvetően meghatározó két jelentős, a Nyakas hegyre merőlegesen elhelyezkedő útvonal között helyezkedik el a terület, melyek egyben fő vízlevezető vonalak is. “A táj és település közötti összhang különösen nyomon követhető a Nyakas-hegyről lefutó utcák keresztmetszeti kialakításában, széles, levegős légtérarányában, a nyíltszíni árokrendszerek megjelenésében. Az Etyeki és a Magyar utca vonalvezetésükkel, keresztmetszetükkel - légtérarányaikkal, növényzetükkel - a történelmi településfejlődés örökségének részei, a faluszerkezet és településkép meghatározó elemei” (PANNONTERV KFT, 2017). Napjainkra ezek az utak a meghatározó elemei a várost ellátó/átszelő gépjármű forgalomnak. Mindkét útvonal a hegy lábánál megtörve halad útiránya felé, de itt találhatóak a legforgalmasabb csomópontok is. A tömb Ady Endre utca felöli oldala remek adottságokkal rendelkezik, tekinthető a belváros kapu térségének is. A megindult kereskedelmi fejlesztések és a közlekedés változás is ezt a térséget erősíti. A tömb negyedik oldala a Szent István tér - Piac köz, jelentős fejlesztési dilemmákkal küzd. Egyrészt a nagyon erős átmenő forgalom csökkentése az egyik legfontosabb fejlesztési szükséglet, másrészt a központ funkciók hiányát érzik az itt élők Zsámbék városiasodása gátjának.

1763-1787

1806-1869

1869-1887

132

1885

5.2 //

133

5.2 //

Szent István tér és Ady Endre utca közötti tömb kulturális értékei Helyi védelemre javasolt épületek, építmények: 1

Magyar utca 23. utcai épület

HE-1

Magyar utca 27. utcai épület, (helyi védett), (466)

HE-1

Magyar utca 29. udvari épület-oszlopok (467/1, 468)

HE-2

Magyar utca 49. utcai épület, (helyi védett), (481)

HE-1

Magyar utca 51. utcai épület, (helyi védett), (482)

HE-1

Az épületek beépítési módja, tömege, utca-képe védendő. Jellegzetes tornácos kiala-kítás -festett virágos oszlopokkal

Magyar utca 55. utcai épület, (484/2)

HE-2

Az épületek beépítési módja, tömege, utcaképe védendő. Az utcai homlokzat átalakított.

Magyar utca 71. utcai épület, (helyi védett), (494)

HE-1

Virágdíszes lábazatos oszlopok, a nyílászáró rendszere jelentősen átalakított. Az utcai homlokzat átalakított.

Etyeki utca 2. Művelődési ház (569)

HE-1

Etyeki utca 8 (542/3)

HE-1

A szomszédos Etyeki utca 10. számú épü-lettel együtt karekteres utcaképet mutat. Vé-dendő a beépítés módja, az egységes megjelenés.

Etyeki utca 10 (541)

HE-1

A szomszédos Etyeki utca 8. sz. épülettel együtt karekteres utcaképet mutat. Véden-dő a beépítés módja, egységes megjelenés

Etyeki utca 22 (534)

HE-2

Etyeki utca 40 (525)

HE-1

Szent István tér 18, (572)

HE-2

Szent István tér 19, (571)

HE-2

Szent István tér 20, (570)

HE-2

Szent István tér, (563)

HE-2

134

Az épület a településen szórványosan fel-lelhető polgárias megjelenésével meghatá-rozó, szép építészeti elem.

Tornácos kialakítás-festett virágos oszlopokkal.

Városfejlesztési célok A város jövőképének megfelelően a tömb rövid és középtávú városfejlesztési céljai: (a) a tömb átalakulása támogassa a városközpont funkcionális sokszínűségének kialakulását, a városiasodást; (b) a tömbnek méltó lezárása legyen a Szent István tér és az Ady Endre utca felé; (c) támogassa az átalakulás a Szent István tér gyalogos dominanciájának kialakulását, a gépjármű forgalom csendesítését.

