Zeneakademia Koncertmagazin 2016/szeptember-december by Zeneakadémia

zeneakadĂŠmia koncertmagazin 2016. SZEPTEMBER-DECEMBER

TARTALOMJEGYZÉK

„FÉRFIKÉNT NEM KAPTAM VOLNA HALÁLOS FENYEGETÉSEKET” BESZÉLGETÉS SUSAN MCCLARYVEL

KONCERTBONTÁS SZEPTEMBERTŐL

FÉRFIAKTÓL FÜGGŐ NŐK SZEREPÉBEN BESZÉLGETÉS ANNA PROHASKÁVAL

STÍLUSVERSENY

A NŐ, HA KLASSZIKUS

KONCERTBONTÁS OKTÓBERTŐL

ZENE HATÁROK NÉLKÜL

ASSZONYOK A TELJES IDEGÖSSZEOMLÁS KÖZEPÉN

NŐK A ZENEKARBAN

BARTÓK KONZI A ZENEAKADÉMIÁN BESZÉLGETÉS BENKŐ SZABOLCCSAL

FORRADALMÁR BASEBALLSAPKÁBAN

FÉRFI „NŐI” HANGGAL

PARITÁS – BESZÉLGETÉS FEKETE GYULÁVAL ÉS KUTNYÁNSZKY CSABÁVAL

KONCERTBONTÁS NOVEMBERTŐL

FÉRFI-E A KÉKSZAKÁLLÚ HERCEG?

A SZABADSÁG ÖRÖME

„SOKKAL EGYSZERŰBB A NŐI SZOPRÁNOKKAL” BESZÉLGETÉS ANNA MAGDALENA BACHHAL

FÁJ-E A JAZZ?

KONCERTBONTÁS DECEMBERTŐL

„NEKEM ANYANYELVEM BARTÓK ZENÉJE” BESZÉLGETÉS KELEMEN BARNABÁSSAL

LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA

A ZENEAKADÉMIA HELYE EURÓPÁBAN

Március végén értesültünk róla, hogy az egyik legelismertebb globális oktatási felmérésnek számító QS World University Rankings 2016-os toplistája szerint a budapesti Zeneakadémia a harmincadik legjobb előadóművészeti egyetem a világon. Mi több, a tisztán zenei profilú intézményeket vizsgálva alma materünk a legjobb tizenöt intézmény közé sorolható. Ez a siker – amely valóban világra szól – közös: mindannyiunké, oktatóké, dolgozóké, a régi nagyoké és a közvetlen elődöké. S persze a növendékeké is, hiszen az ő inspirációjuk nélkülözhetetlen része a Zeneakadémia szellemiségének. A Zeneakadémia kedvező megítélésében fontos szerepet játszik, hogy hallgatóink mintegy ötöde külföldi. Amikor hazautazásuk előtt arról kérdezzük őket, hogy melyek a legszebb emlékeik az itt töltött időszakból, akkor a szoros tanár-diák viszonyon túl kiemelt helyen szokták említeni a Zeneakadémián hallható nagyszerű koncerteket. Hiszek benne, hogy a Zeneakadémia hangversenyélete nem képez az egyetemi élettől független külön világot, hiszen tudjuk: egy jó előadásból többet tanulhat egy muzsikus növendék, mint megannyi hangszeres kurzusból. És jó koncertekből szerencsére nincs hiány, 2016 őszén sem lesz, miként azt a jelen Koncertmagazin további oldalai tanúsítják. Olyan világsztárok és sztáregyüttesek látogatnak el hozzánk, mint Anna Prohaska és az Il Giardino Armonico, vagy Jordi Savall és a Concerto Copenhagen, de említhetném a jazz nemzetközi élvonalába tartozó amerikai New Light Quartetet is, vagy a nagyszerű magyar előadókat Boldoczki Gábortól Fenyő Lászlón és Farkas Gáboron át Baráth Emőkéig, a Kelemen Kvartettig és tovább, a sor hosszan folytatható. A legjobb növendékeinket bemutató, A Tehetség kötelez című sorozatunk új évadba lép, a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara három koncerten is hallható lesz Medveczky Ádám, Kovács János, illetve Takács-Nagy Gábor dirigensi közreműködésével, koncerttel köszöntjük a nyolcvanéves Steve Reichet, és két fesztiválnak, illetve versenynek is otthont adunk. A II. Nemzetközi Marton Éva Énekverseny mellett a Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraversenyre is a mi termeinkben kerül sor, s a Simon Izabella és Várjon Dénes művészeti vezetésével zajló, világsztárokat vendégül látó kamarazenei fesztivál, a kamara.hu mellett idén újra hallhatóak lesznek a Nemzetközi Anda Géza Verseny győztesei az Anda Géza Fesztivál keretében. Tartalmas kikapcsolódást és szellemi élményekben gazdag koncerteket kívánok a közönségünknek, maguknak pedig azt, hogy tanuljunk e rendkívüli előadóktól, hogy a Zeneakadémia továbbra is a világ legjobb zenei egyetemei között maradhasson. dr. Vigh Andrea a Zeneakadémia rektora

190x230_koncertmagazin_a_no_kepek4_ok2.indd 1

2016.05.30. 10

Kedves Vendégeink! Sokat beszélünk arról, hogy az utóbbi tíz-húsz évben milyen nagyot változott a zenéhez való viszonyunk. Környezetünkben mindenhol szól a zene, az üzletközpontok hangszóróiból már-már zajként árad. Bármely felvétel könnyen elérhetővé vált, elég előfizetni valamely közösségi zenemegosztó szolgáltatására, és még olyan ritkaságokhoz is azonnal hozzájuthatunk, melyekért korábban külföldre kellett utazni, hosszasan böngészni a tengernyi hanglemez vagy CD között, végül, ha diadalittasan megszereztük, otthon úgy hallgattuk, mintha maga az előadó játszott volna a nappalinkban. Ez a varázs teljesen eltűnni látszik a világból, a 0–24 órában nyitva lévő digitális plázában mindig hozzáférünk mindenhez. De a letölthető zenét nem lehet megérinteni, elolvasni a borító szövegét, érezni az anyagát. És még ha lemezen birtoklunk valamit, akkor sem mérhető a rögzített zene hallgatása az élő előadás élményéhez, a rajongott előadó közelségéhez, a „csak itt és most” egyedülálló érzéséhez. Tulajdonképpen az egész iparágnak – ha lehet ezt a ronda, száraz kifejezést használni a komolyzene világára is – ez a jelenség az egyik legfontosabb hajtóereje. A személyes találkozás, az egyszeriség, megismételhetetlenség élménye. Különösen igaz ez a klasszikus zenére, azon belül leginkább a kamarazenére, ahol talán még inkább érvényes, hogy előadó és közönsége együtt teremtik meg a csodát. Ha a közönség és az előadók összhangba kerülnek, akkor mindkét fél egy újabb élménnyel, sikerrel gazdagabban mehet haza. Nekünk, szervezőknek az a dolgunk, hogy összehozzuk az előadót a közönségével. Igyekszünk azokat a művészeket elhozni a Zeneakadémia történelmi pódiumára, akikről tudjuk, hogy sokak tennének nagyobb utat is egy-egy felvételük megszerzéséért. A Zeneakadémia pedig a legjobb helyszín ahhoz, hogy előadó és közönsége egymásra találjon. Ezért az élményért pedig hazai közönségünknek csak a Liszt Ferenc térig kell eljönnie. A zene itt valóban karnyújtásnyira van. Csonka András a Zeneakadémia programigazgatója 2

Kedves Olvasó! A Zeneakadémia Koncertmagazinjának hetedik számát tartja a kezében. Ez a szám annyira izgalmas lett, hogy arra kérem, haladék talanul lapozzon tovább! Amikor hét lapszámmal ezelőtt megálmodtuk a Koncertmagazin szerkezetét, tudtuk, hogy a szokásostól eltérő struktúra nemcsak lehetővé teszi, hanem már-már elvárásként is kódolja, hogy egy-egy fontos témát, problémacsoportot szerkesztőelvvé emeljünk. Ezúttal azt a kérdést jártuk körül, milyen szerepet játszanak a nők a zenében, ezt a tematikát építjük kötőanyagként a 2016/17-es évad őszi koncertjeit, programjait taglaló, szokásos alapossággal megírt ajánlók és részletes koncertkronológiák sorába. Exkluzív interjút közlünk a feminista zenetudomány vezéralakjával, Susan McClaryvel; szintén csak nekünk szólalt meg Anna Magdalena Bach, Johann Sebastian második felesége, aki csodás képességű szopránként lényegében alárendelte saját alkotói pályáját a nagy zeneszerző szolgálatának; Anna Magdalena pályatársa, Anna Prohaska, korunk egyik meghatározó hangját birtokló énekesnője rendkívüli nyíltsággal vall arról, hogy a nők zenei karrierjét milyen nehézségek akadályozzák a férfiaktól függő zenei nagyvilágban. A férfi képzeletvilág uralta operatörténetben azt vizsgáljuk, hogy a nagy szerzők milyen előszeretettel osztanak női hősökre hisztérikus szerepeket, s utaztatják őket a téboly legmélyére, a jazzdívák sorsmintázata pedig – miként arról egy másik írásunk számol be – szinte didaktikusan támasztja alá a nők szegregációjával kapcsolatos valamennyi elképzelésünket. Jelen szám művészképei e témára rímelnek: Liszt univerzális nagysága, zsenialitás diktálta nyitottsága készséggel fogadja be képekben születő allúzióinkat a női egyenjogúságról. Kellemes olvasást! Szabó Stein Imre főszerkesztő, a Zeneakadémia kommunikációs igazgatója 3

„FÉRFIKÉNT NEM KAPTAM VOLNA HALÁLOS FENYEGETÉSEKET” Susan MCclary napjaink legismertebb, legszélesebb körben idézett zenetu dósainak egyike, a feminista zenetudo mány vezéralakja. Központi szerepet játszott az amerikai zenetudomány 1990-es években lezajlott posztmo dern fordulatában. A Los Angeles-i California Egyetem professor emeri tája, a Case Western University zene tudományi tanszékének vezetője számos különböző témát érint a Zeneakadémia Koncertmagazinjának adott exkluzív interjújában: a feminista zenetudomány céljáról éppúgy beszél, mint arról, hogy zenei kódok miként rejtenek magukban nemi sztereotípiákat, hogy milyen szerepet játszottak a nők a zene történetében, s hogy miért kapott halálos fenyegetést egyes publikációi miatt.

Lehetséges kifejezetten nőnemű zenét írni? Nem használnám ezt a biológiai jelzőt a nők által létrehozott zenékre. Bármely művész eldöntheti, hogy kompozíciójában kihangsúlyozza saját nemi szerepét, ahogy az is csak rajta múlik, hogy előtérbe hozza vagy háttérben hagyja származását, nemzeti hovatartozását, vagy identitásának bármely egyéb aspektusát. A nők jó része ellenáll annak, hogy tevékenységét a nemi szerepek szempontjából értelmezze – és ez így van jól. Az ilyen zenék esetében semmi jelentősége annak a ténynek, hogy a mű alkotója történetesen egy nő. A szépirodalomban gyakran előfordul, hogy egy írónő más perspektívából tekint a világra, mint férfi kollégái. A Nobeldíjas Toni Morrisont például azért csodáljuk, mert az afroamerikai nők életét a magas irodalom részévé tette. A zeneszerző Kaija Saariaho olyan operákat és dalokat ír, amelyek kifejezetten női témákról szólnak, például a terhességről. S ahogy a Morrison által megírt szereplőknek köszönhetően rengeteget gazdagodik a világképünk, ugyanígy az emberi tapasztalatról szóló tudásunk sokat mélyül, ha olyan világokba nyerünk betekintést, amelyek a kulturális gyakorlatban általában érintetlenek maradnak. Nem mindenki számára világos, miként közelíthető meg a zene a nemi szerepek perspektívájából (elvégre – mondhatják sokan – egy C-dúr akkord csupán semleges hangok együttese). Hogyan magyarázná el nekik a feminista zenetudomány célját? Az a felfogás, hogy a zene nem jelent többet, mint különböző összetevői – mondjuk az egyes hangmagasságok és akkordok –, meggátolta a zenetörténészeket abban, hogy a zenét és a zenélést alapvető emberi tevékeny ségként kezeljék. Abban a pillanatban, amikor két hangot vagy akkordot egymáshoz illesztünk, mozgást és irányultságot hozunk létre, amire a testünk azonnal rezonál. Amikor a zenészek kombinálják egymással a hangmagasságokat, ritmusokat, hangzásokat, szövegeket, értelemmel teli hangzó alakzatok jönnek létre, és ezekre millióféle reakciót adnak a hallgatók. Világos, hogy egy zenemű az emberi létezés sokkal több dimenzióját hozza mozgásba, mint pusztán a nemi szerepek kérdését; és senki nem is szeretné a feminista perspektívát szükségszerű meg közelítésként ráerőltetni mindenfajta zenére. De a nemi szerepek témája, a szexualitás, a test rendkívül fontos az operában, a populáris dalokban, a filmzenében, sőt még a hangszeres zenében is. A feminista zenetudomány azt próbálja megérteni, miként vesz részt a zene a kultúra ezen meghatározó aspektusainak a létrehozásában.

A nemi sztereotípiák magában a zenében rejlenek, vagy a zenéről való beszédmódban? Egyáltalán beszélhetünk a „zenéről magáról”? A zenének és a róla való beszédnek egyaránt vannak olyan elemei, amelyek mögött nemi sztereotípiák rejlenek. Könyvem címe, a Feminine Endings (Feminin zárlatok) arra a jelenségre utal, hogy a zene semlegesnek tartott aspektusainak leírásához használt jó néhány szavunk magában hordozza a nemi szerepek hierarchiáját. Zeneelméleti könyvekből és zenei tankönyvekből vett idézetek sorozatán keresztül azt mutatom be, hogy ezek a kifejezések támasztékul használják és megerősítik azokat az előfeltevéseinket, amelyek a férfiak erejéről és magabiztosságáról, illetve a nők gyengeségéről és bizonytalanságáról szólnak. De a „zene maga” is hordoz nemi irányultságú jelentéseket, mivel általánosan ismert kódokat használ. Néhány másodpercnyi filmzene elegendő hozzá, hogy megmondjuk, vajon akciófilmet nézünk, vagy romantikus komédiát; a füstös tenorszaxofonhang arról árulkodik, hogy a jelenetbe rövidesen egy femme fatale fog belépni; a Carmen kezdő ütemeiből nyilvánvaló, hogy Carmen rossz lány, Michaela viszont erényes szűz. Számos 20. századi modernista szerző próbált menekülni a zenében rejlő jelentésektől, beleértve azokat is, amelyek a nemi szerepekkel kapcsolatosak, és ragaszkodott a tiszta zene kategóriájához, mégpedig nemcsak a saját műveivel kapcsolatban, hanem a zenetörténet egészét illetően is. Csakhogy ezek a modernista művek egészen más feltételek között jöttek létre, mint amelyek között a korábbi zenék jó részét megírták, előadták és hallgatták. Milyen szerepet játszottak a nők a zene történetében zeneszerzőként, előadóként, mecénásként?

SUSAN MCCLARY

A nők mindig is részt vettek a különböző zenei tevékenységekben, de általában csak olyan szerepekben, amelyeket az adott társadalmi közeg engedélyezett számukra. A 12. századi Hildegard von Bingen komponálhatott, de csak miután engedélyt kapott rá a pápától; a barokk szerző, Barbara Strozzi rengeteg kantátát publikált, de ezt jórészt csak azért tehette, mert apja jelentős befolyással bírt Velence kulturális életére; Fanny Mendelssohn ugyanabban a zenei képzésben részesült, mint öccse, de zenei tevékenységei rejtve maradtak a nyilvánosság előtt. A férfiaknak nem kellett megküzdeniük ugyanezekkel az előítéletekkel. A női énekhang mindig is fontos zenei erőforrásnak számított, és számos nőt ismerünk, akiből hivatásos énekes lett. Csakhogy Homérosz szirénjeitől a mai popsztárokig gyakran kellett megküzdeniük azzal a felfogással, hogy a hangjuk nem több, mint a csábítás segédeszköze, hogy énekükkel csupán szexualitásuknak adnak hangot. Napjainkban rengeteg nő válik híressé hegedűművészként, csellistaként, zongoristaként vagy akár karmesterként. És meglehet, hogy nekik is szembe kell nézniük a hagyományos előítéletekkel (gondoljunk csak a Bécsi Filharmonikusok vonakodására, hogy nőket vegyenek fel a tagjaik közé), mégis hatalmas lépéseket tesznek a nők zenei emancipációja irányába. Különböző korokban a középkori trubadúrok patrónusaitól a ferrarai és firenzei reneszánsz hercegnőkig gyakran találunk nőket a férfi muzsikusok támogatói között. Az ő ízlésük nagymértékben alakította a nyugati művészi zene történetét. Vagy hogy egy 20. századi példát is hozzak: amerikai experimentális zeneszerzők egész generációjának működése volna elképzelhetetlen Betty Freeman nagylelkű támogatása nélkül. 5

BEETHOVEN ÉS A NEMI ERŐSZAK Sokak számára fel sem tűnik, hogy a zenéről való beszédmódot, s ekként a zenéről való gondolkodást milyen mértékben áthatják a szexuális jellegű metaforák; gondoljunk a „feminin zárlat”, „nőies melléktéma”, s hasonló szófordulatokra. Bár látszólag ártatlan kifejezésekről van szó, valójában fenntart ják és megerősítik a nemi sztereotípiákat. Egy 1987-es írásában Susan McClary erre mutatott rá, amikor meghökkentő szóképpel írta le Beethoven Kilencedik szimfóniájának egy részletét: „Az első tételben a vissza térés kezdete a legrettenetesebb pillanatok egyike a zene történetében: a gondosan előkészített zárlat meghiúsul, s a felduzzadó energiák végül egy olyan nemi erőszaktevő elfojtott gyilkos dühében törnek ki, aki képtelen e dühöt kiengedni.” A valóban rendkívül félelmetes pillanat McClary-féle leírása hatalmas vihart és sajtópolémiát kavart, egyesek halálosan megfenyegették a szerzőt. Amikor elemzését kötetben publikálta, McClary már finomabban fogalmazott, s elhagyta a nemi erőszakra történő utalást, szóhasználata azonban felszabadítólag hatott sokakra, akik szerint a zene sokkal több, mint absztrakt struktúra, akik szerint a zene ember mivoltunk legelemibb kérdéseiről szól.

Valamennyi írása mögött ott rejlik a hit, hogy bármely zenéről van is szó, a megértéséhez nélkülözhetetlen annak a kulturális kontextusnak a megismerése, amelyben az adott zene létrejött. Összefoglalná röviden, hogy miért tartja veszélyesnek azt az álláspontot, miszerint elegendő a „megfelelő hangokat a megfelelő időben” eljátszani? Veszélyesnek nem nevezném, ha egy muzsikus nem vesz tudomást egy adott mű történelmi kontextusáról. De az az előadó, aki így tesz, velünk született és homogenizált elképzelésekre hagyatkozik a zene működésmódjával kapcsolatban. A történelem megértése lehetőséget teremt arra, hogy végiggondoljunk különböző interpretációs lehetőségeket, arra bátorít, hogy tágítsuk a lehetséges olvasatok körét. Mielőtt zenetörténész lettem, évekig hivatásos korrepetitorként dolgoztam, de soha nem voltam elégedett, mivel úgy éreztem, nem vagyok képes az előadói javaslataimat és tanácsaimat olyan érvekkel alátámasztani, amelyek a zene analízisén és történelmi megértésén alapulnak. Mennyiben különbözik a nők szerepe a klasszikus zenében, a jazzben és a popzenében? A popzene sokkal kedvezőbb terepnek bizonyult a nők számára. Egyes időszakokban a nők fontosabbak voltak a könnyűzenében, mint a férfiak. Az 1920-as években a The Blues Queens volt például az az együttes, amely megszilárdította a blues műfaját, és életképessé tette a hangfelvé telipart. Napjainkban több a női popsztár, mint a férfi: Madonna, Lady Gaga, Taylor Swift, Beyoncé, Nicki Minaj és így tovább. De a popszakírók gyakran szűkítik le a női előadókat a szexualitásukra, gyakran elutasítóak velük szemben, s ugyanazokat a szexista kifejezéseket használják rájuk, amelyekkel a jazz vagy a klasszikus zene női előadóit szokták illetni. Ahhoz, hogy egy nőt komolyan vegyenek a popszakmában, az üzleti siker egészen magas szintjéig kell eljutnia. Számos nagy vihart kavart tanulmányt publikált, s meghatározó alakja volt az amerikai zenetudomány posztmodern fordulatának, az 1990-es évek „New Musicology”-jának. Érezte-e valaha, hogy a tudományos világban másként kezelik pusztán amiatt, mert nő? Ha férfi lennék, akkor ifjú titánnak tartottak volna, aki oroszlánkörmeit próbálgatja: olyan szemtelen és lázadó egyéniségként tűntem volna fel, aki nem tesz mást, mint provokálja a nagy hagyományt. Férfiként biztosan nem kaptam volna a munkáim miatt halálos fenyegetéseket. Fazekas Gergely

SZEPTEMBERI KONCERTKRONOLÓGIA A Zeneakadémia Koncertközpont saját szervezésében Befogadott rendezvény Klasszikus Jazz Opera Népzene Junior 2016. SZEPTEMBER 4. ( VASÁRNAP), 19.30 NAGYTEREM

A ZSINAGÓGA HANGJA ZSIDÓ KULTURÁLIS FESZTIVÁL 2016 NYITÓNAP Kodály, Lewandowski, Szelényi, Alkan, Sulzer, Meyerbeer, Schubert, J. Strauss, Rossini, Henle, Rose, Heller, Moszkowski, Naumbourg és Weill művei Lux Erika (zongora) Alexander Ivanov (orgona) Európai Zsinagógakórus Vezényel: Izsák Andor Jegyárak: 3 800, 5 400, 6 500 Ft Rendező: MAZSIHISZ 2016. SZEPTEMBER 9. (PÉNTEK), 11.00, 19.30 2016. SZEPTEMBER 10. (SZOMBAT), 11.00, 19.30 2016. SZEPTEMBER 11. ( VASÁRNAP), 19.30 NAGYTEREM

NYITÁNY NÉPSZERŰ NYITÁNYOK ÉS ÁRIÁK A KLASSZIK RÁDIÓ 92.1 REPERTOÁRJÁBÓL Rossini: Olasz nő Algírban – nyitány Mascagni: Parasztbecsület – nyitány Leoncavallo: Bajazzók – intermezzo Leoncavallo: „Vesti la giubba” – Canio áriája a Bajazzók című operából Verdi: Nabucco – nyitány Mozart: Don Giovanni, K. 527 – nyitány Donizetti: Don Pasquale – nyitány Rossini: A sevillai borbély – nyitány Rossini: „Una voce poco fa” – Rosina cavatinája A sevillai borbély című operából J. Strauss: A cigánybáró – nyitány Mozart: Figaro házassága, K. 492 – nyitány Kálnay Zsófia (mezzoszoprán) Fekete Attila (tenor) Óbudai Danubia Zenekar Vezényel: Hámori Máté

10. oldal 2016. SZEPTEMBER 22. (CSÜTÖRTÖK), 19.00 NAGYTEREM MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR

Várdai István (cselló) MÁV Szimfonikus Zenekar Vezényel: Csaba Péter

II. NEMZETKÖZI MARTON ÉVA ÉNEKVERSENY ELŐDÖNTŐK

Jegyárak: 3 500, 4 000, 4 500 Ft Rendező: MÁV Szimfonikus Zenekar

10. oldal

2016. SZEPTEMBER 15. (CSÜTÖRTÖK), 19.30 NAGYTEREM

Jegyárak: 2 000, 3 000, 4 000, 5 000 Ft Rendező: A Magyar Rádió Zenei Együttesei

II. NEMZETKÖZI MARTON ÉVA ÉNEKVERSENY KÖZÉPDÖNTŐK

2016. SZEPTEMBER 20. (KEDD), 14.00, 19.00 2016. SZEPTEMBER 21. (SZERDA), 14.00, 19.00 SOLTI TEREM

BARTÓK KIVIRÁGZOTT FÁI A HAGYOMÁNYOK HÁZA KONCERTJE A ZENEAKADÉMIÁN A BARTÓKÉVFORDULÓN

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Vezényel: Kovács János

2016. SZEPTEMBER 22. (CSÜTÖRTÖK), 15.00, 19.00 SOLTI TEREM

Jegyárak: 3 100, 5 200, 7 100, 8 600 Ft Rendező: Klasszik Rádió

2016. SZEPTEMBER 21. (SZERDA), 19.30 NAGYTEREM

A MAGYAR RÁDIÓ SZIMFONIKUS ZENEKARA

HERCZKU ÁGNES

Elgar: The Pomp and Circumstance Marches, op. 39 Elgar: e-moll gordonkaverseny, op. 85 Dvořák: 9. (e-moll) szimfónia, op. 95 („Új világ”)

LISZT FERENC NEMZETKÖZI ZONGORAVERSENY 10. oldal

2016. SZEPTEMBER 18. (VASÁRNAP), 19.30 NAGYTEREM

Herczku Ágnes (ének); Czébely Beáta, György Tímea (zongora); Kelemen Barnabás (hegedű); A Magyar Állami Népi Együttes zenekara; Vezényel: Pál István Szalonna és Radics Ferenc Jegyárak: 1 200, 1 700, 2 800, 3 900 Ft Rendező: Fidelio Média, Hagyományok Háza

VÁRDAI ISTVÁN

2016. SZEPTEMBER 23. (PÉNTEK ), 19.30 NAGYTEREM

2016. SZEPTEMBER 26. (HÉTFŐ), 19.30 NAGYTEREM

2016. SZEPTEMBER 29. (CSÜTÖRTÖK), 19.30 NAGYTEREM

BAROKK SZOPRÁNOK ANNA PROHASKA ÉS AZ IL GIARDINO ARMONICO DIDO ÉS KLEOPÁTRA

INGRID FUZJKO HEMMING ÉS A MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR

SZABADOK VAGYUNK ÓBUDAI DANUBIA ZENEKAR SZEPTEMBERI ÁHÍTAT

12. oldal

IL GIARDINO ARMONICO

Schubert: Négy impromptu, D. 899 Rahmanyinov: G-dúr prelűd, op. 32/5 Chopin: c-moll („Forradalmi”) etűd, op. 10/12 Liszt: 6. (a-moll) Paganini-etűd Schubert: Rosamunde-nyitány, D. 797 Chopin: 1. (e-moll) zongoraverseny, op. 11 Ingrid Fuzjko Hemming (zongora) MÁV Szimfonikus Zenekar Vezényel: Mario Košík

2016. SZEPTEMBER 24. (SZOMBAT ), 18.00 NAGYTEREM

Jegyárak: 2 000, 3 000, 4 000 Ft Rendező: Propart Hungary

II. NEMZETKÖZI MARTON ÉVA ÉNEKVERSENY DÖNTŐ

2016. SZEPTEMBER 27. (KEDD), 19.00 SOLTI TEREM

12. oldal 2016. SZEPTEMBER 25. (VASÁRNAP), 19.30 MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ

II. NEMZETKÖZI MARTON ÉVA ÉNEKVERSENY GÁLAKONCERT 12. oldal 2016. SZEPTEMBER 25. (VASÁRNAP), 19.00 SOLTI TEREM

A TEHETSÉG KÖTELEZ VERSENYGYŐZTESEK KAMARAESTJE: TOMASZ DAROCH, OSZTROSITS ÉVA, VÁRADI LÁSZLÓ 16. oldal

Mozart: 21. (C-dúr) zongoraverseny, K. 467 Brahms: 1. (D-dúr) szerenád, op. 11 Érdi Tamás (zongora) Óbudai Danubia Zenekar Vezényel: Hámori Máté Jegyárak: 2 500, 3 200, 3 800, 4 700 Ft Rendező: Óbudai Danubia Zenekar

KAMARAZENE KARNYÚJTÁSNYIRA QIAN ZHOU, SZABADI VILMOS, FEHÉR ERNŐ 16. oldal

2016. SZEPTEMBER 28. (SZERDA), 19.30 NAGYTEREM

A FEKETE-FEHÉR SZÍNEI BALOG JÓZSEF ZONGORAESTJE 20. oldal

2016. SZEPTEMBER 29. (CSÜTÖRTÖK), 19.00 SOLTI TEREM

JAZZ ITT! NEW LIGHT QUARTET 20. oldal

2016. SZEPTEMBER 25. (VASÁRNAP), 19.30 NAGYTEREM

BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR Dohnányi: 1. (e-moll) zongoraverseny, op. 5 Schumann: 2. (C-dúr) szimfónia, op. 61

PUSKER JÚLIA

2016. SZEPTEMBER 30. (PÉNTEK ), 19.30 NAGYTEREM

CONCERTO BUDAPEST Beethoven: C-dúr hármasverseny, op. 56 Bartók: Concerto, BB 123 Pusker Júlia (hegedű) Devich Gergely (cselló) Balogh Ádám (zongora) Concerto Budapest Vezényel: Keller András Jegyárak: 2 200, 3 100, 3 900, 4 800, 5 900 Ft Rendező: Concerto Budapest

Fülei Balázs (zongora) Budafoki Dohnányi Zenekar Vezényel: Hollerung Gábor Jegyárak: 3 000, 3 500, 4 000 Ft Rendező: Budafoki Dohnányi Zenekar

DAVE LIEBMAN 9

SZEPTEMBER 20. (KEDD), 14.00, 19.00 SZEPTEMBER 21. (SZERDA), 14.00, 19.00 SZEPTEMBER 22. (CSÜTÖRTÖK), 15.00, 19.00

SZEPTEMBER 9. (PÉNTEK ), 11.00, 19.30 SZEPTEMBER 10. (SZOMBAT ), 11.00, 19.30

NAGYTEREM (DÖNTŐK)

SOLTI TEREM

SZEPTEMBER 11. ( VASÁRNAP), 19.30

NAGYTEREM (GÁLA) LISZT FERENC NEMZETKÖZI ZONGORAVERSENY A döntők anyaga: Liszt Ferenc: h-moll szonáta 1. (Esz-dúr) zongoraverseny 2. (A-dúr) zongoraverseny Haláltánc

II. NEMZETKÖZI MARTON ÉVA ÉNEKVERSENY ELŐ- ÉS KÖZÉPDÖNTŐK

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Vezényel: Kesselyák Gergely Liszt Ferenc születésének kétszázötödik, halálának százharmincadik évfordulója alkalmából rendezi meg a Filharmónia Magyarország a Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraversenyt. A versenyprogram összeállításáért háromtagú szerkesztő bizottság felelt, melynek elnöke Kocsis Zoltán, tagjai Dráfi Kálmán és Mácsai János voltak. A verseny zsűrijének díszelnöki tisztségét Kurtág György vállalta el, elnöke Kun Woo Paik (DélKorea) lesz, a grémium további tagjai Michel Bèroff, Frankl Péter, Leslie Howard, Cyprien Katsaris, Dráfi Kálmán és Mocsári Károly zongoraművészek, Kovács János karmester, valamint Mácsai János zenetörténész. A megmé rettetés négy fordulóból áll: a válogató során – a jelentkezési anyagokkal együtt beküldött hangfelvételek alapján – dönti el a zsűri, kik mutathatják meg tudásukat a Zeneakadémia közönségének.

A Solti Teremben rendezendő elődöntők (szeptember 3–5.), illetve a legfeljebb tizenkét versenyző részvéte lével zajló középdöntők (szeptember 6–7.) során fél óra, illetve ötven perc időtartamban játszanak a versenyzők (a verseny anyaga: Transzcendens etűdök, Zarándokévek ciklus, megadott operaparafrázisok, valamint szabadon választott Liszt-művek). A döntőbe jutott legfeljebb hat zongorista számára a döntő anyagából (h-moll szonáta, Liszt-zongoraversenyek) kettőt választ ki a zsűri. A verseny első helyezettje 15 000, a második 12 000, a harmadik 9 000 eurót kap, a közönségdíj pedig 6 000 euró pénzjutalommal jár. A ver senyre 1984. január 1. után született fiatal zongoristák jelentkezhettek a világ bármely részéről, s lapzártánkig tizenegy ország több tucat fiatal pianistája – köztük ígéretes magyar tehetségek – juttatták el anyagaikat a szervezőkhöz. Jegyárak: 1 400, 1 900, 2 400 Ft (szóló döntők) 1 400, 1 900, 2 900, 3 900 Ft (zenekari döntők) 1 400, 1 900, 2 900, 3 900 Ft (gála) Rendező: Filharmónia Magyarország

Bár a Zeneakadémia története során számos zenei versenynek adott otthont, a Nemzetközi Marton Éva Énekverseny az első, amit az intézmény saját maga rendez. A Zeneakadémia professzor emeritája, korábbi tanszékvezetője által alapított, több, mint 42 000 euró összdíjazású megmérettetésre ezúttal 25 ország száznál is több énekese jelentkezett. A Marton Éva vezette zsűribe az operavilág olyan magyar és nemzetközi kiválóságai kaptak meghívást, mint Miguel Lerín, az európai operaélet egyik legbefolyá sosabb menedzsere, Vittorio Terranova, a F. Tagliavini operaverseny művészeti vezetője, Christina Scheppelmann, a barcelonai Teatro Liceu főigazgatója, Sung Bin Kim, a Daeshin University zeneművészeti karának dékánja, Anatoli Goussev, a La Scuola Musicale in Foro Buonaparte di Milano profesz szora, Honghai Ma, a pekingi Központi Zeneakadémia professzora, illetve Meláth Andrea, a Zeneakadémia Ének Tanszékének vezetője és Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója. Az elő- és középdöntőkre a belépés díjtalan. Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

I I .

N E M Z E T K Ö Z I

RENDEZŐ

szeptember 20. (kedd) I SOLTI TEREM I Elődöntő szeptember 21. (szerda) I SOLTI TEREM I Elődöntő szeptember 22. (csütörtök) I SOLTI TEREM I Középdöntő szeptember 24. (szombat) I NAGYTEREM I Döntő szeptember 25. (vasárnap) I MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ I Gálakoncert Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Vezényel: Kocsár Balázs

martoncompetition.hu

Emberi Erőforrások Minisztériuma

SZEPTEMBER 23. (PÉNTEK ), 19.30

SZEPTEMBER 24. (SZOMBAT ), 18.00

SZEPTEMBER 25. ( VASÁRNAP), 19.30

NAGYTEREM

MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ

BAROKK SZOPRÁNOK ANNA PROHASKA ÉS AZ IL GIARDINO ARMONICO DIDO ÉS KLEOPÁTRA Purcell, Händel, Hasse, Graupner, Sartorio, Locke, Castrovillari, Castello, Cavallo és Rossi művei Anna Prohaska (szoprán) Il Giardino Armonico Vezényel: Giovanni Antonini

II. NEMZETKÖZI MARTON ÉVA ÉNEKVERSENY DÖNTŐ A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Vezényel: Kocsár Balázs

Egy mitológiai és egy történelmi afrikai királynő, a karthágói Dido és az egyip tomi Kleopátra alakját és legendakörét idézi majd a páratlan régizenés együttes, az Il Giardino Armonico programja. A trójai szerelme, Aeneas távozásába önszántából belehaló Dido és a Caesar után Antoniust is magába bolondító, s ugyancsak tragikus végzetű Kleopátra egy sereg barokk opera hősnője volt, s e művekből sorjáznak majd az áriák. Purcell és Händel ideillő nevezetes művei mellett olyan kevésbé ismert szerzőktől is felhangzik majd egy-egy részlet, mint akár a nevezetes lipcsei állásra Bach előtt számításba vett Christoph Graupner, vagy a Händel előtt pár évtizeddel szintén hannoveri udvari muzsikusként működő Antonio Sartorio. A két királynő megszemélye sítője e koncerten a félig osztrák, félig angol származású fiatal koloratúr szoprán, Anna Prohaska lesz, akinek stílusismeretét, otthonosságát a barokk vokális zene univerzumában több remek lemezfelvétel is bizonyítja. Az 1985 óta töretlen sikerű, s hazánk ban is annyiszor méltán ünnepelt Il Giardino Armonicót ezúttal is a (társ)alapító, a nagyszerű Giovanni Antonini vezényli majd.

„Zeneakadémista koromban megfogadtam, hogy ha valaha saját tanítványaim lesznek, akkor az első perctől kezdve önállóságra, önbizalomra fogom őket tanítani. A tanár általában kisebb művészt akar faragni a tanítványából, mint saját maga. Ez hiba! Szárnyakat kell adni, hogy minél hamarabb megállják a helyüket az életben.” Ekként fogal mazta meg az általa alapított és róla elnevezett énekverseny ars poeticáját Marton Éva, a Zeneakadémia korábbi tanszékvezetője, professor emeritája. 2014-ben a nagydíjat (Grand Prix) Vörös Szilvia, az első díjat a román Alexandru Aghenie, a második díjat és a közönségdíjat az ukrán Tetyana Zsuravel kapta, míg a harmadik helyen Marcelina Beucher lengyel szoprán végzett. A döntőben három, a verseny operalistáján szereplő művekből választandó különböző stílusú és karakterű áriát kell elénekelniük a versenyzőknek (minden darabot kívülről, eredeti hangnemben, eredeti nyelven és a teljes verzióban). Operarajongók számára a megjelenés kötelező, hiszen jó eséllyel legjobb formájukban hallhatók majd ezen az estén azok az énekesek, akik a következő évtizedek nemzetközi operajátszásának főszereplői lesznek.

