winner
Kamarazene karnyújtásnyira // Chamber Music, So Close Prunyi Ilona, Fenyő László, Banda Ádám 2016.05.18.
2016. május 18. (szerda) // Wednesday 18 May 2016, 19.00 Solti terem // Solti Hall Kamarazene karnyújtásnyira // Chamber Music, So Close Prunyi Ilona, Fenyő László, Banda Ádám Ludwig van Beethoven: 2. (g-moll) cselló-zongoraszonáta // Sonata for Cello and Piano No. 2 in G minor, op. 5/2 1. Adagio sostenuto ed espressivo 2. Allegro molto più tosto presto 3. Rondo. Allegro Ludwig van Beethoven: Tizenkét variáció Mozart A varázsfuvola című operájának „Ein Mädchen oder Weibchen” témájára // Twelve Variations on “Ein Mädchen oder Weibchen” from Mozart’s opera Magic Flute, op. 66 szünet // intermission Felix Mendelssohn-Bartholdy: 2. (c-moll) trió // Piano Trio No. 2 in C minor, op. 66 1. Allegro energico e fuoco 2. Andante espressivo 3. Scherzo. Molto allegro quasi presto 4. Finale. Allegro appassionato PRUNYI Ilona (zongora // piano) FENYŐ László (cselló // cello) BANDA Ádám (hegedű // violin)
Prunyi Ilona korunk egyik legsokoldalúbb zongoraművésze. 1964 óta tanít a Zeneakadémián, 1974-től járja a világot koncertező szólistaként és kamarazenészként, minden korszak és nemzet zenéjével foglalkozik, különös figyelmet fordít a 19. század kevésbé ismert magyar zenéjére és a hazai kortárs darabokra. Nevéhez köthető a Dohnányi-reneszánsz, Petrovics Emil pedig zongoraver senyt is írt neki. Megszámlálhatatlan lemez közreműködője, Lisztdíjas, Bartók–Pásztory-díjas, többszörös Artisjus-díjas zongorista, Magyarország Érdemes Művésze. Partnere a mai hangverseny első felében az alig negyvenéves Fenyő László lesz. A Liszt- és Junior Prima-díjas gordonkaművész javarészt Németországban él, 2001-től 2012-ig például a Frankfurti Rádió Szimfonikus Zenekarának volt szólócsellistája. A legkeresettebb szólisták közé tartozik, az utóbbi években olyan jelentős hangversenytermekben lépett fel, mint az amszterdami Concertgebouw, a londoni Wigmore Hall, a müncheni Gasteig-Philharmonie, emellett komoly hangsúlyt fektet a tanításra is, több, nemzetközileg magasan jegyzett zenei egyetemen oktatója. Műsorukat Beethoven g-moll cselló-zongoraszonátája nyitja. A mű a két szonátát tartalmazó op. 5 második darabja, és 1796-ban készült. A mindössze huszonhat éves Beethoven ekkoriban kezdte meg nyilvános fellépéseit zongoristaként; a darab keletkezésének évében többek között Berlinben is adott koncerteket. Itt ismerkedett meg a porosz király, II. Frigyes Vilmos két neves csellistájával, Jean-Pierre és Jean-Louis Duport-ral (a király egyébként maga is lelkes amatőr csellójátékos volt). Beethoven első két csellózongoraszonátája ebből az ismeretségből született. A darabokat rendszeresen játszották is a muzsikusok a királyi udvarnál. Frigyes Vilmos jelentős mennyiségű pénzzel jutalmazta meg Beethovent a művekért. A két szonáta felépítése hasonló: mindkettő egy szonáta- és egy rondóformájú tételre épül. Beethoven előtt nemigen állt követendő példa, a műfaj még viszonylag újdonságnak számított a 18. század végén. A g-moll szonáta lassú bevezetővel
kezdődik, majd a két hangszer egymást váltva bontja ki az allegro tétel drámaiságát. Az ezt követő rondó nyugodt léptékű témából fejlődik energikus finálévá. A program ezek után két olyan alkotással folytatódik, amelyek egyaránt az op. 66-os számot viselik. A szünet előtt Beethoven művét hallhatjuk: tizenkét variációt Mozart Varázsfuvolájának egyik témájára. A mű azonos évben született a cselló-zongoraszonátával, a műfaj pedig még sokáig jellemző maradt Beethovenre, aki a formát nem csupán egymástól független variációk, hanem dramaturgiailag összetartozó, egyre fejlődő változatok soraként értelmezte. A kompo zíció keretét biztosító tizenkettes szám még a 18. század végén is a barokkból örökölt szokás volt, amikor egy sorozat szinte kizárólag fél tucat vagy tucat műből, illetve jelen esetben tételből állt. (Ez a tradíció kedvezett az olyan kezdeményezéseknek is, amelyek az oktávon belüli tizenkét félhang adta lehetőségeket aknázták ki egy-egy darabbal.) A variációk