Zeneakadémia Koncertmagazin 2015-I by Zeneakadémia

2015. JANUÁR—JÚNIUS III. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

zeneakadémia koncertmagazin

2015 őszén indul a Zeneakadémia 140. tanéve. A fontos évfordulóra készülve, úgy gondolom, az intézmény jelentőségéhez és hagyományához méltó koncertprogramot sikerült összeállítanunk a tavaszi félévre is, amelyben a régizene szerelmesei éppúgy megtalálhatják kedvenceiket, mint a vonósnégyes műfaj vagy a tágabban vett kamarazene rajongói, a dalestek vagy a zenekari koncertek kedvelői, a népzene vagy a jazz hívei. Nemcsak világsztárokat hívtunk meg, amilyen a norvég hegedűművész Vilde Frang, a katalán gambajátékos Jordi Savall, az osztrák kvartettprimárius Thomas Zehetmair, a cseh énekesnő Magdalena Kožená, vagy az amerikai jazz-zongorista Vijay Iyer, hanem hallgatóink és tanáraink számára is rendszeres bemutatkozási lehetőséget biztosítunk. „Élesben” című sorozatunk részeként a Vonós Tanszék, a Kamarazenei Műhely és a Fúvós Tanszék fafúvós növendékei lépnek fel, s új rendszerben kezdett el működni az intézmény szimfonikus zenekara, melynek tagjai tavasszal az örökifjú Kobajasi Kenicsiróval, illetve egy egyedülálló Händelprojektben Vashegyi Györggyel dolgozhatnak együtt. Fontos kortárszenei koncertekre is sor kerül majd, hiszen nagyszabású koncerttel köszöntjük a nyolcvanéves Balassa Sándor tanár urat, újra megrendezzük a nemzetközi Operavizsga-fesztivált, és nálunk ünnepli a Concerto Budapest és az UMZE kamarazenekar Pierre Boulez kilencvenedik születésnapját. Mindez persze csak ízelítő, s hasonló szellemben folytatjuk a jubileumi tanévben ősszel is, hiszen legújabb bérleteink már a teljes naptári évet átölelik. Sok szó esik manapság az egyetemi képzés gazdasági és társadalmi hasznosságáról, hogy a felsőoktatásban tanuló diákok mennyiben képesek a gyakorlati életben alkalmazni, amit alma materükben évekig tanulnak. Hiszek abban, hogy a Zeneakadémia berkeiben egyesülő Koncertközpont és Egyetem kapcsolata e tekintetben példamutató lehet, hiszen a két terület olyan módon él szimbiózisban egymással, ahogy az orvosi egyetemek és a hozzájuk tartozó klinikák. És a példa nemcsak a szervezeti struktúrában állja meg a helyét, hanem a tevékenység lényegét tekintve is. Mindkét esetben a gyógyításról van szó, csakhogy amíg a klinikákon a testi bajokat orvosolják, a Zeneakadémia varázslatos tereiben a lélek frissül fel.

zeneakadémia koncertmagazin 2015. JANUÁR—JÚNIUS

dr. Vigh Andrea a Zeneakadémia rektora

TARTALOMJEGYZÉK

HULLÓ CSILLAGOK KÖZÖTT

KONCERTBONTÁS JANUÁRTÓL

GYÖKERESEN MÁS

KONCERTBONTÁS FEBRUÁRTÓL

SZELLEMIDÉZÉS „AZ OPERA LÉNYEGE A VARÁZSLAT” BESZÉLGETÉS PIIA KOMSIVAL

EGYÉNISÉG ÉS HOMOGENITÁS BESZÉLGETÉS VASHEGYI GYÖRGGYEL

LÁTVÁNYKVARTETTEK

KONCERTBONTÁS MÁJUSTÓL

AHÁNY CSILLAG FENN AZ ÉGEN…

BEETHOVEN „RESET” BESZÉLGETÉS WÜRTZ KLÁRÁVAL ÉS BARÁTI KRISTÓFFAL

A KONTRASZTOK EMBERE 103

ÉGI ÉS FÖLDI SZERELEM

„KIVÁLTSÁGOS VÁNDORÉLETET ÉLEK” BESZÉLGETÉS VILDE FRANGGAL

108

ÉLŐ ZENEI EMLÉKEZET BESZÉLGETÉS JORDI SAVALL-LAL

116

ELŐTÉR ÉS HÁTTÉR

118

KONCERTBONTÁS JÚNIUSTÓL

KONCERTBONTÁS MÁRCIUSTÓL

ARTISTA

ÖTVENÉVES A JAZZTANSZAK 124

LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA

TEATRALITÁS, EMBERSÉG, ALÁZAT BESZÉLGETÉS TAKÁCS-NAGY GÁBORRAL

126

A ZENEAKADÉMIA BEMUTATJA: A KÖNYVTÁR

A SZÁMOK EREJE

127

CRAFT AWARD ÉS COMMUNICATION ARTS AWARD

PARITÁS BESZÉLGETÉS KELLER ANDRÁSSAL ÉS LAKATOS GYÖRGGYEL

132

KONCERTKRONOLÓGIA

KONCERTBONTÁS ÁPRILISTÓL

TARTALOMJEGYZÉK

HULLÓ CSILLAGOK KÖZÖTT

KONCERTBONTÁS JANUÁRTÓL

GYÖKERESEN MÁS

KONCERTBONTÁS FEBRUÁRTÓL

SZELLEMIDÉZÉS „AZ OPERA LÉNYEGE A VARÁZSLAT” BESZÉLGETÉS PIIA KOMSIVAL

EGYÉNISÉG ÉS HOMOGENITÁS BESZÉLGETÉS VASHEGYI GYÖRGGYEL

LÁTVÁNYKVARTETTEK

KONCERTBONTÁS MÁJUSTÓL

AHÁNY CSILLAG FENN AZ ÉGEN…

BEETHOVEN „RESET” BESZÉLGETÉS WÜRTZ KLÁRÁVAL ÉS BARÁTI KRISTÓFFAL

A KONTRASZTOK EMBERE 103

ÉGI ÉS FÖLDI SZERELEM

„KIVÁLTSÁGOS VÁNDORÉLETET ÉLEK” BESZÉLGETÉS VILDE FRANGGAL

108

ÉLŐ ZENEI EMLÉKEZET BESZÉLGETÉS JORDI SAVALL-LAL

116

ELŐTÉR ÉS HÁTTÉR

118

KONCERTBONTÁS JÚNIUSTÓL

KONCERTBONTÁS MÁRCIUSTÓL

ARTISTA

ÖTVENÉVES A JAZZTANSZAK 124

LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA

TEATRALITÁS, EMBERSÉG, ALÁZAT BESZÉLGETÉS TAKÁCS-NAGY GÁBORRAL

126

A ZENEAKADÉMIA BEMUTATJA: A KÖNYVTÁR

A SZÁMOK EREJE

127

CRAFT AWARD ÉS COMMUNICATION ARTS AWARD

PARITÁS BESZÉLGETÉS KELLER ANDRÁSSAL ÉS LAKATOS GYÖRGGYEL

132

KONCERTKRONOLÓGIA

KONCERTBONTÁS ÁPRILISTÓL

2015. JANUÁR—JÚNIUS III. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

zeneakadémia koncertmagazin

zeneakadémia koncertmagazin 2015. JANUÁR—JÚNIUS

dr. Vigh Andrea a Zeneakadémia rektora

Örvendetes jelenség tanúi vagyunk az elmúlt években: Budapest és Magyarország egyre inkább meghatározó részévé válik Európa zenei vérkeringésének, világsztárok és egy-egy műfajt meghatározó előadók, mesterek rendszeres vendégei koncerttermeinknek. Az egyes koncerthelyszínek, fesztiválok között egyfajta verseny is kialakult, hogy ki tudja a legjobbakat elhozni, a legizgalmasabb programot kínálni a közönségnek, annak a közönségnek, amely természetesen a legnagyobb nyertese ennek a nemes versengésnek. De nem igazi konkurenciaharc ez, amely az egyik vagy másik intézmény győzelméről, piacvezető pozíciójáról szól, sokkal inkább jellemzi a helyzetet az együttműködés, az egymást is inspiráló új kezdeményezések megjelenése. A Zeneakadémia ennek a megnövekedő koncertkínálatnak igen jelentős részét nyújtja a nagyközönségnek. Szinte alig kezdtünk el dolgozni, és magunk számára is meglepőek a számok, amikor összeadjuk, hogy mennyi programot valósítottunk meg eddig. A Zeneakadémia helyzetéből eredően nagyon inspiratív közeg, a zenei kifejezőerő itt folyamatosan jelen van és meg akar mutatkozni, aminek igyekszünk minél tágabb teret adni. Tanáraink és hallgatóink koncertjei kiemelten fontosak számunkra, ezen belül is büszkék vagyunk a Zeneakadémia zenekari koncertsorozatának elindítására. Igyekszünk olyan programokat összeállítani, melyek egyediségükkel, különlegességükkel hatnak, és sokszor kockázatot is vállalunk, mert hát ki mutasson példát művészi merészségből, ha nem a Zeneakadémia. Érezzük a felelősségét, hogy elöl kell járnunk a minőség, az új tehetségek, a zenei innováció felmutatásában. És ebben kitűnő partnereink a művészek, akik számára ugyanúgy megtiszteltetés fellépni e nagy hagyományú koncertterem pódiumára, mint nagyszerű elődeiknek. A Zeneakadémia Koncertközpont pedig továbbra is igyekszik megfelelni a hagyománynak és a tehetség erejének, amely az alma mater falai között folyamatosan jelen van. Csonka András a Zeneakadémia kulturális igazgatója 2

Itt van egy koncertmagazin, amely többre vágyik puszta programismertetésnél, önfénygerjesztésnél, s amint saját igényességétől, saját stíl-szerénységétől kissé meghatva egy új vezértémát dob föl, hogy nemzetközi igényű és volumenű diskurzust provokáljon, az alkotó csapat döbbenten tapasztalja, hogy Pandora szelencéjét nyitotta ki. Az az ihletkergető délután, amikor bevillant a komolyzenei sztárfogalom mint a legújabb lapszám tematikája, remek időtöltésnek tűnt (most is annak tűnik). Gondoltam, kicsit felkavarjuk a porosodó mélyrétegeket. Kértem a komolyzene virtuóz tollú megmondóemberét, Norman Lebrechtet, írjon nekünk vezércikket. Írt. Már az első sorból látható volt, a téma hűvös analízise illúzió, alapkérdést állítottunk a színpadra, amely csak méltó lándzsarázással előadható: „a sztárrendszer, melyet arra találtak ki, hogy csillogást vigyen a bérleti sorozatokba, látványosan csődöt mondott.” Aztán később: „A sztárrendszer elszívta a levegőt a komolyzene jövője elől.” Aztán Keller András értekezik a korábban alapvetően interpretációs bázisuk alapján világhírű kvartettek mára egyre inkább optikailag tuningolt világáról; Fáy Miklós és Takács-Nagy Gábor pedig lényegében egyetért, hogy ha egy művésznő csinos és miniszoknyát vesz fel, vagy „mellbedobással” érkezik, adott a kasszasiker. Igaz, mégis… Liszt házában ülünk, és folyamatosan azon töprengünk, milyen tiszta és mégis hatékony átfogó kommunikációval képes egy feladattömegéhez képest (évi 450 publikus koncert) szerény költségvetésű intézmény, amely nem engedheti meg, hogy az érdeklődés fenntartása érdekében állandóan sztárzenekarok huzata vonuljon át az épületen, folytonosan nyitni (régi és új) közönsége felé. Liszt találta föl a komolyzenei show-bizniszt, és rossz tanulók volnánk, ha nem éppen mi igyekeznénk (az intézmény 140 éves patinájával a hátunk mögött) úttörő módszerekkel megszólítani az embereket. Sztárokra ugyanis szükségünk van, a kérdés csak az, tudunk-e speciális térként működni a sztárkultusz világának szimpliﬁkált rendszerében. Úgy tűnik, igen, talán. Van két nagy előnyünk: egyrészt, hogy egyetemi hátteréből adódóan a Zeneakadémia folytonosan gondolkodik a zenéről, ez strukturális adottság, s a tanárok, illetve diákok fenntartják a nagy múltú előadói hagyományt; másrészt a koncertközpont anyagi erőforrásainak relatív szűkössége kulturális igazgató kollégámat új utak építésére buzdította. Számítva az intézmény nemzetközi rangjára és saját leleményünkre, egyedi műsor-összeállítással, újszerű felállásokkal hívtuk meg egy-egy műfaj sztárfellépőit (Vilde Frang és az Amsterdam Sinfonietta először nálunk lép színpadra együtt; a Kelemen Kvartett Nicolas Altstaedttel és Vilde Franggal együtt alkot egyedi vonóshatost; Mitsuko Uchida és Magdalena Kožená minket tisztel meg egy rövid turné kiemelt állomásaként). A világ legnagyobb csellistái és vonósnégyesei, Vijay Iyer, Charles Dutoit a Bécsi Szimfonikusokkal… és a sor hosszan folytatható. Mi pedig vesszük a kamarazenekarokat, a kamarazenét, a szóló- és dalesteket, a kvartetteket a műfaj csillagaival és azt mondjuk, ez az igazi, meghitt, ünnepi trouvaille. Igyekszünk úgy és addig mondani, hogy higgyenek benne. Mert igaz. Sztárok, másképp. Talán a művészekkel való együttgondolkodás a titok. Gondolkodás a zenéről. Szabó Stein Imre főszerkesztő a Zeneakadémia kommunikációs és médiatartalom-fejlesztési igazgatója 3

HULLÓ CSILLAGOK KÖZÖTT Tavaly, a nyári hőségben egy hegedűszólistának megfájdult a felkarja. A művésznő orvoshoz fordult, aki legalább másfél hónapnyi pihenést írt elő neki. Amikor az ügynöke értesítette erről a koncertszervezőket, mintha tömegpánik lett volna úrrá a zenei életen. Amerika-szerte újra kellett nyomtatni a kezdődő koncertévad MŰSORFÜZETEIT, és értesíteni kellett a támogatókat. Az adománygyűjtők végigtelefonálták a mecénásokat, hogy ne aggódjanak. Az érintett zenekarok menedzserei lázas keresésbe kezdtek, hogy előteremtsék a nem létező valakit, aki pótolni tudná e hölgyet.

A sztárrendszer, melyet arra találtak ki, hogy csillogást vigyen a bérleti sorozatokba, látványosan csődöt mondott. Celebmániás századunk második évtizedében csupán három hegedűszólistának sikerült átlépnie a világhírnév küszöbét. Nincs több csillagszóró. Alig jut mazsola a koncertkalácsba. A nyugtalanság és a hanyatlás, a mindinkább elöregedő közönség és a három évre előre lekötött művészek korában a komolyzene teljes függésbe került néhány bevált attrakciótól. Bárhová nézünk, ugyanazokkal a nevekkel találkozunk. A német televízió komolyzenei csatornáján, az Echo Klassikon 2002 óta összesen hat díva osztozott az év énekesnője címen – mintha hatan elegen volnának ahhoz, hogy megtartsák száz nagyváros operaközönségét. A többiek vajon mind rossz hangú senkik volnának? A leggyorsabban növekvő zenei piacon, Kínában két rivális zongorista határozza meg a koncertéletet: a világmárka Lang Lang, és az ifjú nemzeti bálvány, Yundi Li. Lang Langnak több a megnyilvánulási lehetősége, Yundit viszont tízmilliókkal többen követik a közösségi oldalakon. Kettőjükön kívül nincs ismert zongorista a kontinentális Kínában. Az élvonalbeli hegedűsök egykor hosszú listája a Hahn, Bell és Mutter nevekre zsugorodott (mintha egy szolid bostoni ügyvédi iroda munkatársainak névsorát látnánk). Léteznek ugyan még helyi hírességek – Renaud Capuçon Franciaországban, Nigel Kennedy Angliában, Frank-Peter Zimmermann Németországban –, de a világ legjelentősebb koncerttermeiben a három fent említett hegedűművész viszi a prímet. Amikor ötven éve Jascha Heifetz volt a világ első számú hegedűse, a fellépti díja csupán tíz százalékkal volt magasabb, mint a tizenöt utána következőnek, és a különbség, amelyet ezen a szinten tartott, hűen tükrözte a szakma élmezőnyének alapvető egyenrangúságát. Ha Heifetz lemondta fellépését, ott volt Milstein, Menuhin, Ojsztrah, Stern, Szigeti, Haendel, Kogan, Gitlis, Elman, Suk, Grumiaux, Francescatti vagy Accardo és mások. Ma miért nincs ekkora választék? Először a hegedűs Gidon Kremer nyomta meg a vészcsengőt, amikor 2011 tavaszán nyilvánosan visszalépett a sztárdús Verbier Fesztiválon való részvételtől. „Egyszerűen nincs kedvem a szenzációhajhászás és a hamis értékek levegőjét szívni – írta Kremer. – Valljuk be, mindegyikünknek köze van ahhoz, hogy megmérgezték a zenei világot, hogy a hivalkodás többet számít a kreativitásnál, az ismertség a valódi tehetségnél, a számjegyek a hangjegyeknél.”

NORMAN LEBRECHT 4

Hogy ez a világméretű értékválság minek a következménye, meghaladja eszmefuttatásom terjedelmi kereteit (The Life and Death of Classical Music címmel könyvet írtam róla 2007-ben), de a végeredmény ahhoz hasonlít, amit a meteorológusok ítéletidőnek neveznek. A lemeziparnak, amely majdnem száz évig pátyolgatta a komolyzene művelőit, az ezredfordulón végérvényesen befellegzett. A lemezkiadás összeomlása egybeesett

az azonnali hozzáférést kínáló internet és a vírusként terjedő „reality TV” megjelenésével, és az alkalmi hírnév, melyet Andy Warhol szállóigévé lett jóslata tizenöt percre taksált, ma nem tart tovább tizenöt másodpercnél. Az új médiaközegben, ahol az internet révén bárki egy pillanat alatt híressé tud válni, azok a művészek tudták átmenteni hírnevüket a bizonytalan jövőbe, akik a letöltés korszakát megelőzően szereztek nevet maguknak. A többiek, a fiatalabbak és a későn érők a tömegmédia cerberusaival találták szembe magukat. A hangversenyezés három évszázados történetében még soha nem volt olyan nehéz befutnia egy fiatal művésznek, mint napjainkban. A megmerevedett sztárrendszer mellé kiépült a nemzetközi versenyek iparága, melyben a zenetanárok saját növendékeik előmozdításáért konspirálnak, és az érdektelen közönség előtt úgy vonultatják fel a tehetségeket, ahogy Róma rabszolgapiacán a hadifoglyokat mutogatták. Egy-két igazi tehetség áttörte a korlátokat – mint a zongorista Danyiil Trifonov a legutóbbi Csajkovszkij Versenyen –, de a versenygyőzelem többé már nem tartós garancia. A mind érdektelenebb tömegmédia s a nagyrészt kábítóan közhelyes nyomtatott sajtó közegében hogyan tudná felkelteni a közömbös társadalom figyelmét egy új tehetség? Egyesek – mint Valentina Lisitsa, aki a YouTube-ra töltötte fel zongorafelvételeit – a világhálón hívták fel magukra a figyelmet. Mások, mint Joshua Bell, villámcsődületek élő tévéadásával próbálkoznak. Azonban a legtöbbjük a hagyomány és a félelem szorításában továbbra is foghíjas széksorok előtt koncertezik – és imádkozik, hogy ki ne fogyjon a felkérésekből. A sztárrendszer elszívta a levegőt a komolyzene jövője elől. A vészhelyzet azonban leleményessé tesz. Most, hogy kevés a sztár, a zenekarok és a fesztiválok vezetői sietve törni kezdték a fejüket. A New York-i Filharmonikusok az évad állandó vendégszólistájának egy grúz hegedűst kértek fel, akiről aligha hallott a törzsközönség nagyobbik része. A harmincas évei közepén járó, zeneileg sokatmondó, közéletileg szókimondó Lisa Batiasvili egy leendő Kremer, aki sose fogja sztároltatni magát, és már ezzel is nagyon jót tesz. Amerika másik partján a Los Angeles-i Filharmonikusok videógrafi kust alkalmaznak, aki koncert közben „átfesti” a hangversenytermet, a környezet megváltoztatásával fokozva az élményt. Stockholmban egy karmester fi lozófusokat kért fel, hogy gondolják át az évad tervét. Budapesten egy karmester félórás közös énekléssel kezdi a zenekar próbáit. Nincs idő megállni és a sztárrendszer halálát siratni. Régóta tudni lehet róla, mi több, bekövetkezése régóta esedékes. Itt az alkalom, itt az idő, hogy új pályára helyezzük a komolyzenét. Norman Lebrecht (Szilágyi Mihály fordítása) 5

JANUÁR 3. (SZOMBAT ), 16.00

JANUÁR 3. (SZOMBAT ), 19.30

SOLTI TEREM

NAGYTEREM

A VARÁZSFUVOLA Mozart: A varázsfuvola Művészeti vezető: Marton Éva Rendező: Almási-Tóth András Fordító: Varró Dániel Díszletkoncepció: Almási-Tóth András Díszletterv: Lisztopád Krisztina Jelmez: Maison Marquise by Tóth Bori Karigazgató: Somos Csaba Koreográfia: Juronics Tamás Felkészítő tanárok: Bubnó Tamás, Thész Gabriella Zenei munkatársak: Baja Mónika, Gyökér Gabriella Sarastro: Gábor Géza Az éj királynője: Varga Viktória Tamino: Rab Gyula Pamina: Szemere Zita Papageno: Gaál Csaba Papagena: Zavaros Eszter Monostatos / Első pap: T. Gippert Béla Öreg pap: Dani Dávid 1. dáma: Horti Lilla 2. dáma: Vincze Klára 3. dáma: Vörös Szilvia 1. fiú: Kiss Tamás 2. fiú: Szabó Barnabás 3. fiú: Bobori Gábor Fuvolista: Scheuring Kata Közreműködnek: a Magyar Táncművészeti Főiskola növendékei, a Miskolci Szimfonikus Zenekar és a Zeneakadémia hallgatóiból alakult kórus Vezényel: Medveczky Ádám A Zeneakadémia Varázsfuvola-produkciója a Meláth Andrea által vezetett Ének Tanszék jelenlegi és közelmúltbéli hallgatóira és a magyar operajátszás emelkedő csillagaira épül. A közönség soraiba is ﬁatalokat invitáló előadás művészeti vezetője, Marton Éva és rendezője, a tanszék színpadi játék tanára,

LAJKÓ FÉLIX ÚJÉVI SZÓLÓKONCERT Lajkó Félix (hegedű)

Almási- Tóth András magát a Zeneakadémiát, egészen pontosan a szecessziós épületet mint megkövült zenét állítja a középpontba s teszi az előadás főszereplőjévé. Hisz mi más volna képes a sötétség és a fény, az értelem és az érzelmek, az emelkedett eszmék és a természeti ösztönök, Sarastro és az Éj királynője ellentétpárjait összhangba rendezni, ha nem a zene. Jegyárak: 4 500, 5 400 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Polcz Alaine alapította 1991-ben a Magyar Hospice Alapítványt, amely az elmúlt közel negyedszázad során rengeteg gyógyíthatatlan betegségben szenvedő embernek segített abban, hogy méltósággal hagyhassák itt a földi világot. Az alapítványt támogatja koncertjével Lajkó Félix, aki negyvenedik születésnapja alkalmából országhatárokon átnyúló koncertsorozatot rendez, melynek ez az egyik állomása. Lajkó Félix hegedűjátékát aligha kell bemutatni a budapesti közönségnek, leírni pedig egyenesen lehetetlen. Világzenének szokás nevezni, amit művel, de ez a címke is csak annyiban érvényes rá, hogy játékában ott van az egész világ. Zeneakadémiai koncertjének különlegességét az adja, hogy egy szál magában áll ki a Nagyterem pódiumára, s aprócska hangszerével így fogja elbűvölni közönségét. Jegyárak: 4 500, 5 900, 6 900, 8 900, 11 900 Ft Rendező: Magyar Hospice Alapítvány

JANUÁR 9. (PÉNTEK ), 19.00

JANUÁR 10. (SZOMBAT ), 19.00

NAGYTEREM

SOLTI TEREM

RADOS FERENC ÉS A MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR Mendelssohn: Hebridák-nyitány, op. 26 Schumann: a-moll zongoraverseny, op. 54 Beethoven: VI. (F-dúr) szimfónia, op. 68 („Pastorale”) Rados Ferenc (zongora) MÁV Szimfonikus Zenekar Vezényel: Takács-Nagy Gábor

RADOS FERENC © MÁTHÉ ZOLTÁN

Két rendkívüli muzsikus a főszereplője a népszerű műveket megszólaltató, nagy múltú MÁV Zenekar hangversenyének. Mindig ünnep, ha napjaink egyik legjelentősebb és legizgalmasabb magyar zongoraművésze, Rados Ferenc pódiumra lép. A szuggesztivitásáról, tiszta és természetes zeneiségéről is ismert Kossuth-díjas művész a romantikus versenymű-irodalom egyik legszebb darabját, Schumann éppen százhetven éve befejezett alkotását szólaltatja meg a kiváló zenekarral. A karmester a nevét ma is viselő vonósnégyes alapítója és egykori primáriusa, Takács-Nagy Gábor, aki a kamarazene világában szerzett több évtizedes tapasztalatával zenekarvezetőként is a szólamok egymásra reagálására helyezi a súlyt, ezáltal a szimfonikus alkotások kamarazenei jellegét domborítja ki, szinte átvilágítva a partitúrát, s azzal az élménnyel ajándékozza meg a hallgatót, hogy a kompozíció itt és most születik. A műsor második részében a programzenei műfaj egyik emblematikus alkotása, Beethoven VI. szimfóniája lesz hallható, míg a hangverseny nyitányaként ennek a programzenei műfajnak a romantika által továbbgondolt, szintén ábrázoló-láttató szimfonikus változata, Mendelssohn skóciai élmények alapján írt „hangos útikönyve” szólal meg. Jegyárak: 3 000, 3 500, 4 000 Ft Rendező: MÁV Szimfonikus Zenekar

ÁTLÁTSZÓ HANG ÚJZENEI FESZTIVÁL NYITÓKONCERT Otto M. Zykan: Nachtstück für ein Schiff Simon Steen-Andersen: Next to beside besides Otto M. Zykan: Beethovens Pferd Gryllus Samu: Blaubarts George Aperghis: Commentaires (részletek) George Aperghis: 14 Jactations (részletek) Maurice Lenhard (bariton) THReNSeMBle Vezényel: Horváth Balázs Georges Aperghis immár négy évtizede kutatja a színpadi lét, a látvány és a beszéd zenei aspektusait. Commentaires című darabjának műfaját sokatmondóan vagy zenés színházként, vagy operaként határozta meg. A szóló baritonra komponált Jactations-ciklus az emberi hang különféle műfaji értelmezésének lehetőségeit villantja fel. Gryllus Samu, Bán Zoltán András librettója alapján 2011-ben a Theater an der Wien felkérésére komponált mono-kamaraoperát, melyben a jól ismert Kékszakáll-mítoszt dolgozta fel. A misztikus vár most az anyaméh megtestesítője, a főhős monológjában pedig Kékszakáll személyiségének anyai és apai oldala rajzolódik ki. A dániai születésű Steen-Andersen Beside darabjai mind a koreograﬁ kus fordítások kategóriájába tartoznak, vagyis különféle hangszereken mutatják be az azonos eredetű mozdulatok által létrehozott zenét. Az Átlátszó Hang Fesztivál idén minden koncertjén műsorra tűzi a több műfajban is alkotó, 2006-ban elhunyt osztrák művész, Otto M. Zykan műveit. Jegyár: 1 200 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont, Trafó, Fuga, Budapest Music Center, Gryllus Kft., MuPATh Támogatók: NKA, Osztrák Kulturális Fórum, Fidelio. A koncert előtt ingyenes műhelyfoglalkozást tartunk 17.00-tól. 7

JANUÁR 11. ( VASÁRNAP), 19.00

JANUÁR 12. (HÉTFŐ), 19.30

JANUÁR 13. (KEDD), 19.30

SOLTI TEREM

NAGYTEREM

ÉLESBEN AZ ÚJ ZENE

ÍME AZ EMBER ÓBUDAI DANUBIA ZENEKAR BRUCKNER - SZÉPSÉG ÉS HIT

Cage: Cheap Imitation Sáry László: ...és a nap Szervánszky: Szerenád A Zeneakadémia hallgatói Vezényel: Serei Zsolt és Wilheim András Amikor 1971-ben a magyar zeneszerzés negyedszázados terméséből monumentális, egy teljes hónapig tartó hangversenyfolyamot indított útjára a Magyar Rádió, Ujfalussy József és Kroó György is a közelmúltra való visszatekintés, a visszaidézés gondolatébresztő jellegét hangsúlyozta. Jótékonyan felfrissíti hézagos emlékezetünket – írta Ujfalussy –, „ha folytonosságában tárul elénk az az útszakasz, melynek többnyire csak a kezdetére és a végére szeretünk gondolni”. A programból néhány darab már ekkor kiemelkedett, Szervánszky Endre 1947–1948-ban szerzett vonószenekari Szerenádját például Kroó György a kezdődő közelmúlt jelentékeny munkájának tekintette. Egy kulcsfontosságú Cage-darab, a Cheap Imitation központi kérdésként épp a zenei emlékezet természetét vizsgálja. Meddig vagyunk képesek követni egy művet, ha a referenciaként szolgáló darabra (Erik Satie: Socrate) csak a ritmus emlékeztet; s miként tájékozódhatunk a kompozícióban, ha egyáltalán nem ismerjük a modellt? És mi a „feladatunk” olyankor, amikor a zene nem is tart igényt befogadói memóriagyakorlatra, mert magától rendeződik el, mint Sáry László vonósnégyesre szerzett darabjában? A műveket a Zeneakadémia növendékei adják elő a Zeneszerzés Tanszék két tanára, Wilheim András és Serei Zsolt betanításában és irányításával. Jegyárak: 1 200, 1 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont Támogató: NKA 8

Nielsen: Hegedűverseny, op. 33 Bruckner: VII. (E-dúr) szimfónia (WAB 107)

A ZENÉN TÚL... VÁSÁRY TAMÁS ZENÉS BESZÉLGETÉSEI

Zalai Antal (hegedű) Óbudai Danubia Zenekar Vezényel: Hámori Máté

Vásáry Tamás zongorázik, vezényel, és beszél a zenéről – aki eddig akár csak egyetlenegyszer is részt vett ilyen eseményen, az jól tudja, hogy egyáltalán nem könnyű eldönteni, melyik is a nagyobb és elementárisabb élmény. A Kossuthdíjas művész ez alkalommal Franz Schubert alakját idézi meg számunkra. A tragikus sorsú zeneszerzőt, aki ontotta magából a remekműveket, s tizenhat aktív éve alatt több mint ezer kompozíciót írt. A dal műfajának megújítóját, akit Goethe nem értett meg, de aki valamennyi kortársánál mélyebben értette Goethe költészetét. A nagyszerű szimfóniaszerzőt, aki úgy érezte, nem tud Beethoven nyomdokaiba lépni, ezért új utakat keresett, hogy a következő generáció – Schumann és Mendelssohn nemzedéke – számára szolgáltasson inspirációt e téren. S persze megidézi számunkra Vásáry Tamás a nevezetes baráti összejövetelek, a Schubertiádák főszereplőjét, aki az ismerősök forgatagában is magányos maradt, s aki nem hitte el, hogy létezik vidám zene.

Hajlamosan vagyunk azt hinni, hogy az Óbudai Danubia Zenekar fiatal együttes. Ez valamikor valóban így volt, de azóta eltelt egy-két évtized, és ma már a Héja Domonkos alapította zenekar a hazai hangversenyélet meghatározó szereplője. A 2014–2015-ös, huszadik évad kiemelten fontos a „Danubia” életében, hiszen új művészeti vezető, Hámori Máté irányítja az együttest, így a művészi koncepció, az új lendület, valamint az új színek a zenekar palettáján már az ő elképzeléseit tükrözik. A koncert szólistája még nem töltötte be harmincharmadik évét, de már hosszú listát vezet azokból a világhírű művészekből, akikkel valaha együtt játszott. Beszédes véletlen, hogy Zalai Antal éppen abban a városban és intézményben – a brüsszeli Királyi Zeneakadémián – diplomázott 2009-ben, ahol a Zeneakadémia életében kulcsszerepet betöltött, iskolateremtő Hubay Jenő is oktatott százharminc évvel ezelőtt. A Carnegie Hallban és számos rangos helyen már jól ismert ﬁatal művész Carl Nielsen méltán népszerű hegedűversenyét szólaltatja meg, amelyet a dán zeneszerző vejének, a Hubay-növendék Telmányi Emilnek komponált. Az est második részében az osztrák Anton Bruckner leggyakrabban előadott, dallamosságával és varázslatos zenekari színeivel megragadó, lassú tételében Richard Wagnert sirató szimfóniáját hallhatjuk.

Jegyárak: 2 000, 3 000, 4 000 Ft Rendező: MR Zenei Együttesek

Jegyárak: 2 500, 3 200, 3 800, 4 700 Ft Rendező: Óbudai Danubia Nonprofit Kft.

Schubert művei Hajnóczy Júlia (szoprán) Brickner Szabolcs (tenor) MR Szimfonikusok Vezényel, zongorán közreműködik és a műveket bemutatja: Vásáry Tamás

TIME BOMB (2006) © SZABÓ DEZSŐ / VINTAGE GALÉRIA

JANUÁR 15. (CSÜTÖRTÖK ), 19.30

JANUÁR 16. (PÉNTEK ), 20.00

NAGYTEREM

MVM-KONCERTEK – A ZONGORA YULIANNA AVDEEVA ZONGORAESTJE Mozart: D-dúr szonáta (K. 284) Liszt: Szent tánc és finale Verdi Aidájából Liszt: Dante-szonáta Chopin: 24 prelűd, op. 28 Yulianna Avdeeva (zongora)

YULIANNA AVDEEVA © HARALD HOFFMAN

A magyar közönség évtizedek óta egyik legkedveltebb sorozatában az orosz zongoristaiskola kimagasló tehetsége és ﬁatal művésze, Yulianna Avdeeva lép a Zeneakadémia pódiumára. A patinás Gnyeszin Állami Intézet neveltje 2008 óta a Comói-tó partján rendezett nemzetközi zongoristaakadémián is tanult; akkor robbant be a zenei életbe, amikor a Chopin-évben, 2010-ben megnyerte a varsói Nemzetközi Chopin Versenyt – a rendezvény történetében negyedik nőként, Martha Argerich 1965-ös győzelme után először. Az utóbbi esztendőkben olyan rangos együttesekkel és művészekkel lépett fel, mint Marek Janowski, Charles Dutoit, Vladimir Fedoseyev és Julia Fischer, továbbá a New York-i Filharmonikusok, az NHK Zenekara, a Berlini Rádió Szimfonikus Zenekara, a Londoni Filharmonikusok és a Pittsburghi Szimfonikusok. „Gyengéd érzékenység, könnyed virtuozitás jellemzi játékát” – írták róla mértékadó amerikai lapok, kiemelve, hogy Yulianna Avdeeva mindig engedi a zenét lélegezni, és sosem keveri össze az érzelmességet az érzelgősséggel. A világjáró muzsikus abból a rendkívül technikai felkészültséget igénylő repertoárból ad ízelítőt – benne egy teljes Chopin-sorozattal –, amelynek rátermett tolmácsolójaként rendre zajos sikereket arat New Yorktól Stockholmon keresztül Tokióig. Jegyárak: 3 000, 4 000, 5 000, 6 000, 8 000 Ft Rendező: Jakobi Koncert Kft.

SZAKCSI LAKATOS BÉLA ÉS VENDÉGEI FERENCES JÓTÉKONYSÁGI EST AZ AUTIZMUSSAL ÉLŐKÉRT Gershwin és Bernstein művei, valamint parafrázisok a szerzők témáira Vendégek: Szőke Nikoletta, Vörös Szilvia, Zséda, Horváth Ádám (ének) Szakcsi Lakatos Béla (zongora) Orbán György (nagybőgő) Balázs Elemér (dob) A szeretet sokszor váratlanul, drámai erővel tör be az ember életébe. Francesco di Bernardone, a ﬁatal ﬁrenzei kereskedő apja textilüzletét vitte, nagyvilági életet élt, dúskált a földi javakban. Miután a háborút megjárta, más emberré vált. Ettől kezdve életét a legkisebbek és a legutolsók szolgálatának szentelte. Isten szegénykéje, Assisi Szent Ferenc – így ismeri őt az utókor. A ferences rend mindennapjainak máig meghatározó részét képezi a jótékonysági tevékenység, amely ezúttal egy zeneakadémiai koncert formájában valósul meg. A Kossuth-díjas Szakcsi Lakatos Béla és muzsikustársai két olyan zeneszerző műveiből válogatnak, akik a jazz és a klasszikus zene határvidékén foglalnak helyet. George Gershwin és Leonard Bernstein zenéjének megelevenítésében nagyszerű énekesek lesznek Szakcsiék partnerei: a jazzénekes Szőke Nikoletta, a populáris műfajokból jól ismert Zséda, illetve a klasszikus világból érkező Vörös Szilvia és Horváth Ádám. Jegyárak: 3 700, 5 100, 6 500, 7 900 Ft Rendező: Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány

JANUÁR 17. (SZOMBAT ), 19.30 JANUÁR 18. ( VASÁRNAP), 19.30

JANUÁR 19. (HÉTFŐ), 19.00

SOLTI TEREM

NAGYTEREM OPERAVIZSGA-FESZTIVÁL SITCOM ZENEAKADÉMIA VARVARA NEPOMNYASAJA ÉS A CONCERTO BUDAPEST Beethoven: V. (Esz-dúr) zongoraverseny, op. 73 Bruckner: IX. (d-moll) szimfónia (WAB 109) Varvara Nepomnyasaja (zongora) Concerto Budapest Vezényel: Alexander Sladkovsky

VARVARA NEPOMNYASAJA © PRISKA KETTERER

Mindig nagy várakozás előzi meg az olyan művészek fellépését, akik hangszerük legjobbjai, de akiket ritkán hallhatunk. Ezúttal egyszerre két ilyen művésszel találkozhatunk a Zeneakadémia Nagytermében, mindketten a nagy múltú orosz muzsikusiskola kimagasló képviselői. A vendégszólista a moszkvai konzervatóriumban folytatta tanulmányait, 2013-tól pedig Hamburgban, a zongorista színtér egyik legérdekesebb és legeredetibb alakjánál, Jevgenyij Koroljovnál tökéletesítette tudását. A 2012-es zürichi Anda Géza Zongoraverseny győzteseként a zsűri a Mozart-díjat is neki ítélte. Az est karmestere Taganrog kikötővárosban született 1965-ben, a moszkvai, majd a szentpétervári konzervatóriumban tanult. Alexander Sladkovsky számos más együttest is vezényelt hazájában, asszisztensként dolgozott Maris Jansons, valamint Msztyiszlav Rosztropovics mellett. A Tatár Nemzeti Szimfonikus Zenekar művészeti vezetőjeként Európaszerte koncertezik, olyan világhírű muzsikusokkal együttműködve, mint Nyikolaj Luganszkij, Vagyim Repin, Montserrat Caballé és Roberto Alagna. A két rendkívüli orosz művész, valamint a Concerto Budapest előadásában a szimfonikus műfaj két óriásának egy-egy nagyszabású alkotását hallhatjuk. Jegyárak: 3 300, 4 800, 6 500 Ft Rendező: Concerto Budapest

SITCOM – amerikai tévéfilmsorozat, 126. rész (Rossini művei alapján) Énekesek: Blazsó Domonkos, BrassóiJőrös Andrea, Erdős Attila, Czikora István, Csóka Anita, Jánoshegyi Anna, Kristofori Ferenc, Ruszó Alexandra, Sárkoziová Xénia, Szahakjan Luszine, Tatai Nóra, Vida Anikó, Zuo You Rendező: Almási-Tóth András Koreográfus: Lázár Eszter Zenei munkatárs: Sándor Szabolcs Díszlet-Jelmez: Szalai Sára Concerto Budapest Vezényel: Ács János A SITCOM kifejezés az angol „situation comedy” rövidítése, s azokra a sorozatokra szokták használni, amelyekben a szereplők (munkatársak, barátok, családtagok) valamilyen közösségi térben (munkahely, otthon, presszó) töltik az idejüket, és itt változatos, általában komikus szituációkba keverednek. A sitcomokat gyakran közönség előtt rögzítik, hogy felhasználják a nézők reakcióit (nevetés, taps stb.). A 18–19. században ehhez hasonló zenés színpadi műfaj volt a vaudeville, a 20. századtól aztán a rádió, később a televízió vette át az azonos karakterekkel dolgozó, epizódról epizódra változó, ám az epizód végére megoldást lelő helyzetekkel operáló műfajt. A Zeneakadémia félévi operavizsgája Rossini három operáját – La Scala di Seta (A selyemlétra), L’Italiana in Algeri ( Az olasz nő Algírban), Il Viaggio a Reims (A reimsi utazás) – gyúrja össze egyetlen sorozatepizóddá, melyben szerelmi félreértések sorozata vezet a nagy kibéküléshez, hogy a következő részben aztán újra összebonyolódjanak a szálak. Jegyár: 500 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont 11

KOCSIS ZOLTÁN ÉS A ZENEAKADÉMIA SZIMFONIKUS ZENEKARA (2014. NOVEMBER 23.) © ZENEAKADÉMIA / MUDRA LÁSZLÓ I. NEMZETKÖZI MARTON ÉVA ÉNEKVERSENY DÖNTŐ (2014. SZEPTEMBER 20.) © ZENEAKADÉMIA / TUBA ZOLTÁN

ISABELLE FAUST, HEINZ HOLLIGER ÉS A STUTTGARTI RÁDIÓ SZIMFONIKUS ZENEKARA (2014. OKTÓBER 24.) © ZENEAKADÉMIA / STILLER ÁKOS 12

DAVID LANG A ZENEAKADÉMIÁN (2014. OKTÓBER 26.) © ZENEAKADÉMIA / STILLER ÁKOS

JEAN-EFFLAM BAVOUZET (2014. NOVEMBER 5.) © ZENEAKADÉMIA / TUBA ZOLTÁN

BRUSSELS JAZZ ORCHESTRA (2014. NOVEMBER 19.) © ZENEAKADÉMIA / TUBA ZOLTÁN 13

JANUÁR 20. (KEDD), 19.30

JANUÁR 22. (CSÜTÖRTÖK ), 19.00

JANUÁR 23. (PÉNTEK ), 19.00

NAGYTEREM

SOLTI TEREM

MVM-KONCERTEK BALÁZS JÁNOS HÁROM ARCA 1. BALÁZS JÁNOS ZENEKARI ZONGORAESTJE J. S. Bach: f-moll zongoraverseny (BWV 1056) J. S. Bach: d-moll zongoraverseny (BWV 1052) Chopin: f-moll zongoraverseny, op. 21 (vonószenekari változat)

OPERAVIZSGA-FESZTIVÁL DON GIOVANNI FIRENZEI CHERUBINI KONZERVATÓRIUM Mozart: Don Giovanni

Balázs János (zongora) Anima Musicae Kamarazenekar (művészeti vezető: G. Horváth László) „Mindig is Cziff ra György volt a legnagyobb példaképem – vallotta egy interjúban a már több versenyen diadalmaskodó ﬁatal zongoraművész –, otthon az ő lemezeit hallgattam; zenész szüleim is csak áhítattal említették a nevét. Kivételes virtuóz volt, és minden darabot a saját utánozhatatlan stílusában játszott el. Soha nem próbáltam őt másolni, de törekszem rá, hogy ahogyan neki is, nekem is meglegyen a rögtön felismerhető hangom”. Mindezek fényében nem meglepő, hogy ifj. Balázs János elsősorban azoktól a szerzőktől – Chopintől, Liszttől vagy Schumanntól – játszik a legszívesebben, akik bőséges teret adnak a szabad önkifejezésre és az érzelmek intenzív megjelenítésére. Háromrészes koncertsorozatának első estjén három zongoraversenyt fog előadni a Zeneakadémia pódiumán: Chopin f-moll zongoraversenye mellett két Bach-billentyűsconcertót. A párosítás nemcsak Balázs János személyes vonzódását tükrözi a klasszikus zenei repertoár e két óriásához, hanem rávilágít arra a rendkívül fontos hatásra is, amit Bach gyakorolt Chopin gondolkodására. A koncerten a Junior Prima Díjas Anima Musicae Kamarazenekar fog közreműködni. Jegyárak: 2 000, 2 500, 3 000, 4 000, 5 000 Ft Rendező: Jakobi Koncert Kft. 14

Rendező: Francesco Torrigiani Rendezőasszisztens: Anna Tereshchenko Produkciós koordinátor: Leonardo de Lisi Fény: Lucilla Baroni Jelmeztervező: Lisa Rufini Jelmezkivitelező: Lowcostume (Róma) Zongorakísérő: Gianni Fabbrini „Ha egy opera ilyen direkten célozza meg és találja telibe a nemi szerveket, akkor permanens izgalmi állapotban tartja a kultúrvilágot, a művészeket, a tudósokat és a nagyközönséget egyaránt. Mind az egészséges, mind a frusztrált szexualitás számára kielégülést nyújt. És a Don Giovannihoz minden kultúrember ért: ott van a fejekben egy csomó közhely: hogy »az operák operája«, hogy »az érzékiség mint princípium«, hogy Don Giovanni és Donna Anna igen..., hogy ezzel szemben Donna Anna és Don Ottavio nem..., hogy Don Juan és Faust (tudniillik Don Juan a Dél Faustja, Faust pedig az Észak Don Juanja, más változatban: Don Juan az érzékiség Faustja, Faust pedig a szellem Don Juanja) stb.” Fodor Géza írt ekként Mozart legendás darabjáról, amelyet a Zeneakadémia által szervezett második Operavizsga-fesztiválon a Firenzei Cherubini Konzervatórium növendékei mutatnak be, az az együttes, amely tavaly Purcell Dido és Aeneasának lenyűgözően érett előadásával bűvölte el a Solti Terem közönségét. Jegyár: 500 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

OPERAVIZSGA-FESZTIVÁL SITCOM ZENEAKADÉMIA SITCOM – amerikai tévéfilmsorozat, 126. rész (Rossini művei alapján) Énekesek: Blazsó Domonkos, BrassóiJőrös Andrea, Erdős Attila, Czikora István, Csóka Anita, Jánoshegyi Anna, Kristofori Ferenc, Ruszó Alexandra, Sárkoziová Xénia, Szahakjan Luszine, Tatai Nóra, Vida Anikó, Zuo You Rendező: Almási-Tóth András Koreográfus: Lázár Eszter Zenei munkatárs: Sándor Szabolcs Díszlet-Jelmez: Szalai Sára Concerto Budapest Vezényel: Ács János Részletek a 11. oldalon. Jegyár: 500 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

A hír mindenkié – adja tovább!

JANUÁR 23. (PÉNTEK ), 19.30

JANUÁR 24. (SZOMBAT ), 19.30

JANUÁR 25. ( VASÁRNAP), 19.00

NAGYTEREM

SOLTI TEREM

FÜLEI BALÁZS ÉS AZ MR SZIMFONIKUSOK

BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR

Brahms: Tragikus nyitány, op. 81 Bartók: II. zongoraverseny (BB 101) Sári József: Jakob’s Ringen mit der Finsternis – vonószenekarra (ősbemutató) R. Strauss: Halál és megdicsőülés, op. 24

J. S. Bach–Stokowski: Passacaglia J. S. Bach–Stokowski: Chaconne J. S. Bach–Stokowski: d-moll toccata és fúga Mendelssohn: Lobgesang

Fülei Balázs (zongora) MR Szimfonikusok Vezényel: Vajda Gergely

Budapesti Akadémiai Kórustársaság (karigazgató: Tőri Csaba) Budafoki Dohnányi Zenekar Vezényel: Hollerung Gábor

Brahms tragikus hangvételű – mindenfajta költői program nélküli – koncertnyitányától Richard Strauss fényes C-dúrban érkező megdicsőüléséig hosszú utat kell bejárnia a koncert közönségének. Az út Bartók 1930-ban írott II. zongoraversenyén keresztül vezet, amelyben egyaránt érződik a népi hagyomány, Stravinsky neoklasszikus nyelve és az utánozhatatlan bartóki hangvétel: a „csont és izom” zongorastílus – ahogy ő fogalmazott. Sári József vonószenekari darabja, amely ősbemutatóként hangzik el, az európai kultúrtörténet legősibb átváltozás-történeteinek egyikét mondja el: amikor a szívében évtizedes bűnöket cipelő Jákob az éjszaka sötétjében bűnbocsánatért könyörgött, különös harcot kellett megvívnia, s az új nap beköszöntével másik személlyé változott. „Ezen túl ne Jákobnak hívjanak (azaz ügyeskedőnek, csalónak), hanem Izraelnek, mivel Istennel szemben erősnek bizonyultál és emberek fölött győzni fogsz”. A koncertet aztán a halál misztériumát zenévé fogalmazó Richard Strauss-kompozíció, a Halál és megdicsőülés zárja. Az MR Szimfonikusokat Vajda Gergely vezényli (az együttes első karmestere 2011 és 2014 között), a Bartók-mű vezérszólamát a Zeneakadémia kamarazene-tanára, Fülei Balázs játssza (alig egy héttel nagytermi szólóestje előtt).

Mint oly sokszor, ezúttal is különlegességeket hallhatunk a Hollerung Gábor vezette Dohnányi Zenekartól a műsor első részében Bach nagyszabású hangszeres műveiből készült zenekari átiratokkal. Az eredetileg orgonára komponált d-moll toccata és fúga Walt Disney Fantasia című, 1940-ben bemutatott ﬁ lmjében szólalt meg először zenekaron a 20. század egyik legendás karmestere, Leopold Stokowski grandiózus átiratában és vezényletével, sőt mi több: szereplésével. Az egy tömbből faragott Bach-remekmű, a c-moll passacaglia és fúga volt az első orgonadarab, amit a brit születésű, de az Egyesült Államokban világsztárrá vált dirigens szimfonikus zenekarra átdolgozott, ám hasonlóan hatásos az eredetileg szólóhegedűre készült variációsorozat, a d-moll chaconne átirata is. Az est második részében a Bach-zene felfedezésében oroszlánrészt vállalt Felix Mendelssohn vokális szólamokat is alkalmazó II. szimfóniája hangzik el. A bibliai szövegekre írt, kantáta jellegű mű szorosan kapcsolódik a nagy Johann Sebastianhoz, hiszen a lipcsei városi tanács felkérésére íródott, a könyvnyomtatás feltalálásának négyszázadik évfordulóján, és bemutatóját is a Bach neve által híressé lett Tamás-templomban tartották százhetvenöt esztendeje.

