ZSÁMBÉK
Zsámbék Város Önkormányzata
VÁROSKÖZPONT FEJLESZTÉSI TERV /// 2015 KÖZÖSSÉGI TERVEZÉS JÖVŐKÉP KER ESÉS Urban Future Laboratory BME Urbanisztika Tanszék www.uflab.org.hu
TISZTELT VÁROSLAKÓK! KEDVES ZSÁMBÉKI POLGÁROK! Elkészült a „Megújuló Belváros” projekt első üteme, az Akadémia utca és a Zichy Miklós tér egy részének felújítása. A munkát az Önkormányzat folytatni kívánja, de addig is a városközpont megépült első ütemének több funkciót is el kell látnia egyszerre: piac, rendezvénytér, ingatlanok kiszolgálása. Az eltelt idő alatt több új javaslat is felmerült a városvezetésben, de Önöktől is érkezett többféle olyan igény, amely számunkra is fontos és megfontolandó. Nagy kihívás számunkra, hogy hogyan véglegesítsük ezeket a terveket, hogyan rendezzük be városunk legfontosabb tereit a városlakókkal, a várost használókkal együtt. Fontos számunkra, hogy ezeket az Önök véleménye alapján, a lehető legnagyobb konszenzus alapján történjen meg. Célunk az, hogy a belváros megőrizze értékeit, és egyszerre tudjon az itt lakók minden napjának, élhető tere lenni, és egyszerre tudjon ünnepnapjainknak, fesztiváljainknak és a közösségi programjainknak is megfelelő keretet adni. Ezek, a szerintünk mindenki által elfogadott célok, mégis egymással ellentmondásos helyzeteket hoznak létre, feszültséget generálhatnak. Sajnos ezekre a jövőben is számítani kell, mivel ez a városfejlesztés sajátossága, ahol igen sokféle érdek van jelen. Megoldásnak azt látjuk a legjobbnak, ha ezeket megbeszéljük, egymásra odafigyelve megpróbáljuk lehető legnagyobb konszenzussal kezelni. Milyen legyen a megújuló Belváros? Az Ön véleményére is kíváncsiak vagyunk! Az Önkormányzati döntések sokszor komplikált jogi szabályozástól, vagy hatósági véleménytől is függnek, sok esetben pedig olyan helyzet áll elő, hogy nincsen olyan megoldás, ami mindenkinek kedvezne, még akkor is, ha a lehető legjobb szándékkal próbáljuk is azt megoldani.Legyen több információja Önöknek is egy-egy döntés hátteréről! Ismerjék meg egymás érdekeit, szándékait, helyezzük előbbre ezek közül azokat, amelyek a legkevesebb konfliktussal járnak, mégis a leghatékonyabbak a város fejlesztése érdekében! A Szent István téren helyezkedik két nagy forgalmat generáló funkció: a buszvégállomás, és az Akadémia utca sarkán a nagy élelmiszer bolt. Ezeket csak nagyon szűk Piac közön lehet megközelíteni, amely nem alkalmas nagy forgalom lebonyolítására. Az önkormányzat ugyanakkor a központ funkcionális gazdagítása érdekében további intézmények idetelepítésén is gondolkodik. Lehet-e a forgalmat növelni vagy ki kell innen zárni az autókat? Mi lesz ugyanakkor a térre néző kisüzletekkel és szolgáltatókkal? Túlélik-e a főtér esetleges gyalogosítását? Zsámbék polgárai be tudják-e lakni ezeket a tereket, vagy kiüresednek és kihalnak? Hogyan lehetne életet lehelni a most alulhasznosított üzletekbe, a valamikor szebb múltat megélő régi épületeknek hogyan lehetne új funkciót találni? Kik lehetnek ebben majd a partnerek? Hasonló kérdéseket lehet feltenni a Zichy Miklós térrel kapcsolatban is, pl. a piacnapi és a hétköznapi használattal kapcsolatban is? Hogyan lehet a piac működtetését és a mindennapi életet összehangolni, optimalizálni? Ezek mind nagyon nehéz kérdések, amikre választ keresünk.Az önkormányzat ezeknek a kérdéseknek, a városlakókkal történő egyeztetéséről döntött, hogy a közös jövőnket formáló kérdésekbe be tudjon vonni minden érdeklődőt és érdekeltet, hogy a közös bölcsességüket, tapasztalatukat is felhasználva, a felkért Budapesti Műszaki Egyetem Urbanisztika Tanszékének szakembereivel a térhasználat ideális jövőképét megalkossuk.
Horváth László polgármester
ZSÁMBÉK
ELŐLAP Tárgy:
Városközpont Fejlesztési terv 2015, Közösségi tervezés, Jövő keresés
Megbízó:
Zsámbék Város Önkormányzata
2072 Zsámbék Rácváros u. 2-4.,
Horváth László polgármester
Marthi Zsuzsa főépítész
Tervező:
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,
1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3.
Építészmérnöki Kar, Urbanisztika Tanszék
Urban Future Laboratory, www.uflab.org.hu
Tervezők:
Alföldi György DLA felelős tervező TT 13-0455
Bach Péter építész
Kukucska Gergely építész
Garay Márton építész
Munkatársak: Leitold Debora Ötvös Tamás
TARTALOMJEGYZÉK
ZSÁMBÉK
Polgármesteri köszöntő
2. oldal
Előlap
3. oldal
Tartalomjegyzék
4. oldal
01.Lépés
Szkennelés / Bevezető
5. oldal
01.1. Fejlesztést meghatározó tervek és koncepciók
6. oldal
9. oldal
01.2. Munkaindító megbeszélés a város vezetőivel 2015.05.22
02.Lépés
Közösségi fórumok
11. oldal
02.1. Vállalkozói fórum / 2015.07.02. 15:00
13. oldal
18. oldal
02.2. Lakossági fórum / 2015.07.02. 18:00
03.Lépés
Piaci fórum
25. oldal
04.Lépés
Tervezői összefoglaló javaslatok
29. oldal
05.Lépés
Döntés előkészítő összefoglaló
35. oldal
06.Lépés
Széchenyi tér multifunkciós szabadidős épület programterv
39. oldal
SZKENNELÉS / BEVEZETŐ
Igyekeztünk megtanulni a várost, hogy kérdezni tudjunk Önöktől. Nem tudjuk utolérni Önöket város-ismeretben, de tudunk kérdéseket feltenni. A megújulás 1. fázisának terveit átnézve - melyet az önkormányzat elfogadott és melyet dokumentáltunk Önöknek a FaceBook-on (Zsámbék 2030) - szeretnénk rámutatni olyan megoldásokra és helyzetekre, melyeket érdemes mégegyszer végiggondolni. Előzetesen több ízben tárgyaltunk a város vezetőivel, főépítészével, hogy nekik milyen elképzeléseik vannak. A Zichy Miklós tér esetében pedig, mivel egyetemistákat tanítunk kértük Őket, hogy javaslatokat dolgozzanak ki a tér berendezéséről, a tér multifunkcionális használatához szükséges esetleges épületekről. Ezek érdekes skiccek, segítségükkel egy-két lehetséges használati változatot végig lehet gondolni. Készítettünk olyan térképeket és eszközöket, amelyeket a zsámbéki eseményeken fogunk használni. Szeretnénk videóval és fotókkal is rögzíteni a legfontosabb mozzanatokat, hogy azok számára is hozzáférhető legyenek majd a közös gondolkodások, akik nem tudtak eljönni. Szeretnénk bemutatni a BME Építészmérnöki Kar Urbanisztika Tanszék Urban Future Laboratóriumát (Alföldi György, Bach Péter, Kukucska Gergely, Garay Márton, Ötvös Tamás, Leitold Debora). Tapasztalatainak birtokában a téma iránti elkötelezettségünkkel igyekszünk a lehető legalaposabban körüljárni a témát.
01.LÉPÉS SZKENNELÉS
01.1. FEJLESZTÉST MEGHATÁROZÓ TERVEK ÉS KONCEPCIÓK Zsámbék megújuló városközpontjának jövőjét a víziókon túl meghatározzák a korábban elfogadásra került szabályozások és tervek. Ezeknek a terveknek a kivonatát dolgozzuk fel, de megtalálhatő a teljes dokumentumok elérhetősége is. Ezeknek a megismerése is fontos a közösségi továbbtervezés során felmerülő igényrendszerek megalapozásának és támogatásának.
TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV
A Településszerkezeti Terv a településfejlesztési koncepcióban foglalt célok megvalósulását biztosító, a település szerkezetét, a területfelhasználást és a műszaki-infrastruktúrahálózatok elrendezését meghatározó terv. Zsámbék Város új Településszerkezeti Terve 2015. májusban készült el. A terv a megújuló városközpont területére vonatkozóan Településközponti terület, Oktatási Központok területe, Nagy kiterjedésű sportolási célú terület, valamint Közpark területfelhasználást állapít meg. A terven a főbb infrastrukturális elemek, valamint a műemlékek helye és a műemlékikörnyezet egyaránt jelölve van. http://www.zsambek.hu/common/file-servlet/document/3198/default/doc_url/1_telepulesszerkezeti_terv_belterred.pdf
Településszerkezeti terv részlete
SZABÁLYOZÁSI TERV
A Helyi Építési Szabályzat és ennek mellékletét képező Szabályozási Terv megállapítja a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket. Zsámbék Város új Szabályozási Terve (és Helyi Építési Szabályzata) a Településszerkezeti Tervvel párhuzamosan, 2015. májusban készült el. A terv többek között megjeleníti a területfelhasználást, a műemlékek helyét és azok környezetét, a helyi védelemre javasolt értékeket, a meglévő és Szabályozási terv tervezett kerékpárutakat, a tematikus útvonalakat, valamint az egyes építési övezetekre vonatkozó főbb szabályozási paramétereket. A terv a városközpont területére vonatkozóan Vt-2 és Vt-3 (valamint Ko, Ksp, Zkp) építési övezeteket állapít meg. A terven a Bicskei u. Szent István tér - Akadémia utca - Táncsics Mihály utca - Magyar utca nyomvonalán halad a Budavidék Zöldút, az Etyeki utcán és a Magyar utcán tervezett kerékpárút van kijelölve. http://www.zsambek.hu/common/file-servlet/document/3200/default/doc_url/3_szabalyozasi_terv_belterred.pdf
Szabályozási terv részlete (2014)
VÁROSKÖZPONT REKONSTRUKCIÓ TERVE
Zsámbék Város Önkormányzata megindította a városközpont teljes körű rehabilitációjához szükséges tervezői munkákat. A városvezetés elképzelése szerint az új központ átmenő járműforgalomtól elzárt, sétáló utca jellegű kialakítással valósulna meg. A jellemzően térkővel burkolt utcákon számos kiülő és pihenőfelület kap majd helyet, míg az egyes terek tagolása zöldfelületekkel fog megtörténni. A tervek szerint Szent István tér, Akadémia utca, Táncsics Mihály utca és Piac köz közötti szakasza sétáló utcává válik, így új forgalmi rend alakul ki. A gépjármű forgalom csak az utcákban lakók számára, az üzletek áru feltöltésére és a posta szolgálati járműveire korlátozódik. Kivételt képez a keddi, pénteki napokon tartandó piac. A Szent István téren és az Akadémia utcában lévő buszmegállók megszűnnek, helyettük a XXI. századi elvárásoknak megfelelő új autóbusz megálló épül. http://www.zsambek.hu/tart/index/69/1
Városközpont terv részlete (2014, FejérEurópa Kft. )
01.2. MUNKAINDÍTÓ BESZÉLGETÉS A VÁROS VEZETŐIVEL 2015.05.22. A Budapesti Műszaki Egyetem Urbanisztika Tanszék Urban Future Laboratory munkatársai, az Önkormányzat alpolgármesterei, bizottsági tagjai, és az önkormányzati gazdasági társaság vezetője, valamint a városi főépítész munkaindító megbeszélést tartottak a „Zsámbék 2015 Városközpont” közösségi tervezés lehetőségeinek előkészítése érdekében. A Megújuló Belváros Program keretében 2014-ben elkészült köztér-rehabilitációs munkákat beszélték végig annak tapasztalatait. A „Zsámbék 2015 Városközpont” közösségi tervezés célja feltárni azokat a valós térhasználatok, amelyeket ki kell szolgálnia a város két legfontosabb terének. A kérdés vizsgálata során könnyebb a stratégiai döntéseket meghozni, ha stabil jövőképhez viszonyítva lehetne megtenni. A közös tervezés során a térhasználók, városlakók újabb szempontokat vethetnek fel, ami tovább árnyalja a kérdéskört. A megbeszélésen áttekintették a Zichy Miklós tér történeti fejlődését. A tér fontos eleme az Immaculáta szobor, ami a kastéllyal szemben, szűk, három oldalról körülépített telken áll, mellette két jobb sorsú házzal. Ez valamikor a mai Szent István és a Zichy M. tér területét is magába foglaló beépítetlen terület volt. A buszok ezt a tömböt korábban körbe járták, ami technikailag jól működött. Azonban a túl sok busz a főteret teljesen elfoglalta és ez komoly problémát jelentett. A buszok elterelésével a forgalmi rend megváltozott, a két irányból érkező járatok közös átszállóhelyét jó lenne továbbra is megoldani. A Zichy M. tér most egységesen jól működő tér, de a jelen tervek szerint a buszokat a Szent István térről is ki kell vinni, ami a sok egyeztetés után jelenleg az Etyeki utcán kapott helyet. Ez ellen az ott lakók tiltakoznak. Továbbra sem egységes az elképzelés a városvezetők körében a buszmegálló elhelyezkedésének kérdésében. Sokak szerint már nem kell bolygatni a kérdést, mások azt mondják, hogy továbbra is gondot okoznak a buszok a SZI tér használatában. A buszmegállók komolyabb elmozdítása a városon belül nem lehetséges, mert az üzemeltető csak nagyon költséges megoldásokat ajánl a városvezetésnek. Jelenleg 78 busz a napi forgalom és sokszor 4-5 busz is áll a megálló környezetében. Balatonfüred, Veszprém Mány és Perbál felől is érkeznek buszok. Ha a buszok között gyalogosan kell közlekedni, az kényelmetlen, ezért a buszok egy helyen állnak meg és be is várják a járatok egymást. Ha a SZI téren áll meg a busz, akkor az üzletek megélnek, mert könnyen elérhetőek, de kevesebb lehetőség van kitelepülésre a téren. Azonban
az elfogadott 2014-es terv most teljesen kiszorítja a gépkocsi forgalmat és így a tér legyen steril gyalogos felületté válna.. A parkolás kérdésköre megosztó: helyben tartani, vagy kihelyezni őket és steril gyalogos belvárost kialakítani. Jelenleg káosz van a piacnapokon és az emberek össze vissza parkolnak. Az eredeti tervezőkkel egyeztetni kell a következő alkalommal, ők ismerik a különböző hatóságokkal történt egyeztetések utáni mozgástereket. A tér engedélyezési terveit készítő tervezőkkel együtt kell működni. Elkészült 2014-ben a buszmegálló engedélyezési tervdokumentációja is, ami önálló projektként fut. A Zichy Miklós tér környezete műemléki védettségű, a teret a Magyar Államtól sport célra kapta vissza az önkormányzat, ezért a sportfunkció kötelező elem a téren. Sok az iskola a környéken és sok gyerek van a szünetben a téren. A nehezebb sorsú gyerekek sokszor rongálnak, ha nincsenek elfoglalva. Felmerült ötletek: biciklis, gördeszkás felületek, kosárlabda pálya, kölcsönző közterületi játékoknak. Télen korábban jégpályát állítottak fel, aminek pozitív volt a fogadtatása, olyanok találkoztak és ismerkedhettek itt, akik korábban nem. Érdemes lenne a többi évszakban is hasonló karakterű programot indítani a téren. A sport erős vonzerő, de sajnos az esemény üzletileg veszteséges volt az olcsó napijegy ellenére is. Az Akadémia utcában az Önkormányzat jelenlegi programja szerint egy egészségház lenne, átmenetileg a lemurvázott telke a piac kibővített területe. Zsámbéknak még most is térségi szerepe van, ez első sorban kulturális, de egy 5000 fős település nem bír megtölteni túlzó városközpont programot. Zsámbék turisztikailag jó adottságú, de több attrakció kellene. Hét közben kevés az ember, hétvégén pedig sokszor túl sok a program kínálkozik, amin kevés a helyi résztvevő. A Cukrászda jó találkozó hely, de még nem került fel kellő mértékben a helyiek mentális térképére. A programok újra gondolása szükséges és a marketing hatékonyabb módszereit kellene bevetni. Előnyös lenne sok olyan funkció a városközpontba, amelyek egymást támogatják, és forgalmat generálnak. Zsámbéknak komplex élményt kellene nyújtania, amely több érzékszervre hat egyszerre. A budapesti fiatalok a Művészeti bázist, Mátyási Irén színházát ismerik Zsámbékon. A város újra akarja építeni a kulturális imázst. Jelenleg is vannak jó előadások - A SZI tér 3.-ban van a színházi részleg -, de kevesen látogatják. Több olyan nemzetközi példa van, amikor a cél, a többfunkciós tér kialakítása. Első körben úgy alakítják ki kis beruházással a funkciókat, hogy ki lehessen próbálni és a befogadás és a sikeresség alapján lehet dönteni a fejlesztésekről. Public art eszközökkel létrehozható aktív kommunikációs helyzet. A fejlesztést könnyebb megvalósítani, ha ütemezhető. A közösségi fórum kitelepülését - építmény vagy sátor jó lenne erre a célra - úgy kellene megszervezni, hogy minél több helyi véleményformáló legyen ott pártállástól és szimpátiától függetlenül. Egy kosárba kerül minden vélemény és ellenvélemény. Olyan kérdést kell megfogalmazni, ami elég távoli ahhoz, hogy az emberek napi gondokból induljanak ki, pl.: Mit várnak a belvárostól? Milyen legyen az unokámnak Zsámbék 20-30 év múlva. Választ kell találnunk az időben hektikus, sokféle funkció megjelenésére.