135

5.2 //

A tömb mint projekt A tömb adottságai nagyléptékű fejlesztési alternatívákat tesznek lehetővé. A közel 19,0 ha-os területen közel 6,0-os fejlesztési területet lehet kialakítani, úgy hogy közben a város 3,0 ha-os közterülettel - zömében parkkal - gazdagodik. A fejlesztés piaci alapjait napjaink lakáspiaci folyamatai adják. A következő fejezetben mutatjuk be az ingatlan piaci háttér adottságait. A lakáspiaci adottságokat kiértékelve tekintettel kell lenni még: (1) a projekt támogatottsága elmélyítésére a városiak körében; (2) a város meglévő ingatlanpiaci kínálatára, elsősorban a hosszú idő óta eladatlan lakásokra; (3) a város lakáspiaci felszívó képességének lehetőségeire, korlátaira és időbeni változásaira; (4) ebből következően a fejlesztés időtartamára; (5) a projekt beilleszkedésére, szervülésére a városszövetbe; (6) a projekt fejlődése sűrűsödést okoz a városközpontban, ennek hatásainak kezelésére; (7) a projekt területének tulajdonosi akaratára; (8) a projekt méretére, (9) a várható kockázatokra; (10) a klima- és környezet tudatos város kialakulásának lehetőségére. A céloknak megfelelő robusztus fejlesztési projekt tehát sokszoros érdekeltségű társadalmi, természeti és fizikai térben mozgó, középtávon megépülő, a projekt idő alatt fellépő kockázatokra reagálni képes folyamat amelyben az önkormányzat mint szabályozó és szervező vesz részt.

136

telek terület

tulajdonviszony

épülettömeg

szintszám

épületállag

funkció

5.2 //

A projekt mint szervezet A megfogalmazott célokra, körülményekre és kockázatokra tekintettel érdemes határozott időre - 5-10 évre - gazdasági szervezetet létrehozni, célszerűen NKFT-t. Ennek feladata: (a) a projekt megvalósulásáig képviselje a városi érdekeket, (b) szervezze a folyamatot, (b) az időbeni változásokból és hatásokból származó módosításokat visszavezesse a projektbe, (d) egyeztessen a szereplők között, (e) jelentsen garanciát a kistulajdonosok és leendő vevők számára, (f) foglalkozzon a városban régóta eladhatatlan ingatlanállomány fejlesztésével, (g) tegye átláthatóvá a projektet, (h) kismértékű önkormányzati támogatásból segítse az átalakulást, (j) szervezze a kommunikációt, segítsen megismerkedni a “régi” és az “új” lakóknak. Célszerűen a projekt tulajdonosai a tömb területén ingatlan tulajdonnal rendelkezők: az önkormányzat és a telektulajdonosok.

138

Az ingatlanpiaci háttér 2018. (Balizs Dániel) A Zsámbék ingatlanpiaci helyzetének felmérése 2018 februárjában történt meg. A módszerként alkalmazott, az eladásra kínált ingatlanokat célzó internetes gyűjtést helyszíni szemle egészítette ki. Az online információk három honlapról származnak, ezek közül kettő (ingatlan.com, ingatlannet.hu) országos ismeretségű, népszerű ingatlanportálok, míg a harmadik (csaszper.hu) egy, székhelyéül a szomszédos községet (Páty) választó, kisebb területi léptékben (elsősorban a Dunántúl Budapesthez közeli településein) működő ingatlaniroda honlapja. Az internetes gyűjtés és a terepbejárás eredményeként összesen 133 eladó ingatlant sikerült azonosítani, ezek között 90 lakóegységgel (családi ház, lakás, hétvégi ház stb.) és 43 egyéb ingatlannal (telek, ipari telephely stb.).

