winner
Goldmark kamarazenĂŠje // Chamber music of Goldmark 2016.02.23.
2016. február 23. (kedd) // 23 February 2016 (Tuesday), 19.00 Solti Terem // Solti Hall Goldmark kamarazenéje // Chamber music of Goldmark Goldmark Károly: Sába királynőjének bevonulási indulója (a szerző saját zongoraátirata négy kézre) // The Queen of Shebah March (original four-hand version), op. 27 Goldmark Károly: Der Brautkranz mit den halbverwerkten Blüten, op. 46/1 Johannes Brahms: Auf dem Kirchhofe, op. 105/4 Johannes Brahms: Immer leiser wird mein Schlummer, op. 105/2 Johannes Brahms: O wüsst’ ich doch den Weg zurück, op. 63/8 Goldmark Károly: Er sagt mir so viel, op. 18/10 Goldmark Károly: Befreit, op. 46/6 Goldmark Károly: F-dúr cselló-zongora szonáta // Sonata for Cello and Piano in F major, op. 39 1. Moderato con mosso 2. Andante 3. Allegro non troppo szünet // intermission Franz Schubert: B-dúr zongoratrió // Piano Trio in B-flat major (D. 898) 1. Allegro moderato 2. Andante un poco mosso 3. Scherzo: Allegro 4. Rondo. Allegro vivace HLAVACSEK Tihamér, LAJKÓ István (zongora // piano); BANDA Ádám (hegedű // violin); ROHMANN Ditta (cselló // cello); WIEDEMANN Bernadett (mezzoszoprán // mezzo-soprano) A koncert után Kóda című pódiumbeszélgetés-sorozatunk keretében Hlavacsek Tihamér és Tóth Endre zenetörténész várja az érdeklődő közönséget.
„Zenei adottságaim különös módon nyilatkoztak meg. Egy esküvői lakoma után néhány félig telt pohár maradt az asztalon. Észre vettem, hogy mindegyik, teltségi mértéke szerint, mélyebb vagy magasabb hangot ad. Ezekkel a poharakkal összeállítottam egy skálát, és egy pálcikával ismert dallamokat játszottam rajtuk környezetem nagy csodálkozására – és a »zseni« megszületett. Tulajdonképpeni zenét [addig] soha nem hallottam.” A már nyolcvan felett járó Goldmark Károly (1830–1915) emlékezett vissza e gyermekkori történettel zenei pályafutásának szerény, ám sokat ígérő kezdeteire. Keszthely szülöttéből az 1870-es évekre Bécs megbecsült, sőt ünnepelt komponistája vált, s a mai hangverseny e gazdag és rokonszenves életmű változatosságából, valamint a Goldmark művészetét nagyra értékelő császárváros zenei világából kínál ízelítőt. „Az a nagy szerencsétlenség történt velem, hogy operát komponál tam” – panaszkodott egy 1873-as levelében Goldmark, méghozzá a kor rettegett bécsi kritikusának, Eduard Hanslicknak, miután nagy gonddal megalkotott legelső operája, a Sába királynője sokáig nem talált elfogadásra. Majd aztán jött egy nagy jótékonysági koncert 1874-ben a Musikvereinsaalban, ahol maga Liszt Ferenc is fellépett, s amelynek programján ősbemutató gyanánt felhangzott a címszereplő bevonulási indulója: viharos közönségsikert aratva, Liszt gratulációját kiérdemelve, s végre megnyitva Goldmark műve számára az utat a bécsi Operaház felé. Az 1875-ben bemutatott operából most épp e hatásos részlet szólal majd meg a szerző négykezes zongoraátiratában. A dal műfaja jószerint végigkísérte az éppen száz esztendeje elhunyt Goldmark teljes pályafutását, s e tényt a koncerten szereplő három dal is jól jelzi: 1903-ból (Der Brautkranz), 1912-ből (Befreit), illetve az 1860-as évek tájáról (Er sagt mir so viel). Számunkra különösen érdekes lehet az első, A nászbokréta című dal, hiszen az egy magyar költeményt, a szerkesztőként is legendás Kiss József
versét énekli meg e kezdőszakasszal: „A nászbokréta elhervadó félben / Homálynak, csöndnek súg titkos regét, / Ölemben tartom ifjú feleségem, / S csókolom ajkát, homlokát, szemét.” „Én nem kedvelem Goldmark zenéjét, de becsülöm őt […] derekassága miatt.” Ez az idézet már a gorombaságig őszinte kortárs óriástól, Johannes Brahmstól való, aki a Sába királynője ősbemutatóját is pikírten kommentálta: „az első kutyakölyköket vízbe szokás fojtani”. Brahms dalköltészetébe szerencsére sokkal több szép emberi érzés szorult, amint erről két 1886-os és egy 1873–74-ben keletkezett dala is meggyőzhet majd minket. S még egy mű Goldmarktól: az F-dúr cselló-zongoraszonáta az 1890-es évek elejéről, amikor a hegedűművésznek is jeles zeneszerző már bízvást világhírűnek tudhatta magát. Opera bemutatók szerte Európában és Amerikában, s mindeközben Budapesten is lelkes fogadtatásra talált a magyar születését sosem feledő Goldmark: Nikisch Artúr Goldmark-koncertje éppúgy nagy sikert aratott, akárcsak az a szerzői est, amelyet 1895-ben maga a komponista dirigált a Filharmóniai Társaság Zenekara élén. A program második részét egyetlen nagyszerű zeneszám alkotja Bécs már Goldmark életében is régóta kimeríthetetlenül gazdag zenei múltjából: Schubert B-dúr triója. A komponista életének végén, feltehetően 1828 tavaszán keletkezett műről Grabócz Márta így írt: „Olyan, mintha a fiatal Schubert […] a maga bizakodó, nem gondtalan, de romantikus módon kiegyensúlyozott világát »átmentette volna« az utolsó évek halálköltészettel, sorstragédiával, elvágyódással és romantikus végletekkel telített műveinek környezetébe.”
