A tudós nő ikonikus alakjaként ünnepli a világ

Napjainkban a legismertebb magyar Karikó Katalin biokémikus, aki több mint három évtizede foglalkozik a „csodálatos mRNS-molekulával”. Az úgynevezett hírvivő RNS-sel kapcsolatos felfedezései alapozták meg a Covid-19 világjárvány megfékezésére hivatott két oltóanyag rekord gyorsaságú kifejlesztését. Az egykori szegedi egyetemista úttörő kutatómunkája megnyitotta az utat a jövőbeli orvosi terápiás fejlesztések előtt.

ASzegedi Tudományegyetem (SZTE) jogelődje, a szegedi József Attila

Tudományegyetemen (JATE) biológia szakján szerzett diplomát (1978), majd biokémikus doktori fokozatot kapott (1983) Karikó Katalin. Már hallgatóként bekapcsolódott a Szegedi Biológiai Kutatóközpont laboratóriumi munkájába.

– Egyetemistaként ott kezdtünk el liposzómákkal kísérletezni, és használtuk azokat gének sejtbe vitelére. Korát megelőző, forradalmi munka volt ez –emlékezett.

Első munkahelye az SZBK volt. Kutatócsoportja megszűnésekor (1985) külföldi munkavállalási engedéllyel, de nem egyedül, hanem a családjával együtt költözött az Amerikai Egyesült Államokba. A Szegeden elkezdett tudományos témát a philadelphiai Temple Egyetemen folytatta, majd 24 éven át a Pennsylvaniai Egyetem orvosi karán dolgozott.

– Az amerikai egyetemeken akkoriban mindenki DNSsel foglalkozott. Kakukktojásnak számítottam, mert az RNS kutatását folytattam, immáron az mRNS-re koncentrálva – magyarázta. A „csodálatos hírvivő RNS, azaz az mRNS molekulát” a természet arra alkotta meg, hogy a DNS-ben tárolt információt elvigye a sejtek fehérjeszintézisgyárába, ahol ennek alapján elkészül az a kódolt fehérje,