Zeneakademia koncertmagazin 2014/II by Zeneakadémia

zeneakadĂŠmia koncertmagazin 2014 szeptember-december

TARTALOMJEGYZÉK

„A KONCERTEK FINANSZÍROZZÁK A ZENEI VILÁGOT” BESZÉLGETÉS SIMON REININKKEL

EGY FINN MAGYAR – BESZÉLGETÉS PEKKA KUUSISTÓVAL

KONCERTBONTÁS SZEPTEMBERTŐL

„A KLARINÉT A LELKEM MIKROFONJA”

DÚS LOMBOZATÚ TÖLGYFA

ÖRÖKKÉVALÓVÁ TÁGÍTANI A PILLANATOT

A GLOBÁLIS TEHETSÉGIPAR BÁSTYÁI

VILÁGRA SZÓLÓ VERSENY

ÚJ DIMENZIÓK FELÉ

VUJICSICS

ANOUSHKA

KONCERTBONTÁS OKTÓBERTŐL

CSILLAGOS ÉG A ZENEAKADÉMIÁN

„HAGYJÁK ABBA AZ OKOSKODÁST, INKÁBB JÁTSSZÁK A ZENÉMET!” BESZÉLGETÉS C. P. E. BACHHAL

A SZÁZNYOLCVANAS

VÉGTELEN FINOMSÁG ÉS TISZTÁNLÁTÁS BESZÉLGETÉS EÖTVÖS PÉTERREL

HATNI, MEGINDÍTANI

56 59

„MINDEN HANG AZ ÉN FELELŐSSÉGEM” KONCERTBONTÁS NOVEMBERTŐL

„ÉLŐ ELLENPÉLDA VAGYOK” BESZÉLGETÉS JEAN-EFFLAM BAVOUZET-VAL

A DALEST

UNIVERZÁLIS NYELV BESZÉLGETÉS DINNYÉS ANDRÁSSAL

BIG BANDDEL A NAGY FEHÉR VÁSZON ELLEN

HAGYJUK MEGTÖRTÉNNI

PARITÁS – BESZÉLGETÉS SZENTHELYI MIKLÓSSAL ÉS DRÁFI KÁLMÁNNAL

KONCERTBONTÁS DECEMBERTŐL

„LEGYENEK IDEALISTÁK!” BESZÉLGETÉS STEVEN ISSERLIS-SZEL

100

MI A BAROKK?

104

DÍJESŐ A MEGÚJULT ZENEAKADÉMIÁNAK A ZENEAKADÉMIA BEMUTATJA: „A KONZI”

107 108

LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA IFJÚSÁGI PROGRAMOK A ZENEAKADÉMIÁN

110

A ZENEAKADÉMIA BARÁTI KÖRE

114

KONCERTKRONOLÓGIA

AZT MONDJÁK, AZ ELSŐ SZERELEM, AZ ELSŐ GYERMEK A LEGKEDVESEBB. A FELÚJÍTOTT ZENEAKADÉMIA ELSŐ KONCERTÉVADÁRA BIZTOS, HOGY SEMMIVEL ÖSSZE NEM HASONLÍTHATÓ ÉS SOHA NEM FELEDHETŐ NAGY SÓHAJJAL GONDOLUNK VISSZA: EZ VOLT AZ ELSŐ, A „VILÁGRA SZÓLÓ”. SZÁMUNKRA AZONBAN A MÁSODIK ÉS A KÖVETKEZŐ ÉVEK IS OLYAN KEDVESEK LESZNEK, MINT A MEGÚJULT ÉPÜLETBEN LEZAJLOTT BEMUTATKOZÓ ÉVAD.

Zeneakadémia – amikor kimondjuk, oszthatatlan egységként jelenik meg szemünk előtt a Koncertközpont és az Egyetem. Ez adja az erejét. A benne rejlő évszázados tradíció és tudás találkozik a fiatalok által képviselt tehetséggel, lendülettel, megújulással. A Nagyterem páratlan akusztikája, ugyanakkor bensőséges hangulata predesztinál bennünket arra, hogy olyan programokat, koncertsorozatokat hozzunk létre, amelyek az egyetemi és a professzionális koncertélet összefonódó egységét tükrözik. Ennek köszönhetően jön létre az az atmoszféra, az az izzás, mely a nagy művészeket a csoda létrehozására inspirálja. A második emeleti diákkarzaton pedig – reményeink szerint – a jövő nagy muzsikusai ülnek, akik lángra lobbannak egy-egy, a tökéletességet ostromló előadás alkalmával. Az épület adottságainak is köszönhető, hogy az elmúlt több mint száz évben a világ vezető művészei zarándokként tértek vissza újra és újra a Zeneakadémia színpadára. A nagy mestereink által fémjelzett 139 év méltó folytatásra talált a nemrég újjászületett falak között. Az elmúlt évadban fellépő világsztárok – a teljesség igénye nélkül: Brad Mehldau, Mihail Pletnyov, Alekszej Vologyin, Isabelle Faust, Jevgenyij Koroljov, David Fray, Pinchas Zukerman, Thomas Hengelbrock, Kathia Buniatishvili, Gennagyij Rozsgyesztvenszkij, Joshua Bell, Steven Isserlis és Chick Corea – egytől egyig elragadtatással beszéltek a zenepalota különleges atmoszférájáról. A Zeneakadémia a 2014-es évben 123 saját és 150 befogadott koncertet szervez, emellett további 87, a nagyközönség által is látogatható vizsgahangversenyt és közel még egyszer ennyi egyetemi esemény (kurzust, vizsgát) bonyolít le. Zene karnyújtásnyira – hirdeti a cím a 2014-es őszi sorozatokat, utalva arra a bensőséges atmoszférára, amit egyedül a Zeneakadémia Nagytermében élhetünk át. A közönségünk által megkedvelt sorozatainkat megőrizve tematikus csoportosításban bérleteket hoztunk létre. A kamara- és szimfonikus zenekari, kamarazenei, vokális hangversenyek, és az Egyetem tanszakainak kiválóságait bemutató estek mellett önálló bérletet alkotnak a régizenei és a népzenei koncertek, továbbá az ifjúsági beavató matinék, a „Lisztkukacok Akadémiája” is. Ha csak néhány nevet emelek ki az őszi sorozatból, varázslatos és egyben pezsgő hangulatot vetít elénk a sztárnévsor: Kim Kashkashian, Steven Isserlis, Jean-Efflam Bavouzet, Wenzel Fuchs, Perényi Miklós, Baráti Kristóf, Rácz Zoltán, Kodály Kvartett, Isabelle Faust, Frankl Péter, Vásáry Tamás, Fenyő László, Nemzeti Énekkar, Új Liszt Ferenc Kamarakórus, Angelica Leánykar, Ian Bostridge, King’s Consort, Holland Baroque Society, Concerto Armonico Budapest, Vujicsics Együttes, Sebestyén Márta. Biztos vagyok abban, hogy a 2014–2015-ös évadban is maradandó élményekkel leszünk gazdagabbak, és kívánom, hogy valamennyi zenerajongó igazi otthonra lelve találja meg az ízlésének megfelelő koncerteket a Zeneakadémia Nagytermében és a Solti Teremben egyaránt. dr. Vigh Andrea a Zeneakadémia rektora

Koncertmagazinunk harmadik száma vízválasztó – mint általában, ezen a ponton derül ki, hogy van-e kellő lélegzet, átfogó koncepció; megmutatkozik-e a merítés mélysége és a röpte magassága. A Zeneakadémia kettős képességű intézmény, ezért amikor egy, a puszta programközlés igényét meghaladó szöveges-képes foglalatba helyezzük diskurzusunkat a Zenéről, rögtön annak kétféle valóságát kell megragadnunk: a létrehozásét (az Egyetem) és a hatás-befogadásét (Koncertközpont). Az egyik zene absztrakt és örök: „általában az a dallam, amelyhez a világ a szöveg”, a másik ki van téve az idő változásának, igényeknek, korszaknak, piacnak. Schopenhauer szerint a Zene annyira lényegi, hogy akár a világ nélkül is létezik, ugyanakkor tagadhatatlan, hogy változó világunk hat a befogadására. A Koncertmagazin új számának vezértémája a „global network”: túl a már kicsit poros világfalu-gondolaton, túl az internet kissé misztifikált változtató erején, azt szeretnénk megérteni és megmutatni, hogyan módosulnak a nemzetközi szinten zajló nagyszabású koncert- és hangzóanyag-biznisz szabályszerűségei, mire késztethet egy értelmes koncerttermet, ha felismeri, hogy változó közönsége időszűkében, programbőségben hozza meg rövidülő befogadói türelmét igazoló döntéseit. Patinája és az újranyitás óta eltelt időszak sikerei alapján joggal feltételezzük, hogy a Zeneakadémia a nemzetközi zenei élet meghatározó szereplője: a legnagyobbakhoz hasonlóan kitéve igényeknek, korszaknak, piacnak. Szabó Stein Imre főszerkesztő, a Zeneakadémia kommunikációs és médiatartalom-fejlesztési igazgatója

Túl vagyunk a megújult Zeneakadémia első szezonján – mondhatnánk megkönnyebbülten szervezőként, s mégsem dőlhetünk hátra székünkben, máris itt van a következő. Sikerült jó rajtot venni, a közönség visszafoglalta a gyönyörűen felújított Liszt Ferenc téri épületet, megannyi teltházas koncert sikere még most is visszhangzik bennünk. Az új évadban bérletekbe fűztük össze a kínálatunkat annak érdekében, hogy még könnyebben tudjanak választani a hangversenyek közül. A szerkesztés alapelvei változatlanok: elsősorban a kamarazene értékeire próbáljuk ráirányítani a figyelmet, és próbálunk helyet adni azoknak a műfajoknak is, melyek az elmúlt időben többnyire kiszorultak a nagyobb koncerttermekből. A nemzetközileg is keresett művészek mellett legjobb hazai előadóink, és nem utolsósorban a Zeneakadémia tehetségei és professzorai is felsorakoznak a műsorokban. A kamarazene mellett természetesen gazdag szimfonikus repertoárral is várjuk Önöket, amit rezidens zenekarunkkal, a Concerto Budapesttel közösen kínálunk. Műsorunkban továbbra is megtalálhatók hazai és nemzetközi jazzkoncertek, de az autentikus népzene kedvelői sem csalódnak majd. SZABÓ STEIN IMRE ÉS CSONKA ANDRÁS © FELVÉGI ANDREA 2

Csonka András a Zeneakadémia programigazgatója

A VIRTUÁLIS TÚRA KEZDŐKÉPE © PÁN-NORDPONT KFT.

„A KONCERTEK FINANSZÍROZZÁK A ZENEI VILÁGOT” A koncertközpontok olyan szerepet töltenek be a komolyzenei világpiacon, mint korábban a lemezkiadó óriástársaságok – állítja Simon Reinink, az amszterdami Concertgebouw vezérigazgatója. A holland szakember szerint a klasszikus zene univerzumának központja ugyan még Európa, de Ázsia egyre meghatározóbb a világhálózat működtetésében.

Az évi nyolcszázezer nézővel büszkélkedő Concertgebouw élén állva mit gondol a szimfonikus zenekarok alkonyát vizionáló nézetekről? A válsággal valóban radikálisan csökkentek a támogatások, az állami, kormányzati, városi szubvenciók. A szponzoráció is kevesebb, jó néhány nagyzenekar szünetelteti tevékenységét. Az biztos, hogy csak az innovatív műsorpolitika és az új promóciós megoldások biztosíthatják a túlélést, legyen szó bár szimfonikus zenekarról vagy ensemble formációról. Fokozottan érvényesül napjaink közhelyként emlegetett marketing-alapvetése, miszerint: ha nem látszol az interneten, nem is létezel. Míg a válság előtt elegendő volt egy-két marketinges még egy olyan nagyobb, összesen 2500 fős nézőtérrel rendelkező koncerthelyszínnek is, mint a Concertgebouw, addig ma külön hadosztályra van szükségünk ezen a fronton. Külön alosztály az online, azon belül a közösségi kommunikációnak, és külön a hagyományos médiakommunikációnak. A műsorpolitika milyen innovatív megoldásokat kíván? A koncertszervezők sokkal óvatosabbak, mint korábban. A legbiztosabbra továbbra is Bachhal, Beethovennel, Brahmsszal és Mozarttal lehet menni. A mélyebb zenei műveltséget feltételező, bonyolultabb szerzők, mint például Bartók, már nehezebben eladhatóak, a kortársak szintén, kivételt talán csak a minimálzene képviselői, például Steve Reich jelentenek. De minden, ami kicsit nehezebb, kockázatos vállalkozás. Ugyanakkor a kísérletezésnek, a komolyabb produkcióknak is létezik törzsközönsége – a fesztiválokon. A globális lemezpiac összeomlása sem könnyítette meg a helyzetet. Egyértelműen a koncertek finanszírozzák a zenei világot, a CD manapság a koncertet hirdeti, és nem fordítva, mint korábban. De létkérdés, hogy a zeneipar meghatározó szereplői által felépített metódusokat megtartsuk, hogy együtt dolgozzunk a még életben maradt kiadókkal. A nagy művészekkel szerződésben álló lemezcégek tudják a legjobban, hogyan lehet együttműködni a médiával, ők képesek a magazinokba, rádiókba és televíziókba eladni a sztárokat. Van némi remény arra is, hogy a hagyományos hordozók helyett az online értékesítésnek köszönhetően fennmarad a hangfelvétel-kultúra. A lemezcégek évtizedes teljhatalma után a koncertközpontok diktatúrájának korszaka következik?

SIMON REININK 4

Ha ezen azt érti, hogy ma a koncertszervezők majdnem annyira fontos tényezői a zenei világnak, mint korábban a lemezcégek voltak, akkor a válaszom: igen.

A megváltozott zenehallgatási szokások nem gátolják a koncertélet újbóli felvirágzását? Az egész élet megváltozott, elektronikus eszközökön olvasunk könyvet, tabletekről nézzük a híreket, telefonon böngésszük ismerőseink Twitterüzeneteit, a figyelmünk szétszóródott. Nem tudunk egyetlen dologra koncentrálni folyamatosan, mint pár évtizede. Párhuzamos tevékenységeink vannak, mindent egy időben csinálunk. Az emberek többsége persze korábban sem volt oda a túl hosszú, túl bonyolult darabokért, de most aztán végképp az egyszerű, rövid kompozíciók a piacképesek. Az életben maradás záloga a minőség lerontása? A csúcsminőségű, világhírű, jól ismert zenekarok és szólisták még mindig eladhatóak. Pontosan azért, mert világsztárokról van szó. A hírességekre nemcsak a vájtfülűek a vevők, a hírnévből részesülni akar mindenki, aki csak teheti. A rendhagyó kitelepülések, koncerthelyszínek akusztikai élménye aligha vethető egybe a patinás termek hangzásával. Szerintem jó, ha más helyekre is járunk, és olyanokhoz is eljutunk, akik korábban nem hallottak élőben klasszikus zenét, de ehhez nem kellenek a csúcsmuzsikusok. Nekik továbbra is az olyan patinás koncerttermekben szabad csak fellépniük, mint a Concertgebouw vagy a budapesti Zeneakadémia, amelyek az akusztikus koncertekre lettek megépítve. Arra tervezték őket, hogy bennük megszólaljon, tökéletesen érvényesüljön a zene. De hangsúlyozom, nem vagyok ellensége az alternatív helyszíneken rendezett koncerteknek, csodás promóciós eszközök. Az új generációk elkötelezéséhez ennyi elég is? Gyanítom, hogy a zenére mindig is fogékony lesz az ember, legalábbis amíg még van füle, és ennek köszönhetően hallása a zene befogadására. Nekünk azt kell kitalálnunk, hogy milyen körítéssel juttassuk el hozzájuk. Az idősebbek abban nőttek fel, hogy elmentek a koncertterembe, leültek, illedelmesen végighallgatták a szerző, a karmester és a zenekar mondandóját, majd hazamentek. Az biztos, hogy a klasszikus zene alaprendjén nem változtathatunk, elektromos gitárt sem írunk bele egy Mahler-szimfóniába, de kis lépéseket tennünk kell. Fényekkel, vetítéssel, mozgóképekkel például élményszerűbbé tehető egy-egy komolyabb hangverseny is. Vajna Tamás 5

EGY FINN MAGYAR „Pekka Kuusisto a legjobb dolog, ami ma a klasszikus zenével történhet” – írta róla a Guardian vitriolos tollú kritikusa pár évvel ezelőtt. A világ komolyzenei színpadainak összetéveszthetetlen személyisége az előző évad végén adott fergeteges sikerű koncertet a Zeneakadémián.

A véleményvezér kritikusok Önben vélik felfedezni a válságba jutott komolyzene egyik megmentőjét. Mit gondol erről? Érdekes irányba halad a világ. Minden műfaj elérhető szinte mindenki számára. Beethoventől a Red Hot Chili Peppersig. Nem kell ahhoz elmenni sehova, hogy valaki zenét hallgasson. Ezért a koncerteknek, – a klasszikus zeneieknek is – élményszerűvé kell válniuk, különben nem érdekesek. Az már kevés, hogyha egy koncert ugyanazt nyújtja, mint egy lemez. Kétségtelen, hogy a komolyzene hagyományos üzleti modellje működésképtelen. A stúdiófelvétel mint önálló művészeti alkotás kevésbé adható el a piacon, a koncertek, illetve a művész promóciójára azonban jól használható. A klasszikus zenében sokkal innovatívabbnak kell lennünk, mint eddig. Ezért játszik népzenét is? Á, dehogy. Úgy tizenöt éve kezdtem érdeklődni a tradicionális zenék iránt. Finn, skót és ír folk szerepel a repertoáromon. Meg is változtatta a játékstílusomat, sokkal közvetlenebb lett a viszonyom a klasszikus nagy művekhez is. Tagadhatatlan, hogy első tanárom, Szilvay Géza miatt tisztában vagyok a magyar, a román, egyáltalán a kelet-európai népi hegedűjáték virtuozitásával. De a finn hagyomány nem ennyire színes és karakteres, ráadásul sokkal lassabban is játszunk. A magyar folklórt akkor használom, amikor például Brahmsot játszom, hiszen nemcsak a zenetörténetből tudom, hogy magyar gyökerekből táplálkozik. Ugyanígy Bartóknál, de még Ligeti vagy Kurtág műveiben is erre a háttérre támaszkodom. Tehát nem a finnugor rokonság révén ismeri a magyarokat? A Kelet-Helsinki Zeneiskolában kezdtem zenélni Szilvay Géza tanítványaként. Sejthető, hogy már nagyon korán részesültem a magyar hagyományból, nemcsak Kodályból és Bartókból, hanem a népzenéből is. Nagyon sok magyar zenét játszom már hároméves koromtól. Csodásnak tartom a magyar közönséget is. Bár a Zeneakadémián most léptem fel először, a Müpában pedig viszonylag ismeretlen szerzőket adtunk elő, és a terem is elidegenítően nagy volt, így nem csodálkoztam a visszafogottságon, de Kaposváron mindkétszer őrült jól éreztem magam. A KAPOSFEST-en, Kokas Katalin és Kelemen Barnabás barátaim páratlan zenei fesztiválján elképesztő közönség gyűlik össze nyaranta. Heves, szenvedélyes, nyíltlelkű, amilyennel Finnországban sohasem találkoztam, de a világ más tájain sem. Vajna Tamás

PEKKA KUUSISTO © ZENEAKADÉMIA / MOHAI BALÁZS

SZEPTEMBER 4. (C SÜTÖRTÖK ), 19.30

SZEPTEMBER 6. (SZOMBAT ), 20.30

SZEPTEMBER 7. ( VASÁRNAP), 18.30

NAGYTEREM

A PABLO CASALS NEMZETKÖZI CSELLÓVERSENY NYITÓHANGVERSENYE Kodály: Galántai táncok Elgar: e-moll csellóverseny, op. 85 Bartók: Concerto (BB 123)

GIORA FEIDMAN & GITANES BLONDES NAGYON KLEZMER

Perényi Miklós (cselló) Nemzeti Filharmonikus Zenekar Vezényel: Kocsis Zoltán

Giora Feidman (klarinét, basszusklarinét) Mario Korunic (hegedű) Konstantin Ischenko (harmonika) Christoph Peters (gitár) Simon Ackermann (bőgő)

Az 1933-ban alapított Budapesti Nemzetközi Zenei Versenyek sorában idén a neves katalán csellóművészről elnevezett Pablo Casals Nemzetközi Csellóverseny következik. A névadó özvegye, Maria Casals Istomin és a Zeneakadémia egyetemi tanára, Onczay Csaba által elnökölt verseny nyitókoncertje az egykor csellistaként is aktív Kodály Galántai táncaival kezdődik, majd Perényi Miklós játssza el Edward Elgar utolsó jelentős művét, az 1919-ben komponált Csellóversenyt. A műnek egészen az 1960-as évekig várnia kellett a népszerűségre, amit végül Jacqueline du Pré felvétele hozott el számára. Hogy a rendkívül virtuóz kompozíció casalsi szellemben fog megszólalni, az nem kétséges, hiszen miután az 1963-as Pablo Casals Versenyen második helyezést ért el Perényi, meghívást kapott Casals több mesterkurzusára. A hangverseny zárószámaként a Kocsis Zoltán vezette Nemzeti Filharmonikusok Bartók Concertóját fogják előadni, s aligha van ma karmester és zenekar, aki képes ennek az ikonikus műnek intenzívebb és autentikusabb tolmácsolására. Jegyárak: 3 900, 5 400, 6 900 Ft Rendező: Filharmónia Magyarország Koncert- és Fesztiválszervező Nkft. 8

A Buenos Airesben klezmerzenész családba született, idén hetvennyolc éves klarinétfenomén, Giora Feidman két lábon járó legenda. Évekig klasszikus klarinétosként működött, először a Teatro Colón zenekarában, majd az Izraeli Filharmonikusok tagjaként, a hetvenes évektől azonban a klezmerre koncentrál. Nála persze a zenei műfajok között éppúgy nincsenek éles határok, mint a különböző kultúrák között, továbbra is szívesen játszik Mozartot, ha úgy adódik, s vezéralakja lett a zsidó–német megbékélés folyamatának. A világhírnevet Steven Spielberg filmje, a Schindler listája hozta el számára, amelyben klarinétozik, legsajátabb világa azonban mégis a klezmer. Korábban saját maga hívta meg a zenészeket, akikkel együtt játszott, legújabb projektjében azonban egy tőle függetlenül is létező, 1999-ben alapított müncheni zenekarhoz, a Gitanes Blondes-hoz csatlakozik. Hogy miért? Mert Feidman szerint a Gitanes Blondes a legjobb klezmerzenekar a világon. Jegyárak: 7 500, 9 500, 10 500, 12 500 Ft Rendező: Art Quarter Budapest

A 100 TAGÚ CIGÁNYZENEKAR ÉS BARÁTAI Vendég: Roby Lakatos, Lendvay József (hegedű), Sabbathsong Klezmer Band Műsorvezető: Tóth Géza Az est fővédnöke: Vattamány Zsolt, Erzsébetváros polgármestere Szerkesztő, producer: Beke Farkas Nándor Főprímás: Lendvai Csócsi József Hogy mi a cigányzene? Aligha létezik ennél nehezebben definiálható fogalom. Elsősorban talán nem is zenei műfaj, hanem előadói stílus. A rendkívüli virtuozitás, a maximális alkalmazkodóképesség és a végtelen szabadság elegye. Világraszóló csoda, valódi hungarikum. Rajongott érte Liszt, Debussy, Stravinsky és Yehudi Menuhin, no és rajonganak érte ma is milliók a világ minden táján. Az 1985-ben alapított 100 Tagú Cigányzenekar, e stílus legautentikusabb képviselője, már az ezredik koncertjén is túl jár. A klasszikus zenei kompozíciókból, cigánydalokból és népszerű dallamokból összeállított ünnepi műsor káprázatos koncertet ígér. Az est sztárvendége két világhírű, remek és virtuóz hegedűművész, Roby Lakatos és Lendvay József. Jegyárak: 7 990, 8 990, 9 990 Ft Rendező: 100 Tagú Cigányzenekar Kulturális és Közművelődési Közhasznú Egyesület

„A KLARINÉT A LELKEM MIKROFONJA” Giora Feidman szerénytelenség nélkül állíthatja: neki köszönhető, hogy a klezmer meghódította a nagy koncerttermeket is. Karrierje során a világ minden táján megfordult, és a klasszikus zenétől a tangón át a világzenéig számos műfajban kipróbálta magát. A stílusokban nem hisz: a klezmer szerinte nem egy bizonyos dallamkincsRE vagy hangzásvilágRA vonatkozik, hanem az ember éneklésre hívó ősi ösztönének legközvetlenebb kifejeződését jelenti.

Giora Feidman családjának története egy elveszett kultúrában, a kelet-európai soknemzetiségű kisvárosok világának egy távoli csücskében, Besszarábiában gyökerezik, ahol a románok, ukránok, bolgárok, vagy épp németek esküvőin együtt játszottak a zsidó és cigány zenészek. A 20. század borzalmai Argentínába sodorták a zenész Feidman családot, ahol Giora is őseiéhez hasonló pályát választott magának. Tehetséges klarinétosként tizennyolc évesen a Teatro Colón zenekarában kapott állást, de csak két évig tudott ellenállni az épphogy megszületett Izrael csábításának. Ahogy a Zeneakadémia Koncertmagazinjának elmondta, az Izraeli Filharmonikusok szerződésével a zsebében indult neki a hosszú útnak, hogy ő is részt vegyen népe nagy hazatérésében. Szerinte Izraelre legalább annyira igaz az olvasztótégely kifejezés, mint az Egyesült Államokra. A klezmerben pedig a zsidó nép magával vitte mindazt a zenei hatást, amellyel az exodus során kapcsolatba került. Giora Feidman a hetvenes évek elején döntött úgy, hogy a zsidó zenének szenteli az életét. New Yorkba költözött, és hamar bebizonyította, hogy klezmerzenéből álló programmal is meg lehet tölteni a koncerttermeket. Turnéi során repertoárjának részét képezte a klezmer mellett a tangó, Mozart klarinétversenye, kortárs zsidó szerzők művei és nagy kedvence, Gershwin is. „A klezmer két szóból áll össze: kli és zemer, azaz a dal hangszere. A hangszer pedig én vagyok magam. Én a lelkemben megszólaló dalt a zene nyelvén, a klarinéttal tudom legjobban kifejezni. A klarinét a lelkem mikrofonja. Számomra a zene imádság, vallás nélkül” – mondja a hetvennyolc éves művész. A főként az Egyesült Államokban megjelent „autentikus” klezmer szerinte értelmezhetetlen a zsidó zenét ért számtalan hatás miatt. „Milyen alapon választjuk ki például a kelet-európai klezmert, és miért nem a közel-keletit?” – kérdezi. De azokra sem szívesen hallgat, akik megmondják neki, hogyan játssza Mozartot vagy Bachot. „Szerintetek ez nem Bach, amit játszom? Nem baj, akkor Feidman.” Giora Feidman zenei karrierjével sokat tett a német–zsidó megbékélésért is. Peter Zadek rendező 1984-ben kérte fel Joshua Sobol Gettó című darabjának főszerepére, amellyel óriási sikert arattak Németországban, és azóta is visszatérő vendég az országban. Ezzel kapcsolatban így fogalmaz: „Természetesen megértem, ha egy izraeli nem akar Németországba jönni. Szerintem azonban a megbékélés az emberlét egyik legcsodálatosabb kifejeződése. A holokausztot nem lehet elfelejteni, örök viszonyítási pont a történelemben. De mit tehet róla a csecsemő, aki ma született? Ugyanebben hiszek az izraeli– palesztin konfliktus kapcsán is.”

GIORA FEIDMAN © FELIX BROEDE

Lorenz Péter 9

SZEPTEMBER 12. (PÉNTEK ), 15.00 SZEPTEMBER 13. (SZOMBAT ), 19.30

SZEPTEMBER 14. ( VASÁRNAP), 18.00

NAGYTEREM

A PABLO CASALS NEMZETKÖZI CSELLÓVERSENY DÖNTŐ ÉS GÁLA Közreműködnek a verseny résztvevői MR Szimfonikusok Vezényel: Vajda Gergely „A Zeneakadémia nagyterme ma este szenzációs érdekességű hangverseny színhelye volt. Casals Pablo, a világhíres spanyol csellóművész és Szántó Tivadar hazánkfia voltak a szenzáció szereplői. Casals Pablo új ember nálunk, Budapesten először játszott. Alacsony termetű, kopasz fejű, igénytelen megjelenésű kis ember. Csak a fekete, mély szemeiben ég valami szokatlan tűz. És amikor a vonóját nekifeszíti a húroknak, akkor megtudjuk, hogy ez a tűz a géniusz tüze. Bámulatos erő, egyszerűség, igazság van a játékában.” Hogy a 2014-es Pablo Casals Nemzetközi Csellóverseny végén hasonló szellemben fogalmazhatunk-e, mint ahogy Csáth Géza írt Casals budapesti bemutatkozásakor 1910-ben, azt e sorok írásakor még nem tudhatjuk. Az azonban biztos, hogy a klasszikus zene jövője és a csellójáték jelenlegi állása iránt érdeklődő közönség számára emlékezetes pillanatokat tartogat a verseny döntője és gálakoncertje, amelyen a legjobbak partnere az MR Szimfonikusok és Vajda Gergely lesz. Jegyár (Döntő): 2 000 Ft Jegyárak (Gála): 2 000, 2 500, 3 000, 3 900 Ft Rendező: Filharmónia Magyarország Koncert- és Fesztiválszervező Nkft. 10

ZUGLÓI FILHARMÓNIA 60 Erkel: Ünnepi nyitány Stravinsky: Fantasztikus scherzo, op. 3 Franck: 150. zsoltár (FWV 69) R. Strauss: Rózsalovag-szvit Kodály: Galántai táncok Zuglói Filharmónia – Szent István Király Szimfonikus Zenekar és Oratóriumkórus (művészeti vezető: Záborszky Kálmán) Vezényel: Záborszky Kálmán, Ménesi Gergely, Horváth Gábor Az örökifjú Zuglói Filharmónia idén ünnepli fennállásának hatvanadik évfordulóját. A Záborszky József által 1954-ben alapított együttes, amelyet ma fia, Záborszky Kálmán vezet, valódi színfolt a hazai zeneéletben. Koncertjeik minden alkalommal élményszámba mennek, s az együttes példát mutat abban, hogy a zene szeretete és a lelkesedés miként képes évtizedeken átívelő kezdeményezéseket életben tartani. Az ünnepi koncerten a Zuglói Filharmónia együtteseivel foglalkozó mindhárom karnagy, Záborszky Kálmán, Ménesi Gergely és Horváth Gábor is vezényelni fog, műsorukon pedig két magyar klasszikus, Erkel Ünnepi nyitánya és Kodály remekműve, a Galántai táncok fogja közre Stravinsky és Strauss egy-egy virtuóz zenekari darabját, valamint César Franck felemelő kórusművét, a 150. zsoltár feldolgozását. Jegyárak: 1 900, 2 100, 2 500 Ft Rendező: Zuglói Filharmónia

ZUGLÓI FILHARMÓNIA

DÚS LOMBOZATÚ TÖLGYFA Egy hatvanéves tölgyfa már középkorúnak számít. Tiszteletet érdemel. Akár tizenöt méter magasra is megnőhet, törzsét talán körbe sem tudjuk ölelni, koronája terebélyes, gyökerei a mélybe kapaszkodnak. Ereje teljében, tekintélyt parancsolóan áll őrt az erdő lakói között. Ilyennek, egészséges, erős gyökerű, pompázatos lombozatú és állandóan fejlődő fának látom az idén hatvanéves jubileumát ünneplő Zuglói Filharmóniát a magyar zenei élet sűrűjében.

A gyökerek 1954-be nyúlnak vissza, amikor a zuglói István Gimnázium lelkes énektanára, Záborszky József megalapította diákjaiból az István Király Szimfonikus Zenekart. A kezdetben tizenhat tagú együttes két év múlva már nyolcvan ifjú muzsikust számlált és a Zeneakadémián adott hangversenyt, majd néhány éven belül a hangversenypódiumok meghatározó szereplőjévé vált. Záborszky József, majd később fia, és zenében-pedagógiában is örököse, Záborszky Kálmán azonban ennél is nagyobbat álmodott: a fiatalokkal való közös muzsikálás tapasztalatai alapján a tücsök- és fúvószenekaroktól a nagy szimfonikus zenekarig ívelő, lépcsősen felépülő zenekari iskolát, műhelyt, oktatási központot teremtett, amely mindig gondoskodik az utánpótlásról. Valódi missziót végeznek, és fiatalok – családok – ezreit vezették a komolyzene szeretetére. Ez az iskola „olyan erős közösség, amelynek tevékenysége átível időn és téren” – mondta Kocsis Zoltán. Az egykori diákok örömmel visszajárnak ide zenélni, hangszert tanítani, vagy csak koncertet hallgatni. A hétköznapokban csak „István konzinak” becézett intézmény ma példát mutat zenei nevelésből, őrzi és továbbadja a hat évtized alatt szerzett sokféle tudást és tapasztalatot, ápolja az „istvános” hagyományt, erősen áll a kulturális élet viharaiban, úgy, mint az a bizonyos tölgyfa. „Lombkoronája” pedig az immár hivatásos együttesként működő, 2006-tól a helyi önkormányzat által fenntartott Zuglói Filharmónia – Záborszky Kálmán karmester irányításával –, egy rendkívül sokoldalú, friss hangú, fiatalos szimfonikus zenekar, amelybe bekerülni rangot jelent a diákok számára. Dolgozott velük Ferencsik, Kobajasi, Vásáry vagy Szimonov, az utóbbi években Kocsis, bejárták Európát, nyaranta rendszeres vendégei Tihanynak, olyan népszerű családi sorozatokat indítottak, mint a Pastorale. Hangversenyeiken mindig azt érzem, hogy ez az együttes több mint zenekar. Páratlan kisugárzása van, ha megismered, belelátsz mindennapi életébe, magával sodor, és soha el nem enged. Muzsikusként és zenehallgatóként egyaránt. Nem véletlenül van a Zuglói Filharmóniának legendásan hűséges törzsközönsége. Legyen bérletük a Művészetek Palotájában vagy a Zeneakadémián, náluk mindig garantált a táblás ház. Az együttes megkapta a Magyar Örökség Díjat (2000) és a Nemzeti Ifjúsági Zenekar kitüntető címet (2011). Büszke lehet az elmúlt hatvan évre. Az évgyűrűk száma nő, a gyökerek még jobban kapaszkodnak, a lombkorona egyre dúsabb. Devich Márton 11

SZEPTEMBER 16. (KEDD), 19.30

SZEPTEMBER 17. (SZERDA), 19.30

SZEPTEMBER 18. (C SÜTÖRTÖK ), 19.30

NAGYTEREM

MVM-KONCERTEK – A ZONGORA JEVGENYIJ SZUGYBIN ZONGORAESTJE ÓBUDAI DANUBIA ZENEKAR VÁSÁRY – POKOL ÉS MENNY Liszt Ferenc: h-moll szonáta Faust-szimfónia Balczó Péter (tenor) Honvéd Férfikar Óbudai Danubia Zenekar Vezényel: Vásáry Tamás Mi köze egymáshoz Liszt Faust-szimfóniájának és h-moll szonátájának? Már a 19. században felmerült, hogy ha Lisztnek létezik Dante-szonátája és Dante-szimfóniája, miért ne lehetne ennek mintájára a h-moll szonátát a Faust-szimfónia párdarabjaként, vagyis „Faust-szonátaként” értelmezni. Hiszen a négytételes szonátaműfajt és az egytételes szonátaformát gigantikus vízióban egyesítő kompozíció ugyanazokat a karaktereket hozza elő a különböző témák sűrűjéből, amelyek Liszt Faust-szimfóniájának tételeit is meghatározzák. A Kossuth-díjas Vásáry Tamás által vezényelt hangverseny különlegessége abban áll tehát, hogy kézzelfoghatóvá teszi ezt a zene-, sőt szellemtörténeti kapcsolatot, s megmutatja, hogy a Faust-történetben fontos szerepet játszó menny és pokol miként jelenik meg a szimfónia és a zongoraszonáta nagy múltú műfajában. Jegyárak: 2 700, 3 500, 4 200, 4 900 Ft Rendező: Óbudai Danubia Zenekar Nonprofit Kft. 12

SOAVE – ZONGORAHANGVERSENY LISZT FERENC MŰVEIBŐL A MAGYAR HOSPICE ALAPÍT VÁNY JAVÁRA Liszt Ferenc: Les Préludes Mazeppa A bölcsőtől a sírig Dante-szonáta Gretchen Klukon Edit, Radnóti Róza, Jandó Jenő, Lantos István, Ránki Dezső, Ránki Fülöp (zongora) Polcz Alaine alapította 1991-ben a Magyar Hospice Alapítványt, amely az elmúlt közel negyedszázad során rengeteg gyógyíthatatlan betegségben szenvedő embernek segített abban, hogy méltósággal hagyhassák itt a földi világot. Az elmúlást és annak különböző – filozófiai, lelki és teológiai – aspektusait számos darabjában körüljáró Liszt Ferenc műveiből válogat a Klukon Edit és Ránki Dezső kezdeményezésére létrejött zongorahangverseny műsora, amelyen a művészházaspár mellett a Zeneakadémia két oktatója, Jandó Jenő és Lantos István is fellép, továbbá két kivételes ifjú tehetség, Radnóti Róza és Ránki Fülöp. Jegyárak: 2 900, 4 100, 5 200, 6 500 Ft Támogatói jegy: 11 900 Ft Rendező: Magyar Hospice Alapítvány

D. Scarlatti: Szonáták (válogatás) Beethoven: Hat bagatell, op. 126 Chopin: cisz-moll noktürn, op. 27/1 Chopin: b-moll mazurka, op. 24/4 Szkrjabin: e-moll mazurka, op. 25/3 Prokofjev: VII. (B-dúr) szonáta, op. 83 Az idén harmincnégy éves, Londonban élő orosz művész, Jevgenyij Szugybin neve a magyar közönség számára talán kevéssé ismert, Németországban, Angliában és az Egyesült Államokban azonban komoly rajongótáborral rendelkezik, méltán. Számos kritikusa a nagy orosz zongoraiskola leszármazottjának tartja, ő azonban, aki tízéves volt, amikor a szülei Németországba emigráltak, s tizenhat, amikor egyedül továbbállt Londonba, nem hisz a nemzeti keretekben: a világfaluban hisz. Zenei ízlését tekintve is mindenevő, és játékának sokszínűségét a budapesti bemutatkozására összeállított műsorban is megmutathatja. Vonzódik a különc zsenikhez, amilyen a 18. században Domenico Scarlatti, vagy a 20. század elején Alexander Szkrjabin volt, és a különc művekhez, amilyen a Beethoven-életműben a gigantikus Kilencedik szimfónia mellett megbúvó Hat bagatell. Nemzedéke egyik legnagyobb Chopin-játékosának tartják, de származását aligha tagadhatja le (egyébként Jevgenyij Kiszin és Grigorij Szokolov a két példaképe), vagyis a koncertet záró Prokofjev-szonáta megszólaltatása bizonnyal revelációszámba fog menni. Jegyárak: 3 000, 4 000, 5 000, 6 000, 8 000 Ft Rendező: Jakobi Koncert Kft.

