Isabelle Faust ĂŠs a Concerto Budapest // Isabelle Faust & Concerto Budapest 2013.12.07. 2013.12.08.
2013. december 7. (szombat) 19.30 // 7 December 2013 (Saturday), 19.30 2013. december 8. (vasárnap) 19.30 // 8 December 2013 (Sunday), 19.30 Nagyterem // Grand Hall
Isabelle Faust és a Concerto Budapest // Isabelle Faust & Concerto Budapest Ludwig van Beethoven: D-dúr hegedűverseny // Violin Concerto in D major, op. 61 1. Allegro ma non troppo 2. Larghetto 3. Rondo. Allegro szünet // break Kurtág György: Új üzenetek // New Messages, op. 34a 1. Merran’s dream (Caliban detecting-rebuilding Mirranda’s dream) 2. Schatten // Árnyak // Shadows 3. …aus tiefer Not… (un message à Madeleine Santchi) 4. Les Adieux – in Janáček’s manier 5. Üzenet Peskó Zoltánnak // A message to Zoltán Peskó Dmitrij Sosztakovics: V. (d-moll) szimfónia // Dmitri Shostakovich: Symphony No. 5 in D minor, op. 47 1. Moderato 2. Allegretto 3. Largo 4. Allegro non troppo Közreműködik // Featuring: Isabelle Faust (hegedű // violin) Concerto Budapest Vezényel // Conductor: Keller András A december 7-i előadás után Kóda című sorozatunk keretében a fellépőkkel közös pódiumbeszélgetésre várja az érdeklődőket Czinege Ádám és Tóth Endre.
A hajótörött megpróbál üzenetet küldeni lakatlan szigetéről a külvilágnak. Papírfecnire ró néhány sort, alkalmasint vérével, palackba zárja és a hullámokra bízza: hátha azok boldogabb vidékekre vetik. Ne akadjunk fenn azon, hogy honnan a papír, a palack – tegyük fel, ennyi maradt a hajóroncson –, s azon se, hogy a hullámok rendszerint kifelé hajtanák a beléjük vetett üveget, vissza, ugyanarra a szigetre. A 19. század, a romantika kora nem törődött efféle földhözragadt ellenvetésekkel. Szívesen használta a hasonlatot: a művész olyan számkivetett, aki palackpostát küld, hátha az eljut valakihez, aki, ha mást nem is tehet, legalább együtt érez a magányra ítélttel. Beethoven híres, a „távoli kedveshez” címzett dalciklusában jelenik meg valószínűleg először ez a gondolat, az alapul vett versekben is megfogalmazva. A dalciklus 1816-ban keletkezett, a Hegedűverseny éppen egy évtizeddel korábbi. Az alapvető eszme zenei csírái azonban már itt is felfedezhetők, elsősorban a középső, lassú tételben, amely szinte mindvégig egy ideális világ álmáról szól, vagy, ha tetszik, szerelemről, egy elképzelt kedves iránt. Kurtág György két zenekari ciklusának címében is feltűnik az „üzenet” szó – Üzenetek (op. 34), illetve Új üzenetek (op. 34a). Mindkettő a palackposta különleges esete. A palackokra ugyanis ezúttal gondosan rá van írva a címzett, az üvegen belüli cédula viszont rejtjelezett. A múlt század kilencvenes éveiben alkotott első ciklus címzettjeinek nagy részét a magyar publikum jól ismerheti (Eötvös Péter, Simon Albert, Jeney Zoltán, Kocsis Zoltán tartozik közéjük), s ez persze adhat némi támpontot. A koncerten elhangzó második
sorozatnál hasonló segítséget kevésbé kapunk. Az egyik tétel Merran Joy Poplar zenepedagógus-barátnak szól, a másik Elmar Weingartennek, a Berlini Filharmonikusok egykori intendánsának, a harmadik Madeleine Santchi svájci születésű írónőnek, a negyedik Egon Westerholtnak, aki egykor a budapesti Goethe Intézetet vezette, s csak egyetlen címzett neve csenghet sokunknak ismerősen: Peskó Zoltán karmesteré. Valamivel többet árulnak el az ajánlások mellé fűzött címfeliratok: „Caliban meglesi és újraálmodja Prospero bájos lányának álmát”, „Schatten” (azaz árnyékok), „Aus tiefer Not…”, „Les Adieux – in Janacek’s Manier”, az ötödik darabról pedig tudni lehet, a Pilinszky-költemények ihlette Szálkák-sorozat első darabjának újrafogalmazása. A titkok megfejtéséhez némileg közelebb vezethetnek az idézetek és allúziók is (a Luther Márton által németesített 130. zsoltárnak, az Aus tiefer Not koráldallama, vagy a negyedik tétel Beethoven-allúziója). Ennyivel kell beérnünk. Ám ennyivel érjük be máskor is, egy-két szószátyár programzenei művet leszámítva. A zenei nyelvnek ez a paradoxona. Mindig titokzatos marad, ellenáll a szóbeli megfejtésnek, de a maga módján mégis átélhető érzelmeket, indulatokat, hangulatokat közvetít. Hogy Dmitrij Sosztakovics ismerte-e Merániai János esztergomi érsek híres üzenetét, amelyet a „békétleneknek” küldött 1213-ban, az alig valószínű. A „Regnum occidere…” kezdetű híres mondat Bánk bán történetéhez kapcsolódik, a Gertrudis elleni merénylet tervéről mond véleményt, s mintapéldája lett a retorikai tanulmányoknak már a középkorban. Magyar fordítása így hangzik: „A királynőt megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem”. Attól függően, hogy hová helyezzük a vesszőket,