TERVEZŐI ÖSSZEFOGLALÓ
Tervezők (UFLab/urb/bme) megismerték az önkormányzat céljait és gondolatait, a fejlesztések hátterét, a történelem során kialakult helyzetektől a közben felmerült igényekig. A „Megújuló Belváros Program” tervei nem voltak ismertek a lakosság körében, és a készítés közbeni közös gondolkodás is kimaradt a tervezési módszerből. Elhangzottak a vezetők által érzékelt főbb megoldandó feladatok és dilemmák is. Az egyik fő komplex megoldandó kérdés csomag a Szent István tér, és az átmenő forgalom viszonya, beleértve a buszmegálló helyét, a vízelvezetést és a tér reprezentációs szerepét is. Zsámbék város térségi kulturális központi szerepet tölt be ma is és a vezetők ebben látják a jövő egyik fejlődési lehetőségét is. Az alapdilemma, hogy a belváros jelenlegi városszerkezeti adottságaival ki tudja-e szolgálni ezt az igényt a 2014ben tervezettek szerint, vagy ezek a keretek - kiterjedt gyalogos utcahálózat akadályozzák a jelenlegi városi funkciókat, például a piac és a kiskereskedelmi egységek működését. A Zichy Miklós tér történelmi helyzetével és jelenlegi nyitott kialakításával több féle fejlesztési iránynak is meg tud felelni. A városvezetőkkel folytatott beszélgetés megerősítette a közösségi tervezési módszer alkalmazásának előnyeit és szükségességét.
02.LÉPÉS Kiscsoportos beszélgetések a Belvárosról, a terekről, a funkciókról, mindenről ami Önöket érdekli a városról! Érdemes és fontos körüljárni azokat a kérdéseket mit gondolnak a régen itt lakók, meg a nem olyan régen itt lakók, az itt kereskedők vagy az itt dolgozók, vagy az itt tanítók, a fiatalok, a középkorúak, a időskorúak, a nők a férfiak! Mit gondolnak: Mitől lesz város Zsámbék? Mutassa meg hogy Ön számára melyik a legfontosabb eleme a városnak, készítsünk róla egy “szelfit” és osszuk meg. Melyik ház, vagy melyik utca lesz a legnépszerűbb. Természetesen a premontrei templomra nem lehet szavazni, hiszen Zsámbék kétség kívűl legfontosabb helye, a település lelke ez a hely. Melyek a legfontosabb házak/ intézmények/boltok a Szent István téren? És a Belvárosban? Kivácsiak vagyunk hogyan használják a tereket, hétköznap, hétvégén, nyáron,télen? Gondoljunk bele a busz helyzetébe, és a téren dolgozó kereskedőkre. Milyen funkciókra gondolnak úgy, hogy mindenképp itt a helyük. Mire használják a Zichy Miklós teret? Piacra? Sportolásra? És a gyerekeik? Mire lehetne használni még ezt a teret? Milyen igényeik vannak? Melyik részére van ötletük?
KÖZÖSSÉGI F Ó R U M O K
02.1. VÁLLALKOZÓI FÓRUM 2015.07.02. 15:00-18:00 Marthi Zsuzsa főépítész Köszöntötte a megjelenteket, összefoglalta az alkalom céljait és előzményeit. Alföldi György UFLab/urb/bme Köszöntötte a megjelenteket, bemutatta a Műszaki Egyetem Urbanisztika Tanszék Urban Future Laboratórium építészeit - Bach Pétert, Kukucska Gergelyt, Garay Mártont, és Ötvös Tamást - akik a beszélgetés programgazdái. Bemutatta a a közösségi tervezés módszeréhez mintául szolgáló városfejlesztési projekteket (99-es busz humanizálása, Mátyás tér fejlesztésének újragondolása). Kukucska Gergely UFLab/urb/bme A hazai közösségi tervezés 2 példáját mutatta be: Dabas/ térstruktúra-építés a helyi közösség bevonásával; Ajka/ felnőtt játszótér tervezése a helyi közösség bevonásával. Alföldi György UFLab/urb/bme A közösségi tervezés fontos eszköz ahhoz, hogy olyan városfejlesztési projektek valósuljanak meg, amelyek valóban a helyi közösség hasznára lesznek. A közösségi tervezés ütemezését, játékszabályait ismertette, és kiemelte a párbeszéd fontosságát a helyi lakosok és az Önkormányzat/tervezők között. Marthi Zsuzsa főépítész A városrendezési tervek aktualitásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat mondta el, és ismertette, hogy a Képviselő Testület a múlt héten fogadta el az új településszerkezeti és szabályozási tervet. Alföldi György UFLab/urb/bme Bemutatta a belváros megújítására vonatkozó tervi előzményeket. Kiemelte, hogy a mai alkalomnak célja az igények felmérése, javaslatok tétele a meglévő tervek közös aktualizálására, a helyi igények alapján való módosításra. A Zichy Miklós tér megújítására az egyetemen az elmúlt hónapokban hallgatói tervek születtek, ezekből mutatott be három példát abból a célból, hogy segítse, inspirálja a közös gondolkodást. Kiemelte, hogy az alkalomra vonatkozóan fontos cél, hogy ismert legyen a jelenlévők véleménye a belvárosról, és átadta a szót a megjelenteknek. Sefferné Harmat Erika / Coop, Center, Nyakas, Kínai Véleménye szerint fontos a mostani párbeszéd. A belváros átalakításával kapcsolatban kiemelte, hogy a jelenlegi térstruktúrából adódóan problémásnak ítéli az érdekeltségükbe tartozó
üzletek árufeltöltését. Kiemelte, hogy a piac rátelepül a magánterületre, ami korlátozza az üzletek használatát. Elmondta, hogy fontos közlekedési gócpont a településközpont, ami jelentős forgalmat generál az üzletek számára is. A vásárlói forgalom jellemzően a reggeli és délutáni órákban megnő. [A Szent István tér sétáló utcává alakítása jelentős logisztikai probléma. A piac rátelepül a COOP-ra. Az átmenő közlekedés jelentős vásárlói forgalmat jelent.] Megyeri Mihály/ Pékség A pékség nagy beszállítói forgalmat (10 tonnás kocsik) bonyolít le. A keddi és pénteki napokon (piac) problémás a ki-be hajtás a pékségből, és problémát látna abban, ha sétálóutcák lennének a belvárosban. Kiemelte, hogy nehézkes lehet a tér felújítása során az áruszállítás. Elmondta, hogy közel 40 ember dolgozik a pékségben, kb. 6 autóval mozognak + 1 teherautóval, napi 2x-i kiszállítással dolgoznak, és más üzleteket is ellátnak [A pékség számára nagyon fontos az áruszállítás biztosítása. Jelentős a dolgozói parkolási igény.] Bató Lajos /Német Önkormányzat Tiltakoztak a korábbi tervben szerepelő körforgalom ellen. Elmondta, hogy szükséges az Akadémia utca megújítása, többek között a település vendégforgalma miatt. Zsámbéknak jelenleg nincs nagyobb belső rendezvénytere, amire szükség lenne (esküvők megrendezése, kulturális események, turizmus fellendítése). Javasolta, hogy a piac terének szomszédságában épülhetne fel az elmondott funkciókat befogadó épület, amelyet folyamatos használatra kell tervezni (nem ideiglenes jelleggel). Elmondta, hogy a Szent István teret rendezvényekre akár tudnák használni (pl. fúvós zenekari találkozók). [A Német Önkormányzat épületének a körül járhatósága zavarja az épület használatát. Szükséges lenne egy nagyobb rendezvény terem. A Szent István teret lehetne rendezvényekre használni] Báter Zsolt/ helyi lakos A korábbi tervek nem jók vélemyénye szerint, mert egy ilyen kis település nem bír el ilyen sok forgalomtól elzárt területet. Véleménye szerint nincs miért favorizálni a sétálóutca jelleget. Ezzel ellentétben fontos lenne a zárdakert rehabilitációja, újragondolása. Elmondása szerint nem lenne érdemes a belső városrészt elzárni a forgalom elől, mert a buszvégállomás tömegeket vonz, így annak áthelyezése a belső terek forgalomcsökkenésével járhat. [Zsámbék nem bír el nagy mennyiségű forgalomtól elzárt területet. A Zárdakert fontossága és felújítása.A buszmegálló elhelyezése nem lenne jó.] Bató Lajos/ Német Önkormányzat Elmondta, hogy fontos szerinte 2-3 buszparkolási lehetőséget kialakítani turistabuszok számára a Piac téren vagy környékén. [A belvárosi busz parkolási lehetőséget kellene kialakítani.] Megyeri Mihály/ Pékség A pékség részéről elmondták, hogy igény van arra, hogy a buszmegálló helyben maradjon, és
