Szereplők Dögállat, a komondorember Xavér prof tanítványa volt még az X-Embörök előtti időkből, és eltűnt mutánsok nyomai után kutatva esett fogságba. Itt őrző-védő és vadászeb-funkciókat is el kellett látnia, és még mutánsok meglincselésére tett kísérletekben is közre kellett működnie.
Történet: Rozgonyi Zalán és Váradi Gábor Szöveg: Pusztai Dániel és Rozgonyi Zalán Rajz: Rozgonyi Zalán Kihúzás: Váradi Gábor Színek: Váradi Gábor Betűk: Rozgonyi Zalán Az X-Embörök paródia, nem több, nem kevesebb, és soha nem akart más lenni. Nem kritizál, és nem politizál. Ha valaki mégis ezt látja bele, akkor az csak a képregények működésének tudható be, és nem az alkotógárda ilyen szándékának. Mi mindössze azt vizsgáljuk, milyen lenne Magyarország mutánsokkal és szuperhősökkel. És hálával tartozunk mindazoknak, akik ebben segítségünkre voltak, köszönet illeti hát Szatmári Gábort az „X-Embörök”-névért, Szabó Gergőt konstruktív tanácsaiért, Kovács T. Gábort a frappáns nevekért, Berkecz Zoltánt Mágnesvas figurájának gazdagításáért (bár ő ezúttal nem szerepel), és még sokan másokat.
Senkiháza, egy tanya Szeged mellett, mely egy rejtett mutáns közösségnek ad otthont. Itt élt Dögállat is korábban, és fogsága alatt is folyton erre a helyre akart hazatérni. Satu Padre, egy fanatikus egyházfi, aki a mutánsok létezését az ördög művének tartja. Mutánsokat ejtett fogságba, akiken kísérleteket folytat, hogy tömjén, szentelt víz és ördögűzés segítségével hétköznapi embert faragjon belőlük. Illetve, ha ez nem menne, akkor a mutánstalanítás egy jóval prózaibb verzióját alkalmazza: a Dögállat által fölhajtott mutánsra lincselő tömeget uszít. A mutáns gyerekek, a félig lány-félig boci Bimbó, a széllelbélelt Lövedék, a csirkefiú Ágoston, a veszély esetén maga köré dióhéjat növesztő Csonthéj, a saját képességeit erőterekkel növelő Szamos Ildi és a növényi szövetből fölépülő Paszuly Senkiházán példaértékű módon élnek együtt Pistával, az embergyerekkel. Talán tőlük Satu Padre is leckét kaphat Xavér prof álmából…
Előzmények Minden két ember álmával kezdődött. Xavér Károly az emberek és a mutánsok békés együttéléséről álmodott, és barátja, Zsoldos Emil is nagyjából erről, csak az emberek nélkül. Miután egy közös szuperhős-csapat, a MUTKÓK élén a mutánsok helyzetének javítása nem jött össze nekik a hetvenes években, útjaik szétváltak. Jégkocka apja, a szintén fagyasztani képes Jégtábla, a szárnyas Tündemény, a mások képességét lemásoló Majmoló, az eleven alumíniummá váló Tróger és Dögállat, a komondorember mind a civil szférában találták meg új életüket, persze idővel többen közülük visszatértek a mutánsok ügyének kérdéséhez. Xavér prof később az X-Embörök csapatát alapította meg, Emil pedig Mágnesvas néven a Gonosz Mutkók Testvériségét, mely bandák tagjai – vezetőikhez hasonlóan – éppúgy voltak egymás legádázabb ellenségei, mint legjobb barátai. Hiszen egy országban, ahol szinte csak ők élték a képregények jelmezes kalandorainak életét, ki is érthetné meg őket jobban tulajdon ellenfeleiknél? De a dicsőséges csaták, a megalázó vereségek és a hétvégi bográcsozások ideje lejárt. A csapatok tagjai szétszéledtek, és bár mindkét oldalon akadtak olyanok, akik megpróbálták tovább élni az álmot, már saját magukat sem vették igazán komolyan. Az ország is nagyot változott körülöttük, eltűntek a TSz-ek, a május elsejei fölvonulások, az úttörők és a mozgalmi dalok. A KGST-autók helyét az utakon átvették a nyugati kocsik, a lakásokba számítógépek költöztek, és az egyedüli értékké a pénz vált. Persze van, ami nem változik. Hiszen az emberi és a mutáns társadalom kevés kivételtől eltekintve még mindig úgy létezik egymás mellett, hogy tudomást sem vesz a másikról. A mutánsok még mindig csak körülbelül 2%-os kisebbségben vannak az emberekhez képest, és mivel azokat annyira leköti a mindennapi pénzhajsza, még mindig nem igazán tűnt föl nekik, hogy nincsenek egyedül. Persze ez a kisebbség is hozzávetőleg 200 000 mutánst jelent, akinek több mint felén a mutáció szemmel látható. Néhányan a mutánsok közül ugyan a hétköznapi emberek életét élik, de a torzabbak igyekeztek elhúzódni, amennyire csak lehet, és kisebb, az emberek világától minél függetlenebb közösségekbe tömörülni. Így az ország szinte minden részén lehet tanyákat találni, ahol mutáns nagycsaládok gazdálkodnak, a nagyobb városokban pedig ott vannak Kismartoni doktor otthonai illetve a társadalmi rendre fittyet hányó Bullokok, akik elfoglalnak minden olyan helyet, ami az emberek számára nem bír igazi értékkel. Elhagyott gyárakban, raktárakban, pincék, óvóhelyek és régi katonai létesítmények földalatti folyosóin, természetes és mesterséges barlangokban egyaránt nagy valószínűséggel lehet kisebb-nagyobb Bullok-csapatokba botlani. És Opula az, aki futárok és agyjárók útján összefogja a különböző csapataikat, ő az aki Karinthy regénye nyomán nevet adott nekik, övé a harmadik álom: nem kell leigázni az embereket, és nem kell feltétlenül békében élni velük, elég csak egymással. Éjmászó és a Bullokok búcsúja volt a témája legutóbbi különszámunknak, ezúttal pedig a sorozat egy újabb kivágott jelenete következik, mely hasonló okokból maradt ki annak idején, mint a másik. Az eredeti terv szerint a jelenet, mely megmutatja, mi történt Dögállattal és a Padréval az után, hogy Békaember tönkreverte a lincselő tömeget a második epizód végén kapott volna helyet. Miután innen kiszorult, egy későbbi epizód elejére került volna, melyben a Padréé a főszerep. Viszont rajongói nyomásra kénytelenek voltunk ezt a szálat, ha nem is elvarrni, de valamivel továbbvezetni. Jó szórakozást kívánunk tehát Satu Padre találkozásához Senkiházával és az ottani mutánsokkal!