ÖRÖKKÉVALÓVÁ TÁGÍTANI A PILLANATOT A honlapján látható egyik fotón egy szürke iparváros elhagyatott folyópartján áll: garbó, hosszú kabát, kockás nadrág, izzó tekintet. Vékony és magas, keze a zsebében, mintha egy távolodó hajót nézne. Kiábrándult orosz anarchista a múlt századfordulóról? Egzisztencialista filozófus, aki szembesült azzal, hogy nincsenek válaszok a kérdéseire? Forradalmár a világmegváltó tett előtti utolsó órákban? Jevgenyij Szugybin harmincnégy éves, Szentpéterváron született, jelenleg Londonban él. Nincsenek felforgató tervei, nem ábrándult ki semmiből – két csodálatos kisgyerek apjaként ez nem is volna elképzelhető –, és tudja, hogy kérdezni fontosabb, mint görcsösen ragaszkodni a válaszokhoz. Hogy zongorista lesz belőle, az nem volt kérdés: édesanyja és édesapja is zongorista, nővére is zongorázik. Nem ismeri az üresjáratot és az unalom fogalmát. Tízéves, amikor szüleivel Berlinbe költözik, tizenhat, amikor egyedül továbbáll Londonba. A kritikusok a nagy orosz zongoraiskola képviselőjének tartják, számára azonban nincs értelme a címkéknek. A munkának van értelme. Amikor Domenico Scarlatti-szonátákat tartalmazó lemezére készült, végigjátszotta a különc 18. századi zseni összes – több mint ötszáz – szonátáját, hogy kiválassza, melyek állnak hozzá igazán közel. Rajong Szkrjabinért, Rahmanyinovért és kevéssé ismert, fiatalabb kortársukért, Nyikolaj Medtnerért. A BIS lemezkiadónál több mint tíz lemezt jelentetett meg, mert kortársainak többségétől eltérően kifejezetten vonzódik a felvétel műfajához. „Szeretek lemezt készíteni – nyilatkozta egy interjúban. – Az élő előadásban a dolgok sokkal erőteljesebben befolyásolhatók. Sokszor az az érzésem, hogy az emberek nem azt kapják, amit adni szeretnék nekik. A felvétel lehetővé teszi az állandóságot. Az előadásban én az állandóságot próbálom megteremteni.” Nemcsak felvételeket szeret készíteni, hanem fotókat is. Hobbifényképészként éppúgy az elmúló pillanatot szeretné örökkévalóvá tágítani, mint zongoristaként. S bár valóban lenyűgözőek a lemezei, Szugybin azok közé a szuggesztív előadók közé tartozik, akik képesek kitörölhetetlen emlékeket hagyni a hangversenytermek közönségében is. Mindezt pedig úgy éri el, hogy mentes mindenfajta teátrális gesztustól, pozőr viselkedéstől. Ha némán nézzük bármely koncertjének videofelvételét – ennél értelmetlenebb dolog persze nincsen –, akkor el sem tudjuk képzelni, milyen ősrobbanásszerű energiákat rejtenek rendkívül hosszú ujjai. Nem hisz a látványban, abban hisz, ami megszólal, s hogy a hangok révén megváltoztatható a világ. Vagyis a maga szerény módján Szugybin mégiscsak világmegváltó, de legalábbis világjobbító. Azok számára biztosan, akik hallhatják a zongorajátékát. JEVGENYIJ SZUGYBIN © MARK HARRISON

Fazekas Gergely 13

PEKKA KUUSISTO (2014. JÚNIUS 10.) © ZENEAKADÉMIA / MOHAI BALÁZS

STEVE REICH (2013. NOVEMBER 12.) © ZENEAKADÉMIA / FEJÉR GÁBOR

JEVGENYIJ KOROLJOV ÉS KELLER ANDRÁS (2014. JANUÁR 18.) © CONCERTO BUDAPEST / FEJÉR GÁBOR 14

CHICK COREA (2014. MÁJUS 13.) © MARJAI JUDIT 15

SZEPTEMBER 20. (SZOMBAT ), 18.00

SZEPTEMBER 21. ( VASÁRNAP), 19.30

NAGYTEREM

NAGYTEREM TISZTA BAROKK HOLLAND BAROQUE SOCIETY Johann Sebastian Bach: II. (F-dúr) brandenburgi verseny (BWV 1047) III. (G-dúr) brandenburgi verseny (BWV 1048) IV. (G-dúr) brandenburgi verseny (BWV 1049) V. (D-dúr) brandenburgi verseny (BWV 1050) Holland Baroque Society Vezényel és csembalón közreműködik: Francesco Corti

AZ I. NEMZETKÖZI MARTON ÉVA ÉNEKVERSENY DÖNTŐJE Közreműködik a MÁV Szimfonikus Zenekar Vezényel: Medveczky Ádám Bár a Zeneakadémia története során számos zenei versenynek adott otthont, az I. Nemzetközi Marton Éva Énekverseny az első, amit az intézmény saját maga rendez. A Zeneakadémia professzor emeritája, egykori tanszékvezetője által alapított, 42 000 euró összdíjazású megmérettetésre harminc ország több mint százharminc énekese jelentkezett. A kiemelkedő kínai, japán, dél-koreai, román, lengyel, orosz és ukrán érdeklődés mellett a világ minden tájáról érkezett jelentkezés Irántól Nigériáig, az Egyesült Államoktól Ausztráliáig és a Fülöp-szigetektől Izraelig, beleértve húsz európai országot. A 2014. szeptember 16-17-én megrendezendő elődöntőben a versenyzők az általuk választott Liszt-dallal, és két különböző stílusú áriával készülnek, melyek közül egyet választ ki a zsűri. A szeptember 18-ai középdöntőben két újabb operarészlettel méretik meg magukat a továbbjutók. A zenekari kíséretes döntőre három áriával készülnek a legjobbak, melyek közül egyet a versenyző, egyet pedig a zsűri választ. Jegyárak: 1 200, 1 700, 2 200, 2 500 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont 16

A historikus előadói gyakorlat „Mekkája” már hosszú évek óta Hollandia, az az ország, ahol a régizene immár több évtizede nem szubkultúraként működik, hanem a zeneoktatástól a koncertéleten át mindenhol a fősodor része. A 2005-ben négy muzsikus által alapított, évente mintegy hatvan koncertet adó Holland Baroque Society Emma Kirkbytől Rachel Podgeren és Alexis Kossenkón át Matthew Hallsig a régizene számos idősebb és ifjabb nagyágyújával dolgozott együtt, s több vállalkozásával keltett már megütközést a konzervatív közönség körében. Ilyen volt a jazztrombitás Eric Vloeimansszal közös nagy sikerű lemezük (Old, New & Blue), vagy idén tavasszal tartott estjeik, amelyeken Jacques Brel és Jean-Philippe Rameau zenéjét helyezték egymás mellé. A Zeneakadémiára tiszta barokk műsorral érkeznek, s a zenei irányítást ezúttal a harmincéves olasz billentyűs fenoménre, Mark Minkowski és Jordi Savall rendszeres közreműködőjére, Francesco Cortira bízzák. A Brandenburgi versenyek közül játszanak el négyet, hogy megmutassák, Bach nem egy 18. századi, szigorú tekintetű, parókás kántor, hanem mindennapjaink legapróbb rezdüléseit is érzékenyen visszatükröző kortársunk. Jegyárak: 1 900, 3 100, 4 300, 5 400 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont A koncert a Dutch Cloud Fesztivál keretében kerül megrendezésre.

HOLLAND BAROQUE SOCIETY © WOUTER JANSEN

A GLOBÁLIS TEHETSÉGIPAR BÁSTYÁI Közel százhúsz nagy, és több száz kisebb klasszikus zenei világversenyt tart számon a genfi székhelyű World Federation of International Music Competitions. Az 1957-ben alapított világszervezethez csatlakozó megmérettetéseken a harmincöt évnél fiatalabb hangszeres zenészek, énekesek, karmesterek és komponisták, valamint zenetudósok indíthatják el karrierjüket. A The Wall Street Journal dollárszázmilliókra becsüli a kontinenseken átívelő versenypiac nagyságát. A magukra valamit is adó képzőintézmények, illetve a holdudvarukban működő alapítványok, egyesületek által szervezett seregszemlék a művészpalánták karrierjének egyik lehetséges kezdőpontjai. A sokak által az egyoldalú követelményeik, és speciális, a színpadokon hosszabb távon kamatoztathatatlan készségeket és képességeket követelő kritériumrendszereik okán bírált kompetíciók részei a globális tehetségiparnak. Terry Teachout, a tekintélyes The Wall Street Journal hasábjain ugyan leginkább a versenyek fonákját emeli ki, mondván, hogy a több száz díjazott zöme idő előtt kiég, és sosem fut be jelentős pályát, azt ugyanakkor elismeri, hogy Jelena Obrazcovától Kocsis Zoltánig számos világklasszis versenygyőztesként tűnt fel a világ zenei életében. A lemezipar bedőlése, a koncertélet irányába elbillenő globális piaci tendenciák még inkább felértékelik a versenyeket, amelyek szakmai színvonaláról – nemcsak a tagok esetében – a már említett World Federation of International Music Competitions gondoskodik, mind a zsűri összetétele, mind a versenyanyag (repertoár), mind pedig a (többfordulós) lebonyolítás tekintetében. Akadnak persze, akik szerint a show-biznisz egyre inkább eluralkodik a klasszikus zenei versenyeken is. A University College London kutatója, Chia-Jung Tsay egy 2013-ban megjelent tanulmányában azt állítja például, hogy a látvány gyakran sokkal fontosabb, mint a zenei teljesítmény. A Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos szaklapban ismertetett kísérletei során a zeneértők és az amatőrök is képesek voltak felismerni a klasszikus zenei versenyek győzteseit pusztán a látvány alapján. A vizsgálatban részt vevők a képi anyag és a hangfelvétel közül döntően a hangfelvételt választották, mert úgy gondolták, ez alapján jobban el tudják majd dönteni, ki nyerte meg az adott versenyt. Érdekes módon azonban a zeneileg nem képzett résztvevők csupán a hangfelvétel alapján szinte soha sem ismerték fel a győztes versenyzőt, a hang nélküli képanyag segítségével azonban jellemzően jól tippeltek a nyertes kilétét illetően. Sőt, a klasszikus zenei képzésben részesült résztvevők esetében is hasonlóan alakultak az eredmények. Vajna Tamás 17

VILÁGRA SZÓLÓ VERSENY Harminc nemzet másfélszáz fiatal operaénekese jelentkezett a Zeneakadémia első saját szervezésű, nagyszabású megmérettetésére, a 2014. szeptember 15–21. között rendezendő I. Nemzetközi Marton Éva Énekversenyre.

„A Zeneakadémia első nemzetközi versenye erős brandként jelenik meg, hiszen Marton Éva neve fémjelzi. Ha egy intézménynek, egy országnak ilyen kincs van a birtokában, botorság lenne nem élni vele, és mi bizony ki is használjuk ezt a lehetőséget, Liszt Ferenc sokat idézett jelmondatának szellemében: »Génie oblige!« A zsenialitás kötelez!” – fogalmazott 2013 őszén, a verseny meghirdetésekor dr. Batta András komolyzenei kormánybiztos, a Zeneakadémia volt rektora, a verseny védnöke. A beküldött videók alapján a jelentkezőket a Marton Éva vezette válogató zsűri értékelte, s döntésük értelmében a 2014. szeptember 16-17-én megren dezendő elődöntőbe hetvenhét versenyző jutott be. A magyar kormány által kiemelten támogatott verseny fővédnöke Áder János, Magyarország köztársasági elnöke. A zsűribe – melyet a névadó vezet majd – az operavilág olyan kiválóságai kaptak meghívást, mint Jelena Obrazcova világhírű mezzoszoprán; Vittorio Terranova tenor, a F. Tagliavini operaverseny művészeti igazgatója; Sabino Lenoci, a rangos l’opera magazin igazgatója, a Sarzana Opera Festival művészeti vezetője; Miguel Lerín, az európai operaélet egyik legbefolyásosabb menedzsere; Pål C. Moe producer, a Bayerische Staatsoper és a Glyndebourne Festival casting menedzsere; Peter Mario Katona, a londoni Royal Opera House Director of Casting pozícióját betöltő nagy tekintélyű szakembere, valamint Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója és Kocsár Balázs karmester. Bár a verseny győzteseit most még lehetetlen megjósolni, ünneplésre azért van ok, hiszen a saját rendezésű nemzetközi zenei versenyt első alkalommal meghirdető Zeneakadémia számára nem kis elismerés, hogy az egész világról felfigyeltek a kiírásra. „A siker szót majd csak a díjátadó gálakoncert után merem kimondani” – int óvatosságra a névadó-zsűrienök, de nem titkolt büszkeséggel hozzáteszi: „nagyon örülök, hogy már az első alkalommal ilyen sok komoly érdeklődőt vonzott Marton Éva, a Zeneakadémia és Budapest neve. A rangos glyndebourne-i, vagy az idén ötvenedszerre megrendezett Viñas-versennyel persze mi még nehezen vetélkedhetünk, de bízom benne, hogy sikerrel rakjuk le az alapokat, és legalább ilyen szép lesz a folytatás. Nagy örömmel nézek a verseny elé, hiszen nemcsak a nevemet, a tudásomat is adom a zsűri elnökeként, és a Marton Éva hívó szavára jelentkező fiatal énekesek biztosak lehetnek benne, hogy szívesen és örömmel hallgatom meg és veszem a szárnyaim alá mindegyikőjüket” – szögezi le a Zeneakadémia professor emeritája. 2014. szeptember 16–20. között a nagyközönség előtt zajló fordulók és a döntő a Zeneakadémián kerülnek megrendezésre (a zárónapon a gálának a Magyar Állami Operaház ad otthont). A döntőt a tervezett élő internetes közvetítésnek köszönhetően Magyarország és a világ minden pontjáról követhetik majd az érdeklődők; a verseny martoncompetition.hu címen elérhető honlapját pedig addig is érdemes felkeresni, hiszen itt jelennek majd meg a versenyzők bemutatkozó anyagai, választott áriáik listája, illetve az őszi nyilvános fordulók részletei.

2014. SZEPTEMBER 16., 14.00; 19.00, SOLTI TEREM ELŐDÖNTŐ I .

N E M Z E T K Ö Z I

2014. SZEPTEMBER 17., 14.00; 19.00, SOLTI TEREM ELŐDÖNTŐ 2014. SZEPTEMBER 18., 15.00; 19.00, SOLTI TEREM KÖZÉPDÖNTŐ

RENDEZŐ

BUDAPEST

2014. SZEPTEMBER 15-21.

2014. SZEPTEMBER 20., 18.00, NAGYTEREM DÖNTŐ 2014. SZEPTEMBER 21., 19.30 MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ DÍJKIOSZTÓ GÁLAEST

SZEPTEMBER 22. (HÉTFŐ), 19.00

SZEPTEMBER 23. (KEDD), 19.00

SZEPTEMBER 24. (SZERDA), 19.30

NAGYTEREM

NAGYTEREM HOMMAGE À LÁNG GYÖRGY HOLOKAUSZT EMLÉKKONCERT Radnóti Miklós: Töredék Láng György: Concerto Ebraico Beethoven: IX. (d-moll) szimfónia, op. 125

LAJKÓ ISTVÁN ZONGORA DLA DOKTORI ZÁRÓKONCERTJE Ligeti: Musica Ricercata Beethoven: Hat bagatell, op. 126 Einojuhani Rautavaara: II. szonáta, op. 64 („A tűzbeszéd”) Szkrjabin: Két poéma, op. 32 Szkrjabin: Két poéma, op. 63 Szkrjabin: fisz-moll zongoraverseny, op. 20 Lajkó István (zongora) A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatóiból álló zenekar Vezényel: Kocsis Zoltán Junior Prima-díjas, számos versenygyőzelmet tud a háta mögött, és mégis ezek a legkevésbé fontos tények vele kapcsolatban. Lajkó István nemzedékének egyik legérzékenyebb, legintellektuálisabb zongoraművésze, aki képes az ezerszer játszott remekműveket új oldalukról megmutatni, de fontosnak tartja kevésbé ismert és/vagy új zenék repertoáron tartását is. DLA doktori zárókoncertjének első felében Beethoven enigmatikus kései bagatelljei mellett Ligeti György 1951 és 1953 között, még Budapesten komponált sorozata, a Musica ricercata, valamint a legjelentősebb finn szerzők közé tartozó Einojuhani Rautavaara 1970-ben komponált, címének („A tűzbeszéd”) megfelelően izzó energiájú II. szonátája hangzik el. A hangverseny második része Alexander Szkrjabiné. A különc századfordulós zseni rendkívül fontos Lajkó István számára, aki a 20. század legjelentősebb Szkrjabinjátékosáról, Vlagyimir Szofronickijről írta doktori disszertációját. A koncertre díjtalan belépő igényelhető a Zeneakadémia jegypénztárában. Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont 20

HELEN DONATH ÉS A MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok – nyitány Puccini: Áriák Liszt: Faust-szimfónia Helen Donath (szoprán) MÁV Szimfonikus Zenekar Vezényel: Csaba Péter Herbert von Karajan egyik kedvenc énekese, aki 1967-ben Paminaként tűnt fel a Salzburgi Ünnepi Játékokon, valóságos legenda. A bécsi Staatsopertől a milánói Scalán át a londoni Covent Gardenig és a New York-i Metropolitanig a világ valamennyi jelentős operaházában játszott, de elismert dalénekes, és nyitott a historikus előadói gyakorlat iránt is. Karmester partnereinek listája önmagában is rendkívül beszédes: Sawallisch, Kubelík, Doráti, Bernstein, Solti, Barenboim, Muti, Mehta, Harnoncourt, Rilling, és a sort hosszan lehetne folytatni. A MÁV Szimfonikusok és az együttest két éve vezető, hegedűművészként indult Csaba Péter partnereként legkedvesebb Pucciniáriáiból válogat Wagner legelképesztőbb polifon bűvészmutatványa, a Nürnbergi mesterdalnokok nyitánya után és Liszt alapműve, a Faust-szimfónia előtt. Jegyárak: 3 000, 3 500, 4 000 Ft Rendező: MÁV Szimfonikus Zenekar

Zemlényi Eszter (szoprán); Balogh Eszter (alt); Dékán Jenő (tenor); Kiss András (bariton); Szabadi Vilmos (hegedű); Fenyő Ervin (vers); Alba Regia Vegyeskar (karigazgató: Kneifel Imre), Primavera Vegyeskar (karigazgató: Horányi Otília) Alba Regia Zenekar Vezényel: Drahos Béla Több generáció nőtt fel Láng György zenei regényein, de kevesen tudják, hogy zeneszerzőként is aktív volt, s hogy a szakma rejtelmeit Kodály Zoltántól sajátította el. Zsidó származása miatt a II. világháborúban a mauthauseni koncentrációs táborba vitték, de túlélte a vészkorszakot. Zeneszerzői főműve a Concerto Ebraico címet viselő hegedűver seny, amelyet a táborban, fejben komponált. „1942-ben egy téléjszakán – írja visszaemlékezésében – valahol ismeretlen vad tájakon kattogott a hosszú szerelvény. A marhavagonban összebújtak az áldozatok, mert már-már megfagytak a gyilkos hidegben. A sötét vagonban egyszer csak zümmögés éledt: felzendült az »Él sónó habó« kezdetű örömének." Ez a dallam ihlette a hegedűversenyt, amelynek újrafelfedezése az Alba Regia Szimfonikus Zenekart tizenöt éve irányító Drahos Béla nevéhez fűződik, Budapesten azonban még soha nem szólalt meg a mű. Hogy a koncertet, amelynek díszvendége Láng György özvegye lesz, miért Beethoven IX. szimfóniája zárja, az aligha szorul magyarázatra. Jegyárak: 3 000, 4 500, 6 000 Ft Rendező: Alba Regia Zeneművészeti Egyesület

SZEPTEMBER 25. (C SÜTÖRTÖK ), 19.00

SZEPTEMBER 25. (C SÜTÖRTÖK ), 19.30

SOLTI TEREM

NAGYTEREM

AKUSZTIKUS, AUTENTIKUS GÁZSA ÉS ÜSZTÜRÜ Vendég: Demeter Erika (ének) Gázsa zenekar: Papp István Gázsa (hegedű); Árendás Péter (brácsa); Liber Róbert (nagybőgő, gardon); Szabó Dániel (cimbalom) Üsztürü zenekar: Moldován Horváth István, Major Levente István (hegedű); Szász József Árpád (brácsa, cimbalom); Szász Lőrinc (nagybőgő)

GÁZSA ZENEKAR © BAÁSZ SZŰCS ANNA

„Széna- és gabonaszárításra használt lecsonkolt ágaskaró, amelyet a mezőn a földbe szúrnak és ágaira a szárítandó szénát, gabonát felrakják” – így szól a Néprajzi lexikon „üsztürü”-definíciója, amelyet a 21. század elején persze át kellene fogalmazni, hiszen a szó ma már sokak számára egyértelműen egy népi zenekarra vonatkozik. Arra az 1992 tavaszán alapított erdélyi együttesre, amely saját megfogalmazása szerint a következő célt tűzte maga elé: „keresni és gyakorlatban is megélni minden vonásban, a lószőr rézhúrokon való suhanása által a tájegységenkénti közösségekre jellemző teljességet”. Az erdélyi táncházmozgalom meghatározó zenekara ezen az estén azzal a Gázsa együttessel osztozik a színpadon, amelynek prímása, Papp István Gázsa 1977-ben elindította többedmagával az erdélyi táncházmozgalmat. „Gázsa Sándor unokája vagyok” – így mutatkozott be többször is gyűjtőútjai során Papp István, mivel nagyapját nevezték gázsának (gádzsónak) a magyarszováti cigányok, amikor több ízben is velük mulatott. A Gázsa szó ma már elválaszthatatlan Papp Istvántól, és 1993ban már Budapesten alapított zenekarától. A két együttes vendége a zeneakadémiai koncerten a varázslatos hangú Demeter Erika lesz. Jegyár: 1 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

RIVKA GOLANI ÉS A BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR Csajkovszkij: Francesca da Rimini, op. 32 Hollós Máté: Kettősverseny brácsára, zongorára és zenekarra (ősbemutató) Brahms: II. (D-dúr) szimfónia, op. 73 Rivka Golani (brácsa) Virág Emese (zongora) Budafoki Dohnányi Zenekar Vezényel: Yeruham Sharovsky Rivka Golanit a sajtó a „brácsa királynőjének” nevezi, a BBC Magazine a valaha élt 200 legjobb hangszeres közé választotta, több mint 300 művet írtak kifejezetten neki dedikálva, s a brácsa játéktechnikáját mindörökre megváltoztatta. A hozzá hasonlóan izraeli származású Yeruham Sharovsky, a Brazil Szimfonikusok vezető karmestere és a Budafoki Dohnányi Zenekar lesz Golani partnere ezen az estén, no meg a Liszt-díjas zongoraművész, Virág Emese, akivel Hollós Máté kettősversenyét fogják megszólaltatni két klasszikus remekmű, Csajkovszkij Dante nyomán komponált szimfonikus költeménye és Brahms II. szimfóniája között. Jegyárak: 3 200, 3 900, 4 500 Ft Rendező: Budafoki Dohnányi Zenekar 21

SZEPTEMBER 26. (PÉNTEK ), 19.30

NAGYTEREM

SZEPTEMBER 27. (SZOMBAT ), 19.30 SZEPTEMBER 28. ( VASÁRNAP), 19.30

NAGYTEREM

A ZENÉN TÚL... VÁSÁRY TAMÁS ZENÉS BESZÉLGETÉSEI Frédéric Chopin művei Mondok Yvette (szoprán) MR Szimfonikusok Vezényel, zongorázik és a műveket ismerteti: Vásáry Tamás Vásáry Tamás zongorázik, vezényel és beszél a zenéről – aki eddig akár csak egyetlenegyszer is részt vett ilyen eseményen, az jól tudja, hogy egyáltalán nem könnyű eldönteni, melyik is a nagyobb és elementárisabb élmény. A Kossuthdíjas művész ez alkalommal Frédéric Chopin alakját idézi meg: a magányos zsenit, a zongora poétáját, a nagyszerű rögtönzőt és a tudatos zeneszerzőt. De persze Vásáry előadásai, miként a sorozat címe is jelzi, mindig túlmutatnak a zenén, mert – miként fogalmaz – „ami engem a legjobban érdekel ebben az életben, hogy honnan jövünk, hová megyünk? Mi a jelenségek mögötti jelentőség? Mi van a zenében a hangok mögött és honnan jön? Mi az a láthatatlan szellemi forrás, ahonnan – mint minden művészeti alkotás – a zene is ered? Amikor játszom, azt kell megtalálnom, mi az, ami igazán az én inspirációm. Lehet ez egy naplemente, egy személy, egy vers. Azt kell megtalálni, mik illetve kik vagyunk, s nem is egyszerű. Amikor néha tanítok – mesteriskolát adok –, azt próbálom átadni, hogy aki zenélni akar, keresse meg a saját inspirációját. Önmagát”. Jegyárak: 2 000, 3 000, 4 000 Ft Diák- és nyugdíjaskedvezménnyel: 1 400, 2 100, 2 800 Ft Rendező: MR Zenei Együttesek 22

AKIKO SUWANAI ÉS A CONCERTO BUDAPEST Lutosławski: Gyászzene (Bartók Béla emlékére) Mendelssohn: e-moll hegedűverseny, op. 64 Csajkovszkij: V. (e-moll) szimfónia, op. 64 Akiko Suwanai (hegedű) Concerto Budapest Vezényel: Keller András A Zeneakadémia rezidens zenekaraként működő, Keller András vezette Concerto Budapesttől már megszokhatta a közönség, hogy szinte minden koncertjére nemzetközi világsztárt hív meg, s ezúttal sincs ez másként. Mendelssohn megunhatatlan e-moll hegedűversenyét ezúttal az az Akiko Suwanai fogja előadni, aki 1990-ben, tizennyolc évesen a Nemzetközi Csajkovszkij-verseny történetének legfiatalabb győztese volt. A Tokióban, New Yorkban és Berlinben tanult művésznő a világ egyik leghíresebb hegedűjén játszik: az 1714-es Delfino Stradivarius egykor Jascha Heifetz tulajdonában volt, Akiko Suwanai pedig a Nippon Music Foundation jóvoltából használhatja a hangszert. A csodálatos hegedűs csodálatos hegedűjének hangja persze csak egy e koncert rendkívüli ígéretei közül, hiszen Mendelssohn műve mellett a lassan oroszszimfónia-specialistává avanzsáló Keller András vezényletével hangzik el Csajkovszkij talán legbeethovenibb darabja, az e-moll sötétségéből az E-dúr fényébe vezető V. szimfónia, valamint Witold Lutosławski megrázó, Bartók halálára komponált gyászzenéje, két nappal Bartók halálának évfordulója után. Jegyárak: 3 300, 4 800, 6 500 Ft Rendező: Concerto Budapest

AKIKO SUWANAI © LESLIE KEE

DISPLACE © RÁCMOLNÁR MILÁN 23

ÚJ DIMENZIÓK FELÉ „Mi szívből játszunk” – vallja a Concerto Budapest vezetője, Keller András. Talán ezért is látogatják olyan sokan és annyira szívesen a Hangversenyeiket. Mert ahogy Richard Strauss korábbi nagyságokra hivatkozva mondta, a közönség – különösen nagyobb csoportban – „Isten hangját” testesíti meg, azaz megérzi azt, ami a szívből jön, és a szívhez jut el.

A Concerto-koncertek hangulata fogja meg az embert mindenekfelett. És ez a hangulat a próbákon, a műhelymunka folyamán is jelen van: a muzsikusok szeretik, amit csinálnak. Keller András lobogása, fáradhatatlan alkotása a zenekar élén, a zenei minőséggel szembeni kérlelhetetlenség, de nem diktatórikus parancsként, hanem a közös lételem felismeréseként – átragad a muzsikusokra. Fiatal a szellem, még a tapasztalt, „öreg” zenekari „rókákban” is (ha a Concertóban játszanak), hát még a fiatalokban, akiknek sorában sokszor látunk zeneakadémistákat, egyfajta nem hivatalos zenekari akadémia hallgatóit, akik Liszt Ferenc tekintélyes intézménye mellett a Concertóba is „beiratkoznak”, hogy Keller Andrástól órákat vegyenek. A Concerto Budapest a Zeneakadémia rezidens zenekara. Egy régi álom valósult meg. Van egy együttes, amely a Zeneakadémia legszebb hagyományait testesíti meg, és valamennyi koncertjével egy hol erősödő, hol elhalványodó ideálnak hódol: rajta keresztül válik a hangverseny-látogató közönség számára is átélhetővé Liszt iskolájának szelleme. Ugyanakkor az együttes maga is egy iskola, amely a legtehetségesebb fiatalok rendelkezésére áll. Concerto Budapest: a nyitott zenekar, többféle értelemben is. Nyitott a repertoár terén, bátran vezet bennünket szokatlan zenei tájakra, nyitott a kortárs zene felé, amit avatottabban, természetesebben aligha játszik ma más zenekar Magyarországon. A Concerto ajtaja nyitva áll olyan jelentős előadóművészek előtt, akiket hallanunk kell. Hallanunk kell azért, mert a mi féltett értékeink közé tartoznak (mások mellett Rost Andrea, Rácz Zoltán, Bogányi Gergely, Boldoczki Gábor), és hallanunk kell azért is, mert a mai nemzetközi élmezőny különleges, eredeti figurái (Lera Auerbach, Thomas Adès), akiknek művészetére – mint a friss forrásvízre – szükségünk van. És ki ne várná mindig szívesen Steven Isserlist, vagy a nemrég feltűnt, egy szépségkirálynőt is megszégyenítő grúz zongoristát, Khatia Buniatishvilit, akinek nemcsak a közönség férfi tagjai tapsolnak szívesen? A Concerto Budapest olyan, mint egy nyolckarú polip (bár több mint nyolcféle bérletet kínál, nemcsak a Zeneakadémiára, hanem a Müpába, és – sajátos programmal – a BMC-be is!): kinyújtja csápjait valamennyi életkor, vérmérséklet, érdeklődés felé, és a szó szoros értelmében magával ragad. Rendkívül vonzóak a megszólaló zenék vonatkozásai: Bach és Sosztakovics, Schubert és Mahler, Brahms és Gubajdulina… Csupa izgalmas út – az egyik bérlet címével élve – „új dimenziók” felé. A Concerto Budapest utat tör. Érdemes a nyomába szegődni! Batta András

BEJEGYZÉS A ZENEAKADÉMIA VENDÉGKÖNYVÉBEN ISABELLE FAUST (2013. DECEMBER 8.)

SZEPTEMBER 29. (HÉTFŐ), 19.30

SZEPTEMBER 30. (KEDD), 19.30

NAGYTEREM

AKUSZTIKUS, AUTENTIKUS VUJICSICS 40

KOCSIS ZOLTÁN ÉS A ZUGLÓI FILHARMÓNIA Dvořák: h-moll csellóverseny, op. 104 Brahms: IV. (e-moll) szimfónia, op. 98 Háry Péter (cselló) Zuglói Filharmónia Vezényel: Kocsis Zoltán

Vujicsics együttes: Borbély Mihály (fúvós hangszerek); Brczán Miroszláv, Eredics Áron, Eredics Gábor, Szendrődi Ferenc (tambura); Eredics Kálmán (bőgő); Vizeli Balázs (hegedű) Vendég: Kelemen Barnabás, Kokas Katalin (hegedű), és a Söndörgő együttes: Buzás Attila (nagybőgő, tamburabőgő, litárka); Eredics Áron (prímtambura); Eredics Benjámin (brácsatambura); Eredics Dávid (furulya, szaxofon, tambura); Eredics Salamon (harmonika, tambura) Házigazda: Batta András

„Szeretnék most már minél többet átadni abból, amit felcsipegettem az idők folyamán. Fontosnak tartom, hogy az ember meghatározó impulzusokat adjon a fiatal művészpalántáknak, mert a mai időkben sokkal nehezebb elindulni a pályán a helyes irányban, mint az én időmben.” Kocsis Zoltán nyilatkozott így tavaly, amikor a Zuglói Filharmóniával közös koncertje kapcsán az ifjabb generációhoz fűződő viszonyáról kérdezték. Idén szeptemberben ismét átad valamit a három éve Nemzeti Ifjúsági Zenekar címmel kitüntetett együttesnek mindabból, amit „felcsipegetett”. A káprázatos chaconne-tétellel záruló negyedik Brahms-szimfóniát, valamint a Brahms által nagyban támogatott Dvořák csellóversenyét fogja vezényelni a zenekar élén. Utóbbi mű szólistája a zenekar gordonkaszólamának vezetője, Háry Péter lesz.

Nyolcvanöt éve Pomázon, szerb családban született Vujicsics Tihamér zeneszerző, népzenekutató és egyszemélyes nemzeti intézmény, a csillogó tekintetű, krúdysan bohém, csupa szív zenemágus. Népzenei munkásságát viszi tovább és élteti nagy sikerrel a negyven éve alapított Vujicsics együttes, amely nem pusztán zenekar, hanem alkotói és pedagógiai műhely is, és fontos szerepet játszik a magyarországi szerb és horvát közösségek zenei önismeretének megtartásában. Az együttes tagjai a honi zeneoktatást alap-, közép- és felsőfokon is behálózzák, és ezer szálon kötődnek a Zeneakadémiához. Ünnepi koncertjük műsorát Bartók Béla szerb gyűjtésére építik, s a klasszikus és a népi hagyomány kapcsolataira kívánják felhívni a figyelmet. Ebben lesz segítségükre a Kokas– Kelemen művészházaspár és Batta András zenetörténész, s persze az ünnepi alkalommal már csak a családi kötődések miatt is kihagyhatatlan, szenzációs Söndörgő együttes.

Jegyárak: 1 900, 2 100, 2 500 Ft Rendező: Zuglói Filharmónia

Jegyárak: 1 900, 3 100, 4 300, 5 400 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

VUJICSICS © BÁCSI RÓBERT LÁSZLÓ

VUJICSICS Az 1974-ben alakult Vujicsics együttes a hetvenes években indult táncházmozgalom egyik reprezentatív csapataként kezdetben sokféle népzenét játszott, aztán Vujicsics Tihamér hatására lakóhelyük környékének szerb muzsikája felé fordultak. Ezen a szálon elindulva aztán természetes módon bővült ki érdeklődésük a horvát, illetve az egyéb balkáni népzenék felé. Azóta tehát elmondható, hogy a Vujicsics együttes a Magyarországon élő szerbek és horvátok muzsikájából kiindulva hagyományos délszláv népzenét játszik. Repertoárjuk javát Vujicsics Tihamér, Bartók Béla és a saját gyűjtéseik képezik.

