mi rá Jancsi

és Juliska megözvegyült, szerető apját, hogy a biztos halálba küldje a gyermekeit?”

vitte rá Jancsi és Juliska megözvegyült, szerető apját, hogy a biztos halálba küldje a gyermekeit? Vagy az irgalmas vadász, aki szabadon engedte Hófehérkét, miért szolgálta a gonosz királynét, ha valójában egy humánus, nemes lelkű ember volt? – emelte ki kérdéseit könyve kapcsán az írónő. – A mesék és más irodalmi művek, amelyeken a legtöbben szocializálódtunk, többnyire ártatlan gyerekekről szólnak. Azonban ezeknek a gyerekeknek a sorsa sosem egzisztál szólóban, sokkal inkább összefonódik az őket körülvevő emberekével, akikről a közvélemény vagy hajlandó tudomást venni, vagy nem.

A Kőbölcső ezekről a kívülállók számára észrevétlen, mégis létfontosságú mellékszereplőkről szól. Hanggal, gondolatokkal, érzelmekkel próbálja meg láthatóvá tenni őket.

Az ember, aki nullahuszonnégyben író

HÁY JÁNOS, József Attila-díjas író, költő, festő, illusztrátor és a Palatinus Kiadó alapítója. Eredeti nevén, Horváth Jánosként szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetem elődintézményében, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. Magyarország legrégebbi tanárképző intézménye 1928-ban került Szegedre. Fél évszázaddal később, az 1981 és 1985 közötti centralizált rendszerben is azt tapasztalta az orosz-történelem szakos hallgató, hogy itt nyíltabbak és segítőkészebbek az emberek, mint például a fővárosban. „Csak abból lehet művész, akiben valami mély és megmásíthatatlan imperatívusz dolgozik, hogy mindenáron ezt akarja csinálni” – vallja Háy János. Sokoldalúsága korai megnyilvánulásaként egy rockzenei együttesben, az Originál Lágerben játszott. „Akkor nagyon izgatott a magyar újhullám”, mert „szóltak valamiről a számok”. Festeni és rajzolni is szeret, de ezeket a műveit is irodalomnak tekinti. „Író vagyok, a többi kamu” – mondta. Szövegei születéséről elárulta: „Hiszek abban, hogy az idő és a világra fordított aktív figyelem kikeveri a témát. És akkor keveri ki, amikor már belül épp elég tartalom és érzelmi erő van, hogy megszülessen egy nagyobb” mű. Ezért talán minden írására mondható az, ami az egyik könyve címe: Ne haragudj, véletlen volt.

Tanuljanak minél többet, és szeressenek minél többet.

Irodalom

Czutor Zoltán

zeneszerző, szövegíró, előadó, énekes

A Szegedi Tudományegyetem jogelődje, az SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskola biológia-kémia szakos tanár hallgatójaként indult zenei pályafutása. 1989-ben a Nyers zenekar frontembereként, zeneszerzőjeként és szövegírójaként vált közismertté. 1997-ben egy évet töltött Los Angelesben, ahol hangszerelőként, stúdiózenészként, énekesként dolgozott. 2005ben, a Nyers feloszlása után megalapította a Belmondo zenekart, melynek napjainkig frontembere, zeneszerzője és szövegírója. 2011-ben kitüntették az Artisjus-díjjal „Az év könnyűzenei szövegírója” kategóriában. Dolgozott az Artisjus vezetőségében. 2020-ban az Emberi Hang Díjat nyerte el Czutor Zoltán.

Zene

Bozóky Felícia Lili

orvos , zenész

Magyar szülők gyermekeként Svédországban nőtt fel. A zenéhez és a művészetekhez való affinitása már gyermekkorában megmutatkozott: állandóan rajzolt, zongorázni tanult és fotózott. Tizennyolc éves korában vásárolta meg első gitárját, és egy hátizsákkal felszerelkezve bejárta Európát. Közismert patológus édesapja által inspirálva a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán tanult. Az ukulelével egy budapesti fesztivál hatására ismerkedett meg, majd Rómába utazott, ahol Erasmus-ösztöndíjasként gyermekgyógyászatot tanult. 2012-ben a mexikói Monterreyben született meg „I am Soyuz” elnevezésű projektje, ahol a helyi kórház traumasebészetén töltötte szakmai gyakorlatát, és a drogháborúban megsérült nehézfiúk sebeit látta el. Az elbűvölő hangú énekesnő ukulelén, gitáron, melodikán és omnichordon adja elő dalait, amit ő maga űrpopként definiál. Turnézott már többek között Japánban és Dél-Koreában is, jelenleg gyermeksebészként dolgozik egy svédországi klinikán dr. Bozóky Felícia.

A Cziffra-versenytől a Hegedűegyüttesig

SZECSŐDI FERENC hegedűművész, a Szegedi Tudományegyetem Bartók Béla Művészeti Kar professzora első sorban tanárnak tartja magát, bár nincs pedagógus végzettsége.

1977-ben, 23 éves korában Weninger Richárd, az SZTE BBMK jogelődjének számító Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola szegedi tagozatának a főigazgatója hívta Budapestről, a szülővárosából a Tiszapartra. Akkor Budapesten kívül csak a nagyobb megyeszékhelyeken, az egyetemi városokban volt adott a lehetőség a felsőfokú zenei képzésre 30 évesen megnyerte a Cziffra-versenyt és ösztöndíjat. Ennek az

1984-es sikernek az eredményeként többször koncertezett Cziffra György zongoraművésszel, majd Japántól kezdve Európa szinte minden országán át az Amerikai Egyesült Államokig adott koncerteket. Korábban évente 50-60 alkalommal is közönség elé lépett. Manapság a tanítványait menedzseli.

„Szegeden taníthattam, s a munkámban sohase gátoltak” – összegzett a Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Az Érdemes Művész címmel elismert szólista lemezkiadványaival rekordokat dönt, miközben különleges hegedűs programokkal gazdagítja a hazai zenei életet. Az általa alapított kamarazenekar, a Szegedi Hegedűegyüttes tagjai a tanítványai közül kerülnek ki, így folyamatosan változó összetételben lépnek föl.

„Csodálatos a zene, a közös muzsikálás és éneklés személyiség- és közösségformáló ereje! Ám a zenével foglalkozók közül nem lesz mindenki muzsikus – fogalmazott. – A zenei sikerekhez a kitartás, szorgalom, szerencse és a zenei játék érzelmi töltöttsége szükséges.”