megerősítette, hogy ezen felül fontosnak gondolják parkolóhelyek kialakítását az üzletek előtt. [A busz megálló maradjon a téren. Kellenének az üzletek előtt parkolók.] Center Söröző Képviselői elmondták, hogy nem örülnek a lezárásoknak, mert szerintük átmenő forgalom nélkül kiürül a belváros és csökken a forgalmuk. Elmondásuk szerint kb. 50-50% a zsámbékiak és nem helyiek aránya a fogyasztó vendégek között, a közelmúltban újították fel a sörözőt, és fontos lenne a közeli park funkcióbővítő megújítása. [A vendégek 50%-a nem Zsámbéki hanem környékbeli. A tér teljes lezárásának nem örülnének] Udvardi Olivér elmondása szerint a belvárosban fontosak lennének új szolgáltatások is (pl. étterem, intézmények).[A belvárosnak szüksége lenne új funkciókra.] Bató Lajos /Német Önkormányzat Problémásnak gondolja a belvárosban várakozó buszokat.[A belvárosi busz parkolás gond.] Kovács Roland Elmondta, hogy megoldás lehet a korlátozott behajtás (elektromos bója) alkalmazása. Ebben az esetben nem kellene a buszoknak a belvárosban várakozniuk, csak a megállók lennének ott. Megjegyezte, hogy kizárólag sétálóutcás kialakítás esetén a posta elérése problémás lehet. [A behajtás korlátozása lehet jó (süllyedő bólya). A homogén sétáló utca problémás.] Helybeli A megjelentek elmondták, hogy nem jellemző a turizmus az üzletek forgalmának szempontjából. Elhangzott, hogy egész évben közel homogén a forgalom mértéke, a kiülőknél az áprilistól októberig tartó időszak a legfelkapottabb.[Az üzletek forgalmára nem a turizmus a jellemző. Egész évben homogén a forgalom. Április-október kiülés.] Helybeli Egyik hozzászóló hozzátette, hogy fontos lenne a teret felosztani hasznos/nem hasznos (napi jelleggel használatban/alkalmi jelleggel hasznosítva) részekre. Elmondása szerint más fejlesztési megközelítést igényel a két típus. [Használati differenciálás, időben/térben, akár alkalmi jelleggel is] Helyi körzeti megbízott Elmondta, hogy nem kiugró a balesetek száma a térségben. [Nincs kiemelten balesetveszélyes terület a téren] Marthi Zsuzsa főépítész Megköszönte a megjelenteknek a részvételt és lezárta a beszélgetést
SZÍNKÓD KÖZLEKEDÉS REKREÁCIÓ IDENTITÁS INFRASTRUKTÚRA
A vállalkozói fórum igényei légifotón
GAZDASÁG
TERVEZŐI ÖSSZEFOGLALÓ
A 2015. 07. 02-án csütörtökön kora délután megtartott „Vállalkozói Fórum”ra a környékben dolgozó intézmények, kereskedők, szolgáltatók kaptak meghívót.
homogén sétáló utca problémás a város nem bír el túl sok forgalomtól elzárt területet
Résztvett a beszélgetésen néhány helyi lakos és egy társadalmi szervezet képviselője is.
sétálóutca és a piac kitelepülése üzemeltetési, parkolási és árufeltöltési konfliktusokat okoznak
a dohány boltot csak gyalogosan lehet megközelíteni
kitelepülés igénye
a Postát csak gyalogosan lehet megközelíteni/ piacnapokon gyalogosan is nehéz
a vendégek 50%-a nem zsámbéki
áruszállítás nehézkes, ha lezárják a teret/ piacnapokon
A 12 meghívott helyzetének és érdekeinek megfelelően főleg a Szent István tér jövőjéről szólt, érvelt, vitatkozott.
piacnapokon túlterhelt forgalmi csomópont a zajos szolgáltatásokat elutasítja a lakosság
buszmegálló maradjon a téren
gyalogátkellő kellene
az Akadémia utca kapjon új burkolatot
parkolás igénye az üzletek előtt a vállalkozások homlokzatait rendezni kell
átmenő forgalom nélkül tönkremennek a vállalkozások
a parkot rendezni kellene
Két fő konfliktus területet ismerhettünk meg. Az Akadémia utca, a Piac köz és a Szent István tér csomópontját említették mint olyat amellyel fontos foglalkozni, mert sem jelen formájában, sem a 2014-es tervek szerint véleményük szerint nem fog működni, ideértve a piac és a COOP áruház viszonyát. A másik területi konfliktus a Szent István tér északi oldalát érinti, ahol jelenleg gépkocsi parkoló és menetrendszerű busz végállomás működik. Ez a kialakítás nem segíti az ott dolgozó üzleteket, de nem szolgálja őket a 2014-es tervben rögzített „sétatér” sem hiszen jelentős logisztikai és parlokási problémákat éreznek. A két területi konfliktus mellett ezekkel részben összefügve használati konfliktusokat is jeleztek a résztvevők.
Összefoglaló a Szent István térről
A véleményük szerint az átmenő forgalom megtartása az egyik záloga a kiskereskedelmi egységek megmaradásának, a kis mértékű helyi
nyílvános illemhely igénye a téren
a Zárdakert kulturális funkcióját erősíteni kellene, régiós kulturális potenciál
jó lett volna a rendezvényközpont ide lehetne valamilyen fix rendezvény funkció a téren jó volt a jégpálya
lehetőség kellene turistabusz parkolásra
Összefoglaló a Zichy térről és az Akadémia utcáról forgalom és az egyenetlensége kérdésessé teszi az üzleteket.
Az üzletek áruval történő ellátása, valamint a használók parkolásának
elhelyezése a legfontosabb szempontjuk. A piaci napokon - kedd, péntek - a kitelepülő ideiglenes árusok szinte megfojtják az ingatlanokban elhelyezkedő boltokat, a Center Sörözőt kivéve.
A beszélgetésen javaslatok is megfogal-mazódtak. Abban mindenki egyetértett, hogy a tér megújítása fontos. A résztvevők jövőképében a legfontosabb szerepet a buszmegálló és az átmenő forgalom megtartása kapta, vagy olyan forgalmi rend kialakítása amely a helyi kereskedői
igényeket is ki tudja szolgálni. Elhangzottak részleges módosítási javaslatok, mint például a „süllyedő bólyás” forgalom terelés, és az időbeni használati megosztás is felvetődött.
Javaslat született a Zichy Miklós térre is, ahol a városba érkező turista buszokat lehetne parkoltatni és itt lenne tere felépíteni egy városi rendezvény házat. A belváros egészét illetően a résztvevők javasolták a funkcióbővítést, további intézmények, és események idevonzását.
02.1. LAKOSSÁGI FÓRUM 2015.07.02. 18:00-21:00 Marthi Zsuzsa főépítész Köszöntötte a megjelenteket, összefoglalta az alkalom céljait és előzményeit. Elmondta, hogy az Önkormányzat fontosnak véli a különböző vélemények meghallgatását és becsatornázását a várost érintő tervekbe. Alföldi György UFLab/urb/bme Köszöntötte a megjelenteket, bemutatta az Urbanisztika Tanszék Urban Future Laboratorium építészeit: akik így együtt a mai alkalom programgazdái. Ismertette a mai alkalom módszeréhez példaként szolgáló városfejlesztési projekteket (99-es busz humanizálása, Mátyás tér fejlesztésének újragondolása). Hangsúlyozta, hogy a közösségi tervezés fontos eszköz ahhoz, hogy olyan városfejlesztési projektek valósuljanak meg, amelyek valóban a helyi közösség hasznára lesznek. Felvázolta a közösségi tervezés ütemezését, játékszabályait, kiemelte a párbeszéd fontosságát a helyi lakosok és az Önkormányzat/tervezők között. Marthi Zsuzsa főépítész Ismertette a városrendezési tervek aktualitásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Elmondása alapján múlt héten fogadta el a Képviselő Testület az új településszerkezeti és szabályozási tervet. Alföldi György UFLab/urb/bme Bemutatta a belváros megújítására vonatkozó tervi előzményeket. Kiemelte, hogy a mai alkalomnak célja az igények felmérése, javaslatok tétele a meglévő tervek közös aktualizálására, a helyi igények alapján való módosításra. Elmondta, hogy a Zichy tér megújítására vonatkozóan az egyetemen az elmúlt hónapokban hallgatói tervek születtek. A hallgatói tervekből bemutatásra került három példa abból a célból, hogy segítse, inspirálja a közös gondolkodást. Kiemelte, hogy az alkalomra vonatkozóan fontos cél, hogy ismert legyen a jelenlévők véleménye a belvárosról, és átadta a szót a megjelenteknek Torma Péter A tervek fejlesztése kapcsán a legfontosabb kérdés a piac helyzetének értelmezése. Elmondása szerint a Budapestre ingázók kevésbé veszik igénybe a piac szolgáltatásait, kiemelte, hogy a piac és a kis üzletek között konfliktus lehet, mert egymás konkurenciájává válhatnak. Zsámbék akkor lesz „igazi város”, ha nemcsak a piaci napokon él, hanem ettől függetlenül is, ezért nem a piac fejlesztését tartja elsődlegesnek. [A piac és a kisüzletek viszonyának rendezése. Zsámbék legyen „egész héten” város.
