Új Művészet, 2014. október by Új Művészet

695 Ft

20 14

október

61. Hódmezővásárhelyi Őszi Tárlat A Magyar Festészet Napja Interjú Fehér Lászlóval és Szőke Gábor Miklóssal A bádogdobos Velencében Magyar művészek Itáliában Németh József, Tolvaly Ernő, Hans Hollein, Ioan Bunus, Bob Bonies, Szombathy Bálint

S O M OG Y I G YŐZ Ő K O S S U T H - D Í J A S F E S T Ő M Ű V É S Z, G R A F I K U S M Ű V É S Z A MAGYAR MŰVÉSZETI AKADÉMIA RENDES TAGJÁNAK

ÉLETMŰ KIÁLLÍTÁSA

VIGADÓ

2 0 1 4. O K T Ó B E R 4 – N O V E M B E R 2 3 . 1 0 5 1 B U D A P E S T, V I G A D Ó T É R 2.

W W W. V I G A D O. H U

tar talom

Festészet napja és „hónapja „hónapja””

Szent Lukács napja körül 13. Magyar Festészet Napja B A L Á Z S S Á N D O R ————4

Szőnyi utcai változatok 61. Hódmezővásárhelyi Őszi Tárlat P . S Z A B Ó E R N Ő ————6

A lét egyszerű pillanatai Németh József emlékkiállítása N A G Y I M R E ————10

A hétköznapok és az enyészet ragyogása Czene Márta művei T O L N A Y I M R E ————13

Fogalomfestmények Tolvaly Ernő életmű-kiállításáról L Ó S K A L A J O S ————16

Eufória az Atlas Sztukiban Beszélgetés Fehér László festőművésszel łódzi és szegedi kiállítása alkalmából 19 S Z A T H M Á R Y I S T V Á N P Á L ————

Messze, messze Kárpáti Tamás kiállítása W E H N E R T I B O R ————22 Grand Tour Tou r

Itália: túl az antikvitáson Magyar művészek Itáliában 1810–1860 R É V É S Z E M E S E ————24 Ha tárá tlépése tlépésekk

A bádogdobos Velencében Art or Sound a Ca’ Corner della Reginában 28 P . S Z A B Ó E R N Ő ————

Hans Hollein (1934–2014) Emlékkiállítás a MAK-ban – Budapestről nézve 32 S Z E G Ő G Y Ö R G Y ————

Koreografált formák Bob Bonies a Vass László Gyűjteményben M U L A D I B R I G I T T A ————36 A borító S Z A B Ó Á B E L Ferencváros (olaj, vászon, 100x140 cm) című festményének felhasználsával készült. A mű 2014. XII. 7-ig látható a 61. Hódmezővásárhelyi Őszi Tárlaton.

Törzsi montázs Ioan Bunus kiállítása C S É K A G Y Ö R G Y ————38

Megpecsételve egy csókkal Szombathy Bálint: Stemplik Ü V E G E S K R I S Z T I N A ————40

Ron Arad nyomdokaiban Interjú Szőke Gábor Miklóssal G I R Ó - S Z Á S Z K R I S Z T A ————42 Félárnyékbann Félárnyékba

Gyalog a Parnasszusra Simon Béla emlékkiállítása A K N A I T A M Á S ————46 Köny v

Mindvégig, tovább Szabó Júlia: Utak és tanulságok. Válogatott művészettörténeti tanulmányok és műkritikák P A T A K I G Á B O R ————48

Ozirisz extázisa Bordács Andrea: Szilágyi László F E N Y V E S I Á R O N ————49 Last Minute Minut e

„Ugyanannyira, mint amennyire nem” Kovács Attila kiállítása C S É K A G Y Ö R G Y ————52

Szénfestmények Kovács Péter Balázs kiállítása P . S Z A B Ó E R N Ő ————53

ajánló

Cangiante színhasználat Ilona Keserü Ilona új festményein

Pro/Contra

Emlék

Szirtes János kiállítása

Aknay János kiállítása

Szépművészeti Múzeum, 2014. szeptember 25–december 14.

Pécsi G aléria m21, 2014. szeptember 28–november 23.

C s o k o n a i M ű v e l ő d é s i K ö z p o n t Pa l o t a G a l é r i a , Rákospalota, 2014. október 10–31.

A Szépművészeti Múzeum gyűjteménye által

Szirtes János, a magyar kortárs művészet egyik

kínált különleges művészettörténeti kontextusban

legsokoldalúbb alkotója idén ünnepli 60. szüle-

művészettel kapcsolatban: „Aknay János ebben

lehetőség nyílik arra, hogy összevessük a hagyo-

tésnapját. E jeles évforduló kapcsán nagyszabású,

a kohóban edződött, fejlődött érett művésszé.

mányosan alkalmazott színváltást, az ún. cangiante

jubileumi kiállítás kerül megrendezésre a Zsolnay

Személye különös helyet foglal el a Vajda Lajos

hatást Ilona Keserü Ilona színjátszó kompozícióival.

Kulturális Negyed m21 Galériájában. A tárlat

Stúdió tagjai között: ő az egyetlen, aki modern-

Egy, a Régi Képtárból kiemelt itáliai reneszánsz

célja, hogy bemutassa Szirtes János szerteágazó

sége mellett leginkább kötődött és kötődik a

alkotás – Jacopo del Sellaio Eszter Ahasvérus előtt

munkásságát, kiemelve annak összefogó elvét,

klasszikus szentendrei művészethez. Elsősorban

I L O N A K E S E R Ü I L O N A : Cangiante hangok, 2011,

S Z I R T E S J Á N O S : Szubjektív önarckép (still az Üldözés c.

olaj, vászon, 100x140x4 cm

videoperformanszból), 2012, Mezőszemere

Ahogyan Deim Pál fogalmaz a kortárs szentendrei

A K N A Y J Á N O S : Emlék, 2014, akril, vászon, 130x180 cm

című festményének – szomszédságában kerülnek

a performansz szerepét. A látogatók betekintést

Barcsay Jenőhöz, Vajda Lajoshoz. Aknay művé-

bemutatásra Ilona Keserü Ilona festményei. A láto-

nyerhetnek a 80-as évek érzéki új festészetének,

szetében tartózkodik a szélsőséges megfogal-

gatók emellett egy különleges útvonal mentén

a 90-es évek egzisztenciális létkérdéseit boncoló

mazásoktól, művei nem megbotránkoztatóak,

fedezhetik fel a cangiante különféle megnyilvánu-

meditatívabb vonalának, a művész térrel és

harmóniát, egyensúlyt kereső alkat. Határozott

lásait a múzeum itáliai reneszánsz és manierista

testtel kapcsolatos kutatásainak összeolvadásába

lírai arculatot képvisel, mintha az árkádiai vonal

gyűjteményében.

egyetlen életművön belül, ötvözve mindezt a

felelevenítése is művészeti programjához tartozna.”

jelen kor multimediális közegével. A Pro/Contra

A művész már egy bő évtizede fontos témájául

Szirtes János eddigi egyik legnagyobb kiállítása,

választott Emlék címmel festi az úgynevezett

melynek címadója az utóbbi évek nagyszabású

városkép-képeket a rá jellemző, szigorúan

videoperformansz-sorozata.

megfogalmazott módon. A jelenlegi kiállításon a

A Szépművészeti Múzeum 1800 utáni Gyűjteményének kabinetkiállítása – amely egy izgalmas színelméleti sorozat nyitó eseménye – szabadon kapcsolódik a balatonfüredi Vaszary Villa 2014 nyarán szervezett Keserü Ilona /

A pécsi tárlat a Várfok Galériában és a Várfok

Cangiante – Az idő színtere című kiállításához.

Project Roomban 2014. október 22-én nyíló kiállí-

A tárlat az 1800 utáni Gyűjtemény kabinetkiál-

tásokkal válik teljessé.

vásznakon megjelenő formák, épületstruktúrák feszesek, szerkezetükben bonyolultak, ugyanakkor sajátos emócióval töltöttek.

lítás-sorozatának része.

20 14

október

életmű-kiállítása

Ar t Market Budapest 2014

Vi g a d ó, 2 0 1 4 . o k t ó b e r 4 – n o v e m b e r 2 3 .

Millenáris, 2014. október 9–12.

A festő dolga Birkás Ákos 2006–2014 MODEM, Debrecen, 2014. október 12– 2015. február 8.

Negyedik alkalommal jelentkezik 2014-ben az Art

A MODEM kiállításának címe egyfelől a hagyomá-

gondolkodás, paraszti gazdálkodás, a hit ereje

Market Budapest, amely ma már a kelet-európai

nyosan erősen misztifikált műtermi munkára, azaz

és a közösségépítő, fenntartó értékek újrafogal-

régió vezető művészeti vásáraként várja kiállítóit,

a mesterségbeli, „céhes” tradícióra utal, másfelől

mazása – mindez együtt látható a közel hetven

látogatóit, és vonzza Budapestre a művészetba-

a festészet művelőjének általános szerepfelfogá-

köz- és magángyűjteményből válogatott, több

rátok figyelmét. Az októberben nyíló seregszemle

sára kérdez rá. Mi iránt kell elköteleznie magát a

mint hatszáz alkotást bemutató, a Kossuth-díjas

2014-ben is új elemekkel bővül: az ART PHOTO

festőnek? Van-e dolga még egyáltalán, vagy csak

festőművész, grafikusművész, a Magyar Művészeti

BUDAPEST elnevezésű kiállítási szekció mint Kelet-

dolgai vannak? Birkás Ákos határozott fordula-

fotó: Tihanyi-Bakos Fotó Stúdió

Képzőművészet, hagyományőrzés, ökologikus

S O M O G Y I G Y Ő Z Ő : Nyárádselyei házak, 2006

ART MARKET BUDAPEST

B I R K Á S Á K O S : Fehér négyzet, 2009, olaj, vászon, 160x240 cm

Akadémia rendes tagja életmű-kiállításán. A tárlat,

és Közép-Európa egyetlen nemzetközi fotóvására,

tokkal teli gazdag művészi pályája – amely a korai

mindamellett, hogy felsorakoztatja az életmű

a fotóművészet egyik új európai fővárosaként

fotórealista festményektől a képzőművészeti fotó-

legjelentősebb munkáit, közte az elmúlt másfél-

igyekszik pozícionálni Budapestet; kiemelt prog-

használaton át, valamint az absztrakt festészettől a

ezer év nemzetmegtartó nagyjait bemutató soro-

ramja keretében pedig az Art Market Budapest

figuratív és narratív képekig ível – többféle választ

zatot, valamint grafikákat, hadiviseleteket ábrázoló

2014-ben Berlint látja vendégül. Az eddigi sikerek,

is ad ezekre a kérdésekre, hiszen ez az életmű

illusztrációkat, könyveket, igazi érdekességekkel

a látványosan növekvő nemzetközi érdeklődés

minden erőteljes váltás dacára mindenekelőtt

is várja a látogatókat. Első alkalommal látható

alapján a szervezők akár a 25 ezret is meghaladó

következetes médiumanalízis – a festészet kuta-

együtt a művész által festett, ma is használatos

látogatottságra, mintegy 20 ország közel 100

tásának, a művész és az alkotás (ön)elemzésének

nyolcvan hadizászló, valamint a VI. emeleti kiál-

kiállítójára számítanak az esemény négy napja

fontos példája.

lító térben egy valódi kápolna épül, belsejében

alatt: a vásár idejére Budapest ismét Közép- és

szakrális művekkel. A kiállítás fontos elemei a gyer-

Kelet-Európa művészeti központjává, Európa egyik

mekek számára szervezett múzeumpedagógiai

legvonzóbb kulturális turisztikai célpontjává válik

foglalkozások.

majd. Az Art Market Budapest idén első alkalommal az új arculattal és koncepcióval jelentkező CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál kiemelt partnere.

20 14

bontva mutatja be Birkás állandó dinamikában lévő legutóbbi alkotói periódusát; a művész sajtófotók alapján készült festményei és a legutóbbi sorozat keresztény ikonográfiát is megidéző művei az esztétikum és a politikum összjátékát járják körül. A mintegy kilencven festmény egy része

További részletek: www.artmarketbudapest.hu www.facebook.com/ArtMarketBudapest

A debreceni tárlat három tematikus szekcióra

október

először szerepel Magyarországon.

összeállította: Rudolf A nica

Berlin vendégváros, Az örök titok üzenete nemzetközi fotószekció, új kiállító országok… Somogyi Győző

Festészet napja és „hónapja”

Szent Lukács napja körül 13. Magyar Festészet Napja Különböző helyszínek országszer te, 2014. X. 13–26.

BALÁZS SÁNDOR

Minden év októberében Szent Lukács, az orvosok

Bráda Tibor festőművész gondolataiban felmerült lelemény,

védőszentjének és nem kevésbé a festők patrónu-

hogy a magyar festészetet, legalább egyetlen napra kitüntetett

sának nevenapja köré festészeti rendezvénysorozat

figyelem övezze, s legyen ez a nap ünnep és tisztelgés is egyben.

szerveződik. A Magyar Festészet Napját ünnepeljük.

A kezdetben egynaposnak induló rendezvény mára egyhetes

Ünnepnapon az ember megpihen, ha teheti.

– alkalmanként talán hosszabb is – program- és kiállítássorozattá, fővárosi és vidéki megmutatkozássá terebélyesedett. A meghosszabbodott ünnepnap jó alkalom arra, hogy ki-ki megmutassa, hol és merre tart, hogy mások is lássák – szakmabeliek, kollégák és a tárlatlátogatók –, mire jutott. Nem versengésről van szó, hanem nemes erőmérésről, az együvé tartozás újrafogalmazásáról, igazolásáról, tisztelgésről az elődök és a kortársak előtt, ugyanakkor az alkalomról, hogy találkozzon a képet alkotó művész és az alkalmi néző. A Magyar Festészet Napja immáron tizenharmadik évadába érkezett. 2014-es főrendezvényének egy impozáns, ám eddiglen igen szerényen kihasznált intézmény nyújt otthont: a Bálna. Itt három önálló, tematikailag is jól elhatárolható kiállításra kerül sor. A hagyományosan megrendezett Doyenek tárlat azon festőművészek csoportos kiállítási lehetősége, akik nem csupán életkoruk, de leginkább életművük jelentősége révén rangidős képviselői a magyar festészetnek. A doyenek környezetében azonban az éppen induló, vagy pályájukat néhány éve megkezdett alkotók munkái is megjelennek a Fiatal festők csoportja kiállítás keretében, netán azzal a rejtett szándékkal, hogy köztük a jövő kiválóságaival ismerkedjünk. A két korosztályos kiállítás mellett a legjelentősebb várakozás talán a Kortárs magyar festészet irányvonalai című tárlatot előzheti meg. Részint a címben jelzett irányvetés okán, tehát amiatt, hogy a szervezők jelen idő szerint mely irányzatokat tekintik a kortárs magyar festészet domináns vonulatainak, másrészt talán azért is, hogy az adott keretek között mely művészeket szólították meg, hogy alkotásaikkal fémjelezzék az adott irányzat hazai jelenvalóságát. Az egyes tematikai csoportok szerinti besorolás (lírai absztrakt; geometriai

SZENTGYÖRGYI JÓZSEF: Házi oltár III.

Kultúrkörünkben többnyire a hetedik napon érkezik el ennek ideje. Az ember ilyenkor visszatekint, meg előre. Mert ez a szemlélődés, a rátekintés ideje. Mérlegeli a

absztrakt, azaz a konkrét festészet Magyarországon; új figurális festészet) kissé talán szűkös-rövid bejárása a kortárs magyar festészetnek, noha az alapjelleget, a fő erővonalakat pontosan jelzi.

bevégzett feladat minőségét, értelmét és jelentőségét,

A kiemelt rendezvények körében technikai, tematikai sokszínűségre

nagyságát, s ennek függvényében, innen szövi tovább

törekedtek a kurátorok. Festői világok címmel egy új kulturális intéz-

terveit, tennivalóit. Megpihen, megnyugszik, vagy

ményben, a Csontváry Művészeti Udvarház – B’32 Galériában nyílik

kissé elégedetlenkedik is emberi módon, merthogy

meg az a kamarakiállítás, amelyen a kortárs magyar festészet idősebb

mindennek nem járhatott a végére.

és középnemzedék-beli alkotói mutatják be alkotásaikat – Csontváry Kosztka Tivadar tiszteletére, kiemelkedő életművére emlékezve.

20 14

október

Tisztelet a gótikának címmel üvegkiállításnak ad helyet a Róth Miksa Emlékház, amelyen a hazai üveg- és mozaikművészet, üvegfestészet kiválóságai szerepelnek. Egyéni kiállítás helyszíne lesz az Újbuda Galéria, ahol a kiemelt rendezvények körében Takáts Márton grafikus- és festőművész munkáinak bemutatójára kerül sor. Olykor jelentős kihívást jelent, ha az alkotónak a megszoKESERÜ ILONA

Cangiante hangok című műve előtt a Festészet napi díjátadáskor, 2013, Reök-palota

kott képmérethez képest kötött, 20x20-as méretben kell alkotását létrehoznia. Száz művészt állított e feladat elé a Miniképek kiállítás kurátora, Zöld Anikó festőművész. Az eredményt a Dual Art galéria tárja a közönség elé.

Dr. Supka Magdolna műtörténész születésének 100. évfordulója alkalmából megrendezésre kerülő emlékkiállítás, ahol az általa nagyra becsült

Harmadik alkalommal, hagyományteremtő szándékkal

alkotók munkái jelennek meg.

kerül sor a Női vonal címet viselő tárlatra a XI. kerületi Próféta Galériában. E sajátos aspektusú – hiszen harmincöt, a legkülönbözőbb életkort képviselő női alkotó meghívásával rendezett – tárlat egy továbbra

A rendezvénysorozat kiállítási eseményei elsősorban a főváros kiállítóhelyeire koncentrálódnak, noha bizonyosan a vidéki városok és települések közül is sokan emlékeznek meg kiállításokkal a festészet ünnepnapjáról.

sem lezárt, eldöntendő kérdésre adhat alkalmi választ.

A Magyar Festészet Napja kitüntetetten a festészet műfajában alkotók

A tárlaton megjelenő alkotók nem szerinti szelektálása,

ünnepe, de egyidejűleg a nézőké, befogadóké is. Hiszen a műalkotások nem

a sajátos jelleg előrevetítése már a tárlatcímben arra a

önmagukban állnak, mögöttük áll egy kultúra, egy társadalom, a tárlatláto-

következtetésre látszik utalni, hogy létezik női művészet.

gató közönség, aki a vászonra, a festékre mint műalkotásra tekint. Még akkor

Vagy mégsem? Kérdés, hogy e mellett, vagy éppen

is, ha a festő nem gondol el magának ideális, megértő szemlélőt, még akkor

ennek ellenében fog argumentálni a kiállítás megnyitó-

is, ha tudható, hogy az alkotó elsősorban vagy többnyire, esetleg egészen:

személye, Sipos Endre festőművész, művészeti író.

képet önmagának alkot. Mindamellett megmutatja mint sajátját, mint

A kapcsolódó rendezvények közül kiemelkedik az ART IX-XI Galéria kiállítása, amelyen a 61. Vásárhelyi Őszi Tárlat díjazottjainak munkáit tekinthetjük meg, valamint a Józsefvárosi Galéria A mesterek mentora című,

teremtő a teremtettet. A Magyar Festészet Napján, 2014-ben ismét: képek vesznek körül bennünket mindenütt. Több ezer változata, arca a világnak. A rendezvénysorozat programjairól, kiállítási alkalmairól, helyszíneiről és azok időpontjáról az érdeklődők bővebben tájékozódhatnak a www.festeszetnapja.hu honlapon.

VERESS SÁNDOR LÁSZLÓ: Hentes Báránnyal, 2013, 124x104 cm

20 14

október

Szőnyi utcai változatok 6 1 . H ó d m e z ő v á s á r h e l y i Ő s z i Tá r l a t A l f ö l d i G a l é r i a , H ó d m e z ő v á s á r h e l y, 2 0 1 4 . X . 5 – X I I . 7 .

P. S Z A B Ó E R N Ő

Két festmény reprodukcióját állítja párba a 61. Vásárhelyi

játék – humorban nem ismerek tréfát, mondta már Karinthy Frigyes

Őszi Tárlat katalógusának tervezője, Szántó Míra Judit

is –, hiszen az őszi tárlat két legrangosabb elismeréséről van szó,

azokon az oldalakon, amelyeken Bárdosi József művé-

amelyek kapcsán ráadásul a tanulmány szerzője is hosszabb össze-

szettörténész bevezető tanulmánya olvasható. Az egyik

hasonlításra vállalkozik a két mű, a két művész között.

a kiállítás fődíjasa, egyben a Tornyai-plakett kitüntetettje, a mai magyar középgeneráció egyre inkább meghatározó jelentőségű mestere, Szabó Ábel festőművész Ferencváros című kompozíciója, a másik az idősebb generációhoz tartozó Balogh Gyula Hódmezővásárhely OLA JOS GYÖRGY: Kéregrajzok VII., 2014, tus, papír, 69x48 cm

Megyei Jogú Város Endre Béla mesterdíját kiérdemelt Legraffitizve című műve. Nyilván nem véletlen a tervezői

Valahogy úgy fogalmaz, hogy Szabó a kor embere. Festészete, amelyet szokás hiperrealizmusnak, poszthiperrealizmusnak nevezni, valójában sem nem ez, sem nem az, hanem a valóság felmutatása, mégpedig minden különösebb moralizálás és az elavultnak és/vagy korszerűnek nevezett ideológiához való igazodás nélkül. Van bátorsága felmutatni a valóságot. Balogh Gyula pedig a festészeti hagyomány állandóságának az embere, aki immár negyven éve szintén ideológiamentesen gyakorolja a leíró realizmus művészetét. Ha az előbbi a folyamatot, a változást rögzíti, az utóbbi a változatlanságot. Az előbbi művei az itt és most metszetében születő valóság időkapszulái, az utóbbié a változatlan értékek üzenetét hordozza. Bármelyik útról is van szó, vállalásához nem kis bátorságra volt szükség – sugallja a tanulmány a következtetést, amivel bízvást egyet érthetünk. Hiszen ha az elmúlt évtizedek magyar festészetének a történetét abban a kettős erőrendszerben próbáljuk követni, amelynek egyik pólusát a hivatalos művészetpolitika által meghatározott realizmusfogalmak, másfelől a kortárs művészet egyetemes áramlatainak a különböző realizmusokkal való időnkénti érintkezése határozott meg, akkor valóban olykor szinte csodának tűnik az egyéni utak következetes végigjárása, az ilyen úton indulók célba érése az érdekek és trendek Szküllái és Kharübdiszei között. Mi is az a realizmus? – tehetnénk fel a kérdést a tanulmányíróval, ha azonban valóban megpróbálnánk válaszolni a kérdésre, Hódmezővásárhely helyett hamarosan alighanem Szentendrén találnánk magunkat, a MűvészetMalomban rendezett Labirintus című kiállításon, amelyen több mint hatszáz művész próbál válaszolni alkotásaival. Alighanem érdemesebb azonban Hódmezővásárhelyen maradni, az Alföldi Galéria földszinti teremsorában, ahol a 155 alkotótól kiállított 213 mű (122 festmény, 31 grafika, 56 plasztika és 4 egyéb műfajba sorolható munka) érzékelteti, milyen összetett az a válasz, amelyet a kérdésre adhatunk. Természetesen nem egyszerűen arról van szó, hogy olyan kategóriák köré csoportosítjuk a műveket, mint a szintén igen tág realizmusfogalmat megtestesítő alföldi festészet, amelynek idős hódmezővásárhelyi mesterei (Erdős Péter, Fülöp Júlia, Hézső Ferenc) éppen úgy részt vesznek a tárlaton, mint a gyulai műhely mikrorealizmusával jellemezhető festők (Szakáll Ágnes, Balogh Gyula, Vancsura Rita), a Sensaria Egyesület tagjaiként dolgozó vagy az élesdi művésztelephez kötődő, sajátos, kemény, nem ritkán erősen

20 14

október

kritikai hangot megütő, de gyakran filozofikus mélységekbe hatoló, szimbólumokban, metaforákban fogalmazó alkotók, mint László Dániel, Kondor Attila, Kovács Lehel, Incze Mózes és mások, a fotórealizmushoz kötődők, a rendszerváltozást annak idején alapvető kritikai alapállásukkal konkrétan is elősegítők (Fehér László), hanem inkább arról, hogy miközben generációról generációra változott a valóság művészi megélésének a módja, eszközrendszere, az egyes alkotók egyéni alkatából, ambícióiból következően is tovább artikulálódott a művészi nyelv, s egyszerre hordozza különböző realizmusok – és a realizmus szóval

de a világ nagyobb részén élők számára is alighanem mindig csak

nem is illethető művészi törekvések, irányzatok – eszköz-

a médiából ismert alakok maradnak: az előbbi afféle női, az utóbbi

tárát, kifejezési módját, lehetőségeit.

férfi pankrátor (bár utóbbinál gondolhatnánk Bach Goldberg-vari-

Egyébként is: ki vállalkozna arra, hogy az őszi tárlat

SZAKSZON IMRE: Hátsó udvar, 2014, olaj, vászon, 50x70 cm

ációinak névadójára is), nem mellesleg szexszimbólum. Elég a You

meghatározó jelentőségű, a bemutatóról szinte sohasem, vagy nagyon ritkán hiányzó mesterei – a többi között Váli Dezső, Kovács Péter, Véssey Gábor, Kárpáti Tamás, Lóránt János, Tenk László, Nagy Gábor vagy a régió egyik mesterének is nevezhető Kéri László – művészetét ilyen vagy olyan realitásfogalom Prokrusztészágyába kényszerítse, különösen azon a helyen, tárlaton, amelyen évről évre megfigyelhető volt művészetük gazdagodása, a korábbinál fokozatosan sokrétűbbé, mélyebbé, egyénibbé válása. De miközben folyamatosan változtak maguk a résztvevők, s ezzel változott maga a tárlat is, alapvetően megváltozott a bennünket körülvevő világ is. Olyannyira, hogy immár az az ellentétpár is lassan kezdi jelentését veszteni, amelyet a katalógus tanulmánya szerint az egyik oldalon a megfigyelés, időkép, elsődleges mimézis, a másikon a technikai kép megfigyelése, másod-, harmadlagos mimézis jellemez. S ha a megfigyelt tárgy, a közvetítő eszköz között különbséget is tehetünk, tehetünk-e vajon a végeredményt, a világunkról való művészi mondandó, a közlés érdekességét, a mű esztétikai értékét illetően? Jagicza Patrícia Lindafestménye, a Luchador gardróbja és Kotormán Norbert Ébredezzen Goldberg úr! című plasztikája lehet talán a legnyomósabb érv ebben az ügyben

SZENTESZABÓ ÁKOS:

– már tudomásul vesszük, hogy mindkét esetben olyan

Én is szeretlek, 2014, olaj, vászon, 70x50 cm

figurákkal szembesülünk, akik a Kárpát-medencében,

20 14

október

Szabó Klára Petra ugyancsak a tér és a mozgás Analízisére vállalkozik, ahogyan vegyes technikával készült műveinek a címe mondja, valószínűtlenül kék, kollázstechnikával megidézett felhői között figurái mintha időkapukon lépnének át különböző rétegekbe, miközben maga a kompozíció egésze egy különös időtlenség, a dolgok változatlanságának az illúziójával ajándékozza meg nézőjét. Mindkét – Hódmezővásárhelyhez szorosan kötődő – alkotó a legfiatalabb, egyben évek óta a legizgalmasabb munkákkal jelentkező résztvevői közé tartozik, amit díjak is kifejeznek ebben az évben (is): Szvet Tamás a Kurucz D. István emlékdíjat érdemelte ki, Szabó Klára Petra pedig megkapta a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város és a Magyar Művészeti Akadémia által fiatal művészek számára alapított Rudnay Gyula Művészeti Ösztöndíjat. A Galyasi Miklós nívódíjas Szente-Szabó Ákos, az MMA díjával kitüntetett, nagyon színes, nagyon erős festői gesztusokból építkező Vető Orsolya Lilla éppen úgy a fiatalok közé tartozik, mint a portrészobrászat hagyományait folytató, a legkeményebb anyagok egyikével, bazalttal dolgozó, az Emberi Erőforrások Minisztériuma elismerését megkapó Ámmer Gergely, s természetesen a fiatal festők nívódíjával kitüntetett Szakszon Imre. Közéjük sorolható az épületeket ábrázoló, S Z V E T TA M Á S : Rétegek, Szőnyi utca, 2014, fa, üveg, videó, 30x30x100 cm

Tube-ra vagy a Google-ra rákattintani, hogy megérezzük

festői hatású, de jól összefogott kompozíciókkal jelentkező Sütő Róbert,

annak a show-biznisznek az erejét, amely sokakra már-

a Vadlesőrszem című installáció alkotója, Bondor Csilla, az egymással játszó

már erőteljesebben hat, mint a vallásos hit, a legfonto-

két macskával álmodó szobrász, Ujj Zsuzsa és az a festő, Merényi Dávid is,

sabb morális, közösségi értékek, természetes hát, hogy

akinek valószerűtlenül színes, egyben azonban komor világa egyszerre

a jelenség mellett, amelyet képviselnek, nem mehet

utal Böcklin szimbolizmusára, a Halottak szigete című korszakos jelentő-

el az a festőgeneráció sem, amely a világról való isme-

ségű vásznára és az éppen tizenhárom évvel ezelőtt bekövetkezett New

retei egyre nagyobb részét a neten, a Facebookon,

York-i katasztrófára, a terrortámadással megsemmisített ikertornyokra,

kontinenseket összekötő közösségi portálokon

s ezen keresztül a nyugati civilizáció sebezhetőségére, válságára.

keresztül szerzi. A díjazottak közül két másik alkotó is foglalkozik ezzel a kérdéssel, Így rétegződnek egymásra a különböző

s aligha csak az első világháború kitörésének a századik évfordulója

realizmusfogalmakkal legfeljebb lazán

kapcsán: Incze Mózes Láthatár című diptichonján egyszerre jelenik

körvonalazható művészi mondandók, képi struktúrák, időben, térben, tulajdonságokban egymástól karakteresen különböző, de valamiképpen mégis csak összetartozó világok. Rétegek – mondja a címe Szvet Tamás alkotásának, amely itt, az Alföldi Galériában, 2014-ben különösen sokat mondhat nézőjének a jelen, múlt, jövő körforgásáról, az idő végtelen folyamáról és benne a dolgok változásáról, születéséről, létezéséről és pusztulásáról. A mű a Szőnyi utca alcímet viseli, s állítólag azt az utcát ábrázolja, amelyben a galéria épülete áll, vele szemben pedig egy olyan épületsor, amelynek ma már csak egy része létezik. Szvet nemcsak egy látszatra egyszerű, ám nagyon is bonyolult tükörrendszert alkalmaz, hogy a látványt megjelenítse, de az állóképhez mozgót is társít, s embereket varázsol az üres térbe, élettel tölti meg a kulisszákat, a száz évvel ezelőtti B O R B É LY G Á B O R : Architectura VIII., 2014, fenyőfa, 42x52x42 cm

jelen idő illúziójával ajándékozva meg a mű szemlélőjét.