Eladásra kínált ingatlanok Zsámbékon, (2018. ferbruár) Alapterület1 és Átlagár1= lakóegység területe és ára, Alapterület2 és Átlagár 2= egyéb ingatlanok területe és ára Forrás: ingatlan. com, ingatlannet.hu, csapszer.hu, és szerző gyűjtése; gyűjtés+ábra: Balizs Dániel]

5.2 //

Ez azt jelenti, hogy a település 1838 (2017, forrás: helysegnevtar.hu) lakóegységének mintegy 5%-át kínálják jelenleg eladásra. A vizsgálat során számos jellemzőt rögzítettünk (ingatlan állapota, jellege, az építés éve, komfortfokozat stb.), ám témánk szempontjából relevánsnak három tényező bizonyult: (1) az ingatlan alapterülete (m2), (2) ára (HUF, illetve HUF/m2), (3) elhelyezkedése (városrész). A lakóegységek mérete az alig 9 négyzetméteres nyaralótól a 629 négyzetméteres luxusvilláig széles skálán szóródik; az átlagos zsámbéki alapterület viszonylag nagy, 136 m2. Az egyéb ingatlanok – telkek, ipari és mezőgazdasági telephelyek – esetében ennél természetesen jóval nagyobb kiterjedésről beszélhetünk (átlag: 4108 m2). Ha az árak abszolút értékeit tekintjük, a legolcsóbb ház vagy lakás jelenlegi tulajdonosa szerint 2,8 millió forintot ér, a legdrágább 250 milliót, ugyanakkor a négyzetméterárak 71 és 467 ezer Ft közé esnek (átlag: 259 ezer Ft). A családi házak esetében az átlagos ár az ingatlan.com szerint jelenleg 238 ezer Ft, saját gyűjtésem lényegében megfelel ennek (244 ezer Ft). A két érték közötti különbség a lakások kapcsán már nagyobb: 328, ill. 369 ezer Ft.

Zsámbéki családi házés lakásárak átlaga internetes forrásból és szerző gyűjtése alapján, a Pest megyei értékekkel összehasonlítva (HUF/ m2, (Forrás: ingatlan. com és szerző gyűjtése, gyűjtés+ábra: Balizs Dániel)

140

Viszont – ha a megyei átlagot vesszük figyelembe – Zsámbék kétségtelenül a Pest megyei települések sorában az olcsóbbak közé tartozik (1. ábra), amelynek árszínvonala ugyan meghaladja a vele egybeépült, de jóval kisebb lélekszámú Tök települését (ahol a házak átlagos négyzetméterára 217 ezer Ft), de jóval elmarad a szintén közeli, ám népszerűbb költözési célpontoktól (Herceghalom: 301 ezer Ft, Budajenő: 327 ezer Ft). Az eladó telkeknél 1500 és 35 ezer Ft között mozgott a négyzetméterenkénti ár, ipari vagy mezőgazdasági ingatlanok ára elhelyezkedésüktől illetve „felszereltségüktől” függően 4 és 100 ezer Ft között alakult. A település térképén történő ábrázolás során, az adatok városrészi bontásban szerepelnek: A központ a „belvárosi” utcákat (Szent István tér; a városháza, a romtemplom és a kastély környéke) jelenti, az északi és a déli városrész között a képzeletbeli válaszvonal a Magyar utca tengelye. A zártkert a belterülettől nyugatra elhelyezkedő, változatos domborzatú, szórványos beépítettségű övezetet jelenti (hétvégi házak, szőlők, gyümölcsösök). E beosztás szerint a 133 ingatlan 70%-át sikerült területi elhelyezkedés alapján besorolni, ami már alkalmat nyújt az egyes településrészek összehasonlítására. Megfigyelhető, hogy a város déli és nyugati részén élénkebb a kínálat, mint a központban és a régebben beépült északi utcákban. A déli terület vitalitását jelzi a többi településrésznél jóval magasabb négyzetméterár is (amely épp a központban a legalacsonyabb, minden bizonnyal a nagyszámú régi épület miatt), ez egyúttal jelzi az újonnan vagy a közelmúltban épült lakóegységek jelentős arányát is. Helyszíni információk szerint Zsámbék elmúlt években kiépült lakóparkjai is itt találhatók (Kálvária utca, Angyalárok utca, Nyárfás utca), melyekbe az új lakók elsősorban Budapestről és környékéről érkeztek. A beköltözők egyre gyakrabban csak átmenetinek tekintik az új lakóparki otthont, annak megvételét követően szinte azonnal építkezni kezdenek, immár a saját igényeik szerint. Zsámbékon az utóbbi három évtizedben a lakóingatlanok száma 59%-kal nőtt (1154-ről 1838- ra, eközben a népességszám 41%-kal emelkedett), az új épületek jelentős részét feltehetően a város déli részén emelték, noha északon is bővítették a belterületet (Pacsirta utca környéke).