száma tehát hagyományos, a téma pedig a néhány évvel korábban elhunyt példakép, Mozart előtt tiszteleg. „Egy tűzről pattant lányka, ki hetyke, fürge, friss!” – énekli Papageno a Varázsfuvola második felvonásában, és dalában mindvégig megőrzi ezt a derűs, játékos hangot. Beethoven ellenben azt is megmutatja, hogy a tréfás madarászén túl hányféle karaktert képes ábrázolni még Mozart melódiája. A két, csellóra és zongorára írt mű után a hangversenyt egy trió zárja, amelyben Prunyi Ilona és Fenyő László mellett Banda Ádám lép pódiumra. A mindössze harmincéves hegedűművész tizenhét éves korában már három hazai verseny első díját tudhatta magáénak, 2003-tól pedig csaknem minden évben helyezést ért el egy-egy nemzetközi versenyen (Dubaiban, Moszkvában) vagy kiérdemelt egy komoly kitüntetést (Pro Európa-díj). A világ minden kontinen sén adott már koncerteket. Ma este Mendelssohn c-moll triójában játssza a darab címzettjének, Louis Spohr hegedűművésznek és zeneszerzőnek egykori szólamát. Az 1845-ben keletkezett trió
szorosan kapcsolódik az előző mű inspirációjához és szerzőjéhez is, hiszen Mozart volt az első, aki igyekezett a csellót és a zongorát a hegedűvel egyenrangú partnerré emelni kamaraműveiben, hogy aztán a Mendelssohn számára mintaként szolgáló Beethoventriókban már teljesen egyenlővé váljék a három hangszer. A c-moll trió négy tételből áll. Az első lágyan indul, utóbb azonban a téma bemutatásáért versengő szólamoknak köszönhetően egyre inkább eluralkodik rajta az „energico” és a „con fuoco” (tűzzel) karakter. A második, lassú tétel lírai hangvételében rokonítható Mendelssohn híres Dalok szöveg nélkül sorozatával. Ezután virtuóz scherzo következik, majd a gyors zárótétel. A finálé előadói utasítása (Allegro appassionato) egyike Mendelssohn legkedveltebb előírásainak. A tételben szenvedélyes tematikus ötletek és korálszerű motívu mok váltakoznak, mígnem a hangszerek közti élénk felelgetés során kivilágosodik a zene, és a darab c-moll helyett fényes C-dúrban zár.
Ilona Prunyi, who celebrated the 50th anniversary of her professional career in 2014, was once characterized by Annie Fischer as follows: “She belongs among the exceptional representatives of Hungarian music life, and her virtuosity is quite remarkable.” The name of Ilona Prunyi is associated with the start of the Dohnányi renaissance in Hungary, although a special place is reserved in her extraordinarily broad repertoire encompassing some 700 works for the compositions of long-forgotten 19th century Hungarian composers. For this recital she is partnered by tried and tested members of the younger generation just starting out on a career. The two popular Beethoven opuses are performed with László Fenyő, who came to Europe-wide attention as winner of the 2004 Kronberg International Pablo Casals Violoncello Competition and between 2001-2012 he was solo cellist with the Frankfurt Radio Symphony Orchestra. Ádám Banda, winner of the Szigeti-Hubay International Violin Competition organized in 2007 and holder of the Hubay special prize, renowned for his profound and crystal clear interpretations, joins the two artists for the performance of the magical trio by Mendelssohn composed in 1845.
Felelős kiadó // Publisher: Dr. VIGH Andrea, a Zeneakadémia rektora // President of the Liszt Academy Főszerkesztő // Editor-in-chief: SZABÓ STEIN Imre Felelős szerkesztő // Managing editor: RÁKAI Zsuzsanna Kiadványmenedzser // Publication manager: OSZIP Zsuzsanna Szöveg // Written by: MONA Dániel Layout: ALLISON Advertising Illusztráció // Illustration: KOVÁCS Lehel Megjelenik a Zeneakadémia Kommunikációs Igazgatóságának gondozásában // Commissioned by the Communications Directorate of the Liszt Academy Lapzárta: 2016. május 6. // Finalized: 6 May 2016 Zeneakadémia // Liszt Academy Concert Centre (1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.) zeneakademia.hu A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. // The organizer retains the right to modify programmes. 100%-ban újrahasznosított papír // 100% Recycled Paper