Jegyárak: 4 900, 6 500, 9 200, 11 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Jegyárak: 900, 1 200, 1 700, 2 200 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

II. NEMZETKÖZI MARTON ÉVA ÉNEKVERSENY GÁLAKONCERT A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Vezényel: Kocsár Balázs „Soha nem akartam olyan lenni, mint más, és nem akartam más lenni, mint amilyen vagyok” – fogalmazta meg pályája mottóját Marton Éva, aki tanárként, mentorként is mindig arra törekedett, hogy tanítványainak a saját képességeik kibontakoztatását segítő, egyéni utat mutassa meg. A verseny névadója a mai napig azt vallja, hogy „minden embernek megvan az életben a kijelölt helye, de az igazi feladat, hogy ezt meg is kell találnia”. Egy verseny pedig mindig kitűnő terepe annak, hogy egy művész megtalálja a helyét a zenei világban, megmutassa magát a nemzetközi koncertélet befolyásos szereplőinek, és fellépéseket nyerjen a világ minden tájára. A II. Nemzetközi Marton Éva Énekverseny e téren is kiváló alkalom a tapasztalatszerzésre. Az Operaház színpadán megrendezett díjkiosztó gálaest azonban már nem a versenyzésről és az izgalmakról, sokkal inkább a megérdemelt sikerekről szól. Jegyárak: 1 100, 1 600, 2 200, 2 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Anna Prohaska Â© PATRICK WALTER 13

FÉRFIAKTÓL FÜGGŐ NŐK SZEREPÉBEN Tizenhét éve van a pályán, de még mindig az ifjabb énekes generációhoz tartozik. A 20–21. századi zene mel lett elsősorban a barokk repertoár izgatja, s mindkét területen a legna gyobbakkal (Abbadóval, Boulezzel, Harnoncourttal) dolgozott együtt. A világhírű szoprán, Anna Prohaska barokk hősnők áriáit hozza magával a Zeneakadémiára. Műsorválasztá sáról éppúgy beszélt a Koncertma gazinnak adott interjújában, mint szerepálmairól, hangjának változá sáról, vagy éppen a nők hátrányos megkülönböztetéséről.

Bár klasszikus zenei környezetben nőtt fel, ön láthatólag nem gondolkozik olyan kategóriákban, mint „popzene” meg „komolyzene”. Az ipari metált is szereti… Számomra a minőség a lényeg. A Beatles, a Queen, Prince és még sokan nagyon jó zenét írtak. Most már be merem vallani, hogy egy Los Angeles-i Don Giovanni-premier előtti estén elmentem régi kedvenc bandám, a Rammstein koncertjére (és végigtátogtam a számokat, mert persze énekelni nem volt szabad). Tizenhét éve van a professzionális énekesi pályán. Hogyan fejlődött a hangja az évek során? A színe nem változott sokat. Egy időben elég magas szerepeket énekeltem, a Szöktetés Blondéját például. Ma már sokkal inkább Constanzéhoz közeledem. Erősebb és valamivel mélyebb lett a hangom, egyre jobban megfelelek a kihívásnak, ha nagyzenekarral kell énekelni, és valódi főszerepeket kaptam az utóbbi időben, Suzannát a Figaro házasságából, Sophie-t a Rózsalovagból. Vannak szerepálmai? Imádnám, ha Alban Berg operájának, a Lulunak a címszerepét elénekelhetném, de még nem vagyok rá készen, bár sokszor felajánlották már. Meg tudnám tanulni, az nem lenne probléma, de hosszú, nehéz szerep, nagy állóképesség kell hozzá. Szeretnék majd Ilia is lenni Mozart Idomeneójában. Nagyon szeretném Kleopátrát elénekelni Händel Giulio Cesaréjában. És Debussy Mélisande-ja is abszolút álomszerep számomra. Budapestre barokk programmal érkezik, de sokféle zenét énekel. Melyek a kedves korszakai vagy komponistái? Nagyon szeretem Wagnert, bár tudom, hogy a nagy Wagner-szerepeket sosem fogom énekelni. Azt hiszem, énekesként most talán Purcell áll a legközelebb hozzám, valahogy úgy érzem, nála nem is kell semmit csinálnom, annyira illik a hangomhoz. Rajongok Schubertért, különösen a szomorúbb, melankolikus dalai érintenek meg. Hamarosan turnéra indulunk két Salve Reginával, Pergolesiével és Schubertével; utóbbiban vonósnégyes kíséri a szoprán szólamot. A 20. századból pedig Webern kristálytiszta zenéje áll hozzám a legközelebb: mindig nagy frázisokat kell énekelni, pedig a zene rendkívül töredezett. Ettől gyönyörű. Igen, azt hiszem ez a hármas a legkedvesebb: Purcell, Schubert és Webern.

Nyilván másként kell énekelni mindhárom szerző zenéjét. Mit gondol a vibrato használatáról? A vibrato a korral erősödik. Nagyon jó vele játszani – non-vibrato kezdeni, azután lassacskán megvibrálni a hangot, felerősíteni a vibratót, azután megint „egyenesen” folytatni; persze, minden a zenétől függ. Ezt inkább magamtól tanultam, nem tanították. Az énektanárok nem nagyon szeretik, ha az ember vibrato nélkül énekel, mert azt hiszik, árt a hangnak. De mindenben jó a mértékletesség. Budapesti műsorát két nagy nőalak, Dido és Kleopátra személyisége köré építette. Van ennek valamilyen feminista üzenete? Óhatatlanul. Függetlenül attól, hogy Kleopátra történelmi figura, Dido pedig fiktív karakter, mindkettejüknél azt látjuk, hogy a nő erősen függött a férfipartnerétől. Mihelyt Aeneas elhagyja Didót, nemcsak az asszony omlik össze, hanem egész Karthágó is. Kleopátra is csak Julius Caesar, majd Marcus Antonius mellett maradhatott erős királynő. Volt néhány erős nőfigura a történelemben, de mindegyiknek nagy árat kellett fizetni az alapvetően patriarchális társadalmakban. A nemi szerepek és sztereotípiák kérdése gyakran kerül előtérbe manapság. Operaénekesnőként milyen tapasztalatai vannak ezzel kapcsolatban? Az opera mindig is toleránsabb világ volt, ahol elsősorban a tehetség számít, nem a nemi irányultság, és ami a nemi szerepeket illeti, eleve nagy itt a sokféleség: az opera hősei kezdetben a kasztráltak voltak, és mindig is meghatározó szerepet játszottak a műfaj történetében homoszexuális művészek, minden bizonnyal fantáziadúsabb, finomabb, érzékenyebb természetük miatt. Legtöbb barátom meleg, de persze nem ezért választottam őket, hanem mert csodálatos, nagyvonalú, kreatív emberek. Tízéves korom óta Berlinben élek, ebben a rendkívül nyitott, befogadó városban, ahol az utcán a legkülönfélébb összetételű párokkal találkozhatunk, és senki nem bántja őket. Nem tagadom persze, hogy az én szakmámban is előfordul a nőket érintő hátrányos megkülönböztetés, de talán ritkábban. Például amikor szerződtettek a Staatsoperbe, alacsonyabb fizetést kaptam, mint egy tenorista kolléga, csak azért, mert ő férfi, pedig ugyanannyi tapasztalata volt, mint nekem. És férfiak ülnek a legbefolyásosabb pozíciókban, ami a karmesterek körében a legnyilvánvalóbb, bár lassan ezen a területen is változnak a dolgok. A nőknek eleve sokkal nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük mindenért, és sokszor nagyon igazságtalanul ítélik meg őket. Ha egy nő akar valamit, muszáj aranyosnak, egyetértőnek lennie, mert ha felemeli a hangját vagy erősebben fejez ki valamit, mindjárt hisztérikának tartják. Ha egy férfi teszi ugyanezt, a környezet elismerően bólogat, hogy micsoda „tekintély”. Nekünk sokkal nehezebb ilyen „tekintélyt” szereznünk; ha a nők küzdenek a jogaikért, ha megkérdik, miért nem kapnak ugyanakkora szabadságot, miért nem veszik figyelembe, hogy gyereket nevelnek, vagy miért kell kevesebb pénzért dolgozniuk, vagy egyszerűen más véleményük van valamiről, rögtön megkérdezik, hogy „miért vagy olyan agresszív”. Ennek mindenképpen változnia kell. Rácz Judit 15

SZEPTEMBER 25. ( VASÁRNAP), 19.00

SZEPTEMBER 27. (KEDD), 19.00

SOLTI TEREM

A TEHETSÉG KÖTELEZ VERSENYGYŐZTESEK KAMARAESTJE: TOMASZ DAROCH, OSZTROSITS ÉVA, VÁRADI LÁSZLÓ Ligeti: Cselló szólószonáta Chopin: g-moll trió, op. 8 Chopin: g-moll cselló-zongora szonáta, op. 65

KAMARAZENE KARNYÚJTÁSNYIRA QIAN ZHOU, SZABADI VILMOS, FEHÉR ERNŐ Beethoven: 7. (c-moll) hegedű-zongora szonáta, op. 30/2 Rolla: A-dúr duó Prokofjev: Szonáta két hegedűre, op. 56 R. Strauss: Esz-dúr hegedű-zongora szonáta, op. 18

Osztrosits Éva (hegedű) Tomasz Daroch (cselló) Váradi László (zongora)

Qian Zhou, Szabadi Vilmos (hegedű); Fehér Ernő (zongora)

A tíz éve elhunyt Ligeti György még a Rákosi-korszakban keletkezett, de csak jó harminc évvel később felfedezett alkotását az 1989-ben született Tomasz Daroch adja elő, aki Mannheimben szerzett diplomát, és olyan nagysá goknál tökéletesítette tudását, mint David Geringas, Perényi Miklós és Heinrich Schiff. Zenekarral először tizennégy esztendősen lépett szín padra, két nagy világverseny indította el a pályán: 2011-ben megnyerte a Lutosławski Nemzetközi Gordonka versenyt, a budapesti Pablo Casals Csellóversenyen pedig megosztott második helyen végzett 2014-ben. A lengyel muzsikus zongor ista part neréül a fiatal művészgeneráció egyik kiemelkedő hazai képviselője, a Junior Prima díjas Váradi László szegődik – a páros a szintén lengyel zeneszerzőnek az 1848-as francia forradalom előtti hetekben komponált szonátáját szólal tatja meg, amely utolsó, életében kiadott alkotása. A tizennyolc éves Chopin egyetlen hegedűs művében Osztrosits Éva csatlakozik a duóhoz, aki Kokas Katalin növendéke a Zeneakadémián, és szintén számos versenyen ért el előkelő helyezést.

„Jelentős világklasszis” – méltatta a kínai Quian Zhou hegedűművész tehetségét a mértékadó, The Strad című szaklap. Szabadi Vilmos hegedűművész pedig olyan legendákkal muzsikált, mint Solti György, Msztyiszlav Rosztropovics, vagy épp Plácido Domingo. Zongorán a hazai és külföldi versenyek egész során diadalmaskodó Fehér Ernő kísér. Beethoven c-moll szonátája kifinomultan ékesszóló mestermű, és pontosan az a drámaiság jellemzi, mely e komor és gyötrelmes hang nemhez a szerző esetében rendszerint társulni szokott. A korai romantika olasz hegedűvirtuózának, Alessandro Rollának A-dúr kettőse a komponista védjegyének számító, megkapó atmoszférájú bravúrdarab – nem véletlenül kereste fel az ifjú Paganini édesapja is e vonósmágust. Prokofjev önéletrajzában is említi a pillanatot, mikor ráébredt, hogy két hegedű zongorakíséret nélkül is képes együtt működni. Kreatív kihívásnak tekintette e fogalmazásmódot, és a líraiságot pikáns ritmikákkal vegyítő, ritkán hallott C-dúr szonáta bizonyítja, hogy a kihívásnak maradéktalanul megfelelt.

Jegyár: 1 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Jegyár: 1 600 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

QIAN ZHOU

STÍLUSVERSENY Idén tizennegyedik alk alommal rendezik meg a zenei versenyt, amely olyan zongoristák pályáját indította el, mint Fischer Annie, Lazar Berman, Bogányi Gergely, vagy ifj. Balázs János. Történeti összefoglaló a Liszt-verseny nyolcvanhárom évéről.

FISCHER ANNIE AZ 1933-ES LISZT-VERSENY GYŐZTESE

Az első Liszt-versenyt – egyben az első Budapesten lebonyolított nemzet közi zenei versenyt – 1933-ban rendezték meg a Zeneakadémián. A világszerte nagy érdeklődést keltő esemény ötlete előtt igencsak nyilvánvaló példaként adódott a hat évvel korábban, 1927-ben útjára indított varsói Chopin-verseny sikere, másrészt egyre határozottabb igény mutatkozott arra is, hogy a magyarországi Liszt-tradíció és -kultusz identitásképző jelentőségének valamiféle reprezentatív ünnepség adjon a korábbiaknál is nagyobb hangsúlyt. Bár nem kizárólag Dohnányi Ernő szorgalmazta erősen, hogy e törekvésekből végül a Zeneművészeti Főiskola alapítójának neve és életműve előtt tisztelgő zongoraverseny születhessen, az elképzelés gyakorlati megvalósítása javarészt mégis a Zeneakadémia egykori (és nem sokkal később újra kinevezett) főigazgatóját terhelte. Dohnányi rendkívül felelősségteljesen látott munkához: csak az előkészítésnek egy teljes évet szentelt. Aprólékos gonddal tervezte meg a verseny anyagát (törzsanyagként a Liszt-repertoár emblematikus alkotásait határozva meg), és részletekbe menően kidolgozta az értékelés módszereit is. A zsűri összetételének érzékeny egyensúlyára is roppantul ügyelt. Nem elégedett meg annyival, hogy sziporkázó névsort állítson össze (noha a felsorolás valóban szédítő, Wilhelm Backhaustól Bartókon, Edwin Fischeren, Alfred Cortot-n és Arthur Schnabelen át Emil Sauerig mindenki szerepelt a listán), azt is mérlegelte, hány még élő Liszt-tanítványt bízhat meg a kimerítő feladattal, illetve, hogy hányan legyenek az ítészek között magyarok és hányan külföldiek, a kiválasztottaknak pedig ő maga küldött személyes levelet. A közönség és a sajtó már az 1933-as első verseny úgynevezett „előmér kőzéseit” is kitüntetett figyelemmel kísérte. Lelkesen cikkeztek a Sauernövendék Angelica de Morales, illetve a Bartók-, Schnabel- és Dohnányitanítvány Hernádi (akkor még Heimlich) Lajos teljesítményéről, egészen addig, míg a bírálóbizottságban váratlan bomba nem robbant. Miután neveltje, Morales nem jutott a döntőbe, a Liszt-tanítványként fantasztikus tekintéllyel bíró Emil Sauer részrehajlással vádolta kollégáit, és Moralesszel együtt azon nyomban, még a verseny vége előtt távozott Budapestről. Az első Liszt-versenyt végül Dohnányi tizenkilenc éves tanítványa, Fischer Annie nyerte, akinek későbbi pályafutása fényesen igazolta a bírálók ítéletét, a botrány azonban sokáig kísértett az érintettek emlékezetében. Olyannyira, hogy több mint két évtizeden át nem akadt folytatása a kezdeményezésnek. 1948-ban rendeztek ugyan egy Bartók-versenyt, amely utóbb helyet kapott a Filharmónia által rendezett Budapesti Nemzetközi Zenei Versenyek sorában, és amelyen Paul Badura-Skoda második helyezett lett, Liszt nevét viselő zongoraverseny megszervezésére azonban legközelebb csak 1956-ban került sor. Ebben az évben merült fel először, hogy érdemes lenne összekapcsolni a magyar zenei élet két elvitathatatlan géniuszának a nevét, ezért a szeptember 10. és 24. között megrendezett verseny után azonnal meghirdettek egy Bartók Fesztivált is. A két eseményre számos illusztris vendéget meghívtak, köztük magát Eduard Lisztet is, Liszt még élő unokaöccsét, aki jogászprofesszorként 17

STÍLUSVERSENY

ugyanabban a schottenhofi lakásban lakott Bécsben, ahol annak idején apját, a monarchia egykori államügyészét látogatta a zeneszerző unokatestvér. A sajtó az 1933-ban tapasztaltaknál is lázasabb figyelemmel követte az eseményeket. Az újságok felvillanyozva adták hírül, hány ország zászlóját tűzték ki a Zeneakadémia homlokzatára (a magyarral együtt huszonkettőét, köztük az 1956-os pesti valósághoz viszonyítva olyan egzotikus államokét is, mint India, Marokkó és Ecuador), beszámoltak az újonnan rendelt zongorák, két Steinway és egy Bösendorfer érkezéséről (addig csak egyetlen élemedett korú Steinway állt a Pesten fellépő művészek rendelkezésére), a versenyzők Kodállyal történt (gondosan koreografált) megismerkedéséről, de még arról is, hogyan mentette meg Szaller József forgalmi tiszt a verseny rendezőit, amikor az ideiglenesen a Zeneakadémia művészbejárója előtt létrehozott trolimegállót dicséretes gyorsasággal áthelyeztette. 1961-től összekapcsolták a Liszt-versenyt az először (és mindaddig egyedülálló módon) 1948-ban megrendezett Bartók-versennyel, és egészen 1986-ig Liszt–Bartók–versenyként funkcionált az 1950-es évektől a Budapesti Nemzetközi Zenei Versenyek zongoraverseny-szekciójaként gyökeret vert, ötévente rendezett megmérettetés. 1986-ban újjászervezték a rendezvényt: ismét Liszt-versenyként definiálták, a korábbiaknál változatosabb, összetettebb Liszt-műsorral. Ez nagyjából így is maradt 2011-ig, jóllehet 2006-ban újra Liszt–Bartók-versenynek adott otthont a Zeneakadémia. (Bartók életművének hamarosan új, önálló verseny állít emléket: a 2017-ben első alkalommal hegedűsök számára, majd kétévente megrendezendő Bartók Világverseny és Fesztivál rendezője újra a Zeneakadémia lesz.) Bár a versenykiírás számos eleme változott az évtizedek során, a megmérettetés sosem veszítette el valódi tétjét és funkcióját. A legtöbb nagy zongoraverseny ugyanis vegyes repertoárt vár a jelentkezőitől, s nem azt, hogy értő kézzel nyúljanak ugyanannak a szerzőnek az életmű eltérő szakaszaiban keletkezett, változatos stiliszikai és műfaji koncepciókat képviselő műveihez. Amint dr. Hans Sittner, a bécsi zeneakadémia igazgatója, az 1971-es verseny zsűrijének tagja megfogalmazta: a budapesti zongoraverseny valójában nem más, mint „stílusverseny”, amely egy (illetve időlegesen két) „nagy mester alkotói világának bemutatására” helyezi a hangsúlyt. Ez az a vonása a megmérettetésnek, amely – Liszt életművének legendákra is rácáfoló virtuozitása dacára – bármikor képes a zongoristák emlékezetébe idézni, hogy egymással összevethető akcentuáláson, tempón, hangsúlyokon, futamokon és oktávmeneteken túl mindenekelőtt valódi remekművekkel méretik meg magukat. Talán részben ennek is köszönhető, hogy Budapest nagy nemzetközi zongoraversenye immár nyolcvan éve képes valóban izgalmas és különleges művészi személyiségeket adni a világnak. Rákai Zsuzsanna 18

MARIA JOÃO PIRES (2016. JANUÁR 21.) © ZENEAKADÉMIA / MUDRA LÁSZLÓ

PALYA BEA (2015. DECEMBER 30.) © ZENEAKADÉMIA / MUDRA LÁSZLÓ

DMITRIJ SZINKOVSZKIJ ÉS JULIA LEZSNYEVA (2016. ÁPRILIS 9.) © ZENEAKADÉMIA / MUDRA LÁSZLÓ 19

SZEPTEMBER 28. (SZERDA), 19.30

SZEPTEMBER 29. (C SÜTÖRTÖK ), 19.00

NAGYTEREM

SOLTI TEREM

JAZZ ITT! NEW LIGHT QUARTET Dave Liebman (szaxofon) Adam Niewood (szaxofon) Gene Perla (bőgő) Adam Nussbaum (dob)

A FEKETE-FEHÉR SZÍNEI BALOG JÓZSEF ZONGORAESTJE

Jandó Jenő osztályában végzett, 2005-ben Fischer Annie-ösztöndíjas lett, és ugyanebben az évben elnyerte a Liszt Ferenc Nemzetközi Lemeznagy díjat – hogy csak néhány állomást említsünk a klasszikus és kortárs zenében egyaránt otthonosan mozgó művész pályafutásából. „Amíg valamit nem tudok technikailag megoldani, addig zeneileg sem fogom megérteni” – mondta Balog egy interjúban bő fél évtizede, utalván az ősrégi tudásra, hogy a kivitelezés művészetét és a mesterségbéli tudást már az ókori görögben is egyazon szóval jelölték – merthogy ideális esetben a szív, az ész és a kézügyesség egyszerre van jelen. A harmincas évei derekán járó zongorista programja is ezt a komplex közelítést igazolja.

1972 szeptemberében a kaliforniai Lighthouse Clubban John Coltrane egykori dobosa, a már ekkoriban is legendásnak tekintett Elvin Jones zenekara játszott. A koncert anyaga két lemezen jelent meg a Blue Note-nál. A felvételt már a maga idején is sokan jazztörténeti jelentőségűnek tartották, és jazz-zenészek generációi számára szolgált inspirációként. Az együttesben játszott Dave Liebmann szaxofonos (a Coltrane utáni korszak egyik meg határozó alakja), és a bőgős Gene Perla. Évtizedekkel később „New Light” néven újra összehozott egy kvartettet a két muzsikus, mégpedig két fiatallal karöltve: Adam Nussbaum dobosként az Elvin Jones-féle irányt viszi tovább, Adam Niewood szaxofonos pedig tökéletesen tisztában van nemcsak a jazztörténet múltjával és jelenével, hanem talán még a jövőjét is érzi. A két szaxofon, bőgő, dob felállás már önmagában is a Live at Lighthouse albumot idézi, a koncerten azonban nemcsak a hangzás, hanem a meg szólaló dalok egy része is a hetvenes évek hőskorába fogja visszavinni a hallgatót.

Jegyárak: 1 200, 1 700, 2 800, 3 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Jegyárak: 1 900, 2 500 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Beethoven: 3. (C-dúr) szonáta, op. 2/3 Schumann: Kinderszenen, op. 15 Debussy: Images – 1. kötet Gershwin–Wild: Hat etűd Balog József (zongora)

BALOG JÓZSEF

A NŐ, HA KLASSZIKUS „A zenetörténet hagyományos elbeszéléseiből feltűnően hiányoznak a nők. Ennek elsősorban nem az az oka, hogy a nőktől idegen volna bármiféle zenei tevékenység” – állítja Nicholas Cook. A brit muzikológus Zene – Nagyon rövid bevezetés című, magyarul is hozzáférhető, kánonbontó könyvében arra vezeti vissza a nők alulreprezentáltságát, hogy az elmúlt jó néhány évszázadban a nők szinte kizárólag műkedvelők voltak, vagyis nem hivatásszerűen, pénzért, hanem csak „baráti körben” játszottak, és alig-alig komponáltak. Cook szerint az egész végül ördögi körré állt össze: mivel a nők nem szereztek zenét, az az általános vélekedés alakult ki, hogy alkatuknál fogva, sőt biológiai másságuk okán képtelenek a komponálásra. Az a néhány nő, aki zenét írt, többnyire férfi álnéven tette ezt, mivel a saját nevük használata meghiúsította volna a darabok előadását – az ördögi kör ezzel tovább szűkült. „A nők alulreprezentáltsága legkevésbé a nőkön múlott, sokkal inkább azon a patriarchális berendezkedésen, amely a nőket oly sokáig távol tartotta nemcsak a zeneszerzéstől, hanem sok más pályától is” – osztja kollégája alapvetéseit Laki Péter muzikológus. Pedig az emancipáció – ha lassan is – már a 12. században elkezdődött. Az alkati alkalmatlanságot Hildegard von Bingen már akkor megkérdőjelezte egyéni stílusban írott, tekintélyes mennyiségű zeneművével. Követője azonban csak csekély számban akadt. Hiszen – állítja a Bard College magyar professzora – a „nők nem tölthettek be olyan pozíciókat a meghatározó zenei munkaadóknál (egyházi vezetők, királyok, hercegek, grófok), akiknek a zenei produkció legnagyobb része köszönhető”. Laki szerint az olasz reneszánsz és kora barokk voltak azok az unikális korszakok, amikor a női zeneszerzők bizonyos keretek között érvényesülhettek, főleg akkor, ha maguk is előadók voltak. Ily módon kaphatott teret zeneszerzőként Francesca Caccini vagy Barbara Strozzi. „Ez persze a férfiakra is érvényes: a 20. századig alig volt olyan komponista, aki ne lett volna egyszersmind saját műveinek előadója is” – teszi hozzá a professzor. A felvilágosult, avagy a kritikai zenetudomány bő három évtizeddel ezelőtt szállt síkra a nők ügyéért. Egyfelől pártfogolta a női alkotókat, támogatta a nők által írott zeneművek előadását (ma már léteznek női zeneszerzőkről szóló újságok, folyóiratok, női zeneműkiadók, és így tovább), valamint kidolgozta azt a fajta zenetörténetírást, amely lehetővé teszi, hogy a nők zenei tevékenysége ne maradjon ki az elbeszélésből. Nicholas Cook szerint egyik irány sem mentes azoktól a problémáktól, amelyekkel az úgynevezett nőtudományok valamennyi kutatója szembesül. „Vajon a nők zenéjét a fősodor részévé tegyük, s ezzel kockáztassuk, hogy belesüpped egy alapvetően férfiak uralta hagyományba, vagy különálló, saját jogú hagyományként, sajátosan női zeneként kezeljük, ami azt a veszélyt rejti magában, hogy a férfiak uralta kultúrában marginalizáljuk?” – fogalmazza meg a lapzártánkig feloldatlan dilemmát a brit muzikológus. Vajna Tamás 21

OKTÓBERI KONCERTKRONOLÓGIA A Zeneakadémia Koncertközpont saját szervezésében Befogadott rendezvény Klasszikus Jazz Opera Népzene Junior

2016. OKTÓBER 1. (SZOMBAT ), 15.30 NAGYTEREM

ZUGLÓI FILHARMÓNIA Brahms: Gyászének, op. 13 Haydn: 1. (C-dúr) csellóverseny, Hob.VIIb:1 Brahms: Német requiem, op. 45 Tomasz Máté (cselló); Fodor Gabriella (szoprán); Bátki Fazekas Zoltán (bariton) Zuglói Filharmónia – Szent István Király Szimfonikus Zenekar és Oratóriumkórus Vezényel: Alexander Mayer Jegyárak: 2 100, 2 300, 2 700 Ft Rendező: Zuglói Filharmónia OKTÓBER 1. (SZOMBAT ), 19.00 SOLTI TEREM

Jegyárak: 2 200, 3 100, 3 900, 4 800, 5 900 Ft Rendező: Concerto Budapest 2016. OKTÓBER 2. ( VASÁRNAP), 11.00 SOLTI TEREM

LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA ZENÉLŐ HALAK 10–15 ÉVESEKNEK 26. oldal 2016. OKTÓBER 2. ( VASÁRNAP), 19.30 NAGYTEREM

ÖSSZKIADÁS ÉLŐBEN BACH ÖSSZES TÖBBZONGORÁS VERSENYMŰVE

2016. OKTÓBER 7. (PÉNTEK ), 19.00 SOLTI TEREM

ANDA GÉZA FESZTIVÁL RONALDO ROLIM ZONGORAESTJE 32. oldal

2016. OKTÓBER 7. (PÉNTEK ), 19.00 NAGYTEREM

MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR Vidovszky László: Romantikus olvasmányok, no. 2 Bruch: g-moll hegedűverseny, op. 26 Dohnányi: 2. (E-dúr) szimfónia, op. 40

26. oldal

Corey Cerovsek (hegedű) MÁV Szimfonikus Zenekar Vezényel: Hamar Zsolt

2016. OKTÓBER 4. (KEDD), 19.00 SOLTI TEREM

Jegyárak: 3 500, 4 000, 4 500 Ft Rendező: MÁV Szimfonikus Zenekar

ÉNEK KARNYÚJTÁSNYIRA LUKÁCS GYÖNGYI ÉS FARKAS GÁBOR DALESTJE CSAJKOVSZKIJ ÉS RAHMANYINOV 28. oldal 2016. OKTÓBER 5. (SZERDA), 19.00 SOLTI TEREM

AKUSZTIKUS, AUTENTIKUS KAROLINA CICHA & BART PALYGA KILENC NYELVEN 28. oldal

KAMARAZENE KARNYÚJTÁSNYIRA KÁLLAI ERNŐ ÉS FEJÉRVÁRI ZOLTÁN KAMARAESTJE

COREY CEROVSEK

26. oldal

2016. OKTÓBER 8. (SZOMBAT ), 11.00 XXIII. TEREM

2016. OKTÓBER 1. (SZOMBAT ), 19.30 NAGYTEREM

LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA JAZZ JÁTSZÓTÉR 6–15 ÉVESEKNEK

CONCERTO BUDAPEST Liszt: Magyar fantázia Liszt: Haláltánc Liszt: 1. (Esz-dúr) zongoraverseny Bartók: Concerto, BB 123 Balázs János, Berecz Mihály, Palojtay János (zongora) Concerto Budapest Vezényel: Keller András 22

32. oldal 2016. OKTÓBER 8. (SZOMBAT ), 19.00 SOLTI TEREM

ANDA GÉZA FESZTIVÁL PIETRO DE MARIA ZONGORAESTJE RONALDO ROLIM

32. oldal

2016. OKTÓBER 9. ( VASÁRNAP), 11.00 SOLTI TEREM

2016. OKTÓBER 13. (C SÜTÖRTÖK ), 19.30 NAGYTEREM

2016. OKTÓBER 16. ( VASÁRNAP), 19.30 NAGYTEREM

ANDA GÉZA FESZTIVÁL ALEXANDR SAJKIN ZONGORAKONCERTJE

CAFe BUDAPEST KORTÁRS MŰVÉSZETI FESZTIVÁL BARÁTI KRISTÓF ÉS JEAN-EFFLAM BAVOUZET BARTÓK- ÉS KURTÁG-MŰVEK

CAFe BUDAPEST KORTÁRS MŰVÉSZETI FESZTIVÁL REICH 80

33. oldal

Baráti Kristóf (hegedű) Jean-Efflam Bavouzet (zongora) Jegyárak: 1 500, 2 500, 3 500, 4 900 Ft Rendező: CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál PIETRO DI MARIA

2016. OKTÓBER 9. ( VASÁRNAP), 19.30 NAGYTEREM

ANDA GÉZA FESZTIVÁL GÁLAKONCERT DE MARIA, ROLIM, SAJKIN, VÁRJON ÉS A CONCERTO BUDAPEST 33. oldal

2016. OKTÓBER 14. (PÉNTEK ), 19.30 NAGYTEREM

MVM KONCERTEK – A ZONGORA DAVID FRAY ZONGORAESTJE Brahms: Változatok egy Schumann-témára, op. 9 Schumann: fisz-moll novellette, op. 21/8 Schönberg: Három zongoradarab, op. 11 Brahms: Hét fantázia, op. 116 David Fray (zongora)

2016. OKTÓBER 11. (KEDD), 19.30 NAGYTEREM

ESTERHÁZY-ESTÉK AZ ÚJ NICOLAUS ESTERHÁZY SINFONIA BEMUTATKOZÓ HANGVERSENYE

Jegyárak: 4 000, 5 000, 6 000, 8 000, 10 000 Ft Rendező: Jakobi Koncert

38. oldal

2016. OKTÓBER 17. (HÉTFŐ), 19.30 NAGYTEREM

CAFe BUDAPEST KORTÁRS MŰVÉSZETI FESZTIVÁL VENDÉGÜNK KRZYSZTOF PENDERECKI • 3.2 CONCERTO BUDAPEST 38. oldal 2016. OKTÓBER 19. (SZERDA), 19.00 SOLTI TEREM

RUTSUKO YAMAGISHI Liszt: A Villa d'Este szökőkútjai Liszt: 3. (gisz-moll) Paganini-etűd („La Campanella”) Liszt: Dante-szonáta Takemitsu: Rain Tree Sketch Rahmanyinov: Variációk egy Corelli-témára, op. 42 Rahmanyinov: D-dúr etűd, op. 39/9 Rahmanyinov: b-moll moment musical, op. 16/1 Rahmanyinov: e-moll moment musical, op. 16/4 Rutsuko Yamagishi (zongora) Jegyár: 1 900 Ft Rendező: Dreamkid

Haydn: 53. (D-dúr) szimfónia, Hob.I:53 („L’Imperial”) Sosztakovics: 1. (c-moll) zongoraverseny, op. 35 Beethoven: 2. (D-dúr) szimfónia, op. 36

2016. OKTÓBER 20. (C SÜTÖRTÖK ), 19.00 NAGYTEREM

MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR Fejérvári Zoltán (zongora) Kirsch Bence (trombita) Új Nicolaus Esterházy Sinfonia Vezényel: Drahos Béla Jegyárak: 4 000, 5 000, 6 000 Ft Rendező: Alba Regia Zeneművészeti Egyesület

Jegyárak: 3 500, 4 000, 4 500 Ft Rendező: MÁV Szimfonikus Zenekar

DAVID FRAY

2016. OKTÓBER 12. (SZERDA) 19.00 SOLTI TEREM

KONZIS KONCERTEK/1

38. oldal

2016. OKTÓBER 21. (PÉNTEK ), 19.00 SOLTI TEREM

2016. OKTÓBER 22. (SZOMBAT ), 19.30 NAGYTEREM

ÉNEK KARNYÚJTÁSNYIRA MICHAEL CHANCE ÉS MAGGIE COLE DALESTJE DOWLAND, BYRD, SCHUBERT

A ZENEKAR MESTEREI MEDVECZKY ÁDÁM ÉS A ZENEAKADÉMIA SZIMFONIKUS ZENEKARA

42. oldal

44. oldal

2016. OKTÓBER 22. (SZOMBAT ), 19.00 SOLTI TEREM

OPERA A DOCTORANDIS ELECTA/2 44. oldal

2016. OKTÓBER 23. ( VASÁRNAP), 15.30 NAGYTEREM

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR

MAGGIE COLE

2016. OKTÓBER 21. (PÉNTEK ), 19.30 NAGYTEREM

SZABADOK VAGYUNK ÓBUDAI DANUBIA ZENEKAR TÉMA ÉS VARIÁCIÓK Webern: Variációk zenekarra, op. 30 Rota: Országúton – szvit Elgar: Enigma-variációk, op. 36 Óbudai Danubia Zenekar Vezényel: Marcello Rota Jegyárak: 2 500, 3 200, 3 800, 4 700 Ft Rendező: Óbudai Danubia Zenekar 2016. OKTÓBER 21. (PÉNTEK ), 20.00 AVILAI NAGY SZENT TERÉZ PLÉBÁNIATEMPLOM

OPERA A DOCTORANDIS ELECTA/1

Albinoni: G-dúr szonáta, op. 2/1 Galuppi: 4. (c-moll) concerto grosso Platti: D-dúr concerto grosso Arcangelo Corelli nyomán Vivaldi: e-moll hegedűverseny, RV 278 Vivaldi: g-moll concerto két csellóra, RV 531 Vivaldi: A-dúr concerto vonósokra, RV 158 Scarlatti: „Ombre tacite e sole” – kantáta alt hangra Terry Wey (alt) Budapesti Fesztiválzenekar Művészeti vezető és koncertmester: Midori Seiler Jegyárak: 2 700, 3 700, 4 600, 6 600 Ft, 11 000 Ft Rendező: Budapesti Fesztiválzenekar 2016. OKTÓBER 23. ( VASÁRNAP), 19.00 SOLTI TEREM

OPERA A DOCTORANDIS ELECTA/3 44. oldal

TERRY WEY

2016. OKTÓBER 23. ( VASÁRNAP), 19.45 NAGYTEREM

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR Albinoni: G-dúr szonáta, op. 2/1 Galuppi: 4. (c-moll) concerto grosso Platti: D-dúr concerto grosso Arcangelo Corelli nyomán Vivaldi: e-moll hegedűverseny, RV 278 Vivaldi: g-moll concerto két csellóra, RV 531 Vivaldi: A-dúr concerto vonósokra, RV 158 Scarlatti: „Ombre tacite e sole” – kantáta alt hangra Terry Wey (alt) Budapesti Fesztiválzenekar; Művészeti vezető és koncertmester: Midori Seiler Jegyárak: 2 700, 3 700, 4 600, 6 600 Ft, 11 000 Ft Rendező: Budapesti Fesztiválzenekar 2016. OKTÓBER 24. (HÉTFŐ), 19.30 NAGYTEREM