141

5.2 //

Szent István tér és Ady Endre utca közötti tömb fejlesztésének lépései Szent István tér és Ady Endre utca közötti tömb Fejlesztési feladat

Felelős

Zsámbék Város támogató szerepe

A projekt ekőkészítése

Zsámbék Önkormányzat

Fejlesztési projekt létrehozása

Ingatlan tulajdonosok

a szükséges önkormányzati döntések meghozatala

A társaság céjainak meghatározása

Projekt társaság

a szükséges önkormányzati döntések meghozatala

A társaság feladat portfólió összeállítása

Projekt társaság

önkormányzati támogatás, feladatok átadása,

A társaság közép és rövid távú üzleti tervének összeállítása, a kockázatok számbavétele

Projekt társaság

a szükséges önkormányzati döntések meghozatala

Lehetséges magánpiaci szereplők bevonása, a hosszútávú fenntarthatóságot biztosító funkció kialakítása

Magánpiaci szereplők / Projekt társaság

a szükséges önkormányzati döntések meghozatala

A projekt ingatlanjogi, építésjogi és szabályozási helyzetének tisztázása.

Projekt társaság

a szükséges önkormányzati döntések meghozatala

A szükséges tervek elkészíttetése több alternatívában

Projekt társaság

önkormányzati támogatás, helyi és szakmai szereplők bevonása, szükséges önkormányzati döntések meghozatala

Együttműködések becsatornázása állami, megyei források megcélzása

Állam, megye,

Előkészítő megbeszélések szervezése, az állami tervekbe történő javaslatok készítése

Klima- és környezettudatos támogatások megcélzása, állami, megyei források megszerzése

Állam, megye/ Projekt társaság

önkormányzati stratégia és koncepciók elkészítése és az egész városra kiterjesztése

Projekt társaság

önkormányzati támogatás, forrás átadás, a szükséges önkormányzati döntések meghozatala

Projekt társaság

a szükséges önkormányzati döntések meghozatala, kommunikációs folyamat felépítése

A helyi lakosság támogatásának a 11

megszerzése, folyamatos kommunikáció felépítése

Helyi közösségi feladat vállalás, additív ﬁnanszírozás megszervezése

A projekt megvalósítása, ütemezve (kivitelezés, tervezés, értékesítés, pénzügyi folyamat )

142 Projekt társaság

a szükséges önkormányzati döntések meghozatala, kommunikációs folyamat felépítése

Klima- és környezettudatos támogatások megcélzása, állami, megyei források megszerzése

Állam, megye/ Projekt társaság

önkormányzati stratégia és koncepciók elkészítése és az egész városra kiterjesztése

Projekt társaság

önkormányzati támogatás, forrás átadás, a szükséges önkormányzati döntések meghozatala

A helyi lakosság támogatásának a 11

megszerzése, folyamatos kommunikáció felépítése

Helyi közösségi feladat vállalás, additív ﬁnanszírozás megszervezése

Projekt társaság

a szükséges önkormányzati döntések meghozatala, kommunikációs folyamat felépítése

A projekt megvalósítása, ütemezve (kivitelezés, tervezés, értékesítés, pénzügyi folyamat )

Projekt társaság

a szükséges önkormányzati döntések meghozatala, kommunikációs folyamat felépítése

Kis léptékű kapcsolódó városi beruházások

Zsámbék Önkormányzat

önkormányzati támogatás, forrás átadás, a szükséges önkormányzati döntések meghozatala

