David Lang a Zeneakadémián // David Lang at Liszt Academy 2014.10.26.
2014. október 26. (vasárnap) // 26 October 2014 (Sunday) 19.30 Nagyterem // Grand Hall
David Lang a Zeneakadémián // David Lang at Liszt Academy David Lang: The So-Called Laws of Nature David Lang: The Little Match Girl Passion (magyarországi bemutató // Hungarian premiere) HOLLÓ Aurél RÁCZ Zoltán LAJHÓ Gyula JANCA Dániel (ütőhangszerek // percussion) KÁROLYI Katalin SZATHMÁRY Judit BUBNÓ Márk, TÓTH Péter (ének // vocals) Vezényel // Conductor: RÁCZ Zoltán
Az egyetemen – emlékezett vissza David Lang a The So-Called Laws of Nature című ütőhangszeres darab szerzői kommentárjá ban – „természettudományi tárgyakat hallgattam. Orvosnak, vagy legalábbis kutatóorvosnak készültem. Éveket töltöttem a matematika, a kémia és a fizika tanulmányozásával, együtt lógtam a jövő tudósaival, házibulikba jártam. Egy alkalommal igen heves vita bontakozott ki egy Wittgenstein-mondat ürügyén: Az egész modern világszemlélet alapja az az illúzió, hogy az úgynevezett természettörvények a természeti jelenségek magyarázatai. (Logikai-filozófiai értekezés – Tractatus/6.371. David Lang ugyan nem említi, de érdemes felidézni a wittgensteini gondolatmenet közvetlen folytatását is: Úgy állnak meg a természettörvényeknél, mint valami érinthetetlennél, mint ahogy a régiek álltak meg az Istennél és a Sorsnál – 6.372.) Ez a felvetés különösen felizgatta a leendő kutatók alkotta társaságot, hiszen Wittgenstein itt nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a tudomány nem adhat magyarázatot a világ működésére, pusztán a megfigyelhető dolgok leírására vállalkozhat. Évekkel később ötlött fel bennem, hogy miként lehetne mindezt zenei problémaként is megfogalmazni”. Hiszen – folytatja David Lang – mi más lenne a zene, „mint számszerűsíthető arányok, osztások, formulák, mintázatok együttese, és tulajdonképpen az a legmeglepőbb, hogy mindezekhez jelentések társulnak; hogy a sajátos szerkezetű mintázatokat kontextusnak, jelentésnek vagy formának nevezhetjük”. Ebben a kompozícióban Lang az úgynevezett természeti törvényt a különböző folyamatok, formulák jelentéseként próbálta felfogni, de – jegyzi meg szellemesen – „továbbra sincs biztos válaszom arra a kérdésre, hogy a zene tényleg csak a különböző mintázatok puszta sorozata volna. Ugyanakkor azt határozottan állíthatom, hogy soha nem álltam annyira közel a tudományos pályához, mint amikor ezen a darabomon dolgoztam”.
