A 15 évvel ezelőtti zeneakadémiai évkezdés fontos pillanat volt a magyar népzene „újrafelhasználásának” történetében. A néprajzi szakirodalom a hagyományhasználat ezen módját a folklorizmus fogalmával határozza meg, számos megvalósulási lehetősséggel a művészi folklorizmustól a tudományos vagy éppen a pedagógiai szemléletig. Hosszú út vezetett idáig. A 19. és a 20. század fordulóján kibontakozó modern népzenekutatás eredményeit fel használva – és későbbi támogatásával – az 1970-es évek elején elindult a magyarországi revival mozgalom. E két fontos terület működése néhány év tized alatt az intézményesülés irányába terelte a táncházmozgalom ösztönös tudásátadási formáit. E folyamat betetőzése volt, amikor a népzene beléphe tett a zeneművészet oktatásának csúcsintézményébe. Megtisztelő és felelősségteljes pillanat volt ez, tele várakozással és elvárásokkal, az új születésének örömével és kihívásaival.
15 év már kellő időtáv, hogy összegezzünk, a régi célokat megerősítsük és újakat fogalmazzunk meg. Talán kijelenthetjük, hogy a tanszékalapítás izgal mas gyerekkora lezárult és szakmai közösségünk nagykorú lett. Megtaláltuk a helyünket a Zeneakadémián, népi hangszereink, furcsa dallamaink és sajá tos zenei gyakorlataink megszokottá váltak e patinás falak között. Bimbózó együttműködések szökkennek szárba egyetemen belül és kívül egyaránt.
Milyen feladatokat tartogat a jövő? Talán a legfontosabb, hogy a Népzene Tanszék pontos önképet alakítson ki és a kulturális élet karakteres szereplője legyen a kutatás és revival mozgalom mellett. Olyan ez a három terület, mint három testvér: ezer szálon kötődnek egymáshoz, de mégis külön személyiség mind. Korszakhatáron állunk, a népzenét hordozó kis közösségek felbomlot tak, sorban távoznak utolsó képviselőik. A fiatalokat úgy kell bevezetnünk tehát a nép zene világába, hogy már nem számíthatunk a hagyomány szerep lőinek múzsacsókjára.
Ehhez a munkához kívánok elegendő erőt és elhivatott ságot minden jelenlegi és leendő hallgatónknak, valamint a tanári közösségünk nek.
Bolya Mátyás a Népzene Tanszék vezetője
NÉPZENE TANSZÉK 15
2022 a jubileumok éve a népzenét és néptáncot kedvelők számára. 50 éve kezdő dött a magyarországi táncházmozgalom, amelyet méltó koncerttel ünnepeltünk meg a Nagyteremben. Most újra visszatérhetünk ide arra emlékezve, hogy 15 éve indult el a népzenei képzés a Zeneakadémia patinás falai között. Az egyetem leg fiatalabb tanszékén a beilleszkedés izgalmas évei után most a nyugodt építkezés ideje következik. A kétrészes koncert ezt a pillanatot örökíti meg egy olyan sereg szemle keretében, amelyen az összes szakirány bemutatkozik. A népzene – és így a tanszék is – számtalan helyen érintkezik a zenei kultúra egyéb területeivel, termé szetes módon kapcsolódva más népek zenéihez vagy éppen a történeti zenéhez. A Kárpát-medence népzenéjének sajátos jellemzője, hogy történeti rétegei –szemben az európai zenetörténet gyakorlatával – nem váltakoztak, hanem egy más mellett éltek. A folyamat szinte a napjainkig tart, de tudatosítanunk kell, hogy e zenei kincset őrző kis közösségek végóráit éljük. Hatalmas felelősség hárul így a legfiatalabb népzenész generációra: megtalálja-e saját kapcsolódási pontjait és inspirációs forrásait a közvetlen gyűjtési tapasztalatok hiányában? A Népzene Tanszék oroszlánrészt vállal ebben a munkában és büszkén szólítjuk színpadra jelenlegi és volt hallgatóinkat és tanárainkat, akik együtt idézik fel az elmúlt 15 év legszebb zenei pillanatait. A párhuzamos történeti rétegeknek kö szönhető műfaji és zenei gazdagság jól tükröződik a műsorban is: a középkori burdon hangzástól a 18. századi diákmelodiáriumok egyszerű többszólamúságán keresztül egészen a reformkor hangzásideálját megvalósító vonós- vagy pengetős zenekari felállás is megjelenik.
