Kamarazene karnyújtásnyira // Chamber Music, So Close Kodály Quartet 2014.10.29.
napi gazdaság g
A Napi Gazdaság a művészetek elkötelezett támogatója! Napi Gazdaság – Ahol üzlet lesz a hírből
2014. október 29. (szerda) // 29 October 2014 (Wednesday) 19.00 Solti Terem // Solti Hall
Kamarazene karnyújtásnyira // Chamber Music, So Close Kodály Quartet Anton Webern: Langsamer Satz (1905) Joseph Haydn: B-dúr vonósnégyes („Napfelkelte”) // String Quartet in B flat major, Op. 76/4 (Hob. III:78, “Sunrise”) 1. Allegro con spirito 2. Adagio 3. Menuetto. Allegro 4. Finale. Allegro ma non troppo Ottorino Respighi: Il Tramonto (1914) szünet // interval Ludwig van Beethoven: C-dúr vonósnégyes („Razumovszkij”) // String Quartet in C major, op.59/3 (“Razumovsky”) 1. Introduzione. Andante con moto – Allegro vivace 2. Andante con moto quasi Allegretto 3. Menuetto. Grazioso – Trio 4. Allegro molto Kodály Quartet: FALVAY Attila, TÓTH Erika (hegedű // violin) FEJÉRVÁRI János (brácsa // viola) ÉDER György (cselló // cello) Közreműködik // Featuring: WIEDEMANN Bernadett (mezzoszoprán // mezzosoprano) A koncert után Kóda című sorozatunk keretében pódiumbeszélgetésre várja az érdeklődőket a Kodály Vonósnégyes, valamint Belinszky Anna, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója.
Ha megkérdeznénk egy átlagos hangverseny-látogatót, mely műfaj jelentheti a legnagyobb kihívást egy zeneszerzőnek, a legtöbben valószínűleg nagyszabású, sok muzsikust foglalkoztató művekre gondolnának. Ha azonban bepillantást nyerünk a legnagyobb komponisták műhelyébe, kiderül, hogy zsenialitásuk valódi dimenziói gyakran vonósnégyeseikben bontakoznak ki igazán plasztikusan, noha ebben a műfajban pusztán négy hangszer – két hegedű, egy brácsa és egy cselló – áll rendelkezéséüke, hogy lenyűgözzék közönségüket. A 20. század elején Bécsben egy kis, Arnold Schönberg által vezetett osztály jelentette a modern atonális zene központját – az úgynevezett „második bécsi iskolát”; ide járt Alban Berg és Anton Webern is. Utóbbi már Schönberg tanítványaként, de még későromantikus stílusban komponálta Langsamer Satz című művét, amely azonban jóval több egyszerű stílusgyakorlatnál. A kilenc perces darab inspirációjaként egy waldwinkeli kirándulás szolgált 1905 tavaszán, amelyre Webern unokatestvérével és későbbi feleségével, Wilhelmine Mörtllel indult. Egy levelében így írt élményeiről: „Erdőkön keresztül barangoltunk. Tündérországban jártunk! Mindenhol magas fatörzsek, arany és zöld mohatenger. Az erdő szimfóniája visszhangzott…” A brahmsi stílusú mű szélső séges dinamikai és érzelmi ingadozása már-már a Trisztán és Izolda világát juttatja a hallgató eszébe. A műsor két középső darabja mintha kérdés és felelet lennének, bár korban és stílusban igen messze állnak egymástól. Haydn Erdődy grófnak ajánlott B-dúr (Op. 76/4, „Napfelkelte”) vonósnégyese az első tétel lassú bevezetéséről kapta nevét. A gyors rész kirobbanó energiáját ellensúlyozza a lassú tétel melankóliája; ezt egy bájos Menüett követi, amelynek triójába a népiesség mellett mintha egy kis keleties íz is keveredne. Az utolsó tétel befejezése hihetetlenül gyors tempót diktál a játékosoknak, amely semmiképpen sem öncélú, sokkal inkább Haydn szellemességéről tesz tanúbizonyságot. Ottorino Respighi Il Tramonto című alkotása mintegy a Haydn-