20 14

október

természeti motívumot feldolgozó, a fotóhasználat lehetőségét, a szimmetria és aszimmetria viszonyát elemző nagyméretű festménye, Hús Zoltán németalföldi mestereket és barkácsolt keretet szembesítő fejkompozíciói, Olajos György minuciózus, a sejtrendszerek organikus módján épített rajzai, Popovics Lőrinc kemény követ és üveget, súlyt és súlytalanságot ellenpontozó plasztikái. Sok és sokféle érték került egymás mellé az idei őszi tárlaton, s hogy ezek kellő módon érvényesülnek, azt egyrészt az segíti elő, hogy a rekord számú (812) beadott mű ellenére a tavalyinál jóval kevesebb, 194 alkotó 262 munkája helyett 155 művész 213 alkotása került közönség elé, így nincs zsúfoltság, mindennek több hely jut. S hogy valóban „jobban is látszik” minden, abban nagy szerepe van természetesen a rendezésnek, Nagy Imre művészettörténész kurátori munkájának. Miközben karakteres műegyütteseket hozott létre, szívesen játszott az ellenpontokkal is, így történt, hogy a sort indító realizmus-változatok (Szabó Ádám, Nagy Gábor, Czene Márta, illetve Fehér László, Kovács Lehel, Incze Mózes, Székely Beáta) termeit a mikrorealista művek együttese követi, van terem, amelyet a zöldesszürke árnyalatok termének meg a kiszolgáltatott ember és a pusztítás eszköze,

nevezhetnénk (Papageorgiu Andrea, Megyeri Horváth Gábor, Kondor

Gaál József Transhuman fétisek című, fából, bőrből,

Attila) s olyan is, amelyet az igen erős színkontrasztok és a finom

fémből készült fejei egyszerre utalnak az afrikai törzsi

árnyalatok ellentéte jellemez (Vető Orsolya, Kéri Imre, Merényi Dávid,

szobrászat időtlen jelképeire és az első világhábo-

Kárpáti Tamás). A további izgalmas festmények (Nádas Alexandra,

rúban megsebesült, szinte a felismerhetetlenségig

Pető Anikó, Szemadám György) mellett erős szobrászati (Boldi, Nagy

deformálódott, protézisekkel kiegészített katonaar-

Sándor, Sejben Lajos, Nagámi), grafikákat (Kéri Imre, Kádár Katalin)

cokra, amelyeket Gaálhoz hasonló erővel talán csak

és iparművészeti alkotásokat (Hager Ritta, Szemereki Teréz) is érintő,

az 1970-es születésű, algériai származású Kader Attia

képzeletbeli kiállítási sétát záró terem pedig mitikus világaival,

volt képes megidézni. Egészen másféle értékek is

jelrendszereivel egyszerűen igazi poénnak nevezhető Földi Péter,

szerepelnek azonban az őszi tárlat idén díjazott művei

Baji Nagy Zoltán, Lóránt János, Darázs József és mások kompozíci-

között: Pataki Tibor táj-, út- és felhőélményeket megje-

óival. Persze mire a látogató eljut idáig, megbizonyosodik arról,

lenítő finom festményei, Adorján Attila ugyancsak

hogy sokkal többről van szó, mint egyszerű poénról.

POPOVICS LŐRINC: Ünnep, 2014, gránit, üveg, 36x27x13 cm

SZABÓ KLÁRA PETRA: Analízis sorozat I. (Alámerülés), akvarell, papír, 75x52,5 cm

20 14

október

A lét egyszerű pillanatai Németh József emlékkiállítása To r n y a i J á n o s M ú z e u m , H ó d m e z ő v á s á r h e l y, 2 0 1 4 . I X . 7 – X I . 9 .

NAGY IMRE

Sümegi György az Új Művészet augusztusi számában a

A nyolcvanegy művet felvonultató kiállítási anyag zömét a

Modem Alföld – nem pusztán táj című kiállítása kapcsán

Csongrád megyei közgyűjtemények adják, hiszen a múzeum, a

fogalmazta meg, hogy több soron is indokolt lenne az

városi önkormányzat, a megyei közgyűlés és a megyei levéltár

„alföldi festészet” fogalmának ideológiáktól mentes újra-

gyűjteményeinek darabjai szolgáltatják a kiállítás gerincét, melyet

fogalmazása, illetve a kellő időtávlatból szükségszerűen

fontos művekkel egészített ki néhány magángyűjtemény, illetve

következő újraértékelés elvégzése.

a Magyar Nemzeti Galéria és a Törökugrató utcai Általános Iskola. A múzeum emeleti szintjének időszaki kiállítótermeiben – összesen hat, különböző alapterületű teremben – laza időrendben tekinthetők meg a művek. A kiállított festmények Németh József minden jelentősebb korszakába bepillantást engednek, de legnagyobb műszámmal természetesen az 1970-es és 1980-as évek alkotásai vannak jelen a kiállításban. Németh József 1928-ban látta meg a napvilágot a Somogy megyei Kaposszerdahelyen, de anyakönyveztetésére a szomszédos Szennán került sor. Nyolcgyermekes család tagjaként hamar belekóstolt a fizikai munkába. Tehetséges gyermekként elvégezte a szobafestő szakiskolát, majd 1949-ben Kaposváron kezdett szobafestőként dolgozni, s közben járt a kaposvári képzőművészeti szabadiskolába. Itt fedezte fel őt Bortnyik Sándor és Hincz Gyula egy tehetségeket kereső országjáró körútja során. A Képzőművészeti Főiskolára kerülvén előbb Pap Gyula, Bán Béla, majd Szőnyi István tanítványaként tanulta meg a szakma alapjait, s végzett 1957-ben freskó szakon. Az akkor érvényes rendszer szerint a főiskola elvégzése után automatikusan megkapta a Művészeti Alap-tagságot, illetve féléves ingyenes művésztelepi beutalást igényelhetett a Művészeti Alap (a MAOE elődje) által működtetett bármelyik magyarországi művésztelepre. Németh József

NÉMETH JÓZSEF: Rakodók, 1982, olajtempera, rétegelt lemez, 146x146 cm Tornyai János Múzeum gyűjteményéből

Hódmezővásárhelyen 2013 őszén, Szalay Ferenc élet-

akkor Hódmezővásárhelyre kérte beutalását, s ettől az évtől kezdve

művének bemutatásával elindult egy kiállítási folyamat,

haláláig ebben a városban élt és alkotott.

melynek egyik állomása a gyűjteményes Koszta Józsefkiállítás volt idén tavasszal, melyet a Kurucz D. 100 című tárlat követett a nyáron, 2014 szeptemberében pedig a húsz éve elhunyt Németh József emlékkiállítása nyílt meg a Tornyai János Múzeumban.

Első önálló kiállítására a Tornyai János Múzeumban 1960-ban került sor. 1961-ben, harminchárom évesen neki ítélték a Vásárhelyi Őszi Tárlat fődíját, a Tornyai-plakettet. Alkotói munkássága során háromszor (1967, 1970, 1976) tüntették ki Munkácsy-díjjal és megkapta a Kiváló Művész kitüntetést (1985) is.

20 14

október

Németh József legelső murális munkája a hódmezővásárhelyi Bessenyei Ferenc (volt Petőfi Művelődési Ház) Művelődési Központ előcsarnokába 1962-ben készített, 24 négyzetméteres freskója. Jelentős művészettörténeti eredmény, hogy a művelődési ház 2010–12 közötti felújításakor megőrizték a falképet. A freskó egyértelműen a Szőnyi-hatástól megszabadult művész első jelentős próbálkozása. A zöldes-mélykék háttérben már-már ritualizált testtartásban éneklő, erőteljes, sommázott formálással megörökített nőalakok töltik be a felületet. Karmozdulataik szinte képzőművészeti formává transzformálják a furulyázó figurák által megidézett, valamint a saját énekük szolgáltatta „festett” zenét. Németh József művészetének éppen az a sajátossága, hogy az illuzionisztikus és ikonikus ábrázolás határmezsgyéjén képes egyensúlyozni. Már a korai időszak képein is a hétköznapi jelenet kimerevítésével, a jellemző nézetek alkalmazásával és a természetelvűségen felülemelkedő dekorativitással vetíti előre későbbi „ikonos” korszakának jellegzetességeit. 1965-66-tól lehet eredeztetni az erőteljesebb „freskó felé tájékozódást” a kiállítás olyan műveire hivatkozva, mint a határozott dekorativitásra törekvő, 1965-ös Vásárhelyi Madonna vagy az 1966-os

NÉMETH JÓZSEF:

Pásztor. Mindkettő erősen kontúrozott, de gazdag textúrájú

Pásztor, 1966, olajtempera, vászon, 160x90 cm Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdona

felületekből építkezik, s a Pásztor botot tartó kézfejének ábrázolási módja a legelvontabb absztrakció egy ennyire bonyolult téri forma A kiállítás legkorábbi művei a Babcséplő (1956), a Kévehordók (1957) és az Akt kék drapériával (1958) egyértelműen árulkodnak Szőnyi István festői hatásáról. A két előbbi festmény esetében a szabad térben ábrázolt emberi figurák napfénytől átitatott alakjai a légperspek-

esetében, mint az emberi kéz. Az ikonok hatásával Németh József első, 1962-es szovjetunióbeli útja óta számolnunk kell, míg az indiai művészet egyes megoldási módjainak megjelenése az 1968-as indiai útja után mutatható ki erőteljesebben művészetében. Mindkét művészet hatása azonban jóval

tíva és az oldott festői megoldások sajátos ötvözetét mutatják. Az Akt kék drapériával esetében pedig a belső térben fekvő ruhátlan nőalak ábrázolásánál a finom, kék alaptónusú reflexek gazdag alkalmazása idézi a főiskolai mester képalkotó módszereit. Kulcsfontosságú a Németh József-i életmű stiláris formálódásának rekonstruálásában az 1959-es Vándor kubikusok című nagyméretű olajkép. Ezen már elvetette a Szőnyitől tanult ábrázolási sémákat, és figuráit tömbszerű alakformálással, modellálás nélküli (vagy kevéssé modellált) színfelületekkel örökítette meg, s az emberi arcok ábrázolásánál pedig egy markáns, magyaros arctípus megjelenését konstatálhatjuk. Ennek a képkoncipiáló elvnek egy letisztultabb – és az életműben szinte társtalan – darabja az 1960-as Tangazdaságban című olajtempera-vászon kompozíció. Ecsetkezelése idézi Szőnyi könnyed és oldott festésmódját, de a figurák létbemerevedettsége és az alsó képkerettel párhuzamos kompozíciós elemek az ókori magaskultúrák ábrázolási megoldásaival rokonítják ezt a művet. Ennek az ábrázolt figurákat légiessé tevő türkizes kéknek az életmű későbbi szakaszában nem lesz ennyire domináns szerepe. Művein a 60-as évek derekától majd a földszínek válnak uralkodókká.

20 14

október

NÉMETH JÓZSEF: Tangazdaságban, 1960, olajtempera, vászon, 110x120 cm Tornyai János Múzeum gyűjteményéből

összetettebb, hogysem a bizánci művészet bűvkörében

időleges visszatérést jelent az erőteljes kontúrokkal és homogén

készült késő középkori ikonokból vagy az indiai falképi

felületkezeléssel megoldott kompozíciós megoldásokhoz. Abból

ábrázolásokból egyenes szálon levezethetnénk. Németh

a szempontból is különleges ez a műve, hogy konkrét történeti

József ezekről a hatásokról így nyilatkozott: „A közvetlen

eseményre reflektál.

átvétel helyett inkább annak titkát kutattam, hogyan hitelesíthette a művészet a misztikát, miképpen teremthette meg élet és kultúra egységét, teljességét.”

A 80-as években készült munkákon erősödnek a részletező, narratív elemek, a színskála tovább gazdagodik, de a feszes kompozíció továbbra is biztosít annyi feszültséget, hogy megóvja a művet az

1970-től újabb változás következik be Németh József

idillikus életképpé válástól. Az 1981-es Szénagyűjtők vagy az 1983-

munkásságában. Olyan művek jelzik ezt, mint a Férfi

as Pieta ennek eklatáns példái. A cselekmény nélküli történés alakjai

balalajkával (1971) vagy a Tékozló fiú (1971), melyek a

mintha belefagytak volna az időbe, létük percei órákká hatalma-

„magyar ikon megteremtésének” korszakát képviselik.

sodnak jelzésszerű környezetükben. Merőben más kompozíciós elv

A további útkereső törekvések mellett a 70-es évek

uralja az 1985-ös Leány fekete báránnyalt és az 1984-es (ismeretlen

második feléből datálódnak olyan „ikonos” képek, mint

helyen lappangó) Tiszta forrást. Ezekre egyfajta „tölcsérszerűnek”,

a Kaszás ember (1976) vagy az ikonos korszakon már

vagy „legyezőszerűnek” nevezhető komponálás jellemző. A képtér

túlmutató Kamasz, de ekkor születik Didergők (1976)

felső részét uraló fatörzsek irányítják figyelmünket arra az eszmei

címen egy különös kompozíciójú kép is. A három alak

középpontra, minden dolgok eredőjére, amelyből ember, növény

vertikális tömbjét diagonális hálóba fonja tűz fölé

és állat szinte beleáramlik a lét e lehatárolt terébe, kozmikus egye-

nyújtott karjaik egymást átmetsző irányvonala, amelyen

temességre utaló érvénnyel hangsúlyozva a hármas, a négyes, a

ugyanakkor sikerrel kombinálja az ezüst és arany felü-

hetes és a kilences számok jelentőségét. Életének utolsó éveiben egyre fogyó erővel küzdött betegségével. Ez elkerülhetetlenül nyomot hagyott művészetében is. Olyan témák jelentek meg vásznain, melyek korábban egyáltalán nem foglalkoztatták: beteglátogatás, temető, a társadalmi lét peremére sodródott figurák. A témaváltozás mellett festészetének stílusában is bekövetkezett bizonyos átalakulás. Festésmódja kissé szálkásabb, alakjai szögletesebbek lettek, színei veszítettek pasztózusságukból. Korábbi munkáin is hagyta érvényesülni a rétegelt lemez faerezetét, ezen korszakában készült munkáin azonban e rajzos felületek már-már kompozíciós tényezővé emelkedtek. Csökkent a képek mérete, de vissza-visszatérő motívumai – a mártélyi táj ihlette fűzesei, a nyíresek, boglyák, legelő állatok

N É M E T H J Ó Z S E F : Kévehordók 1957, olaj, vászon, 60x80 cm, Tornyai János Múzeum gyűjteményéből

– utolsó képein is megjelentek.

leteket az emberi alakok sötét tónusaival. A „témák részletezőbb kidolgozását” jelentő korszak egyik legko-

Németh József életműve, illetve annak részletes vizsgá-

rábbi példája ez. Többalakos kompozíciók jellemzik ezt

lata is azt mutatja, hogy az „alföldi művészet” és azon

a periódust, lírai részletgazdagsággal, hideg és meleg

belül a vásárhelyi festészet kategóriája nem kezelhető

színek egymás melletti kontrasztjával és egy bizonyos

sematikusan, egyetlen toposz vagy toposzok variációja-

„szálkás” festésmóddal párosulva. Az 1978-as Merengő és

ként, hiszen sajátos belső törvényszerűségek és egyéni

a Tarka tehenek már teljesen ennek a formákat monoli-

stílustörekvések alakították minden egyes képviselő-

tikus tömbjükből kioldó festőeljárásnak a szellemében

jének munkásságát.

fogantak, bár az 1977-es Harangok bevonulása 1917

20 14

október

A hétköznapok és az enyészet ragyogása Czene Már ta művei To r n y a i J á n o s M ú z e u m , H ó d m e z ő v á s á r h e l y, 2 0 1 4 . X . 5 – X I . 1 6 . Inda Galéria, 2014. X. 29–XII. 5. S z e n t I s t v á n K i r á l y M ú z e u m , S z é k e s f e h é r v á r, 2 0 1 5 . I .

TOLNAY IMRE Kontrasztos vagy finoman derengő fényekben-

folytatott tanulmányokat. Hamarosan Budapesten,

árnyakban testet öltő, feszültséget, drámát hordozó,

Hódmezővásárhelyen és Székesfehérváron is új önálló tárla-

merengésre késztető vagy távolságtartóan tényszerű,

tokkal lép színre.

narratívát vagy csendet és űrt közvetítő képek. Caravaggiós virtuozitás, velazquezi terek, vermeeri harmónia, Piero della Francesca és Cosimo Tura tiszta rajzossága. Szenvedélyes lényegkeresés, valóságkutatás egy lenyűgöző naturalizmus szenvtelennek tűnő álarca mögül. Hűvös tudósítások, a szó minden értelmében éles, filmszerűen látó szem és láttató ecset. Vannak életművek, amelyek nagyjából egy évtizedes múltjukkal is kitűnnek kortárs képzőművészetünk újfiguratív kertjének terebélyesedő fái közül, ilyen a fentebb leírni próbált Czene Mártáé is. Az alma és fája viszonylatnál maradva: az apai ágon

Németalföldi tekintet, quattrocento szemlélet: Czene Márta a saját naturalizmusával pontosan kijelölt irányt akar adni a nézőnek. Hűvös, de emócióktól nem mentes tárgyilagossága egyszerre távolságtartó és személyes: modellekről festett valóság a képein, de a történések részletezése, közelsége intim szférákba enged és hív, klasszikus megmunkálású festményeket látunk, a világ sajátos vagy éppen mindennapos szegmenseit. Simogató fényben, sokat sejtető derengésben, ünnepélyes mediterrán ragyogásban vagy bántón elvakító, elektronikus pulzálásban. A flamand festészet nagy évszázadainak elmélyültségét és a velenceiek, firenzeiek életteli harmóniáját egyszerre idézőt, „zöldeskék a szeme, mondhatnók, de barnán néz vele”.

festő felmenőkkel rendelkező fiatal alkotó számára

A Vásárhelyi Őszi Tárlat a hagyományos festészeti értékeket

C ZENE M ÁR TA :

igen régóta fontos volt az alapos-elmélyült szakmai

előtérbe helyező évenkénti országos seregszemle. Az alföldi

Jöjj velem! 2013, akril, farost, 70x181 cm

tudás elsajátítása. Ez lett máig meghatározó festői

város hatvanadik említett tárlatának fődíját nyerte el a közel-

maximalizmusának megalapozója. Posztmodernnek

múltban Czene, itt a korábbi festményeiből rendeztek kiállítást.

nevezett korunkban Czene Márta így „klasszikus

Két erőteljes koncepcionális törekvés a legszembetűnőbb a most

festő”, aki az átlagemberek életviteléhez hasonlatos

Hódmezővásárhelyre kerülő képei között: asszociatív, szineszté-

napi munkaként végzi alkotói tevékenységét és

zikus opuszok társítása, szembesítése és egy-egy téma-hangulat-

teljesíti belső-benső küldetését. A Képzőn végzett,

cím lehetséges olvasatainak feltárása, képi vallatása.

Nagy Gábor festő osztályán, majd az Intermédián

20 14

október

C ZENE M ÁR TA : Természet 1, 2013, akril, farost, 60x215 cm magángyűjtemény

Mindennapi drámák, napjainkból kihasított történések,

Czene Márta festői törekvése talán úgy is jellemezhető tömören:

hétköznapi vagy a hétköznapok perceinek monoton

szigorú kötődés a valósághoz, idézőjelek nélkül. Számára az átírt,

kattogását megtörő epizódok, egy megállított film

absztrakt, jelképekben beszélő festészet túl általánosító, az ő

kockái ezek. Bár „a határait veszített kép láttán” Matthias

narratívája az egyedi, egyszeri megragadására törekszik. A megélt,

Bunge „fogalmi behatárolás-kísérletekként öt új képka-

személyes drámát jeleníti meg: ecsetje a könyörtelenül múló,

tegóriát állít fel” s ezzel kétségtelenül a helyükre

véges kronosz részeként-részeseként a bensőséges, minősített

tesz fogalmi-tartalmi kételyeket, Czene Márta mintha

pillanatoknak, a kairosznak a rögzítője. Pontosan megfogalmazott,

mindezek között szlalomozna ecsetjével és kamerájával.

egyértelmű festői nyelven közölt képtársításai remélik, feltételezik,

A mindennapi nyelvhasználatban a kép (latinul imago,

szinte elvárják a néző képzettársításait. Érzetek válnak az aktív

jelentése „hasonmás”) olyan alkotás, amely valamilyen

(!) néző számára megélt valósággá, gyanakvások, sejtések bizo-

test, rendszerint egy fizikai tárgy vagy egy személy

nyossággá. Nem önmagát festi, de nagyon személyesnek tetszik

hasonlóságát megmutatja, „visszaadja”. A közvélekedés

mindaz, aminek tanúi vagyunk: mintha kisebb-nagyobb részle-

az ún. képet leginkább kétdimenziósnak tekinti, nem

tekből összeálló diptichonjai-poliptichonjai velünk történnének.

véletlen a német nyelv kép-faragó (Bildhauer) kifejezése a szobrászatra. A képet többnyire művészeti vagy optikai eszközökkel tudatosan hozzuk létre, de biológiai objektumok és jelenségek is alkothatnak ilyet, mint például az emberi szem, a víz felszíne és számos fizikai, időjárási stb. jelenség. Nem szokás tartósnak, maradandónak, köznapi értelemben tehát valósnak tekinteni a vetített képet, holott képsorai, történései rendkívüli erővel „éghetnek” memóriánkba, énünkbe. Tárgy-képvalóság, illetve a lény és inkarnációja fogalmak nemcsak a művészetekben, hanem a tudományban, így a biológiában is sajátosak, például imágó (kép, hasonmás) a neve a rovarok utolsó fejlődési fázisának is: a bábból való kibújás vagy utolsó vedlés utáni szakasznak. Ez utóbbiak is bizony valamiképp: álom, ébredés és enyészet – sajátosan tetten ért, tetten érhető pillanatok, akár festményről vagy rajzról, akár fotóról vagy videóról

Mintha film peregne: Czene Márta legújabb műveit a budapesti Inda Galéria mutatja be hamarosan. Filmkockaarányú, filmszerűen felfűzött képtáblái egyfajta hidat teremtenek a táblakép és a film műfaja között. S bár Czene a filmekéhez hasonlatos, horizontális nagytotálokból és makrókból (k)építkezik, semmiképp sem az a fegyelmezett, leltárszerű monotonitás jellemzi, mint a római Traianus oszlop térspirál-reliefjén masírozó harcosok kétezer évvel ezelőtti „képregényét”. Filmeket is készít, egymás mellé tett dramatikus állóképstációi ugyanakkor éppen a szoros összefűzöttségükkel feszültséget teremtenek, mely dinamizmus napjaink klipjeinek pergő (túlpörgő) képkockái között mintha elveszne, vagy melyben mi veszünk el, ha hagyjuk magunkat (?). Czene Márta kiérlelt, átgondolt dramaturgiát alkalmaz, erős felütésekkel és válaszokkal. Tömör, kopogós, minden értelemben fajsúlyos képtársításai éppen esszenciális jellegük, mérföldkő mivoltuk okán is távol esnek a story-boardok felületes, ironizáló, frivol világától.

beszélünk. S közben: jellegzetesen mai történések

Hagyományos festészeti értékekre építkező munkássága mellett

klasszikus eszköztárú képekben közvetítve – mindez új

vagy ellenére Czene Márta nem a múltba révedés művésze,

imaginatív világokat indukál bennünk Czene Mártának

nem a klasszikusok leporolásával foglalatoskodik. Kíváncsi, rezo-

köszönhetően (is).

náns alkat, aki kitartóan fürkészi a világ és annak lenyomataként

20 14

október

kevésbé dramatikus vagy állásfoglaló, mint Borremansé – a belga festő korunk szorongásaira keres mélylélektani válaszokat –, Czene inkább feltár és társít. Míg L. Freud a világ eleven húsának lüktetését2 festi, addig Czene Márta a mindennapok finom lélegzését. Hát igen, ittlétünk tétova mozzanatai, az univerzum kérlelhetetlen törvényszerűségei és a buja enyészet mintha újra meg újra egymást metsző egyenesek, csodásanmegismételhetetlenül egymásba gubancolódó hálók volnának, nem nagyon érdemes

fotók: Czene Márta

tehát az ecsetet és kamerát letenni.

Jegyzetek 1 Matthias Bunge: Képkategóriák a 20. század művészetében. In: http://www.balkon.hu/balkon03_10/01bunge.html 2 Muladi Brigitta: A világ húsának eleven lüktetése. Lucien Freud kiállítása. In: Új Művészet, 2014/1-2.

a vizuális szcéna történéseit: nagy hatást gyakorolnak rá Tarkovszkij, Fellini, Polanski, Bergman, Lars von Trier vagy Greenaway filmjei is, Lucien Freud vagy Michael Borremans festészete. De Czene piktúrája C Z E N E M Á R T A : Nehéz álom, 2013, akril, farost, 110x156 cm

20 14

október

Fogalomfestmények To l v a l y E r n ő é l e t m ű - k i á l l í t á s á r ó l LU M Ú, 2 0 1 4 . I X . 1 8 – X I . 3 0 .