MVM KONCERTEK A ZONGORA 1-BEN VARIÁCIÓK BALÁZS JÁNOS KONCERTSOROZATA Mozart: 12 variáció, K. 265 Beethoven: Eroica-variációk, op. 35 Schumann: Abegg-variációk, op. 1 Chopin: Variations brillantes, op. 12 Brahms: Paganini-variációk, op. 35 Balázs János (zongora)

42. oldal

Jegyárak: 2 000, 3 000, 4 000, 5 000, 6 000, 8 000 Ft Rendező: Jakobi Koncert 24

2016. OKTÓBER 25. (KEDD), 19.30 NAGYTEREM

2016. OKTÓBER 30. ( VASÁRNAP), 11.00 NAGYTEREM

AKUSZTIKUS, AUTENTIKUS TÉKA 40

A MEGÉRTHETŐ ZENE BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR AZ EMBERI LÉLEK REZDÜLÉSEI – A MENEKÜLŐ LÉLEK

45. oldal

Strauss: Don Quijote Kusz Viktória (brácsa) Helecz Dániel (hegedű) Budafoki Dohnányi Zenekar Előad és vezényel: Hollerung Gábor Jegyárak: 1 900, 2 300, 2 700 Ft Rendező: Budafoki Dohnányi Zenekar

PÁLFALVI TAMÁS

2016. OKTÓBER 26. (SZERDA), 19.00 SOLTI TEREM

A TEHETSÉG KÖTELEZ PÁLFALVI TAMÁS ÉS JEROEN BERWAERTS KÉTTROMBITÁS KONCERTJE 45. oldal

2016. OKTÓBER 26. (SZERDA), 19.30 NAGYTEREM

NÉGYSZER NÉGYES KELLER KVARTETT 46. oldal

2016. OKTÓBER 27. (C SÜTÖRTÖK ), 19.30 NAGYTEREM

HOLLERUNG GÁBOR

2016. OKTÓBER 31. (HÉTFŐ), 19.00 SOLTI TEREM

SZEMERE ZITA ÉS A BUDAPEST SAXOPHONE QUARTET

MOZART-HATÁS TITUS KEGYELME

Vivaldi, J. S. Bach, Händel, Barber, Mozart, Puccini, Verdi, Rossini, Gounod és Donizetti művei

2016. OKTÓBER 29. (SZOMBAT ), 19.00 SOLTI TEREM

Szemere Zita (szoprán) Kanyó Dávid (fuvola, piccolo) Budapest Saxophone Quartet

46. oldal

LISZT FERENC ÉS SZÉCHÉNYI IMRE DALAI 46. oldal

Jegyárak: 2 500, 3 200 Ft Rendező: Convention Budapest

OKTÓBER 1. (SZOMBAT ), 19.00

OKTÓBER 2. ( VASÁRNAP), 11.00

OKTÓBER 2. ( VASÁRNAP), 19.30

SOLTI TEREM

NAGYTEREM

KAMARAZENE KARNYÚJTÁSNYIRA KÁLLAI ERNŐ ÉS FEJÉRVÁRI ZOLTÁN KAMARAESTJE Mozart: 32. (B-dúr) hegedű-zongora szonáta, K. 454 Mozart: 35. (A-dúr) hegedű-zongora szonáta, K. 526 Schönberg: Fantázia Schubert: C-dúr fantázia, D. 934 Kállai Ernő (hegedű) Fejérvári Zoltán (zongora)

LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA ZENÉLŐ HALAK 10–15 ÉVESEKNEK Liszt: A forrás partján Debussy: Aranyhalak Britten: Hal a csendes tavakban Schubert: A pisztráng, D. 550 Schubert: A-dúr („A pisztráng”) zongoraötös, D. 667 – részlet Megyesi Zoltán (tenor); Papp Dániel (hegedű); Balogh Enikő (brácsa); Deák György (cselló); Sztankov Iván (nagybőgő); zongorán közreműködik és mesél: Fülei Balázs

ÖSSZKIADÁS ÉLŐBEN BACH ÖSSZES TÖBBZONGORÁS VERSENYMŰVE Johann Sebastian Bach: c-moll versenymű két zongorára, BWV 1060 C-dúr versenymű két zongorára, BWV 1061 c-moll versenymű két zongorára, BWV 1062 d-moll versenymű három zongorára, BWV 1063 C-dúr versenymű három zongorára, BWV 1064 a-moll versenymű négy zongorára, BWV 1065 Dani Imre, Lajkó István, Szőke Diána, Szokolay Balázs (zongora) Liszt Ferenc Kamarazenekar (művészeti vezető: Rolla János)

A B-dúr hegedű-zongora szonáta 1784-es bemutatójára Mozartnak nem volt már ideje lekottázni a zongoraszólamot, így – csalafinta módon – üres partitúrából kísérte Regina Strinasacchi hegedűvirtuózt. Érzelmes, de korántsem érzelgős mű született végül, amilyen az A-dúr hegedű-zongora szonáta is. Schönberg Fantáziája a reneszánsz és a kora barokk fantáziák ismerős szerkezeti megoldásaival operál, mégis talányos jelentésű mű. Schubert C-dúr fantáziájának gerincét „Sei mir gegrüsst” című dalának variációi alkotják; líraiság és Paganinit idéző bravúr is megjelenik a dúr és moll modalitások „szőnyegén”. Kállai Ernő hegedűművészt maga Itzhak Perlman hívta meg a New York-i Juilliard Schoolba, ahol négy évet tölthetett el ösztöndíjasként. A kitűnő tehetség azóta már a Carnegie Hallt is megjárta. Fejérvári Zoltánt érzékeny, pózmentes zongoraművészként jellemzi a kritika. Az angol James Mottram és a spanyol Ricardo Viñes Nemzetközi Zongora verseny díja mellett a Liszt Társaság Grand Prix du Disque nagydíját is elnyerte.

Hogy miként keletkezett a zene, azt nem tudjuk, de sokan gondolják úgy, hogy valamikor az ősi időkben az ember felfedezte a természet hangjainak szépségét, s megpróbálta a maga eszközeivel utánozni azt. Akárhogy történt is, a „klasszikusnak” is nevezett művészi zenében mindig fontos szerepet játszott a természet, illetve az a kérdés, hogy miként idézhető meg a körülöttünk lévő világ a zene segítségével. A Zeneakadémia ifjúsági programsorozata, a Lisztkukacok Akadémiája az őszi félévben zene és természet viszonyát vizsgálja. Elsőként mindjárt egy különös területre merészkedünk, le a víz alá, a halak közé. Mert bár a halak éneke aligha inspirált bárkit is zenélésre, rengeteg zeneszerző írt „vizes” vagy éppen „halas” zenéket. Hogy ezek milyenek és miért éppen olyanok, amilyenek, azt Fülei Balázs zongoraművész, a Zeneakadémia Kamarazene Tanszékének vezetője fogja elmesélni, s ebben nemcsak kitűnő muzsikus kollégák lesznek a segítségére, hanem Liszt, Debussy és Schubert zenéje is.

Legalább kétféle értelemben is a har mónia örömünnepének ígérkezik a pro dukció: egyrészt Johann Sebastian Bach a zenei ellenpontozás valaha élt legna gyobb mestere, másrészt a többzongorás kompozíciók egészen kivételes fokú egy másra hangolódást és összjátékot köve telnek meg előadói któl. Márpedig az eredetileg természetesen csembalóra írt kettő-, három- és négyzongorás művek bizonyosan értő kezekbe kerülnek most. A bő fél évszázada sikert sikerre halmozó Liszt Ferenc Kamarazenekar ugyanúgy garancia erre, mint a Liszt-díjas Szokolay Balázs, aki több mint négy évtizede szintúgy a komolyzenei élet megkerülhetetlen szereplője, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zongora tanszakának tanára, Bach nemzetközileg is ismert tolmácso lója. Felesége, Szőke Diána a 2010-es IV. Nemzetközi Bartók Béla Zongora verseny első díjasa, aki a klasszikus és a kortárs zene területén egyaránt otthonosan mozog. A feltörekvő tehetsé gek sem maradnak el: Lajkó István 2010 Junior Prima díjasa, Dani Imre pedig tavaly tavasszal nyerte meg a 21. Nemzetközi Johannes Brahms Versenyt.

Jegyárak: 1 900, 2 500 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Jegyár: 1 400 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Jegyárak: 1 400, 2 100, 3 500, 4 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

FISCHER ANNIE – AZ 1933-ES LISZT-VERSENY GYŐZTESE

OKTÓBER 4. (KEDD), 19.00

OKTÓBER 5. (SZERDA), 19.00

SOLTI TEREM

ÉNEK KARNYÚJTÁSNYIRA LUKÁCS GYÖNGYI ÉS FARKAS GÁBOR DALESTJE CSAJKOVSZKIJ ÉS RAHMANYINOV Csajkovszkij és Rahmanyinov dalai Lukács Gyöngyi (szoprán) Farkas Gábor (zongora)

LUKÁCS GYÖNGYI

AKUSZTIKUS, AUTENTIKUS KAROLINA CICHA & BART PAŁYGA KILENC NYELVEN Karolina Cicha (ének, billentyűs hangszerek, tangóharmonika, ütőhangszerek) Bart Pałyga (elektronikus cselló, bőgő, szájbőgő, doromb, ütőhangszerek)

Egy hamisítatlan nagy magyar operadíva lép a Zeneakadémia pódiumára ezen a koncerten, hogy dalénekesi kultúráját, művészi intelligenciáját és alázatát bizonyítsa. Lukács Gyöngyi operaénekesi világkarrierjéről fölösleges lenne hosszasabban szólnunk: mondhatni, bolygónk valamennyi jelentős operaházában tapsoltak már a legigényesebb szopránszerepek sorát hangjával és lelkével megelevenítő énekesnőnek. Lukács Gyöngyi ezen a kivételes estén Pjotr Csajkovszkij és Szergej Rahmanyinov dalaival vonja majd bűvkörébe a hallgatóságot, a két orosz mester érzelmekben kimeríthetetlenül gazdag, és a női énekhangot oly csodálatosan kezelő dalköltészetét közös élményünkké téve. A dalesten elmaradhatatlan zongorakísérői feladatokat pedig nem kisebb művész látja majd el, mint a Liszt- és Junior Prima díjas Farkas Gábor. A harmincöt esztendős muzsikus nemzedékének egyik legkiválóbb pianistája. Játékának költőisége, érzékenysége, és bámulatos technikája bizonnyal jól szolgálja majd a dalkoncert sikerét.

Karolina Cicha lengyel énekesdalszerző, egyszemélyes zenekar, számos jelentős lengyel és német énekes-dalszerzői díj tulajdonosa. Többféle hangszeren játszik – akár egyszerre is –, és több nyelven énekel. Emellet az irodalomtudomány doktora, de elméleti embernek semmiképpen nem tekinthető. Autodidakta úton tanult zenét, s az első feltűnést azzal keltette, amikor jeles 20. századi lengyel költők verseit zenésítette meg igen eredeti módon (alapvetően rockzenei jelleggel). Első saját albuma 2012-ben jelent meg a Lengyel Rádió hármas csatornájának támogatásával, s 2013-ban jött ki azzal a lemezzel, amelynek anyagát most elhozza a Zeneakadémiára. A lemez címe Kilenc nyelven, és Cicha valóban kilenc nyelven énekel, mindig ügyelve a helyes kiejtésre (a dalok között van lengyel, belarusz, ukrán, orosz, litván, tatár, romani, jiddis és eszperantó). A legkülönfélébb eredetű, alapvetően népi dallamok Kelet-Európa északi részének multikulturális és multietnikus gyökereire mutatnak rá, vagyis a lemez végső soron a testvérnépek egymás mellett élésének bartóki üzenetét közvetíti a hallgató felé, mégpedig nem akármilyen energiákkal.

Jegyárak: 2 500, 3 200 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Jegyárak: 1 900, 2 500 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

ZENE HATÁROK NÉLKÜL Lengyelország északkeleti csücské ben, Fehéroroszország és Litvánia közvetlen tőszomszédságában terül el Podlaise, az ország mind kulturá lisan, mind etnikailag egyik legszíne sebb régiója. Nem véletlen, hogy a 20. század hajnalán itt dolgozták ki az eszperantó nyelv alapjait, aho gyan az sem, hogy a különböző nyel vek hangzásvilágából és a szavak dallamából folyamatosan ihletet nyerő Karolina Cicha pályája is innen indult el a kétezres évek közepén.

Karolina Cicha valódi kakukktojás a Zeneakadémia őszi fellépői között. Kakukktojás, hiszen a hagyományosan klasszikus képzettségű zenészeknek teret adó Akadémia művészeivel szemben Cicha végzettségét tekintve az irodalomtudományok doktora, a szó hagyományos értelmében pedig soha nem tanult hangszeren játszani. Nép- és könnyűzenei gyökerekből egyaránt táplálkozó énektechnikáját saját maga dolgozta ki, autodidaktaként emellett – az énekes-dalszerzői hagyományokhoz híven – magabiztosan szólaltatja meg a legkülönbözőbb hangszereket, nemegyszer egyidejűleg. Dalaira leginkább csak kényszerűségből aggatható rá a világzenei címke: bár legerősebben a folkműfaj hatott rá, 2009-ben az év egyik legjobb rockzenei előadójának kijáró elismerést kapta meg hazájában, emellett pedig gyakran kísérletezik az elektronikus műfajokkal is. Példaképei között ott szerepel a nem kevésbé sokoldalú lengyel énekesnő, a szocialista blokkban a hatvanas években hírnevet szerző Ewa Demarczyk, akihez hasonlóan Cicha is gyakran fordul meg színházi produkciókban: legutóbb Elektra és Iphigeneia szerepét öltötte magára a Gardzienice Színházi Csoport előadásában, amelyet az amerikai írónő, Susan Sontag egy helyen nemes egyszerűséggel csak a világ egyik legfontosabb működő színházi társulatának nevezett. Podlaisében szerzett tapasztalatait 2013-ban fogalmazta meg a Wieloma Językami, vagyis a Kilenc nyelv című konceptalbumán. A lemezen szereplő dalok a régió jellegzetes nyelvein szólalnak meg, így például lengyelül, belaruszul, ukránul, oroszul, litvánul, tatárul, romaniul, jiddisül, valamint – valódi különlegességként – eszperantóul. Cicha filológusi múltjához híven különös gondot fordított az egyes nyelvek tökéletes kiejtésére, ám még ennél is fontosabb az, ahogyan a lehető legnagyobb természetességgel állította egymás mellé Kelet-Európa sokszor egymással kibékíthetetlen nációinak kultúráját. Az album tizenkét dala mintha csak a zene országhatárokat és évszázados konfliktusokat felülíró hatalmát hirdetné. A Kilenc nyelv album másik közreműködője Bart Pałyga, aki Karolina Cichához hasonlóan multiinstrumentalistaként áll majd a Solti Terem színpadára októberben. A cselló és saját énekhangja mellett olyan egzotikus nevű hangszerek mestere, mint a sarangi, a morin khuur, a gadulka, a kemencse vagy épp a saz. Közös játékuk egyszerre ígéri a Zeneakadémia őszi koncertkínálatának egyik legizgalmasabb, és minden bizonnyal legrendhagyóbb estjét. Frauenhoffer György

KAROLINA CICHA © TOMASZ KACZOR 29

ASSZONYOK A TELJES IDEGÖSSZEOMLÁS KÖZEPÉN Hogy a klasszikus zene történetét milyen mértékig uralta a férfi képze letvilág, arra az opera története kínálja a legjobb példát. Mert bár a nők kezdettől fogva fontos szerepet játszottak az operaszínpadokon, a műfaj történetének jó részében a férfidramaturgia előszeretettel osztott rájuk hisztérikus szerepeket, s küldte őket a téboly legmélyére. Mesterházi Máté áttekintése négy évszázad tragikus sorsú opera hősnőiről.

Ha létezik elkötelezetten női szemszögű librettóra írott opera, akkor az Schönberg monodrámája, az Erwartung („Várakozás”; 1909), Marie Pappenheim szövegére – tudjuk meg Eva Weisweiler egyik tanulmányából. Ugyancsak ő hívja föl a figyelmünket, hogy az Erwartung szövege iránti érdeklődés „némileg megnőtt, amikor az 1950-es években fény derült egy bizonyos Anna O.-nak, a Freud-pártoló Josef Breuer páciensének identitására: a pszichoanalízis sokat emlegetett »hősnője« nem más volt, mint Bertha Pappenheim, a költőnő rokona… Az Erwartung hősnőjét az általa használt nyelv az előkelő társaság reprezentánsának s egyben áldozatának tünteti föl – egy olyan társadalom tagjának, amely a nőt csak arra tanítja meg, hogy szép, szeretetteljes és alázatos legyen, de amely éppen ezáltal nem hagy számára lehetőséget, hogy élete »férfi« értelmének elvesztését földolgozhassa.” A 20. századi zene másik kiváló ismerője, Jürg Stenzl szerint „az Erwartung központi mozzanata Schönberg félelmet nem ismerő pillantása egy koherens világ fölbomlására; az Én összeomlását a szerelem apokalipszisének ábrázolásában tapasztaljuk meg”. Csakhogy ez az apokalipszis – az első világégés előtti, alatti s utáni években – nem kizárólag női librettista szövegére írott operában és nem is okvetlenül csak a tonalitás „koherens világának fölbomlásával” fogalmazódhatott meg. Hiszen összeomláshoz vezet Wilde – R. Strauss Saloméjának (beteljesült) sóvárgása János próféta ajka iránt (1905), mint ahogy Hofmannsthal–Strauss Élektrájának (kielégült) bosszúvágya is apja, Agamemnón gyilkosaival szemben (1909). És bár szimbolikus mesén alapul Hofmannsthal–Strauss Az árnyék nélküli asszonya (1918) és Gozzi– Puccini Turandotja (1926) is: a Kelmefestőné házasságcsömöre s a kínai császárlány frigid férfigyűlölete egyaránt modern női neurózisok megtestesülései. A férfivilág túltengése éppúgy kiválthatja a nők hisztériáját, mint annak teljes hiánya. Már Monteverdi hangot adott a rappresentativo genere („megjelenítő műfaj”) eszközeivel a Thészeusz által elhagyott Ariadné panaszának (Lamento d’Arianna; 1623); ugyanezt a hősnőt Hofmannsthal–Strauss – a semiseria („félkomoly”) operákat megidéző stílusjátékukban – a commedia dell’arte figuráival, majd leghatásosabban a fess Bacchus szerelmével vigasztalta meg (Ariadné Naxoszon; 1912). Az Aeneas távozása okán öngyilkosságot elkövető karthágói királynő – Vergilius eposzából ismert – tragédiáját viszont Purcell öntötte örök érvényű zenébe (Dido és Aeneas; 1689); Dido ereszkedő basszusos búcsúja az élettől („When I am laid in earth”) az egyetemes zeneirodalom talán legszebb lamentója. Haydn remek, eszterházai „hősi színjátékának” (dramma eroico), az Armidának (1784) a végén Armida varázslónő jelenik meg a frankok táborában, hogy a pokol szekerén kövesse a véres csatába szerelmét, az őt épp elhagyni készülő Rinaldo lovagot. A varázslónő borzalmas véget

jósol az elbizonytalanodó férfinak, aki mindvégig hűségét és visszatérési szándékát hangoztatja kedvese előtt. Mialatt a csapatok útnak indulnak, e különös-szép Haydn-opera a keserű elválás örök tanulságára int. Nem ily kiegyenlítő befejezésű a Tasso-eposz (A megszabadított Jeruzsálem) hőseinek leghíresebb megzenésítése, Lully Armide-ja (1686), amely a komponista és szövegírója, Philippe Quinault együttműködésének legérettebb gyümölcse s egyben záróköve is. S ha már szóba került Lully: kortársa, Marc-Antoine Charpentier egy másik őrült nőről – vagy legyünk finomak: „varázslónőről” –, Médeiáról írt operát. A Médée (1693) igényes szövegkönyvét Thomas Corneille írta, mindenekelőtt saját testvérbátyja, a híres Pierre Corneille Médeia-drámájából merítve: miután megmérgezte riválisát, Kreuszát, a kolkhiszi király lánya hűtlen férjén, Iaszónon áll bosszút. Leereszkedik sárkányán (!) a légből, és bejelenti: a férfi immáron nemcsak kedvese, hanem gyermekei halálát is sirathatja… Kettejük utolsó, elkeseredett összecsapásakor az asszony minden felelősséget állhatatlan férjére hárít. Büntetésül Iaszónnak még azt a tűzvészt is végig kell néznie, melyet Médeia Korinthosz városára bocsát. Záró allegóriák és katarzis nélkül fejeződik be az opera, az abszolút értékekre méltatlan világ gyors és visszavonhatatlan pusztulásával. (Cherubini azonos című, de száz évvel későbbi műve a glucki s a forradalmi opera pátoszával dolgozta föl ugyanezt a témát.) Ami pedig Gluckot illeti: legfontosabb hősnőjének, a kis híján föláldozott Iphigéniának igazán minden oka megvan az idegbajra! Utolsó és legradikálisabban „reformer” operája, az Iphigénia Tauriszban (1779) elejére a zeneszerző vihart komponált, amely ugyan fokozatosan elcsendesül (hogy miként, arra Beethoven is emlékezni fog a Pastorale-szimfóniában), a hősnő lelkében azonban tovább tombolnak az érzelmek. Iphigeneia elbeszéli álmát, amelyben úgy sejti meg szülei tragédiáját (Strauss Élektrájának cselekménye ez!), hogy arról még csak eztán fog értesülni bátyjától, Oresztésztől… Az Atreidák végzetében ugyancsak részesülő Élektra viszont csakhamar – az erős Gluck-hatás alatt álló – Mozart első „felnőtt” operájában, az Idomeneóban (1781) bukkan föl, hogy őrjöngve szórhassa átkait mind riválisára, Ilia trójai királylányra, mind pedig saját, reménytelen szerelme tárgyára, Idamantész krétai királyfira. Mindazonáltal a női hisztéria emblematikus – mert az illető hisztérika által is tudatosan kalkulált – eszközeit Mozart A varázsfuvola (1791) Éj királynőjébe sűrítette véglegesen. Hosszú volna fölsorolni a romantikus és modern kor legfontosabb hisztérikáit, az összes melankolikus és egzaltált operahősnőt (Berlioz Didója mellett a „nagy elhagyottak” közé tartozik például Wagner Venusa is a Tannhäuserben). Iphigénia említett álma azonban eszünkbe juttathatja a még mozarti életkort sem megért Bellini első nemzetközi sikerű operáját, A kalózt (1827). Ennek szoprán főszereplője, Imogene hercegné álmában sejti meg egy számára kedves férfi – a nemes lelkű kalóz – halálát. Amikor pedig az álom valóra válik s a hercegné elméje megbomlik, a zeneszerző „szívet tépő” (Bellini) őrülési jelenettel nyitja meg azt az utat, amelyen a 19. századi bel canto opera „szépen éneklő” hősei egy talán jobb valóság felé menekülhetnek. Mesterházi Máté

OKTÓBER 7. (PÉNTEK ), 19.00

OKTÓBER 8. (SZOMBAT ), 11.00

OKTÓBER 8. (SZOMBAT ), 19.00

SOLTI TEREM

XXIII. TEREM

SOLTI TEREM ANDA GÉZA FESZTIVÁL PIETRO DE MARIA ZONGORAESTJE

ANDA GÉZA FESZTIVÁL RONALDO ROLIM ZONGORAESTJE Chopin: Mazurkák, op. 50 Chopin: fisz-moll polonéz, op. 44 Szymanowski: Masques, op. 34 Bartók: Szvit, op. 14 Liszt: Dante-szonáta Ronaldo Rolim (zongora) Virtuozitás és meleg tónusú zongora hang, nagy képzelőerő, új színek, árnya latok keresése – így jellemezte a brazil zongoraművész játékát a háromévente megrendezett Nemzetközi Anda Géza Zongoraverseny egyik zsűritagja. Ronaldo Rolim 2015-ben különdíjat kapott, valamint harmadik helyen végzett ezen a megmérettetésen, amely nek rangját az is adja, hogy a résztve vőknek rendkívül széles repertoárt kell bemutatniuk. Az 1986-ban született muzsikus pályafutását meghökkentő adatok jellemzik: több mint harminc díjat gyűjtött be nemzetközi verse nyeken, fiatal kora ellenére már négy kontinens közönsége hallhatta játékát, fellépett többek között a New York-i Carnegie Hallban, a londoni Wigmore Hallban és Dél-Koreában is. A kivá lasztottak azon szűk köréhez tartozik, akik a Yale School of Music zongorista DLA-hallgatói; a neves orosz művészpedagógus Boris Bermannál tanul, disszer tációját Szymanowski zenéjéből írja. Budapesti műsorában egy lengyel és egy magyar zeneszerző-párost állít egymás mellé, akiknek tagjai szellemi családfákat alkotnak (Chopin–Szymanowski, Liszt– Bartók), ám a hatások túlnyúltak e család fákon, amennyiben Chopin éppoly fontos hatást gyakorolt Lisztre, mint Szymanowski Bartókra. Jegyár: 1 900 Ft Rendezők: Anda Géza Alapítvány, Zeneakadémia Koncertközpont 32

LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA JAZZ JÁTSZÓTÉR 6–15 ÉVESEKNEK Bacsó Kristóf (szaxofon) Fenyvesi Márton (gitár) Mesél és ütőhangszeren játszik: Dés András

Chopin: f-moll mazurka, op. 7/3 Chopin: C-dúr mazurka, op. 24/2 Chopin: cisz-moll mazurka, op. 63/3 Chopin: g-moll ballada, op. 23 Chopin: Desz-dúr noktürn, op. 27/2 Chopin: b-moll scherzo, op. 31 Ligeti: Etűdök (részletek) Schubert–Liszt: Soirées de Vienne, no. 9 Liszt: 104. Petrarca-szonett Liszt: 3. (gisz-moll) Paganini-etűd („La Campanella”) Pietro De Maria (zongora)

A jazz játszótéren nincs hinta, nincs csúszda, nincs mászóka és nincs homo kozó. Hogy akkor mivel lehet ott játszani? Gondolatokkal, érzésekkel és mindenek előtt: hangokkal meg ritmusokkal. No és persze egymással, ahogy arra Dés András, Bacsó Kristóf és Fenyvesi Márton mutat példát. Mert számukra a közös rögtönzés, mint minden igazán komoly játék, elsősorban a figyelemről és az odafigyelésről szól. A három nagyszerű muzsikus együtt találja ki a gyerekekkel a rögtönzések témáját és együtt építik fel a zenét. Ahogy Dés András fogalmaz: „A gyerekekkel való közös játék, improvizálás arról szól, hogy mi, a jazz-zenészek, és a gyerekek kölcsönösen adjunk egymásnak valamit. Ők a frissességet, az előítélettől mentes nyitottságot, a játék felhőtlen élvezetét, mi meg azt, amit megtanultunk arról, hogy miként lehet mindezt átültetni a zenébe – dallammá, harmóniává, ritmussá tenni. Hogy miként tanultunk meg figyelni egymásra, élvezni, szeretni és tisztelni egymás játékát.” A szülők a foglalkozásokon nem vehet nek részt, ők az aznap esti, nagytermi koncert főpróbájára ülhetnek be (amennyiben a fellépőknek ez ellen nincs kifogásuk). Jegyár: 1 200 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Svájcban 1979 óta háromévente rendezik meg a 20. század egyik legnagyobbjaként számon tartott és negyven éve elhunyt magyar zongoraművész nevét viselő versenyt, amely a legrangosabbak közé tartozik a világon. Az Anda Géza Zongora verseny kimagasló eredményt elért művészeit bemutató fesztiválon az 1994-es győztest hallhatjuk. Pietro De Maria olyan neves dirigensekkel dolgozott együtt, mint Daniele Gatti, Eliahu Inbal és Marek Janowski; repertoárja rendkívül széles és színes, lemezre vette a teljes Wohltemperiertes Klavier-sorozatot, Beethoven gordonkára és zongorára írt valamennyi művét, és ő az első olasz művész, aki koncertsorozaton szólaltatta meg Chopin valamennyi zongoradarabját – ezt a vállalkozását az egyik legnagyobb kiadó meg is örökítette lemezfelvételen. A koncert első felében a romantikus lengyel zeneszerző alkotásaiból szólaltat meg keresztmetszetszerűen néhányat, majd Ligeti György 1985 és 2001 között kom ponált és hamar a repertoár klasszikusai közé került etűdjeiből következik három. A műsor harmadik szakaszában a Velen cében született művész Liszt három nagy ciklusából szólaltat meg részleteket. Jegyár: 1 900 Ft Rendezők: Anda Géza Alapítvány, Zeneakadémia Koncertközpont

OKTÓBER 9. ( VASÁRNAP), 11.00

OKTÓBER 9. ( VASÁRNAP), 19.30

SOLTI TEREM

NAGYTEREM ANDA GÉZA FESZTIVÁL GÁLAKONCERT DE MARIA, ROLIM, SAJKIN, VÁRJON ÉS A CONCERTO BUDAPEST

ANDA GÉZA FESZTIVÁL ALEXANDR SAJKIN ZONGORAKONCERTJE Prokofjev: Tíz darab zongorára a Rómeó és Júliából, op. 75 Muszorgszkij: Egy kiállítás képei

J. S. Bach: C-dúr versenymű két zongorára, BWV 1061 Mozart: 10. (Esz-dúr) versenymű két zongorára, K. 365 Liszt: 2. (A-dúr) zongoraverseny Bartók: 3. zongoraverseny, BB 127 Pietro De Maria, Ronaldo Rolim, Alexandr Sajkin, Várjon Dénes (zongora) Concerto Budapest Vezényel: Keller András

Alexandr Sajkin (zongora)

ALEXANDR SAJKIN

A zürichi Anda Géza Verseny legjobbjait felvonultató fesztiválon a kimagasló fiatal művészeken keresztül egyes iskolákat is megismerhetünk: a sorozat harmadik estjén, brazil és olasz muzsikus után a legendás orosz zongoraiskola egyik fiatal képviselője, a tavalyi második helyezett lép pódiumra. Az 1987-ben született Alexandr Sajkin a Moszkvai Konzervatóriumban – akárcsak Borisz Berezovszkij és Alexej Vologyin – a Richtert, Gilelszt, Luput is tanító Heinrich Neuhaus növendékénél, Eliso Virsaladze osztályában szerzett diplomát 2010-ben. Tudását 2013 és 2015 között a salzburgi Mozarteumban tökéletesítette, a pályáját a Szentpétervári (akkor még: Leningrádi) Konzervató rium legfiatalabb tanáraként kezdő Pavel Gililov vezetésével. Sajkin olyan műsort hoz Budapestre, amelyben igazán otthon érzi magát: két orosz szerző, Prokofjev és Muszorgszkij egy-egy népszerű ciklusával mutatkozik be a magyar közönségnek.

Ahogyan egy kritikus fogalmazott: az Anda Géza Zongoraverseny „nem az »ügyeletes virtuózt« keresi, hanem valami mást, többet: a hangszeres tökéletességgel párosuló elmélyültséget”. Az Anda Géza művészi hitvallását háromévente felelevenítő, 1979 óta Svájcban megrendezett rangos megmérettetésen a résztvevőknek hatalmas repertoárt kell kézben tartaniuk, a szólódarabok mellett több zongoraversenyt is. Ezen a különleges estén a verseny történetének nagyszerű eredményt elért művészei lépnek fel – ritkán adódik alkalom ennyi kiváló zongoristát egy műsor keretében hallani. Várjon Dénes 1991-ben lett első helyezett, az olasz Pietro De Maria a következő alkalommal, 1994-ben nyerte meg a versenyt, míg az orosz Alexandr Sajkin és a brazil Ronaldo Rolim 2015-ben értek el második, illetve harmadik helyezést. A műsoron a billentyűs repertoár négy legjelen tősebb szerzőjétől hangzik el egy-egy versenymű.

Jegyár: 1 900 Ft Rendezők: Anda Géza Alapítvány, Zeneakadémia Koncertközpont

Jegyárak: 1 400, 2 100, 3 500, 4 900 Ft Rendezők: Anda Géza Alapítvány, Zeneakadémia Koncertközpont 33

NŐK A ZENEKARBAN Mennyi tesztoszteron kell ahhoz, hogy egy zenész jól játsszon Beethovent? Van-e összefüggés az Y-kromoszóma és egy Mahler-szimfónia sikeres elő adása között? Értelmetlen kérdések, nyilván. A nők szimfonikus zenekarok ból való mellőzöttsége azonban nem csak a sötét múlt egy szelete, hanem némely máig erősen férfiközpontú együttesnek köszönhetően (amilyen például a Bécsi Filharmonikus Zene kar) ma is aktuális kérdés.

A női zenekarok a századforduló Budapestjén még egyet jelentettek az olyan, lokálokból és kávéházakból ismert társulásokkal, akik a jobbára férfi közönség igényeit elsősorban nem művészi teljesítményükkel igyekeztek kielégíteni. Csodájára jártak a korban annak, ha ezek a kávéházi lányok tényleg muzsikáltak. Úgy tűnhet ezzel szemben, hogy a harmincas években már nyitottabban fogadták a nőket a valódi szimfonikus zenekarokban is: „a nőknek az orkeszterből való teljes kitiltása nincs összhangban korunk szellemével” – írja például Lukács György 1933-ban. Hozzá is teszi gyorsan: „logikus tehát, hogy a kisebb tehetséget, de több feminin tulajdonságot föltételező zenekari pultok előtt a nők is helyet kapjanak”. Közel tíz évvel később Sir Thomas Beecham más oldalról közelítette meg a hangszerjátékos nők ügyét, akiket gyakorlatilag zavaró tényezőnek minősített. „Nem szeretem, és soha nem is fogom szeretni férfiak és nők semmiféle közösségét, sem a zenekarban, sem más hangszeres együttesben” – nyilatkozott Beecham. Egy zenekari tagra hivatkozva meg is indokolta véleményét: „ha egy nő vonzó, nem tudok együtt játszani vele, ha pedig nem az, akkor nem is akarok”. Hasonló érvekkel támadták sokáig a női fúvósokat is. Miért is rontaná el egy nő erőltetettnél erőltetettebb szájtartásokkal csinos arcvonásait? Ha mára a társadalmi normák változtak is annyit, hogy az ilyen nyíltan szexista kijelentéseknek (nagy nyilvánosság előtt legalábbis) ne legyen divatjuk, még mindig ritka az olyan zenekar, ahol a nemi arányok kiegyenlítettek. Hihetetlennek tűnik, hogy a Bécsi Filharmonikusok például 1997-ben vették be maguk közé hivatalosan is az első nőt – a huszonhat éve velük játszó magyar hárfaművészt, Lelkes Annát. Az időpont sem volt véletlen, hiszen az együttes épp a New York-i Carnegie Hallba készült, az amerikai közvélemény pedig egyre hevesebben támadta őket a nemi diszkrimináció miatt. Úgy tűnik, a ma is feltűnően kevés nőt foglalkoztató Bécsi Filharmonikusoknál azóta is félnek attól, hogy a nők megbontják a férfiszövetség egységét: több zenekari tag szerint ezzel a védjegyükké vált egységes hangzás is veszélybe kerülne. Sokkal komplexebb okok is állnak azonban amögött, hogy a legnagyobb zenekarokban – hiába működik sok közülük vállaltan diszkriminációmentesen – ma sincsenek egyenlő arányban nők és férfiak. Elég, ha csak a turnékra gondolunk, amelyek már önmagukban kellően meg tudják bonyolítani egy család életét. Vannak olyan (főként skandináv) zenekarok, amelyek családbarát próba- és turnérenddel küzdenek az élhetőbb zenekari gyakorlatért. Az ekként meghozott „áldozatok” azonban gyakran még a zenekari tagok szerint is az együttes játékának romlásához vezethetnek. Mindez pedig egy újabb – messzire vezető – kérdést vet fel: képes lehet-e egy zenekar emberbarát módon is a világ legjobbjai közt maradni? Belinszky Anna

BARTÓK KONZI A ZENEAKADÉMIÁN A 2016–2017-es koncertévadban három koncertet adnak a Bartók Béla Zene művészeti és Hangszerészképző Gya korló Szakközépiskola együttesei a Zeneakadémián. A két intézmény közöt ti szoros kapcsolatról, megvalósult és megvalósulandó tervekről az in tézmény igazgatója, Benkő Szabolcs nyilatkozott a Koncertmagazinnak.

