winner
Négyszer négyes // Four by Four Belcea Quartet & Till Fellner 2015.10.10.
2015. október 10. (szombat) // 10 October 2015 (Saturday) 19.30 Solti Terem // Solti Hall Négyszer négyes // Four by Four Belcea Quartet & Till Fellner Wolfgang Amadeus Mozart: C-dúr („Disszonancia”) vonósnégyes // String Quartet (‘Dissonance’) in C major (K. 465) 1. Adagio – Allegro 2. Andante cantabile 3. Menuetto. Allegro 4. Allegro molto Anton Webern: Öt tétel vonósnégyesre // Five Movements for String Quartet, op. 5 1. Heftig bewegt 2. Sehr langsam 3. Sehr lebhaft 4. Sehr langsam 5. In zarter Bewegung szünet // intermission Johannes Brahms: f-moll zongoraötös // Piano Quintet in F minor, op. 34 1. Allegro non troppo 2. Andante, un poco Adagio 3. Scherzo: Allegro 4. Finale. Poco sostenuto – Allegro non troppo Till FELLNER (zongora // piano) Belcea Quartet: Corina BELCEA, Axel SCHACHER (hegedű // violin); Krzysztof CHORZELSKI (brácsa // viola); Antoine LEDERLIN (cselló // cello) A koncert után Kóda című pódiumbeszélgetés-sorozatunk keretében Krzysztof Chorzelski és Belinszky Anna zenetörténész hallgató várja az érdeklődő közönséget.
Anton Webern Út az új zenéhez című előadássorozatában (1933) újra és újra visszatért egy alapvetően evolucionista gondolathoz, mely szerint a középkortól a 20. század elejéig az európai zene hangkészlete szükségszerű változáson ment keresztül. E változás lényegét egyetlen szóval is kifejezhetjük: bővülés. A korábban modális, majd a dúr és a moll dichotómiájára épülő funkciós tonális hétfokúság lépésről lépésre alakult át, s ekképpen az, hogy a Webern korabeli zene a hangkészlet teljességét (mind a tizenkét hangot) birtokba vette, nem más, mint történeti szükségszerűség. Webern egyenesen úgy fogalmazott, hogy a dúr-moll rendszer eltűnése kódolva volt magában a rendszerben. „A halál csírája bekerült a dúr- és moll-hangsorokba. Mint ahogy az egyházi hang soroknál a befejezettségre törekedvén a »kedvesebb« félhanghoz, a vezetőhanghoz jutottak, ahogyan ott minden egyebet letaroltak – úgy történt most is –, a dúr és moll felbomlott, könyörtelenül. Bennük volt a halál csírája!” Mint minden evolucionista történeti elbeszélésben, a weberni narratívában is fontos szerepet játszanak azok a művek, melyek e változás folyamatának állomásait különösen plasztikusan jelenítik meg. Webern szívesen hozott példákat Bach, Beethoven vagy Wagner műveiből, ám mintha Mozarttól tartott volna. Lehetséges, hogy az 1930-as évek általános Mozart-felfogásával nehezen fért össze a disszonanciákat halmozó zeneszerző képe. Pedig Mozart saját korának legmerészebb kromatikusa volt, legyen szó zongoravariációkról, szimfóniákról, operákról, egyházzenei darabokról vagy vonósnégyesekről. A magában álló, emancipálódott disszonancia jelenségére pedig keresve sem találhatott volna Webern jobb példát a Haydnnak dedikált vonósnégyes-sorozat C-dúr darabjánál. A Mozart-mű kezdete az 1780-as évek gyakorlatában egészen újszerű és merész. Jóval messzebbre kalandozik, mint Haydn hasonló, a tonalitás-érzet elbizonytalanítását szolgáló tételkezdetei, melyeket Mozart nagyon is jól ismert. Haydn 1781-ben publikált
kvartettjeit (op. 33) hosszan tanulmányozta, majd évekig csiszolgatta a maga sorozatát. A Haydn-stílus több jellegzetességét is beolvasz totta saját nyelvezetébe, jellemzően úgy, hogy a haydni mintákat radikalizálta. Az op. 33-as ciklus h-moll vonósnégyesében Haydn „még csak” arra vállalkozott, hogy a tétel bevezetésében az alap hangnem párhuzamos dúrját (D-dúr) lebegtesse. Mozart megoldása „pimaszabb”, hiszen ő a hangnemi érzetet egyszerűen felszámolja. (Az igazság kedvéért tegyük hozzá, hogy Haydn ezt a rafinált kezdést aztán tematikusan integrálja a teljes formába, amit Mozart meg sem próbált utánozni…) Webern egy korábbi előadássorozatában (Út a tizenkét hanggal való komponáláshoz, 1932) elsősorban mestere, Arnold Schönberg, és saját kompozíciós útkeresésének belső természetét tárta fel, mondandóját sok-sok történeti példával illusztrálva. Egy érdekes passzusban a Wagnernél látszólag kevésbé modern Brahmsot hozta szóba: „őt venni példának sokkal érdekesebb, mint, mondjuk, Wagnert. Bár Wagnernél nyeri el a harmónia legtágabb jelentését, de a harmóniai kapcsolatok tekintetében Brahms tulajdonképpen gazdagabb”. E gazdagságot nagyszerűen illusztrálhatná például az f-moll zongoraötös második tétele: a hallgatót a pazar hangnemi kitérők, a váratlan elszíneződések, a tétel középrészének távoli hangneme (E-dúr) lepi meg. Ugyanakkor egészen mesteri, ahogy Brahms az egész tételt egyetlen nagy, a pulzáló-hullámzó ritmika által egységbe vont dallamként állítja elénk. Az 1909-ben vonós négyesre fogalmazott (1928-ban vonószenekarra átdolgozott) Öt tétel ugyanakkor világosan mutatja, hogy a hangrendszer kitágításával nem pusztán a hangzás tonális intaktsága bomlik fel, óhatatlanul felszámolódnak a klasszikus műfajok és formák is. Vajon a ciklus utolsó tételének Brahmsra emlékeztető tónusa a 19. századtól búcsúzó Webern melankóliáját visszhangozza?