Kevés szó esik arról, hogy a magyarországi hangszeres népzenei revival kezdettől fogva rendkívül nyitott volt nemcsak a határokon belüli hagyomány belső tagozódása, hanem az azokon túlnyúló területek, a különféle etnikumok és a régizene összefüggései felé is. A balkáni zene (Európa régi hangjának) népszerűsége – a Vujicsics együttes munkájának is köszönhetően – a magyarországi zenekarok körében közkeletű. Ki kacérkodik vele, ki megpróbálja eredeti formájában előadni, de mindenképpen jelen van a mai zenei kínálatban. Sokan a legarchaikusabb formák miatt foglalkoznak vele, értem ez alatt az aszimmetrikus ritmusok gazdagságát, a dudahangzás ezernyi variációját, a csodálatos, kis ambitusú dallamok üdítő szépségét. A sokféle stílus, sokféle formáció között mégis vitathatatlanul legnépszerűbbek a tamburaegyüttesek zenéi. Ez pedig arra vall, hogy a régizene iránti érdeklődés mégiscsak egy szűk szakmai közegé, a többség a modern hallásmódnak kedvező egyszerű, funkcionális többszólamúságot fogadja szívesen. A tambura valószínűleg a törökök közvetítésével meghonosodott hangszer, melynek újkori kiteljesedése tamburazenekarokká már a magyarországi cigányzenekarok mintájára történt. Népszerűsége a mai napig töretlen. Divatja egykor egész Magyarországra kiterjedt. A tamburazenekari muzsikának zeneileg kivételesen kifinomult, klasszikus mércével is elegáns előadása a Vujicsics együttest kiemeli a hasonló típusú zenekarok közül. Tagjainak különféle más zenei stílusokban (klasszikus zene, jazz) való jártassága a populáris táncházi zene és a feszesen megkomponált, műzenei hatásokkal operáló színpadi produkció egészen egyedülálló ötvözetét hozza létre. (Lehetne mondani, hogy a dinamika idegen az autentikus népzenétől, de kit érdekel, amikor a zene hatásos, és hogy úgy mondjam, a Vujicsics együttes saját kortárs muzsikájaként működik). Meglehetősen ritka, hogy egy zenekar ilyen hosszú időn, negyven éven keresztül képes együttműködni. Bámulni való emberi és szakmai harmóniára vall, hogy az utódok nevelése és atyai támogatása is része ennek a tevékenységnek. A köpenyük alól előpenderedő Söndörgő együttest nem csupán a családi szálak kötik hozzájuk, hanem felvállalt szellemiségük, szakmai igényességük is. Sebő Ferenc

ANOUSHKA A Shankar név nagyon jól cseng a világ minden táján. Anoushka, aki egyetlen családi örököse Pt. Ravi Shankar zenei stílusának, nem csupán szitárjátékával, de kiváló világzenei produkcióival is meghódította a koncerttermeket. ANOUSHKA így emlékszik a kezdetekre: „Apám nem akart mindenáron tanítani engem, mert aggódott, hogy az oktatás hagyományos rendszere túl nagy nyomást helyezne rám, és ezzel a kapcsolatunkat is megkeserítené. Másfelől az édesanyám nagyon biztatott, hogy énekeljek, és mivel azt mondogatta, hogy bármikor abbahagyhatom, így ennek is adtam egy esélyt.”

Anoushkát hétéves korában kezdte tanítani a szitárjátékra édesapja, Pt. Ravi Shankar. Tizenhárom évesen adta első koncertjét a Siri Fort auditóriumban (Újdelhi). Indiában úgy tartják, hogy a színpadi jelenlét a zenetanulás fontos állomása. Egyfelől itt tapasztalja meg a majdani előadó, hogy milyen az, amikor száz meg száz szem- és fülpár figyel rá, másfelől a zenész megtanul bánni a közönség érzelmi hullámaival. Az indiai klasszikus zene ugyanis a közönség és az előadó által közösen létrehozott atmoszférára épül. Anoushka olyan gyorsan beletanult ebbe a helyzetbe, hogy tizenhat évesen megkapta első lemezszerződését is az Angel Recordstól (EMI). Anoushka című, 1998-as bemutatkozó albumát 2000-ben követte az Anourag, 2003-ban pedig az a különleges helyzet alakult ki, hogy apjával éppen abban az évben jelölték Grammy-díjra, amikor féltestvére, Norah Jones is a jelöltek között volt (igaz, más kategóriában). Live at Carnegie Hall című albumával Anoushka lett a legfiatalabb előadó, akit világzene kategóriában Grammy-díjra jelöltek. Ettől kezdve olyan előadókkal dolgozott, mint Sting, Lenny Kravitz és a Thievery Corporation, a fuvolista Jean-Pierre Rampal, a hegedűvirtuóz Joshua Bell, vagy épp Herbie Hancock. A nevekből jól látszik, hogy Anoushka számos zenei műfajban otthonosan mozog, és nem idegenkedik attól, hogy az indiai hagyomány dallamvilágát a modern elektronika és a nyugati, temperált hangszerek világába helyezze. Ez utóbbi nem is olyan egyszerű, hisz az indiai zene hangrendszere nem ugyanazokat a hangközöket használja, mint a nyugati, kiegyenlített temperálás, sőt az egyes ragák hangközei néhol eltérnek a természetes felhangrendszer hangjaitól is. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az indiai zene hamis, hanem – miként a legtöbb ősi zenei kultúra képviselői – az india zenészek is rájöttek arra, hogy a tisztán kijátszott hangok mellett érdemes olyan mikrotónusokat is megszólaltatni, amelyek jobban kiemelik a tiszta hangok megszólalását, illetve egyértelműbbé teszik az egyes hangközök által keltett érzelmeket. Mert az indiai hagyomány szerint a zene ugyanolyan nyelv, mint a beszéd, csak amíg a beszéd a gondolatok, a zene az érzelmek közlésére való. Anoushka Shankar nyolc lemezzel a háta mögött a flamenco és a hindusztáni zene ötvözésével is kísérletezett 2011-es, Traveller című albumán, melyben az európai cigányok zenéje és az indiai zene közös gyökerét mutatja meg a hallgatóságnak. Ő maga így ír erről: „Nem is népzenei kutatótanulmány volt ez a lemez, sokkal jobban érdekelt, hogy ezek az ősi kulturális kapcsolatok hogyan tudnak testet ölteni a jelen zenéjében.” Az Anoushka Shankar által megtalált egyetemes zenei nyelv nem csupán táplálkozik az emberiség legősibb zenei hagyományaiból, de új formába öntve tárja azokat a hallgatóság elé. Anoushka Shankar igazi mesélő, akinek személyisége átfénylik az általa megszólaltatott hangszereken és zenei stílusokon. Tóth Szabolcs

ANOUSHKA SHANKAR © YUVAL HEN / DEUTSCHE GRAMMOPHON

OKTÓBER 1. (SZERDA), 19.30

OKTÓBER 2. (C SÜTÖRTÖK ), 19.30

OKTÓBER 3. (PÉNTEK ), 19.00

NAGYTEREM

SOLTI TEREM

ANOUSHKA SHANKAR KLASSZIKUS INDIAI RAGÁK

FISCHER ANNIE 100 A FIATALOK

Anoushka Shankar (szitár); Tanmoy Bose (tablá); Ravichandra Kulur (bansuri fuvola); Pirashanna Thevarajah (mridangam); Sanjeev Shankar (shehnai – tanpura)

Schubert: Pásztor a sziklán (D. 965) Rodrigo: Concierto de Aranjuez – II. tétel Kodály: Dalok Szkrjabin: h-moll fantázia, op. 28 Weiner: Peregi verbunk Bartók: Három csíkmegyei népdal (BB 45b) Bartók: Román népi táncok (BB 68) Albéniz: Córdoba, op. 232/4 De Falla: I. tánc a Rövid élet című operából Ravel: Alborada del gracioso Takemitsu: Voice Bartók: Kontrasztok (BB 116)

KAMARAZENE KARNYÚJTÁSNYIRA KÁLLAI ERNŐ ÉS BALÁZS JÁNOS C. Schumann: Három románc, op. 22 Beethoven: A-dúr szonáta, op. 47 („Kreutzer”) Paganini: 24 Caprices, op. 1 (részletek) Liszt: Paganini-etűdök Milstein: Paganiniana Paganini: La Campanella

„Naponta négy-öt órát gyakorolok! Ha meg nem tébolyodom, művészt fogsz lelni bennem. Micsoda ember, micsoda hegedű, micsoda művész! Istenem, mennyi szenvedés, mennyi nyomorúság, mennyi kínlódás abban a négy húrban!” Liszt Ferenc írta e sorokat egyik tanítványának 1832-ben, miután Párizsban hallotta Niccolò Paganini démoni hegedűjátékát. Az élmény zongoratechnikájának – és életének – újragondolására késztette a huszonegy éves Lisztet, aki Paganini legendás szóló hegedűdarabjai, a caprice-ok közül néhányat átdolgozott zongorára. Két Junior Prima-díjas ifjú virtuóz, az Itzhak Perlman által felfedezett Kállai Ernő, és a Cziffra György nyomdokaiban járó Balázs János most konkrétan is átélhetővé teszik, amit Liszt érzett Paganini hallgatásakor: koncertjük második részében Liszt Paganinietűdjeit az eredeti caprice-okkal párba állítva hallgathatjuk meg. Hangversenyük első részében pedig a Paganini-élménytől egykor ugyancsak megittasult Clara Schumann gyönyörű románcai szólalnak meg, valamint a klasszikus kamarazenei repertoár egyik csúcsa, Beethoven Kreutzer-szonátája.

Az embernek az az érzése, hogy a lenyűgöző kisugárzású Anoushka Shankar az istenekkel játszik, de legalábbis nem fél a kihívásoktól. Hiszen édesapja, Ravi Shankar valóságos legenda volt már életében, aki nemcsak a 20. századi indiai hagyományra gyakorolt jelentős hatást, hanem a nyugat-európai művészi zenére, a jazzre és a populáris műfajokra is. Hogy Anoushka úgy döntött – vagy úgy döntöttek róla az istenek –, hogy apja nyomdokaiba lép, s ő maga is szitárművész lesz, azt persze az idő maximálisan igazolta. „Arra várok, amikor Anoushka apjaként emlegetnek majd – írta egy alkalommal Ravi Shankar. – Anoushka tényleg ritka tehetség, van valami spirituális abban, ahogy játszik, érzi a zenét és mindezt az érzést és képességet is beleteszi.” Első magyarországi koncertjét a felújítás előtt álló Zeneakadémián adta, s egyik kritikusa a koncert után azt írta, az apa vágya teljesült: Ravi most már valóban „csak” Anoushka apja. Hat évvel később az újjászületett falak között valódi spirituális élmény vár tehát a közönségre, az időés térnélküliség élménye, ahogy napjaink egyik legnagyobb szitárművésze a klasszikus indiai ragák birodalmába vezeti a hallgatókat.

Jegyárak: 1 400, 2 100, 3 500, 4 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Jegyárak: 3 700, 5 100, 6 500, 7 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Kállai Ernő (hegedű) Balázs János (zongora)

Ambrus Orsolya (szoprán); Fülep Máté (bariton); Horváth Péter (klarinét); Simon Dávid (fuvola); Márton Orsolya (hegedű); Környei Miklós (gitár); Razvaljajeva Anasztázia (hárfa); Kerek Erzsébet, Taraszova Krisztina, Palojtay János (zongora) Tizenhat éve Csengery Adrienne kezdeményezésére alapította az akkori Oktatási és Kulturális Minisztérium a harminc év alatti zenei előadóművészek számára a Fischer Annie-ösztöndíjat. Az ifjú tehetségek támogatását hosszú élete során mindvégig fontosnak tartotta Fischer Annie, aki előtt három koncertből álló minifesztivállal tiszteleg egykori alma matere. „A fiatalok” alcímet viselő hangversenyen az idei Fischer Annie-ösztöndíjasok mutatkoznak be a nagyközönségnek: a jövő reménységei, nemzedékük legjobbjai, Annie néni reménybeli szellemi örökösei. Jegyár: 1 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

OKTÓBER 4. (SZOMBAT ), 19.00

OKTÓBER 5. ( VASÁRNAP), 11.00

SOLTI TEREM

NAGYTEREM

FISCHER ANNIE 100 A PÁLYATÁRSAK Brahms: Variációk egy Paganini-témára, op. 35 Schumann: Asszonyszerelem, asszonysors, op. 42 Dohnányi: Vízesés, op. 41/4 Chopin: Grande valse brillante, op. 18 Liszt: Il sospiro Chopin: Prelűdök, op. 28 (részletek) Schumann: Esz-dúr zongoranégyes, op. 47 Szutrély Katalin (szoprán); Csoba Tünde, Dráfi Kálmán, Prunyi Ilona, Varga Csilla (zongora); Somogyi Péter (hegedű); Konrád György (brácsa); Vámos Marcell (cselló) A száz évvel ezelőtt született Fischer Annie előtt tisztelgő, a Zeneakadémia által szervezett minifesztivál második koncertjén a varázslatos Annie néni kollégái, barátai, növendékei tisztelegnek a 20. század egyik legjelentősebb zongoristájának felejthetetlen emléke előtt. A pótunoka Szutrély Katalin, az utolsó évek egyik legfontosabb barátja, Prunyi Ilona, az ugyancsak barátként kezelt két magánnövendék, Csoba Tünde és Varga Csilla, valamint kamarapartnereik Fischer Annie hatalmas repertoárjából válogatnak. Bár Fischer Annie soha nem tanított a Zeneakadémián, szellemisége nagyon is él az intézményben. Ahogy a koncerten is fellépő Dráfi Kálmán tanszékvezető fogalmazott egy interjúban: „Nagy ajándéka az életemnek, hogy Fischer Annie évekig tanított. Tőle kaptam a Dohnányi-féle szemléletet, amit szeretnék a tanszéken feléleszteni, felerősíteni.” Jegyár: 1 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

MEGÉRTHETŐ ZENE BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR A MAGYAR ZENE VILÁGPOLGÁRAI: FISCHER ANNIE LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA MIT TUD A ZONGORA? 10–15 ÉVESEKNEK

Bartók: III. zongoraverseny (BB 127)

Fülei Balázs, Oláh Kálmán (zongora) Mesélő: Fülei Balázs

Budafoki Dohnányi Zenekar Előad és vezényel: Hollerung Gábor Demény Balázs (zongora)

Mit lehet csinálni egy több lábon álló fekete dobozzal, amelynek nyolcvannyolc elefántcsont billentyűje van, ugyanennyi húrja és apró kalapácsa, no meg egy hatalmas páncéltőkéje, és úgy nevezzük, hogy zongora? Lehet rajta virágot tartani, és remek bunkert lehet építeni alá, de számunkra most az lesz az érdekes, hogy mire képes a zenében. A Liszt-kukacok Akadémiájának keretében megrendezett, felsős általános iskolásoknak (és szüleiknek, nagyszüleiknek, dédszüleiknek) szóló hangszerbemutató sorozat nemcsak a zongora működésébe világít be, hanem abba is, miként használják és használták a zongorát a klasszikus zenében és a jazzben. Legkedvesebb hangszerét a Zeneakadémia két tanára, a Junior Prima-díjas Fülei Balázs, és a Liszt-díjas Oláh Kálmán mutatja be.

A Budafoki Dohnányi Zenekar „Megérthető zene” című sorozata méltán népszerű a budapesti közönség körében. A Magyarországon nagy múltra visszatekintő zenei ismeretterjesztés legmagasabb szintjét képviselik ezek a matinékoncertek, amelyeken az együttes zeneigazgatója nyújt bevezetést a zeneirodalom legnagyobb alkotásaiba. Ez alkalommal az idén száz éve született Fischer Annie előtti tisztelgés jegyében a legendás zongoraművésznő egyik legkedvesebb műve kerül terítékre, Bartók utolsó – néhány ütem hangszerelésétől eltekintve – befejezett kompozíciója, a Pásztory Dittának írt III. zongoraverseny. A koncert szólistája a kolozsvári születésű, rendkívül tehetséges Demény Balázs lesz, aki idén szerezte diplomáját a Zeneakadémián.

Jegyár: 1 600 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Jegyárak: 1 900, 2 300, 2 700 Ft Rendező: Budafoki Dohnányi Zenekar 31

CSILLAGOS ÉG A ZENEAKADÉMIÁN Fischer Annie születésének századik évfordulója kitűnő alkalom arra, hogy művészi nagysága mellett személyiségét is felidézzük. Ez az oldala sem rejtett ma már annyira, mint életében. Ugyanis Fischer Annie irtózott minden bulvár-megnyilvánulástól, interjút nem adott, kamera elé nem állt. Talán ezért is keringtek róla furcsa legendák már életében. Nem sokat törődött velük. De halála után óhatatlanul nyilvánosság elé kerültek a barátok, kortársak visszaemlékezései. Mindezek élesen cáfolják a zárkózottságáról, emberkerüléséről szóló mendemondákat. Nem a barátokat, hanem a nyilvános magánéletet utasította el. Mindenki, aki ismerte, a tisztelet, sőt legtöbbször a rajongás hangján szól róla. Két saját emléket szeretnék felidézni, mert ezek Fischer Annie nagylelkűségéről is szólnak. Ungár István, a legendás ének-, de inkább úgy mondanám, zenetanár, a hetvenes években a Kölcsey Gimnáziumban tanított. Apja, Ungár István, a nagy zongoraművész Fischer Annie egyik legjobb barátja volt, régi családi kapcsolatban álltak. Ungár István vezetésével a Kölcsey kis kórusával megjelentünk Fischer Annie nagy tiszteletben álló édesanyja temetésén. Hogy énekkarként mit produkáltunk, azt feltehetően joggal törölte az emlékezet, de egyszer csak híre jött, hogy Fischer Annie köszönetképpen ellátogat iskolánkba, és koncertet ad a diákoknak. Két egybenyitott tanterem szolgált KISZ-klubként, és mivel ez volt az épület reprezentációt szolgáló és egyben legnagyobb helyisége, ide tuszkolták be a hatalmas koncertzongorát. Még állva sem fért el ott több hatvan-hetven embernél, de Fischer Annie nagyszabású, és szinte ihletettebb Beethoven-estet adott, mint a Zeneakadémián. Egyébként élete utolsó évében többször emlegette, hogy legszívesebben már csak iskolákban játszana, teljesen képzetlen és elfogulatlan gyerekeknek, előre megadott műsor nélkül. Azt is hozzáfűzte, ha az állam új kollégiumot építene tehetséges zenészgyerekeknek (amit nem tett), akkor beállna téglát hordani. A második emlék nemcsak Fischer Annie-ról, hanem Ungár István pedagógusi jelentőségéről is szól, hiszen nem sok olyan tanár akad, akinek gondja van egy-egy diákjának komoly ajándékot adni. Mint sokkal később megtudtam, tanárunk mindössze egyetlen telefonhívást intézett Fischer Annie-hoz, röviden megemlítve két tanítványát, akiknek valamit adni kíván. Fischer Annie vissza se kérdezett, majd becipelte kazettás magnóját a Zeneakadémia Nagytermébe, és egy magányos próba alkalmával felvett két kései Beethoven-szonátát, egy kedves dedikálással dobozba zárta, és elküldte érettségi ajándékként. A ma már Ausztráliában élő, és szintén zenetörténészként dolgozó Fábián Dorottya volt a másik 32

SZVJATOSZLAV RICHTER ÉS FISCHER ANNIE (1985) © FEJÉR GÁBOR

CSILL AGOS ÉG A ZENEAK ADÉMIÁN

megajándékozott. Ungár tanár úr ezzel kívánt nekünk (úgy tűnik, eredményesen) biztatást nyújtani ehhez a szakmához. A személyes ajándék-emlékek mellett természetesen annak felidézése lenne fontos, hogy művészete mit nyújtott azoknak, akik még jelen lehettek koncertjein. Ez azonban meglehetősen reménytelen vállalkozás, hiszen az egyre fogyatkozó szem- és fültanúk őriznek ugyan még emlékezetükben benyomásokat, hangulatokat, esetleg konkrét zenei pillanatokat, de ezek továbbadhatatlanok szavakban, az ifjabbak számára az ilyesmi csak üres nosztalgiázás. Maradnak a hangfelvételek. A 20. század kétes dicsőségei közül az egyik legkevésbé vitatható, hogy a hangfelvétel révén ma már egy előadóművész is a halhatatlanok közé kerülhet. Persze sokszor maguk a művészek, és olykor a befogadók is bizonytalanok a konzervált zene élvezeti értékét illetően... Bartók szerint nem más az, mint szurrogátum. Mások viszont, például Glenn Gould, egy idő után kizárólag azt ismerték el a zenélés érvényes formájának. Fischer Annie nem rajongott a hangfelvételekért. Kifejezetten idegenkedett a stúdiómunkától, mert soha nem érezte, hogy teljes értékűt tudna ott nyújtani. Ha nem is feltétlen örömmel, de elfogadta, hogy rögzítsék a koncertjeit. Azt hiszem, joggal gondolta, hogy ezek valamivel jobban visszaadják művészi habitusát. De hát az utókor mi mást tehetne, csak a felvételek alapján emlékezhet a régiekre, vagy ismerheti meg őket. És bizony a nagyok zenei ereje, személyisége, művészi eredményei átsütnek a hangfelvételeken is. Nincs ez másképp Fischer Annie esetében sem. És nemigen játszanak szebben néhány művet ma sem. Másképp is lehet jól, de amit ő csinál néhány Beethoven- vagy Schubert-tétellel, Mozart-zongoraversennyel, az nemcsak szép, hanem megunhatatlan is. Mert van benne valami megmagyarázhatatlan, egyedi többlet. Kétségtelen, hogy a hatvanas-hetvenes évek fordulóján szinte mindenben újat hozó fiatal muzsikusok elementáris lendülete még vele szemben is generációs türelmetlenséget ébresztett, de ma már, újabb fél évszázad elteltével tisztán látjuk, hogy Fischer Annie művészetének értékei kiállták az idő próbáját. Chopin b-moll szonátájának lassú, gyászinduló tételében van egy középrész, Desz-dúrban. Mindössze 24 ütem, ismétlésekkel sem több három percnél. Egyszer a Zeneakadémián, amikor Fischer Annie ehhez a részhez ért – egyik utolsó szólóestje lehetett –, akkor ott, a Nagyteremben mintha némán megnyílt volna a tetőzet, felette a ragyogó, csillagos éggel, és úgy éreztük, megszűnt a gravitáció, mindenki együtt lebeg téren és időn kívül. Valahogy úgy változott meg minden megfogható zenei paraméter, ritmus, hangszín, egyebek, hogy semmilyen racionális magyarázat nem fedhette a hatást. Akkor érezhettem meg, hogy egyáltalán lehetséges ilyen. Egyetlen szó van rá, bármilyen elcsépelt is: varázslat. Nincs hangfelvétel róla. Nem baj, mert igaza van Bartóknak, úgyis csak szurrogátum lehetne. Emlékezésem most azok számára, akik nem voltak ott, üres nosztalgia. Mégis szóba hoztam, mert jelezni szeretném, hogy ha ritkán is, de léteznek efféle élmények, érdemes várni rájuk, elébük menni. Fischer Annie koncertjein – hogy korszerűen fejezzem ki magam – szignifikáns gyakorisággal történt ilyesmi. Mácsai János

OKTÓBER 5. ( VASÁRNAP), 19.00

OKTÓBER 5. ( VASÁRNAP), 19.30

SOLTI TEREM

NAGYTEREM

A TEHETSÉG KÖTELEZ SELELJO ERZSÉBET SZAXOFONSZONÁTÁK Creston: Sonata Hindemith: Sonata Albright: Sonata Denisov: Sonata Borbély Mihály: Sonata (ősbemutató) Seleljo Erzsébet (szaxofon) Seleljo Irén (zongora)

SELEJLO ERZSÉBET ÉS IRÉN

ZENEKAR A KÖZPONTBAN FISCHER ANNIE 100 FRANKL PÉTER ÉS VÁSÁRY TAMÁS ZENEKARI ESTJE Mozart: G-dúr zongoraverseny (K. 453) Chopin: f-moll zongoraverseny, op. 21 Frankl Péter, Vásáry Tamás (zongora) Liszt Ferenc Kamarazenekar (művészeti vezető: Rolla János)

„Bárcsak a jövendő művésze önmagán belül, s nem kívül tűzné ki az elérendő célt, s lenne a virtuozitás csupán eszköze, nem pedig végcélja. Bárcsak mindig észben tartaná azt, hogy bár a mondás szerint Noblesse oblige (a nemesség kötelez), de legalább annyira, sőt sokkal inkább, mint a nemesség: GÉNIE OBLIGE (a tehetség kötelez)!” Paganiniről írott nekrológjában, 1840-ben fogalmazott így Liszt Ferenc, és saját maga mutatott példát arra az utókornak, hogy mire is kötelezi egy művészt a tehetség. Mindenekelőtt arra, hogy tehetségét megossza a világgal. A Zeneakadémia Koncertközpont új – hagyományteremtő szándékkal életre hívott – sorozata minden félévben több zeneakadémista növendéknek vagy együttesnek kínál bemutatkozási lehetőséget. Az őszi félévben először Seleljo Erzsébet, a londoni Royal College of Music és a bécsi Konservatorium Privatuniversität Wien egykori növendéke, a Zeneakadémia doktorandusz hallgatója mutatkozik be testvére, Seleljo Irén zongorakíséretével. A számos versenygyőzelemmel büszkélkedhető ifjú szaxofonos a 20. századi klasszikus szaxofonrepertoárból válogatta műsorát, melynek keretében Borbély Mihály szonátája ősbemutatóként hangzik el.

„Fischer Annie hivatalosan nem volt a Zeneakadémia tanára, ő a pódiumról tanított. Mesterünkként tiszteljük, és feltétlenül szeretnénk a tőle nyert becses örökséggel valamit kezdeni, azt a felnövekvő tehetségeknek átadni, a pályájuk részévé tenni.” Ekként fogalmazta meg egy tavalyi beszélgetésben Batta András, a Zeneakadémia egykori rektora, hogy a puszta tiszteleten túl milyen megfontolás áll a Fischer Annie születésének 100. évfordulója előtt tisztelgő zeneakadémiai koncertsorozat mögött. Dohnányi Ernő és Székely Arnold egykori növendéke 1933-ban, tizenkilenc évesen robbant be a köztudatba, amikor – saját magát döbbentve meg a leginkább – megnyerte a Nemzetközi Liszt Ferenc Zongoraversenyt. Káprázatos karrier következett ez után, amelyben fontos szerepet játszottak a pályatársak, s közülük kettővel, két ifjabb zongoristával, Frankl Péterrel és Vásáry Tamással különösen szoros viszonyt ápolt. Ők ketten idézik meg Fischer Annie alakját ezen az ünnepi hangversenyen a Fischer Annie-t számos alkalommal kísérő Liszt Ferenc Kamarazenekar közreműködésével.

Jegyár: 1 600 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Jegyárak: 2 900, 4 100, 5 200, 6 500 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

OKTÓBER 6. (HÉTFŐ), 19.30

OKTÓBER 7. (KEDD), 19.30

OKTÓBER 9. (C SÜTÖRTÖK ), 19.30

NAGYTEREM

A civil kurázsi dicsérete KARL JENKINS–ARANY JÁNOS: A WALESI BÁRDOK Beethoven: III. (Esz-dúr) szimfónia, op. 55 („Eroica”) Karl Jenkins–Arany János: A walesi bárdok Kertesi Ingrid (szoprán); Rhys Meirion (tenor); Haja Zsolt (bariton) Debreceni Kodály Kórus Ensemble Jean-Philippe Rameau MÁV Szimfonikus Zenekar Vezényel: Kesselyák Gergely Az idén hetvenéves, walesi születésű Karl Jenkins, aki 1970-ben a Nucleus nevű jazz-rock együttessel megnyerte a Montreux-i Jazz Fesztivált, mindig is a klasszikus zene, a jazz és a világzene határterületein dolgozott. Klasszikus zeneszerzői tevékenysége az 1990-es években kapott új lendületet, s ma ő a legjátszottabb angol zeneszerző. Irinyi László koncertrendező felkérésére 2011-ben írta nagyszabású kantátáját Arany János A walesi bárdok című balladájára. „Olyan művet szerettem volna komponálni – nyilatkozta Jenkins –, amelyben a hagyományaikra, nyelvükre és nemzeti örökségükre méltán büszke kis népek szabadságvágyát ábrázolhatom a zene eszközeivel.” A Müpában tartott ősbemutató után világkörüli turnéra ment a produkció, amely idén januárban a Carnegie Hallban aratott nagy sikert, s ezúttal a Zeneakadémián lesz hallható válogatott szólisták és kórusok előadásában, az ősbemutatón is közreműködő MÁV Szimfonikus Zenekarral, Kesselyák Gergellyel a karmesteri pulpituson. Jegyárak: 1 900, 2 900, 3 900, 4 900, 5 900 Ft Rendező: CMI – Concert Masters International

GAVRIEL LIPKIND ÉS A LISZT FERENC KAMARAZENEKAR Elgar: Bevezetés és Allegro, op. 47 Schumann: a-moll csellóverseny, op. 129 (vonószenekari változat) Bruch: Kol Nidrei, op. 47 (vonószenekari változat) Schubert–Mahler: d-moll vonósnégyes (D. 810 – „A halál és a lányka”)

JAZZ ITT! OLÁH KÁLMÁN EUROPEAN-AMERICAN QUINTET

Gavriel Lipkind (cselló) Liszt Ferenc Kamarazenekar (művészeti vezető: Rolla János)

Oláh Kálmán (zongora) Gerard Presencer (trombita) Andy Middleton (szaxofon) Darryl Hall (bőgő) Esteve Pi Ventura (dob)

Az izraeli orosz emigráns családba született csellóművész, Gavriel Lipkind jelenleg Németországban él, tanult Tel-Avivban, Frankfurtban és Bostonban, dolgozott együtt Gidon Kremerrel, Jurij Bashmettel, Pinchas Zukermannal és Yehudi Menuhinnal, a legjelentősebb zenekarok partnere, s szerte a világon tart mesterkurzusokat. A működésének 51. évébe lépett Liszt Ferenc Kamarazenekarral két művet fog előadni: Schumann klasszikusát, az a-moll csellóversenyt, mégpedig egy ritkán hallható, 19. században készült, vonószenekari változatban, valamint Max Bruch héber dallamokra írott csellódarabját, a Kol Nidreit. A két művet egy virtuóz Edward Elgar zenekari kompozíció és a Schubert-életmű egyik csodája, a lassú tételében A halál és a lányka című dalt megidéző d-moll vonósnégyes hangzik el (utóbbi Gustav Mahler átiratában).

Angol trombitás, amerikai szaxofonos és bőgős, spanyol dobos, és magyar zongorista. A Zeneakadémia jazz tanszékének oktatója, a Liszt-díjas Oláh Kálmán valódi allstar csapatot hozott össze nagytermi koncertjére. Valamennyien hangszerük legjobbjai, és ebben a formációban még soha nem játszottak együtt. A vendégeknek van még egy közös pontja: mindannyian nagy tisztelői Oláh Kálmán zeneszerzői munkásságának, amelynek része számos, a jazz és a klasszikus zene határvidékén elhelyezkedő kompozíció. Jelentőségét jól mutatja, hogy 2006-ban ő nyerte a Thelonious Monk Institute zeneszerzői díját. A koncert műsorának gerincét tehát Oláh Kálmán kompozíciói fogják nyújtani, de bizonnyal meg fognak szólalni jazz-sztenderdek is, mégpedig – joggal számíthatunk rá – elementáris előadásban.

Jegyárak: 2 600, 4 500, 6 900, 8 900 Ft Rendező: Liszt Ferenc Kamarazenekar

Jegyárak: 1 400, 2 100, 3 500, 4 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont 37

OKTÓBER 9. (C SÜTÖRTÖK ), 19.00

OKTÓBER 10. (PÉNTEK ), 19.00

SOLTI TEREM

RÉGI ZENEAKADÉMIA C. P. E. BACH 300 ENSEMBLE MIMAGE+ KAMARAZENE NAGY FRIGYES UDVARÁBAN

ARMEL OPERAVERSENY 2014 A PARÁZS Marco Tutino: A parázs

Carl Philipp Emanuel Bach G-dúr triószonáta (Wq 153) D-dúr szonáta hegedűre és csembalóra (Wq 71) h-moll triószonáta (Wq 143) c-moll szonáta hegedűre és csembalóra (Wq 78) d-moll triószonáta (Wq 145)

Henrik: Altorjay Tamás Konrad: Jean-Philippe Biojout Rendező: Gabriel Lavia Vezényel: Gyüdi Sándor Korábbi századok operai gyakorlatához nyúl vissza az Armel Operaverseny- és Fesztivál, amennyiben a legjobb hanggal és színészi képességgel rendelkező énekeseket nem csak úgy általában keresi, hanem konkrétan egy-egy produkcióhoz. Hiszen Monteverdi, Händel, Mozart vagy Rossini nem absztrakt szerepekben, hanem hús-vér énekesekben gondolkodtak. Az Armel-verseny során a zsűri öt különböző ország operaprodukciójának két-két főszerepére keresi a legmegfelelőbb jelölteket a világ több pontján tartott meghallgatások során. Az ARTE / ARTE Concert, a Mezzo és a Duna Televízió által közvetített fesztiválnak először ad otthont a Zeneakadémia két kamaraopera előadásának erejéig. Az első esten az olasz neoromantikus komponisták csoportjába tartozó, tapasztalt operaszerzőként ismert, idén hatvanéves Marco Tutino darabját láthatja a Solti Terem közönsége. A parázs című opera Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című regényén alapul. A szerelmi riválissá váló két barát alakját a tavalyi Armelverseny egyetlen magyar továbbjutója, Altorjay Tamás, a Szegedi Nemzeti Színház basszistája, illetve az íróként, szerkesztőként és énekesként egyaránt aktív, francia Jean-Philippe Biojout formálja meg. Jegyárak: 1 900, 2 600 Ft Rendező: Armel Produkció és Sajtóiroda Közhasznú Nonprofit Kft. 38

ARMEL OPERAVERSENY 2014 FIGARO¿ Christian Henking: Figaro¿ Susanna: Marion Grange Rendező: Andreas Zimmermann Vezényel: Jürg Henneberger A svájci zeneszerző, Christian Henking fergeteges komédiában gondolta újra Beaumarchais örök érvényű, s az operaszínpadon oly sokak – Mozart, Paisiello, Rossini, Milhaud – által életre keltett alakját, a minden lében kanál borbély Figarót. Vígoperájának zenéje szó szerint újragondolja a Figaróhoz kötődő operai hagyományt, szinte valamennyi vonatkozó darabból idéz, stilisztikai palettája pedig a komolyzenei avantgárdtól a hiphopig terjed. A svájci Bienne városának színháza és az Armel Operaverseny- és Fesztivál közös produkcióját idén tavaszszal mutatták be Svájcban, nagy sikerrel. A Zeneakadémia Solti Termében színre kerülő előadás női főszerepét a francia operai szcéna egyik feltörekvő csillaga, Marion Grange alakítja, rendezője pedig a színészként és színházrendezőként is aktív Andreas Zimmermann. Jegyárak: 1 900, 2 600 Ft Rendező: Armel Produkció és Sajtóiroda Közhasznú Nonprofit Kft.