A Zeneakadémia kiemelt felsőoktatási intézmény, a Bartók Konzinak azonban sokkal több a riválisa; ez milyen nehézségekkel jár? Diákjaink sikereit tekintve jelenleg a legeredményesebb iskolának számítunk a középfokú zenei képzés terén. Az elmúlt három évben az országos szakmai versenyek dobogós helyezéseinek negyven százalékát mi szereztük meg. Tovább erősíti az iskola kiemelkedő pozícióját, hogy az utóbbi években jelentősen megnőtt a felvételizők és az átjelentkezők száma, lassan elérjük a négyszáz fős létszámot. Az intézmény gazdag képzéspalettája szintén nem elhanyagolható tényező. Jelenleg évfolyamonként három párhuzamos osztályunk van, a klasszikus szakirányok mellett jazz és népzene is hallgatható intézményünkben, illetve a hangszerészképzés is hozzánk került. Igazgatóként milyen változtatásokat vezetett be, és milyen újításokat tervez a közeljövőben? Az iskola pályázati tevékenysége rendkívül aktív. Többször is nyertünk már el támogatást hangszerbeszerzés céljából, illetve sokat haladt az épület felújítása az elmúlt évek folyamán, de persze még sok munka van előttünk. Szakmai téren egyrészt dr. Vigh Andrea rektorasszonnyal közösen az elméleti képzés megújításán munkálkodunk, másrészt megemlíteném a nagy népszerűségnek örvendő Új Zene Projektet, melynek keretében a diákok kortárszenei előadásokat visznek színpadra. Kiemelkedően sikeres az utóbbi évek kamarazenei és zenekari munkája is, úgy a növendékek körében, mint a versenyeken. Hogyan született meg a Konzis Koncertek sorozat ötlete?

BENKŐ SZABOLCS © ZENEAKADÉMIA / TUBA ZOLTÁN 36

Ez egy teljesen új projekt. A 175 éves jubileumi koncertünk nagyon jól sikerült a Zeneakadémián, és a hallgatói koncertek is nagy sikerrel zajlanak. Rektorasszony ezt kívánta kiterjeszteni a Konzira, ezért azzal a megtisztelő felkéréssel fordult felénk, hogy indítsunk egy koncertsorozatot a Zeneakadémián. Ez számunkra azt is bizonyítja, hogy az együtteseink – bár középiskolás korúak – képesek professzionálisan megszólalni. Az első est egy kamarazenei koncert lesz változatos műsorral, szólistákkal, a végén egy kamarazenekari produkcióval. A műsorválasztás egyben hangsúlyozza, hogy nemcsak a Zeneakadémián, hanem már a Konziban is nagyon fontos szerepet kap a kamarazenei munka. Az ezt követő koncerteken zeneakadémiai tanárok közreműködésére is sor kerülhet. Bízom abban, hogy ez a sorozat tovább erősíti a Zeneakadémia és gyakorlóiskolája szakmai kapcsolatát. Lakatos Zsuzsanna

BEJEGYZÉS A ZENEAKADÉMIA VENDÉGKÖNYVÉBEN PIIA KOMSI (2016. FEBRUÁR 16.)

OKTÓBER 12. (SZERDA) 19.00

OKTÓBER 16. ( VASÁRNAP) 19.30

OKTÓBER 17. (HÉTFŐ), 19.30

SOLTI TEREM

NAGYTEREM

CAFe BUDAPEST KORTÁRS MŰVÉSZETI FESZTIVÁL REICH 80 KONZIS KONCERTEK/1 Hummel: Esz-dúr oktettpartita – 1. tétel Mozart: F-dúr oboanégyes, K. 370 Mozart: 17. (C-dúr) szonáta, K. 296 Mozart: Esz-dúr zongoraötös, K. 452 – 1. tétel Lou Harrison: The Song of Queztecoatl Barber: Adagio Mozart: 25. (g-moll) szimfónia, K. 183 Közreműködnek a Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakközépiskola növendékei A Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakközépiskola – vagy ahogy a legtöbben ismerik, a Bartók Konzi – Magyarország legrégebbi középfokú zeneoktatási intézménye. Jogelődje, a Nemzeti Zenede 1840-ben alakult meg a Pest-Budai Hangász Egylet Énekesiskolájaként. Az alapításhoz szükséges összeg előteremtésében nem kisebb művész játszott vezető szerepet, mint Liszt Ferenc, aki két nagysikerű hangversenyt is adott az egylet javára. A Zeneakadémia 1875-ös megalakulásáig a Zenede a magyar zeneoktatás legrangosabb helyszínének, és az akkori zeneélet kulcsfontosságú intézményének számított. Az 1948-tól Állami Konzervatórium néven működő iskola 1966-ban vette fel Bartók Béla nevét, és 1973-tól működik a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem gyakorlóiskolájaként. A Bartók Konzi 24 tanszakán jelenleg közel 400 hallgató tanul – a hagyomány teremtő Konzis koncertek sorozat első hangversenyén közülük hallhatjuk a legkiválóbbakat. Jegyár: 1 200 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont 38

Steve Reich: Mallet Quartet City Life – magyarországi bemutató Quartet Radio Rewrite – magyarországi bemutató Kelemen Kvartett: Kelemen Barnabás, Kokas Katalin (hegedű); Homoki Gábor (brácsa); Fenyő László (cselló); Amadinda Ütőegyüttes; UMZE Kamaraegyüttes A magyar komolyzene élvonalbeli művé szei ünneplik meg a zenei minimalizmus minden bizonnyal legjelentősebb élő képviselőjének 80. születésnapját. Az amerikai Steve Reich a kortárs komolyzene valóságos ikonja, repetitív muzsikája óriási hatást gyakorolt a modern zeneesztétikára. A konok ismétlődés zseniális dramaturgja, a szólam ok és ritmusok komplex és játékos egymásra építésének utánozhatatlan mestere. A Mallet Quartet (amely – nem mellesleg – az Amadinda Ütőegyüttes fennállásának negyedszáza dos évfordulójára íródott) és a Quartet című szerzemények egyaránt a dallamos perkusszivitás lehetőségeit fejtik ki. Előbbi szikárabb, letisztultabb, „kicsontozottabb” formában, utóbbi hangnemileg változatosabb módon, olykor a Reich-életműben szokatlanul direkt harmóniahasználattal. Igazi ünnepi ajándék a közönségnek is, hogy további két Reich-darab először hangzik el magyarországi színpadon. A nagyvárosi zajokat is a zene közegébe beillesztő City Life, valamint a Radio Rewrite című 2012-es mű. Utóbbi érde kessége, hogy egy brit rockzenekar, a világhírű Radiohead két dala ihlette a benne hallható motivikus építkezést. Jegyárak: 1 500, 2 500, 3 200, 3 900 Ft Rendezők: CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál, Zeneakadémia Koncertközpont

CAFe BUDAPEST KORTÁRS MŰVÉSZETI FESZTIVÁL VENDÉGÜNK KRZYSZTOF PENDERECKI • 3.2 CONCERTO BUDAPEST Penderecki: Sinfonietta vonósokra Penderecki: 3. szimfónia – Adagio Penderecki: Trombitaverseny – magyarországi bemutató Beethoven: 7. (A-dúr) szimfónia, op. 92 Boldoczki Gábor (trombita) Concerto Budapest Vezényel: Krzysztof Penderecki Napjaink egyik világszerte ünnepelt zeneszerzője Krzysztof Penderecki. A hatvanas évek korszakos jelentőségű avantgárd komponistája, a Hirosima áldozatainak emlékére komponált Gyászzene, a nagyszabású Lukácspassió és a Lengyel rekviem alkotója mára terjedelmes életművet tudhat maga mögött, nyolc szimfóniával, mintegy húsz versenyművel, megannyi orató riummal. Néhány évtizede bekövetkezett stílusváltásának köszönhetően a magát konzervatívnak nevező közönségréteg körében is igen népszerű lett, nem vélet lenül. A koncert után egy hónappal nyolc vanharmadik születésnapját ünneplő, zeneszerzőként és karmesterként továbbra is fáradhatatlanul aktív muzsi kus Bartókra utal 1991-ben befejezett Sinfoniettájában. A műfaj bruckneri, mahleri hagyományaihoz erősen kap csolódó 3. szimfóniáját a Müncheni Filharmonikusok felkérésére írta négy évvel később, Trombitaversenye pedig egészen friss kompozíció, 2015 októberében mutatta be a magyar trombitás fenomén, Boldoczki Gábor. Jegyárak: 1 500, 2 500, 3 200, 3 900 Ft Rendezők: CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál, Zeneakadémia Koncertközpont

FORRADALMÁR BASEBALLSAPKÁBAN Steve Reich nagysága számunkra adottság. A hatvanas-hetvenes években tökéletes megoldást talált egy nyomasztó kihívásra: hogy a kísérle tezés hosszú időszaka után miként hozhatjuk vissza a művészi zenébe a szilárd harmónia és az állandó lük tetés eredendő gyönyörét. Megoldá sa merészen modern volt, semmiféle nosztalgia és neoromantika nem ter helte. Reich széles körben hatott, messze túl a klasszikus zene vilá gán. Az embernek néhanapján az az érzése, amikor reklámfilmek zenéjé ben vagy éjszakai klubok partyzenéiben ismerősnek tűnő ismétlődő alak zatok tűnnek fel, hogy a minket körülvevő világot valójában Reich komponálta.

Elismertségének mértékét nézve majdhogynem zavarónak tűnik, hogy maga a zeneszerző még mindig itt van velünk, s teljes energiával komponál. Elég felülni Manhattan déli részén a metróra, feljönni az utcára a Brooklyn Bridge közelében, néhány percet sétálni, aztán egy kapucsengőn megnyomni a „Reich” gombot, s ha szerencsénk van, megszólal egy élénk hang: „Gyere be!” Az ember másmilyennek képzel el egy forradalmárt. Fekete ingében, védjegyének számító baseballsapkájában inkább emlékeztet egy független filmes rendezőre, a kultúratudomány professzorára, vagy egy minden lében kanál értelmiségire. Amint beszélni kezd, érezni gondolkodásának elképesztő tempóját. De nemcsak a beszéd, a másokra való odafigyelés is komoly erőssége. A környezetében megszólaló legapróbb hangokra is élénken reagál, legyen szó egy mobiltelefon rezgéséről, egy utcai sziréna vijjogásáról, vagy a teáskanna sípolásáról. Valamennyi zajnak üzenete van számára. Az ablakai duplán szigeteltek; még egy hozzá hasonló, mindenevő hallgató számára is túl sok információt hordoz a város. Steve Reich 1936. október 3-án született New Yorkban. Egészen kicsi volt, amikor szülei elváltak, így gyerekkora jó részét vonatokon töltötte szülővárosa és Los Angeles között, ahová költőként és énekesnőként egyaránt sikeres anyja költözött. Később azt mondta, hogy a vonatkerekek kattogása nagymértékben hozzájárult ritmusérzékének kialakulásához. Egyébként teljesen átlagos középosztálybeli nevelésben részesült: magáévá tette a háború utáni fellendülés korszakának Amerika által felkínált valamennyi kulturális javát. Zenei fejlődésében fontosabb szerepet játszottak a különböző hangfelvételek, mint a koncertek. Azon vette észre magát, hogy szünet nélkül Bach 5. brandenburgi versenyét, Stravinsky Tavaszi áldozatát, és különböző jazz lemezeket hallgat (elsősorban bebopot: Charlie Parkert, Miles Davist, Kenny Clarke-ot). Elsőként a filozófia vonzotta, beiratkozott a Cornell Egyetemre, ahol Ludwig Wittgensteinnel foglalkozott. Aztán átment a Juilliardra zenét tanulni. Hogy elmeneküljön a Keleti Part zenei establishmentjétől, San Fransiscóba költözött, itt a Mills College növendéke lett, s találkozott az olasz avantgárd szerzővel, Luciano Berióval, aki 1961–1962-ben vendégprofesszorként oktatott az intézményben. Reich korai műveinek többsége Schönberg tizenkéthangú technikáját használja, de kezdettől fogva irritálta valami az akkor kanonizáltnak számító kompozíciós rendszerben. Az alternatívára két forrásban lelt rá: John Coltrane modális improvizációban (több mint ötvenszer hallotta élőben a legendás szaxofonost), valamint afrikai tradicionális dobzenét tartalmazó archív felvételekben. 1965-ben, egy januári napon egy pünkösdista lelkész prédikációjának felvételével játszadozott, amikor különös effektusra lett figyelmes. A lelkész hangját két szalagon is rögzítette, s ezeket egyszerre indította el, ám az egyik magnó valamivel gyorsabban forgott, így a két felvétel elkezdett időben eltolódni egymástól. Sztereó fülhallgatókon hallgatta a két felvételt, 39

STEVE REICH © ZENEAKADÉMIA / FEJÉR GÁBOR 40

a bal oldali magnót az egyik fülén, a jobb oldalit a másikon, és arra lett figyelmes, hogy fizikailag reagál arra, amit hall: a hang a teste egyik oldalán leáramlott, s a másik oldalon pedig feltört. Ebből a szerencsés véletlenből jött létre egy elektronikus kompozíció, az It’s Gonna Rain. És ekkor jött a zseniális ötlet: a fáziseltolódás effektusát átemelte a hangszeres zenébe. A két zongorára írott Piano Phases a dúr skála első hat hangjából kialakított motívumokat ismételget. Ahogy a két zongorista játéka egymáshoz képest időben eltolódik, majd újra szinkronba kerül, meglepően gazdag és színes zenei történések sora jön létre, sajátos modulációkkal, átmenetekkel és csúcspontokkal. Az ilyen és ehhez hasonló folyamatzenékben egy igen egyéni zenei személyiség körvonalai sejlenek fel – formai szempontból szikár, hangulatát tekintve szenvtelen, mozgásában logikus, és fontos jellemzője a szépség és a szomorúság meghatározhatatlan elegye. Ennek a zenének saját lelke van, amely éppúgy lenyűgözi és megbabonázza a zeneszerzőt, mint bennünket. A később minimalizmusnak nevezett zenei stílus teljes fegyverzetben a Four Organs című darabban mutatkozott meg először. A mű első verziója 1969 augusztusában készült el. A korszak tele volt erőszakkal: Robert Kennedy és Martin Luther King meggyilkolása mellett nem sokkal korábban történt Vietnamban a My˜ Lai-i vérengzés, egyetemi campusokon és belvárosokban sorra törtek ki lázongások. A Four Organs a maga módján apokaliptikus zene, valódi világvége-darab: teljes hangerővel hallgatva olyan benyomást kelt, mintha az egész világot fenyegetné. A Music for 18 Musicians, ez az 1976-os remekmű a lüktető ritmust kifinomult harmóniai drámával vegyíti. A zenei események ívének kibontásában a darab mármár szimfonikusnak nevezhető, ahogy eljut a fényből a sötétségbe, majd újra vissza a fénybe. Reich számos további művet írt, amelyet a „nagyszabású minimalizmus” címkéjével láthatnánk el, ezekben a kompozíciókban a felfedezései szélesebb keretben bontakozhatnak ki. A Drummingban azokat a tapasztalatait hasznosította, amelyeket a Ghánai Egyetemen szerzett a nyugat-afrikai ütőhangszeres játékról. The Desert Music, illetve Tehillim című művei terjedelmes drámai jelenetek: az előbbi William Carlos verseit, az utóbbi héber zsoltárszövegeket zenésít meg. Aztán Reich figyelmét egy újabb terv kötötte le: azon dolgozott, hogy lerombolja a beszédet a zenétől elválasztó falat: rögzített hangok emelkedő és ereszkedő mozgásából hozott létre dallamokat. A legemlékezetesebb Reich-mű talán a Different Trains, amelynek bemutatóját 1988-ban tartotta a Kronos Quartet. Ez volt az első olyan darab, amelyben a zeneszerző az előre felvett beszédet dallamvonalak alapanyagaként használja. A mű alapötlete a gyerekkori hosszú vonatutakból eredt, illetve abból, ahogy erre a felnőtt Reich reflektált: ha Európában lett volna gyerek a negyvenes években, a sorsa talán másként alakul: „Zsidóként egészen más vonatokra kellett volna felszállnom.” A darab elektronikus része afroamerikai teherhordók és holokauszttúlélők hangját keveri a vonatfütty semleges hangjával. A vonós hangszerek együtt énekelnek ezekkel az emlékektől terhes hangokkal, de nem mondják meg nekünk, mit érezzünk, csupán csillogó rácsot feszítenek a hangok fölé, amelyre ráteríthetjük saját érzéseinket. A zene, amelyet végeredményül kapunk, végtelenül pontos – könnyekre fakasztja a hallgatót. Alex Ross [Fazekas Gergely fordítása]

OKTÓBER 21. (PÉNTEK ), 19.00

OKTÓBER 21. (PÉNTEK ), 20.00

SOLTI TEREM

AVILAI NAGY SZENT TERÉZ PLÉBÁNIATEMPLOM

ÉNEK KARNYÚJTÁSNYIRA MICHAEL CHANCE ÉS MAGGIE COLE DALESTJE DOWLAND, BYRD, SCHUBERT Dowland, Byrd és Schubert művei Michael Chance (kontratenor) Maggie Cole (csembaló, zongora)

MICHAEL CHANCE © HANYA CHLALA

OPERA A DOCTORANDIS ELECTA/1

Napjainkban bővelkedünk a jobbnál jobb kontratenorokban, Michael Chance azonban az angol nyelvű barokk vokális repertoár egyedülálló művelője. Lassan négy évtizede a nemzetközi zenei élet aktív szereplője, akinek nevéhez legendás felvételek fűződnek: John Eliot Gardiner produkcióinak egyik állandó szólistájaként közreműködött például Bach kantátáiban, passióiban, h-moll miséjében, Monteverdi- és Händeloperákban. Emellett olyan más nagyságokkal dolgozott együtt, mint Trevor Pinnock, Franz Brüggen, Ton Koopman és Nicholas McGegan. Ritka alkalom, hogy olyan intim és személyes közegben csodálhatjuk meg költeményt és zenét elválaszthatatlan egységbe olvasztó művészetét, mint amilyen a tíz év híján négyszáz esztendeje elhunyt reneszánsz lantos dalszerző, John Dowland, és a más irányból, de hasonló területre érkezett romantikus zeneszerző, Franz Schubert dalainak világa. A világhírű kontratenor partnere az a Maggie Cole lesz, aki csembalóval, fortepianóval és zongo rával régóta koncertezik, és olyan neves muzsikusokkal dolgozik együtt rendszeresen, mint Nancy Argenta szoprán, Catherine Mackintosh hegedűs és Steven Isserlis gordonkaművész.

Franck: A-dúr mise, op. 12

Jegyárak: 1 900, 2 500 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

A koncert ingyenes Rendező: Zeneakadémia Doktori Iskola

Közreműködnek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Doktori Iskolájának hallgatói Művészeti vezető: Sárosi Dániel A Zeneakadémia Doktori Iskolája a magyar zenei felsőoktatás legmagasabb szintjét jelenti: az ide bekerülő hang szeresek nemcsak kivételes előadói képességeikről kell hogy tanúbizony ságot tegyenek, hanem intellektuális rátermettségükről is. A Doktori Iskola billentyűs programját vezető Nagy Péter műhelye évről évre izgalmas produkciókkal ajándékozza meg a budapesti koncertéletet, s ezúttal valódi kuriózumra kerül sor. Az orgonista növendék, Sárosi Dániel vezetésével egy szinte soha nem hallható remekmű előadására kerül sor a doktori hallgatók részvételével: a Zeneakadémia szom szédságában található Avilai Nagy Szent Teréz Plébániatemplomban César Franck A-dúr miséje hangzik el, ez a rendkívül érzékeny, három vokális szólamra (szopránra, tenorra és altra) írott, 1860-ban befejezett, majd több ször átdolgozott darab. Az előadás kü lönlegességét az adja, hogy a mű litur gikus környezetben hangzik el, ugyanúgy, ahogy első előadásán, 1861-ben, a párizs St. Clotilde templomban.

FÉRFI „NŐI” HANGGAL Néhány évtizeddel ezelőtt még sokan irtóztak tőlük, annyira szokatlan és idegen volt a hangjuk, manapság azonban a legnépszerűbb énekesek közé tartoznak, sokan közülük való di sztárok. A kontratenorok, akik egykor csupán katedrálisok kórusaiban kaphattak helyet, mára az operaszín padokon is szívesen látott vendégek. Nemcsak azért, mert ÍGY az eredetileg férfiaknak írott szoprán sze repek újra férfiak előadásában lát hatók, hanem azért is, mert hangjuk különös minőségével hasonlóképpen bűvölik el a mai közönséget, mint ahogy a kasztráltak nyűgözték le a 17–18. századi operarajongókat.

A hagyomány szerint a kontratenorok, vagyis a fejhangon (falzett technikával) éneklő férfi énekesek elsősorban Anglia katedrálisainak zeneéletében játszottak fontos szerepet már a reneszánsztól kezdve, s onnan terjedt át ez a hagyomány a kontinensre. Bár a szigetország ének együtteseiben valóban fontosak voltak a magas szólamokat éneklő férfiak, korántsem igaz, hogy Európa más nagyvárosainak katedráliskórusaiból hiányoztak volna a korábbi évszázadokban. Amiben ugyanakkor Anglia biztosan meghatározó szerepet játszott, az a kontratenor hangfaj 20. századi újrafelfedezése és népszerűsítése, amely elképzelhetetlen lett volna a pályáját a Canterbury katedrális énekeseként kezdő Alfred Deller (1912– 1979) nélkül. Dellernek köszönhető, hogy az ötvenes-hatvanas évektől fogva mind többen vállalkoztak arra, hogy kontratenor szólistaként lépjenek fel, elsősorban templomi és koncerttermi hangversenyeken. Hogy az operaszínpadon csak a hetvenes-nyolcvanas években bukkantak fel, az részben annak köszönhető, hogy Deller egyáltalán nem volt színész alkat. A következő generációk persze már nem ódzkodtak attól, hogy jelmezbe bújjanak, s színészi játékát, zeneiségét, illetve hangi adottságait tekintve egyaránt kiemelkedik a mezőnyből az ugyancsak angol, Grammy-díjas Michael Chance. A többek között a King’s College-ban nevelkedett énekes egyébként a kortárs műveknek éppoly elkötelezett tolmácsolója, mint a régizenének, s ebben mit sem különbözik a nagy elődtől, Dellertől, aki Michael Tippett zeneszerzővel dolgozott együtt intenzíven. A kontratenor hangfaj tágasságát Michael Chance októberi zeneakadémiai koncertjének programja is bizonyítja, amely két irányban bővíti a barokk repertoárt: Schubert mellett William Byrd és John Dowland reneszánsz művei dominálnak a műsorban. A Sir John Eliot Gardinerrel, Ton Koopmannal és Trevor Pinnockkal is szoros kapcsolatot ápoló kontratenor partnereként a régi és új billentyűs hangszerek egyik legsokoldalúbb alakja, Maggie Cole érkezik a Zeneakadémiára, akinek nemcsak csembaló-, hanem zongora játékát is hallhatjuk majd a Schubert-dalokban. Maggie Cole éppolyan igényességgel válogatja meg kamarapartnereit, mint a repertoárján szereplő műveket (Bachtól Haydnon át Poulencig és Ligetiig), Steven Isserlis, Debretzeni Kati és Catherine Mackintosh csak néhány név az állandó zenésztársai közül. Maggie Cole komoly elismerést vívott ki magának irodalmat és zenét ötvöző programjaival is, az állandó koncertezés és tanítás mellett pedig olyan társadalmi célú programokban is aktívan részt vesz, mint amilyenek például a Sarasa Chamber Ensemble-lel közös projektek: ezekben fiatalkorú bűnözőket szólítanak meg zenével, költészettel és különféle improvizációkkal. Belinszky Anna

OKTÓBER 22. (SZOMBAT ), 19.30

NAGYTEREM

OKTÓBER 22. (SZOMBAT ), 19.00 OKTÓBER 23. ( VASÁRNAP), 19.00

SOLTI TEREM A ZENEKAR MESTEREI MEDVECZKY ÁDÁM ÉS A ZENEAKADÉMIA SZIMFONIKUS ZENEKARA Beethoven: Egmont-nyitány, op. 84 Járdányi: Vörösmarty-szimfónia Liszt: Faust-szimfónia Kiss B. Attila (tenor) Honvéd Férfikar (karigazgató: Strausz Kálmán) A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara Vezényel: Medveczky Ádám A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara egyedi formáció: válogatott zeneaka démistákból áll, akik pár évente érte lemszerűen cserélődnek, ám maguk is képviselik és áthagyományozzák a 140 esztendős intézmény művészi tradícióját. A 2016-ban hetvenötödik születésnapját ünneplő Kossuth-, Liszt- és Bartók– Pásztory-díjas Medveczky Ádám meg annyi szállal kötődik a Zeneakadémiá hoz, ahol egykor a zenekari gyakorlatokat vezette, majd a leendő operaénekesek és karmesterek képzéséből vette ki a részét. Ahogy az előadók, úgy ezen a koncerten a felhangzó művek zene szerzői is a Zeneakadémia dicsőségét öregbítik. Az alapító és névadó Liszt Ferenc mellett ugyanis Járdányi Pál is az intézmény múltjának büszkesége: 1946 és 1959 között a népzene tanára volt e falak között, s állását „káros politikai nézetei miatt”, azaz az 1956-os zeneakadémiai forradalmi bizottság ban való részvétele okán veszítette el. Ezekből az évekből való 1952-ben kom ponált Vörösmarty-szimfóniája is; e programszimfónia legfőbb mintája alkalmasint épp a koncert másik felében szereplő Faust-szimfónia. Jegyárak: 1 200, 1 700, 2 800, 3 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont 44

OPERA A DOCTORANDIS ELECTA/2–3 Beethoven, Schumann, Debussy, Szkrjabin, Bartók, Grandjany és Kurtág György művei Közreműködnek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Doktori Iskolájának billentyűs hallgatói A Zeneakadémia Doktori Iskolájának Nagy Péter által vezetett billentyűs programján részt vevő hallgatók három évvel ezelőtt Schubert Téli utazás című dalciklusával foglalkoztak egy éven át, két éve Bach monumentális gyűjte ményét, a Wohltemperiertes Klaviert elemezték a tanév során, tavaly Haydn és Mozart szonátáival, illetve billen tyűs műveivel ismerkedtek behatób ban. Mindhárom alkalommal koncert sorozatban mutatták be munkájuk eredményét. Idén sincs ez másként, legalábbis ami a koncertsorozatot illeti, csakhogy – miként a sorozat címe jelzi – most nem mesterük döntötte el a tanév tematikáját, hanem mindenki maga választhatta ki azokat a műveket, amelyeket aztán a doktori szeminá riumok során a legkülönfélébb olda lakról járt körbe. Tematikus kapcsolat tehát nem lesz a két koncerten elhangzó kompozíciók között, ezért azonban messzemenően kárpótolni fog az a személyes elhivatottság, amely az előadókat és a műveket egymással összekapcsolja. A koncertre díjtalan belépő igényelhető a Zeneakadémia jegypénztárában. Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

OKTÓBER 25. (KEDD), 19.30

OKTÓBER 26. (SZERDA), 19.00

NAGYTEREM

SOLTI TEREM

AKUSZTIKUS, AUTENTIKUS TÉKA 40

A TEHETSÉG KÖTELEZ PÁLFALVI TAMÁS ÉS JEROEN BERWAERTS KÉTTROMBITÁS KONCERTJE

Téka Együttes: Soós András (hegedű, kontra); Kalász Máté (hegedű); Hegedűs Luca (cimbalom, kontra); Tárnoki Beatrix (ének, kobza); Lányi György (kontra, bőrduda, kobza); Havasréti Pál (bőgő, cselló, tekerő, ütőgardon, dob, citera, ének) Vendégek: Porteleki László, Nagy Zoltán, Porteleki Zoltán, Vizeli Balázs, Balogh Kálmán, Eredics Gábor, Koncz Gergely, Kerényi Róbert, Szokolai Dongó Balázs, ifj. Csoóri Sándor, Éri Péter, Sipos Mihály, Hamar Dániel, Budai Ilona, Fábián Éva, Szvorák Katalin, a Magyar Tekerőzenekar és a Magyar Dudazenekar

TÉKA EGYÜTTES © PATAKY ZSOLT

Kagel: Morceau de concours Telemann: Triószonáta (fúvósötös átirat) Herbert Grassl: Trio – ősbemutató Sofia Gubaidulina: Trió három trombitára Scelsi: Quattro Pezzi su una nota sola – 2. tétel Dubrovay László: Boszorkány-galopp Harrison Birtwistle: The Silk House Tattoo Weill–Schlosser: Jazz szvit Pálfalvi Tamás, Jeroen Berwaerts (trombita); Közreműködik: Elmauer János (trombita); Sztán Attila (harsona); Lukács Gergely Endre (tuba); Benyus János (kürt)

A negyven évvel ezelőtt alapított Téka Együttes a magyar népzenei kultúra és táncházmozgalom emblematikus formá ciója. Több is mint zenekar, már-már nemzeti intézmény, amelynek nevéről generációknak juthatnak eszükbe azok a nyári táborok, ahol a népi kultúrának minden ágával megismerkedhetnek a résztvevők, s a népzenét valóban úgy élhetik át, ahogyan az eredendően műkö dött: az élet természetes részeként. A számos rangos díjjal kitüntett együttes tagjai falun élő muzsikusoktól gyűjtöttek dallamokat és tanulták a zenélés csínjátbínját, hogy aztán négy földrész közön ségével ismertessék meg az autentikus Kárpát-medencei népzenét. Legújabb, huszonhetedik lemezük egy mezőségi férfitánc nevét kölcsönvéve Ritka magyar címen jelent meg idén. A jubi leumi koncerten persze nemcsak ennek anyagát fogják bemutatni, hanem feli dézik ennek a csodálatos negyven évnek a legfontosabb epizódjait is.

Pálfalvi Tamás már tizenöt évesen egyértelművé tette, hogy különleges tehetsége a trombitaművész pályára predesztinálja. 2009-től a Bard College-ben tanult, szinte hihetetlen, hogyan volt ideje fiatal kora ellenére ennyi jelentős zenekarral és karmes terrel együtt dolgozni – Fabio Luisi, Péter Eötvös, Christoph Eschenbach, Kocsis Zoltán néhány név ezek közül –, miközben 2016 májusában adta diplomakoncertjét a Zeneakadémián. Nemrég szólólemeze is megjelent, amelyen bámulatosan színes műsorral bizonyítja sokoldalúságát. Vendége, az 1975-ben született Jeroen Berwaerts első számú terepe a 20. századi és kortárs zene, valamint a jazz; 1999 óta a Hamburgban működő Északnémet Rádió Szimfonikus Zenekarának első trombitása, de szólistaként is gyakran lépett fel a Christoph Eschenbach, Christoph von Dohnányi és Thomas Hengelbrock vezette neves együttessel, több ősbemutató fűződik a nevéhez.

Jegyárak: 1 100, 1 500, 2 200, 2 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Jegyár: 1 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont 45

OKTÓBER 26. (SZERDA), 19.30

OKTÓBER 27. (C SÜTÖRTÖK ), 19.30

OKTÓBER 29. (SZOMBAT ), 19.00

NAGYTEREM

SOLTI TEREM

MOZART-HATÁS TITUS KEGYELME NÉGYSZER NÉGYES KELLER KVARTETT Barber: Adagio Ligeti: 1. vonósnégyes Schubert: F-dúr oktett, D. 803

Baráth Emőke (szoprán) Bernhard Berchtold (tenor) Purcell Kórus; Orfeo Zenekar Vezényel: Vashegyi György

A New York Times szakírói 2013 legjobbjai közé választották, a The Strad című vonószenei szaklap elragadtatással beszélt róla, a belga kritikusok pedig 2014-ben Caeciliadíjjal ismerték el a Keller Kvartett Ligeti–Barber albumát – ami előre érzékelteti az előadás nívóját. Ligeti 1. vonósnégyese bár egyetlen grandiózus tétel, tulajdonképpen inkább hangulatok és megfogalmazások mozgalmas sorozata; az elrajzolt folkés táncmotívumoktól a mélyen szarkasz tikus elemekig. Barber Adagiója majd hogynem teljes ellentéte mindennek: az egyik legismertebb 20. századi zene, az érzelmek tisztítótüze, az elégia és a szenvedély kvintesszenciája. Schubert F-dúr oktettje nagyszabású, szinte szimfonikus léptékű darab. A kifejezés módok, zenei témák és kontrasztok már-már vakmerő bősége végül egyensúlyt és egységet képez (mint Ligetinél), a bukolikus őszinteség pedig Barber tisztaságával rokonítható.

„Una porcheria tedesca”, azaz német disznóság – ennyivel intézte el Mária Lujza császárné Mozart utolsó operáját, amelyet a cseh rendek rendeltek felséges férje, II. Lipót cseh királlyá koronázásának megünneplésére. A zenetörténet anekdotakincsébe bekerülő császárnéi butaság az opera seria műfajának utolsó remekművét ócsárolta, amely – hasonlóan az opera seria seregnyi más darabjához – álom a tökéletes uralkodóról: a császárról, aki a szenvedélyek viharában és az érzelmek kuszasága közepette is képes önmaga fölébe emelkedni, hogy gyakorolja az uralkodó egyik legfontosabb erényét, a megbocsátó kegyességet. A sok évszázadon át a jó császár megtestesítőjének tekintett római imperátor, Titus (uralk. Kr. u. 79–81.) már Mozart előtt is egy sor opera seria címszereplője volt, ám mára leginkább ebből az 1791-es, alkalmi megrendelésre komponált operából ismerős számunkra nemes, s még az árulást is megbocsájtó alakja. Vashegyi György avatott zenei irányítása alatt most korhű hangsze reken, valamint jeles énekesek és a pompás Purcell Kórus előadásában szólal meg az opera, amelyet egykor vajmi kevés megértéssel fogadott az udvari közönség, ám annál nagyobb sikert aratott a műértők körében.

Jegyárak: 1 400, 2 100, 3 500, 4 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Jegyárak: 3 700, 5 100, 6 500, 7 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Keller Kvartett: Keller András, Környei Zsófia (hegedű); Gál Zoltán (brácsa); Szabó Judit (cselló) Stefán Zsófia (fagott) Tóth Bálint (kürt) Klenyán Csaba (klarinét) Buza Vilmos (bőgő)

Mozart: Titus kegyelme, K. 621

LISZT FERENC ÉS SZÉCHÉNYI IMRE DALAI Liszt Ferenc és Széchényi Imre művei Horti Lilla (szoprán) Ódor Botond (tenor) Virág Emese (zongora) Művészeti vezető: Marton Éva (a Nemzet Művésze, prof. emer. KS) Műsorvezető: Kovács Sándor Liszt Ferenc dalköltői életműve jól példázza a mester életfogytig megőrzött nyitottságát, számos nyelvet és kultúrát befogadó szellemét. Az összesen öt nyelvet megéneklő Lisztdalok közül ezen a koncerten a tán leginkább reprezentatív német és francia szövegű dalok hangzanak fel: azok, amelyek Goethe, Heine és Victor Hugo verseire íródtak. A magyar közönség e Liszt-műveket is ritkán hallja, ám a program igazi felfedezését alighanem mégis gróf Széchényi Imre (1825–1898) dalai jelentik majd. Széchenyi István unokaöccse, Liszt fiatalabb kortársa, a diplomataként tevékenykedő művelt főrend szerzeményeit eddig jószerint még a zenetudósok se ismerhették; most tőle is német és francia versekre komponált dalai közül hallhatunk néhányat. A dalokat két tehetséges, s a Zeneakadémiához erősen kötődő fiatal énekli majd: a szoprán Horti Lilla és a tenor Ódor Botond, méghozzá Virágh Emese érzékeny és inspiráló zongorakíséretével. Kovács Sándor tanár úr műsorvezetése pedig sok információt és éppily sok szórakoztató pillanatot ígér a közönség számára. A koncertre díjtalan belépő igényelhető a Zeneakadémia jegypénztárában. Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont Támogató: MMA

PARITÁS A megújulásával az oktatás és a koncertezés szimbiózisát tudatosan felvállaló Zeneakadémia a 21. század ban is a világ előadóművészeti egye temeinek topligájába tartozik. A modernizáció és a hagyománykövetés kettőségéről, a presztízs fenntar tásának eszközeiről a karmester és karvezető tanszéket vezető Kutnyánszky Csaba oktatási rektor helyettest és a zeneszerzés tanszék irányítása mellett az intézmény kül kapcsolataiért is felelős tudomá nyos és nemzetközi rektorhelyettesét, Fekete Gyulát kérdeztem.