A román származású Corina Belcea és a lengyel Krzysztof Chorzelski – a londoni Royal College of Music hallgatói – 1994ben határozták el, hogy vonósnégyest alapítanak. Hat esztendő múlva már a New York-i Carnegie Hallban játszottak, majd öt éven keresztül a Wigmore Hall rezidens kvartettjeként koncerteztek; első lemezüket a rangos brit szaklap, a Gramophone az Év lemezének választotta. Azóta még tizenegy albumot készítettek, felvették többek között Bartók és Beethoven összes vonósnégyesét. Az osztrák zongoraművész, Till Fellner (1972) nemzetközi karrierje 1993-ban ívelt fel, amikor első díjat nyert a svájci Clara Haskil Versenyen. Az elmúlt két évtizedben a világ legjelentősebb zenei központjaiban lépett fel, a legjobb zenekarok társaságában koncer tezett. A Berlini Filharmonikus Zenekarral idén decemberben debütál, Bernard Haitink vezényletével Mozart C-dúr zongora versenyét szólaltatja meg. Az évad második felében a Mahler Kamarazenekar, a Chicagói Szimfonikusok és az Academy of St Martin in the Fields hangversenyein játszik. A Belcea Vonósnégyes fennállásának 20. évfordulóján Brahms f-moll zongoraötösét a budapesti koncert után Cambridge-ben, Bilbaóban, Firenzében, Bécsben, Párizsban és Londonban is előadja.
The last 20 years have been a real success story for the quartet of Romania-born violinist Corina Belcea. In 1994, students of the London Royal College of Music decided to form a string quartet; six years later they were playing at Carnegie Hall, New York, and for five years they were resident quartet at the Wigmore Hall; influential British music journal Gramophone selected their very first recording as Album of the Year. Since then they have released another 11 discs, including the complete string quartets of Bartók and Beethoven, and it certainly appears that a new benchmark has been created with their performances comparable – in their clarity – to the greatest string quartets. They are joined in this recital by Till Fellner, regular chamber partner of tenor Mark Padmore, and a person who has gifted audiences with many fine moments through his concerts and recordings of Romantic, Viennese classic and 20th century works. Courtesy of this magnificent Austrian pianist and foremost quartet, we can enjoy one of the most moving chamber music works for piano in the dignified surroundings of the Liszt Academy in what promises to be a rare and exciting performance.
Ingyenes heti magazin
zeneszeretőknek is
Felelős kiadó // Publisher: Dr. VIGH Andrea, a Zeneakadémia rektora // President of the Liszt Academy Főszerkesztő // Editor-in-chief: SZABÓ STEIN Imre Felelős szerkesztő // Managing editor: RÁKAI Zsuzsanna Kiadványmenedzser // Publication manager: KÖNYVES-TÓTH Zsuzsanna Szöveg // Written by: MOLNÁR Szabolcs Layout: ALLISON Advertising Illusztráció // Illustration: KOVÁCS Lehel Megjelenik a Zeneakadémia Kommunikációs Igazgatóságának gondozásában // Commissioned by the Communications Directorate of the Liszt Academy Lapzárta: 2015. szeptember 25. // Finalized: 25 September 2015 Zeneakadémia // Liszt Academy Concert Centre (1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.) zeneakademia.hu A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. // The organizer retains the right to modify programmes. 100%-ban újrahasznosított papír // 100% Recycled Paper