Bálint János (fuvola); Ábrahám Márta (barokk hegedű); Schweigert György (violone); Spányi Miklós (csembaló) „Van benne valami rendkívül egyéni. Van egy különleges dinamizmusa. Rendkívül eleven és energiával teli, felkavaró, C-vitaminos tételeket írt, ami különbözik a barokk motorikától, de Mozart dinamizmusától is.” Spányi Miklós nyilatkozott ekként egy interjúban a 300 éve született Carl Philipp Emanuel Bach zenéjéről. A mannheimi Zeneművészeti Főiskolán, az amszterdami Konzervatóriumban és a budapesti Zeneakadémián tanító Spányi Johann Sebastian Bach legtehetségesebb, és legnagyobb karriert befutott fiának műveiből készített lemezsorozata (több mint 40 korong) a befejezéséhez közeledik a BIS lemezkiadónál. 2011-ben alapította az Ensemble MiMaGe kamaraformációt Ábrahám Mártával és Schweigert Györggyel, amelyhez plusz tagként Bálint János csatlakozik olykor, miként ezúttal is. A Zeneakadémia Koncertközpont által szervezett C. P. E. Bach-hétvége nyitó hangversenyén hosszmetszeti képet nyújtanak a Bach-fiú szonátaterméséből: azokból a művekből, amelyeket a zeneszerző munkaadója, Nagy Frigyes porosz király is szívesen játszott, ha éppen kilépni kívánt a mindennapjait meghatározó nagypolitika világából. Jegyár: 1 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

ILLÉS KÖZ © SZILÁGYI LENKE

OKTÓBER 10. (PÉNTEK ), 19.00

OKTÓBER 11. (SZOMBAT ), 15.30

OKTÓBER 11. (SZOMBAT ), 19.00

NAGYTEREM

SOLTI TEREM C. P. E. BACH 300 CONCERTO ARMONICO BUDAPEST „GROSSES HOFKONZERT” ÜNNEPI HANGVERSENY NAGY FRIGYES UDVARÁBAN

MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR Johannes Brahms: g-moll magyar tánc (no. 1) F-dúr magyar tánc (no. 3) F-dúr magyar tánc (no. 10) a-moll kettősverseny, op. 102 IV. (e-moll) szimfónia, op. 98 Andreas Buschatz (hegedű) Meehae Ryo (cselló) MÁV Szimfonikus Zenekar Vezényel: Csaba Péter „Szeretnék közölni veled bizonyos művészeti természetű híreket, és remélem, hogy többé-kevésbé érdekelni fognak téged.” Ezt írta Johannes Brahms abban a levélben, amelyben a tőle személyes okokból elhidegült egykori barátnak, a legendás hegedűművész Joachim Józsefnek 1887 nyarán megírta, hogy hegedű–cselló kettősversenyt komponál. A barátságot helyreállító kompozíció számos értelmezője szerint a Brahms-életmű összefoglalásának tekinthető: nemcsak a két szólista, hanem a szimfonikus és versenyműforma nyújt itt egymásnak kezet. A darabot napjaink legelismertebb dél-koreai csellistája, a Juilliardon végzett Meehae Ryo és a Berlini Filharmonikusok koncertmestere, Andreas Buschatz fogja előadni a Csaba Péter vezette MÁV Szimfonikusok partnereként. A tisztán Brahmsdarabokból összeállított műsorban a versenyműhöz három Magyar tánc nyújt felvezetést, a szünet után pedig a kettősverseny előtt néhány évvel keletkezett IV. szimfónia fog elhangozni. Jegyárak: 3 000, 3 500, 4 000 Ft Rendező: MÁV Szimfonikus Zenekar 40

ZUGLÓI FILHARMÓNIA Vivaldi: A négy évszak, op. 8/1-4 J. S. Bach: II. (F-dúr) brandenburgi verseny (BWV 1047) J. S. Bach: g-moll mise (BWV 235) Stuller Gyula (hegedű); Villányi Péter (oboa); Winkler Balázs (trombita) Gaál-Wéber Ildikó (alt); Szerekován János (tenor); Oláh Zsolt (basszus) Zuglói Filharmónia – Szent István Király Szimfonikus Zenekar és Oratóriumkórus (művészeti vezető: Záborszky Kálmán) Vezényel: Horváth Gábor

Benda: D-dúr hegedűverseny (L2.2) Schale: c-moll csembalóverseny C. P. E. Bach: D-dúr fuvolaverseny (Wq 13) Ábrahám Márta (hegedű); Bálint János (fuvola); Spányi Miklós (csembaló) Concerto Armonico Budapest (koncertmester: Ábrahám Márta, művészeti vezető: Spányi Miklós)

A Zuglói Filharmónia barokk estjén a Zeneakadémia és a Guildhall School of Music and Drama egykori diákja, Pauk György növendéke, Varga Tibor néhai tanársegéde, a Svájcban élő és tanító Stuller Gyula fogja eljátszani Vivaldi legnépszerűbb négy hegedűversenyét. S ha vannak barokk concertók, amelyek talán még Vivaldi Négy évszak versenyműveinél is ismertebbek, az erős Vivaldihatást mutató Brandenburgi versenyek biztosan közéjük tartoznak. A másodikat játssza el ezen a koncerten a Zuglói Filharmóniához kötődő szólistatársakkal Stuller Gyula, hogy aztán a koncert második részében Bach négy „rövid miséjéből” a g-moll darabot szólaltassák meg a Zuglói Filharmónia egyesített erői a kórust gyakran dirigáló, DLA-fokozatát idén elnyerő Horváth Gábor vezényletével.

A Zeneakadémia Koncertközpont által szervezett C. P. E. Bach-hétvége második koncertjének műsorán a 18. századi úgynevezett „berlini iskola” három meghatározó zeneszerzőjének egy-egy concertója, egy hegedű-, egy csembaló-, és egy fuvolaverseny szerepel. A korszak egyik legjelentősebb hegedűművésze, a cseh Franz Benda huszonnégy évesen került a porosz király udvarába, s ott működött haláláig. Christian Friedrich Schale két évvel Benda után, 1735-ben lett a berlini udvar muzsikusa (csellistaként és kamarazenészként), de ragyogó billentyűjátékos volt, a berlini katedrálisban az orgonista tisztséget is betöltötte. C. P. E. Bach pedig – utólag legalábbis így tűnik – Nagy Frigyes udvarának káprázatosan gazdag zenei életéből messze kitűnt, s bár elsősorban billentyűs szerzőként tartjuk számon, nem kerülhette el, hogy ne írjon a kitűnő fuvolajátékos Nagy Frigyesnek is néhány fuvolaversenyt. A zenetörténeti kuriózumokat felvonultató hangversenyen a Concerto Armonico Budapest koncertmesterén és művészeti vezetőjén, Ábrahám Mártán és Spányi Miklóson kívül az együttes rendszeres partnere, Bálint János kap majd szólószerepet.

Jegyárak: 1 900, 2 100, 2 500 Ft Rendező: Zuglói Filharmónia

Jegyár: 1 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

OKTÓBER 12. ( VASÁRNAP), 16.00

OKTÓBER 12. ( VASÁRNAP), 19.30

SOLTI TEREM

NAGYTEREM

ZENEKAR A KÖZPONTBAN FENYŐ LÁSZLÓ ÉS AZ ÚJ MAGYAR KAMARAZENEKAR C. P. E. BACH 300 CONCERTO ARMONICO BUDAPEST BILLENTYŰS PÁRBAJ C. P. E. Bach: C-dúr csembalóverseny (Wq 20) Spányi Miklós: Új mű csembalóra és vonósokra (ősbemutató) C. P. E. Bach: Esz-dúr kettősverseny csembalóra és fortepianóra (Wq 47)

Haydn: C-dúr divertimento (Hob. II:C9, „Quintet concertant”) Haydn: D-dúr csellóverseny (Hob. VIIb:2) Schubert–Mahler: d-moll vonósnégyes (D. 810 – „A halál és a lányka”) Fenyő László (cselló) Új Magyar Kamarazenekar (művészeti vezető: Bánfalvi Béla)

A globalizált gyorséttermek és az uniformizált Steinway-zongorák világuralmának korában hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy voltak olyan korszakok, ilyen volt például a 18. század, amikor a hangszerek sokkal gazdagabb tárházából, többféle típusú, konstrukciójú, hangzású és stílusú instrumentum közül válogathattak a billentyűs játékosok. A Zeneakadémia Koncertközpont által szervezett C. P. E. Bach-hétvége valódi különlegességeket felkínáló hangversennyel zárul. A legendás billentyűs játékos C. P. E. Bach egy csembalóversenye mellett a Concerto Armonico Budapest művészeti vezetője, Spányi Miklós egy új – de 18. századi stílusú – műve hangzik el, a koncert zárásaként pedig C. P. E. Bach kettősversenye fortepianóra (vagyis kalapácszongorára) és csembalóra. E különleges billentyűs párbajban a Zeneakadémia tanára, Kemenes András lesz Spányi Miklós ellenfele, vagy ha úgy tetszik: muzsikus partnere.

Amikor 2004-ben megnyerte a kronbergi Nemzetközi Pablo Casals Csellóversenyt, mindenki számára egyértelművé vált, hogy Fenyő László nemzedékének egyik legkiemelkedőbb csellistája. 2005-ben érkezett a Liszt-díj, három évvel később pedig a Junior Prima-díj. S persze számos koncertfelkérés a londoni Wigmore Halltól az amszterdami Concertgebouw-n át jó néhány távol-keleti hangversenyteremig. A zenei tanulmányait a Zeneakadémia különleges tehetségeinek osztályában kezdő Fenyő László, aki jelenleg a karlsruhei Zeneművészeti Főiskola tanszékvezetője, most egykori alma materében lép fel a három éve alakult, Bánfalvi Béla művészeti vezetésével működő Új Magyar Kamarazenekar partnereként. A csellórepertoár egyik legvonzóbb darabját, Haydn D-dúr csellóversenyét fogja játszani, amelynek hitelességét ugyan vitatták korábban a zenetörténészek, de túl azon, hogy a filológia is alátámasztotta, hogy autentikus Haydn-műről van szó, a zenei anyag is azt jelzi, hogy a szerző nem a „kismesterek” közé tartozott. A kompozíció egy Haydn-divertimento és a lassú tételében A halál és a lányka című dalt feldolgozó Schubert-vonósnégyes Mahler-féle átirata között hangzik el.

Jegyár: 1 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Jegyárak: 1 400, 2 100, 3 500, 4 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Spányi Miklós (csembaló) Kemenes András (fortepiano) Concerto Armonico Budapest (koncertmester: Ábrahám Márta, művészeti vezető: Spányi Miklós)

FENYŐ LÁSZLÓ

„HAGYJÁK ABBA AZ OKOSKODÁST, INKÁBB JÁTSSZÁK A ZENÉMET!” Október második hétvégÉje a háromszáz éve született Carl Philipp Emanuel Bachról fog szólni a Zeneakadémián. Spányi Miklós és a Concerto Armonico Budapest művészei három koncertet szentelnek Johann Sebastian legnagyobb karriert befutott fiának, aki ez alkalomból adott exkluzív interjút a Zeneakadémia Koncertmagazinjának.

Milyen volt Johann Sebastian Bach fiaként felnőni? Sejtettem, hogy ez lesz az első kérdése. Nem lehetne, hogy saját jogon váljak interjúalannyá? Előfordultak közöttünk konfliktusok, kinek nincsenek az apjával, de a testvéreim közül alighanem én láttam a legvilágosabban, hogy milyen sokat tett értünk. Ha kellett, helyettünk írt bemutatkozó darabot egy-egy állásinterjúra, és mindig nagyon figyelt a karrierünkre. Részben miattunk költözött például Lipcsébe, hogy egyetemen tanulhassunk, ami neki nem adatott meg. Pedig utálta a várost. A Bach fiúk között milyen volt a viszony? Mindig is úgy éreztem, hogy az elsőszülött Wilhelm Friedemann volt apám kedvence. Lehet egyébként, hogy ez az én szerencsém, mert végül én lettem a sikeresebb, a bátyám pedig elkallódott, pedig legalább olyan tehetséges volt, mint én. A két zeneszerző öcsém jóval fiatalabb volt nálam: már egyetemre jártam, amikor Christoph Friedrich és Johann Christian megszületett (1732-ben, illetve 1735-ben – a szerk.). Apánk halála után Johann Christian öt évig nálam lakott Berlinben, s ott írta az első kompozícióit is. Aztán Itáliába utazott, katolizált, és a stílusa is megváltozott. Annak, mondjuk, örülök, hogy apánk nem érte meg, hogy hallja ezeket a felszínes, hígított talján modorban írott darabokat. Mesélne a Nagy Frigyes udvarában töltött berlini időszakról?

CARL PHILIPP EMANUEL BACH 42

Huszonnégy éves voltam, amikor odakerültem, ötvennégy, amikor továbbálltam Hamburgba. Berlinben ismertem meg a feleségem, ott születtek a gyerekeim – meghatározó időszak volt. Persze nem felhőtlen. Azt el kell ismernem, hogy nagyszerű muzsikusok működtek Frigyes udvarában, a Graun és a Benda fivérek, meg a fuvolista király kedvence, Johann Joachim Quantz. Kezdetben nagyon örültem a biztos állásnak, de aztán kezdett zavarni, hogy a többi muzsikushoz hasonlóan 300 tallér az évi fizetésem, miközben a nagy kedvenc Quantz 2000 tallért kapott. Más is idegesített: egy idő után unalmassá vált a király egysíkú zenei ízlése, és mit tagadjam, nem számított egyszerű személyiségnek. Különc figura volt, okos, érzékeny, tehetséges és ellentmondásos. Akkoriban erről nem lehetett beszélni, de azóta már eltelt több mint 200 év, úgyhogy elmondhatom: a férfiakhoz vonzódott, ami fiatal korában komoly nehézségeket okozott számára. Amikor művészetgyűlölő, katonaságmániás apja, Frigyes Vilmos elől elszökött a szerelmével, egy Katte nevű katonatiszttel, mindkettejüket letartóztatták, apja parancsára Kattét halálra ítélték, és a szeme láttára végezték ki. Ettől kezdve a fuvola volt a leghűségesebb társa, „Principessának” (hercegnő – a szerk.) nevezte, és mindennap játszott rajta.

Hogyan lett önből Hamburg zeneigazgatója? Az 1760-as évekre már elég ismert volt a nevem Európa-szerte a sok publikált darabomnak köszönhetően. Amikor keresztapám, Telemann, a hamburgi zeneigazgató 1767-ben eltávozott az élők sorából, megpályáztam a posztját, és életem hátralévő részében a Hanza-város öt templomának zenei ellátásáért feleltem. Életem utolsó évtizedében én számítottam a legjelentősebb zeneszerzőnek Európában. Mozart úgy fogalmazott egy levelében, hogy „Bach az apa, mi vagyunk a gyerekek”, s a Bach önre vonatkozott. Bár úgy tudom, hogy ez a levél nem hiteles, de Mozart akár mondhatta is volna, hogy az én köpönyegemből bújtak elő. Mindannyian. Egy angol rajongóm azt írta a neves zenetörténésznek, Charles Burney-nek 1774-ben, hogy sajátos betegségben, a „carlophilipemanuelbachomaniában” szenved. Furcsa dolog ez a történelem: a nagyközönség hosszú évtizedekre megfeledkezett apám zenéjéről a halála után, én meg ismertebb voltam Európában, mint ő bármikor az élete folyamán. Aztán 1800 után felfedezték apám zenéjét, engem meg elfeledtek. A 300. születésnapom alkalmával most talán sikerül a helyükre zökkenteni a dolgokat. Nagy örömmel látom, hogy milyen sürgésforgás van idén a darabjaim körül. Vannak persze muzsikusok, akik számára nem csak 2014 a Philipp Emanuel Bach-év, akik évtizedek óta tisztában vannak az értékeimmel. Spányi Miklós például, aki ott tanít a maguk Zeneakadémiáján. Na látja, őt igazán nagyra tartom. Kevés billentyűs játékost ismerek, aki ilyen mélyen értené a zenémet. Maga zenetörténész? Igen. Akkor hadd mondjak még valamit. Adja át a kollégáinak. Rettenetesen idegesít, hogy sokan még ma is úgy beszélnek rólam, mintha valamiféle átmeneti korszak képviselője lettem volna. Mintha én volnék a kapocs apám és Mozarték között. Átmeneti korszak? Mégis, mire gondolnak a kedves kollégái? Gondolkoztak már ezek az idő természetén? Hát melyik korszak nem átmeneti? Azt javaslom nekik, hogy ha a zenémet hallgatják, felejtsék el ezt az egészet, felejtsék el Haydnt, Mozartot, az apámat, és figyeljék csak a hangokat. Amit a billentyűs tankönyvemben írtam, azt ma, a születésem után háromszáz évvel is érvényesnek tartom: a zenének az a célja, hogy megérintse a szívet. Hagyják abba az okoskodást, inkább játsszák és hallgassák a zenémet! Fazekas Gergely

OKTÓBER 13. (HÉTFŐ), 19.30

OKTÓBER 15. (SZERDA), 19.30

OKTÓBER 17. (PÉNTEK ), 19.30

NAGYTEREM

NAGYTEREM LENGYEL-MAGYAR ÖSSZHANG ÜNNEPI KONCERT A 75 ÉVES BUDAPESTI LENGYEL INTÉZET TISZTELETÉRE

CAFe BUDAPEST KORTÁRS MŰVÉSZETI FESZTIVÁL 180-AS CSOPORT HARMINCÖT ÉVE Szemző Tibor: Koponyaalapi törés Faragó Béla: A pók halála Faragó Béla: Sírfelirat Márta István: Karácsony napja, 24. lecke Melis László: Maldoror énekei Frederic Rzewski: Coming Together Frederic Rzewski: Attica Forgács Péter (narrátor) Vezényel: Szemző Tibor, Melis László, Faragó Béla, Márta István Jótékonyan kavarta fel a késő Kádár-kor kulturális állóvizét az 1979-ben muzsikusokból és zeneszerzőkből alakult 180-as Csoport. Az együttes, amely egyetemi klubokban éppúgy nagy sikert aratott, mint nemzetközi fesztiválokon, az amerikai eredetű úgynevezett minimálzene hazai zászlóshajójaként funkcionált. Hasonlóan a fősodortól eltérő valamennyi korabeli művészi jelenséghez, a 180-as Csoport működésének is volt persze ellenkulturális vetülete, de legalább ilyen fontos volt, hogy az együttes egy addig ismeretlen zenei világot honosított meg itthon. 1990-ben nemcsak a rendszer omlott össze, de a 180-as Csoport tagjai is szétszéledtek, maguk után hagyva három nagyszerű lemezt és azokat a szellemi magvakat, amelyekből a minimalizmus ezredforduló körüli hazai sikere kisarjadt. A koncerten mindhárom lemez anyagából válogatnak: megszólalnak a csoport tagjainak kompozíciói, és az amerikai Frederic Rzewski két alapműve, az első lemezen szereplő, erősen politikai töltetű Coming Together és Attica. Jegyárak: 1 200, 1 900, 2 500 Ft Rendező: Művészetek Palotája, Zeneakadémia Koncertközpont 44

NEMZETI FILHARMONIKUSOK IN MEMORIAM FISCHER ANNIE Haydn: 95. (c-moll) szimfónia Mozart: c-moll zongoraverseny (K. 491) Mozart: Requiem (K. 626) Fodor Beatrix (szoprán) Meláth Andrea (alt) Brickner Szabolcs (tenor) Rácz István (basszus) Ránki Dezső (zongora) Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás) Nemzeti Filharmonikusok Vezényel: Kocsis Zoltán „Én, mint a valamikori példaképhez, a legnagyobb tisztelettel közelítettem hozzá, hiszen gyerekkoromban a koncertjei olyan élményt jelentettek, amelyeket máig nem felejtettem el.” Fischer Annie-ról nyilatkozott ekként Kocsis Zoltán, aki most a Nemzeti Filharmonikusok együttesei élén a 100 évvel ezelőtt született legendás zongoraművésznő előtt tiszteleg. Az előtt a Fischer Annie előtt, aki oly sokszor volt az Állami Hangversenyzenekar (a Nemzeti Filharmonikus Zenekar jogelődje) partnere, mégpedig éppen Mozart zongoraversenyeinek előadásában. A versenymű-irodalom e remekei közül most a drámai c-moll darab fog elhangozni a Fischer Annie-féle eszményeket a hazai zongoristák közül talán legtisztábban továbbéltető Ránki Dezső előadásában, Haydn azonos hangnemű londoni szimfóniája után, Mozart Requiemje előtt. Jegyárak: 3 000, 4 500, 6 000 Ft Rendező: Nemzeti Filharmonikusok

Dohnányi: Konzertstück, op. 12 Panufnik: Zongoraverseny Kilar: Krzesany Karasszon Eszter (cselló) Mateusz Borowiak (zongora) A Katowicei Szymanowski Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara Vezényel: Michal Klauza Vészterhes időkben, 1939 májusában, 75 évvel ezelőtt kezdte meg működését a Lengyel Intézet, amely ünnepi hangversennyel emlékezik meg alapításának évfordulójáról. A koncerten a Katowicei Szymanowski Zeneakadémia szimfonikus zenekara fog közreműködni, azé az intézményé, ahol idén tavasszal a budapesti Zeneakadémia hallgatói tettek látogatást. A nyitó Dohnányi-darab szólistája Karasszon Eszter zeneakadémiai hallgató, Onczay Csaba növendéke lesz, míg Andzrej Panufnik zongoraversenyének magánszólamát a 2013-as brüsszeli Erzsébet-versenyen zongora kategóriában harmadik helyet elért Mateusz Borowiak játssza. Panufnik a 20. századi lengyel zene egyik legjelentősebb alakja, aki rengeteget tett hazája háború utáni zeneéletének helyreállításáért, mielőtt Angliába emigrált volna. A koncert zárásaként elhangzó kompozíció az alig egy éve, nyolcvanegy éves korában elhunyt Wojciech Kilar nagyzenekari darabja. Kilar a lengyel avantgárd vezéralakja volt, de filmzeneszerzőként vált igazán ismertté, hiszen olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint Andrzej Wajda, Francis Ford Coppola, vagy Roman Polanski. Jegyárak: 1 200, 1 700, 2 200, 2 500 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont, Budapesti Lengyel Intézet

A SZÁZNYOLCVANAS Mint hangyák a dinnyelére, gyűltek a koncertjeikre a jól értesültek. Szeánszok voltak ezek, amelyeken a Kádár-kori ellenzék több nemzedéke, az éretleneket is beleértve, közösen révülhetett. A Liszt Ferenc alapította Zeneakadémián az eredendően germán műveltségű renegát értelmiség ismerkedett valami kanonizálatlan mással.

Bár a legendás koncertek zenei velejét inkább csak a beavatottak értették, az 1979-ben alakult 180-as Csoport olyan erővel bírt, mint egy rock ’n’ roll banda. Az ő zeneakadémiai fellépéseik csak a Fiatal Művészek Klubjában, kültelki szakszervezeti művházakban, elhagyott tóparti kápolnákban, filoszokkal és válogatott művészekkel megpakolt házibulikban, vagy az Egyetemi Színpadon rendezett performanszokhoz, művészeti akciókhoz voltak hasonlíthatók. Melis László, Szemző Tibor, Faragó Béla, Forgács Péter, Gőz László, Soós András, Tihanyi Gellért, Kovács Ferenc, Bubnó Tamás, Dobszay Ágnes, Dresch Mihály, Kálnai János, Körmendy Ferenc, Posvanecz Éva, Schnierer Klára, Simon Ferenc, Székely Kinga, Tóth Tamás, Vörös D. László jelentette – a teljesség igénye nélkül – a 180-ast. No meg a Steve Reich és Philip Glass nevével fémjelzett repetitív zene. (Meg persze a házi szerzőik: Márta István, Soós András, Szemző Tibor, Melis László és Faragó Béla.) Fennállásuk alatt több mint négyszáz koncertet adtak, s rendszeresen felléptek Európa-szerte. Játszottak többek között az 1982-es párizsi Őszi Fesztiválon, valamint a Karlsruhei I. Európai Minimal Zenei Fesztiválon, adta őket a Süddeutscher Rundfunk, a Hessischer Rundfunk, a Radio France és az ORF is. Dolgoztak élesben Steve Reichhel, Terry Riley-vel, Petr Kotikkal, Alvin Currannel, Chris Newmannal. A független kortárs zenei műhelyként működő társulás a Kontroll Csoport, a Balaton vagy az URH nevével fémjelzett new wave bandákhoz hasonlóan bírta a demokratikus ellenzék rokonszenvét. A 180-as Petri-estje vagy Frederic Rzewski börtöndarabjának bemutatása a lengyelországi szükségállapot idején felért a nyílt utcai protestálással. „Az akadémikus zenetörténet számára egy rock ’n’ roll szám megfoghatatlan, nem tud vele mit kezdeni. A hivatalos koncertpolitika jószerivel mind a mai napig nem hajlandó teret adni a zenei avantgárdnak, számomra ugyanakkor evidencia, hogy a klasszikus zenetörténeti szemléletmódnak ma már nincs létjogosultsága” – mesélte Szemző Tibor egy hosszabb interjújában. Az viszont borítékolható, hogy a csupán egy évtizedig létező 180-as regnálása alatt került utoljára kézzelfogható közelségbe a lehetőség, hogy a kortárs komolyzene kitörhessen magyarországi elszigeteltségéből. Vajna Tamás

A 180-as csoport 45

OKTÓBER 18. (SZOMBAT ), 19.30

OKTÓBER 17. (PÉNTEK ), 19.00 OKTÓBER 19. ( VASÁRNAP), 19.00

SOLTI TEREM

CAFe BUDAPEST KORTÁRS MŰVÉSZETI FESZTIVÁL LADY SARASHINA

CAFe BUDAPEST KORTÁRS MŰVÉSZETI FESZTIVÁL SAPPORO HANGJAI JAPÁN KORTÁRSZENEI EST

Eötvös Péter: Lady Sarashina

Takemitsu Toru: Masq Shiomi Mieko: Irányzene egy zongoristára Hoshiya Takeo: Hárfára és hegedűre Yagi Kozo: Ellenállás fuvolára és zongorára Minami Satoshi: A dalok mögül Takemitsu Toru: Dalok

Libretto: Lady Sarashina 11. századi naplója nyomán Mezei Mária (angol szöveg: Ivan Morris) Énekesek: Imai Ayane, Yoshida Makiko (szoprán) Zavaros Eszter (mezzoszoprán) Maurice Lenhard (bariton) Rendező és díszlettervező: Almási-Tóth András Jelmez: Lisztopád Krisztina Koreográfia: Lázár Eszter Közreműködnek a kiegészített Budapesti Vonósok (művészeti vezető: Botvay Károly) és a Zeneakadémia hangszeres hallgatói Vezényel: Vajda Gergely Bár az idén hetvenéves Eötvös Pétert mindig is vonzotta a tág értelemben vett színház (ideértve a hagyományos hangverseny teatralitását, vagy akár a filmzenéket), az opera világa csak a Csehov drámájából készített Három nővér 1998-as lyoni bemutatója után szippantotta be végérvényesen. A 17–18. századi operaszerzők gyakorlatát követve többnyire megrendelésre dolgozó Eötvös mindjárt a Három nővér után komponált egy darabot Az álmok hídján mentem át címmel, amelynek egy különös, 11. századi japán napló szolgáltatta az alapját. A Lady Sarashina néven ismert hölgy személyes

Ittetsu Kumiko, Kawasaki Wakako (szoprán); Amagai Hisako, Ibaraki Shigeko (alt); Nakahara Toshiaki (bariton); Asai Ryoko, Sato Yukie, Takadono Yuki (fuvola); Hayashi Hikaru, Hamashima Yasuko (hegedű); Balázs István (cselló); Razvaljajeva Anasztázia (hárfa); Matsunaga Kayako, Matsuda Akane, Tanimoto Satoko (zongora) Vezényel: Hoshiya Takeo feljegyzései nemcsak a történeti távolság miatt rendkívül izgalmasak, hanem örökkévaló irodalmi értékük miatt is. Az álmok hídján ugyan számos előadást megért a világ különböző pontjain (2001-ben a Budapesti Tavaszi Fesztiválon Almási-Tóth András rendezésében, Vajda Gergely vezényletével játszották), az operaházakban mégsem tudott gyökeret verni. Ezért döntött úgy Eötvös 2007-ben, amikor a Lyoni Operaház újabb darabot kért tőle, hogy társa és librettistája, Mezei Mária segítségével vérbeli operává alakítja a korábbi darabot, és kilenc jelenetben bontja ki ennek az érzékeny nőnek a történetét. Ebből lett a Lady Sarashina, amely Magyarországon eleddig még nem volt hallható, s amely Franciaországban és Lengyelországban is nagy sikert aratott. Jegyár: 2 500 Ft Rendező: Művészetek Palotája, Zeneakadémia Koncertközpont

A Zeneakadémia kapcsolatai Japánnal igen szerteágazóak: évtizedek óta tanulnak a Liszt Ferenc téren japán növendékek, s rendszeresen járnak ki zeneakadémiai tanárok japán egyetemekre tanítani. Különösen szoros kapcsolatot ápol az intézmény Sapporo városával és az Otani Egyetemmel, s a két intézmény együttműködéseként jön létre a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében a hangverseny, amely keresztmetszetet nyújt a japán kortárszenei termésből. Kamaraművek és dalok szerepelnek a koncert műsorán, amelynek előadói között vegyesen vannak diákok és tanárok, magyarok és japánok. Jegyárak: A koncertre díjtalan belépő igényelhető a fesztivál honlapján és közönségszervezési irodáiban, illetve a Zeneakadémia jegypénztárában. Rendező: Művészetek Palotája, Zeneakadémia Koncertközpont

VÉGTELEN FINOMSÁG ÉS TISZTÁNLÁTÁS A 11. és a 21. század kapcsolatáról, az opera műfajának utópisztikus vonásairól és Magyarországon először színre kerülő operája, a Lady Sarashina keletkezéséről beszélt Eötvös Péter tanítványának, a portugál zenetudós-zeneszerző Pedro Amaralnak.

Hogyan találtál rá Lady Sarashina naplójára? Félig-meddig véletlenül. A Három nővér második színrevitelén dolgoztunk a düsseldorfi operában, ott beszélgettem Timothy Colemannel, aki akkoriban a Deutsche Oper am Rhein dramaturgja volt, és tőle hallottam erről a megrázó könyvről, amely a 11. századi Japánban született Heianban, egy császári udvarhölgy tollából. Meg kell mondanom, rendkívüli hatást tett rám először is az ezer évvel ezelőtti helyek, templomok és vidékek leírásának hihetetlen egybeesése az én utazásaim és látogatásaim emlékeivel azokról a helyekről, ahol megállt az idő; sétálgatunk egy kiotói kertben, betérünk egy buddhista templomba, és megszólalásig úgy fest a helyszín, mint Lady Sarashina leírásaiban. Persze vannak emberi kapcsolatok, amelyek nagyon különböznek a mi kultúránkban megszokottaktól; de az érzelmek, amelyeket leír, hajszálra ugyanolyanok, mint a mai emberé – a szerelem különféle alakváltozatai, a szemérem, a szeretett személy eszményítése… Mindaz, amiről ez a magányos és zárkózott asszony szól csodálatos természetességgel, mintha közvetlenül hozzánk beszélne, nekünk mesélne végtelen finomsággal és tisztánlátással köznapi benyomásairól, álmairól és emlékeiről. Végül is ebben az általam megzenésített Csehovműtől oly különböző könyvben kissé ugyanarra a fajta ernyedtségre találtam, amelyben kevés a valódi történés, s amikor mégis történik valami, a lét egyfajta zsibbadtságába fullad. Így azután a Három nővértől nagyon különböző, ám a drámaiság nehéz és kényes hiányában mégiscsak azzal osztozó színházat hozhattam létre. Elsőként az As I Crossed a Bridge of Dreams című operádban használtad Lady Sarashina naplóját. Miért tértél hozzá vissza? Gyakorlati emberként nem tudtad már az As I Crossed komponálásának kezdetén, hogy sajátosságaiból következően ezért a darabért sosem fognak kapkodni az operaházak?

EÖTVÖS PÉTER © MARCO BORGGREVE

Bizony nem! Abba az időszakba kell képzelni magunkat, amikor 1998-ban belefogtam ebbe a munkába. Épp akkor mutattuk be a Három nővért, és nagyjából ennyi volt az egyetlen igazi tapasztalatom az opera profi világában. Amikor a felkérést kaptam Donaueschingenből az As I Crossed megírására, azt hittem, maradéktalanul megvalósítható az a fajta színház, amelyről álmodtam, s később továbbvihetem a világ más színpadaira. A Három nővér annyira sikeresnek bizonyult, miért ne lett volna az az új mű is, amely szerintem sokkal eredetibb?... Szerencsére nem tudtam még azt, ami mára nyilvánvaló, hiszen ez a gyakorlatiasság talán meggátolta volna, hogy azt csináljam, amit akarok. S mivel nem láttam előre a sorsot, valami csodálatos naivitás megnyitotta előttem az utat, hogy legalább egyszer egészen önmagam lehessek. 47

VÉGTELEN FINOMSÁG ÉS TISZTÁNL ÁTÁS

Úgy véled, szükségszerűen le kell mondani az utópiáról, ha operát írunk? Nehéz kérdés. Egyes utópiák szívósan továbbélhetnek, sőt idővel felülkerekedhetnek a realitáson, mások menthetetlenül korlátozónak tűnnek, és talán sosem valósulnak meg. Bernd Alois Zimmermann utópiája például, hogy sok szimultán színpaddal vegye körül a közönséget, nemigen tűnik kivitelezhetőnek; még ha lesz is egyszer olyan produkció, amelynek sikerül, az opera világának színpadi terei egyáltalán nem alkalmasak ilyesmire, így tehát az ötlet nagy valószínűséggel sosem terjed el. Vannak viszont más utópiák – a saját korukban legalábbis azok –, amelyek végül gyakorlattá váltak. A legvégletesebb eset Wagneré, aki azután tényleg túlment minden határon – színpadin, zenekarin, formain, akusztikain, építészetin… –, s épp ezzel járult hozzá az operavilág eszközeinek, tereinek, sőt szokásainak kibővítéséhez. Lassan mozduló világ ez, de mozdul. Talán egy olyan darab, mint az As I Crossed sem utópisztikusabb napjainkban, mint A Rajna kincse a maga idején. Hiszen mi olyan különös benne? A rövidsége, a csökkentett létszámú és erősített zenekar, szólóhangszerek a színpadon, nem éneklő emberi hang, és mindennek a Klangregie – hangmérnök – általi irányítása. Senki sem látja a jövőt, de eltöprenghetünk, hogy vajon száz év múlva még mindig ilyen nonkonformnak tűnnek-e ezek a tulajdonságok… Mindig hangsúlyozod, hogy minden egyes operaprojektnek sajátosnak, stílusában jellegzetesnek és egyedinek kell lennie dramaturgiai és zenei szempontból egyaránt. Milyennek láttad a Lady Sarashinát a tervek alakulásának kezdetén? Gyorsan elhatároztam, hogy a Lady Sarashina, akárcsak az As I Crossed jelenetek megszakítás és szünet nélküli sora lesz. Az As I Crossed negyvenegy percnyi időtartama viszont már nem volt elég: kissé nagyobb szabású előadást képzeltem el, egy kurta estét betöltőt. Egyfajta kamaraoperára gondoltam, közepes méretű zenekarral, és négy énekes kis csoportjával: a főszereplő szopránnal, aki Lady Sarashina szerepét játssza, és egy trióval, amely egy második szopránból, egy mezzóból és egy baritonból áll, ők alakítják az összes többi szerepet – a hercegnőt, a fiatal Sarashina kisasszonyt, a nővért, a császárnét, az apát, a macskát, az úriembert és még sok mást: a figurák egész sorát három sokarcú énekessel. Akik, mint a klasszikus komédiások, váltogatnák a maszkot az előadás során? Igen, vagy mint a nó-színház színészei – hiszen tudod, hogy a maszk gondolata nagyon fontos nekem kezdettől fogva. De a Lady Sarashinának, amikor csak tervezgettem, és egyetlen hangjegyet sem írtam le, még egy sajátosságának kellett lennie, gyakorlatilag egyedülálló az életművemben: az volt a szándékom, hogy bármilyen korosztályba tartozó közönség megnézhesse, hallhassa és értékelje, a kisgyerekektől kezdve az idős emberekig, 7-től 77 évesig! Pedro Amaral (Jancsó Júlia fordítása) Részlet az Eötvös Péter és Pedro Amaral beszélgetéseit tartalmazó, parlando rubato : beszélgetések, monológok és egyéb kitérők című kötetből, amely 2014 őszén jelenik meg a Rózsavölgyi és Társa gondozásában.

OKTÓBER 19. ( VASÁRNAP), 19.30

OKTÓBER 21. (KEDD), 19.30

OKTÓBER 22. (SZERDA), 19.30

NAGYTEREM

CONCERTO BUDAPEST & UMZE KAMARAEGYÜTTES Messiaen: Des canyons aux étoiles (magyarországi bemutató)

ÉLESBEN A BILLENTYŰS ÉS AKKORDIKUS TANSZÉK

Ránki Fülöp (zongora); Fábry Boglárka, Holló Aurél (ütőhangszerek); Zempléni Szabolcs (kürt); Concerto Budapest, UMZE Kamaraegyüttes; Vezényel: Rácz Zoltán Olivier Messiaen nevéhez a 20. századi zenetörténet talán legkülönösebb életműve fűződik, amely a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt hatalmas. Elképesztő szakmai tudással megírt nagyszabású művei kivétel nélkül elementáris hatásúak. Messiaen zenei gondolkozásában egyszerre van jelen ráció és szenvedély, elmélyültség és banalitás, darabjai egyszerre kifinomultak és robusztusak, misztikusak és érzékiek. Gondolkodásmódja inkább értelmezhető a középkori, vallásos mesterember-zeneszerző, semmint a romantikus művészideál kontextusában. A természet tapintható jelenségvilágában a technikai tökéletességet keresve ugyanazokra a konkrétumokra kíváncsi, mint a vallásban. A halál utáni élet számára éppoly valóságos, mint a különböző általa kreált hangsorok, a prímszámok rejtélye vagy a madarak éneke, amit ornitológusként gyűjtött és rendszerezett. Mintegy másfél órás, tizenkét tételes, A kanyonoktól a csillagokig című darabját 1971-ben, az amerikai függetlenség kikiáltásának bicentenáriuma alkalmából rendelte tőle Alice Tully mecénás. A varázslatos hangzásokban, teológiai utalásokban és madárhangokban gazdag kompozíció még soha nem szólalt meg Magyarországon, komoly adósságot törleszt tehát a Rácz Zoltán pálcája alatt erőit egyesítő Concerto Budapest és UMZE Kamaraegyüttes. Jegyárak: 2 500, 3 000, 3 500 Ft Rendező: Concerto Budapest, UMZE Kamaraegyüttes

ÜNNEPI HANGVERSENY KISS GYULA ZONGORAMŰVÉSZ 70. SZÜLETÉSNAPJA ALKALMÁBÓL Schumann: Arabeske, op. 18 Schubert: B-dúr trió (D. 898) Schubert: B-dúr zongoraszonáta (D. 960) Kiss Gyula (zongora) Szabadi Vilmos (hegedű) Faludi Judit (cselló) Idén hetvenéves Kiss Gyula Liszt-díjas zongoraművész, a Zeneakadémia kamarazene professzora, a Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépiskola zongoratanára. Közel öt évtizedes művészi pályája során előadóművészként és tanárként a világ számos országában járt, a nyolcvanas évek második felében vendégprofesszorként dolgozott Japánban (a Musashino Művészeti Egyetemen), majd az ezredforduló környékén Dél-Koreában. Több mint tíz nagylemez, számos rádióés televíziófelvétel, valamint versenygyőztes tanítványok fémjelzik művészi és oktatói munkásságát. Az ünnepi koncerten Schumann arabeszkjei és Schubert utolsó zongoraszonátája mellett a kamarazene-repertoár felülmúlhatatlan csúcsát, Schubert B-dúr trióját fogja eljátszani Faludi Judit és Szabadi Vilmos társaságában. Jegyárak: 3 900, 4 900, 7 900, 14 000 Ft Rendező: Magyar Virtuózok Művészeti Nonprofit Kft.