LÓSKA LAJOS

visszatért a festészethez, amihez azután haláláig hű maradt. Ez a

rendszer című emlékkiállítás Tolvaly Ernő (1947–2008)

mentalitás, ez a váltás nemcsak az ő pályáját, hanem generációja

képzőművészeti tevékenységét mutatja be. Rögtön

legtöbb tagjáét jellemzi. A 70-es években szinte minden neoavant-

hozzá kell tennem, hogy emellett elméleti és pedagó-

gárd művész (a grafikusok és a szobrászok is) fotózott, akciózott

giai munkássága is számottevő. Hosszú évekig tanított a

és térberendezett. A 80-as évek elején, a transzavantgárd hatására

Kirakatrendező Iskolában, majd megalakulásától, 1999-

aztán nagyon sokan, még azok is, akik korábban azt hangoztatták,

től a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem festő

hogy ők bizony már soha többet nem vesznek ecsetet a kezükbe,

szakán. Főiskolás munkái után – melyek között már

festeni kezdtek. Ez a körfogás mintha napjainkig folytatódna. Egy

találunk a későbbi pályáját meghatározó „kép a képben”

elvontabb, konceptuálisabb periódust mindig egy érzékletesebb,

típusú kompozíciót – érdeklődése egyre inkább a fény-

festőibb időszak követ: az új festészet lecsengése után ismét a

képezés, az installációk és az environmentek felé fordult,

koncept art lett népszerű, amit az ezredforduló körül egy figurális

emlékezzünk csak az 1979-es Stúdió kiállításon szereplő

periódus váltott, míg ma újra a fogalmi kifejezésmódok hódítanak.

térberendezésére, boxára.

Természetesen léteznek a neokonceptuális művészet második, fluxus

fotó: Berényi Zsuzsa

A Ludwig Múzeumban megtekinthető Csodálatos

TO LVA LY E R N Ő : Lomb és ablak III., 2001, olaj, vászon, 230x321 cm

Tolvaly pályájának első, már igazán autonóm periódusát, így a Fiatal Művészek Klubjában 1975-ben véghezvitt gyufásdoboz akcióját (Csodálatos rendszer), Tautologikus mozgás (1979) című performanszát, a Bercsényi kollégi-

utáni nemzedékéhez sorolható olyan alkotók is, például Tolvaly Ernő, Károlyi Zsigmond vagy Lengyel András, akik noha a 80-as években ismét ecsetet fogtak a kezükbe, szemléletük továbbra is fogalmi, konceptuális maradt.

umban rendezett, Duchampra is utaló Hová tűnt a meny-

Mielőtt visszatérnék a festészetéhez, meg kell emlékeznem Tolvaly

asszony ? (1979) című kiállítását és még sok más alkotását

nem túl számottevő, de annál karakteresebb grafikai munkássá-

Károlyi Zsigmond mutatta be a régi Mozgó Világban1

gáról. A Kocsis Imre által vezetett Makói Grafikai Művésztelepen

publikált tanulmányában. Tolvaly a következő évtizedben

(1977–90), ahol a résztvevők mindenekelőtt szita- és ofszet techni-

20 14

október

kával dolgoztak, jelentős szerep jutott a fotónak. Az ott

fedő és a fedett között létezhet”3. Később ezek az egymásra csúsz-

kivitelezett lapok nemcsak technikájukban, de tema-

tatott lapszerű formák impresszionista színvilágúak lesznek, a festő

tikájukban, szemléletükben is újszerűek voltak, mivel

nemcsak megidézi az impresszionizmus koloritját, hanem analizálja

gyakran egy-egy akciót dokumentáló fénykép alapján

is. Utolsó periódusának Dovin Galériában4 felsorakoztatott zöld színű,

készültek (így dolgozott például Hajas Tibor), máskor

vegetációt idéző képei meglátásom szerint ezen túl mintha még a

hétköznapi, esetleg talált tárgyakat örökítettek meg

hiperrealizmus felé is

(Tolvaly Ernő: Talált, átdolgozott rajz,

1985)2

mutatnának.

Tolvaly a képein a koncept art kedvelt módszerével, a tautológiával vizsgálja a festmény, a festés mibenlétét. Legtöbbje mintha egymásra tolt, egymást fedő, oldott színfelhőkre emlékeztető lapokból, rétegekből állna. Máskor felületük falszerű, amely hatást úgy érte el, hogy márványport, homokot, földet is kevert a vászonra felvitt emulzióba (Fordított helyzet, 1987, Hús-fény, 1992). A munkákról így ír Hajdu István: az alkotó „… a keret, a merevítő lécek, az üresen hagyott felületek – tehát az eszközök – „szervezetével” állítja dialektikus viszonyba a

helyet jelenti – a virtuális, nem fizikai helyet –, ami a van és a nincs, a fedés, a fedendő, a

A katalógusba készült tanulmányok többsége a művésznek a fogalmitól az érzékletesebb, festőibb képekig tartó periódusát emeli ki. A kiállítás kurátorának, Üveges Krisztinának a Tükör túlsó oldalán

TO LVA LY E R N Ő : Reflex I., 1986-1987, homok, vászon, porfesték, 1. panel 181x100cm, 2. panel 202x140cm

című, a kort és az életpályát bemutató dolgozatában a művek fogalmiságát hangsúlyozza. Ami engem ebben az eszmefuttatásban némiképpen zavar, hogy a szerző a szóban forgó korszak, a puha diktatúra társadalomképének felvázolásakor kicsit túlhangsúlyozza a művészek bezártságát, az információhiányt, összemosva ezzel a 60-as és a 70-es évek karakterét. Mint kifejti, a 60-as évek második felében a kultúrpolitika ugyan lazított a szellemi présen, „…de továbbra is ellenőrizték a kulturális termékek behozatalát, korlátozták a külföldi utazásokat, illetve megfigyelték azokat a személyeket, akik kiutaztak vagy külföldi személyekkel álltak kapcsolatban.”5 Nem szeretném kisebbíteni a 70-es években a képzőművészeket ért korlátozásokat, de mégiscsak lazábbak voltak, mint az előző évtizedben, noha a majdani Ipartervesek közül akkor is ki tudtak néhányan utazni az 1964-es Velencei Biennáléra. fotó: Berényi Zsuzsa

Mely végeredményben a

fotó: Berényi Zsuzsa

megfestett síkot, a tartalmat.

Hajdu István az alkotó pályára kerülésétől eltelt közel negyven esztendő művészetének egyes periódusait vizsgálja a katalógushoz készült eszmefuttatásában. A festő indulásának évtizedét, 20 14

október

TO LVA LY E R N Ő : Manökenek, 1974, vászon, grafit, 200x120 cm

legérdekesebb a hiperrealizmusra hajazó, ceruzával vászonra vitt Manökenek (1974). Az akciókat, performanszokat részben már érintettem írásomban, ezek legtöbbjét monitorokon tekinthetik meg a látogatók. A nagyobb méretű konceptes szobában

fotó: Berényi Zsuzsa

térberendezések, fotók és más

TO LVA LY E R N Ő : I maestri del colore (Sutherland, Matisse, Miro, Chagall), 1976, olaj, vászon, 200x320 cm

a figyelmet felhívni arra a tényre, hogy a kép ennél szintén árnyaltabb: ekkor indult – többek között – Samu Géza és Bukta Imre karakteres, egyéni hangú pályája. A következő évtizedben, az új festészet dominanciája

szöveges képek (I maestri del

a fogalmi művészet és a festészet egyesítésének dokumentumai. Velük egy teremben találjuk azt a Cézanne-értelmezést (Paul Cézanne: Fák Jas de Bouffanban, Cézanne interpretáció, 1978), mely a hasonló tematikájú, impresszionizmust (Monet-festményeket) analizáló vásznak előzménye. A 80-as évek végétől teljesedik ki Tolvaly Ernőnek a kiállítás gerincét

hivatalos művészetté – jegyzi meg a szerző. A 90-es

kitevő legfestőibb korszaka, melynek meghatározó darabjai a

éveket szerinte az optikai illuzionista klasszicizmus

Tárgyak és Paravánok, a Lomb és ablak-széria, és a képcímeket még

jellemzi, majd végül a legújabb etap piktúráját egy kicsit

hosszan sorolhatnám. Ez az életműnek azon része, mely a színes és

szkeptikusan ekképpen írja le: „… lényegét illetően

nagyméretű munkáknak köszönhetően a bemutató kétségtelenül

mélyen popularizálódott ’mediális expanziós törekvések’

leglátványosabb, a közönségnek is leginkább tetsző összeállítása.

újramediatizát változata.”6

A tárlatot záró Múzeum (2014) című térberendezés viszont bármi-

taglalásában, szóljunk néhány szót a látott anyagról is, időrendben követve a műveket. A bejárat előtt egy világos terrakotta színű, márványos felületű lapokból álló hatalmas kompozíció fogadja a látogatót. A főiskolás munkákat felsorakoztató teremben több, a hivatalos művészetet képviselő mesterek szürke koloritját megidéző (furcsa mód a hivatalos festészetben akkoriban a szomorú, szürke tónus volt a divat) enteriőr látható és néhány figurális mű, melyek közül talán a

lyen látványos is, csupán rekonstrukció, egy hatalmas méretű képekkel, festészeti parafrázisokkal berendezett szoba. Véleményem szerint az életműhöz nem sokat tesz hozzá, elsősorban művészetpedagógiai installáció. Jegyzetek 1 Károlyi Zsigmond: A pohár fala és a MENYASSZONY. Tanulmány Tolvaly Ernőről, Mozgó Világ, 1981/8, 18-28 2 Makói mappa 1995, A Miskolci Galéria könyvei 2., 108-109 3 Hajdu István: Les Ateliers Budapest – Budapesti Műtermek, 1990, 230 4 Bán Zsófia: A kettősség gyönyörű átka, Balkon, 2002/10 5 Üveges Krisztina: A tükör túlsó oldalán. Tolvaly Ernő – egy életmű lehetséges rekonstrukciója és analízise (megjelenés alatt) 6 Hajdu István: Gondolat meander Tolvaly Ernőnek (megjelenés alatt)

fotó: Berényi Zsuzsa

homok, olaj, vászon, 450x180 cm

ségben velük részben egyidős

idején, szinte észrevétlenül a radikális eklektika vált

De még mielőtt elvesznénk a periodizációs problémák

T O L V A L Y E R N Ő : Oszlop, 1988,

lődőt. Ezeket egy másik helyi-

colore I-II,1976) követik, melyek

a 70-es éveket ő üresnek ítéli. Lehet, hogy a neoavantgárd szemszögéből az is, mindenesetre szeretném

papír munkák fogadják az érdek-

20 14

október

Eufória az Atlas Sztukiban Beszélgetés Fehér László festőművésszel łódzi és szegedi kiállítása alkalmából Atlas Sztuki, Łódz, 2014. IX. 12–X. 19.; REÖK, Szeged, 2014. IX. 12–XI. 23.

SZATHMÁRY ISTVÁN PÁL Egyszerre nyílt szeptemberben kiállítása Szegeden és a lengyelországi Łódzban Fehér Lászlónak. A Reök-palotában egy magángyűjtő tulajdonában lévő műveit, míg a nemzetközileg is jegyzett Atlas Sztuki galériában több korszakának képeit állították ki. Ennek kapcsán beszélgettünk a lengyel és a magyar művészeti élet különbségeiről, az ottani áttörés lehetőségéről és a korai művek egy részének sajnálatos tönkremeneteléről. A łódzi Atlas Sztukiban a lengyel származású, Berlinben élő neves kortárs festővel, Roman Lipskivel közösen láthatók a képei. A lengyel katalógusszöveg szerint nagyon erős tematikai és konceptuális hasonlóságok fedezhetőek fel a két alkotó képei között. Érzi ezt a hasonlóságot, és a kint szerzett benyomásai alapján mennyire bizonyult sikeresnek a közös kiállítás ötlete?

F E H É R L Á S Z L Ó : Már a 80-as, 90-es években jelezték felém ottani művészettörténészek, hogy nagyon sok hasonlóság van köztem és bizonyos lengyel művészek között. Valószínűleg ennek az is oka volt, hogy hasonló társadalmi berendezkedésben éltünk akkoriban, így ugyanazok a problémafelvetések fordulhattak elő. A kiállítás létrejöttében jelentős szerepet játszott Ralf Dellert müncheni galerista és műgyűjtő, aki többek között az én műveimmel és Roman Lipski

Korábban mennyire volt szoros kapcsolata a lengyelországi művészeti szcénával?

alkotásaival is foglalkozik. Egyszer kaptam egy

F. L . : Korábban is voltak lengyelországi kiállításaim és a

levelet Dellerttől, hogy a łódzi Atlas Sztuki vezetője,

mai napig jó viszonyt ápolok a művészettörténész Anda

Jacek Michalak megkereste azzal, hogy érdekelne-e

Rottenberggel, aki nagyon meghatározó személyisége a lengyel

engem egy közös kiállítás, mivel Lipski és köztem

képzőművészeti életnek. Szerepeltem például az általa rende-

nagyfokú szellemi rokonságot éreznek. Örömmel

zett Void című kiállításon 2012-ben a Nowy Sącz-i múzeumban.

mondtam igent, hiszen ez Európa egyik legjobb

Ez az identitásról és részben a holokausztról szólt, és itt a

galériája, ahol Anselm Kiefertől Ilja Kabakovon át

képeim kiemelt helyet foglaltak el. Hihetetlen egyébként az a

David Lynchig számos világsztár fordult már meg.

szellemi mozgás és az előrelépés a művészeti élet terén, ami

Łódzban nagyon intenzív a művészeti élet, a mi

Lengyelországban megtapasztalható, nem is beszélve azoknak

kiállításunk megnyitójára is sok száz ember jött el.

az erőfeszítéseknek a hatékonyságáról, ahogy igyekeznek a hazai

Nem túlzás, hogy euforikus állapotban jöttem haza

művészeket a nemzetközi színtéren ismertté tenni. Ha valaki

Lengyelországból.

egyszer kijut a nemzetközi piacra, akkor a hazai kritika nem 19

20 14

október

FEHÉR LÁSZLÓ: Molodkin felesége, 2012, olaj, vászon, ø 200 cm

FEHÉR LÁSZLÓ: Alvó hajléktalan, 2014, olaj, vászon, 150x220 cm

ledorongolja és gyanúsnak bélyegzi a sikerét, hanem

finoman szólva is különös kritikai reakciók születtek. A łódziak

örömmel üdvözli. Fantasztikusan színvonalas galériáik

számomra érdekes koncepció alapján rendezték el az anyagot,

vannak. Nem egy közülük nemzetközileg is erősíti a

hiszen nem tartották egyben az eredetileg tematikus soroza-

kapcsolataikat, elsősorban Berlinben építve ki hídfőál-

tokba rendeződő képeket, de talán éppen ettől is lett izgalmas

lásokat. Nem beszélve arról, hogy komoly hazai gyűj-

a tárlat. A közönség is nagyon jól reagált.

tőkörről beszélhetünk. Az Atlas Sztuki tulajdonosa, az eredeti foglalkozására nézve építész Andrzej Walczak információim szerint például az ötven leggazdagabb üzletember közé tartozik Lengyelországban. A lengyel rendezők koncepciója mennyire bizonyult szokatlannak vagy újszerűnek?

Míg Łódzban tematikailag és időben is szélesebb merítésű anyagot láthat a közönség, addig Szegeden inkább az újabb képek kerültek a kiállítás fókuszába. Ha jól tudom, egy elég szomorú oka is van ennek a döntésnek.

F. L . : Szegedre Viktor Menshikoff műgyűjtő azon anyagát hívták meg, melynek egy része már látható volt a Kieselbach

F. L . : A kiállítás kurátora Agata Mendrychowska,

Galáriában, és egy könyv is jelent meg róla a neves művészet-

egy fiatal, ugyanakkor komoly tapasztalatokkal bíró

történész, Alexander Borowski tollából. Ugyanazon a napon nyílt

művészettörténész volt. Kiválogattak huszonhat

a lengyelországi és a szegedi kiállítás. Én kint értesültem arról

nagyméretű, két és fél méteres képet, ezekből

Erdész Lászlótól, a kiállítás kurátorától, hogy amikor mentek az

körülbelül húsz fért el a kiállítótérben. Engem

anyagért Menshikoff raktárába, akkor ott azzal szembesültek,

egyébként meglepett, hogy ők elsősorban a 2005-

hogy elöntötte a víz a helyiségeket. Egyelőre még nem tudom,

ös időszak környékéről válogatták a képeket, pont

mekkora a kár, de annyi már biztosan elmondható, hogy a korai,

azokat, amik annak idején a Ludwig Múzeumban is

farostlemezre készült hiperrealista művek nagyon tönkrementek,

láthatóak voltak, és amikre itthon nagyon furcsa és

az akrillal festett képek pedig jelentősen felhólyagosodtak.

20 14

október

Úgyhogy ezt a részét a gyűjteménynek nem lehetett kiállítani, még szerencse, hogy Menshikoff tulajdonában lévő képeim egy része máshol volt elhelyezve. A károk miatt végül úgy döntöttek, hogy elállnak az eredeti tervtől, és főleg az újabb tondó képeimre koncentrálnak Szegeden a rendezés során, ám a régebbi anyag azon részéből is válogattak be néhány művet, amelyek viszonylag kevéssé sérültek a beázás miatt. Miért esett a választása épp a tondo formára?

F. L . : Izgatott, hogyan lehet ezt a régi formát újra beépíteni a köztudatba, és ezzel új dimenziókat nyitni. Közel százra tehető már a tondóim

a művészek és az emberek is ebből a

száma. Nem csinálok ebből programot, de időnként visszatérek hozzá. Komoly kihívás is van ebben, mert olyan tondókat, amiket hátulról ki lehet ékelni, sajnos nem gyártottak Európában, ezért az asztalosomnak fél éves kutatómunkájába tellett, hogy megvalósíthassuk ezt a koncepciót. A tondo esetében más a perspektíva és így a mondanivaló is, és magában a kiállítótérben

szabadságélményből tudjanak lélegezni. A rendszerváltás óta eltelt időszakban inkább a lét és a nemlét, vagyis a létezés misztériuma felől közelítem meg ezt a kérdést. A létezés csapdájáról van szó, hiszen nem akartunk megszületni, de ha már itt vagyunk, nem akarunk meghalni.

is egy nagyon sajátos élmény jön létre a körképek sokaságából. Csúnyán fogalmazva az emlékezetpolitikai ügybuzgalom korát éljük. Visszaköszön ez a mostani alkotói periódusában, mondjuk olyanformán, hogy politikusabbá válnának a képei?

F. L . : Mivel figurális képeket festek, óhatatlanul is reflektálok a hétköznapokra. Igazán politikus képeket a 70-es években készítettem, amikor is egy olyan helyzetben éltünk, amikor a szabadságfogalom alapvető problémaként jelent meg. De mai napig is a művészet totális szabadsága izgat és érdekel, ami lehetőséget tud teremteni arra, hogy

F E H É R L Á S Z L Ó : Önarckép, 2013, olaj, vászon, 160x220 cm

20 14

október

FEHÉR LÁSZLÓ: Hajléktalan vacsorája II., 2011, olaj, vászon, 150x200 cm

Messze, messze K á r p á t i Ta m á s k i á l l í t á s a WEHNER TIBOR

S z é k e s f e h é r v á r, S z e n t I s t v á n M ű v e l ő d é s i H á z , S z e n t K o r o n a G a l é r i a , 2 0 1 4 . I X . 2 7 – X . 2 4 .

messze, természeti környezetben zajlik, talán bokrok ágai és lombjai között, az elvadult természetben, de feltehetően pontosabban fogalmazunk, ha azt mondjuk, hogy lelki tájakon. A mű nem hagyományos szentkép: Kárpáti Tamás jelképi síkokon fogalmaz, az isteni jelenlétről, a Krisztus-sors által előttünk álló példáról, a hit megtalálásának elengedhetetlen voltáról vall, de a rendkívül érzékeny festői eszközökkel előadott jelenetbe foglalt festői vallomással profán közegben is könnyen azonosulhat a befogadó: a mű tartalmi drámáját szépen ellensúlyozza a megjelenítés harmóniája, lágy koloritja. A reneszánsz mesterek fotó: Sulyok Miklós

alaposságával, tudásával és leleményességével készülő, a befogadót a lelki mélységek felé vezérlő Kárpáti Tamás-munkák, a festészet mélységesen mély múltjába ágyazódó szakrális toposzok, keresztény ikonográfiai típusok

K Á R PÁT I TA M Á S :

Elmosódott foltokból, derengő formákból építkezik

Szent vihar, 2010, olaj, vászon, 80x90 cm

Kárpáti Tamás festőművész Messze a mezőkön című

és szabályok valóságára alapozottak, amelyek aztán lazán ütköznek,

alkotása, amely a Székesfehérvári Egyházmegye Kortárs

majd feloldódnak a festőiségek szabadságában. Pontosan számba

Művészeti Gyűjteménye jelenkori művészek munkás-

vehetők a gomolygásokból és derengésekből, előszüremlésekből és

ságát bemutató kiállítássorozatának legújabb, a Szent

elnyelődésekből puhán testet öltő, konkrét, súlyos jelképi és metaforikus

István Művelődési Házban rendezett tárlatán kapott

tartalmakat és jelentéseket hordozó, a kereszténység hagyományát

bemutatóteret. A narancs és az okker meleg színei,

éltető motívumok: a koponya, az égre tekintő, elforduló fej, a Krisztus-

finom árnyalatai által meghatározott kompozíción a

arc, a keresztfa, a bárány, és a mindezeknek rejtelmes otthont adó

sejtelmesen derengő ég alatt mintegy alulnézetből

természet: a kert és az elvadult táj, a fák, a bokrok és a cserjék, a bozótos,

bontakozik ki előttünk az a fantasztikus jelenet,

a repkény, a borostyán. Sehol egy épület, sehol egy templom, mert

amelynek egy emberalak és egy keresztre feszített

Kárpáti Tamás katedrálisa az isteni természet. És a kert, a vadregényes táj

Krisztus-motívum a szereplője, illetve az összetevője.

felett ott a bezáródó és a megnyíló, hol fenyegetésekkel terhes, hol biza-

A tekintetét a kereszten függő Megváltóra emelő alak

kodásokra ösztönző, sejtelmességekkel átitatott égboltozat. A szabályok

megrendülten szembesül az áldozathozatal drámá-

szellemében minden a helyén van, és mégis, a szabályokkal szelíden

jával. Mint a kép címe is jelzi, a meghitt jelenet valahol

szembeszegülőn minden új értelmet nyer. Fények és árnyak váltakoznak, felragyognak egyes részletek, míg mások elhomályosulnak, tompaságba

20 14

október

burkolóznak, bizonyosságokat bizonytalanságok cáfolnak, világos képi értelmezéseket absztrakcióba váltó elmosódások próbálnak érvényteleníteni. Hol a narancsok izzanak, hol a feketék sötétségében fulladozik a behatárolatlan, szédítő mélységeket feltáró tér, máskor meg – így a közelmúlt éveiben született kompozíciókon – a közömbös, fanyar, hidegséget sugárzó szürkék uralkodnak el mindenen, hogy aztán váratlanul ismét felgyúljon egy kadmiumvörös vagy egy égetett siena árnyalata. A foltok áradása, a színátmenetek finom varázslata, hallatlan érzékenysége a festőiségek fantasztikus gazdagságát összpontosítják a vásznakon és a fatáblákon, a fatáblákra applikált papíríveken, amelyeken a munka során megszámlálhatatlan rétegekben rakódnak egymásra a képek, újabb és újabb motívumokkal gazdagítva egy-egy kompozíciót, majd elhagyásokkal, törlésekkel, átfestésekkel formálva valamifajta olyan végleges felszíni állapotot, amely mögöttes, rejtett képtartománya megoldhatatlan problémákat fog okozni az eljö„Az aláfestés kemény, határozott ecsetvonásokkal jár – mondja a festő – erősen kontrasztos, utána a lazúrok által megpuhul, ellágyul,

fotó: Sulyok Miklós

vendő korok restaurátorainak.

akkor távolodik el a realitástól,

nincsenek éles fordulatok az oeuvre-ben, csak kisebb elmozdulások

akkor közelít Krisztus igazi valóságához. Az egymáson átde-

regisztrálhatók, s közben csendesen, szépen sorakoznak egymás

rengő rétegek távolítják Jézus alakját, mégis úgy közelíti

után a képek. Természetesen nem teljesen társtalan ez a festészet,

ez a technika a kép üzenetét, hogy nem a megfoghatóról

több-kevesebb bizonyossággal megjelölhetők az elődök, az inspi-

beszél (…), hanem a megfoghatatlant hozza mégis közel,

rációkat adó klasszikusok; a középkor ismeretlen mesterei, Watteau,

de nem materiális, hanem lelki közelségbe.” A megfog-

Rembrandt, Turner, Gulácsy és Mednyánszky, de megkockáztatható,

hatatlan megragadásának igyekezete, az el nem érhető

hogy jelenkori művészetünkben fenségesen társtalan, egyedülálló,

bizonyosság meglelésének akarása, a létezés titokzatos

autonóm ez a piktúra. Formakultúrájában, anyagkezelésében, eszköz-

hiábavalóságának megokolása vezérelheti e festő minden

rendszerében hagyományos, látásmódjában, kifejezésében modern

ecsetvonását. Talán misztikus realizmusként, természetelvű

és korszerű, érvényességében megkérdőjelezhetetlen. Stílusjegyei,

transzcendenciaként kategorizálhatnánk Kárpáti Tamás

jellegzetességei, vallomásszerű jelenség- és jelentésvilága, atmoszfé-

mindig különösségekben játszó festészetét.

rája, lélekrezdülései által – csak és kizárólag fennkölt jelzőket alkalmaz-

Kárpáti Tamás négy évtizede építi nagyívű életművét: a

hatunk – hiteles, személyes, megrendítő és felemelő: erről győzhette

közelmúlt, s napjaink magyar piktúrájában roppant kevés

meg a Székesfehérvári Egyházmegye Kortárs Művészeti Gyűjteménye

ilyen tudatosan, következetesen munkálkodó festőmű-

által rendezett kiállítás látogatóját a művész 2010 és 2014 között alko-

vészre, munkásságra lelhetünk. Nincsenek nagy váltások,

tott képeiből válogatott, remekbe szabott műegyüttes.

20 14

október

K Á R PÁT I TA M Á S : Messze a mezőkön, 2009, olaj, vászon, 100x80 cm

Grand Tour

Itália: túl az antikvitáson Magyar művészek Itáliában 1810–1860 Va s z a r y V i l l a , B a l a t o n f ü r e d , 2 0 1 4 . X I . 1 6 - i g

RÉVÉSZ EMESE

A hazai művészek Itália-utazása nem értelmezhető

az antikvitás művészete lehet: „a faragó és festő nem emelkedhet

pusztán az európai gyakorlat másolataként. A Grand

mívésszé, ha az antikok és a 16. század nagy mesterei s a későb-

Tour két évszázados hagyománya nyilván a magyar

beké után nem gyakorolja szemét és karját”.2

utazók útvonalát és figyelmét is befolyásolta, de a hazai kultúrát az aktuális trend követésén túl szorosabb szálak is fűzték az itáliai múlthoz. Ezeket Sinkó Katalin széleskörű kultúrtörténeti kontextusba helyezve már összesodorta a füredi tárlat közvetlen előzményeinek tekinthető 2001-es bécsi és 2002-es római kiállításkatalógusaiban.1 Magyarországon a

Habár a Lawrence Sterne Érzelmes utazásáit magyarra fordító Kazinczy Itália-élménye merőben áttételes, irodalmi maradt, az őt követő művészek nemzedékének elérhetőbbé vált Itália földje. A Vaszary Villában megrendezett kiállítás azt az 1810 és 1860 közé eső fél évszázados időtartamot emelte figyelme középpontjába, amelyben a hazai művészek olaszországi utazásai mind gyakoribbá váltak. A tárlaton bemutatott tizenhét magyar mester szinte mindegyike mögött pártoló arisztokraták álltak, akik rendszeres apanázzsal fedezték az alkotók olykor több éves itáliai kalandozásait. Legnagyobb támogatójuk József nádor volt, aki a nemesi felajánlásokból (oblatio) létrejött Országos Pénztárból járult hozzá a tehetséges művésznövendékek olaszhoni továbbképzéséhez. (A nádor olykor saját magánvagyonából is áldozott támogatásukra.) Ferenczy István jórészt neki köszönhette, hogy három évet tölthetett Berthel Thorvaldsen műhelyében, de rajta kívül Kozina Sándor vagy Vidra Ferdinánd is efféle „állami ösztöndíjjal” időzött Itáliában. Mások, mint Libay Károly Lajos vagy Ligeti Antal egy adott főúri megbízó támogatásával utazott és rajzolt: előbbi János főherceg, utóbbi Károlyi István gróf megbízásából járta be a félszigetet.