Jegyárak: 2 000, 3 000, 4 000 Ft Rendező: MR Zenei Együttesek

Jegyárak: 3 200, 3 900, 4 500 Ft Rendező: Budafoki Dohnányi Zenekar

OPERAVIZSGA-FESZTIVÁL A FURCSA VÉLETLENEK ANGYALA POZNANI MŰVÉSZETI EGYETEM Bruno Colli: A furcsa véletlenek angyala Vezényel: Grzegorz Wierus Rendező: Krzysztof Cicheński Díszlet: Magda Flisowska Jelmez: Laura Skowron Fény: Marek Rydian Angyal: Magdalena Wachowska Hős: Hubert Walawski Újságíró: Julian Kuczyński Elbeszélő: Marcin Kluczykowski A Poznańi Operaház Zenekara Vezényel: Grzegorz Wierus Különös véletlenek bárkivel megesnek. Nem mindig tulajdonítunk nekik jelentőséget, sokszor még csak nem is tartjuk ezeket valóságosnak. Talán csak abszurd álomról van szó, vagy a túl sok cseresznyelikőr okozta hallucinációról. Csakhogy amikor egy zavaró és hihetetlen véletlen, amit általában balszerencsének neveznek, keresztülhúzza a terveinket, és többé nem érezzük magunkat biztonságban, olyankor merülnek fel azok a kérdések, hogy „miért éppen én?”, „ki van e mögött?” „miért nem óv a védőangyalom?”, és így tovább. A Poznani Művészeti Egyetem operaprodukciója ezekre a kérdésekre keresi a választ napjaink egyik legfoglalkoztatottabb színházi komponistája, a számos opera, musical és színpadi kísérőzene szerzőjeként ismert, genﬁ születésű Bruno Coli műve nyomán, amelynek alapjául Edgar Allan Poe azonos című, szatirikus novellája szolgál. Jegyár: 500 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont Partnerek: Poznani Művészeti Egyetem, Adam Mickiewicz Egyetem Támogató: Lengyel Intézet

bartók, kodály és a walbauer-kerpely vonósnégyes FLOWER STUDIES (FOTÓ: SZÉKELY ALADÁR 1910, © MARJAI JUDIT FORRÁS: MTA ZENETUDOMÁNYI INTÉZET BARTÓK ARCHIVUM FOTÓTÁRA)

JANUÁR 25. ( VASÁRNAP), 11.00

JANUÁR 27. (KEDD), 19.30

JANUÁR 28. (SZERDA), 19.30

NAGYTEREM

ZUGLÓI FILHARMÓNIA Cimarosa: A titkos házasság – nyitány Bottesini: Capriccio két nagybőgőre (JGB 9.11) Bottesini: Concerto két nagybőgőre (JGB 9.13) Franck: d-moll szimfónia Járdányi Gergely, Rácz Ödön (nagybőgő) Zuglói Filharmónia Vezényel: Medveczky Ádám

MVM-KONCERTEK – A ZONGORA FÜLEI BALÁZS ZONGORAESTJE J. S. Bach: d-moll angol szvit (BWV 811) Bartók: Táncszvit (BB 86) Grieg: 17 norvég paraszttánc, op. 72 Ginastera: 3 argentin tánc, op. 2 Fülei Balázs (zongora)

A Hollerung Gábor vezette Budafoki Dohnányi Zenekar ismeretterjesztő sorozata ebben az évadban a „Magyar zene világpolgárai” előtt tiszteleg. A koncert a Zeneakadémia egykori főigazgatóját, az ifjú Bartók zongoristapéldaképét, a 20. század első felének talán legkáprázatosabb zongoristáját és egyik meghatározó zeneszerzőjét, Dohnányi Ernőt idézi meg. Hollerung Gábor előadása révén nemcsak egy kanyarokban gazdag, több kontinenst átívelő életutat ismerhetünk meg, hanem Dohnányi egyik legszellemesebb művét is, a magyarul „Hull a pelyhes fehér hó” szöveggel ismert gyerekdalra írott, rendkívül virtuóz, zenekarkíséretes zongoravariációkat is. A mű szólistája a Zeneakadémia egyetemi tanára, a Kossuth-díjas Jandó Jenő lesz.

Giovanni Bottesini nemcsak a nagybőgő Paganinijeként ünnepelt virtuóz, de zeneszerző és karmester is volt – az ő nevéhez fűződik többek között az Aida kairói világpremierje is. Abban, hogy ma a nagybőgő szólóhangszerként is jelen lehet a koncertszínpadon, Bottesini 19. századi újításainak, a hangszertechnikai lehetőségek kiterjesztésének döntő szerepe volt. A szerző két nagybőgőre komponált Capriccióját és Concertóját ezúttal a művek legavatottabb szakértői szólaltatják meg: a Bottesini-kutatóként és -interpretátorként egyaránt világhírű Járdányi Gergely és tanítványa, a Bécsi Filharmonikusok szólóbőgőseként játszó Rácz Ödön neve igazi garancia az autentikus előadásra. A Medveczky Ádám vezényelte Zuglói Filharmónia a két versenyművet két egymástól hangulatában szélsőségesen eltérő darabbal foglalja keretbe. A titkos házasságnyitány mozgalmasságával, vidám és gúnyos karaktereinek váltakozásával Mozart vígoperai nyitányait idézi, az estet záró d-moll szimfónia azonban már koránt sem ennyire könnyed mű. Komponálásával César Franck egy kiélezett politikai helyzetben nem kisebb feladatot, mint a francia és német szimfonikus zenei hagyomány egyesítését vállalta magára.

Jegyárak: 1 900, 2 300, 2 700 Ft Rendező: Budafoki Dohnányi Zenekar

Jegyárak: 1 900, 2 100, 2 500 Ft Rendező: Zuglói Filharmónia

A MEGÉRTHETŐ ZENE BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR DOHNÁNYI ERNŐ Dohnányi: Variációk egy gyermekdalra, op. 25 Jandó Jenő (zongora) Budafoki Dohnányi Zenekar Előad és vezényel: Hollerung Gábor

Barokk stilizált táncok, különböző nemzetiségek táncszvitté szublimált népzenéje, norvég paraszttáncok és 20. századi köntösbe bújtatott argentin táncok szerepelnek a Junior Prima Díjas Fülei Balázs szólóestjének műsorán. A Zeneakadémia kamarazene-tanárának hangversenye a „népek táncai” címet is viselhetné, de éppígy illene hozzá a „lélek táncai” címke is, hiszen az elhangzó zenék nem talp alá, hanem elmélyült hallgatásra valók. Bach d-moll angol szvitje monumentális összefoglalása mindannak, ami a barokk stilizált táncok univerzumában lehetséges; Bartók Táncszvitje – melynek zenekari eredetijét Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulójára írta – a különféle nemzetiségek parasztzenéjének egymás mellé helyezésével a népek testvérré válásának ideáját fogalmazza meg a zene nyelvén; Grieg saját nemzetének népi örökségét emeli be a művészi koncertzene világába, a 20. század legjelentősebb argentin zeneszerzője, Alberto Ginastera pedig két etűdnek is beillő gyors táncot és egy elégikus lassút helyez egymás mellé, hogy a három táncból egy vérbeli 20. századi szonáta ciklusa kerekedjen ki. Jegyárak: 2 000, 2 500, 3 000, 4 000, 5 000 Ft Rendező: Jakobi Koncert Kft.

GYÖKERESEN MÁS Felidéződik bennem az a mozdulat, ahogy növényeket húzok ki a földből. Némelyik könnyen kisiklik a helyéről, hosszú, vékony gyökere nem tud jobban a földbe kapaszkodni. De van olyan is, amelyik oldalra terjeszkedő, apró szálakkal betonszilárdan rögzül életadó otthonához. Ezeknél minden csuklóízületem a végletekig feszül, és hatalmas ropogással, egy kendőnyi területen szinte végigszántja a növény gyökere a földet, ahogy húzom. Ilyen gyökereket csak akkor lehet növeszteni, ha van hozzá tápanyag.

Zongorista lettem. Egy olyan hangszerrel kötöttem össze az életem, amelynek hangja önmagában talán nem a legszebb, de repertoárja minden bizonnyal a leggazdagabb. Kimeríthetetlensége egyszerre inspiráló és nyomasztó. Számos formációban játszottam már a különböző kamarazenei felállásoktól kezdve a versenyművekig. Minden zenésznek van azonban a lelke mélyén egy érzés, hogy valójában milyen koncertezési formában érzi a leginkább otthon magát. Nekem ez mindig is a szólókoncert, és azon belül is a szólóest volt. Az éjszaka kapujában birtokolni egy egész színpadot, egyedül vezetni járt és járatlan utakon a hallgatókat – ilyenkor olyannyira a helyemen érzem magam a világban, mint egy szántóföld felett köröző sas. Egy szólóest olyan, mintha a műsorkiírással felépítenék egy képzeletbeli birodalmat, amelynek ismerője és idegenvezetője én leszek. Van egy terv: ezt és ezt és ezt akarom megmutatni. De ki tudja, talán bepillantunk olyan helyekre is, amelyek nem szerepeltek az útitervben – ez már a közönségen múlik. A szólóestet adó művész bármely pillanatban megváltozhat. Ez a vibrálás az, ami hallgatóként is mindig odaszegezte fülemet és szememet a zongoristára. Ha szólóestet adok, önmagamnak kell porrá égni a zenében, senki ebben nem osztozhat, senki sem segíthet. Persze itt is kamarazenésznek kell lennem: egyetlen szólamban is olyan többszereplős párbeszéd bontakozhat ki, amit az ember költői pillanataiban él át lelke mélyén, és konferenciát tart – különböző énjeivel. Ha kezem a klaviatúrára teszem, kitéphetetlen gyökerek ezreit érzem magam alatt, amelyekből a megszólaló zene virágként sarjad ki. Ezekben a gyökerekben ott van Liszt Ferenc, Thomán István, Bartók Béla, Dohnányi Ernő és tanítványaik, valamint azok tanítványai, akik az én volt tanáraim. „Mikor mozdulok, ők ölelik egymást.” Ezen a pályán a mesterrel való kapcsolat hasonlatos egy örökbefogadáshoz. Életem végéig és azon is túl hozzá tartozom. Kevesebb, mint vérrokonság és több, mint bármilyen szövetség. Mestereimet minden leütött hangomban magammal viszem bárhová, de van egy hely a világon, ahol már bent várnak engem, még mielőtt a színpadra lépnék: ez a Zeneakadémia Nagyterme. Ha zongorakoncert van a Zeneakadémia Nagytermében, Liszt Ferenc elindul a homlokzatról, a X. terem elől, és helyet foglal a rektori páholyban, mellette az egész tanszék. Ők az én gyökereim. Velük kapaszkodhatom a földbe oly erősen ezen a rapszodikus pályán, amelynek mottója: ha zenéről van szó, semmi sem lehet fontosabb. Engem elsősorban mindig az érdekelt a zenélésben, hogy miként lehet ezt megosztani másokkal. Mindent meg kell tennem gyakorlószobám mélyén, hogy a mű fejemben-kezemben-testemben készen álljon az előadásra. Ha akár csak egyetlen ember hallgatja, amit csinálok, úgy érzem, benne eggyé válunk, együtt alkotjuk meg. Egy képzeletbeli világban egymáshoz szólunk, egymást érintjük: ez a zene. Gyökereink összefonódnak, s amíg szól a muzsika, mások leszünk: önmagunk.

Fülei Balázs © TIBA CSABA

Fülei Balázs 19

JANUÁR 29. (CSÜTÖRTÖK ), 19.30

JANUÁR 30. (PÉNTEK ), 19.00

JANUÁR 31. (SZOMBAT ), 10.30 ÉS 15.00

NAGYTEREM

MISKOLCI SZIMFONIKUS ZENEKAR

MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR FARSANGI HANGVERSENY

Wagner: Wesendonck-dalok Liszt: Faust-szimfónia Németh Judit (mezzoszoprán) Fekete Attila (tenor) Nyíregyházi Cantemus Kórus Miskolci Szimfonikus Zenekar Vezényel: Gál Tamás A 19. századi romantika két remekművét szólaltatja meg a több mint huszonöt éve hivatásosként működő Miskolci Szimfonikus Zenekar a 2014-ben kinevezett művészeti vezető, Gál Tamás vezényletével. A két alkotás ritkán hangzik fel egy koncerten, noha mindkettőnek központi témája a nőiség dicsérete. Richard Wagner sajátos atmoszférájú, a zenetörténetben alighanem egyedülálló dalainak szövegét a zeneszerző fiatalkori nagy szerelme, a Trisztán és Izolda opera ihletője, Mathilde Wesendonck jegyzi. Az öt zenekari dalt az éppen Miskolcról indult, és a Wagner zenéjének szentelt Bayreuthi Ünnepi Játékokon rendszeresen fellépő, ezt a stílust szinte anyanyelvi szinten beszélő és ismerő Németh Judit közreműködésével hallhatjuk. A nagyszabású Liszt-szimfónia, amely Goethe misztériumdrámáját a zene misztériumával ötvözi, igazi remekmű, az alkotó fantázia diadala; a mű fináléjában az egyik legtöbbet foglalkoztatott hazai tenor énekli majd: „Csak földi példakép minden mulandó; itt lesz a csonka ép s megbámulandó; mit nincs szó mondani, itt végbe ment; az Örök Asszonyi vonz odafent”. A katartikus mennyei apoteózisban a Kossuth-díjas Szabó Dénes vezette, számos versenyen diadalmaskodott és méltán világhírű kórus férfikara a közreműködő. Jegyárak: 2 900, 3 900 Ft Rendező: Miskolci Szimfonikus Zenekar 20

Milhaud: Ökör a háztetőn Ravel: Pavane egy infánsnő halálára Massenet: Meditáció (részlet a Thais című operából) Offenbach: Párizsi vidámságok (részletek) Strauss: Denevér – nyitány Kreisler: Szerelmi öröm Kreisler: Szerelmi bánat Kreisler: A szép Rosmarin J. Strauss: Keringők MÁV Szimfonikus Zenekar Vezényel és hegedűn közreműködik: Csaba Péter Mit keres egy koncerten egy ökör és egy denevér? A vidámság vagy inkább a meditatív hangulat jellemzőbb Párizsra? Létezhet-e szerelmi öröm szerelmi bánat nélkül? Ehhez hasonló kérdéseket vet fel a MÁV Szimfonikus Zenekar farsangi koncertje, mely francia és osztrák zeneszerzők – Milhaud, Ravel, Massenet, Offenbach, Johann Strauss és Kreisler – műveiből válogat. Nyitányként Milhaud Ökör a háztetőn című felháborítóan szürreális darabja teremti meg latin zenei lüktetésével és franciásan merész harmóniáival az est vidám, életörömet sugárzó hangulatát. Bár Strauss Denevérje újévkor játszódik, a nyitány karakterét is meghatározó álarcosbál és az operai forgatókönyvekből jól ismert átöltözős bonyodalom nem áll messze a farsangtól sem. Kreisler (talán afféle farsangi tréfaként) gyakran Tartini és Vivaldi neve alatt írt darabokat – a mostani koncerten azonban már saját nevén szerepel. A hegedűvirtuózként világhírűvé vált zeneszerző A szép Rosmarin című darabjának hegedűszólamát nem más, mint az est karmestere, a hegedűművészként is ismert Csaba Péter játssza majd. Jegyárak: 3 000, 3 500, 4 000 Ft Rendező: MÁV Szimfonikus Zenekar

MESÉLŐ MUZSIKA ERDŐZSONGÁS Erdő, erdő, erdő – magyar népdal Smetana: Moldva – részlet Vivaldi: Négy évszak – Tavasz Mozart: Német tánc (K.605) – Utazás szánon Grieg: Peer Gynt – Napfelkelte Bartók: Medvetánc – részlet Weber: A bűvös vadász – részlet J. Strauss: Vadászat – polka Szegedi Szimfonikus Zenekar Vezényel: Gyüdi Sándor Mesélő: Lakner Tamás Zene és természet szoros kapcsolata a zene történetével magával egyidős. És most nem arra gondolunk, hogy a patak csobogása, a szél zúgása vagy a madarak éneke maga is zene volna, hanem arra, ahogyan hosszú évszázadok óta a zeneszerzők kifejezik műveikben a természetszeretetüket. A hazai ifjúsági koncertek legnagyobb múltú „brand”-je, a Mesélő muzsika ezúttal a zene és az erdő kapcsolatát mutatja be, mintegy háromszáz év zeneirodalmából válogatva. A Szegedi Szimfonikus Zenekart az együttes vezető karmestere, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója, a Liszt-díjas Gyüdi Sándor vezényli, aki pedig a zenei erdőkben elkalauzolja a hallgatóságot, nem más, mint a neves karnagy, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának dékánja, Lakner Tamás. Jegyár: 1 500 Ft Rendező: Filharmónia Magyarország Koncert- és Fesztiválszervező Nkft.

BEJEGYZÉS A ZENEAKADÉMIA VENDÉGKÖNYVÉBEN DAVID LANG (2014. OKTÓBER 26.)

JANUÁR 31. (SZOMBAT ),19.00

FEBRUÁR 3. (KEDD), 19.30

SOLTI TEREM

NAGYTEREM

A TEHETSÉG KÖTELEZ DEMENIV MIHÁLY HARMONIKA SZÓLÓESTJE

ÍME, AZ EMBER ÓBUDAI DANUBIA ZENEKAR PERÉNYI – SCHUMANN

J. S. Bach: Cisz-dúr prelúdium és fúga (BWV 848) D. Scarlatti: C-dúr szonáta (K. 159) Petri Makkonen: … Like swans Liszt: Esti harmóniák Albéniz : Asturias Viatcheslav Semionov: III. szonáta – 2. tétel Prokofjev: d-moll toccata, op. 11 Franck Angelis: Boite a Rhythm Franck Angelis: Impasse

Robert Schumann: g-moll („Zwickaui”) szimfónia a-moll csellóverseny, op. 129 IV. (d-moll) szimfónia, op. 120

Demeniv Mihály (harmonika)

DEMENIV MIHÁLY © BUDAHÁZI ANIKÓ

„Bárcsak a jövendő művésze önmagán belül, s nem kívül tűzné ki az elérendő célt, s lenne a virtuozitás csupán eszköze, nem pedig végcélja. Bárcsak mindig észben tartaná azt, hogy bár a mondás szerint noblesse oblige (a nemesség kötelez), de legalább annyira, sőt sokkal inkább, mint a nemesség: GÉNIE OBLIGE (a tehetség kötelez)!” Paganiniről írott nekrológjában, 1840-ben fogalmazott így Liszt Ferenc, és saját maga mutatott példát arra az utókornak, hogy mire is kötelezi egy művészt a tehetség. Mindenekelőtt arra, hogy tehetségét megossza a világgal. A Zeneakadémia Koncertközpont 2013-ban – hagyományteremtő szándékkal – életre hívott sorozata minden félévben több zeneakadémista növendéknek vagy együttesnek kínál bemutatkozási lehetőséget. Ez alkalommal Demeniv Mihály mutatkozik be a nagyközönségnek. Az ifjú művész (a Zeneakadémián Ernyei László növendéke) 2013-ban megnyerte a Lancianói Nemzetközi Harmonikaversenyt, virtuozitásával és zeneiségével lenyűgözve a zsűrit és a publikumot. Miként akkor a versenyen, ezúttal is háromszáz év repertoárjából válogat. Jegyár: 1 200 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont Támogató: NKA

Perényi Miklós (cselló) Óbudai Danubia Zenekar Vezényel: Héja Domonkos Az Óbudai Danubia Zenekar alapító karnagya, Héja Domonkos tér vissza zenekarához ezen az estén. A ﬁatal magyar karmester-generáció egyik kiemelkedő tagja 2005 és 2011 között a németországi Chemnitz operaházában töltötte be az első karmesteri tisztet, abban a szászországi városban, amely alig negyven kilométerre fekszik Robert Schumann szülőhelyétől, Zwickautól. A német zeneszerző itt komponálta – teljes mértékben be sosem fejezett – beethoveni mintákat követő ﬁatalkori szimfóniáját, amelynek koncerttermi elhangzása ritka alkalom. Schumann szimfóniáinak számozása és időrendje legendásan kusza: első számozott szimfóniáját harmincegy évesen komponálta, de ugyanekkor írta le a később utolsóként ismert, és átdolgozott negyediket is. Schumann világa amúgy is rengeteg talányt tartogat irodalmi és személyes vonatkozásaival, zenetörténeti utalásaival, emellett ez a zene más szempontból is rendkívül izgalmas terület: a műveket bonyolult motívumháló szövi át. Mintha a IV. szimfónia is egyetlen gondolat mesteri kifejtése lenne, de hasonló elvet követ a zeneszerző egyik „kései”, negyvenesztendősen komponált alkotása, az a-moll csellóverseny, amelyet aligha hallhatunk jobb szólistával, mint a kétszeres Kossuth-díjas Perényi Miklóssal. Jegyárak: 2 700, 3 500, 4 200, 4 900 Ft Rendező: Óbudai Danubia Nonprofit Kft.

napi g gazdaság

A Napi Gazdaság a művészetek elkötelezett támogatója! Napi Gazdaság – Ahol üzlet lesz a hírből

FEBRUÁR 7. (SZOMBAT ), 19.00

FEBRUÁR 9. (HÉTFŐ), 19.00

SOLTI TEREM

NÉGYSZER NÉGYES BRODSKY QUARTET Schubert: c-moll kvartett-tétel (D. 703) Beethoven: cisz-moll vonósnégyes, op. 131 Zemlinsky: II. vonósnégyes, op. 15 Brodsky Quartet: Daniel Rowland, Ian Belton (hegedű); Paul Cassidy (brácsa); Jacqueline Thomas (cselló)

BRODSKY QUARTET

A töredékben maradt c-moll vonósnégyes különösen intenzíven érzékelteti a zeneszerzői stílus változását, érését, olyan műhelydarabnak tűnik, mely közvetlen kapcsolatban áll Schubert legnagyobb kvartettjeivel. Érdekes, hogy a c-moll vonósnégyes után Schubert évekig nem foglalkozott a műfajjal, s hogy újra érdeklődni kezdett iránta, feltehetőleg annak az Ignaz Schuppanzighnak köszönhető, aki Beethoven kvartettjeinek – köztük a kései darabok, így a cisz-moll kvartett – első számú előadója és híve volt. Beethoven kései vonósnégyesei a modern zene origójává váltak, a 20. század elején olyan szerzőket inspirált, mint Schönberg, Bartók vagy Zemlinsky. Utóbbi komponista első vonósnégyesével még Brahms lelkesedését is kiváltotta, közel két évtizeddel később írt második vonósnégyesével viszont egyértelműen a bécsi modernizmus tábora mellett foglalt állást. A darabot barátjának és vejének, Arnold Schönbergnek dedikálta. A műveket az angol vonósnégyes hagyomány egyik legjelentősebb formációja, az 1972-ben alakult, immár a kétezredik koncertjén is túl járó legendás Brodsky Quartet fogja előadni. Jegyárak: 1 900, 2 500 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

JAZZ ITT! THE IMPOSSIBLE GENTLEMEN Gwilym Simcock (zongora) Mike Walker (gitár) Steve Rodby (bőgő) Adam Nussbaum (dob) „Négyes házasság, amely a mennyben köttetett.” Ekként aposztrofálta a Jazz Breakfast nevű angol internetes jazz portál napjaink egyik legizgalmasabb jazz- kvartettjének létrejöttét. Az Atlantióceánon és generációkon átnyúló felállás valóban lenyűgöző: Steve Rodby, egy élő amerikai legenda játszik bőgőn (harminc évig volt Pat Metheny együttesének tagja), a kevésbé ismert, de nem kevésbé foglalkoztatott és elismert amerikai muzsikus, Adam Nussbaum dobol (a Gil Evans Orchestra ritmuszszekciójának egykori tartóoszlopa), a rövidesen a 21. század egyik legnagyobb brit jazz-zongoristájává avanzsáló ifjú titán, a klasszikus zenében is otthonosan mozgó Gwilym Simcock zongorázik, gitáron pedig a szigetország legzseniálisabb jazzelőadója, Mike Walker játszik. Zenéjükben sokféle hatás egyesül Keith Jarrett-től Pat Methenyn át John Scoﬁeldig és persze a nagy klasszikusokig, 2015-ben fog megjelenni harmadik nagylemezük, s miként a fentiekből sejthető, koncertjeiken nem ritka, hogy a színpadon felszabaduló energiák robbanás közeli állapotba jutnak. Jegyár: 1 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

THE IMPOSSIBLE GENTLEMEN

LÁTVÁNYKVARTETTEK Bár a szakmai közmegegyezés ma is a legbensőségesebb műfajnak tartja, a világ komolyzenei koncertéletében egyre gyakoribbak a több ezres publikum előtt tartott vonósnégyes-hangversenyek. „Magam ellen beszélek, de meggyőződésem, hogy a kvartett ma is intim szalonműfaj, amely mára olyannyira divatos lett, hogy sokszor elsikkad a mondanivaló. Egyfajta spirituális felhígulás tanúi vagyunk” – mondja Keller András, a világhírű Keller Kvartett alapítója. A Concerto Budapest vezetője még akkor is így érzi, ha vonósnégyesük volt az egyik első, amelyik fellépett a monumentális, mintegy ötezer férőhelyes Royal Albert Hallban az 1990-es évek közepén. A klasszikus zenei sztárkultusz korántsem új jelenség, ám korábban elsősorban a szólisták és a karmesterek voltak reflektorfényben. Az 1920-as években a fantasztikus Busch Quartetről nehéz lett volna elképzelni, hogy óriásplakátokon és internetes videókban reklámozzák magukat, és nem csupán azért, mert az efféle médiakörítés még nem létezett. Hiszen az olyan operaénekesek, mint Maria Callas, vagy olyan dirigensek, mint Arturo Toscanini ugyanúgy állandó szereplői voltak a korabeli sajtó- és fi lmhíradó-tudósításoknak, mint a fi lmcsillagok vagy a politikusok. Az Amadeus Quartet vagy a Quartetto Italiano, illetve a Tátrai Vonósnégyes, később a Takács-Nagy Gábor vagy a Keller András vezette kvartettek azonban nem keltettek jelentős médiavisszhangot, még akkor sem, ha a szaksajtó szuperlatívuszokban fogalmazott teljesítményükről, hangversenyeik pedig közéleti eseménynek számítottak szerte a világban. „Koncertjeink az előző fellépéseinken nyújtott produkcióink sikerén múlottak, és nem azon, hogy miként festünk a plakáton” – mondja Keller András. A változó trendet ugyanakkor jelzi, hogy nemrégiben a Dán Vonósnégyesről (Danish String Quartet) rockbandákat is kenterbe verő fotó közlésével áradozott a New York Times. A vonósnégyesek új aranykorát a magyarra talán „menő”-ként fordítható „hip” jelző kíséretében emlegető amerikai kritikus szerint a dánok szenvedélyesek, lendületesek, és nem mellesleg nagyon jól néznek ki. A cikket jegyző Corinna da Fonesce-Wollheim szerint olyanok ők a klasszikus zenében, mint a Beatles volt a könnyű műfajban. Az eladhatóság szempontjából sokak szerint elengedhetetlennek vélt „optikai tuning” a rossz nyelvek szerint abban is megnyilvánul, hogy egyre több csinos fiatal nőből álló formáció hódítja meg a koncerttermeket. A vonósnégyes-műfaj egyik alapkritériumának számító állandó felállást, a tagok évtizedes együttzenélését feltételező egyedi, a megszólalásban is tetten érhető interpretációs bázist, az összetéveszthetetlen stílust már nem kérik számon az együtteseken. „Nem arról van szó, hogy dilettánsok állnának színpadra, épp ellenkezőleg, hihetetlen magas technikai színvonal fémjelzi az új formációkat is, ugyanakkor egyre kevésbé jellemző a félreismerhetetlenül egyedi megszólalás” – mondja Keller András. 26

Alig két évtizede még csupán pár tucat vonósnégyes járta a világot, komoly lemezszerződéssel is csak ők rendelkeztek. A tagváltás valóságos tragédiának számított, amely a muzsikusaihoz ragaszkodó közönség „sértettsége” miatt a következő koncertek megtartását is kockáztatta, a promóterek pedig máris temették a tagváltáson áteső formációt. Keller András szerint korábban egy kvartett akkor volt hiteles, ha a tagjai évtizedekig együtt játszottak. Elmondása szerint a nagyszerű német Cherubini Quartett vezetője, Cristoph Poppen panaszkodott neki arról, hogy pályájuk során mindössze háromszor kényszerültek tagcserére, ráadásul egyre jobb zenészek érkeztek hozzájuk, koncertkarrierjük azonban egyre rögösebb utakra tévedt. A végtelenül sznob klasszikus zenei világban nem csak a szubjektivitás az oka, hogy a valóságos zenei teljesítmény el-elsikkad. Ráadásul a zenekari zenészek is sorra alakítják a vonósnégyeseiket, függetlenül attól, hogy van-e rájuk kereslet, úgy látszik, ez valami zsigeri felbuzdulás – fogalmaz a vitriolos tolláról ismert angol zenekritikus, Norman Lebrecht. Az óriási piaci versenyben aztán valóban kevés lehetőség nyílik arra, hogy a külcsín hangsúlyozásától eltekintsenek a zenészek. Így lettek a hangversenytermeken kívüli utcai akciók, alternatív helyszínek a vonósnégyesek koncertkarrierjének meghatározó összetevőivé. „Amikor ﬁatal voltam és csóró, azért játszottam Londonban az aluljáróban, mert pénzre volt szükségem. Bach h-moll partitájának egyetlen tétele elég volt hozzá, hogy megálljon a forgalom a Piccadilly Circuson” – mondja erre Keller András. A már idézett Lebrecht szerint hiába is ül össze négy fantasztikus muzsikus, ha nem tudnak közös lelkületet kialakítani, akkor nem lesz a kamarazenélésükből semmi. A magas technikai nívón, de érdekeskedőn és őszinte kifejezés nélkül játszó csapatok teljesítményére néhány évig talán vevő a közönség, de hosszú távon eddig még egyetlen kvartett sem volt képes fennmaradni, ha nem volt egyénisége. Vajna Tamás

RAMIN BAHRAMI © UGO DALLA PORTA

FEBRUÁR 10. (KEDD), 19.30

FEBRUÁR 11. (SZERDA), 19.30

NAGYTEREM

MVM-KONCERTEK – A ZONGORA RAMIN BAHRAMI ZONGORAESTJE

NING FENG ÉS A LISZT FERENC KAMARAZENEKAR

D. Scarlatti: d-moll aria (K. 32) D. Scarlatti: G-dúr szonáta (K. 289) J. S. Bach: G-dúr francia szvit (BWV 816) D. Scarlatti: D-dúr szonáta (K. 282) J. S. Bach: a-moll angol szvit (BWV 807) D. Scarlatti: Fisz-dúr szonáta (K. 319) D. Scarlatti: D-dúr szonáta (K. 278) D. Scarlatti: G-dúr szonáta (K. 159) J. S. Bach: Aria variata alla maniera italiana (BWV 989) J. S. Bach: Olasz koncert (BWV 971)

Mendelssohn: h-moll vonósszimfónia Mendelssohn: d-moll hegedűverseny Sarasate: Zigeunerweisen, op. 20 (vonószenekari átirat) Sarasate: Jota Navarra, op. 22 (vonószenekari átirat) Csajkovszkij: Firenzei emlék, op. 70 (vonószenekari átirat)

Ramin Bahrami (zongora)

Különleges muzsikusegyéniség a koncert szólistája, a méltán világhírű, és már a magyar közönség előtt sem ismeretlen Ning Feng. A kínai hegedűművész a repertoár klasszikus alkotásai helyett a kevésbé játszottakat részesíti előnyben; eddig két szólólemezt rögzített egy jó nevű kiadónál, az egyiken Bartók Szólószonátáját játssza, egy másikon pedig Kodály Duójában működik közre. Szereti tehát a kihívásokat, ezúttal is Mendelssohn szinte ismeretlen „másik” hegedűversenyét szólaltatja meg a spanyol hegedűművész-virtuóz, Sarasate Cigánydalok című alkotása, valamint a Spanyol táncok-sorozatból választott bravúrdarab mellett. A Liszt Ferenc Kamarazenekart aligha kell bemutatni; az együttes, mióta 1963-ban, a Zeneakadémia kebelében megalakult, a hazai színtér jól ismert szereplőjévé vált, sőt az elmúlt több mint fél évszázad alatt számos világsztár is kitüntette a közös munkával, például Isaac Stern, Jean-Pierre Rampal, Itzhak Perlman, Maurice André és Emanuel Pahud. Az impozáns műsort Mendelssohn üdítően friss és lendületes ﬁatalkori vonósszimfóniája nyitja, a második részben pedig Csajkovszkij gyönyörű dallamokban és megragadó hangulatokban gazdag alkotását hallhatjuk.

Az iráni származású Ramin Bahrami napjaink egyik legjelentősebb Bach-játékosa. Elhivatottságát és elmélyültségét mi sem mutatja jobban, mint hogy huszonnyolc évesen, 2004-ben lemezre játszotta a billentyűs irodalom egyik legkomplexebb darabját, a Goldberg-variációkat. Bahrami a milánói konzervatóriumban végezte zenei tanulmányait, majd számos mesterkurzuson részt vett, mások mellett tanult Schiff Andrástól, Charles Rosentől és Robert Levintől, de elmondása szerint szellemi és művészi értelemben a legtöbbet a legendás Rosalyn Turecktől kapta. Zeneakadémiai koncertjén legkedvesebb szerzőjének néhány slágerdarabja és a ritkán játszott, ifjúkori Aria variata mellett a Bach-kortárs különc zseni, Domenico Scarlatti szonátái közül válogat. Bahrami zongorázását mintha egyáltalán nem érintette volna meg a historikus előadói gyakorlat: előadásmódja a 20. századi „nagy hagyományt” idézi, a Decca kiadóval kötött exkluzív szerződése és lemezeladási statisztikái azonban azt mutatják, hogy máig nagy szükség van arra a fajta patinás romantikára és emelkedett szellemű zongorázásra, amit ő képvisel. Jegyárak: 3 000, 4 000, 5 000, 6 000, 8 000 Ft Rendező: Jakobi Koncert Kft.

Ning Feng (hegedű) Liszt Ferenc Kamarazenekar (művészeti vezető: Rolla János)

Jegyárak: 2 900, 4 200, 6 200, 7 900 Ft Rendező: Liszt Ferenc Kamarazenekar

SATIRO, MEXICO (2002) © JOEL-PETER WITKIN / COURTESY CATHERINE EDELMAN GALLERY, CHICAGO

FEBRUÁR 13. (PÉNTEK ), 19.00

FEBRUÁR 14. (SZOMBAT ), 19.30

SOLTI TEREM

NAGYTEREM

TISZTA BAROKK HARMONIA CAELESTIS MÁTÉ BALÁZS ÉS AZ AURA MUSICALE Corelli: g-moll concerto grosso, op. 6/8 Esterházy Pál: Három kantáta a Harmonia Caelestisből Vivaldi: F-dúr csellóverseny (RV 412) Händel: Gloria (HWV deest) J. S. Bach: D-dúr concerto (BWV 1064R) J. S. Bach: Jauchzet Gott in allen Landen (BWV 51) Dora Pavlíkova (szoprán) Posvanecz Éva, Paulik László (hegedű) Máté Balázs (cselló, művészeti vezető) Aura Musicale

MÁTÉ BALÁZS

Az 1995-ben alapított Aura Musicale napjaink egyik legizgalmasabb hazai historikus együttese. Művészeti vezetője Máté Balázs, aki Jordi Savall, Mark Minkowski és számos más „historikus nagyágyú” első számú csellistája. Repertoárjuk nemcsak a barokk korszak remekműveit öleli fel, hanem számos felfedezést is. Koncertjük műsorán hitvallásuknak megfelelően slágerdarabok és ritkán hallható kompozíciók egyaránt szerepelnek: Corelli „Karácsonyi” concertója és Vivaldi egyik csellóversenye (Máté Balázs szólójával) mellett egy népszerű, szopránszólót alkalmazó Bachkantáta, valamint egy 2001-ben felfedezett, Händelnek tulajdonított Gloria is hallható lesz az előadásukban; utóbbi kettőben a cseh operavilág egyik feltörekvő csillaga, Dora Pavlíkova fog énekelni, ahogy az Esterházy Pál herceg Harmonia caelestis című sorozatából elhangzó három kantátából is. A koncert az utóbbi sorozattól kölcsönözte címét, de az „égi harmónia” valamenynyi elhangzó műre jellemző. Jegyárak: 1 900, 2 500 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

GYÖRGY ÁDÁM ZONGORAESTJE Chopin: a-moll mazurka, op. 17/4 Chopin: cisz-moll mazurka, op. 6/2 Chopin: c-moll noktürn, op. 48/1 Chopin: Gesz-dúr etűd, op. 10/5 Chopin: a-moll etűd, op. 25/11 Chopin: cisz-moll etűd, op. 10/4 Liszt: Rigoletto-parafrázis Improvizációk ismert témákra György Ádám (zongora) Évekkel ezelőtt „az ismeretlen zongoristaként” vált ismertté Magyarországon, 2007-ben sikerrel hódította meg a Carnegie Hallt, majd a következő évben még számos jelentős koncerttermet, 2012-ben pedig háromszázmillió ember hallhatta játékát a lengyelországi labdarúgó világbajnokság megnyitóján. György Ádám a Zeneakadémián végzett Nádor György és Réti Balázs növendékeként, s utoljára a felújítás előtt lépett fel a Zeneakadémián. Koncertjének első felében Chopinműveket játszik, szünet után pedig a legnépszerűbb Liszt-művek egyikét, a Rigoletto-parafrázist, hogy végül ismert témákra improvizáljon. Jegyárak: 2 900, 3 900, 4 900, 5 900, 6 900, 7 900, 9 900, 19 000 Ft Rendező: Broadway Ticket Hungary Kft.

FEBRUÁR 14. (SZOMBAT ), 20.00

FEBRUÁR 15. ( VASÁRNAP), 19.30

FEBRUÁR 16. (HÉTFŐ), 19.30

SOLTI TEREM

NAGYTEREM

BALASSA SÁNDOR SZERZŐI ESTJE Balassa Sándor: „Még egy csokrot”, op. 122 Két zongoradarab, op. 137 Fantázia zongorára, op. 97 Fantázia hárfára és vonószenekarra, op. 76 IV. vonósnégyes, op. 135 (ősbemutató) Bölcskei concerto, op. 49

IN MEDIAS BRASS QUINTET Sosztakovics: Szatirikus táncok Dubrovay László: III. rézfúvós kvintett Szokolay: Három tréfás miniatűr, op. 90 Bernstein: Dance Suite Anthony Plog: Four sketches for brass quintet – 2. tétel

ÉLESBEN A VONÓS TANSZÉK Bach, Ligeti, Ysaÿe, Sarasate, Dohnányi, Kodály, Paganini és Hindemith műve

Vigh Andrea (hárfa); Falvai Sándor (zongora); Bánfalvi Zoltán, Matuska Réka, Szecsődi Ferenc, Farkas Erzsébet (hegedű); Fülöp Levente (brácsa); ifj. Bánfalvi Béla, Kőrösi Györgyi (cselló) Új Magyar Kamarazenekar (művészeti vezető: Bánfalvi Béla) Vezényel: Kovács Zoltán

A 2010-ben alakult In Medias Brass rézfúvós kvintett már alakulásának évében minden lehetséges díjat elhozott a dél-koreai Jeju Nemzetközi Rézfúvósversenyről, s azóta is számos első és fődíjat nyertek (legutóbb 2013-ban, az egyesült államokbeli knoxville-i Calvin Smith-versenyen). Egykori zeneakadémistákból áll az együttes, akik lenyűgöző virtuozitással és káprázatos könnyedséggel játsszák a rézfúvós repertoárt, illetve átiratokban sok mindent azon is túl. Zeneakadémiai koncertjükön frappáns 20. századi zenei miniatűröket állítanak párhuzamba Örkény István egyperces novelláival, amelyek Kautzky Armand előadásában hangzanak el.

A Zeneakadémia tanszékeit és műhelyeit bemutató Élesben-sorozat ezúttal a vonós tanszékre irányítja a reﬂektorfényt. Hegedű- és csellójátékot az 1875ös kezdetektől tanítanak az intézményben, előbbit Hubay Jenő, utóbbit Popper Dávid alapozta meg, s a 20. század folyamán világhíres vonósokat adott a világnak a fokozatosan brácsaés bőgőoktatással is kibővülő, tanszékké váló hangszeres műhely. Zathureczky Ede, Szigeti József, Székely Zoltán, Végh Sándor, Kovács Dénes, hogy csak néhányat említsünk az egykori növendékek és tanárok impozáns sorából, mind a maga módján gazdagította a magyar vonósjáték hagyományát. A jelenleg a Kossuth-díjas Szenthelyi Miklós által vezetett tanszék hangversenyének műsora a vonós irodalom elmúlt háromszáz évéből válogat.

A Balassa Sándor nyolcvanadik születésnapját (is) köszöntő koncert a zeneszerző rendkívül gazdag és változatos életművének második felét reprezentálja a közelmúltban befejezett IV. vonósnégyes pedig ősbemutatóként hangzik el. E kompozícióját Balassa 135. opusként vezette be műjegyzékébe, nem ijedve meg Beethoven ugyanezen opus-számú, utolsóként befejezett, az emberi létezés drámáját kozmikussá emelő vonósnégyesének (F-dúr) árnyékától. Az utóbbi években remekmívű és játékossággal mélyen átitatott kamarakompozíciókkal jelentkező zeneszerző darabjaiban – írta egy kritikusa – „van valami lényegi, de a lényegre törés erőszakos retorikája nélkül. Esszenciális, tiszta zenei fogalmazású művek.” Ritkán szerepel a hangversenytermek programján, egy kortárs szerző műveiből összeállított műsorban pedig egészen kivételesnek számít a hárfaconcerto műfaja. „Mindig vonzódtam a hárfa hangjához – vallotta a zeneszerző –, különös, sajátos jelenség ez a zene újabb kori világában.”

Jegyárak: 1 200, 1 900 Ft Rendező: In Medias Brass

Jegyár: 1 200, 1 700, 2 800, 3 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Jegyárak: 1 200, 1 700, 2 800, 3 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Kautzky Armand (színművész) In Medias Brass: Kresz Richárd, Nagy Antal Endre (trombita); Benyus János (kürt); Sztán Attila (harsona); ifj. Bazsinka József (tuba)

A tanszék tanárai és növedékeik

FEBRUÁR 19. (CSÜTÖRTÖK ), 19.30

FEBRUÁR 20. (PÉNTEK ), 19.30

NAGYTEREM

FEBRUÁR 20. (PÉNTEK ), 21.00 FEBRUÁR 21. (SZOMBAT ), 21.00

SOLTI TEREM AKUSZTIKUS, AUTENTIKUS PÁL ISTVÁN SZALONNA ÉS BANDÁJA „ÚTON”

MR ZENEI EGYÜTTESEK Händel: Izrael Egyiptomban

Pál István Szalonna és Bandája: Pál Eszter (ének); Pál István „Szalonna” (hegedű); Gombai Tamás (hegedű); Karacs Gyula (brácsa); Ürmös Sándor (cimbalom); Gera Attila (fúvós hangszerek); Doór Róbert (bőgő) Hagyományörző prímások Erdélyből és Magyarországról Táncosok: Fitos Dezső, Kocsis Enikő (Fitos Dezső társulat), Fundák Kristóf, Kaszai Lili (Fölszállott a páva győztesei), Kökény Richárd, Maksa Henrietta (Magyar Állami Népi Együttes) Vendégzenészek: Unger Balázs (Cimbaliband), Barcza Zsolt (Csík zenekar), Pál Lajos, Kelemen László

Váradi Zita, Jónás Krisztina (szoprán); Schöck Atala (alt); Kálmán László (tenor); Thomas Šelc (bariton); Cser Krisztián (basszus) MR Énekkar MR Szimfonikusok Vezényel: Pad Zoltán

Szalonna és bandája – ahogy népzenei berkekben emlegetik a zenekart – nagyszabású műsorral ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját. A Magyar Állami Népi Együttes kísérőzenekaraként világot látott csapat három fontos gondolat köré csoportosítja két félidős előadását. Az egyik a néptánc és népzene közti elválaszthatatlan kapcsolat. Mesterek és példaképek, így lehetne összefoglalni a második gondolatkört. A harmadik fontos gondolat pedig a család, amely összeköti az előző két területet, és erős háttérként, egyben motivációként szolgál. Szülők és testvérek muzsikálnak együtt az egykori hagyományozódás gyakorlatának 21. századi parafrázisaként. Kétségtelen, hogy a prímásokat csillogó szemmel ﬁgyelő kárpátaljai kisﬁú nagy utat járt be, ahogy erre a koncert címe is utal. De az is világosan látszik, hogy az útnak még nincs vége. Várjuk a folytatást, és boldog születésnapot!

Bibliai szövegekből ugyanaz a Charles Jennens állította össze Händel számára az Izrael Egyiptomban című oratórium szövegét, aki a Messiás librettóját is jegyzi. A darabot saját munkatempójának megfelelően egy hónap alatt írta Händel 1738 őszén, s a következő évadban a Saul mellett ennek bemutatása volt a szezon kiemelkedő eseménye, párdarabjával szemben azonban nem aratott osztatlan sikert a korabeli angol közönség körében, alighanem a kórustételek túlsúlya miatt. Bár Händel készített egy olaszos áriákkal gazdagított verziót, a 19. században éppen a kórustételeknek köszönhette páratlan népszerűségét a mű. A kiválasztott nép Egyiptomból való kivonulását megzenésítő, nagyszabású kompozíció páratlan leleménnyel festi meg a zenében a hét csapást, és lenyűgöző ívet jár be a Józsefet gyászoló első résztől a zsidók megmenekülését ünneplő harmadik részig. A darab válogatott szólisták és a Magyar Rádió Zenei Együtteseinek előadásában fog megszólalni Pad Zoltán vezényletével. Pad Zoltán Erdei Péternél végzett a Zeneakadémián, ott szerezte doktori fokozatát. Négy évig vezette a Debreceni Kodály Kórust, tanít a Nemzetközi Kodály Intézetben, 2013 óta az MR Énekkar vezető karnagya.

Jegyárak: 1 400, 2 100, 3 500, 4 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Jegyárak: 2 000, 3 000, 4 000 Ft Rendező: MR Zenei Együttesek

FRENCH LATE NIGHT Saint-Saëns: A sárga hercegnő Bizet: Dzsamilé Kornelis: Balczó Péter Léna: Szemere Zita Dzsamilé: Kálnay Zsófia Harun: Boncsér Gergely A Magyar Állami Operaház Zenekara Vezényel: Köteles Géza A tavalyi évad nagysikerű Mozart Late Night sorozata után újabb, felnőtteknek szóló, erősen érzéki előadást mutat be a Magyar Állami Operaház a Zeneakadémia felújított, operai funkcióit visszanyert Solti Termében. Két ritkán játszott 19. századi francia egyfelvonásos kerül színre egyetlen este, két olyan mű, amelyek első bemutatójára egyazon évadban, 1872-ben került sor a párizsi Opéra Comique-ban. Camille Saint-Saëns A sárga hercegnő című, 1872-es operája a „japonizmus” korabeli divathullámát lovagolja meg: egy japán lányba szerelmes diák (Kornelis) és iránta vonzódó unokahúgának (Léna) szerelmi történetéről szól a darab, benne egy varázslatos – és igen érzéki – álomjelenettel, melynek során japán szerelmében Lénára ismer rá a diák. Georges Bizet Dzsamilé című darabja ugyancsak nem mentes az egzotizmustól (és az érzékiségtől): a szüzsé egy egyiptomi hercegről és belé szerelmes rabszolganőjéről szól. A két darab ﬁatal operaénekesek főszereplésével kerül színre. Jegyárak: 2 800, 4 200 Ft Rendező: Magyar Állami Operaház, Zeneakadémia Koncertközpont

AHÁNY CSILLAG FENN AZ ÉGEN… A NÉPZENE ÉS A SZTÁRIPAR Vajon miért rezzenünk össze, ha a napi PR-hullámverésben összetalálkozunk a „FOLKDÍVA” kifejezéssel? Miért érzünk disszonanciát némely sztársorba emelkedett népzenész pályaívét szemlélve? Az ok egy önkényes és – mentségünkre legyen mondva – spontán képzettársítás. Eredeti közegében, kis, elzárt közösségek életébe ágyazódva, a népzene meghatározott funkcióban működött. Amikor a városi értelmiség a 19. század végén elkezdte tanulmányozni a folklórjelenségeket (köztük a parasztzenét), óhatatlanul jelentéstartalommal ruházta fel e tudattalan folyamatokat. Nem csoda, hiszen még fülében csengtek a romantika édesen naiv szólamai, népi kultúráról alkotott sztereotípiái. Az eldugott falvak lakói ősi értékek tudatos őreként léptek elénk, akik romlott társadalmunknak üzentek a múltból.