A Liszt-díjas mezzoszoprán, Wiedemann Bernadett nemcsak operaénekesként s egyúttal mindenkor erőteljes operaszínpadi jelenségként különleges értékű szereplője zenei életünknek, de mint dalénekes is gyakran bizonyítja kulturáltságát, illetve előadásmódjának a legkülönbözőbb stílusokba és életművekbe otthonosan belehelyezkedő intelligenciáját. A koncert közreműkö dőinek legifjabbja, a vibráló tehetségű hegedűművész, Banda Ádám tekintélyes hazai és nemzetközi versenyek díjazottja, a csellista Rohmann Ditta pedig hangszerének egyik legígéretesebb hazai játékosa a barokk repertoártól a kortárs magyar szerzők műveiig. Egy évvel idősebb muzsikustársa, a harminchárom esztendős Lajkó István elemző intellektualizmusát és érzékenységét a közön ség és a különböző nemzetközi zongoraversenyek döntnökei rendszerint ugyancsak hálásan díjazzák. Pályatársa, Hlavacsek Tihamér – aki számos nemzetközi zongoraverseny első díját hozta el Európa, Amerika és Ázsia hangversenytermeiben, köztük a New York-i Carnegie Hallban is fellépett már, s valóságos Goldmark-szakértőnek is nevezhető, hiszen a posztromantikus mester összes zongoradarabjának tematikus első, Gramofon-díjas kiadása az ő nevéhez fűződik.
It is exactly 100 years since Hungarian-Austrian composer of The Queen of Sheba Károly Goldmark (1830–1915) died. An artist who today is sadly rarely heard of or performed was in his day a celebrated composer, primarily in the German-speaking territories. There is no doubt that Goldmark recognized the great secret that made Liszt, Brahms and Schumann, inspirers of his art, popular i.e. the exact balance of instinct and professional knowledge, the fine order between impulsive remark and carefully planned structure. His style is characterized both by the use of heightened melodies of Wagnerian Romanticism and the experimental, primarily then unusual dissonances and more daring chromatics. (Indeed, occasionally Hungarian folklore as well.) His chamber and vocal works are perfect examples of this exciting duality: in part they sit comfortably in the 19th century tradition (as revealed in works by Brahms and Schubert), and on the other hand they have an unmistakably unique sound. Furthermore, Goldmark was a violinist, thus he had a special affinity with the string instruments. This recital also guarantees a special affinity on the part of the performers. The stunningly talented violinist Ádám Banda is winner of major domestic and international competitions; cellist Ditta Rohmann is a student of Miklós Perényi (no more needs to be said); Liszt Prize laureate Bernadett Wiedemann, mezzo-soprano, is as exciting a presence as a podium singer as she is on the opera stage. Pianist Tihamér Hlavacsek is a true Goldmark cognoscente because he is associated with the themed first edition of the entire piano works of the post-Romantic master.
n i z a g a m i enes het
s i k e n k Ĺ‘ t e r e z zenes Ingy
Felelős kiadó // Publisher: Dr. VIGH Andrea, a Zeneakadémia rektora // President of the Liszt Academy Főszerkesztő // Editor-in-chief: SZABÓ STEIN Imre Felelős szerkesztő // Managing editor: RÁKAI Zsuzsanna Kiadványmenedzser // Publication manager: KÖNYVES-TÓTH Zsuzsanna Szöveg // Written by: LÁSZLÓ Ferenc Layout: ALLISON Advertising Illusztráció // Illustration: KOVÁCS Lehel Megjelenik a Zeneakadémia Kommunikációs Igazgatóságának gondozásában // Commissioned by the Communications Directorate of the Liszt Academy Lapzárta: 2016. február 8. // Finalized: 8 February 2016 Zeneakadémia // Liszt Academy Concert Centre (1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.) zeneakademia.hu A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. // The organizer retains the right to modify programmes. 100%-ban újrahasznosított papír // 100% Recycled Paper