I D. M A R KÓ K Á R O LY: Tájképvázlat híddal, 1850-es évek, papír, ceruza, akvarell, biszter, 14,2x19,4 cm

gimnáziumok tanítása nyelve 1825-ig a latin volt, a

A füredi tárlat nem vállalkozik arra, hogy 19. századi olasz-

század elejéig latinul hangzottak el az országgyűlési

magyar kulturális kapcsolatok összetett hálóját feltárja. Csupán

beszédek, a nemesség önképének szerves része volt az

az itáliai utazások művészeti eredményeit kívánja bemutatni,

antikvitás kultúrája. Sőt, idővel a birodalmival szemben

az ott készült vázlatok, rajzok gazdag sorából válogat, a

a nemzeti különállás kifejezésének eszköze is, amint

befogadás sajátos aspektusára, kifejezetten az élményszerű

azt a protestáns Ráday Gedeon péceli kastélyának

benyomásra összpontosít. Mindenképp újszerű e szempont

Ovidius Metamorphosisának illusztrációi nyomán

kiemelése, hiszen a megelőző tárlatok jobbára megelégedtek

készült falképei is jelezték. A Ráday gróf iránt gyermeki

a topográfiailag szerteágazó érdeklődés útirajz-szerű prezen-

tisztelettel forduló Kazinczy Ferenc egyenesen úgy

tációjával. Ezúttal új hangsúlyok jelennek meg a válogatásban,

vélte, a nemzeti festészet egyedül lehetséges forrása

amennyiben az a magyar művészek itáliai utazásait nem az antik-reneszánsz kultúra befogadásának jelenségén belül,

20 14

október

hanem egy új, személyes tájélmény kifejezésén

A táj újfajta, festői és személyes szemléletmódját az Itália-utazó

keresztül mutatja be. Ez a narratíva már a Paysage

magyarok közül legtisztábban Barabás Miklós képviselte, aki az

d’Italie. Les peintres des plein air címmel 2001-ben,

angol akvarellista, William Leighton Leitch-csel való személyes

Párizsban megrendezett tárlaton is teret kapott.3

találkozása révén sajátította el azt a könnyed ecsetjárást igénylő,

A magyar művészet összefüggésében Hessky

a látvány atmoszférikus hatásait megragadó festésmódot, amely

Orsolya finom elemzése emeli ki első ízben az

láttatni engedi az ecset mozgását, és utat enged a színárnyalatok

Itália-utazások nem klasszikus, sőt kifejezetten

véletlenszerű átfolyásainak. Persze Leitch példája csak azért lehetett

akadémiaellenes karakterét. „Az akadémiai ízlés

olyan eredményes, mert Barabás eleve érzékenységet mutatott

elleni lázadás itt vette kezdetét” – fogalmazza

a természeti látvány oldott festői megragadása iránt. Különben

meg a tárlat kurátora, azt fejtegetve, hogy a

hogy is születhetett volna meg az új stílus első eredményeképpen

kötetlen utazások stilárisan is felszabadulást

rögtön a velencei Santa Maria della Salute kék árnyalatokba oldott

jelentettek az akadémiai sablonok követése alól.4

alkonyati képe? (A művészettörténet megejtően szép egybeesései

Ez a szempontváltás magyarázza, hogy a kiállítás

közé tartozik, hogy pár esztendővel később Turnert ugyanaz a

a helyszínen készült vázlatokat, s azon belül a

látvány, a templom vízpárába oldott kupolája ejti majd rabul,

személyes, optikai benyomások gyors rögzítésére

mikor utolsó itáliai útja során pályája legelvontabb tájlátomásait

leginkább alkalmas akvarelleket helyezi közép-

festi.) Az oldott ecsetkezeléssel csak gazdagodott Barabás festői

pontba. (Gondolatmenete szerves folytatása annak

eszköztára, de nem vált kizárólagossá, itáliai munkái közt találunk

a tárlatnak, amelyet Impressziók papíron 1820–1920

hagyományosabb témákat, rajzokat antik romokról, olasz városokról

címen tavaly rendezett meg a Magyar Nemzeti

is. Ám a személyes hangvételt azok sem mellőzik, a Dózse-palota

Galéria, és amelyen az itáliai akvarellek már a plein

Tintorettói között az ablakból beeső fény színhangulatai érdeklik,

air tájélmény előkészítőjeként szerepeltek.)

mikor Bolognában a Neptunus-szobrot rajzolja, előterében a bámész turistákat, a szobrot rajzoló művészt figyelőket is megörö-

20 14

október

BARABÁS MIKLÓS: Septimus Severus diadalíve, 1835, papír, ceruza, 24,2x32,2 cm

KOZINA SÁNDOR: Részletmásolat Raffaello Disputa című műve után, 1830 körül, papír, ceruza, 29,5x44,8 cm

kíti. A szakirodalomban közhely, hogy az itáliai rajzok

legfőképp Ferdinand Olivier metafizikus csenddel telt tájképei.

felszabadult festőiségét haza térve elvesztette Barabás.

(Haan Antal rajzstílusa is ezt a vonulatot látszik követni, amint azt

Pedig úgy tűnik, az épülő reformkori Pest-Budán akva-

umbriai házfalakról készült vázlata mutatja.)

rellezve, a Lánchíd építkezéseiről, követválasztásokról vagy a népélet jellegzetes epizódjairól készített riportképei során hasonló érdeklődés vezette, mint korábban Itália műemlékeinek és népéletének megfigyelőjeként.

Kérdés, hogy ebbe a személyes, invenciózus tájélménybe hogyan illeszthető bele idősebb Markó Károly festészete, amely mind közül a leginkább itáliai, lévén olasz földön bontakozott ki, s mindvégig oda is kötődött. Az Itáliában kalandozó magyarok

Barabás mellett Libay Károly Lajos útirajzainak

egyedüli biztos pontja Markó mester műterme, ha beszélhetünk

fegyelmezett rendezettsége tűnik fel. Alázatosabb a

itáliai magyar kolóniáról, az csak az ő vonatkozásában vethető

látvánnyal szemben, rajzstílusa is szárazabb. Precíz,

fel. Köre meglehetősen pontosan körülhatárolható a festőpá-

világos vonalvezetése ritkán ad alkalmat a vízfesték

lyára lépő gyermekének és követőinek személyében, utóbbiak

öntörvényű szertelenkedésére, bár afféle naplementék

közé tartozik Kovács Mihály, Molnár József és Ligeti Antal.

esetében, mint amit a Villa Maecenas mögött felvázol,

A Markó-jelenség összetett hatásrendszerét pár éve a Magyar

szabadabb festői kísérletekre is találni példát. Libay

Nemzeti Galéria életmű-kiállítása igyekezett újraértelmezni.

erényei a vedutafestészet legszebb hagyományainak

A füredi tárlat ezúttal csak az életmű egy szegmensét emelte ki,

követéséből fakadnak. Jórészt az 50-es években

a bemutatott tájvázlatokkal jelezve, hogy a Markó-féle eszményi

készült vázlatai messze esnek már a klasszicizmus

táj konglomerátumának egyik fő összetevője a közvetlen termé-

fénykorától, látásmódjába, motívumválasztásaiba

szeti élmény rögzítése. E rendezett sémákból építkező tájszem-

éppúgy belejátszik a romantika pátosza, mint a

lélet expresszív tartalékai különösen kései, biszterrel készült

realizmus odaadó figyelme a tárgyi világ apró rezze-

grafikáin tűnnek elő. A köré gyűlő fiatalok azonban nem ezt a

nései iránt. S elnézve a nápolyi kikötőben festett hajóit

– néhol Rembrandt belső tájaira emlékeztető – energikus stílust

vagy egy szőlőültetvény aprólékos rajzát, a német

sajátítják el, hanem azokat a festői toposzokat, amelyeket aztán

nazarénusok kemény vonalvezetésű, a táj kubusos

később más vonatkozásban is használhatnak. Markó mintáit

formáinak analízisén alapuló grafikái jutnak eszünkbe,

legsikeresebben Ligeti alkalmazta itthon, az olasz tájak után a hazai táj festői látképeiben is hasznosítva azokat. Nagy távlatú,

20 14

október

pittoreszk elemekben gazdag, méltóságteljesen emelkedett, ám részleteiben hiteles ábrázolásmódja kulcsszerepet játszott a nemzeti táj szimbolikus helyeinek képi kidolgozásában. Az Itáliában megélt árkádikus idill ily módon a Markó-követők révén a magyar tájban öltött újra testet – kései válaszként a Csokonai sírfeliratán értetlenkedő debreceniek kifogásaira: Et in arcadia ego.

Jegyzetek 1 Sinkó Katalin: Italienfahrer aus Ungarn. In: Italienische Reisen. Landschaftbilder österreichischer und ungarischer Maler. 1770-1850. Hsg.: Sabine Grabner, Claudia Wöhrer. Österreichische Galerie Belveder, Bécs, 2001, 68-79; Uő: Viaggiatori ungheresi in Italia. In: Pittori ungheresi in Italia 1800-1900. Kurátor: Hessky Orsolya. Római Magyar Akadémia, Róma, 2002, 7-30 2 Kazinczy Ferenc: Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél. In: Kazinczy Ferenc művei. I. Kiad.: Szauder Mária. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1979, 819 3 Paysage d’Italie. Les peintres des plein air (1780-1830). Galerie National de Grand Palais, Paris, 2001. Ismertetése: Szabó Júlia: Vándorévek Itáliában. Ars Hungarica, 2002/2, 429-439 4 Hessky Orsolya: „Miközben szabadban rajzolgattunk.” Magyar művészek Itáliában 1810–1860. In: „Miközben szabadban rajzolgattunk.” Magyar művészek Itáliában 1810–1860. Szerk.: Hessky Orsolya. Balatonfüred, 2014, 18 (13-53)

BARABÁS MIKLÓS: A velencei Lidó kikötője, 1834, papír, akvarell, 9,8x16,3 cm

L I B AY K Á R O LY L A J O S : Tájkép gereblyés nővel, 1850 körül, papír, ceruza, akvarell, fedőfehér, kaparás, 24,0x33 cm

20 14

október

Ha tárá tlépések

A bádogdobos Velencében Ar t or Sound a Ca’ Corner della Reginában P. S Z A B Ó E R N Ő

F o n d a z i o n a P r a d a , C a ’ C o r n e r d e l l a R e g i n a , Ve l e n c e , 2 0 1 4 . X I . 3 - i g

Günter Grass halhatatlan hősével, Oskar Matzerath-tal egy

egybe, a bádogdob repedtfazékhangja ugyancsak gyakran megszó-

elmegyógyintézetben találkozik először a Bádogdob (Die

lalt. Hogy mennyire volt hatásos a védekezés, arról alighanem könyv-

Blechtrommel) olvasója: a felnőtt férfi, aki azonban mind-

tárnyi irodalom elolvasása után sem tudnánk válaszolni, tény, hogy a

végig egy hároméves gyermek alakjában éli életét, ott

regény után a belőle készült filmnek is világsikere volt, s hogy a mű a

idézi föl mindazt, ami vele történt. Az 1959-ben megjelent

most felnövekvő generációk könyvespolcáról sem hiányozhat.

regényért írója már 1958-ban, az akkor még kéziratban

Maurizio Cattelan éppen abban az évben, 1960-ban született,

lévő könyv részleteinek a felolvasása után megkapta a

amikor a könyv nemzetközi sikere elindult, s úgy tűnik, az ezred-

Gruppe 47 díját, s nyilván ennek a műnek szólt elsősorban

forduló utáni években érte el Günter Grass regényének a hatása,

a legrangosabb irodalmi elismerés, az 1999-ben naki

hiszen 2003-ban született meg a Bádogdob főhősének az alakját

ítélt irodalmi Nobel-díj is. Oskar az író szülővárosában,

megidéző, cím nélküli alkotása, amely a kisfiút ábrázolja, amint

Danzigban verte a dobot, mindahányszor valami fenyeSzelek sóhajai, 2009 Courtesy Fondazione Prada

időről időre ritmikusan veri a dobját. Ezúttal persze nem Danzigban,

getőt, neki nem tetszőt észlelt környezetében, s mivel

hanem úgy kétezer kilométerrel délebbre, Velencében, de hát itt is

élete a fasizmus, a második világháború éveivel esett

mindent víz vesz körül, mint az északi városban, s persze a látszólagos elszigeteltség ellenére itt is pontosan érzékelhető minden, ami ellentmondásos világunkban történik. Nagyon is a helyén van tehát a kisfiú a Ca’ Corner della Reginában, a Canale Grande e patinás épületében, a lépcsőházban, a látogatók feje felett elhelyezve, annál is inkább, mivel annak a kiállításnak az emblematikus darabja, amely a képzőművészet és a zene, vagy éppen a szem, a tapintás révén érzékelhető formák és a fülön keresztül érzékelt hangok kapcsolatát tárgyalja. Art or Sound, Művészet vagy Hang, ezt a címet kapta a tárlat, ahogyan azonban a Fondazione Prada által rendezett kiállítás kurátora, Germano Celant fogalmaz, korántsem valamiféle szembenállásról, kizárólagosságról van szó, éppen ellenkezőleg, az érzékelés különböző területeinek az egységéről, egymást gazdagító hatásáról. Celant éppen arra szeretné felhívni a kiállítás látogatóinak a figyelmét, hogy miközben a klasszikus múzeumfelfogás szerint a gyűjtemények kizárólag a szemnek szóltak, napjainkban „a muzeális terek nem maradhatnak klinikai, steril, aszkétikus terek, amelyeket a vizuális kultúra bebalzsamozott, megmerevedett ’tárgyai’ megőrzésének szentelünk. Az élettel kell őket szinkronba hozni, annak illataival, árnyalataival, zajaival és hangjaival, keménységével és lágyságával, folyamatos érzékelésével. Kórházból vagy halottasházból a múzeumot az élet színterévé kell átalakítani, hogy a reális valósághoz közeledjen, és eltávolodjon a ne érintsd, ne hallgasd, ne ízleld és ne szagold neurotizáló parancsától. Ez a fordulat, amely ugyan ma még ritkán és korlátozott mértékben figyelhető meg, egy olyan kiállítási koncepcióhoz fotó: Attilio Maranzano

REBECCA HORN:

vezet el, amely magában foglalja a multiszenzoralitást.” Vonzó és nagy távlatokat ígérő a kurátori koncepció. Még azt sem mondhatjuk, hogy ne lenne példa máris arra – olykor nem is olyan korlátozott mértékben –, hogy a jövő múzeumának szellemi körvo-

20 14

október

jából is kínált némi izgalmat. Például azzal az alkotással, amely

Múzeumra gondolni, amelyben kifejezett kérés a láto-

Cattellan dobosához hasonlóan szintén ritmikus ütésekkel hívta fel

gatók felé, hogy ne csak nézzék, de hozzák mozgásba,

magára a figyelmet – csak éppen ezt a hangot nem dobverő adta

egyben szólaltassák meg a műveket – persze ott is csak

ki, hanem a figura fejének és a falnak a találkozása.

az erre a célra kijelölt gombok nyomogatásával. S ha már Bázel és a Tinguely Múzeum szóba került, érdemes megemlíteni, hogy ott az idei Art Baselhez kapcsolódva egy kortárs cseh alkotó, Milan Kindera tárlatát rendezték meg, aki a műalkotás és a hang kapcsolata szempont-

A Ca’ Corner della Reginában mindenesetre meglehetősen korlá-

Kiállítási enteriőr bal oldalon T O M Toyan’s Jr., 2001, és jobb oldalon

SACHS:

GEBRÜDER WELLERSHAUS: Meseország-orgona, 20. század eleje Courtesy Fondazione Prada

tozott módon valósulhatott meg a kurátori koncepció, hiszen az egy négyzetméterre jutó teremőrök száma magasan fölülmúlta az európai átlagot. Don’t Touch, Non Toccare! – már a pillantásukban benne volt, hogy a tárgyak ezen a kiállításon szentek és sérthetetlenek, ami egyébként egyáltalán nem meglepő kívánság, hiszen ki is merne megérinteni egy 17. századi kígyótestű, sárkányfejű cornettót vagy egy 1680ban készült gitárt, amely márványból készült, s amelynek alkotója, a carrarai Michele Antonio Grandi szoros barátságban volt a kor legnagyobb szobrászával, Berninivel? A hangszert egyébként Cybo di Massa herceg ajándékozta II. Francesco d’ Este hercegnek, Carrarából Modenába az a Carpiból származó muzsikus, Pietro Bertacchini

fotó: Attilio Maranzano

vitte, aki az Esték udvari zenésze volt. A megajándékozott herceg elégedettségét jelzi, hogy Grandit egy újabb feladattal, egy márvány csembaló készítésével bízta meg. 29

fotó: Attilio Maranzano

nalait vizionálják a mondatok, elég csak a bázeli Tinguely

20 14

október

A R M A N : Yamaha szelleme, 1997 Courtesy Fondazione Prada

A kiállítás második része viszont éppen amiatt izgalmas, mert azt tudatosítja, hogy lényegében az előbbi állítás fordítottja is igaz, azaz a 20. század képzőművészete nyomon követhető olyan műalkotásokon keresztül, amelyek meghatározó része a mű által kiadott hang, olykor tagolatlan zaj, lárma, máskor kifejezetten zenei effektus. A képzőművészeti alkotás hagyományos formáinak, kereteinek a fellazulása, kibővülése nyilvánvalóan párhuzamba állítható az egyik oldalon a 20. század zenéjében Schönberg, Sztravinszkij, Berg, Bartók és mások műveitől kezdődően megfigyelhető alapvető változásokkal éppen úgy, mint az irodalomban a szimbolizmustól jelen lévő új kifejezési lehetőségekkel. Alighanem nagyon alapos, a különböző műfajokat, művészeti ágakat összehasonlító elemzésre lenne szükség ahhoz, hogy elfogadjuk vagy elutasítsuk a katalógus egyik tanulmányát író Douglas Kahnnak azt az állítását, amely szerint egy francia író, Raymond Roussel volt a 20. század legnagyobb, legcsodálatosabb hangszerépítője – mármint ami a szavak erejével megfogalmazott hangeffektusokat, zenei formákat illeti. A tanulmányíró szerint sem Apollinaire, sem Marcel Duchamp, sem André Breton művészete nem képzelhető el anélkül a hatás nélkül amelyet Roussel Afrikai impressziók című novellája gyakorolt rájuk. Így van-e, vagy nincs, ennek tisztázása akár egy külön kiállítást is megérne, tény, hogy alig hat évvel a novella 1910-es megjelenése után megszületett Marcel Duchamp With Hidden Noise című alkofotó: Attilio Maranzano

tása, amelynek 1963-as kópiája szerepel a velencei kiállításon. Mint

M A Y W A D E N K I : Guitar-la, 1994 Courtesy Fondazione Prada

A kiállítás stílusosan a Giovanni Bellininél tanult, Leonardo művészete által erősen inspirált Bartolomeo Veneto lanton játszó fiatal nőt ábrázoló 1520-as festményével indul, amely a kutatók szerint nem mást ábrázol, mint a zene védőszentjeként tisztelt Szent Cecíliát, s egy freskórészlettel folytatódik, amely a teatini San Nicolo kolostorból származik, s amely egy, a hét szabad művészetet ábrázoló ciklus része volt. A képzőművészet ugyan a zenével ellentétben nem volt része a hét szabad művészetnek, a képi ábrázolás és a zenei alkotás kapcsolata szempontjából mégis igen izgalmas Nicola Giolfino művének e részlete, hiszen a kép egészen konkrét zenetörténeti utalásokat

szinte minden alkotásnak, amely Duchamp nevéhez kötődik, ennek a munkának a története is legalább olyan fontos, mint maga a mű. Az alkotó ugyanis egy barátját, nevezetesen Walter Arensberget kérte meg, hogy helyezzen el egy ismeretlen tárgyat egy közönséges spárgagombolyag közepébe, amelyet azután ő két fémlemez közé szorított négy hosszú csavar segítségével. A fémlemezek tetejére és aljára misztikus angol és francia szavak vannak vésve, desifrírozásukhoz állítólag arra a különös zajra van szükség, amelyet a felemelt és megrázott tárgy belsejében rejtőző ismeretlen tárgy fémhez való ütődése ad. A mű a kommunikáció lehetőségeiről-lehetetlenségéről szóló üzenetének különös csavart ad, hogy az 1916-os párizsi ready-made Velencében bemutatott kópiáját 1963-ben a svéd művészetkritikus, Ulf Linde készítette a művész stockholmi retrospektív kiállítására. A következő évben Duchamp Milánóban egy nyolckópiás változatot készített a műből, a titkos tárgyat ezúttal felesége, Alexina Duchamp helyezte a gombolyag közepébe.

tartalmaz: a faágon lógó kotta hangjegyeiben a kutatók

Ugyancsak nem eredetiben szerepel a tárlaton Luigi Russolo

felismerik Bartolomeo Tromboncino veronai zeneszerző

Intonarumori című 1913-14-es nagyméretű együttese, amely a

és trombonista Ecco che per amarte című frottolája

művész 1913 márciusában írt manifesztumával, A hangok művésze-

szoprán szólamának első ütemeit. Trombonék, contralto

tével párhuzamosan született, s amelyet a modenai Teatro Storchi

violák, négyszögletes spinétek, kalitkába zárt csipogó

futurista estjén mutattak be ugyanannak az évnek a júniusában.

madárkák, harangjátékok és serpentonék – a kiállítás első

A dobozokból-hangszórókból felépített Intonarumorik, azaz hang-

része a piano nobilén a legváltozatosabb formákat, anya-

keltők a nagyváros hangjait, zajait idéző effektusokat produkálnak.

gokat, színeket kínálva arról győzi meg a látogatót, hogy

Különböző hangszercsoportokra osztotta őket alkotójuk, van

a 16–19. századi zene- vagy inkább hangszertörténet

közöttük recsegést, kiáltást, robbanást, zörgést, süvöltést utánzó

bizonyosan bemutatható, megírható olyan darabokon

hangot kiadó darab. Az eredeti mű a második világháború egyik

keresztül, amelyek távolról sem csak az általuk létrehoz-

bombatámadásában pusztult el, a rekonstrukció elkészítésébe

ható új zenei effektusok, de megjelenésük művészi értéke

Russolo eredeti rajzai alapján Pietro Verarso, a futurista zenetörténet

miatt is figyelemre méltóak. 30

20 14

október

kutatója 1977-ben kezdett bele a Velencei Biennále akkoriban éppen a Ca’ Corner della Reginában működő archívuma megbízásából. Giacomo Balla Duchamp-mal és Russolóval nagyjából egy időben, 1914-ben készítette Ciac Ciac című alkotását, amely a nápolyi karnevál tipikus népi hangszereire utal. Ingres hegedűje – ezt a címet viseli Man Ray emblematikus alkotása, amely két zenei jel alkalmazásával alakítja át az érzéki női testet hangszeré, emlékeztetve egyben arra, hogy a szállóigévé vált kifejezés onnan ered, hogy a francia klasszicizmus kiválósága, Ingres ifjú korában második hegedűsként játszott az Orchestre du Capitole de Toulouse-ban. Nos, a 20. századi művészet olyan jeleseinek a „hangzó” műveit állítja be a kiállítás az Ingres hegedűje által elindított sorba, mint például Salvador Dali, Alexander Calder, Nam June Paik, Tom Wesselmann, Robert Rauschenberg, Joseph Beuys. John Cage csöndje természetesen külön fejezetet kap, a kortársak sora pedig Milan Kňižakig, Jannis Kounellisig, Michelangelo Pistolettóig, Bruce Naumanig, Armanig, Rebecca Hornig folytatódik. S ki is lehetne a lezárás, mint az albán Anri Sala, aki a legutóbbi Velencei Biennále német pavilonjának franciák által delegált kiállítójaként mutatta be lenyűgöző zenei videoinstallációját. Akármilyen imponáló is azonban a névsor, aligha túlzok, ha azt mondom, nyugodtan belefért volna az összeállításba Lois Viktor vagy Móder Rezső valamelyik zenélő szobra – ha Germano Celant figyelme egészen a (kortárs) magyar művészetig kiterjed. Hogy ez mennyire nincs így, azt jól mutatja, hogy a brassói születésű Henrik Neugeboren (Henri Nouveau) is egyszerűen romániai művészként szerepel a képcédulán és a katalógusban, noha az erdélyi szász származású festő, zeneszerző, esszéista középiskoláit és a Zeneakadémiát is Budapesten végezte. Horribile dictu, még az is lehetséges, hogy éppen az itt megismert különböző kultúrák párbeszéde hatására vált maga is sokrétű alkotóvá, s törekedett a többi között – elsősorban – arra, hogy a zene láthatóvá, a képzőművészeti alkotás hallhatóvá váljon. Bachnak szentelt 1928-as „monumentje” a

M I C H E L A N G E L O P I S T O L E T T O : Az ítélet trombitái, 1968 M A R T I N K E R S E L S : Wary (Dick), 2010, Wary (Jane), 2010 M A U R I Z I O C A T T E L A N : Cím nélkül, 2003 Courtesy Fondazione Prada

fotó: Attilio Maranzano

tárlat legérdekesebb művei közé tartozik.

20 14

október

Hans Hollein (1934–2014) Emlékkiállítás a MAK-ban – Budapestről nézve MAK, Bécs, 2014. X. 5-ig

SZEGŐ GYÖRGY

Hans Hollein (1934–2014) az eddig egyetlen Pritzkerdíjas osztrák építész, egyben nemcsak az architektúra formaújító alkotója és experimentális képzőművész volt, hanem kurátor, kiállításdesigner, jövőkutató, kultúrantropológus és tanár is. Olyan kulturális stratéga, akinek a mai, vizuális művészeire, kortárs szcénájára büszke Ausztria sokat köszönhet. Egyik maradandó kiállítástervező és -kurátori munkájában az Álom és valóság – Wien 1870-1930 (1984-85) © Vera Eisler

ars poeticaként hivatkozott a Monarchia 20. századot meghatározó tudományos-művészeti csúcspontjaira. HANS HOLLEIN

A mostani MAK-kiállításnak egy részében a mönchengladbachi híres „sarok nélküli” kiállítótereket (1972)

meghívja: íme az eddig „megvetett” szecesszió és kora – a modern

idézik meg. Ebben ott vannak azok a modellek, általa

Ausztria identitásának kezdete. Gustav Klimt tabuként számon

– az „állam helyett” – megszerzett kultikus ereklyék,

tartott „Medizin” idolját emelte ki a vászon dimenziójából, hogy

amelyekkel a fenti kiállítását korszakos jelentőségűvé

3D-ben hirdesse Semper – nálunk máig – elfeledett bölcsességét, a

tudta tenni. Lévén, hogy ezek azóta is nagyrészt archí-

társadalmi folytonosság biztosításának fontosságát. Ami általa vált

vuma részét képezték, a mostani kiállítás meg tudta

először a művészetek funkciójává.

idézi az 1984-es áttörés fődarabjait. Az 1985-ös tárlat már a Karlsplatz felé is szimbolikus, tetőre állított két

Ezt a koncepciót éppen Hollein kiállításával egy időben a mi

„saroktoronnyal” fogadta a látogatót. Az egyik oldalon

Szentkirályi Zoltánunk úgy fogalmazta meg, hogy az utolsó

hatalmas, kibontott hajzuhataggal koronázott, aranyszín

egységes stílust, amely 1750 körül indult, a 19. században élte

női aktfigura, amelynek széttárt karja az egész világot

virágkorát és az eklektikában érte el fejlődése csúcspontját, átfogóan romantikának helyes nevezni. Ebbe beleértette

H A N S H O L L E I N : Vulcania,

az eklektikát és a neostílusokat is. Mert a reneszánsztól a

Auvergne, Franciaország, 2002 Megbízó: Conseil Régional d’Auvergne, Chamalières

barokkon, a rokokón át az intellektualitás a historizmusnak is hajtóereje maradt. Utóbbiaknak az anyag és a szerkezet tulajdonságaihoz való igazodása tette lehetővé, hogy az új technológiákat az architektúra befogadja, és racionális térszervezést eredményezzen. Hollein felfogásában ez a felismerés a szecesszióra is kiterjedt. És a szecesszió kánonba emelésével a bécsi 1900-as századforduló „modernjét” ugyanúgy a kortárs előzményévé emelte, mint a 30-as években épített vörösbécsi Karl-Marx-Hof architektúráját. És éppen ennek modellje lett a Künstlerhaus másik „tornya”. Az osztrák belpolitikában is akad(nak) olyan időszak(ok), amikor két egymást követő kurzus megkérdőjelezi az elődök

felépítette kulturális értékeket. Hollein csak azért is úgy

gondolta, hogy e pólusokat egyetlen kiállításba fogja össze. Egy akkori tévéfelvételen csillogó szemmel „védekezik”: azért gondolja ezt a merészet, mert: „a világ mindaz, ami van” – mondja Wittgenstein után.