Liszt Ferenc: h-moll ballada 23. zsoltár Tarantelle di bravura d'après la tarantelle de La muette de Portici Funerailles XV. magyar rapszódia (Rákóczi-induló) – négykezes verzió Obermann völgye Sancta Dorothea Toccata Gyászgondola No. 2. Romance oubliée Patetikus koncert két zongorára Vigh Andrea (hárfa); Ernyei László (harmonika); Balázs János, Dráfi Kálmán, Lantos István, Falvai Sándor, Farkas Gábor, Csabay Domonkos (zongora); Szalai András, Móri Beáta (cimbalom) A Zeneakadémia tanszékeket bemutató sorozata, az „Élesben” ezúttal a Liszt által alapított zongora tanszék mindennapjaiba enged betekintést, amely természetesen sokat változottaz alapítás óta eltelt 139 év során. Hiszen nemcsak a zongora, hanem mindenféle akkordikus hangszer oktatását is magába foglalja a Dráfi Kálmán által vezetett tanszék, így a hárfát, a cimbalmot, a harmonikát, csembalót és az orgonát is. Az ünnepi hangverseny műsora kizárólag Lisztműveket, közismert és ritkán hallható darabokat tartalmaz, s az est különlegessége lesz, hogy nemcsak zongorán, hanem hárfán és cimbalmon is megszólalnak Liszt-darabok. Jegyárak: 1 200, 1 700, 2 800, 3 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont 49

OKTÓBER 24. (PÉNTEK ), 19.45 OKTÓBER 25. (SZOMBAT ), 19.45

OKTÓBER 26. ( VASÁRNAP), 19.30

NAGYTEREM

DAVID LANG A ZENEAKADÉMIÁN David Lang: The So-Called Laws of Nature The Little Match Girl Passion (magyarországi bemutató)

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR Haydn: 39. (g-moll) szimfónia Mozart: Német táncok (K. 571) Vanhal: D-dúr nagybőgőverseny Rossini: Fagottverseny Mozart: 39. (Esz-dúr) szimfónia (K. 543) Fejérvári Zsolt (nagybőgő) Andrea Bressan (fagott) Budapesti Fesztiválzenekar Vezényel: Takács-Nagy Gábor

TAKÁCS-NAGY GÁBOR © KLAUS RUDOLPH

A mély hangok szerelmeseinek kötelező a Budapesti Fesztiválzenekar koncertje, amelynek a nagybőgő és a fagott lesznek a sztárjai. A Mozart- és Haydn-kortárs Johann Baptist Vanhal nagybőgőversenyét (a hangszer nem túl gazdag szólóirodalmának egyik legvonzóbb darabját) Fejérvári Zsolt, az együttes bőgőszólam-vezetője játssza, Rossini fagottversenyét a zenekar olasz fagottosa, Andrea Bressan szólaltatja meg. A két concertóhoz három zenekari darab kapcsolódik a hangversenyen: Haydn ritkán hallható, úgynevezett „Sturm und Drang” korszakához kötődő g-moll szimfóniája mellett Mozart egyik táncsorozata, az 1789-es báli szezonra írott darabok, illetve méltán népszerű Esz-dúr szimfóniája hangzik el Takács-Nagy Gábor vezényletével. Jegyárak: 2 500, 3 500, 4 400, 6 300, 10 500 Ft Rendező: Budapesti Fesztiválzenekar

Holló Aurél, Rácz Zoltán, Lajhó Gyula, Janca Dániel (ütőhangszerek); Károlyi Katalin, Szathmáry Judit, Bubnó Márk, Tóth Péter (ének) Vezényel: Rácz Zoltán „Az egész modern világkép mögött az az illúzió rejlik, hogy az úgynevezett természeti törvények leírják a természeti jelenségeket.” Ludwig Wittgensteinnek ez a mondata ihlette napjaink egyik legfoglalkoztatottabb amerikai zeneszerzője, az egykor természettudósnak készülő David Lang 2002-es ütőhangszeres darabját, amelyet a So Percussion együttes felkérésére komponált. A darabot 2006-ban mutatta be Magyarországon az Amadinda ütőegyüttes. A koncert második felében Lang 2008-ban Pulitzer-díjat nyert, négy énekesre (és az általuk megszólaltatott ütőhangszerekre) írott, A kis gyufaárus lány passiója című oratóriuma szólal meg. Az Andersenmese szövegét bibliai idézetekkel, Bach Máté-passiójának szövegrészleteivel és saját betoldásokkal kibővítő darab Lang életművének – és az új évezred zenei termésének – egyik legmegrázóbb darabja, amely a szegény, elhagyatott gyufaárus kislány szomorú történetét emberiségdrámává, Jézus passiójával egyenértékű tragédiává emeli. Jegyárak: 1 200, 1 700, 2 800, 3 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

DAVID LANG © PETER SERLING

HATNI, MEGINDÍTANI Amikor egy gyermekdal, egy nyári popsláger, egy ária, egy vonósnégyes-tétel, az utcazaj vagy a madárének nyomán érzelmek, indulatok támadnak bennünk, biztosak lehetünk abban, hogy egy kompozícióval állunk szemben. Ha érzelmileg nem rezonálunk egy zenedarab csiszolt szerkezetére, a mindent átfogó teremtő erőre, a legkisebb részletre is kiterjedő alkotói figyelemre, a hangokat összerendező ezeréves tapasztalatokra, azaz mindarra, ami a zenei jelenségek sorozatát a „kompozíció rangjára” emeli, a zeneszerző eredménytelenül dolgozott. „A kompozíció lényege – vallja David Lang – a hatás”.

Van úgy, hogy egy Bach-fúgát valaki pusztán kontrapunktikus kirakósnak vél, egy Mozart-tételben pedig csak formulák sápadt gyűjteményét fedezi fel. Másvalaki az előbbit Isten-bizonyítéknak, utóbbit fokozhatatlanul mély lételméleti tapasztalatnak tekinti. Míg az egyik hallgató kompozíciókkal találkozik, a másik mindössze hangokkal. A hatás végtelenül szubjektív. Az efféle relativizmus nem a posztmodern sajátja. Ékes reformkori magyar fordításban egy 1820-as években kiadott német enciklopédia így fogalmaz a kompozícióról és a komponistáról: „Compositio, a’ muzsikában uj hangdarabok vagy hangmivek szerzésének mestersége. Ide tartozik a’ muzsika feltalálásbeli észtehetség, az elegy tétel rendszabásainak ’s a’ gyakorló hangmivészségnek esmerete. Innen componistának, muzsikaszerzőnek, csak azok hivatnak, kik szellemmel és érzéssel teljes hangmiveket teremtenek. Mert huzamos szorgalommal mindenki szerezhet a’ harmoniáról alapos belátást, a’ muzsika hatásairól ’s annak okairól hozhat legpontosabb ítéletet, minden partiturában a’ tiszta tételtől való legkisebb eltérést felelni, sőt szükségből muzsikai darabokat öszverakni is ugy megtanulhat, hogy azokban a’ rhythmust és a tiszta tétel rendszabásait tekintve, a’ legszorosb critica sem tehetne kifogást; de mind ezen tehetségek csupán egy tapasztalt harmonistai névre adnak just.” A kaliforniai David Lang (1957) a Stanfordon kezdte zeneszerzői tanulmányait. 1976-ban itt találkozott Donald Martin Jennivel (1937–2006), aki egyetlen szemeszterre, helyettesíteni érkezett az Iowa Egyetemről. „Francia zenét tanított. A középkortól Pierre Boulezig. Különleges, rejtélyes figura volt – idézte fel megkapóan szép, fájdalmas nekrológjában Lang a professzor alakját –, soha nem tudtam rájönni, hogy valójában honnan származik. Ugyanazzal az átéléssel és színekkel mesélt Marokkóról, mint Kelet-Európáról vagy Indiáról. Furcsa, homályos eredetű akcentussal beszélt. Még a neve is olyan izgalmasan csengett. A Stanfordon a „jen” szótag kapott erősebb hangsúlyt, s nagyon meglepődtem, amikor az Iowa Egyetemen mindenki a „ni” szótagot nyomta meg erősebben. Úgy éreztem, mintha Martin a helytől függően más-más identitásokkal rendelkezett volna. Alkalmanként egy darabbal foglalkoztunk. Lézermikroszkopikus precizitással analizálta a Notre Dame-misét (Machaut) és Berlioz Requiemjét, Debussytől A tengert és Messiaen muzsikáját, a Magnus Liber Organit Leoninustól és Faurét.” Jenni alapvető hatást gyakorolt Lang zenei gondolkodására, s nem volt kétséges, hogy a mesterdiplomát már Jenni irányításával, az Iowa Egyetemen szerzi meg (1978–1980). „Ez volt az aranykor. Ritka tehetséges évfolyamok verődtek össze és nagyszerű tanárok – Richard Hervig, William Hibbard és Peter Todd Lewis – tanítottak. Mondják, hogy ezekben az években ez az egyetem egyedül annyi BMI Hallgatói Díjat söpört be, mint az összes amerikai egyetem együttvéve. A tanárok szinte versenyeztek egymással. Hibbard egy egész szemesztert szánt a

Pierrot lunaire (Schönberg) elemzésére, Martin Jenni pedig egészen szélesre nyitotta zenei horizontunkat. Volt egy olyan félév, amikor Charles Ives 114 dalát elemezte; egy másik félévben 16. századi billentyűs muzsika, William Byrdtől a My Ladye Nevells Booke került terítékre, majd Brahms zongoraművei következtek. Arra jöttem rá, hogy tulajdonképpen teljesen mindegy, hogy szorosabb értelemben mi a téma, mindig a zene belső működéséről és a zenei hatásról tanított. Két, életre szóló leckét kaptam tőle. Valamiféle sematikus, matematikai alapokon konstruált repetitív zenével kísérleteztem éppen, s a darab kezdetét elvittem a következő óránkra. Martin nagyjából fél percig nézte, majd hirtelen átült egy másik székre, felkapta a New York Times aznapi számát és olvasni kezdett. Fogalmam nem volt, hogy ebben a drámai helyzetben mit kellene tennem, úgyhogy leültem és vártam csendben, amíg meg nem jön a következő tanítvány. Amikor egy óra múlva megérkezett, Martin végre felnézett: tudja, van úgy, hogy a sok lehetőség közül magunknak kell választani. Van egy másik, szintén kitörölhetetlen emlékem róla. Egy szinte végig-hamu cigarettával a szájában ül a csembalónál. Ragyog a szeme. Bachot játszik. A távolba réved, s látszik rajta, hogy valami nagyon mulattatja. Érzem, hogy álldogálhatnék itt az örökkévalóságig, nem jönnék rá, hogy mi deríti így fel.” David Lang az 1980-as évek közepén hívta fel magára a figyelmet. Egy rövid, alig nyolcperces, Hans Werner Henzének dedikált zenekari darabja – eating living monkeys – komoly feltűnést keltett. A zeneművet a kínai császári család furcsa étkezési szokásairól (például az élő majmok agyvelejének fogyasztásáról) szóló 18. századi beszámolók ihlették. Ezek az alapvetően pletykákon alapuló „híradások” az előítéletesség olyan kordokumentumai, melyekben egészen különös módon, szinte szétválaszthatatlanul keveredik humor és brutalitás. A szétválaszthatatlanság, az egymást kioltó, össze nem illő érzések együttes jelenléte – és a törekvés ezen érzések felkeltésére – azóta is David Lang zenéjének központi gondolata. A 2008-ban Pulitzer-díjjal jutalmazott A kis gyufaárus lány-passióban például a világirodalom legszomorúbb történetét a Mátépassió keretei között – egészen konkrét zenei- és szövegutalásokkal a Bach-műre – meséli el. A gyermek fagyhalálát az élet csodálatos sorseseményeként bemutató darabról a Washington Post kritikusa, Tim Page írta: „soha nem hallottam még ennyire megindító új kompozíciót”. Molnár Szabolcs

OKTÓBER 26. ( VASÁRNAP), 19.00

OKTÓBER 27. (HÉTFŐ), 19.30

OKTÓBER 28. (KEDD), 19.30

SOLTI TEREM

NAGYTEREM

ÉNEK KARNYÚJTÁSNYIRA NEMZETI ÉNEKKAR BARTÓKTÓL EÖTVÖSIG Bartók: Est (BB 30) Bartók: Négy régi magyar népdal (BB 60) Jeney Zoltán: Absolve Domine Bartók: Két román népdal (BB 57) Bartók: Tót népdalok (BB 77) Kurtág György: Pilinszky János: Kórkép és hattyúdal Bartók: Négy tót népdal (BB 78) Bartók: Székely népdalok (BB 106) Bartók: Elmúlt időkből (BB 112) Eötvös Péter: Herbsttag (magyarországi bemutató) Bartók: Magyar népdalok (BB 99)

Schumann: Éjjeli dal, op. 108 Schumann: C-dúr fantázia hegedűre és zenekarra, op. 131 Heinz Holliger: Ardeur Noire d’après Claude Debussy (magyarországi bemutató) Bartók: Hegedűverseny, op. posth. (BB 48a) Debussy: Képek – Ibéria Isabelle Faust (hegedű) Stuttgarti Rádió Szimfonikus Zenekara Vezényel: Heinz Holliger

ZUGLÓI FILHARMÓNIA Brahms: B-dúr zongoraverseny, op. 83 Rahmanyinov: II. (e-moll) szimfónia, op. 27 Monostori Gábor (zongora) Zuglói Filharmónia Vezényel: Ménesi Gergely

A Liszt- és Bartók–Pásztory-díjas Antal Mátyás hosszú évekig fuvolistaként öregbítette a Nemzeti Filharmonikusok (pontosabban elődje, az Állami Hangversenyzenekar) hírnevét, de a nyolcvanas években már intenzíven vezényelt, s 1990 óta karigazgatója a Nemzeti Énekkarnak, amelynek zeneakadémiai hangversenyén a 20. századi magyar kóruskultúra csúcsára vezeti el a közönséget. A koncert műsora Bartók férfi- és vegyeskari művei mellett a II. világháborút követő időszak három, Bartókhoz más és más módon kötődő szerzőjét is felvonultatja. Jeney Zoltán Absolve Domine című, tizenhat szólamú, megrázó intenzitású 1990-es darabja mellett Kurtág György 1978-as Pilinszky-megzenésítése fog megszólalni, valamint magyarországi bemutatóként Eötvös Péter két évvel ezelőtt komponált, női karra írott Rilke-feldolgozása.

Isabelle Faust és „Csipkerózsika” névre hallgató Stradivari-hegedűje visszatérő vendég Budapesten. Zsigmondy Dénes egykori növendéke először talán huszonöt éve járt Magyarországon, a Paganini-verseny friss győzteseként, legutóbb pedig tavaly a Concerto Budapest vendégeként nyűgözte le a közönséget. Aki hallotta, annak felesleges bármit is mondani hajlékony, mégis erőteljes, lenyűgözően természetes hegedüléséről, aki meg nem hallotta, annak feltétlenül meg kell hallgatnia. Schumann ritkán hallható kései remekművét, a C-dúr fantáziát, valamint Bartók ifjúkori, szerelmének, Geyer Stefinek dedikált hegedűversenyét fogja játszani a Stuttgarti Rádió Szimfonikus Zenekarával, partnere a karmesteri pulpituson pedig napjaink legjelentősebb oboistája, a karmesterként és zeneszerzőként egyaránt aktív Heinz Holliger lesz. A koncerten elhangzik egy zenekarra és kórusra írott, 2008-as Holliger-mű is, amely címét egy nemrégiben előkerült kései Debussy-darab nyomán kapta, amely pedig Baudelaire egyik verssorára utal: „Az éjben a szén lángjánál, elomlón”.

A Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola egykori zongorista növendéke, Monostori Gábor a Zuglói Filharmónia kíséretével a zongoraverseny-repertoár egyik legfélelmetesebb nagyvadját fogja megszelídíteni a koncerten. Brahms nagyszabású, közel ötvenperces B-dúr zongoraversenyének bemutatóját 1881-ben a szerző szólójával Budapesten tartották, Erkel Ferenc vezényelt, s a nézőtéren ott ült Liszt Ferenc is, aki lelkes szavakkal méltatta a művet ( jóllehet Brahmsszal és zenéjével nem ápolt baráti viszonyt). A hangverseny második részében elhangzó mű, Rahmanyinov II. szimfóniája fontos szerepet játszott az önbizalomhiánytól szenvedő orosz szerző ifjúi éveiben: az I. szimfónia bukása után új nagyzenekari művének sikere adta vissza Rahmanyinovnak zeneszerzői hitét, igaz, a darabon még évtizedekkel később is csiszolt. Mindkét kompozíció a Zuglói Filharmónia másodkarmestere, Ménesi Gergely vezényletével szólal meg.

Jegyárak: 2 100, 3 200 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Jegyárak: 3 700, 5 100, 6 500, 7 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Jegyárak: 1 900, 2 100, 2 500 Ft Rendező: Zuglói Filharmónia

Nemzeti Énekkar Vezényel: Antal Mátyás

ZENEKAR A KÖZPONTBAN ISABELLE FAUST ÉS A STUTTGARTI RÁDIÓ SZIMFONIKUS ZENEKARA

VEZÚV © SZILÁGYI LENKE

„MINDEN HANG AZ ÉN FELELŐSSÉGEM” Herr Faust harmincegy éves gimnáziumi nyelvtanár, rajong a zenéért, és rajongásának feltétlenül szeretne hangot adni. Régóta dédelgetett álma, hogy megtanul hegedülni. Nem a művészi ambíció, hanem a muzsika mind mélyebb megismerésének vágya hajtja. Egy szerda reggel apa és lánya kéz a kézben ballag a hegedűtanár háza felé. A kis Isabelle ugyan zongorázni szeretne, de zongoratanár nincs a közelben, és egyébként is izgalmas a papával együtt gyakorolni. Hogy a drága papa milyen messzire jutott a hangszeren, nem tudni. Lánya viszont istennőként uralkodik a hegedűvirtuózok Pantheonjában.

Isabelle önmegvalósításában nem a megfelelési kényszer játszotta a motor szerepét. Szülei nem akartak belőle világsztárt faragni, Isabelle nem pistult bele a gyakorlásba, igazi gyerek volt, csak éppen nem hagyták elkallódni a tehetségét. Tizenegy éves, már az öccse is szépen húzza-vonja, nosza, szülői indíttatásra két környékbeli művészpalántával összefogva vonósnégyest alapítanak. Öcsi átnyergel brácsára (ma a Brémai Filharmonikusok szólóbrácsása), a nővér öt éven keresztül a második hegedűs szerepét játssza. Rengeteget profitál a közös muzsikálásból, és egy életre beleszeret a kamarazenélésbe. Ekkoriban kezdi látogatni Zsigmondy Dénes mesterkurzusait, tőle tanulja meg szép lassan az egész Bartók-repertoárt. Rengeteget gyakorol, akkoriban ő a tenyéren hordozott legkisebb és legtehetségesebb Zsigmondy-növendék. Zsigmondy személyesen ismerte Bartókot, számos anekdotát mesélt róla, ami megkönnyítette a kislány számára, hogy érzelmileg közelebb kerüljön az egyébként nehezen értelmezhető darabokhoz. Ezek után csoda, ha első lemezfelvétele 1997-ben éppen Bartók-darabokból készült? Christoph Poppennél tanul tovább, azt mondja, „nála vált zeneileg felnőtté”. Az első meghallgatáson egy Mozart-concertót ad elő a mesternek, aki így instruálja: „Most pedig játszd el vibrato nélkül.” Ez sokkolóan hat rá. Később megérti, hogy a vibrato olyan ékszer, amit nem lehet válogatás nélkül bármire ráaggatni. Isabelle máig boldog, hogy két, egymástól olyan homlokegyenest eltérő személyiség lehetett a tanára, mint Zsigmondy Dénes és Christoph Poppen. „Bár ugyanaz a cél lebegett a szemük előtt, a zenéről alkotott felfogásuk totálisan különbözött.” Ám ez a különbség nem zavarja össze a fiatal hegedűst. Még csak arra sem készteti, hogy állást foglaljon egyik vagy a másik mellett vagy ellenében. Megérti, hogy mindenkinek a saját útját kell járnia. „Rájöttem, hogy nekem kell döntéseket hoznom, nekem kell a darabokról gondolkodnom. A zeneművet kell alaposan megismerni, nem pedig hagyományokat követni. Minden lépést tudatosan kell megtennem, miközben én viszem vásárra a bőrömet. Talán ez a legfontosabb, amit a mestereimtől tanultam: hogy minden hang, amit eljátszom, az én felelősségem” – mondja egy interjúban. Tizenöt évesen, 1987-ben megnyeri az augsburgi Leopold Mozart szólóhegedű-versenyt. A kamarazenélés ettől kezdve háttérbe szorul, nagy zenekarok szólistájaként viszont eljátssza szinte az egész szólistarepertoárt Mozarttól Mendelssohnon át Dvořákig. Később együtt dolgozik Giovanni Antoninivel, Frans Brüggennel, mély benyomást tesz rá a historikus játékmód. „Ha az ember csak egyszer is igazi barokk hegedűn játszhat, bélhúrokkal és régi vonóval,

mindjárt meghallja a különbséget. Ha pedig elindul ezen az úton, aligha van visszaút” – nyilatkozza nem kis lelkesedéssel. Márpedig Isabelle Faust 1996 óta nem akármilyen hangszeren játszik. Az egyik német bank szponzorálásával tett szert az úgynevezett „Csipkerózsika” Stradivarira. A hangszer 1704-ből származik, becenevét pedig azért kapta, mert hosszú ideig elveszettnek hitték. Százötven év hallgatás után Isabelle keltette életre, 1996 óta lép fel vele. A hangjáról mi is meggyőződhettünk, amikor a Zeneakadémián Keller Andrással és a Concerto Budapesttel Beethoven hegedűversenyét szólaltatta meg. Lélegzetelállítóan. Isabelle Faust számára a legfontosabb a zene, mindenféle zene felfedezése. Minden zeneszerzőnek megvan a saját nyelve, az előadóművésznek pedig el kell sajátítania ezeket a nyelveket. Fel kell kutatnia a különböző szerzők sajátosságait, a csak rájuk jellemző stílusjegyeket – ez a munka számára örömet jelent, mert tele van kíváncsisággal. Ebben a szellemben közelít a kortárs zenéhez is. „Tény, hogy manapság egy zenész nem foglalkozhat kizárólag muzeális darabok előadásával. Ki kell állnunk a kortárs zene mellett. De a koncertszervezőknek is megvan a maguk felelőssége: a közönségnek lehetőséget kell adni arra, hogy találkozzon a kortárs zenével, mert csak így válhatnak nyitottá az új benyomásokra.” Ez szinte hitvallásává vált. Isabelle Fausttal nem lehet könnyű időpontot egyeztetni. Csak a tavaszi szezonban negyven koncertet abszolvál Európa-szerte, és ha éppen nem valamelyik neves zeneműintézmény színpadán áll, akkor nagy valószínűséggel úton van Bécs, London, Barcelona és ki tudja, hány nagyváros között. Hotelszobákban gyakorol, és szerencsésnek tartja magát, mert a hosszú évek során csak kétszer-háromszor szóltak át a szomszédos szobák lakói, hogy elegük van a játékából. Néha tesz egy-egy kitérőt Berlinbe, ahol a családjával él. Amikor arról kérdezik, munkamániás-e, nevetve azt válaszolja, dehogy, hiszen ha kell, egy egész napot kibír hegedülés nélkül. A zenélés egyébként sem munka számára, sokkal inkább élvezet. „Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a munkám napról napra egyre több örömet szerez nekem. Ez főleg a zenésztársaknak köszönhető, hiszen a közös játék fantasztikusan inspiráló. Hihetetlenül szép hivatás zenésznek lenni, mivel mindig újabb és újabb benyomások érik az embert.” ISABELLE FAUST © DETLEV SCHNEIDER

Kling József 57

OKTÓBER 29. (SZERDA), 19.00

OKTÓBER 30. (C SÜTÖRTÖK ), 19.30

OKTÓBER 31. (PÉNTEK ), 19.00

SOLTI TEREM

NAGYTEREM

KAMARAZENE KARNYÚJTÁSNYIRA KODÁLY KVARTETT

HEGEDŰS ENDRE CHOPIN-ESTJE

Webern: Langsamer Satz Haydn: B-dúr vonósnégyes, op. 76/4 Respighi: Il Tramonto Beethoven: C-dúr vonósnégyes, op. 59/3 Wiedemann Bernadett (mezzoszoprán) Kodály Kvartett: Falvay Attila, Tóth Erika (hegedű); Fejérvári János (brácsa); Éder György (cselló) A vonósnégyes műfaj hagyományának bő száz évét fogja át az 1966-ban alapított, 1971 óta Kodály nevét viselő világhírű, Liszt-díjas kvartett hangversenye. Haydn kései remekműve, a semmiből megszülető kezdőmotívuma miatt „Napfelkelte” melléknevet kapott B-dúr vonósnégyes, valamint Beethoven középső korszakának egyik legszellemesebb darabja, a C-dúr „Razumovszkij” kvartett mellett két kora 20. századi mű szólal meg a koncerten. Anton Webern lassú tétele zseniális kompozíciós gyakorlat, amit az ifjú szerző a Schönberg mellett töltött tanulóévek során komponált 1905-ben, stílusát tekintve pedig erőteljesen kötődik a késő 19. század zenéjéhez, elsősorban Brahmshoz. A bombasztikus szimfonikus darabjairól elhíresült Ottorino Respighi 1918-ban fejezte be egyetlen nagyszabású tételből álló, vonósnégyest és szoprán szólistát foglalkoztató darabját, amelyben Shelley Naplemente című versét zenésítette meg. A vers minden rezdülését érzékenyen visszatükröző posztromantikus zenei anyag, amely a nagyszerű Wiedemann Bernadett énekszólójával lesz hallható a koncerten, egy letűnt korszak képviselője, nosztalgikus visszatekintés a polgári világra az első világégés utolsó évéből. Jegyárak: 2 100, 3 200 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont 58

Frédéric Chopin: cisz-moll polonéz, op. 26 fisz-moll polonéz, op. 44 E-dúr etűd, op. 10/3 c-moll etűd, op. 10/12 („Forradalmi”) h-moll keringő, op. 69/2 Asz-dúr keringő, op. 34/1 c-moll prelűd, op. 28/20 Asz-dúr prelűd, op. 28/17 cisz-moll scherzo, op. 39 Három mazurka, op. 59 g-moll ballada, op. 23 h-moll szonáta, op. 58 C-dúr rondó két zongorára, op. 53

MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR Richard Strauss: Don Juan, op. 20 Négy utolsó ének Az úrhatnám polgár – szvit, op. 60

Hegedűs Endre (zongora) Közreműködik: Hegedűs Katalin (zongora)

Sümegi Eszter (szoprán) MÁV Szimfonikus Zenekar Vezényel: Csaba Péter

„Nagy példaképem, Liszt Ferenc nyomában igyekszem lépkedni életemmel, zenémmel, emberi tartását, humánumát, határtalan segítőkészségét is csodálva” – fogalmazta meg hitvallását az egyebek között a Liszt Ferencről elnevezett díjat is méltán elnyerő kiváló pianista, Hegedűs Endre. Zeneakadémiai hangversenyén a Liszt által is olyannyira csodált különc zseni, Frédéric Chopin életművéből válogat, mégpedig valódi keresztmetszetet nyújtva ebből a látszólag szűk – zongoraközpontú –, valójában végtelenül tág zeneszerzői univerzumból, felvonultatva a Chopin számára kedves műfajok szinte teljes tárházát. A koncerten Hegedűs Endre zongoraművész felesége is fellép: közösen adják elő Chopin ritkán hallható, két zongorára írott rondóját.

Hogy milyen társadalmi, történelmi, vagy esztétikai okai vannak az új évezred Magyarországán tomboló Richard Strauss-kultusznak, annak okait majd néhány évtized múlva alighanem megírják a zenetörténészek. Addig is, amíg tart, élvezzük jótéteményeit: például a MÁV Szimfonikusok Strauss-estjét, amely a 150 évvel ezelőtt született, ezerarcú zeneszerzőzseni előtt tiszteleg. A zenekar művészeti vezetője, Csaba Péter által dirigált műsor a komponista teljes életművét átfogja, amennyiben egyaránt megszólal rajta a huszonnégy éves Straussnak világhírnevet hozó, Nikolaus Lenau verse nyomán komponált szimfonikus költemény, a Don Juan, illetve az életművet lezáró, hatvan évvel később írott Négy utolsó ének. Utóbbi a varázslatos hangú Sümegi Eszter előadásában.

Jegyárak: 2 200, 3 300, 4 000, 5 000 Ft Rendező: Stúdió Liszt Kft.

Jegyárak: 3 000, 3 500, 4 000 Ft Rendező: MÁV Szimfonikus Zenekar

NOVEMBER 1. (SZOMBAT ), 11.00

NOVEMBER 1. (SZOMBAT ), 19.30

NOVEMBER 2. ( VASÁRNAP), 19.30

NAGYTEREM

MEGÉRTHETŐ ZENE BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR A MAGYAR ZENE VILÁGPOLGÁRAI: KERTÉSZ ISTVÁN

BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR

Rossini: Stabat Mater

Mozart: D-dúr zongoraverseny (K. 537 – „Koronázási”) Rossini: Stabat Mater

Budapesti Akadémiai Kórustársaság (karigazgató: Tőri Csaba) Budafoki Dohnányi Zenekar Előad és vezényel: Hollerung Gábor

Fülei Balázs (zongora) Budapesti Akadémiai Kórustársaság (karigazgató: Tőri Csaba) Vezényel: Hollerung Gábor

A Hollerung Gábor vezette Budafoki Dohnányi Zenekar ismeretterjesztő sorozata ebben az évadban a „Magyar zene világpolgárai” előtt tiszteleg. A koncert a 20. századi nagy magyar karmesterek egyik legtüneményesebb tehetsége, Kertész István alakját idézi meg, aki negyvennégy évesen, karrierje csúcsán váratlanul hunyt el (egy tengeri fürdőzés közben vízbe fulladt Izraelben). A Zeneakadémián Kodály és Weiner növendéke volt, 1957 elején emigrált, Rómában kapott ösztöndíjat, aztán német színházaknál dolgozott, 1961-ben a Salzburgi Fesztiválon debütált, s ettől kezdve rendszeresen dirigálta a legnagyobb zenekarokat (Berlinben, Londonban, Izraelben és másutt). Az 1970-es évekre a legkeresettebb dirigensek egyikévé vált, s számos legendás felvételt készített: ilyen volt az is, amelyen Rossini Stabat Materét vezényli. Ezzel a művel idézi meg emlékét Hollerung Gábor és együttese, válogatott szólisták közreműködésével.

Mozart és Rossini. A zenetörténet két könnyű tollú operazsenije természetes szomszédjai egymásnak bármely koncerten. Még akkor is, ha nem operai műveikkel szerepelnek, hanem egy zongoraversennyel és egy egyházi darabbal. Hiszen mindkettőjükre igaz, hogy bármit komponáltak, az operai fogantatású volt. Mozart D-dúr zongoraversenyére, amely a Junior Prima-díjas Fülei Balázs előadásában fog megszólalni, ez éppúgy vonatkozik, mint Rossini időskori remekére, a Stabat Materre. Utóbbit olyannyira meghatározzák a 19. századi olasz opera jellegzetességei, hogy Rossini halála után néhány évtizeddel X. Pius pápa a mű világi jellegére hivatkozva megtiltotta a darab egyházi előadását. Az elbűvölő dallamokkal teli kompozíció válogatott szólisták előadásában szólal meg a Budafoki Dohnányi Zenekar hangversenyén, Hollerung Gábor vezényletével.

Jegyárak: 1 900, 2 300, 2 700 Ft Rendező: Budafoki Dohnányi Zenekar

Jegyárak: 3 200, 3 900, 4 500 Ft Rendező: Budafoki Dohnányi Zenekar

ÓBUDAI DANUBIA ZENEKAR VON DOHNÁNYI – VÉGZET Tiszai Péter: Vonószenekari concerto Liszt: Haláltánc Beethoven: V. (c-moll) szimfónia, op. 67 Farkas Gábor (zongora) Óbudai Danubia Zenekar Vezényel: Oliver von Dohnányi Oliver von Dohnányi – Dohnányi Ernő távoli, oldalági rokona – nem ismeretlen a magyar közönség előtt: többször is járt nálunk, néhány évvel ezelőtt Edita Gruberova főszereplésével vezényelte Bellini Normáját a Müpában. Ezúttal az Óbudai Danubia Zenekar élén dirigál zenekari estet, amit a hagyományos nyitány-versenyműszimfónia rend szerint épített fel. Nyitány gyanánt az építész végzettségű, de gazdag zeneszerzői életművet és Orbán György, illetve Vajda János szellemi irányítását bíró zeneszerző, Tiszai Péter Vonószenekari concertója hangzik el, ezt Liszt démoni zongoraversenye, a középkori Dies irae dallamra írott Haláltánc, és a Beethoven-életmű kulcsdarabja, az V. szimfónia követi. A Liszt-mű vezérszólamát a 2009-es Weimari Nemzetközi Liszt-verseny győztese, Farkas Gábor fogja játszani. Jegyárak: 2 700, 3 500, 4 200, 4 900 Ft Rendező: Óbudai Danubia Zenekar Nonprofit Kft. 59

OPERASZKECCSEK (2014. JÚNIUS 20.) © ZENEAKADÉMIA / MOHAI BALÁZS

CARL UNANDER-SCHARIN (2014. JANUÁR 24.) © ZENEAKADÉMIA / FELVÉGI ANDREA

OVIDIUS-OLVASATOK (2014. JÚLIUS 4.) © ZENEAKADÉMIA / FELVÉGI ANDREA 60

JOSHUA BELL (2014. ÁPIRLIS 7.) © ZENEAKADÉMIA / MOHAI BALÁZS

SNÉTBERGER FERENC (2013. DECEMBER 14.) © ZENEAKADÉMIA / FEJÉR GÁBOR

JOSHUA BELL, STEVEN ISSERLIS, VÁRJON DÉNES (2014. ÁPIRLIS 7.) © ZENEAKADÉMIA / MOHAI BALÁZS 61

NOVEMBER 3. (HÉTFŐ), 19.45 NOVEMBER 4. (KEDD), 19.45

NOVEMBER 5. (SZERDA), 19.30

NAGYTEREM

NAGYTEREM BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR BAROKK EST Locatelli: Esz-dúr concerto grosso, op. 7/6 („Ariadné panasza”) Telemann: e-moll kettősverseny furulyára és fuvolára ( TWV 52:e1) Leclair: D-dúr hegedűverseny, op. 10/3 Händel: Apollón és Daphné (HWV 122)

Debussy: Noktürnök – Felhők, Ünnepek (Maurice Ravel átirata), Szirének (Kocsis Zoltán átirata) Debussy: Jeux (Jean-Efflam Bavouzet átirata) Bartók: Két kép (BB 59 – Kocsis Zoltán átirata) Bartók: Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre (BB 115)

Anna Lucia Richter (szoprán); Nathan Berg (bariton); Stephanie-Marie Degand (hegedű); Anneke Boeke (furulya); Sigrid T’Hooft (barokk gesztika) Budapesti Fesztiválzenekar Vezényel: Jonathan Cohen

Jean-Efflam Bavouzet, Szokolay Balázs (zongora) Rácz Zoltán, Holló Aurél (ütőhangszerek)

Aki szorosan nyomon követte Fischer Iván pályáját, az aligha lepődött meg azon, hogy a hazai szimfonikus zenekarok közül elsőként a Budapesti Fesztiválzenekar alakított historikus együttest. Hiszen Fischer Iván a historikus előadói gyakorlat egyik legnagyobb alakja, Nikolaus Harnoncourt mellett tanult, s lett a mester asszisztense, s a hőskorban maga is gambázott olykor különböző kamaraformációkban. A Fesztiválzenekar historikus együttese ezúttal a Les Arts Florissants másodkarmestere, Jonathan Cohen irányításával mutat be három barokk versenyművet és adja elő Händel egyik legizgalmasabb, minioperának tekinthető kamarakantátáját, az Apollón és Daphnét. Utóbbi előadásának érdekessége – a két nemzetközileg elismert énekes szólista közreműködésén túl – az lesz, hogy a produkció előkészítésében részt vesz a barokk színpadi gesztika legjelentősebb szakértője, Sigrid T’Hooft, hogy az előadók gesztusainak historikus rekonstruálásával még erőteljesebb legyen a produkció affektív ereje.