Magyarpéterlaki táncdallamok
Rostás Áron (cimbalom), Nagy Zsolt (brácsa), Bálint Domonkos (nagybőgő)
Szentesi dallamok Váczi József
repertoárjából
Horváth Marcell (tekerő), Félegyházi Miklós (duda), Tulipán Zsombor (klarinét)
Karácsonyi énekek és boricák
Hétfaluból
Nádasdy Fanni (ének), Várai Áron (ének), Csenki-Túri Luca (hegedű), Csenki Zalán (koboz)
Diákdalok 18. század végi sárospataki melodiáriumokból
Hegedűs István, Horváth Bálint, Csörsz Rumen István, Félegyházi Miklós, Gubinecz Ákos, Gárgyán Zoltán (ének)
Kolovođa – Dráva menti horvát tamburazene Vujicsics Tihamér gyűjtéséből
A Vujicsics Együttes tagjai, valamint a tanszék jelenlegi és egykori hangszeres és énekes hallgatói, tanárai
Malo kolo – kolófüzér Vujicsics Tihamér, Bartók Béla és saját gyűjtésű motívumok felhasználásával
A tanszék jelenlegi és egykori tambura, harmonika és fúvós szakos hallgatói, tanárai
Kalino oro és Čarlama – makedón és szerb táncdallamok
A Vujicsics Együttes tagjai, valamint a tanszék jelenlegi és egykori tambura, harmonika és fúvós szakos hallgatói, tanárai
Válogatás Bartók Béla és Kodály
Zoltán Ipoly menti gyűjtéseiből
Avas Bendegúz, Tóth Zsombor (duda)
Moldvától Bácskáig
Berta Alexandra (citera, ének), Csenki Zalán (koboz), Horváth Bálint (basszprímtambura)
Szentes környéki dallamok Szenyéri
Dániel repetroárjából
Buglyó Petra (ének), Tulipán Zsombor (klarinét), Horváth Marcell (tekerő), Félegyházi Miklós (duda)
Messzi tájak hangjai – népdalok Bartók Béla törökországi és algériai gyűjtéséből
Boros-Guessous Majda Mária (ének), Szlama László (furulya, koboz), Boros Gerzson Dávid (davul, darabuka), Saïd Tichiti (guembri), Smuk Tamás (darabuka)
Magyarszováti keserves és csárdás Buglyó Petra (ének), Tulipán Zsombor (furulya)
Magyar tánc és összerázás Magyar szovátról
Gombai Tamás, Nyitrai Tamás, Takács Borbála (hegedű), Árendás Péter, Szilágyi Szabolcs (kontra), Bálint Domokos (nagybőgő), Nyitrai Marianna, Zolnai Sára (ének)
LISZT ÜNNEP LISZT ÉS VIRTUOZITÁS
A most hallható műsor a tavalyi Liszt Ünnepen elhangzott Liszt és szakralitás című koncert párja. Akkor négy markáns karakterű zenész (Fassang László, Szokolay Dongó Balázs, Bolya Mátyás és Bolyki Sára) fogalmazta meg zenei gon dolatait Liszt egyházzenei munkásságára reflektálva népzenei formákon és vallá sos népénekeken keresztül – kiegészítve a szerző orgonaműveivel. A különleges koncepciójú, sokféle műfaj kereszteződésében elképzelt program ezúttal Liszt hangszeres virtuozitását állítja fókuszba. Zongoraművek, improvizált tételek és népzenei hangzások idézik fel azokat a korabeli zenei, kultúrtörténeti és érzelmi hatásokat, amelyek a szerzőt érhették.
Liszt nem találkozhatott a mai értelemben vett hagyományos magyar nép zenével, de a romantika kora új inspirációs források felé fordította az alkotók figyelmét. Ez a figyelem azonban csak később, Bartók és Kodály keze alatt vált a lelkes érdeklődésből mély megismerésen alapuló művészi hitvallássá. A modern magyar kultúra 19. századi kiépülése nem értelmezhető annak a nagy európai divathullámnak az ismerete nélkül, amely a nemzeti törekvéseket összekötötte az alsóbb néprétegek körében fennmaradt hagyományok felfedezésével és integrálásával. Gróh Gáspár gondolatait idézve: „A nagy érdeklődés ellenére nem került sor a maga idején a népi, a paraszti, a népies és a nemzeti kultúra mibenlétének fogalmi tisztázására, egyes kategóriák elhatárolására. Erre a gya korlatban nem volt szükség, a mindennapi életben ezek minden gond, minden elvi aggodalom nélkül keveredtek egymással. Ilyen volt a korszellem, ilyen az akkori tudományosság.” A találkozás elmaradásáról írva így folytatja: „Liszt, Európa szellemi elitjének tagjaként, párizsi szalonok, európai koncerttermek ko ronás fők által ünnepelt csillagaként eleve távolra került az alsóbb néposztályok tól. A kor társadalmi szokásai, saját társadalmi helyzete ugyanis eleve kizárta, hogy akár ő vagy bárki, az elit köréből való érdeklődő valóban közvetlen élmé nyeket szerezzen a népzenéről, hogy megismerhesse az originális parasztzene világát.”