20 14

október

Az egykori tárlat belső tereiben 2200 tárgyat rendezett

döntése” írta fiatal építészként. Merte vállalni, ami vitatott, vagy

el a Városi Múzeum teamjével – annak érdekében,

tabusított volt. Például Ferenc Ferdinándnak azt az „üvegkopor-

hogy a publikum a tetőre emelt plasztikus kontrasz-

sóban” bemutatott uniformisát, amelyben Szarajevóban megölték.

tokhoz hasonló pólusokban megláttassa a közös

Ennek párdarabja volt Klimt „halotti inge”, a híres flanel reformruha.

múltat, osztrák identitásuk értékeit. A támogatást

Egyiknek hátterében az idén újraexponált korai újtárgyias óriáskép,

ehhez a kultur-klikken felülemelkedő koncepcióhoz

a Haláltánc Albin Egger-Lienztől, a gépként halálba rohamozó

az az elnöki koncepció (Erhardt Busek és művészeti

katonákról. A másik mögött a 24 méteres Klimt Beethoven-fríz állt.

tanácsa) adta, amely politikai vetésforgótól függet-

És persze a Secession modellje épp úgy, mint az ellenpont Adolf

lenül, hitelesen kapcsolni kívánta a bécsi vizuális

Loos-féle „Chicago Tribune” oszlop-felhőkarcolója, amit Hollein az

művészeteket is a klasszikus zenére figyelő turizmus és

azóta is csak képzeletbeli építészeti múzeumba szánt. És ott volt a

a globális kulturális megbecsülés köréhez. És a város

„Wiener Werkstätte” megannyi bútora, iparművészeti tárgya, amit a

bízott Holleinben, mert 1983-ban a Török Bécs alatt

világ ma újra tisztel.

címen, a 300. évfordulóra ugyanitt általa rendezett mega-tárlatnak több mint 400 000 látogatója volt.

Még nem volt harmincéves, amikor ezt írta: „A forma nem következik a funkcióból. És nem is keletkezik magától. A forma

Az Álom és Valóság természetesen kiterjedt a bécsi

az ember nagy döntése” (Architektur, 1963). Ez „utolsó figyelmez-

pszichoanalízisre is, amihez Sigmund Freud foteljéből és

tetés” volt arra, hogy a modernek axiómái idejüket múlták. Már

pacienseinek díványából ugyancsak aranyszínű bútor-

a bécsi, majd a Berkeleyn befejezett építészeti tanulmányai után

modellt dizájnolt Hollein, ami azóta az osztrák lélektan-

(1963) az Architecture School of Architecture (St Louis), Yale (New

hegemónia vizuális szimbóluma (az eredeti bútorokat

Haven), UCLA (Los Angeles) vendégtanáraként prófétált. 1967-es

nem tudták akkor Londonból elhozni – talán Lucien

Manifesztumának kulcsmondata lett a Beuysszal egybehangzó

Freud ismert elzárkózó magatartása miatt). Úgy emlé-

„minden építészet” kinyilatkoztatás. Ekkorra már autóval keresztül-

keznek ma erre a Freud-objektre, hogy Hollein / Midas

szelte az Egyesült Államokat és Mexikót, ahogy kell. És az utolsó

keze arannyá változtatott mindent.

mohikánoktól az amerikai indián települések fejlesztőjeként „építve

Hollein mester egész életművén átvonul a mauzóleum képzőművészeti és építészeti ünnepi formája, amelynek legmarkánsabb darabjai a bécsi Stephansdommal szembeni Haas-ház, vagy a Frankfurti Modern Múzeum tetőépítményei. Az elmúlás az átváltozás egyik formájaként izgatta egész életén át: „a forma az ember nagy

tanult”. Még 1956-ban, a bécsi Akadémián olyan nagy személyiség mesteriskolájában végzett, mint Clemens Holzmeister. (Hollein felmenői bányamérnökök voltak. Adott tehát: a mérnöki szemlélet családi és képzési előzményként, svédországi, amerikai egyetemi tapasztalatok, az indiánokkal eltöltött terepgyakorlat.) Az említett „etnográfus képzést” a modernizmus neves emigráns bécsi építészénél, Rudolph M. Schindlernél dolgozva kapta. Akkoriban 20 14

október

Kiállítási enteriőr, MAK, 2014

a másik póluson az ugyancsak bécsi emigráns Bernard

az akkor Murray Grigorral együtt mellékelt Faces – Gestures

Rudofsky, a világkörüli utat járó amerikai antropológiai

– Design szimbólumgyűjtés és antropológiai animációs film.

kiállításon mutatta be az Építészet építészek nélkül és

Ennek hazai folytatása a bécsi Álom és Valóság lett. Hollein

a Csodálatos építmények című fotóalbumait. Egészen

a mostani kiállításon tehát videointerjúban el is mondja az

bizonyos, hogy ezek hatottak Holleinre. Ha Koestler

akkor revelációként ható, a Monarchia kultúráját-összmű-

élne, megírhatná Loos, Schindler, Rudofsky és Hollein

vészetét bemutató tárlatkoncepciót. Ma tudjuk, Ausztriát

tudománytörténeti kalandját.

– többek közt – e munka „hozta vissza” a világ kulturális-művé-

Bécsbe visszatérve, Holleint olyan – számunkra is

szeti főáramába. (A tárlat részleteire még visszatérek.)

ismerős – megélt, tanult ellentétek vették körül, mint

Hollein ekkor már ismert művész, akit az 1980-as, első

a pszichoanalízis, az 1900-as bécsi művészet álma és a

Velencei Építészeti Biennále Strada Novissima projektjébe is

birodalom szétesését követő valóság: a Loos-féle eszté-

meghívtak az Arsenale akkor bekapcsolt egykori kötélverő

tika és a szocialisták vörös Bécsének „tagadásai”. Nagy

csarnokába. Itt egy-egy alkotó hipotetikus épülethomlokza-

közép-európai kettősségek.

tokkal – Hollein egy fura oszloprenddel – kiáltották ki az akkor

Korai kiállításválaszai az 1976-os MANtransFORMS,

még ígéretesnek tűnő posztmodern diadalát.

a Cooper Hewitt Museum of Art New York nyitó-

A MAK-anyag magját a múzeumtervek adják. Az 1972–82 között

tárlata. Benne egy máig érvényes analízis „az

kiérlelt mönchengladbachi kortárs művészeti múzeum téranalí-

ember alkotta világról”. Ennek egyik dokumentuma

zisében Hollein újragondolta az olasz reneszánsz és manierizmus

MANtransFORMS, megnyitó kiállítás, Smithsonian CooperHewitt Nemzeti Design Múzeum, New York, 1974–1976

20 14

október

Hollein Álom és Valóság kiállításától számítják azt a fordulatot, amelyben az akkor a vizuális kultúra terepén (pl. Grazhoz képest) szunnyadó Bécs újra büszke lett a vizuális művészetek már-már elfeledett alkotóira. S amely fordulat meghozta az osztrák kortárs művészek sikerét is. Végül olyan megaberuházásokra is sor került, mint a MuseumQuartier kiépítése. Ahol a közeli Kunsthistorisches Museum impozáns számú közönsége módot kaphat a 20. és a 21. századi művészetekkel való találkozásra is. Hollein sokműfajú, összességében a kulturális antropológiára építő életműve tette lehetővé pl. a hasonló, de kritikus hangot is megütő Austria im Rosennetz című ezredéves kiállítását (Harald Seemann), mert a közönség három évtized alatt „felnőtt”. Holleinek is hála, akinek életműve még kapcsolatban áll a globalizáció előtti Közép-Európa magaskultú© Archive Hans Hollein

rájával. Véleményem szerint műve számunkra is tanulságos példa: kortárs érzékenységgel művelte és figyelte a képzőművészet nyelvi átalakulását, és megtalálta abban az építész helyét is. Örök kísérletezőként meghatározó figurája volt az építészeti vulgáris racionalizmust meghaladó, alkal-

„újításait”, és azok intellektuális tartalmait átemelte a 20.

mazott filozófiának. Aminek elterjedése elengedhetetlen

századvég építészetébe. Szimmetrikust váltó diagonális

feltétel a Föld entrópiájának

térelrendezése, a zugmentes térkapcsolás adta köztes

megállításához.

terek funkcionális „haszna” markánsan jelenik meg a kiállításán. És az épp ebbe az installációba tett későbbi múzeumtervekben is – Kerámia Múzeum (Teherán, 1978); Guggenheim (Salzburg, 1989); Modern Múzeum (Frankfurt, 1991); Vulcania (Saint-Durs-Les-Roches, 2002) – a folyamatos térkísérletek. Más léptékben, de az életműben végigkövethetők az épített táj „hullámterei”. Ezekből a legismertebbek a kollázsként vizionált „repülőgép-anyahajó” tervek, autóhűtő-oszloprendek – a legismertebb „hajós” terv egy Alessi-teáskészlet. Egyetlen saját díszlettervfotó is szerepel a sokból: a Burgtheater 1971-es Arthur Schnitzler-bemutatójának modellfotója. A hajók, függesztett városok és más mesterséges tájak ellendarabjaiként megjelennek a bécsi Retti, a Schullin és a CM-üzletportálok, vagy a legendás Architekturpille tárgyiasult és koncept formái. És fura kultúraidézetek: a Breuer Marcel csőfoteljeiből repülő tárgyat formázó Vaszilij (1966), vagy a Kocsi, a Velencei Biennáléra (1972) készített „versenyautót” is idéző ravatal. Hollein idén áprilisban halt meg. A kiállítást a MAK, a szomszédos UNI Angewandte volt 1979–2002 közt) és a mönchengladbachi Múzeum hívták életre. Utóbbiban Hans Hollein: Minden építészet címmel 2014. április 13. és szeptember 28. között párhuzamos emlékkiállítás látható.

Kunst (itt tanított 1976–79, illetve mesterosztálya

20 14

október

H A N S H O L L E I N : non-physical Environments, 1967

H A N S H O L L E I N : Rajz, 1964

Koreografált formák B o b B o n i e s a Va s s L á s z l ó G y ű j t e m é n y b e n Va s s L á s z l ó G y ű j t e m é n y, Ve s z p r é m , 2 0 1 4 . V I I . 1 9 – X . 1 8 .

MULADI BRIGITTA

A nonfiguratív, és ezen belül a geometrikus festészet,

fotográfus apa praktikusabb szakmát képzelt el a számára. Később a

Boniest idézve, „Old Baby” – a közelmúltban, mostanáig

hágai akadémián szobrászatot tanult, de egyre inkább a belsőépítészet

mintha nagy klasszikusként, a művészet történetéhez

és a formatervezés kötötte le. Hamarosan Stockholmba költözött, hogy

tartozott volna, a múzeumok és gyűjtemények állandó

az ottani iparművészeti egyetemen folytassa tanulmányait. Ott talál-

anyagához, amelyet megnézünk, rácsodálkozunk,

kozott Olle Baertling (1911–1981) professzorral, aki tiszta színekkel és

meditálunk felettük, de kevés kortárs művész érzi

konstruktív képépítkezésével szinkronban haladt az európai absztrakciós modern törekvésekkel, s kétdimenziós – a térbe vonalként rajzolódó, végletekig minimalista – szobraival tett szert világhírre. A professzor munkássága és a nonfiguratív formák iránti elkötelezettsége életre szóló hatást tett a fiatal Bonies gondolkodására, ekkor döntötte el, hogy maga is professzionális képzőművész lesz. Egy időre a Cobra csoport s Karel Appel hatására a lírai absztrakt szippantotta be, de 1963-as amerikai útja már más mederbe terelte, s az fotó: Áfrány Gábor

elkövetkező években redukálódott a formakészlete, mind a színeket,

BOB BONIES

a veszprémi Vass László Gyűjteményben, 2014

követendő példának. Persze kivételek akadnak, mint Gerhard Richter, aki párhuzamosan építkezik, egyetlen mega-életműben szintetizálva mindkét irányt. De az absztrakció egy ideig, egy szűk, apolitikus művészréteg kifinomult formai kísérleteiként manifesztálódott és stabilizálódott a maga előkelő helyén. Az absztrakció

mind a térhasználatot illetően. Hágai születésű művészként Mondrian, Theo van Doesburg, Huszár Vilmos és a Stijl mozgalom múzeumi kötelező anyagként, ugyanakkor meghatározóan, sőt gyökeresen épültek be a művészetébe. Távolabbi példaként erősen foglalkoztatta az orosz modernizmus, Liszickij, Tatlin, a román Brancusi s leginkább Malevics, de mindeközben a saját útját kereste, s ebben volt a legmeghatározóbb élménye a találkozás az amerikai minimalizmussal, de pályája során művésztársai, például Ágnes Martin és Ed Reinhardt művészete is közel került hozzá.

ma, aktuálisan, a periodikus művészeti mozgások

A Washington D. C.-ben töltött időkben a minimalista Morris Louis,

dinamizmusa által a fókuszok egyikébe került, megtelt

Kenneth Noland, és legerősebben Clyfford Still hatott rá. „Nehéz megma-

elevenséggel, s a másfelől induló fiatal művészek is

gyarázni – mondja Bonies egy interjúban – hogy amennyire vonzódtam

izgalmas kalandként vetik bele magukat a különböző

Still műveihez, miért csak évek múlva alkalmaztam az ő módszerét.” Ez a

dimenziójú és médiumú „minimál” festői kísérletekbe,

korszakváltó mű a Prototípus címet viselte, s 1965-ben készült, amelynek

mint a színredukció, a formai játékok, a dropping art stb.

képmezejét egyenes, párhuzamos, szigorúan szabályos vonalakkal hatá-

Vass László mindeközben, saját maga által alapított múze-

rolt mezők, két szín – a piros, a kék – és a fehér „nem szín” alkották.

umában, kitartóan, szenvedélyesen gyűjti, mutatja be az

Hosszú évekig igyekezett megfejteni és megvalósítani az abszt-

internacionális nonfiguratív képzőművészet jeles anyagait,

rakt kompozíciók kiélezett dinamizmusát, miszerint a redukció, az

s most a holland Bob Bonies szélsőségesen minimalista

önkorlátozás nem szünteti meg a képek – általa elvárt – feszültségét

festménykollekcióját láthatjuk a veszprémi várnegyedben.

(„tension”), ami a nézőt, pozitívan billenti ki a komfortzónájából, és

Bonies 1937-ben született Hágában, s az ottani művészeti

figyelmét megtartja.

akadémián kezdte el képzőművészeti tanulmányait.

„Sokáig – mondja Bonies – minden nap újra kellett kezdenem a

Hagyományosan a figuratív rajz az alapképzés egyik

képpel való viszonyom tisztázását, szükségem volt újabb inspirációkra.

fontos eleme, s kezdetben Bonies is nagy szenvedéllyel,

Ma már minden egyes kép befejezésével megszilárdul a hit, és újabb

s sikerrel vetetette bele magát a modell utáni rajztanu-

bizonyosságot szerzek arról, hogy megtaláltam a megoldást. Otthon

lásba, ami szüleit is meggyőzte arról, hogy támogassák

érzem magam a műveimben, s egy célom van, hogy ne hagyjam el

fiuk művészeti tanulmányait, annak ellenére, hogy a

a nyomot, mélyítsem az elkötelezettséget a kijelölt irányba. Az idők

20 14

október

folyamán Beuys elmélete – a minden művészet és mindenki művész – engem is elragadott, de azt kérdezem ezek után: igen, de ki szeretne művész lenni?” Bonies a nonfiguratív és „objektív” művészetre tette le a voksát, ami számára egy színekből, formákból építkező konstruktivizmus, ami azt jelenti, hogy valóság egy konstruált, a megtapasztalható valóságtól merőben eltérő formájába enged belátást a néző számára, ami a megszokott médiák: fotó, film, televízió világától nagyon messze áll, egy esszenciálisan tiszta vizuális terület, s ennek legfőbb szerepe az inspirációs erő megerősítése a másként gondolkodásra. (Csak egy megjegyzés, hogy szilárd hite ellenére a hágai szabad művészeti akadémia igazgatójaként és tanáraként sohasem kényszerítette diákjaira a saját elképzeléseit.) „Ha, tegyük fel – mondja – a romantikus festészet irritálóan hat az A színek használatában Bonies működésének negyven

emberre, az időfaktor, a történeti kontextus teszi érhetővé az akkori

éve alatt annyira tudatos, hogy csupán a primer kék,

festők gondolkodását.”

Kiállítási enteriőr B O B B O N I E S 2005 és 2010 között készült műveivel

sárga és piros szerepel repertoárjában, a zöld és azok a színek, amiket „nem színnek” nevez, a fehér, a szürke, s amik arra szolgálnak, hogy a színes formákat minél intenzívebben érzékelhessük a térben. A festmények kétdimenziósak, tükörsimává eldolgozott festékfelületükkel szinte anyagtalanok, „modellálatlanok”, de maximálisan együttműködnek, szinergiát alkotnak a környezettel, a fal színével és a térrel, amelyben „élnek”. A művész formakészlete is a végletekig redukált, négyszögeket és háromszögeket hasít ki a felületből, de az utóbbi húsz évben már „a körzőt is használja”.

S mielőtt azt gondolnánk, hogy Bonies végletekig leegyszerűsített, hűvös színkompozíciói egy érzelemmentes személyiséget takarnak, érdemes megnézni a festő egyik megnyitójáról készült filmet, ahol a profi táncosnő feleség, Naomi Duveen a formák elevenségét reprezentáló tánc-performanszát látjuk.2 A produkció nem kevéssé emlékeztet Picasso és Jacqueline Roque kapcsolatára, vagy a Bauhaus művészeinek, mindenekelőtt Oskar Schlemmernek a humorral, ugyanakkor hatalmas komolysággal „felépített”, konstruktív jelmezes tánckoncepcióira, és ekkor értjük meg Bonies igazi törekvéseit, a szinte anyagtalanná tett, sík formák kifinomult táncát a térben. Forrás: http://www.bonies.nl/en/interview.html

Bonies a festői kvalitást a színeknek és a formáknak a térből kihasított dinamikájával kívánja elérni, de a festészetet egyébként a történetiségében szemléli.

Jegyzetek 1 Bob Bonies szóhasználata a geometrikus képzőművészetre, a kiállításhoz kapcsolódóan. Elhangzott a Vass László Gyűjteményben rendezett beszélgetésen. 2 https://www.youtube.com/watch?v=jnysrfXdv3o

20 14

október

Kiállítási enteriőr, B O B B O N I E S – a háttérben 1967-es, az előtérben 2010-es – műveivel

Törzsi montázs Ioan Bunus kiállítása Budapest Galéria Lajos utcai kiállítóterme, 2014. IX. 5–X. 5.

CSÉKA GYÖRGY

írt „előszót”. A bevezetés Bunus a mail art-munkákat ismerteti megle-

utcai Budapest Galéria őszi évadja (kurátor: Cserba Júlia).

hetősen részletesen, mivel a páncélszekrény a művész leveleit őrzi.

A művész friss munkái mellett a tárlat törzsanyaga ugyanis

Sajnos, a leveleket magukat nem láthatjuk, nem olvashatjuk, csak

főképp 2004-ből, de jelentős mértékben a 90-es évekből

tudjuk, hogy a szekrényben vannak. A kíváncsiságot viszont felkelti

származik, amelyet nemcsak szoborművek, de grafikák,

a művészettörténész sokszor igen részletes, érzéki leírása e levelek

festmények és mail art művek is képviselnek. Bunus

külalakjáról, írásmódjáról, tartalmáról. A páncélszekrény így egyfajta

életműve nem tartozik, soha nem is tartozott a képzőmű-

konceptualista műként funkcionál, csak a fejünkben képződik meg

vészeti fősodorhoz, meglehetősen rejtőzködő, ambícióival

értelme, jelentése, „tartalma”. Az enigmán belül azonban további

nem tüntető, ám izgalmas és sok tekintetben enigmatikus

rejtély is van a leírás szerint, a „Görög lány” címmel ellátott külde-

gondolati alakzat.

mények, amely csomaghoz a művész a következő instrukciót fűzte:

fotó: Berényi Zsuzsa

Ioan Bunus „majdnem életmű-kiállításával” (is) nyit a Lajos

IOAN BUNUS: Hármas faág oltás, 2004 IOAN BUNUS: Vörös dárda dudorral, 2004

Az enigma már a kiállítás elején igen plasztikus alakot ölt egy meglehetősen termetes, régi, de nem antik páncélszekrény alakjában, amihez Szegedy-Maszák Zsuzsanna

„tartalma titkos, felnyitni nem szükséges”. Bunus instrukciója talán a legszebb és legpontosabb önértelmezése rendkívül érzéki, anyagszerű, a látás, tapintás, sőt szaglás számára is felkínálkozó, de nehezen verbalizálható, alkotója által sem agyonértelmezett művészetének.

20 14

október

Ha röviden szeretnénk összefoglalni, leírni Bunus művészetét, azt mondhatnánk, botokkal, zsákokkal és különböző drótokkal, szalagokkal foglalkozik. Munkái látszólag egyszerűek, mivel felhasznált anyagait igen kevéssé alakítja, formálja, csak egy-két egyszerűbb beavatkozást hajt végre, amelyek között a legjellemzőbb a tekercselés. További alakításmód, illetve alakításainak az alapja a kollázsszerűség, pontosabban a házi barkács jelleg. Különböző, valószínűleg talált tárgyakat, anyagokat épít egybe egyszerű kézimunkával és állít, jobbára rejtélyes kontextusba egymással. A művész különböző méretű és alakú botokat, pálcákat, rudakat használ műveihez. A botokat a vágáson kívül csak a kérgüktől fosztja meg a legtöbb a tekercselés, a botok beborítása különböző anyagokkal, fémmel (rézzel, alumíniummal stb.), textillel, ritkábban a botok befestése. Botkollázsokat alkot, mert szobrai, szoboregyüttesei legtöbbször nem

fotó: Berényi Zsuzsa

esetben, igen ritkán faragja, alakítja őket. Módszere

egy-egy tekercselt botból állnak, hanem jellemzően két-három bot kerül tekercselésre. „Szóló” botjai inkább faágak vagy azokra hasonlítanak, és az ágakat tekeri be, szorítja össze valamilyen anyaggal, vászonnal, gumival. Legjelentősebb táblakép alakú kollázsai hol durvább, hol finomabb, de igen érzéki, tapintást és szaglást kívánó zsákvászonra készültek, és kevés, de hangsúlyos, erős jelből állnak. A képekhez a zsákvásznon kívül nadrágszíjat, vörös, pecsétviaszra hasonlító festéket és természetesen fadarabokat, illetve más anyagokat használ fel a művész. Bunus mintha valami kelet-európai törzsi művéművészeten, amely lényegét tekintve mégsem egy embercsoport, hanem kizárólag egyetlen ember mitológiáját dolgozza ki, mutatja fel: Ioan Bunusét. Munkássága legfontosabb motívuma, a bot, megta-

fotó: Berényi Zsuzsa

szeten munkálkodna műveiben, olyan törzsi

lálható majdnem minden nép művészetében és

Bunus munkássága a bot különböző metamorfózisára és transzformá-

mindennapi életében, ezernyi funkcióban. A bot az

ciójára épül. Rejtélyes célból tekeri be és csomózza össze különböző

alapja majdnem minden munkaeszköznek, hiszen

fémhuzalokkal botjait, rúdjait. Hol rendkívül artisztikus kontextusba,

bot a nyele az ásónak, kapának, villának, baltának,

arany aurába állítja őket (Táblakép I., 2004), hol fegyvernek látszanak

de bot a vándorlás eszköze is, az ágas-bogas botokra

(Vörös dárda dudorral, 2004), hol különös munkaeszközöknek (Hetes

pedig különböző eszközöket lehet akasztani, de

együttes, 2013), hol metaforának (Kék madár, 2004), hol a levegőben

bot az alapja egy bizonyos típusú szénaboglyának

függő színpompás bot-, szalagerdőnek, (Volt egy idő, amikor, 2004).

is. A bot emellett a legegyszerűbb és legkézenfekvőbb fegyver, bármi is történik, bármi is fenyegeti a természeti embert, csak egy botot kell vágnia, és védekezhet. És botból, rúdból készül minden hajító eszköz, dárda, lándzsa. A bot úgyszólván a természetben, természethez közel élő ember univerzális eszköze, életének fundamentuma.

Bunus címeivel sem akar eligazítani, mi-mit jelent, csak megmutat, felmutat eredendő összefüggéseket egy nagyon egyszerű, de alapvető eszközből kiindulva. Visszamegy az időben, és egy a technológiai haladás előtti, nagyon-nagyon kézenfekvő tárgyhoz nyúl és teszi rá, hozzá a maga szubjektív jeleit, sugallatait. Művészete a legtisztább és legrejtélyesebb kortárs törzsi barkácsművészetnek tekinthető.

20 14

október

IOAN BUNUS: Kiemelt piros kesztyű motívum, 1998 I O A N B U N U S : Táblakép I., 2004

Megpecsételve egy csókkal Szombathy Bálint: Stemplik acb Galéria, 2014. IX. 11–X. 22.