Az amerikai Quacquarelli Symonds (QS) tudományágak szerint rangsoroló legfrissebb globális felmérésében a Zeneakadémia a 30. legjobb előadóművészeti felsőoktatási intézmény lett a világon, olyan fellegvárakat megelőzve, mint a salzburgi Mozarteum, a lipcsei Mendelssohn főiskola, vagy a szentpétervári zeneakadémia. A negyvenötezer megkérdezett egyetemi világpolgár szerint önök valóban világhírűek, egyedüliként a hazai felsőoktatásban. Elégedettek az eredménnyel? KUTNYÁNSZKY CSABA: A presztízs szempontjából rendkívül értékes ez az elismerés, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak a zeneművészeti terület szerepel a listán. Meglátásom szerint a zenei intézmények között még előkelőbb helyen állunk. FEKETE GYULA: Én is így gondolom. Bár szerintem ez a helyezés is nagyon nagy érték, mert nemhogy nem lobbiztunk érte, de a felmérésről sem tudtunk, csupán tettük és tesszük a dolgunkat: tanítunk, és visszük tovább a száznegyven éves hagyományt. E tradíciót keresik a külföldi hallgatók? F. Gy.: A hallgatóink közel húsz százaléka, vagyis a külföldi hallgatók szerintem nem csak azért jönnek, mert a Zeneakadémián a képzések kétharmada angol nyelven is elérhető, vagy mert a művésztanárok a nemzetközi zenei vérkeringés aktív résztvevőiként ismert koncertelőadók, sztármuzsikusok. A speciális csomagunknak részei a kiváló tanáregyéniségek mellett a szinte korlátlan hangversenylátogatás lehetősége, valamint a kamarazene-oktatás és a világszínvonalú elméleti képzés is. Tapasztalataim szerint kétféle típusú zeneakadémiai növendék létezik. Vannak, akik a sztároktól akarnak tanulni, és vannak, akik az általunk is nyújtott sokféleséget és komplex programot keresik. Nálunk is vannak sztártanárok, félreértés ne essék. És világhírű alumni. Hogy mást ne mondjak, a budapesti zeneszerzés tanszéken nevelkedett Bartók, Kodály, Ligeti és Kurtág. Bírálóik éppen ezt a pezsgő diákélettel fémjelzett legendás szellemiséget hiányolják, amikor a megújult Zeneakadémián zajló mai oktatást kritizálják. K. Cs.: Nekem is hiányoznak a diákéveim... A bizalmi viszonyt feltételező, szoros tanár-tanítvány kapcsolatra épülő oktatási metódusunk viszont ma is változatlan. 2016-ban is a nagybetűs mesterek órái jelentik a viszonyítási pontot, ugyanúgy, mint az elmúlt 140 évben. És az a különleges érték sem csorbult, hogy az ingyen látogatható koncerteken a diákok ma is a nemzetközi elittel találkozhatnak estéről estére. Kétségtelen persze, hogy a Liszt Ferenc téri zenepalota újranyitásával a közösségi terek szerepe átértelmeződött.

A tradíció elegendő muníció a világelitben maradáshoz? K. Cs.: Az elmúlt évtizedek azt mutatják, hogy a hagyomány megújítható. Gondoljunk csak bele, hogy Liszt Ferenc a népzenét cigánymuzsikának aposztrofált kávéházi dalkultúraként ismerte csupán. Kodály, Bartók és az őket követő zenetudósok munkásságának eredményeképp mára önálló népzenei tanszékkel büszkélkedhetünk, és hasonló emancipációs pályát bejárva így nyert polgárjogot a jazz is nálunk. A technológia legújabb elektronikus vívmányai is beépültek mára az oktatásba, szerves részei a Gyula által vezetett tanszék képzési struktúrájának. F. Gy.: Konzervatóriumként egyrészt az a dolgunk, hogy konzerváljunk, hogy a múlt értékeit megőrizzük és fenntartsuk. Másrészt feladatunk, hogy a múlttal együtt a jelen, sőt a jövő értékeit is képesek legyünk a mai társadalom számára befogadhatóvá tenni. Ehhez hozzátartozik, ha már szóba került, az általam vezetett tanszéken működő kutatóközpont, amely az elektronikus zenét állította fókuszába. A képzés más területei is modernizálhatóak? K. Cs.: A hangszeres előadóművészet területén nem olyan forradalmiak a változások, mint az élet más területein. Egy fuvolát szinte ugyanúgy kell fújni, mint száz éve, nyilván egy-két, egyedi fúvásmódot igénylő kortárs kompozíciót leszámítva. A mi feladatunk az, hogy a klasszikusoktól a legújabbakig megismertessük a hallgatóinkat a zenei univerzummal. Olyan szakmai alapokat adunk, amelyek révén az új notációkat, lejegyzési módokat is képes legyen megszólaltatni a növendék. F. Gy.: Az innovativitás trendi hívószó, az újítások sokszor öncélú hajhászása világjelenség, de ez nálunk nagyon veszélyes is lehet. Meggyőződésem, hogy mi azért állunk előkelő helyen az említett ranglistán, mert őrizzük a tradícióinkat. A zeneakadémiai koncertekre nem azért kíváncsiak világszerte, mert mi innovatív módon zongorázunk vagy hegedülünk, hanem mert úgy játszunk, ahogy kell. Vagy mert a publikum csak a hagyományos előadásmódot díjazza. Az ízlésformálás nem része a tradíciónak? F. Gy.: A közönség nem szereti, ha nevelik. K. Cs.: Ha egy nevesebb karmester, illetve énekes vagy hangszeres szólista a műsorában elhelyez egy-egy igazán avantgárd darabot, akkor még a konzervatívabb publikum is meglepően jól reagál. F. Gy.: A közönséget – hogy ismét egy tradícióra, jelesül a kodályi hagyományra tereljem a szót – a lehető legfiatalabb életkorában lehet igazán nyitottá tenni, hogy aztán élethossziglan fogékony legyen az újra. A kecskeméti Kodály Intézetben folyamatosan fejlesztett zenepedagógiai módszerek, vagy a Zeneakadémia palotájában zajló különféle beavató programok a legmodernebb eszközökkel ezt szolgálják. FEKETE GYULA ÉS KUTNYÁNSZKY CSABA © ZENEAKADÉMIA / FAZEKAS ISTVÁN

Vajna Tamás 49

NOVEMBERI KONCERTKRONOLÓGIA

2016. NOVEMBER 2. (SZERDA), 19.30 NAGYTEREM

CONCERTO BUDAPEST A Zeneakadémia Koncertközpont saját szervezésében Befogadott rendezvény Klasszikus Jazz Opera Népzene Junior

Liszt: A bölcsőtől a sírig Schubert–Liszt: Wanderer-fantázia Berlioz: Fantasztikus szimfónia, op. 14 Viktoria Postnikova (zongora) Concerto Budapest Vezényel: Gennagyij Rozsgyesztvenszkij Jegyárak: 2 200, 3 100, 3 900, 4 800, 5 900 Ft Rendező: Concerto Budapest 2016. NOVEMBER 3. (C SÜTÖRTÖK ), 19.30 NAGYTEREM

AZ ANIMATO ALAPÍTVÁNY FILHARMONIKUS ZENEKARÁNAK HANGVERSENYE

GENNAGYIJ ROZSGYESZTVENSZKIJ

2016. NOVEMBER 1. (KEDD), 19.30 NAGYTEREM

CONCERTO BUDAPEST Liszt: A bölcsőtől a sírig Schubert–Liszt: Wanderer-fantázia Berlioz: Fantasztikus szimfónia, op. 14 Viktoria Postnikova (zongora) Concerto Budapest Vezényel: Gennagyij Rozsgyesztvenszkij Jegyárak: 2 200, 3 100, 3 900, 4 800, 5 900 Ft Rendező: Concerto Budapest 2016. NOVEMBER 2. (SZERDA), 19.00 SOLTI TEREM

KAMARAZENE KARNYÚJTÁSNYIRA ITTZÉS GERGELY ÉS HIROKO SASAKI KAMARAESTJE 54. oldal

Borogyin: Polovec táncok Sibelius: d-moll hegedűverseny, op. 47 Csajkovszkij: 4. (f-moll) szimfónia, op. 36

2016. NOVEMBER 4. (PÉNTEK ), 19.30 NAGYTEREM

SÁRIK PÉTER TRIÓ X BEETHOVEN LEMEZBEMUTATÓ KONCERT 54. oldal 2016. NOVEMBER 5. (SZOMBAT ), 15.30 NAGYTEREM

ZUGLÓI FILHARMÓNIA Schumann: Kinderszenen – 7. Träumerei, op. 15 (vonószenekari átirat) Schumann: a-moll zongoraverseny, op. 54 Beethoven: 3. (Esz-dúr) szimfónia, op. 55 („Eroica”) Kovalszky Mária (zongora) A Zuglói Filharmónia – Szent István Király Szimfonikus Zenekar és Oratóriumkórus Vezényel: Záborszky Kálmán Jegyárak: 2 100, 2 300, 2 700 Ft Rendező: Zuglói Filharmónia 2016. NOVEMBER 5. (SZOMBAT ), 19.00 SOLTI TEREM

Alexandra Soumm (hegedű) Az Animato Alapítvány Filharmonikus Zenekara Vezényel: Pierre Bleuse

II. BUDAPESTI NEMZETKÖZI GITÁRFESZTIVÁL MARGARITA ESCARPA SZÓLÓESTJE

A koncertre ingyenes jegyek igényelhetők a Zeneakadémia jegypénztárban. Rendező: Animato Alapítvány

Piazzolla, Aguado, Debussy, De Falla, Rodrigo, Albeniz, Tárrega, Sainz de la Maza, Castelnuovo és Lendle művei

2016. NOVEMBER 4. (PÉNTEK ), 19.00 SOLTI TEREM

Margarita Escarpa (gitár)

II. BUDAPESTI NEMZETKÖZI GITÁRFESZTIVÁL ROBERTO AUSSEL SZÓLÓESTJE

Jegyárak: 1 900, 2 900 Ft Rendező: Eötvös Zenei Alapítvány

Praetorius, Domeniconi, Gasull, Leo Brouwer, Piazzolla, Yupanqui művei Roberto Aussel (gitár) Jegyárak: 1 900, 2 900 Ft Rendező: Eötvös Zenei Alapítvány

2016. NOVEMBER 5. (SZOMBAT ), 19.30 NAGYTEREM

A FEKETE-FEHÉR SZÍNEI FARKAS GÁBOR ZONGORAESTJE 55. oldal

2016. NOVEMBER 5. (SZOMBAT ), 11.00 XXIII. TEREM

2016. NOVEMBER 10. (CSÜTÖRTÖK ), 19.30 NAGYTEREM

LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA JAZZ JÁTSZÓTÉR 10–15 ÉVESEKNEK 56. oldal

MVM KONCERTEK – A ZONGORA JEVGENYIJ KOROLJOV ZONGORAESTJE BACH-SOROZAT 1.

2016. NOVEMBER 6. ( VASÁRNAP), 19.30 NAGYTEREM

J. S. Bach: Das wohltemperierte Klavier – 1. kötet, BWV 846-869

II. BUDAPESTI NEMZETKÖZI GITÁRFESZTIVÁL A TANGÓ TÖRTÉNETE

Jevgenyij Koroljov (zongora)

Piazzolla, Villoldo és Máximo Diego Pujol művei Giampaolo Bandini (gitár) Cesare Chiacchiaretta (bandoneon) Közreműködik az Anima Musicae Kamarazenekar Vezényel: Joan Pages Valls Jegyárak: 1 900, 2 400, 2 800, 3 900 Rendező: Eötvös Zenei Alapítvány 2016. NOVEMBER 7. (HÉTFŐ), 19.00 NAGYTEREM

MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR Prokofjev: Rómeó és Júlia – 1. és 2. szvit (részletek) Rahmanyinov: Rapszódia egy Paganinitémára, op. 43 Csajkovszkij: Francesca da Rimini – szimfonikus fantázia Dante nyomán, op. 32 Jevgenyij Mikhailov (zongora) MÁV Szimfonikus Zenekar Vezényel: Mark Gorenstein Jegyárak: 3 500, 4 000, 4 500 Ft Rendező: MÁV Szimfonikus Zenekar 2016. NOVEMBER 10. (CSÜTÖRTÖK ), 19.00 SOLTI TEREM

ITT ÉS MOST RAJK JUDIT ÉS A CLASSICUS QUARTET MUSICA CONSOLATIONIS: A VIGASZTALÁS ZENÉJE 55. oldal

Jegyárak: 4 000, 5 000, 6 000, 8 000, 10 000 Ft Rendező: Jakobi Koncert 2016. NOVEMBER 11. (PÉNTEK ), 19.00 SOLTI TEREM

KÖZÉPKORI ÉS RENESZÁNSZ HANGSZERCSODÁK MANDEL RÓBERT HANGSZERTÖRTÉNETI SOROZATA 56. oldal 2016. NOVEMBER 11. (PÉNTEK ), 19.30 NAGYTEREM

TRIÓBAN AZ EGYENLŐSÉGÉRT BALÁZS JÁNOS, KÁLLAI ERNŐ, LAKATOS GYÖRGY ÉS TANÍTVÁNYAIK JÓTÉKONYSÁGI HANGVERSENY AZ ÖKUMENIKUS SEGÉLYSZERVEZET JAVÁRA Liszt: Grand duo concertant sur la Romance de M. Lafont „Le Marin“ Bartók: 2. rapszódia, BB 96 Ligeti: Ballada és Tánc Weiner: Divertimento, op. 20/1 Dohnányi: c-moll zongoraötös, op. 1 – 1. tétel Mozart: 22. (A-dúr) hegedű-zongora szonáta, K. 305 – 1. tétel Haydn: G- dúr zongoratrió, Hob. XV:15 – Finale, Rondo All’Ongarese Schubert: G-dúr katonainduló, D. 733 Dvořák: C-dúr tercett, op. 74 – 1. és 2. tétel Mendelsshon: 6. (f-moll) vonósnégyes, op. 80 – 1. tétel Vivaldi: F-dúr hármasverseny, RV 551 Liszt: 15. (a-moll) magyar rapszódia („Rákóczi-induló”)

Balázs János (zongora) Lakatos György, Kállai Ernő (hegedű) Kállai Vonósnégyes: Kállai Ernő, Szajkó Géza (hegedű); Dráfi Kálmán (brácsa); Balázs István (cselló) Onódi László, Oláh Patrik Gergő, Váradi Gyula (hegedű); Szalacsovis Sándor, Foskolos Bettina, Tóth Kamilla (zongora); Bolyki Blanka (cselló); Sztojka Zoltán (brácsa) Lakatos György növendékeiből alakult kamarazenekar (koncertmester: Lendvai József, Farkas Jenő) Művészeti vezető: Lakatos György Jegyárak: 1 500, 1 800, 2 000, 2 200, 2 500 Ft Rendező: Lakatos György Támogató: OTP Bank 2016. NOVEMBER 12. (SZOMBAT ), 11.00 NAGYTEREM

LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA ZENÉLŐ ANGYALOK 10–15 ÉVESEKNEK 56. oldal 2016. NOVEMBER 13. ( VASÁRNAP), 18.00 SOLTI TEREM

BARTÓK BÉLA ’135 – BÁRDOS LAJOS ’30 Bárdos: Bartók emlékére Bartók: Levél az otthoniakhoz, BB 111/4 Bartók: Falun, BB 87b Bárdos: Magos a rutafa Bárdos: Menyecske Bartók: Egyneműkarok Bárdos: Bartók emlékére Bartók: Négy magyar népdal, BB 99 Bartók: Négy szlovák népdal, BB 77 Bárdos: Popule meus Bárdos: A nyúl éneke Kós Károly Iskola Kicsinyek Kórusa (karnagy: Mitók Mónika) Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium Leánykara (karnagy: Soltészné Lédeczi Judit) Szegedi Bartók Béla Nőikar (karnagy: Ordasi Péter) A Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Cantate Vegyeskara (karnagy: Sapszon Ferenc) 51

Dominkó István (zongora); Tóth Benedek, Varga Zoltán (ütőhangszerek) Műsorvezető: Márkusné Natter-Nád Klára

2016. NOVEMBER 17. (C SÜTÖRTÖK ), 19.00 NAGYTEREM

A koncertre ingyenes jegyek igényelhetők a Zeneakadémia jegypénztárban. Rendező: A Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége – KÓTA, Bárdos Lajos Társaság

Brahms: Változatok egy Haydn-témára, op. 56 Beethoven: 4. (G-dúr) zongoraverseny, op. 58 Brahms–Schönberg: 1. (g-moll) zongora négyes, op. 25 (zenekari átirat)

2016. NOVEMBER 14. (HÉTFŐ), 19.30 NAGYTEREM

A ZENEKAR MESTEREI KOVÁCS JÁNOS ÉS A ZENEAKADÉMIA SZIMFONIKUS ZENEKARA 56. oldal

2016. NOVEMBER 15. (KEDD), 19.30 NAGYTEREM

MESSIÁS Händel: Messiás, HWV 56 Orfeo Zenekar Purcell Kórus Vezényel: Vashegyi György Jegyárak: 2 400, 3 900, 4 900, 5 900 Ft Rendező: Filharmónia Magyarország 2016. NOVEMBER 16. (SZERDA), 19.00 SOLTI TEREM

AKUSZTIKUS, AUTENTIKUS ROMENGO 58. oldal

2016. NOVEMBER 16. (SZERDA), 19.30 NAGYTEREM

VADIM GLUZMAN ÉS A LISZT FERENC KAMARAZENEKAR Schnittke: Szvit régi stílusban Mozart: 3. (G-dúr) hegedűverseny, K. 216 Brahms: 2. (G-dúr) vonósötös, op. 111 Vadim Gluzman (hegedű) Liszt Ferenc Kamarazenekar Jegyárak: 2 900, 4 200, 5 500 Ft, 6 900 Ft Rendező: Liszt Ferenc Kamarazenekar 52

MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR

Ránki Dezső (zongora) MÁV Szimfonikus Zenekar Vezényel: Csaba Péter Jegyárak: 3 500, 4 000, 4 500 Ft Rendező: MÁV Szimfonikus Zenekar 2016. NOVEMBER 17. (C SÜTÖRTÖK ), 19.00 SOLTI TEREM

FORDULÓPONT KAMARA.HU/1 A ZENEAKADÉMIA KAMARAZENEI FESZTIVÁLJA 58. oldal 2016. NOVEMBER 18. (PÉNTEK ), 19.00 SOLTI TEREM

FORDULÓPONT KAMARA.HU/2 A ZENEAKADÉMIA KAMARAZENEI FESZTIVÁLJA

2016. NOVEMBER 19. (SZOMBAT ), 17.00 KÁVÉZÓ

FORDULÓPONT KAMARA.HU/NYOLCSZEMKÖZT BESZÉLGETÉS IRODALOMRÓL ÉS ZENÉRŐL 62. oldal 2016. NOVEMBER 19. (SZOMBAT ), 19.00 SOLTI TEREM

FORDULÓPONT KAMARA.HU/3 A ZENEAKADÉMIA KAMARAZENEI FESZTIVÁLJA 64. oldal 2016. NOVEMBER 19. (SZOMBAT ), 19.45 NAGYTEREM

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR Berlioz: A kalóz – nyitány Hindemith: Hegedűverseny Beethoven: 2. (D-dúr) szimfónia, op. 36 Kádár István (hegedű) Budapesti Fesztiválzenekar Vezényel: Dubóczky Gergely

58. oldal

Jegyárak: 2 700, 3 700, 4 600, 6 600, 11 000 Ft Rendező: Budapesti Fesztiválzenekar

2016. NOVEMBER 18. (PÉNTEK ), 19.30 NAGYTEREM

2016. NOVEMBER 20. ( VASÁRNAP), 11.00 SOLTI TEREM

ÉLESBEN AZ EGYHÁZZENE TANSZÉK EGYHÁZI ÜNNEPEK ZENÉJE A GREGORIÁNTÓL A 21. SZÁZADIG

FORDULÓPONT KAMARA.HU/4 A ZENEAKADÉMIA KAMARAZENEI FESZTIVÁLJA

62. oldal

64. oldal

2016. NOVEMBER 19. (SZOMBAT ), 10.30 KUPOLATEREM

2016. NOVEMBER 20. ( VASÁRNAP), 19.30 NAGYTEREM

FORDULÓPONT KAMARA.HU/A KIS PIROS HEGEDŰ (ÉS A GONOSZ, NAGY CSELLÓ) UTAZÁS A MESÉK ÉS A ZENE CSODÁLATOS BIRODALMÁBA

FORDULÓPONT KAMARA.HU/5 A ZENEAKADÉMIA KAMARAZENEI FESZTIVÁLJA

62. oldal

64. oldal

2016. NOVEMBER 21. (HÉTFŐ), 19.45 NAGYTEREM

Fekete Attila (tenor) Nemzeti Énekkar Óbudai Danubia Zenekar Vezényel: Hámori Máté Jegyárak: 2 500, 3 200, 3 800, 4 700 Ft Rendező: Óbudai Danubia Zenekar 2016. NOVEMBER 24. (CSÜTÖRTÖK ), 19.00 SOLTI TEREM

ÉLESBEN A RÉZFÚVÓSOK

Jegyárak: 2 700, 3 700, 4 600, 6 600, 11 000 Ft Rendező: Budapesti Fesztiválzenekar

68. oldal

2016. NOVEMBER 22. (KEDD), 19.30 NAGYTEREM

JAZZ ITT KAROSI JÚLIA GERSHWIN-ESTJE „VÁRHATOK MÉG”

A MAGYAR RÁDIÓ SZIMFONIKUS ZENEKARA ÉS ÉNEKKARA Haydn: 45. (fisz-moll) szimfónia, Hob. I:45 („Búcsú”) R. Strauss: Morgen!, op. 27/4 Haydn: A lakatlan sziget – nyitány Vajda Gergely: The Cloak, the Boat, and the Shoes – dal William Butler Yeats versére, szopránra és zenekarra (ősbemutató) R. Strauss: Négy utolsó ének A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Vezényel: Vajda Gergely Jegyárak: 2 000, 3 000, 4 000, 5 000 Ft Rendező: A Magyar Rádió Zenei Együttesei 2016. NOVEMBER 23. (SZERDA), 19.00 SOLTI TEREM

A TEHETSÉG KÖTELEZ KRUPPA BÁLINT ÉS FEJÉRVÁRI ZOLTÁN KAMARAESTJE

2016. NOVEMBER 25. (PÉNTEK ), 19.00 SOLTI TEREM

72. oldal 2016. NOVEMBER 25. (PÉNTEK ), 19.30 NAGYTEREM

TISZTA BAROKK JORDI SAVALL ÉS A CONCERTO COPENHAGEN EARTH, WIND & FIRE 1674–1764 72. oldal 2016. NOVEMBER 26. (SZOMBAT ), 19.30 NAGYTEREM

Meláth Andrea (mezzoszoprán); Kálmán Péter (basszus) Budafoki Dohnányi Zenekar Előad és vezényel: Hollerung Gábor Jegyárak: 1 900, 2 300, 2 700 Ft Rendező: Budafoki Dohnányi Zenekar 2016. NOVEMBER 27. ( VASÁRNAP), 11.00 SOLTI TEREM

LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA ZENÉLŐ MADARAK 10–15 ÉVESEKNEK 74. oldal 2016. NOVEMBER 28. (HÉTFŐ), 19.30 NAGYTEREM

HEGEDŰS ENDRE ZONGORAESTJE J. S. Bach: E-dúr francia szvit, BWV 817 Beethoven: 27. (e-moll) szonáta, op. 90 Schubert: A-dúr rondó négy kézre, D. 438 Schubert: a-moll („Lebensstürme”) allegro négy kézre, D. 947 Rahmanyinov: 2. szvit két zongorára, op. 17 Gershwin: Kék rapszódia (a szerző szóló zongora átirata)

MVM KONCERTEK – A ZONGORA RICHARD GOODE ZONGORAESTJE

Hegedűs Endre, Hegedűs Katalin (zongora)

Bach: 2. (c-moll) partita, BWV 826 Janáček: Ködben Beethoven: 28. (A-dúr) szonáta, op. 101 Debussy: Prelűdök – 2. füzet

Jegyárak: 2 500, 3 500, 4 500 Ft Rendező: Stúdió Liszt

Richard Goode (zongora)

NÉGYSZER NÉGYES FENYŐ LÁSZLÓ ÉS A PHILHARMONIA QUARTETT BERLIN

68. oldal

2016. NOVEMBER 23. (SZERDA), 19.30 NAGYTEREM

Jegyárak: 4 000, 5 000, 6 000, 8 000, 10 000 Ft Rendező: Jakobi Koncert

SZABADOK VAGYUNK ÓBUDAI DANUBIA ZENEKAR MENNYBŐL AZ ANGYAL

2016. NOVEMBER 27. ( VASÁRNAP), 11.00 NAGYTEREM

Beethoven: Egmont-nyitány, op. 84 Kodály: Psalmus Hungaricus Sosztakovics: 11. (g-moll) szimfónia („Az 1905-ös év”)

Bartók: A kékszakállú herceg vára, BB 62

MEGÉRTHETŐ ZENE BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR AZ EMBERI LÉLEK REZDÜLÉSEI – A LÉLEK KULCSAI

2016. NOVEMBER 29. (KEDD), 19.30 NAGYTEREM

74. oldal

2016. NOVEMBER 30. (SZERDA), 19.30 NAGYTEREM

KAMARAZENE NAGYTEREMRE BÁRSONY PÉTER, FRANKL PÉTER ÉS KOMLÓSI ILDIKÓ 74. oldal

NOVEMBER 2. (SZERDA), 19.00

NOVEMBER 4. (PÉNTEK ), 19.30

NOVEMBER 5. (SZOMBAT ), 11.00

SOLTI TEREM

NAGYTEREM

XXIII. TEREM

KAMARAZENE KARNYÚJTÁSNYIRA ITTZÉS GERGELY ÉS HIROKO SASAKI KAMARAESTJE

SÁRIK PÉTER TRIÓ X BEETHOVEN LEMEZBEMUTATÓ KONCERT

LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA JAZZ JÁTSZÓTÉR 6–15 ÉVESEKNEK

Karg–Elert: B-dúr szonáta, op. 121 Pijper: Szonáta Pierné: Sonata da camera, op. 48 Debussy: Prelűdök (részletek) Debussy: Syrinx szólófuvolára Debussy: Egy faun délutánja (Gustave Samazeuilh átirata) Debussy: g-moll szonáta (Ittzés Gergely átirata) Ittzés Gergely (fuvola) Hiroko Sasaki (zongora) Rohmann Ditta (cselló) A Liszt-díjas Ittzés Gergely nem csupán a kortárs fuvolajáték kitűnő mestere, de a terület kutatója, oktatója, sőt maga is komponál hangszerére. Egyaránt otthonosan mozog a klasszi kus repertoár és a modern, „kísérletezős” darabok világában, világszerte tart mesterkurzusokat, és mintegy tizenöt lemez dokumentálja művészetét. A japán Hiroko Sasaki tizenhat évesen debütált Európában, azóta szólistaként és kamarazenészként is elismert sze replője a nemzetközi koncertéletnek (Kanada, Japán és az Egyesült Államok pódiumain is gyakori vendég). Zongora játéka megbabonáz; kifinomult arányérzékét és sugárzó előadásmódját lelkesen dicséri a mértékadó kritika. Az összeszokott duó ez alkalommal a 19. század végén, illetve a 20. század elején született darabokból nyújt át egy csokorra valót. Jegyárak: 1 900, 2 500 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont 54

Beethoven műveinek jazz feldolgozásai Sárik Péter (zongora) Fonay Tibor (basszusgitár, bőgő) Gálfi Attila (dob) A Sárik Péter Trió a saját szerzemények bemutatása mellett hosszú évek óta játszik műfajtól független jazzátiratokat. A Beethoven-program a nagy sikerű Jazzkívánságműsor sorozat folytatása, melyben felidézik azt a kort, mikor az improvizáció még a klasszikus zene szerves része volt. A koncertről, melyen Beethoven szimfóniáinak és zongora szonátáinak részleteit hallhatja a közönség, Sárik Péter így nyilatkozott: „Megtisztelő és hatalmas feladat egy olyan korszakalkotó zeneszerző műveit feldolgozni, mint Beethoven. Mint minden újragondolásnál, itt is nagyon fontosnak tartottam megőrizni a szerzemények eredeti üzenetét és hangulatát. Emellett megpróbáltam elképzelni, ha a mester ma élne, hogyan hangszerelné át a saját darabjait. Úgy gondolom, ma is merész, karakteres és újító szellemű lenne. Ezt az irányt követtük mi is a feldolgozásoknál. Bátran használjuk a ma divatos ritmusokat, a modern jazz és popzene új stílusjegyeit. Az igazán nagy művek nemcsak az idő próbáját állják ki, hanem mai környezetbe kerülve újjá születnek, és olyan hatást keltenek, mintha most írták volna őket.” Jegyárak: 1 400, 2 100, 3 500, 4 900 Ft Rendező: Innovative Artist Management, Zeneakadémia Koncertközpont

Bacsó Kristóf (szaxofon) Fenyvesi Márton (gitár) Mesél és ütőhangszeren játszik: Dés András A jazz játszótéren nincs hinta, nincs csúszda, nincs mászóka és nincs homo kozó. Hogy akkor mivel lehet ott játszani? Gondolatokkal, érzésekkel és mindenek előtt: hangokkal meg ritmusokkal. No és persze egymással, ahogy arra Dés András, Bacsó Kristóf és Fenyvesi Márton mutat példát. Mert számukra a közös rögtönzés, mint minden igazán komoly játék, elsősorban a figyelemről és az odafigyelésről szól. A három nagyszerű muzsikus együtt találja ki a gyerekekkel a rögtönzések témáját és együtt építik fel a zenét. Ahogy Dés András fogalmaz: „A gyerekekkel való közös játék, improvizálás arról szól, hogy mi, a jazz-zenészek, és a gyerekek kölcsönösen adjunk egymásnak valamit. Ők a frissességet, az előítélettől mentes nyitottságot, a játék felhőtlen élvezetét, mi meg azt, amit megtanultunk arról, hogy miként lehet mindezt átültetni a zenébe – dallammá, harmóniává, ritmussá tenni. Hogy miként tanultunk meg figyelni egymásra, élvezni, szeretni és tisztelni egymás játékát.” A szülők a foglalkozásokon nem vehet nek részt, ők az aznap esti, nagytermi koncert főpróbájára ülhetnek be (amennyiben a fellépőknek ez ellen nincs kifogásuk). Jegyár: 1 200 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

NOVEMBER 5. (SZOMBAT ), 19.30

NOVEMBER 10. (C SÜTÖRTÖK ), 19.00

NAGYTEREM

SOLTI TEREM

A FEKETE-FEHÉR SZÍNEI FARKAS GÁBOR ZONGORAESTJE Händel: G-dúr chaconne Händel–Liszt: Sarabande és chaconne az Almira című operából Bach–Busoni: 2. (d-moll) partita, BWV 1004 – Chaconne Schumann: Papillons, op. 2 Schumann: C-dúr arabeszk, op. 18 Schumann: Carnaval, op. 9 Farkas Gábor (zongora) „Farkas Gábor generációjában igen sok a kiváló zongorista, de kevés olyan akad, akire azt mondanám, hogy költő. Ő az!” – hangzik a megtisztelő értékelés a Lisztés Junior Prima díjas ifjú művész tehet ségéről – Vásáry Tamástól. Farkas lehengerlő Liszt-interpretációival robbant be a zenei köztudatba, körbeturnézta a világot, rangos elismerések sorát tudhatja magáénak. Analitikus vénája is erős, hiszen doktori fokozatot szerzett a Zeneakadémián, miközben a drámai erő s szenvedély ugyanúgy jelen van játékában. A program vezérmotívuma a sorozat, a szvit; a „chaconne” műfaja is ekként értendő a barokkban (tehát nem szigo rúan arra a bizonyos spanyol táncra utal). Händel elragadó G-dúr chaconne-ja ennek megfelelően izgalmas variációk sora, ha nem is oly merészek még ezen újraértelmezések, mint Liszt átiratai az Almira című operából. Ferruccio Busoni népszerű s életteli Bach-átiratát Schumann összefűzött, rövid tételei követik (Papillons), melyek zeneileg igen lazán kapcsolódnak egymáshoz. Egy lírai, mármár feminin kitérő (C-dúr arabeszk) után egy újabb variációsorozattal (Carnaval) zárul a Schumann-darabok sora. Utóbbi szvitjellege immár sokkal nyilvánvalóbb, mint a Papillons-é: kerek történetet mesél. Jegyárak: 1 200, 1 700, 2 800, 3 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

ITT ÉS MOST RAJK JUDIT ÉS A CLASSICUS QUARTET MUSICA CONSOLATIONIS: A VIGASZTALÁS ZENÉJE Liszt – Gémesi Géza: Sancta Caecilia Brahms – Aribert Reimann: Ophelia-dalok, WoO. 22 Dvořák – Christian Mondrup: Bibliai dalok, op. 99 Sofia Gubaidulina: Egy angyal Sosztakovics: 7. (fisz-moll) vonósnégyes, op. 108 Sosztakovics – Lera Auerbach: Hat dal Maria Cvetajeva verseire, op. 143 Rajk Judit (alt) Horia Dumitrache (klarinét) Fervágner Csaba (nagybőgő) Classicus Quartet: Rácz József, Baksai Réka (hegedű); Tornyai Péter (brácsa); Zétényi Tamás (cselló) Vigasztalások című szólóestje számára Rajk Judit, a Zeneakadémia Egyházzene Tanszékének adjunktusa, a kortárs zene avatott előadója gyönyörűen felépített, összefüggésekben gazdag műsort állí tott össze. Három dalciklust hallhatunk majd – Brahms miniatűrjeit, Dvořák ritkán hallható Bibliai dalait és Soszta kovics ciklusát, amelyet első felesége emlékére írt –, s ezek nemcsak atmosz férájukban kötődnek egymáshoz, hanem abban is, hogy mindhárom átiratban: vonósnégyes kísérettel szólal meg. A három ciklushoz két hangszeres mű kapcsolódik, Sosztakovics 7. vonósné gyese, valamint Gémesi Géza vonós átiratában egy kései Liszt-mű. A koncert középpontjában pedig Sofia Gubaidulina nagybőgőre és énekszólamra írott, 1994es Egy angyal című kompozíciója áll.

RAJK JUDIT © SZILÁGYI LENKE

Jegyárak: 1 300, 1 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont 55

NOVEMBER 11. (PÉNTEK ), 19.00

NOVEMBER 12. (SZOMBAT ), 11.00

NOVEMBER 14. (HÉTFŐ), 19.30

SOLTI TEREM

NAGYTEREM

LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA ZENÉLŐ ANGYALOK 10–15 ÉVESEKNEK KÖZÉPKORI ÉS RENESZÁNSZ HANGSZERCSODÁK MANDEL RÓBERT HANGSZERTÖRTÉNETI SOROZATA Középkori és reneszánsz szerzők művei Baptiste Romain (rebek, fidula, krotta, bőrduda) Ensemble Leones (művészeti vezető: Marc Lewon) Ensemble Geneamus (művészeti vezető: Mandel Róbert)

Dufay: Imperatrix Angelorum Schütz: Sei gegrüsset, Maria, SWW 333 Messiaen: Les anges Webern: In Gottes Namen aufstehn, op. 15/3 Mozart: Grabmusik, K. 42 Messiaen: Vocalise pour l’ange qui annonce la fin du temps J. S. Bach: Sanctus, BWV 237 Mahler: Das himmlische Leben Symphonia Angelorum Vezényel és mesél: Bali János

A ZENEKAR MESTEREI KOVÁCS JÁNOS ÉS A ZENEAKADÉMIA SZIMFONIKUS ZENEKARA Dohnányi: Ünnepi nyitány, op. 31 Dohnányi: D-dúr koncertdarab, op. 12 Bartók: A kékszakállú herceg vára, BB 62 Karasszon Eszter (cselló) Meláth Andrea (mezzoszoprán) Fried Péter (basszus) A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara Vezényel: Kovács János

Számos hangszercsodával találkoz hatunk az este folyamán, továbbá mindenféle nemzet érdekes, egzotikus táncaival, zenéivel. Erre két együttes szövetkezett: az Ensemble Leones a középkori és kora reneszánsz német nyelvű zene és reneszánsz táncok korhű előadását tűzte ki célul 2008-as megalakulásakor; vezetője az a Marc Lewon, aki a középkori német nyelvű világi muzsika egyik neves specialis tája és egyik legavatottabb művelője, és aki nemcsak előadóművész, hanem zenetörténész is a patinás Oxfordi Egyetemen. A Svájcból érkező Baptiste Romain szintén több évszázaddal ezelőtti hangszerek, a fidula, a régi dudák elismert művelője, kiváló kópiákkal, amelyekkel valóban tökéletesen meg lehet idézni a reneszánsz kor tánczenéjét. A változatos, egyszerre szórakoztató és ismeretterjesztő műsor házigazdája a sorozat művészeti vezetője, Mandel Róbert, aki a kor kihívásaira felelve alapította meg nemrég új együttesét Ensemble Geneamus néven.