Liszt életművét elsősorban az európai művelődéstörténet részeként kell ér telmeznünk. Az európai szellemi központokban formálódott szemlélete magyar országi impulzusokkal gazdagodva erősödött és – Tari Lujza szavaival – „a hazája iránti őszinte vonzalom és nosztalgia elvezette a magyar, vagy magyarosnak vélt zenékhez. Az, hogy a korszak divatos népies műdalait dolgozta fel, nem von le a különböző időpontokban szerzett és kiadott magyar rapszódiák művészi értéké ből, mely kompozíciókkal a virtuóz zongoraművész-zeneszerző Magyarország népe, illetve zenéje iránt is érdeklődést keltett. Liszt Ferenc a meglehetősen hete rogén alapanyagból ugyanis nemcsak rá jellemző kompozíciót, hanem egyben utánozhatatlan magyar műveket alkotott. Emellett egy sajátos műfajt emelt
olyan magaslatra, mely a kortársaknak és utódoknak, Brahmsnak, Debussynek és Bartóknak egyaránt mintát jelentett.”
A program a népzene formanyelvén keresztül, Bolya Mátyás átfogó koncepció jára építve Szabó Dániel cimbalomművész zenei ötletei alapján igyekszik vissza tükrözni mindazt, amit Liszt korának zenei közízléséről, táncdivatjáról és a hangszeres virtuozitáshoz fűződő viszonyáról tudhatunk. Szabó Dániel zenésztársai a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének jelenlegi, valamint egykori tanárai és tanulói közül kerülnek ki. A koncert vendégei és egyben társ alkotói Fülei Balázs zongoraművész, a Kamarazene Tanszék vezetője, illetve Lukács Miklós cimbalomművész – mindketten eredeti Liszt-műveken keresztül idézik meg a kor hangulatát, amelyek zongora-cimbalomátiratokkal és Liszt stí lusában rögtönzött zenei formákkal kiegészítve foglalják keretbe az előadást.
Jegyár: 2 500 Ft
Balassagyarmati verbunk és friss
Liszt: Csárdás obstiné
Városi muzsika egy soproni vendéglőből
Liszt: Csárdás macabre Olténiai dallamok Méhkeréki vonópárbaj Liszt: Bölcsődal (Wiegenlied) Improvizáció Liszt-témákra Liszt: Karácsonyfa – 11. Magyaros
Vasvári, hallgató, csárdás és friss Schubert: Magyar melódia, D. 817 Liszt: 6. magyar rapszódia Mezőbándi sebes forgatós és cigánycsárdás
Szabó Dániel, Lukács Miklós (cimbalom), Fülei Balázs (zongora)
Közreműködnek: Nyitrai Tamás, Takács Ádám (hegedű), Bede Péter (szaxofon, klarinét, tárogató),
Papp Endre (brácsa, hegedűkontra), Bognár András (nagybőgő)
A programot összeállította: Szabó Dániel, Bolya Mátyás
A ZENEAKADÉMIA MŰHELYEI DIPLOMA REBOOT
Válogatás a Népzene Tanszék elmaradt diplomakoncertjeiből
A diplomakoncert minden zeneakadémista életében kiemelt jelentőségű. Bár hi vatalosan csak egy vizsgarész, mégis ezt az eseményt tekintjük a zeneakadémiai tanulmányok méltó lezárásának és összegzésének. A hallgatóság soraiban ilyen kor a rokonok és a barátok mellett ott ülnek a kollégák és a tanárok is, vagyis nemcsak a hallgató, hanem egyúttal a tanárai és a tanszéki munka is vizsgázik. 2020 tavaszán sajnos felborult az évszázados szokásrend: a világjárvánnyá terebélye sedő covid-fertőzések miatt elmaradtak az élő koncertek. Két évfolyam kapott diplomát úgy, hogy lélekben nem tudta lezárni tanulmányait, a szakmai közös ség előtt megerősödve. Bár az idő kerekét visszaforgatni nem lehet, mégis meg próbáljuk pótolni a hiányzót. Ezen az estén négy korábbi diplomázót hallhatunk, akik bemutatják a magyar népzene kimeríthetetlen műfaji és zenei gazdagságát; ezúttal pengetős és énekes szemszögből.
Jegyár: Díjtalan belépő igényelhető a Zeneakadémia honlapján és a jegypénztárában, legkorábban a koncert előtt egy hónappal.
