Operaszkeccsek // Operatic Sketches 2014.06.18. 2014.06.20.
2014. június 18. (szerda) // 18 June 2014 (Wednesday) 19.00 2014. június 20. (péntek) // 20 June 2014 (Friday) 19.00 Solti Terem // Solti Hall
Operaszkeccsek // Operatic Sketches A Zeneakadémia operaszakos hallgatóinak vizsgaelőadása // Examination performance of Liszt Academy’s opera programme Díszlet és jelmeztervező // Set design & costume: LISZTOPÁD Krisztina Animáció // Animation: CSÁKOVICS Lajos Koreográfus // Coreographer: LÁZÁR Eszter Rendezőasszisztens // Assistant director: HAÁS VANDER Zsófia Közreműködik // Featuring: Concerto Budapest Vezényel // Conductor: VAJDA Gergely
Kecskés D. Balázs: Szonya // Sonya (2014) A librettót Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regénye alapján Mátrai Diána írta // Libretto written by Diána Mátrai based on ’Crime and Punishment‘ by Dostoyevsky Szonya: BERNÁTH Éva Raszkolnyikov: T. GIPPERT Béla Krónikás // Storyteller: ERDŐS Attila Rendező // Director: KOVÁCS Dániel
Horváth Bálint: Sarah és Billy szomorú históriája // The Sad Story of Sarah and Billy (2014) Vadnyugati ballada egy felvonásban // Western ballad in one act Észak-amerikai folklór-dallamok és balladák (fordító: Gyárfás Endre) felhasználásával // Based on North-American melodies and ballads Sarah - vadnyugati lány // a girl from the Wild West: VINCZE Klára Anya - Sarah szívtelen anyja // Sarah’s heartless mother: GHEORGHITA Orsolya Bróker Jimmy - Sarah dúsgazdag, kényszerített vőlegénye // Sarah’s fiancé: BEÉRI Benjamin Billy - Sarah szeretője, bátor cowboy-legény // a brave cowboy, Sarah’s lover: ERDŐS Attila Két narrátor, két rendőr // Narrators, police officers: IMAI Ayane, YOSHIDA Makiko Libretto: ALMÁSI-TÓTH András Rendező // Director: KOVÁCS Dániel
szünet // intermission Fekete Gyula: Római láz // Roman Fever (1992) A librettót Lisa Radetski írta Edith Wharton novellája nyomán // Libretto written by Lisa Radetski based on the short story of Edith Wharton Mrs. Ansley: IMAI Ayane / YOSHIDA Makiko Mrs. Slade: VINCZE Klára / GHEORGHITA Orsolya Rendező // Director: ALMÁSI-TÓTH András
Virágh András Gábor: Femme Fatale 2200111XXG (2014) Sci-fi egy felvonásban // Sci-fi in one act FF2200111XXG: GHEORGHITA Orsolya FF2300111XXG: BERNÁTH Éva Földlakók // Earthlings: HORVÁTH Máté, RUSU Andor Libretto: ALMÁSI-TÓTH András Rendező // Director: ALMÁSI-TÓTH András
Kutrik Bence: The Immortal Heart (2014) Colette: YOSHIDA Makiko Madeleine: IMAI Ayane The Man: HORVÁTH Máté Libretto: Rouzbeeh NOORI Rendező // Director: ALMÁSI-TÓTH András
Az operát részben tudós elmék teremtették: 16. századi gondolkodók, költők, irodalmárok, filológusok, történészek – itáliai nemes urak és barátaik, akik elszántan igyekeztek életre kelteni azt az antik műfajt, amely hitük szerint a lehető legtökéletesebben tükrözte az univerzum és az emberi társadalom rendjét, a világban ható erőknek az egyéni sorsokra gyakorolt hatását. A műfaj máig ennek a különleges szellemi háttérnek köszönheti magával ragadóan intellektuális absztrakciós képességét, szerkezetének fantasztikus, a színjátszás rituális gyökereihez visszanyúló koreografikusságát, míg emocionális erejét, mindig friss lendületét a zenei invenció és a dramaturgiai ötletek gazdagsága biztosítja. Persze a megfontolt tervezés és a gyakorlatias megvalósítás közötti egyensúly fenntartása, a témaválasztás kritériumainak meghatározása, a zenei idő és színpadi akció összehangolásának többféle lehetséges módja számtalan esztétikai vitát robbantott ki az évszázadok során, az opera azonban mindezek ellenére (vagy éppen e harcoknak köszönhetően) kitartóan megőrizte egyedi erejét és létjogosultságát. Ennek érdekében természetesen sok alakváltáson ment keresztül, hogy ábrázolás- és fogalmazásmódjának lehetőségeit, drámai és zenei eszköztárát, cselekménytípusait állandóan újradefiniálva alkalmazkodjon közönsége elvárásaihoz, érdeklődéséhez, figyelmének ritmusához – akár a klasszikus kultúrától viszonylag távol eső elemek alkalmazásával is. Mint a Zeneakadémia operavizsgájának szellemi irányítója, az opera szak színészmesterség-tanára, Almási-Tóth András megfogalmazta, az úgynevezett populáris kultúra végső soron mindig is jelen volt az operaszínpadokon, amely „a bűnöket, gaztetteket, morbid történeteket megnemesíti a zene által. A klasszikus operairodalom tele van olyan librettókkal, melyek a populáris szférából származnak: korabeli népkönyvek, horror-legendák, bűnügyek, botrányok történetei