Jean-Efflam Bavouzet, napjaink egyik legjelentősebb és legfoglalkoztatottabb francia zongoristája több szálon is kötődik Magyarországhoz. Túl azon, hogy barátság és kollegiális kapcsolat fűzi Kocsis Zoltánhoz, Bavouzet-t úgy tartja számon a szakma, mint az idős Solti György utolsó jelentős felfedezését. Elhivatott tolmácsolója Haydn zenéjének (teljes Haydnsorozatát az egekig magasztalta a kritika), a legjelentősebb Debussy- és Raveljátékosok között tartják számon, és szívesen játszik kortárs zenét is (Pierre Boulezzel közeli kapcsolatban áll). Kamaraestjén Szokolay Balázs, a Zeneakadémia docense, valamint az Amadinda ütőegyüttes két tagja, Rácz Zoltán és Holló Aurél lesznek a partnerei. Debussy kései remekművéből, a Jeux-ből maga Bavouzet készítette a hangversenyen elhangzó kétzongorás átiratot, a Noktürnök első két tétele Ravel, utolsó tétele pedig Kocsis átiratában szólal meg, épp úgy, mint Bartók Két kép című zenekari darabja, a főszám pedig egyértelműen a Bartók-életmű egyik csúcsának számító kétzongorás-ütős szonáta lesz.

Jegyárak: 2 500, 3 500, 4 400, 6 300, 10 500 Ft Rendező: Budapesti Fesztiválzenekar 62

KAMARAZENE KARNYÚJTÁSNYIRA JEAN-EFFLAM BAVOUZET ÉS SZOKOLAY BALÁZS KÉTZONGORÁS ESTJE

Jegyárak: 1 400, 2 100, 3 500, 4 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

JEAN-EFFLAM BAVOUZET © BEN EALOVEGA

„ÉLŐ ELLENPÉLDA VAGYOK” Lehetséges-e, hogy Bartók közelebb áll egy francia zongoristához, mint Debussy? Egy zenész, aki Solti György utolsó felfedezettje és Cziffra György pártfogoltja volt, ma pedig a legnagyobb magyar muzsikusok kamarapartnere. Interjú Jean-Efflam Bavouzet-val.

Ki volt az első magyar zenész, akivel kapcsolatba került? A feleségem. Illetve valamivel korábban Cziffra György. 1979-ben egy versenygyőzelmet követően debütáltam volna Párizsban, ám egy vihar miatt a helyszín használhatatlanná vált, így nem kerülhetett sor a koncertre. Cziffra egy héttel később jótékonysági hangversenyt adott, nekem pedig lehetőséget nyújtott arra, hogy az elmaradt alkalom helyett a koncert egyik félidejében játsszak. Kocsis Zoltánnal szoros szakmai-baráti kapcsolatban vannak. Hogy ismerte meg? A vele való találkozásom és a közös koncertjeink fordulópontot jelentettek az életemben. A legelső lemezemhez – amelyen Haydn-darabokat játszottam – Kocsis írt ajánlást. Ez a gesztus barátságunk kezdetét is jelentette. Később, az 1995-ös Bartók-évforduló kapcsán több kétzongorás estet adtunk együtt. Többször zongoráztam Kocsis vezényletével is. Meghatározó élmény volt számomra a Kurtág 80. születésnapjára rendezett berlini koncert, amelyen – Perényi Miklós közreműködésével – a zeneszerző Kettősversenyét adtuk elő. Kurtág is jelen volt a próbákon, és olyan instrukciókkal látott el hármunkat a darab kapcsán, melyek nagy hatással voltak a zenei gondolkodásomra. Szokolay Balázzsal játszott már együtt? A novemberi lesz az első közös koncertünk, de már hosszú ideje ismerjük egymást. Néhány évvel ezelőtt Szokolay megkeresett azzal, hogy ha lehetősége lesz Bartók kétzongorás szonátáját előadni, szeretné, ha én játszanám az egyik szólamot. Nagyon boldog vagyok, hogy vele és az Amadinda két tagjával adhatom elő a művet. Igaz, hogy Debussyt csak felnőtt korában szerette meg? Természetesen mindig csodáltam Debussyt, és érdeklődtem a művészete iránt, de sokáig nem mozdított meg bennem semmit. Ma a nemzetközi zenei életben sokszor hallani, hogy ha orosz vagy, mindenkinél jobban játszol orosz zenét; ha magyar vagy, mindenkinél jobban játszol Bartókot; ha pedig francia vagy, Debussy a génjeidben van. Ez teljes nonszensz, magam is élő ellenpélda vagyok. Harmincöt éves lehettem, mikor először hatódtam meg könnyekig Debussy zenéjétől. Bartók hosszú időn keresztül sokkal közelebb állt hozzám. A Debussy zenéjével való érzelmi, szenvedélyes kapcsolatom nem a francia identitásomból táplálkozik. Belinszky Anna

NOVEMBER 5. (SZERDA), 19.00

NOVEMBER 6. (C SÜTÖRTÖK ), 19.00

SOLTI TEREM

LUKRÉCIA MEGGYALÁZÁSA

DALESTEK A ZENEAKADÉMIÁN BARÁTH EMŐKE ÉS CSALOG GÁBOR „ÖSSZEFŰZVE ÖRÖKRE”

Britten: Lukrécia meggyalázása, op. 37 Opera két felvonásban angol nyelven Szövegkönyv: Ronald Duncan Magyar szöveg: Róna Frigyes Rendező: Csányi János Férfi kórus: Csiki Gábor Női kórus: N.N. Collatinus: Cser Krisztián Junius: Gradsach Zoltán Tarquinius: Rezsnyák Róbert Lukrécia: Simon Krisztina Bianca: Balatoni Éva Lucia: Jakab Ildikó Vezényel: Hámori Máté Már a korai keresztény időkben széles körben ismert volt az a római legenda, amely a férje távollétében brutálisan megerőszakolt Lukréciáról szólt, aki az erényén esett csorbát ártatlansága ellenére is képtelen volt elviselni, s férje hazatérte után öngyilkos lett. A történet számos művészi feldolgozása közül kiemelkedik Benjamin Britten 1946-ban bemutatott kamaraoperája. A tavalyi Britten-év során az Operaház Csányi János rendezésében mutatta be a darabot, s ez a produkció most a Zeneakadémia Solti Termében lel otthonra. Bár dönthetett volna úgy Britten, hogy a vérgőzös drámának a brutális oldalára összpontosít, a rá jellemző érzékenységgel és zenedrámai zsenivel inkább a szereplők kifinomult pszichológiai ábrázolására helyezte a hangsúlyt. A mindössze tizenkét hangszerest alkalmazó darab összetett címszerepét eredetileg Kathleen Ferrier énekelte; Lukrécia alakját ezúttal a Zeneakadémián végzett, Artisjus-díjas Simon Krisztina, a Magyar Állami Operaház magánénekese formálja meg. Jegyárak: 1 800, 3 600 Ft Rendező: Magyar Állami Operaház, Zeneakadémia Koncertközpont 64

Schubert: Im Frühling (D. 882) Schubert: Auf dem Wasser zu singen (D. 774) Schubert: Im Abendrot (D. 799) Schubert: Ständchen (D. 889) Schubert: Gretchen am Spinnrade (D. 118) Schumann: Myrthen, op. 25 (részletek) Fauré: Mélodies de Venise, op. 58 Debussy: Fleur des Blés Debussy: Chansons de Bilitis Poulenc: Fleurs Poulenc: Banalités (FP 107) Baráth Emőke (szoprán) Csalog Gábor (zongora) Pászthy Júlia növendéke volt a Zeneakadémián, s tanulóévei során részt vett Barbara Bonney, Kiri Te Kanawa, Marton Éva, Nancy Argenta, Sass Sylvia, Deborah York és Meláth Andrea mesterkurzusain, többször is megnyerte az országos énekversenyt, 2011-ben pedig a Linzben megrendezett Pietro Antonio Cesti barokk énekversenyről elhozta a fődíjat és a közönségdíjat. Baráth Emőke 2012-ben a lemezen is rögzített, Alan Curtis által vezényelt Händel-produkció, a Giulio Cesare egyik szerepét énekelte, tavaly pedig az Aix-en-Provence-i Fesztivál nagy durranásában kapott főszerepet: a bemutatása után 350 évvel újra felfedezett Cavalli-opera, az Elena címszerepét énekelte. Alakításáról egyöntetű lelkesedéssel számolt be a Le Figarótól a Financial Timesig a világsajtó. Zeneakadémiai dalestjén Csalog Gábor lesz a partnere. Műsoruk első felében Schubert- és Schumanndalok közül, második felében pedig a rendkívül gazdag francia dalirodalomból válogattak. Jegyárak: 2 100, 3 200 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

BARÁTH EMŐKE © RAFFAY ZSÓFI

Haarfarn (Urformen der Kunst) 1928 © KARL BLOSSFELDT

A DALEST A dalest meghalt. A dalest meghalt? A dalest újjászületik, éppen napjainkban – tudniillik már nagyon itt az ideje, hogy újjászülessék! Ez jól hangzik, de biztos, hogy igaz? Hol van már az a kor, amelyben egy Dietrich Fischer-Dieskau tiszta Hugo Wolf-programmal tudta megtölteni az Erkel Színház nézőterét? (Na jó, legyünk igazságosak: nem egyedül, hanem egy Szvjatoszlav Richter nevű „zongorakísérő” közreműködésével...) Akiket az a szerencse ért, hogy emlékezhetnek 30-40-50 évvel ezelőtti hangversenyekre, azok nem feledik: dalesten (többnyire a Zeneakadémia Nagytermében) búcsúzhattak el személyesen olyan, pályájuk végére ért ikonoktól, mint Elisabeth Schwarzkopf; aminthogy dalesten köthettek ismeretséget a jövő – az akkori jövő – olyan csillagaival is, mint JELENA OBRAZCOVA...

A dalest a polgári hangversenyek reprezentatív válfaja. Csakugyan az? A 19. század zenéjéről írott, kimeríthetetlen könyvében Carl Dahlhaus leszögezi, hogy az operaária valójában „szerepköltemény”, amelyben a komponista „elvileg rejtve marad” a közönség előtt. Ezzel szemben a dalban maga a szerző beszél, ha nem pőrére vetkezve is, de mégiscsak valamiféle „lírai én”-ként. Eltérően például az énekelt elbeszéléstől, a balladától, a dal nem irányul tüntetőleg a közönség felé; a dalt a publikum csupán mintegy „velehallgatja”. Ahogyan mondandóját Dahlhaus frappánsan kihegyezi: míg a ballada hallgatósága „esszenciális” vagyis lényeges, addig a dal közönsége „akcidenciális” vagyis esetleges. Nyilván ezzel is összefügg, hogy a dalest – a hangversenyfajták e legintimebbike – nagyjából száz év óta egyre inkább a koncertrendező intézmények kamaratermeibe szorul vissza. Ám ne vágjuk a dolgok elébe, hiszen az „egy ember dalol, a többi némán hallgatja” felállás a zenefogyasztásnak ennél azért régebbi módja. Ha máshonnan nem, hát Wagner A nürnbergi mesterdalnokok című operájából tudjuk: dalt a középkor végén s az újkor hajnalán olyan cipészek is szereztek, akiknek jobb lett volna megmaradniuk a kaptafánál… A polgárházakban való közös muzsikálás együtténeklést is jelentett; ez azonban inkább a résztvevők szórakozását, mint a hallgatóság épülését szolgálhatta. A német nyelvű Lied egyik legfőbb műhelye, a „berlini iskola” az egyszerű, népdalszerű, strofikus dalok komponálását tűzte ki ideálul. Az irányzat egyik legjelentősebb képviselőjéről, Johann Friedrich Reichardtról ugyanakkor már följegyezték, hogy műveit az 1780-as években elsőként maga adta elő, szűkebb hallgatósága elmélyült figyelmétől kísérve. És bár e dalok strofikusak, egyes előadási utasítások vagy a szöveg ritmikai módosulásai mégis arról tanúskodnak, hogy a szerző egyetlen, improvizációs készséggel is bíró énekesre számított, nem pedig közös éneklésre. De még Schubert dalait is a schubertiádákon, vagyis magán-összejöveteleken szólaltatták meg Metternich Kelemen Bécsében. A Zenebarátok Társaságának félig nyilvános hangversenyei – köztük egy 1821-es „Abendunterhaltung”, amelyen az Erlkönig is elhangzott – inkább kivételt képeztek. Vagyis a dal csak a „dalkirály” halála után nyerte el polgárjogát a hangversenyéletben. Csupán az ő mintegy hatszáz dalt számláló életműve lezárulásakor, majd Schumann nagy dalciklusai keletkezésének idején állt elő néhány énekes azzal az igénnyel, hogy hangversenyteremben is megszólaltassanak dalokat. Julius Stockhausen volt ezen úttörők egyik leghíresebbike; ő az első, a 19. század közepén, aki koncertpódiumon adott elő olyan teljes dalciklusokat is, mint A szép molnárlány, a Téli utazás vagy A költő szerelme. Stockhausen Schubert-estjein egyébként a zeneszerző által meg nem zenésített verseket is felolvastak, ezzel mintegy irodalmi kontextusba állítva és jobban meg is világítva egy-egy dal értelmét (e megoldás a mai hangversenyrendezőknek is például szolgálhat).

Mindazonáltal a dalestek eleinte ritkaságnak számítottak, mivel akkortájt inkább a vegyes műsorú koncertek élték divatjukat: kamaraművek váltakoztak dalokkal, illetve – zenekari hangversenyeken – nyitányok, szimfóniák és versenyművek váltakoztak operaáriákkal vagy (meghangszerelt!) dalokkal. Gyakran fordult elő, hogy a dalciklusokból is csak a legnépszerűbb darabokat szólaltatták meg, akár összefüggésükből is kiragadottan. Bécsben az 1870-es évekre – mindenekelőtt Gustav Walter Schubert-estjeinek köszönhetően – vált egyenjogú koncerttípussá az önálló dalest, amely az 1880-as években már egyenesen a legkedveltebb hangversenyfajta lett. A 20. század első évtizedeire azután a dalest Európa-szerte (nálunk is) olyan elterjedtté vált, hogy például Berlinben egy héten húsz dalestet is rendeztek – és ezek mind teltházat vonzottak! A polgári kor lehanyatlásával, a romantika lángjának kihunyásával sokat veszített népszerűségéből a dalest. Újjá lehet éleszteni? Létre lehet hozni a polgári szalonok meghittségét a modern koncertüzemben? A repertoár bővítése, kiterjesztése (a németen kívül) más nemzetek – sokszor fölfedezésre váró – dalirodalmára például nagyban fölélénkítheti a dalestek iránti érdeklődést. Az ismert művek konfrontálása az ismeretlenekkel, a korábbi korok daltermésének ütköztetése újabb kompozíciókkal, az irodalmi és kultúrtörténeti összefüggések megmutatása és – nem utolsósorban – a dalszövegek nyersfordításának pontos feliratozása ugyancsak elősegítheti a dalest reneszánszát. A dalest a legolcsóbb hangversenyfajta. Nem kell hozzá más, mint egy zongora, egy zongorista, meg egy énekes. Persze nem árt, ha a hangszer jól van fölhangolva, s az sem hátrány, ha a zongorista egy Richter, az énekes pedig egy Fischer-Dieskau… Na jó, legyünk igazságosak: az is elég, ha előadóink az ő igényükkel közelítenek a remekművekhez. Mert – mint Dieskau az éneklés világáról szóló szép könyvében írja – „az énekelt zene megvilágosodott érzés, egyértelművé vált akarás, emlékezés, megőrzés, továbblépés, ám semmi esetre sem konkrét valami. Az ének az emberek közötti elpusztíthatatlan értékekre emlékeztet minket. Innen nézvést Schubert Téli utazása a legnagyobb kihívás, amellyel dalénekes szembekerülhet. Az érzelmi erő s a kiúttalanság okozta önfeladás ellentéte éppúgy áthatja Wilhelm Müller verseit – még ha azok nem a költészet nagy alkotásai közé tartoznak is –, mint amennyire átitatja Schubert muzsikáját.” Mesterházi Máté

JELENA OBRAZCOVA © VAJDA JÁNOS / MTI 67

NOVEMBER 6. (C SÜTÖRTÖK ), 19.30

NOVEMBER 7. (PÉNTEK ), 19.00

NOVEMBER 8. (SZOMBAT ), 11.00

NAGYTEREM

SOLTI TEREM

NAGYTEREM

MVM-KONCERTEK – A ZONGORA VÁRJON DÉNES ZONGORAESTJE Haydn: C-dúr szonáta (Hob. XVI:48) Schubert: Három zongoradarab (D. 946) Chopin: Asz-dúr polonéz-fantázia, op. 61 Chopin: a-moll keringő, op. 34/2 Chopin: E-dúr keringő, op. posth. Chopin: Asz-dúr keringő, op. 42 Chopin: cisz-moll noktürn, op. 27/1 Chopin: h-moll scherzo, op. 20

LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA MIT TUD A ZENEKAR? 10–15 ÉVESEKNEK Britten: Zenekari kalauz fiataloknak ( Variációk és fúga egy Purcell-témára), op. 34

Várjon Dénes (zongora) A Zeneakadémia közönségének aligha kell bemutatni Várjon Dénest, aki nagy szerencsénkre a Liszt Ferenc téri zenepalota felújításával egy időben ért fel pályája zenitjére. Tavaly decemberben az Anda Géza Fesztiválon adott nagy sikerű szólóestet mint a Nemzetközi Anda Géza Zongoraverseny történetének egyetlen magyar győztese, idén tavasszal Joshua Bell és Steven Isserlis társaságában frenetikus triókoncerten hallhattuk nem sokkal azelőtt, hogy a Concerto Budapest kíséretével két hangversenyen eljátszotta Beethoven összes zongoraversenyét. És ezek csak a zeneakadémiai koncertjei voltak az elmúlt évadban. Az MVM – A Zongora sorozat keretében ezúttal újabb szólóesten hallhatjuk, amint Haydn egyik legvarázslatosabb szonátáját, Schubert három, Brahms által publikált, eredetileg impromptunek szánt darabját, és egy koncertfélidőnyi Chopin-művet játszik. Jegyárak: 3 000, 3 500, 4 000, 5 000, 6 000 Ft Rendező: Jakobi Koncert Kft. 68

Óbudai Danubia Zenekar Vezényel és mesél: Hámori Máté

LUKRÉCIA MEGGYALÁZÁSA Britten: Lukrécia meggyalázása, op. 37 Opera két felvonásban angol nyelven Szövegkönyv: Ronald Duncan Magyar szöveg: Róna Frigyes Rendező: Csányi János Férfi kórus: Csiki Gábor Női kórus: N.N. Collatinus: Cser Krisztián Junius: Gradsach Zoltán Tarquinius: Rezsnyák Róbert Lukrécia: Simon Krisztina Bianca: Balatoni Éva Lucia: Jakab Ildikó Vezényel: Hámori Máté A részleteket lásd a 64. oldalon. Jegyárak: 1 800, 3 600 Ft Rendező: Magyar Állami Operaház, Zeneakadémia Koncertközpont

Azt mondják a tudósok – pszichológusok és antropológusok –, hogy kezelhetetlen az a társaság, amelyben harmincnál több ember van. Hogyan képes mégis működni a szimfonikus zenekar? Mit csinál a karmester, és mi a szerepe az egyes hangszercsoportoknak? A felső tagozatos általános iskolásoknak (és szüleiknek, nagyszüleiknek, dédszüleiknek) szóló nagytermi koncerten Hámori Máté karmester az Óbudai Danubia Zenekar élén ezekre a kérdésekre fog választ adni, s hozzá Benjamin Britten 1946-os, Zenekari kalauz fiataloknak című darabját fogja segítségül hívni. A Henry Purcell egyik zenei témájára írott variációsorozatot Britten a brit nevelésügyi minisztérium felkérésére írta, s azzal a különös tulajdonsággal rendelkezik, hogy bár állami megrendelésre készült, mégis zseniális. Jegyárak: 800, 1 200, 1 600, 1 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

NOVEMBER 8. (SZOMBAT ), 16.00; 20.00

NOVEMBER 9. ( VASÁRNAP), 19.00

SOLTI TEREM

NOVEMBER 11. (KEDD), 19.30

NAGYTEREM CARACASI IFJÚSÁGI ZENEKAR AZ „EL SISTEMA” NAGYKÖVETEI Revueltas: Sensemayá Rolf Martinsson: I. nagybőgőverseny Saint-Saëns: III. (c-moll) szimfónia, op. 78. („Orgona”) Edicson Ruiz (nagybőgő) Caracasi Ifjúsági Zenekar Vezényel: Dietrich Paredes

I. BUDAPESTI NEMZETKÖZI GITÁRVERSENY DÖNTŐ ÉS GÁLAKONCERT Világszerte mind nagyobb népszerűségnek örvend a klasszikus gitár: egyre több gyerek választja első hangszeréül, s egyre több ragyogó gitároktatói műhely jön létre a Föld legkülönfélébb pontjain. Az egyik éppen a Zeneakadémián található, s vezetője, a Liszt- és Artisjus-díjas Eötvös József, aki több nemzetközi gitárfesztivál, számos nagy feltűnést és lelkesedést keltett lemez után (ilyen az, amelyen saját gitárátiratát játssza Bach Goldberg-variációiból) úgy döntött, hogy nemzetközi gitárversenyt alapít. Az illusztris nemzetközi zsűri előtt zajló verseny elődöntői és középdöntője a Zeneakadémia X. termében zajlik november 5. és 7. között, a döntőre és a gálakoncertre pedig a Solti Teremben kerül sor november 8-án. Jegyárak: 3 000 Ft (a döntőre vagy a gálakoncertre); 4 500 Ft (mindkét koncertre) Rendező: Attacca Művészeti Bt.

Venezuelában, amely olajáról, drogkereskedelméről, bandaháborúiról és mélyszegénységéről híres, jelenleg közel négyszázezer gyerek tanul európai klasszikus zenét napi rendszerességgel. A José Antonio Abreu által 1975-ben létrehozott rendszer, az „El Sistema” lényege a zenekari közösségben való részvétel és a szociális érzékenység: a gyerekek hangszerjátékot tanulnak, és túlnyomó többségük rendkívül szegény családokból érkezik. A Caracasi Ifjúsági Zenekar a rendszer több mint harminc szimfonikus zenekara közül a legjelentősebbek egyike, vezetője, a harmincnégy éves Dietrich Paredes az El Sistema egyik nagy felfedezettje, éppúgy, mint Edicson Ruiz, aki kilencévesen még áruházak rakodójaként dolgozott, tizenhét éves korában azonban már a Berlini Filharmonikusok nagybőgőseként működött. A zenekar koncertjének első felében két mű hangzik el: a mexikói Silvestre Revueltas (1899–1940) népszerű zenekari darabja, a kubai kígyóölési ceremóniát zenébe öntő Sensemayá (1938), valamint napjaink legfoglalkoztatottabb svéd komponistája, Rolf Martinsson I. nagybőgőversenye (2012), amit kifejezetten Ruiz számára írt át a szerző tavaly. A szünet után pedig a francia Saint-Saëns életművének egyik legjobb darabja, az orgonaszólót használó III. szimfónia lesz hallható. Jegyár: 1 200, 1 700, 2 800, 3 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont 69

UNIVERZÁLIS NYELV A zene olyan rendezett információhalmaz, amely ma még nem egészen értett módon, de képes pozitívan stimulálni az emberi idegrendszert, és ez egész szervezetünk működésére pozitívan hat – vallja Dinnyés András professzor, a Szent István Egyetem Molekuláris Állatbiotechnológiai Laboratóriumát vezető, Gábor Dénes-díjas őssejtkutató.

A természettudományt és a zenét külön galaxisokként tartjuk számon, Ön ugyanakkor azt állítja, hogy rokona egymásnak e két világ. Univerzális, a világ bármely táján érthető, ám rendkívül bonyolult kódrendszer segítségével kommunikálnak egymással a zenészek és a kutatók is. A nemzetközi kutatócsoportokban is sokféle nemzet lányai és fiai dolgoznak, mint a nagyzenekarokban, mégis megértik egymást a közös nyelvnek köszönhetően. A tudományos felfedezésekről szóló cikkek közkincsek, csakúgy, mint a zenei kompozíciók. A muzsika és a tudomány világhálózatainak közös metszeteit jelentik a zenélő tudósok is, mint Albert Einstein, vagy a tudományt is művelő muzsikusok, mint a neurobiológus végzettségű amerikai jazz-zongorista, Vijay Iyer. Igazolható a zene pozitív élettani hatása? Az Alzheimer-kór tünetegyüttesére gyógyszert kereső, őssejtekre alapuló kutatásaink során az agyfejlődést modellezzük a „lombikban”, bár zenével még nem tudunk kísérletezni, mivel a hallószervek komplex működése nyomán keletkező ingerületeket nem tudjuk még eljuttatni az általunk fejlesztett idegsejt-hálózatokhoz. Tudjuk, hogy az idegsejtek a környezeti ingerekre érzékenyen reagálnak, és az is nyilvánvalóvá vált, hogy ezek a speciális sejtek a „lombikban” is csak hálózatba szerveződve életképesek, s egyáltalán nem szeretnek egyedül lenni. Molekuláris biológiai kutatások kimutatták, hogy a tinédzserkor végéig a gének működése terén is rendkívül képlékenyek az agyi struktúrák. A fiatalok zenehallgatása mint ingerbevitel kétségkívül meghatározó. A rendezett stimulusok, mint a zene is, az idegsejthálózat kapcsolatainak számát gyarapítják, minőségét javítják, mondhatnám, egészségesebbé teszik az egész dinamikusan változó rendszert. A külső ingerek génjeink működésére is nagy hatással vannak, így nemcsak a táplálkozás, a környezet, az életmód, de például a rendszeres koncertlátogatás is befolyással van ránk genetikai szinten is. Nemcsak az örökölt génsorrendünk, hanem ezeknek a géneknek a gyorsan változó, környezethez alkalmazkodó működése az, ami egészségünket, élettartamunkat meghatározza. Ráadásul e változások öröklődhetnek is. Azt még nem tudhatjuk biztosan, hogy egy koncertélmény mennyire „vésődik be” génműködésünkbe és adódik át a következő generációkra, de az bizonyos, hogy a megfelelő, minőségi életmód révén sorsunkat jórészt mi magunk irányítjuk, az nincs teljesen génjeinkben előre „megírva”. Vajna Tamás

DINNYÉS ANDRÁS 70

BEJEGYZÉS A ZENEAKADÉMIA VENDÉGKÖNYVÉBEN CHICK COREA (2014. MÁJUS 13.)

NOVEMBER 16. ( VASÁRNAP), 11.00

NOVEMBER 16. ( VASÁRNAP), 19.00

NOVEMBER 17. (HÉTFŐ), 19.30

SOLTI TEREM

NAGYTEREM

ÉNEK KARNYÚJTÁSNYIRA ÚJ LISZT FERENC KAMARAKÓRUS SZERELEM ÉS HALÁL LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA MIT TUDNAK A VONÓSOK? 10–15 ÉVESEK Accord Quartet; a Zeneakadémia Népzene tanszékének hallgatói Mesélő: Bolya Mátyás Emberi testet formázó lakkozott fa doboz, hosszú nyakkal és négy húrral, mi az? A válasz a kérdésre nem egyértelmű (pontosabban a kérdés nem elég pontos), hiszen lehet hegedű, brácsa, cselló vagy nagybőgő is. A Liszt-kukacok Akadémiájának keretében megrendezett, felsős általános iskolásoknak (és szüleiknek, nagyszüleiknek, dédszüleiknek) szóló sorozat második koncertjén a vonós hangszereket mutatjuk be. Megismerhetjük egymáshoz fűződő viszonyukat (hogy valóban fontosabb hangszer-e a hegedű, mint a brácsa – eláruljuk előre: nem), hogy valóban lószőrből készülnek-e a vonók (eláruljuk előre: igen), s hogy mire használták ezeket a csodálatos hangszereket a klasszikus zenében és a népi hagyományban. A hangszerekkel való ismerkedést a Junior Prima-díjas Accord Quartet, valamint a Zeneakadémia népzene szakos hallgatóiból alakult vonós együttes fogja segíteni, no meg a gyakorló muzsikusként, a Zeneakadémia tanáraként és többszörös apaként egyaránt tapasztalt mesélő, Bolya Mátyás. Jegyár: 1 600 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont 72

Lachner: Stabat Mater, op. 154 Gallus: Ecce quomodo moritur justus Nees: Passio Super Galli Cantu (magyarországi bemutató) Macfarren: Hét Shakespeare-dal Vajda János: Hajt az idő (ősbemutató) Petr Eben: Szerelem és halál Frimmel Zsófia (szoprán); Kiss Aliz Andrea (alt); Matin Tamás (tenor) Handler András (basszus) Új Liszt Ferenc Kamarakórus Vezényel: Erdei Péter Erdei Péter karnagy neve fogalom a zenei életben. Évekig vezette a Magyar Rádió Énekkarát, a Zeneakadémia címzetes egyetemi tanára, érdemes művész. Töretlen elhivatottságát jelzi, hogy 2010-ben friss diplomásokból és végzősökből énekkart verbuvált és – egy három évtized után megszakadt hagyományt fölélesztve – megalapította az Új Liszt Ferenc Kamarakórust. Koncertjüket Franz Lachner, a Beethoven utáni nemzedék egyik jelentős zeneszerzőjének szólistákra és kórusra írott Stabat Matere indítja, ezt követően pedig napjaink flamand kóruskultúrájának egyik meghatározó alakjától, a tavaly elhunyt Vic Neestől hangzik el a Passio Super Galli Cantu alig négy évvel az ősbemutatója után. A viktoriánus Anglia zeneéletében fontos szerepet játszó George MacFarren Shakespearefeldolgozásai után két kortárs művel zárul a hangverseny. Jegyárak: 2 100, 3 200 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

BOLDOCZKI GÁBOR ÉS A LISZT FERENC KAMARAZENEKAR Marcello: Bevezetés, ária és presto Torelli: D-dúr trombitaverseny (G. 28) Corelli: g-moll concerto grosso, op. 6/8 („Karácsonyi”) Vivaldi: G-dúr hegedűverseny, op. 3/3 (átdolgozás trombitára) Beethoven–Mahler: f-moll vonósnégyes, op. 95 („Serioso”) Donizetti: G-dúr concertino angolkürtre és vonósokra (átirat trombitára) Boldoczki Gábor (trombita) Liszt Ferenc Kamarazenekar (művészeti vezető: Rolla János) „A trombita is képes a bel cantóra” – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung elragadtatott kritikusa Boldoczki Gáborról. A Liszt-díjas trombitaművész valóban megdöbbentő szépségű hangokat képes kihozni apró hangszeréből, mégpedig bármely regiszterben. Nem véletlen, hogy ő volt az első trombitaszólista, aki fellépett a Salzburgi Ünnepi Játékokon. Lemezei a Sony Classicsnál jelennek meg, s rendszeresen járja a világ legjelentősebb koncerttermeit, idén a Liszt Ferenc Kamarazenekarral. Zeneakadémiai koncertjük tehát valódi ünnep lesz, népszerű barokk kompozíciókkal és olyan ritkán hallható csodákkal, mint az operaszerzőként ismert Gaetano Donizetti eredetileg angolkürtre írott G-dúr concertinója. Jegyárak: 2 600, 4 500, 6 900, 8 900 Ft Rendező: Liszt Ferenc Kamarazenekar

Műértőknek. Az új C-osztály. A Mercedes-Benz a világszínvonalú képzést és koncertéletet egyesítő Zeneakadémia büszke támogatója.

Látogasson el weboldalunkra: www.mercedes-benz.hu. A kép illusztráció. C-osztály kombinált üzemanyag-fogyasztás: 4,0–5,7 l/100 km, kombinált CO 2 -kibocsátás: 103–132 g/km.

NOVEMBER 18. (KEDD), 19.30

NOVEMBER 19. (SZERDA), 19.30

NOVEMBER 20. (CSÜTÖRTÖK), 19.00

NAGYTEREM

SOLTI TEREM BÄCHER MIHÁLY-EMLÉKEST Beethoven, Chopin, Liszt és Brahms művei

BRUSSELS JAZZ ORCHESTRA „SWEETHEART & THE DAREDEVIL” ROST ANDREA ÉS A CONCERTO BUDAPEST Beethoven: I. (C-dúr) szimfónia, op. 21 Mozart: Non temer, amato bene (K. 490) Mozart: Bella mia fiamma (K. 528) Mozart: Nehmt meinen Dank, ihr holden Gönner! (K. 383) Górecki: III. szimfónia, op. 36 („Fájdalmas dalok szimfóniája”) Rost Andrea (szoprán) Concerto Budapest Vezényel: Keller András Beethoven ifjúkori szimfóniája vezeti be Rost Andrea és a Concerto Budapest különleges koncertjét, amelyen három Mozart-koncertária mellett a lengyel Henryk Górecki III. szimfóniája hangzik el. A darab nemcsak azért fontos, mert a mű jelzi szerzőjének elfordulását az avantgárdtól a tonális zenei nyelv felé, hanem azért is, mert máig a legnépszerűbb kortárs zenei darabok közé tartozik. Keletkezése után tizenöt évvel, 1992-ben a London Sinfonietta felvételt készített a műből, s a lemezből két év alatt 700 000 példány fogyott. A megrázó szimfónia – alcíme szerint a „Fájdalmas dalok szimfóniája” – mindhárom tételében szerepel szopránszóló: az első tétel egy 15. századi lengyel Mária-himnusz megzenésítése, a második egy börtönfeliratot használ a II. világháborúból, a harmadik pedig egy sziléziai népdalon alapul. Jegyárak: 3 300, 4 800, 6 500 Ft Rendező: Concerto Budapest 74

Pollyanna (1920) An Eastern Westerner (1920) Captain Kidd’s Kids (1919) Zeneszerzők: Lode Mertens, Florian Ross, Dieter Limbourg Brussels Jazz Orchestra Művészeti vezető: Frank Vaganée A Frank Vaganée szaxofonos-zeneszerző által 1993-ban alapított Brussels Jazz Orchestra története bő húsz éve során nemcsak a koncerttermeket hódította meg sikerrel, hanem a némafilmek világát is. 2011-ben indított „BJO vs Big White Screen” című projektjük részeként számos némafilmhez írtak vagy írattak zenét, miután a Brüsszeli Filharmonikusok partnereként feljátszották a valóságos díjesővel, több Oscarral is jutalmazott A némafilmes zenéjét. Legújabb, 2014 őszére elkészülő projektjükben két 1920-as és egy 1919-es némafilmmel fognak turnézni, melyekhez Lode Mertens, Florian Ross és Dieter Limbourg komponál kísérőzenét. A koncert első felét kitöltő Pollyanna címszerepét a maga idején csak Amerika „Sweetheart”jaként emlegetett legendás színésznő, Mary Pickford játssza, míg a másik két film főszereplője Chaplin és Buster Keaton legfőbb riválisa, az úgynevezett „daredevil comedy” királya, Harold Lloyd. Big band- és némafilmrajongók számára kötelező. Jegyárak: 1 400, 2 100, 3 500, 4 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont Támogató: Flamand Kormány

Keveházi Gyöngyi, Kancsár Vera, Lőte Enikő, Luiz de Moura Castro, Dráfi Kálmán, Falvai Sándor, Gulyás István, Bolba Tamás, Jónás Gabriella (zongora) A 20. század nagy zongoristái közé tartozik a 90 éve született Bächer Mihály (1924–1993). A Dohnányi-növendék Faragó Györgynél tanult a Nemzeti Zenedében, majd mestere korai halálát követően Böszörményi-Nagy Bélánál folytatta tanulmányait a Zeneakadémia művészképzőjében. Huszonnyolc évesen Liszt-díjat kapott Liszt Haláltáncának felvételéért, majd 1956-ban második díjat nyert a Nemzetközi Liszt–Bartók Zongoraversenyen. Sokat koncertezett és számos lemezfelvételt készített állandó kamarapartnerével, Kovács Dénessel, és 1962-től haláláig tanított a Zeneakadémián: több generációnyi ragyogó zongoristát indított el a pályán, például Keveházi Gyöngyit és Falvai Sándort.. Születésének kerek évfordulóján most ők tisztelegnek a Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszékét vezető egykori tanítvány, Dráfi Kálmán vezetésével, s köztük lesz a brazil származású, Egyesült Államokban élő Luíz de Moura Castro is, aki a hatvanas években tanult Bächernél, majd jelentős karriert futott be a tengerentúlon. Negyvenöt lemeze jelent meg, tizenöt évig vezette a washingtoni katolikus egyetem zongoratanszékét, jelenleg a Hartford egyetemen és a barcelonai zeneakadémián tanít, valamint az Amerikai Liszt Társaság elnökségi tagja. A koncert műsorán kizárólag olyan darabok szerepelnek, amelyek Bächer oktatói vagy koncertzongorista pályáján fontos szerepet játszottak. Jegyár: 1 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

BIG BANDDEL A NAGY FEHÉR VÁSZON ELLEN A BJO mozaikszónak igen sokak számára van kedvező, csupa jót ígérő csengése. Ez így rendben is van, a pozitív előjel akkor is indokolt, ha éppenséggel a magyar big band jut eszébe az illető zenerajongónak, pedig ez alkalommal nem a Budapest, hanem a Brussels Jazz Orchestra koncertjére látogathatnak el november 19-én a fülüket és szemüket egyaránt kényeztetni vágyók.

