winner
Legendรกs koncertek // Legendary Concerts Bogรกnyi Gergely & Keller Quartet 2015.11.12.
2015. november 12. (csütörtök) // 12 November 2015 (Thursday) 19.30 Nagyterem // Grand Hall Legendás koncertek // Legendary Concerts Bogányi Gergely & Keller Quartet 1936. március 3. – Az Új Magyar Vonósnégyes kamaraestje // “3 March 1936” Ludwig van Beethoven: f-moll („Serioso”) vonósnégyes // String Quartet in F minor („Serioso”), op. 95 1. Allegro con brio 2. Allegretto ma non troppo 3. Allegro assai vivace ma serioso 4. Larghetto espressivo-Allegretto agitato-Allegro Bartók Béla: V. vonósnégyes // String Quartet No. 5 (BB 110) 1. Allegro 2. Adagio molto 3. Scherzo: alla bulgarese 4. Andante 5. Finale. Allegro vivace Wolfgang Amadeus Mozart: g-moll zongoranégyes // Piano Quartet in G minor (K. 478) 1. Allegro 2. Andante 3. Rondo. Allegro BOGÁNYI Gergely (zongora // piano) Keller Quartet: KELLER András, KÖRNYEI Zsófia (hegedű // violin); GÁL Zoltán (brácsa // viola); SZABÓ Judit (cselló // cello) Eredeti fellépők // Original performers: FISCHER Annie (zongora // piano); Új Magyar Vonósnégyes // Hungarian String Quartet: VÉGH Sándor, SZERVÁNSZKY Péter (hegedű // violin); KOROMZAY Dénes (brácsa // viola); PALOTAI Vilmos (cselló // cello)
„Kedves Engel úr, ma elküldöm Önnek a vonósnégyes kéziratát – írta Bartók 1934. szeptember 29-én a washingtoni Kongresszusi Könyvtár zenei részlegét vezető Carl Engelnek. – Kapcsolatba léptem Kolisch úrral; az urak még nem tudták, hogy az áprilisi ünnepségen egy új művemet kell játszaniok. Kértek több példányt a műről; mivel én nem tudok két példánynál többet küldeni nekik (amelyek éppen készen vannak), így nagyon fognak örülni, hogy az 1934. június 28-i levelében említett fénymásolatot is megkapják Öntől” – tette hozzá, diplomatikusan, ugyanakkor félreérthetetlenül jelezve, hogy új kompozíciójának bemutatása ügyében a hang versenyt rendező amerikai félnek épp ideje volna lépéseket tennie. A mű, amelyről a levélben szó esik, az V. vonósnégyes. A darabot a korabeli amerikai kamarazenei élet nagyasszonya és első számú patrónusa, a Coolidge Foundation alapítója, Elizabeth Sprague Coolidge rendelte meg – aki egyébként igen figyelemre méltó érzékkel adott megbízásokat más komponistáknak, köztük például Brittennek, Prokofjevnek és Stravinskynak is –, az 1935. április 8-án Washingtonban megtartott premieren pedig, ahogyan azt Bartók is említi levelében, a nagyszerű Kolisch Quartet játszott. (Az együttes az 1920-as években alakult Schönberg tanítványa és sógora, a hegedűművész Rudolf Kolisch kezdeményezésére Wiener Streichquartett néven, világhírűvé azonban primáriusának nevén vált). Bár az amerikai megrendelésre írott vonósnégyes már 1934 szeptemberének elején készen állt, az úgynevezett hídformát alkalmazó, vagyis a kompozíció szellemi ívének kibontakozását sajátos átlényegülési folyamatként megmutató és az egyes témákat, illetve tételeket egyfajta szellemi középpont körül tükörszerűen elrendező, öt tételes alkotást – amelyet energikus, aszimmetrikus ritmusok, hűvösen tiszta lírai invenció és a klasszikus formákat a 20. század számára is adekvát módon újrateremteni képes zeneszerzői fantázia tesznek elevenné – Magyarországon még pontosan másfél évig senki sem hallhatta. A művet ugyanis
a megrendelő egészen 1936 januárjáig saját szellemi tulajdonának tekintette, s Bartókot kötelezte rá, hogy addig semmiféle, sem nyomtatott, sem hangzó formában ne bocsássa közre. A határidő lejártát követően azonban hirtelen felgyorsultak az események: a Végh Sándor kezdeményezésére akadémiai hallgatókból frissen megalakult Új Magyar Vonósnégyes ugyanis szinte azonnal, már 1936. március 3-án műsorra tűzte a darabot a Zeneakadémián (mi több, a kompozíció bécsi premierje is az ő nevükhöz fűződik). A fiatal kvartett az újdonságot klasszikusokkal, méghozzá hangsúlyozottan kifinomult ízlésű, művelt hallgatóságot igénylő alkotásokkal párosította ezen a kora tavaszi estén. A hangverseny nyitányaként Beethoven viszonylag rövid lélegzetű, ám annál változatosabb és újszerűbb zeneszerzéstechnikai elemeket alkalmazó, szerzője szándékai szerint kimondottan hozzáértők számára készült, 1814-ben bemutatott f-moll vonósnégyese hangzott el („Serioso”, op. 95), a Bartók-mű után pedig Mozart g-moll zongoranégyese következett, amelyet mind megrendelője, a zeneműkiadó Hoffmeister, mind a weimari Journal des Luxus und Moden recenzense túl bonyolultnak, zenei invencióját és technikai színvonalát illetően egyaránt túlságosan nehéznek talált ahhoz, hogy érdeklődő műkedvelők