Ma már egészen más a helyzet, gondolhatnánk. Hiszen a kulturális önellátásban „sínylődő” közösségek felbomlottak, a folklór utolsó morzsáit sikeresen csipegette fel a revival mozgalom, és menekítette át az urbánus környezetbe. Tudjuk, hogy a folklór közösségmegtartó ereje korlátozott, hiszen nem állt ellen a vasútnak, és dédanyáink zokszó nélkül bújtak gyönyörű viseletükből műanyag otthonkákba. Azt is tudjuk, hogy a népzene nélkülözte az írásbeliséget, szájról szájra hagyományozódott, kollektív alkotási folyamat eredményeként jött létre és szigorúan meghatározott feladata volt a közösségek életében. Úgy tűnik azonban, hogy a fent említett romantikus képtől mégsem szabadulhatunk. Látnunk kell, hogy a számos szellemi előkép után, az 1970-es években megindult táncházmozgalom önkényesen válogatott a városi környezetbe átörökíthető kultúrelemek közül. Megjelent egy attitűd, amely bizonyos értékeket társít ezekhez a kiragadott elemekhez. Bár valós értékek, mégis a városi értelmiség múltba révedésének fénytörésében mutatkoznak. A sztárokat kitermelő és alkalmazó, kifejezetten a városhoz kötődő zeneipar azonban teljesen más törvényszerűségek szerint működik: mindig újszerű hatásokat keres, divatkövető, ﬂuktuációt gerjeszt, proﬁtorientált. Brandépítési (régiesen zenekarépítési) modelljéhez kellően exhibicionista frontemberek, valamint a minőségért felelős, de az örök médiaviharban ismeretlen „back-emberek” szükségesek. Az eredeti környezetéből kiszakadt népzenét hirtelen – a 20. század végére – ezen a piacon találjuk. Érezhető, micsoda koncepcionális ellentétek feszülnek egymásnak! Kollektív alkotás vs. intencionális szerzőség, funkcionalitás vs. szórakoztatás, természetes variálódás vs. divathullám. Ez a külső feszültség párosul egy belső, minden művészt érintő erővel, amit Stefan Zweignél, a tragikus sorsú osztrák írónál találóbban aligha fogalmazhatnánk meg: „A boldog, magabiztos alkatok öntudatlanul is azonosítani kezdik magukat az általuk kiváltott hatással; egy cím, egy rang, egy kitüntetés, a nevük népszerűsége meg aztán végképp megadja nekik a fokozottabb biztonságot, s az a képzet alakul ki bennük, hogy a társadalomban különleges szerepük van, s ugyanígy az állam életében és az idő örökkévalóságában, s akaratlanul is felfuvalkodnak, hogy kitöltsék külső hatásuk térfogatát a személyükkel. De aki természeténél fogva bizalmatlan önmaga iránt, az a külső siker minden formáját elkötelező erőnek érzi, hogy még ebben a nehéz helyzetben is minél változatlanabbul megmaradjon önmaga.” Így talán érthető, hogy az állandó és megingathatatlan érték szinonimájaként használt népzene kicsit esetlenül feszeng az új pályán, de bízhatunk az újabb generáció lazább ecsetkezelésében, hogy tisztább képet fessen a jövőről. Bolya Mátyás 33

CONCERTO ARMONICO BUDAPEST (2014. OKTÓBER 10.) © ZENEAKADÉMIA / TUBA ZOLTÁN

VÁSÁRY TAMÁS (2014. NOVEMBER 5.) © ZENEAKADÉMIA / TUBA ZOLTÁN

HOLLAND BAROQUE SOCIETY (2014. SZEPTEMBER 21.) © ZENEAKADÉMIA / TUBA ZOLTÁN 34

TOMPOS KÁTYA ÉS A GÓBÉ ZENEKAR (2014. NOVEMBER 21.) © ZENEAKADÉMIA / MUDRA LÁSZLÓ

SELELJO ERZSÉBET (2014. OKTÓBER 5.) © ZENEAKADÉMIA / TUBA ZOLTÁN

AEC KONFERENCIA A ZENEAKADÉMIÁN (2014. NOVEMBER 14.) © ZENEAKADÉMIA / FAZEKAS ISTVÁN 35

FEBRUÁR 21. (SZOMBAT ), 15.30

FEBRUÁR 22. ( VASÁRNAP), 19.30

FEBRUÁR 23. (HÉTFŐ), 19.30

NAGYTEREM

ZUGLÓI FILHARMÓNIA

CONCERTO BUDAPEST & UMZE KAMARAEGYÜTTES

Mendelssohn: Éliás, op. 70 Geszthy Veronika (szoprán); Megyesi Schwartz Lúcia (alt); Megyesi Zoltán (tenor); Kovács István (basszus) Szent István Király Oratóriumkórus Zuglói Filharmónia Vezényel: Alexander Mayer Az Éliás oratórium egyszerre barokk vallásos mű és romantikus koncerttermi zene. Bach és Händel műveinek megkérdőjelezhetetlen hatása mellett a darabot egyértelműen romantikussá teszi a zenekari hangszerelés, a kórus hangszíneinek kezelése, valamint a mindent átható líraiság. A mű érzelmességével hozható kapcsolatba az is, hogy a szoprán szólamot Mendelssohn a hozzá igencsak közel álló „svéd csalogány” néven ismert énekesnőnek, Jenny Lindnek komponálta. Mendelssohnt sokan bírálták is az oratórium kapcsán az igazi, puritán vallásos zene és az ő gyönyörködtető zenéje közti éles szakadék miatt. Bár lehet vitatkozni arról, hogy az Éliás mennyire autentikusan vallásos mű, ahhoz nem fér kétség, hogy egyedülálló az, ahogyan áhítatos, emelkedett, kifejező zenéjével templomot varázsol a koncertteremből. Az Illés próféta életéhez kapcsolódó drámai jelenetek érzékletesen ábrázolják a különböző bibliai képeket: a hosszú szárazságot, a könyörgő izraeli népet, az angyalok kórusát, a tüzes szekeret. A koncerten a Zuglói Filharmóniát és a Szent István Király Oratóriumkórust Alexander Mayer vezényli. A kortárs művek premierjeiről és innovatív crossover projektjeiről is ismert ﬁatal zenész vezető karmester és zenei igazgató Lausanne-ban és Neuchâtelben is. Jegyárak: 1 900, 2 100, 2 900 Ft Rendező: Zuglói Filharmónia 36

Durkó Zsolt: Ludus Stellaris Solti Árpád: Aktok Szőllősy András: Addio – Georgii Kroó in memoriam Veress Sándor: Concerto vonósnégyesre és zenekarra (magyarországi bemutató) Keller András (hegedű), Keller Kvartett, Concerto Budapest, UMZE Kamaraegyüttes Vezényel: Rácz Zoltán

MVM-KONCERTEK – A ZONGORA FAZIL SAY ZONGORAESTJE Mozart: c-moll szonáta (K. 457) Mozart: C-dúr szonáta (K. 330) Fazıl Say: Zongoraszonáta, op. 52 („Gezi Park II”) Fazıl Say: Ses Fazıl Say: Nâzim Fazıl Say: Kara Toprak – Hommage à Aşık Veysel, op. 8 Fazıl Say: Sait Faik Fazıl Say: Nietzsche und Wagner, op. 49

Látvány válik zenévé a Concerto Budapest és az UMZE Kamaraegyüttes hangversenyének első felében. Durkó Zsolt Ludus stellaris című kompozíciója egy csillagkép hangzó vetülete, Solti Árpád nagyzenekari darabja, az Aktok pedig múzeumi tárlatvezetésnek is beillik. Utóbbi – zenei anyagában Liszt-hivatkozásokat rejtve – a francia realizmustól indul és az impresszionizmuson át a szürrealizmusig jut el. A 2011-ben, az Új Magyar Zenei Fórum zeneszerzői versenyén díjazott kompozíció – írta a kritika – „nagy műgonddal teremti újjá a 19-20. század fordulójának szimfonikus írásmódját. S miközben a kompozíció főbb vonalairól a hallgató emlékezetében inkább az egységes tónus marad meg, az egyes tételek és tételrészek nagyon is markáns, egyéni proﬁllal rendelkeznek”. A koncert második részében felhangzó két mű Szőllősy András és Veress Sándor utolsó alkotói korszakának megrendítően szép reprezentánsa. Mindkét darab élénk dialógust folytat a zenetörténeti múlttal, az érett barokk és a bécsi klaszszicizmus hagyományával, a Concerto vonósnégyesre és zenekarra pedig a két korszak tipikus műfajainak szintézisére is kísérletet tesz.

Fazıl Say (zongora)

Jegyárak: 2 500, 3 000, 3 500 Ft Rendező: Concerto Budapest, UMZE Kamaraegyüttes

Jegyárak: 4 000, 5 000, 6 000, 8 000, 10 000 Ft Rendező: Jakobi Koncert Kft.

Fazıl Say török zongorista és zeneszerző elementáris jelenség. Billentése a legnagyobbakéhoz mérhető: a precizitás, kiﬁnomultság és erő olyan elegye, aminek senkiére nem hasonlítható zongorahangját köszönhetjük. Mindehhez járul technikai fölénye, amellyel a legelképesztőbb nehézségeket is képes legyőzni, illetve zeneszerzői fantáziája, amely zongorázására is megtermékenyítően hat. Rendszeres vendége a világ valamennyi jelentős koncerttermének a Carnegie Halltól a Concertgebouw-n át Japánig, s zeneszerzőként is megrendelésekkel van tele a naptára. Zeneakadémiai koncertjén két Mozart-szonátát követően saját darabokat játszik, köztük a zeneszerzői hírnevét megalapozó, preparált zongorahangokat is alkalmazó Fekete föld (Kara Toprak) című kompozíciót is. Ahogy előadóművészként, úgy zeneszerzőként is mindenevő: darabjaiban a romantikus elemek, a jazz, a török népzene éppúgy megtalálhatók, mint különböző avantgárd technikák. Egy dologban azonban valamenynyi műve osztozik: a személyiségéből áradó intenzitásban.

A KONTRASZTOK EMBERE Fazıl Say sokak szerint „megosztó személyiség”. A koncertjeiről írott beszámolók általában nem felejtik el megemlíteni, miként dobog, vezényel, grimaszol és dudorászik játék közben. Mintha ettől hangzásbeli kárt szenvednének az előadásai. Nem lehetséges vajon, hogy éppen ez az attitűd a titkos összetevője Say magával ragadó játékstílusának? A török zongorista januárban ünnepli negyvenötödik születésnapját. Ankarai, düsseldorﬁ és berlini tanulmányai után az 1994-es New York-i Young Concert Artists International Auditions hozta meg számára a hírnevet – a megmérettetésen első helyezést ért el. A világszerte koncertező, a legnagyobb zenekarok szólistájaként fellépő művészt az Európai Unió 2008-ban a kultúrák közötti párbeszéd nagykövetévé választotta. Tizennégy évesen már komponált, s hamar kialakította fantáziaszerű, jazzes ritmusokban és hangzásokban gazdag stílusát, melyben fontos szerepet játszik a török népzene. Naptára legalább annyira tele van zeneszerzői megrendelésekkel, mint koncertfelkérésekkel. Fazıl Say a kettősségek és a kontrasztok embere. Zongorista és zeneszerző, s ez a két tevékenység jótékonyan kiegészíti egymást, mindkettő hat a másikra. A jazzesebb jellegű, az előadónak nagyobb mozgásteret engedő műveket (Ravel és Gershwin alkotásait például) meglepően szabadon értelmezi, ez a szabadság azonban szemben áll Say végtelen fegyelmezettségével, amit a klasszikus kompozíciókkal szemben tanúsít. Beethoven szonátáit feszes tempóban, kevés pedállal, Mozart és Bach zenéjét artikuláltan, stílusos non legatóval, egyenletesen játssza. Zongorázásának letisztult egyszerűsége mindig heves átéléssel párosul. A variációk ugyanakkor előcsalják a lelkében megbúvó rögtönző szellemet, s ezekben a darabokban nemegyszer merészen eltávolodik a kottában leírtaktól. Ahol a műfaj vagy a korstílus nem engedi a tempóval való játékot, ott a hangsúlyok rendjének ﬁnom újraértelmezése teszi egyedivé zongorázását: staccatók, éles kiszúrások, merészen tagolt kristálytiszta futamok és felerősített akcentusok. Hangerőben is szereti a rendkívüli kontrasztokat. Dinamikai palettája a legmonumentálisabb fortéktól a leheletnyi pianókig terjed, a kettő között ezeregy árnyalattal. Fazıl Say kezei kiszámíthatatlanul közelednek a billentyűkhöz, sosem tudni, milyen hangszínt varázsolnak ki a hangszerből. Ujjaiban azonban végig érezhető az izzás, a túlfűtöttség, amely saját műveiben érvényesül csak igazán. Gershwin Summertime-jára írott variációinak jazzes virtuozitása, vagy Kara Toprak (Fekete föld) című zongoraművének preparált hangok kölcsönözte nyers ősereje Say legsaját(os)abb zenei védjegye. Azok közé az elementáris művészzsenik közé tartozik, akiknek az előadását nem elemezni és értelmezni kell, hanem egyszerűen csak átélni. Mona Dániel Fazil Say 37

FEBRUÁR 24. (KEDD), 19.30

FEBRUÁR 25. (SZERDA), 19.30

FEBRUÁR 26. (CSÜTÖRTÖK ), 19.30

NAGYTEREM

ZENEKAR A KÖZPONTBAN VILDE FRANG ÉS AZ AMSTERDAM SINFONIETTA Grieg: Holberg korából – szvit régi stílusban, op. 40 Mozart: A-dúr hegedűverseny (K. 219) Magnar Åm: Tanulmány egy norvég himnusz nyomán Janáček: II. vonósnégyes („Bizalmas levelek ”)

NEMZETI FILHARMONIKUS ZENEKAR Mozart: Don Giovanni – nyitány Haydn: 104. (D-dúr) szimfónia Mozart: c-moll mise (K. 427)

Vilde Frang (hegedű) Amsterdam Sinfonietta (művészeti vezető: Candida Thompson)

Hajnóczy Júlia (szoprán); Halmai Katalin (mezzoszoprán); Brickner Szabolcs (tenor); Cser Krisztián (basszus) Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás) Nemzeti Filharmonikus Zenekar Vezényel: Vásáry Tamás

A norvég Vilde Frang karrierje csodagyerekként indult. Tízéves volt, amikor a Norvég Rádiózenekar partnereként Sarasate Carmen-fantáziájával debütált, két év múlva pedig már Mariss Jansons pálcája alatt játszott Oslóban. Azóta a legjelentősebb zenekarok és karmesterek partnere, s vérbeli kamarazenészként számos fesztivál rendszeres résztvevője (Lockenhaus, Lucerne, Kaposfest), az EMI lemezkiadó exkluzív művésze, 2012-ben egyhangúlag ítélték neki a Credit Suisse Young Artist Awardot. A Zeneakadémián először fellépő világsztárt Mozart népszerű, törökös elemeket tartalmazó A-dúr hegedűversenyében az 1988-ban alapított Amsterdam Sinfonietta, napjaink egyik legfoglalkoztatottabb vonószenekara fogja kísérni. A versenymű előtt és után egy-egy norvég szerző darabja lesz hallható: Grieg archaizáló Holberg-szvitjét aligha kell bemutatni a közönségnek, az 1952-es születésű Magnar Åm neve azonban alighanem ismeretlenül cseng Magyarországon. Zenéjében az elektroakusztikától a népi elemekig a legkülönfélébb stílusok megtalálhatók, norvég dallamon alapuló vonószenekari műve 1976-ban keletkezett.

Vásáry Tamás életét végigkíséri Mozart. Már nyolcesztendősen a salzburgi-bécsi mester egyik zongoraversenyét játssza, később Fischer Annie-val is egy kétzongorás Mozart-versenyművet szólaltat meg, majd Mozart-operákat vezényel az Aldeburgh Fesztiválon, Londonban, Cambridge-ben – az operák operáját, vagyis a Don Giovannit éppen abban a városban, Sevillában, ahol a történet játszódik. Bevallása szerint Vásáry Tamás arra a bizonyos lakatlan szigetre is Mozart-operákat vinne magával. A világhírű zongoraművész-karmester, aki Szendy Árpád növendékénél tanult, tehát tanulmányai alapján akár Liszt-dédunokának is tekinthető, ezúttal az érett bécsi klasszika legnagyobbjainak műveit vezényli a Nemzeti Filharmonikusok élén. A nyitány és Haydn utolsó, London számára komponált szimfóniáját követően, a koncert második felében napjaink legjobb oratóriuménekesei és a huszonöt éve Antal Mátyás karnagy irányításával dolgozó Nemzeti Énekkar csatlakozik a kiváló előadóegyütteshez, hogy Mozart legmélyebb zenéit felvonultató, befejezetlenül maradt, nagyszabású alkotása elhangozzék.

HEGEDŰS ENDRE ZENEKARI ZONGORAESTJE

Jegyárak: 1 900, 3 100, 4 300, 5 400 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Jegyárak: 3 000, 4 500, 6 000 Ft Rendező: Nemzeti Filharmonikusok

Jegyárak: 2 500, 3 500, 4 500 Ft Rendező: Stúdió Liszt Kft.

Mozart: d-moll zongoraverseny (K. 466) Brahms: I. (d-moll) zongoraverseny, op. 15 Hegedűs Endre (zongora) Budafoki Dohnányi Zenekar Vezényel: Hollerung Gábor „Nagyon hiszek abban, amit Szent Ágoston mondott, hogy a Jóisten azért adta az embernek a zenét, hogy emlékeztesse őt szellemi hazájára. Nekem csak tennem kell a dolgom: zongorázom, amíg kezem-fejem bírja.” Ekként fogalmazta meg ars poeticáját egy interjúban az idén hatvanéves, Kossuth-díjas Hegedűs Endre, aki ezúttal két d-moll zongoraversenyt fog előadni a Zeneakadémia Nagytermének pódiumán: Mozart egyik legdrámaibb darabját, a Beethoven számára is oly fontos K. 466-os concertót, valamint Brahms I. zongoraversenyét, amelynek dimenzióit jól érzékelteti, hogy szerzője eredetileg szimfóniának szánta. Hegedűs Endrét régi barátja és muzsikustársa, Hollerung Gábor fogja kísérni a Budafoki Dohnányi Zenekar élén.

VILDE FRANG © MARCO BORGGREVE

„KIVÁLTSÁGOS VÁNDORÉLETET ÉLEK” Egy fiatal norvég lány, aki négyévesen nagybőgőzni akart, mégis hegedűs lett. Tizenegy évesen fedezte fel Anne-Sophie Mutter, tizenkét évesen pedig már az Oslói Filharmonikus Zenekarral debütált. Ki nem állhatja a versenyeket, mégis a világ legnevesebb zenekaraival és karmestereivel járja a világot. Beszélgetés Vilde Franggal, aki a Zeneakadémián az Amsterdam Sinfonietta kíséretével Mozart A-dúr hegedűversenyét játssza majd.

Mit jelent számodra Mozart? Úgy gondolom, hogy Mozart minden művében operát írt. Ha Mozartot játszom, sokkal inkább énekelek, mint hegedülök. A hegedűversenyei talán nem tartoznak a legkiemelkedőbb darabjai közé, de persze remekművek, és rendkívül szerethetőek. Olyan, mintha egyszerűen csak papírra vetette volna őket, a lehető legnagyobb könnyedséggel. Ha azonban hegedűs szemmel nézem a darabokat, amilyen egyszerűnek tűnnek, olyan nehéz játszani őket. Azáltal, hogy vokálisan közelítem meg Mozart zenéjét, teljesen megváltozik a darab, másfajta művészet lesz belőle. Gyakran hangsúlyozod, hogy a „legnagyobb dolog, amit tehetünk valakivel, ha inspiráljuk őt”. Sokan szeretnék meghatározni, hogy mi is valójában a tehetség. Az én felfogásomban az a kettős képesség, hogy inspirálni tudunk másokat, és képesek vagyunk hagyni, hogy mások inspiráljanak bennünket. A színpadon én nem bizonyítani szeretnék, hanem megosztani valamit a közönséggel – inspirálni az embereket, hogy azt érezzék, „igen, ez az, amit csinálni szeretnék, és tudom, hogy képes vagyok rá”. A legnagyobb zenészek mind képesek közvetíteni ezt az érzést. Többször is nyilatkoztad, hogy fontosak számodra a társművészetek. Az Amsterdam Sinfonietta számos különleges projektben vesz részt. Játszottatok már együtt? Ez az első alkalom, hogy együtt lépünk színpadra. De hallottam már őket, fantasztikus zenekarról van szó, és nagyon várom a közös munkát. A társművészetekkel való kapcsolatteremtés egyelőre csak vonzalom számomra. Szólistaként kivételezett helyzetben érzem magam, hogy utazhatok, bejárhatom a világot. Ez tölti ki az időm nagy részét, kiváltságos vándoréletet élek. A zene azonban csak kis része az egésznek, nagyon érdekel a festészet, a fotózás, a tánc, az opera. Szeretném átlépni a határokat, és felfedezni a mögöttük rejlő új területeket. Ott van például Yo-Yo Ma, aki Bobby McFerrinnel zenél együtt, majd Argentínába utazik és tangót játszik, aztán Kínába megy… Ez a sokféleség olykor talán ijesztő lehet, mégis azt gondolom, hogy hálás feladat mindig új kihívás elé állni. Csodagyerekként indultál. Ez miként hatott a pályádra? A sikerhez természetesen szükség van tehetségre és zenei érzékre, de nagyon sok múlik az időzítésen is – fontos, hogy jó időben legyél jó helyen. Nagy lépés volt az életemben, hogy egész ﬁatalon Norvégiából Németországba

kerültem, ahol Anne-Sophie Mutter támogatásával fejlődhettem. Rengeteget tanultam tőle: mindig arra bátorított, hogy ne másoljam őt semmiben, ne legyek pusztán az iskolájának a terméke, hanem hallgassam a belső hangomat, és próbáljak önmagam lenni. Festményeket és szobrokat mutatott nekem, hogy szélesítse a látókörömet, miközben közösen próbáltunk meg közelebb kerülni egy-egy versenyműhöz. Neki köszönhetem a hangszeremet, egy Vuillaume-hegedűt is, amit az alapítványától kaptam kölcsön több mint tíz éve, ma pedig már az én tulajdonom. Sajátos viszonyom van a hegedűmhöz. A kezdetektől fogva sokat vitatkozunk, küzdünk egymással, hiszen egyikünk sem tökéletes. Egymás mellett fejlődünk, folyamatosan formáljuk és alakítjuk egymást. A küzdelmek ellenére is sokkal boldogabb vagyok ezzel a hangszerrel, mintha egy tökéletes hegedűn kellene játszanom. 2012-ben elnyerted a Credit Suisse Young Artist Awardot. Mit gondolsz a versenyekről? Úgy érzem, engem nem a versenyekre találtak ki: ha csak tudom, elkerülöm őket. Vannak olyan művészek, akiknek kifejezetten tehetsége van a megmérettetésekhez, én azonban nem tartozom közéjük. A versenyeken általában kevésbé számítanak az igazán zenei szempontok, cserébe viszont nagyon sok múlik azon, kik ülnek a zsűriben. Számtalan külső tényezőnek vagy kiszolgáltatva, mikor versenyzel, és maga az eredmény gyakran nem rajtad múlik. Azt hiszem, nem is leszek soha zsűritag sem. Nem először jössz Magyarországra, többször játszottál a Kaposfesten. A Kaposfest a Lockenhaus Kamarazenei Fesztivál mellett a kedvenc fesztiválom. Ott a művészek és a közönség különleges módon kommunikálnak egymással, és ez hihetetlenül könnyed, sehol máshol nem tapasztalható hangulatot teremt, rendkívüli energiákat szabadít fel. Visszatérő vendége vagyok a fesztiválnak, amiben persze az is közrejátszik, hogy számomra Magyarországnak különleges varázsa van. Olyan, mint egy mesebeli ország, ahol az ember azt várja, hogy valamiféle boszorkányok repkednek majd a levegőben. Mindig nagyon lelkes vagyok, ha Budapestről van szó: nemrég a Citadelláról csodálhattam meg a várost, fantasztikus élmény volt. Belinszky Anna

FEBRUÁR 27. (PÉNTEK ), 19.00

SOLTI TEREM

NAGYTEREM

MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR FARSANGI HANGVERSENY

DALESTEK A ZENEAKADÉMIÁN HALMAI KATALIN ÉS ALSZÁSZY GÁBOR DALESTJE TERMÉSZET ÉS SZERELEM Robert Franz és Peter Cornelius dalai Halmai Katalin (mezzoszoprán) Alszászy Gábor (zongora)

HALMAI KATALIN

A nagyjából Schumann-nal egyidős Robert Franz, illetve a Wagner nemzedékébe tartozó Peter Cornelius dalai szerepelnek a koncert műsorán. Franz közel háromszáz dalával meghatározó szerzője a német Lied műfajának, művészetét egyaránt csodálta Liszt és Wagner, akik hasonlóképpen tisztelték Peter Corneliust. Cornelius mintegy száz dalának a feléhez maga írt szöveget, s számos dalában kísérletezett különleges effektusokkal. A koncerten elhangzó darabok kivétel nélkül a természet és szerelem romantikus toposza köré szerveződnek, a dalok előadói pedig a műfaj avatott tolmácsolói. Halmai Katalin a Zeneakadémia magánének-tanára, 1995-től a bécsi Staatsoper szólistája volt, együtt dolgozott a legjelentősebb karmesterekkel (Rilling, Norrington, Blomstedt), s dalénekesként is rendszeresen fellép különböző fesztiválokon. Kísérője, a zongoraművész Alszászy Gábor ugyancsak a Zeneakadémia Ének Tanszékén tanít korrepetitorként. Jegyárak: 1 300, 1 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Dvořák: Karnevál-nyitány, op. 92 Hacsaturján: Álarcosbál – szvit Farkas: Mátrai táncok Britten: Soirée Musicales, op. 9 Kacsóh–Dénes: János vitéz – szvit Dénes István: Nokia-Valse Bernstein: Divertimento Piazzola: Milonga del Angel Anderson: Fiddle faddle, Sleight Ride, Jazz pizzicato, Az írógép Dénes István: Radetzky-ykztedaR MÁV Szimfonikus Zenekar Vezényel: Dénes István Kaleidoszkópszerűen gazdag műsort állított össze a MÁV Szimfonikus Zenekar és Dénes István a farsangi időszakra. Dvořák szédítő tempójú Karneválnyitányát apró műsorszámok követik: különböző népek táncai az örmény Hacsaturján, a magyar Farkas Ferenc és az angol Benjamin Britten műhelyéből, majd Kacsóh Pongrác János vitézének néhány részlete lesz hallható Dénes István feldolgozásában, végül amerikai szerzők darabjai a klasszikus és a könnyűzene határvidékéről. Dénes István, az est dirigense 1977-ben szerezte diplomáját a Zeneakadémián, a Magyar Állami Operaház karmestere, s rendszeresen vezényel Németországban. Zeneszerzőként is aktív, miként a koncerten elhangzó rendkívül szellemes darabokból, a „Nokia-keringőből” és a Radetzkyinduló átdolgozásából kiderül. Jegyárak: 3 000, 3 500, 4 000 Ft Rendező: MÁV Szimfonikus Zenekar

ISABELLE FAUST ÉS HEINZ HOLLIGER (2014. OKTÓBER 27.)

FEBRUÁR 28. (SZOMBAT ), 19.30

MÁRCIUS 1. ( VASÁRNAP), 11.00

NAGYTEREM

SOLTI TEREM

PERÉNYI MIKLÓS ÉS A BUDAPESTI VONÓSOK Mozart: G-dúr cassatio (K. 63) Haydn: II. (D-dúr) csellóverseny (Hob. VIIb:2) Beethoven: Esz-dúr szeptett, op. 20 (zenekari változat) Perényi Miklós (cselló) Budapesti Vonósok Vezényel: Csaba Péter Haydn, Mozart, Beethoven közönsége még nem ismerte a „komoly”- és „könnyű” -zene fogalmát, így az olyan szabadtéri szórakoztató zenékben is találunk komoly elemeket, mint amilyen a koncerten megszólaló cassatio a tizenhárom esztendős Mozart tollából. Ahogyan Haydn az Esterházy hercegi udvar számára komponált gordonkaversenye is abból a célból íródott, hogy – ma így neveznénk – tartalmas kikapcsolódást nyújtson hallgatóinak. A többnyire lírai hangvételű, de néhol igencsak nehéz darab annak a művésznek készült, aki később Beethovennel is jó kapcsolatba került, és aki tagja volt például az Eroica-szimfóniát bemutató zenekarnak is – mi most napjaink első számú magyar csellistájával hallhatjuk Haydn remekét. A harmadik bécsi klasszikus szerző eredetileg vonós hangszerekre és fúvósokra készült szeptettje szintén a szórakoztatás jegyében íródott muzsika, nem véletlenül tartozott a szerző legnépszerűbb darabjai közé keletkezése idején. Számos korabeli átirat is készült belőle, az itt hallható azonban jóval későbbi: Arturo Toscanini nevéhez fűződik. A nagyszerű zenéket kínáló műsort a Haydn emlékét Eszterházán évtizedek óta ápoló Budapesti Vonósok előadásában hallhatjuk. A karmester a nemzetközi hírű hegedűművész-karmester, Csaba Péter, a MÁV Szimfonikus Zenekar zeneigazgatója lesz. Jegyárak: 3 000, 4 000, 5 000 Ft Rendező: Budapesti Vonósok esztiválszervező Nkft. 44

LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA A FELESLEGES OPERARENDEZŐ 10–15 ÉVESEKNEK Részletek Mozart operáiból A Zeneakadémia ének szakos hallgatói Mesélő: Almási-Tóth András Mit csinál a zenekarban a brácsa, ha dallamot is ritkán kap, és a basszust sem ő játssza? Miért van szükség karmesterre, ha olykor nélküle is működik egy zenekar? Mi a szerepe a kottának a klasszikus zenében, ha számos zenekultúra (népzene, jazz, gregorián stb.) elvan és -volt nélküle? Milyen feladatai vannak egy operarendezőnek, és vajon hiányozna-e az énekeseknek és a közönségnek, ha nem lenne? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Zeneakadémia ifjúsági sorozata, amelynek első alkalmával a Zeneakadémia opera tanszakának vezetője, Almási-Tóth András vezeti be a gyerekeket az operarendezés rejtelmeibe. Mozart-operarészletek különféle színpadi megvalósításain keresztül nyerünk betekintést egy opera színrevitelének kulisszatitkaiba, s a koncert végén természetesen a konklúziót is le fogjuk vonni: az operarendezőkkel kapcsolatban sok mindent el lehet mondani, de azt biztosan nem, hogy feleslegesek volnának. Jegyár: 1 200 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont Támogató: NKA

ALMÁSI-TÓTH ANDRÁS © FEJÉR GÁBOR

MÁRCIUS 1. ( VASÁRNAP), 11.00

MÁRCIUS 1. ( VASÁRNAP), 18.00

MÁRCIUS 3. (KEDD), 19.30

NAGYTEREM

NAGYTEREM ZUGLÓI FILHARMÓNIA Händel: Zadok the Priest (HWV 258) Kodály: Missa Brevis Arvo Pärt: Te Deum

A MEGÉRTHETŐ ZENE BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR SZÉKELY MIHÁLY Mozart: A varázsfuvola (részletek) Budafoki Dohnányi Zenekar Előad és vezényel: Hollerung Gábor Az operai legendárium szerint 1957ben a frissen szerződtetett fiatal magánénekes, Molnár Miklós az Opera színészbüféjében összefutott Székely Mihállyal, a világhírű basszistával. Az újonc megragadta az alkalmat és illendően bemutatkozott. „Molnár Miklós vagyok – mondta szerényen meghajolva –, az Operaház basszistája”. Székely barátságosan megszorította a fiatalember kezét, és sztentori hangon így szólt: „Az lehet, fiam, hogy maga Molnár Miklós, de az Operaház baszszistája én vagyok.” A magyar zene világpolgárait bemutató sorozatában Hollerung Gábor ezúttal a 20. század egyik legjelentősebb magyar énekese előtt tiszteleg: aki nemcsak Kékszakállú hercegként vált az örökkévalóság részévé (a darab 1936-os betanulásában mutatkozott be Bartók darabjában, s maga a szerző instruálta), hanem minden idők legemelkedettebb basszus szerepében is legendás alakítást nyújtott: Mozart Varázsfuvolájának Sarastrója nemzedékek számára fonódott össze az ő nevével. Jegyárak: 1 900, 2 300, 2 700 Ft Rendező: Budafoki Dohnányi Zenekar

20 ÉVES A SZENT ISTVÁN GIMNÁZIUM JUBILEUMI SZIMFONIKUS ZENEKAR Dvořák: VIII. (G-dúr) szimfónia, op. 88 Grieg: a-moll zongoraverseny, op. 16 Liszt: II. magyar rapszódia Szabadfi Mónika (zongora) Szent István Gimnázium Jubileumi Szimfonikus Zenekar Vezényel: Ménesi Gergely

Szemere Zita, Vámosi Katalin, Sapszon Orsolya (szoprán); Vörös Szilvia (alt); Balczó Péter (tenor); Jekl László (basszus) Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Cantate Vegyeskara (karigazgató: Sapszon Ferenc), Gemma Énekegyüttes (művészeti vezető: Tóth Márton) Zuglói Filharmónia Vezényel: Sapszon Ferenc

Amikor 1994-ben fennállásának negyvenedik évfordulóját ünnepelte a legendás Záborszky József által alapított „István-zenekar”, az egykori tagok az ünnepi együttlét kapcsán úgy döntöttek, a régi tagokból megalapítják a Szent István Gimnázium Jubileumi Szimfonikus Zenekart. Az együttes a polgári zenekultúra aranykorát idézi, amennyiben a tagok kivétel nélkül rendelkeznek civil foglalkozással, és szabadidejükben zenélnek. A koncertjeikre mindig jellemző kivételes lelkesedés persze nemcsak az „istvános” hagyománynak köszönhető, hanem az együttes zenei irányítását ellátó karmesternek, Ménesi Gergelynek is, aki évek óta aktív tagja a honi zeneéletnek. A koncert műsorán Liszt népszerű II. rapszódiája és Dvořák talán legderűsebb, legfelszabadultabb hangvételű szimfóniája, a Nyolcadik mellett Grieg zongoraversenye is megszólal az István Gimnázium zongoratanára, Szabadﬁ Mónika szólójával.

A Sapszon Ferenc alapította kórusiskola egyedülálló módon ötvözi Kodály Zoltán zenepedagógiáját és a nyugat-európai katedrálisok kórusiskoláinak hagyományait. Az iskola vegyeskara és a Zuglói Filharmónia koncertjének nyitódarabja Händel ünnepi műve, amelyet 1727-ben II. György brit uralkodó koronázására komponált. Ezt Kodály meghitt, bensőségesen emelkedett hangulatú Missa brevise követi, melyet a szerző egyházzenei alkotásainak betetőzéseként tartanak számon. Egy galyatetői templom harmóniumánál, a liturgiához szorosan kapcsolódva komponálta Kodály a Csendes misét, melyet 1944–1945 fordulóján, Budapest ostroma alatt egy zárda pincéjében, majd az Operaház óvóhelyén rejtőzködve dolgozott át ma ismert formájába. A hangversenyt záró Te Deum tökéletes példája a kortárs észt szerző, Arvo Pärt tintinnabuli néven ismertté vált, a harangok gazdag hangzását idéző zeneszerzői stílusának. A koncerten a kórusiskola nemzetközi versenyeken is kimagaslóan szereplő Cantate vegyeskarát, valamint a közreműködő Gemma Énekegyüttest és a Zuglói Filharmóniát a Magyar Örökségdíjjal is elismert Sapszon Ferenc vezényli.

Jegyárak: 2 500, 2 700, 2 900, 3 200 Ft Rendező: Partitúra Alapítvány

Jegyárak: 1 900, 2 100, 2 500 Ft Rendező: Zuglói Filharmónia 45

MÁRCIUS 4. (SZERDA), 19.00

MÁRCIUS 4. (SZERDA), 19.30

MÁRCIUS 5. (CSÜTÖRTÖK ), 19.00

SOLTI TEREM

NAGYTEREM

SOLTI TEREM

AKUSZTIKUS, AUTENTIKUS ÚJ STÍLUS Új Stílus zenekar: Berecz András (ének); Ökrös Csaba (hegedű); Vizeli Balázs (hegedű); Gombai Tamás (hegedű); Fekete Antal „Puma” (brácsa); Adorján István (brácsa, népi fúvósok); Pénzes Géza (bőgő) Volt egyszer egy zenekar, amely idén lenne harmincöt éves. Egy zenekar, amely soha nem oszlott fel, mégsem hallani róla manapság. Ők tudták először eljátszani a híres kalotaszegi prímás, Csipás Feri virtuóz repertoárjának legszebb darabjait, Ökrös Csaba kitűnő technikájának köszönhetően. Akkor választották zenekaruk nevét, amikor 1983-ban felkérést kaptak az Egyesült Államokból egy lemez felvételére, s ezzel utaltak az említett kalotaszegi dallamok új stílusú rétegére. Bár az együttes arculatát alapvetően az archaikus erdélyi vonószene határozta meg, a név mégis megmaradt. Ökrös Csabát további hegedűsök követték; előbb a szemtelenül ﬁatal Vizeli Balázs, majd Gombai Tamás. Vizelit ma a Kossuth-díjas Vujicsics együttesből, Gombait pedig a Szalonna és bandájából ismerhetjük. Az 1980-as évek közepén egy újabb tag csatlakozott a formációhoz. Egy énekes, aki az akkori, népzenét játszó zenekarok (Muzsikás, Téka, Ökrös) gyakorlatával szöges ellentétben férﬁ volt. Hogy jó döntés volt-e ez az újítás, ennyi év távlatából már jól látható, hiszen az új tagot Berecz Andrásnak hívták. Ezen az estén újra együtt lesz a szétszéledt csapat, hogy felidézzék a nyolcvanaskilencvenes évek táncházait, a korabeli táncegyüttesek színpadi műsorait, az amerikai turnékat, és a digitális technológia elterjedése előtt készült hangfelvételek hangulatát. Jegyár: 1 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont 46

BORISZ BEREZOVSZKIJ ÉS A LISZT FERENC KAMARAZENEKAR Wirén: Vonósszerenád, op. 11 Chopin: f-moll zongoraverseny, op. 21 Schönberg: Megdicsőült éj, op. 4 Borisz Berezovszkij (zongora) Liszt Ferenc Kamarazenekar (művészeti vezető: Rolla János) „Azt gondolom, felkészültem arra, hogy híres legyek. Örülök, hogy ez nem előbb következett be” – vallotta tíz éve, harminchat esztendős korában a zongoristafenomén, az 1990-es moszkvai Csajkovszkij Verseny aranyérmese, Borisz Berezovszkij. Schumann, Liszt, Csajkovszkij, Chopin, Rahmanyinov, Muszorgszkij, Balakirev – a romantikus zongorairodalom nagyszabású műveit rögzítette már a világhírű zongoraművész, ebben a stílusban alighanem a legnagyobbak közé tartozik. Szemkápráztató virtuozitásával, sodró lendületével, szinte emberfeletti energiákkal hozza mozgásba a zenét, kelti életre a hangokat, mesél általuk, tesz minket is a muzsika részesévé. Különösen igaz ez olyan művekre, mint amilyen Chopin húszesztendősen komponált, költői mélységű, de helyenként rendkívüli gyorsaságot és rugalmasságot igénylő zongoraversenye, amely méltán a koncertrepertoár egyik legnépszerűbb darabja. A műsor nyitányaként a száztíz éve született, Magyarországon szinte ismeretlen svéd szerző 1937-ben keletkezett alkotása hangzik el. A második részben pedig egy szintén különleges zeneművet, Arnold Schönberg késő romantikus stílusban komponált darabját hallhatjuk, amely valóságos arzenálját vonultatja fel a vonós hangszerek varázslatos színeinek. Jegyárak: 3 500, 4 900, 6 900, 8 500 Ft Rendező: Liszt Ferenc Kamarazenekar

NÉGYSZER NÉGYES ZEHETMAIR QUARTET Hindemith: V. vonósnégyes, op. 32 Mozart: A-dúr vonósnégyes (K. 464) Debussy: Vonósnégyes Zehetmair Quartet: Thomas Zehetmair, Kuba Jakowicz (hegedű); Ruth Killius (brácsa); Christian Elliot (cselló) Rudolf Kolisch legendás kvartettje volt talán az első, amelynek tagjai – a primárius elvárásainak megfelelően – fejből játszották a repertoárjukat, s ezen bizony Bartók- és Schönbergvonósnégyesek is szerepeltek. Napjaink legizgalmasabb hegedűsegyéniségeinek egyike, a szólistaként és karmesterként is aktív osztrák Thomas Zehetmair tizenhat évesen kezdte hegedűművészi karrierjét, s csak tizenhét évvel később alapította vonósnégyesét, amelynek elve – Kolisch nyomán –, hogy minden darabot kotta nélkül játszanak. Évente egy műsort tanulnak be, s érdeklődésük homlokterében áll a 20. századi, könnyűnek semmiképp sem nevezhető repertoár. Budapesti koncertjükön Debussy ﬁ atalkori remekműve és a bécsi klasszika egyik csúcsdarabja, Mozart A-dúr kvartettje mellett (Beethoven kedvence volt ez a mű: saját kezű másolatot készített belőle) egy igazi ritkaságot hallhatunk tőlük: Paul Hindemith V. vonósnégyesét, ezt a zenetörténeti utalásokban és tudós zeneszerzői megoldásokban gazdag művet, amelyet az Amar Quartet (Hindemithtel a brácsaszólamban) három nappal a mű befejezése után mutatott be 1923-ban. Jegyárak: 1 900, 2 500 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

ARTISTA Lemezről hallottam először, Bachot játszott, a szólószonátákat, s mindjárt éreztem, hogy nem fog ereszteni. Sokan képesek jól előadni ezeket a műveket, de az az izzás, küzdelem, lelkesültség, ami az ő hegedülését jellemezte, egyedülállónak tűnt számomra. Azt hiszem, az embersége ragadott meg. Mintha Heifetz földöntúli, s számomra némiképp idegenül ható tökéletességének az ellentétét testesítette volna meg: egy halandót hallottam, aki a bachi tökéletesség mögött rejlő embert mutatta meg a maga tépelődő, kétkedő, gyötrődő mivoltában. Vagyis éppen az volt a legkevésbé érdekes, hogy Thomas Zehetmair miként hegedül. Nagyszerűen, nyilván.

Salzburgban született, miként Mozart, az édesapjától tanult, miként Mozart, bár egy interjúban úgy fogalmazott, hogy „a hegedűre nem annyira korán találtam rá; elmúltam már hétéves is – zongorázni ellenben már háromévesen elkezdtem”. Számára persze a hegedű – a hangszer, amelyet édesapja és édesanyja is tanárként ismert – már a kezdetektől fogva valódi szenvedélyt jelentett. Tizenhat évesen kezdett szólista karrierbe, s évtizedeken át jobbnál jobb zenekarok és karmesterek partnereként lépett fel. Expresszív játéka és expreszszionista festményeket idéző ﬁzimiskája a világ minden pontján lenyűgözte a közönséget. Nemcsak a teljes glóbuszt, de a szólistarepertoár egészét is bejárta, mígnem 1994-ben úgy döntött, kvartettet alapít. Elege lett abból, hogy folyamatosan magyaráznia kell a zenészeknek a próbán: arra vágyott, hogy muzsikus partnereivel elég legyen pusztán csak zenélni. Amihez persze maximális felkészültséggel kellett a próbára érkezni. Ezért is alakult úgy, hogy a darabokat fejből játsszák. Nem mintha annyira fontos lenne, hogy kottával vagy anélkül, s egy időben nem is engedte, hogy a koncertjeiket a zenei memória diadalaként hirdessék. Mert a fejből játék számukra nem fétis, ha úgy érzik, hogy szükséges, előveszik a kottát. A kottanélküliség azonban jobb szem- és fülkontaktust tesz lehetővé a koncerten, nagyobb szabadságot enged, és erősíti a spontaneitást. A Zehetmair Kvartett ma már a legjelentősebb vonósnégyesek egyike, amely a klasszikus kvartettrepertoárra éppúgy nyitott, mint a 20. századi és kortárs művekre. Paul Hindemith szülővárosa, Hanau nekik ítélte 2014-ben a Hindemith-díjat, lemezeikről szuperlatívuszokban beszél a kritika, koncertjeik pedig a legzsúfoltabb évadokkal rendelkező hangversenytermekben is eseményszámba mennek. Zehetmair az utóbbi másfél évtizedben nemcsak hegedűművészként és kvartettjátékosként aktív, hanem karmesterként is. Tizenkét évig vezette a Royal Northern Sinfonietta együttesét, amelyből világszínvonalú zenekart faragott, a Párizsi Kamarazenekar vezető karmestere, és rendszeresen hívják a legjelentősebb zenekarok élére. „Amikor vezényelek, száz százalékig karmester vagyok – nyilatkozta a sokféle tevékenység összeegyeztetéséről –, amikor szólózom, száz százalékig hegedűs vagyok, amikor vonósnégyesben játszom, száz százalékig kvartettjátékos vagyok.” S mindhárom esetben száz százalékig zenész, tehetnénk hozzá. Eötvös Péter egy alkalommal azt mondta, hogy szerinte minden művésznek a cirkuszi artistákról kellene példát vennie. Ha egy légtornász nem készül fel tökéletesen a produkciójára, ha előadás közben nem koncentrál maximálisan, az életét kockáztatja. Thomas Zehetmair minden pillanatban úgy zenél, mintha az élete forogna kockán. Fazekas Gergely

Thomas Zehetmair © KEITH PATTISON 47

MÁRCIUS 6. (PÉNTEK ), 19.30

NAGYTEREM

MÁRCIUS 6. (PÉNTEK ), 21.00 MÁRCIUS 7. (SZOMBAT ), 21.00

MÁRCIUS 7. (SZOMBAT ), 17.00

NAGYTEREM

SOLTI TEREM

ÍME, AZ EMBER ÓBUDAI DANUBIA ZENEKAR BERLIOZ – VARÁZSLAT ÉS SZENVEDÉLY

ÉNEK KARNYÚJTÁSNYIRA HÄNDEL HÁROMSZOR KONCERT ÉS BESZÉLGETÉS VASHEGYI GYÖRGGYEL

Dukas: A bűvészinas Saint-Saëns: V. (F-dúr) zongoraverseny, op. 103 Berlioz: Fantasztikus szimfónia

Georg Friedrich Händel: Brockes-passió (részletek) L’Allegro, il Penseroso ed il Moderato (részletek) Theodora (részletek)

Balog József (zongora) Óbudai Danubia Zenekar Vezényel: Hámori Máté Balog József a ﬁatal zongoraművésznemzedék egyik legígéretesebb tehetsége, aki már eddig is szenzációs koncerteken mutatta meg kivételes képességeit, nemzetközi és hazai színtéren egyaránt, valamint lemezeivel is zajos sikereket aratott. A koncert után nem sokkal harminchatodik évét betöltő művész kilenc esztendő leforgása alatt hét versenyen lett első vagy második helyezett, elsősorban a romantikus zene kimagasló tolmácsolójaként tartják számon, akinek interpretációi egyéni hangvételükkel, rendkívüli virtuozitásukkal nyűgözik le a hallgatót. Előadásában izgalmas élménynek ígérkezik tehát a Liszt-tanítvány Camille Saint-Saëns egyiptomi vakációja alatt komponált, egzotikus színekben gazdag utolsó zongoraversenye. A műsorban hallható két másik művet is francia szerző jegyzi, mindkét alkotás a zenekari összjáték non plus ultrája, a zenekari színek, hangzások, karakterek káprázatos változatosságú és szakmai megalkuvást nem ismerő terepe. Amely terepen a Hámori Máté vezetésével megújult Óbudai Danubia Zenekar tökéletesen otthon érzi magát, hiszen az elmúlt bő két évtizedben Magyarország egyik vezető szimfonikus együttesévé vált. Jegyárak: 2 500, 3 200, 3 800, 4 700 Ft Rendező: Óbudai Danubia Nonprofit Kft. 48

A Karmester és Ének Tanszék hallgatói A Zeneakadémia Zenekara és Kórusa Vezényel és a műveket bemutatja: Vashegyi György

Részletek a 32. oldalon.

A német területeken oly népszerű Gesprächskonzert, vagyis „beszélgetős koncert” hagyományát eleveníti fel Vashegyi György, a hazai régizenejáték egyik legjelentősebb alakja, amikor beavatja a nagyközönséget abba a munkába, amelyet a 2014–2015-ös tanév folyamán a zeneakadémistákkal folytatott. Számos Händel-oratórium (köztük a L’Allegro... és a Theodora) magyarországi ősbemutatója fűződik Vashegyi nevéhez, akinél kevesen ismerik jobban hazánkban a hallei mester műveit, egyedülálló lehetőséget kaptak tehát az ifjú muzsikusok, hogy hónapokon át dolgozhatnak három jelentős Händel-oratóriumon. A viszonylag korai Brockes-passió mellett a Milton-szövegre írott, 1740-es L’Allegro, il Penseroso ed il Moderato és a kései, 1750-ben bemutatott, erőteljesen operai jellegű Theodora részleteit hallhatjuk majd a koncerten, a karmester hallgatók dirigálásával, ének szakos hallgatók szólóival, s az egyes tételeket Vashegyi György zenei-zenetörténeti kommentárjai fogják összekötni.

Jegyárak: 2 800, 4 200 Ft Rendező: Magyar Állami Operaház, Zeneakadémia Koncertközpont

Ingyenes belépők igényelhetők a Zeneakadémia jegypénztárában. Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

FRENCH LATE NIGHT Saint-Saëns: A sárga hercegnő Bizet: Dzsamilé Kornelis: Balczó Péter Léna: Szemere Zita Dzsamilé: Kálnay Zsófia Harun: Tarjányi Tamás

Glamour (Zeneakademia2014_1118) IMAGE.indd 1

2014.11.18. 9:41:15

MÁRCIUS 8. ( VASÁRNAP), 19.30

MÁRCIUS 10. (KEDD), 19.30

MÁRCIUS 11. (SZERDA), 19.30

NAGYTEREM

JAZZ ITT! AZ ELSŐ ÖTVEN ÉV A JAZZ TANSZÉK JUBILEUMI GÁLAKONCERTJE

MR ZENEI EGYÜTTESEK

Közreműködnek: Szakcsi Lakatos Béla, Kőszegi Imre, Berkes Balázs, Fekete Kovács Kornél, Babos Gyula, László Attila, Borbély Mihály, Berki Tamás, Oláh Kálmán, Bacsó Kristóf, Lattman Béla, Zsoldos Béla, Lakatos Ágnes, Csuhaj Barna Tibor, Elek István, Benkó Ákos, Balázs Elemér, Regály György, Horányi Sándor, Binder Károly, Fonay Tibor, Hámori János, Friedrich Károly, Jeszenszky György, Márkus Tibor és a Jazz Tanszék legkiválóbb növendékei Ötven év már zenetörténeti léptékű idő. Fél évszázad választja el egymástól például Johannes Brahms és Bartók Béla születését, vagy éppen Thelonius Monk és John Medeski világrajöttét. Amikor 1965-ben Gonda János vezetésével a Bartók Konzi keretei között megalakult a „jazztanszak”, a jazz még csak nemrégiben került át a „tiltott” művészetek közül a „tűrt” kategóriába. Aczél György egy 1958-as feljegyzése szerint a műfaj „szentimentalizmushoz, pesszimizmushoz és egzaltációhoz vezet, és amerikanista életformát terjeszt”, a hatvanas években azonban feltűnt egy, a kultúrpolitika szemszögéből még jelentősebbnek tűnő veszély: a beat. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy történelmi jelentőségű tettet vittek végbe Gonda János és harcostársai, no meg a későbbi zászlóvivők (az alapító utáni tanszak-, illetve tanszékvezetők: Borbély Mihály, Binder Károly, valamint kollégáik), hiszen napjaink honi jazzéletének legjelentősebb alakjai mind a jazztanszak „köpönyegéből” bújtak elő. Egyedülálló jazzünnep keretében ők teszik most tiszteletüket az alma mater előtt. Jegyár: 1 600 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont Támogató: NKA 50

J. S. Bach: h-moll mise (BWV 232) Fodor Beatrix, Heiter Melinda (szoprán) Schöck Atala (alt); Megyesi Zoltán (tenor) Kovács István (basszus) MR Énekkar (karigazgató: Pad Zoltán) MR Szimfonikusok Vezényel: Kovács János Miért zenésítette meg a lutheránus egyházzene legjelentősebb alakja élete alkonyán a római katolikus miseszöveget? A kérdés közel két évszázadon keresztül nem hagyta nyugodni a Bach-kutatókat és -rajongókat, pedig a válasz alighanem prózaibb, mint gondolnánk. A 18. század elején a lutheránus zeneszerzők is betöltöttek olykor katolikus pozíciókat, vagy írtak katolikusok megrendelésére (gondoljunk Händel csodálatos római oratóriumaira), s a legújabb kutatások szerint nem kizárt, hogy egy osztrák katolikus gróf rendelte Bachtól a misét. A belső indíték azonban valószínűleg az volt, hogy a kései összefoglaló művek (A fúga művészete, Goldberg-variációk, Musikalisches Opfer) mintájára Bach létre szerette volna hozni a vokális zenében is életműve szummáját, s ehhez aligha állt rendelkezésre alkalmasabb alapanyag, mint a nyugati művészi zenében már évszázadok óta a legmagasabb rendű zenéket ihlető miseszöveg. Profánul azt mondhatnánk tehát, hogy a h-moll mise nem más, mint szerzői „best of” válogatás, amelyben számos korábbi kantátatétel, s néhány lenyűgöző sűrűségű és mélységű új tétel (egyebek mellett Bach életének legutolsó kompozíciói) is helyet kaptak. Az európai kultúrtörténet e monumentumát ezúttal az MR Zenei Együttesei és válogatott szólisták előadásában, Kovács János dirigálásával hallhatjuk. Jegyárak: 2 000, 3 000, 4 000 Ft, Rendező: MR Zenei Együttesek

A FEKETE-FEHÉR SZÍNEI BOGÁNYI GERGELY A ZENEAKADÉMIÁN J. S. Bach–Bogányi: C-dúr prelúdium (BWV 545) Schubert: Négy impromptu (D. 899) Schumann: C-dúr fantázia, op. 17 Bogányi Gergely (zongora) Bogányi Gergely a romantikus zongoraművek egyik legelhivatottabb hazai tolmácsolójaként 2010-es Chopinmaratonja után 2012-ben egy újabb, Liszt- és Bach-művekre épülő maratonnal azt is bizonyította, hogy a legnagyobb barokk mester művei sem állnak messze tőle. A Kossuth-díjas zongoraművész életében a kezdetektől fogva jelen volt Bach zenéje: orgonadarabjait édesapja rendszeresen játszotta otthon zongorán, ﬁának adva a pedálszólamot. Bogányit azóta foglalkoztatja Bach orgonazenéjének zongorán való megszólaltatása. A C-dúr prelúdiumot az első félidőben Schubert Négy impromtuje követi majd. A különböző hangulatokat, érzelmeket pillanatszerűen megjelenítő kompozíciók a korabeli polgárság otthoni szórakozását szolgálták, ugyanakkor a csillogó felszín Schubert legexperimentálisabb pillanatait rejti. A koncert második felében a számos életrajzi utalást rejtő, eredetileg Beethoven emléke előtt tisztelgő, Liszt Ferencnek ajánlott Schumann-művet, a C-dúr fantáziát hallhatjuk. Jegyárak: 2 900, 4 100, 5 200, 6 500 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

ÖTVENÉVES A „JAZZTANSZAK” Negyedszázazada alakult a Bartók konzi keretein belül a Jazz Tanszak, amelynek jogfolytonos utódja a Zeneakadémia Jazz Tanszéke. A szak történét az alapító Gonda János, Széchenyidíjas zenetörténész, Liszt-díjas zongoraművész, a Zeneakadémia egyetemi tanára foglalta össze a koncertmagazin számára.