143

5.2 //

Szent István tér és Ady Endre utca közötti tömb fejlesztésének lehetőségei

144

A zártkerti övezetben 15 családi- és hétvégi házat kínálnak eladásra, amely – tekintve, hogy ez az érték az itt elhelyezkedő lakóegységek ötödét jelenti – jelzi, hogy a tulajdonosok az itt található ingatlanokon igyekeznek a leginkább túladni. A potenciális fejlesztési területként vizsgált a Magyar utca-Ady Endre utca-Etyeki út-Szt. István tér által határolt tömbben az eladásra hirdetett ingatlanok száma mindössze öt (mind családi ház). Zsámbék e részén a helyiek szerint alig lehet eladni a házakat, részben azok gyakran lelakott, felújításra szoruló jellege miatt. Nehezíti a helyzetet, hogy sok épület több tulajdonos között oszlik meg (vagy kettős tulajdonú, de osztatlan telken áll), nem egy esetben az egyik tulajdonos az önkormányzat. A bonyolult viszonyok elriaszthatják a potenciális vevőket. Az utcafronttól távolabb eső, eredetileg beépítetlen területet több helyen ipari vagy kereskedelmi lerakat helyszíneként hasznosítják. Adottságok, kockázatok A / A fejlesztés időtartama A fejlesztés időtartamát érdemes 5-10 évben meghatározni, figyelembevéve a projekt sokszereplős és bonyolult előkészítésének jelentős időigényét és a város ingatlanpiaci felszívó képességét. A hosszabb projekt időtartamot támasztja alá, a bizalom kiépítésének hosszabb időigénye is, hogy a városlakók meg tudjanak barátkozni a fejlesztés lépéseivel. A projekt hivatása nem csak a telkek építési lehetőségeinek a javítása, hanem részvétel a városközpont környezeti problémáinak megoldásában. Az önkormányzatnak ezért olyan projekt tervet kell kidolgoznia, amelyben ezeket a feladatokat beilleszti és forrás gyűjt hozzá és ennek is jelentős az időigénye. B / A városközpont sűrűsödésének hatásai és kezelése Célszerű a projekt feladatai közé beilleszteni a városközpont már meglévő környezeti problémáinak a megoldását is. Így a városlakók számára átláthatóvá válik az, hogy a fejlődésből származó kemény hatások (a forgalomterhelés növekedése, a közlekedés zaj- és levegő szennyezése, a lezúduló szélsőséges mennyiségű időszakos esővíz) ebben a folyamatban kezelésre kerülnek. A tömbbelsőben létrejövő új közterület képes megfelelő kialakítása esetén természetes záportározóként viselkedni és a klima- és környezet tudatos városi vízkezelés decentralizációját tudja segíteni. Érdemes a projekt feladatává tenni a két központi térséghez csatlakozó térfal funkcionális bővítését is. Az Ady Endre utca felöli térfal erősítés és emelés jó lehetőséget ad a projekt gazdasági mutatóinak javítására és a városrész városiasodásának elősegítésére. A tömbfeltárás kivezetése a Szent István térre új élő kereskedelmi/szolgáltatási/kulturális felületet képez és a három tömb (2-es, 3-as és 5-ös jelű) fejlesztésének összehangolásával lehet a funkcionális átsrukturálást kialakítani

145

5.2 //

C / A városi ingatlan kínálat kezelése A városi lakáspiaci fejlesztések tervezése és szervezése előtt érdemes egy kicsit a jelenlegi helyzettel foglalkozni. Mind az ingatlan vizsgálat mind az önkormányzati közlések azt mutatják, hogy Zsámbék belvárosában számos lakást kínálnak eladásra régóta. Ez az ingatlan csoport feszültséget okoz a városi ingatlankínálatban. Célszerű a projekt feladatai közé bevenni ennek a “lakáscsomagnak” a kedvezményes, a városban való letelepedést elősegítő azt vonzó bérbeadását. A tulajdonosok bevételhez jutnak, míg a bérlők megszeretik a várost és segítséget kapnak döntéseikhez és így hosszabbtávon tudnak elköteleződni a városi letelepedés iránt. D / A városi lakosság támogatásának a megszerzése A hosszabb 5-10 éves projekt átmeneti idő lehetőséget teremt arra, hogy a városban élők megismerjék a projektet.

146

A projekt területének átmeneti igénybevétele a meginduló területrendezés, de még nem meginduló építkezés ugyanakkor jó lehetőség ideiglenes (“zwischennutzung”, “temporary using”) használat számára a lakosok számára. A projekt internetes felületeken és a “projektirodában” mindeki számára hozzáférhető módon lesz megtekinthető, átlátható. A projekt szervezni tudja az átalakulás kommunikációját és segít megteremteni a belső kohéziót a lakók között. E / Kockázat kezelés A város léptékéhez mérten nagy méretű projekt sok kockázatot rejt mind az önkormányzat mind a telek tulajdonosoknak. Az ingatlanpiaci szerződés kötésekben, az Önkormányzat “védelme” alatt álló szervezet iránt az új vásárlóknak is és a telektulajdonrészek eladóinak erősebb a bizalma.