Hogy miként keletkezett a zene, azt nem tudjuk, de sokan gondolják úgy, hogy valamikor az ősi időkben az ember felfedezte a természet hangja inak szépségét, s megpróbálta a maga eszközeivel utánozni azt. Akárhogy történt is, a „klasszikusnak” is nevezett művészi zenében mindig fontos szerepet játszott a természet, illetve az a kérdés, hogy miként idézhető meg a körülöttünk lévő világ a zene segítségével. A Zeneakadémia ifjúsági programsorozata, a Liszt-kukacok Akadémiája az őszi félévben zene és természet viszonyát vizsgálja. A második koncerten a természet talán legkülönösebb lényei, az isteni és a földi világ közvetítőiként működő angyalok lesznek a főszereplők. Az angyalok énekét, illetve általában az angyalok lényét számos zeneszerző próbálta megragadni, s miként az a Lisztdíjas Bali János által összeállított, több mint 500 év zenéjét átfogó koncert során ki fog derülni, az angyalok egyáltalán nem azok a tündéri lények, ahogyan a karácsonyi kirakatok rendezői hajlamosak kezelni őket.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatóinak 2014 ősze óta lehetősége nyílik arra, hogy élvonalbeli, nemzetközi viszonylatban is elismert dirigensek keze alatt dolgozhassanak, így belekós tolva a professzionális muzsikusi lét valóságába. A zenekar mesterei sorozatban eddig olyan művészek instruá lták az ifjú zenészeket, mint Vashegyi György, Kobajasi Kenicsiró és Kocsis Zoltán. A hatalmas siker okán a sorozat idén is folytatódik. Ez alka lommal Kovács János Kossuth-díjas, érdemes művész dirigál, a programon pedig a 20. század első felének iskola teremtő magyar klasszikusai szere pelnek. Dohnányi Ernő energikus Ünnepi nyitánya és lírai hangvételű, gordonk ára és zenekarra írt Koncertdarabja után Bartók Béla egyfelvo násos mesterműve, A kékszakállú herceg vára lesz hallható. Hangszeres szólistaként az ifjú csellista, Karasszon Eszter bizonyít, a Kékszakállúban pedig két Liszt-díjas művész, Meláth Andrea mezzoszoprán (és zeneaka démiai tanszékvezető), valamint Fried Péter énekli majd a magyar operairodalom két legendás szerepét.

Jegyárak: 1 900, 2 500 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Jegyár: 1 400 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Jegyárak: 1 200, 1 700, 2 800, 3 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

FÉRFI-E A KÉKSZAKÁLLÚ HERCEG? Mi sem könnyebb, mint Bartók A kék szakállú herceg vára című operájá nak feminista kritikáját megírni. A hagyományos interpretáció szerint Judit primitív, kifejletlen lélek. Meg érkezik a férfi várába (lelkébe), és követeli, hogy kinyíljanak a vár tit kos kamrái (a hét ajtó), de csak a kí váncsiság vezeti, nem a mélyebb megismerés vágya. Mikor föltárul az ötödik ajtó, amely Kékszakállú fényárban úszó, hatalmas birodalmára nyílik, Judit boldogtalan. Alig tölt néhány percet a fényözönben, máris követeli a két utolsó kulcsot, Kékszakállú legmélyebb titkának kulcsait. A nő nek a férfi lelkébe való erőszakos behatolása okozza szerelmük halálát.

Már a Kékszakállú történetének első olvasata után gyanú ébred bennünk: valami nem stimmel a hagyományos értelmezéssel. Pontosabban: semmi nem stimmel vele. Valóban volnának jó ajtók és rossz ajtók, és Juditnak csak a jókat kellene felnyitnia? De ha vannak jó titkokra nyíló ajtók, olyanok, amelyeket (mint az ötödiket) Kékszakállú boldogan és büszkén nyit ki Juditnak, akkor miért nem teszi ezt meg önszántából? Hosszan sorolhatnánk a fenti értelmezés ellentmondásait, azonban a legdöntőbb ellenérvet a drámai szituáció szolgáltatja. Balázs Béla szövegéből kiderül, hogy drámájában a vár a Kékszakállú érzelmi világának szimbóluma (a Kékszakállú „lelke”). Ez minden interpretáció kiindulópontja. Ám ha ez így van, akkor a színpadon megjelenő Kékszakállú, csakúgy, mint Judit, nem személyek, hanem a lélekben munkálkodó erők metaforái. Kékszakállú és Judit egy kettejük felett álló, mindkettőjüket magába foglaló, a színpadon soha meg nem jelenő drámai „főhős” lelkében összecsapó erővonalak. Még ha úgy fognánk is fel, hogy ez a „főhős” sem más, mint maga Kékszakállú, a színpadon megjelenő Judit és Kékszakállú egyformán és egyenlő mértékben részesei ennek a magasabb értelemben vett Kékszakállúléleknek. És mi van akkor, ha e meg nem nevezett főhős – a lélekvár birtokosa – nem Kékszakállú, hanem Judit? Talán másképp is történhetne: lehetne Judit a vár birtokosa, s ebben az esetben Kékszakállú nyitná az ajtókat. A darab születése előtti évben Balázs leírta naplójában egy álmát. Önmagát (a férfit) látta, amint egy rejtélyes tájban bolyong, erdőkbe és barlangokba hatol be, mígnem ráébred, hogy e titkos táj a szerelmének (tehát a nőnek) a lelke. Bartók egy levelében azt írja, olyan zenét szeretne írni, amely képes szavakkal ki nem fejezhető komplex érzéseket megragadni. Balázs misztériumjátéka felkínálta számára a lehetőséget ilyen zene komponálására, és Bartók olyan szinten élt ezzel a lehetőséggel, amelyre Balázs valószínűleg sosem gondolt. Bartók zenéjének minden jelenete és minden frázisa a tudatalatti világ rétegeibe hatol, olyan mélységekbe, ahol az érzelmek még nem váltak szét, ahol mintegy őssejtszerű állapotban magukba foglalják önmaguk ellentétét. A darab végső drámai fordulópontja az, amikor Judit őrjöngve az utolsó ajtó kulcsát követeli. Nem Judit, hanem az ember önmaga mélységeit megismerni vágyó énje őrjöng itt: eljutni a felismerésig, akár az önpusztítás árán is. Az „ária” csúcspontján, győzelmének és veszteségének tudatában Judit elhallgat, és csak a zenekart halljuk. Mint utolsó ítélet, hat ütemen keresztül zeng a disszonáns „vér motívum”. E proklamáció fölött azonban egyre feljebb kapaszkodik egy szenvedélyes dallam: ugyanaz a motívum, amely korábban a kíváncsiság motívuma volt. E motívum azonban itt egybeolvad egy másikkal, amely az opera kezdetétől fogva az ölelés, a szerelem szenvedélyes mozdulatának szimbólumaként jelent meg. A vég: a titok fölötti győzelem; a lélek sötétségéinek véres meghódítása, amibe belepusztul az ember; a mindent feltárni képes szerelem diadala (mert mindent feltárni csak a szerelem képes); az utolsó, soha el nem múló ölelés. Frigyesi Judit 57

NOVEMBER 16. (SZERDA), 19.00

NOVEMBER 17. (C SÜTÖRTÖK ), 19.00

NOVEMBER 18. (PÉNTEK ), 19.00

SOLTI TEREM

FORDULÓPONT KAMARA.HU/1 A ZENEAKADÉMIA KAMARAZENEI FESZTIVÁLJA

FORDULÓPONT KAMARA.HU/2 A ZENEAKADÉMIA KAMARAZENEI FESZTIVÁLJA

Schubert, Dvořák, Janáček, Bartók és Henning Kraggerud művei

Debussy, Suk, Schulhoff és Schubert művei

AKUSZTIKUS, AUTENTIKUS ROMENGO

Művészeti vezetők: Simon Izabella és Várjon Dénes

Romengo: Lakatos Mónika (ének); Rostás „Mazsi” Mihály (ének, gitár, szájbőgő); Lakatos „Guszti” János (kanna, tánc, szájbőgő); Kovács Misi (hegedű); Novák Csaba (nagybőgő)

Simon Izabella, Várjon Dénes (zongora); Sarah Shafer (szoprán); Carolin Widmann, Henning Kraggerud (hegedű); Christoph Richter (cselló); Klenyán Csaba (klarinét)

Művészeti vezetők: Simon Izabella és Várjon Dénes Simon Izabella, Várjon Dénes (zongora); Viviane Hagner (hegedű); Steven Isserlis (cselló); Kovács István (basszus)

Tekintettel arra, hogy a hagyományos, magyarországi oláh-cigányzenét játszó Romengo Együttes tagjai kivétel nélkül anyanyelvként sajátították el az általuk játszott zenét, a Zeneakadémia népzenei sorozatának címe – Akusztikus, autentikus – tökéletesen illik ahhoz, amit hallhatunk majd tőlük a színpadon. Bár repertoárjuk alapja a cigány népdalok világa, saját dalokat is előszeretettel játszanak, ezek azonban éppoly autentikus „népzenévé” válnak az előadásukban, mint bármi, amihez hozzányúlnak. Ahogy ők fogalmaztak egy interjúban: „A dalaink egy része a saját életünkön alapul, és természetesen a mi érzéseinket fejezi ki. De a tradicio nális dalok hátterében is az áll, amit a cigányok megéltek, és az csak teljes átéléssel adható tovább. Ez mind meg történt valamelyikünkkel.” A tíz éve alapított zenekar Európa több mint húsz országában koncertezett, s számos díjat nyert pályafutása során, ami nem csoda: zenélésük olyan energiákat, olyan őserőt szabadít fel, ami még a Zeneakadémia sokat látott, patinás falai között is különlegességnek számít.

Fordulópont – ezt a címet viseli idén Simon Izabella és Várjon Dénes kamara.hu elnevezésű kamarafesztiválja, amely hosszú évek után tavaly a Zeneakadémián talált otthonra, remélhetőleg végérvé nyesen. Akkor „első és utolsó” műveket tűztek műsorra, most olyan kompozí ciókat helyeznek egymás mellé, amelyek akár a szerző életében, akár a zene vagy a műfaj történetében fordulópontnak bizonyultak. Az első koncert műsora Schuberttől Bartókig ível, s a fellépők között ott találjuk a két művészeti vezető mellett a hegedűművészként is aktív Henning Kraggerud norvég kortárs szerzőt, az 1998-ban, huszonkét évesen a Nemzetközi Yehudi Menuhin Hegedűverseny zsűrielnöki különdíját megnyerő Carolin Widmannt, a széles körű tanári tevékenységet folytató, Várjon Dénessel régóta kamarazenélő német csellistát, Christoph Richtert, az amerikai opera színpadok egyik legkeresettebb szoprán csillagát, Sarah Shafert, és a nagyszerű klarinétművészt, a bemutatásra aligha szoruló Klenyán Csabát is. Valameny nyien Simon Izabella és Várjon Dénes régi kamarapartnerei, s ettől nem függetlenül: barátai.

Simon Izabella és Várjon Dénes művé szeti vezetők a kamara.hu elnevezésű fesztivál második estjén két ismert és két kevésbé ismert szerző egy-egy remek művét tűzik műsorra, mégpedig össz hangban az idei fesztivál alcímével. Fordulópontnak számít ugyanis a 20. századi zene történetében Debussy utolsó nagyobb szabású műve, a Hegedű szonáta, amelynek hegedűszólamát a német Viviane Hagner, a legnagyobb karmesterek – Barenboim, Mehta, Abbado – szólistája, elhivatott kamaramuzsikus játssza majd. Kései mű Schubert Téli utazás című dalciklusa is, s fordulópont a dalirodalomban, amely ezúttal Kovács István előadásában lesz hallható. Josef Suk cselló-zongora duóra írott kéttételes műve a szerző pályáján jelentett forduló pontot: ez volt a darab, amellyel sikerült kilépnie apósa, Dvořák szellemi árnyé kából. Az ugyancsak cseh származású Erwin Schulhoff 1925-ben írta hegedűcselló duóját, amely tökéletes összefog lalását nyújtja szerzője eklektikus zenei stílusának. E két mű csellószólamát a hazánkban jól ismert és méltán népszerű, világhírű Steven Isserlis fogja játszani, aki három legfontosabb mesterének Rados Ferencet, Kurtág Györgyöt és Végh Sándort tartja.

Jegyárak: 1 900, 2 500 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Jegyárak: 3 400, 4 100 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

A SZABADSÁG ÖRÖME „Ég alján, föld fölött / lágy zene kél, / víz partján, fák között / pendül a szél...” Akár egy Monteverdi-madrigál dallamát is hozzáképzelhetjük a versrészlethez, amely James Joyce Kamarazene című ciklusából való (Gergely Ágnes fordításában). A köl temény finom fuvola- és lantfutamai felidézik bennem a csecsemők ámuló figyelmét, amellyel friss élményeiket befogadják: a világ még tele van iste nekkel, a lombok és a felhők élnek, a simogatásnak íze, a látványnak hangja van: az érzékelés még egysé ges és szabad, nem tagolódott szét töredékes tapasztalatokra.

A kamarazene számomra efféle határtalan űr: egy pontban a minden. Ahogy az érzelmeket sem tudja maradéktalanul magában tartani a test, úgy a hangok is kiszöknek a zárt térből, ajtórésen, ablakon át kizengenek az utcára; sok évig jártam át olyan házak között, amelyekből folyvást zene szivárgott: a kolozsvári Óvár zeneiskolájának zongorái és fúvós hangszerei, vagy később a budapesti Opera zárt ablakai mögül előzengő áriák sejtelmessége máig is itt van a fülemben, és szagokat, tereket, ízeket idéz fel bennem. Még intenzívebb érzékleteket és érzelmeket kavar fel a kolozsvári iskolai kamarakórus emléke, amit kitűnő osztályfőnöknőnk vezetett. A kamaszkor féktelen érzelmességét élhettem ki ott, öröm és szerelem és világfájdalom zengett és susogott a szívszakasztóan szép madrigálokban; kemény diktatúrát éltünk éppen, sokszor nem volt áram sem, de a kóruspróbán a régi iskolaépület gyertyafényben derengő, sejtelmes boltívei visszaröpítettek minket pár évszázaddal, egy olyan korba, amikor szabadon lehetett magyarul énekelni. Később, már Budapesten, ismertem meg másik kedves skólám, az Eötvös Collegium jelszavát: „szabadon szolgál a szellem”. Ezt a szabad szolgálatot éreztem én meg Kolozsváron, azt, hogy a tiszta hangzáshoz és az éneklés égi öröméhez földi alázat és fegyelem is kell, de egészen másféle, mint amit a kíméletlenül katonás rendszer követelt tőlünk: a kórusban a forma nem cél volt, hanem eszköz, mégpedig a közös alkotás teljes élvezetének érdekében. A szigorú falak közt, ahol nappal szorongattatásban és kiszolgáltatottságban éltünk, délutánonként tényleg szabadok lehettünk, mert szeretet vett körül és szeretet irányított minket; nem az indulók rettenetes zengő érce és pengő cimbalma uralkodott végre, hanem az égi összhangzat. (Goethe égi fiúkara jut eszembe: „Fonódjanak hát víg láncba karjaink, zengjünk zsolozsmát, perdüljünk táncra mind!”) Valamit önként, örömből megélni: ritka ajándék volt ez akkor. És micsoda részegítő, forradalmi mámor volt egy ballagási fellépés után féktelen harsánysággal kiengedni a hangunkat az öblös folyosókon: „Viva, viva la musica!” Majd, csak azért is, magyarul: „Éljen, éljen a muzsika!” Szabadság, szerelem, metafizika: a kamaszkor teljessége volt benne ebben az egyetlen, ismétlődő dallamban. Jött még utána sok zene az életemben, a King’s Singers-mánia, a városi kórus Szombathelyen (három évig énekeltem benne), némi Mozart, fülhallgatós-walkmanes, később magnós zenehallgatások Amerikában (ott fedeztük fel a Chanticleer kamarakórust és az ezerszer újrahallgatott mexikói barokk egyházi zenét), sok-sok Telemann (főleg az asztali zenék; az esküvőnkön is Telemann szólt), aztán az itthoni totálisan amatőr, rögtönzött házizenék blockflötére, ír furulyára, gitárra, csörgőre, sámándobra és olykor szintetizátorra – de mindent, amit a kamarazene öröméről és szabadságáról tudok, ott tanultam meg, Kolozsváron, Halmos Katalin csodálatos madrigálkórusában. Szabó T. Anna

HALLGASS IDE!

ZENEAKADÉMIAI KONCERTEK DIÁKJEGGYEL Diákigazolvány felmutatásával 500 Ft-os diákjegy váltható a koncertet megelőző egy órában az üres helyekre, illetve a Nagyterem II. emeleti diákkarzatának állóhelyeire. Egy diákigazolvánnyal előadásonként egy diákjegy váltható.

NOVEMBER 18. (PÉNTEK ), 19.30

NOVEMBER 19. (SZOMBAT ), 10.30

NOVEMBER 19. (SZOMBAT ), 17.00

NAGYTEREM

KUPOLATEREM

KÁVÉZÓ

ÉLESBEN AZ EGYHÁZZENE TANSZÉK EGYHÁZI ÜNNEPEK ZENÉJE A GREGORIÁNTÓL A 21. SZÁZADIG Több évszázad vokális és hangszeres zenéje – gregorián tételek, középkori polifon, reneszánsz, barokk, romantikus és kortárs művek – virágvasárnap, nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat és húsvét vasárnap ünnepi rendjéhez kapcsolódóan Közreműködnek az Egyházzene Tanszék hallgatói és oktatói Az Egyházzene Tanszék műsora az egy h ázi év legkiemelkedőbb, zeneileg is leggazdagabb időszakát állítja közép pontjába. A virágvasárnappal kezdődő és húsvét ünnepében kiteljesedő nagy hét az egyházzenei szolgálatot végzők számára mindenkor az év legfontosabb feladata volt. Szertartásrendje eltér az év rendes menetétől, ősi énekanyagát és a hozzá csatlakozó többszólamú tételeket, népénekeket, orgonazenét az énekesek, hangszerjátékosok különös figyelemmel, művészi tudásuk legjavát nyújtva adták elő, a zeneszerzők a zene történet valamennyi korszakában a leg nagyobb gonddal, a régi hagyományokat tiszteletben tartva komponálták meg a nagyhéten elhangzó műveiket. A műsor ban – virágvasárnap, nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat és húsvét vasárnap ünnepi rendjét követve – az egyes napok legfontosabb tételei hang zanak el. Az összeállítás az ünnepi idő szak sajátosságainak megmutatása mellett egyházzene-történeti utazás is, hiszen több évszázad vokális és hang szeres – elsősorban orgonás – terméséből, azok gazdag és változatos anyagából válogat. Jegyár: 1 600 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont 62

FORDULÓPONT KAMARA.HU/A KIS PIROS HEGEDŰ (ÉS A GONOSZ, NAGY CSELLÓ) UTAZÁS A MESÉK ÉS A ZENE CSODÁLATOS BIRODALMÁBA Szerkesztő-műsorvezető Simon Izabella, közreműködnek a kamara.hu művészei

FORDULÓPONT KAMARA.HU/NYOLCSZEMKÖZT BESZÉLGETÉS IRODALOMRÓL ÉS ZENÉRŐL Házigazda Simon Izabella és Várjon Dénes, vendégek Szabó T. Anna és Dragomán György

Babar, a kiselefánt után idén a kis piros hegedű és a gonosz, nagy cselló bűvöli el a kamara.hu matinéprogramjára látogató gyerekeket (és szüleiket). A Piroska és a farkas című Grimm-mese alapján készült összeállítás két zseniális művész alkotása: zenéjét az Oscar-díjas Anne Dudley jegyzi, míg szövege a fesztivál több koncertjén is közremű ködő, rendkívül sokoldalú csellista, Steven Isserlis fejéből pattant ki. A kicsiket és nagyokat egyaránt a mese és a zene csodálatos birodalmába elkalauzoló utazás megálmodója, a program szerkesztője és műsorvezetője a tavalyi évhez hasonlóan Simon Izabella lesz, aki a gyerekek nyelvén csodálatosan értő művészként irányítja majd az eseményeket. A kamara.hu válogatott zenészeinek közreműködé sével megvalósuló, a zene és a társ művészetek varázsvilágát feltáró műsornak a gyerekek is aktív részesei lehetnek.

A kamara.hu múlt évi irodalmi-zenei tárlatán Simon Izabella és Várjon Dénes Spiró Györggyel kerengett a művek között, és tárta fel elsők és utolsók világát. A fesztivál művészeti vezetői a Zeneakadémia Liszt Ferenc téri épületében – melyben az 1907-es átadás óta fontos szerepet játszanak az irodalmi programok – idén is felelevenítik a régi hagyományt. A Nyolcszemközt fantázianevű délutánon a zongorista házaspár a mai magyar irodalmi élet egyik legizgalmasabb párosával, Szabó T. Annával és Dragomán Györggyel beszélget – többek között forduló pontokról a zenében, az irodalomban, az életben. Társművészetek lépnek párbeszédbe egymással ezen a délutánon a Zeneakadémia Kávézójában, ezúttal négy érzékeny művész dialógusán keresztül.

Jegyár: 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Jegyár: 600 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

BEJEGYZÉS A ZENEAKADÉMIA VENDÉGKÖNYVÉBEN JULIA LEZSNYEVA (2016. ÁPRILIS 9.)

NOVEMBER 19. (SZOMBAT ), 19.00

NOVEMBER 20. ( VASÁRNAP), 11.00

NOVEMBER 20. ( VASÁRNAP), 19.30

SOLTI TEREM

NAGYTEREM

FORDULÓPONT KAMARA.HU/3 A ZENEAKADÉMIA KAMARAZENEI FESZTIVÁLJA

FORDULÓPONT KAMARA.HU/4 A ZENEAKADÉMIA KAMARAZENEI FESZTIVÁLJA

Schumann, Brahms és Jörg Widmann művei

Satie, Liszt és Ravel művei

Művészeti vezetők: Simon Izabella és Várjon Dénes Simon Izabella, Várjon Dénes (zongora); Sarah Shafer (szoprán); Henning Kraggerud (hegedű); Tabea Zimmermann (brácsa); Steven Isserlis (cselló); Jörg Widmann (klarinét)

Művészeti vezetők: Simon Izabella és Várjon Dénes Ránki Fülöp, Fejérvári Zoltán (zongora); Viviane Hagner (hegedű); Christoph Richter (cselló)

Mesék és történetek szólalnak meg a hangszeres és vokális kamarazene nyel vén a kamara.hu fesztivál harmadik estjén. Két Schumann-mű, a klarinétra, brácsára és zongorára írott Tündérmesék, illetve a női sors végzetszerűségéről szóló dalciklus mellett Brahms c-moll zongora négyese lesz hallható, ez a rejtett szerelmi üzenet Clara Schumannak, valamint Jörg Widmann kortárs német szerző megrázóan szép és elmélyült öttételes meseciklusa, amely ugyanazt a három hangszert foglalkoztatja, mint Schumann mesekompozíciója. A klarinétszólamot maga Jörg Widmann fogja játszani mindkét műben, aki nemcsak zeneszerzőként, hanem klarinétművészként is napjaink legfoglalkoztatottabb muzsikusai közé tartozik, s mindkét terület népszerű professzora a Freiburgi Zeneakadémián. A brácsa szólamát pedig az a Tabea Zimmermann szólaltatja meg, aki Végh Sándornál tanult Salzburgban, jelenleg a berlini Hans Eissler Zeneakadémia professzora. A koncert többi fellépőjét nem szükséges e helyütt bemutatni, hiszen őket a fesztivál korábbi koncertjei alkalmával megismerhettük.

Határtalan tehetségek és határokat fesze gető szerzők. Ránki Fülöp ifjú kora ellenére tapasztalt koncertezőnek számít, aki a családi hangversenyek mellett egyre gyakrabban lép fel önállóan is, „saját jogú” zongoraművészként. Fejérvári Zoltán zongoraművész több rangos kül földi (angliai, spanyol és olasz) verseny díjazottja, aki szintén jelentős színpadi rutinnal bír már. Olyan kiválóságokkal dolgozott együtt, mint Fischer Iván és Kocsis Zoltán például. A német Viviane Hagner hegedűművész szintén komoly nemzetközi sikereken van túl. Játékáról a Washington Post így írt: „Gazdag és fényes tónusa, kristálytiszta artikulációja és pontos kifejezésmódja mély nyomot hagy a hallgatóban”. Christoph Richter Európa egyik legkeresettebb koncert csellistája, emellett a kamarazenélés tanára, továbbá mesterkurzusok és szakm ai zsűrik rendszeres vendége szerte a világban. Az izgalmas menü pedig: az örök különutas, Satie forra dalmian formabontó zongoraminiatűrjei, a romantika hangzáslehetőségeinek határait öntörvényűen feszegető Liszt ritkán hallható darabjai, valamint Ravel gazdag hangzású kamaratriója, mely a három hangszer kevésbé használt regisztereit különös előszeretettel alkalmazza. Fordulópontok a zenében.

Jegyárak: 3 400, 4 100 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Jegyárak: 2 500, 3 200 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

FORDULÓPONT KAMARA.HU/5 A ZENEAKADÉMIA KAMARAZENEI FESZTIVÁLJA Beethoven, Schumann, Dvořák, Berio és Kurtág György művei Művészeti vezetők: Simon Izabella és Várjon Dénes Simon Izabella, Várjon Dénes (zongora); Sarah Shafer (szoprán); Viviane Hagner (hegedű); Tabea Zimmermann (brácsa); Steven Isserlis, Christoph Richter (cselló); Holló Aurél (ütőhangszerek) A Simon Izabella és Várjon Dénes művé szeti vezetésével megvalósuló kamara zenei fesztivál, a kamara.hu zárókon certjének műsora a kései Beethoventől Kurtágig ível. Olyan ritkaságok is elhangzanak a hangversenyen, mint Luciano Beriótól az 1985-ben komponált, brácsára, ütőhangszerekre és egy szicíliai népi énekes hangfelvételére komponált Naturale, vagy Dvořák szinte soha nem hallható, schumanni mélységű dal ciklusa, a Szerelmi dalok. A kamara.hu világhírű előadógárdájához ez alka lommal Holló Aurél, az Amadinda Együttesből jól ismert, zeneszerzőként és hangszerelőként is aktív ütőhang szeres művész társul. És bár a fesztivál alcíme (Fordulópont) elsősorban a művekre és zenetörténeti helyükre vonatkozott, e zárókoncert – és talán az egész kamara.hu fesztivál – legfon tosabb tanulsága az lesz, hogy e páratlan muzsikusokból álló társaság előadásában az elhangzó művek valóban életre szóló élményt nyújthatnak, vagyis akár még egy kamarazenei fesztivál is jelenthet fordulópontot az életünkben. Jegyárak: 1 400, 2 100, 3 500, 4 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

T UDÁ S LENYŰGÖZŐ VILÁGA

GEOszkóp

A Kilimandzsáró utolsó jege

Will Gadd 5800 méter magasságban mászik meg egy leheletvékony jégfalat: a kép szimbolikus, amellyel a hegymászó Afrika legmagasabb hegyén a gleccser eltűnésére szeretné felhívni a figyelmet. Az elmúlt 100 évben a Kilimandzsáró csúcsát borító jégtömeg mintegy 85 százalékkal csökkent. A szakértők feltételezése szerint a csúcs a közeli jövőben teljesen jégmentessé válik

8 16/02

16/02 9

TUDÁS KALAND INSPIRÁCIÓ A GEO kíváncsi, közérthető és sokszínű. Ismeretterjesztő magazin azoknak, akik nyitottak a világra...

Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg most! (+36-40) 202-112 helyi tarifával hívható telefonszám (munkanapokon), ugyfelszolgalat@ringieraxelspringer.hu, www.ringieraxelspringer.hu/elofizetesek

Az ismeretterjesztő magazin

„SOKKAL EGYSZERŰBB A NŐI SZOPRÁNOKKAL” Exkluzív interjút adott a Zeneaka démia Koncertmagazinjának Johann Sebastian Bach második felesége, Anna Magdalena Bach. A nők 18. századi helyzetétől a kottamásolás nehéz ségein át a kávéivás fontosságáig számos téma felmerült a beszélge tés során.

Tavaly röppent fel a hír, egy ausztrál zenetudós hipotézise, miszerint nem a férje, Johann Sebastian, hanem ön volt a csellószvitek szerzője. Amíg a zenetörténészek vitatkoznak a kérdésen, elmondaná nekünk az igazságot? A férjemmel otthon szerettünk olykor cifrákat káromkodni, s most is ehhez volna leginkább kedvem. Szeretném leszögezni egyszer s mindenkorra, hogy a csellószviteket nem én írtam, hanem néhai uram, Johann Sebastian Bach. Hogy is írhattam volna én? A derék ausztrál kolléga nevelt valaha 18. századi nőként tizenhárom gyereket? Ahogy annyi mást is, amikor ilyen-olyan okból szükség volt rá, ezt is lemásoltam, mert eladtuk egy hercegnek a kópiát, kellett a pénz, de megírni és leírni, ugye, két különböző dolog. Leánygyermekeik általában zenészekhez mentek férjhez. Ez mennyiben volt saját döntésük, mennyiben atyai elvárás? Nehéz erre válaszolni, hiszen akkoriban teljesen természetes volt, hogy a fiúk céhen belül maradnak, s a lányok is céhbelihez mennek feleségül. Folyamatosan jártak hozzánk a jóképű – meg nem annyira jóképű – muzsikus fiúk, akiket a férjem tanított, némelyik nálunk is lakott kosztért, kvártélyért, természetes, hogy összeszűrték olykor a levet a lányainkkal. Nem mondom, hogy a férjem mindig boldog volt ettől, de ha elkezdett felmenni benne a pumpa emiatt, gyorsan beküldtem a dolgozószobájába komponálni. Amúgy jó pár muzsikus vővel-növendékkel volt kitűnő kapcsolata. És nehogy azt higgye, hogy a férjem lekezelte a nőket. Hadd meséljem el a Kávékantáta keletkezésének történetét, biztos nem ismeri. Tudnia kell, hogy Lipcse akkoriban igen modern városnak számított, az évi két vásár rengeteg különféle embert vonzott Európa minden tájáról, virágzott a könyvkiadás, és rengeteg könyv született kifejezetten nők számára, szakácskönyvek, útleírások, ájtatos történetek, vagy ami számomra a legfontosabb: kertészeti könyvek (tudja, imádom a virágokat). Amikor odaköltöztünk [1723-ban; a szerk.], nyolc kávéház működött a városban, pár évvel később már tíz. Persze ezekbe csak férfiak léphettek be, de a kávé mégis fontos volt a nők számára is. Nem olyan kávét ittunk akkoriban, mint amilyet most maga, sokkal hígabb, teaszerű ital volt, úgy is nevezték, hogy „Blümchenkaffee” [virágocskakávé; a szerk.], mert a meisseni porceláncsészék alján lévő festett virágokat látni lehetett a kávén keresztül. De elkalandoztam, hol is tartottam?

A kávé fontos volt a nők számára. Köszönöm, igen. Szóval néhány női szalonban meghatározó esemény volt a közös kávézás. Ilyen volt például Christiane Mariane von Ziegler szalonja, aki kivételesen művelt nő volt, írt pár kantátaszöveget a férjem számára is. Ott lakott, pár száz méterre a Tamás-iskolától, az apja legendás polgármestere volt Lipcsének. Szegény nő, huszonéves korára már két férjet és három gyereket elveszített, nem csoda, hogy úgy döntött, hagyja a hagyományos női szerepeket, és irodalmi karriert fut be. Szóval, a kávéivásnak külön jelentősége volt akkoriban, volt benne valami csábító, valami izgató, mert sokan veszélyes ajzószernek tartották, emlékszem, apám még fiatalon a kezembe nyomta egy francia orvos írását, ami a kávézás és a teázás veszélyeiről szólt. Ez persze sokakat nem érdekelt, és én is imádtam a kávét. Amikor férjem átvette a lipcsei egyetemi zenei együttes, a Collegium Musicum vezetését, rendszeresen előadott kisebb világi témájú kantátákat, afféle minioperákat. Tudom, hogy manapság jól ismert az úgynevezett Kávékantáta, csak éppen az nem köztudott, hogy a férjem milyen csavart helyezett el a mű végén. A szöveget a híres szövegkönyvíró, Picander készítette, és többen is megzenésítették a férjemen kívül, csakhogy nála két strófával gazdagodik a darab. A Picanderlibrettó arról szól, hogy egy apa képtelen leszoktatni a lányát a kávéivásról, s végül azzal sikerül sarokba szorítania, hogy ha nem szokik le a kávéról, nem mehet férjhez. Erre a lány azt mondja, rendben, de azonnal kéri a férjet. Itt fejeződne be a darab az eredeti szövegkönyv szerint, és akkor mondhatnák maguk, hogy lám-lám, az apa ráerőszakolta saját döntését a szegény lányra, micsoda dolog! Csakhogy a férjemnél a történet folytatódik, a lány ugyanis – miután az apja távozott – elárulja a hall gatóságnak, hogy a házassági szerződésben úgyis benne lesz egy kitétel arról, hogy bármikor ihat kávét. A mű azzal fejeződik be, hogy apa és lánya békét kötnek: mivel már az anyák és a nagyanyák is kávéztak, ne a lányokat bántsuk ezért a szokásért. Az soha nem merült fel, hogy mint nagyszerű szoprán énekesnő részt vegyen a lipcsei istentiszteleteken férje kantátáinak előadásában? Nem. A gyerekek miatt sem, meg azért sem, mert nők nem énekelhettek akkoriban templomban. Szent Pál írja egyik levelében, hogy „a ti asszonyaitok hallgassanak a gyülekezetekben, mert nincsen megengedve nékik, hogy szóljanak; hanem engedelmesek legyenek, a mint a törvény is mondja” [Korinthusbeliekhez írott első levél, 14:34; a szerk.]. Luther ezzel mélységesen egyetértett. Ma már talán elmondhatom, hogy függetlenül Szent Páltól és Luthertől, a mindennapi gyakorlatban a jobb muzsikusok rettenetesen szenvedtek ettől a korlátozástól, és volt, hogy becsempésztek nőket a karzatra. Mattheson például gyakran énekeltetett nőket a fiúszopránok helyett, de úgy helyezte el őket a karzaton, hogy lentről ne lehessen látni, ki énekel. Rengeteget kell dolgozni a kisfiúkkal, hogy bonyolultabb figurális zenét jól énekeljenek, és nagyon rövid az az időszak, amikor zeneileg már elég érettek, de még nem kezdenek mutálni. Higgyen nekem, sokkal egyszerűbb a női szopránokkal. Kérdezze csak meg a férjemet! [Nevet.] Fazekas Gergely 67

NOVEMBER 23. (SZERDA), 19.00

NOVEMBER 24. (C SÜTÖRTÖK ), 19.00

SOLTI TEREM

A TEHETSÉG KÖTELEZ KRUPPA BÁLINT ÉS FEJÉRVÁRI ZOLTÁN HEGEDŰ-ZONGORA ESTJE Stravinsky: Elégia szólóhegedűre J. S. Bach: 2. (d-moll) partita, BWV 1004 Kurtág György: Tre pezzi hegedűre és zongorára, op. 14e Beethoven: 9. (A-dúr) hegedű-zongora szonáta, op. 47 („Kreutzer”) Kruppa Bálint (hegedű) Közreműködik: Fejérvári Zoltán (zongora)

KRUPPA BÁLINT © KONDELLA MISI

Mindig örömteli látni, amikor egy ígé retes fiatal muzsikustehetség karrierje a szemünk láttára szökken szárba. Kruppa Bálint hegedűművész az utóbbi években zenei díjak egész sorát nyerte el. A poznaňi V. Telemann Nemzetközi Hegedűverseny ezüstérmese, a balassag yar mati Nemzetközi Kortárs Zenei Verseny első- és nagydíjasa, a zágrábi Nemzetközi Ifjúsági Hegedűversenyen korosztá lyának győztese, 2013-ban a Weiner Leó Országos Kamarazene Versenyen pedig rögtön három díjat is besöpört (egyiket saját vonósnégyesével!). Mindezeken túl tavaly a jól megérdemelt Junior Prima Díjat is megkapta. S ha már „a tehetség kötelez”, Kruppa Bálint önálló estjén is magasra teszi a mércét. Stra vinsky (tőle szokatlanul) komor hangjait Bach szólópartitája követi, melynek varázslatos zárótételét Yehudi Menuhin egyenesen minden idők legtökéletesebbjeként jellemezte, mit e hangszerre valaha írtak. A program második felében Kruppa a kortárs zene iránti érzékenységét illusztrálja egy Kurtág-duóval (zongorán Fejérvári Zoltán működik közre), majd Beethoven maratoni hosszúságú, majd minden érzelmet megmozgató, és rendkívüli technikai felkészültséget igénylő Kreutzer-szonátájával teszi le végleg előadói névjegyét. Jegyár: 1 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

ÉLESBEN A RÉZFÚVÓSOK Vivaldi, Gabrieli, Beethoven, Dukas, Britten, R. Strauss, Vaughan Williams, Hübler, Stevens, Tibor, Sári József, Hidas Frigyes, Britten, Kocsár Miklós és Dubrovay László művei Közreműködnek: a Zeneakadémia Rézfúvós Tanszékének növendékei Szelcsányi Ágnes, Szabó Teréz (zongora) Vezényel: Antal Mátyás A tizennégy zeneszerző alkotását bemutató koncert kaleidoszkóp színességű válogatásában most bepillanthatunk a csodálatos hangzásokat létrehozni képes rézfúvós hangszerek múltjába, megismerhetjük jelenüket, nagyszerű zenéken, nagyszerű zenészeken keresztül. Hallhatunk kuriózumokat, mint például Dukas Fanfárját, Beethoven Egmont-nyitányának átiratát, a drezdai udvari zenekar kürtösének Schumann által megihletett négykürtös kom pozícióját, valamint az éppen rézfúvós darabjai révén külföldön az egyik legjátszottabb 20. századi magyar szerzőnek számító Hidas Frigyes remek alkotásait. Mindezt a Zene akadémia világhírű zenekaroknak is megannyi rézfúvós művészt adó tanszakán tanuló fiatal muzsikusok előadásában élvezhetjük, a hazai zenei életet munkásságával több mint negyedszázada gazdagító karnagy és fuvolaművész, Antal Mátyás vezényletével. Jegyár: 1 600 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

kurtág györgy és kurtág márta © MARJAI JUDIT 69

FÁJ-E A JAZZ? Igen, a jó jazz fáj. Fájnia kell! A jazz megérint, s gyakran érez hetjük úgy, hogy a dalok rólunk szólnak, az őszinteség pedig nem csak a széphez és a jóhoz kötődik. A jazz az első tömegkulturális jelenség, s míg az előadóknak az újfajta népszerűség terheivel is meg kellett birkózniuk, a törté nelmi környezet nem mindig gurított vörös szőnyeget a műfaj legnagy szerűbb előadói elé. Különösen, ha nőkről volt szó.