1965-ben Jazz Tanszak létesült a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában. Ez esetben azonban nemcsak egy új tanszak megalapításáról volt szó. Egyrészt azért, mert a jazz mint önálló zenei műfaj most először kapott helyet a magyar állami zeneoktatásban, ami bizonyos mértékben ennek az improvizatív alkotói és előadási gyakorlatnak szuverén művészetként való elismerését jelentette. Másrészt pedig a jazz – éppen improvizációs technikájából adódóan – a hagyományos képzéstől eltérő, újfajta pedagógiai módszereket és mentalitást igényelt. Az alapítást megelőző körülmények azonban egyáltalán nem voltak kedvezőek. Az akkori elfogult és egyoldalú kultúrpolitika a jazzt az amerikai felsőbb rétegek kozmopolita zenéjének minősítette, s hasonlóan a többi nyugati eredetű vagy kötődésű művészeti megnyilatkozáshoz radikálisan tiltotta. Ebből következőleg a hazai közönség a műfajnak éppen azt a különösen értékes korszakát nem ismerhette meg, amikor kialakult a pódiumrangú, modern jazzművészet. Így aztán a hatvanas években bekövetkezett enyhülés idejében sok volt körülötte a félreértés. A feladat tehát kettős volt: felvilágosítani a széles publikumot arról, hogy a jazz jelentősen különbözik a populáris könnyűzenétől, valamint meggyőzni az illetékeseket, hogy nagy tévedés volt a műfaj korábbi minősítése, hiszen az – bár a nyugati zenekultúra sokféle formában hatott rá – elsősorban az afroamerikai folklórból alakult ki, amely az Amerikába hurcolt feketék népzenéje volt és maradt. Bár nehézségek szép számmal akadtak, a hatvanas évtized első felében, ha szerény keretek között is, de kialakult a magyar jazzélet. Együttesek, klubok létesültek, kisebb koncerteket rendeztek, megindult a Modern Jazz c. lemezsorozat, cikkek, tanulmányok jelentek meg a műfajról, majd két szakkönyv is kiadásra került. Ezt a folyamatot erősítette meg a jazztanszak létrejötte. Ennek jelentőségét fokozta, hogy Európában ekkoriban csak a grazi Akadémián és még alig néhány helyen működött ilyen jellegű képzés. Engem bíztak meg a tanszak megszervezésével, majd pedig vezetésével, s ennek a feladatnak évtizedeken át eleget is tettem. Hét szakon kezdődött meg a képzés, hat hangszeres- és énekszakon. Természetesen azokat a hangszereket választottuk, amelyeknek a jazzben meghatározó szerepük van. A főhangszeres alapító tanárok közül azok neveit említem meg, akik hosszabb ideig tanítottak a tanszakon: Berkes Balázs (bőgő), Deák Tamás (trombita), Kovács Gyula (dob), Selényi Dezső (harsona), Siliga Miklós (szaxofon), Vukán György (ének). A sok zongorista miatt ezt a főtárgyat Szakcsi Lakatos Bélával ketten tanítottuk. Fontos melléktárgynak minősítettük a jazzelméletet, jazztörténetet, a jazzimprovizációra adaptált hallásképzést, a kis- és nagyzenekari gyakorlatot. Sokak meglepetésére bevezettük a paralel képzést: a főtárgynak és néhány melléktárgynak a klasszikus megfelelője is bekerült a tantervbe. Sokan kérdezték: miért volt erre szükség? Szellemes meghatározás szerint a jazz a rögzített és rögzítetlen zenei anyag „ravasz kombinációja”. Ez a zene 51

ÖTVENÉVES A „ JAZZTANSZAK”

ugyanis nem szabad fantáziálás, hanem belső kötöttségeken alapuló organikus improvizáció, amely tematikus komponált anyaggal társul. Másfelől a jazz éppen improvizatív volta következtében minden irányba nyitott: folyamatos, sőt egyre erősödő kölcsönhatásban áll a modern kompozíciós muzsikával, a folklórral, és bizonyos mértékben a populáris zenével. A legjellegzetesebb mainstream jazz mellett tehát kialakult a kompozíciós világgal érintkező kortárs jazz, a folklórelemeket adaptáló etnojazz és a rockelemeket is integráló elektronikus fúziós irányzat. Egy mai, jól képzett, kreatív jazzmuzsikusnak tehát tájékozottnak kell lennie a hagyományos és modern komponált zene világában éppúgy, mint a magyar és nemzetközi folklórban. Az ad hoc alkotásnak felfogható rögtönzést, az előre rögzített elemeket, valamint a gyakorlati zenei előadást sajátságosan egyesítő műfaj a hagyományos képzés mellett újfajta pedagógiai módszereket is igényel. Csak néhányat említek meg. Ilyenek például a jazz már kialakult, jellegzetes dallami, harmóniai és ritmikai fordulataival való szerkesztési és rögtönzéses gyakorlatok, ilyen a transzkripció: mesterek rögtönzéseinek lejegyzése, elemzése és elsajátítása, valamint az igen kedvelt és hasznos, playback-elvű „music minus one” játék: felvételen rögzített professzionális zenekari kíséretre való rájátszás, rögtönzés. Elősegítette mindezt, hogy az improvizáció korunkban az eddiginél nagyobb pedagógiai ﬁgyelmet kap. A múlt században kialakult progresszív zenei nevelési rendszerekben – például az Orff-, Dalcroze-, Willems-módszerben – kivétel nélkül fontos szerepet játszik a rögtönzés, ugyanúgy, mint más művészeti területeken, alternatív műhelyekben. Az a rögtönzéssel kapcsolatos pedagógiai nézet, amely szerint „akinek van hozzá érzéke, csinálja, a többieket pedig hagyjuk békén” – kifejezetten téves. A gyakran hangoztatott kreativitásfejlesztés elválaszthatatlan az improvizáció pedagógiai alkalmazásának és hasznosításának a gondolatától. Mindez természetesen erősen érintette a jazzoktatás alakulását és fejlődését is.

Hock Ernő, Meggyes Ádám, Miklós Szilveszter / Pozsár Máté Quartet feat. Bacsó Kristóf © ZENEAKADÉMIA / BENKŐ SÁNDOR 52

Az elmúlt fél évszázad során nemcsak a képzés módszerei fejlődtek, de jelentősen megváltozott maga a tanszak is. Új hangszeres szakok és tárgyak kerültek bevezetésre: gitár szak Babos Gyula, basszusgitár szak Lattman Béla, zeneszerzés szak Faragó Béla vezetésével és a zongora főtárgy tanárok közreműködésével. Újdonságot jelentett a jazzdob szakot kiegészítő ütőhangszer–vibrafon tárgy, ennek Zsoldos Béla lett a tanára. A „jazztanszak” azonban nem azért jött létre, hogy a zeneoktatás „speciális színfoltja” legyen, hanem hogy elősegítse az egész magyar jazzkultúra és ezen belül a jazzoktatás szerveződését és kibontakozását. Ennek szellemében kezdődött meg az oktatás mindenekelőtt az alsófokú zeneiskolákban és művészeti iskolákban. Mivel a „jazztanszak” a tanárképzésnek is jelentős helyet biztosított, az új szakokra kivétel nélkül az itt végzett muzsikus-tanárok kerültek. Később néhány szakközépiskolában is bevezették az újfajta képzést. Az idők folyamán nyilvánvalóvá vált, hogy az alsó-, közép- és felsőfokú struktúrának megfelelően a „szakközépiskolai keretek között működő, főiskolai jellegű” jazztanszak is átalakításra vár. A főiskolásítás bizonyos változtatások és bővítések után 1990-ben kezdődött meg: a tanszak előbb a Budapesti Tanárképző Intézethez került, később pedig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rendes tanszéke lett. Sok minden eredményezte ezt az örvendetes folyamatot. Az évtizedek során

alapvetően megváltozott a műfaj helyzete: a közönség és a muzsikustársadalom jobban megismerte és elfogadta a jazzt, sokan felismerték jelentőségét, nem kevesen meg is szerették a műfajt. Természetesen hozzájárult mindehhez a tanszak tevékenysége, elért eredményei, melyeket az itt végzett növendékek játéka, hazai és nemzetközi sikerei bizonyítottak. A magyar jazzélet közismert szereplői, akiknek a munkássága az előző évtizedekben vagy jelenleg meghatározó fontosságú, túlnyomórészt a tanszakról kikerült muzsikusok. Valamennyi felsorolására hely hiányában sajnos nincs mód. Közülük azonban néhányan a hazai vagy külföldi jazzéletben olyan kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, hogy nevüket feltétlenül meg kell említeni: Binder Károly (a jazztanszak jelenlegi vezetője), Gárdonyi László, Oláh Kálmán, Pleszkán Frigyes, Süle László, Szabó Dániel (zongora); Hárs Viktor, Lattman Béla, Vasvári Pál (bőgő, basszusgitár); Balázs Elemér, Baló István, Dés András, Mohay András, Németh Ferenc (dob, ütőhangszerek); Gadó Gábor, Gyárfás István, Juhász Gábor, László Attila, Snétberger Ferenc (gitár); Bacsó Kristóf, Borbély Mihály, Csepregi Gyula, Dés László, Dresch Mihály, Tony Lakatos (szaxofon); Fekete István, Fekete-Kovács Kornél (trombita); Friedrich Károly, Schreck Ferenc, Szalóky Béla (harsona); Berki Tamás, Bontovics Kati, Harcsa Veronika, Micheller Myrtill, Winand Gábor (ének). Gonda János

MÁRCIUS 12. (CSÜTÖRTÖK ), 19.30

2015.MÁRCIUS 13. (PÉNTEK ), 19.00

2015.MÁRCIUS 14. (SZOMBAT ), 19.30

NAGYTEREM

ÉNEK KARNYÚJTÁSNYIRA SOMOS CSABA DLA DOKTORI ZÁRÓKONCERTJE MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR Puccini: Messa di Gloria Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás) Miskolci Szimfonikus Zenekar Vezényel: Somos Csaba A Liszt-díjas Somos Csaba 2013 óta vezeti a Zeneakadémia Alma Mater Kórusát, s több mint húsz éve rendszeres vendégkarmestere és karnagya számos hazai szimfonikus zene- és énekkarnak, zsűritagja rangos kórusversenyeknek. DLA doktori zárókoncertjének műsorául stílszerűen egy másfél évszázaddal korábbi vizsgadarabot, a romantikus egyházzene egyik legcsodálatosabb művét választotta. Puccini huszonkét éves volt, amikor tanulmányainak lezárásaként megzenésítette a miseszöveget, s bár a kompozíció jelentős sikert aratott az ősbemutatón, a szerző életében nem adták többet elő, és nyomtatásban sem jelent meg. A következő teljes előadásra 1952-ig kellett várni. A 19. századi itáliai egyházzenére oly sokszor jellemző operai hangvétel és vérmes dallamosság természetesen ennek a műnek is sajátja, és sokak számára ismert lehet belőle néhány dallam, például az Agnus Dei, amit Puccini később felhasznált a Manon Lescaut-ban. Somos Csaba partnere ezúttal az ország egyik legjobb kórusa, a Nemzeti Énekkar, és a kitűnő Miskolci Szimfonikus Zenekar lesz. Jegyárak: 3 000, 3 500, 4 000 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont 54

Debussy: A tékozló fiú Ribnyikov: VI. szimfónia (Simfonia Tenebrosa) Molnár Ágnes (szoprán) Balczó Péter (tenor) Cseh Antal (bariton) MÁV Szimfonikus Zenekar Vezényel: Kesselyák Gergely Kesselyák Gergely előszeretettel mutatja be a hazai koncertéletben ismeretlen zeneszerzők műveit, vagy híres mesterek elfeledett, ritkán hallható alkotásait. A fiatal karmesternemzedék egyik legmeghatározóbb egyénisége ezúttal Alekszej Ribnyikov kortárs orosz zeneszerzővel ismerteti meg a Zeneakadémia közönségét. A Hacsaturján-tanítvány Ribnyikov (1945) szokatlanul sokoldalú komponista, aki a klasszikusnak számító hangszeres műfajokban éppúgy otthon van, mint az opera vagy a filmzene világában, s az ő nevéhez fűződnek az első orosz rockoperák is. A Simfonia Tenebrosa programatikus művei közé tartozik: négy tétele a gonosz megjelenését, fény és sötétség harcát követi nyomon a világban. A koncert első felében Debussynek a tékozló fiúról írt kantátája – vagy ahogy ő nevezte, „lírai jelenete” – hangzik el a MÁV Szimfonikusok tolmácsolásában. A népszerű példázatot dramatizált formában feldolgozó ifjúkori alkotás szólista szerepeit Molnár Ágnes, Szappanos Tibor és Cseh Antal éneklik. Jegyárak: 3 000, 3 500, 4 000 Ft Rendező: MÁV Szimfonikus Zenekar

BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR Vajda János: Sinfonia, ma non troppo Paul Schoenfield: Four parables Grieg: Peer Gynt – kísérőzene Oravecz György (zongora) Budafoki Dohnányi Zenekar Vezényel: Hollerung Gábor „Szimfónia, de nem annyira” – ez a címe Vajda János kompozíciójának, amelyet a 2010-es Miskolci Operafesztivál megnyitójára komponált. „Sziporkázó zenei megoldások, szellemes hangszerelés, és gazdag kifejezésmód jellemzi ezt a modern, mégis közönségbarát darabot” – írta az ősbemutató után egy kritikus. Az amerikai Paul Schoenﬁeld (Vajda János kortársa) koncertzongoristaként kezdte pályáját (Sergio Lucca partnereként emlékezetes koncerteken lépett fel Bartók hegedű–zongora műveivel), Four Parables című, 1983-as kompozíciója pedig valójában zongoraverseny: a 20. század végi repertoár egyik legszórakoztatóbb darabja, tele jazzes, ritmikus, jellegzetesen amerikai elemmel. A mű vezérszólamát Oravecz György, nemzedékének egyik legizgalmasabb zongoristaegyénisége fogja eljátszani a Budafoki Dohnányi Zenekar partnereként, Hollerung Gábor vezényletével. Jegyárak: 3 200, 3 900, 4 500 Ft Rendező: Budafoki Dohnányi Zenekar

találkozás a kis őzzel (2002) © GERHES GÁBOR SZENT ISTVÁN MÚZEUM - SZÉKESFEHÉRVÁR

TEATRALITÁS, EMBERSÉG, ALÁZAT Először látogat Magyarországra a Manchester Camerata, melynek 2011 óta Takács-Nagy Gábor a művészeti vezetője. A hegedűvonót jó pár éve karmesteri pálcára cserélő, mindenfajta sztárallűrtől idegenkedő dirigenst az angol együttes műhelytitkairól, sztárszólistákról, sztárkarmesterekről kérdeztük.

Vagány együttesnek tűnik a Manchester Camerata, hiszen pirotechnikát is alkalmazó színpadi előadást és operafilm-koncertet is repertoáron tartotok. Nyitni kell a fiatalok felé. Az egész világon probléma, hogy mi lesz a hagyományos komolyzenei koncertek menthetetlenül öregedő közönségével. A fi atal generációkat viszont másképp, különlegességekkel kell megnyerni. Az általad említett, nagyon is sikeresnek tűnő kitörési pontok mellett a Manchester Camerata a környékbeli fiatalokkal egészen közeli kapcsolat kialakítására is törekszik: a zenekar tagjai zenés foglalkozásokat tartanak az iskolákban, a hangszert tanulók pedig egész napos programunk keretében akár be is ülhetnek a zenekarba a profi zenészek mellé. Tavasszal egy litván tehetségkutató harmonikás győztesével léptetek fel, novemberben pedig egy bárban adtok koncertet, melynek műsora Bachtól Piazzolán át Lady Gagáig ível… Mondok ennél meredekebbet: a Manchester City rezidens zenekara leszünk. A futballklub vezetősége felkért, hogy évente kétszer-háromszor játsszunk a stadion közönségének fontos meccsek előtt, illetve szünetében. Még törjük a fejünket, hogy milyen darabokat válasszunk – nyilván nem valamelyik utolsó Mozart-szimfóniát, de nem is olcsó csinnadrattát vagy popzenét akarunk játszani. Ezt nevezem szép kihívásnak! Budapesti vendégetek a friss ARD-versenygyőztes Várdai István lesz. Nem zavar, ha egy koncertedre a szólista miatt jön be a közönség? Pisti esetében biztosan nem, hiszen bár sokkal fi atalabb, mint én, igen jó barátomnak mondhatom. Ráadásul közel áll egymáshoz az ízlésünk: ő is azt a fajta mély, színes zenélést képviseli, amit én. A zene a lényeg; de abból baj nem lehet, ha a nagy sztár behozza a közönséget. Az embernek persze bíznia kell magában, hogy nem fog kispadon ülő negyedik játékvezetővé silányulni. Nem először kapcsolod össze a focit és a zenét. Hát persze, hiszen mindkettőért rajongok! Talán azért, mert a foci is pont olyan kreatív játék, mint együtt zenélni. Mindenki akcióban van, de csak egyvalakinél lehet a labda, a többiek a szólistát figyelik, hozzá képest helyezkednek, aztán jön a passz, és viszi tovább a következő. A karmester is egy a színpadon lévő kreatív muzsikusokból, de ő mégsem játszik. Ezt a viszonyt kell saját magában és az általa vezényelt muzsikusokban is tudatosítania.

A sztárkarmestereket inkább képzeljük a pulpitusról kiabáló, autoriter személyiségeknek. Ha a karmester túlságosan az egóját engedi előtérbe, megsínyli a zenekar. A zenészek keze ugyan meghajlik a dirigens akarata előtt, de a lelkük nem, és ezt a közönség is megérzi. Persze nem lehet baráti gittegyletet sem csinálni egy zenekarból, ahol a zenészek szívességből játszanak. A karmester legyen főnök, de maradjon ember, méghozzá olyan ember, aki a zenét százszor jobban szereti, mint saját magát, és aki hálás az adott esetben ezer egyéni problémával küzdő zenészeknek, hogy megvalósítják az elképzelését. A karmester egyik legfontosabb dolga szerintem, hogy felszabadítsa a muzsikusok lelkét, oldja az esetleges görcseiket. A be-becsúszó kis hibáktól pedig nem kell tartani, mert a közönség nem arra figyel. Egy koncerten nem a technikai tökély a cél – azt hagyjuk meg a lemezfelvételeknek –, hanem az, hogy hús-vér színházként megéljük a zenét. Egy hatalmaskodó karmester az ehhez szükséges kreatív energiákat csak lefojtja a zenészekben. Sokszor viszont a körítés, a világmárkaként felépített sztárkarmesterek körüli marketing tűnik színjátéknak… Sajnos a mai világ vevő az áltehetségekre: ha egy művésznő csinos, és miniszoknyát vesz fel, adott a kasszasiker – ez van. De ismerünk olyan komolyzenei csillagokat is, akiknek a tudása tényleg akkora, mint a köréjük fújt lufi . Egy nemrég megjelent interjúdban Bernard Haitinkra hivatkozva azt mondtad, a vezénylés 51 százalékban a szociálpszichológiai érzékenységen múlik. Hány százalék alázat kell mellé? Számszerűsíteni nem tudnám, de Bach, Mozart, Beethoven, Bartók és az összes nagy zeneszerző szívüket-lelküket beleadták azokba a darabokba, amiket előadunk tőlük. Ha egyszer süt belőlük a humanizmus – hát lehet másként közelíteni hozzájuk? Martha Argerich mondta tavaly egy Beethovenkoncertünk után: „Sosem fogom megérteni az arrogáns zenészeket. Ezek a zeneszerzők százszor nagyobbak, mint mi, hát hogy meri valaki nagyképűen jobban tudni náluk, amit leírtak?” A pódiumra ugyan mi, előadók megyünk ki, de a reflektorfényben a szerző és a zenéje áll! Végh Dániel

TAKÁCS-NAGY GÁBOR 57

MÁRCIUS 17. (KEDD), 19.30

MÁRCIUS 18. (SZERDA), 19.30

MÁRCIUS 19. (CSÜTÖRTÖK ), 19.00

NAGYTEREM

SOLTI TEREM

ZENEKAR A KÖZPONTBAN TAKÁCS-NAGY GÁBOR ÉS A MANCHESTER CAMERATA Mozart: A-dúr szimfónia (K. 201) Haydn: I. (C-dúr) csellóverseny (Hob. VIIb:1) Elgar: Sospiri, op. 70 Csajkovszkij: Vonósszerenád, op. 48

A ZENÉN TÚL... VÁSÁRY TAMÁS ZENÉS BESZÉLGETÉSEI Beethoven művei MR Énekkar (karigazgató: Pad Zoltán) MR Szimfonikusok Előad, vezényel és zongorán közreműködik: Vásáry Tamás Vásáry Tamás zongorázik, vezényel és beszél a zenéről – aki eddig akár csak egyetlenegyszer is részt vett ilyen eseményen, az jól tudja, hogy egyáltalán nem könnyű eldönteni, melyik is a nagyobb és elementárisabb élmény. A Kossuth-díjas művész ez alkalommal a klasszikus zenei hagyomány talán legnagyobb hatású alakját hozza emberi közelségbe: Ludwig van Beethovent, aki örökre megváltoztatta a zene történetét. Megismerhetjük a sikeres ifjú titánt, aki Mozart örökébe lépve elbűvölte a bécsi arisztokráciát, a süketségével küzdő, hősi eszményeket kergető zeneszerzőt, aki mind magasabbra tört, s bár a közönségét lenyűgözte műveivel, követni már egyre kevésbé tudták, végül a teljes süketség révén a világtól eltávolodó transzcendens zsenit, aki egyként volt képes az egész emberiséghez szólni (a IX. szimfóniában), vagy éppen az emberi lélek legmélyére ásni (a kései vonósnégyesekben). Jegyárak: 2 000, 3 000, 4 000 Ft Rendező: MR Zenei Együttesek 58

Vigh Andrea (hárfa); Várdai István (cselló) Manchester Camerata Művészeti vezető és vezényel: Takács-Nagy Gábor A Takács-Nagy Gábor művészeti vezetésével a világ élvonalába került, 1972-ben alapított Manchester Camerata alighanem a klasszikus zene jövőjébe vezető utat mutatja a világnak. Esetükben a legmagasabb előadói színvonal társul a társművészetek, a populáris és népi irányzatok, illetve a jazz iránti maximális nyitottsággal, intenzív pedagógiai programokat tartanak és rendszeresen járnak öregek otthonába, kórházakba, eközben pedig egyre népszerűbbek, és a lemezeladásaikkal sincsenek gondok. Első budapesti hangversenyükön két népszerű klasszikus zenekari kompozíció (Mozart ifjúkori A-dúr szimfóniája és Csajkovszkij megunhatatlan Vonósszerenádja) mellett egy-egy versenyművet hallhatunk. Edward Elgar egytételes, 1914-ben komponált, hárfára és zenekarra írott Sospiri, vagyis „Sóhajok” című darabja a háború előtti idilli békevilágot fogalmazza zenévé, szólistaként a Zeneakadémia rektora, Vigh Andrea társul az együtteshez. A csellóirodalom egyik legnépszerűbb művét, Haydn C-dúr csellóversenyét pedig az a Várdai István fogja játszani, aki 2014-ben megnyerte a legrangosabb megmérettetések között számon tartott müncheni ARD-versenyt. Jegyárak: 1 400, 2 100, 3 500, 4 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont Támogató: Maltacourt Global Logistics

JAZZ ITT! VIJAY IYER TRIO (USA) Vijay Iyer (zongora) Stephan Crump (bőgő) Marcus Gilmore (dobok) Vijay Iyert „a legfontosabb mai zongoristának” titulálta a The New Yorker, s hozzátette, „kiemelkedően tehetséges és lenyűgözően sokoldalú”. Az amerikai Jazzújságírók Társasága (JJA) 2010-ben hangszertől függetlenül Az év zenészének választotta, s még ugyanebben az évben Historicity című trióalbuma Grammyjelölést kapott. Az emigráns indiai szülők gyermekeként New Yorkban született Iyer a legkülönfélébb zenekarokban játszott, köztük Steve Coleman, Roscoe Mitchell vagy Rudresh Mahanthappa mellett. A Marcus Gilmore dobossal (Roy Haynes unokája) és Stephan Crump bőgőssel életre hívott egységét a klaszszikus zongorás triók modern továbbgondolásának tartják, amely rendkívül nagy szerepet szán az alaplüktetésre helyezett kiﬁnomult ritmikai megoldásoknak, a gördülékeny improvizációknak, az érzelemgazdag, egyben gondosan kiagyalt textúráknak. Jegyárak: 1 900, 2 500 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Viyar Iyer TRIO © JIMMY KATZ

A SZÁMOK EREJE A zenélés élesíti az ember észjárását. Ez bizonyított tény. Zenész vagyok, de jó pár évig tanultam matematikát és fizikát. Nem hinném, hogy ettől jobb muzsikus vagy zeneszerző lettem, de az, hogy kiskorom óta zenélek, minden valószínűség szerint jobb matekossá tett. Fontos számomra, hogy a zene és a matematika párbeszédbe lépjen egymással, és a komponálás során gyakran használok matematikai jellegű ötleteket. Segítenek abban, hogy rátaláljak olyan hangzásokra és ritmusokra, amelyek másként nem jutnának eszembe. Olyan zenét szeretnék csinálni, amely zsigerileg hat rám, de különleges, nem magától értődő módon. Jó példa erre, ahogy a Fibonacci-számok megjelennek a zenémben.

Fibonacci matematikus volt a 13. században, ő hozta be az indiai-arab számrendszert Európába. Egyik munkájában ír arról a számsorról, amely a nevét viseli. A Fibonacci-sorozat így kezdődik: 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144 – és megy tovább a végtelenségig. A sorozat valamennyi tagja a megelőző két szám összege. Ha megnézzük az egymást követő Fibonacci-számok arányait, akkor a sorozat kezdetén a következő arányszámokat kapjuk: 1, 2, 1.5, 1.667, 1.6, 1.625, 1.615, 1.619, 1.618 … Minél előrébb haladunk a sorozatban, az arányszám annál inkább megközelíti a híres irracionális számot, amit „aranymetszésnek” nevezünk, s amelynek az értéke 1.6180339887. Ez az arány a legkülönfélébb kontextusokban előfordul: a piramisépítészetben, a Parthenon szerkezetében, Le Corbusier és Mies van der Rohe épületeiben; olyan festők alkotásaiban, mint Leonardo da Vinci, Albrecht Dürer, Juan Gris, Mondrian vagy Dalí; és olyan komponisták zenéjének időbeli vagy hangmagasság-viszonyaiban, mint Bartók, Debussy, John Coltrane vagy Steve Coleman. A Fibonacci-számokban számomra az a legérdekesebb, hogy az arányszámok fokozatosan egyre közelebb kerülnek az aranymetszéshez: az 5:3 arány nem azonos a 8:5 aránnyal, de „hasonló” hozzá, ahogy „hasonló” a 13:8-hoz, a 144:89-hez, és a 6 765:4 181-hez is. Hogy mit értek azon a homályos kifejezésen, hogy „hasonló”? Ezt a kérdést fejtem ki a zene nyelvén a triómmal, Ronnie Foster 1970-es évekbeli soul-klasszikusának feldolgozásában, a Mystic Brew-ban. Foster eredetijében a harmóniaritmus Fibonacci-módra aszimmetrikus: egy rövid akkordot egy hosszabb követ, három ütés plusz öt ütés, összesen nyolc. Szabályos négy negyedről van tehát szó, azzal a többlettel, hogy ha szeretnénk szabályosan a zenére menetelni, akkor az első lépés alatt hallanánk az első akkordot, a következőt pedig akkor, amikor a lábunk a második és harmadik lépés között éppen a levegőben van. Ezzel a ritmussal sokfelé lehet találkozni – gondoljunk csak Michael Jackson Billie Jeanjének első akkordjaira. Képzeljük el, hogy van egy kerek tortánk és öt vendégünk; tudjuk, hogy miként vágjuk fel a tortát nyolc egyenlő részre, és azt is pontosan tudjuk, hogy miként nézne ki egy ilyen torta, ha három szelet hiányozna. Most képzeljük el, hogy teljesen váratlanul megjelenik további öt barátunk. A torta ugyanaz, de most már 13 vendégünk van. Miként osztható fel egy kör puszta szemmérték alapján 13 részre? A legegyszerűbb megoldás az volna, ha elképzelnénk a nyolc részre osztott tortát a három hiányzó szelettel, és kivágnánk ezt a formát. Aztán a kisebb részt öt részre vágnánk, a nagyobbat pedig nyolc részre. Az eredmény közel lenne a tökéleteshez. Hasonló technikát alkalmazunk a feldolgozásunkban, csakhogy a torta helyett egy meghatározott időtartamot osztunk két részre. Az eredeti három-plusz-öt ütésnyi egység átalakul egy gyorsabb öt-plusz-nyolc ütésnyi egységgé (összesen 13), amely aztán még gyorsabb nyolc-plusztizenhárom ütésnyivé válik (összesen 21).

Valamennyi átalakított ütem nagyjából ugyanolyan hosszú, és ami nagyon fontos, a második akkord nagyjából ugyanakkor érkezik minden esetben, az ütem 3/8-ad részénél (vagy 5/13-nál, vagy 8/21-nél). A célunk az, hogy a ciklus „hosszú-rövid” viszonyát minden esetben ugyanolyannak érezze a hallgató. A fül szerencsére nagyon „elnéző”: mivel az érzékelés során folyamatosságra számítunk (sőt, sóvárgunk utána), agyunk segít kisimítani a dolgokat. A tortaszeleteket fogyasztó udvarias vendégekhez hasonlóan a fülünk se panaszkodik az apró különbségek miatt. Ebben az esetben a zenei anyag egésze mintha rendíthetetlenül haladna előre – még a szabályos lüktetés érzetét is megadja a hallgatónak –, miközben a zene belső mechanizmusa látszólag gyorsul. Bármennyire obskúrusnak tűnik is az egész, léteznek meghatározott kulturális gyökerei az efféle technikáknak. Indiai bevándorlók Amerikában született fiaként nagy hatással van rám a karnatikus zene – Dél-India „klasszikus” zenéje. Az egyházi éneknek ez a hagyománya rendkívül komplex módon strukturált: dallamilag kifinomult, ritmikai szempontból káprázatos, tele szisztematikus permutációval. Ugyancsak érdekelnek a nyugati zenére oly sokféleképpen hatást gyakorló afroamerikai zene afrikai gyökerei. Ezeknek a nem-nyugati zenei hagyományoknak a belső rendjét éppoly mélyen meghatározza a ritmus, mint a nyugati zenéét a harmónia. Csakhogy minőségi különbség van a ritmus és a harmónia között: ha ritmusokat alkotunk, a hallgató időélményét strukturáljuk. A ritmus az első, amit a zenéből érzékelünk. Zsigerileg hat ránk. Miért? Talán mert a zenei ritmusok nem különböznek lényegileg azoktól az időléptékektől, amelyek az emberi test sajátjai. Gondoljunk az emberi beszéd pergő tempójára, lépteink rugalmas ritmusára, lélegzésünk árapályának szabályos váltakozására. És gondoljunk Charlie Parker beszédszerű szaxofonszólóira, Ray Brown pattogó bőgőzésére, Billie Holiday sikolyaira és lihegéseire. A zenei ritmus a mozgásban lévő emberi testre emlékeztet, mivel a zene nem más, mint mozgásban lévő testek hangja. Amikor tehát szigorú rend szerint alakítjuk a zene ritmusát, valójában az emberi mozgásnak kölcsönzünk rendet. Dialógusba hozzuk a fizikai valóságot és az ideális világot: testet öltött emberi tevékenység strukturált környezetben. És ez érvényes a zenére, a sportra, a táncra, a rítusokra, a játékokra, a művészetre. A dialektika lélek és tudomány, szabadság és fegyelem, én és nem-én között – kell-e mondanom? Nem más ez, mint dióhéjban maga a kultúra. A zenémben szeretném hallhatóvá tenni ezt a párbeszédet, a folyamatos kölcsönhatást magunk és bennünket körülvevő világ között. És teljesen mindegy, hogy a saját kompozícióimról, ismert dalok feldolgozásairól, együttes játékról, vagy szólókoncertről van szó. Ebben a kölcsönhatásban sokan vesznek részt: a testem, a zongora, a történelem, az emlékezet, a számok, az akusztika, nem utolsó sorban pedig a közönség, azok, akik meghallgatják a zenémet. Vijay Iyer Részlet a Guardian 2009. október 15-i számában megjelent írásból. 61

MÁRCIUS 21. (SZOMBAT ), 11.00

MÁRCIUS 21. (SZOMBAT ), 19.00

NAGYTEREM

SOLTI TEREM

LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA A FELESLEGES KARMESTER 10–15 ÉVESEKNEK

A TEHETSÉG KÖTELEZ DEVICH GERGELY KAMARAESTJE

Mozart: g-moll szimfónia (K. 183) - 1. tétel Weber: A bűvös vadász (részlet) Haydn: 104. (D-dúr) szimfónia - 4. tétel Beethoven: V. (c-moll) szimfónia, op. 67 - 1. tétel

Schumann: Fantasiestücke, op. 73 Brahms: e-moll cselló–zongora szonáta, op. 38 Kodály: Szólószonáta, op. 8 – 1. tétel Bartók: Duók (Walter Kurz átiratai két csellóra) Schumann: Adagio és allegro, op. 70

Zemlényi Eszter (szoprán) Pintér Gábor (színművész) Divisi Kamarazenekar Mesél és vezényel: Dinya Dávid

Devich Gergely, Dolfin Balázs (cselló) Kovalszki Mária (zongora)

Mit csinál a zenekarban a brácsa, ha dallamot is ritkán kap, és a basszust sem ő játssza? Miért van szükség karmesterre, ha olykor nélküle is működik egy zenekar? Mi a szerepe a kottának a klasszikus zenében, ha számos zenekultúra (népzene, jazz, gregorián stb.) elvan és -volt nélküle? Milyen feladatai vannak egy operarendezőnek, és vajon hiányozna-e az énekeseknek és a közönségnek, ha nem lenne? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Zeneakadémia ifjúsági sorozata, amelynek második alkalmával a Zeneakadémia doktorandusz hallgatója, Dinya Dávid és a Divisi Kamarazenekar vezeti be a gyerekeket a karmesteri munka rejtelmeibe. Megtudhatjuk, hogy milyen nehézségek merülnek fel egy zenekari próbán, mire való a pálca, hogyan válhat egyetlen hangszerré egy zenekar, miért kell egy dirigensnek pszichológussá is válnia olykor, s hogy miért nem működhet egy szimfonikus zenekar teljesen demokratikus módon. Ahogy természetesen az is ki fog derülni, hogy a karmester bizony a klasszikus zenében egyáltalán nem felesleges alak.

„Bárcsak a jövendő művésze önmagán belül, s nem kívül tűzné ki az elérendő célt, s lenne a virtuozitás csupán eszköze, nem pedig végcélja. Bárcsak mindig észben tartaná azt, hogy bár a mondás szerint noblesse oblige (a nemesség kötelez), de legalább annyira, sőt sokkal inkább, mint a nemesség: GÉNIE OBLIGE (a tehetség kötelez)!” Paganiniről írott nekrológjában, 1840-ben fogalmazott így Liszt Ferenc, és saját maga mutatott példát arra az utókornak, hogy mire is kötelezi egy művészt a tehetség. Mindenekelőtt arra, hogy tehetségét megoszsza a világgal. A Zeneakadémia Koncertközpont 2013-ban – hagyományteremtő szándékkal – életre hívott sorozata minden félévben több zeneakadémista növendéknek vagy együttesnek kínál bemutatkozási lehetőséget. Ez alkalommal Devich Gergelyt hallhatjuk, aki a Zeneakadémia előkészítő tagozatán Mező László növendéke. Tehetségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy legutóbb az Ifjú Zenészek Eurovíziós Versenyén Kölnben a harmadik helyen végzett, s ezzel a verseny fennállása óta a legjobb eredményt szerezte meg Magyarországnak.

Jegyárak: 1 500 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont Támogató: NKA

Jegyár: 1 200 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont Támogató: NKA

MÁRCIUS 22. ( VASÁRNAP), 19.30

MÁRCIUS 24. (KEDD), 19.30

NAGYTEREM

ÉNEK KARNYÚJTÁSNYIRA RAJK JUDIT ÉS A SZENT EFRÉM FÉRFIKAR „KORTÁRSUNK, BIZÁNC” Görög–bizánci énekek, középkori cantigák, valamint Jekimov, Dukay, Rahmanyinov, Muszorgszkij és Bartók művei Rajk Judit (alt) Palojtay János (zongora) Szent Efrém Férfikar (művészeti vezető: Bubnó Tamás)

RAJK JUDIT © FELVÉGI ANDREA

MISKOLCI SZIMFONIKUS ZENEKAR MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG

A bizánci rítust követő keresztény liturgikus zenére gondolva sokunknak egy ősi, archaikus énekkultúra jut az eszünkbe. Kevesen gondolnak arra, hogy a bizánci ének története korántsem fejeződött még be, s miként minden megelőző évszázadban, úgy a 21. században is gazdagodik, bővül a keleti egyházzene repertoárja. Talán éppen ez, a hagyomány elevensége ejthette rabul annak idején Csajkovszkijt és Muszorgszkijt, vagy Rahmanyinovot és Stravinskyt. A Szent Efrém Férﬁkar számára a régi vagy új, a tradicionális vagy komponált zene előadása elsősorban nem küldetés vagy elhatározás kérdése, hanem természetes létállapot. Az ének révén nem a régmúlt évszázadokba szeretnének elröpíteni, többre vállalkoznak: a jelen időből szeretnének kiragadni, egyszerre nyújtva lelki-spirituális és zenei élményt. Bubnó Tamás, az együttes vezetője szívesen idézi Csajkovszkij gondolatait: „Szombatonként egy öreg templomba belépni, állni a tömjénillatú félhomályban, s elmerengeni azokról a bizonyos – állandóan vissza-visszatérő – kérdésekről: mivégre, mikor, hová és miért. Életem legörömtelibb pillanatai közé tartoznak…” A koncerten az Egyházzene Tanszék tanára, a kortárs zene egyik legavatottabb előadója, a többszörös Artisjusdíjas Rajk Judit lesz a kórus partnere.

Kodály: Fölszállott a páva Hubay–Banda: Larghetto, op. 14/2 Zsolt–Banda: Valse caprice Ravel: Tzigane Bartók: Táncszvit (BB 86) Kodály: Psalmus Hungaricus

Jegyárak: 1 200, 1 700, 2 800, 3 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Jegyárak: 2 900, 3 900 Ft Rendező: Miskolci Szimfonikus Zenekar

Banda Ádám (hegedű) Fekete Attila (tenor) Nyíregyházi Cantemus Kórus (karigazgató: Szabó Dénes) Miskolci Szimfonikus Zenekar Vezényel: Héja Domonkos Három emblematikus 20. századi magyar kompozíció és három virtuóz hegedűdarab szerepel a Miskolci Szimfonikus Zenekar koncertjének műsorán. A nagy múltú zenekar élén Héja Domonkos fogja elvezényelni Kodály Fölszállott a páva-variációit, valamint a Pest, Buda és Óbuda egyesítésének ötvenedik évfordulójára írott Kodály-, illetve Bartók-művet, a Psalmus Hungaricust és a Táncszvitet. Hubay Jenő, a Zeneakadémia egykori igazgatója, a magyar vonós hagyomány talán legjelentősebb alakja fontos szerepet tölt be a sokszorosan versenygyőztes Banda Ádám életében. Hegedűjátékának nemességében, hegedűhangjának magvasságában a nagy előd példája érződik.

MÁRCIUS 25. (SZERDA), 19.30

MÁRCIUS 26. (CSÜTÖRTÖK ), 19.30

NAGYTEREM

CONCERTO BUDAPEST & UMZE KAMARAEGYÜTTES PIERRE BOULEZ 90 Pierre Boulez: Rituel – In memoriam Bruno Maderna Incises (magyarországi bemutató) Sur incises (magyarországi bemutató) Concerto Budapest, UMZE Kamaraegyüttes Vezényel: Rácz Zoltán A 20. század második felének zenéjére kevesen voltak olyan nagy hatással, mint Pierre Boulez. Kimagasló, túlzás nélkül zenetörténeti jelentőségűnek mondható szerepe ellenére a hazai közönség a komponista életművéről elenyésző, a dirigensi pályáról pedig csak hézagos ismeretekkel rendelkezik. Legjelentősebb művei nem épültek be a zenei közgondolkodásba, és legtöbbjük még el sem hangzott magyarországi koncerten. A Concerto Budapest és az UMZE Kamaraegyüttes hangversenyén egy, a pálya derekán keletkezett, különleges hangszerelésű és igen speciális térszerkezetű kompozíció (Rituel), valamint két, a kései művek világát reprezentáló párdarab hangzik el (Incises és Sur incises). A zenei alapanyag kialakítása szempontjából e három kompozíció rokonságban áll. A Bruno Maderna halálára írt, nyolc hangszercsoportot foglalkoztató Rituelben Boulez Maderna nevét kódolta át hangsorrá; az Incises című zongoradarabban, majd a zongoraművet továbbfejlesztő, három zongorára, három hárfára és három ütőhangszeres csoportra írt Sur incises-ben Paul Sacher, a svájci dirigens és impresszárió nevéből képzett hangsort használta fel. Az idén kilencvenéves Boulez ezt a művét 1996-ban, az akkor kilencvenéves Sacher tiszteletére írta. Jegyárak: 2 500, 3 000, 3 500 Ft Rendező: Concerto Budapest, UMZE Kamaraegyüttes 64

60 ÉVES AZ MR GYERMEKKÓRUS Mendelssohn, Bartók, Kodály, Bárdos, Decsényi János, Fekete Gyula, Bánkövi Gyula és Tóth Péter kórusművei MR Gyermekkórus Arany Zsuzsanna (zongora) MR Szimfonikusok Kamarazenekara Vezényel: Matos László, Kabdebó Sándor, Brebovszky Klára Az 1954 óta működő, Botka Valéria és Csányi László által életre hívott MR Gyermekkórus az elmúlt hatvan esztendőben bejárta szinte az egész világot, s a felnőtt fegyelemmel, de gyermeki tisztasággal éneklő együttes kortárs ősbemutatókon közreműködve éppúgy bizonyította nagyszerűségét, mint akár gregorián vagy reneszánsz művek megszólaltatásakor. Ünnepi hangversenyükön európai és magyar szerzők kompozíciói is felcsendülnek majd. Felcsendülnek – e közhelyes fordulat ezúttal kivételesen szó szerint értendő, hiszen aki csak egyszer is hallotta az MR Gyermekkórusának énekét, az jól tudja, hogy a kórus hangja nemzedékek óta őrzi élményszerű csengését. Ebben hatalmas érdeme van az együttest oly sokáig irányító, a kórus hangzásképét formáló Thész Gabriellának, s természetesen az ő nyomdokán haladnak a kórus mai vezetői, Matos László és Kabdebó Sándor is, valamint a kicsikkel foglalkozó Brebovszky Klára. Jegyárak: 2 000, 3 000, 4 000 Ft Rendező: MR Zenei Együttesek

MR GYERMEKKÓRUS

H E E L L . . B . ..

....

.....

......

..........

LET...... . . . ÉR

....

...

ÉN S EK RU Z I ... KA Ó K .... R I K TO MI MR GYERME ND AR T EN, K AMI ZENE, RÁN

....

........................

R M I ... MR OK S .... S U Z K I I M N F O .... .... .....

........

....

...

.....

...

.... ..

..... ...

...

AZ MR ZENEI EGYÜTTESEK HÁROM HANGVERSENYE A ZENEAKADÉMIA NAGYTERMÉBEN 2015. JANUÁR 23., PÉNTEK 19:30............................. BRAHMS: TRAGIKUS NYITÁNY, OP.81 BARTÓK: II. ZONGORAVERSENY, SZ. 95 BB 101 SÁRI JÓZSEF: JAKOB’S RINGEN MIT DER 7;@EF6D@;E ͹ HA@ÛEL6@6=2DD2 ͈àE36?GF2FÛ͉ R. STRAUSS: :2> > ¦E ?685;4Eàą>¦E͜ AB͙ Fülei Balázs - zongora, MR Szimfonikusok Vezényel: Vajda Gergely 2015. FEBRUÁR 20., PÉNTEK 19:30........................... HÄNDEL: IZRAEL EGYIPTOMBAN Váradi Zita, Jónás Krisztina, Schöck Atala, Kálmán László, Thomas Šelc, Cser Krisztián - ének

MR Szimfonikusok, MR Énekkar Vezényel: Pad Zoltán 2015. MÁRCIUS 10., KEDD 19:30................................ BACH: H-MOLL MISE, BWV 232 Fodor Beatrix, Heiter Melinda, Schöck Atala, Megyesi Zoltán, Kovács István - ének ?D EjW\S^]WYdb^Y͜ ?D ¦]RYYMa ͈YMaWUMjUMcƝ͛ BMQ L^Zcġ]͉ Vezényel: Kovács János RÉSZLETEK A WWW.MRZE.HU OLDALON.

PARITÁS Oktatás és koncertezés szimbiózisát mi sem mutatja jobban, mint a Zeneakadémia tanszékeit bemutató koncertsorozat, az „Élesben”. A bemutatkozó koncertek apropóján beszélt hagyomány és modernitás szembeállításáról, a szakok együttműködéséről Keller András hegedűművész, a világhírű Keller Kvartett névadó alapítója, a Zeneakadémia rezidens zenekara, a Concerto Budapest vezetője, a kamaraműhely vezetője és Lakatos György fagottművész, a fúvós tanszék vezetője.

Mennyire él ma a Zeneakadémia legendás kamarazenei hagyománya? Keller András: A fúvósoknak, ha tetszik, ha nem, a hangszereik okán is szükségük van a kamarázásra. A fúvósok természetes módon foglalkoznak az együttzenéléssel, így sokkal inkább fel vannak készülve a diploma utáni életre, mint például a vonós hallgatók, akik nincsenek mindig tisztában azzal, hogy életük 98 százalékát zenekarokban, különböző kamaraformációkban töltik majd el. Mindennapos problémának tartom, hogy jelenleg az akadémiai oktatás nincs kellőképp felkészülve erre. Én csak irigylem, amit Gyuriék művelnek. Lakatos György: Abban teljesen igaza van Andrisnak, hogy a kamarazene háttérbe szorult az elmúlt években. Egy tubás, egy fagottos vagy egy kürtös, még ha szólisztikus feladatokat kap is, egymagában aligha él meg. Egy fúvós zenész már „konzis” korában is ki-kisegíti a nagyzenekarokat, a repertoár miatt pedig mindenképp játszik triókban, kvartettekben, kvintettekben. Szerencsénkre Petrovicstól Hidasig, Ligetitől Kurtágig a legnagyobbak írtak nekünk kamaradarabokat. Ugyanakkor sajnos azt látom, hogy mára elhalt a korábban évfolyamról évfolyamra hagyományozódó önszerveződés, ezért is találtam ki, hogy a Debreceni Tudományegyetemmel karöltve áprilisban versenyt is rendezünk a fúvósötösöknek, ezzel is verbuválásra ösztönözve a diákokat. KA: Tudtam, hogy nagyon gyorsan ide fogunk kilyukadni. LGY: Pedig nem is beszéltünk össze. Mit értenek önszerveződésen?

KELLER ANDRÁS ÉS LAKATOS GYÖRGY © FELVÉGI ANDREA 66

LGY: Arra emlékszem, hogy diákkoromban elcsíptem mondjuk a Kellert, és lehívtam a könyvtárba, hogy olvassunk össze egy kottát. Valaki mást meg azzal találtam meg, hogy játsszunk már egy kicsit együtt, aztán menjünk el Kurtág Gyuri bácsihoz, hogy hallgassa meg. Este nyolcnegyed kilenckor, mikor befejeztük a gyakorlást, egyből mentünk a diákkarzatra, tök mindegy, hogy ki zongorázott, milyen zenekar játszott. Elmentünk rosszra, jóra, és persze utána mi is elmentünk a kocsmába, de minden koncertet hallani akartunk. Emlékszem, amikor jött Solti György az Erkelbe a Londoni Szimfonikusok élén, nem jutottunk be a művészbejárón, és bemásztunk az ablakon. A Keller, a Csalog, a Szokolay meg én. Az volt a pechünk, hogy a női mellékhelyiség ablaka volt csak nyitva, Szokolay még bejutott, de a Csalog és mi már fennakadtunk az őrökön. Mára az önszerveződő lendület minimálisra csökkent, pedig e nélkül nem lehet zenésszé válni. Megnyílt ez a csodálatosan felújított Zeneakadémia, de nem hemzsegnek a diákok a koncerteken. Megjegyzem, a tanárok sem. Tudom én is, hogy ma nem abban a korban élünk. Hazamegy, sőt haza se megy a hallgató, beül egy kávézóba, bedugja

a fülhallgatóját az okostelefonjába, és letölt valami zenét. A hangminőséggel nem foglalkozik, és már nem is tudja, milyen az élőben. KA: Úgy beszélünk, mintha valamiféle kövületek volnánk, Gyuri... LGY: Nem tagadom, nekünk könnyebb dolgunk volt, nem volt ekkora túlgerjesztett választék. Most nekünk, tanároknak kötelességünk segíteni, hogy a gyerekek ki tudják választani a valóban értékes dolgokat. KA: A világ megváltozott. Sokkal gyorsabb lett. Az internettel megváltoztak a prioritások is, ez persze nem azt jelenti, hogy a mai gyerekek ne szeretnék a zenét. Dehogynem. Viszont megkeresik a YouTube-on, belenéznek, leveszik, hogy miről van szó nagy vonalakban, de nem hallgatnak meg teljes zeneműveket – felvételről sem, nemhogy élőben. Ma a fiatalok számára megszűntek az ad hoc együttmuzsikálási lehetőségek is. A közösségi szellemet kiűzte a projektszemlélet. De projektzene nincs. Én nagyon korán bekerültem a Zeneakadémia zenekarába, a legendás Simon Albert szárnyai alá, aki hol csendesebben, hol ordítozva, de velünk együtt bütykölte a zenét. De ugyanígy bütyköltünk hétvégenként Kurtág Gyuri bácsival is. A spontaneitást elég bajos tantervileg kötelezővé tenni. KA: Azt szeretnénk csak, hogy a zeneakadémiai főtárgyak egy nagy közös célt szolgáljanak, amelyet nehéz persze kreditekre bontani, de szerintem érdemes megpróbálni. LGY: Semmi sincs még veszve. Meg lehet még tölteni élettel, vagyis kamarazenével a Zeneakadémiát. Már csak azért is, mert az a generáció alkotja a mai tanári gárdát, amelyik fiatalon részese volt annak az iskolának, amelynek lényege, hogy a tanár is tanul, és a diák is tanít. Érezhető a fiatalok játékán, hogy kevés az élő koncert- vagy együttzenélési élményük? KA: A gyerekek mindig jók. Eljönnek a Concerto Budapest bázisára, és nem tudják, miért is tudnák, hogy miként kell egy Mozart-szimfóniában artikulálni, mikor milyen vonásnemet használjanak, de alig három nap alatt megtanulják a profi zenészek mellett a zenekarban. A diák nálunk tízszer annyit tanul tízszer olyan rövid idő alatt, mint ha magában gyakorolna. Itt valódi műhelymunkában vesznek részt. Felveszik azt a pergő ritmust, amely csakis egy hivatásos zenekar sajátja lehet. Rá is vannak kényszerülve, különben elvesznek. LGY: Tökéletesen igaz. A közönség és a diák sohasem hibás, csak az előadó vagy a tanár lehet rossz. Vajna Tamás 67

MÁRCIUS 27. (PÉNTEK ), 19.30

MÁRCIUS 28. (SZOMBAT ), 19.30

ÁPRILIS 1. (SZERDA), 19.30

NAGYTEREM

KAMARAZENE NAGYTEREMRE KELLER ANDRÁS, KLENYÁN CSABA, VÁRJON DÉNES HOMMAGE À BARTÓK

ÉLESBEN A KAMARAZENE MŰHELY

Bartók: II. hegedűszonáta (BB 85) J. S. Bach: E-dúr hegedűszonáta (BWV 1016) Bartók: Kontrasztok (BB 116) J. S. Bach: c-moll hegedűszonáta (BWV 1017) Bartók: I. hegedűszonáta (BB 84)

Csalog Gábor, Fülei Balázs, Keller András és tanítványaik

Keller András és Várjon Dénes a Zeneakadémia koncertéletének legmeghatározóbb, legnagyobb hatású művészegyéniségei közé tartoznak. Keller a Concerto Budapest vezetőjeként és a Keller Kvartett primáriusaként, Várjon szólistaként és kamarazenészként kápráztatja el rendszeresen a nagytermi közönséget. A múlt évadban tanúi lehettünk hatalmas sikerrel koronázott közös vállalkozásuknak, melynek keretében Beethoven összes zongoraversenyét megszólaltatták. Ezúttal is különleges műsorra számíthatunk: az elmélyültségükről, intellektuális megközelítésükről ismert művészek Bach- és Bartók-szonátákkal, valamint – a kiváló klarinétművész, Klenyán Csaba közreműködésével – a Kontrasztokkal lépnek színpadra. Bartók művészi gondolkodásában rendkívül fontos szerepet játszott Bach zenéje: nemcsak zongoristaként ápolt közeli viszonyt a Bach-életművel, hanem közreadóként és tanárként is. Ami pedig a zeneszerzést illeti: az 1920-as évek közepén maga is felismerte, hogy a korábbi években használt beethoveni minták helyét kompozícióban mindinkább kezdik átvenni a bachi megoldások.