A belga BJO tavaly ünnepelte fennállásának huszadik évfordulóját, s visszatekintettek gazdag pályafutásukra, melynek során olyan sztárokat üdvözölhettek meghívott vendégeik között, mint Maria Schneider, Kenny Werner, Dave Liebman, McCoy Tyner, David Linx és Maria João vagy Lee Konitz. Az otthoniak közül pedig Philip Catherine és Bert Joris is közreműködő művészeik közt szerepelt, a közös munka eredményét lemezeken is rögzítették. A Brussels Jazz Orchestra – és ebben is rokona a magyar nagyzenekarnak – eltökélt szándéka, hogy jóval távolabbra tekintsen a jazz-sztenderdek és a szvingkorszakból származó hagyományos hangszerelések megszólaltatásánál, ezért is színesíti rendszeresen műsorát saját, vagy a kifejezetten a számukra készített kompozíciókkal, „arranzsmanokkal”. Ezen erényeik folytán kerültek be például 2004-ben az amerikai jazzszaklap, a DownBeat szerint is a világ nyolc legjobb nagyzenekara közé, és ezeknek, no meg energikus játékmódjuknak és zenészeik meggyőző egyéni teljesítményének köszönhetően ünneplik őket rendszeresen Európa és az Egyesült Államok fesztiváljain és koncerttermeiben. Most nemcsak a jazz-örökzöldeknek, de még a megszokott koncertszerű előadásmódnak is hátat fordít a Frank Vaganée szaxofonos, művészeti vezető által kormányzott big band – nem is először. 2003-ban született meg az ötlet, hogy a Királyi Belga Filmarchívum közreműködésével némafilmekhez készítsenek komplett zenei aláfestést. A BJO vs The Big White Screen (azaz a BJO és a nagy fehér vászon összecsapása) sorozat első darabját Big Cities in the Twenties címmel valósították meg, három évre rá pedig a Piccadilly című műsorukkal arattak óriási sikert. Ezt már csak a 2011-ben készült, több Oscarral elhalmozott A némafilmes című mozihoz készített zenéjük diadala múlta felül. 2014 őszén a némafilmes sorozatuk harmadik kiadásával indulnak turnéra, melynek során három, 1919 és 1920 között keletkezett film kerül a BJO terítékére Lode Mertens, Florian Ross, Dieter Limbourg zenéjével: a Mary Pickford, Amerika korabeli kedvence főszereplésével készített, megható Pollyanna, illetve az Egy westernhős keletről és a Kidd kapitány kölykei, melyekben a komédia fenegyereke, Charlie Chaplin és Buster Keaton kihívója, Harold Lloyd nevettet – ők ketten a Sweetheart és a Daredevil. A pergő filmkockákkal egy időben előadott zene nem pusztán hangzó kíséret, amely a fekete-fehér film korában szokásos szólózongora helyett jóval gazdagabb, „színesebb” hangzásélményt kínál, hanem hidat is képez a mai néző számára az egy évszázaddal korábbi világ és a jelenkor között.

BRUSSELS JAZZ ORCHESTRA © PHILE DEPREZ

Bércesi Barbara 75

NOVEMBER 20. (CSÜTÖRTÖK ), 19.45 NOVEMBER 21. (PÉNTEK ), 19.45 NOVEMBER 22. (SZOMBAT ), 15.30

NOVEMBER 21. (PÉNTEK ), 19.00

SOLTI TEREM

NAGYTEREM

AKUSZTIKUS, AUTENTIKUS TOMPOS KÁTYA ÉS A GÓBÉ ZENEKAR

MIHAIL PLETNYOV ÉS A BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR Chopin: I. (e-moll) zongoraverseny, op. 11 (Mihail Pletnyov hangszerelése) Glazunov: Az évszakok, op. 67 Seong-Jin Cho (zongora) Budapesti Fesztiválzenekar Vezényel: Mihail Pletnyov

MIHAIL PLETNYOV ÉS TAKÁCS-NAGY GÁBOR © BFZ / GORDON ESZTER

A dél-koreai Seong-Jin Cho még csak húszéves (a párizsi Conservatoire növendéke), de máris komoly előadói múlttal rendelkezik. Tizennégy évesen megnyerte a moszkvai Chopin-versenyt, egy évvel később pedig a Japánban rendezett Hamacu Nemzetközi Zongoraversenyt. Játszott Lorin Maazel, Valerij Gergijev és Marek Janowski pálcája alatt, s nem először lép fel a legendás pianista és karmester, Mihail Pletnyov partnereként. A Budapesti Fesztiválzenekar koncertjén Pletnyov hangszerelésében fog megszólalni Chopin ifjúkori e-moll zongoraversenye, a szünet után pedig Alexander Glazunov 1899-ben komponált, Magyarországon kevésbé ismert balettzenéje, Az évszakok lesz hallható. Jegyárak: 2 500, 4 600, 5 900, 8 400, 13 600 Ft Rendező: Budapesti Fesztiválzenekar

Vendég: Tompos Kátya (ének) Góbé zenekar: Kiss B. Ádám (hegedű, brácsa); Vizeli Máté (hegedű, brácsák, gitár, koboz); Egervári Mátyás (cimbalom, dudák, furulyák, tambura, ütősök); Csasznyi Imre (tambura, brácsa); Timár Márton (nagybőgő) A góbéval nem érdemes ujjat húzni, mert úgyis túljár az ember eszén – tartja a mondás. Nevüknek megfelelően furfangosan keverik a stílusokat a Kárpátmedence különböző szögleteiből érkező ifjú muzsikusok, akik még konzis korukban, 2007-ben alapították a Góbé zenekart. Zenei gondolkodásuk mélyen a népzenében gyökerezik, de nyitottak minden zenei világra. A Fonóban tűntek fel, az Utolsó Óra táncházban, aztán a Szimplakertben leltek otthonra, 2011-ben megnyerték az I. Talentométer tehetségkutatót népzene/világzene kategóriában, és a következő évben megjelent első lemezük. Gyerekprogramokat éppoly szívesen tartanak, mint táncházakat, vagy éppen nagyszabású koncerteket. Játszottak már együtt Porteleki Lászlóval (Muzsikás) és Csík Jánossal (Csík zenekar), ezúttal a varázslatos színész-énekes Tompos Kátya lesz partnerük. A Góbé zenekar működése ékesen példázza, amit Kodály a következőképpen fogalmazott meg: „A világ egyre jobban feltárul, s az egy népre szorítkozó művészet hovatovább értelmét veszti. A világzene megvalósulásához közelebb járunk, mint a Goethe képzelte világirodalomhoz.” Jegyárak: 2 100, 3 200 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

LIGHT PLAY – BLACK-WHITE-GREY (1930) © MOHOLY-NAGY LÁSZLÓ

NOVEMBER 22. (SZOMBAT ), 19.00

NOVEMBER 23. ( VASÁRNAP), 15.30

SOLTI TEREM

NAGYTEREM

PRUNYI ILONA JUBILEUMI HANGVERSENYE 50 ÉVE SZÍNPADON Chopin: Asz-dúr impromptu, op. 29. Chopin: cisz-moll impromptu, op. 66. Chopin: Négy mazurka, op. 24. Chopin: b-moll noktürn, op. 9/1. Liszt: Il Sospiro Liszt–Gounod: Faust-keringő Dohnányi: C-dúr szextett, op. 37 Prunyi Ilona (zongora); Banda Ádám (hegedű); Fejérvári János (brácsa); Rózsa Richard (cselló); Szatmári Zsolt (klarinét); Szőke Zoltán (kürt)

PRUNYI ILONA © SCHILLER KATA

ZUGLÓI FILHARMÓNIA Petrovics: Vörösmarty-nyitány, op. 41 Vajda János: Magnificat Rimszkij-Korszakov: Seherezádé, op. 35 Dóczi Áron (hegedű) Gémes Katalin (mezzoszoprán) Zuglói Filharmónia Vezényel: Záborszky Kálmán

„Prunyi Ilona a magyar zenei élet kimagasló képviselői közé tartozik, virtuóz adottságai egészen rendkívüliek.” Fischer Annie nyilatkozott ekként a Zeneakadémián ötven éve tanító, s azóta koncertező Liszt- és Bartók–Pásztory-díjas művésznőről, akinek a nevéhez közel ötven lemezen túl a magyarországi Dohnányi-reneszánsz elindítása is fűződik. Prunyi Ilona esetében persze éppen lenyűgöző virtuozitása a legkevésbé fontos: ennél sokkal lényegesebb a zenéléséből sugárzó humanista attitűd, ami oktatási tevékenységét is meghatározza. Az ünnepi koncert első felében Liszt- és Chopin-műveket fog játszani, majd válogatott kamarapartnerek társaságában legkedvesebb szerzőinek egyikétől, Dohnányi Ernőtől ad elő egy ritkán hallható remekművet. A különleges hangszerösszeállításra írt C-dúr szextett 1935-ben keletkezett, s jórészt a késő 19. századi idiómát használja, de a zárótételből kiérezni a jazz hatását: a nagyszerű finale olyan, mintha Gershwin túl sok időt töltött volna egy századfordulós bécsi szálloda zenekarában, s egy-két ötletet az ironikus Mahler súgott volna neki.

„Vétek volna azt a rengeteg kincset, amit az évszázadok mesterei felhalmoztak, múzeumi tárgyaknak tekintenünk, s nem felhasználnunk. Nem hiszem, hogy még soha nem hallott hangzatok, eszközök, effektek felfedezése a dolgunk, hanem az, hogy a meglevő kincsekből próbáljunk valami olyat építeni, ami csak a mienk. Az is nyilvánvaló, hogy csak a tehetség ereje élteti ezeket a műveket.” Vajda János fogalmazta ekként hitvallását egy néhány évvel ezelőtt megjelent interjúban, s aligha van műve, amely jobban alátámasztaná gondolkodását, mint a mezzoszoprán szólóra, kórusra és zenekarra írott, 1991-ben komponált Magnificat. A Zuglói Filharmónia hangversenyén Gémes Katalin közreműködésével hangzik el a zenetörténeti stílusidézetekben és tehetségben egyaránt bővelkedő kompozíció, a koncert második felében pedig a hegedűművész Dóczi Áron szólóival lesz hallható a 19. század végének egyik legvarázslatosabb, meseszerű hangzásokban dúskáló darabja, Rimszkij-Korszakov Seherezádéja, Záborszky Kálmán vezényletével.

Jegyár: 1 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Jegyárak: 1 900, 2 100, 2 500 Ft Rendező: Zuglói Filharmónia

EGYMÁSRA HANGOLÓDTUNK

EGYÜTT LEHETSÉGES. A Zeneakadémia támogatója a T-Systems Magyarország Zrt. www.t-systems.hu

ZENEAKADÉMIA/FEJÉR GÁBOR

NOVEMBER 23. ( VASÁRNAP), 19.30

NOVEMBER 26. (SZERDA), 19.00

NAGYTEREM

SOLTI TEREM

KOCSIS ZOLTÁN ÉS A ZENEAKADÉMIA SZIMFONIKUS ZENEKARA Csajkovszkij: A vihar, op. 18 Grieg: a-moll zongoraverseny, op. 16 Brahms: I. (c-moll) szimfónia, op. 68 Gyöngyösi Ivett (zongora) A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara Vezényel: Kocsis Zoltán A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekarának Erste Bank által támogatott koncertsorozatán első alkalommal Kocsis Zoltán vezényli az intézmény diákjaiból álló együttest. Nem először kerül erre sor, és remélhetőleg nem is utoljára. Hiszen a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatójának irányításával lezajló próbafolyamat és koncert szellemi hozadékát és zenei intenzitását tekintve bizonnyal felér néhány félévnyi egyetemi stúdiummal a növendékek számára. A koncert műsora három 19. századi művet tartalmaz, a romantikus hangversenyeknek megfelelő nyitány-versenyműszimfónia sorrendben. Csajkovszkij ritkán hallható, Shakespeare drámája nyomán komponált A vihar című darabja mellett Brahms I. szimfóniája szólal meg a kettő között pedig Grieg méltán népszerű a-moll zongoraversenye, melynek magánszólamát az ifjú kora ellenére számos versenygyőzelemmel büszkélkedhető, Junior Primadíjas Gyöngyösi Ivett, Dráfi Kálmán és Némethy Attila növendéke játssza. Jegyárak: 1 400, 2 100, 3 500, 4 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekarának támogatója a Zeneakadémia Baráti Köre. A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara koncertsorozatának támogatója az Erste Bank. 80

KAMARAZENE KARNYÚJTÁSNYIRA KIM KASHKASHIAN ÉS NAGY PÉTER Schumann: Fantáziadarabok, op. 73 Tihanyi László: Nyolc invokáció a Hold fázisaihoz, op. 53 Britten: Lachrymae, op. 48 (John Dowland dala nyomán) Schumann: Öt darab népi stílusban, op. 102 Kim Kashkashian (brácsa) Nagy Péter (zongora) Napjaink legjelentősebb brácsaművészeinek egyike az örmény származású, amerikai Kim Kashkashian, aki ezer szállal fűződik a magyar zenei kultúrához. Mesterei között tartja számon Kurtág Györgyöt és Rados Ferencet, elhivatott tolmácsolója a 20. századi magyar (és persze nemcsak magyar) új zenének, tavaly pedig egy Ligeti–Kurtág-lemezzel nyert Grammy-díjat. Kamarapartnerei között találjuk Gidon Kremert és Yo-Yo Mát, ahogy a Zeneakadémia doktoriskolájának billentyűs programját vezető, valamint a Stuttgarti Zeneművészeti Főiskolán tanító Nagy Pétert is. Hangversenyükön két Schumann-mű két 20. századi kompozíciót foglal keretbe. Britten 1950-ben komponált, megrázóan szép darabja az 1600 körül működött angol zeneszerzőzseni, John Dowland egyik dalára épül, Tihanyi László 2011-es műve, a Nyolc invokáció a Hold fázisaihoz – amelyet a szerző a Kashkashian–Nagyduónak ajánlott – nyolc tételben járja végig a Hold asztronómiai útját, s fordítja az égi jelenséget pszichológiai történetté, miközben a két hangszer együttműködésének legkülönfélébb formáit és a hangzások ezerféle karakterét mutatja fel. Jegyárak: 2 100, 3 200 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont Támogató: NKA

KIM KASHKASHIAN © STEVE RISKIND

HAGYJUK MEGTÖRTÉNNI Arra kértek a szerkesztők, hogy magyar kapcsolataimról írjak, de csalódást kell okoznom az olvasóknak, mert semmit nem tudok ezekről. És mégis, az az érzésem, hogy az engem ért hatások és ösztönös iránymutatások gyakran rendelkeztek magyar gyökerekkel. Az első emlékeim ezzel kapcsolatban Végh Sándorhoz és a Marlboro Fesztiválhoz kötődnek az 1970-es évek végéről.

Végh Sándor úgy beszélt a vonóhasználatról, mintha valamilyen lélegző élőlényről beszélt volna: hogy hagyjuk, hadd élje a saját életét, s hogy a legnagyobb erőre akkor tehetünk szert, ha nem erőlködünk. Aztán azt mutatta meg, hogy ha a hegedűhangunk él és lélegzik, akkor nincs szükség arra, hogy a kamarapartnereinket jelzésekkel „segítsük”. Megint csak: minél kevesebbet erőlködünk, annál erősebbek leszünk. Azon kevés előadók közé tartozott az általam ismert művészek közül, aki mindig ösztönösen rátalált a zenei struktúrák aranymetszésére (a Fibonacci-pontra). Jóval később abban a szerencsében volt részem, hogy együtt dolgozhattam Kurtág Györggyel. A közös munka korábban ismeretlen kapukat nyitott számomra: mély ösztönösség jellemezte a próbáit, amit egyedülállóan átfogó tudásával támogatott meg. Brahms-szonátákkal, Schumannnal, Bach-szólóművekkel és Bartók befejezetlen brácsaversenyével foglalkoztunk, és természetesen a saját kompozícióival. Rengeteget tanultam a hangszínről, a fegyelemről, az intonáció tisztaságáról, a beszéd- és énekszerűségről, de a legfontosabb mindig az volt, hogy megteremtsük az egyensúlyt: a gesztusok, az érzelmi tartalom és a struktúra egyensúlyát. Látszólag egymástól idegen zenei példákat hozott, egészen addig, amíg meg nem hallottam a párhuzamokat, amíg meg nem értettem a lényeget. Kurtág egy alkalommal azt mondta, hogy nekünk, zenészeknek addig kell kínoznunk magunkat, amíg helyesen nem csináljuk a dolgunkat. A saját kompozíciós munkájára utalt ezzel, hogy a részletek lefaragásának folyamata csak akkor ér nála véget, amikor nem marad más a műben, csak ami elengedhetetlen. Ugyanezt várta az előadóktól: az igazság létrehozását, de csakis a legszükségesebb kifejezőeszközök használatával. Más miatt volt fontos az Eötvös Péterrel közös munka. Először Replica című, brácsára és zenekarra írott művén, aztán a Bartók-darabon dolgoztunk. Ekkoriban ismertem meg Bartók saját hangfelvételeit, és kezdtem megérezni a beszélt és énekelt nyelv közötti kapcsolat mélységét, a grammatika lényegét: gondolatban, gesztusban, struktúrában. Eötvös Péter hallása káprázatos: semmi nem kerüli el a figyelmét, s mégis végtelenül rugalmas a különböző értelmezések elfogadását illetően, amennyiben a grammatikai egyensúly rendben van. Itt is a Fibonacci-pont varázsáról van szó. Hiszek benne, hogy minden ember rendelkezik azzal a hatodik érzékkel, amely ösztönösen felismeri ezt az egyensúlyi pontot, jóllehet az időnk nagy részét azzal töltjük mi, előadók, hogy küzdünk ennek a reprodukálásáért. Talán arról van szó, miként valamennyi jelentős diszciplínában (beleértve a küzdősportokat is), hogy egyszerűen csak hagyjuk megtörténni a dolgokat. Kim Kashkashian (Fazekas Gergely fordítása) 81

NOVEMBER 27. (CSÜTÖRTÖK ), 19.00

NOVEMBER 28. (PÉNTEK ), 19.30

NOVEMBER 29. (SZOMBAT ), 10.30 és 15.00

NAGYTEREM

ÉLESBEN A VONÓS TANSZÉK

MESÉLŐ MUZSIKA

FARKAS GÁBOR ÉS A MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR Haydn: 94. (G-dúr) szimfónia („Üstdobütés”) Bartók: III. zongoraverseny (BB 127) Beethoven: I. (C-dúr) szimfónia, op. 21 Farkas Gábor (zongora) MÁV Szimfonikus Zenekar Vezényel: Takács-Nagy Gábor Bartók három zongoraversenye három külön világ. Az első kettő annak a zongorastílusnak a képviselője, amelyet Bartók a „csont és izom” szókapcsolattal jellemzett. A harmadik, amelyet a halála előtti hónapokban komponált, és amelynek utolsó tizenhét ütemét már nem tudta meghangszerelni, két okból is különleges: egyrészt nem magának írta, miként a korábbi kettőt, hanem feleségének, Pásztory Dittának, másrészt annak a kései klasszicizáló tendenciának a lenyomata, amely Bartók többi, Amerikában írott művét is meghatározza. A megrázóan szép darabot a Liszt- és Junior Prima-díjas Farkas Gábor, a Zeneakadémia nemrégiben doktorrá avatott tanára fogja játszani a MÁV Szimfonikusok koncertjén, amelyen a Takács-Nagy Gábor vezette együttes Haydn méltán népszerű „Üstdobütés” szimfóniája mellett az alig néhány évvel későbbi, erőteljes Haydn-hatásokat mutató első Beethovenszimfóniát is megszólaltatja. Jegyárak: 3 000, 3 500, 4 000 Ft Rendező: MÁV Szimfonikus Zenekar 82

Bach, Ligeti, Ysaÿe, Sarasate, Dohnányi, Kodály, Paganini és Hindemith művei Szenthelyi Miklós, Szabadi Vilmos, Makó Brigitta, Makó Tünde (hegedű); Bársony Péter, Krähling Dániel (brácsa); Onczay Csaba (cselló) A Zeneakadémia tanszékeit és műhelyeit bemutató „Élesben” sorozat ezúttal a Vonós Tanszékre irányítja a reflektorfényt. Hegedű- és csellójátékot az 1875-ös kezdetektől tanítanak az intézményben, előbbit Hubay Jenő, utóbbit Popper Dávid alapozta meg, s a 20. század folyamán világhíres vonósokat adott a világnak a fokozatosan brácsa- és bőgőoktatással is kibővülő, tanszékké váló hangszeres műhely. Zathureczky Ede, Szigeti József, Székely Zoltán, Végh Sándor, Kovács Dénes, hogy csak néhányat említsünk az egykori növendékek és tanárok impozáns sorából, mind a maga módján gazdagította a magyar vonósjáték hagyományát. A jelenleg a Kossuthdíjas Szenthelyi Miklós által vezetett tanszék hangversenyének műsora a vonós irodalom elmúlt háromszáz évéből válogat. Jegyárak: 1 200, 1 700, 2 800, 3 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

L. Mozart: G-dúr divertimento („Gyermekszimfónia”) Mozart: F-dúr divertimento (K. 522 „Zenei tréfa”) – 2. és 4. tétel Haydn: 94. (G-dúr) szimfónia („Üstdobütés”) – 2. tétel Rossini: Tell Vilmos – nyitány Bartók: Kicsit ázottan (BB 103/4) J. Strauss: Triccs-traccs polka, op. 214 J. Strauss: Pizzicato polka, op. 449 Duna Szimfonikus Zenekar Vezényel: Stauróczky Balázs A zenei ismeretterjesztés talán legnagyobb múltú hazai brandje a „Mesélő muzsika”. Gyerekek generációi kerültek közelebb a klasszikus zenéhez az elmúlt évtizedekben e koncertsorozat részeként. Ezúttal az Operettszínház karmestereként működő, Zeneakadémián végzett Stauróczky Balázs vezényletével szólalnak meg az elmúlt háromszáz év repertoárjából népszerű kompozíciók, mások mellett Leopold Mozart úgynevezett „gyermekszimfóniája”; fia, Wolfgang falusi muzsikusokról készített paródiája, vagy a meglepő üstdobütéséről elhíresült, rendkívül szellemes Haydn-szimfóniatétel is. Jegyár: 1 400 Ft Rendező: Filharmónia Magyarország Koncert- és Fesztiválszervező Nkft.

NOVEMBER 29. (SZOMBAT ), 19.00

NOVEMBER 30. ( VASÁRNAP), 19.30

SOLTI TEREM

NAGYTEREM

A TEHETSÉG KÖTELEZ RAZVALJAJEVA ANASZTÁZIA HÁRFA-FANTÁZIÁK Froberger: Lamentation faite sur la mort très douloureuse de Sa Majesté Impériale Ferdinand le troisième Rameau: La Dauphine Rameau: L’Egyptienne Rameau: L’Entretien des Muses Rameau: Les Cyclopes Rameau: La Rappel des Oiseaux Walter-Kühne: Parafrázis Verdi Rigoletto című operájának témáira Galeotti: Fantázia op. 138 Chopin: h-moll keringő, op. 69/2 Chopin: C-dúr mazurka, op. 24/2 Chopin: cisz-moll noktürn, op. posth. Walter-Kühne: Fantázia Csajkovszkij Anyegin című operájának témáira Razvaljajeva Anasztázia (hárfa)

RAZVALJAJEVA ANASZTÁZIA © RAFFAY ZSÓFI

A Zeneakadémia Koncertközpont „Tehetség kötelez” című sorozata minden félévben több zeneakadémista növendéknek vagy együttesnek kínál bemutatkozási lehetőséget. Az őszi félév második estjén az orosz származású, de több mint húsz éve Magyarországon élő Razvaljajeva Anasztázia lép fel. A számos versenygyőzelemmel büszkélkedhető, Junior Prima-díjas hárfaművész – jelenleg a Zeneakadémia doktorandusz hallgatója és tanársegédje – bő háromszáz év repertoárjából válogatott: szólóestjén barokk és romantikus billentyűs darabok hárfaátiratai mellett valódi, nem ritkán rendkívül virtuóz hárfaművek lesznek hallhatók. Jegyár: 1 600 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

A ZENÉN TÚL… VÁSÁRY TAMÁS ZENÉS BESZÉLGETÉSEI Bartók művei MR Énekkar (karigazgató: Pad Zoltán); MR Szimfonikusok Vezényel: Vásáry Tamás „Zenei egyéniségét az ősprimitívségének a legfejlettebb kultúrával való egészen egyéni összeforrása teszi különállóvá. Zenéje egyanyagú, önmagában zárt, egységes szervezet, kölcsönzések, utánzások szinte minden nyoma nélkül.” Kodály Zoltán fogalmazott ekként Bartók Béláról a Nyugat hasábjain A kékszakállú herceg vára ősbemutatója alkalmából. Bartók zenéjét már nem látja a közönség hét ajtajú várnak – fogalmazott Kodály ugyanitt, ám Bartók életművében azért mindmáig sokunk számára elkél az avatott eligazítás. Különösen akkor, ha szerencsénkre olyan mélyen látó és egyúttal mélyen érző művész vállalkozik az ismeretterjesztés szintjén messze túlemelkedő beavatásra, mint Vásáry Tamás. Kodály Zoltán egykori tanársegédje, a mesélőnek, zongoraművésznek és karmesternek egyként páratlan Vásáry Tamás bizonyosan közelebb bűvöli hozzánk az Illyés Gyula versében „jó orvosként” említett zeneszerzőt: „…ki nem andalítasz; / ki muzsikád ujjaival / tapintva lelkünk, mind oda tapintasz, / ahol a baj…” Jegyárak: 2 000, 3 000, 4 000 Ft Diák- és nyugdíjaskedvezménnyel: 1 400, 2 100, 2 800 Ft Rendező: MR Zenei Együttesek 83

PARITÁS Oktatás és koncertezés szimbiózisát mi sem mutatja jobban, mint a Zeneakadémia tanszékeit bemutató koncertsorozat, az „Élesben”. A Vonós, illetve a Billentyűs és Akkordikus Tanszék bemutatkozó koncertjeinek apropóján beszélt hagyomány és modernitás szembeállításáról, a szakok együttműködéséről, a versenyeztetés kényszereiről Szenthelyi Miklós hegedűművész, a Vonós Tanszék megbízott vezetője és Dráfi Kálmán zongoraművész, a Billentyűs és Akkordikus HANGSZEREK TANSZÉKÉNEK vezetője a Zeneakadémia Koncertmagazinjának.

Növendékeik megilletődnek a Liszt Ferenc téri zenepalota világhírű atmoszférájától, az előttük-utánuk ott elhangzó világszínvonalú produkcióktól? Szenthelyi Miklós: Évtizedek óta koncerteztetem a növendékeimet, alapvető szakmai követelmény, hogy ne a diploma átvétele után szokjanak hozzá a hangversenyek hangulatához. A Nagyteremre mégsem tudom igazán felkészíteni őket. Dráfi Kálmán: Az elődök szelleme meghatározó. Ez az egyetem az elődök miatt világhírű, a minimum az, hogy ezt a nimbuszt ne rongáljuk. Már az nagyon nagy eredmény, ha tartjuk magunkat a hagyomány színvonalához. A versenyeredmények azt mutatják, sikerrel. DK: Százszámra vannak versenyek, de ha összeszámoljuk a feltörekvő fiatalokat, kiderül, a győzteseknek a töredéke képes csak nemzetközi karriert befutni. Emlékszem olyan Liszt-versenyre, amelynek győztese szólókoncertet adhatott a Nagyteremben még a felújítás előtt. A közönség eljött, udvariasan meghallgatta, majd mindannyian elfelejtettük az egészet. SZM: A menedzserek számára a képző egyetemnél jóval fontosabbak a versenyeredmények, és az, hogy az ifjú tehetség hol és kivel játszott már. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a versenyanyagok köszönő viszonyban sincsenek a koncertrepertoárral. A versenyek speciális hozzáállást feltételeznek, de amikor már önmagából kellene táplálkoznia az előadónak, és nincs mögötte a tanár, gyakran kiderül, hogy nincs tehetsége a szólistakarrierhez. Túl fiatalon kerülnek reflektorfénybe és kiégnek? DK: A seregszemléken a teherbírás meghatározó kritérium. A ma már zömmel három-négyfordulós versenyeken egy héten belül kell teljesíteni sok-sok órás anyagot. Ez a fajta képesség azonban egy szólóesten nem számít, ott minőséggel és tartalommal kell kitölteni a rendelkezésre álló időt. Azok, akik a versenyeken elfáradnak, a koncertéletben sokszor gond nélkül tudnak naggyá válni, vagyis pár év alatt fordulhat a kocka.

SZENTHELYI MIKLÓS ÉS DRÁFI KÁLMÁN © PATAKY ZSOLT 84

SZM: A versenyzés azonban kényszer, s erre a Zeneakadémiának is fel kell készítenie a növendékeit. Nem elég, ha babusgatjuk, szeretgetjük őket és megmagyarázzuk, miért nem sikerült nekik úgy egy koncertjük, ahogy illett volna. Diploma után kikerülnek az életbe, ott pedig nincs kifogás. Senkit nem érdekel, hogy este hétkor van-e kedve játszani, milyen kondícióban van. A kinevezésem után neki is estem a vizsgaanyagnak, úgy alakítottam ki, hogy nem lehet csak a vizsgaidőszakban begyújtani a rakétákat, hanem a szürke hétköznapokban is gyakorolni

ZENEOKTATÁSI CSÚCSTALÁLKOZÓ A Zeneakadémia nemzetközi rangját, elismertségét mutatja, hogy 2014. november 13-15. között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tartja éves kongresszusát a Konzervatóriumok, Zeneakadémiák és Zeneművészeti Főiskolák Európai Szövetsége (Association Européenne des Conservatoires, Académies de Musique et usikhochschulen, AEC). Az 1953-ban alakult, csaknem háromszáz zeneoktatási intézményt tömörítő szakmai szervezet elsősorban a tagjai közötti együttműködést hivatott elősegíteni és elmélyíteni, valamint nemzetközi érdek-képviseletüket látja el. Az AEC budapesti konferenciájának fő témái az EU szofisztikált felsőoktatási rangsora, az U-Multirank és a zenei képzés viszonya, a zeneoktatás és az európai társadalom, valamint az európai tradíció és globális innováció kapcsolata lesznek. A konferencia, melyen a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kiemelkedően sikeres nemzetközi projektjei, valamint legkiválóbb hallgatói is bemutatkozhatnak, november 15-én a Zeneakadémia alapítása előtt tisztelgő zártkörű gálaműsorral ér véget: a repre-zentatív koncerten Bartók Táncszvitjét és Kodály Psalmus Hungaricusát is megszólaltatja a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara és Alma Mater Kórusa.

kell hónapokon át. Megszüntettük a lekopogást, amikor nem hagyjuk végigjátszani a darabot. A növendékeknek meg kell tanulniuk a teljes műveket. A mai fiatalok nem készülnek eleget? SZM: A bolognai szószt most nem kritizálnám, de azért az mindennél beszédesebb, hogy egy nem szakmai tárgy ugyanannyi kreditet ér, mint egy hangszeres. DK: Tagadhatatlan, hogy a mostani rendszer nem engedélyez annyi gyakorlást, mint amennyi a mi időnkben rendelkezésünkre állt. Mi reggeltől estig gyakoroltunk, aztán koncertre mentünk. A jókat élveztük, de a legtöbbet a rossz hangversenyből lehet tanulni. SZM: Én a motiváltságban, a hozzáállásban vélek különbséget felfedezni. DK: A külföldi diákjainknak köszönhetően nálunk szerencsére kialakult egyfajta ösztönzés. Szeretett japánjaink versenyhelyzetbe kényszerítik a magyarokat. Nem mellesleg jelenleg hét olyan magyar művészpalántánk is tanul a Zeneakadémián, akik az 1970-es évek nagy generációjához hasonlóan jelentős nemzetközi karrier elé néznek. Növendékeik karrierjét hogyan képesek egyengetni? SZM: A vonós tanszék kilencven-kilencvenöt százalékban közösségi muzsikust képez, de a szólistát és a zenekari zenészt nem az különbözteti meg, hogy az egyik tud, a másik meg nem tud hegedülni. A legmagasabb szintű hangszeres tudást kell nyújtanunk. De ne feledjük, nekünk harmincnegyven éve könnyebb volt. Létezett az Interkoncert, a Hungaroton, a Filharmónia. Hónunk alá nyúlva segítették az indulásunkat. DK: Szerencsére a Zeneakadémián elindult a Karrieriroda. A nemzetközi ügyeinket egyengeti a Furka Beáta vezette nemzetközi intézményfejlesztési csapat, Szabó Stein Imre globális hatású kommunikációs munkája pedig viszi a hírünket. Nem véletlen, hogy csak az Erasmus-ösztöndíjunkra közel harmincan jelentkeztek az idén, pár éve még két-három pályázó, ha akadt. Vajna Tamás

DECEMBER 1. (HÉTFŐ), 19.30

DECEMBER 2. (KEDD), 19.00

NAGYTEREM

SOLTI TEREM

NEMZETI FILHARMONIKUS ZENEKAR Mozart: D-dúr („Prágai) szimfónia (K. 504) Haydn: C-dúr hegedűverseny (Hob. VIIa:1) Haydn: Missa in Angustiis (Hob. XXII:11 – „Nelson-mise”) Kriszta Kinga (szoprán); Bakos Kornélia (alt); Kálmán László (tenor); Palerdi András (bariton) Baráti Kristóf (hegedű) Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás) Nemzeti Filharmonikus Zenekar Vezényel: Kovács János

Életrajzírója, H. C. Robbins Landon Haydn életművének legjobb darabjaként tartja számon az 1798-ban írott d-moll misét. A napóleoni háborúk idején keletkezett kompozíciót „Mise a szorongattatás idején” címmel vezette be Haydn a saját műjegyzékébe. Azt azonban nem tudta a komponálás idején, amivel az első előadás közönsége már nagyon is tisztában volt, hogy az év augusztusában Nelson admirális stratégiai jelentőségű győzelmet aratott Napóleon felett a Földközi-tengeren. Az Esterházyherceg megrendelésére írott miséhez ekként nem sokkal keletkezése után hozzátapadt a „Nelson-mise” név, különösen az után, hogy Nelson 1800-ban látogatást tett az Esterházy családnál. A Nemzeti Filharmonikusok koncertjén Haydn miséje előtt a klasszikus szimfonikus irodalom egyik csúcsa, a Mozart legnagyobb sikereit nyújtó Prága városában bemutatott D-dúr szimfónia, illetve Haydn ritkán hallható C-dúr hegedűversenye lesz hallható: utóbbi a friss Kossuth-díjas Baráti Kristóf szólójával.

JAZZ ITT! MOLNÁR BENCZE KVARTETT FEAT. BACSÓ KRISTÓF

Jegyárak: 3 000, 4 500, 6 000 Ft Rendező: Nemzeti Filharmonikusok

Jegyár: 1 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Molnár Bencze (zongora) Szabó Illés (gitár) Gyányi Marcell (bőgő) Czirják Tamás (dob) Bacsó Kristóf (szaxofon) Hatéves kora óta zongorázik, s a klasszikus zenétől fantáziája, szabadságvágya és rögtönzőkészsége hamar a jazz felé fordította. Bár 2011-ben felvételt nyert az egyesült államokbeli Western Michigan University jazzzongora szakára, Molnár Bencze mégis a Zeneakadémia jazz tanszakán, Binder Károly keze alatt kezdte el felsőfokú tanulmányait 2012-ben. Zenésztársaival is itt találkozott először. Játékuk legfontosabb vonása a közös zenélés során felszabadított rendkívüli energiamen�nyiség, ha pedig fontos ihlető forrásokat kell említeni, Molnár Bencze három névre hivatkozik: Pat Methenyre, Brad Mehldaura, és John Coltrane-re. MOLNÁR BENCZE © SCHILLER KATA

DECEMBER 2. (KEDD), 19.30

DECEMBER 4. (CSÜTÖRTÖK ), 19.00

DECEMBER 5. (PÉNTEK ), 19.30

NAGYTEREM

SOLTI TEREM

NAGYTEREM

ÉNEK KARNYÚJTÁSNYIRA AZ ANGELICA LEÁNYKAR ADVENTI HANGVERSENYE

ÓBUDAI DANUBIA ZENEKAR PROKOFJEV – SZERELEM ÉS HALÁL Prokofjev: Rómeó és Júlia szvit, op. 64 (nos. 1–2) Sosztakovics: XV. (A-dúr) szimfónia, op. 141 Óbudai Danubia Zenekar Vezényel: Héja Domonkos Sosztakovics utolsó szimfóniája, az 1971-ben, néhány hét alatt komponált XV. szimfónia a szerző leginkább zavarba ejtő zenekari műve. A gyermeki ártatlanságtól az agyafúrt iróniáig, a megindító pátosztól a hidegfejű szerkesztésig a legkülönfélébb karakterek és technikák kavarognak benne, nem beszélve a különböző zenei idézetektől Rossinitől Wagneren át Rahmanyinovig. A darab különös, befelé forduló lezárása mintha egyetlen nagy kérdőjel volna: mivégre volt ez az egész? Az utolsó szimfónia, a teljes életmű, maga az élet. A zenekari repertoár egyik legmegindítóbb darabját az Óbudai Zenekar alapítója, Héja Domonkos vezényletével hallhatjuk a koncerten. Jegyárak: 2 700, 3 500, 4 200, 4 900 Ft Rendező: Óbudai Danubia Zenekar Nonprofit Kft.