kvartett ellenpárjaként hangzik el, ugyanis a négy hangszer mellett énekszólamot is alkalmazó, az első világháború kirobbanásának évében komponált darabot Shelley Naplemente című verse ihlette (a szöveg az énekszólamban olasz fordításban jelenik meg). A történet egy lányról szól, aki szerelme karjaiban alszik el a gyönyörű naplementében, reggel azonban holtan találja a fiút. Bár a lány tovább él, nem leli többé nyugalmát, végül bánatában követi kedvesét a sírba. A versben szereplő lányt Shelley második feleségéről, a Frankenstein szerzőjeként híressé vált Mary Godwinről mintázta. Ha nem is értjük szóról szóra az énekes szövegét, a hangszeres szólamok tökéletesen érzékeltetik az érzelmeket, történéseket, például a pár szerelmes estéjét vagy az ifjú halálát. Bár Beethoven Op. 59/3-as jegyzékszámú, C-dúr („Razumovszkij”) vonósnégyesének lassú bevezetésével kapcsolatban inkább Mozart Dissonanzen-kvartettjének hatását szokás emlegetni, Haydn napfelkeltéje után mégis könnyű asszociációként adódhat e művel kapcsolatban is egy új nap kezdete, ahol – csak úgy mint a Teremtésben – C-dúrban ragyog a világ. A kissé egzotikus hangzású második tételben – a sorozat korábbi két vonósnégyeséhez hasonlóan – orosz népdaltöredékeket fedezhet fel a figyelmes hallgató, majd az ártatlan hangvételű Menüettet attacca követi a szokatlanul sűrű szövésű, imitációs zárótétel. Az este pódiumra lépő, ötvennyolc éve alapított kvartett már befutott együttesként vette fel Kodály nevét. Jelenlegi zenészei közül Falvay Attila tagja leghosszabb ideje, 1980 óta. Éder György és Tóth Erika korábban az Éder Vonósnégyesben játszott együtt, Fejérvári János pedig a Budapesti Vonósok egyik alapító tagjaként szerzett nevet. A vonósnégyes nagyjából 60 lemezfelvétele közt megtalálni Haydn, Beethoven és Schubert összes kvartett-sorozatát. A Respighi-kompozícióban közreműködő Liszt-díjas mezzo, Wiedemann Bernadett a Magyar Állami Operaház társulatának tagja. Elsősorban Wagner- és Verdi-szerepeiről ismert, de szívesen és gyakran vállal fellépést oratorikus műfajokban is.
The concert of the world-famous quartet (holders of the Liszt Prize) founded in 1966 and named after Kodály in 1971 spans more than a century of the string quartet genre. Haydn’s late masterwork, the B flat major string quartet (“Sunrise”), and one of the most inspired works of the middle period of Beethoven’s creative life, the C major “Razumovsky” quartet, are complemented by two 20th century movements. The slow movement by Anton Webern is a work of genius that the youthful composer wrote in the course of his years of study with Schönberg, in 1905. In style it is closely associated with the music of the late 19th century and primarily that of Brahms. Ottorino Respighi, famed for his bombastic symphonies, completed his only work for string quartet and soprano soloist in 1918, in which he puts to music the poem The Sunset by Shelley. The post-Romantic music, sensitively reflecting every pulse of the poem, features vocal solo by the superb Bernadett Wiedemann. It is representative of a lost age, giving a nostalgic retrospective glance to a civil world from the final year of the first global conflagration.
Felelős kiadó // Publisher: Dr. VIGH Andrea, a Zeneakadémia rektora // President of the Liszt Academy Főszerkesztő // Editor-in-chief: SZABÓ STEIN Imre Felelős szerkesztő // Managing editor: RÁKAI Zsuzsanna Kiadványmenedzser // Publication manager: VARGA Ágnes Szöveg // Written by KÖNYVES-TÓTH Zsuzsanna Illusztráció // Illustration: KOVÁCS Lehel Layout: ALLISON Advertising Megjelenik a Zeneakadémia Kommunikációs Igazgatóságának gondozásában // Commissioned by the Communications Directorate of the Liszt Academy Lapzárta: 2014. október 17. // Finalized: 17 October 2014 Zeneakadémia // Liszt Academy Concert Centre (1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.) zeneakademia.hu A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. // The organizer retains the right to modify programmes. 100%-ban újrahasznosított papír // 100% Recycled Paper