Kis Tamás Barnabás Nem feltétlenül szükséges költséges díszburkolat alkalmazása mindenhova, helyette javasolt a zöldfelületek alkalmazása. Hozzátette, hogy a Szent István tér felújítása szükséges abból a célból is, hogy az átmenő forgalom megszűnjön. Javasolta különböző megvalósult jó példák vizsgálatát akár egy tanulmányút keretében. [Díszburkolat helyett zöldfelület. Szent István téren az átmenő forgalom szünjön.] Zoboki Istvánné Zsámbék csak a nevében város, és az eddigi fejlesztésekből nem sok dolog valósult meg. [A városiasság fokozása.] Reviczky Jánosné A jelenlegi értékeket kellene megtartani és megújítani. Kiemelte, hogy sok esetben jobb szervezéssel nagyobb eredményeket lehet elérni, mint költséges új beruházásokkal, valamint ő is hangsúlyozta a csapadékvíz-elvezetés problematikáját. Elmondása szerint a csapadékvíz lejön az Etyeki utcán, megtelik az árok, és kiömlik, majd feljön a szennyvíz is, ami több lakóházat is veszélyeztet. Hangsúlyozta, hogy itt csapadékvíz mindig lesz, amire az új tervek nem adtak megoldást, és mindezen a térkövezés és a buszmegálló áthelyezése sem segít. [Az értékek megőrzése. Több eredményt lehetne szervezéssel mint költséges beruházással. A csapadékvíz elvezetés fontossága.] Nagy Balázs A Szt István tér, tervek szerinti fejlesztésének folytatását felfüggesztené, Mert jelenleg a felújított Akadémia utca is pang az ürességtől. A Zichy téren a jégpálya és a játszótér szükségessége mellett. Hiányzik a kosárlabdapálya és gördeszka-pálya. A látványos beruházások helyett fontos, hogy a kulturális és szórakozási lehetőségeket bővítsék. [Az elkészült beruházásokat Zsámbék még nem tudta belakni. A Zichy tér multifunkcionalitására lenne szükség.] Szibor Péter A csatornák lefedése újabb problémákhoz vezet, és nem lát arra garanciát, hogy bárki is kitakarítaná azt egy-egy nagyobb esőzés után. [A tervezett csatorna lefedés kérdésessége, a gyorsan és nagy tömegben lefolyó esővíz jelentősége.] Torma Péter Fontos lenne a buszmegálló helyének átgondolása. Kiemelte továbbá, hogy szintén fontos a ki nem aknázott turisztikai lehetőségeket fejleszteni (pl. Török fürdő). [A buszmegálló helyének átgondolása. Új turisztikai lehetőségek kialakítása.] Helyi lakó Zsámbék kiváló adottságokkal rendelkező terület, ami a Budapest környéki kiránduló turizmus fő célterülete lehetne. Nemcsak a két tér jelenti a belváros területét, hanem jelenti egyút-
tal mindazt a területet, amit gyalogosan be lehet sétálni. Ezeket a városrészeket úgy lehetne fejleszteni, hogy vonzóak legyenek nemcsak a helyi lakosok számára (pl. templom, barokk templom környezete – amit elmondása szerint nehezen lehet megközelíteni, mert életveszélyes az átkelés a főúton – zárdakert, törökkút, önkormányzat épülete előtti tér, bölcsőde épülete, Erzsébet lépcső). Feltette a kérdést, hogy hogyan lehetne ösztönözni a leromlott állapotú épületek felújítását az egységes városépítészeti arculat érdekében. Hozzátette, hogy a piac léte elválaszthatatlan a településtől. [A belváros turisztikai vonzóképességének növelése. A zárdakert fontossága. A leromlott épületek felújításának ösztönzése. ] Noll Márton A Zichy tér felújítása a zárdaépülettel együtt kezelendő. Elmondta, hogy problémát lát a tér és az épület közötti kerítésben, mert ez megakadályozza a szerves kapcsolat létrejöttét. Elmondása szerint javasolt lenne ennek lebontása. A buszmegállóval kapcsolatban jelezte, hogy pár tíz méteres elhelyezésben nem lát problémát, azonban ha a CBA-nál épülne fel az új megálló, az már probléma, mert túl messzire kerül a városközponttól. Javasolta, hogy új sportpálya építése helyett érdemes lenne a jelenlegi intézményi sportpályák hasznosítása. [A Zichy tér és a Zárdakert együttes fejlesztése. A buszmegálló helyének átgondolása. A jelenlegi sportpályák hasznosításának megszervezése. ] Széles Péter A sportpályák tekintetében fontos a fenntartás is, így nem mindegy, hogy ki tartja fenn a létesítményt, ennek megfelelően, ha nincs építés, az önkormányzatnak részt kellene venni az intézményi sportpálya fenntartásának költségében. Kiemelte továbbá, hogy fontos az egyes épületek arculatának javítása, amiben elsősorban a tulajdonosoknak kell lépni, megemlítette a pékség épületének zavaró hatását. Javasolta, hogy új beruházások kapcsán inkább kevesebb épüljön, de az jó minőségben. [A jelenlegi sportpályák hasznosításának megszervezése, önkormányzat bevonásával. A tulajdonosok bevonása, kötelezése az épületek jó állapotba hozására.] Fockter Vilmos A felújítások tervezésénél fontos megnézni, hogy hányan használják az egyes területeket. Kiemelte a járda kiszélesítésének/kerékpárutak kialakításának szükségességét (akár egészen Perbálig vezetve). Elmondta, hogy fontos továbbá a hidakat korláttal ellátni, mert a jelenlegi kialakítás sok esetben balesetveszélyes. [Az utak, hidak, járdák felújításának fontossága. ] Helyi lakó Zsámbékot regionális központ szerepében is fontos fejleszteni. Hangsúlyozta, hogy folytatni kell a belváros megújítását, de szükséges a meglévő tervek átalakítása. A zárdakerttel kapcsolatban elmondta, hogy problémás a zárdakert kerítése, támfala, mert statikailag nem biztonságos. A törökkúttal kapcsolatban kiemelte, hogy problémás az épület környéki lebetonozás, mert ez a csapadékvíz elvezetésben és a víz áteresztésében gondot okoz. [A Zárdakert fejlesztése.]
Helyi lakó Az önkormányzat által finanszírozott munkáknál fontos lenne a helyi vállalkozókat is alkalmazni, akik nemcsak jó minőségben dolgoznak, de alkalmazásuk a település hasznára is válik az adózásuk révén. [A helyi vállalkozók bevonása.] Helyi lakó Két térről nem esett említés: az egyik a Kecske park Fontos lenne ezekkel is foglalkozni a település fejlesztése kapcsán. Elhangzott továbbá, hogy fontos az átfogó koncepciók megalkotása, ez értendő a főtér fejlesztésére, vagy a kamionforgalom korlátozására (sebességcsökkentés Telkihez, Budajenőhöz, Perbálhoz hasonlóan). [Az átfogó koncepció megalkotása. Átmenő teherforgalom korlátozása.] Helyi lakó Az új buszforduló kialakítására nem alkalmas a kijelölt terület, azonban szükséges zebrák kialakítása a Szt. István téren, hogy az iskolába járó gyerekek balesetmentesen át tudjanak kelni a főúton. Elhangzott továbbá, hogy az elmúlt években számos ötlet felmerült a település fejlesztését illetően, és érdemes lenne ezeket a munkákat elővenni és újra megismerni. A hozzászóló elmondta a tervek többsége a korlátozott anyagi lehetőségek miatt nem tudott megvalósulni. [Az önkormányzat tervtárában lévő tervek felhasználása. Az új buszmegálló helye rossz. Szent István téren zebra létesítése.] Helyi lakó Tudomása szerint elfogadott rendezési tervek vannak, ebben az esetben nem érti, hogy mi értelme van fejlesztésekről beszélni. [A településrendezési és a megvalósítási tervek viszonya.] Marthi Zsuzsa főépítész A jelenlegi esemény célja az igények felmérése, a korábbi fejlesztési döntések újragondolásának lehetősége. Az önkormányzat szeretne szakítani a korábbi rossz gyakorlattal, miszerint a lakosságot nem kérdezi meg egyes városfejlesztési döntések meghozatala során. Szendi János Fontos az idegenforgalmi táblák kihelyezése. A piaci napokon „csúcsforgalom” van a városban, ami jelentős terhelést okoz. Fontos lenne a használat megfelelő eloszlatása és a piac szabályozása. Hozzátette, hogy a piac szabályozására azért is van szükség, mert úgy véli nem kiegyensúlyozott a verseny az üzletet nyitó vállalkozó és a piaci árus között. [A piac belső elosztásának, és helyének szabályozása, helyi üzlet tulajdonosok lehetőségeinek biztosítása. A piac jelentős forgalmi terhelést jelent a piaci napokon. Idegenforgalmi tábák kihelyezése.] Alföldi György UFLab/urb/bme Megköszönte a megjelenteknek a részvételt és lezárta a fórumot.
