Dentális implantátumok, sebészeti módszerek

A fogbetegek minél magasabb szintű ellátására való törekvés vezérelte dr. Vajdovich Istvánt. Az SZTE Fogorvostudományi Kar címzetes egyetemi tanára büszke arra, hogy több mint fél évszázadon át minden egyes napot arra használt fel, hogy tanuljon és fejlődjön.

1941-ben született Szegváron, orvos családban. A szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban érettségizett.

A középiskola után Szegedre került, az SZTE SzentGyörgyi Albert Orvostudományi Kar jogelődjének számító Szegedi Orvostudományi Egyetem hallgatója lett. A 4. évfolyamot zárta, amikor elindult az újonnan megszervezett fogorvosi képzés, és átkerült a frissen alapított fogorvosi karra. Itt diplomázott 1965-ben.

Végzése évében a Szentesi Megyei Kórházba, a Fogés Szájsebészeti Osztályra került, ahol nyugdíjba vonulásáig, 2007 májusáig dolgozott. Orvosi-fogorvosi munkáját a szájsebészeti szakrendelésén 2020 nyaráig folytatta.

Szakvizsgáit 1967-ben fog- és szájbetegségek, 1979ben szájsebészet és dentális implantológia irányon szerezte. Orvosi kutatással 1972 óta foglalkozik, érdeklődési területe 1980 óta a dentális implantológia.

Az általa kifejlesztett dentális implantátumokat, illetve a beültetéshez szükséges sebészi módszereket hosszú évek óta itthon és külföldön is széles körben alkalmazzák.

– Nagyon nagy örömmel tölt el, hogy az általam elindított és folyamatosan fejlesztett új fogpótlástani módszer hatalmasat fejlődött. Mára megvalósulni látszik az eredeti elképzelésem, miszerint ez a módszer alkalmas a fogbetegek széles körében foghiányaik korszerű pótlására – fogalmazott prof. dr. Vajdovich István.

1986 és 1990 között a Szentesi Megyei Kórház igazgatóhelyettese, majd igazgató főorvosa volt.

1992-ben a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi

Egyetem Fogászati és Szájsebészeti Klinikáján címzetes egyetemi docensi rangot kapott. 2009-ben tudományos és oktatói tevékenységéért, a Szegedi Tudományegyetem Szenátusa döntése alapján, az intézmény rektora címzetes egyetemi tanári kinevezésben részesítette. Kimagasló színvonalú munkája elismeréseként 2011-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést kapta. 2016-ban „Magyar Szájsebészetért”, 2017-ben a „Magyar Fogpótlástanért” elismerésben részesítette a szakma, 2021-ben pedig életmű-díjat kapott, mint Szentes Város Díszpolgára. Számos tudományos társaság, szakmai egyesület tagja, például alapító tagja, majd 2004 és 2008 között elnöke a Magyar Fogorvosok Implantológiai Társaságának; alapító tagja, majd 1994-től elnökségi tagja a Magyar Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Társaságnak is.

A fogorvostanhallgatókat 1986 óta rendszeresen oktatja. A Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Karán jelenleg is magyar és angol nyelvű előadásokat, implantológiai gyakorlatot tart, és közös kutatásokban is részt vesz. Emellett vezető oktatója a Fogászati és Szájsebészeti Klinika, valamint a DenTi System Társaság által közösen szervezett, posztgraduális intenzív implantológiai továbbképző tanfolyamainak is.

– A szakmai munkámban mindvégig a fogbetegek minél magasabb szintű ellátására való törekvés vezérelt. Örülök annak, hogy e munkában aktívan részt vehettem az elmúlt ötvennégy évben. Kutatóként együtt dolgozhattam a Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem Arc-, Állcsont-, Szájsebészeti és Fogászati Klinika kiváló orvosaival és vezetőivel, amire mindig nagyon büszke leszek – fogalmazott prof. dr. Vajdovich István. – Minden kollégámnak és leendő kollégámnak azt mondtam: a szakmánkat szeretni kell, mindig jobbra és többre kell törekedni, folyamatosan tanulni és tanulni kell!

A főiskolai kart a szegedi universitas részévé fejleszteni

DR. BODA MÁRTA a magyar gyermekgyógyászat meghatározó egyénisége, a SZOTE Gyermekklinikája legendás tanszékvezető egyetemi tanára, dr. Boda Domokos három lánya közül egyetlenként követte apja hivatását. „A Szegedi Orvostudományi Egyetemen kiváló képzést kaptam” –fogalmazott a gyermek-gasztroenterológiai betegségek megelőzésére fókuszáló doktornő, a táplálkozási és környezeti hatások következményeivel, a szabadgyökreakciókkal és a nyomelemekkel foglalkozó kutató. 1983ban megpályázta a szegedi egészségügyi főiskola docensi állását, majd 1997-ben a SZOTE részeként működő egészségtudományi főiskolai kar főigazgatói posztját. A védőnők, az ápolók, a szociális munkások, a gyógytornászok képzési színvonalát, illetve az egészségügyben és a szociális területen elfoglalt helyzetét szerette volna javítani Igazgatása alatt az intézményt a szegedi universitas részévé fejlesztette, a főiskolai képzések egy nagy egyetem választható szakjaivá váltak, ami növelte e pályák presztízsét. Ennek az integrációnak a hátterében meghúzódó hitvallása, hogy „nem önmagamat akartam megvalósítani, hanem valami hasznosat csinálva a közösséget szolgálni”.