a mondat tökéletesen ellentétes jelentésre tehet szert. A nevezett egyházi méltóság éppen ezzel védekezett a gyilkosság után – fel is mentették. Sosztakovics Ötödik szimfóniája éppen ilyen üzenet. A fiatal – harminc éves – Sosztakovicsot brutális támadás érte 1936-ban, addig már hónapok, sőt évek óta nagy sikerrel játszott Kisvárosi Lady Macbeth című operája miatt. Sztálin elvtárs megnézett egy előadást, és nem tetszett neki a darab. A Pravda hamarosan elképesztően durva kritikát tett róla közzé. A zeneszerző úgy érezhette, az életével játszik. Az 1937 novemberében bemutatott szimfóniával egyszerre próbálta kibékíteni a Vezért és vazallusait, s üzenni az utókornak. A trükk sikerült. A szovjet kulturális bürokrácia úgy értelmezte a művet, hogy az sok szenvedésen át diadalmenetig vezet – s a diadal természetesen ki más érdeme volna, mint Sztálin elvtársé. Akinek füle volt a hallásra, az persze azonnal felfogta, máshol vannak azok a bizonyos vesszők. Borisz Paszternak például szinte irigykedve írta Sosztakovicsról: „mindent elmondott, s még csak meg se büntették érte”. Pontosan megértette, hogy a záró (negyedik) tétel cseppet sem diadalmenet, inkább menet a vesztőhelyre (amire egyébként Sosztakovics egy elrejtett Berlioz-allúzióval is utal, a Fantasztikus szimfónia hasonló című negyedik tételéből). Idős korában Sosztakovics bevallotta ennek az értelmezésnek a jogosságát a Szolom Volkovval folytatott beszélgetések során. Igaz, az először angolul, a zeneszerző halála után publikált kötet (magyarul Testamentum címen olvasható) hitelességét néhányan kétségbe vonták. A muzsika azonban önmagáért beszél. Szerencse, hogy a bürokraták nem mindig értik a palackba zárt üzenetet.
“Her sound has passion, grit and electricity but also a disarming warmth and sweetness that can unveil the music’s hidden strains of lyricism.” So wrote the music critic of The New York Times about a production by Isabelle Faust, and Budapest audiences have been allowed to confirm the veracity of this statement on several occasions. This time the German violinist plays Beethoven’s Violin Concerto in D major in the Grand Hall, Liszt Academy. In fact, this is the very same work that she recently recorded under the baton of none other than the great Claudio Abbado. Her partners for this recital are András Keller and the artists of Concerto Budapest, resident orchestra of the Liszt Academy, who in the second part of the programme will perform the Shostakovich composition Symphony No. 5, written in 1937.
A Concerto Budapest következő koncertjei a Zeneakadémián // Upcoming concerts of Concerto Budapest at Liszt Academy 2014.01.18. 19.30 Evgeni Koroliov & Concerto Budapest 2014.01.19. 19.30 Evgeni Koroliov & Concerto Budapest 2014.02.22. 19.30 Khatia Buniatishvili & Concerto Budapest 2014.02.23. 19.30 Khatia Buniatishvili & Concerto Budapest 2014.03.07. 19.30 Gennady Rozhdestvensky & Concerto Budapest 2014.03.08. 15.00 Gennady Rozhdestvensky & Concerto Budapest 2014.04.26. 19.30 Ránki Dezső & Concerto Budapest 2014.05.04. 19.30 Alexander Sladkovsky & Concerto Budapest 2014.05.10. 19.30 Beethoven összes zongoraversenye I. // Beethoven: The complete piano concertos I. VÁRJON Dénes & Concerto Budapest 2014.05.17. 19.30 Beethoven összes zongoraversenye II. // Beethoven: The complete piano concertos II. VÁRJON Dénes & Concerto Budapest 2014.05.31. 19.30 Alena Baeva & Concerto Budapest
A koncert rendezője // The concert was organized by: Concerto Budapest A Concerto Budapest a Zeneakadémia rezidens zenekara // Concerto Budapest is the resident orhcestra of the Liszt Academy
Felelős kiadó // Publisher: Dr. VIGH Andrea, a Zeneakadémia rektora // President of the Liszt Academy Főszerkesztő // Editor-in-chief: SZABÓ STEIN Imre Felelős szerkesztő // Managing editor: FAZEKAS Gergely Szöveg // Written by: KOVÁCS Sándor Layout: ALLISON Advertising Illusztráció // Illustration: KOVÁCS Lehel Megjelenik a Zeneakadémia Kommunikációs Igazgatóságának gondozásában // Commissioned by the Communications Directorate of the Liszt Academy Lapzárta: 2013. november 29. // Finalized: 29 November 2013 Zeneakadémia // Liszt Academy Concert Centre (1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.) zeneakademia.hu A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. // The organizer retains the right to modify programmes. 100%-ban újrahasznosított papír // 100% Recycled Paper
Emberi Erőforrások Minisztériuma