A kamarazene a klasszikus zene legmagasabb rendű műfaja, amely a legkiﬁ nomultabb és legkomplexebb zenei eszközök segítségével a transzcendens szférába nyit számunkra ajtót. Beethoven és Bartók vonósnégyesei, Brahms kvintettjei, Mozart triói határozzák meg ezt a hagyományt, no meg Goethe nagyhatású kvartett-deﬁníciója, amely szerint a vonósnégyes – s minden „valódi” kamarazene, tehetjük hozzá – tulajdonképpen nem más, mint „értelmes emberek beszélgetése”. A Zeneakadémia számára történetének kezdetétől rendkívül fontos a kamarazene, s e tekintetben vitán felül Weiner Leó a legfontosabb személyiség az intézmény történetében, aki 1923-tól tanított kamarazenét, s olyan növendékek hagyták el a Zeneakadémián belül valósággal külön intézményként működő műhelyét, mint Solti György, Doráti Antal, Varga Tibor, Kovács Dénes, Simon Albert, Starker János vagy Kurtág György, és a sor szinte a végtelenségig folytatható. Keller András vezetésével ismét működik a Zeneakadémián kamarazenei műhely, amelynek bemutatkozó koncertjén az intézmény három meghatározó kamarazene-tanára, Csalog Gábor, Fülei Balázs és Keller András lépnek a Nagyterem pódiumára, hogy tanítványaikkal együtt adjanak ízelítőt a színfalak mögött zajló munkából.

Jegyárak: 1 200, 1 700, 2 800, 3 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Jegyárak: 800, 1 200, 1 600, 1 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Keller András (hegedű) Klenyán Csaba (klarinét) Várjon Dénes (zongora)

Rahmanyinov: Fantázia-képek, op. 5 Schumann: Esz-dúr zongoranégyes, op. 47 Bartók: 44 hegedűduó (BB 104, részletek) Mendelssohn: D-dúr szextett, op. 110

TISZTA BAROKK JÁNOS-PASSIÓ J. S. Bach: János-passió (BWV 245) Purcell Kórus Orfeo Zenekar (korabeli hangszereken) Vezényel: Vashegyi György Amikor Johann Sebastian Bachot kinevezték Lipcse zeneigazgatójává, nagyszabású vállalkozásba fogott. Bár szerződése nem írta elő, hogy minden vasár- és ünnepnapon saját kantátát mutasson be, ő mégis úgy döntött, hogy létrehoz öt évfolyamnyi kantátát, amelyekhez a korabeli lutheránus gyakorlatnak megfelelően a húsvéti időszakra komponált passiók társultak (ezek zenei szempontból nem mások, mint gigantikus méretű kantáták). Ismereteink szerint Bach öt passiót komponált életében, de csak kettő maradt fenn: az első az 1724-ben bemutatott János-passió, amit a következő évtizedekben többször is átdolgozott. A hazai historikus előadói gyakorlat meghatározó alakja, Vashegyi György és együttesei, az idén huszonöt éves Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar most az ősváltozatot adják elő. Jegyárak: 1 900, 3 100, 4 300, 5 400 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Apa függönnyel (2012) © FÁTYOL VIOLA

ÁPRILIS 2. (CSÜTÖRTÖK ), 19.30

ÁPRILIS 3. (PÉNTEK ), 19.00

NAGYTEREM

ÍME, AZ EMBER ÓBUDAI DANUBIA ZENEKAR KOCSIS - HÁBORÚ ÉS BÉKE

MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR FRANCIA EST

Bartók: Táncszvit (BB 86) Stravinsky: Capriccio zongorára és zenekarra Debussy: Iberia Ravel–Kocsis: Le tombeau de Couperin Fejérvári Zoltán (zongora) Óbudai Danubia Zenekar Vezényel: Kocsis Zoltán

Berlioz: Lear király – nyitány Saint-Saëns: I. (a-moll) csellóverseny, op. 33 Ravel: Alborada del gracioso Ravel: Daphnis és Chloé – II. szvit Frans Helmerson (cselló) MÁV Szimfonikus Zenekar Vezényel: Csaba Péter

Különleges találkozás részesei lehetünk ezen a koncerten: a ﬁatal, de több évtizede működő, és ma már tagadhatatlanul az élvonalbeli magyar zenekarok közé tartozó együttest Kocsis Zoltán dirigálja, ráadásul azzal a repertoárral, amelynek a zongoraművész-karmester világszerte egyik legelismertebb tolmácsolója, művelője, ismerője. Ahogy azt tőle megszokhattuk, az általa előadandó műsor darabjai kapcsolatban állnak egymással, akár keletkezései idejüket, akár stiláris rokonságukat, akár más jellegzetességüket tekintve. A Buda, Pest és Óbuda egyesítésének ötvenedik évfordulója alkalmából írt Bartók-mű és Stravinsky virtuóz Capricciója például nagyjából ugyanabban az időben, az 1920-as évek második felében keletkezett. Debussy gyönyörű és izgalmas színekben-színkombinációkban tobzódó, sőt illatokat is felidéző, háromtételes Iberiája nem sokkal az első világháború előtt íródott, Ravel barokkos szvitje pedig csak alig néhány esztendővel később. A szólista szerepében azt a huszonkilenc esztendős ﬁ atalembert hallhatjuk, aki már eddig is számos alkalommal játszott együtt Kocsis Zoltánnal és az általa vezetett Nemzeti Filharmonikusokkal – ennél meggyőzőbb ajánlólevél pedig aligha kell.

A MÁV Szimfonikusok francia estjén Saint-Saëns a-moll csellóversenyének szólistájaként a ma élő legjelentősebb csellisták között számon tartott Frans Helmersont hallhatja a közönség. Helmerson – akit többek között Mjsztiszlav Rosztropovics és Sergiu Celibidache indítottak el a pályán – az elmúlt több mint öt évtized alatt szólistaként és kamarazenészként is bejárta a világot. Köln és Madrid után ma a Berlini Zeneakadémia állandó vendégprofesszora. A francia hangszeres zene porosz−francia háború utáni megújulásában is vitathatatlan jelentőséggel bíró Saint-Saëns-csellóversenyt Sosztakovics és Rahmanyinov is a műfaj legkiemelkedőbb alkotásának tekintette. Berlioz Liszt által is bemutatott drámai Lear király-nyitánya mellett az estén a francia zeneszerzők közül Ravel kap még szerepet. Kuriózumként hangzik el Alborada del gracioso (A bohóc reggeli dala) című zongoraművének zenekari átirata, amit legnépszerűbb zenekari darabjainak egyike, a Daphnis és Chloé balett zenéjéből összeállított II. szvit követ. A mű a rokokó pásztori világ „mérhetetlenül kedves, üde és gyengéd feldolgozásával” kápráztatta el a korabeli hallgatóságot, és ragadja magával ma is a közönséget.

Jegyárak: 2 700, 3 500, 4 200, 4 900 Ft Rendező: Óbudai Danubia Nonprofit Kft.

Jegyárak: 3 000, 3 500, 4 000 Ft Rendező: MÁV Szimfonikus Zenekar

SZELLEMIDÉZÉS A nagy elődök árnyairól, az idén százéves Szvjatoszlav Richter nyomasztó nagyságáról, Liszt Ferenc zongorázásának nemes nagyvonalúságáról és a kottaírás korlátairól beszélt Kocsis Zoltán a Zeneakadémia Koncertmagazinjának.

Mennyire volt érzékelhető zeneakadémista korodban, hogy a nagy elődök – Liszt, Bartók, Dohnányi –, vagy éppen a 20. század jelentős zongoristáinak árnyéka rátok vetült? Nem vetült ránk semmi. Persze, az embert olykor napokig nyomasztotta egy Richter-koncert, ez előfordult. Volt olyan, hogy meghallgattam a Nagyteremben, aztán egy hétig nem zongoráztam, és azon gondolkoztam, hogy akármennyit fogok gyakorolni, úgysem érem el a tökéletességnek azt a szintjét, amit ő képvisel. Ezt aztán a zene oldotta fel, hogy újra elkezdtem foglalkozni a darabokkal, és rájöttem: nem kell nekem mindent abban a tempóban játszanom, mint Richternek. Egyébként e tekintetben később sikerült néhány műben felülmúlnom. Egy alkalommal, amikor már személyesen ismertük egymást, még versenyt is rendeztünk, hogy melyikünk tud gyorsabban játszani egy-egy darabot. Volt, amiben ő győzött, volt, amiben én. Persze nem ez volt a fontos Richterrel kapcsolatban, hanem a hozzáállása, hogy kizárólag a lényegre tört, és nem érdekelte az a fajta kidolgozottság, makulátlan, látványra is adó tökéletesség, ami mondjuk Arturo Benedetti Michelangelire volt jellemző. Liszt számára, akitől nem álltak távol a sztárallűrök, mennyire volt fontos a külső-belső előadóművészi tökéletesség? Liszt PR-szempontból is úttörő volt. Koncertjei előtt gondoskodott arról, hogy a híre megelőzze, és pontosan tudta, miként kell hatni a közönségre. A korabeli leírások alapján, no és az általa hátrahagyott rengeteg, enyhén szólva is vegyes átlagú hangjegyből arra következtethetünk, hogy a latin értelemben vett tökéletesség nem volt célja. Természetesen nem árt, ha az ember a gondolatait minél tökéletesebb formában próbálja közölni, de egyetértek Liszttel abban, hogy a művészi igazság a legfontosabb. Számos „Liszt-unoka” játékában tetten érhető az öröksége, például Dohnányi Ernő zongorázásában. Az a fajta nemes értelemben vett nagyvonalúság, amely a szubsztanciát a megvalósítás fölé helyezi. Ami a saját zongoraművészi pályámat illeti, előttem mindig kettős cél lebegett: egyrészt, hogy a kottát életre keltsem, másrészt, hogy a szerző szándékát maradéktalanul megvalósítsam. Hogy ezt miként lehet elérni, az stílusonként, szerzőnként eltérő, de nélkülözhetetlen hozzá az előadói fantázia és az egyéniség, hiszen a kottaírás fogyatékossága miatt sok minden nem lejegyezhető. Bartók hihetetlen pontossággal írta le a parasztok énekét, de a Zongoraszonáta, illetve más Bartók-művek rendkívül bonyolult agogikai és akcentuálási rendszerét képtelenség lekottázni. A kottából csakis az előadói fantázia keltheti életre ezeket a műveket. Vagy ott van az a fajta ritmikus precizitás, ami Gershwin zongorázásának volt a sajátja, és ugyancsak lejegyezhetetlen. Wagner írja egy helyen, hogy Liszt Beethoven-előadása nem is zongorázás volt, sokkal inkább szellemidézés. Ez a liszti iskola. 71

SZELLEMIDÉZÉS

A liszti hagyomány mennyire volt jelen tudatosan a zeneakadémiai oktatásban, amikor növendék voltál? Itt volna az ideje, hogy valaki feldolgozza a II. világháború végétől az 1970-es évekig tartó időszakot ebből a szempontból. Ha szeretnénk megérteni a kort, vissza kell csavarnunk a gondolkodásunkat ahhoz a bolsevista szemlélethez, amely a könnyen fogyasztható zenéket preferálta, s amely most az óceán túloldaláról tér vissza. A „legyen a zene mindenkié” kodályi elve természetesen nagyon szép, csak éppen a hangszeres oktatás itta meg ennek a törekvésnek a levét. Amikor felvételiztem, a Kisteremben fantasztikus tanári kar ült velem szemben. Csakhogy a tanáraim és az én korosztályom között lévő generációnak, vagyis azoknak, akik az 1950-es, 1960-as években tanultak a Zeneakadémián, rettenetesen zárt közegben kellett létezniük, s közülük csak kevesen tudtak jelentős karriert befutni, szinte kivétel nélkül azok, akik külföldre mentek, mint Vásáry Tamás vagy Frankl Péter. Az, hogy Ránkival, Schiff-fel és másokkal felbukkantunk az 1970-es években, egy szemléletváltásnak volt köszönhető, ami abban öltött testet, hogy Kovács Dénes vette át a Zeneakadémia rektori székét a Vörös Hadsereg egykori katonájától, Szabó Ferenctől. Mi már megismerhettük – persze csak felvételről – a legfontosabb külföldi zongoristákat, például Gouldot, aki mindannyiunkra nagy hatást gyakorolt, és fantasztikus tanári kar segített bennünket a tájékozódásban. Mert meglehet, Kadosa Pál kiszolgálta a rendszert, élet és halál ura volt, de rendkívüli muzikalitásához nem fért kétség. Keveset beszélt ugyan az órákon, de ha megszólalt, annak súlya volt. A „piszkos munkát”, a technikai részletek kidolgozását a tanársegédei végezték, Kurtág György és Rados Ferenc, illetve rövid ideig én is. Akkoriban nem igazán esett szó a liszti hagyományról, de ma már látom, hogy Európában kétféle zongoristaiskola volt uralkodó. Az egyik a szláv vonal, amit a lengyel Theodor Leschetizky és kiterjedt tanítványi köre határoz meg mind a mai napig, a másik a Liszt Ferenc nevével fémjelzett vonal, s úgy látom, ez utóbbinak volt és van nagyobb hatása, ez a termékenyebb, amiben alighanem az is közrejátszott, hogy Liszt sokkal több volt puszta zongoristánál. A kottahűség mennyire fontos szempont? Azt az érzést, mikor az ember huszonöt év után észrevesz egy betanult hanghibát és elszégyelli magát, semmihez sem tudom hasonlítani. Tudjuk, hogy a nagy szerzők életük végéig javítgattak a műveiken, és nemcsak a mindent ezerszer újrakomponáló, rengeteg vázlattal dolgozó komponisták, mint Beethoven, hanem az olyan komputeragyú alkotók is, mint Bach. Márpedig ha ők ennyit dolgoztak a műveiken, akkor nekünk, előadóknak kutya kötelességünk minden leírt hangjeggyel elszámolnunk. Emlékszem, Richter rettenetes orosz kiadások fénymásolataiból tanulta a darabokat, s amikor egy Haydn-szonáta kapcsán azt kérdeztem tőle, hogy nem kellene-e Urtextből játszania, felcsattant, és a neves Haydn-kutatóra, Christa Landonra utalva azt mondta: „Azért, mert az a nő azt mondta neked?” Fiatalkoromban a kottahűség sokkal fontosabb volt számomra, s ha visszahallgatom a régi felvételeimet, azt látom, hogy kevesebb fantáziával mertem kitölteni a kottaírás hiányosságai miatt szabadon hagyott szegmenseket egy-egy műben. Ma egyszerűen zeneibb a gondolkodásom, úgy érzem. De nem az én tisztem, hogy ezt megítéljem. Fazekas Gergely

AHOL ÉL A ZENE A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekarának koncertjei nagy mesterekkel VASHEGYI GYÖRGY 2015.04.15.

KOBAJASI KENICSIRÓ 2015.05.18.

PINCHAS STEINBERG 2015.10.22.

KOCSIS ZOLTÁN 2015.11.15. A koncertsorozat támogatója az Erste Bank és a Zeneakadémia Baráti Köre.

ÁPRILIS 9. (CSÜTÖRTÖK ), 19.30

ÁPRILIS 11. (SZOMBAT ), 15.30

ÁPRILIS 11. (SZOMBAT ), 19.45

NAGYTEREM

MVM-KONCERTEK – A ZONGORA JEVGENYIJ KOROLJOV ZONGORAESTJE

ZUGLÓI FILHARMÓNIA

J. S. Bach: Kromatikus fantázia és fúga (BWV 903) Mozart: c-moll fantázia (K. 475) Mozart: c-moll szonáta (K. 457) Beethoven: Asz-dúr szonáta, op. 110 Beethoven: c-moll szonáta, op. 111 Jevgenyij Koroljov (zongora) Jevgenyij Koroljov, napjaink egyik legjelentősebb Bach-zongoristája számára a legmeghatározóbb Bach-élmény Glenn Gouldhoz fűződik, akit Moszkvában hallott, nyolcéves korában, 1957-ben. Ha vannak zongoristák, akiknek analitikus megközelítése Gouldéhoz mérhető, Koroljov biztosan közéjük tartozik, miközben teljes mértékben mentes Gould polgár pukkasztó pojácaallűrjeitől. A moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriumban Lev Oborin növendéke volt, de vett órákat Marija Jugyinától és Heinrich Neuhaustól is. 1976-ban macedón származású feleségével Jugoszláviába költözött, majd nyugatra emigrált, s 1978 óta tanít zongorát a Hamburgi Zeneművészeti Főiskolán (ahol Ligeti György is a kollégái közé tartozott). A hazai közönség számára jól ismert művész ezúttal a klasszikus zongorairodalomból válogatott: Bach virtuóz Kromatikus fantázia és fúgája mellett Mozart talán legbeethovenibb darabja, a c-moll fantázia és szonáta fog elhangozni (a két mű egymás párdarabja: bár külön keletkeztek, Mozart egy füzetben publikálta őket) Beethoven két, kultikus jelentőségű utolsó szonátája előtt. Jegyárak: 4 000, 5 000, 6 000, 8 000, 10 000 Ft Rendező: Jakobi Koncert Kft. 74

Brahms: Tragikus nyitány, op. 81 Ravel: G-dúr zongoraverseny Haydn: 96. (D-dúr) szimfónia („Csoda”) Lajkó István (zongora) Zuglói Filharmónia Vezényel: Kovács János Lajkó István 2014 őszén doktori tanulmányainak zárásaként adott nagy sikerű koncertet a Zeneakadémián, melyen Kocsis Zoltán vezényletével, Szkrjabin ﬁsz-moll zongoraversenyének szólistájaként hallhatta őt a közönség. A ﬁatal művész, akit nemzedékének egyik legérzékenyebb, legintellektuálisabb zongoristájaként emlegetnek, ezúttal Ravel G-dúr zongoraversenyét adja elő. A versenyművön Ravel több mint két évig dolgozott, s a sokáig tartó, kihívásokban gazdag munka hatására fogalmazta meg sokat idézett gondolatát, mely szerint „a komponálás 75%-ban intellektuális tevékenység”. A Kovács János vezényelte Zugló Filharmónia koncertjén a zongoraversenyt egy komor és egy könnyed szimfonikus mű keretezi. Brahms Tragikus nyitánya súlyos hangvételével, tömör hangszerelésével valódi ellentéte az ugyanabban az időben írt Akadémiai nyitányának. Haydn 96. szimfóniáját nem véletlenül nevezik „Csoda”-szimfóniának. A mű londoni bemutatóján egy lezuhant csillár kis híján több tucat ember halálát okozta. Csodával határos módon azonban a baleset pillanatában senki nem ült a csillár alatti székeken – a darab akkora sikert aratott, hogy az összegyűlt tömeg a színpad előtt tolongva ünnepelte az előadást. Jegyárak: 1 900, 2 100, 2 500 Ft Rendező: Zuglói Filharmónia

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR BAROKK EST Händel: F-dúr concerto grosso, op. 3/4 J. S. Bach: c-moll kettősverseny (BWV 1060) Corelli: F-dúr concerto grosso, op. 6/2 Vivaldi: C-dúr vonós concerto (RV 117) Vivaldi: Amor hai vinto (RV 683) Telemann: A-dúr hegedűverseny (TWV 51:A4) Vivaldi: Cessate, omai cessate (RV 684) Xavier Sabata (férfi alt) Bojan Čičić (hegedű) Sigrid T’Hooft (barokk gesztika) Alfredo Bernardini (oboa) Budapesti Fesztiválzenekar Vezényel: Jonathan Cohen A Fesztiválzenekar historikus együttese a 2012/13-as évadhoz hasonlóan ezúttal is a Les Arts Florissants másodkarmestere, Jonathan Cohen irányításával ad elő barokk műveket. A koncert keresztmetszetet nyújt a 18. század első felének concerto-terméséből, amennyiben a műfaj öt legfontosabb szerzőjét – Corellit, Vivaldit, Telemannt, Händelt és Bachot is – szóhoz juttatja. A hegedűszólista napjaink legjobb horvát barokk hegedűse, Bojan Čičić lesz, aki rendszeresen játszik élvonalbeli historikus zenekarokban, s mindent tud a korhű hegedülésről. A versenyműveken túl két Vivaldi-kantáta is elhangzik a koncerten, mégpedig a rendkívül szuggesztív katalán sztár-férﬁalt, Xavier Sabata előadásában, amit még hitelesebbé tesz majd, hogy a produkció előkészítésében részt vesz a barokk színpadi gesztika legjelentősebb szakértője, Sigrid T’Hooft. Jegyárak: 2 500 Ft, 3 500 Ft, 4 400 Ft, 6 300 Ft, 10 500 Ft Rendező: Budapesti Fesztiválzenekar

2015.ÁPRILIS 12. ( VASÁRNAP), 11.00

ÁPRILIS 12. ( VASÁRNAP), 11.00

SOLTI TEREM

NAGYTEREM

LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA A FELESLEGES KOTTA 10–15 ÉVESEKNEK Gregorián énekek, Leoninus, Perotinus, Beethoven, Schubert, Webern és Kurtág művei Déri György (cselló) Kemenes András (zongora) A:N:S Kórus Vezényel és mesél: Bali János Mit csinál a zenekarban a brácsa, ha dallamot is ritkán kap, és a basszust sem ő játssza? Miért van szükség karmesterre, ha olykor nélküle is működik egy zenekar? Milyen feladatai vannak egy operarendezőnek, és vajon hiányozna-e az énekeseknek és a közönségnek, ha nem lenne? Mi a szerepe a kottának a klasszikus zenében, ha számos zenekultúra (népzene, jazz, gregorián stb.) elvan és -volt nélküle? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Zeneakadémia ifjúsági sorozata, amelynek harmadik alkalmával a furulyaművészként, tanárként és a középkori- illetve reneszánsz repertoárt megszólaltató A:N:S Kórus vezetőjeként ismert Bali János fogja bevezetni a gyerekeket az európai kottaírás rejtelmeibe. Szó lesz azokról a különös pöttyökről és vonalakról, amelyek nagyjából 1200 éve tűntek fel különböző gregorián kéziratokban, s amelyekből hosszú évszázadok alatt kialakult az általunk ismert kottaírás. Megtudhatjuk azt is, hogy mi az a zenében, amit a kotta nem tud megmutatni, hogy miként küzdöttek gondolataik minél pontosabb lejegyzésével a zeneszerzők, s hogy a 20. században milyen kísérletek történtek a hagyományos kottaíráson való túllépésre. Jegyár: 1 200 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont Támogató: NKA

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL RÁNKI DEZSŐ ÉS A CONCERTO BUDAPEST MOZART ZONGORAVERSENYEI I. Mozart: Esz-dúr zongoraverseny (K. 449) Mozart: B-dúr zongoraverseny (K. 450) Mozart: g-moll szimfónia (K. 550) Ránki Dezső (zongora) Concerto Budapest Vezényel: Keller András 2015-ben „ünnepeljük” Mozart születésének 259. és halálának 224. évfordulóját, illetve pontosabb úgy fogalmazni, hogy 2015 az az év, amikor Mozart kapcsán senki nem ünnepel, kivéve azokat, akik számára nem csak a kerek évfordulók jelentenek Mozart-évet. Ránki Dezső és a Keller András vezette Concerto Budapest ebbe a körbe tartozik, s ezért úgy döntöttek, hogy április 12-én – egy olyan napon, amelynek semmilyen jelentősége nem volt Mozart életében – előadják az életmű két legfontosabb szimfóniáját, és a repertoár csúcsának számító zongoraversenyek közül négyet. Az első koncerten az 1784 februárjában közvetlen egymás után keletkezett Esz-dúr és B-dúr zongoraverseny lesz hallható: előbbit Mozart maga nevezte egyik legkülönlegesebb darabjának, utóbbi pedig – elképesztően gazdag fafúvós szólamai miatt – bármelyik szimfóniával felveszi a versenyt. A két zongoraverseny mellett a mozarti tragikus hangnemben, g-mollban írott nagyszabású szimfónia is elhangzik, az a mű, amelynek szerzői kéziratát egy időben Johannes Brahms birtokolta, s a kottát „gyűjteménye ékkövének” nevezte. Jegyárak: 2 000, 3 100, 3 900, 4 900 Ft Rendező: Müpa, Zeneakadémia Koncertközpont 75

ÁPRILIS 12. ( VASÁRNAP), 15.30

ÁPRILIS 12. ( VASÁRNAP), 19.30

NAGYTEREM

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL RÁNKI DEZSŐ ÉS A CONCERTO BUDAPEST MOZART ZONGORAVERSENYEI II. Mozart: G-dúr zongoraverseny (K. 453) Mozart: c-moll zongoraverseny (K. 491) Mozart: C-dúr szimfónia (K. 551, „Jupiter”) Ránki Dezső (zongora) Concerto Budapest Vezényel: Keller András

Részletek a 74. oldalon.

Ránki Dezső és a Keller András vezette Concerto Budapest egyetlen nap alatt, két koncerten négy Mozart-zongoraversenyt és két kései Mozart-szimfóniát ad elő a Zeneakadémia Nagytermében. A vállalkozásnak nincs különösebb apropója az előadók Mozart-rajongásán túl, bár a véletlen úgy hozta, hogy a második koncerten elhangzó G-dúr zongoraversenyt történetesen éppen egy április 12-i napon fejezte be Mozart (251 évvel ezelőtt). Ezzel együtt nem lehetünk elég hálásak nekik, hogy egy egyszerű áprilisi vasárnapból Mozart-ünnepet kreálnak, s különösen, hogy a remekművekben amúgy sem fukarkodó életmű legjelentősebb darabjait adják elő. Az esti hangverseny műsorán a G-dúr zongoraverseny mellett (ennek zárótételében szerepel az a téma, amit Mozart seregélye állítólag el tudott fütyülni), a démoni c-moll zongoraverseny hangzik el, hogy aztán a lélek legmélyéről az egek magasába lendítsen bennünket az utolsó, joggal „jupiterinek” nevezett C-dúr szimfónia. Az a mű, amely tökéletes egységbe fogja a bécsi klasszika dallamközpontú zenei nyelvét a letűnt barokk hagyomány tudós polifóniájával.

Jegyárak: 2 500 Ft, 3 500 Ft, 4 400 Ft, 6 300 Ft, 10 500 Ft Rendező: Budapesti Fesztiválzenekar

Jegyárak: 2 000, 3 100, 3 900, 4 900 Ft Rendező: Müpa, Zeneakadémia Koncertközpont

RANKI DEZSŐ © FELVÉGI ANDREA

ÁPRILIS 14. (KEDD), 19.00

ÁPRILIS 15. (SZERDA), 19.30

SOLTI TEREM

NAGYTEREM

A ZENEKAR MESTEREI VASHEGYI GYÖRGY ÉS A ZENEAKADÉMIA SZIMFONIKUS ZENEKARA JAZZ ITT!

Händel: Theodora (HWV 68)

Oláh Krisztián – Két formáció Oláh Krisztián (zongora) Schildkraut Vilmos (bőgő) Serei Dániel (dob) Bille Gergő (trombita, szárnykürt) Uher-Győrffy Bálint (szaxofonok) Ördög Krisztián (szaxofonok) Barbinek Gábor (harsona) Oláh Krisztián ötéves kora óta zongorázik, jelenleg Binder Károly növendéke a Zeneakadémia Jazz Tanszékén. Édesapja, Oláh Kálmán hatására kezdett jazz-zel foglalkozni, és ahogy mondani szokás: „a vér nem válik vízzé”. Oláh Krisztián 2013-ban megnyerte a Marosvásárhelyi Jazzverseny legjobb szólistájának járó díját, 2014-ben pedig a Nottinghami Nemzetközi Jazz-zongora versenyen bekerült a legjobb négy közé. Trióját 2012-ben alapította, s két zenésztársa, a bőgős Schildkraut Vilmos, illetve a dobos Serei Dániel szintén zeneakadémisták: koncertjeiken, miként ezúttal is, saját szerzemények és jazzstandardek egyaránt megszólalnak. Az est második felében egy másik formációt hallhatunk, amennyiben négy fúvós csatlakozik hozzájuk (valamennyien a diáktársaik), hogy bemutathassák, a komponált és az improvizált zene határvidékét bejáró szeptett-felállás milyen lehetőségeket tartogat a 21. század elején hét ifjú muzsikus számára. Jegyárak: 1 200, 1 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara, Az Ének Tanszék növendékei és Kórusa (karigazgató: Somos Csaba) Vezényel: Vashegyi György „Számomra a Theodora Händel talán legnagyobb drámai súlyú kompozíciója: a barokk kor olyan opus magnuma, mely Purcell, Bach és Rameau legjelentősebb műveinek is egyenrangú társa: megtiszteltetés volt számunkra, hogy 2004 novemberében mi mutathattuk be Magyarországon.” Ekként nyilatkozott néhány évvel ezelőtt a hazai historikus előadói gyakorlat egyik legjelentősebb alakja, Vashegyi György, akinek nem ez volt az első Händel-bemutatója itthon. Most nem kisebb feladatra vállalkozik, minthogy Händelnek a bemutató idején népszerűtlen, de saját maga szerint is az egyik legsikerültebb darabját hónapokig tartó próbafolyamat után zeneakadémistákkal adja elő. A nagyszabású kórustételekben és lenyűgözően dallamos áriákban bővelkedő kései mű (ez volt Händel utolsó előtti oratóriuma, 1750-ben mutatták be) bármely proﬁ együttesnek is komoly kihívást jelent, a vállalkozás ténye tehát önmagában is ﬁgyelemre méltó.

VASHEGYI GYÖRGY

Jegyárak: 1 200, 1 700, 2 800, 3 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekarának támogatója a Zeneakadémia Baráti Köre. A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara koncertsorozatának támogatója az Erste Bank. 77

DARRYL HALL / OLÁH KÁLMÁN EUROPEAN– AMERICAN QUINTET (2014. OKTÓBER 9.) © ZENEAKADÉMIA / TUBA ZOLTÁN

HOLLAND BAROQUE SOCIETY (2014. SZEPTEMBER 21.) © ZENEAKADÉMIA / MUDRA LÁSZLÓ 78

ANDREA DE VITIS – AZ ELSŐ BUDAPESTI NEMZETKÖZI GITÁRVERSENY GYŐZTESE (2014. OKTÓBER 8.) © ZENEAKADÉMIA / TUBA ZOLTÁN

RAZVALJAJEVA ANASZTÁZIA (2014. OKTÓBER 3.) © ZENEAKADÉMIA / MUDRA LÁSZLÓ

CARACASI IFJÚSÁGI ZENEKAR (2014. NOVEMBER 11.) © ZENEAKADÉMIA / STILLER ÁKOS 79

ÁPRILIS 16. (CSÜTÖRTÖK ), 18.00

ÁPRILIS 17. (PÉNTEK ), 19.00

ÁPRILIS 18. (SZOMBAT ), 19.30

SOLTI TEREM

NAGYTEREM

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL PIIA KOMSI ÉS NAGY PÉTER DALESTJE Schubert, Zemlinsky, Schönberg, Webern, Cage, Kurtág és Jeney dalai Piia Komsi (szoprán) Nagy Péter (zongora)

A HANG VILÁGNAPJA 2015 WORLD VOICE DAY 1999-ben indult a „Hang világnapja” című nemzetközi kezdeményezés, melynek célja, hogy felhívja a ﬁgyelmet az emberi hangra: hogy az egymás közötti kommunikáció, no és a zene egyik legfontosabb „eszköze” milyen fontos szerepet tölt be mindennapi életünkben. A budapesti programban tudományos előadások, hangképzési bemutatók és zenei produkciók váltják egymást – közreműködik többek között a füttyművészként ismert egykori Ki mit tud?-nyertes Hacki Tamás ( jelenleg a regensburgi klinika egyetemi tanára), Meláth Andrea, a Zeneakadémia Ének Tanszékének vezetője, és más ismert énekesek, a legkülönbözőbb zenei stílusok képviseletében. Ingyenes belépők igényelhetők a Zeneakadémia jegypénztárában. Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont 80

Rendkívül mozgékony és fényes hang, káprázatos koloratúrák – a ﬁnn Piia Komsi olyan szerepek eszményi megformálója, mint Brünnhilde (Wagner: A Nibelung gyűrűje) vagy az Ávónő (Ligeti György: Le Grand Macabre), és azon kevesek egyike, aki A varázsfuvola mindkét szoprán szerepét (Pamina, Éj királynője) repertoárján tartja. A barokk operák éppoly közel állnak hozzá, mint a kísérleti avantgárd, nem véletlen, hogy napjainkban több zeneszerző is kifejezetten az ő hangjára komponál. Piia Komsi zenei tanulmányait csellistaként kezdte, évekig játszott az Avanti Kamarazenekarban és a Finn Nemzeti Opera Zenekarában. Hangszeres tudását a mai napig kamatoztatja, több olyan darabot is bemutatott, melyben énekelt és csellózott. Ikertestvére a hasonló vokális adottságokkal rendelkező Anu Komsi. Esa-Pekka Salonen kifejezetten rájuk gondolva írta Wing on Wing című nagyzenekari darabját, melyet a 2004-es premier óta a világ számos helyén mutattak már be. Piia Komsi több magyar zeneszerzővel – például Kurtág Györggyel, Eötvös Péterrel – is kapcsolatban áll, 2013-ban, Budapesten ő mutatta be Jeney Zoltán William Blake verseire írt, kíséret nélküli dalciklusát, Az ártatlanság és tapasztalás dalait. Rendező: Müpa, Zeneakadémia Koncertközpont

SZÖRÉNYI LEVENTE 70 Gyöngyösi Levente: IV. szimfónia (Illés szekerén) Szörényi Levente: Ének a csodaszarvasról Szörényi Levente: Elég volt MR Énekkar (karigazgató: Pad Zoltán) Közreműködik: Feke Pál, Miller Lajos MR Szimfonikusok Vezényel: Kesselyák Gergely Az Illés együttes frontembere, rengeteg sláger, számos rockopera (köztük az István, a király) szerzője hetvenéves. A műveivel a klasszikus és a könnyűzenét elválasztó határvonalat rendre átlépő alkotót ünneplő koncertnek a Zeneakadémia ad helyet. A hangverseny műsorán két klasszikus apparátust alkalmazó 2003-as darabját hallhatjuk: a Jankovics Marcell által készített animációs ﬁ lmhez írott zenéből készült zenekari szvitet, valamint a Wass Albert szövegére komponált Elég volt című kóruskantátát. A koncert első felében pedig egy ifjú zeneszerző, az Illés-rajongó Gyöngyösi Levente IV. szimfóniája lesz hallható. Az Erkel-, Bartók-Pásztoryés Artisjus-díjas Gyöngyösi nemzedékének egyik legkiemelkedőbb zeneszerzője, Gólyakalifa című operáját 2005-ben mutatta be a Magyar Állami Operaház, III. szimfóniáját 2012-ben a Budapesti Fesztiválzenekar felkérésére írta, Sinfonia concertante című ütőhangszeres versenyművét pedig 2013-ban mutatta be az Amadinda ütőegyüttes. Rendező: Zikkurat Színpadi Ügynökség

„AZ OPERA LÉNYEGE A VARÁZSLAT” Mozarttól Wagneren és Ligetin át Thomas Adèsig terjed a finn koloratúrszoprán repertoárja. A Zeneakadémián fellépő Piia Komsi természetessége, északi közvetlensége, a klasszikus iskolázottságra építő, tökéletesen uralt technikája és bevállalós színpadi attitűdje, valamint a kortárs darabokban gyakran elvárt „őrülete” közötti feszültség miatt az egyik legizgalmasabb jelenség a nemzetközi operavilágban.

Saját maga válaszolt a megkeresésünkre, a telefonos interjú időpontját sem egy impresszárióval vagy ügynökséggel kellett egyeztetnünk, hanem „leemaileztük”. Ilyen könnyen megközelíthető egy 21. századi sztárszoprán? Közhely, de tényleg megváltozott a világ, a Twitter, a Facebook korában szerintem ez evidencia. Szerintem nem is lehet máshogy, hiszen a korábbiaknál sokkal inkább szem előtt vannak az énekesek. Megváltoztak a közönség perspektívái is. Produkcióink, előadói teljesítményünk azonnal megítélhető, szinte minden rögtön felkerül a világhálóra – nem úgy, mint amikor még a kritikusok hoztak ítéletet, és sokszor csak a sajtó és a lemezek jelentettek fogódzót a publikumnak. Az érdekes csak az, hogy a repertoár ugyanakkor szinte ugyanaz, mint ötven éve. A hangok sem változtak? Kislány koromtól Maria Callas volt az első számú ikonom. Ifjúságom azzal telt, hogy Callast hallgattam. És azt gondolom, hogy az operaénekesek hangját ma is a klasszikus darabokon, a bevált skálákkal, a romantikus koloratúr repertoárral lehet csak képezni. Akkor is, ha valaki, mint például én, sok kortárs művet énekel. Az ugyanis, hogy a mai szerzőknél olykor meg kell őrülni, vagyis egészen szokatlan hangokkal kell operálni, nem azt jelenti, hogy nem kell tudni énekelni. Az extrémebb hangszínekhez ráadásul még több, klasszikus megalapozottságú hangképzési gyakorlás kell, különben nagyon könnyen elveszítheti a hangját az ember. A trükkök alapja a tökéletes kontroll, csak így lehet kockáztatni, üvölteni, vagy vicces hangokat használni. A technika, a hangképzés ugyanaz, mint ötven éve. A különbség az érzelmek interpretálásában van. Abban, hogy milyen színpadi eszközökkel adjuk át mindezt a közönségnek. Akkor csupán a színpadra állítás mikéntje változott?

PIIA KOMSI

A statikusra rendezett, az „énekes kiáll középre és rázendít” típusú előadások már nem igazán érdekelnek senkit. Ugyanakkor azt sem gondolom, hogy csak a cirkuszjellegű varietékkel lehet megfogni a közönséget. Én a zeneértő operarendezőben hiszek. A muzikalitásra koncentráló színpadi koreográﬁákban, amelyekben érvényesülhet az énekes és a zene. A számomra az a jó… helyesbítek: az a szimpatikus rendező, aki tisztában van az énekesek határaival. Van olyan kollégám, akinek nem okoz gondot a tánc vagy a színpadi akrobatika, de akadnak olyan csodálatos hangú, magasan képzett énekesek is, akiknek ez nem megy. Tőlük nem szabad elvárni, hogy bukfencezve áriázzanak. Ugyanakkor a színpadi mozgás, a színészi játék ma már elengedhetetlen – és nem csak azért, mert az ezt kiváltó monumentális díszlet81

„ AZ OPERA LÉNYEGE A VARÁZSL AT”

és megfi zethetetlenné kezd válni. Azt hiszem, nem csak nekem anakronisztikus az olyan előadás, amikor az énekesek csak állnak és dalolnak. A fiatal énekeseket már erre is képzik, de ezzel azért vigyázni kell. A hang, a zene, az éneklés nem sikkadhat el. A legrosszabb emlékeimet azokról a rendezőkről őrzöm, akik marionettfigurákként rángattak minket. Nekem létfontosságú a szabadság, hogy személyes érzelmeimmel telíthessem a darabbeli szituációt, hogy a színpadon magamat adhassam. Ehhez azonban az kell, hogy a rendező jelölje ki az irányokat. Akkor jobban érzi magát az úgynevezett félig szcenírozott előadásokban, amikor az énekesek koncertkörülmények között adják elő a darabot? Én ezt egyáltalán nem szeretem, mert szerintem a koncertszerű előadás nem működik. Miért? Mert minden látszik. Minden ott van a színpadon. Elmarad az illúzió, a színház. Ott a zenekar, az énekes. A néző látja a muzsikusok arcát, ahogy játszanak, minden mozdulatuk szemmel követhető. Elvész a varázslat, ami pedig az opera lényege. Tudom, hogy léteznek gazdaságossági szempontok, de a színpadra állítás, mondjuk a díszletszegény kortárs tánc mintájára, nem feltétlenül költséges. Egész más persze, amikor kamaraegyüttessel lépnek fel az énekesek, vagy áriaestet adnak. A nemzetközi szaksajtó a kortárs szerzők műveiben nyújtott alakításait emlegeti leginkább. Közönsége is van a kortárs operának? Kicsiny, de lelkes tábora van a kísérletezésnek. A legérdekesebb, hogy az ázsiai közönség mennyire nyitott. Ausztráliában, Kínában, Koreában és Japánban szembesültem ezzel. Valószínűleg azért, mert Európával szemben ott javarészt fiatalokból áll az operaközönség. Nincs prekoncepciójuk a műfajjal szemben, így a klasszikusokban és a kortársakban is a zenét fedezik fel. Sznobizmusból, vagy mert tényleg nyitottak? Nem sznobizmus ez, mint sokszor Európában, hanem egy egészen más típusú befogadói attitűd. A kortárs szerzőket gyakran a túlzásba vitt kísérletező kedvük miatt tartják befogadhatatlannak. Természetesen nincs rálátásom mindenre, és elsősorban a saját tapasztalataimra hagyatkozhatom, de szerintem nagyon fontos, hogy a fiatalok be tudjanak mutatkozni. Azt úgyis az idő mutatja meg, hogy mi maradandó és mi nem. Az viszont kétségtelen, hogy egyes szerzők gyakran nincsenek tekintettel sem a közönségre, sem pedig az előadókra. Márpedig az opera színpadi műfaj, az együttműködés elengedhetetlen, nem rendelhetünk mindent alá az alkotó kísérletező kedvének. Vajna Tamás

ÁPRILIS 19. ( VASÁRNAP), 19.30

ÁPRILIS 23. (CSÜTÖRTÖK ), 19.30

NAGYTEREM

SNÉTBERGER TRIO

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL HAGEN QUARTET

Snétberger Ferenc (akusztikus gitár) Anders Jormin (bőgő) Joey Baron (dob) Snétberger Ferenc pályája bő három évtizede tart, s lendületéből mit sem vesztett. Tehetségéből adódóan akár gitározhatott volna úgy is, mint Al Di Meola vagy George Benson, hiszen minden szükséges tudás a kezében volt hozzá. De ő a nehezebb utat választotta: saját hangot keresett. Egy összetéveszthetetlen, bensőséges hangot, amelyben a klasszikus zenei előképzettség, a roma hagyomány, a ﬂamenco és a jazz egyszerre van jelen. És ez emelte ki őt a zsúfolt világmezőnyből, olyan nevek kollegiális társaságát kiérdemelve, mint Bobby McFerrin énekes-mágus és a legendás basszusgitáros Richard Bona. Számtalan saját dala mellett In Memory of my People címmel darabot írt a holokausztról gitárra és nagyzenekarra, mindeközben drámaian és autentikusan interpretálja Luciano Berio kortárs olasz zeneszerzőt is („Sequenza XI”). 2011-ben megalapította a Snétberger Zenei Tehetség Központot, amely hátrányos helyzetű gyerekek zenei képzésével foglalkozik. Új triójában – amellyel most készül az ECM kiadónál lemezfelvételre – két legendával játszik együtt: a Charles Lloyd, Tomasz Stańko és Bobo Stenson partnereként is ismert svéd bőgőssel, Anders Jorminnal (a Göteborgi Egyetem tanárával), valamint az amerikai avantgárd dobossal, Joey Baronnal, aki John Zorn együttesének meghatározó tagja, de játszott Bill Frisell-lel, John Scoﬁelddel, Al Jarreau-val és Dizzy Gillespie-vel, illetve a popzene olyan ikonjaival, mint Michael Jackson vagy David Bowie. Jegyárak: 3 700, 5 100, 6 500, 7 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Mozart: D-dúr vonósnégyes (K. 499, „Hoffmeister”) Jörg Widmann: II. vonósnégyes Mozart: D-dúr vonósnégyes (K. 575, „Porosz”) Hagen Quartet: Lukas Hagen, Rainer Schmidt (hegedű; Veronika Hagen (brácsa); Clemens Hagen (cselló) A salzburgi kötődésű vonósnégyes a családi kamarazenélés hagyományát élteti tovább, az 1980-as évek legelején a Hagen família négy ifjú tagja ült össze muzsikálni. Szemléletüket a későbbiekben olyan egyéniségek formálták, mint Nikolaus Harnoncourt vagy Gidon Kremer, dolgoztak Kurtág Györggyel, Maurizio Pollinivel, Krystian Zimmermannal és Mitsuko Uchidával. Beethoven összes vonósnégyesét felölelő 2012–2013as koncertturnéjuk a világ legjelentősebb hangversenytermeit érintette, New Yorktól Tokión át Párizsig, Londonig és Bécsig. Az együttes felvételeit, 45 CD-t, két évtizeden át a legjelentősebb német lemezkiadó gondozta. A Hagen Vonósnégyes a közelmúltban ünnepelte alapításának harmincadik évfordulóját, a kvartett – egy pult kivételével – ma is a kezdeti felállásban működik. A műfaj Haydntól napjainkig terjedő teljes repertoárját kultiválják, s bár a budapesti koncerten magától Haydntól nem játszanak, a mester szellemét mégis megidézik. Jörg Widmann 2003 és 2006 között írt II. vonósnégyese – a darab első, majd átdolgozott változatának ősbemutatójára egykoron a Keller Vonósnégyes vállalkozott –, ez az egyetlen, nagyszabású lassú tételből álló kompozíció Haydn híres ciklikus műve, a Megváltó hét utolsó szava ihletéséről árulkodik.

HAGEN QUARTET © HARALD HOFFMANN

Jegyárak: 2 000, 3 100, 3 900, 4 900 Ft Rendező: Müpa, Zeneakadémia Koncertközpont 83

ÁPRILIS 24. (PÉNTEK ), 19.30

ÁPRILIS 25. (SZOMBAT ), 19.30

NAGYTEREM

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL ORPHEUS CHAMBER ORCHESTRA Wagner: Siegfried-idill Schubert: V. (B-dúr) szimfónia (D. 485) Copland: Quiet City Haydn: 80. (d-moll) szimfónia Orpheus Chamber Orchestra

ORPHEUS CHAMBER ORCHESTRA © LARRY FINK

A Grammy-díjas, több mint hetven lemezzel, és közel ötven, kifejezetten a számukra komponált művel büszkélkedő, New York-i székhelyű Orpheus Chamber Orchestra 1972-es alapítása óta a legjelentősebb kamarazenekarok egyike a világon. Rendszeres koncertsorozatot tartanak a Carnegie Hallban, turnéik során az Antarktisz kivételével valamennyi földrészen jártak már, az utóbbi négy évtized szinte összes jelentős szólistája dolgozott velük, s alapfilozófiájuk szerint karmester nélkül, demokratikusan működnek: valamennyi mű betanulását más zenekari tag irányítja. A demokratikus döntéshozatali elv nemcsak praktikus szempontból fontos számukra, hanem eszményként is, amit pedagógiai programjaik során próbálnak az ifjabb generációnak is átadni. Zeneakadémiai koncertjükön Haydn egyik, úgynevezett „Sturm und Drang”, a 80-as sorszámú, drámai d-moll darabja, és a tizenkilenc éves Schubert mozarti jegyeket mutató B-dúr szimfóniája mellett egy romantikus és egy 20. századi remekmű lesz hallható. A monumentalitás iránt rajongó Wagner egyik csodálatos miniatűrje, a felesége, Cosima számára írott, közös fiukat zenében megidéző Siegfried-idill, valamint az amerikai Aaron Copland színpadi kísérőzenéből koncertszámmá alakított, Quiet City című kompozíciója szerepel a hangverseny műsorán. Jegyárak: 2 100, 3 500, 4 900, 6 900 Ft Rendező: Müpa, Zeneakadémia Koncertközpont

BOGÁNYI GERGELY, BOLDOCZKI GÁBOR ÉS A CONCERTO BUDAPEST J. S. Bach: C-dúr zenekari szvit (BWV 1066) Sosztakovics: I. zongoraverseny, op. 35 Fazıl Say: Trombitaverseny, op. 31 (magyarországi bemutató) Sosztakovics: IX. (Esz-dúr) szimfónia, op. 70 Bogányi Gergely (zongora) Boldoczki Gábor (trombita) Concerto Budapest Vezényel: Medveczky Ádám Két klasszis a közreműködő a Keller András vezette Concerto Budapest ritkán hallható művekből összeállított, izgalmas koncertjén. Izgalmas, mert Bogányi Gergely, akit eddig főleg a romantikus művek nagy formátumú előadójaként ismerhettünk, ezúttal Sosztakovicsot játszik. A szovjet-orosz szerző azon zongoraversenyét szólaltatja meg, amely neobarokk jellegzetességeivel kapcsolódik az előtte elhangzó gyönyörű Bach-szvithez, másrészt különleges módon fontos szerepet kap benne a trombita. A világhírű zongoraművészként, jazz-zenészként és nagyszerű rögtönzőként is ismert Fazıl Say a világ egyik legjobbjaként számon tartott, Maurice André méltó utódának nevezett ﬁatal magyar művész, Boldoczki Gábor számára írta a Trombitaversenyt 2010-ben. A rendkívüli virtuozitást igénylő mű a szerző török népzenei gyökereiből, valamint jazz iránti vonzódásából is táplálkozik. Az est második részében a kiváló zenekar a Kossuth-díjas Medveczky Ádám vezényletével azt a művet szólaltatja meg, amelyet a zeneszerző örömteli vidám kis darabnak nevezett, és amelyet játékossága, szellemessége miatt gyakran hasonlítanak Haydn szimfóniáihoz. Jegyárak: 3 300, 4 800, 6 500 Ft Rendező: Concerto Budapest

Párduc és liliom (1930-1933) © VAJDA LAJOS 85

ÁPRILIS 26. ( VASÁRNAP), 19.30

ÁPRILIS 28. (KEDD), 18.00

NAGYTEREM

A PANNONIA SACRA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA 20. JUBILEUMI HANGVERSENYE 20. századi magyar szerzők kórusművei, reneszánsz és barokk táncok furulyaegyüttesek előadásában, szóló hangszeres darabok

PURCELL KÓRUS 25

A Pannonia Sacra Katolikus Általános Iskola diákjaiból, szülőkből, tanárokból, öregdiákokból álló együttesek Vezényel: Blazsek Andrea

J. S. Bach: h-moll mise (BWV 232)

A hazai kóruskultúra egyik legkiemelkedőbb formációja, a Vashegyi György által alapított Purcell kórus negyed százada működik. A historikus előadások szerelmeseit hosszú évek óta lenyűgöző élményekkel gazdagító kórus és vezetőjük fáradhatatlan működésének minőségét semmi nem tükrözi jobban annál, hogy 2014-ben René Jacobs velük vitte turnéra a h-moll misét, a kórusrepertoár talán legnagyobb kihívást jelentő darabját. Születésnapi koncertjükön most mi is hallhatjuk tőlük a Bach-életmű összefoglalásának is tekinthető nagyszabású kompozíciót, amelyen Bach a halála előtti utolsó időszakban is dolgozott, s amelyben számos korábbi kantátájából használt tételeket, afféle szerzői válogatást nyújtva egy nem akármilyen oeuvre legkiválóbb darabjaiból.