ÜVEGES KRISZTINA

Szombathy nemcsak saját alkotótevékenysége körében értelmezte tevékenységét, a Bosch+Bosch művészcsoport (Szabadka, 1969–1976) megalakulása kezdetén levelezés és utazások révén felvették a kapcsolatot a progresszív nemzetközi művészeti szcénával (Joseph Beuys, Cavellini, Klaus Groh, Hans Werner Kalkmann, illetve Magyarországon Beke László és Galántai György), 1972-ben részt vettek a Balatonboglári Kápolnatárlatokon is.3 A kiállítás első darabja ennek a kiterjedt művészi együttműködésnek az eredménye, Szombathy és Tóth Gábor közös munkája, az Áttörés (1979). Az 1979-es Vizuális költészeti kiállítás bemutatására Bán Andrást kérte fel, ahol az eseményen a látogatók pecsételhettek is. Itt készült az a kétrészes mű, melynek egyik fele egy akciófotó, amelyen Szombathy egy szem formájú nyílással ellátott BILL GAGLIONE: Szombathy Art in America, 1979

papírlapon néz át, másik felén a Tóth által pecséttel

Az első pecsétakció – amit életemben láttam –,

ellátott eredeti objekt, maga a papírlap látható.

a Szigorúan ellenőrzött vonatok ikonikus jelenete volt, melyben Milos forgalmista pecséteket nyom Mása

A kiállítást bevezető performansz visszacsatolt több műhöz is.

kalauznő fenekére. Az 1966-os film erotikus jelenete

A művész pecsételt női testre máskor is, például egy női csípőre a

nyilván nem a küldeményművészet korabeli nemzet-

három fotóval dokumentált Gumi és hús (1979) című pecsétakció

közi hálózatára való kikacsintás volt, mégis alighanem

egyik darabján.4 Ez a mű 1981-ben jelent meg POE TRY No More

sokunk fejében megfordult, nézve Szombathy Bálint az

című vizuális költeményeit tartalmazó kötetében, a művész által

acb Galéria megnyitóján bemutatott akcióját. A művész S ZO MBATH Y BÁLINT: A forint devalvációja sorozatból, 1979

hasonló gesztussal élt, szereplőtársa, Beate Linne1 homlokára és vállaira pecsételve, miközben a címben idézett dallam szólt.2 A performansz végén Linne kiengedte a szájában tartott, a korábban Szombathy által vele megetetett, összerágott száraztésztát. Az eredeti, stemplizéshez használt tintára emlékezető sötétkék pép végigfolyt fehér ruháján, felidézve a humort és iróniát, mely a kiállított művek többségét jellemzi. A tárlatra letisztult és komplex anyag lett összeválogatva, aki ellátogat a galériába, láthatja a rendkívül sokoldalú alkotó 70-es években készült küldeményművészetének és az abból leágazó, de önállósult pecsétművészetének kulcsműveit. Szombathy pályája a vizuális költészet irányából indult a 60-as évek második felében, ekkor érdeklődésének középpontjában a művészeti nyelv működése és megújítása állt, illetve általában a művész és a művészet szerepének revíziója a társadalomban. 40

20 14

október

Magatartásköltészetnek nevezett fejezetben. Mivel az akció egyszeri és megismételhetetlen, a body art irányába mozdítja az irodalmat, a végeredmény pedig egyszerre vizuális és nyelvi jellegű. Ez a kettősség alapvető vonása a műtárgycsoportnak, a cél a szintézis, az átbillentés finom pontjának kihangsúlyozása. Ez a munka azért fontos, mert a fotón a művész emblémájává vált Szombarthy ART, illetve a POETRY (?) és egy language feliratú pecsét szerepel. Az acb Galériában ezzel a két stemplivel készült műcsoport látható további, a mail art és a vizuális költészet felé ágazó műveivel kiegészítve. A legkorábbi munka, az 1977–79-es Poetry-Language esetében Szombathy talált sajtófotókra nyomta rá a POETRY (?) feliratot. A kisajátított sajtófotók mind bizonyos kulturális kontextusokra utalnak, ezeket a helyzeteket avatja pecsétjével művészetté a művész. Egy további, hat kisajátított fotóból álló sorozat első öt darabján ugyanazon manöken mellett ismétlődik a POETRY (?) felirat, majd az utolsó lapon a modell zsilettel rongált és eltüntetett fotója mellett a language pecsét tűnik fel. A sorozat a viselkedés, a divat nyelvi kódrendszerén keresztül mutatja be az uniformizálás halálát, miközben a művész tevékenysége révén eltünteti a külsőségeket. A kiállítás másik egysége Szombathy Bálint mail art tevékenységéhez kapcsolódik. Ennek egyik része a Szombathy Art in America (1979): egy San Francisco-i újdadaista művészcsoport a Szombathy által küldött Szombathy Art in America feliratú gumibélyegző lenyomatait helyezte különféle, gesztusokkal kiegészített szituációkba. A másik, nagyobb szekció a Guglielmo Achile Cavellinivel folytatott levelezés dokumentumainak együttese. Szombathy borítékjait Cavellini saját szignifikáns alkotói elemeivel, matricákkal, pecsétekkel, grafikákkal egészítette ki, így azok műtárggyá lényegültek át. E művészi együttműködés kapcsán nevezte ki Cavellini Szombathyt „jugoszláviai” ceremóniamesterévé, csakúgy, mint Galántai Györgyöt, aki magyarországi „megbízást” kapott azzal a feladattal, hogy rendezzen neki egy kiál-

első mail art munkái keletkezésének idején azonban a vasfüggöny

lítást Jugoszláviában 2014-ben.5 A kiállításon szereplő

mögött feladott postai küldemények jelentették szinte az egyetlen

további borítékokkal lehet feltérképezni a nemzetközi

lehetőséget az autonóm művészet felszabadítására, a hivatalos kultúr-

network azon tagjait, akikkel Szombathy a leginspirá-

politika, a cenzúra kijátszására és a kapcsolattartásra az euroatlanti

lóbb levelezést folytatta (többek között: Bill Gaglione,

művészeti közeggel.

Hans Werner Kalkmann, Ulisses Carrion). A poénokkal telepecsételt borítékok szinte a térben lebegnek. Furcsa dolog az internet korában levelekről, bélyegekről, pecsétekről beszélni. Bár az „always on society” tagjai közül néhányan talán még emlékeznek életüknek arra az időszakára, amikor leveleket vagy képeslapokat adtak fel, az email és a posztok korszakában ezek a múltba süllyedt, meghaladott rituálékként ködlenek fel. Szombathy

Jegyzetek 1 Német performer, lásd: http://beatelinne.blogspot.hu/, utolsó letöltés 2014. 09. 13. 2 Szombathy más performanszaiban is használt híres slágereket, ez Peter Udell és Gary Geld 1962-es szerzeménye, a Sealed with a Kiss volt, lásd: http://en.wikipedia. org/wiki/Sealed_with_a_Kiss, utolsó letöltés 2014. 09. 13. 3 Munkásságának összefoglalását lásd: Nebojsa Milenkovi: An Aesthetic of Freedom or Politics of Freedom. A Guide through the Art of Bálint Szombathy 1969–2005 In: szombathy art, museum of contemporary art novi sad, 2005, 7-34 4 H. Nagy Péter: A betűcivilizáció szétrobbantása. Szombathy Bálint szupergutenbergi univerzuma, Budapest, Ráció Kiadó – Magyar Műhely Kiadó, 2008, 47 5 Időközben Jugoszlávia megszűnt. Galántai mint Cavellini magyarországi ceremóniamestere az Artpool Művészetkutató Központ a budapesti Ludwig Múzeumban megrendezett Öntörténetiesítés CAVELLINI 1914–2014 című kiállítást Szombathy Bálint nyitotta meg.

20 14

október

S ZO MBATH Y BÁLINT: Poetry-Language (pecsétintervenció fotón), 1977 S ZO MBATH Y BÁLINT: Poetry-Language (pecsétintervenció fotón), 1977

Ron Arad nyomdokaiban Interjú Szőke Gábor Miklóssal GIRÓ-SZÁSZ KRISZTA

Ron Arad munkáit a világ minden pontján ismerik.

meg az idős nénik és bácsik szinte a kerítésen kapaszkodva

Egymásba olvadó, soha véget nem érő hullámai,

figyelték, hogy mi készül. Maga a folyamat is nagyon érdekes,

lágy, ívelt vonalai teszik őt összetéveszthetetlenné az

ahogy elkészülnek ezek a szobrok a semmiből, sok apró darabból

építészek és a designerek között egyaránt. Játékosan

– néha az elején még én sem tudom, hogy mi lesz belőlük.

ugrál a képzőművészet, az építészet és a formatervezés

Legelőször a gyerekek látnak bele dolgokat.

fogalmai között, mint aki a funkciót nem tudja és nem is

Kő Pál mit szólt ezekhez a léces dolgaidhoz? Ő volt a tanárod az egyetemen, és tudjuk, hogy ő a hagyományos magyar szobrászat doyenje.

akarja elválasztani a művészeti alkotás spirituális üzeneteitől. Három évvel ezelőtt Londonban készítettem vele interjút. Földig érő piros sálja, vicces „Sebaj Tóbiás”

S Z . G . M . : Valóban van egyfajta konzervatív álláspont a szobrá-

kalapja és kíváncsi mosolya mellett arra emlékszem,

szoknál az egyetemen, nem mindenkinél, de jellemző, és érdekes

hogy a világ legprofibb és legalázatosabb sztárjával

volt ezzel párbeszédbe kerülni. Kő Pál támogatott, engedett, hogy

beszélgetek, aki, mint egy gyerek, folyamatosan

csináljam, amit jónak látok.

rácsodálkozik egy varázslatokkal teli világra, amelyet

Jó, jó, de nem volt köztetek vita vagy diskurzus arról, hogy tulajdonképpen milyen funkciója van a köztéri szobrászatnak? Mit hozol abból a régi világból magaddal, és hogy lesz ebből egy teljesen új dimenzió a – hangsúlyozom – magyar köztéri szobrászatban? Mert ez, amit te csinálsz, az tényleg vadonatúj.

meghódított. Szőke Gábor Miklós is ilyen. Örök gyerek, aki megvalósítja álmait. Mára a világ legkülönbözőbb pontjaira tervezi óriás állatszobrait.

S Z . G . M . : Elsajátítottam a kötelező iskolai gyakorlatokat, megvoltak az aktmintázások, a portrémintázások, a bronzöntés, a kőfaragás, a fafaragás, nagyon sokat foglalkoztam anatómiával, ezen belül is az állatok anatómiájával. Ez kisképzős korom óta nagyon érdekel. Kipróbáltam mindent, aztán pont egy kötelező egyetemi művésztelepen, ahol szintén fafaragással kellett volna foglalkozni,

fotó: Barnie

már nem volt kedvem hozzá tovább. Ki volt dobva egy csomó léc az

G I R Ó - S Z Á S Z K R I S Z T A és SZŐKE GÁBOR MIKLÓS

Szerintem rendkívüli, amit csinálsz, főleg itthonról nézve. Egyrészt azért, mert porig rombolod azt a sztereotípiát, miszerint a kőporos arcú szobrász vésővel a kezében és műtermének magányában hónapokig kopácsol, másrészt azért, mert eloszlatod azt a (tév)hitet, hogy a köztéri szobrászatnak „emlékmű” jellegűnek kell lennie.

udvaron, és elkezdtem őket összerakosgatni. Ezen a művésztelepen készítettem az első lécszobrom ősét, Tikitót. Aztán valahogy beindultam, és nem nagyon lehetett leállítani. Kő Pál pedig engedett. Megveregette a vállam, hogy: „Jól van Gabikám, építsd be a világot”. Finoman szólva kiverted a biztosítékot, amikor kedves kutyád, Dante halála után teleraktad az Epes-kertet halott kutyákhoz hasonló dolgokkal. Nekem Bosch groteszk világa jut erről eszembe…

S Z . G . M . : Pontosan. Boscht imádom. Szörnyeit gyerekkorom S Z Ő K E G Á B O R M I K L Ó S : Az emlékműszobrászattal

óta szeretem, és gyakorlatilag Dante az, ami összekapcsolta így a

kapcsolatos irányok sohasem motiváltak. Mindig azt

dolgokat, és egy történetet írt köré. Tehát miután elkezdtem Dantéval

tettem, amit jónak láttam, és kicsit önfejű is voltam

foglalkozni, kialakult egyfajta magánmitológia, egy saját univerzum.

már az egyetemen is. Már óvodás koromban is összetákoltam vagy újragondoltam, amit készítettem, ezzel

Mi van ebben az univerzumban?

szerettem hatást kiváltani. Az egyetemen az Epres-

S Z . G . M . : Birodalmak. Ezen belül birodalmak lakói, egy saját

kertbe készültek az első nagy lécszobraim, és nagyon

világ, saját működés, saját rendszer. Azok a dolgok, amik képviselik

érdekes volt a környéken lakóknak és az óvodásoknak,

az éppen aktuális érzéseimet vagy állásfoglalásomat. Talán így

akik ott mászkáltak, a reakcióját figyelni. A gyerekek

tudom legjobban kifejezni magam. Terepasztal.

20 14

október

Miért van szükség saját rendszerre? Menekülsz?

S Z . G . M . : Nem. Igazából nagyon jól érzem magam Dante világában, áthatja a mindennapjaimat, akár tárgyiasult formában is: ahol élünk, van egy csomó saját tervezésű „danteista” bútor, az autóban hordom Dante sofőrjét, egy műanyag kutyát, Karlt, aki mindig a helyemre ül. Része annak a világnak, amiben élek, ahogy a szobrok is, mint a sas, aki őrzi a Fradi Stadiont.

S Z . G . M . : Gondoltam, hogy bizonyos szinten botrányt kavar, de nem annyira izgatott. Sőt, kicsit még inspirált is, hogy egy ilyen kényes témába belenyúlok, de olyan szempontból meg egyáltalán nem kényes, hogy egy futballklubnak a címerállata, aminek semmilyen negatív háttérképe nincsen. Tehát ez nem turul, nem náci

fotó: Barnie

Szerintem félrevisz, ha a sas szimbolikájáról kezdünk beszélni, de mégis furdal a kíváncsiság. Nem tartottál attól, hogy esetleg ebből problémád lesz, szakmailag vagy politikailag megtámadnak?

ménynek minősül, mert öt méternél magasabb, és az építési enge-

SZŐKE GÁBOR MIKLÓS

délyhez is számos követelménynek meg kellett felelni: a hegesztési

Sárkány-szobra Kazincbarcikán, 2014

varratokat például röntgenesen vizsgálták. Hol volt az áttörés a te karrieredben? Bár furcsa ezt kérdezni, merthogy nagyon fiatal vagy, de azért komoly sikerek állnak mögötted. Honnan tudták külföldön, hogy van itt egy magyar srác, aki nagyon ügyes, és nagyon jó dolgokat csinál?

sas, nem birodalmi sas, ez a címerállata a Fradinak, mint ahogy sok sportklubnak van címerállata, akár oroszlán, tigris, vagy sas is. Amellett pedig, a sas az egyik legkomplexebb szimbólum, az ókor óta rengeteg helyen ábrázolták, és a legtöbb helyen a szabadságot szimbolizálta. Szabad kezet kaptál egyébként abban, hogy mit ábrázoljon a szobor?

S Z . G . M . : Szerintem nem volt ilyen nullpont, ahonnan kilőttem magam. Fokozatosan, lépcsőzetesen, egyik napról a másikra mentem előre. De szerinted mitől váltál te kuriózummá? Azáltal, hogy ilyen gigantikus méretekben dolgozol? Egy huszonhat méteres bálnát vagy emelet nagyságú kutyákat megjegyez az ember.

S Z . G . M . : Szabad kezet kaptam, és ez szerintem egy hatalmas lépés, hogy egy olyan köztéri szobrot adtunk át, ami nem arról szólt, hogy a megrendelő mit talált ki. A címerállat pedig adta magát, és beleillett abba a

S Z . G . M . : A méret is fontos tényező, és valóban, a cet volt az

világba, ami jellemző rám, a fém pedig egy olyan erős,

egyik áttörés. Huszonkét éves voltam, mikor Geszti Péter felvetette,

tekintélyt parancsoló anyag, amivel már kacsintgattam

nem akarok-e közreműködni a Cet kultúrközpont (Jelenlegi nevén

egy ideje. Igazi csapatmunka volt.

Bálna. A Szerk.) téglapartjának tervezésénél. Addig ismeretlen méretben egy 26 méteres bálnát terveztem. Nagyon izgalmas volt

Pont ezt akartam kérdezni – és most visszatérek az előző példára –, amiről már korábban beszélgettünk. Ron Arad alatt egy komplett stáb dolgozik, segítenek a kivitelezésben, tervezésben stb. Azt látom már most benned kisebb léptékben, amit ő nagyon nagyban csinál. Tudatos építkezés ez a részedről?

megtervezni, megszervezni és felépíteni a cetet. Pontosan kiszámolni a statikát, az anyagszükségletet, a munkaerőt, a biztonságot. Még az egyetemi osztálytársaimat, haverokat is bevontam dolgozni, mert nem győztem egyedül egy ilyen hatalmas szobrot. Már ott elkezdtem a csapatépítés gondolatával játszani.

S Z . G . M . : Igen, és nincs baj azzal, ha ebben van tudatosság. Alapvetően ösztönösen találom ki a dolgokat, és az érzéseimre szoktam csomó mindenben hagyatkozni, de azért ilyen léptékű dolgoknál van egyfajta üzleti terv, komoly háttér, bővülő csapat, akik folyamatosan dolgoznak. A kettő egymás nélkül nem működik. Egyre több nemzetközi felkérésünk van, így a csapatmunkát még inkább fejleszteni kell. Ez a sasnál is így volt. Ennél a szobornál, nyilván az anyag miatt is, beléptek újabb szakágak. Még nem volt olyan szobrom, ahol ennyi mérnök sas statikáját, kiviteli terveit. 18 tonnát tart az alap, komoly szélterhelés van például. Nem mellesleg ez már épít-

fotó: Barnie

dolgozott volna. Nyolcan két hónapig csak tervezték a

20 14

október

SZŐKE GÁBOR MIKLÓS: Dante szája, 2014, Sziget Fesztivál

Van olyan művész, akire odafigyelsz?

S Z . G . M . : Példaképeim sosem voltak. Talán Damien Hirst gondolkodása szimpatikus, de valahogy mindig a saját utam és a saját megoldásaim és ami hozzám kötődik, az inspirál és az visz tovább előre. Az én világomban Dante kitalálta, hogy az ő birodalmában új ízlés, új irányzatok jelenjenek meg, és leváltja a régit. Legyenek Dante-trónok és Dante-székek és más bútorok, amik Dante alattvalóinak a közbenjárásával, önfeláldozásával készülnek el. Ezek eleinte fikciók voltak, amiket leírtam, de aztán azt vettem észre, hogy valahogy megvalósultak. Például az egyik Dante-bútort nemrég találtam meg az óvodás kori rajzaim között a padláson, csak nem dobermann, hanem oroszlán formájában. Damien Hirst mint brand érdekes? Neked is van egy jó sztorid. Dante és a többi, általad teremtett lény életéről és haláláról még kódexet is írtál, ami egy követendő életstílusról szól. Szerintem egy kicsit te is röhögsz magadban a világon. Marketing szempontból zseniális fogás: mindenki akar egy darabot ebből a trendi, szexi világból…

S Z . G . M . : Talán igen. Hirst brutális csapattal dolgozik együtt. Nekem nagyon jó, hogy van egy egyre bővülő csapat, és van Berta, akivel együtt vagyunk éjjel-nappal, és minden rezzenésről tud. Így lehet a kommunikációt is a legjobban csinálni, mert az is egy elég komplex dolog. Nem gondoltál arra, hogy ne Magyarországon legyen a bázis?

nagyjából középen van, nagyjából jó idő van, nincsenek hurrikánok és nem önti el az óceán. Tehát nem tartom izgalmasnak, hogy elköltözzek akár Ázsiába, akár Amerikába, bár egyszerre mindkét helyről jönnek

fotó: Barnie

S Z . G . M . : Szerintem Magyarország földrajzilag jó helyen fekszik,

megkereséseim, és vannak is terveim több területen, de akkor minden-

S Z . G . M . : Ilyen szempontból teljesen más, amit én csinálok.

hova el kéne költözni. Inkább próbálom itthonról irányítani és kiküldeni a

A lécekből összeállított vagy fémekből összehegesztett tizennyolc

munkákat. Persze, ki kell menni, és néha hetekig vagy hónapokig külföldön

tonnás sas minden egyes darabjának van szerepe, amire jön egy

vagyunk, de a bázis itt van Magyarországon.

következő és arra a következő. Több ezer darabból áll egy ilyen

Végül is Bernar Venet-nek, a francia szobrászművésznek is itt van Budapesttől százötven kilométerre a „gyára”, egy komplett falu dolgozik neki, hogy elkészítse azokat a fémszobrokat, amiket kitalál. Szerinted hogyan őrizheti meg exkluzivitását a szobrászatod, hogyan nem válik tömegtermeléssé ez a fajta művészet?

szobor, de mindegyikre emlékszem, hogyan került oda és miért, mindig van egy pillanat és állapot, ami meghatározza azt, hogy mi után mi következik. Egy nagy „egyszerre épülés” az egész. Ezt nem lehet úgy csinálni, hogy nem veszek részt benne, mert akkor teljesen más lesz a végeredmény, és ahhoz ragaszkodom, hogy

S Z . G . M . : Volt olyan koreai megrendelő, aki szeretett volna nyolc ugyan-

olyan legyen, mintha teljesen egyedül csináltam volna. Nyilván

olyan szobrot megrendelni tőlem, sőt azt is felajánlotta, hogy kettőt csináljak

technikailag vannak akadályok, az idő például, vagy az, hogy fizika-

meg, és ők majd a többit utángyártják. Ezt visszautasítottam. Az első munkákat

ilag képtelenség ennyi anyagot megmozgatni egyedül. A hatalmas

végig, az első csavartól, vagy az első ragasztószalagtól az utolsóig, a kiállításnak

méretek, tömeg, az egésznek a logisztikája, a lebonyolítása meg

a lebonyolításáig, mindent egymagam csináltam még annak idején, az első

a kapcsolattartás, a kommunikáció – ezt már képtelenség egy

szobrok még a garázsban készültek. Nagyon fontos, hogy megtartsa az exklu-

kézben tartani. Egyébként ez valahogy nemcsak a mai sztárművé-

zivitását ebben a formában is a munkásságom. Tehát nincs két ugyanolyan

szekre jellemző, hanem ez ilyen volt mindig, Michelangelónak is

szobrom, minden szobromban van valami más. Akár témában, koncepcióban,

egy giga nagy team dolgozott. Vagy a magyar köztéri szobrászok a

anyaghasználatban, léptékben, formában: mindegyik egy kicsit más, vagy

század elején. Zala György mögött, amikor a Hősök terét csinálta,

nagyon más, és nem szeretnék soha tömegtermelésbe átmenni. Fontos, hogy

egy nagyon komoly csapat állt, enélkül nem nagyon lehet ilyen

ne az legyen, hogy valami elkészül, és én odamegyek és aláírom. Eleve nem

léptékben kivitelezni.

tud elkészülni, mert nélkülem nem épülhet fel egy szobor.

Az, hogy most fémmel foglalkozol, fémmel dolgozol, az felveti az időtállóság kérdését. A fából készült szobraid, mint például az Erzsébet téri dobermannok, egy idő után tönkre fognak menni, elpusztulnak, mert egyszerűen az idő az tönkreteszi őket, de a sas valószínűleg itt fog állni sok-sok évtized múlva is.

Ebben akkor különbözöl Damien Hirsttől…

20 14

október

S Z . G . K . : Igen, egyszer minden tönkre fog menni – közhely –, de a sas is tönkre fog menni, persze tény, hogy jóval hosszabb időre lett tervezve, mint az Erzsébet téri kutyák. Mindemellett a köztéri szobraimnak

nagyon jó brand, ami most szárnyal? Te az eddigi karriered csúcsán vagy, és nyilván szeretnéd, hogy ez a karrier felfelé íveljen, akár egy nagyon komoly nemzetközi elismertség felé, szóval mi kell ahhoz, hogy ez megmaradjon?

vannak különböző időre tervezett darabjai, mert fából is

S Z . G . K . : Addig kell csinálni, amíg őszinte a tevékenység, amíg

lehet sok időre tervezni szobrot. Nemrég adtunk át egy

jól érzem magam tőle és amíg inspirál. Igazából nem szoktam

sárkányszobrot Kazincbarcikán, ami szintén fából van,

alkotói válságban lenni, mert ha valami nem tetszik, akkor azt

de kemény fából, és fém vázra lett építve, rozsdamentes

addig csinálom, amíg jónak nem látom. Ha pedig az a sorsa, hogy

csavarok tartják a fadarabokat egymáshoz, azt is hosszú

felgyújtsam, vagy tönkretegyem, akkor lehet, hogy pont abból lesz

távra terveztük. Az Erzsébet téri kutyák installáció

valami új. A Dante például pont ilyen körülmények között született

jelleggel konkrétan egy kiállításomra lettek tervezve.

meg: nem sikerült egy-két szobor, és dühömben elütöttem autóval,

Törődést igényelnek, és ha nem figyelünk rájuk, akkor

aztán megperzseltem, megrongáltam. És akkor létrejött egy sokkal

évek alatt el is pusztulhatnak, de hogyha ez megtör-

erőteljesebb dolog, ami utána a következő éveimet abszolút

ténik, akkor az is rendben van: így sikerült, ennyi ideig

meghatározta. Ezt nyilván nem sejtettem előre, szóval azt most

éltek. Mindegyiknek van egy élethossza, mint ahogy az

sem sejtem előre, hogy húsz év múlva mi lesz. Jelenleg egyre több

élőlényeknek is, a sasoknak meg a dobermannoknak is.

nemzetközi munka áll előttünk, és kíváncsi leszek, hogy ezek mit

A sas nyilván egy hosszabb életpályára lett kitalálva. Itt

hoznak. A Dante-birodalom is terjeszkedik, és most így egyszerre

figyelembe kellett venni azt, hogy ez egy állandó köztéri

több helyen lesz köztéri munkám. Novemberben Münchenben

szobor, jelentős kiterjedéssel, statikai követelményekkel,

készül el egy komolyabb szobor, aztán Szlovákiában lesz egy

ezért is döntöttem a rozsdamentes acél mellett.

sashoz hasonló léptékű állandó köztéri munka. Lehet, hogy még

Teremtett lényeid gondozást igényelnek. Tetszik ez a költői megközelítés. De ha kicsit gyakorlatiasabban közelítjük meg, rendben, hogy ezek a faszobrok esetleg tönkremennek, de hogy marad fenn ez a

ebben az évben összejön egy Abu Dhabi-i kiállítás, de nincs rá sok idő, így lehet, hogy az tavaszra tolódik. Az amerikai megjelenések is alakulnak, ki szeretném vinni Dantét New Yorkba.

20 14

október

SZŐKE GÁBOR MIKLÓS Sas-szobra a Fradi Stadion előtt, 2014

Félárnyékban

Gyalog a Parnasszusra

Simon Béla emlékkiállítása Pécsi Galéria, 2014. X. 12-ig

AKNAI TAMÁS

Simon Béla művészetének értékelésekor az 1940–1980

és festésmód, a gesztusok és témák közegében a „nyers művészet”

közötti időszak művészeti történéseinek összefüggéseit

tendenciáit is kialakították. A 20. század második harmadában Pécs-

is figyelembe kell venni. Festészetében ott van a „vidéki

Baranya képzőművészetének megkerülhetetlen alakja lett.

élet” tisztaságillúziója, az érzékeny egyéniség kedves kivagyisága, gátlásokat sem ismerő közlésáradata. A kiállítás a művek válogatásával, csoportosításával kívánta a kapcsolódások és különválások, stiláris igazodások és az önfejlődés dokumentumait láttatni.