147

5.2 //

GSPublisherVersion 42.0.36.100

148

5.2 //

GSPublisherVersion 42.0.33.100

149

5.2 //

Az projekt ideje (5-10 év) alatt a makrogazdasági körülményekben (gazdasági helyzet, lakáspiac szegmens, Budapest és az agglomerációs települések közötti vándorlási folyamatok) beálló változások jelentős hatást gyakorolhatnak a tulajdonosok piaci pozíciójára. A kis tulajdonosok és az önkormányzat számára egy “szakmai” szervezet csökkenteni tudja a projekt idő alatt fellépő kockázatokra reagálni képes folyamatot. A beépítési terv változatok A tömb beépítése a város fejlesztési céljait testesíti meg: (a) a tömb átalakulása támogassa a városközpont funkcionális sokszínűségének kialakulását, a városiasodást; (b) a tömbnek méltó lezárása legyen a Szent István tér és az Ady Endre utca felé; (c) támogassa az átalakulás a Szent István tér gyalogos dominanciájának kialakulását, a gépjármű forgalom csendesítését. Az alkalmazott városépítészeti és építészeti megoldások a fenti fejlesztési folyamat részeként, szakmai és helyi párbeszéd hatására alakulnak ki. A mindkét tervjavaslat a tömb, a város fő értékeit és beépítési lehetőségeit veszi alapul. A Zárdakertből induló és a tömböt kettészelő “patak” az egyik fő eleme a tervjavaslatoknak míg a másik elem a fantasztikus környezeti értékek kihangsúlyozása. A tervek szerint a Premontrei Romtemplom és a Nyakas hegy látványa a tömbbelső minden pontjáról uralja a látványokat. A “patak”-ot körülvevő pulzáló közterületi térsor tárja fel az egyes fejlesztési egységeket. A “patak” közterületi szerepének megerősítésével kettős cél teljesül, egyrészt a hegyről időszakosan lezúduló csapadék számára alakul ki “puffer” tároló, másrészt a tömbbelső környezeti minőségét erőteljesen javítja. A két terv városszerkezeti beavatkozásai javaslatait tekintve megegyeznek, az újonnan kialakuló “alegységek” beépítésében térnek el. Az (A) jelű terv a telkes beépítés hagyományait követi, míg a (B) jelű terv a vásárlói igények “kisházas-kislakás” beépítésének igyekszik teret adni, hagyományos építészeti elemek használatával. Mindkét verzió a Szent István tér és az Ady Endre utca felöli térfalakhoz tartozó telkek funkcionális kínálatának növelésére és a “zártsorú” városias beépítési lehetőség erősítésére koncentrál.

150

5.2 //

151

Városfejlesztési program Zsámbék Város Településképi arculati kézikönyvének, Településfejlesztési koncepciójának, Településrendezési eszközeinek és a Városközpont fejlesztési tervének megalapozásához Megbízó: Zsámbék Város Önkormányzata 2072 Zsámbék, Rácváros u. 2-4. Horváth László polgármester Marthi Zsuzsa főépítész Tervező: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar, Urbanisztika Tanszék, Urban Future Laboratory, www.uflab.org.hu, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. Felelős tervezők: Alföldi György DLA, felelős tervező TT 13-0455 Munkatársak: Kurucz Olívia, Balizs Dániel, Közreműködők: Hegyi Anett, Tóth Péter, Botka Fanni Fotók: Marthi Zsuzsa [ 1, 92, 129, 152], felhasznált helyi fotók [68, 130, 136], felhasznált egyéb fotók [ google: 86, 88, 97, 95] Tervek: Zsámbék Városközpont megalapozó vizsgálat, PESTTERV, 2017, Zsámbék - örökségvédelmi vizsgálat, PANNONTERV, 2017 Hegyi Anett diplomaterv, 2017