Ha a legendás zenészek életrajzát böngésszük, közös kiindulópontként sanyarú, reménytelen kilátásokkal találkozunk, a gyermekkori nehézségek szinte mindenütt felfedezhetők. Ez különösen igaz az afroamerikai női előadókra, akik fokozottan hátrányos helyzetükből merítve váltak forradalmárokká, és zenei teljesítményük mellett sokszor társadalmi szerepvállalásaik is közrejátszottak abban, hogy korszakos jelentőségű, nagy dívákként emlékezünk rájuk. Josephine Baker, a több beceneve közül talán leginkább a „Fekete Gyöngy”-ként emlegetett táncos és énekesnő nem akart többet, mint a gazdasági válság időszakában jobb kedvre deríteni az elszegényedett társadalmat. Saint Louisban született két évvel az olimpia után, a város akkoriban virágkorát élte, ám a konjunktúra a feketék számára továbbra is csak a kiszolgáltatottságot és szolgalétet jelentette. Josephine apja hamar elhagyta családját, a tehetséges fiatal lány pedig az éhség elől menekülve csatlakozott a Revue nègre társulathoz, amellyel már szólista táncos-énekesként járt Európában, többek között Budapesten is. Ekkor szeretett bele Párizsba, később francia állampolgár lett, és a francia ellenállásban tanúsított hősies kiállásáért de Gaulle becsületrendet adományozott neki. Első színes bőrű nőként játszott hollywoodi filmfő szer epet, fellépéseiért hatalmas gázsikat ígértek, azonban ezek egy részétől elesett, amikor a megrendelők számára kiderült, hogy a faji előítéletesség eltörlése jegyében belépési jogot követel a fekete közönség számára is a mozikba. Az entertainment, az ipari mértékű szórakoztatás – ahogy sokaknál – törvényszerűen tette tönkre a dívák életét, többen sok válás után sem találták meg a boldogságot. Bakernek négy kisiklott házassága volt, a boldogságot azonban tizenkét örökbe fogadott gyermekében találta meg, akiket szabadon, saját kultúrájuknak megfelelően, vallási pluralizmusban nevelt fel. A megértés, a nyitott szellem még távol állt az elfogadott társadalmi értékektől, és Baker kitaszítottságához a felvállaltan nőkkel, például Frida Kahlóval folytatott kapcsolatai is hozzájárultak. Coretta Scott férje, Martin Luther King halála után Bakert kérte fel a civiljogi mozgalom vezetésére a faji egyenjogúságért kifejtett tevékenysége miatt, azonban ezt már nem fogadta el. Életét az odaadásért cserébe kapott szeretet és megvetés ellentmondásai keretezték. Mahalia Jackson dalai sem kerülhették meg Martin Luther King munkásságát. A híres „I have a dream...” kezdetű beszéd elmondásakor Jackson elénekelte az „I've been 'buked” kezdetű spirituálét, majd öt évvel később ugyancsak ő énekelt a meggyilkolt tiszteletes temetésén. Rosa Parks történelmi buszbojkottjának közreműködőjeként és a King halálához vezető út végigkísérőjeként Jackson feloldhatatlan fájdalmat érezhetett belül, de mi már tudjuk, hogy a jazz és a spirituálék szakralitása feloldozta a terhek alól, mély ihletettségű dalai pedig a történelem részévé váltak. Kevés keményebb énekesnőt ismerhetünk, mint Nina Simone. Életét nemrégiben két dokumentumfilm is feldolgozta (korábban más filmek is készültek róla), a lánya közreműködésével és sok archív felvétellel

elkészített What Happened, Miss Simone? az idei Oscar-díj-jelöltek közé is bekerült dokumentumfilm kategóriában. A gyerekkori meg nem értettségtől az abuzáló menedzser férjen keresztül a szabadságharcos attitűdből megtagadott adófizetésig, és ennek folyományaként a száműzetésig egy sokkoló élettel találjuk magunkat szemben. Simone döbbenetes sikerekkel a háta mögött, a pályafutása csúcsán írta az alabamai Birmingham baptista templomában elkövetett, négy kislány áldozatot követelő merénylet mementójaként a Mississippi Goddam című történelemformáló protest songot, s ez volt az a pillanat, amikor a csillogást maga mögött hagyta, s ettől fogva szabadságharcos és nőjogi mozgalmak céljait fogalmazta meg dalaiban. Érdemes meghallgatni és megnézni, ahogy a Hairből kiragadott Ain't got no – I got life című számot átírva énekli: lehengerlő! Alabama John Coltrane-t is megihlette, ezt a szerzeményt azonban Alice Coltrane, későbbi felesége nem játszotta vele. Alice McCoy Tynert váltotta a jazztörténelem egyik legnagyobb jelentőségű kvartettjében, de az abszolútum felé haladó, a zenei idiómákat immár messze meghaladó új zenekarban csak másfél év adatott neki. Férje kétévnyi házasság, valamivel több együttélés után három közös és egy nevelt gyermekkel hagyta itt és lépett be a legnagyobb jazz-zenészek pantheonjába. Alice korának egyik legjobb avantgárd zongoristájaként nem teljesedhetett ki, amihez John Jr. nevű gyermekük halála is hozzájárult. Először ő alkalmazott hárfát a jazzben, Gato Barbieri tőle hallhatta, hogyan színesíti a jazzben még ma is szokatlanul ható hangszer az impulzív zenefolyamot. Alice nem énekes volt ugyan, de egy rövid, mégis meghatározó korszak egyik legnagyobb formátumú hangszereseként tört ketté pályája. Mintha a jazz legnagyobb női előadóinak eleve elrendeltsége lenne a tragikus sors. A herointól szabadulni képtelen Billie Holiday, a fiatalon, a zenebiznisz által agyonnyomva, fogyókúrás tabletták hatására elhunyt Dinah Washington, Bessie Smith, akit autóbalesete után afroamerikai származása miatt nem voltak hajlandóak kezelni a kórházak, vagy – hogy lássuk, a folyamat máig tart – az apai nagyság terhét cipelő Nathalie Cole (és persze sokan mások még) megváltoztatták a jazzt, a zenét, megváltoztatták a közgondolkodást, a kultúrát, az egymáshoz való viszonyunkat. Végső Zoltán

NOVEMBER 25. (PÉNTEK ), 19.00

NOVEMBER 25. (PÉNTEK ), 19.30

SOLTI TEREM

NAGYTEREM

JAZZ ITT KAROSI JÚLIA GERSHWIN-ESTJE „VÁRHATOK MÉG”

TISZTA BAROKK JORDI SAVALL ÉS A CONCERTO COPENHAGEN EARTH, WIND & FIRE 1674–1764

Gershwin-dalok Karosi Júlia Quartet: Karosi Júlia (ének); Tálas Áron (zongora); Bögöthy Ádám (nagybőgő); Varga Bendegúz (dob) RTQ Vonósnégyes: Bujtor Balázs, Kovács Erika (hegedű); Hundt Boglárka (brácsa); Gál Béla (cselló) Hangszerelés: Fenyvesi Márton

Locke, Vivaldi, Telemann, Rebel és Rameau művei Concerto Copenhagen Vezényel: Jordi Savall

„Hosszú utat tettem meg a jazzénekesi pályáig ” – nyilatkozta első lemeze kap csán Karosi Júlia, aki esztétika-filozófia diplomával a zsebében végezte el a jazz ének szakot a Zeneak adémián. Első lemeze, a kizárólag saját szerzeményeket tartalmazó Stroller of the Streets (Városi kószáló) 2012-ben jelent meg, s ugyan annak az évnek a végén a Whereabouts Records Japánban is piacra dobta a lemezt. A magyar népzenével és a bartóki hagyománnyal bátor dialógust folytató második nagylemez, a Hidden Roots (Rejtett gyökerek) már a New York-i Dot Time Records gondozásában jelent meg 2014-ben. Karosi Júliát az utóbbi időben ritkán lehetett hallani, mivel első számú közönsége ebben az időszak ban most született kisfia volt, ezért is számít különlegesnek, hogy visszatér vén alma materébe egész estés Gershwinkoncerttel jelentkezik. Karosi számára Gershwin afféle híd a megírt és a tisztán improvizatív (ha tetszik: a klasszikus és a jazz) zene között, ugyanakkor kiváló ugródeszka a kísérletezés számára. A koncerten nemcsak a Karosi Júlia Quartet lép fel, hanem az RTQ Vonós négyes is, amely számára Fenyvesi Márton készíti el e klasszikus jazzdalok hangszerelését.

A hetvenöt esztendős Jordi Savall, aki kezdetben szólistaként a viola da gamba Kolumbuszaként fedezte és térképezte fel e hangszer irodalmát, később diri gensként, tematikus koncertjeivel mutatta meg több évszázados zenék új oldalait, addig nem ismert szépségeit. Ezúttal barokk zeneszerzők természeti elemek ihlette alkotásait vezényli Skandinávia egyik legjobb, historikus kamarazenekara élén. Matthew Locke 1674-ben bemut atott semi-operája Shakespeare Viharján alapul, ennek legszebb részleteit tartalmazza a koncerten elhangzó szvit. Két népszerű alkotás, Vivaldi a tengeri vihart mármár filmszerű realitással lefestő verseny műve és a Napkirály udvari muzsi kusaként szolgált Rebel meghökkentő hangzásokban gazdag szvitje mellett megszólal egy ismeretlen vízi zene is: Telemann a hamburgi haditengerészet fennállásának századik évfordulójára komponálta tíztételes, mitológiai alakokat megjelenítő alkotását. A katalán művész és az őt segítő zenetörténeti kutatócsoport ötletességének és merészségének egyik szép példájaként Jean-Philippe Rameau operáinak vihar- és földrengésjeleneteiből válogatott összeállítás zárja az évad egyik legjelentősebbnek ígérkező zeneakadémiai hangversenyét.

Jegyár: 1 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Jegyárak: 4 800, 6 500, 9 200, 11 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

JORDI SAVALL © TUBA ZOLTÁN

KAROSI JÚLIA © MATYÁSSY JÓNAS 73

NOVEMBER 27. ( VASÁRNAP), 11.00

NOVEMBER 29. (KEDD), 19.30

NOVEMBER 30. (SZERDA), 19.30

SOLTI TEREM

NAGYTEREM

LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA ZENÉLŐ MADARAK 10–15 ÉVESEKNEK

NÉGYSZER NÉGYES FENYŐ LÁSZLÓ ÉS A PHILHARMONIA QUARTETT BERLIN

Daquin: A kakukk Rameau: A tyúk Liszt: Assisi Szent Ferenc a madaraknak prédikál Ravel: Szomorú madarak Messiaen: Madárkatalógus (részletek)

Beethoven: 16. (F-dúr) vonósnégyes, op. 135 Wolfgang Rihm: Grave Schubert: C-dúr vonósötös, D. 956

Balog József (zongora) Mesél: Fazekas Gergely Hogy miként keletkezett a zene, azt nem tudjuk, de sokan gondolják úgy, hogy valamikor az ősi időkben az ember felfedezte a természet hangjainak szépségét, s megpróbálta a maga eszközeivel utánozni azt. Akárhogy történt is, a „klasszikusnak” is nevezett művészi zenében mindig fontos szerepet játszott a természet, illetve az a kérdés, hogy miként idézhető meg a körülöttünk lévő világ a zene segítségével. A Zeneakadémia ifjúsági programsorozata, a Lisztkukacok Akadémiája az őszi félévben zene és természet viszonyát vizsgálja. A harmadik koncerten a sokszorosan díjnyertes zongoraművész, Balog József és a Zeneakadémia zenetörténet tanára, Fazekas Gergely a madarak zenei világába nyújt betekintést. Pontosabban a klasszikus zene madárvilágába. Mert nem madár hangelemzésre vállalkoznak, hanem arra, hogy bemutassák, különböző korszakokból – a barokktól a 20. századig – miként jelenítették meg műveikben a zeneszerzők a természet legjobb énekeseit.

„Következetesen tiszta intonáció”, „tömör, mégis ezerszínű hang”, „a kompozíció rétegeinek beható feltárása és kibontása” – írta róla egy kritikus néhány éve. S valóban: a Német országban élő Fenyő László káprázatos módon kezeli, sőt uralja hangszerét. Virtuóz és szuggesztív előadásmódja 2004-ben babonázta meg először a világot, amikor a kronbergi Nemzet közi Pablo Casals Gordonkaverseny első díjasaként végzett. A Philharmonia Quartett Berlin a világ egyik legjobb együtteseként számon tartott Berlini Filharmonikusok tagjaiból alakult bő húsz éve, s vívta ki saját jogán is tekintélyét a kamaraformációk között. Az elmúlás drámája és pátosza lehetne a program fantázianeve. Beethoven ikonikus késői vonósnégyese a halállal való lelki tusa megrendítő kifejeződése, csakúgy, mint a kortárs német zeneszerző, Wolfgang Rihm Grave című darabja, mely a dühödt neki veselkedések és a csendes beletörődés váltakozását mutatja be plasztikusan. A nagyszabású Schubert-mestermű, a C-dúr vonósötös alig két hónappal a komponista halála előtt született, az élet búcsúztatásának talán legszebb zenei megfogalmazása.

Jegyár: 1 400 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Jegyárak: 1 400, 2 100, 3 500, 4 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Fenyő László (cselló) Philharmonia Quartett Berlin

KAMARAZENE NAGYTEREMRE BÁRSONY PÉTER, FRANKL PÉTER ÉS KOMLÓSI ILDIKÓ Schumann: Meseképek, op. 113 Brahms: 1. (f-moll) brácsa-zongora szonáta, op. 120/1 (átirat) Brahms: Brácsadalok, op. 91 Brahms: 2. (Esz-dúr) brácsa-zongora szonáta, op. 120/2 (átirat) Bársony Péter (brácsa); Frankl Péter (zongora); Komlósi Ildikó (mezzoszoprán) A Meseképek Schumann kései szonátája, némileg félrevezető címmel. Légies bájolgásra és negédes tündérkertre asszociálhatnánk elsőre, ám a hangvétel ennél mélyebb, olykor sötétebb, ugyanis a mű a 19. századi mesék baljós felhangjait is játékba hozza. Szintén kései darab Brahms f-moll és Esz-dúr szonátája, melyeket egy 1891-es meiningeni látogatás ihletett. A komponista ugyanis ott szeretett bele a fátyolosan éneklő klarinét tónusába, s rögtön el is kezdett a hangszerre komponálni. Így született e két szonáta 1894-ben; egy évvel később hangszerelte át őket – a szintúgy meleg hangú – brácsára is. Hasonlóképp poétikus a Brácsadalok című darab, amely egy Friedrich Rückert-vers, illetve egy Lope de Vegaköltemény német fordításának éteri átdolgozása zongorára, brácsára és mezzoszoprán hangra. A Liszt-díjas Bársony Péter brácsaművészt a 81 éves zongoristalegenda, Frankl Péter kíséri ezen az estén – a világ számtalan operaszínpadának közönségét elkápráztató Komlósi Ildikó énekesnővel trióvá egészülve. Jegyárak: 1 400, 2 100, 3 500, 4 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

DECEMBERI KONCERTKRONOLÓGIA A Zeneakadémia Koncertközpont saját szervezésében Befogadott rendezvény Klasszikus Jazz Opera Népzene Junior 2016. DECEMBER 1. (C SÜTÖRTÖK ), 19.00 NAGYTEREM

MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR Jegyárak: 3 500, 4 000, 4 500 Ft Rendező: MÁV Szimfonikus Zenekar 2016. DECEMBER 2. (PÉNTEK ), 19.45 NAGYTEREM

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR Schubert: A varázshárfa, D. 644 – nyitány Bartók: 2. hegedűverseny, BB 117 Bartók: Magyar képek, BB 103 Schubert: 5. (B-dúr) szimfónia, D. 485 Leonidas Kavakos (hegedű) Budapesti Fesztiválzenekar Vezényel: Fischer Iván Jegyárak: 2 700, 4 800, 6 200, 8 800, 14 300 Ft Rendező: Budapesti Fesztiválzenekar 2016. DECEMBER 3. (SZOMBAT ), 19.00 SOLTI TEREM

ÖSSZKIADÁS ÉLŐBEN JERUSALEM QUARTET BARTÓK VONÓSNÉGYESEI/1 80. oldal 2016. DECEMBER 3. (SZOMBAT ), 19.45 NAGYTEREM

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR Schubert: A varázshárfa, D. 644 – nyitány Bartók: 2. hegedűverseny, BB 117 Bartók: Magyar képek, BB 103 Schubert: 5. (B-dúr) szimfónia, D. 485 76

Leonidas Kavakos (hegedű) Budapesti Fesztiválzenekar Vezényel: Fischer Iván Jegyárak: 2 700, 4 800, 6 200, 8 800, 14 300 Ft Rendező: Budapesti Fesztiválzenekar 2016. DECEMBER 4. ( VASÁRNAP), 19.00 SOLTI TEREM

ÖSSZKIADÁS ÉLŐBEN KELEMEN KVARTETT BARTÓK VONÓSNÉGYESEI/2 80. oldal 2016. DECEMBER 4. ( VASÁRNAP), 19.45 NAGYTEREM

2016. DECEMBER 6. (KEDD), 19.30 NAGYTEREM

ADVENTI ÜDVÖZLETEK A NAGYVILÁGBÓL J. S. Bach, Mozart, Csajkovszkij, Rahmanyinov, Saint-Saëns, Reger és Gershwin művei Görög-bizánci, ó orosz, spanyol, dél-afrikai, grúz, ruszin, cigány és magyar énekek Vörös Szilvia (mezzoszoprán) Balog József, Káel Norbert (zongora) Szent Efrém Férfikar Budapest Saxophone Quartet Jegyárak: 3 900, 4 900, 5 400, 6 500 Ft Rendező: Convention Budapest 2016. DECEMBER 7. (SZERDA), 19.30 NAGYTEREM

HARCSA VERONIKA ÉS GYÉMÁNT BÁLINT TELL HER LEMEZBEMUTATÓ KONCERT 84. oldal

Jegyárak: 2 700, 4 800, 6 200, 8 800, 14 300 Ft Rendező: Budapesti Fesztiválzenekar

2016. DECEMBER 8. (C SÜTÖRTÖK ), 19.30 NAGYTEREM

2016. DECEMBER 5. (HÉTFŐ), 19.45 NAGYTEREM

Haydn: 88. (G-dúr) szimfónia, Hob. I:88 Mozart: 17. (G-dúr) zongoraverseny, K. 453 Beethoven: 4. (G-dúr) zongoraverseny, op. 58

LISZT FERENC KAMARAZENEKAR

Frankl Péter (zongora) Liszt Ferenc Kamarazenekar Jegyárak: 2 900, 4 200, 5 500, 6 900 Ft Rendező: Liszt Ferenc Kamarazenekar 2016. DECEMBER 9. (PÉNTEK ), 19.00 SOLTI TEREM

BAROKK HANGSZERCSODÁK MANDEL RÓBERT HANGSZERTÖRTÉNETI SOROZATA 84. oldal

2016. DECEMBER 9. (PÉNTEK ), 19.30 NAGYTEREM

2016. DECEMBER 11. ( VASÁRNAP), 11.00 SOLTI TEREM

MVM KONCERTEK – A ZONGORA BALÁZS JÁNOS ZONGORAESTJE CZIFFRA GYÖRGY 1962-ES BBC KONCERTJÉNEK MŰSORA

LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA ZENÉLŐ VADAK 10–15 ÉVESEKNEK

Bach-Busoni: D-dúr prelúdium és fúga, BWV 532 Scarlatti: C-dúr szonáta, K. 159 Scarlatti: A-dúr szonáta, K. 533 Schumann: Toccata, op. 7 Chopin: Berceuse, op. 57 Chopin: Asz-dúr („hősi”) polonéz, op. 53 Liszt: 6. (Desz-dúr) magyar rapszódia Liszt: 2. (E-dúr) polonéz Liszt: Nagy kromatikus galopp Liszt: Szerelmi álmok – 3. Oh Lieb, so lang du lieben kannst Vecsey–Cziffra: Valse triste J. Strauss – Cziffra: Kék Duna keringő

2016. DECEMBER 11. ( VASÁRNAP), 19.30 NAGYTEREM

Balázs János (zongora)

86. oldal

CONCERTO BUDAPEST Weiner: Concertino zongorára és zenekarra, op. 15 Dohnányi: Változatok egy gyermekdalra, op. 25 Brahms–Schönberg: 1. (g-moll) zongoranégyes, op. 25 (zenekari átirat) Várjon Dénes (zongora) Concerto Budapest Vezényel: Keller András

2016. DECEMBER 10. (SZOMBAT ), 19.30 NAGYTEREM

Jegyárak: 2 000, 3 000, 4 000, 5 000, 6 000, 8 000 Ft Rendező: Jakobi Koncert 2016. DECEMBER 15. (C SÜTÖRTÖK ), 19.00 SOLTI TEREM

A TEHETSÉG KÖTELEZ HORTI LILLA, KISS JUDIT ANNA ÉS MOLNÁR ANNA ÉNEKES KAMARAESTJE VÁLOGATÁS A 19. ÉS 20. SZÁZAD KAMARAMŰVEIBŐL 2016. DECEMBER 16. (PÉNTEK ), 19.30 NAGYTEREM

KODÁLY 134

86. oldal

2016. DECEMBER 18. ( VASÁRNAP), 19.30 NAGYTEREM

2016. DECEMBER 10. (SZOMBAT ), 11.00 XXIII. TEREM

84. oldal

Vigh Andrea (hárfa); Várdai István (cselló); Szabadi Vilmos (hegedű) A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Vezényel: Vajda Gergely

86. oldal Jegyárak: 2 200, 3 100, 3 900, 4 800, 5 900 Ft Rendező: Concerto Budapest

Jegyárak: 2 000, 3 000, 4 000, 5 000, 6 000, 8 000 Ft Rendező: Jakobi Koncert

LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA JAZZ JÁTSZÓTÉR 10–15 ÉVESEKNEK

Saint-Saëns: Allegro appassionato csellóra és zenekarra, op. 43 Saint-Saëns: 1. (a-moll) csellóverseny, op. 33

BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR TAKÁCS-NAGY GÁBOR

2016. DECEMBER 13. (KEDD), 19.30 NAGYTEREM

A ZENEKAR MESTEREI TAKÁCS-NAGY GÁBOR ÉS A ZENEAKADÉMIA SZIMFONIKUS ZENEKARA 86. oldal

2016. DECEMBER 14. (SZERDA), 19.30 NAGYTEREM

MVM KONCERTEK REMEKMŰVEK HÁROM TÉTELBEN SAINT-SAËNS-EST FANTÁZIÁK ÉS VERSENYMŰVEK

Mozart: 39. (Esz-dúr) szimfónia, K. 543 Selmeczi György: Szent Orfeusz töredékek J. S. Bach: Magnificat, BWV 243 Budafoki Dohnányi Zenekar Budapesti Akadémiai Kórustársaság (karigazgató: Tőri Csaba) Nyíregyházi Cantemus Vegyeskar (karigazgató: Szabó Soma) Vezényel: Hollerung Gábor Jegyárak: 3 000, 3 500, 4 000 Ft Rendező: Budafoki Dohnányi Zenekar

Saint-Saëns: Fantázia hárfára, op. 95 Saint-Saëns: Fantázia hegedűre és hárfára, op. 124 Saint-Saëns: Koncertdarab hárfára és zenekarra, op. 154 77

2016. DECEMBER 20. (KEDD), 16.00 NAGYTEREM

A MAGYAR RÁDIÓ GYERMEKKARÁNAK KARÁCSONYI KONCERTJE Válogatás egyetemes európai és magyar szerzők (elsősorban Bartók Béla és Kodály Zoltán) karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó gyermekkari műveiből A Magyar Rádió Gyermekkara, Palánták Kórusa és Nagykórusa (karigazgató: Matos László); vezényel: Körber Katalin, Matos László; közreműködik: Arany Zsuzsanna (zongora) Jegyárak: 2 000, 3 000, 4 000, 5 000 Ft Rendező: A Magyar Rádió Zenei Együttesei

Várdai István (cselló) Budapesti Fesztiválzenekar Vezényel: Takács-Nagy Gábor

Jegyárak: 2 500, 3 200, 3 800, 4 700 Ft Rendező: Óbudai Danubia Zenekar

Jegyárak: 2 700, 4 800, 6 200, 8 800, 14 300 Ft Rendező: Budapesti Fesztiválzenekar

2016. DECEMBER 22. (C SÜTÖRTÖK ), 19.30 SOLTI TEREM

CONCERTO ARMONICO BUDAPEST KARÁCSONYKÖSZÖNTÉS HEGEDŰKKEL ÉS ORGONÁVAL 88. oldal 2016. DECEMBER 26. (HÉTFŐ), 19.45 NAGYTEREM

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR

Bach: 1. (C-dúr) zenekari szvit, BWV 1066 Tóth Péter: Karácsonyi kantáta Vajda János: Karácsonyi concerto

Beethoven: 3. Leonóra-nyitány, op. 72b Grieg: 1. Peer Gynt szvit, op. 46 Csajkovszkij: Változatok egy rokokó témára, op. 33 Saint-Saëns: Bacchanália a Sámson és Delila című operából Dukas: A bűvészinas Ravel: Lúdanyó meséi Mendelssohn: 3. (a-moll) szimfónia („Skót”) – 4. tétel

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Énekkara és Gyermekkara Vezényel: Kovács János

Várdai István (cselló) Budapesti Fesztiválzenekar Vezényel: Takács-Nagy Gábor

Jegyárak: 2 000, 3 000, 4 000, 5 000 Ft Rendező: A Magyar Rádió Zenei Együttesei

Jegyárak: 2 700, 4 800, 6 200, 8 800, 14 300 Ft Rendező: Budapesti Fesztiválzenekar

2016. DECEMBER 20. (KEDD), 19.30 NAGYTEREM

A MAGYAR RÁDIÓ SZIMFONIKUS ZENEKARA, ÉNEKKARA ÉS GYERMEKKARA

2016. DECEMBER 21. (SZERDA), 19.30 NAGYTEREM

SZABADOK VAGYUNK ÓBUDAI DANUBIA ZENEKAR KARÁCSONYI ÉNEK Mozart: Varázsfuvola, K. 620 – nyitány Mozart: Bella mia fiamma, K. 528 Mozart: Titus kegyelme, K. 621 – nyitány Mozart: „Ch'io mi scordi di te? ”, K. 505 – koncertária Csajkovszkij – Duke Ellington: Diótörő szvit Sáfár Orsolya (szoprán) Budapest Jazz Orchestra 78

Óbudai Danubia Zenekar Vezényel: Pál Tamás Babits Mihály versét elmondja: Mácsai Pál

2016. DECEMBER 27. (KEDD), 19.45 NAGYTEREM

2016. DECEMBER 28. (SZERDA), 19.45 NAGYTEREM

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR Beethoven: 3. Leonóra-nyitány, op. 72b Grieg: 1. Peer Gynt szvit, op. 46 Csajkovszkij: Változatok egy rokokó témára, op. 33 Saint-Saëns: Bacchanália a Sámson és Delila című operából Dukas: A bűvészinas Ravel: Lúdanyó meséi Mendelssohn: 3. (a-moll) szimfónia („Skót”) – 4. tétel Várdai István (cselló) Budapesti Fesztiválzenekar Vezényel: Takács-Nagy Gábor Jegyárak: 2 700, 4 800, 6 200, 8 800, 14 300 Ft Rendező: Budapesti Fesztiválzenekar 2016. DECEMBER 31. (SZOMBAT ), 22.45 NAGYTEREM

AZ AMADINDA EGYÜTTES ÉS PRESSER GÁBOR SZILVESZTERI HANGVERSENYE Presser Gábor (zongora, ének) Amadinda Ütőegyüttes: Bojtos Károly, Holló Aurél, Rácz Zoltán, Váczi Zoltán

Jegyárak: 9 000, 10 000, 12 500, 15 000, 17 500 Ft Rendező: Unisono

n i z a g a m i t e h

s i k e n k Ĺ&#x2018; t zere

s e n e y Ing

s e n ze

DECEMBER 3. (SZOMBAT ), 19.00

DECEMBER 4. ( VASÁRNAP), 19.00

SOLTI TEREM

ÖSSZKIADÁS ÉLŐBEN JERUSALEM QUARTET BARTÓK VONÓSNÉGYESEI/1 Bartók Béla: 1. vonósnégyes, BB 52 3. vonósnégyes, BB 93 5. vonósnégyes, BB 110 Jerusalem Quartet: Alexander Pavlovsky, Sergei Bresler (hegedű); Ori Kam (brácsa); Kyril Zlotnikov (cselló)

ÖSSZKIADÁS ÉLŐBEN KELEMEN KVARTETT BARTÓK VONÓSNÉGYESEI/2 Bartók Béla: 2. vonósnégyes BB 52 4. vonósnégyes BB 95 6. vonósnégyes BB 119 Kelemen Kvartett: Kelemen Barnabás, Kokas Katalin (hegedű); Homoki Gábor (brácsa); Fenyő László (cselló)

„Az utóbbi évek egyik legizgalmasabb vonósnégyese, a tagok technikai tudása és zenei érzéke korukat meghazudtoló” – írja a négyesről az egyik legtekinté lyesebb szaklap. A négy izraeli muzsi kusból álló csapat körbeturnézta és meghódította Észak-Amerikát és Európát, összeszokottságuk, virtuóz muzikalitásuk és kifejezőerejük rendre megbabonázza a közönséget. Bartók Béla kvartettjei közismerten kiemelt nehézségűek, hiszen egyfajta radikális újradefiniálásai magának a zsánernek; az elődök ered ményeinek összegzése s új irányok kijelölése egyaránt. Az 1. vonósnégyes esetén Bartók legnyilvánvalóbb törek vése a népzenei motívumok beemelése a műzenébe volt, egyszersmind a fúga műfaj újfajta olvasatának megteremtése. A 3. vonósnégyes sokkal feszültebb, disszonánsabb, és nem csupán a hang rendszerek vonatkozásában kísérletezőbb, hanem a játéktechnikai módozatok terén is. Az 5. vonósnégyes (e mű Jerusalem Quartet-féle interpretációját a New York Times ez év elején külön is méltatta) pedig szerkezeti és forma bravúroktól hemzseg, amelyeket rendkívül komplex ritmikai közegben kell teljesíteni.

„Emberemlékezet óta a legfelvillanyo zóbb vonósnégyes-koncertet adták” – összegezte az együttes kivételes kvalitásait egy (amúgy máskor híresen szőrszálhasogató) amerikai kritikus. A 2010-ben alapított Kelemen Kvartett nem csupán az Egyesült Államokban, hanem Európában és Kínában is komoly sikereket aratott már. A művé szek mély elhivatottságát jelzi, hogy három rendkívüli koncentrációt igénylő mesterműből áll programjuk. Bartók Béla vonósnégyesei köztudottan a 20. századi műzene fontos mérföldkövei. A 2. vonósnégyes vallomásos, hol pregnáns, hol tévelygőn mélázó recita tivói majdhogynem a klasszikus tragédia műfajának hangján szólnak. A 4. vonósnégyes matematikai pontossággal felépített szerkezete a szerző életében is egyfajta alkotói fordulópont, egyben minden koráb binál változatosabb és eredetibb játéktechnikai repertoárt mozgósít. A 6. (egyben utolsó) vonósnégyesben pedig a játékos életkedv és a gro teszkbe átcsapó irónia küzd meg az egyre erőtlenebb, mindinkább elhaló lírával, egy mottószerűen vissza-visszatérő melódia által tagolva – legvégül a semmibe hullva szét.

Jegyárak: 3 400, 4 100 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

„NEKEM ANYANYELVEM BARTÓK ZENÉJE” Fesztiválakadémia címen mesterkur zusokkal egybekötött kamarazenei fesztivált indít a Zeneakadémián Kelemen Barnabás és Kokas Katalin. Kelemen Barnabás nemcsak erről mesélt a Koncertmagazinnak, hanem Bartók VONÓSNÉGYESEIRŐL is, amelyek a Kelemen Kvartett és a Jerusalem Quartet előadásában két egymást követő napon hangzanak majd el a Zeneakadémián decemberben. Ezen kívül szó esett a magyar kamarazenei hagyományról, a nagy mesterekről, no meg arról, hogy miért veszélyes a zenéket „túlbonyolizálni”.

Honnan származik a Fesztiválakadémia ötlete? Egy ehhez hasonló fesztivál gondolata szerepelt már a tizenegy évvel ezelőtt beadott zeneakadémiai hegedűtanári pályázatomban is. Az alapötlet nagyon egyszerű. Egy jó fesztiválhoz három tényező együttállására van szükség: kell egy unikális helyszín, egy reprezentatív házigazda, és sok jó muzsikus. Számunkra a helyszín adott, és nagyon hálásak vagyunk, hogy a Zeneakadémia vezetése befogadta a fesztivált. Ráadásul a felújítás óta nem kell megsülni nyáron ebben a varázslatos épületben. Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy a Zeneakadémia száz éve minden nyáron kihasználatlanul áll, miközben olyan inspiratív közeget jelent, amely a legnagyobb kamarazenei fesztiválokra sem jellemző. Miben különleges a fesztivál koncepciója? A Fesztiválakadémia sűrítve azt a modellt testesíti meg, amit nagyban a Zeneakadémia: két lábon áll, egyszerre kínál koncerteket a nagyközönségnek, és zeneoktatást a növendékeknek. Azok a világhírű művészek, akik idejönnek, tanítani fogják a kurzusra jelentkező diákokat, esténként pedig koncertet adnak. Ráadásul azt szeretnénk, hogy zeneiskolai szinttől akkreditáljanak tanárok és növendékek, és a mesterkurzusok mind nyilvánosak lesznek. Miként tudnád leírni a magyar kamarazenejátéknak azt a hagyományát, amelynek te is örököse vagy?