SZÍNKÓD KÖZLEKEDÉS REKREÁCIÓ IDENTITÁS
Lakossági fórum igényei légifotón
INFRASTRUKTÚRA GAZDASÁG
TERVEZŐI ÖSSZEFOGLALÓ nem léptékhelyes egy ekkora sétálóutca a piac regionális vonzerő
érdekellentét a piac és a minőségi kisvállalkozások között?! ellenpélda a Halas...
a buszmegállót a téren kell tartani a belváros komplex tematikus pontok összekötése lehetne, egy sétaút
egységesen, szabályozottan újítsák fel a homlokzatokat
engedélyekkel szabályozott forgalom a téren
A meghívottak széles spektrumban vetettek fel problémákat és ötleteket, és természetesen teljesen más megközelítésben mint a kora délutáni „Vállalkozói Fórum”. A résztvevők észrevételei négy területet érintettek: (1) Zichy Miklós tér és a Zárdakert, (2) a lefolyó esővíz első sorban az Etyeki út mentén, (3) a piac, (4) a Szent István tér, (5) az egész belváros.
kellenek minőségi üzleteket, szolgáltatások
kamionokat ki kell tiltani
"88" busz túl nagy környezetszennyezés
A 2015. 07. 02-án csütörtökön késő délután 22 zsámbéki polgár fogadta el meghívásunkat, egy a városközpont jövőjét érintő beszélgetésre. A „Lakossági Fórum”-on helybeli lakók vettek részt, a város majd minden területéről, de főleg a belvárosból.
információs rendszer kellene a városba a turistáknak
A késő délutáni beszélgetés egyik leghangsúlyosabb témája volt a Zichy Miklós tér. A tér jelenlegi állapotát nem tartották méltónak a történeti jelentőségű volt zárdaépülethez, és különosen a játszóteret érte sok kritika. Egyetértettek a jelenlevők abban, hogy a város talán egyik legfontosabb feladata a tér és a Zárdakert közös fejlesztése és megóvása. A tér jövőjén megoszlottak a vélemények multifunkcionális rekreációs terület, sportterület, díszpark - sok ötlet merült fel.
kerékpárút kellene
Összefoglaló a Szent István térről
A másik hangsúlyos téma a hegy felöl nagy esőzéskor lezúduló csapadékvíz (zápor) lefolyásának helyzete. Sok hozzászóló foglakozott több irányból ezzel a témával.
összefüggő tematikus sétaútvonal nem jó hely a játszótérnek
a fallal kezdeni kell valamit a Zárdakertet kellene rehabilitálni ki kell nyitni és parkká alakítani
a Fakutya nem volt szép
sport (BMX, gördeszka, stb.) és kulturális funkciók
a turinfot jó lenne a téren elhelyezni
a bölcsőde hasznosítása
pozitív példa a jégpálya és a Fakutya, közösségi programok és beruházások kellenek
ez az igazi, a régi piac helye
nagyon zajosak a rendezvények
meg kell szüntetni a villanyoszlopot
Összefoglaló a Zichy térről és az Akadémia utcáról
Javaslatok érkeztek a hidak, utak felújítására, az átfolyók takarítására, illetve az Etyeki úton az árok keresztmetszetének megőrzésére. Ebbe a témakörbe tartozik a buszmegálló új helyének a véleményezése is, hiszen a 2014-ben kijelölt új hely is egy ilyen árok műszaki megoldásokkal történő lefedésén helyezkedik el. A buszmegálló áthelyezésének kérdése ennek a fórumnak is az egyik kulcskérdése volt. A 2014-ben kijelölt új helyet, az ott lévők az árok lefedésen túl a művelődési ház miatt is aggályosnak tartották. A Szent István tér jövőbeni szerepét tekintve egyetértés volt abban, hogy mindenképpen meg kell újítani a teret, hogy a meglévő házak felújítását kell szorgalmaznia a városnak, például a pékség épületének állapotát sok szó érte, a tulajdonosok felszólításával, támogatásával. A tér reprezentációs szerepe értékként jelent meg a résztvevők között, de többen hangsúlyozták, hogy a város nem biztos, hogy be tud lakni egy ilyen nagy közteret. A tér mellett a piac jövője is alaposan áttárgyalásra került több szempotból is. A piacot egyértelműen Zsámbék egyik „legversenyképessebb” elemének tartotta mindenki, ugyanakkor volt aki városfejlesztési szempontból felvetette, hogy a piac túlterjeszkedése visszaveti az épületekben elhelyezkedő kisboltokat, szolgáltatókat. A piac városon belüli elhelyezkedéséhez, és a funkcionális tagolásához is több javaslat érkezett, az élelmiszerkereskedők, az ős-termelők és az iparcikk kereskedők elhelyezkedésének, a kitelepülések üzle-tekhez való viszonyának a szabályozása. A piac városon belüli elhelyezkedéséhez érkeztek javaslatok a Zichy Miklós térre, a bölcsőde kertre, vagy a Szent István térre. A jelenlevők az egész belvárost is érintették felvetéseikkel. A rekreáció fejlesztése érdekében sportpályák építésére illetve használati mód váltásra, fenntartásra születtek javaslatok. A városközpont de az egész város szempontjából fontos javaslatok születtek a turizmus fejlesztésére, új desztinációk kialakítására.A tervezők számára érdekesek voltak a két fórum eltérő értékválasztásai, az eltérő hangsúlyok. A két rendezvény jó alapot adott arra, hogy a pénteki „in situ” rendezvény sikeres legyen.
03.LÉPÉS Ezen a napon folytatjuk a közös igények, ötletek gyűjtését a helyszínen, a Zichy Miklós téren. Építettünk erre az alkalomra a közös munkát segítő játékos eszközöket. A kérdések ugyanazok, de ez alkalommal a Zichy Miklós térre koncentrálunk. Az eszközök segítségével a Zichy Miklós tér és az Akadémia utca sarkán felállított asztalunkon illetve mellette gyűjthettük a Zsámbékiak véleményét, és találkozhattunk az előző esti ismerőseinkkel.
A PIACI FÓRUM
03.
PIACNAPI FÓRUM 2015.07.02. 8:00-12:00 TERVEZŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2015. 07. 03 - án, egy igazi „pénteki piacon” tartotta meg az UFLAB csapata a zsámbéki városközpont jövőjét vizsgáló közösségi tervezés harmadik eseményét. Az Akadémia utca és a Zichy Miklós tér sarkán kora reggeltől délig került sor a találkozókra, ahol a városközpont jövője került személyes megbeszélésre. Főépítész asszony és Polgármester úr is velünk volt ezen az eseményen. A piacra érkezőket tábláink terelték az asztalunkhoz ahol egy nagy légifotón jelölhették be elképzeléseiket. Az UFLab csapata különböző játékos eszközökkel igyekezett motiválni a piacra látogatókat a részvételre. Remek beszégetések, és új ötletek is születtek. Az eseményről rövid videó film készül. Összefoglalóan elmondható, hogy a két fórumon elhangzottak kerültek főleg elő pénteken is. Meggyőződtünk arról, hogy mindenki szerint a város egyik legféltettebb kincse a Zárdakert, annak a felújítását tartja szinte mindenki a a legfontosabbnak.
Fotók a rendezvényről
Fotรณk a piacrรณl
SZÍNKÓD KÖZLEKEDÉS REKREÁCIÓ IDENTITÁS
A piacnapi fórum igényei
INFRASTRUKTÚRA GAZDASÁG
04.
TERVEZŐI ÖSSZEFOGLALÓ JAVASLATOK / 2015.07.31.
A közösségi tervezés 1-3 lépéseinek erdeményeit alábbi internetes felületen lehetett követni [Zsámbék 2030, https://www.facebook.com/groups/783530171768279/?fref=ts&locale=hu_ HU illetve, a Zsámbék, Városközpont 2015 után - Közösségi tervezés https://www.facebook. com/events/503644413124133/] Ebben a fejezetben egy rövid tematikus összefoglalót találnak arról, hogy a közös gondolkodásban hol tartunk.
04.LÉPÉS TERVEZŐI ÖSSZEFOGLALÓ JAVASL ATOK
időszakos áthajtási engedély
buszmegálló lehetősége
vállalkozások kitelepülésének lehetősége
homlokzatok felújítása minőségi vállalkozások időszakos vagy állandó kitelepülése (piac IV.)
átmenő forgalom lehetősége
a zöld kitakarítása
esővíz elvezetés
mozgatható köztéri tárgyak, padok busz várakozó pont lehetősége
Összefoglaló a Szent István térről
TEMATIKUS ÖSSZEFOGLALÓ IDENTITÁS A különféle lakossági beszélgetéseket áttekintve, elmondható hogy a Zsámbékiak büszkék településükre - akár város, akár falu - és az itt megélhető nyugodt élet az amit a legtöbben szeretnek. A legtöbbet a Zárdakertről beszéltek annak megőrzéséről, és vele együtt említették a Zichy Miklós teret, és a volt zárda épületet. Ezek gondos és egységes felújítását várják talán a legtöbben. De általában az épített és kulturális értékek megőrzését is sokan említették, mint fontos jövőbeni feladatot, és a belváros kulturális értékekkel, eseményekkel való gazdagítását.