Immár huszadik alkalommal alkotnak zenélő közösséget a Pannonia Sacra Katolikus Általános Iskola kórusai, furulyaegyüttesei és a szülőkből, tanárokból, öregdiákokból álló kórus és zenekar. Az 1991-ben, Gere György énektanárigazgató irányításával alapított intézmény életében a kezdetektől fogva jelentős szerepet töltött be a művészeti nevelés. A kodályi elv, a mindennapos éneklés gyakorlata az iskolában valóság. A gyerekek négy kórus munkájában vehetnek részt, és az énekórákon furulyázni is megtanulnak. A szülők kezdeményezésére és segítségével jött létre az első jótékonysági hangverseny 1995-ben, melyen hangszeres művészszülők, valamint az iskola kórusa léptek föl. Ettől fogva másfél évtizeden át minden esztendő kiemelkedő zenei ünnepévé vált ez a koncert, melynek a Zeneakadémia Nagyterme adott otthont. A sorozatot az épület felújítása szakította meg. Most ismét megtapasztalhatja az iskola apraja és nagyja, valamint a közönség, hogy milyen érzés egyetlen hatalmas harmónia részesévé válni, amikor százhatvan gyerek énekel együtt negyven muzsikus kíséretével a zene szentélyében, a megújult Zeneakadémián.

Jegyárak: 1 990, 2 990, 3 990, 4 990 Ft Rendező: Orfeo Zenei Alapítvány

Jegyárak: 1 200, 1 600, 2 000, 2 500 Ft Rendező: BKI Alapítvány

Baráth Emőke, Pintér Ágnes (szoprán); Bárány Péter, Gavodi Zoltán (kontratenor); Megyesi Zoltán (tenor); Blazsó Domonkos (basszus) Purcell Kórus Orfeo Zenekar (korabeli hangszereken) Vezényel: Vashegyi György

ORFEO ZENEKAR, PURCELL KÓRUS © ZENEAKADÉMIA / BENKŐ SÁNDOR

EGYÉNISÉG ÉS HOMOGENITÁS A legjelentősebb hazai kórusok egyikét, az immár nemzetközi élvonalba tartozó Purcell Kórust éppen negyed százada alapította Vashegyi György. A Zeneakadémia tanárával a kórus alakulásáról, hangzásideáljáról és jövőbeni terveiről kérdeztük annak apropóján, hogy a születésnapi koncertre – Bach h-moll miséjének előadásával – a Zeneakadémia Nagytermében kerül sor.

Emlékszel rá, hogy miként alakult meg 25 éve a Purcell Kórus? 1986-ban ismerkedtem meg Helmuth Rillinggel, s először ’87 őszén jártam nála tanulmányúton, akkor még az NDK-ban. Rilling 1988 nyarán hívta meg Stuttgartba John Eliot Gardinert, hogy kurzust tartson, vagyis már felvettek a Zeneakadémiára, de még nem kezdtem el a tanulmányaimat, amikor ’88 nyarán részt vehettem Gardiner stuttgarti kurzusán. Gardiner együttese, a Monteverdi Kórus elképesztő hatást gyakorolt rám akkor, és ahogy elkezdődött a tanév a Zeneakadémián, azon kezdtem gondolkozni, hogy valami ilyesmit szeretnék én is létrehozni. A konkrét szervezőmunka aztán ’89 őszén indult, és 1990. május 1-én, a demokratikus parlament alakuló ülésének napján adtuk első koncertünket (úgyhogy a Purcell Kórus napra pontosan egyidős a legújabb magyar parlamentáris demokráciával). Mi jelenti az állandóságot a kórusban? A gardineri ideál, ami még az angol kóruskultúrán belül is kiemelkedővé teszi a Monteverdi Kórust. A magyar kóruskultúra hihetetlenül gazdag, de teljesen más eszményt követ: ebben a homogenitás a legfontosabb, hogy egy-egy szólam, illetve a teljes kórus tökéletesen egységes hangon szólaljon meg. Ez azt jelenti, hogy az énekesek nem igazán hagyatkozhatnak az egyéniségükre, a szólisztikus színeket megpróbálják elkerülni (kicsit a franciaparkokhoz hasonlóan: ami kilóg, azt levágják). Félreértés ne essék, ez nem értékítélet, hiszen a magyar kóruskultúra számos rangos nemzetközi visszaigazolást kap (versenyek és egyebek révén) méltó módon arról, hogy fantasztikus értéket képvisel. A Purcell Kórusban azonban – az angol modell nyomán – fontosnak tartjuk az aktív és egyéni hangot, az egyéni felelősséget: persze az egyéniségek tevékenységének ugyanabba a zenei irányba kell mutatnia, s így másfajta homogenitás jön létre (mely inkább az angolparkokra hasonlít). Az elmúlt huszonöt év nyomán úgy gondolom – és szerencsére nem vagyok ezzel egyedül –, hogy számunkra ez a jó irány. René Jacobs kifejezetten a Purcell Kórust kérte fel egy norvégiai h-moll mise produkcióra. Lesznek ehhez hasonló projektjeitek? Igyekszünk a nemzetközi élvonalba kerülni: Jacobs nagyon meg volt velünk elégedve (számunkra fantasztikus élmény volt a közös munka vele!), és tervezzük a folytatást. Januárban Fischer Ádámmal és Philippe Herreweghe-gel dolgozunk majd együtt, és évek óta próbáljuk megszervezni, hogy Gardinerrel is mielőbb létrejöjjön valamilyen együttműködés. A Purcell Kórus születésnapi koncertjén (2015. április 26-án) nem véletlenül a h-moll mise szólal meg a Zeneakadémián: tizenöt éve énekeltük először a művet, s úgy gondoltuk, hogy érdemes megmutatnunk, mit kezdünk most a darabbal, immár a „felnőttkor” küszöbén. Fazekas Gergely 87

ÁPRILIS 28. (KEDD), 19.00

ÁPRILIS 29. (SZERDA), 19.00

SOLTI TEREM

A TEHETSÉG KÖTELEZ MUSICIENS LIBRES Karosi Bálint: Hármasverseny cimbalomra, gitárra és hárfára Laczkó Bálint: Times of change II Laczkó Bálint: „Manuel de Falla nyomában” Musiciens Libres Anima Musicae Kamarazenekar „Bárcsak a jövendő művésze önmagán belül, s nem kívül tűzné ki az elérendő célt, s lenne a virtuozitás csupán eszköze, nem pedig végcélja. Bárcsak mindig észben tartaná azt, hogy bár a mondás szerint Noblesse oblige (a nemesség kötelez), de legalább annyira, sőt sokkal inkább, mint a nemesség: GÉNIE OBLIGE (a tehetség kötelez)!” Paganiniről írott nekrológjában, 1840-ben fogalmazott így Liszt Ferenc, és saját maga mutatott példát arra az utókornak, hogy mire is kötelezi egy művészt a tehetség. Mindenekelőtt arra, hogy tehetségét megossza a világgal. A Zeneakadémia Koncertközpont új – hagyományteremtő szándékkal életre hívott – sorozata minden félévben több zeneakadémista növendéknek vagy együttesnek kínál bemutatkozási lehetőséget. Tavalyi bemutatkozó koncertjük után ezúttal a Musiciens Libres együttest hallhatjuk újra. Miként nevük is jelzi, a formáció tagjai a zenei szabadság letéteményesei. Hisznek abban, hogy nincsenek falak a különböző stílusok között, hogy a klasszikus, a kortárs, a jazz, vagy a népzene egyaránt maradandó értéket képvisel. Az együttes tagjai generációjuk legjobbjai, találunk köztük jazzénekest, népi cimbalmost, és jó pár klasszikus zenészt. A koncerten az Anima Musicae Kamarazenekar közreműködésével három ifjú szerző egy-egy kompozícióját mutatják be. Jegyár: 1 200 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont 88

AKUSZTIKUS, AUTENTIKUS PETRÁS MÁRIA ÉS A SZIGONY EGYÜTTES Moldvai csángó népzene Petrás Mária (ének) Kerényi Róbert (furulya) Nyíri László (hegedű) Szlama László (koboz) Benke Ágoston Félix (dob, doromb, szájharmonika) Az 1970-es évek elején elindult táncházmozgalmat gyakran azonosítják az erdélyi vonós zenével. Az kétségtelen, hogy a kezdeti ﬁgyelem e területek felé irányult, de bő tíz évvel később új színek is megjelentek a palettán. Egy hórihorgas, aszkéta termetű, kerek szemüveges ﬁú, becenevén Szigony, 1988-ban megalapítja a legendás Tatros együttest. Ő Kerényi Róbert, akinek meghatározó szerepe volt abban, hogy megismerje a közönség Moldva és Gyimes népzenéjét és táncait. A sodró lendületű körtáncok, az archaikus népdalok és népénekek gazdag világa sokakat ejtett rabul. Az új irány gyorsan bizonyította páratlan vitalitását, „reakcióba lépve” a kortárs művészetekkel; elsősorban alternatív színházi körök fogadták be. Kerényi Róbert 1997-től a Szigony zenekar vezetője. A formáció régi falusi zenekarok hagyományait követve a gyimesi és moldvai magyarság népzenéjét játssza. Előadásuk sajátos zenei folyamként saját belső törvényei szerint hömpölyög, és a pillanat fonja össze tízperces, megismételhetetlen „eposzokká”. A koncerten ezúttal Moldva legszebb zenéiből válogatnak. Partnerük ezúttal a Muzsikás állandó vendégeként jól ismert, moldvai származású Petrás Mária lesz. Jegyár: 1 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

PETRÁS MÁRIA

www.fidelio.hu

Ha komolyan szórakozik...

Kocsis Zoltán (FOTÓ: MARJAI JUDIT)

ÁPRILIS 30. (CSÜTÖRTÖK ), 19.00

MÁ JUS 2. (SZOMBAT ), 19.30

SOLTI TEREM

NAGYTEREM

BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR

ÉLESBEN A FAFÚVÓS HANGSZEREK Lajtha, Ránki, Sáry, Mozart és Händel művei

Gavriel Lipkind (cselló) Budafoki Dohnányi Zenekar Vezényel: Klaus Arp

„Fantázia faragott fákra” – ez lehetne a koncert költői címe. „Fásan, de nem fásultan” – ez működhetne afféle mottóként. „A fafúvós fach felvonulása” – ez nem más, mint az április 30-i esemény leírása, amelynek során a Zeneakadémia fafúvós hallgatói és tanárai mutatkoznak be a nagyközönségnek. A Lakatos György fagottművész által vezetett Fúvós Tanszék csapata a legkülönfélébb formációkban, különféle kvartettekben, kvintettekben, és egyéb különleges formációkban (például kontrafagott−pikkoló duóban) demonstrálják, hogy mi mindenre képesek ezek a csodálatos hangszerek, a fuvola, az oboa, a klarinét és a fagott. Lajtha László fafúvós kvartettje, Ránki György nevezetes fúvósötöse (Pentaerophonia), Sáry László nyolc fuvolára írott darabja mellett Mozart- és Händel-klaszszikusok is elhangzanak a koncerten.

Nem sok olyan világjáró művész van a világon, aki már húszas éveiben bevallja magának: jó lenne pár évre visszavonulni, elmélyülten dolgozni, nem felőrlődni a folyamatos koncertezésben. Az orosz családban született izraeli Gavriel Lipkind ezt tette, miután Tel Aviv-i tanulóéveit követően Frankfurt és Boston patinás akadémiáin képezte tovább magát, és ért el előkelő helyezéseket jelentős világversenyeken. Még mindig csak harmincas évei végén jár, de az is belefért az életébe, hogy együtt zenéljen Gidon Kremerrel, Yuri Bashmettel, Pinchas Zukermannal, Yehudi Menuhinnal. Budapesten azt a gyönyörű lírai művet hallhatjuk Gavriel Lipkind közreműködésével, amellyel a ﬁ atal Dohnányi Ernő nagybeteg édesapjától búcsúzott. Dohnányi generációjához tartozik Max Reger is, akinek talán legismertebb darabja az 1913-ban írt, Arnold Böcklin festményei ihlette szvit. Ahogyan Elgar misztikus Enigma-variációi is a brit szerző legnépszerűbb kompozíciója. A nemegyszer hátborzongatóan szép késő romantikus alkotásokat Klaus Arp dirigálja, aki Németországban futott be szép karriert, és minden bizonnyal egyedinek számít azzal a képességével, hogy többek között nagybőgőn, trombitán, fuvolán és szitáron játszik, valamint zeneszerzőként is tevékeny.

Jegyárak: 1 200, 1 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Jegyárak: 3 200, 3 900, 4 500 Ft Rendező: Budafoki Dohnányi Zenekar

Tanárok: Lakatos György (fagott); Oross Veronika, Romos Zsolt, Sebők Erika, Drahos Béla (fuvola); Varga István, Kovács Béla, Szatmári Zsolt, Pálfi Csaba (klarinét); Dienes Gábor (oboa) Hallgatók: Bánki Berta Zsófia, Ács Dominika, Kerner Mária, Bálint Bernadett, Kovács Eszter, Szeitl Aliz, Metykó Viktória, Csuhaj-Barna Rebeka, Tóth Ágnes, Kovács Eszter, Szidonya Júlia Flóra

Reger: Szimfonikus költemények Arnold Böcklin nyomán, op. 128 Dohnányi: Koncertdarab op. 12 Elgar: Enigma-variációk, op. 36

MÁ JUS 3. ( VASÁRNAP), 11.00

MÁ JUS 3. ( VASÁRNAP), 19.30

MÁ JUS 4. (HÉTFŐ), 19.00

NAGYTEREM

MVM-KONCERTEK BALÁZS JÁNOS HÁROM ARCA 2. LAJKÓ FÉLIX ÉS BALÁZS JÁNOS Lajkó Félix (hegedű) Balázs János (zongora)

A MEGÉRTHETŐ ZENE BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR FRICSAY FERENC Beethoven: V. (c-moll) szimfónia, op. 67 Budafoki Dohnányi Zenekar Előad és vezényel: Hollerung Gábor A 20. század egyik legjelentősebb magyar karmestere, az 1914-ben született, és súlyos betegségben idő előtt, 1962-ben elhunyt Fricsay előtt tiszteleg Hollerung Gábor ismeretterjesztő sorozatának soron következő matinéja. Fricsay 1933-ban végzett a Zeneakadémián, de a világhírnévre 1947-ig kellett várnia, amikor a Salzburgi Ünnepi Játékokon Klemperer lemondása miatt beugrással mentette meg egy kortárs opera ősbemutatóját. Dolgozott Berlinben és Münchenben, turnézott Yehudi Menuhinnal és Anda Gézával, s az 1950-es évektől a Deutsche Grammophon exkluzív művészeként rengeteg lemezt készített: Mozart-operák, Bartók-művek, s persze a legnagyobb idol, Beethoven szimfóniái is szerepelnek a diszkográﬁáján. Hollerung Gábor a betegséggel küzdő Fricsay számára oly sok lelki-szellemi energiát nyújtó V. szimfóniát választotta annak a karmesternek a megidézésére, aki egyes kritikusok szerint Toscanini és Furtwängler erényeit egyesítette magában. Jegyárak: 1 900, 2 300, 2 700 Ft Rendező: Budafoki Dohnányi Zenekar

Balázs János nemzetközi karrierje 2005ben, tizenhat éves korában kezdődött, amikor elnyerte a nemzetközi pécsi Liszt-verseny első díját. A következő években négy nemzetközi zenei versenyen győzött, és fellépett Európa számos nagyvárosában, majd az Egyesült Államokban is. Rangos nagyzenekarokkal játszott együtt, három teljes Lisztlemezt készített, ebből egyet Magyarországon, a másik kettőt Tokióban, illetve Londonban. 2010-ben egy egyedülálló magyarországi koncertkörút keretében tizenhat hangversenyen eljátszotta Chopin összes zongoraművét és zongoraversenyét. Ugyanebben az évben elkészült negyedik CD-je, amelyen Chopin művei szerepelnek. Lajkó Félix pályafutásának meghatározó állomása, amikor középiskolás korában kölcsönkért hegedűjével elindult a Vajdaságból Budapestre, és a Dresch Quartet tagja lett. Azóta ingázik Budapest és Szabadka között, egyformán képviselve és összekötve az anyaországot és a Vajdaságot. Húsz évvel ezelőtt adta ki első lemezét, sok neves együttessel és egyéniséggel dolgozott együtt muzsikusként, színháziés ﬁ lmzenék szerzőjeként. Első citerás lemeze 2012 augusztusában és szeptemberében a nemzetközi Works Music Charts Europe toplistájának élére került. Balázs János és Lajkó Félix közös koncertjei újraértelmezik, ugyanakkor hallgathatóvá és befogadhatóvá teszik a kortárs zenét: a közös zenélés végén olyan harmóniákból szőtt saját aurát hoznak létre, mely tökéletesen szíven találja a közönséget. Jegyárak: 3 000, 4 000, 5 000, 6 000, 8 000 Ft Rendező: Jakobi Koncert Kft.

ÉNEK KARNYÚJTÁSNYIRA ÁRIAVIZSGA Operaáriák és -együttesek a barokktól napjainkig Brassói-Jőrös Andrea, Czikora István, Csóka Anita, Jánoshegyi Anna, Kristofori Ferenc, Ruszó Alexandra, Sárkoziová Xénia, Szahakjan Luszine, Tatai Nóra, Vida Anikó, Zuo You Felkészítő tanárok: Marton Éva, Pászthy Júlia, Kertesi Ingrid, Nádor Magda, Halmai Katalin és Kiss B. Atilla Vezényel: Medveczky Ádám Tanszékvezető: Meláth Andrea Hogy mennyire különleges helyet foglal el a magyar felsőoktatásban a Zeneakadémia, azt kevés dolog példázza jobban, mint a minden év májusában megrendezett áriavizsga. Amíg az egyetemek jó részének vizsgaeredményei csupán professzorok és hallgatók emlékezetében és indexek eldugott oldalain maradnak fenn, addig az Ének Tanszék áriavizsgája mindenki számára nyilvános: éppúgy jelent megmérettetést növendéknek és tanárnak, mint rendkívüli esztétikai élményt mindenkinek, akit érdekel a magyar művészi énekkultúra jövője, és ellátogat a Zeneakadémiára, hogy meghallgassa az ifjú tehetségeket. A tanév során tanult áriákat az áriavizsgán – amely 2014 tavaszán került vissza a megújult Nagyterembe – nagyzenekari kísérettel, Medveczky Ádám dirigensi közreműködésével, élesben mutathatják be a növendékek a nagyközönségnek. Ingyenes belépők igényelhetők a Zeneakadémia jegypénztárában. Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont 91

MÁ JUS 5. (KEDD), 19.30

MÁ JUS 7. (CSÜTÖRTÖK ), 19.30

NAGYTEREM

ZENEKAR A KÖZPONTBAN VÁRJON DÉNES ÉS A CONCERTO BUDAPEST

KOBAJASI KENICSIRÓ ÉS A MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR Csajkovszkij: I. (b-moll) zongoraverseny, op. 23 Muszorgszkij–Ravel: Egy kiállítás képei Kaneko Miyuji (zongora) MÁV Szimfonikus Zenekar Vezényel: Kobajasi Kenicsiró

J. S. Bach: D-dúr zongoraverseny (BWV 1054) Mendelssohn: E-dúr versenymű két zongorára (MWV O 5) J. S. Bach: C-dúr versenymű két zongorára (BWV 1061) Mendelssohn: I. (g-moll) zongoraverseny, op. 25 Várjon Dénes, Simon Izabella (zongora) Concerto Budapest Vezényel: Hansjörg Schellenberger

Japán apával és magyar anyával az ember azt mondaná magára, hogy félig magyar, félig japán származású, nem így az ifjú zongoraművész, Kaneko Miyuji, aki száz százalékig magyarnak és száz százalékig japánnak vallja magát. A kétszáz százalékos felkészültség és izzás amúgy is sajátja: ﬁatal kora ellenére számos versenygyőzelem és hat lemez van a háta mögött, köztük a Kobajasi Kenicsiróval és a Londoni Filharmonikus Zenekarral 2013-ban rögzített Csajkovszkij-zongoraverseny. Az a mű, amelyet Kobajasi maestróval és a MÁV Szimfonikusokkal most a Zeneakadémia Nagytermében is hallhatunk tőle. A szimfonikus volumenű versenymű – amelynek varázslatos nyitódallamában zseniális zeneszerzői fogással Csajkovszkij felcseréli a szerepeket, és a zongora kíséri a zenekart – a repertoár egyik legnagyobb kihívása, hasonlóan a Ravel hangszerelésében ismertté vált Egy kiállítás képeihez, amely rendkívüli virtuozitást igényel a zenekari muzsikusoktól.

Bach az alfa és az ómega – nagyjából attól az időtől kezdve, amikor Felix MendelssohnBartholdy felfedezte a Máté-passiót. Mendelssohn az első olyan zeneszerzők között lehetett, akik csodálták a „nagy” Bachot, noha a romantikus szerző zenei világára a barokk mellett a bécsi klasszikus stílus is hatott. Bár számos versenyművet komponált, a koncerttermek számára ma már szinte csak e-moll hegedűversenye létezik. A műsor első felében felhangzó kétzongorás alkotása inkább a bécsi klasszikához, mint a romantikához áll közel, ezt tizennégy esztendős korában a maga, illetve nővére, Fanny számára komponálta. Az Olaszszimfónia írásának idejéből, 1831-ből származó g-moll darab viszont már egy ízig-vérig romantikus szerző műve. A Bach és Mendelssohn zenéjét egymás tükrében mutató programhoz aligha lehetne jobb előadókat találni a kiváló magyar zongoraművész házaspárnál. Ami a legmagasabb szintre emeli művészetüket: Simon Izabella és Várjon Dénes is két különböző, autonóm személyiség, de játékmódjuk, olvasatuk harmóniát hozó kompromisszumokon alapul.

Jegyárak: 5 000, 6000, 7 000 Ft Rendező: MÁV Szimfonikus Zenekar

Jegyárak: 1 900, 3 100, 4 300, 5 400 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

VÁRJON DÉNES © ZENEAKADÉMIA / MOHAI BALÁZS

A LIPCSEI TAMÁS-TEMPLOM ÉS -ISKOLA (FELIX MENDELSSOHN-BARTHOLDY CERUZARAJZA 1843) © BPK / STAATSBIBLIOTHEK ZU BERLIN / RUTH SCHACHT

MÁ JUS 9. (SZOMBAT ), 19.00

MÁ JUS 9. (SZOMBAT ), 19.30

SOLTI TEREM

NAGYTEREM

A TEHETSÉG KÖTELEZ NYÁRI KVARTETT Kodály: II. vonósnégyes, op. 10 Weiner: Pastorale, fantázia és fúga, op. 23 Bartók: I. vonósnégyes, op. 7 (BB 52) Nyári Kvartett: Nyári Lászó, Szajkó Géza (hegedű); Dráfi Kálmán (brácsa); Balázs István (cselló) „Bárcsak a jövendő művésze önmagán belül, s nem kívül tűzné ki az elérendő célt, s lenne a virtuozitás csupán eszköze, nem pedig végcélja. Bárcsak mindig észben tartaná azt, hogy bár a mondás szerint noblesse oblige (a nemesség kötelez), de legalább annyira, sőt sokkal inkább, mint a nemesség: GÉNIE OBLIGE (a tehetség kötelez)!” Paganiniről írott nekrológjában, 1840-ben fogalmazott így Liszt Ferenc. A Zeneakadémia Koncertközpont 2013-ban – hagyományteremtő szándékkal – életre hívott sorozata minden félévben több zeneakadémista növendéknek vagy együttesnek kínál bemutatkozási lehetőséget. Ez alkalommal a zeneakadémistákból 2010-ben alakult Nyári Kvartett estjét hallhatjuk. Devich János kamarazene-növendékeiként két ízben is nyertek az országos Dohnányi Kamarazene-versenyen, s 2012-ben a Kyotói Nemzetközi Fesztiválon ők képviselték a Zeneakadémiát. A primárius Nyári László 2013 nyarán diplomázott Szenthelyi Miklós növendékeként, és számos versenygyőzelmet tudhat a magáénak. 2013-ban a 21. Pörtschachi Nemzetközi Johannes Brahms Versenyen vettek részt, ahol elnyerték a kamarazenei kategória különdíját. Koncertjük műsorán a Zeneakadémia három emblematikus tanáregyéniségének egy-egy műve szerepel. Jegyár: 1 200 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont Támogató: NKA 94

AKUSZTIKUS, AUTENTIKUS A TÁNCHÁZ NAPJA Az első táncházat 1972. május 6-án tartották a Zeneakadémiához közeli, Liszt Ferenc téri könyvklubban. 2012től a táncházmozgalom első prímása, a 2013-ban tragikus hirtelenséggel elhunyt Halmos Béla kezdeményezésére a Hagyományok Háza és baráti köre, a mozgalom civil szervezetei szakmai támogatásával, hagyományteremtő céllal minden évben megszervezte a Táncház Napját. Azóta a Liszt Ferenc tér mellett nagyon sok más helyszín is csatlakozott, Adelaide-től Nagyvázsonyig. A nap zárása és egyben megkoronázása a zeneakadémiai est, ahol terveink szerint a mozgalom legjobbjai, ifjak és örökifjak adnak majd élményszerű hangversenyt, bizonyítván a Kárpátmedence időtlen népzenei „örök”ségét, a mozgalom folytonosan megújuló életrevalóságát. Jegyárak: 800, 1 200, 1 600, 1 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont, Népzenei Tanszék, Hagyományok Háza, Hangvető

HALMOS BÉLA © MTI / KOLLÁNYI PÉTER

°46)0365°0: % ^^^ VRVZYHKPV O\

TEGYE KI A FÔKÉPERNYÔRE!

MÁ JUS 10. ( VASÁRNAP), 10.30; 15.00

MÁ JUS 13. (SZERDA), 19.30

MÁ JUS 15. (PÉNTEK ), 19.00

NAGYTEREM

SOLTI TEREM

LISZT FERENC KAMARAZENEKAR Johann Baptist Vanhal: g-moll szimfónia, op. 17/2 Mozart: A-dúr klarinétverseny (K. 622) Grieg: g-moll vonósnégyes, op. 27 (vonószenekari változat)

MESÉLŐ MUZSIKA SZÓRAKOZTATÓ VAGY KOMOLY? L. Mozart: G-dúr divertimento („Gyermekszimfónia”) Mozart: F-dúr divertimento (K. 522 „Zenei tréfa”) – 2. és 4. tétel Haydn: 94. (G-dúr) szimfónia („Üstdob”) – 2. tétel Bartók: Kicsit ázottan (BB 103/4) Rossini: Tell Vilmos – nyitány J. Strauss: Pizzicato polka, op. 449 J. Strauss: Triccs-traccs polka, op. 214 MÁV Szimfonikus Zenekar Vezényel: Stauróczky Balázs Mesélő: Lakner Tamás A zenei ismeretterjesztés talán legnagyobb múltú hazai „brand”-je a Mesélő muzsika. Gyerekek generációi kerültek közelebb a klasszikus zenéhez az elmúlt évtizedekben e koncertsorozat részeként. Ezúttal az Operettszínház karmestereként működő, a Zeneakadémián végzett Stauróczky Balázs vezényletével szólalnak meg az elmúlt háromszáz év repertoárjából népszerű kompozíciók, mások mellett Leopold Mozart úgynevezett „gyerekszimfóniája”, ﬁa, Wolfgang falusi muzsikusokról készített paródiája, vagy a meglepő üstdobütéséről elhíresült, rendkívül szellemes Haydn-szimfóniatétel is. Aki pedig a darabokról beszél, nem más, mint a Liszt-díjas karnagy, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára, Lakner Tamás. Jegyár: 1 500 Ft Rendező: Filharmónia Magyarország Koncert- és Fesztiválszervező Nkft. 96

Michael Collins (klarinét) Liszt Ferenc Kamarazenekar (művészeti vezető: Rolla János)

ÖSSZKIADÁS ÉLŐBEN BARÁTI KRISTÓF ÉS WÜRTZ KLÁRA BEETHOVEN ÖSSZES HEGEDŰÉS ZONGORASZONÁTÁJA I. Ludwig van Beethoven: c-moll hegedű–zongora szonáta, op. 30/2 a-moll hegedű–zongora szonáta, op. 23 G-dúr hegedű–zongora szonáta, op. 30/3 D-dúr hegedű–zongora szonáta, op. 12/1 Baráti Kristóf (hegedű) Würtz Klára (zongora)

Michael Collins napjaink egyik legjobb klarinétművésze; tizenhat éves korában a BBC Az év ﬁatal művészének választotta, huszonkét esztendősen fellépett a Carnegie Hallban, ma pedig már a BBC Proms sorozatának legtöbbet foglalkoztatott fúvós szólistája. Nagy-Britannia egyik vezető művészeként 2007-ben megkapta a Royal Philharmonic Society által alapított Az év művésze kitüntetést, akárcsak korábban Itzhak Perlman, Mitsuko Uchida, Murray Perahia vagy Schiff András. A Zeneakadémia pódiumán a hangszerére írott egyik legszebb művet szólaltatja meg Mozart utolsó kompozíciói közül, ezt nemrég a Mikhail Pletnev vezényelte Orosz Nemzeti Zenekar kíséretével vette lemezre. A szintén világhírű Liszt Ferenc Kamarazenekar két különlegességet választott Mozart opusa mellé. Vanhal a bécsi klasszika – Haydn és Mozart korának – egyik legelismertebb zeneszerzője volt, állítólag együtt is vonósnégyesezett két pályatársával. Érdekesség, hogy itt hallható g-moll szimfóniája ugyanabban az évben, 1773-ban jelent meg, mint amikor Mozart írta úgynevezett „kis” g-moll szimfóniáját. Zárószámként pedig a norvég Edvard Grieg azonos hangnemű kvartettje lesz hallható vonószenekari átiratban.

Két nap alatt három koncerten Beethoven valamennyi, összesen tíz hegedű– zongora szonátáját eljátssza a Hollandiában élő zongoraművész, Würtz Klára, és a friss Kossuth-díjas hegedűművész, Baráti Kristóf. A szonátákat nemrégiben rögzítették lemezen, s a kritika egyöntetű lelkesedéssel fogadta a nagyszabású vállalkozást. Baráti Kristóf rendszeres fellépője az újranyitott Zeneakadémiának, Würtz Klára neve azonban talán kevésbé ismert idehaza. Ötévesen kezdett zongorázni, és a Magyar Rádió Gyermekkórusának hangszeres szólistájaként hamar megismerte a turnék, fesztiválok világát. Nagy szerencséjének tartja, hogy a nyolcvanas évek Zeneakadémiájára járt, ahol Kocsis Zoltán, Kurtág György, Rados Ferenc és Kadosa Pál is tanárai voltak, de részt vett Schiff András Prussia Cove-i kurzusán is. Karrierjének meghatározó momentuma volt az 1985-ös milánói Ettore Pozzoli versenyen aratott győzelme, az 1988-as Dublini Nemzetközi Zongoraversenyen nyert díja, majd az 1991-ben a Columbia Artists Managementtel kötött szerződése. Jelenleg az Utrechti Zeneművészeti Főiskola tanára, Amszterdamban él, s évek óta dolgozik Baráti Kristóffal: nemcsak Beethoven, hanem Brahms összes szonátáját is lemezre vették.

Jegyárak: 2 900, 4 200, 6 200, 7 900 Ft Rendező: Liszt Ferenc Kamarazenekar

Jegyárak: 1 700, 2 500 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

BARÁTI KRISTÓF ÉS WÜRTZ KLÁRA © IMRIK ZSÓFIA

BEETHOVEN „RESET” Egy véletlen szülte Würtz Klára és Baráti Kristóf első közös koncertjét, és ha már épp Beethovent játszottak, műsoron is tartották, sőt lemezre is vették a szerző összes hegedű– zongora szonátáját. A kritikusok által nagyra tartott, Német Lemezdíjra is jelölt közös felvételük anyagát a Zeneakadémia Solti Termében három koncerten újra előadják májusban.

Együttműködésetek történetéből kiindulva nyugodtan állíthatjuk, hogy egy művészi pályán a véletlen is játszhat meghatározó szerepet. Baráti Kristóf: 2010-ben, amikor egy barátom invitálására koncertre indultam, semmiképp sem számítottam rá, hogy hamar a színpadon találom magam. Emlékszem, hogy a szünetben épp a büfében, egy szendvics elfogyasztása közben hallottam, hogy valaki a Tavaszi szonáta zongoraszólamát gyakorolja. Örültem neki, hogy ez a darab is elhangzik, és azon gondolkoztam, vajon ki lesz a hegedűs. Akkor nem sejtettem, hogy én. Nem sokkal később megszólítottak, megkérdezték, nincs-e kedvem eljátszani az említett művet. A helyszínt és időpontot ﬁrtató kérdésemre így hangzott a válasz: „Húsz perc múlva, de addig még jó lenne kicsit összejátszani a darabot a művésznővel”. Szerencsére nálam volt a hegedűm. Würtz Klára: A koncertpartneremről egy fél órával a fellépés előtt derült ki, hogy késik a gépe, nem fog odaérni. Gondoltam, még ne adjuk fel, hátha menthető a dolog. Nemcsak hogy menthető volt, de többéves együttműködés indult el a Kristóffal eljátszott pár taktus után. A nagy sikerű előadást követően rögtön felmerült, hogy ezt folytatni kellene, a fellépések mellett egy közös felvétel formájában is. Gondolkoztunk Schuberten, Schumannon, de mivel Beethovennel indult a történet, maradtunk nála. Beethoven kapcsán hogyan lehet megfogalmazni azt a közös látásmódot, ami miatt úgy éreztétek, érdemes belefogni egy lemezfelvételbe? WK: Hamar kiderült, hogy hasonló a világképünk, Beethoven esetében különösen. A Zeneakadémián Kadosa Pali bácsi úgy fogalmazott, hogy Beethoven mindig szembenéz az emberrel. Nagyon direkt és konfrontálóan tiszta a gondolkozása. És ez mindkettőnket hasonlóan inspirál. Szeretjük a mű egészét megragadni, struktúrában, architektúrában gondolkodni. Ha le akarnám egyszerűsíteni, azt mondanám: egyikünk sem szöszöl sokat, nem veszünk el a részletekben. Ez persze nem jelenthet felületességet, de ez nem is fenyeget, hiszen Kurtág és Rados óráin nőttem fel, akik minden ütemet sebészi pontossággal tártak fel. BK: Mindazt a tradíciót, ami egy Tavaszi szonátára, vagy akár a lassú tételekre rárakódott az elmúlt két évszázadban, nagyon jóleső érzéssel „reseteljük”, poroljuk le. Sokat köszönhetünk a historikus előadásmódnak, amely újra előtérbe helyezte a darabok struktúráját, és szakított a negyvenes–ötvenes években kulmináló egocentrikus megközelítéssel, amelyben a hangszerjáték tökéletességének ﬁtogtatásával, és az ennek kedvező részletek hangsúlyozásával a szerző által világosan megalkotott hatásmechanizmusok kevésbé tudtak érvényesülni. WK: Az általunk képviselt felfogás azonban inkább habitus, mint ideológia kérdése. Hogy ezekben a kérdésekben ösztönösen is hasonló

a látásmódunk, jól mutatja, hogy mindketten rajongunk Toscanini munkásságáért. Akár olasz operákat, akár Brahmsot vezényel, a zenei anyag áttekinthető, világos marad a legnagyobb eksztázis közepette is. A Zeneakadémia koncertkínálatában kiemelt szerepet kap a kamarazene. Mi tesz versenyképessé egy kamaraprodukciót egy nagy apparátusú szimfonikus koncerttel szemben? WK: Nem hiszek abban, hogy értelme lenne különbséget tenni egy jó kamarazenei és egy jó szimfonikus produkció között, miként az sem helytálló, hogy a kamarazenész és a szólista két különböző művésztípus lenne. A legmagasabb szintű kamarazenei produkcióhoz bizony szólista háttér is kell, és fordítva. Ebből a szempontból is szerencsésnek érzem, hogy a nyolcvanas évek Zeneakadémiáján tanulhattam, mert teljesen természetes volt, hogy hetente kétszer kamaraórára jártam Rados és Kurtág tanár urakhoz. Az Utrechti Zeneművészeti Főiskola tanáraként is látom, hogy a kamarazene alapvető jelentőségű az akusztikai fejlődés szempontjából. Sajnos Hollandiában szinte csak a szólistaképzésre koncentrálnak, néhány kollégámmal összefogva azért próbálunk ez ellen tenni. A Zeneakadémia „Összkiadás élőben” című bérletének részeként adjátok elő Beethoven összes szonátáját, afféle minimaratonként. Mi a véleményetek erről az egyre népszerűbb műfajról, van létjogosultsága? WK: Úgy gondolom, hogy az ilyen jellegű kísérletek nem mindig szolgálják a művek érdekét. Minden darab egy külön világot, kerek egészet alkot, ha ezekből túl sokat helyezünk egymás mellé, egy idő után kiolthatják egymást. Nem is beszélve arról, hogy talán fölöslegesen is igénybe veszi mind a művész, mind a közönség figyelmét és fi zikumát. Az a struktúra viszont, ahogyan ezt a sorozatot összeállítottuk, megtalálja az arany középutat: lehetőséget teremt az áttekintésre anélkül, hogy túlterhelné a befogadót. BK: A szonátaciklus kifejezetten szerencsés alanya lehet egy ilyen koncertfolyamnak, mert ezekben a darabokban nagyon plasztikusan jelennek meg a Beethovent jellemző karakterek. Így például a fiatalkori virtuózabb, könnyedebb, már-már haydninak érezhető, egyébként semmivel sem kevesebb figyelmet igénylő stílus, de megtaláljuk a nagy drámai vonulatot is a c-moll szonátában és a Kreutzer-szonátában. Az op. 96-os G-dúr szonátában pedig megpillanthatjuk a késői, lírai, érettebb karaktert, amely Beethoven művészetének fontos záróakkordja. Ezt a spektrumot átérezni két nap alatt szerintem előadónak és közönségnek is fantasztikus dolog. Lorenz Péter 99

MÁ JUS 15. (PÉNTEK ), 19.00

MÁ JUS 16. (SZOMBAT ), 11.00

MÁ JUS 16. (SZOMBAT ), 19.00

NAGYTEREM

SOLTI TEREM

ÖSSZKIADÁS ÉLŐBEN BARÁTI KRISTÓF ÉS WÜRTZ KLÁRA BEETHOVEN ÖSSZES HEGEDŰÉS ZONGORASZONÁTÁJA II.

MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR Csajkovszkij: Egy kedves hely emléke, op. 42 Ribnyikov: Capriccio Liszt: Dante-szimfónia

Baráti Kristóf (hegedű) Würtz Klára (zongora)

Kesselyák Gergely a miskolci „Bartók +” elnevezésű operafesztivál igazgatójaként került kapcsolatba Alekszej Ribnyikov orosz zeneszerzővel. Az 1945-ös születésű komponista Hacsaturján tanítványa volt, több mint száz ﬁ lmhez írt zenét, és hatalmas energiával küzdött azért, hogy a musical és a rockopera műfaja Oroszországban is meghonosodjon. Tolsztoj nyomán nagyszabású színpadi művet komponált a borogyinói csata 200. évfordulójára. Nemcsak ﬁlm-, illetve színpadi zenék szerzőjeként ismert, hanem hangszeres műveket is komponál. Capriccio című kompozíciója előtt Csajkovszkij egyik ritkán hallott műve, az eredetileg hegedű–zongora darabként fogant Egy kedves hely emléke szólal meg zenekari változatban, a koncert második felében pedig Liszt Ferenc egyik legnagyobb szabású zenekari műve, a Dante-szimfónia lesz hallható.

„Azt kell mondjam, hogy mindegy, hányszor van meg a lemezgyűjteményedben az összes Beethoven-hegedűszonáta – hacsak nem vagy őrült rajongója a Heifetz-, a Grumiaux-, a Francescatti-, a Menuhin-, a Stern- vagy a Szeryng-felvételnek, esetleg valamelyik szép historikus olvasatnak –, az összeset odaajándékozhatod valamelyik barátodnak, mert ha egyszer meghallod Baráti és Würtz interpretációját, semmi mást nem fogsz többé hallgatni.” A Fanfare című amerikai lemezmagazin kritikusa lelkendezett ekként a Kossuth-díjas Baráti Kristóf és az Utrechti Zeneakadémia tanáraként működő Würtz Klára négylemezes sorozatáról, amely Beethoven valamennyi hegedű–zongora szonátáját tartalmazza. A Zeneakadémia Koncertközpont „Összkiadás élőben” című sorozatának részeként most három koncerten élőben is meghallgatható lesz a csoda, amit a két művész együttműködése életre hívott. A második koncerten kerül sor az elbűvölő nyitótémája nyomán „Tavaszi” melléknévvel ellátott F-dúr szonátára, valamint a Beethoven kései stílusának számos jegyét magán viselő, lírai és bensőséges, op. 96-os G-dúr szonátára.

Jegyárak: 3 000, 3 500, 4 000 Ft Rendező: MÁV Szimfonikus Zenekar

Jegyárak: 1 700, 2 500 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Lendvay József (hegedű) Angelica Leánykar (karigazgató: Gráf Zsuzsanna) MÁV Szimfonikus Zenekar Vezényel: Kesselyák Gergely

100

Ludwig van Beethoven: F-dúr hegedű–zongora szonáta, op. 24 G-dúr hegedű–zongora szonáta, op. 96 A-dúr hegedű–zongora szonáta, op. 30/1

ÖSSZKIADÁS ÉLŐBEN BARÁTI KRISTÓF ÉS WÜRTZ KLÁRA BEETHOVEN ÖSSZES HEGEDŰÉS ZONGORASZONÁTÁJA III. Ludwig van Beethoven: A-dúr hegedű–zongora szonáta, op. 12/2 Esz-dúr hegedű–zongora szonáta, op. 12/3 A-dúr hegedű–zongora szonáta, op. 47 („Kreutzer”) Baráti Kristóf (hegedű) Würtz Klára (zongora) Würtz Klára és Baráti Kristóf sikert sikerre halmozó, négy lemezből álló sorozata, amely Beethoven valamennyi hegedű–zongora szonátáját tartalmazza, a Zeneakadémia jóvoltából most három hangversenyen életre kel. A harmadik koncerten két ifjúkori darab mellett a repertoár – és talán a teljes zenetörténet – egyik legnagyobb kihívást jelentő, mitikus jelentőségű kompozíciója, a „Kreutzer-szonáta” hangzik el. Az a mű, amely Tolsztoj nevezetes novellájának is központi „szereplőjévé” vált a 19. század végén, s amelynek megközelítését kis híján lehetetlenné teszi az elmúlt kétszáz év előadói hagyománya, a rengeteg jobbnál jobb interpretáció. Würtz Klárát és Baráti Kristófot persze nem kell félteni, hiszen érvényes saját mondanivalójuk van a darabról, és előadásuk rendkívüli expresszivitása, amely páratlan művészi és játéktechnikai tisztasággal párosul, alighanem Beethovennek is megelégedésére szolgálna. Jegyárak: 1 700, 2 500 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

SZOBOR PROTÉZISSEL (2013) © KOLESZÁR ADÉL

MÁ JUS 16. (SZOMBAT ), 19.30 MÁ JUS 17. ( VASÁRNAP), 19.30

MÁ JUS 17. ( VASÁRNAP), 11.00

SOLTI TEREM

NAGYTEREM

KHATIA BUNIATISHVILI ÉS A CONCERTO BUDAPEST Takemitsu: I hear the water dreaming Chopin: II. (f-moll) zongoraverseny, op. 21 Beethoven: IX. (d-moll) szimfónia, op. 125 Khatia Buniatishvili (zongora) Meláth Andrea (mezzoszoprán); Megyesi Zoltán (tenor); Cser Krisztián (basszus) Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás) Concerto Budapest Vezényel: Keller András

KHATIA BUNIATISHVILI © ESTHER HAASE

A 20. század legjelentősebb japán zeneszerzőjének, Takemitsu Torunak (1930– 1996) a művészete kevéssé ismert Magyarországon. Néhányan talán Kuroszawa-ﬁlmzenék komponistájaként emlékezhetnek rá, hangszeres darabjai és zenekari művei azonban alig-alig szólalnak meg a hazai koncertéletben. Avantgárd korszakát követően, az 1980as évek folyamán talált rá a tonális zenei nyelvre, vagy ahogy ő fogalmazott: a „tonalitás tengerére”, s ebből a korszakból származik a Concerto Budapest hangversenyén elhangzó végtelenül érzékeny darab is, a Hallom, ahogy a víz álmodik. Ezt követően Chopin népszerű f-moll zongoraversenye lesz hallható a huszonhét éves grúz zongoraművész, Khatia Buniatishvili szólójával. „Khatia kivételes tehetségű ﬁatal zongorista – mondta róla Martha Argerich. – Lenyűgöznek rendkívüli manuális képességei, természetes muzikalitása, képzelőereje és ragyogó virtuozitása.” A koncert zárószámaként az európai kultúra emblematikus kompozíciója, Beethoven IX. szimfóniája hangzik el válogatott szólistákkal, Keller András dirigálásával. Jegyárak: 3 300, 4 800, 6 500 Ft Rendező: Concerto Budapest

102

LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA A FELESLEGES BRÁCSA 10–15 ÉVESEKNEK Bach, Mozart, Beethoven és Hindemith művei Bársony Péter (brácsa), valamint a Zeneakadémia hallgatói Mesélő: Fazekas Gergely Miért van szükség karmesterre, ha olykor nélküle is működik egy zenekar? Mi a szerepe a kottának a klasszikus zenében, ha számos zenekultúra (népzene, jazz, gregorián stb.) elvan és -volt nélküle? Milyen feladatai vannak egy operarendezőnek, és vajon hiányozna-e az énekeseknek és a közönségnek, ha nem lenne? Mit csinál a zenekarban a brácsa, ha dallamot is ritkán kap, és a basszust sem ő játssza? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Zeneakadémia ifjúsági sorozata, amelynek negyedik alkalmával a Liszt-díjas brácsaművész, Bársony Péter és zeneakadémista növendéke nyújtanak bevezetést a brácsa lenyűgöző világába. A koncert során ki fog derülni, hogy a brácsa miben tud többet a hegedűnél (vagy éppen a csellónál), s hogy miért van az, hogy bár a brácsásokról szól a legtöbb muzsikusvicc, és látszólag alárendelt a szerepük a zenében, valójában számos nagy zeneszerző – például Bach, Mozart, Schubert, Mendelssohn vagy Hindemith –, ha tehette, mégiscsak brácsán játszott. A hangversenyen a mesélő szerepét a Zeneakadémia zenetörténet tanára, Fazekas Gergely ölti magára. Jegyár: 1 200 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont Támogató: NKA

ÉGI ÉS FÖLDI SZERELEM Talán egy éve, hogy az internet kukkoló világa felujjongott. Khatia Buniatishvili a grúz tévé tehetségkutató műsorában zsűritag. És jön, reflektorok között a kamera előtt, és keble szinte önálló életet él. Nincs rajta melltartó. Csodás. Vagy nem csodás. Ízlés kérdése. Elvben, ugye, nincs sok köze a művészetéhez. A gyakorlatban nagyon is sok köze van: aki a szemét legelteti, annak talán a füle is kinyílik. És Buniatishvili Chopint játszik, nem sztriptízbárban vetkőzős zenét. Régebben ez elképzelhetetlen volt. Még emlékszem, milyen különös és megdöbbentő volt, amikor Zsoldos Péter egy koncertkritikában arról beszélt, hogy őt Martha Argerich nemcsak zongoristaként, de nőként is lenyűgözte. Mind így voltunk vele, de egyikünk sem beszélt róla. Nem illik. A zene, gondoltuk, fölötte áll az ilyesminek, absztraktabb és emelkedettebb ennél. A mennyországba küld, angyalok közé, ahol nem számít, hogy férfi vagy nő, gyerek vagy agg. Csak a lélek. Észre sem vettük, hogy a szocializmus kellős közepén nyilvános istentiszteleteken vettünk részt, amikor hangversenyeken üldögéltünk. A képmutatásról talán leszoktunk az idők során. Ma pimaszul mustráljuk a muzsikusokat, a fellépőruhák egyre rövidebbek, ha valaki megengedheti magának. Néha akkor is, ha nem engedheti meg magának. Yuja Wang elképesztően zongorázik, de lassan már napozóruhában fog föllépni – mondjuk, ő pont megengedheti magának. Tízezer óra gyakorlásnál többet ér egy szépen festett ajak, egy nemes profi l, szép fürtű haj. Kissé bizonytalanul gondolok arra, hogy vajon Szvjatoszlav Richter végtelen tudása és elementáris ereje elegendő volna-e a mai közönségnek, vagy a szervezők csak rápillantanának a boltozatos, tar koponyára, és azt mondanák: sajnálom, nem elég szexi. Vegyen föl egy parókát. Nem azt a közkeletű és gyakran hangoztatott félreértést szeretném megismételni, hogy „régebben minden jobb volt, különösen a zenei világban”. Ezt hallja az ember attól a perctől fogva, hogy először beteszi a lábát bármelyik zenei intézménybe. Hol vannak ezek a maiak a tegnapiaktól, hol vannak a tegnapiak a tegnapelőttiektől, jó ez a tenor, de nem egy Pavarotti. Jó ez a Pavarotti, de nem egy Di Stefano, jó Di Stefano, de mégsem Gigli, Gigli nem Caruso, Caruso nem De Reszke, és itt megszakad a sor, körülbelül eddig tart a zenei emlékezet. És hiába tudjuk, hogy a fenti nevek mind termékként is funkcionáltak, mind mesés fi zetéseket kaptak a hangjukért, hogy szépen megépített villákban pihenték ki esti fáradalmaikat, az maradt az ő magánügyük, nem azzal foglalkozott a sajtó, nem arról sutyorogtak a szünetben. bartók, kodály és a walbauer-kerpely vonósnégyes

Főleg: nem erről szóltak a fellépéseik. Hiába voltak(FOTÓ: megtervezettek a karrierek, SZÉKELY ALADÁR 1910, és pontosan tudta egy melyikINTÉZET szereppel érdemes bemutatkozni FORRÁS: MTA tenorista, ZENETUDOMÁNYI BARTÓK ARCHIVUM FOTÓTÁRA) egy új városban, egy új operaházban, az alapvető marketingszempontok nem érvényesültek. Nem mondhatta senki értőn, hogy „sex sells”, a szex 103

ÉGI ÉS FÖLDI SZERELEM

elad, izgalmassá tesz, bármi, ami a nézők erotikus érdeklődését veszi célba, rögtön talál is, nem volt ennyire egyértelmű a kapcsolat. Ó, hogyne, Maria Callas szép volt, de mindenki azt mondta, hogy amint lefogyott, a hangja is megcsúnyult, és nem érte meg a csere. Callas szép volt, ahogy szép volt Tebaldi is, de a szépségük mindig valami elemelkedett vonásuk volt, senki nem akart velük ágyba bújni. Talán megnyugtatóbb is volt egy potrohos énekes, egy oszloplábú hegedűművész. Tudtuk, hogy csak a lelke izgat minket. A zene volt az utolsó menedék, ahol még visszavághatott a szorgalom, lelkiismeretesség, lelki nagyság, mély érzésvilág. Akkor most nézzünk körül. Ki ma a legjelentősebb, az operaházak falain kívül is ismert szoprán? Természetesen Anna Netrebko. Emlékszünk még, hogyan is indult Netrebko nemzetközi karrierje? Igen, majdnem tíz évvel ezelőtt Salzburgban. A Traviatával, ami valóban csodálatos produkció volt, videón is látható, azóta sem halványult az egész, annyira áthatotta a testiség. A kórusban mindenki férfi volt, még a nők is frakkot kaptak, az egész világ fekete szelindekekből állt, akik mind el akarták kapni azt a lenge, piros ruhás, karcsú szépséget. Sex sells. Netrebko egyik pillanatról a másikra vált világsztárrá: így kell felépíteni egy karriert. Fényképek a szép orosz nőről, filmek az életéről, honnét indult, hová jutott. Produkcióra már szinte nincs is szükség, elég, hogy van. A szem örömmel pihen meg a vonalain, arcán, hajával kozmetikai cikkeket népszerűsítenek, ezt jelenti ma a siker. Vagy lépjünk egy kicsit távolabb: a legnépszerűbb tenor ma Juan Diego Flórez, jóvágású, göndör fürtös latin lover. A menedzsere Ernesto Palacio, szintén perui, semmivel sem volt rosszabb hangja, mint Flóreznek, csak nem állt mellette saját maga, hogy irányíthassa lépteit, megmondja, mit lehet, mit nem, ellenőrizze a megjelenő fényképeket, leszedtek-e minden anyajegyet az arcáról a szorgalmas retusőrök. Megint csak azt érzi az ember: énekelni már nem is kell mindehhez, annyira föl van építve a sztár. Mielőtt végképp elszörnyülködnénk a világ állapotán, mégis hallgassuk meg őket. Lemezről, videóról, de főleg élőben, ha lehet. Flórez ugyan nem életnagyságnál nagyobb személyiség, de azért jó hang, csodás magasságokkal, és dolgozik a színen. Anna Netrebko már régen nem az a szexi virágszál, megvastagodott, de a hangja csak dúsult, erősödött, a művészete gazdagodott, mélyült. Sex sells, de ha nincs, amit eladjon, a lufi kipukkan, egy-két évad, és vége a dalnak. Ha a kapcsolatunk a művészettel szerelem, nagy, és remélhetőleg el nem múló szerelem, akkor az egyéb szerelmek alapján pontosan tudjuk, hogy megy ez. A külső szépség csak összehoz, csak a figyelmet hívja föl. Csak a lehetőséget teremti meg. Aki velünk marad, akivel szeretnénk együtt lenni, az nem termék, hanem művész, a másik valóság híradója. Kezünknél, fülünknél fogva emel, repít, száll velünk, és nem engedi, hogy elhiggyük: annyi a világ, amennyinek látszik. Mert sokkal több.