A 2002-ben komponált, bő harmincperces, több szakaszból álló kompozíció egyes tételeiben a muzsikusok azonos összeállítású hangszerapparátusokon lényegében azonos zenei anyagokat szólaltatnak meg. A tételekben hagyományos ütőhangszerek éppúgy előfordulhatnak, mint hangszerként használt hétköznapi tárgyak (például cserépedények). A darab hangzásának egyik jellegzetessége (megfigyelhető akusztikai/zenei jelensége) az azonos rétegek (síkok) hol finomabb, hol direktebb eltolódásaiból alakul ki. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy például az első tételben a síkok elválása nem a „szólamok” időbeli aszinkroni tásából származik – hiszen a négy hangszeres több mint kétszáz ütemen keresztül tökéletes unisonóban játszik –, hanem az instru mentumok tónusának, színének, hangmagasságának kisebbnagyobb különbségeiből. A zeneszerző arra kéri a mindenkori előadókat, hogy a hangszerparkot mindenki egyénileg állítsa (gyűjtse) össze, illetve – ha van rá mód – maga is készítse el. Az azonos hangszerek tehát csak a lényegüket tekintve hasonlóak. Azaz: a komponista a mű hangzására vonatkozó elképzeléseit – a megszokotthoz képest – igen tág keretek között rögzíti, lénye gében a „hangesemények” puszta szerkezeti meghatározására szorítkozik. (Mintha egy nagyzenekari partitúrából hiányozná nak a hangszernevek…) A The So-Called Laws of Nature nemcsak a címben megidézett gondolathoz kapcsolható, hanem Wittgenstein korai filozófiájához általában. Wittgenstein metafizikai kijelentésekkel kapcsolatos gyanakvását juttathatja eszünkbe az, ahogy David Lang – miként néhány amerikai pályatársa, például Steve Reich vagy John Adams – a zenei jelentéssel, a nem szorosan vett zenei tartalommal kapcsolatos kétségeinek hangot ad. Gyökeresen más alapállású kompozíció a 2008-ban Pulitzerdíjjal jutalmazott A kis gyufaárus lány-passió, olyan, mintha a fiatalkori nézeteit felülbíráló kései Wittgenstein inspirálta volna. Itt már nem a nyelvi elemek abszolút jelentése a döntő (talán
nincs is abszolút jelentés), hanem a használat során megképződő pillanatnyi, egyedi, az adott szituációtól függő, a szituációt jellemző szabályrendszernek alárendelt jelentés. Andersen szomorú-tragikus (talán kissé érzelgős) meséje az utcán halálra fagyott gyufaárus kislányról valóban passió-nagyságrendű történetté válik azáltal, hogy David Lang Bach Máté-passiójának nyelvi keretei között meséli el. Lang részben idézetekkel, részben formai, műfaji és zenei allúziókkal, s részben a passió-librettó – s a librettóval szorosan összefüggő formai – szerkezet átvételével teszi egyértelművé az Andersen-mese speciális nyelvjátékát. Ám a darab rendkívüli hatása mégsem abból származik, hogy felismerjük benne a mintát, hanem épp ellenkezőleg: általa nemcsak Bach Máté-passióját, hanem magát a bibliai megváltástörténetet is újragondolhatjuk. Az ütőhangszeresekből és énekesekből álló előadói apparátust az estén a hazai kortárs zenei élet egyik legismertebb alakja, a Zeneakadémia tanára és nem utolsó sorban az Amadinda Ütőegyüttes alapítója és művészeti vezetője, Rácz Zoltán irányítja.
“At the basis of the whole modern view of the world lies the illusion that the so-called laws of nature are the explanations of natural phenomena.” This remark of Ludwig Wittgenstein’s inspired the percussion work composed for So Percussion ensemble (2002) by David Lang, one of the most sought-after American composers of our day and a person who was originally destined for the natural sciences. Amadinda Percussion Group debuted the piece in Hungary in 2006. In the second half the audience is served Lang’s 2008 Pulitzer Prize winning oratorio The Little Match Girl Passion for four singers (each playing percussion instruments). The work based on the Hans Andersen tale and extended with Biblical quotations, excerpts from Bach’s St. Matthew Passion and his own additions is one of the most traumatic works in Lang’s oeuvre (and music of the new millennium). It tells the sad tale of the poor, rejected match girl and raises it to the same level of a human drama as the Jesus passion.
Felelős kiadó // Publisher: Dr. VIGH Andrea, a Zeneakadémia rektora // President of the Liszt Academy Főszerkesztő // Editor-in-chief: SZABÓ STEIN Imre Felelős szerkesztő // Managing editor: RÁKAI Zsuzsanna Kiadványmenedzser // Publication manager: VARGA Ágnes Szöveg // Written by MOLNÁR Szabolcs Illusztráció // Illustration: KOVÁCS Lehel Layout: ALLISON Advertising Megjelenik a Zeneakadémia Kommunikációs Igazgatóságának gondozásában // Commissioned by the Communications Directorate of the Liszt Academy Lapzárta: 2014. október 17. // Finalized: 17 October 2014 Zeneakadémia // Liszt Academy Concert Centre (1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.) zeneakademia.hu A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. // The organizer retains the right to modify programmes. 100%-ban újrahasznosított papír // 100% Recycled Paper