KÖZLEKEDÉS, INFRASTRUKTÚRA Talán a legtöbb vitát kiváltott téma a város közlekedése. A lakossági észrevételek szerint az átmenő forgalom egyes részeit nagyon megterheli a belvárosnak, ilyen például a Piac köz és a Szent István tér is. A buszközlekedés helyzete is a vitatott témák közé tartozik, különösen a Szent István téren a végállomás helyzete kérdéses, jelenlegi helyét elfogadható kompromisszumnak tartják a fórumok részvevői, ugyanakkor a változást elfogadva nem érzik jó helynek az új állomás helyét. A közlekedési szempontokat vizsgálva biztos lépnie kell a városnak, de az itt lakók jelezték, hogy akkor lesz sikeres a döntés, ha az összvárosi érdekek is figyelembe vételre kerülnek. A város történeti szerkezet őrzi a gondos felkészülést a hegyoldalból lefolyó, sodró, és hirtelen leérkező csapadékvizekre, hiszen a hegyre merőleges utcákat széles nyílt árkok határozzák meg. Ezt gondosságot jelölték meg sokan fontos feladatnak, a felszíni vízek elvezetésének kérdését. Ezzel összefüggésben is szóba került az új buszállomás.
GAZDASÁG A fórumok résztvevői szerint a város egyik legsikeresebb gazdasági eleme a piac, amely térségi szerepet is betölt. Ugyanakkor a piac helyzete, kiterjedése, belső struktúrája sok kérdést vetett fel és sok ötlet is felmerült. A Szent István tér gazdasági szereplői egyértelműen jelezték, hogy veszély fenyegeti a tér kereskedelmi egységeit, ha szempontjaik nem épülnek be a város megújításába, az átmenő forgalmat és a buszvégállomást illetően. A helyi gazdaság támogatása és helyzetbehozása is felmerült a beszélgetéseken és jó javaslatok is születtek mint például: inkubátor ház létrehozása, helyi kisboltok támogatása, helyi ipar bevonása a megújítási munkába.
TÁRSADALOM Zsámbék egészét is több beszélgetés érintette, hogyan lehetne bevonni az itt élő embereket, és nemcsak a belvárosiakat, a párbeszédbe, hogyan lehetne a terek, boltok, intézmények használatát serkenteni. Remélhető, hogy a FaceBook és ez a terv ráírányítja majd a figyelmet, és a párbeszédbe értékeikkel, és véleményükkel bekapcsolódnak. Addig is a belvárosi rekreációs felületek használatának megújításában gondolkodtak a résztvevők, és a kulturális értékek - színházi kezdeményezések, események - megőrzésében, és esetlegesen új még hiányzó - fiatalokat is megszólító - eszközök és területek kialakítására jöttek javaslatok.
VÁROSSZÉPÍTÉS Az értékek védelme mndenkinek a szívügye volt a fórumokon. Fontos ötletek fogalmazódtak meg arra, hogyan lehet együttműködéssel a Szent István tér egészét megújítani, a már megszépített turizmussal foglalkozó intézményhez hasonlóan, a közterületekkel együttesen. Az Akadémia utca után milyen ütemben folytatódjon a közterület rekonstrukció és melyik irányba, ez lesz az egyik következő döntése az önkormányzatnak, és tekintettel a fórumokra az itt élőknek is meg van az elképzelésük. A fórumok során kiderült, hogy kis lépések megtételében gondolkodnak az résztvevők, de azt fogalmazták meg, hogy viszont az legyen jó minőségő, szépítse a várost.
a romos fal kezelése és a megnyitás lehetőségének vizsgálata
a piac szabályozott és átjárható kitelepülése (piac I.)
a Zárdakert rehabilitációja és közösségi használata, programok
a bölcsőde használata inkubátor házként/ a homlokzat megnyitása az Akadémia utcára (2017)
forgalomszabályozás bólyákkal a Posta és dohánybolt autós megközelítésének lehetősége
időszakos parkolás biztosítása a Coop hátsó bejárata felől
piac bővítésének lehetősége (piac II.)
árúfeltöltés és behajtás lehetősége
parkolóhelyek biztosítása
kitelepülés biztosítása
Összefoglaló az Akadémia utcáról
TERVEZŐI JAVASLATOK A „Közösségi Tervezés Munkarész” készítői is megfogalmazták, és vitára bocsátják tapasztalataik alapján tett javaslataikat. A teljes társadalmi konszenzus megteremtődött a Zárdakert tekintetében így tervezők itt nem tesznek javaslatot, a megoldás itt már technikainak tekinthető. Áttekintve a belvárost rá lehet mutatni a megoldandó konfliktus pontokra. Ilyen a Piac köz, Akadémia utca Szent István tér csomópont, ilyen a piac elhelyezkedése a belvárosban, ilyen a Zichy Miklós tér, és ilyen a buszvégállomás helye is. Ezeknek a döntéseknek a meghozatalakor valószínűleg nem lehet megteremteni a teljes konszenzust, hiszen jelentős konfliktusok vannak összvárosi szinten. Ezeknél a döntéseknél kell a képviselő testületnek a közös bölcsességet felhasználva, egyszerre a műszaki-gazdaságitársadalmi-környezeti feltételekre tekintettel lennie. Ezek a feladatok mind komoly beruházási forrásokat igényelnek. A városfejlesztés korszerű, elsősorban külföldi példái alapján javasoljuk, hogy ezekben az esetekben, az első lépésben szabályozási eszközök alkalmazására kerüljön sor, amelyek nem költségesek, és határozott rövid időre, például 1-2 évre. Az így kialakult helyzetet a város folyamatosantudja követni és kiértékelni. Azokban az esetekben érdemes a beruházásokat indítani ahol ezek a megoldások kiállják a próbát. A próba időszakban egy közös beruházást is elő lehet készíteni - egy tér megújításában érdekelteket be lehet vonni - és ezzel az Önkormányzat nem marad egyedül a beruházásokban.
rendezvények időszakos és szabályozott kitelepülésének lehetősége
köztéri funkciók biztosítása
sportfunkciók/ kosárladba, foci, gördeszka, bmx, stb.
a piac kitelepülése a térre (piac III.)
kiszolgáló épület / öltöző, mosdó, büfé
turistabuszok behajtásának lehetősége
Immaculata és környezetének rendezése elektromos hálózat föld alatti elhelyezése
a téren a sport/ rendezvény/ piac funkciók terei fedésben vannak, időben eltérő módon használhatóak esővíz elvezetés
Összefoglaló a Zichy térről
BEVEZETÉS
A “Közösségi tervezés” munkarész tervezőinek feladata az, hogy a közösségi tervezés során összegyűjtött különféle vélemények, javaslatok, ötletek, észrevételeket hitelesen közreadja és szakmai szempontú összefoglalást,döntés előkészítő anyagot készítsen az Önkormányzat Képviselő-testülete részére. Az anyag készítése során felhasználásra kerültek: (a) az Önkormányzat által a tervezők számára rendelkezésre bocsájtott előzetes tervek és koncepciók, (b) a nyilvános üléseken elhangzottak, (c) a nyilvános-közösségi médiákon keresztül érkezett észrevételek, (d) Önkormányzati-szakmai egyeztetések és (e) a tervezők saját szakmai javaslatai.
05.LÉPÉS JÖVŐKÉP K ER ESÉS DÖNTÉS EL ŐK ÉSZÍTŐ ÖSSZEFOGLALÓ
A közösségi tervezés egy olyan eszköz amely az Önkormányzat számára elősegíti a jó döntés meghozatalát. Az egyes városfejlesztési döntések meghozatala az önkormányzat felelőssége az Nötv. rendelkezései szerint, de a közösségi tervezésen elhangzottakra reagálva, azt figyelembe véve történhet meg. Az Önkormányzat azért döntött ennek az eszköznek a használata mellett mert: (1) mélyebben és strukturáltan meg akarta ismerni a helyiek véleményét, (2) ezekből a véleményekből közös tudásbázist kívánt kialakítani, (3) annak érdekében, hogy a megvalósításhoz közös többlet erő teremtődjön meg.