Fáy Miklós

104

MÁ JUS 18. (HÉTFŐ), 19.30

MÁ JUS 19. (KEDD), 19.30

NAGYTEREM

A ZENEKAR MESTEREI KOBAJASI KENICSIRÓ ÉS A ZENEAKADÉMIA SZIMFONIKUS ZENEKARA Csajkovszkij: Vonósszerenád, op. 48 Beethoven: VII. (A-dúr) szimfónia, op. 92 A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara Vezényel: Kobajasi Kenicsiró

KOBAJASI KENICSIRÓ © FEJÉR GÁBOR

A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara a 2014–2015-ös tanévben három jelentős projektben vesz részt. Ősszel Kocsis Zoltán vezényelte az együttest, áprilisban Vashegyi György dirigálásával Händel kései oratóriuma, a Theodora előadására vállalkoznak, a tanév végén pedig a legendás Kobajasi Kenicsiró áll a zenekar élére. A válogatott zeneakadémistákból álló szimfonikus együttesben való részvételhez a diákoknak meghallgatásokon kell részt venniük és szerződést kötnek velük, mint ahogy a végzés után, a „nagybetűs életben” zajlik majd az életük, s aligha van hatásosabb módja a tanulásnak, mintha olyan izzó muzsikusok húzzák magukkal az ifjú művészeket, amilyen az idén hetvenöt éves, örökifjú Kobajasi. A koncert műsorán Csajkovszkij népszerű Vonósszerenádja szerepel (az a mű, amelynek varázslatos dallamai elfedik, hogy milyen komoly nehézségeket támaszt a szerző a muzsikusokkal szemben), valamint Beethoven VII. szimfóniája, amelyet Wagner „a tánc apoteózisának”, Glenn Gould pedig az „első diszkózenének” nevezett. Jegyárak: 1 200, 1 700, 2 800, 3 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekarának támogatója a Zeneakadémia Baráti Köre. A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara koncertsorozatának támogatója az Erste Bank.

106

TISZTA BAROKK JORDI SAVALL & LE CONCERT DES NATIONS J. S. Bach: Musikalisches Opfer (BWV 1079) Le Concert des Nations Művészeti vezető: Jordi Savall „Azt gondolom, hogy a zene nem régészeti jelenség. Természetesen minden zenének megvan a története, de ezek a művek ma is élnek. Lehet, hogy történeti értelemben régi zenét játszunk, de minden zene kortárs, amennyiben kortársak játsszák.” Ekként fogalmazta meg ars poeticáját egyik budapesti interjújában a historikus előadói gyakorlat meghatározó alakja, élő legendája, a katalán gambaművész és karmester Jordi Savall. A középkori és reneszánsz hagyománytól egészen a kora 19. századig ível repertoárja, s bár többször járt már Budapesten, Bach zenéjét eddig még nem hallhatta tőle élőben a magyar közönség. 2001-ben jelent meg lemezen Bach enigmatikus kései remekműve, a Musikalisches Opfer Savall és együttese, a Le Concert des Nations előadásában, s olvasatuk azóta referenciaértékű. Az 1747-ben komponált darab témáját Nagy Frigyes porosz király adta Bachnak, amikor az idős mester Berlinbe látogatott (ahol ﬁa volt az udvari csembalista). A témára helyben improvizált, majd hazatérve komplex kánonokat, többszólamú ricercarokat és egy nagyszabású szonátát írt a királyi dallamra. Jegyárak: 1 400, 2 100, 3 500, 4 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Jordi savall © DAVID IGNASZEWSKI Kocsis Zoltán (FOTÓ: MARJAI JUDIT)

ÉLŐ ZENEI EMLÉKEZET A katalán viola da gamba-művész, Jordi Savall a historikus előadói gyakorlat élő legendája. Nemcsak hangszerének ezredfordulós népszerűségéért és elfeledett irodalmának megismeréséért tett rengeteget, hanem egész zenei repertoárokat fedezett fel a nagyközönség számára, sokszor a zenei múlt távoli rétegeiig hatolva, hogy a klasszikus zenei kánon alapműveinek radikális újraértelmezéseiről ne is beszéljünk. Bach kései remekművével, a Musikalisches Opferrel érkezik a Zeneakadémiára. Repertoárjáról, a Bachműről, a régizene-játék jövőjéről Máté Balázs, együttesének tagja, a Zeneakadémián többször is fellépő Aura Musicale együttes művészeti vezetője kérdezte.

Mettől meddig terjed a repertoárod? A repertoárom nagyjából a legkorábbi időknél kezdődik, amikorról még ismerünk zenét egyáltalán. Az európai zene esetén ez a Kr. u. 7. századra tehető, a keleti zenénél azonban sokkal régebbre is visszanyúlok. A „Jeruzsálem” című programunkban például megkíséreltük rekonstruálni a jerikói trombiták együttesét és zenéjüket. Ez ugye a Krisztus előtti 2. évezred kezdetére tehető. Ennyire régi zenék esetében miféle támpontokat találhat az előadó? Jártam Jeruzsálemben, és az ortodox negyedben megismertem a sófár nevű hangszereket. Ezek nagy, kürthöz hasonló fúvósok, amiket már Ábrahám idején is használtak, feltehetően Jerikó ostrománál is az ún. aniaﬁ leszekkel együtt. Utóbbiak kétméteres óriástrombiták, ősi, teleszkópszerű felépítéssel. Akartam valamit komponálni e hangszerekre, így először felírtam az öszszes hangot, ami e különböző méretű rézfúvósokon megszólaltatható, majd viszonylag egyszerű fanfárokat játszattam rajtuk, hiszen a csatában nem szokás kottából muzsikálni. A zenészek nagy száma következtében – negyvenen voltak! – egészen lenyűgöző hangzás keletkezett. Egyébként más műsoraim is vannak hasonlóan ősi zenékkel. Ezek a Földközi-tenger térségének és a Közel-Kelet népeinek szájhagyományán alapulnak. Ilyenkor izraeli, török, örmény, marokkói, görög és más muzsikusokkal dolgozom együtt. Ám az ellenkező irányban is eléggé messzire megyek. A legmodernebb darabok, amiket a kórussal megszólaltatunk, Arvo Pärt nekünk komponált művei: motetták, bölcsődalok és hasonlók. A zenekarral játszottuk már Arriaga és Beethoven kompozícióit is a 19. század elejéről. Bach Musikalisches Opferje sok szempontból rejtélyes mű, még a tételek sorrendje sem egyértelmű? Miként építed fel a budapesti hangversenyt? Annak a Bach korában gyakori helyzetnek a bemutatásával fogjuk kezdeni a műsort, amikor egy arisztokrata megad egy témát a muzsikusnak, aki aztán erre a zenei ötletre improvizál. E mű keletkezéstörténete is pontosan így indult: Bach és II. Frigyes 1747-es berlini találkozásával. A Musikalisches Opfer háromszólamú ricercarja valószínűleg igen hasonló ahhoz, amit Bach a helyszínen rögtönzött a király által adott témára. Ezért először eljátszatom a témát fuvolán (a király hangszerén), majd következik az említett ricercar csembalón. Ezután a később komponált tételek hangzanak el, amelyekben Bach a témát minden lehetséges módon kidolgozza. Ezek sorrendjét úgy állítottam össze, hogy az első sorozat a legmodernebb stílusú kompozícióhoz, a triószonátához vezet, a második sorozat pedig az „ellenkező” irányba, a legrégebbi stílusú tételhez, a hatszólamú ricercarhoz. Így egyfajta tükörszerű forma jön létre. A különböző kánonok és fúgák hangszerelésénél a lehető legnagyobb változatosságra törekszem, annak érdekében, hogy a hallgatónak ne csak intellektuálisan, hanem hangzási és érzelmi szempontból is a lehető legnagyobb élményt nyújtsuk.

108

Több mint négy évtizede vagy a régizene-játék frontvonalában. Miként látod a historikus előadói gyakorlat jövőjét? Nagyon fontos, hogy a régizene az utóbbi évtizedekben polgárjogot nyert, megszokottá, és a zeneélet szerves részévé vált. Ma már senki sem csodálkozik azon, ha valaki fából készült harántfuvolán, cinken, gambán vagy valamilyen más régi hangszeren muzsikál. A világ jelentősebb konzervatóriumainak, zeneakadémiáinak szerves része a régizene-oktatás. Ugyanakkor az én generációmmal összehasonlítva azt a nagy különbséget is látom, hogy egy mai gambanövendék kétségbe van esve, ha a diploma megszerzése után egy évvel még nem kap hanglemezszerződést! Ezzel szemben Pablo Casals például tíz évig dolgozott Bach csellószvitjein, amíg egyet közülük elő mert adni! Én 1965-ben fedeztem fel az első Marais-darabokat, majd tíz éven át napi nyolc-tíz órát gyakoroltam őket, mígnem 1975-ben először vállalkoztam a felvételükre. A maiak gyakran erős effektusokkal akarnak gyors eredményt, zajos közönségsikert aratni. Számomra a hosszas munkával elért elmélyülés sokkal fontosabb. És a mai fiatal muzsikusoknak mintha kevesebb türelmük lenne a kutatómunkához. Gyakran még azt sem értik, mi a különbség a francia, olasz, angol vagy német barokk stílus között. Persze minden történeti ismeret mellett a zenélés legfontosabb paraméterei a tehetség, a képzelőerő, az érzelemgazdag és kreatív játék. Ha az elemi erejű muzikalitás hiányzik, mit sem segítenek a mégoly fontos történeti ismeretek! Az utóbbi időben főleg tematikus műsorokat játszol és vezényelsz. Miért tartod fontosnak ezeket? Mélységesen egyetértek Elias Canettivel, aki úgy fogalmaz Emberi tartomány című művében, hogy „a zene az emberiség igazi és élő emlékezete, mert szívünkhöz és érzékeinkhez szól.” Ha egy trubadúrdalt hallunk, amely a béziers-i mészárlásról szól, úgy érezhetjük, hogy ott vagyunk az események kellős közepén! Ha egy könyvben olvasunk húszezer ember legyilkolásáról, akkor csak az értelem szólal meg: „Milyen szörnyű!” Ám ha felhangzik e dal, testestül-lelkestül és összes érzékszervünkkel a hatása alá kerülünk! Szerintem teljesen hamisak azok a 18. század végétől kezdve kialakult fi lózófi ai-esztétikai elméletek, amelyek a valóságtól független, absztrakt zenéről beszélnek. Minden zene egy bizonyos meghatározott kontextusban születik meg. Ha megszólal Beethoven Eroicája, az ember belehallja annak a korszaknak az atmoszféráját (francia forradalom, napóleoni háborúk), amikor a mű keletkezett. Egészen más képet alkotunk így a történelemről. Olyan ez, mint egy vízió, egy látomás! A mélyebb megértéshez vezet el. Éppen erre törekszem a tematikus programokkal is: „Háború és béke”, „Erasmus”, „Jeruzsálem” és így tovább. A hallgató ezek által az emberiség történelmének egy-egy szakaszát érzelmileg és esztétikailag is átélheti! 109

ÉLŐ ZENEI EMLÉKEZET

Sokan kongatják a vészharangot az európai klasszikus zenével kapcsolatban. Mit gondolsz a komolyzene jövőjéről? Bizakodó vagyok. Az embereknek szükségük van a zenére, klasszikus zenére is. A problémát a klasszikus zeneiparban látom, amely a nagy állami és egyéb támogatásokból él. Ezerszer annyi szimfonikus zenekari koncert van, mint vonósnégyes-koncert, mert a zenekarok nagy összegű támogatást kapnak, míg a kvartettek nem. Eközben a zenekarok többnyire ódivatú, unalmas műsorokat játszanak és merev, elmaradott a struktúrájuk. Kevés a kivétel, mint például a Berlini Filharmonikusok, akik Simon Rattle-lel innovatív szellemben működnek. Óriási kivetítőkön vagy az interneten élő előadásokat tesznek elérhetővé széles tömegek számára, akik most még nem jönnek be a koncertterembe. Közel kell vinni a zenét az emberekhez, le kell bontani a falakat! A zeneakadémiák képzési rendszere is általában megragadt annak a kornak a szelleménél, amikor a koncertélet a nagypolgárok reprezentációjának terepe volt. Kreatív ötletekkel változtatni kell ezen, hogy a legszélesebb közönséget tudjuk megszólítani! A régizene kiválóan alkalmas a feladatra! A mi koncertjeinken egyre több ﬁatalt látni. Ezért az a véleményem, hogy a régi támogatási rendszert a tisztesség és a verseny szellemében meg kell változtatni. A valóban sikeres formációk – például a régizenei együttesek – kapjanak több támogatást! A mai helyzetet igazságtalannak tartom: barokk zenekarok sosem részesülnek állami támogatásban, miközben a szimfonikus zenekarok százmilliókat kapnak. Meg kell győzni a politikusokat, hogy a zenének nem szabad poros múzeummá válnia! Élettel kell megtölteni Európa kulturális örökségét! A régizenészek nélkül mit sem tudnának az emberek az ókor, a középkor vagy a reneszánsz zenéjéről. Ha azt akarjuk, hogy Monteverdi, Bach és a többiek zenéje holnap is megszólaljon (meggyőződésem, hogy ez elemi érdeke az emberiségnek!), akkor a vele foglalkozó muzsikusokat is támogatni kell, nem csak azokat, akik a romantikus és a modern zenét művelik. Remélem, sikerülni fog. Tudatosítanunk kell az emberekben Goethe – szerintem mélységesen igaz – gondolatát: „Aki a zenét nem szereti, nem érdemli meg az ember nevet; aki csak szereti, félig ember; aki azonban műveli is, az a teljes ember!” Máté Balázs

110

BEJEGYZÉS A ZENEAKADÉMAI VENDÉGKÖNYVÉBEN KIM KASHKASHIAN (2014. NOVEMBER 26.)

MÁ JUS 20. (SZERDA), 19.30

MÁ JUS 22. (PÉNTEK ), 19.30

MÁ JUS 23. (SZOMBAT ), 16.00

NAGYTEREM

NEMZETI FILHARMONIKUS ZENEKAR Mozart: A varázsfuvola – nyitány Mozart: C-dúr zongoraverseny (K. 503) Haydn: Krisztus hét szava a keresztfán Szutrély Katalin (szoprán); Németh Judit (alt); Kálmán László (tenor) Blazsó Domonkos (basszus) Berecz Mihály (zongora) Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás) Nemzeti Filharmonikus Zenekar Vezényel: Vashegyi György

112

ÍME, AZ EMBER ÓBUDAI DANUBIA ZENEKAR BARTÓK - SZÜLŐFÖLD Mosonyi: Gyászhangok Széchenyi István halálára Liszt: Két jelenet Lenau „Faust”-jából Bartók: Concerto zenekarra (BB 123) Óbudai Danubia Zenekar Vezényel: Hámori Máté

Az érett bécsi klasszika három emblematikus alkotása hangzik el a hangversenyen. Mindhárom mű az 1786 és 1791 közötti években íródott, a műsor tehát afféle pillanatfelvétel két zseniális mester akkori stílusáról, zenei gondolkodásmódjáról. A varázsfuvola misztikus szimbolikája már a nyitányban megjelenik, elég csak a háromszor megszólaló három akkordra gondolni. A nagyszabású szimfonizmusa, valamint hasonló hangneme miatt a Jupiter-szimfóniával rokonított C-dúr zongoraverseny szólistája a tizennyolcadik évében járó, rendkívüli tehetségű Berecz Mihály, akire Kocsis Zoltán is felﬁgyelt, és akivel együtt lépett fel születésnapi jótékonysági estjén. Haydn megrázó nagypénteki meditációja több verzióban is fennmaradt – az itt hallható változat 1796-ban hangzott el először. Ezúttal Kocsis Zoltán együttesét az a Vashegyi György dirigálja, aki a korabeli előadásmód egyik legavatottabb ismerője Magyarországon. Az énekes szólisták rendszeresen dolgoznak együtt a kiváló dirigenssel, a Nemzeti Énekkar az oratórium műfaj talán legavatottabb előadója, minden adott tehát ahhoz, hogy felemelő élményben legyen részünk.

„Mondanunk sem kell, hogy nemzeti zenénknek ezen – eddigelé még valódilag soha meg nem kísértett – magasztos, s művészies eszményesítése által, a nevezett darab volt a hangverseny legérdekesebb s minden figyelmet magára vonó része” – írta a kritikus Mosonyi Mihály Széchenyi István halálára írt darabjáról. A kétszáz éve született és száznegyvenöt éve elhunyt zeneszerző zongoradarabjának zenekari változata hangzott akkor el, ősbemutatóként, Erkel Ferenc vezényletével. A Gyászhangok… azóta is szinte alig szólal meg koncertteremben, izgalmas vállalkozás tehát a fiatal zenekar és ambiciózus művészeti vezetője, Hámori Máté részéről, hogy műsorra tűzte. Ahogyan Liszt fausti témájú – szintén zongoraművekből átírt és szintén 1860-ban keletkezett – „zenekari kettőse” is csak ritkán szólal meg, noha a második tétel, a Mefisztó-keringő egyike a legeredetibb és zongorán gyakran hallható zenéknek. A koncert második részében a zenekari irodalom külföldön is népszerűnek számító darabja, a hetven éve elhunyt Bartók hetvenöt éve komponált mesterműve szólal meg. Kivételes gazdagságú műsor három magyar szerzőtől az érdekes összeállításokat és nagyszerű zenéket kedvelőknek kihagyhatatlan esten.

Jegyárak: 3 000, 4 500, 6 000 Ft Rendező: Nemzeti Filharmonikusok

Jegyárak: 2 500, 3 200, 3 800, 4 700 Ft Rendező: Óbudai Danubia Nonprofit Kft.

AZ MR GYERMEKKÓRUS ÉVZÁRÓ HANGVERSENYE MR Gyermekkórus Vezényel: Matos László, Kabdebó Sándor, Brebovszky Klára Az 1954 óta működő, Botka Valéria és Csányi László által életre hívott MR Gyermekkórus az elmúlt hatvan esztendőben bejárta szinte az egész világot, s a felnőtt fegyelemmel, de gyermeki tisztasággal éneklő együttes kortárs ősbemutatókon közreműködve éppúgy bizonyította nagyszerűségét, mint akár gregorián vagy reneszánsz művek megszólaltatásakor. Szokásos évzáró hangversenyükön európai és magyar szerzők kompozíciói is felcsendülnek majd. Felcsendülnek – e közhelyes fordulat ezúttal kivételesen szó szerint értendő, hiszen aki csak egyszer is hallotta az MR Gyermekkórusának énekét, az jól tudja, hogy a kórus hangja nemzedékek óta őrzi élményszerű csengését. Ebben hatalmas érdeme van az együttest oly sokáig irányító, a kórus hangzásképét formáló Thész Gabriellának, s természetesen az ő nyomdokán haladnak a kórus mai vezetői, Matos László és Kabdebó Sándor, illetve a kicsikkel foglalkozó Brebovszky Klára is. Jegyárak: 2 000, 3 000, 4 000 Ft Rendező: MR Zenei Együttesek

A Teljesség igényével

KAMARA.HU Budapesti Kamarazenei Fesztivál

2015. NOVEMBER 19-22.

Elsők és utolsók MŰVÉSZETI VEZETŐK: Simon Izabella és Várjon Dénes KÖZREMŰKÖDŐ MŰVÉSZEK: Casals String Quartet; Baráti Kristóf, Veronika Eberle (hegedű); Claudio Bohorquez, Várdai István (cselló); Radovan Vlatkovic (kürt); Ib Hausmann (klarinét); Louise Pellerin (oboa); Lakatos György (fagott); Mojca Erdmann (szoprán); Kovács István (basszus); Katia Skanavi, Simon Izabella, Várjon Dénes (zongora)

MÁ JUS 24. ( VASÁRNAP), 19.30

MÁ JUS 28. (CSÜTÖRTÖK ), 19.00

NAGYTEREM

SOLTI TEREM

DALESTEK A ZENEAKADÉMIÁN MAGDALENA KOŽENÁ ÉS MITSUKO UCHIDA Schumann: Stuart Maria-dalok, op. 135 Debussy: Bilitis-dalok Mahler: Rückert-dalok Debussy: Ariettes Oubliées Messiaen: Poèmes pour Mi (2. füzet) Magdalena Kožená (mezzoszoprán) Mitsuko Uchida (zongora)

MAGDALENA KOŽENÁ © DAVID PORT

Ritka az olyan dalest, amikor az ember képtelen eldönteni, hogy az az énekes vagy a zongorista miatt kínál nagyobb izgalmakat. Magdalena Kožená és Mitsuko Uchida együttműködése ilyen: a két sztárelőadó koncertjeiről beszámoló kritikusok nem tudják, hogy az énekesnő érzéki hangját és intellektuális megközelítését magasztalják inkább, vagy a zongoraművésznő érzékenységét, elmélyültségét és kiﬁnomult billentéskultúráját. Napjaink egyik legnagyobb mezzoszopránjának és zongoristájának budapesti dalestje ráadásul rendelkezik egy harmadik vonzerővel is, hiszen műsorukban nagy szerzők ritkán hallható remekművei szerepelnek. Schumann utolsó dalciklusával kezdődik a koncert, a megtébolyodása előtt két évvel keletkezett Stuart Mária-dalokkal, amelyek egy tragikus női sors megrázó történetét beszélik el. A szimbolista költő, Pierre Louÿs által kitalált képzeletbeli antik görög kurtizán, Bilitis verseiből másfajta női portré áll össze Debussy ciklusában, a Messiaen első felesége számára komponált Poèmes pour Mi (a szolmizációs szótaggal becézte a zeneszerző Claire Delbost) nem más, mint a házas nő „története” a férj szemszögéből. Jegyárak: 2 900, 4 100, 5 200, 6 500 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

114

JAZZ ITT! ANAT COHEN QUARTET Anat Cohen (klarinét) Jason Lindner (zongora) Joe Martin (basszusgitár) Donald Kotomanou (dob) „Anat Cohen nem csupán a sötét fafúvós tónusok és elbűvölő líraisága miatt lenyűgöző, hanem a dinamizmus miatt is, amellyel együttesét irányítja” – a neves jazzmagazin, a DownBeat számolt be ekként az izraeli klarinétművész 2008-as fellépéséről a Northﬁeld Jazz Festivalon. Cohen Tel-Avivban született, 1999 óta New Yorkban él (a Berklee-n diplomázott), s nincs jazz- és jazzközeli műfaj, melyben ne merítkezett volna meg. Az amerikai Jazzújságírók Társasága hat éven át zsinórban neki ítélte az év klarinétosa díjat, s eddig megjelent öt önálló lemezéért (az utolsó 2012-ben jött ki) hasonló hevülettel rajong a szakma, mint a nagyközönség. A klasszikus jazzstandardek, az afrokubai zene, a brazil ritmusok vagy a klezmer egyaránt közel állnak hozzá, de stílusa senkiével össze nem hasonlítható. Ahogy a Chicago Tribune fogalmazott vele kapcsolatban: „Klarinéthangjának lírai szépsége, játéktechnikájának fölényes könnyedsége, valamint extrovertált előadásmódja mindenki számára könynyen befogadhatóvá teszi a zenéjét.” Jegyárak: 1 900, 2 500 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

MITSUKO UCHIDA © RICHARD AVEDON Kocsis Zoltán (FOTÓ: MARJAI JUDIT)

ELŐTÉR ÉS HÁTTÉR Ha azt mondom, hogy Benno Moiseiwitsch Kreutzer-szonátafelvétele a legjobbak egyike a világon, biztosan kételkedni fognak a szavaimban. És akkor is, ha hozzáteszem, hogy az utóbbi évek legcsodálatosabb Verdiária-lemeze Gianandrea Noseda nevéhez fűződik. Az igazságot persze nem bontottam ki teljes egészében, hiszen Moiseiwitsch kamarapartnere JASCHA Heifetz volt, Noseda pedig karmesterként Anna Netrebkót kísérte.

Szeretjük a reflektorfény csóváját minél szűkebbre venni, s lehetőleg egyetlen emberre irányítani. Hogy Beethoven zongoraszólamot is írt a Kreutzerszonátához, mi több, a darab egyik különlegessége, hogy a két hangszer tökéletesen egyenrangú, az kevéssé számít. Az európai gondolkodás sajátja, hogy dichotómiákba rendezzük a fogalmakat, a fogalompárok tagjai között pedig többnyire hierarchikus viszonyt tételezünk: tartalom és forma, lélek és test, lényeg és jelenség, előtér és háttér, dallam és kíséret, sztár és kísérő. A hierarchikus viszonyok persze nem örök érvényűen rögzítettek, és legyen szó politikáról, párkapcsolatról vagy egy zenei műfajról, az idők folyamán rendre a fejük tetejére álltak. Vegyük például a hegedű–zongora darabokat, amelyek esetében a klasszikus zenei sztárkultusz – már a 19. századtól fogva – a virtuóz hegedűst emelte ki, s a zongoristát a szólamával együtt a háttérbe utalta. Csakhogy a műfaj történetének egy bizonyos szakaszában, az 1760 körüli években az volt a jellemző – Mozart gyerekkori hegedű–zongora szonátáira például –, hogy a hegedű kísérte a zongorát: nem tett mást, mint a zongora önmagában is megálló szólamát színesítette. De éppily figyelemre méltó a dal műfajának alakulása ebből a szempontból. A 18. század második felében, a német Lied születésekor a műkedvelők zenei képzettségének megfelelően a zongoraszólam nem volt több az egyszerűségében vonzó dallam szimpla kíséreténél. A 19. század elejétől azonban, ahogy a dal fokozatosan kilépett a szalonok világából, és az autonóm művészet mind magasabb ormait hódította meg, a zongora egyre többet vállalt magára, hogy Schumann vagy Brahms dalaiban aztán egyenrangú partnerévé váljon az énekhangnak. És bár a zene absztrakt világában a zongoraszólam valóban lehet egyenrangú a hegedű- vagy énekszólammal, a megvalósítás mindennapi valóságában nehezebben tűnnek megszüntethetőnek a hierarchikus viszonyok. Hiszen amikor a Kreutzer-szonátát Tolsztoj nevezetes novellájában Pozdnisev felesége a vélt szeretővel, Truhacsevszkijjel próbálja, a szereposztás egyértelmű: az általában kísérőhangszernek tekintett zongorán a nő játszik, hiszen az alapvető modell szerint a nő kísérte a férfit és a férfi irányította a nőt – a zenében éppúgy, ahogy az élet egyéb területein. Éppen ezért annyira izgalmasak azok az előadások, amikor valóban egyenrangú félként lép a pódiumra énekes és zongorista, amikor egyikükre sem vetül nagyobb fény, mint a másikra, amikor az énekes–zongorista a duók tagjait úgy hívják, hogy Anna Netrebko és Daniel Barenboim, Susan Graham és Pierre-Laurent Aimard, Cecilia Bartoli és Schiff András, vagy éppen Magdalena Kožená és Mitsuko Uchida. Fazekas Gergely

116

MÁ JUS 31. ( VASÁRNAP), 10.00–17.00

MÁ JUS 31. ( VASÁRNAP), 19.30

LISZT FERENC TÉR

NAGYTEREM ÖSSZKIADÁS ÉLŐBEN VÁRDAI ISTVÁN ÉS FRANKL PÉTER BEETHOVEN ÖSSZES CSELLÓ–ZONGORA SZONÁTÁJA Ludwig van Beethoven: F-dúr cselló–zongora szonáta, op. 5/1 g-moll cselló–zongora szonáta, op. 5/2 A-dúr cselló–zongora szonáta, op. 69 C-dúr cselló–zongora szonáta, op. 102/1 D-dúr cselló–zongora szonáta, op. 102/2 Várdai István (cselló) Frankl Péter (zongora)

Amikor 2013-ban átadták a Zeneakadémia megújult épületét és létrejött a Zeneakadémia Koncertközpont, sokaknak talán nem tűnt fel, hogy a nagy ünneplés hátterében, az épület egyik tetőtéri zugában megszületett egy fontos személyiség: Liszt-kukac úr, a Zeneakadémia saját rendezésű ifjúsági programjainak, a „Liszt-kukacok Akadémiájának” arca és szellemi vezére. Két és fél év egy muzsikus kukac életében nagy idő, ezért elérkezett az idő a számvetésre és az ünneplésre: május utolsó vasárnapján, vagyis gyereknapon megnyílnak a Zeneakadémia terei és hangversenytermei, mi több, az intézmény kiköltözik a megújult Liszt Ferenc térre és a sétálóvá alakított Dohnányi utcába, hogy koncertekkel, zenés kincskereséssel és játékokkal, táncházzal, kiscsoportos foglalkozásokkal és ismeretterjesztő hangversenyekkel együtt ünnepeljük Liszt-kukac úr két és feledik születésnapját. Részletek márciustól a Zeneakadémia honlapján.

A Londonban élő zongorista legenda, Frankl Péter nyolcvan-, a Budapesten élő csellista, Várdai István harmincéves lesz 2015-ben. Bár lehetne köztük zenei értelemben vett nagyapa–unoka kapcsolat is, csakhogy Frankl gondolkodásának és muzsikálásának frissessége, és a legjelentősebb zenei versenyeket (legutóbb a 2014-es ARD-versenyt) megnyerő Várdai művészi érettsége révén valójában tökéletes és egyenrangú partnerekké válnak. Nem kisebb kalandra vállalkoznak, mint hogy egy nagyszabású koncerten eljátsszák Beethoven mind az öt cselló–zongora szonátáját. Ez nemcsak egyedülálló művészi élményt jelent majd a hallgatóknak, hanem azt is lehetővé teszi számukra, hogy áttekintsék azt a döbbenetes utat, amit Beethoven pályája bejárt. Az 1796 és 1801 között komponált két korai szonáta még inkább csellókíséretes zongoramű ( bár a csellónak olykor igen virtuóz anyag jut), az A-dúr szonáta már a középső periódus műve, de nem a sorssal való küzdelem, hanem a diadal és a béke derűs zenéje, a két utolsó szonáta pedig a kései periódus emblematikus alkotása: önmagukban is önálló univerzumok, tele varázslatos pillanatokkal és megfejthetetlen enigmákkal.

A belépés ingyenes Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Jegyárak: 1 200, 1 700, 2 800, 3 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

NAGY LISZT-KUKAC NAP

VÁRDAI ISTVÁN

117

2015.JÚNIUS 6. (SZOMBAT ), 19.00

SOLTI TEREM

JÚNIUS 11. (CSÜTÖRTÖK ), 19.45 JÚNIUS 12. (PÉNTEK ), 19.45 JÚNIUS 13. (SZOMBAT ), 15.30 JÚNIUS 14. ( VASÁRNAP), 15.30

NAGYTEREM

AKUSZTIKUS, AUTENTIKUS TÜKRÖS 30 Korpás Éva (ének) Halmos Attila (hegedű, ének) Koncz Gergely (hegedű, brácsa) Árendás Péter (brácsa) Liber Endre (cimbalom, brácsa) Lelkes András (nagybőgő) Ha igaza van a keleti filozófiáknak, akkor Európa fejlődésbe vetett makacs hite egyszerű képzavar; a valóságban egy önmagába visszatérő, körkörös pályát ró minden létező. Tehát a legújabb zenetörténet is. Így fordulhat elő, hogy a Tükrös együttes ma szinte progresszív népzenei irányzatnak számít. Miért is? Ars poeticájuk szerint kizárólag az autentikus népzene előadói eszközeivel kívánnak korszerű zenei élményt nyújtani közönségüknek. Meggyőződésük szerint ma is elő lehet csalni ebből a muzsikából azt az életerőt, ami hajdan a fiatalokat éltette. Címszavakban így lehetne összefoglalni: szigorúan stílusos, kötött improvizáció; óramű pontosságú kamarazene; zenei feldolgozás és műfajok keverése nélküli dinamizmus. A zenekar tagjai számára az erdélyi Mezőség zenéje volt az első olyan impulzus, ami miatt meghatározóvá vált életükben a népzene. Húsz év muzsikálás után A mi Mezőségünk című lemezzel tisztelegtek a kiváló mezőségi cigánybandák muzsikusai előtt. Műsoruk egyúttal főhajtás azok előtt, akik népzenei gyűjtőútjaik során megörökítették az utókornak e páratlan zenei kincseket. Szeretnék, ha a következő generációk is részesei lehetnének mindennek. Jegyár: 1 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont 118

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR Haydn: 44. (e-moll) szimfónia (,,Gyász”) Weber: Esz-dúr klarinétverseny, op. 74 Mozart: Német táncok (K. 571) Mozart: C-dúr szimfónia (K. 200) Csalló Roland (klarinét) Budapesti Fesztiválzenekar Vezényel: Takács-Nagy Gábor Haydn egyik drámai, úgynevezett „Sturm und Drang” szimfóniája, az utóbb „Gyász” melléknévvel illetett darab indítja a Budapesti Fesztiválzenekar évadzáró hangversenyét. Ezt Weber Esz-dúr klarinétversenye követi Csalló Roland szólójával (a zenekar klarinétművésze 2002-ben végzett a Zeneakadémián, számos versenyen ért el előkelő helyezést, s 2014-ben a BFZ Végh Sándor Versenyének egyik győztese volt). A sziporkázóan szellemes versenymű után Weber unokatestvérének férjétől lesz hallható egy sor tánctétel: Wolfgang Amadeus Mozart egy prágai bál alkalmára írta a K. 571-es jegyzékszámú sorozatot (vagyis nem stilizált, hanem valóban talp alá való tánczenéről van szó). A Takács-Nagy Gábor által vezényelt koncert zárószámaként pedig egy 1773-as, vagyis Mozart tizenhét éves korában, Salzburgban keletkezett C-dúr szimfónia fog megszólalni. Jegyárak: 2 500, 3 500, 4 400, 6 300, 10 500 Ft Rendező: Budapesti Fesztiválzenekar

Betlehemesek lakótelepen (2010) © KORNISS PÉTER

JÚNIUS 19. (PÉNTEK ), 19.00

JÚNIUS 30. (KEDD), 19.00

NAGYTEREM

ERKEL SZÍNHÁZ

MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR

OPERAVIZSGA

Rimszkij-Korszakov: Nagy orosz húsvét – nyitány Csajkovszkij: Rómeó és Júlia – nyitányfantázia Sosztakovics: V. (d-moll) szimfónia, op. 47

Goldmark Károly: Téli rege Lehár Ferenc: A mosoly országa

MÁV Szimfonikus Zenekar Vezényel: Irwin Hoffman 2005 őszén vezényelte először a MÁV Szimfonikusokat Irwin Hoffman amerikai karmester, aki azóta minden évben visszalátogat az együtteshez. A neves dirigens, aki 2014-ben ünnepelte 90. születésnapját, a Juilliard Music School növendéke volt, majd Serge Koussevitzkynél tanult. 1968–1969-ben a Chicagói Szimfonikus Zenekart vezette (tőle vette át a zeneigazgatói posztot Solti György), jelenleg Kolumbia fővárosában dolgozik a Bogotái Filharmonikusok vezető karmestereként. A koncert műsorán csupa orosz darab szerepel. Az ősi orosz húsvéti hagyományokat megidéző, színpompás Rimszkij-Korszakov-nyitányt követően Csajkovszkij népszerű Rómeó és Júlia nyitányfantáziája lesz hallható, majd Sosztakovics egyik legagyafúrtabb műve, az V. szimfónia. Az a darab, amelyet operája, a Kisvárosi Lady Macbeth sztálini betiltása után komponált 1937ben, s amely úgy képes megfelelni a szocialista realista elvárásoknak, a kötelező hurráoptimizmusnak, hogy – a kései hallgató legalábbis – folyamatosan kihallja a zenéből a szenvedést, az iróniát, hogy a szerző valójában éppen az ellenkezőjére gondol annak, amit mond. Jegyárak: 3 000, 3 500, 4 000 Ft Rendező: MÁV Szimfonikus Zenekar 120

Felkészítő tanárok: Marton Éva, Pászthy Júlia, Kertesi Ingrid, Nádor Magda, Halmai Katalin és Kiss B. Atilla Díszlet-jelmez: Lisztopád Krisztina Koreográfus: Lázár Eszter Rendezőtanár: Almási-Tóth András Magyar Állami Operaház Zenekara Vezényel: Madaras Gergely A Zeneakadémia év végi operavizsgájára a felújított Erkel Színházban kerül sor, hogy a Solti Terem kamaraszínpadán otthonosan mozgó énekesek egy valódi nagyszínpadon is kipróbálhassák magukat. A vizsga karmestere a ﬁatal magyar karmestergeneráció egyik legnagyobb reményű csillaga, Madaras Gergely lesz, aki dolgozott Pierre Boulez asszisztenseként, az English National Opera karmestereként és az Orchestre Dijon Bourgogne zeneigazgatójaként, jelenleg pedig a Szombathelyi Savaria Zenekart vezeti. Almási-Tóth András, a Zeneakadémia operaprogramjának vezetője egy ritkán hallható Goldmark Károly-művet, a Shakespeare-dráma nyomán komponált, kései Téli regét (1908), és Lehár Ferenc méltán népszerű operettjét, a bécsi arisztokrata lány és a kínai követ szerelméről szóló 1929-es A mosoly országát választotta vizsgadarabként a Meláth Andrea vezette Ének Tanszék növendékei számára. Jegyárak: 500 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont, Magyar Állami Operaház

KONCERTEK A RÉGI ZENEAKADÉMIÁN LISZT MÚZEUM MATINÉKONCERTEK JANUÁR 3. JANUÁR 10. JANUÁR 17. JANUÁR 24. JANUÁR 31. FEBRUÁR 7. FEBRUÁR 14. FEBRUÁR 21. FEBRUÁR 28. MÁRCIUS 7.

11.00 11.00 11.00 11.00 11.00 11.00 11.00 11.00 11.00 11.00

MÁRCIUS 14. MÁRCIUS 14. MÁRCIUS 21. MÁRCIUS 28. ÁPRILIS 4. ÁPRILIS 11. ÁPRILIS 18. ÁPRILIS 25. MÁ JUS 9.

19.00 11.00 11.00 11.00 11.00 11.00 11.00 11.00 11.00

MÁ JUS 16. MÁ JUS 23. MÁ JUS 30. JÚNIUS 6. JÚNIUS 13.

11.00 11.00 11.00 11.00 11.00

Bekker Dávid és Varga Gergely (zongora) Szokolay Ádám Zsolt (zongora) Szabó Ferenc János (zongora) és Najbauer Lóránt (bariton) Kövecs Ágnes (zongora) és Baranyai Piroska (cselló) Budapesti Filharmónia Társaság zenekarának művészei Kövecs Ágnes (zongora) és Baranyai Piroska (cselló) Budapest-Hegyvidéki Kamarazenekar (vezényel: Gémesi Géza) Daniel Immel (zongora) Dobozy Borbála (csembaló) és Ábrahám Márta (hegedű) Carmine Celebrat Kórus (vezényel: Zimányi István) Közreműködik: Eckhardt Gábor (zongora) Cyprien Katsaris (zongora) Szent Efrém Férfikar (vezényel: Bubnó Tamás) Yanis Benabdallah (tenor) és Marouan Benabdallah (zongora) Konyicska Renáta (zongora) Szokolay Balázs (zongora) és Szőke Diána (zongora) Mészáros Bernadett és barokk kamaraegyüttese Lőte Enikő (zongora) és tanítványai Falvai Sándor (zongora) Kecskeméti Kodály Zoltán Vegyeskar (vezényel: Nemes László Norbert) Eugene Alcalay (zongora) A párizsi Conservatoire növendékei A Los Angeles-i Liszt-verseny győztese (zongora) Terrie Manno (zongora) Banda Ádám (hegedű)

TALÁLKOZÁSOK LISZT FERENCCEL – A LISZT FERENC TÁRSASÁG ÉS A ZENEAKADÉMIA KÖZÖS KONCERTSOROZATA JANUÁR 21.

18.00

FEBRUÁR 18. 18.00

MÁRCIUS 18.

18.00

LISZT, A KAMARAMUZSIKUS Perényi Eszter (hegedű), Déri György (gordonka), Lajkó István (zongora) és a Zeneakadémia Vonós Tanszékének növendékei LISZT, A DAL POLIGLOTT MESTERE Új Liszt Ferenc Kamarakórus (vezényel: Erdei Péter) bartók, és a walbauer-kerpely vonósnégyes Közreműködik: Morva Péterkodály (zongora) (FOTÓ: SZÉKELY ALADÁR 1910, LISZT ÉS A KÓRUSMUZSIKA FORRÁS: MTA ZENETUDOMÁNYI INTÉZET BARTÓK ARCHIVUM FOTÓTÁRA) Meláth Andrea és növendékei Zongorán kísér: Alter Katalin és Szabó Ferenc János 121

MESTERSZAKOS DIPLOMAKONCERTEK FEBRUÁR 2.

122

19.00

Solti Terem

Szabó Tamás (brácsa)

FEBRUÁR 23. 16.00

Solti Terem

Menyhei Ádám (zongora)

MÁRCIUS 16.

19.00

Nagy terem

Dobszay Péter (karmester)

MÁRCIUS 17.

19.00

Solti Terem

Oláh Beáta (kürt)

MÁRCIUS 26. 19.00

Solti Terem

Biczó Bernadett (hegedű)

MÁRCIUS 27.

16.00

Solti Terem

Jámbor Anna (hegedű)

MÁRCIUS 27.

19.00

Solti Terem

Deim Sára (zongora)

ÁPRILIS 1.

17.00

Solti Terem

Kuchynková Nikol (cimbalom)

ÁPRILIS 1.

18.00

Solti Terem

Gódor Erzsébet (cimbalom)

ÁPRILIS 20.

16.00

Solti Terem

Farkas Ferenc (kürt)

ÁPRILIS 20.

19.00

Solti Terem

Simon Dorottya (zongora)

ÁPRILIS 21.

19.00

Nagy terem

Atsushi Hashimoto (cselló)

ÁPRILIS 24.

19.00

Solti Terem

Szabó Krisztina (fagott)

ÁPRILIS 27.

16.00

Solti Terem

Zhang Xiaobang (klarinét)

ÁPRILIS 27.

19.00

Solti Terem

Farkas Zsolt (zongora)

ÁPRILIS 30.

19.00

Nagy terem

Osztrosits Eszter (hegedű)

MÁ JUS 7.

16.00

Solti Terem

Mészáros Brigitta (gordonka)

MÁ JUS 7.

19.00

Solti Terem

Diószegi Tamás (hegedű)

MÁ JUS 8.

16.00

Solti Terem

Kristóf Szabina (ének)

MÁ JUS 10.

12.00

Solti Terem

Llorenç Prats Boscà (zongora)

MÁ JUS 10.

16.00

Solti Terem

Carlos Emilio López Ruiz (zongora)

MÁ JUS 11.

19.00

Nagy terem

Petrus-Bölöni Áron (gordonka)

MÁ JUS 12.

19.00

Nagy terem

Varga Oszkár (hegedű)

MÁ JUS 13.

16.00

Solti Terem

Szajkó Géza (hegedű)

MÁ JUS 14.

19.00

Solti Terem

Shino Hattori (zongora)

MÁ JUS 17.

19.00

Solti Terem

Carmen Santamaría Hernández (zongora)

MÁ JUS 20.

16.00

Solti Terem

Farkas Anna (oboa)

MÁ JUS 20.

19.00

Solti Terem

Könyves-Tóth Mihály (trombita)

MÁ JUS 21.

19.00

Nagy terem

Gémesi Boglárka (karvezetés) és Szkordilisz Emília (oboa)

MÁ JUS 22.

19.00

Solti Terem

Okazaki Misa (zongora)

MÁ JUS 30.

16.00

Solti Terem

Sotkó Eszter (korrepetítor)

MÁ JUS 30.

19.00

Solti Terem

Obbágy Márta (zongora)

MÁ JUS 31.

19.00

Solti Terem

Demény Balázs (zongora)

JÚNIUS 2.

19.00

Nagy terem

Dani Imre (zongora)

JÚNIUS 3.

19.00

Nagy terem

Hérincs Dániel és Pintér Bence (zeneszerzés)

JÚNIUS 5.

18.00

Nagy terem

Staszny Zsófia és Vámosi Katalin (ének)

JÚNIUS 8.

19.00

Solti Terem

Mireia Frutos Fernández (zongora)

JÚNIUS 12.

16.00

Solti Terem

Kocsis Marcell (zongora)

JÚNIUS 12.

19.00

Solti Terem

Mizuko Suda (zongora)

JÚNIUS 13.

16.00

Solti Terem

Bauernfeind Éva (korrepetítor)

A koncertekre díjtalan belépő igényelhető a Zeneakadémia Liszt Ferenc téri jegypénztárában. Részletek, BA és további diplomakoncertek a Zeneakadémia egyetemi honlapján: lfze.hu/diplomahangversenyek 123

LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA IFJÚSÁGI PROGRAMOK A ZENEAKADÉMIÁN Minden gyerek zenével születik. Nincs olyan csecsemő, akit ne érintene meg Mozart vagy Bach zenéje. Vagy épp a Gangnam style, attól függően, hogy mivel találkozik otthon. A Zeneakadémia ifjúsági programjai érthető módon nem a popkultúra értékeivel kívánják megismertetni a kicsiket és a nagyobbakat, hanem azzal a három zenei világgal, amely az intézmény oktatását és hangversenyéletét is meghatározza, vagyis a klasszikus zenével, a népzenével és a jazzzel.

A „Liszt-kukacok Akadémiája” fedőnév alatt működő zeneakadémiai ifjúsági programok célja nem az, hogy muzsikusokat neveljünk, hanem az, hogy felépítsük a jövő közönségét. Hogy azoknak a gyerekeknek, akik a Goldberg-variációkat hallják otthon, további csodákat mutassunk meg ebből a végtelen szellemi univerzumból, azokat pedig, akik Lady Gaga hangzó árnyékában nőnek fel, elkalauzoljuk másféle zenei tájakra. A Zeneakadémia ifjúsági programjainak alappillérét a heti rendszerességű kiscsoportos foglalkozások adják, amelyek a 6–10 éves korosztálynak szólnak. Nemcsak a különféle zenei műfajokat és formákat ismertetjük meg a gyerekekkel, nemcsak a különböző hangszereket mutatjuk be nekik (szó szerint kézzelfoghatóan), hanem beavatjuk őket a hangverseny intézményének működési mechanizmusába is. Felépíttettük LEGO-kockákból a méretarányos Nagytermet, s a gyerekek eljátszhatják a LEGO-ﬁgurákkal, hogy hová érkezik a művész, miként készül a művészszobában, közben hogyan gyülekezik a közönség, és így tovább. A 10–15 éves korosztálynak szól a Solti Teremben és a Nagyteremben rendezett koncertsorozat, amely a karmesterség, az operarendezés, a brácsázás és a zenei lejegyzés fogalmát járja körül, azt vizsgálva, hogy szükség van-e rájuk egyáltalán. A rövid válasz – talán elárulhatjuk előre –, hogy persze. (Részletek a 125. oldalon és a magazin korábbi oldalain.) Sokan úgy gondolják, hogy a zene puszta szórakozás. Nincs igazuk. Ember mivoltunk lényegére tanít, s ezért aligha lehet elég korán kezdeni a vele való megismerkedést. Ahogy Shakespeare fogalmaz: „Az ember, aki legbelül zenétlen, / S eltörnek lelkén az összhangzatok, / Az kész az árulásra, tőrvetésre: / Szelleme a tompa űr sötétje, / Lelke csönd; a néma árnyékvilág. / Ne bízz benne. Hallgass a zenére!” (Szabó Stein Imre fordítása) 2015 tavaszán február 7. és május 16. között tartunk kiscsoportos „Liszt-kukac” foglalkozást a Zeneakadémia Liszt Ferenc téri épületében, szombatonként 10.00 órától. A foglalkozások 6–10 éves gyerekeknek szólnak. A szülők a foglalkozásokon nem vehetnek részt, ők az aznap esti, nagytermi koncert főpróbájára ülhetnek be (amennyiben a fellépőknek ez ellen nincs kifogásuk). További részletek: http://zeneakademia.hu/junior Jegyár: 900 Ft A Liszt-kukacok Akadémiája együttműködő partnere a LEGO Hungária Kft.