válnak egy-egy kor filozófiai lenyomataivá a zene absztrakciója által.” A kortárs művek voltaképpen nem tesznek mást, mint folytatják a hagyományt: az egykor aktuális és népszerű történetek helyett adott esetben a jelen eseményeit viszik színre, a mostanra megszokottá, képszerűvé vált szüzséket a mai hallgatók számára mindennapi, de a valóság formátlanságából kiemelt, a művészi szerkezet segítségével erőteljessé, sokrétűvé változtatott alakban elbeszélt történésekkel helyettesítve. „A kortárs opera is előszeretettel használ a bulvársajtóból, a tv-ből, a filmekből ismert szüzséket. Ezek operává formálása a műfaj mágikus energiáját adja vissza: az opera az életünkről, a hétköznapjainkról szól, de máshogy, más dimenzióban, új jelentésrétegeket adva a néha egészen banális történeteknek – vallja a rendező. – Ennek segítségével képesek vagyunk máshogy tekinteni a hétköznapjainkra; az opera nem menekülés az élettől egy másik világba, hanem szembesülés a saját világunkkal. A kortárs operajátszás jellemzője, hogy a trash-kultúrát viszi színre még a legpatetikusabb, klasszikusan koncipiált operák esetében is, néha éles vitákat kiváltva ugyan, de bizonyítva, hogy a műfaj ma is él, nem múzeumi műtárgy, hanem friss, a világ változásaira érzékenyen reagáló médium.” Ezt a felfogást, a jelen karakteresen alkalmazott gesztusait és a tradicionális formai megoldások ötvözését tükrözi az idei vizsgaelőadások alapkoncepciója is. Immár hagyományos módon most is friss művek szerepelnek a műsoron, négy fiatal szerző alkotásai, akiket Almási-Tóth András arra kért, hogy – a rövidfilmek mintájára – alkossanak operaszkeccseket. A négy minioperát a Zeneszerzés Tanszék jelenlegi vezetője, Fekete Gyula egykori diplomamunkája egészíti ki. A kompozíciók mindegyike az opera hagyományos mozgatórugójára, az érzelmek erejére koncentrál, de
nagyon eltérő egyéni ötletek segítségével. Kecskés D. Balázs Szonya című munkája egyfajta love story, amely Dosztojevszkij ihletésére született. Mint a szerző kifejtette, választása hosszas gondolkodás után esett erre a regényre. „A felkérés egy körülbelül 20 perces, rövid opera megírására szólt. A téma: szerelmi történet. Sok olvasás és több sikertelen próbálkozás után, hirtelen jutott eszembe a Bűn és bűnhődés két jelenete, amelyekben Raszkolnyikov meglátogatja Szonyát, elmondja, mit tett, és Szonya felolvassa Lázár feltámasztásának a történetét János evangéliumából. Az eredetileg két jelenetet Mátrai Diána alakította egy jelenetté. Így egy dramaturgiailag jól kiaknázható, tömör, jól szerkesztett librettóhoz jutottam egy olyan regény alapján, amely világnézeti szempontból is közel áll hozzám, és nem utolsó sorban a világirodalom egyik legszebb szerelmi története” - tette hozzá. Horváth Bálint western-operája, A Sarah és Billy szomorú históriája Tarantinóra emlékeztet, korántsem véletlenül. „Egy ’western-operára’ szóló felkérést első hallásra nehéz máshogy megközelíteni, mint a komikum felől – mondta el művéről a komponista. – Sok töprengés után egy egyszerű, faragatlan népi játékot képzeltem el a vásári történetek mintájára. Ehhez eredeti észak-amerikai népdalokat is felhasználtam, amelyek jól hallhatók a darabban, bár azokon a pontokon sem távolodtam el ettől a zenei világtól, ahol konkrétan nincsenek jelen. A szüzsét is egy valódi vásári történetből kölcsönöztük. Középpontjában Sarah, az eladósorban lévő, félárva vadnyugati lány áll, akit szívtelen anyja a gazdag Bróker Jimmyhez kényszerít, noha szíve Billyhez, a bátor cowboyhoz húzza. A konfliktus végül sokszoros vérontásba torkollik. A kissé banális történet persze nem vehető teljesen komolyan, e közhelyek ereje mégis abban rejlik, hogy az események bármelyikünkkel megtörténhetnek, és gyakorta meg is történnek.”