A KÖZÖSSÉGI TERVEZÉS LEGFONTOSABB DÖNTÉSI HELYZETEI
A „Közösségi Tervezés Munkarész” készítői az alábbiakban összegzik a fentiek szerint beszerzett információk alapján a döntési helyzeteket az Önkormányzat Képviselő-testülete számára. A közösségi tervezési folyamat során a belvárost tekintve a legtöbb fontos, a városlakókat foglalkoztató kérdés előkerült: (1) a Piac köz, Akadémia utca Szent István tér csomópont, (2) a piac elhelyezkedése a belvárosban, (3) a Zichy Miklós tér, (4) a buszvégállomás helye, (5) a Zárdakert. Az Önkormányzat amikor a jövőbeni döntései során ezeknek a területeknek sorsával fog foglalkozni, törekszik a konszenzus megteremtésére, a jó döntés meghozatalára. Ezeknél a döntéseknél a képviselő testület a közösségi tervezés során megszerzett közös bölcsességet felhasználva, a műszaki-gazdasági-társadalmi-környezeti feltételekre is tekintettel tud majd dönteni. Ezeknek a feladatoknak a megoldása mind komoly beruházási forrásokat igényelnek, ezért tervezők javasolják, hazai és külföldi példák alapján, hogy ha lehet első lépésben szabályozási eszközök (szoftver) alkalmazására kerüljön sor, amelyek nem költségesek, és határozott rövid időre szólnak, például 1-2 évre. A teszt üzem mód keretei közötti változásokat így folyamatosan lehet követni, a visszajelzéseket kiértékelni és a költséges beruházásokat ezután indítani, immár stabilabb helyzetben. Azokban az esetekben érdemes a ezeket kivitelezéseket indítani ahol ezek a megoldások kiállják a próbát. A teszt időszakban a beruházás (hardver) előkészítésébe és a finanszírozásba is be lehet vonni a érdekelteket, így az Önkormányzat nem marad egyedül.
1. táblázat: Önkormányzati döntési helyzetek 1.
2. táblázat: Önkormányzati döntési helyzetek 2.
Zsámbék Városközpont Közösségi Tervezés egyik kiemelt helyszíne a Zichy Miklós tér. A Zichy Miklós teret a város a Magyar Államtól sport célra kapta vissza, ezért a sportfunkció kötelező elem a téren. A tér megújításához 2014 előtt elkészült kiviteli tervvel kapcsolatban felmerültek kérdései az Önkormányzatnak, amelyre még a kivitelezés előtt kívánt válaszokat találni. A 2014 előtti terv homogén, térkő burkolatú teret vízionál, a zsámbéki premontrei középkori templomrom mintázatainak újraértelmezésével. Az Önkormányzatban a tér jelenlegi használati módjainak sokszínűségét érezve, megindult a gondolkodás, arról hogyan lehet a teret ezeknek a használatoknak megfeleltetni. A közösségi tervezés feladatának tűzték ki azt, hogy a Zsámbékiakkal együttesen, közös bölcsességükre is támaszkodva, kerüljön megvizsgálásra a módosítás/pontosítás lehetősége. A munkára való felkészülés során tervezők egyetemistákat kértek meg arra, hogy ötleteket dolgozzanak ki, a tér berendezéséről, az esetleges multifunkcionális használatához szükséges épületekről. A beérkezett skiccek alapján gondoltuk végig az egy-két lehetséges használati módot, gondoljunk végig, felkészülve a zsámbéki tervezési alkalmakra. A hallgatói ötletelés kinduló programja burkolt többfunkciós pályát és egy könnyű félig fedett-nyitott tereket és akár mobil
Hallgatói vázlat a Zichy térről (BME UFLab / Édelmayer Zs.)
06.LÉPÉS ZICHY MIKLÓSTÉR MULTIFUNKCIÓS SZABADIDŐS ÉPÜLET
Zichy Miklós tér funkcionális elrendezési javaslat árnyékolókat tartalmazó összességében kb 80 m2-es kőnnyűszerkezetes épület tervezése volt. A tér jövője szempontjából először a funkciókat és a használati módokat kell majd a kommunikációs folyamat során elkülöníteni, és a megfogalmazásra kerülő ötletek alapján lehet majd a terv használhatóságáról dönteni. A közösségi tervezési alkalmakon a helyiek megfogalmazták az igényeiket, ötleteiket. A terület műemléki környezetét nagyon fontosnak tartották a lakók. A tér használati módjával kapcsolatban két fő irány alakult ki. Az egyik irány a műemléki környezet miatt a tér “történeti parkká” alakítása, csendes funkciókkal, vasárnapi sétára alkalmasan. “Zsámbéknak szüksége lenne egy olyan kulturális központra, ami nagyobb rendezvényeket is be tud fogadni. A Zichy tér oldalában szó volt hasonló beruházásról, de végül nem valósult meg. Az elbontott nyilvános illemhelyet pótolni kellene!” A másik irány a tér szabadidős/rekreációs funkcionális kialakítása. Ezek a javaslatok arra építettek, hogy több iskola is található a környéken: katolikus általános iskola és gimnázium a kastélyban, vagy a a Piacközben lévő általános iskola. A sok iskolás a szünetben vagy órák után a téren tudnának mozogni, sportolni vagy szabadidejükben tudnák használni a teret.
Zichy tér városközpont terve (2014, FejérEurópa Kft, Szűcs Gábor)
Zichy tér térhasználati diagram (BME UFLab, 2015, Alföldi Gy. DLA)
“Zsámbék életében egy ugrás volt a korcsolyapálya, a közösségi teret rendszeresen fel kellene tölteni programokkal, jó a játszótér, jó a fakutyával együttműködés, elkezdtünk szervezkedni: más beruházások is legyenek a helyen, görkorcsolya, gördeszka, bmx pálya, kosárlabda pálya, rendezvényeket erőltetném a látványberuházások helyett, művelődési ház büdzséjét megnövelni,kulturális igényeket kell fejleszteni!” A téli időszakban már kialakult gyakorlata van a sportolási lehetőségeknek a téren. Jégpályát állítottak fel, amelynek a helyiek körében nagyon pozitív volt a fogadtatása. Felmerült az is, hogy jó lenne a nyárra is átmenteni ide valamilyen hasonló funkciókat, nagyszerű találkozási helyzetek adódtak és a gyerekeken keresztül a szülők is tudtak itt barátkozni. A sport jó vonzó funkció lehet, felmerült a street biciklis, gördeszkás felületek, kosárlabda pálya kialakítása, kölcsönőzhető közterületi játékok biztosításának lehetősége. A téren jelenleg található játszótér sok kritikát kapott, annak az átszervezése is szükséges az itt lakók szerint. A helyiek véleményét összefoglalva elmondható, hogy jó lenne az egész teret úgy berendezni, hogy az új felületeket több féle módon lehessen majd használni. Az Önkormányzat mint beruházó szeretné megőrzni a meglévő tervek valamennyi hasznosítható részét, ha az módosítható az új térhasználati javaslatnak megfelelően. A tervezői javaslat, több sikeresen működő nemzetközi példa mutatja, egy többfunkciós tér kialakítása, amely első körben úgy van készül el, hogy óvatosan ki lehessen próbálni, melyik funkció az amelyik sikert arat. Meg lehessen figyelni a használatot, hogy a térhasználók ténylegesen hogyan lakják be a teret. A különböző funkciókat érdemes próba jelleggel betenni, kipróbálni, és az igények szerint lehet
a Zsámbékiakra rászabni úgy, hogy közben az emberekkel lehet folyamatosan kommunikálni. Megfontolható public art eszközök használata. A kertészeti terven lévő nagy kerek térrészt el lehet hagyni, a játszó tér sem az eredeti terveknek megfelelően került elhelyezésre. A tervezői javaslat Zichy Miklós teret térhasználati szepontból 3 zónára osztja. A Zichy-kastély melletti sáv lesz a városi aktivitásokra alkalmas zóna ide kell telepíteni a sportpályát, a játszóteret, és az eredeti terv sétáló kertjét. A tér piaci napokon most is nagyon zsúfolt, ezért a 2. zóna puffer területként alkalmas a parkolási csúcs igények befogadására és ez zóna tud befogadni megfelelő kialakítás esetén más időszakokban további sportolási aktivitásokat is. A 3. zóna a már elkészült parkoló. A tér fejlesztése során figyelni kell az Immaculata szobor helyzetbehozásáról.
Zichy tér, Multifunkciós épület program diagram (BME UFLab, 2015, Kukucska Gergely)
Az térhasználati diagrammon ábrázolt helyre a tervezők elkészítették a koncepcióterv javaslatot, az önkormányzat eredeti funkcionális javaslata alapján. A Kmetz Mihály utcával párhuzamosan került elhelyezésre az épület a földrézsűhöz illesztve annak téri helyezetét kihasználva. Az épület 2 fő részre tagolódik (1) fedett - zárt, (2) fedett-nyitott részre. A fedett-nyitott rész - terasz, multifunkcionális tér, -alkalmas arra, hogy tavasztól őszig találkozó hellyé váljon és kiszolgálja piac napokon a piacot, más napokon pedig a szabadidős-sport tevékenységeket, téliesítve pedig ki tudja szolgálni a jégpályát is. A fedett-zárt fűthető egységek (öltözők, vizes blokkok, raktárak) biztosítják az egyes fubnkciók kiszolgálását. Az épületek formálása és anyaghasználata során az egyszerű - például nyers fa - de mai kialakításra törekedtünk, kapcsolatot teremtve a történeti épületekkel.
Zichy tér, Multifunkciós épület vázlatok és oldalhomlokzat (BME UFLab, 2015, Kukucska Gergely)
Zichy tér, Multifunkciós épület vázlatok oldalhomlokzat és alaprajz (BME UFLab, 2015, Kukucska Gergely)