124

LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA 10–15 ÉVESEKNEK

KONCERTSOROZAT A SOLTI GYÖRGY KAMARATEREMBEN

2015. MÁRCIUS 1. A FELESLEGES OPERARENDEZŐ 2015. ÁPRILIS 12. A FELESLEGES KOTTA 2015. MÁJUS 17. A FELESLEGES BRÁCSA KONCERT A NAGYTEREMBEN

2015. MÁRCIUS 21. A FELESLEGES KARMESTER A KETTŐNÉL TÖBB GYERMEKKEL ÉRKEZŐ CSALÁDOK 18 ÉV ALATTI CSALÁDTAGJAIK SZÁMÁRA 50%-OS KEDVEZMÉNNYEL VÁLTHATNAK JEGYET A NAGYTERMI KONCERTRE

A ZENEAKADÉMIA BEMUTATJA: A KÖNYVTÁR 2015 februárjától újra a Liszt Ferenc téri zenepalotában várja az olvasókat a Zeneakadémia Központi Könyvtára, mely az ország legnagyobb zenei gyűjteményeként közel félmillió kottát és hetvenezer könyvet őriz. A páratlan együttest kerek száznegyven évvel ezelőtt 300 forint minisztériumi – mai szóval élve – céltámogatás, valamint a Liszt által küldött ötládányi adomány alapozta meg.

A Zeneakadémia megalapításával egy időben életre hívott gyűjtemény gyarapításáért az első évtizedekben legtöbbet a bőkezű magyar zeneműkiadók tettek, de a hallgatók 5 forintos beiratkozási díját is kiadványok vásárlására lehetett fordítani. 1880-ra, amikor az intézmény a ma Régi Zeneakadémia néven ismert, Vörösmarty utcai épületbe költözött, már négyezer kotta és csaknem kétszáz könyv alkotta a gyűjteményt. Liszt halálát követően megduplázódott az állomány, hiszen az alapító atya végrendeletében budapesti ingóságait a Zeneakadémiára hagyományozta. A századfordulón a képzések egyre bővülő köréhez igazodva (fúvós tanszakok, tanárképzés) folytatódott a módszeres gyűjtés, majd a gyarapodó könyvtár az 1907-ben megépült Liszt Ferenc téri szecessziós zenepalotában kapott méltó helyet. Csakhamar megkezdődött az anyag újrarendezése, a szakkatalógusok és az alfabetikus katalógus elkészítése, s a Zeneakadémia Könyvtára a gyűjteményt 1928-tól 1961-ig vezető Prahács Margit irányítása alatt az ország legnagyobb zenei szakkönyvtárává vált. A II. világháborút követő nehéz időszak után a hatvanas évek hozták el a következő aranykort. A könyvtárat 1961-től 2005-ig igazgató dr. Kárpáti János nyitott a zenetudományi kutatóműhelyi proﬁl felé, és bekapcsolta a gyűjteményt a nemzetközi könyvtári vérkeringésbe. 1961 és 1990 között hozzávetőleg megháromszorozódott a könyvek és zeneművek száma, s az informatikai fejlesztések is megkezdődtek. A digitális átállás már Gádor Ágnes igazgatása alatt fejeződött be, de természetesen a fejlesztések azóta is folyamatosak. A 2012 óta dr. Kocsis Géza irányításával működő Központi Könyvtár, a Kutatókönyvtár, és a szintén a Régi Zeneakadémián önálló helyet kapott Hangtár, valamint a Zeneakadémia Kodály Intézetének kecskeméti könyvtára – a speciális gyűjtőkörű tanszéki könyvtárakkal ellentétben – teljesen nyilvánosak, a kölcsönzési lehetőség ugyanakkor mindmáig csak az egyetem oktatói, hallgatói, valamint hivatásos zenészek és zenetanárok számára biztosított. A Liszt Ferenc téri épület rekonstrukciójának idején az Eötvös 10 közösségi ház épületében működő Központi Könyvtár életében látványos változásokat ígér az igazgató. A 2015. év eleji visszaköltözéssel egyidejűleg készül el a különböző katalógusokat és adatbázisokat összefogó új könyvtári internetes felület, ami egyszerűbb, gyorsabb keresést fog lehetővé tenni minden elérhető forrásban. „Célunk az, hogy minél kevesebbet kelljen várakozni akár kottára, akár információra, továbbá bővítjük a távolról is elérhető szolgáltatásainkat, ide értve az e-folyóiratokat, e-könyveket, online kutatástámogató megoldásokat” – mondja Kocsis Géza, s hozzáteszi: „a felújítás során kialakított szabadpolcos olvasóterem és a szeparált kutatóhelyek alapvető újdonságot jelentenek, így az egyedülálló szépségű műemléki környezetben 21. századi szolgáltatásokkal várjuk olvasóinkat február elejétől.” Végh Dániel

126

DESIGN OSCAR, CRAFT AWARD ÉS COMMUNICATION ARTS AWARD A Zeneakadémia 2013 őszén megújult intézményi arculata és kiadványportfóliója újabb három rangos elismerésben részesült: a nemzetközi designszakma legrangosabb díjainak számító Red Dot és a Communication Arts versenyeken, illetve a hazai kommunikációs iparban meghatározó Kreatív Craft Award versenyen ért el kiemelkedő eredményt.

A Zeneakadémia környezetbarát papírra nyomtatott egyestés koncertismertetői már a tavalyi év folyamán több kommunikációs és design-elismerést söpörtek be. A nemzetközi koncertéletben teljességgel egyedinek számító zsebkönyvszerű, bensőséges formátum, a kortárs könyvgrafika világelitjéhez tartozó illusztrációk és a közönséget az élőzene misztériumába beavató miniesszék újabb zsűrit győztek meg: 2014 novemberében a Kreatív szaklap által meghirdetett Kreatív Craft Awardon fő esélyesként került shortlistre (azaz jutott döntőbe) a Zeneakadémia egyestés koncertismertető-sorozata. A reklám- és kommunikációs ipar legkiválóbb megoldásait elismerő versenyen több mint hetven pályázat között diadalmaskodott a kiadványsorozat, s ezúttal kifejezetten a borítórajzokat díjazták, melyeket a Zeneakadémia kommunikációs igazgatósága felkérésére Kovács Lehel készít. A szabadúszó illusztrátor grafi kusként is dolgozott, jellegzetes stílusáról a következő önjellemzést adja: „feltűnő, színes és vidám, s a kézzel rajzolt vonalakat előszeretettel kombinálom digitálisan kevert színekkel”. Illusztrációi a legnevesebb napi- és hetilapokban, valamint magazinokban jelennek meg a The New York Timestól a Die Welten át a Rolling Stone magazinig. A nyár folyamán a világ legjelentősebb vizuális kommunikációs orgánumának számító Communication Arts magazin idén 55. éve megrendezett dizájnversenyén választották a legjobbak közé a Zeneakadémia logóját, melyet Farkas Anna grafi kusművész tervezett, arról pedig röviden már koncertmagazinunk előző számában hírt adtunk, hogy a legjelentősebb világmárkák design-teljesítményét elismerő Red Dot Design Award díjat is elnyerte a Zeneakadémia arculata. A Szabó Stein Imre kommunikációs igazgató vezetésével és az Allison Group közreműködésével megalkotott új intézményi imázs több mint hétezer pályázat közül nyerte el a huszonnégy tagú nemzetközi zsűri tetszését a Red Dot versenyen. „A patina és progresszió között ívelő feszültségre építettük a vizuális stratégiát” – fogalmaz Szabó Stein Imre, aki a Zeneakadémia újranyitásának szinte napra pontosan első évfordulóján, 2014. október 24-én vette át a díjat Berlinben. A végeredmény egy, a külföld számára is azonnal beazonosítható, egymásnak feszülő koncepcionális elemekből alkotott, markáns identitású vizuális jelrendszer lett, melynek szerves része a Nagyterem mennyezeti babérdíszítését és apollóni napmotívumait megidéző logópáros, a teljes kiadvány-portfólió, a markáns színvilágot hordozó plakátok, sajtóhirdetések és honlapok. Az elismerés a legjelentősebb világmárkák közé sorolja az intézményt, s a díj értékét növeli, hogy a kommunikációs design verseny „corporate design” elnevezésű királykategóriájában a világ zenei intézményei közül egyedül a Zeneakadémia érdemelte ki a nemzetközi design-elit piros pontját.

SZABÓ STEIN IMRE ÉS FARKAS ANNA A RED DOT DÍJÁTADÓ GÁLÁJÁN 127

BÉRLETEKEN KÍVÜLI TEMATIKUS AJÁNLÓ JAZZ ITT!

FEBRUÁR 09. 19.00 / SOLTI TEREM THE IMPOSSIBLE GENTLEMEN

MÁRCIUS 08. 19.30 / NAGYTEREM AZ ELSŐ ÖTVEN ÉV A JAZZTANSZAK JUBILEUMI GÁLAKONCERTJE

MÁRCIUS 19. 19.00 / SOLTI TEREM VIJAY IYER TRIO

ÁPRILIS 14. 19.00 / SOLTI TEREM OLÁH KRISZTIÁN – KÉT FORMÁCIÓ

MÁJUS 28. 19.00 / SOLTI TEREM ANAT COHEN QUARTET

AKUSZTIKUS, AUTENTIKUS

FEBRUÁR 19. 19.30 / NAGYTEREM PÁL ISTVÁN SZALONNA ÉS BANDÁJA

MÁRCIUS 04. 19.00 / SOLTI TEREM ÚJ STÍLUS

ÁPRILIS 29. 19.00 / SOLTI TEREM PETRÁS MÁRIA ÉS A SZIGONY EGYÜTTES

MÁJUS 09. 19.30 / NAGYTEREM A TÁNCHÁZ NAPJA

JÚNIUS 06. 19.00 / SOLTI TEREM TÜKRÖS 30

OPERAVIZSGA-FESZTIVÁL

ÉNEK KARNYÚJTÁSNYIRA

A FEKETE-FEHÉR SZÍNEI

JANUÁR 19. 19.00 / SOLTI TEREM OPERAVIZSGA-FESZTIVÁL – SITCOM

JANUÁR 22. 19.00 / SOLTI TEREM OPERAVIZSGA-FESZTIVÁL - DON GIOVANNI

JANUÁR 23. 19.00 / SOLTI TEREM OPERAVIZSGA-FESZTIVÁL – SITCOM

JANUÁR 25. 19.00 / SOLTI TEREM OPERAVIZSGA-FESZTIVÁL A FURCSA VÉLETLENEK ANGYALA

MÁRCIUS 07. 17.00 / NAGYTEREM HÄNDEL HÁROMSZOR

MÁRCIUS 12. 19.30 / NAGYTEREM SOMOS CSABA DLA DOKTORI ZÁRÓKONCERTJE

MÁRCIUS 22. 19.30 / NAGYTEREM RAJK JUDIT ÉS A SZENT EFRÉM FÉRFIKARW

MÁJUS 04. 19.00 / NAGYTEREM ÁRIAVIZSGA

MÁRCIUS 11. 19.30 / NAGYTEREM BOGÁNYI A ZENEAKADÉMIÁN

OKTÓBER 12. 19.30 / NAGYTEREM KATIA ÉS MARIELLE LABÈQUE kétzongorás estje

NOVEMBER 28. 19.30 / NAGYTEREM MARCZI MARIANN ZONGORAESTJE

KAMARAZENEI MŰHELY

MÁRCIUS 03. 19.00 / RÉGI ZAK KAMARATEREM KONTRASZTOK – AZ LFZE KAMAREZENEI MŰHELYÉNEK HANGVERSENYSOROZATA

MÁJUS 05. 19.00 / RÉGI ZAK KAMARATEREM KONTRASZTOK – AZ LFZE KAMAREZENEI MŰHELYÉNEK HANGVERSENYSOROZATA

128

ÁPRILIS 22. 19.00 / RÉGI ZAK KAMARATEREM KONTRASZTOK – AZ LFZE KAMAREZENEI MŰHELYÉNEK HANGVERSENYSOROZATA

ZENE KARNYÚJTÁSNYIRA BÉRLETEK 2015 Világsztárok, hazai kiválóságok és ﬁatal tehetségek közreműködésével éled meg a zene a Liszt Ferenc téren estéről estére – ezt a páratlan élményt kínáljuk bérleteinkben tematikus csokrokba gyűjtve. A Zeneakadémia bő egy évvel ezelőtti újranyitása óta másodszor hirdetünk saját rendezésű koncertjeinkre bérleteket, egyszersmind ráduplázva a páratlanul sikeresnek bizonyult őszi kínálatra: a 2015-ös bérleteket ugyanis (két, a tanévhez igazodó kivételtől eltekintve) nemcsak a koncertszezon végéig, hanem az egész naptári évre előretekintve állítottuk össze, részben a korábbi évad kedvelt sorozatainak folytatásaként, részben pedig újszerű válogatásban. A Zeneakadémia Koncertközpont új bérletei az egyes koncertekre szóló jegyekhez képest jelentős, 20%-os árelőnyt kínálnak, és legkésőbb az adott sorozat első koncertjének időpontjáig válthatók meg, s a még 2014-ben megváltott bérletekre további 20%-os, különleges karácsonyi kedvezményt biztosítunk. Január 1-től elérhető À la carte-bérletünk is, amelynek keretében az egyidejűleg három különböző előadásra jegyet váltó vásárlóink az egyes jegyek áraihoz képest 10%, négy különböző előadásra 15%, öt különböző előadásra 20% kedvezményben részesülnek. Akár olyan, A cselló éve-bérlet is összeállítható tehát, amelyben csak a 2015-ben a Zeneakadémiára látogató világhíres csellista csillagok, és a babérjaikra törő ﬁatal pályatársak koncertjei szerepelnek. Ez a kedvezmény 2015. június 30-ig igénybe vehető a Zeneakadémia Koncertközpont összes – tehát bérleten kívüli – saját rendezésű koncertjeire is. Az aktuálisan elérhető jegykínálat a zeneakademia.hu/jegykinalat oldalon, illetve a Zeneakadémia Liszt Ferenc téri pénztárában, À la carte-bérlet azonban kizárólag a pénztárban váltható. RÉSZLETEK, BÉRLETÁRAK: zeneakademia.hu/berletek

ZENEKAR A KÖZPONTBAN 2015.02.24. 2015.03.18. 2015.05.07. 2015.10.19. 2015.11.08. 2015.12.09.

19.30 19.30 19.30 19.30 19.30 19.30

VILDE FRANG ÉS AZ AMSTERDAM SINFONIETTA TAKÁCS-NAGY GÁBOR ÉS A MANCHESTER CAMERATA VÁRJON DÉNES ÉS A CONCERTO BUDAPEST MISCHA MAISKY ÉS AZ ÚJ MAGYAR KAMARAZENEKAR CHARLES DUTOIT ÉS A BÉCSI SZIMFONIKUSOK GYENISZ MACUJEV ÉS A BÉCS-BERLIN KAMARAZENEKAR

TISZTA BAROKK 2015.02.13. 2015.04.01. 2015.05.19. 2015.09.29. 2015.10.21. 2015.11.26.

19.00 19.30 19.30 19.30 19.00 19.30

MÁTÉ BALÁZS ÉS AZ AURA MUSICALE VASHEGYI GYÖRGY, PURCELL KÓRUS, ORFEO ZENEKAR JORDI SAVALL & LE CONCERT DES NATIONS BALTHASAR-NEUMANN CHOIR & ENSEMBLE DOBOZY BORBÁLA ZENEKARI BACH-ESTJE RACHEL PODGER ÉS A FELVILÁGOSODÁS KORÁNAK ZENEKARA

KAMARAZENE NAGYTEREMRE 2015.03.27. 2015.05.31. 2015.09.11. 2015.12.04. 2015.12.15.

19.30 19.30 19.30 19.30 19.30

KELLER ANDRÁS, KLENYÁN CSABA, VÁRJON DÉNES VÁRDAI ISTVÁN ÉS FRANKL PÉTER VILDE FRANG, NICOLAS ALTSTAEDT ÉS A KELEMEN KVARTETT VÁRDAI, KRILOV, TOMTER, GOERNER KELEMEN BARNABÁS ÉS JOSÉ GALLARDO

ÖSSZKIADÁS ÉLŐBEN 2015.05.15. 2015.05.16. 2015.05.16. 2015.05.31. 2015.11.05. 2015.11.07.

19.00 11.00 19.00 19.30 19.30 19.30

BARÁTI KRISTÓF ÉS WÜRTZ KLÁRA VÁRDAI ISTVÁN ÉS FRANKL PÉTER PERÉNYI MIKLÓS

NÉGYSZER NÉGYES 2015.02.07. 2015.03.05. 2015.09.11. 2015.10.10.

19.00 19.00 19.30 19.00

BRODSKY QUARTET ZEHETMAIR QUARTET KELEMEN KVARTETT, VILDE FRANG ÉS NICOLAS ALTSTAEDT BELCEA QUARTET ÉS TILL FELLNER

A ZENEKAR MESTEREI 2015.04.15. 2015.05.18. 2015.10.22. 2015.11.15.

19.30 19.30 19.30 19.30

VASHEGYI GYÖRGY ÉS A ZENEAKADÉMIA ZENEKARA KOBAJASI KENICSIRÓ ÉS A ZENEAKADÉMIA ZENEKARA PINCHAS STEINBERG ÉS A ZENEAKADÉMIA ZENEKARA KOCSIS ZOLTÁN ÉS A ZENEAKADÉMIA ZENEKARA

DALESTEK A ZENEAKADÉMIÁN 2015.02.27. 2015.05.24. 2014.09.24. 2015.11.07.

19.00 19.30 19.00 19.00

HALMAI KATALIN ÉS ALSZÁSZY GÁBOR MAGDALENA KOŽENÁ ÉS MITSUKO UCHIDA TETIANA ZHURAVEL ÉS NATALIA KOROLKO VÖRÖS SZILVIA ÉS MOCSÁRI KÁROLY

A TEHETSÉG KÖTELEZ 2015.01.31. 2015.03.21. 2015.04.28. 2015.05.09.

19.00 19.00 19.00 19.00

DEMENIV MIHÁLY HARMONIKA SZÓLÓESTJE DEVICH GERGELY KAMARAESTJE MUSICIENS LIBRES NYÁRI KVARTETT

LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA 2015.03.01. 2015.03.21. 2015.04.12. 2015.05.17.

11.00 11.00 11.00 11.00

A FELESLEGES OPERARENDEZŐ A FELESLEGES KARMESTER A FELESLEGES KOTTA A FELESLEGES BRÁCSA

129

ZENEAKADÉMIA NAGYTEREM

KATIA ÉS MARIELLE LABÈQUE KÉTZONGORÁS ESTJE 2015.10.12.

ZENEAKADÉMIA NAGYTEREM

BRAD MEHLDAU TRIO 2015.11.25.

Kocsis Zoltán (FOTÓ: MARJAI JUDIT)

KONCERTKRONOLÓGIA A Zeneakadémia Koncertközpont saját szervezésében Befogadott rendezvény

2015. JANUÁR 16. (PÉNTEK), 20.00

2015. JANUÁR 25. (VASÁRNAP), 11.00

SZAKCSI LAKATOS BÉLA ÉS VENDÉGEI FERENCES JÓTÉKONYSÁGI EST AZ AUTIZMUSSAL ÉLŐKÉRT

MEGÉRTHETŐ ZENE BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR DOHNÁNYI ERNŐ 18. oldal

10. oldal

Klasszikus Jazz Opera Népzene Junior

2015. JANUÁR 27. (KEDD), 19.30 2015. JANUÁR 17. (SZOMBAT), 19.30

ZUGLÓI FILHARMÓNIA

VARVARA NEPOMNYASAJA ÉS A CONCERTO BUDAPEST

18. oldal

11. oldal

2015. JANUÁR 28. (SZERDA), 19.30

2015. JANUÁR 3. (SZOMBAT), 16.00

2015. JANUÁR 18. (VASÁRNAP), 19.30

MVM-KONCERTEK – A ZONGORA FÜLEI BALÁZS ZONGORAESTJE

W. A. MOZART: A VARÁZSFUVOLA

VARVARA NEPOMNYASAJA ÉS A CONCERTO BUDAPEST

18. oldal

6. oldal

11. oldal

2015. JANUÁR 29. (CSÜTÖRTÖK), 19.30

2015. JANUÁR 3. (SZOMBAT), 19.30

2015. JANUÁR 19. (HÉTFŐ), 19.00

MISKOLCI SZIMFONIKUS ZENEKAR

LAJKÓ FÉLIX ÚJÉVI SZÓLÓKONCERT

OPERAVIZSGA-FESZTIVÁL SITCOM

20. oldal

6. oldal

11. oldal

2015. JANUÁR 30. (PÉNTEK), 19.00

2015. JANUÁR 9. (PÉNTEK), 19.00

2015. JANUÁR 20. (KEDD), 19.30

MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR FARSANGI HANGVERSENY

RADOS FERENC ÉS A MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR

MVM-KONCERTEK BALÁZS JÁNOS ZENEKARI ZONGORAESTJE

20. oldal

14. oldal

MESÉLŐ MUZSIKA ERDŐZSONGÁS

ÁTLÁTSZÓ HANG ÚJZENEI FESZTIVÁL NYITÓKONCERT

2015. JANUÁR 22. (CSÜTÖRTÖK), 19.00

20. oldal

OPERAVIZSGA-FESZTIVÁL DON GIOVANNI

2015. JANUÁR 31. (SZOMBAT), 19.00

7. oldal

14. oldal

2015. JANUÁR 11. (VASÁRNAP), 19.00

2015. JANUÁR 23. (PÉNTEK), 19.00

7. oldal 2015. JANUÁR 10. (SZOMBAT), 19.00

2015. JANUÁR 31. (SZOMBAT), 10.30; 15.00

A TEHETSÉG KÖTELEZ DEMENIV MIHÁLY HARMONIKA SZÓLÓESTJE

OPERAVIZSGA-FESZTIVÁL SITCOM

22. oldal

14. oldal

2015. FEBRUÁR 3. (KEDD), 19.30

A ZENÉN TÚL VÁSÁRY TAMÁS ZENÉS BESZÉLGETÉSEI

2015. JANUÁR 23. (PÉNTEK), 19.30

ÍME, AZ EMBER ÓBUDAI DANUBIA ZENEKAR PERÉNYI – SCHUMANN

8. oldal

16. oldal

2015. JANUÁR 13. (KEDD), 19.30

2015. JANUÁR 24. (SZOMBAT), 19.30

ÉLESBEN – AZ ÚJ ZENE 8. oldal 2015. JANUÁR 12. (HÉTFŐ), 19.30

FÜLEI BALÁZS ÉS AZ MR SZIMFONIKUSOK

22. oldal 2015. FEBRUÁR 7. (SZOMBAT), 19.00

ÓBUDAI DANUBIA ZENEKAR BRUCKNER – SZÉPSÉG ÉS HIT

BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR

NÉGYSZER NÉGYES BRODSKY QUARTET

16. oldal

24. oldal

2015. JANUÁR 25. (VASÁRNAP), 19.00

2015. FEBRUÁR 9. (HÉTFŐ), 19.00

OPERAVIZSGA-FESZTIVÁL A FURCSA VÉLETLENEK ANGYALA

JAZZ ITT! THE IMPOSSIBLE GENTLEMEN

16. oldal

24. oldal

8. oldal 2015. JANUÁR 15. (CSÜTÖRTÖK), 19.30

MVM-KONCERTEK – A ZONGORA YULIANNA AVDEEVA ZONGORAESTJE 10. oldal 132

2015. FEBRUÁR 10. (KEDD), 19.30

MVM-KONCERTEK – A ZONGORA RAMIN BAHRAMI ZONGORAESTJE

2015. FEBRUÁR 21. (SZOMBAT), 15.30

ZUGLÓI FILHARMÓNIA 36. oldal

A MEGÉRTHETŐ ZENE BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR SZÉKELY MIHÁLY

2015. FEBRUÁR 22. (VASÁRNAP), 19.30

45. oldal

CONCERTO BUDAPEST & UMZE KAMARAEGYÜTTES

2015. MÁRCIUS 1. (VASÁRNAP), 18.00

28. oldal 2015. FEBRUÁR 11. (SZERDA), 19.30

NING FENG ÉS A LISZT FERENC KAMARAZENEKAR

36. oldal

28. oldal 2015. FEBRUÁR 23. (HÉTFŐ), 19.30 2015. FEBRUÁR 13. (PÉNTEK), 19.00

2015. MÁRCIUS 1. (VASÁRNAP), 11.00

20 ÉVES A SZENT ISTVÁN GIMNÁZIUM JUBILEUMI SZIMFONIKUS ZENEKAR

MVM-KONCERTEK - A ZONGORA FAZIL SAY ZONGORAESTJE

45. oldal

36. oldal

2015. MÁRCIUS 3. (KEDD), 19.30

30. oldal

2015. FEBRUÁR 24. (KEDD), 19.30

45. oldal

2015. FEBRUÁR 14. (SZOMBAT), 19.30

KAMARAZENE NAGYTEREMRE VILDE FRANG ÉS AZ AMSTERDAM SINFONIETTA

2015. MÁRCIUS 4. (SZERDA), 19.00

TISZTA BAROKK HARMONIA CAELESTIS MÁTÉ BALÁZS ÉS AZ AURA MUSICALE

GYÖRGY ÁDÁM ZONGORAESTJE

ZUGLÓI FILHARMÓNIA

30. oldal

38. oldal

2015. FEBRUÁR 14. (SZOMBAT), 19.00

2015. FEBRUÁR 25. (SZERDA), 19.30

AKUSZTIKUS, AUTENTIKUS ÚJ STÍLUS 46. oldal

IN MEDIAS BRASS QUINTETT 31. oldal

NEMZETI FILHARMONIKUS ZENEKAR 38. oldal

2015. FEBRUÁR 15. (VASÁRNAP), 19.30

ÉLESBEN A VONÓS TANSZÉK 31. oldal

46. oldal

HEGEDŰS ENDRE ZENEKARI ZONGORAESTJE

2015. FEBRUÁR 16. (HETFŐ), 19.00

31. oldal 2015. FEBRUÁR 19. (CSÜTÖRTÖK), 19.30

AKUSZTIKUS, AUTENTIKUS PÁL ISTVÁN SZALONNA ÉS BANDÁJA „ÚTON” 32. oldal

BORISZ BEREZOVSZKIJ ÉS A LISZT FERENC KAMARAZENEKAR

2015. FEBRUÁR 26. (CSÜTÖRTÖK), 19.30

38. oldal

BALASSA SÁNDOR SZERZŐI ESTJE

2015. MÁRCIUS 4. (SZERDA), 19.30

2015. MÁRCIUS 5. (CSÜTÖRTÖK), 19.00

NÉGYSZER NÉGYES ZEHETMAIR QUARTET 46. oldal

2015. FEBRUÁR 27. (PÉNTEK), 19.00

DALESTEK A ZENEAKADÉMIÁN HALMAI KATALIN ÉS ALSZÁSZY GÁBOR DALESTJE TERMÉSZET ÉS SZERELEM 42. oldal

2015. MÁRCIUS 6. (SZERDA), 19.30

ÍME, AZ EMBER ÓBUDAI DANUBIA ZENEKAR BERLIOZ – VARÁZSLAT ÉS SZENVEDÉLY 48. oldal

2015. FEBRUÁR 27. (PÉNTEK), 21.00

MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR FARSANGI HANGVERSENY

2015. MÁRCIUS 6. (PÉNTEK), 21.00

42. oldal

48. oldal

FRENCH LATE NIGHT

2015. FEBRUÁR 20. (PÉNTEK), 19.30 2015. FEBRUÁR 28. (SZOMBAT), 19.30

2015. MÁRCIUS 7. (SZOMBAT), 17.00

32. oldal

PERÉNYI MIKLÓS ÉS A BUDAPESTI VONÓSOK

2015. FEBRUÁR 20. (PÉNTEK), 21.00

44. oldal

ÉNEK KARNYÚJTÁSNYIRA HÄNDEL HÁROMSZOR KONCERT ÉS BESZÉLGETÉS VASHEGYI GYÖRGGYEL

MR ZENEI EGYÜTTESEK

FRENCH LATE NIGHT 32. oldal

2015. MÁRCIUS 1. (VASÁRNAP), 11.00

48. oldal

2015. FEBRUÁR 21. (SZOMBAT), 21.00

LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA A FELESLEGES OPERARENDEZŐ 10–15 ÉVESEKNEK

2015. MÁRCIUS 7. (SZOMBAT), 21.00

44. oldal

48. oldal

FRENCH LATE NIGHT 32. oldal

FRENCH LATE NIGHT 133

2015. MÁRCIUS 8. (VASÁRNAP), 19.30

2015. MÁRCIUS 21. (SZOMBAT), 11.00

2015. ÁPRILIS 2. (CSÜTÖRTÖK), 19.30

JAZZ ITT! AZ ELSŐ ÖTVEN ÉV A JAZZTANSZAK JUBILEUMI GÁLAKONCERTJE

LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA FELESLEGES KARMESTER 10–15 ÉVESEKNEK

ÍME, AZ EMBER ÓBUDAI DANUBIA ZENEKAR KOCSIS – HÁBORÚ ÉS BÉKE

62. oldal

70. oldal

2015. MÁRCIUS 21. (SZOMBAT), 19.00

2015. ÁPRILIS 3. (PÉNTEK), 19.00

A TEHETSÉG KÖTELEZ DEVICH GERGELY KAMARAESTJE

MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR FRANCIA EST

50. oldal

60. oldal

70. oldal

2015. MÁRCIUS 11. (SZERDA), 19.30

2015. MÁRCIUS 22. (VASÁRNAP), 19.00

2015. ÁPRILIS 9. (CSÜTÖRTÖK), 19.30

A FEKETE-FEHÉR SZÍNEI BOGÁNYI GERGELY A ZENEAKADÉMIÁN

ÉNEK KARNYÚJTÁSNYIRA RAJK JUDIT ÉS A SZENT EFRÉM FÉRFIKAR „KORTÁRSUNK, BIZÁNC”

MVM-KONCERTEK - ZONGORA JEVGENYIJ KOROLJOV ZONGORAESTJE

50. oldal 2015. MÁRCIUS 10. (KEDD), 19.30

MR ZENEI EGYÜTTESEK

50. oldal

74. oldal

63. oldal 2015. ÁPRILIS 11. (SZOMBAT), 15.30

2015. MÁRCIUS 12. (CSÜTÖRTÖK), 19.30

ÉNEK KARNYÚJTÁSNYIRA SOMOS CSABA DLA DOKTORI ZÁRÓKONCERTJE

2015. MÁRCIUS 24. (KEDD), 19.30

MISKOLCI SZIMFONIKUS ZENEKAR MAGYARORSZÁG ÉS NAGYVILÁG

74. oldal

54. oldal

63. oldal

2015. ÁPRILIS 11. (SZOMBAT), 19.45

2015. MÁRCIUS 13. (PÉNTEK), 19.00

2015. MÁRCIUS 25. (SZERDA), 19.30

BUDAPEST FESZTIVÁLZENEKAR BAROKK EST

ZUGLÓI FILHARMÓNIA

CONCERTO BUDAPEST & UMZE KAMARAEGYÜTTES PIERRE BOULEZ 90

74. oldal

54. oldal 2015. MÁRCIUS 14. (SZOMBAT), 19.30

64. oldal

BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR

2015. MÁRCIUS 26. (CSÜTÖRTÖK), 19.30

LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA FELESLEGES KOTTA 10–15 ÉVESEKNEK

MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR

54. oldal

60 ÉVES AZ MR GYERMEKKÓRUS

2015. ÁPRILIS 12. (VASÁRNAP), 11.00

75. oldal

64. oldal 2015. ÁPRILIS 12. (VASÁRNAP), 11.00

2015. MÁRCIUS 17. (KEDD), 19.30

A ZENÉN TÚL VÁSÁRY TAMÁS ZENÉS BESZÉLGETÉSEI 58. oldal

2015. MÁRCIUS 27. (PÉNTEK), 19.30

KAMARAZENE NAGYTEREMRE KELLER ANDRÁS, KLENYÁN CSABA, VÁRJON DÉNES HOMMAGE À BARTÓK

2015. MÁRCIUS 18. (SZERDA), 19.30

68. oldal

ZENAKAR A KÖZPONTBAN TAKÁCS-NAGY GÁBOR ÉS A MACHESTER CAMERATA

2015. MÁRCIUS 28. (SZOMBAT), 19.30

58. oldal

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL RÁNKI DEZSŐ ÉS A CONCERTO BUDAPEST MOZART ZONGORAVERSENYEI I. 75. oldal 2015. ÁPRILIS 12. (VASÁRNAP), 15.30

ÉLESBEN A KAMARAZENE MŰHELY

BUDAPEST FESZTIVÁLZENEKAR BAROKK EST 75. oldal

68. oldal 2015. ÁPRILIS 12. (VASÁRNAP), 19.30

2015. MÁRCIUS 19. (CSÜTÖRTÖK), 19.00

JAZZ ITT! VIJAY IYER TRIO 58. oldal

2015. ÁPRILIS 1. (SZERDA), 19.30

TISZTA BAROKK JÁNOS-PASSIÓ 68. oldal

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL RÁNKI DEZSŐ ÉS CONCERTO BUDAPEST MOZART ZONGORAHANGVERSENYEI II. 76. oldal

134

2015. ÁPRILIS 14. (KEDD), 19.00

2015. ÁPRILIS 28. (KEDD), 19.45

2015. MÁJUS 9. (SZOMBAT), 19.00

JAZZ ITT! OLÁH KRISZTIÁN – KÉT FORMÁCIÓ

A PANNONIA SACRA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS 20. JUBILEUMI HANGVERSENYE

A TEHETSÉG KÖTELEZ NYÁRI KVARTETT

77. oldal

94. oldal

86. oldal 2015. MÁJUS 9. (SZOMBAT ), 19.30

2015. ÁPRILIS 15. (SZERDA), 19.30

A ZENEKAR MESTEREI VASHEGYI GYÖRGY ÉS A ZENEAKADÉMIA SZIMFONIKUS ZENEKARA

2015. ÁPRILIS 28. (KEDD), 19.00

A TEHETSÉG KÖTELEZ MUSICIENS LIBRES

94. oldal

88. oldal 2015. MÁJUS 10. (VASÁRNAP), 10.30

77. oldal 2015. ÁPRILIS 29. (SZERDA), 19.00 2015. ÁPRILIS 16. (CSÜTÖRTÖK), 18.00

AKUSZTIKUS, AUTENTIKUS A TÁNCHÁZ NAPJA

MESÉLŐ MUZSIKA SZÓRAKOZTATÓ VAGY KOMOLY?

A HANG VILÁGNAPJA 2015 WORLD VOICE DAY

AKUSZTIKUS, AUTENTIKUS PETRÁS MÁRIA ÉS A SZIGONY EGYÜTTES

80. oldal

88. oldal

2015. MÁJUS 13. (SZERDA), 19.30

2015. ÁPRILIS 17. (PÉNTEK), 19.00

2015. ÁPRILIS 30. (CSÜTÖRTÖK), 19.00

LISZT FERENC KAMARAZENEKAR

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL PIIA KOMSI ÉS NAGY PÉTER DALESTJE

ÉLESBEN A FAFÚVÓS HANGSZEREK

96. oldal

90. oldal

2015. MÁJUS 15. (PÉNTEK), 19.30

80. oldal 2015. MÁJUS 2. (SZOMBAT), 19.30 2015. ÁPRILIS 18. (SZOMBAT), 19.30

SZÖRÉNYI LEVENTE 70

BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR 90. oldal

96. oldal

ÖSSZKIADÁS ÉLŐBEN BARÁTI KRISTÓF ÉS WÜRTZ KLÁRA BEETHOVEN ÖSSZES HEGEDŰÉS ZONGORASZONÁTÁJA I. 96. oldal

80. oldal 2015. MÁJUS 3. (VASÁRNAP), 11.00 2015. ÁPRILIS 19. (VASÁRNAP), 19.30

SNÉTBERGER TRIO 83. oldal

MEGÉRTHETŐ ZENE BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR FRICSAY FERENC

2015. MÁJUS 15. (PÉNTEK), 19.00

MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR 100. oldal

91. oldal 2015. MÁJUS 16. (SZOMBAT), 11.00

2015. ÁPRILIS 23. (CSÜTÖRTÖK), 19.30

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL HAGEN QUARTET 83. oldal

2015. MÁJUS 3. (VASÁRNAP), 19.30

MVM-KONCERTEK LAJKÓ FÉLIX ÉS BALÁZS JÁNOS 91. oldal

2015. ÁPRILIS 24. (PÉNTEK), 19.30

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL ORPHEUS CHAMBER ORCHESTRA 84. oldal

ÖSSZKIADÁS ÉLŐBEN BARÁTI KRISTÓF ÉS WÜRTZ KLÁRA BEETHOVEN ÖSSZES HEGEDŰÉS ZONGORASZONÁTÁJA II. 100. oldal

2015. MÁJUS 4. (HÉTFŐ), 19.00

ÉNEK KARNYÚJTÁSNYIRA ÁRIAVIZSGA 91. oldal

2015. ÁPRILIS 25. (SZOMBAT), 19.30

2015. MÁJUS 16. (SZOMBAT), 19.00

ÖSSZKIADÁS ÉLŐBEN BARÁTI KRISTÓF ÉS WÜRTZ KLÁRA BEETHOVEN ÖSSZES HEGEDŰÉS ZONGORASZONÁTÁJA III.

BOGÁNYI GERGELY, BOLDOCZKI GÁBOR ÉS A CONCERTO BUDAPEST

2015. MÁJUS 5. (KEDD), 19.30

KOBAJASI KENICSIRÓ ÉS A MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR

100. oldal

84. oldal

92. oldal

2015. MÁJUS 16. (SZOMBAT), 19.30

2015. ÁPRILIS 26. (VASÁRNAP), 19.30

2015. MÁJUS 7. (SZOMBAT), 19.30

KHATIA BUNIATISHVILI ÉS A CONCERTO BUDAPEST

PURCELL KÓRUS 25 86. oldal

VÁRJON ÉDNES ÉS A CONCERTO BUDAPEST

102. oldal

91. oldal 135

2015. MÁJUS 17. (VASÁRNAP), 19.30

2015. MÁJUS 31. (VASÁRNAP), 10.00–17.00

KHATIA BUNIATISHVILI ÉS A CONCERTO BUDAPEST

117. oldal

NAGY LISZT-KUKAC NAP

102. oldal 2015. MÁJUS 31. (VASÁRNAP), 19.30 2015. MÁJUS 17. (VASÁRNAP), 11.00

LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA A FELESLEGES BRÁCSA 10–15 ÉVESEKNEK

ÖSSZKIADÁS ÉLŐBEN VÁRDAI ISTVÁN ÉS FRANKL PÉTER BEETHOVEN ÖSSZES CSELLÓ-ZONGORA SZONÁTÁJA

102. oldal

117. oldal

2015. MÁJUS 18. (HÉTFŐ), 10.00

2015. JÚNIUS 6. (SZOMBAT), 19.00

A ZENEKAR MESTEREI KOBAJASI KENICSIRÓ ÉS A ZENEAKADÉMIA SZIMFONIKUS ZENEKARA

AKUSZTIKUS, AUTENTIKUS TÜKRÖS 30

106. oldal

2015. JÚNIUS 11. (CSÜTÖRTÖK), 19.45

2015. MÁJUS 19. (KEDD), 19.30

118. oldal

TISZTA BAROKK JORDI SAVALL & LE CONCERT DES NATION

2015. JÚNIUS 12. (PÉNTEK), 19.45

106. oldal

118. oldal

2015. MÁJUS 20. (SZERDA), 19.30

2015. JÚNIUS 13. (SZOMBAT), 15.30

NEMZETI FILHARMONIKUS ZENEKAR

118. oldal

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR

112. oldal 2015. JÚNIUS 14. (VASÁRNAP), 15.30 2015. MÁJUS 22. (PÉNTEK), 19.30

ÍME, AZ EMBER ÓBUDAI DANUBIA ZENEKAR BARTÓK – SZÜLŐFÖLD 112. oldal

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR 118. oldal 2015. JÚNIUS 19. (PÉNTEK), 19.00

MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR 120. oldal

2015. MÁJUS 23. (SZOMBAT), 16.00

AZ MR GYERMEKKÓRUS ÉVZÁRÓ HANGVERSENYE

2015. JÚNIUS 30. (KEDD), 19.00

112. oldal

120. oldal

2015. MÁJUS 24. (VASÁRNAP), 10.00

DALESTEK A ZENEKADÉMIÁN MAGDALENA KOŽENÁ ÉS MITSUKO UCHIDA 114. oldal 2015. MÁJUS 28. (CSÜTÖRTÖK), 19.00

JAZZ ITT! ANAT COHEN QUARTET 114. oldal

136

OPERAVIZSGA

A ZENEAKADÉMIA FENNTARTÓJA:

STRATÉGIAI MÉDIAPARTNEREINK:

STRATÉGIAI TÁMOGATÓINK 2014-BEN:

AZ EGYETEM TÁMOGATÓI:

PRODUKCIÓS EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNER:

JEGYTÉRKÉP Nagyterem

KÓRUSÜLÉS BAL 10 – 19

JOBB 19 – 10

30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 39 38 37 36 35 34 33 32 31 30 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 29 28 27 26 25 24 23 22 21 20

13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24

13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 1

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

V IV III II I

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

2 3 4 5 6 7 8

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

8 7 6 5 4 3 2

M1 M2 M3

M3 M2 M1

JOBB 12 – 1

BAL 1 – 12

3 2 1

4 3 2 1 5 4 3 2 1 6 5 4 3 2 1 6

BAL 9– 1

7 6 5 4 3 2 1 7 6 5 4 3 2 1 7 6 5 4 3 2 1 7 6 5 4 3 2 1

1 2 3 4 5 6 7 7 6 5 4 3 2 1 1

2 3 4 5 6 6 5 4 3 2

BALKÖZÉP 1–7

I II III IV V VI

JOBBKÖZÉP 1– 7

KÖZÉPERKÉLY 138

6 7 1 2 3 4 5 6 7 1 2 3 4 5 6 7 1 2 3 4 5 6 7 1 2 3 4 5

I II III IV V VI

1 2 3 4

5 5

6 7

9 8

8 9

FÖLDSZINT (zsöllye)

6 5 7 1 2 3 4 6 5 1 2 3 4 6 5 1 2 3 4

JOBB 1–9

12 – 1

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

OLDALERKÉLY JOBB

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

24 – 13

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

22 21 20 19 18 17 16 15 14 13 12

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII XIII XIV XV XVI XVII XVIII

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

24 23 22 21 20 19 18 17 16 15 14 13

PÓDIUMÜLÉS: 80 HELY

24 23 22 21 20 19 18 17 16 15 14 13

12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22

SZÍNPAD

V VI III II I

1 – 12

19 18 17 16 15 14 13 12 11 10

24 23 22 21 20 19 18 17 16 15 14 13

13 – 24

10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

24 23 22 21 20 19 18 17 16 15 14 13

OLDALERKÉLY BAL

JELMAGYARÁZAT 1. kategória 2. kategória 3. kategória 4. kategória szolgálati hely

JEGYTÉRKÉP SOLTI terem KAPCSOLAT, KÖZÖNSÉGKAPCSOLAT LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM 1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8. Központi telefonszám: (1) 462-4600 Közönségkapcsolati kérdésekkel a kozonsegkapcsolat@zeneakademia.hu e-mail címen állunk rendelkezésére.

1. kategória 2. kategória szolgálati hely

JEGYVÁSÁRLÁSI INFORMÁCIÓK A Zeneakadémia Koncertközpont jegypénztára a Liszt Ferenc tér 8. alatt, a Zeneakadémia megújult épületében, a főbejárat mellett üzemel. A jegypénztár általános nyitva tartása mindennap 10.00 és 18.00 óra között. Az általános nyitva tartáson túl a jegypénztár az előadásokhoz igazodva az előadás kezdését megelőző órától az előadás szünetéig is nyitva tart.

SZÍNPAD A

1 2 3 4 5 6 7 7 6 5 4 3 2 1

III

1 2 3 4 5 6 7 7 6 5 4 3 2 1

III

1 2 3 4 5 6 7 7 6 5 4 3 2 1

VII

1 2 3 4 5 6 7 7 6 5 4 3 2 1

VII

VIII 1 2 3 4 5 6 7 7 6 5 4 3 2 1

VIII

1 2 3 4 5 6 7 7 6 5 4 3 2 1

XII

1 2 3 4 5 6 7 7 6 5 4 3 2 1

XII

XIII 1 2 3 4 5 6 7 7 6 5 4 3 2 1

XIII

1 2 3 3 2 1

XIV

A jegypénztár elérhetőségei: telefon: (1) 321-0690 e-mail: jegy@zeneakademia.hu A Zeneakadémia Koncertközpont jegyeivel kapcsolatos kérdésekkel forduljanak a jegypénztár munkatársaihoz! A jegyvásárlással kapcsolatos további információk a Zeneakadémia honlapján találhatók.

AZ ÉPÜLET NYITVA TARTÁSA, LÁTOGATÁSI LEHETŐSÉGEI A Zeneakadémia műemlék főépülete kb. 50 perces szervezett túrák keretében látogatható, melyek során a Zeneakadémia által biztosított − magyar, angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol, illetve japán nyelvű − vezetéssel a földszinti és emeleti előcsarnok, valamint a Nagyterem és a Solti Terem tekinthető meg. Időpontok és további információk: zeneakademia.hu/epuletlatogatas, csoportok számára előzetes bejelentkezés: turizmus@zeneakademia.hu. Jegyárak: Felnőttjegy (magyar nyelvű vezetéssel): 1 500 Ft Nyugdíjas-/diákjegy (magyar nyelvű vezetéssel): 750 Ft Felnőttjegy (idegen nyelvű vezetéssel): 2 900 Ft Diákigazolvánnyal, nyugdíjas igazolvánnyal, illetve 65 év felett (idegen nyelvű vezetéssel): 1 450 Ft

XIV M3 M2 M1

M1 M2 M3 BAL 1–7

JOBB 7–1

FÖLDSZINT

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1

14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1

8 7 6 5 4 3

2 1

8 7 6 5 4 3

2 1

BAL 1–7

JOBB 8–1

KARZAT

Az épület az oktatás zavartalansága érdekében napközben zárva tart, nyitás a hangversenyeket megelőzően 1 órával.

AZ ÉPÜLET MEGKÖZELÍTÉSE Kérjük vendégeinket, hogy az épület látogatása során a Liszt Ferenc téri főbejáratot vegyék igénybe. A Király utcai (körúttól távolabb eső) bejárat – amelyen keresztül a hangversenytermek felvonókapcsolattal akadálymentesen elérhetőek – kizárólag tanáraink és hallgatóink, valamint a mozgáskorlátozott vendégeink és kísérőjük számára áll rendelkezésre. 139

IMPRESSZUM

FELELŐS KIADÓ:

A KONCERTMAGAZIN SZERZŐI:

dr. Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora

Belinszky Anna – a Zeneakadémia Zenetudományi Tanszékének hallgatója Bolya Mátyás – koboz- és citeraművész, a Zeneakadémia tanára Fazekas Gergely – zenetudós, a Zeneakadémia adjunktusa Fáy Miklós - zenekritikus Fülei Balázs – Junior Prima Díjas zongoraművész, a Zeneakadémia tanársegédje Gonda János – Széchenyi- és Liszt-díjas zongoraművész, zeneszerző, jazz-kutató, a Zeneakadémia egyetemi tanára Norman Lebrecht – angol kritikus, zenei szakíró Lorenz Péter – a Zeneakadémia Kommunikációs Igazgatóságának munkatársa Máté Balázs – csellóművész, az Arua Musicale historikus együttes művészeti vezetője Mona Dániel – a Zeneakadémia Zenetudományi Tanszékének hallgatója Vajna Tamás – kulturális újságíró Végh Dániel – a Zeneakadémia Kommunikációs Igazgatóságának munkatársa Vijay Iyer - zongorista, zeneszerző, a Harvard Egyetem tanára

FŐSZERKESZTŐ: Szabó Stein Imre

FELELŐS SZERKESZTŐ: Fazekas Gergely

KIADVÁNYMENEDZSER: Varga Ágnes

LAYOUT: Allison Advertising Kft. Cuba Gergő

High Voltage Kft.

A koncertismertetőket Bolya Mátyás, Belinszky Anna, Fazekas Gergely, Molnár Szabolcs és Várkonyi Tamás írta.

NYOMDA:

FOTÓ- ÉS KÉPZŐMŰVÉSZETI ALKOTÁSOK:

Keskeny és Társai 2001 Kft.

Fátyol Viola, Gerhes Gábor, Koleszár Adél, Korniss Péter, Marjai Judit, Felix Mendelsshon-Bartholdy, Szabó Dezső, Vajda Lajos, Joel-Peter Witkin

TÖRDELÉS:

Megjelenik a Zeneakadémia Kommunikációs Igazgatóságának gondozásában, 8 000 példányban. A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják.

LAPZÁRTA: 2014. november 17. 140

Külön köszönet Oltai Kata művészettörténész, kurátornak. KONCERTFOTÓK és MŰVÉSZPORTRÉK: Richard Avedon, Benkő Sándor, Marco Borggreve, Budaházi Anikó, Fazekas István, Felvégi Andrea, Larry Fink, Esther Haase, Harald Hoff mann, David Ignaszewski, Imrik Zsóﬁa, Jimmy Katz, Priska Ketterer, Kollányi Péter, Máthé Zoltán, Mohai Balázs, Mudra László, David Port, Ugo Dalla Porta, Stiller Ákos, Tuba Zoltán

TARTALOMJEGYZÉK

HULLÓ CSILLAGOK KÖZÖTT

KONCERTBONTÁS JANUÁRTÓL

GYÖKERESEN MÁS

KONCERTBONTÁS FEBRUÁRTÓL

SZELLEMIDÉZÉS „AZ OPERA LÉNYEGE A VARÁZSLAT” BESZÉLGETÉS PIIA KOMSIVAL

EGYÉNISÉG ÉS HOMOGENITÁS BESZÉLGETÉS VASHEGYI GYÖRGGYEL

LÁTVÁNYKVARTETTEK

KONCERTBONTÁS MÁJUSTÓL

AHÁNY CSILLAG FENN AZ ÉGEN…

BEETHOVEN „RESET” BESZÉLGETÉS WÜRTZ KLÁRÁVAL ÉS BARÁTI KRISTÓFFAL

A KONTRASZTOK EMBERE 103

ÉGI ÉS FÖLDI SZERELEM

„KIVÁLTSÁGOS VÁNDORÉLETET ÉLEK” BESZÉLGETÉS VILDE FRANGGAL

108

ÉLŐ ZENEI EMLÉKEZET BESZÉLGETÉS JORDI SAVALL-LAL

116

ELŐTÉR ÉS HÁTTÉR

118

KONCERTBONTÁS JÚNIUSTÓL

KONCERTBONTÁS MÁRCIUSTÓL

ARTISTA

ÖTVENÉVES A JAZZTANSZAK 124

LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA

TEATRALITÁS, EMBERSÉG, ALÁZAT BESZÉLGETÉS TAKÁCS-NAGY GÁBORRAL

126

A ZENEAKADÉMIA BEMUTATJA: A KÖNYVTÁR

A SZÁMOK EREJE

127

CRAFT AWARD ÉS COMMUNICATION ARTS AWARD

PARITÁS BESZÉLGETÉS KELLER ANDRÁSSAL ÉS LAKATOS GYÖRGGYEL

132

KONCERTKRONOLÓGIA

KONCERTBONTÁS ÁPRILISTÓL

2015. JANUÁR—JÚNIUS III. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

zeneakadémia koncertmagazin

zeneakadémia koncertmagazin 2015. JANUÁR—JÚNIUS

dr. Vigh Andrea a Zeneakadémia rektora