Virágh András Gábor Femme Fatale 2200111XXG című sci-fije szintén filmes asszociációra épül: a B-kategóriás, Támad a Mars!-féle trashfilmeket idézi meg. Formája, ahogyan azt alkotója elmesélte, a szöveg sajátosságaiból született: „mielőtt hozzákezdek egy szöveg megzenésítéséhez, gyakran hetekig csak olvasom – vallotta művéről a zeneszerző. – Minderre azért van szükségem, hogy megtanuljak minden egyes szót, és ezáltal önkéntelenül is kialakuljon bennem a forma, amit természetesen a szöveg határoz meg. Így voltam ezzel az Almási-Tóth András által megalkotott Femme Fatale 2200111XXG futurisztikus operajelenet esetében is”. Kutrik Bence The Immortal Heart című thrillere, mely egyben a zeneszerző vokális diplomamunkája, egy mai Jancsi és Juliska-sztori Bret Easton Ellis modorában. Főszereplője két becsvágytól fűtött fiatal lány, Colette és Madeleine, akik, mint azt a komponista összefoglalta, „színészi álmokat kergetve jutnak el egy nagy lehetőségnek ígérkező válogatásra.” Erről azonban hamarosan kiderül, hogy mégsem az, mint aminek gondolták. „A lányok érkezésük után zárt ajtók mögött találják magukat egy szervkereskedő csapdájában. A történet előrehaladtával fény derül arra, hogy Colette gyermekkori sérelmeit akarja megbosszulni Madeleine-en. Társának eladása kezdetben jó üzletnek tűnik, azonban az egyezség mégsem úgy alakul, ahogyan Colette eltervezte.” Fekete Gyula operája a fenti ősbemutatókhoz képest szinte tradicionálisan fegyelmezett. A 19-20. század fordulóján igen népszerű, a korabeli amerikai társadalmat finoman jellemző és szellemesen bíráló Edith Wharton azonos című novellájára épül, amelynek két hősnője, két középkorú, tiszteletre méltó és vagyonos amerikai hölgy egy napsütötte római délutánon folytatott beszélgetés során döbben rá, nosztalgikusan elmerülve fiatalkoruk
egyre kegyetlenebb emlékeiben, hogy bár a vágyott férfihoz csak egyiküknek sikerült férjhez mennie, lányaik valójában féltestvérek. A rég nem látott produkció jelenlegi színpadra állítása egyfajta hollywoodi remake-ként is szemlélhető, hiszen az eredetileg kétszereplős opera most négy szereplővel, új felfogásban kerül a közönség elé.
Fantasy, Poetry, Beauty – these words are written on the decorative lamps built into the ceiling of the Liszt Academy Grand Hall. And these three words have shaped the spirit of the institution since its inception: they are particularly appropriate for the year-closing opera exams. It is now a tradition for the Liszt Academy to stage world premieres at these “exams”, which although true tests for the students, are not perceived as being educational assessments by the audience. In 2014 four composition students – Bálint Horváth, Balázs D. Kecskés, Bence Kutrik and András Gábor Virágh – have each written 15–20 minute mini-operas expressly for the students of the opera faculty and based on a jointly-created libretto. The programme is complete with the remake of the diploma work written by the actual head of the Composition Department, Gyula Fekete. This is a real operatic workshop in which the fantasy of the creator, the poetry of the music and the beauty of the voice fuse into an inseparable unity.
napi gazdaság g
A Napi Gazdaság a művészetek elkötelezett támogatója! Napi Gazdaság – Ahol üzlet lesz a hírből
Felelős kiadó // Publisher: Dr. VIGH Andrea, a Zeneakadémia rektora // President of the Liszt Academy Főszerkesztő // Editor-in-chief: SZABÓ STEIN Imre Szöveg // Written by: RÁKAI Zsuzsanna Illusztráció // Illustration: KOVÁCS Lehel Layout: ALLISON Advertising Megjelenik a Zeneakadémia Kommunikációs Igazgatóságának gondozásában // Commissioned by the Communications Directorate of the Liszt Academy Lapzárta: 2014. június 11. // Finalized: 11 June 2014 Zeneakadémia // Liszt Academy Concert Centre (1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.) zeneakademia.hu A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. // The organizer retains the right to modify programmes. 100%-ban újrahasznosított papír // 100% Recycled Paper