megpróbálkozhassanak az előadásával (márpedig az ilyesmi az 1780-as években mind üzleti, mind esztétikai szempontból igencsak releváns kérdésnek számított). Az előadóművészi felkészültség és igényesség e magas köve telményei, persze, korántsem tántorították el vállalásától a fiatal zenészekből álló Új Magyar Vonósnégyest, amelynek tagjai az együttes fennállásának első éveiben azzal az egyszerre prak tikus és ambiciózus céllal alkalmazták nevükben az „új” jelzőt, hogy világosan megkülönböztessék magukat az akkor már évtizedek óta etalonnak számító és külföldön rendszerint Magyar Vonósnégyesként hirdetett Waldbauer-Kerpely Kvartett-től. Ami azt illeti, magabiztosságuk a legkevésbé sem bizonyult
elbizakodottságnak: noha Végh Sándor még 1938-ban kivált a vonósnégyesből, helyét az első hegedű pultjánál a Bartókkal egyre szorosabb művészi kapcsolatokat ápoló Székely Zoltán vette át, s ez alapjaiban határozta meg az együttes arculatát és jövőjét. Bartók eredetileg nekik szánta VI. vonósnégyesét – még ha a darabot végül újra a Kolisch Quartet mutatta is be –, a zene szerző hat vonósnégyeséből készített lemezfelvételük pedig máig példaértékű a Bartók-interpretáció történetében. Egykori műsorukat most az 1986-ban alapított, mára nemzetközi hírű Keller Kvartett játssza a Liszt- és Bartók-Pásztory-díjas hegedű művész, egykori Végh Sándor-tanítvány Keller András vezetésével, a zongoránál pedig a Kossuth-díjas Bogányi Gergely foglal helyet, hogy Mozart-értelmezésével a komponista zsenijén túl az 1936-os koncert fiatal, mindössze huszonkét esztendős zongoraművésze, a Dohnányi-növendék Fischer Annie művészete előtt is tisztelegjen.
The Liszt Academy celebrating its 140th academic year has launched out on a promising series: replays of legendary concerts staged in the Grand Hall. On this, the first occasion, we hear a concert dating from 1936. This was a momentous year in the music life of Budapest. The Vienna Philharmonics under the baton of Furtwängler gave a Schumann–Beethoven concert, Béla Bartók and Edwin Fischer took to the stage together in a two piano Bach concerto, the Hungarian String Quartet (Sándor Végh, Dénes Koromzay, Péter Szervánszky, Vilmos Palotai) and Ernő Dohnányi provided a magnificent chamber recital in the Liszt Academy. However, the concert that the Keller Quartet and Gergely Bogányi replay took place on 3 March 1936: just a few weeks after the joint evening by the Hungarian String Quartet with Dohnányi, Bartók’s String Quartet No. 5 was presented in Hungary, or as Sándor Jemnitz enthusiastically expressed it: “one of the most perfect masterpieces of universal Hungarian music.” Annie Fischer played in the piano quartet by Mozart closing the event, and among the audience was Béla Bartók himself.
A Legendás koncertek-sorozat következő koncertjei // Upcoming Concerts of the Legendary Concerts Series 2015.12.05. 19.30 Kocsis Zoltán és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar // Zoltán Kocsis & Hungarian National Philharmonic Orchestra 2015.12.16. 19.30 Kodály 133 2016.02.04. 19.30 Várjon Dénes, Simon Izabella, Concerto Budapest 2016.03.09. 19.30 Ménesi Gergely és a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara // Gergely Ménesi & Liszt Academy Symphony Orchestra
Elsők és utolsók
KAMARA.HU A Zeneakadémia
Kamarazenei Fesztiválja 2015. november 19-22.
MŰVÉSZETI VEZETŐK: Várjon Dénes és Simon Izabella KÖZREMŰKÖDŐ MŰVÉSZEK: Casals Quartet; Baráti Kristóf, Veronika Eberle (hegedű); Claudio Bohorquez, Várdai István (cselló); Radovan Vlatkovic (kürt); Ib Hausmann (klarinét); Louise Pellerin (oboa); Lakatos György (fagott); Pasztircsák Polina (szoprán); Kovács István (basszus); Katia Skanavi, Simon Izabella, Várjon Dénes (zongora)
Felelős kiadó // Publisher: Dr. VIGH Andrea, a Zeneakadémia rektora // President of the Liszt Academy Főszerkesztő // Editor-in-chief: SZABÓ STEIN Imre Kiadványmenedzser // Publication manager: KÖNYVES-TÓTH Zsuzsanna Szöveg // Written by: RÁKAI Zsuzsanna Layout: ALLISON Advertising Illusztráció // Illustration: KOVÁCS Lehel Megjelenik a Zeneakadémia Kommunikációs Igazgatóságának gondozásában // Commissioned by the Communications Directorate of the Liszt Academy Lapzárta: 2015. október 30. // Finalized: 30 October 2015 Zeneakadémia // Liszt Academy Concert Centre (1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.) zeneakademia.hu A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. // The organizer retains the right to modify programmes. 100%-ban újrahasznosított papír // 100% Recycled Paper