1928-ban Kolozsváron kezdte művészeti tanulmányait. Tanárai a szintézis keresésének útját járó francia szellemiséget közvetítették, de fontos volt számára a természetfestés nagybányai poétikája is. A Barabás Céh tagja lett 1940-től. 1931 decemberétől Kapjonban éltek a feleségével. A falu a Zsögödi Nagy Imre-i modellt kínálta. Gazdálkodott és festett. A motívumgyűjtés időszaka volt ez. Ezekben az években készült a Pálinkafőzés, az Aratók, a Marokszedők, a Pásztor vázlata, a Nagybányai táj. Izgalommal hozta mozgásba eszközeit, eredménye gyakran szabálytalan és bonyolult szerkezetű kompozíció lett. Szuverenitása, belső látásának erős érzékisége adták munkáinak eredetiségét. Rajzok sorozatában érett a Magvető témája, amelynek 1936-ban megfestette olajváltozatát. Kós Károly ajánlásával ösztöndíjat nyert a budapesti Képzőművészeti Főiskolára, ahol Szőnyi István, Rudnay Gyula voltak a tanárai. Naplójában ez áll: „…ez az ösztöndíj jelentette és határozta meg festői életem útját. Ez volt az első, nagy állomás igazi művészi utamon. Miként minden elismerés ösztönzőleg hat, úgy bátorított, biztatott engem – merjek elindulni ezen a bizonytalan, buktatókkal teli nehéz életpályán. Ide szív, bátorság kell. A művészpálya a szép szolgálata. Mondhatom magamról, az ember egész életét kétségek között éli le, mert tudja – lehet, sose ér el oda ahova elindult…”

SIMON BÉLA: Párkák (Modellek), 1969, olaj, farost, 110x125 cm

Megítélésének a kulturális modernizáció és a politikai

A háborús éveket Budapesten töltötte. Feleségének betegsége

rendszer között kialakuló szubverzív kapcsolat nem tett

kényszerítette azonban arra, hogy elhagyja a fővárost és Baranyába,

jót. Középutas volt. Nehezen szakadt el az irodalmias

Alsószentmártonba költözzenek. A baranyai cigányfalu festői szem-

tematikák moralizáló, kevéssé kockáztató metódusaitól,

pontból különös-egzotikus, emberi kapcsolataiban zárt-elszigetelt

de dokumentatív eredetiséggel őrizte a modernizációtól

világot jelentett számára. A nagy szegénység és a meseszerű

megkímélt Közép-Európa „rögvalóságának” viselkedési

vágyak, a művelődés dolgában rá háruló tengernyi feladat az igaz-

és magatartási normáit, vizuális, plasztikai ízeit. Közel

gatótanítót, a színek, a népi kultúra dokumentumainak sokrétűsége

került azon festészeti törekvésekhez, melyek a kolorit

a festőt ragadták el. Alsószentmártonban uralkodtak el képein a

20 14

október

1960 szeptemberétől meghívták a pécsi Művészeti Szakközépiskola festőtanárának. Új inspirációk, erős összemérési kísérletek, politikai szerepvállalások hárultak rá, a Jelenkor szerkesztőbizottságába is bekerült. Martyn Ferencen kívül Bizse János és Lantos Ferenc álltak vele közelebbi kapcsolatban. Pécsi helyszínek is felkerültek vásznaira (Mecsek cukrászda, Kriszti a kútnál, Kolozsvár utca), de igazi festői témái még hosszú ideig Alsószentmártonból, vagy a még távolabbi, erdélyi közegből származtak. A 60-as évektől kezdve foglalkoztatták a virágokban megjeleníthető temperamentumok, mintázatok, kapcsolatok, viszonylatok. Vannak itt egyszerűbb virágcsendéletek (Katángkóró és a Pöttyös begónia), de legtöbb feldolgozása már inkább absztrakció. Az alsószentmártoni kert emlékképének sűrítése a Mákos, a Pipacsos, a Szedres (1975), a Leveles (1975), az Ágas (1976), a Címeres

SIMON BÉLA:

(1977), a Retkes (1977).

Siklósi városrészlet, 1970, olaj, farost, 60x80 cm

vörösek, és ez a sajátjává váló egyéni stíluselem végig-

A tanítás öröm volt a számára. 1971-ben megkapta

kísérte pályáján. Az iskolaigazgatói-tanítói állás minden

a Munkácsy-díjat, 1972-ben a Janus Pannonius-díjat.

nehézségét feledtette a festő számára megszerezhető

Az Magyar Nemzeti Galéria megvásárolta Janus

sok vizuális élmény, azok szociális háttere. Hamar

Pannoniusról festett portréját.

átérezte feladatának méreteit. „Tanítani is csak szívvel lehet” – mondta. „Itt élek a cigányok között, embert akarok formálni, aki tud dolgozni, küzdeni, örülni – embert, aki itt él a földön.” – írta naplójában. Méreteiben visszafogott, színszemléletében azonban mindent felszabadít. Vad a sárga, vad a zöld és vad a lila. A színeket olykor minden különösebb körültekintés nélkül, hangolatlan nyerseségben „építette” egymás köré. Számtalan akvarell és diófapác vázlat készült Lyuba cigánymenyecskéről (1954), és ebből az évből való a Sokác menyecske című olajfestménye. Megragadta a népviselet, de a népművészet inspirációja általában meglehetős szabadsággal került át munkáiba. A szentmártoni tájról készült két legszebb darabja, a Szentmártoni iskolaudvar (1953) és a Mákos kert (1959) című olajfestmény jól tükrözi, hogy festői életútjának legtermékenyebb és legszínesebb korszaka volt ez. Alsószentmárton zártsága mindenekelőtt a nyugodt alkotómunka feltételeit biztosítja. Nem jelentett azonban számára elzártságot. Intenzív levelezéssel, utazásokkal tartotta a kapcsolatot Budapest és Pécs művészeti életével. Martyn Ferenc,

Simon Béla valószínűsíthetően az egyik utolsó alakja annak az

SIMON BÉLA:

aki ekkoriban már meghatározó alakja volt a baranyai

időszaknak, amelyben még hihető volt, hogy a humanitásnak

művészeti életnek, 1951-ben rendezte meg Simon Béla

iránya van, hogy szélesebb közösségi keretben árad, mozog, a

Nagykukorica föld (Ördögszántás), 1972, olaj, farost, 130x106 cm a Siklósi Vár Kht. tulajdona

első kiállítását Pécsett, a Janus Pannonius Múzeum

jelenleginél teljesebb, boldogabb létforma felé.

kiállítótermében. Egyik legfontosabb alkotása a Cigánytemetés (1959–69). A téma hosszú ideig foglalkoztatta a festőt. Ornamentális elvontság jellemzi a munkát. A menetet vöröses tér veszi

Jegyzetek 1 Tüskés Tibor: Műteremben. Simon Béla. Jelenkor, Pécs, 1978, 30. A ma már kissé dagályosnak tetsző szókapcsolat, a cím a következőre utal: az interjút készítő író gyalog megy fel Simon Béla műtermébe, a Kolozsvár utca 20-ban. Kifulladva kérdi: „Miért nincs lift ebben a házban?” Simon válasza: „Barátocskám, a Parnasszusra gyalog lehet csak feljutni.”

körül, hosszú kék árnyékok egészítik ki a vörös nagy foltját. 47

20 14

október

Köny v

Mindvégig, tovább Szabó Júlia: Utak és tanulságok. Vá l o g a t o t t m ű v é s z e t t ö r t é n e t i t a n u l m á n y o k é s m ű k r i t i k á k B a l a s s i K i a d ó, 2 0 1 4 , 6 1 6 o l d a l , 1 6 o l d a l m e l l é k l e t

PATAKI GÁBOR

Így helyezhette történeti összefüggésbe Bohacseket, az „őstehetségek” kívülről is kreált mozgalmát, Süli András, Benedek Péter vagy akár Vankóné Dudás Juli munkásságát. Másféle bátorság is kellett a magyar aktivisták felfedezéséhez. A mozgalom a 30-as évek óta kritikai-művészettörténeti zárójelbe volt téve, s a Nyolcak vagy Uitz 1958 utáni rehabilitálása pedig legfeljebb a Tanácsköztársaság plakátjaiig terjedt. Szabó Júlia viszont doktori disszertációjában, majd az 1971-ben megjelent kisebb könyvében már a magyar művészet szerves, integráns részeként, az előzményekre adott logikus válaszként tárgyalta működésüket. Ezt az általa mindvégig határozottan képviselt nézőpontot teljesítette ki aztán az egy évtizeddel később kiadott nagymonográfia, a magyar avantgárdra vonatkozó kutatások mindmáig megkerülhetetlen kiindulópontja, mely a mozgalmat immár valós, egész Európára kiterjedő keretei között tárgyalja. E kutatás „melléktermékeiként” születtek meg olyan fontos publikációk, mint a futurizmus magyar recepcióját tárgyaló úttörő tanulmány, a nemzetközi avantgárd magyarországi kiállításait számba vevő írás, vagy az egyes Ahogy azt az életműről szóló legfontosabb összefoglaló

alkotókkal és teoretikusokkal, Mattis-Teutsch-csal, Kassákkal, Schadl

szerzője, Kovalovszky Márta is megállapította, Szabó

Jánossal, Máczával és a többiekkel foglalkozó publikációk.

Júlia pályájának egyik legfőbb sajátossága, hogy az annak során kutatni kezdett témák művelését sohasem

Ugyancsak friss, addig szokatlan módon nyúlt a 19. század művé-

hagyta abba, azok mindvégig foglalkoztatták. Kezdve

szetéhez. A művészettörténet-írás addigi főcsapása a korszakot

Derkovits-csal, folytatva a grafikával, a kortárs művé-

s annak művészeit inkább egy nemzetnevelési, civilizatorikus

szettel, a naiv művészettel, a tudománytörténettel, a

folyamat részének s alanyainak tekintette, a külföldi hatások adap-

magyar aktivizmussal és általában a közép-európai

tálóiként, a romantikus, szabadságszerető néplélek kifejezőiként

avantgárddal, a 19. századi tájképfestészettel, majd a

vagy Nagybánya előjátékaként tárgyalta. Kis túlzással Szabó Júlia

korszak egészével, a motívumkutatással, Csontváryval, a

(s persze a részben kezdeményezése nyomán támadt újabb kuta-

mozdulatművészettel és így tovább.

tások) adták vissza önállóságát, bizonyították be differenciáltságát, komplex mivoltát, fedezték fel rejtett értékeit.

E mostani válogatás hűen tükrözi mindezt. Az adott keretek között most csak néhány olyan téma megemlí-

Zárásul pár szóval a kortárs művészettel foglalkozó szakemberről is

tésére van mód, melyek kutatásában Szabó Júlia úttörő

meg kell emlékezni. Nem csupán saját generációját, Keserü Ilonát,

szerephez jutott. Ilyen például a naiv művészet proble-

Harasztyt kísérte figyelemmel, hanem Kornisstól, Gedő Ilkától,

matikája. Szabó Júlia nem csupán annak recepciójával

Lossonczy Ibolyától, Kemény Judittól, Vajda Júliától (figyelem:

foglalkozott, de mint a Nemzeti Galéria évkönyvében

megannyi nőművésztől!) Swierkiewiczen, Halász Károlyon át a Hajas

közölt nagy tanulmánya mutatta, annak eredetileg

Tiborig sorjázó neoavantgárd nemzedékeket, sőt, munkássága

egyoldalúan lineáris, a nyugat-európai moderniz-

utolsó szakaszában a Sensaria-csoport tagjait. E remek tanulmá-

mushoz igazított interpretációját a közép-európai

nyok mellett különösen izgalmasak, mert személyes érdeklődé-

társadalmi-művészeti viszonyok alapján módosította, s

séből, személyiségéből a legtöbbet mutatók művészeti útibe-

az ideológia-műkereskedelmi oldalról kiinduló kínálatra

számolói, melyekben többek között ő ismertette meg Kabakov

adott válaszok alapján újraszakaszolta annak etapjait.

nevével és művészetével a magyar olvasót. A recenzió teljes szövege az Ars Hungarica 2014/3. számában olvasható.

20 14

október

Ozirisz extázisa Bordács Andrea: Szilágyi László M i k l ó s u t c a 1 8 M ű v é s z e t é r t A l a p í t v á n y, Ve s z p r é m , 2 0 1 3 , 1 2 0 o l d a l

FENYVESI ÁRON

Álmomban sem gondoltam volna, hogy előbb jelenik

műveivel, néhányukon érezhető Dienes Gábor és Klimó Károly hatása, akik

meg kamaszkorom veszprémi festő hősének, Szilágyi

főiskolai mesterei voltak. Szilágyi vásznai Baranyai Levente korai festészetével

Lászlónak életműalbuma, mint a nemzetközi kiállítási

is rokonságot mutatnak, rosszcsontsága pedig közelebb viszi Uglár Csaba,

karrier kapujában toporgó, 30-as éveiben járó magyar

de még inkább Ferenczi Róbert művészeti attitűdjéhez. Ezek a kapcsolódási

generációnak, vagy, hogy egy másik extrém példát

pontok számomra inkább hozzáadnak, mintsem levonnak bármit is Szilágyi

említsek: Erdély Miklósnak. Ebben sajnos egyértelműen

művészetének eredetiségéből. Ki kell jelentenünk azt is, hogy a fennmaradt

óriási szerepet játszik Szilágyi tragikus sorsa, valamint

hatalmas életmű minősége rendkívül változó, bőven vannak benne krokik,

nem kis részben az a váratlan fordulat is a helyi kultu-

és néhány éven belül technikai értelemben megsemmisülő alkotások is, de

rális kánonban, lokális emlékezetpolitikában, ami az

ezek taglalása vélhetően egy jövőbeli kritikai kiadás része kell, hogy legyen,

amúgy rendkívül hányattatott életű Szilágyit öngyilkos-

amely számára kétségtelenül ez a könyv nyithat utat.

sága után a veszprémi kulturális élet megkerülhetetlen szereplőjévé tette. Az összetéveszthetetlen stílusú punk képzőművészről Veszprémben aluljárót, utcagalériát is elneveztek, de ennek a művészettörténeti haszna eltörpül amellett a könyv mellett, amelyet Bordács Andrea jegyez szerzőként és szerkesztőként. A könyv reprodukcióit Jokesz Antal készítette, ez önmagában is hatalmas dokumentációs kutatómunkát jelentett, mivel becslések szerint ma 600 Szilágyi-festmény, -mű létezhet, de nincs róluk egyértelmű lista, katalogizáció nyilvánosan elérhető adatbázis, számos alkotás pedig veszprémi magánszemélyeknél lappang. A szerkesztői döntés nyomán mintegy 160 kép került az amúgy túl vastag kiadvány lapjaira. Bordács Andrea koncepciója szerint a könyvben nem lineárisan épül fel az életmű, hanem tematikusan; a szerkesztő ugyanis stilárisan csoportosította a munkákat, amik így különféle tartalmi jegyek alapján kerülnek egymás mellé. Külön egységeket alkotnak benne a portrék, a tájképek, a vegyes technikájú alkotások, vagy a más módon reciklált, visszatérő motívumok. A könyv legfontosabb hozadéka, hogy Szilágyi életművének egy részét hozzáférhetővé teszi a közönség, a nyilvánosság számára. Az életmű higgadt feldolgozásához ugyanis a kutatók számára elengedhetetlen, hogy a nagyon erős Szilágyi-mítoszt bizonyos fokig dekonstruálják, és elvonatkoztassanak a vastag legendáriumtól. Szilágyi ugyanis a művészettörténetbe véleményem szerint nem mitikus hősként fog bevonulni, hiszen sok módon kapcsolható be a 80-as évek magyar és nemzetközi hagyományaiba, diskurzusaiba, késői arte povera, vagy heftige malerei/neue wilde jegyeket felvonultató

Végezetül csak egy kis csörtét vívnék a könyv kényszer szülte grafikusával, aki szürke festékfoltokkal árasztotta el a kiadványt. Ez a túl erős grafikai arculat nagyon sokban neutralizálja, tompítja, bagatellizálja – akaratlanul is – Szilágyi festményeinek valódi vadságát, mert a vásznakon található festékfröccsenések az igazán drámaiak, fontosak és megismételhetetlenek…

20 14

október

Szélesvászon

Egy kő. Egy név. Egy ember. A Németországból indult Stolpersteine / Botlatókövek elnevezésű képzőművészeti projekt a zsidótörvények alá eső magyarok kényszerlakhelyre költöztetésének 70. évfordulójára kívánja felhívni a figyelmet. A botlatókövek 10x10-es, rézzel bevont „emlékező macskakövek” a járdába süllyesztve, amelyeket azok elé a házak elé helyez el Gunter Demnig, ahonnan a holokauszt áldozatait (zsidókat, romákat, politikai üldözötteket) elhurcolták. Demnig 1997 óta több mint 45 000 macskakőhöz hasonlító botlatókövet illesztett a járdákba Németországban és Európa szerte, és Az I R R W I S C H

TE ÁTRUM

előadása a J O S E P H S T A D T E R utcafesztiválon

idén szeptemberben újabb 22 mementót helyezett el Budapest utcáin.

500+1 – Az európai Utcafesztivál Bécsben grafika ünnepe Debrecenben Magyar festőművészt is meghívtak a szervezők a

híres bécsi Josephstadter Strassenfest elnevezésű fesztiválra. A szeptember 19-i rendezvény része-

Nagyszabású kiállításegyüttessel emlékeznek meg az

ként 12 festő és grafikusművész készítette el alko-

európai sokszorosító grafika születéséről Debrecen

tását a helyszínen. „A szervezők csak három órát

kulturális intézményei, képzőművészeti szervezetei

adnak a mű elkészítésére, amely a fesztivál hely-

a Grafikusművészek Ajtósi Dürer Egyesülete (GADE)

színével összefüggő témájú. Miután a rendezvény

kezdeményezésére. A tárlatsorozatot szeptember

a ’festői’ Stephansdom előtt zajlik, adódott, hogy

28-án nyitották meg a Kölcsey Központban.

ezt az épületet örökítsük meg, de választhattunk mást is. Az egész alkotási folyamat a fesztiválozó

Tavaly volt 500 éve, hogy 1513-ban Urs Graf mester Albrecht Dürer Szent Jeromost ábrázoló lapját áttette rézlemezre, ez az eddig ismert legrégebben datált karc. Ehhez a művelődéstörténeti szempontból is jelentős évfordulóhoz kapcsolódva Debrecen nem csupán megemlékezni szeretne az európai, és ezen belül a magyar grafika 500 évéről, hanem annak a város szempontjából kiemelkedő korszakait is be kívánja

járókelők szeme láttára zajlott. A szervezők száz művész közül választották ki a 12 meghívottat, 1619 óra között kellett elkészítenünk az alkotásokat. Ez nem verseny, nincs pénzdíj, ugyanakkor jó lehetőség, hogy Ausztriába hívnak, hiszen egy ilyen fesztiválon számos művészetkedvelő ember fordul meg, és jobban megismerik a munkásságomat” – mondta Kleinheincz Magdolna, aki magyar festőként kapott meghívást az eseményre.

mutatni különböző helyszíneken.

G U N T E R D E M N I G szobrászművész és G O R D O N Z S U Z S A színésznő egy budapesti, belvárosi botlatókő elhelyezésekor

Patak Fesztivál Tizenhatodik alkalommal várja a képzőművészet kedvelőit a Patak Fesztivál a Városi Galéria és a Patak Képzőművészeti Egyesület szervezésében. A program ünnepi kiállítással vette kezdetét. A tárlaton a fesztivál elmúlt éveiben díjazott alkotóinak legújabb munkáit láthatja a közönség. A kiállítás megnyitójára szeptember 27-én került sor a szigetszentmiklósi Közösségi Házban.

20 14

október

A Nemzet Művésze díjat a törvény alapján a magyar művészeti élet kimagasló teljesítményt nyújtó, leginkább elismert – megelőzőleg Kossuthdíjban részesített és 65. életévét, tánc-, valamint cirkuszművész esetében 50. életévét betöltött – képviselői kaphatják, személyes megbecsülése, méltó életkörülményeinek biztosítása céljából. A díjat a színházművészet, az irodalom, a zeneművészet, a képzőművészet, a filmművészet, az építőművészet, a táncművészet, az iparművészet, a fotóművészet, a népművészet, valamint a cirkuszművészet területén alkotók számára adományozzák. A képzőművészek közül Bak Imre, Csíkszentmihályi Róbert, Deim Pál, Gross Arnold, Gyulai Líviusz, Keserü Ilona, Konok Tamás, Kő Pál, S Z A L A Y L A J O S : Evező szerzetes, 1955 körül, vegyes technika, papír, Kovács Gábor Alapítvány

Melocco Miklós és Somogyi Győző részesült az elismerésben.

KOGART-kiállítás Matzon Ákos nyílt Sanghajban nemzetközi szereplése A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány mintegy

A TÜV Rheiland nagy nemzetközi elismerést

500 darabot számláló Szalay Lajos-gyűjtemé-

jelentő, a fenntartható fejlődésért díját ebben

nyének válogatásából nyílt kiállítás Szalay Lajos

az évben Prof. Dr. Edda Müller asszony, a

(1909-1995). Az európai grafika mestere címmel a

Transparency International Deutschland elnöke

sanghaji Liu Haisu Múzeumban.

kapta. A díjat jelképező szoborkompozíciót – a 3G,

A kínai közönségnek a közelmúltban két alkalommal is lehetősége nyílt megismerni a nemzetközileg ismert magyar grafikusművész életművét, amikor 2013 tavaszán Csungkinban (Chongqing

Global Gutenberg Galaxis címűt – egy könyvekből épített objektet, Matzon Ákos képzőművész készítette. A művet szeptember 4-én Kölnben, a Régi Városházán adták át ünnepélyes köretek között.

Ünnepélyes díjátadó a Vigadóban

Three Gorges Museum), majd 2014 máju-

Szintén Németországban, Würzburgban, a Martin-von-Wagner Múzeumban Prof.

sában Hangcsou-ban (Zhejiang Art Museum)

Dr. Damian Dombrowski, az intézmény igazgatója nyitotta meg Matzon Ákos

mutatta be a KOGART a művész mintegy 350

képzőművész Kopf und Segel – Bindungen című kiállítását szeptember 18-án, a

alkotását. Szalay Lajos tusrajzai nagy népszerű-

német egyesítés 25. évfordulójára rendezett kulturális hét nyitó programjaként.

ségnek örvendenek a kínai közönség körében,

A kiállítás október végéig látogatható.

többek között azért is, mert az általa használt technika egyike a kínai kultúra egyik legfontosabb, ezeréves hagyománnyal rendelkező kifejezőeszközeinek.

M A T Z O N Á K O S : 3G, Global Gutenberg Galaxis, 2014, könyvobjekt

összeállította: Rudolf A nica

A Nemzet Művészei

Last Minute

„Ugyanannyira, mint amennyire nem” Kovács Attila kiállítása Viltin Galéria, 2014. IX. 13–X. 25.

CSÉKA GYÖRGY Kovács Attila Idő-geometriák című kiállítására paradox

elsősorban 2005-ben megjelent gyűjteményében, Az átalakuló

módon, vagy talán mégsem, nincs jobb szó, mint-

plasztikusság… Művészet és matematika… Alapelvek és következte-

hogy lenyűgöző. Lenyűgöző, holott egyetlen új, friss

tések… 1967–2005 című kötetben.

művet nem láthatunk, és a kiállítás nem is retrospektív, mindössze 15 munkából áll, amelyek a 60-as évek végén, 70-es évek közepén keletkeztek. Vagyis abban az időszakban, amelyben ez a hihetetlenül következetes és kidolgozott elméleti hátterű munkásság lendületet vett.

Kovács Attila művészete, bár formai hasonlóságok alapján, elméleti háttere ignorálásával talán rokonságot mutat a minimalista, konceptualista művészettel, lényegét tekintve azonban majdnem teljesen egyedülálló, saját fejlesztésű és úttörő művészet. Alapvető elgondolásai hátterében a tudományba, az elérhető objektivitásba, egy univerzális és a programot, szabályait ismerve bárki által bárhol megismételhető, gyakorolható képi nyelv megteremthetőségébe vetett, néhol messianisztikusnak tűnő („Miként tudományunk és technikánk a planetáris egység felé fejlődik: úgy fejlődik művészetünk is az univerzális egység felé.”) hit áll. Képei matematikaiprogramalapúak: „Munkáimban 1967 óta matematikailag programozott folyamatokat teszek láthatóvá. A struktúrák átalakítása természetes módon időben zajlik, így az idő dimenziója a másik három dimenzióval egyenlő

KOVÁC S AT TIL A : Multipel 1, 1968, kivitel 1969, fehér műanyag, fatábla, fekete marótus, világító tempera, 19,7x60x8,5 cm

Egy a nagyközönség és sok szakmabeli körében talán

fontos szerepet kapott. A kompozíció szerkezetét a balról jobbra tartó

kevéssé ismert, népszerű és jórészt ezoterikus életmű

időtengelyen tagolva alakítom ki.”

immár klasszikus műveiből látunk egy szűk, ám annál izgalmasabb metszetet. Olyan egyedülálló munkákat, amelyek különös módon nem porosodtak be, megőrizték vizuális és elméleti izgalmukat.

Műveinek nemcsak gondolati háttere, hanem megvalósult formája is izgalmas, érzéki, hiszen, ahogy Következtetések, avagy üdvözöllek Walter Benjamin (1987) című írásában kifejti, munkáinak matematikai háttere ellenére lényeges

Kovács Attila munkássága azon művészetek közé

eleme a kézművesség, az ellenállás a sokszorosításnak,

tartozik, amelyek nem, vagy csak félreérthető elméleti

reprodukciónak. Kovács Attila életműve a kortárs művészet

háttere, a szerzői intenció megismerése nélkül. A befo-

relatíve „halk”, rokontalan, de igen nagy erejű, jelentőségű és

gadó azonban igen könnyű helyzetben van, hiszen

izgalmas klasszikusa.

az absztrakt, hűvös, szigorú és következetes munkák mögött ugyanilyen kvalitású értelmezések, szövegek állnak. Kovács mintegy saját maga készítette el és készíti a munkásságába való bevezetést, bevezetéseket,

20 14

október

Szénfestmények Kovács Péter Balázs kiállítása Nádor Galéria, 2014. IX. 18–X. 14.

P. S Z A B Ó E R N Ő

Miért éppen szénrajz? – teszi fel a kérdést Kovács

Igaz, a szénrajzokat is egyféle szimmetrikusság, erőteljes súlypont

Péter Balázs (a továbbiakban KPB) Munkácsy-díjas

jellemzi, nehézkedési erő, amelyet a rajzok alsó részén megjelenő

festő- és grafikusművész a Nádor Galériában rende-

sötét foltok képeznek, az egymással szembeállított motívumok

zett kiállítását ajánlva – és természetesen mindjárt

közötti kapcsolatot azonban egyre inkább a hegyes, éles, sebeket

felel is a költői kérdésre. Azért szénrajz, mert a 80-as

tépő fűrészfogak, mintsem az egymással párbeszédet folytató folya-

évekbeli idegenkedése után a 90-esekre rájött, hogy

matos vonalak jelentik. Három nagyobb sorozat szerepel a tárlaton:

„a hihetetlen tónusgazdagsággal rendelkező szén és

a legnagyobb a több mint 50 darabos, 2010–13 közötti Arányok-

fajtáinak a keveredései izgalmas felületeket adnak. Igazából nem tudni, milyen lesz, hogyan formálódik át a rajz. Számomra ezek fekete-fehér, valójában színes szénfestmények, melyek rokonai az akrill-, akvarell-, olajképeimnek, de ott a színek gyakran elterelik a dolgok lényegét. A szénrajzot tisztábbnak, őszintébbnek érzem, akár a fekete-fehér fotó vagy a film esetében. A hatását a leredukált markáns mélyfekete lényegre törése és a leheletfinom érzékenység kontrasztjával éri el. Ez az ellentmondás biztosítja számomra a lendületes, szenvedélyes hozzáállást, amely mindig jellemző volt rám. Az újbeggyel simogatott papírfelület érintése egyedi, közvetlen, ősi élmény.” Talán valóban ez a nagyon érzékeny anyag a legmegfelelőbb, legadekvátabb az egyénisége felől nézve, hiszen a kiállítás a többi között azt bizonyítja, hogy noha évtizedeken át elsősorban festőként tartottuk számon, a rajzoló mindig is várta az alkalmat, hogy övé legyen a tér. S ez az alkalom talán most, az ezredforduló utáni első évtized vége, a második közepe táján érkezett el, amikor olyan ellentmondásossá váltak az emberi kapcsolatok, hogy a festő KPB eszközeivel már nem ragadhatóak meg, ha úgy tetszik, szétfeszítik a kereteket, amelyeket a páros karosszékeket vagy szelencéket ábrázoló festményeken megfigyelhetünk.

viszonyok, ezzel párhuzamosan születtek meg az Örlődés és az Őrlés

KOVÁCS PÉTER BALÁZS:

lapjai, míg a Jelenség tíz-, illetve tizenöt darabos sorozatai 2014-hez

Örlődés III., 2012, szén, papír, 56,5x76cm

kötődnek. Az anyag egyik érdekessége, hogy jó néhány olyan 2012-es nagyméretű szénrajzot is láthatunk, amelyek hosszú ideig „lappangtak” Pilzenben – valójában különböző európai kiállításokon szerepeltek az ottani monokróm grafikai biennále rendezőinek a jóvoltából, no meg annak köszönhetően, hogy KPB az Örlődés című művével a 2012-es biennále első díját érdemelte ki. E művek most kerülnek elsőször hazai közönség elé, s maga a díjnyertes mű is helyére került a tárlat nyitva tartásának első napjaiban, mert a megnyitó időpontjában még utazott, mint afféle sztár, hazafelé.

20 14

október

Nemzetközi Grafikai Biennále Pilsen, I. díj

kiállítások

Budapest acb Galéria (VI. Király u. 76.) Igor és Ivan Buharov IX. 12–X. 22. acb Attachment (VI. Eötvös u. 3.) Szobathy Bálint IX. 12–X. 22. Ari Kupsus Galéria (VIII. Bródy Sándor u. 23/B) Orr Máté XI. 5–XI. 28. Artézi Galéria (III. Kunigunda u. 18) Németh Géza X. 11–XI. 5. Art IX-XI.Galéria (XI. Bartók Béla út 1.) A 61. Vásárhelyi Őszi Tárlat díjazottjainak kiállítása X. 9–X. 28. Vásárhelyi Fotó Szimpózium X. 30–XI. 11. 2B Galéria (IX. Ráday u. 47.) Feminine Laundry IX. 3–X. 3. Budapest Galéria (III. Lajos u. 158.) Halász Péter Tamás X. 9–XI. 9 INSIDE X. 9–XI. 9. Új Budapest Galéria (Bálna) (IX. Fővám tér 11-12.) Határtalan Design X. 4–XI. 23 Capa Központ (VI. Nagymező u. 8.) Bőrödön viseld! IX. 29–XI. 2. Deák Erika Galéria (VI. Mozsár u. 1.) Moizer Zsuzsa IX. 12–XI. 11. Chimera Project Galéria (VII. Klauzál tér 5.) Szabad esés (csoportos kiállítás) IX. 11–X. 24. Csepel Galéria (XXI. Csete Balázs u. 15.) Festészet Napja – Csendélet Biennále X. 16–X. 31. Fészek Galéria (VII. Kertész u. 36.) Kim Corbisier IX. 25–X. 9. A tömegek X. 6–X. 31. Komlós Attila X. 31-ig Fise Galéria (V. Kálmán Imre u. 16.) Shapes of Hungary X. 7–31. Fővárosi Képtár–Kiscelli Múzeum Templomtér (III. Kiscelli u. 108.) Installációk a Fővárosi Képtárban 1992–2014 X. 2–XI. 16. FUGA Építészeti Központ (V. Petőfi Sándor u. 5.) 5 éves a FUGA X. 1–26. Piranesi 2013 X. 1–26. POLC X. 1–26. Másodévesek X. 1–26. Fotóhónap X. 1–XI. 23. Gaál Imre Galéria (XX. Kossuth u. 39.) „Visszfény” IX. 17–X. 19. Galéria 13 (XXIII. Hősök tere 13.) Új Generáció IX. 25–X. 30 Galéria Neon (VI. Nagymező u. 47.) NEO-ROSE VII. X. 8–31. Godot Galéria (XI. Bartók Béla út 11.) Gaál József IX. 3-tól Haas Galéria (V. Falk Miksa u. 13.) Modern klasszikusok – klasszikus modernek XI. 2015. X. 9-ig Hegyvidék Galéria (XII. Városmajor u. 16.) Olajos György X. 9–30. Inda Galéria (VI. Király u. 34. II. 4.) Az egész mozgása IX. 12–X. 20. Iparművészeti Múzeum (IX. Üllői út 33-37.) Pompa az asztalon VI. 21–XI. 12.

Kassák Múzeum (III. Fő tér 1.) Lepsényi Imre X. 2–2015. III. 1. Knoll Galéria (VI. Liszt Ferenc tér 10.) The Age of Nation IX. 25–XI. 22.

KOGART – Tihany (Kossuth L. u. 10.) Absztrakt Valóság X. 5–2015. I. 4. LUMÚ (IX. Komor M. u. 1.) Forradalom.Anarchia.Utópia X. 17–2015. I. 4. Tolvaly Ernő IX. 18–XI. 30. Magyar Nemzeti Galéria (I. Szent György tér 2.)

Tisztelet Arnulf Rainernek X. 15–2015. I. 4. Magyar Nemzeti Múzeum (VIII. Múzeum krt. 14-16.) Aliza Auerbach VI. 21–X. 21. Millenáris (Kis Rókus u. 16–20.) Art Market Budapest X. 9–12. Mission Art Galéria (V. Falk Miksa u. 30.) Átváltozások IX. 18–X. 15. SZULFA – Túltermelési kísérletek a 80-as évekből X. 21–XI. 20. Molnár Ani Galéria (VIII. Bródy Sándor u. 22. 1. em.) Kondor Attila, Mátyás Péter IX. 17–XI. 21. Műcsarnok (XIV. Dózsa György u. 37.) Zilvinas Kempinas IX. 27–XI. 2. Az érzékelhető határán X. 18–XI. 23. Nádor Galéria (V. József nádor tér 8.) Kovács Péter Balázs IX. 25–X. 14. Néprajzi Múzeum (V. Kossuth Lajos tér 12.) WORLD PRESS PHOTO IX. 25-től Pesterzsébeti Múzeum (XX. Baross u. 53.) A Nagy Háború X. 1–2015. III. 29. Platán Galéria (VI. Andrássy út 32.) The Experience of Presence X. 19-ig Betwen Shadows XI. 21-ig Tomasz Milanowski XII. 31-ig Latarka Elemek lelke/Lelkek elemei XI. 21-ig Minden van (csoportos kiállítás) XI. 15-ig Dimenziók (csoportos kiállítás) XI. 31-ig Raiffeisen Galéria (V. Akadémia u. 6.) Szigethy Anna VIII. 25–XI. 2. Szépművészeti Múzeum (XIV. Dózsa György út 41.) Rembrandt és a holland „arany évszázad” festészete X. 31–2015. II. 15.

Cangiante színhasználat Ilona Keserü Ilona új festményein IX. 25–XII. 14.

TAT Galéria (VI. Semmelweis utca 17.) Közös felület IX. 30-tól

Csikóca Művészeti Műhely és Kiállítótér (Apor Vilmos püspök tere 2.) Kép-kép-képregény IX. 5–XI. 30. Rómer-terem (Teleki Lajos u. 21.) Elekes Áron-Wynter IX. 12–X. 12. Hódmezővásárhely Tornyai János Múzeum (Dr. Rapcsák András út 16-18.) Németh József IX. 7–XI. 9. Alföldi Galéria (Kossuth tér 8.) 61. Hódmezővásárhelyi Őszi Tárlat X. 5–XII. 7. Kaposvár Kapos ART Kortárs Galéria (Bajcsy Zs. út 32-34. fsz. 1.) Barcsi Nemzetközi Művésztelep II. Sokszorosító Grafikai Szimpózium IX. 25–XI. 21. Rippl-Rónai Múzeum (Fő u. 10.) Az erényöv titkos történetei IV. 10–XI. 1. Kecskemét Cifra Palota (Rákóczi út 1.) Hazatérnek… 1914–2014 XII. 31-ig Így már lőhetnek XI. 15-ig

Keszthely Balatoni Múzeum (Múzeum u. 2.) Szilágyi Imre IX. 20–XI. 29. Miskolc Miskolci Galéria Rákóczi-ház (Rákóczi u. 2.) Dancsák Attila IX. 18–X. 18. XIII. Kunszt:Grund X. 2–XI. 22. Ifj. Kunt Ernő IX. 24–X. 25. Szondy Sándor X. 16–XI. 22 Petró-ház Törő Irén és Kecskeméti Dóra X. 30–XII. 5 Török Sándor IX. 10–X. 24. Feledy-Ház A háború képe a grafikában V. 31–X. 31. Paks Paksi Képtár (Tolnai út 2.) Nemes Márton XI. 21–2015. II. 15.

Trafó Galéria (IX. Liliom u. 41.) Csákány István IX. 12–X. 19. Várfok Galéria (I. Várfok u. 11.) Táj fuldokló férfivel… vagy majdnem IX. 13–X. 11. Várfok Project Room (I. Várfok u. 14.) Cigány Ákos IX. 13–X. 11. Vigadó (V. Vigadó tér 2.) Somogyi Győző X. 3–XI. 23. Viltin Galéria (VI. Vasvári Pál u. 1.) Kovács Attila IX. 13–X. 29. Vízivárosi Galéria (II. Kapás u. 55.) Szekere Béla X. 3–24. Debrecen Belvárosi Galéria (Kossuth u. 1.) „Színház az egész világ” IX. 28–X. 19. DMK Józsai Közösségi Ház (Szentgyörgyfalvi u. 9.) Tihany, a Balaton gyöngyszeme X. 7–31. DMK Tímárház (Nagy Gál Ignác u. 6.) Az origami csodálatos világa X. 17–XI. 17. DMK Újkerti Közösségi Ház (Jerikó u. 17-19.) A Nagy Háború IX. 10–XII. 22. Erdélyi pillanatok IX. 16–X. 10. 1956 Debrecen X. 14–XI. 25 Hal-Köz Galéria (Halköz tér 3.) Halla Tibor X. 30–XI. 27. Kölcsey Központ, Bényi Árpád-terem (Bethlen utca) 500+1 – Az európai grafika ünnepe IX. 28–X. 19. MODEM (Baltazár D. tér 1.) A fenséges geometria VI. 13–X. 5. Birkás Ákos X. 12–2015. II. 8.

Pécs Pécsi Galéria (Széchenyi tér) Simon Béla VIII. 15–X. 12. M21 Galéria (Széchenyi tér) Szirtes János IX. 28–XI. 23. Szeged REÖK (Tisza L. krt. 56.) Fehér László IX. 11–XI. 23. Sajtófotó-kiállítás IX. 12–XI. 9. Szentendre Szentendrei Képtár (Fő tér 2–5.) Szekko VI. – Idővonal VI. 13–XI. 23. Művészet Malom (Bogdányi u. 32.) Labirintus IX. 7–X. 10. Ferenczy Múzeum (Barcsay-terem) (Kossuth L. u. 5.) Örökség – 3D vándorkiállítás IX. 19–XII 31. Vajda Lajos Stúdió (Péter Pál u. 6.) H. N. Mira IX. 21–X. 12. Székesfehérvár Csók István Képtár (Bartók B. tér 1.) Magyar-francia történelmi kapcsolatok VII. 15–2015. II. 29. Régészeti pillanatok IX. 19–2015. II. 28. Szent István Király Múzeum (Országzászló tér 3.) Türelemjáték IX. 26–2015. I. 25. Varga Gábor Farkas IX. 26–2015. I. 25. Szent István Király Múzeum (Megyeház u. 17.) Keleti porcelánok V. 23–X. 31. Szent István Királyi Múzeum (Rendház) (Fő u. 6.) SEUSO. A kincsek hazatérnek X. 4–2015. I. 15.

Érd Városi Galéria (Alsó u. 2.) Eőry Emil X. 3–25.

Szolnok Damjanich János Múzeum (Kossuth tér 4.) Lengyel Etűd X. 26-ig

Győr Esterházy-palota (Király u. 17.) Vojnich Erzsébet IX. 27–X. 26. Reflexiók IX. 12–X. 31 World Art Games X. 29–XI. 30. Váczy Péter Gyűjtemény (Nefelejcs köz. 3.). Csurák Erzsébet IX. 19–X. 31.

Szombathely Szombathelyi Képtár (II. Rákóczi Ferenc u. 12.) Haus Ragnar Mathisen X. 1–XI. 2. T. Takács Tibor X. 16–XI. 30. Veszprém Csikász Galéria (Vár u. 17) Horváth Lajos IX. 20–X. 25. 54

20 14

október

Karlsruhe J.-J. Lebel ZKM, XI. 9-ig Jonas Mekas ZKM, XI. 9-ig München Canaletto Alte Pinakothek, X. 17-I. 15. Rembrandt-Tiziano-Bellotto – Drezdából

Vác Tragor Ignác Múzeum – Görög Templom Kiállítótér (Március 15. tér 19.) Piaristák Vác városában VIII. 31–XI. 16. AUSZTRIA Bécs Arnulf Rainer Albertina, I. 6-ig Joan Miró Albertina, I. 6-ig Giacometti Leopold Museum, X. 17-I. 26. A Hagenbund és az európai modernség 1900-1938 Unteres Belvedere, X. 11-II. 1. Monet fényei közt Orangerie, X Kék idők. 24-II. 8. Kunsthalle,I. 11-ig Cosima von Bonin MUMOK, X. 4-I. 8. Toulouse-Lautrec Bank Austria Kunstforum, X. 16-I. 25. Peter Weibel 21er Haus, X. 17-I. 11.

Memory lab. A fotó megváltoztatja a történelmet (tbk. Ősz Gábor) MUSA, X. 28-I. 24 600 millió. Mit ér az osztrák művészet? Künstlerhaus, I. 6-ig

Kunsthalle der Hypo-Kulturstiftung, XI. 23-ig

A Borgiák és koruk Musée Maillol, II. 15-ig Niki de Saint-Phalle Grand Palais, II. 2-ig Hokusai Grand Palais, X. 1-I. 18. Durand-Ruel és az impresszionizmus Musée de Luxembourg, X. 9-II. 8. Salamon Eszter Jeu de Paume, X. 14-XI. 19. A Káma-Szútra Pinacothéque de Paris, X. 2-I. 11. Émile Bernard Orangerie, I. 5-ig

HOLLANDIA Amszterdam Marlene Dumas Stedelijk Museum, I. 4-ig Mágikus Afrika. Elefántcsontparti művészet Nieuwe Kerk, X. 25-II. 15.

Bregenz Jeff Wall Kunsthaus, X. 18-I. 11.

Hága Tiziano Mauritshuis, X. 10-XII. 7. Földön kívül GEM, XI. 9-ig

Graz Az elkülönülés formái Steirisches Herbst, XI. 23-ig Militáns képek Camera Austria, XI. 16-ig

Leiden A Rudi Fuchs-gyűjtemény Lekenhal. X. 11-V. 31.

Klosterneuburg A festészet jövője Museum Essl, X. 3-II. 8. Adolf Frohner Museum Essl, I. 11-ig

Rotterdam Rudolf Steiner –a mindennapok alkímiája Kunsthal, I. 11-ig Művészet inspirál művészetet Museum Boijmans van Beuningen, I. 18-ig A divat jövője Museum Boijmans van Beuningen, X. 11-I. 18.

Linz Tiszta víz Lentos, X. 3-II. 15.

LENGYELORSZÁG

Salzburg Művészet-történetek Museum der Moderne, X. 26-ig BELGIUM

Torun Alfredo Jaar CoCA, X. 17-II. 22. Varsó Tereza Murak CCA Ujazdowski, III. 29-ig Francis Alÿs CCA Ujazdowski, X. 11-I. 11. Corpus Zachęta, X. 19-ig

Antwerpen Panamarenko univerzuma MUHKA, X. 3-II. 22. CSEHORSZÁG

NAGY-BRITANNIA

Brünn Az emberi méltóság Dům Umeni, XI. 16-ig

London Rembrandt. Késői művek National Gallery, X. 15-I. 18.

Česky Krumlov Jiři Kolář Egon Schiele Art Center, X. 28-ig Günther Damisch Egon Schiele Art Center, X. 28-ig

Túl emberi Lenbachhaus, XI. 23-ig Börleszk, fekete humor, művészet Haus der Kunst, I. 18-ig Georg Baselitz Haus der Kunst, II. 1-ig Victor Man Haus der Kunst, X. 24-I. 11. OLASZORSZÁG Bolzano A múzeum – fény és árnyék között Mouseion, I. 11-ig Milánó Chagall és a Biblia Museo Diocesano, II. 1-ig Modena Az Esté-k dicsősége Museo Civico d’Arte, I. 6-ig Róma Memling Scuderie del Qurinale, X. 11-I. 18. Escher Chiostro del Bramante, II. 22-ig Velence 14. Építészeti Biennále Giardini és más helyszínek, XI. 23-ig A hang művészete Fondazione Prada, XI 3-ig OROSZORSZÁG Szentpétervár Manifesta 10 Ermitázs, X. 31-ig Családi portrék Ermitázs. XI. 6-ig PORTUGÁLIA Porto Marwan Museu Serralves, XII. 10-ig Kortárs portugál fotó Museu Serralves, X. 16-I. 11. ROMÁNIA Bukarest Senz-art. Interaktív installációk MNAC, XI.3-ig Kapcsolatok. Gondolatok a jövőről MNAC, X. 1-XI. 12. Nagyszeben Emberek és vadászok Bruckenthal Múzeum, X. 31-ig SPANYOLORSZÁG Barcelona K.J. Marshall Fundació Tapiés, X. 26-ig Az Art&Language-csoport MACBA, IV. 12-ig Madrid Spanyol rajzok Hamburgból Prado, X. 30-II. 8. SVÁJC Bázel Egy magángyűjtemény a manierizmustól a szürrealizmusig Kunstmuseum, I. 4-ig

Prága Ana Mendieta Rudolfinum, X. 2-I., 4. Chalupecky-díj, 2014 NG Veletržní palac, I. 4-ig Kortárs távol-keleti inspirációk NG Kinsky palác, XI. 23-ig DÁNIA Koppenhága Emil Nolde Humlebaek/Lousiana, X. 19-ig Ólafur Eliasson Humlebaek/Louisiana, I. 4-ig Elmgren&Dragseth Statens Museum for Kust, I. 4-ig EGYESÜLT ÁLLAMOK New York Asszír művészet Metropolitan, I. 4-ig A kubizmus MoMA, X. 20-II. 26. Robert Gober MoMA, X. 4-I. 18. Jeff Koons retrospektív Whitney, X. 19-ig Zéró tolerancia PS 1., X. 26-III. 8. Chris Ofili New Museum, X. 29-II. 14.

Terror és csoda: a „gótikus” horror British Library, X. 15-I. 18. A Ming-korszak Kínában British Museum, I. 5-ig A kései Turner Tate Britain, I. 25-ig Turner-díj Tate Britain, I. 4-ig Malevics Tate Modern, X. 26-ig Sigmar Polke Tate Modern, X. 9-II. 8. Constable Victoria and Albert Museum, I. 11-ig Égő újság. Kortárs orosz művészet Hayward Gallery, XI. 9-ig Anselm Kiefer Royal Academy, XII. 14-ig Frieze London Frieze, X. 15-18.

Berlin Moholy-Nagy és a médiák Bauhaus-Archiv, X. 10-I. 12. A vikingek Martin-Gropius-Bau, I. 4-ig A világ 1914 körül – színes fotók Martin-Gropius-Bau, XI. 12-ig Meshac Gaba Deutsche Bank Kunsthalle, XI. 16-oig Thomas Bayrle Stiftung St. Matthäus-Kirche, I. 11-ig Konceptművészet Daimler Contemporary, XI. 2-ig Az Otolith-csoport Haus der Kulturen der Welt, X. 17-XII. 8. Gaál Miklós Galerie Wagner+Partner, X. 31-XII. 13. Macke és Marc. Egy művészbarátság Kunstmuseum, I. 4-ig A világűr vonzásában Bundeskunsthalle, X. 3-II. 22.

Bréma Jason Rhoades Kunsthalle, I. 4-ig Essen Monet, Gauguin, Van Gogh: japán inspirációk

Avignon A tűzlegyek eltűnése Collection Lambert, XI. 25-ig Lyon Erró Musée d’Art Contemporain, X. 3-II. 22.

Museum Folkwang, I. 18-ig

Frankfurt Helene Schjaerfbeck Schirn Kunsthalle, X. 2-I. 11.

Montpellier C. Viallat retrospektív Musée Fabre, XI. 2-ig

Hamburg 100 év Leicával Deichtorhallen, X. 24-I. 11. Max Beckmann: Csendéletek Kunsthalle, I. 18-ig

Párizs Duchamp Centre Pompidiou, I. 7-ig Sade márki nyomában Musée d’Orsay, X. 14-I. 25.

Hannover Martin Parr Sprengel Museum, X. 18-II. 22. Andreas Gursky Kestner-Gesellschaft, X. 26-ig

Winterthur E. Vuilllard Kunstmuseum, XI. 23-ig Zürich F. Hodler Kusthaus, IV. 26-ig

NÉMETORSZÁG

Bonn

FRANCIAORSZÁG

1 millió év Museum für Gegenwartskunst, X. 11-IV. 6.

20 14

október

Javier Tellez Kunsthaus, XI. 30-ig Dorothy Iannone Migros Museum, XI. 9-ig SVÉDORSZÁG Stockholm A cártól a komisszárig. 20-sz.-i orosz műv. Nationalmuseet, X. 2-I. 11. Barokk – régen és ma Kulturhuset, X. 19-ig Svéd fotó 1940-2014 Moderna Museet, II. 15-ig SZLOVÁKIA Losonc Fischer Ernő Novohradská galerie, X. 2-XI. 9.

Pozsony Ernst Fuchs retrospektív Galerie mesta, Pálffy-palota, X. 19-ig Alex Mlynarčik Galerie mesta, Mirbach-palota, XI. 9-ig Multipont. Nemzetközi kiáll. (tbk. Ocztos István) Galerie SPP, X. 30-ig SZLOVÉNIA Ljubljana Viktoriánus művészet egy magángyűjteményből National Gallery, I. 4-ig TÖRÖKORSZÁG Isztambul Plurivokalitás Istanbul Modern, XI. 7-ig

20 14

október

Modern Képtár – Vass László Gyűjtemény (Vár u. 3-7.) Bob Bonies VII. 19–X. 18. Dubniczay-palota – Várgaléria (Vár u. 29.) László Károly gyűjteménye IX. 5–X. 15. A dolgok állása IX. 19–X. 26.

A lapító főszerkesztő Sinkovits Péter

Kiadja Vezető szerkesztők

Rovatszerkesztők

ÚJ MŰVÉSZET AL APÍT VÁNY P A T A K I G Á B O R pataki.gabor@ujmuveszet.hu P. S Z A B Ó E R N Ő p.szabo.erno@ujmuveszet.hu BORDÁCS ANDREA

Kortárs magyar képzőművészet: újmédia, intermédia, művészet- és múzeumpedagógia bordacs.andrea@ujmuveszet.hu

LÓSKA LAJOS

Kortárs magyar képzőművészet: festészet, szobrászat, grafika, műfaji seregszemlék

Következő számunk tartalmából

Betekintés erdély kortárs képzőművészetébe kolozsvári művészeti élet művészeti centrumok művészeti oktatás Erdélyben az Ecsetgyár kortárs galériák kolozsvári alkotók és onnan elszármazottak erdélyi román művészek az IDEA című lap a Bázis csoport (Berszán Zsolt, Veres Szabolcs, Betuker István) Beszélgetés Vécsi Nagy Zoltánnal (Erdélyi Magyar Képtár) Csíkszereda: Új Kritérion Galéria Sepsiszentgyörgy: Magma

loska.lajos@ujmuveszet.hu

M U L A D I B R I G I T TA Kortárs külföldi képzőművészet, magyarok külföldön, vásárok, műgyűjtés muladi.brigitta@ujmuveszet.hu

Olvasószerkesztő

R U D O L F A N I C A Ajánló rovat, a művészeti élet aktuális eseményei rudolf.anica@ujmuveszet.hu

Fotó Szerkesztőségi titkár Lapterv Nyomdai munka

B E R É N Y I Z S U Z S A berenyi.zsuzsa@ujmuveszet.hu K Ö R M E N D I K R I S Z T I N A info@ujmuveszet.hu KORONCZI ENDRE P H A R M A P R E S S Nyomdaipari Kft.

Felelős vezető

Dávid Ferenc

Szerkesztőség

1065 Budapest, Nagymező utca 49. II./2.

L A P K E R Z R T . , 1092 Budapest, Táblás utca 32. B AR AN YA M EG Y EI M ÚZEUMOK I G A ZG ATÓS ÁG A Janus Pannonius Múzeum, 7621 Pécs, Káptalan utca 5.

Előfizetés fél évre:

bármely hírlapkézbesítő postahivatalban és a Magyar Posta Zrt. Üzleti és Logisztikai Központjában (Budapest, VII. Vörösmarty utca 16-18.) közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással az Új Művészet MKB Zrt.-nél vezetett 10300002-20337629-70073285 számú számláján.

6 9 5 Ft 7 8 0 0 Ft 4 2 0 0 Ft

Új Művészet

Szerzők

R É V É S Z E M E S E művészettörténész, az MKE oktatója. S Z A T H M Á R Y I S T V Á N P Á L karikaturista, művészeti író. S Z E G Ő G Y Ö R G Y építész, látvány- és díszlettervező, művészeti író, az Új Magyar Építőművészet főszerkesztője, a Műcsarnok igazgatója.

T O L N A Y I M R E képzőművész, művészeti író. Ü V E G E S K R I S Z T I N A művészettörténész, a Ludwig Múzeum munkatársa.

WEHNER TIBOR

című műsorának szerkesztője. művészettörténész, múzeumigazgató (Alföldi Galéria, Hódmezővásárhely).

és A L T E R N A T Í V T E R J E S Z T Ő K .

Egy példány ára:

B A L Á Z S S Á N D O R művészeti író. C S É K A G Y Ö R G Y esztéta, a Kunstblog szerkesztője. F E N Y V E S I Á R O N művészettörténész, a Trafó Galéria vezetője. G I R Ó - S Z Á S Z K R I S Z T A riporter, műsorvezető, az MTV Kortárs NAGY IMRE

+36 72 514 040, +36 72 514 042, jpm@jpm.hu

Előfizetés egy évre:

Számunk szerzői művészettörténész, tanszékvezető egyetemi tanár, dékán (PTE Művészeti Kar).

+36 1 347 7300, +36 1 347 7303, info@lapker.hu

Előfizethető

Helytörténeti Gyűjteményben

A K N A I TA M Á S

+36 1 341 5598, +36 1 479 0232, +36 1 479 0233

Terjeszti

L Ó S K A L A J O S Somogyi Győző kiállítása G I R Ó - S Z Á S Z K R I S Z T I N A Interjú Birkás Ákossal S Z É P L A K I G E R D A Szirtes János kiállításai V A D A S J Ó Z S E F Dizájn-anti dizájn J E R O V E C Z G Y Ö R G Y Esztergomi fotóbiennále P. S Z A B Ó E R N Ő Olasz-magyar kiállítás a Ferencvárosi

www.ujmuveszet.hu

HU ISSN 08662185 Támogatók

művészettörténész.

Tisztelt Szerzők! Az Új Művészet 2013-tól csak saját névre vagy cégre kiállított számla ellenében tudja kifizetni a cikkeikért járó honoráriumot. Megértésüket köszönjük.

Az idei 3 új könyv ünnepi bemutatója az Art Market Budapest 2014 vásáron IdŃpont: 2014. október 9. csütörtök 15:30 óra

A könyveket bemutatják: Sárkány GyŃzŃ graÀkusmŝvész, a HUNGART elnöke Dr. Szeifert Judit mŝvészettörténész, a könyvsorozat szerkesztŃje P. Szabó ErnŃ, mŝvészettörténész, szerzŃ Wehner Tibor, mŝvészettörténész, szerzŃ Helyszín: Millenáris 1024 Budapest, Kis Rókus utca 16–20. D épület – Inside Art terem Már 26 kismonográÀa jelent meg a Hungart könyvsorozatban, amely kortárs képzŃ-, iparés fotómŝvészek munkásságát dolgozza fel és mutatja be. A könyvek a könyvbemutatón kedvezményes áron megvásárolhatók!

Az Art Market Budapest 2014 vásáron megtekinthetŃ a HUNGART – MAOE közös mŝvészeti standja 2014. október 9-12. között a Millenáris B épület, G408 standján.

HUNGART könyvbemutató, ArtMarket, Millenáris, 2013. december

HUNGART EGYESÜLET

1055 Budapest, Falk Miksa u. 30.

Tel.: (06-1) 302-4386

Tel./fax: (06-1) 302-3810

E-mail: hungart@hungart.org

Web: www.hungart.org