Senkiháziak Az X-Embörök projekt már közel egy évtizede fut, és a tavalyi különszám közönségsikere arra ösztökélt minket, hogy idén is kihozzunk egy kisebb repi-anyagot. Bár a terjedelem ezúttal sem nagyobb, reményeink szerint idővel majd egy-egy bővebb anyag is nyomtatásba kerülhet. Jelenleg minden időnket és energiánkat leköti az első kötet – A Gonosz két útja – egy látványos szegedi összecsapást fölvonultató záró epizódjának kivitelezése, illetve egy mindenki számára elfogadható válasz keresése a „Hogyan tovább?” nagy kérdésére. Nem kell persze aggódni, nem arról van szó, hogy ne lenne ötlet a folytatásokhoz, hiszen már tavaly is megírtuk, hogy az X-Embörök története már eljutott arra a szintre, ahol önmagát írja, és nekünk csak figyelni kell rá, és lejegyezni. Koncentráljunk most viszont inkább jelen füzetünkre! Bár ezúttal is egy csapat mutáns gyerekkel találkozhatunk, egy a világtól elvonultan élő közösségben, reményeink szerint, senki sem fogja majd úgy érezni, hogy ismételjük magunkat. Hangsúlyoznunk kell, hogy egy a fő történetszálba illeszkedő, de abból kivágott jelenet olvasható itt, melynek előzménye és folytatása is van, ami a honlapon megtalálható, egyrészt az ott olvasható képregény-epizódokban, másrészt pedig a számos különböző dokumentációban, a karakterek és csapatok leírásában, melyekből folyamatosan készülnek egyre újabbak – akkor is ha sajnálatos módon az idén nem sikerült olyan mennyiségben előállítanunk őket, mint tavaly. Azoknak, akik most először találkoznak az X-Embörökkel annyit érdemes tudni, hogy egy magyar környezetben játszódó X-Men paródiáról van szó, ami az alkotógárda szándéka szerint az X-Ment nem ismerők számára is élvezhető. Természetesen sokkal több mindent kiolvashat belőle az, aki esetleg fölismeri Dögállatban Beast (Bestia, bár időközben más fordításai is születtek), Padréban William Stryker tiszteletes (a képregényes verzió nyomán készült, ahol ő egy pap, nem pedig a filmben katonai kutatóként megjelenített karakter alapján) vagy a történet végén a Padrét elteleportáló öreg Egérútban Gateway (Kapuőr), Lövedékben Canonball (Ágyúgolyó), Csonthéjban Husk (Burok) vagy Szamos Ildiben Tildie Soames alakját. De ha nem ez lenne a helyzet, akkor sincs baj, hiszen a történet enélkül is érthető: egy emberről szól, akinek mélyen gyökerező meggyőződését megingatja egy csapat gyerek naiv lelkesedése, de végül mégis a mánia arat győzelmet a józan belátás fölött. A helyszínül szolgáló tanya a valóságban természetesen nem létezik ebben a formában, de a Szeged körüli tanyavilágban számos elemére rábukkantunk, hogy ihletet merítsünk belőle. A bekötőút mellett álló, lepusztult feszületet is egy valósról mintáztuk (nem ez látszik a fotón), majd a rajzok elkészülte után Szeged határában ráakadtunk egy másikra, ami még sokkal inkább hozta a füzetben szereplő kereszt hangulatát (ez van a fotón). Keressétek meg, hátha Senkiháza van mögötte… A füzet szövegének megírása ezúttal teljes egészében Pusztai Dániel munkája volt, a rajzokat Rozgonyi Zalán készítette, majd Váradi Gábor húzta ki, és látta el színekkel. Az utómunkálatok, úgymint a szövegbuborékok beillesztése, a betűk beírása, a hangeffektusok kivitelezése és a nyomdai előkészítés újfent Rozgonyi Zalán feladatai voltak, de persze az alkotásban még sokan mások is részt vettek, kreatív javaslataikkal és konstruktív kritikájukkal segítve a munkát. Füzetünk gazdagításáért hálával tartozunk továbbá Pilcz Rolandnak, aki Kalyber Joe című közönség-kedvenc képregényének szereplőit kérésünkre saját kezűleg berajzolta a senkiházi mutánsok tömegébe, illetve Vass Róbertnek, Ágoston a Nukleáris Baromfi megalkotójának, aki hozzájárult, hogy Ágoston, a csirkefiú alakjával utaljunk művére. Köszönet érte. Ha tetszett, és többre vagytok kíváncsiak, vagy ha bármi további magyarázatra szorulna, látogassátok meg bátran az X-Embörök honlapját! www.x-emborok.blog.hu