Dudás Klára (népi pengetős, népi ének szakirány)
Moldvai kavalos dallamok
Röszkei dallamok Magda Imre repertoárjából Magyarózdi népdalok Szerb táncdallamok
Szalay Fatima (népi ének szakirány)
Gyimesi ballada és lassú magyaros dallamok
Palatkai román keserves és táncdallamok
Mátyás király énekelt meséje Széki négyes és lassú
Takács-Nagy Jázmin (népi pengetős, népi ének szakirány)
Kapcsolódások – „Bizonytalan voltát…” – reneszánsz lantdarabok és népénekek Hazavezető – Ormánsági ugrósvariációk Kitekintés – Ukrán többszólamú énekek Felütés – Nyárád menti dallamok Moldvai dallamok
Horváth Bálint (népi pengetős, népi ének szakirány)
Bartók után 110 évvel – Szamicajáték Milan Markovic játékából Šumadija-i táncdallamok Kaj-horvát népdalok Dráva menti dudadallamok Malo Kolo
A ZENEAKADÉMIA MŰHELYEI MÉNESI GERGELY ÉS A ZENEAKADÉMIA KAMARAZENEKARA Vendég a Népzene Tanszék
A Zeneakadémia hagyományosan magas szintű hangszeres oktatásának egyik ága, a zenekari zenészképzés kapott újabb támogatást azzal, hogy az egyetem alapképzős hallgatói kamarazenekari stúdiumokat folytatnak. A zenekari együtt játék fortélyainak elsajátítása az első félévben különböző korok vonószenekari műveinek bemutatásával, a koncertre felkészítő próbákkal valósul meg, melyhez zeneelméleti elemzésekkel és zenetörténeti előadásokkal a Zeneelméleti Tan szék tanárai is csatlakoznak. E komplex tanítási–tanulási folyamatnak a végén ke rül sor az elsőéves kamarazenekar koncertjére, majd ezután – ahogy a mostani koncerten is – a felsőbb éves diákok már egy komplexebb műsorral mutathatják be tudásukat. A több zenetörténeti stílust is képviselő repertoár izgalmas kihívás és igényes szakmai feladat a muzsikusoknak, s egyben tartalmas és élményt adó program a közönségnek. A karmester a Lajtha-díjas Ménesi Gergely, aki 2013 óta vezeti az egyetem szimfonikus zenekarát.
Az est vendége ezúttal az idén jubiláló Népzene Tanszék. A népzene fogalmá nak komplexitását pontos meghatározásának nehézsége is jelzi. A szándék, hogy egyértelmű vonallal jelöljék a zenefolklór határait, végigkíséri az egész kutatástörténetet. Azonban a valóság ennél sokkal összetettebb, számos átmeneti terü lettel és kölcsönhatással kell számolnunk. Talán ennek is köszönhető, hogy a nép zenészek rendkívül nyitottak a zenei alkotófolyamatok során. Az októberi jubileumi koncert után a hallgatók és a tanárok most a tanszék újabb arcát mu tatják be, bevonva a kamarazenekar tagjait is. Hogyan szól egy Vivaldi-concerto, ha népi furulyás a szólista? Állhat-e egy barokk kamarazenekar élén tekerőlan tos? Rekonstruálható-e a 18. századi közzenélés gyakorlata népzenészekkel és klasszikus zenészekkel? Életre kelthetők-e a régi kéziratok népzenei stílusisme rettel? Milyen zenét ír ma egy gyakorló népzenész? Ezekre az izgalmas kérdések re is keressük a választ a koncerten.
Jegyár: Díjtalan belépő igényelhető a Zeneakadémia honlapján és a jegypénztárában, legkorábban a koncert előtt egy hónappal.
Lőrincrévi táncszvit
Drago kolo
Bartók Béla: 44 duó két hegedűre, BB 104 – 39. Szerb tánc
Jean-Baptiste Dupuits művei tekerőn
Antonio Vivaldi: C-dúr furulyaverseny, RV 443 (G-dúr átirat)
Franz Schubert: Téli utazás, D. 911 –24. Der Leiermann (A kintornás)
Burdon zene tekerőre és dudára Pálóczi Horváth Ádám emlékezete
Eredics Salamon (furulya), Eredics Áron, Eredics Benjamin (tambura), Németh András (tekerő), Istvánfi Balázs (duda), Szlama László, Csenki Zalán, Bolya Mátyás (koboz)
A Népzene Tanszék hallgatói
A Zeneakadémia Kamarazenekara
Vezényel: Ménesi Gergely
Felelős kiadó: Dr. Vigh Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora Főszerkesztő: Torda Júlia
Kiadványmenedzser: Bársony-Belicza Júlia Szöveg: Bolya Mátyás
Fotók: Barcsik Géza, Benkő Sándor, Bezzeg Gyula, Déber Gábor, Kleb Attila, Mudra László, Valuska Gábor
Tördelőszerkesztő: Patkó-Huszti Hajnalka
Megjelenik a Zeneakadémia Kommunikációs és Médiatartalmi Igazgatóságának gondozásában.
Lapzárta: 2022. szeptember 23. Zeneakadémia (1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.)
ZENEAKADEMIA.HU
A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják.