A zenéhez alázattal kell viszonyulni

A diploma megszerzése után hosszú évekig meg se fordult a fejében, hogy tanár legyen: Tóth Péter ugyanis már tizennégy éves korában elköteleződött a zeneszerzés mellett. Ennek eredménye a több mint egy tucat díj és elismerés mellett – többek között – az, hogy művei nemcsak idehaza, hanem külföldön is – időről időre és különböző formációkban – felcsendülnek.

Szellemes, könnyed, fogyasztható – ezt állítják Tóth Péter alkotásairól azok, akik már dolgoztak vele együtt. Elmondásuk szerint a művei, amelyekkel igazán könnyű együtt lélegezni, a szerző zenei és irodalmi jártasságát is jól tükrözik. – Iskolás korom óta hiszek abban, hogy mi, zeneszerzők minden hangért felelősséggel tartozunk. Minden bizonnyal ennek köszönhető az is, hogy a zene köré épül minden az életemben, annak ellenére, hogy sokféle dologgal foglalkozom. Természetesen ebben óriási szerepet játszottak a tanáraim is, akik megtanították: a zenéhez alázattal kell viszonyulni. Petrovics Emilre és Kocsár Miklósra igazi példaképként tekintek. Miklós később, kollégaként is nagyban hozzájárult a szakmában elért sikereimhez. Ettől függetlenül még ma is sokszor tartok attól, hogy nem vagyok elég jó tanár és zeneszerző – kezdte visszaemlékezését Tóth Péter. Zeneszerzőként az esetek többségében már az első leírt hangnál tudja, hogy az irány jó vagy sem. A megrendelők – ilyen például Enyedi Ildikó – elégedettek vele, és ezt a véleményüket meg is osztják másokkal. Ennek köszönhetők hazai sikerei, illetve a nemzetközi pályán elért eredményei is.

Hivatás

– Zeneszerzőként az első sikert az 1992-es debreceni Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny hozta meg számomra. Ezt követően a művészeti bizottság választotta ki, hogy én alkotásom a Kölcsey Kórus leánykarához került. Ez a darab tett aztán igazán ismertté a szakmában. Ennek köszönhetően kaptam nem sokkal később felkérést a szegedi Dómba, ahol életemben először idegen, egészen pontosan latin nyelven szereztem zenét. Majd megkeresett a Szegedi Tudományegyetem Bartók Béla Művészeti Kara, ahol rövid időn belül bizalmat szavaztak nekem, és kétszer is megválasztottak, három-három évre dékánnak. Jelenleg az SZTE BBMK Zeneelmélet Tanszékének vezetője vagyok – ismertette életútja főbb állomásait a művész, akinek Szeged a második otthona.

Mi,

Juhász Endre

diplomata

1967-ben szerzett jogász diplomát Szegeden, az akkori József Attila Tudományegyetemen. Posztgraduális összehasonlító jogi képzésen folytatta tanulmányait a Strasbourgi Egyetemen (1969–1972). Dolgozott – többek között – a Külkereskedelmi Minisztériumban, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában, később az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban. 1995-ben Magyarországnak az Európai Unióhoz akkreditált nagykövete lett. Ebben a minőségében 1998-tól, az európai uniós csatlakozási folyamatok alatt Magyarország főtárgyalója volt. 2002-ben munkásságát Honoris causa Jedlik Ányos-díjjal ismerték el, majd 2003-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést. Szintén 2003-ban a miniszterelnök felkérte kormányába, az újonnan kialakított európai integrációs ügyekért felelős tárca nélküli miniszteri posztra. 2004től 2021-ig az Európai Bíróság egyik bírói tisztét töltötte be Juhász Endre

Orosz Árpád

jogász

1983-ban szerzett jogász diplomát az akkori szegedi József Attila Tudományegyetem Államés Jogtudományi Karán. 1985-től a Kecskeméti Városi Bíróságra, 1990-től a Bács-Kiskun Megyei Bíróságra került, 1995-ban kapta meg tanácselnöki kinevezését. 2002-ig leginkább dologi jogi perekkel, valamint szerződésen kívüli kártérítéses és végrehajtási ügyekkel foglalkozott. 2002-től a Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégium vezetőjeként tevékenykedett. Többször tartott tudományos előadást idegen nyelven, többek között 2007-ben Párizsban, 2010-ben Budapesten. 1993 és 2013 között szemináriumokat tartott az SZTE Állam- és Jogtudományi Karán „Polgári jogi praktikum” és „Személyiségvédelem a bírói gyakorlatban” címmel. A Legfelsőbb Bíróságra 2007-ben, a legfőbb bírói fórum polgári kollégiumának vezető-helyettesévé 2015-ben nevezték ki. Az Országos Bírói Tanács tagja.

Sulyok Tamás

jogász, az Alkotmánybíróság elnöke

Várhelyi Olivér

jogász, diplomata

1996-ban szerzett jogász végzettséget szülővárosában, Szegeden, az akkori József Attila Tudományegyetemen. Dániában bővítette Európa-jogi ismereteit. Dolgozott az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban, majd a Külügyminisztériumban. 2001-ben került Brüsszelbe. 2006-ban visszatért Budapestre, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumba. 2008tól az Európai Bizottság apparátusában dolgozott. 2008-ban Jedlik Ányos-díjban részesült iparjogvédelmi munkája elismeréseként. 2011-től a brüsszeli magyar Állandó Képviselet munkatársa lett, 2015-től állandó képviselőként, rendkívüli és meghatalmazott nagykövetként tevékenykedett. 2019-től az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosává nevezték ki. Az Unióval szomszédos országokkal fenntartott kapcsolatok megerősítését, valamint az Európai Unióhoz történő csatlakozásuk előmozdítását tekinti a fő feladatának Várhelyi Olivér.

1980-ban szerzett jogi diplomát a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 1982-ben jogi szakvizsgát tett, majd 1991ig jogtanácsosként dolgozott. 1991 és 1996 között a Sulyok–Japport, majd 1997-től a Sulyok és Ádám Ügyvédi Iroda ügyvédjeként tevékenykedett. 2000 és 2014 között osztrák tiszteletbeli konzul volt. 2004-ben az ELTE ÁJK Jogi Továbbképző Intézetben európai jogi szakjogász képesítést szerzett. 2005 szeptembere óta – meghívott előadóként – alkotmányjogot oktat, szemináriumot és fakultatív kollégiumot tart az SZTE Állam- és Jogtudományi Karán. 2013ban PhD-fokozatot szerzett a Szegedi Tudományegyetemen. Egyik kutatási témája az ügyvédség alkotmányjogi helyzete. 2014-ben az Alkotmánybíróság tagjává, 2015-ben elnökhelyettesévé, 2016-ban elnökévé választották. Szerinte az ügyvédi és az alkotmánybírói munka annyiban hasonló, hogy egy jogsérelmet kell a jog eszközeivel megoldani. Az SZTE ÁJTK és az Alkotmánybíróság közötti együttműködés aláírási ceremóniáján dr. Sulyok Tamás kifejtette: „az utóbbi években a szegedi egyetem teljesítményével, kiváló szakmai szellemi műhelyként nem vidéki szinten teljesít”.

Marofka Ferenc

EB tisztviselő

Az SZTE Gazdaságtudományi Kar marketing és menedzsment szakán szerzett alap- (2003), majd mesterdiplomát (2005). Tanulmányai után ügyfélkezelővé vált, később projektmenedzseri és koordinátori munkát is végzett magyarországi cégeknél. 2008-ban Brüsszelben kezdett dolgozni, ahol először pénzügyi területen helyezkedett el, majd tudományos tisztté vált. Jelenleg egészségügyi, azon belül gyógyászati szakpolitikai tisztviselő az Európai Bizottságnál, ahol fókuszterületei az innováció, a rák és a fertőző betegségek, köztük az AMR és a COVID-19 vakcinák, illetve terápiák. „Európa váljon jobb hellyé a betegek és az újítók számára!” – fogalmazta meg munkája célját Marofka Ferenc.

Dömötör Orsolya

gyógyszerész, kutató

A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán diplomázott, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Szervetlen és Analitikai Tanszékén dolgozik tudományos munkatársként. 2019-ben OTKA posztdoktori pályázatot nyert. Kutatási területe a rákellenes hatóanyagok, főként a fémkomplexek biospeciációs jellemzése, vagyis az adott kismolekulák vizes oldatbeli stabilitását, reakcióit és vérszérum fehérjékkel való kölcsönhatását vizsgálja. Eredményeit rendszeresen közli rangos nemzetközi folyóiratokban, továbbá előad hazai és külföldi konferenciákon. A 2020-ban Bolyai ösztöndíjat nyert, 2017-ben Junior Prima Díjban részesült okleveles gyógyszerész tagja a Fiatal Kutatók Akadémiájának, amelynek célja – többek között –: a tudományos kiválóság elősegítése, a társadalom és a kutatásban dolgozók közelebb hozása egymáshoz.

Martonyi János 1999 és 2009 között egyetemi tanár a Szegedi Tudományegyetemen, a Nemzetközi Magánjogi és Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Intézet vezetőjeként. 1994-től 1998-ig, majd 2002-től 2009-ig ügyvéd. Privatizálási kormánybiztos; közigazgatási államtitkár a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában, majd külügyi államtitkár; 1998-2002 és 2010-2014 között külügyminiszter.

Jogász dinasztia tagja: édesapja, idősebb Martonyi János (1910–1981) egyetemi tanárként vezette 1945 és 1980 között a szegedi egyetem ÁJTK Államigazgatási és Pénzügyi Jogi Tanszékét. A kar dékáni tisztségét két alkalommal töltötte be, de rektorhelyettesi feladatot is vállalt A Kolozsvárott született, Szegeden érettségizett Martonyi János „summa cum laude” minősítéssel 1967-ben szerezte meg jogász diplomáját a szegedi József Attila Tudományegyetemen. Itt aranygyűrűs doktorrá avatták, mivel középiskolai és egyetemi tanulmányai idején végig kitűnő eredményt ért el. A Széchenyi-díjas, Magyar Corvin-lánccal is kitüntetett jogtudós számos cikket és esszét publikált a nemzetközi kereskedelmi jog, a versenypolitika és a versenyjog, az európai integráció és nemzetközi politika, valamint az ezzel kapcsolatos területeken. Nyitás és identitás. Geopolitika, világkereskedelem, Európa című, 2018-ban megjelent kötetében összegzi, hogyan alakult át a világról alkotott képe. Úgy véli: „Idő kellett ahhoz, hogy ráébredjünk: a nemzeti hovatartozás, ez az önazonosság messze a legerősebb közösségi identitás, megelőz minden mást…”