A Weiner Leó, Simon Albert, Mihály András, Rados Ferenc és Kurtág György nevével fémjelzett irány lényege az analízis, hogy a legapróbb összetevőire szétbontjuk a darabot, jelentést keresünk minden mozzanat mögött, feltérképezzük a hangok és formarészek közötti viszonyrendszert, ha lehet, minden motívumot és zenei témát kérdésként és válaszként, akció- ként és reakcióként értelmezünk, megpróbálunk rájönni, hogy miért éppen ez jön az után, nem pedig valami más. Hogy sikerül-e aztán a szétboncolt zenét újra összerakni, hogy a sok kicsi értelemből összeáll-e egyetlen nagy értelem, az kérdés, és talán ez a vízválasztó: ettől lesz jelentős egy muzsikus. Aki az említett mestereknél tanult, annak át kellett esnie egyfajta tűzkeresztségen, s nem mindenki állta ki a próbát. Aki viszont igen, az hihetetlen erővel gazdagodott, s ebben az „iskolában” minden a zenéről szól. Érdekes egyébként, hogy bár szoktunk „magyar kamarazene iskoláról” beszélni, mégsem volna egyszerű megragadni, hogy az ebben a hagyományban tanult előadók játékában mi a közös. Ugyanez mondható el Hubay Jenőről is, aki nem kamarazenét, hanem hegedűjátékot tanított. Az ő növendékei között jó pár igazi világnagyságot

találunk, de a játékukban nincsen semmi hasonlóság, kivéve egyet. Hubaynak az volt a célja, hogy mindenki találja meg az egyéni hangját. Tanárként nekem is az a célom, hogy ne az én hegedülésem legyen hallható a növendékeim játékában. Ami nem jelenti azt, hogy a növendékeim ne ismernék fel pár hangból a hegedülésemet. Amikor vonósnégyeseztek, vagy másfajta kamarazenét játszotok, mennyire rögzítitek előre a saját olvasatotokat? Remélhetőleg nem túlzottan. Számunkra a zene emberi problémákról szól. Mivel a zene absztrakt nyelv, ezért a legkülönfélébb érzelmek – fájdalom, öröm, kétségbeesés, boldogság – kifejezhetők, mégpedig az embernek az az érzése, hogy a szavaknál hitelesebben. Az élet sem kiszámítható, a remekművek sem kiszámíthatók. Folyamatosan megle petésekkel bombázzák az embert. Persze le vannak írva, és újra meg újra előadhatók, megismerhetők, de mégis, ha jól játsszuk őket, minden alkalommal meglepetést okoznak, s ezekhez tilos hozzászokni. Mélyen egyetértek Nikolaus Harnoncourttal, aki a zene beszédszerűségéről ír. És ha a zene egyfajta beszéd, akkor természetes vonása, hogy változik. Az ember mindig az aktuális állapotától, hangulatától, közegétől függően beszél, és mi ugyanígy próbálunk zenélni is. Persze csínján kell bánni mindazzal, amit mondtam, és nem akarok az intellektus ellen beszélni, de magamon és magunkon is tapasztalom, hogy az agy sokszor visszafogja az embert. Nem szabad „túlbonyolizálni” a darabokat. Bartók kvartettjei hol helyezkednek el a zenei univerzumodban? Valahol a középpontban. Amikor konzis voltam, a Széchenyi-hegyen laktunk, ahonnan nagyjából egy óra volt az út a Nagymező utcai iskolába. Volt egy időszak, talán egy év, amikor minden reggel és délután a Bartókkvartetteket hallgattam útközben, mégpedig a régi Takács Kvartett felvételét. Amikor Katival megismerkedtünk, kiderült, hogy ő ugyanezt csinálta, csak épp a Keller Kvartett felvételével. A hat kvartett Bartóknál az életmű esszenciája, miként Beethovennél, vagy Haydnnál. Ráadásul itt élek, abban a közegben, ahol ezek a művek születtek, és nekem valóban anyanyelvem Bartók zenéje, hiszen a Liszt Ferenc Kamarazenekar tagjaiként a szüleim rengeteget játszották a Zenét és a Divertimentót, ebben nőttem fel. Nem gondolom persze, hogy csak magyarok képesek hitelesen Bartókot játszani, de azt igenis gondolom, hogy meg kell ismerni a hiteles Bartók-játékhoz a nyelvet, a kultúrát, Bartók felvételeit (vagy éppen Kocsis felvételeit, amelyek olykor bartókibbak magánál Bartóknál). Vagyis biztos vagyok benne, hogy a Jerusalem Quartet Bartókja is legalább olyan érdekes és értékes lesz, mint a miénk, s persze nyilván teljesen más. Jóban vagyunk, nagyon szeretjük őket, és bízom abban, hogy a két koncert egymás mellett rendesen megosztja majd a közönséget. Az volna a legjobb, ha a közönség egyik fele úgy érezné, hogy az ő Bartókjuk volt jobb, a másik fele pedig úgy, hogy a miénk. Hiszen éppen az a művészet lényege, hogy megmutathatjuk a nagy művek révén, hogy miben gondolkozunk másképp, ahogy azt is demonstrálhatjuk, hogy eltérően gondolkodni nem bűn: éppen ellenkezőleg, ettől gazdag a világ, erről szól a művészet. Fazekas Gergely 83

DECEMBER 7. (SZERDA), 19.30

DECEMBER 9. (PÉNTEK ), 19.00

DECEMBER 10. (SZOMBAT ), 11.00

NAGYTEREM

SOLTI TEREM

XXIII. TEREM

BAROKK HANGSZERCSODÁK MANDEL RÓBERT HANGSZERTÖRTÉNETI SOROZATA Michel Corrette: Dudaverseny, op. 4. Michel Corrette: La belle Vielleuse J. S. Bach: C-dúr prelúdium, BWV 999 Jacques Hotteterre: Darabok harántfuvolára

HARCSA VERONIKA ÉS GYÉMÁNT BÁLINT TELL HER LEMEZBEMUTATÓ KONCERT

Bacsó Kristóf (szaxofon) Fenyvesi Márton (gitár) Mesél és ütőhangszeren játszik: Dés András

Harcsa Veronika énekes és Gyémánt Bálint gitáros a Liszt Ferenc Zenemű vészeti Egyetem jazz tanszékén voltak osztálytársak. Egyikük Brüsszelben, másikuk Oslóban tanult tovább, mégis egymás legfontosabb zenésztársai lettek. Együttműködésükhöz eddig hat lemez, valamint számtalan külföldi és hazai koncert kötődik. Első duólemezük, a Nyugat-Európában is nagy sikert aratott Lifelover után a Zeneakadémián mutatják be új, Tell Her című albumukat. Az új lemez anyagát Harcsa Veronika zenei ötletei és szövegei nyomán közösen dolgozták ki, majd a végső hangzás megalkotásában a New York-i születésű producer, Jeremy Friedman volt a kreatív munkatársuk. A dalok személyes ihletettségűek, és egyaránt hordoznak magukban mélységet, felszabadultságot és humort. A lemez bemutató koncertre ellátogató néző a kortárs jazz és az improvizatív popzene egyedi találkozásának lehet fültanúja.

Mandel Róbert évtizedek óta a magyar zenei élet fáradhatatlanul aktív szerep lője, előadóművészként, hangszerész ként, a hangszertörténet kutatójaként, feledésbe merült instrumentumok felfedezőjeként egyaránt. Nem vélet len, hogy hangszertörténeti sorozatait nagy érdeklődés övezi évek óta. Erre az estére is számos meglepetéssel és érdekességgel készül, a közönség ezút tal is olyan hangszerekkel találkozhat a színes műsorban, amelyeket ritkán hallhat élőben. Itt van például a két különböző hangszert egyesítő, Bach által is kedvelt lantcsembaló, vagy annak nagytestvére, a mára szintén „kihalt”, és csak a 20. században újra felfedezett theorbacsembaló. Mindkét instrumentumot a régizene-iskolák egyik fellegvárában, a bázeli Schola Cantorumban tanult Borsányi Márton szólaltatja meg. Hallhatjuk továbbá a számunkra elsősorban népzenénkből ismert, de XV. Lajos korában divatos francia instrumentummá vált tekerőlantot, valamint színpadra lép a magyar régizene-játék egyik úttörője, Németh Pál is.

Jegyárak: 1 400, 2 100, 3 500, 4 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Jegyárak: 1 900, 2 500 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Jegyár: 1 200 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Harcsa Veronika (ének) Gyémánt Bálint (gitár)

Mandel Róbert (barokk tekerőlant) Borsányi Márton (lant- és theorbacsembaló) Németh Pál (barokk fuvola) Savaria Barokk Zenekar (művészeti vezető: Németh Pál)

LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA JAZZ JÁTSZÓTÉR 6–15 ÉVESEKNEK

BÉRLETEK 2016/17 ZENE KARNYÚJTÁSNYIRA

ZENEAKADEMIA.HU/BERLETEK 85

DECEMBER 11. ( VASÁRNAP), 11.00

DECEMBER 13. (KEDD), 19.30

DECEMBER 15. (C SÜTÖRTÖK ), 19.00

SOLTI TEREM

NAGYTEREM

SOLTI TEREM

LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA ZENÉLŐ VADAK 10–15 ÉVESEKNEK Beethoven, Schumann, Mendelssohn, Liszt és Bartók művei Zongorán közreműködik és mesél: Eckhardt Gábor

A ZENEKAR MESTEREI TAKÁCS-NAGY GÁBOR ÉS A ZENEAKADÉMIA SZIMFONIKUS ZENEKARA Haydn: 94. (G-dúr) szimfónia, Hob.I:94 („Meglepetés”) Mozart: 1. (G-dúr) fuvolaverseny, K. 313 Schumann: 4. (d-moll) szimfónia, op. 120 Scheuring Kata (fuvola) A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara Vezényel: Takács-Nagy Gábor

Hogy miként keletkezett a zene, azt nem tudjuk, de sokan gondolják úgy, hogy valamikor az ősi időkben az ember felfedezte a természet hangjainak szépségét, s megpróbálta a maga eszközeivel utánozni azt. Akárhogy történt is, a „klasszikusnak” is nevezett művészi zenében mindig fontos szerepet játszott a természet, illetve az a kérdés, hogy miként idézhető meg a körülöt tünk lévő világ a zene segítségével. A Zeneakadémia ifjúsági program sorozata, a Liszt-kukacok Akadémiája az őszi félévben zene és természet viszonyát vizsgálja. Miután a halak, a madarak és az angyalok zenei világával megismerkedtünk, az utolsó koncert az erdőbe vezeti a hallgatókat. Persze nem a fák suhogását és a szarvas bika bőgését fogjuk vizsgálni, hanem a különféle vad- és vadászzenéket, ezek ből pedig akad jócskán. Főszerepet játszik bennük a kürt, a vadászat hangszere, amit hosszú ideig nem is használtak a művészi zenében, hanem valóban állatkergetési segédeszköz ként funkcionált, kint, a terepen. Az est mesélője a Zeneakadémia zongoratanára, és számos ifjúsági koncert jól ismert főszereplője, Eckhardt Gábor lesz.

A Zeneakadémiát annak idején még hegedűsként végezte el, s e hangszer művészeként vált a kamarazenélés világszerte oly keresett mesterévé és valóságos professzorává, ám TakácsNagy Gábort ma már elsősorban karmesterként ünnepli a hazai és a nemzetközi koncertközönség. Az alma mater szimfonikus együttese is ilyen minőségben számít e koncerten az elragadó személyiségű Takács-Nagy részvételére, aki a program első felében a szívének oly kedves bécsi klasszika két óriásának egy-egy művét vezényli majd. Az üstdobütés hangjának váratlan effektusáról hol az „Üstdobütés”, hol a „Meglepetés” mellék- és ragadvány nevével emlegetett, s a számozás sorában 94. Haydn-szimfónia (1791) nyomában Mozart különleges G-dúr fuvolaversenye hangzik fel, melyet a szerző egy holland fuvolaművész, Ferdinand de Jean megrendelésére komponált. A koncertet azután a tán legtöbbet játszott Schumann-szimfónia, az alaptémát mindegyik tételben szerephez juttató negyedik zárja majd, immár a 19. század közepéről.

Jegyár: 1 400 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Jegyárak: 1 200, 1 700, 2 800, 3 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

A TEHETSÉG KÖTELEZ HORTI LILLA, KISS JUDIT ANNA ÉS MOLNÁR ANNA ÉNEKES KAMARAKONCERTJE VÁLOGATÁS A 19. ÉS 20. SZÁZAD KAMARAMŰVEIBŐL J. S. Bach, Brahms, Saint-Saëns, Dell'Acqua, De Falla, Stravinsky, Respighi és Orbán György művei Horti Lilla (szoprán); Kiss Judit Anna, Molnár Anna (mezzoszoprán); Pogány Imola, Virág Emese (zongora); Környei Miklós (gitár); Bán Annamária, Tóth Ágnes (fuvola); Pálfi Csaba (klarinét); Tornyai Péter (brácsa); Virág Mátyás (cselló); Szokos Augustin (orgona); Attitude Vonósnégyes: Deák Sára, Szabó Tamás (hegedű); Fajd Gergő (brácsa); Baranyai Barnabás (cselló) Idén első alkalommal A tehetség kötelez sorozat történetében, a Zeneakadémia ének szakos hallgatói is bemutatkoznak a közönségnek. Horti Lilla, Kiss Judit Anna és Molnár Anna – három más-más módon izgalmas karakter – különleges műsorral lépnek a Solti Terem színpa dára. J. S. Bachtól Brahmson át egészen Respighi és Orbán György zenéjéig ívelő estjükön a szóló énekhangra írt művek mellett olyan különleges kamarazenei összeállításokra kompo nált darabok is elhangzanak, mint Stravinsky mezzoszopránra, fuvolára, klarinétra és brácsára írt Shakespearedalai vagy Saint-Saëns Une flûte invisible című triója. A belga születésű énekesnő, Eva Dell'Acqua dala mellett de Falla és García Lorca spanyol dalai is gazdagítják a zenetörténeti korszakok és előadóművészek tekintetében is különlegesen sokszínű programot. Jegyár: 1 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

ÉPÜLETLÁTOGATÓ TÚRÁK MAGYAR VEZETÉSSEL PÉNTEKENKÉNT ÉS VASÁRNAPONKÉNT, ANGOL NYELVEN A HÉT MINDEN NAPJÁN, 13.30 ÓRAI KEZDETTEL, ELŐZETES BEJELENTKEZÉS NÉLKÜL

Az 50 perces vezetett túrák során megtekinthető a Nagyterem és a Solti Terem, valamint a földszinti és emeleti előcsarnok. A Zeneakadémia 12-35 fős csoportok számára előzetes időpont-egyeztetéssel is látogatható magyar, angol, német, olasz, francia, orosz, kínai és japán nyelvű vezetéssel. Bejelentkezés csoportoknak: turizmus@zeneakademia.hu További információ: zeneakademia.hu/epuletlatogatas Jegyvásárlás: Zeneakadémia jegypénztár (1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.) A Zeneakadémia a túrák változtatásának jogát fenntartja.

DECEMBER 16. (PÉNTEK ), 19.30

DECEMBER 22. (C SÜTÖRTÖK ), 19.30

NAGYTEREM

SOLTI TEREM

CONCERTO ARMONICO BUDAPEST KARÁCSONYKÖSZÖNTÉS HEGEDŰKKEL ÉS ORGONÁVAL KODÁLY 134 Kodály Zoltán: Szerenád Dalok Fölszállott a páva Este Liszt Ferenchez Ének Szent István királyhoz Első áldozás Naphimnusz Jézus és a kufárok

Concerto Armonico Budapest Művészeti vezető: Spányi Miklós (csembaló, orgona)

Kodály Zoltán születésnapján a Zene akadémia immár hagyományosnak mondható hangversennyel tiszteleg a 20. század egyik legmeghatározóbb jelentőségű magyar zeneszerzője előtt. Kodályt – aki nemcsak komponista, zene pedagógus és zenetudós, de a múlt század egyik legnagyobb hatású közéleti személyisége is volt – diákként és tanárként is szoros kapcsolat fűzte a Zene akadémiához. Zeneszerzőként itt szer zett diplomát, 1907-től összhangzattant, majd később közel két évtizeden keresztül zeneszerzést tanított alma materében, ahol a népzene oktatását nyugdíjazását követően is folytatta. Az ünnepi műsor, melyen Kodály nagyformátumú kórus művei mellett Szerenádja és több dala is helyet kapott, a hagyományokhoz híven idén is a legkiválóbb fellépők közreműködésével valósul meg.

A nemzetközileg is magasan jegyzett csembalóművész Spányi Miklós vezette Concerto Armonico Budapest bő három évtizedes működésének talán legfényesebb sikere a Carl Philipp Emmanuel Bach összes billentyűs versenyművét tartalmazó, húsz korongból álló sorozat. E hang lemezeket a 18. századi zene interpre tációjában mérföldköveknek tekinti a zenészszakma és a kritika egyaránt – mégpedig világszerte. A vállalkozás nagyságrendjét mindennél jobban mutatja, hogy 1994-ben kezdődött, és egy teljes évtizeden át tartott az összkiadás rögzítése, mely a szerző (Johann Sebastian Bach második fia) háromszázadik születésnapjára vált végül teljessé. Az együttes energikus és precíz játéka folyamatosan elkáp ráztatja hallgatóságát, és emellett még az is világosan érzékelhető, hogy maguk a muzsikusok is minden alkalommal teljes szívükből élvezik produkciójukat. A nemrégiben megfia talodott együttes műsorán most Händelorgonaversenyek szerepelnek Vivaldi négyhegedűs concertóival párban.

Jegyár: 1 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Jegyárak: 2 500, 3 200 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Szabadi Vilmos, Yayoi Nakajima (hegedű) Bársony Péter (brácsa) Rost Andrea (szoprán) Harazdy Miklós (zongora) Váci Vox Humana (karig.: Sándor Bence) Alma Mater Kórus (karig.: Somos Csaba)

Vivaldi: D-dúr concerto négy hegedűre, op. 3/1 Händel: A-dúr orgonaverseny, op. 7/2 Vivaldi: e-moll concerto négy hegedűre, op. 3/4 Händel: g-moll orgonaverseny, op. 7/5 Vivaldi: F-dúr concerto négy hegedűre, op. 3/7 Händel: g-moll orgonaverseny, op. 4/1 Vivaldi: h-moll concerto négy hegedűre, op. 3/10

SOL GABETTA (2016. JANUÁR 14.) © TUBA ZOLTÁN A FELVILÁGOSODÁS KORÁNAK ZENEKARA (2015. NOVEMBER 26.) © ZENEAKADÉMIA / MUDRA LÁSZLÓ

KONCERTEK A RÉGI ZENEAKADÉMIÁN LISZT MÚZEUM MATINÉKONCERTEK

SZEPTEMBER 3.

11.00

SZEPTEMBER 10.

11.00

SZEPTEMBER 17.

11.00

SZEPTEMBER 24.

11.00

OKTÓBER 1-29.

NOVEMBER 5.

11.00

NOVEMBER 12.

11.00

NOVEMBER 19.

11.00

NOVEMBER 26.

11.00

DECEMBER 3.

11.00

DECEMBER 10.

11.00

DECEMBER 17.

11.00

Alessandra Pompili (zongora) Sayaka Kubota (zongora) Bolya-Pap Nikoletta (ének); Hibay Éva (fuvola); Gábos Judit (zongora) Gulyás István (zongora) Liszt Születésnapi Fesztivál Eckhardt Gábor (zongora) Ránki Fülöp (zongora) Gárdonyi Zsolt kamarakoncertje Giorgos Konstantinou (zongora) Új Liszt Ferenc Kamarakórus Várjon Dénes és Simon Izabella A Pasaréti templom kórusa, vezényel: Déri András

TALÁLKOZÁSOK LISZT FERENCCEL A LISZT FERENC TÁRSASÁG ÉS A ZENEAKADÉMIA KÖZÖS KONCERTSOROZATA

NOVEMBER 23.

18.00

DECEMBER 14.

18.00

LISZT ÉS A HARMÓNIUM Bevezeti és közreműködik: Szabó Balázs LISZT ÉS MOZART Bevezeti: Eckhardt Mária Közreműködnek a Zeneakadémia zongorista hallgatói

LISZT SZÜLETÉSNAPI FESZTIVÁL 2016 OKTÓBER 1. 11.00 SZENT EFRÉM FÉRFIKAR Vezényel: Bubnó Tamás; közreműködik: Király Csaba (zongora) 18.00 SZOKOLAY BALÁZS ÉS SZŐKE DIÁNA ZONGORAESTJE OKTÓBER 8. 11.00 KAMARAKONCERT Szűcs Attila (ének); Trio Duecento Corde: Tallián András (hegedű); Tallián-Nagy Ibolya (cselló); Szabó Ferenc János (zongora) 18.00 ÚJ LISZT FERENC KAMARAKÓRUS Vezényel: Nemes László Norbert; közreműködik: Novák Anikó (zongora) OKTÓBER 15. 11.00 SZILASI ALEX ZONGORAHANGVERSENYE 18.00 MOCSÁRI KÁROLY ZONGORAESTJE OKTÓBER 21. 18.00 FARKAS GÁBOR ÉS TAKÁCS ZOLTÁN HANGVERSENYE OKTÓBER 22. 11.00 RÁNKI DEZSŐ ÉS KLUKON EDIT KÉTZONGORÁS HANGVERSENYE

RENDEZŐ ÉS HELYSZÍN: LISZT FERENC EMLÉKMÚZEUM ÉS KUTATÓKÖZPONT 1064 BUDAPEST, VÖRÖSMARTY UTCA 35. WWW.LISZTMUSEUM.HU

16.00 A LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM ZONGORA TANSZAKÁNAK HANGVERSENYE OKTÓBER 29. 11.00 LAJKÓ ISTVÁN ZONGORAHANGVERSENYE 18.00 NAGY PÉTER ZONGORAHANGVERSENYE

LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA IFJÚSÁGI PROGRAMOK A ZENEAKADÉMIÁN Minden gyerek zenével születik. Nincs olyan csecsemő, akit ne érintene meg Mozart vagy Bach zenéje. Vagy épp a WellHello, attól függően, hogy mivel találkozik otthon. A Zeneakadémia ifjúsági programjai érthető módon nem a popkultúra értékeivel kívánják megismertetni a kicsiket és a nagyob bakat, hanem azzal a három zenei vi lággal, amely az intézmény oktatását és hangversenyéletét is meghatároz za, vagyis a klasszikus zenével, a nép zenével és a jazzel.

Negyedik évadát kezdi a Liszt-kukacok Akadémiája, s ez alkalomból gyorsan mondjunk köszönetet mindenkinek, aki járt nálunk és vitte a hírünket, no és persze veregessük meg saját – egyre izmosabb – vállunkat. A Zeneakadémia újranyitása óta tartottunk több mint hatvan kiscsoportos foglalkozást, közel harminc ismeretterjesztő hangversenyt a Solti Teremben, illetve a Nagyteremben, szerveztünk Nagy Liszt-kukac Napot és felépítettük 20 000 LEGO-kockából a Zeneakadémiát. Fokozatosan bővítettük a repertoárunkat, amennyiben tavasz óta a Dés András vezetésével zajló Jazz játszótér program részévé vált Liszt-kukac úr otthonának, és ez idén ősszel sem fog változni. Ugyancsak újdonság, hogy zenés drámapedagógiai programot indítunk gimnazista osztályok számára, illetve általános iskolás osztályoknak vezetett túrákon mutatjuk be a Zeneakadémia épületét (lásd a részleteket a túloldalon). A kiscsoportos foglalkozások továbbra is a 6–10 éves korosztálynak szólnak, és idén is pecsételő füzetet nyomunk a gyerekek kezébe: ha összegyűjtik a megfelelő számú pecsétet, ajándékot kapnak. 2016 őszén szeptember 17. és december 17. között tartunk kiscsoportos Liszt-kukac foglalkozásokat a Zeneakadémia Liszt Ferenc téri épületében, szombatonként 10.00 órától. A szülők a foglalkozásokon nem vehetnek részt, ők az aznap esti, nagytermi koncert főpróbájára ülhetnek be (amennyiben a fellépőknek ez ellen nincs kifogásuk). Ami a nagyobbaknak, vagyis a 10–15 éves korosztálynak szóló ismeretterjesztő hangversenyeket illeti: zene és természet lesz a félév témája, vagyis bemutatjuk, hogy a klasszikus zenében miként jelennek meg a halak (október 2.), az angyalok (november 12.), a madarak (november 27.), és a vadak (december 11.). A részletek a koncertmagazin korábbi oldalain találhatók. Ami nem változott, az a hitvallásunk (hogy nagy szavakat használjunk). Továbbra is úgy gondoljuk, hogy a zene nem puszta szórakozás, hanem ember mivoltunk lényegére tanít, s ezért aligha lehet elég korán kezdeni a vele való megismerkedést. Ahogy Shakespeare fogalmaz: „Az ember, aki legbelül zenétlen, / S eltörnek lelkén az összhangzatok, / Az kész az árulásra, tőrvetésre: / Szelleme a tompa űr sötétje, / Lelke csönd; a néma árnyékvilág. / Ne bízz benne. Hallgass a zenére!” (Szabó Stein Imre fordítása) További részletek: http://zeneakademia.hu/liszt-kukacok

ZENESZÍNJÁTÉK

DRÁMAPEDAGÓGIA PROGRAM GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK SZÁMÁRA Interaktív foglalkozások, főpróba, koncert. Ahol a zeneműből dráma lesz, a diákokból színészek.

Részletek és jelentkezés: zeneakademia.hu/zeneszinjatek

ZENELABIRINTUS

VEZETETT TÚRÁK A ZENEAKADÉMIÁN ÁLTALÁNOS ISKOLAI OSZTÁLYOK SZÁMÁRA Félórás séta a világ legmesésebb épületében. Rejtett zugok, minikoncert, LEGO‑Zeneakadémia.

Részletek és jelentkezés: zeneakademia.hu/zenelabirintus 93

2017 TAVASZ – ELŐZETES 2017. JANUÁR 16.

2017. JANUÁR 29.

CHANTICLEER

2017. FEBRUÁR 9.

LONDON SINFONIETTA

2017. FEBRUÁR 16.

2017. MÁRCIUS 4.

VIKTORIA MULLOVA ÉS A VENICE BAROQUE ORCHESTRA

LESZEK MOŻDŻER ÉS A HOLLAND BAROQUE SOCIETY DAVID FRAY ÉS AZ ORCHESTRE DE CHAMBRE DE PARIS

2017. MÁRCIUS 11.

CUARTETO CASALS

2017. MÁRCIUS 18.

PEKKA KUUSISTO, AMY NORRINGTON, CSALOG GÁBOR

2017. MÁRCIUS 29.

RICHARD GALLIANO ÉS DEMENIV MIHÁLY

2017. MÁJUS 6.

BARÁTI KRISTÓF ÉS NYIKOLAJ LUGANSZKIJ

A ZENEAKADÉMIA HELYE EURÓPÁBAN 2016. április 13-án Brüsszelben adták át a Zeneakadémiának az Európai Örökség-díjat (European Heritage Label, EHL). Az intézmény az elismerést Eu rópa zenei életében való kiemelkedő szerepével, tradícióinak ápolásával, kreatív szellemiségével, egyetemi és koncertszervezői kettős működésével érdemelte ki.

Az Európai Örökség-díj nyitott, innovatív, és 2011-ben jött létre az Európai Bizottság kezdeményezésére, azzal a céllal, hogy nagyobb hangsúlyt fektessenek Európa történelmére, és ráirányítsák a figyelmet az öreg kontinens rejtett értékeire, illetve hogy a díj megjelölje és elismerje azokat az európai örökségi helyszíneket, amelyek valamilyen szempontból fontosak nemcsak a helyi közösség számára, hanem az európai identitás, a közös európai történelem szempontjából is. 2013-ban osztották ki az első díjakat, s azóta minden évben újabb és újabb jelölteket választ ki a szakmai bizottság. Idén a Zeneakadémiával együtt kilenc intézménynek ítélték oda az elismerést, ezzel összesen huszonkilencre nőtt a lista; Magyarországról elsőként a soproni Páneurópai Piknik Emlékpark kapta meg az Európai Örökség-díjat még tavaly. Szerepel a listán a Coimbrai Egyetem könyvtára, a politikus Robert Schuman franciaországi háza, a hágai Béke-palota és egy lengyelországi I. világháborús temető is. A díjazott intézmények háromnapos workshop keretei között mutatkoztak be egymásnak 2016 tavaszán Budapesten. A találkozó zárónapjának a Liszt Ferenc téri zenepalota adott helyszínt, s ekkor jelentették be hivatalosan, hogy a Zeneakadémia is a díj várományosa. A workshopot záró sajtótájékoztatón Szabó Stein Imre kommunikációs igazgató mutatta be a 140 éve alapított, 2013 óta egyetemként és koncertközpontként működő Zeneakadémiát, majd dr. Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztosa méltatta az intézményt. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem nevében dr. Vigh Andrea rektor köszönte meg az elismerést, azt hangsúlyozva, hogy a Zeneakadémia a maga száznegyven évre visszatekintő tradícióival fontos szerepet tölt be a magyar kultúra megőrzésében, ugyanakkor képviseli az alapító Liszt Ferenc európai és világpolgár szellemiségét is. A díjat az Európai Örökség-díj Napok keretein belül Fekete Gyula tudományos és nemzetközi rektorhelyettes vette át Navracsics Tibortól Brüsszelben. Ekkor mutatták be az EHL műhelyében készült kisfilmet, mely a 140 éves Zeneakadémia hagyományait, liszti örökségét, sokoldalú tevékenységeit és megújuló szellemiségét villantja fel. A zeneakademia.hu-n is megtekinthető háromperces filmben pillanat képek láthatók a Liszt Ferenc téri zenepalota mellett a Wesselényi utcai épület, a Kodály Múzeum, a Liszt Múzeum, és a Régi Zeneakadémia hangversenytermének mindennapjaiból.

EURÓPAI ÖRÖKSÉG-DÍJ NAPOK (BRÜSSZEL) 95

JEGYTÉRKÉP Nagyterem

KÓRUSÜLÉS BAL 10 – 19

13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

V IV III II I 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 1

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1

2 3 4 5 6 7 8

M1 M2 M3

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

8 7 6 5 4 3 2

1 M3 M2 M1

JOBB 12 – 1

BAL 1 – 12

7 6 7

3 2 1

4 3 2 1 5 4 3 2 1 6 5 4 3 2 1

BAL 9– 1

7 6 5 4 3 2 1 7 6 5 4 3 2 1 7 6 5 4 3 2 1 7 6 5 4 3 2 1

1 2 3 4 5 6 7 7 6 5 4 3 2 1 1

2 3 4 5 6 6 5 4 3 2

BALKÖZÉP 1–7

JOBBKÖZÉP 1– 7

KÖZÉPERKÉLY 96

I II III IV V VI

6 7 1 2 3 4 5 6 7 1 2 3 4 5 6 7 5 4 3 2 1 6 7 1 2 3 4 5

I II III IV V VI

1 2 3 4

5 5

9 8

8 9

FÖLDSZINT (zsöllye)

6 5 7 1 2 3 4 6 5 1 2 3 4 6 5 1 2 3 4

JOBB 1–9

12 – 1

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

OLDALERKÉLY JOBB

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

24 – 13

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII XIII XIV XV XVI XVII XVIII

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

22 21 20 19 18 17 16 15 14 13 12

PÓDIUMÜLÉS: 80 HELY

24 23 22 21 20 19 18 17 16 15 14 13

12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22

SZÍNPAD

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

19 18 17 16 15 14 13 12 11 10

24 23 22 21 20 19 18 17 16 15 14 13

13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24

10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

V VI III II I

OLDALERKÉLY BAL

20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 29 28 27 26 25 24 23 22 21 20

24 23 22 21 20 19 18 17 16 15 14 13

1 – 12

30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 39 38 37 36 35 34 33 32 31 30

24 23 22 21 20 19 18 17 16 15 14 13

13 – 24

Az aktuális nézőtérfelosztásról, jegyárkategóriákról a jegypénztárban és az internetes jegyvásárlás alkalmával tud tájékozódni.

JOBB 19 – 10

JEGYTÉRKÉP SOLTI terem

KAPCSOLAT, KÖZÖNSÉGKAPCSOLAT LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM 1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8. Központi telefonszám: (+36 1) 462-4600 AKözönségkapcsolati kérdésekkel a kozonsegkapcsolat@zeneakademia.hu e-mail címen és a (+36 1) 462 4680 telefonszámon állunk rendelkezésére.

ZENEAKADÉMIA KONCERTKÖZPONT JEGYVÁSÁRLÁSI INFORMÁCIÓK SAJÁT SZERVEZÉSÉBEN.

A Zeneakadémia Koncertközpont jegypénztára a Liszt Ferenc tér 8. alatt, a főbejárat mellett üzemel. A jegypénztár általános nyitva tartása mindennap 10.00 és 18.00 óra között. Az általános nyitva tartáson túl az előadás napján az első szünet végéig, illetve a délelőtt 10.00 órakor vagy előbb kezdődő események előtt fél órával is nyitva tart a jegypénztár.

SZÍNPAD A

1 2 3 4 5 6 7 7 6 5 4 3 2 1

B I

1 2 3 4 5 6 7 7 6 5 4 3 2 1

III

1 2 3 4 5 6 7 7 6 5 4 3 2 1

III

1 2 3 4 5 6 7 7 6 5 4 3 2 1

VII 1 2 3 4 5 6 7 7 6 5 4 3 2 1

VII

VIII 1 2 3 4 5 6 7 7 6 5 4 3 2 1

VIII

1 2 3 4 5 6 7 7 6 5 4 3 2 1

XII 1 2 3 4 5 6 7 7 6 5 4 3 2 1

XII

XIII 1 2 3 4 5 6 7 7 6 5 4 3 2 1

XIII

1 2 3 3 2 1

XIV

A jegypénztár elérhetőségei: telefon: (+36 1) 321-0690 / e-mail: jegy@zeneakademia.hu A Zeneakadémia Koncertközpont jegyeivel kapcsolatos kérdésekkel forduljanak a jegypénztár munkatársaihoz! A jegyvásárlással kapcsolatos további információk a Zeneakadémia honlapján találhatók. A koncertet megelőző egy órában a Nagyteremben és a Solti Teremben megrendezésre kerülő előadásokra érvényes diákigazolvánnyal 500 Ft-os jegy váltható a készlet erejéig.

AZ ÉPÜLET NYITVA TARTÁSA, LÁTOGATÁSI LEHETŐSÉGEI A Zeneakadémia csoportok számára előzetes időpontegyeztetéssel, szervezett túrák keretében látogatható. A túrák kb. 50 percesek, melyek során a Zeneakadémia által biztosított vezetővel megtekinthető a földszinti és emeleti előcsarnok, a Nagyterem és a Solti Terem. A túrák megrendelhetők magyar, angol, német, francia, olasz, orosz, kínai és japán nyelven is. A minimum csoportlétszám 12 fő, a maximum 30 fő. Bejelentkezés, időpont-egyeztetés és további információ: zeneakademia.hu/epuletlatogatas, csoportok számára előzetes bejelentkezés: turizmus@zeneakademia.hu. Jegyárak: Felnőttjegy (magyar nyelvű vezetéssel): 1 500 Ft Nyugdíjas-/diákjegy (magyar nyelvű vezetéssel): 750 Ft Felnőttjegy (idegen nyelvű vezetéssel): 2 900 Ft Diákigazolvánnyal, nyugdíjas igazolvánnyal, illetve 65 év felett (idegen nyelvű vezetéssel): 1 450 Ft

XIV M3 M2 M1

M1 M2 M3 BAL 1–7

JOBB 7–1

FÖLDSZINT

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1

14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1

8 7 6 5 4 3

2 1

8 7 6 5 4 3 BAL 1–7

JOBB 8–1

KARZAT

Az épület az oktatás zavartalansága érdekében napközben zárva tart, nyitás a hangversenyeket megelőzően 1 órával.

AZ ÉPÜLET MEGKÖZELÍTÉSE Kérjük vendégeinket, hogy az épület látogatása során a Liszt Ferenc téri főbejáratot vegyék igénybe. A Király utcai (körúttól távolabb eső) bejárat kizárólag tanáraink és hallgatóink, valamint mozgáskorlátozott vendégeink és kísérőjük számára áll rendelkezésre. 97

ZENEAKADÉMIA NAGYTEREM

PIOTR ANDERSZEWSKI ÉS AZ

EURÓPAI KAMARAZENEKAR 2017.05.17.

A ZENEAKADÉMIA FENNTARTÓJA:

AZ EGYETEM TÁMOGATÓI:

IMPRESSZUM

FELELŐS KIADÓ: dr. Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora

A KONCERTMAGAZIN SZERZŐI: FŐSZERKESZTŐ: Szabó Stein Imre

FELELŐS SZERKESZTŐ: Fazekas Gergely

OLVASÓSZERKESZTŐ: Darida Benedek

KIADVÁNYMENEDZSER: Varga Ágnes

LAYOUT: Allison Advertising Kft. Cuba Gergő

TÖRDELÉS: High Voltage Kft.

Belinszky Anna – a Zenetudományi Tanszék hallgatója Fazekas Gergely – zenetörténész, a Zeneakadémia docense Frauenhoffer György – a Zeneakadémia kommunikációs igazgatóságának munkatársa Frigyesi Judit – zenetörténész, író, a Bar Ilan és a Tel-Aviv Egyetem docense Könyves-Tóth Zsuzsanna – zenetörténész, a Zeneakadémia kommunikációs igazgatóságának munkatársa Lakatos Zsuzsanna – a Zenetudományi Tanszék hallgatója László Ferenc – történész, kritikus Mesterházi Máté – zenetörténész, a Zeneakadémia könyvtárának tudományos munkatársa Rácz Judit – kulturális újságíró Rákai Zsuzsanna – zenetörténész Alex Ross – Pulitzer-díjas író, a The New Yorker zenekritikusa Szabó T. Anna – költő, műfordító Vajna Tamás – kulturális újságíró Végső Zoltán – zenekritikus A koncertismertetőket Belinszky Anna, Fazekas Gergely, László Ferenc, Molnár Szabolcs és Várkonyi Tamás írta.

IMAGE KÉPEK: NYOMDA: Keskeny és Társai 2001 Kft. Megjelenik a Zeneakadémia Kommunikációs és Médiatartalmi Igazgatóságának gondozásában, 3 000 példányban. A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják.

LAPZÁRTA: 2016. május 2.

Kreatív koncepció: Allison Advertising; Fotó: Barna Bálint; Stylist: Pálmai Angie; Haj: Károlyi Márk / Cult Hair; Smink: Kovács Viktória; Modellek: Miski Anett és Süle Katalin A borító Marjai Judit fotójának felhasználásával készült.

ARCHÍV ÉS KONCERTFOTÓK, MŰVÉSZPORTRÉK: Bácsi Róbert László, Birtalan Zsolt, Böröcz Balázs, Felix Broede, Hanya Chlala, Csibi Szilvia, Fazekas István, Fejér Gábor, Felvégi Andrea, Leonardo Ferri, Tomasz Kaczor, Kálmán Kata, Kondella Misi, Chris Tomas Konieczny, Marjai Judit, Mátyássy Jónás, Jean-Baptiste Mondino, Mudra László, Pataky Zsolt, Wladimir Polak, Wasin Prasertlap, Szilágyi Lenke, Tuba Zoltán, Patrick Walter, Alex Waterhouse-Hayward, Theresa Wey