BARANYAY LÁSZLÓ ÉS TANÍTVÁNYAI

Bartók: Falun Bartók: Lakodalmas Bartók: Bölcsődal Bartók: Legénytánc Kodály: Fancy Csíky Boldizsár: Búcsú Kemenesaljától Kocsár: Öregisten-Nagyisten Liszt: Hymn de l’enfant à son réveil Liszt: 137. zsoltár Rahmanyinov: Vocalise Rahmanyinov: Hat kórusmű, op. 15 Britten: A Ceremony of Carols, op. 28

Baranyay László, Bogányi Gergely, Csoba Tünde, Danijel Detoni, Kecskés Balázs, Kerek Erzsébet, Konyicska Renáta, Kovalszki Mária (zongora)

Megyesi Schwartz Lúcia (szoprán) Vigh Andrea (hárfa) Bogányi Gergely (zongora) Angelica Leánykar Vezényel: Gráf Zsuzsanna

Baranyay László negyven éve tanít a Zeneakadémián, s immár elmondható, hogy több zongoristagenerációt nevelt fel: műhelye számos versenygyőztes művészt adott a világnak. A Liszt-díjas Baranyay 1969-ben Ungár Imre növendékeként szerezte meg zongoraművész diplomáját alma materében, majd posztgraduális tanulmányokat folytatott a moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriumban, Sztanyiszlav Neuhaus professzor vezetése alatt. Részt vett Anda Géza és Sebők György mesterkurzusain, s tanította Fischer Annie is. A Solti Teremben tartott koncerten „mester és tanítványai” együtt mutatkoznak meg, s a fellépők között éppúgy találunk Liszt- és Kossuth-díjas művészeket, mint frissen végzetteket, vagy éppen zeneakadémistákat.

Aligha sejtette Gráf Zsuzsanna 1988-ban, amikor a Városmajori Gimnáziumban létrehozta a zenei tagozatot és megalapította az Angelica Leánykart, hogy egy káprázatos sikertörténet kezdetén áll. Pedig az elmúlt negyedszázad számos versenysikere, lemezfelvétele, külföldi turnéja, s azok a művek, amelyeket kifejezetten a kórusnak írtak a kortárs szerzők – mindez azt jelzi, hogy kellő elhivatottsággal, lelkesedéssel és energiával egy gimnázium énektanár pozíciójából is megváltható a világ. Az egykori és jelenlegi „városmajorosokból” álló kórus repertoárjának keresztmetszetét nyújtja a hangversenyen, amelyen Megyesi Schwartz Lúcia és Bogányi Gergely mellett a Zeneakadémia rektora, Vigh Andrea is közreműködik.

Jegyár: 1 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Jegyárak: 900, 1 300, 2 100, 3 200 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont 87

DECEMBER 7. ( VASÁRNAP), 11.00

DECEMBER 7. ( VASÁRNAP), 19.30

SOLTI TEREM

NAGYTEREM

LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA MIT TUD A KLARINÉT? 10–15 ÉVESEKNEK Szűcs Péter (klarinét); Bacsó Kristóf (klarinét, szaxofon); Kiss Péter, Tálas Áron (zongora) Mesélő: Fazekas Gergely

DALESTEK A ZENEAKADÉMIÁN IAN BOSTRIDGE ÉS THOMAS ADÈS

Tudja-e valaki, hogy mi az a grenadil? És a paliszander? Azt elárulhatjuk, hogy köze van Mozart kedvenc hangszeréhez. És tudja-e valaki, hogy melyik volt Mozart kedvenc hangszere? Na jó, eláruljuk, a klarinét. A Liszt-kukacok Akadémiájának keretében megrendezett, felsős általános iskolásoknak (és szüleiknek, nagyszüleiknek, dédszüleiknek) szóló hangszerbemutató sorozat harmadik koncertjén a klarinétot ismerhetjük meg közelebbről. Hogy mire képes a hangszer, miért kell nád ahhoz, hogy megszólaljon, s hogy milyen csodálatos zenéket ihletett történetének háromszáz éve során. Mivel a klarinét nemcsak a klasszikus zenében futott be nagy karriert, hanem a jazzben is (ahol sokszor unokaöccse, a szaxofon képviseli őt), Szűcs Péter klasszikus klarinétművész mellett a Zeneakadémia szaxofontanára, Bacsó Kristóf is segítségünkre lesz abban, hogy közelebbi barátságba kerüljünk a fafúvós család egyik legrokonszenvesebb tagjával. A mesélő szerepét pedig ezúttal a Zeneakadémia zenetörténet tanára, Fazekas Gergely ölti magára.

Schubert: Téli utazás (D. 911)

Jegyár: 1 600 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Jegyárak: 1 400, 2 100, 3 500, 4 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Ian Bostridge (tenor) Thomas Adès (zongora) Napjaink egyik legjelentősebb tenorja, az idén ötvenéves angol Ian Bostridge későn érő típus. Énekesi karrierje 27 éves korában indult, de persze előtte se vesztegette az időt: Oxfordban, illetve Cambridge-ben tanult történelmet és tudományfilozófiát, 1990-ben doktorált, disszertációja pedig A boszorkányság és alakváltozatai, 1650–1750 címmel könyv formában is megjelent, s a felvilágosodás korát megelőző időszak démonológiai alapműveként tartja számon a szakma. Ami énekesként illeti, hosszan lehetne sorolni lemezeit, díjait, muzsikuspartnereit, és a nagy koncerttermeket, ahol fellépett. Felesleges. Ian Bostridge a mélyen intellektuális énekesek kihalófélben lévő fajának képviselője, akit muszáj meghallgatni. Különösen, ha Schubert utolsó dalciklusát, a Winterreisét énekli, az ezredforduló legjelentősebb brit zeneszerzője, Thomas Adès zongorakíséretével.

IAN BOSTRIDGE © SIMON FOWLER

SZÁGULDÓ MENYASSZONY © MARJAI JUDIT

DECEMBER 10. (SZERDA), 19.00

DECEMBER 11. (CSÜTÖRTÖK ), 19.30

SOLTI TEREM

NAGYTEREM

AKUSZTIKUS, AUTENTIKUS SEBESTYÉN MÁRTA A ZENEAKADÉMIÁTÓL A ZENEAKADÉMIÁIG KAMARAZENE KARNYÚJTÁSNYIRA WENZEL FUCHS KLARINÉTESTJE Poulenc: B-dúr klarinétszonáta (FP 184) Messiaen: Kvartett az idők végezetéhez – 3. tétel: Madarak szakadéka Bartók: Kontrasztok (BB 116) Schumann: Három románc, op. 94 Brahms: a-moll klarinéttrió , op. 114 Wenzel Fuchs (klarinét); Szabadi Vilmos (hegedű); Perényi Miklós (gordonka); Dráfi Kálmán, Mukeda Narihito (zongora)

Andrejszki Judit (csembaló); Razvaljajeva Anasztázia (hárfa); Hegedűs Luca (cimbalom); Caius Hera (lant); Szamosi Szabolcs (orgona); Soós András, Gombai Tamás (hegedű); Havasréti Pál (tekerő, bőgő); Szabó Zoltán (duda); Hunyadi Véndiák Kórus (művészeti vezető: Sebestyénné Farkas Ilona); Szent Efrém Férfikar (művészeti vezető: Bubnó Tamás)

DECEMBER 12. (PÉNTEK ), 19.30

NAGYTEREM

KAMARAZENE KARNYÚJTÁSNYIRA STEVEN ISSERLIS ÉS VÁRJON DÉNES Schumann: Fantáziadarabok, op. 73 Fauré: d-moll cselló-zongora szonáta, op. 109 Bloch: A zsidó életből – három vázlat csellóra és zongorára Kurtág György: Hommage à John Cage Kurtág György: Gerard de Nerval Kurtág György: Schatten Kurtág György: Kroó György in memoriam Brahms: F-dúr cselló-zongora szonáta, op. 99 Steven Isserlis (cselló) Várjon Dénes (zongora)

Az osztrák klarinétművész, Wenzel Fuchs Mozart kedvenc hangszerének egyik legjelentősebb művésze: a berlini Hanns Eisler Zeneművészeti Főiskola tanára, a Berlini Filharmonikusok szólóklarinétosa, aki rendszeresen tart mesterkurzusokat szerte a világon. December elején például a budapesti Zeneakadémián, s ehhez kapcsolódik hangversenye a Solti Teremben. A klarinétos kamarairodalom három csúcsdarabját fogja előadni, válogatott magyar művészek partnereként: a legendás jazzklarinétosnak, Benny Goodmannek és a nem kevésbé legendás hegedűművésznek, Szigeti Józsefnek komponált Bartók-trió mellett az ugyancsak Goodmannek írott, bár Arthur Honegger zeneszerzőkollégának ajánlott B-dúr Poulencszonáta mellett a klarinétrepertoár egyik kulcsdarabja, a klarinétra, csellóra és zongorára írott kései Brahms-trió is elhangzik a koncerten.

Sebestyén Mártát aligha kell bemutatni a közönségnek, azt azonban talán kevesen tudják róla, hogy milyen erős szálakkal kötődik a Zeneakadémiához. Kodály mondta egy alkalommal, hogy a zenetanulást kilenc hónappal a születés előtt kell elkezdeni, s ha van művész, akinél ez maximálisan megvalósult, az éppen Sebestyén Márta volt: már magzatként a Zeneakadémiára járt, több ízben is a ruhatárban várta pólyás csecsemőként, hogy karvezető édesanyja befejezze a Nagyteremben a vezénylést, s kisebb és nagyobb lány korából is számos emlék fűzi az épülethez és az intézményhez. Nagytermi koncertje tehát egyszerre lesz visszatérés és összegzés, amennyiben a pályáját meghatározó három zenei kultúra, a népzene, a régizene és a kórusirodalom fog szerves egységet alkotni ezen az esten. Mindebben pedig nemcsak az édesanyja vezette Hunyadi Véndiák Kórus és a Bubnó Tamás vezette Szent Efrém Férfikar lesz Sebestyén Márta segítségére, hanem a legkiválóbb klasszikus és népzenészek válogatott társasága is.

Idén tavasszal hatalmas sikerű, teltházas koncertet adott az angol csellistafenomén, Steven Isserlis Várjon Dénes és Joshua Bell társaságában. Isserlis és Várjon ezúttal duóban fogják újra elkápráztatni a közönséget, a káprázat azonban sohasem a külsőséges virtuozitásra vonatkozik az ő esetükben, hanem a mélyen megélt zeneiségre, amit a különleges műsorös�szeállítás is tükröz. A koncertet indító Schumann-, illetve az azt záró Brahmsművön kívül csupa ritkaságot hallhat a Zeneakadémia közönsége. Gabriel Fauré, a francia századforduló legendás alakjának 1917-es, kései csellószonátája éppúgy felfedezésre vár itthon, mint a 20. századi amerikai zenetörténet egyik legsikeresebb, mára szinte teljesen feledésbe merült alakjának, Ernest Blochnak A zsidó életből címet viselő sorozata. Ami pedig Kurtág György miniatűrjeit illeti: minden alkalom ünnep, amikor ilyen jelentős művészek előadásában szólalnak meg ezek a darabok, amelyek néhány perces formákba képesek belesűríteni az élet teljességét, egyetlen gesztusban képesek karnyújtásnyi közelségbe hozni az egész univerzumot.

Jegyárak: 2 100, 3 200 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Jegyárak: 1 900, 3 100, 4 300, 5 400 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Jegyárak: 2 900, 4 100, 5 200, 6 500 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

ŐSZI BÉRLETEK ZENE KARNYÚJTÁSNYIRA

DECEMBER 13. (SZOMBAT ), 19.30 DECEMBER 14. ( VASÁRNAP), 15.00

DECEMBER 14. ( VASÁRNAP), 19.30

DECEMBER 15. (HÉTFŐ), 19.30

NAGYTEREM

SNÉTBERGER QUARTET FEAT. MARKUS STOCKHAUSEN STEVEN ISSERLIS ÉS A CONCERTO BUDAPEST Dvořák: h-moll gordonkaverseny, op. 104 Csajkovszkij: Rómeó és Júlia (nyitányfantázia) Csajkovszkij: Hattyúk tava – szvit, op. 20

A zenetörténet egyik legnépszerűbb csellóversenyét a világ egyik legnépszerűbb csellistája játssza a Keller András vezette Concerto Budapest koncertjén. Az angol Steven Isserlist egy nappal Várjon Dénessel közös kamaraestje után Dvořák versenyművének szólistájaként hallhatjuk újra. A művet, amely keletkezése óta a hangszer alaprepertoárjához tartozik, közel negyven évig nem rögzítette Isserlis, mígnem tavaly végre elkészítette belőle saját felvételét, amelyet a kritikusok azonnal referenciaértékűként üdvözöltek. Dvořák darabját követően két Csajkovszkij-klasszikus lesz hallható a hangversenyen, két megrázó szerelmi történet zenei lenyomata: a Rómeó és Júlia nyitányfantázia, és a Hattyúk tava balettzenéjének legszebb pillanatait tartalmazó zenekari szvit.

Tavaly decemberben szólóesttel kápráztatta el a Zeneakadémia közönségét a friss Kossuth-díjas Snétberger Ferenc, idén rendkívüli muzsikusokból álló kvartettjével áll a Nagyterem színpadára. A Berklee hajdani ösztöndíjasát, a Thelonious Monk Institute egykori növendékét, Oláh Tzumo Árpádot aligha kell bemutatni a hazai közönségnek, ahogy a Fesztiválzenekar, illetve a Claudio Abbado vezette Gustav Mahler Jugendorchester egykori bőgősét, a számos jazzversenyen díjazott Barcza Horváth Józsefet sem. Toni Snétberger a kvartett vezetőjének fia, aki nemcsak jazzdobosként, hanem színészként is ismert Németországban. A vendég, Markus Stockhausen (a zeneszerző Karlheinz Stockhausen fia) régi barátja és muzsikuspartnere Snétberger Ferencnek, aki így nyilatkozott róla: „Markus olyasmiket hoz ki belőlem, amiket egyébként soha nem játszom. A kommunikációnak ez a közvetlen fajtája valami egészen rendkívüli.”

Jegyárak: 3 300, 4 800, 6 500 Ft Rendező: Concerto Budapest

Jegyárak: 3 700, 5 100, 6 500, 7 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Steven Isserlis (cselló) Concerto Budapest Vezényel: Keller András

Snétberger Quartet: Snétberger Ferenc (gitár) Oláh Tzumo Árpád (zongora) Barcza Horváth József (nagybőgő) Toni Snétberger (dob) Vendég: Markus Stockhausen (trombita)

ALENA BAEVA, JURIJ BASHMET ÉS A LISZT FERENC KAMARAZENEKAR Haydn: D-dúr szimfónia Mozart: Esz-dúr sinfonia concertante hegedűre, brácsára és zenekarra (K. 364) Grieg: g-moll vonósnégyes, op. 27 (vonószenekari változat) Alena Baeva (hegedű) Jurij Bashmet (brácsa) Liszt Ferenc Kamarazenekar (művészeti vezető: Rolla János) Alena Baeva a legifjabb hegedűművésznemzedék egyik legfénylőbb csillaga. Nincs még harmincéves, de máris rangos versenygyőzelmek sorát tudhatja a magáénak (Wienawski-verseny, 2001; Paganini-verseny, 2004; Sendai-verseny, 2007). Kazahsztánban született, majd Moszkvában tanult, s mestere volt mások mellett Mjsztszlav Rosztropovics, Shlomo Mintz és Ida Haendel. Májusban a Concerto Budapest vendége volt, most a Liszt Ferenc Kamarazenekarral érkezik a Zeneakadémiára. Egy valódi legenda, a brácsaművészként és karmesterként egyaránt aktív Jurij Bashmet, a Moszkvai Konzervatórium professzora lesz a partnere a zenetörténet legszebb hegedűbrácsa kettősversenye, Mozart Esz-dúr sinfonia concertantéjának előadásában. Jegyárak: 2 600, 4 500, 6 900, 8 900 Ft Rendező: Liszt Ferenc Kamarazenekar

„LEGYENEK IDEALISTÁK!” Steven Isserlis a színpadon. Védjegyévé vált frizurája hatásosan emeli ki lendületes mozdulatait, színjátékról azonban szó nincs: a művésztársak és a zenei anyag iránti maximális figyelmet tükröző tekintet mindent elárul. Talán ez az őszinte figyelem a kulcsa annak, hogy Isserlis nem mindennapi baráti körre tett szert: Joshua Bell, Schiff András, Thomas Adès, és persze Várjon Dénes és Simon Izabella csak néhányan azok közül, akikkel a színpadon túl is tartja a kapcsolatot. Koncertnaptárát látva ki gondolná, hogy húszévesen még nem tudta, elindul-e valaha a karrierje, és hogy a mai napig minden fellépése előtt izgul?

A cselló egész életén át társa volt, és olyan hangszer-arisztokratákkal kerülhetett közeli ismeretségbe, mint a Marquis de Coberon Stradivari. Miben adhat többet a cselló, mint a többi vonós? Számomra természetesen a cselló hangja a legszebb, megszólalása jóval közelebb áll az emberi hanghoz, mint a hegedűé. Igaz, a hegedű nagyobbat tud szólni, már ha nem szentelünk rendkívüli energiákat arra, hogy a csellónk úgy zengjen, mint egy harsona. A csellójátéknak ez a területe azonban nem különösebben foglalkoztat. Épp ellenkezőleg: a legtöbb darabot bélhúrokon játszom, mondjuk Sosztakovics és Prokofjev csellóversenyeit kivéve. Szeretném eloszlatni azt a tévhitet, miszerint a bélhúrokkal sok a gond, kérdezzék csak meg a barátaimat, nem is kell naponta egynél többször hangolnom. Ahhoz azonban, hogy kiteljesedhessen a hangszerem hangzása, a megfelelő partnerekre van szükségem. Ebből a szempontból nincs különbség egy kamaraprodukció vagy egy szimfonikus zenekar között. A zongora is tud elképesztően hangos lenni, hangosabb, mint egy zenekar. A kiegyensúlyozott hangzás nem varázslat kérdése, ott van a kottában. Ha közösen arra törekszünk, hogy a darab textúrái követhető, transzparens módon jelenjenek meg, akkor nem lehet gond az egyensúllyal sem. Ebből persze az is következik, hogy a szólista is alá kell, hogy rendelje magát a zenei szövetnek. Ha egy klarinéttól veszem át a témát, nem lehet célom, hogy túlharsogjam. Mindig egyenrangú felekről van szó. Korábban nyilatkozta, hogy magát elsősorban kamarazenésznek tartja, és minden műfajt ebből a szempontból értelmez. Igen, így igaz. Párbeszéd nélkül nincs értelme zenélni. Ha egy versenyművet játszom, számomra az is kamarazene, interakció a zenekarral, a karmesterrel. Nem célom előrecsomagolt produkciókkal végigturnézni a világot. Vannak, akik kiszállnak a gépből, felmennek a színpadra, és tudomást sem véve a környezetükről eljátsszák még egyszer ugyanazt. Nem tudom, hogy ebben hol az élvezet. Élvezetet nekem például az jelent, ha együtt zenélhetek a barátaimmal. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy ha eszembe jut egy koncertötlet, akkor van kikkel előadnom, sőt, van hol is, például a Wigmore Hall mindig nyitott az elképzeléseimre. Ezért is élvezet számomra egy-egy művész, korstílus vagy más koncepció köré épített sorozat összeállítása. Nemcsak a zene szempontjából, hanem emberi szempontból is. Azok, akikkel ilyenkor összefogok, egyben legjobb barátaim is: például Joshua, Dénes, Izabella és a többiek. Várjon Dénessel közös decemberi kamaraestjükre mivel készülnek? Ernest Bloch A zsidó életből című darabja nagyon megható mű, egyszerű és mély. Schumann sem maradhat ki a műsorból, egyszerűen nem tudok nélküle élni! Azzal, hogy Fauré d-moll cselló-zongora szonátája is elhangzik, régi missziómat viszem tovább. Meglepő számomra, hogy a magyar 93

„LEGYENEK IDEALISTÁK!”

zenészek körében Fauré szinte ismeretlen, Schiff András barátomat is rendszeresen győzködöm, hogy fedezze fel magának. Méltatlanul mellőzött szerző, aki szerintem a kamarazenvében legalább olyan fontos, mint Schumann. Kurtág művészetét és ő magát is nagyra tartom, rendszeresen tartjuk a kapcsolatot telefonon. Magyar kapcsolatai közül kiemelkedik Végh Sándor. Hogyan ismerte meg? Még tizenhat évesen vettem részt először a cornwalli Prussia Cove-ban tartott International Musicians Seminar mesterkurzuson és kamarazenei fesztiválon, amelyet Végh Sándor alapított. Akkor el se tudtam volna képzelni, hogy valaha én leszek ennek a kezdeményezésnek a művészeti vezetője, – különösen azután, hogy rossz magaviseletemért három évre felfüggesztették a részvételemet – de nagyon boldog vagyok, hogy végül így alakult. A helynek csodálatos atmoszférája van, nagyon szeretek eltölteni ott néhány hetet, amikor a zenén kívül mással nem kell foglalkoznom. Örülök annak, hogy tovább élhet Végh Sándor nehezen meghatározható, mégis kézzelfogható szellemisége: ez köti össze a professzorainkat, Thomas Adèst, Rados Ferencet vagy Wagner Ritát. A fesztivál mellett az életét mégis elsősorban a koncertturnék határozzák meg. Pedig nem titkolja, hogy lámpalázas típus. Igen, elsősorban a memóriazavaroktól félek, amelyek sajnos bármikor előfordulhatnak. Kamarazenében ez szerencsére nem jelentkezhet, mert ott a kotta. Amikor azonban fejből kell játszanom, segít a tudat, hogy több száz problémamentes koncerten vagyok már túl. A kialakult rutin és az előrelátás is segít. Fontos koncert előtt például sohasem reggel négykor fekszem le. És bízom a legjobbakban. Egyébként pozitív adottságként fogom fel a lámpalázam, és biztos vagyok benne, hogy emiatt sem fásulok bele a zenélésbe. Sohasem engedhetem meg magamnak, hogy ne legyen száz százalékos a figyelmem, és ez frissen tart. A Zeneakadémia hallgatóinak milyen tanácsot tud adni egy sikeres karrierhez? Ne a karrierre figyeljenek, hanem a zenére. Az én művészi pályám nem versenyeredmények nyomán indult el – ezeket nem is tartom túl sokra –, hanem ajánlások alapján. Azok a művészek ajánlottak egymásnak, akikkel jó produkciókat hoztunk létre. De harmincéves koromig nem is nagyon játszottam külföldön. Manapság attól tartok, hogy sok zenész túlzottan a karrierjére koncentrál a művészete helyett, de lehet, hogy ez máskor is így volt. Weiner Leó, Rados Ferenc, Kurtág György és Végh Sándor hazájába mit is üzenhetnék mást: legyenek idealisták! Lorenz Péter

Várjon Dénes és Steven Isserlis © ZENEAKADÉMIA / MOHAI BALÁZS 94

DECEMBER 16. (KEDD), 19.30

DECEMBER 18. (CSÜTÖRTÖK ), 19.00

NAGYTEREM

SOLTI TEREM A VARÁZSFUVOLA

ÉLESBEN KODÁLY 132 Kodály Zoltán: Kórusművek Psalmus Hungaricus Kiss B. Attila (tenor); Duffek Mihály (zongora) A Hunyadi János Általános Iskola Nagykórusa, Budapesti Ifjúsági Kórus, Kölcsey Kórus, A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara és Alma Mater Kórusa (karigazgató: Somos Csaba) Vezényel: Igaliné Büttner Hedvig, Gerenday Ágnes, Tamási László, Medveczky Ádám Kodály Zoltán vitathatatlanul a 20. század meghatározó jelentőségű magyar komponistája, zenetudósa és példaadó közéleti személyisége volt. A Zeneakadémián szerezte diplomáját zeneszerzőként, 1919-ben pedig már az intézmény aldirektoraként igazgatta a képzést, a népzene oktatását pedig még nyugállományba vonulása után is folytatta. Alma matere a születésnapján immár hagyományosnak mondható hangversennyel tiszteleg a mester emléke előtt. A koncert első felében a kodályi szellemiséget éltető és továbbörökítő három ifjúsági kórus előadásában lesz hallható Kodály kórusműveiből egy válogatás, a szünet után pedig az életmű egyik legfontosabb darabja, az 1923-ban Buda, Pest és Óbuda egyesülésének 50. évfordulója alkalmából írott Psalmus Hungaricus szólal meg. Jegyárak: 1 200, 1 700, 2 800, 3 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekarának támogatója a Zeneakadémia Baráti Köre.

W. A. Mozart: A Varázsfuvola Opera két felvonásban, magyar nyelven Művészeti vezető: Marton Éva Rendező: Almási-Tóth András Fordító: Varró Dániel Díszletkoncepció: Almási-Tóth András Díszletterv: Lisztopád Krisztina Jelmez: Maison Marquise by Tóth Bori Karigazgató: Somos Csaba Koreográfia: Juronics Tamás Sarastro: Gábor Géza Az éj királynője: Varga Viktória Tamino: Rab Gyula Pamina: Szemere Zita Papageno: Gaál Csaba Papagena: Zavaros Eszter Monostatos / Első pap: T. Gippert Béla Öreg pap: Dani Dávid 1. dáma: Horti Lilla 2. dáma: Vincze Klára 3. dáma: Vörös Szilvia 1. fiú: Kiss Tamás 2. fiú: Szabó Barnabás 3. fiú: Bobori Gábor Fuvola: Kerner Mária Közreműködnek a Magyar Táncművészeti Főiskola növendékei és az Academia Hungarica Kamarazenekar Vezényel: Alpaslan Ertüngealp A Zeneakadémia Varázsfuvola-produkciója a Meláth Andrea által vezetett Ének Tanszék közelmúltbéli hallgatóira és a magyar operajátszás emelkedő csillagaira épül. A közönség soraiba is fiatalokat invitáló előadás művészeti vezetője, Marton Éva és rendezője, a tanszék színpadi játék

tanára, Almási-Tóth András magát a Zeneakadémiát, egészen pontosan a szecessziós zenepalotát állítja majd a középpontba s teszi az előadás díszletévé. Hisz mi más volna képes a sötétség és a fény, az értelem és az érzelmek, az emelkedett eszmék és a természeti ösztönök, Sarastro és az Éj királynője ellentétpárjait összhangba rendezni, ha nem a zene. Jegyárak: 4 500, 5 400 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont 95

DECEMBER 18. (CSÜTÖRTÖK ), 19.00

NAGYTEREM

DECEMBER 19. (PÉNTEK ), 19.00

SOLTI TEREM IN MEMORIAM ZSIGMONDY DÉNES Isabelle Faust, Kokas Katalin, Pusker Júlia, Pusker Ágnes, Kelemen Barnabás, Kuklis Gergely, Jász Pál (hegedű); Rozmán Lajos (klarinét) Simon Izabella, Várjon Dénes (zongora)

Liszt főműve, a Krisztus oratórium részletei és Erkel népszerű Hunyadinyitánya mellett két ritkán hallható 20. századi magyar kompozíció hangzik el a MÁV Szimfonikusok estjén Kocsár Balázs vezényletével. A dirigens édesapja, Kocsár Miklós 1994-ben, a Szegedi Szimfonikus Zenekar negyedévszázados fennállásának alkalmára komponálta Szimfonikus ballada című darabját. Eredetileg Vántus Istvánt kérték fel a mű megírására, amit halála miatt nem tudott befejezni, Kocsár Miklós pedig Vántus vázlataiból indult ki saját kompozíciója megírásakor. Kocsár műve előtt a Liszt-díjas és kétszeres MIDEMdíjas Szabadi Vilmos szólójával egy ritkán hallható remekmű szólal meg. Dohnányi Ernő 1950-ben befejezett, posztromantikus nyelvet használó c-moll hegedűversenye az első darab, amit amerikai letelepedése után írt.

A Zeneakadémián Kresz Gézához járt, de legfontosabb tanárának a kamarazenét oktató Weiner Leót tartotta. 1944-ben, a háború alatt hagyta el Magyarországot, s 1946-tól Németországban futott be jelentős karriert mint koncertező hegedűművész. Zongorista feleségével a teljes kamarairodalmat végigjátszották, s több földrészt bejártak. Zsigmondy Dénes emlékezetét azonban nem pusztán feledhetetlen koncertjei és újra- és újrahallgatandó lemezei őrzik, hanem rendkívül széles tanítványi köre is. Ötvenéves korában kezdett tanítani, részben amerikai egyetemi tanszékeken, részben mesterkurzusokon. Növendékei tisztelegnek a 92 éves korában idén, év elején elhunyt, felejthetetlen „Zsiga” előtt: Isabelle Faust, a Kokas–Kelemen házaspár, a Pusker testvérek, valamint Kuklis Gergely, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar koncertmestere és Jász Pál, a Concerto Budapest művésze. Zsigmondy Dénes egy rá igen jellemző történetet mesél el egyik interjújában. Budapesten járt a feleségével a hatvanas években, s fellépett a Zeneakadémián. A koncert előtti este meglátogatta Kodályt. „Kérdezgetett mindenféléről, könyvekről, és én mindent ismertem, de semmit nem olvastam, ugye. De mindenről tudtam, szóval jót beszélgettünk. Akkor aztán rám nézett és szigorúan azt mondta: »olvasni kell«. Másnap a koncert szünetében lejött hozzánk az öltözőbe, mindkettőnket átkarolt és csak annyit mondott: »maguknak nem kell olvasni«.”

Jegyárak: 3 000, 3 500, 4 000 Ft Rendező: MÁV Szimfonikus Zenekar

Jegyár: 2 100, 3 200 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

SZABADI VILMOS ÉS A MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR Erkel: Hunyadi László – nyitány Dohnányi: II. (c-moll) hegedűverseny, op. 43 Kocsár Miklós: Szimfonikus ballada Liszt: Krisztus (részletek) Szabadi Vilmos (hegedű) MÁV Szimfonikus Zenekar Vezényel: Kocsár Balázs

ZSIGMONDY DÉNES © FELVÉGI ANDREA

DECEMBER 19. (PÉNTEK ), 19.00

DECEMBER 20. (SZOMBAT ), 16.00

DECEMBER 22. (HÉTFŐ), 19.00

NAGYTEREM

SOLTI TEREM

KARÁCSONYI HANGVERSENY VIGH ANDREA HÁRFAESTJE Bruch: Kol Nidrei, op. 47 Granados: Spanyol tánc Hasselmans: A forrásnál Durand: Keringő, op. 83 R. Strauss: Morgen Puccini: Tosca – Tosca imája Puccini: Gianni Schicchi – Lauretta áriája Tournier: Au matin Smetana-Trenecek: Moldva-fantázia, op. 43 Vecsey: Valse triste Paganini: La Campanella Kreisler: Liebesleid Debussy: Szonáta fuvolára, brácsára és hárfára (L. 137) Debussy: Suite bergamasque – Prélude, Clair de lune Ravel: Bevezetés és allegro Vigh Andrea (hárfa); Tokody Ilona (szoprán); Drahos Béla (fuvola); Szatmári Zsolt (klarinét); Szabadi Vilmos (hegedű); Onczay Csaba (cselló) Nyári Vonósnégyes: Nyári László, Szajkó Géza (hegedű); Dráfi Kálmán (brácsa); Balázs István (cselló) Kevesen tettek olyan sokat azért, hogy a hárfa autonóm koncerthangszerré váljon Magyarországon, mint Vigh Andrea. 1986-ban szerezte meg zeneakadémiai diplomáját, 2009-ben a doktori fokozatot, tíz szólólemeze jelent meg, 1999-ben megalapította a Gödöllői Hárfafesztivált, rendszeresen zsűrizik nemzetközi versenyeken és fesztiválokon, tavaly óta pedig a Zeneakadémia rektoraként működik. Karácsonyi hangversenyén az ünnepi hangulatért nemcsak Vigh Andrea muzikalitása és virtuozitása szavatol, hanem meghívott muzsikustársainak névsora is, hiszen egytől egyig a hazai zeneélet kiválóságai. Jegyárak: 3 000, 3 500, 4 000, 5 000, 6 000 Ft Rendező: Jakobi Koncert Kft.

AZ MR GYERMEKKÓRUS KARÁCSONYI HANGVERSENYE Betlehemes népi játékok, európai, elsősorban magyar szerzők kórusművei, szóló hangszeres darabok Arany Zsuzsanna (zongora) MR Gyermekkórus Vezényel: Matos László, Kabdebó Sándor, Brebovszky Klára

A VARÁZSFUVOLA

A MR Gyermekkórusával várni a közeledő karácsonyt – ennél stílszerűbb programot keresve sem találhatnánk advent utolsó hétvégéjére. Az 1954 óta működő, Botka Valéria és Csányi László által életre hívott kórus az elmúlt majd’ hatvan esztendőben bejárta szinte az egész világot, s a felnőtt fegyelemmel, de gyermeki tisztasággal éneklő együttes kortárs ősbemutatókon közreműködve éppúgy bizonyította nagyszerűségét, mint akár gregorián vagy reneszánsz művek megszólaltatásakor. A karácsonyi ünnepkörhöz válogatott programban nemcsak betlehemes játékok szerepelnek: európai és magyar szerzők kompozíciói is felcsendülnek majd a koncerten. Felcsendülnek – e közhelyes fordulat ezúttal kivételesen szó szerint értendő, hiszen aki csak egyszer is hallotta az MR Gyermekkórusának énekét, az jól tudja, hogy a kórus hangja nemzedékek óta őrzi élményszerű csengését. Ebben hatalmas érdeme van az együttest oly sokáig irányító, a kórus hangzásképét formáló Thész Gabriellának, s természetesen az ő nyomdokán haladnak a kórus mai vezetői, Matos László és Kabdebó Sándor is.

Művészeti vezető: Marton Éva Rendező: Almási-Tóth András Fordító: Varró Dániel Díszletkoncepció: Almási-Tóth András Díszletterv: Lisztopád Krisztina Jelmez: Maison Marquise by Tóth Bori Karigazgató: Somos Csaba Koreográfia: Juronics Tamás

Jegyárak: 2 000, 3 000, 4 000 Ft Diák- és nyugdíjaskedvezménnyel: 1 400, 2 100, 2 800 Ft Rendező: MR Zenei Együttesek

A részleteket lásd a 95. oldalon.

W. A. Mozart: A Varázsfuvola Opera két felvonásban, magyar nyelven

Sarastro: Gábor Géza Az éj királynője: Varga Viktória Tamino: Rab Gyula Pamina: Szemere Zita Papageno: Gaál Csaba Papagena: Zavaros Eszter Monostatos / Első pap: T. Gippert Béla Öreg pap: Dani Dávid 1. dáma: Horti Lilla 2. dáma: Vincze Klára 3. dáma: Vörös Szilvia 1. fiú: Kiss Tamás 2. fiú: Szabó Barnabás 3. fiú: Bobori Gábor Fuvola: Kerner Mária Közreműködnek a Magyar Táncművészeti Főiskola növendékei és az Academia Hungarica Kamarazenekar Vezényel: Alpaslan Ertüngealp

Jegyárak: 4 500, 5 400 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont 97

DECEMBER 21. ( VASÁRNAP), 19.30

DECEMBER 28. ( VASÁRNAP), 19.30

NAGYTEREM

TISZTA BAROKK THE KING’S CONSORT Händel: Messiás (HWV 56) Lorna Anderson (szoprán); Catherine Hopper (alt); Joshua Ellicott (tenor); David Wilson-Johnson (basszus) The King’s Consort Vezényel: Robert King

THE KING’S CONSORT © KEITH SAUNDERS

Huszonnégy nap. 1741 augusztusában ennyi idő alatt írta meg Händel a Messiás 259 oldalas kéziratát. A darabban persze talán ez a legkevésbé különleges, hiszen Händel többnyire ilyen munkatempóban dolgozott. Sokkal izgalmasabb, hogy a Dublinban jótékonysági hangversenyen bemutatott mű miként vált már Händel életében kultikus darabbá, s jutott el a 19. századi, olykor több ezer énekest és muzsikust megmozgató monstre előadásokig. A Zeneakadémián ezúttal az eredeti körülményeket felelevenítő, historikus előadásban lesz hallható a mű, az angol régizenészek legendás képviselője, Robert King és együttese előadásában. A King által még cambridge-i diákkorában, 1980-ban alapított King’s Consort Anglia egyik legjelentősebb régizenei formációja, amely kilencven lemezzel, több mint egymillió eladott példánnyal, rengeteg turnéval és számos zenetörténeti felfedezéssel büszkélkedhet. Az együttes Robert King vezényletével Händel valamennyi jelentős művét játszotta, vagyis Messiás-előadásuk referencia értékkel bír: régizenerajongóknak kötelező. Jegyárak: 4 800, 6 500, 9 200, 11 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

BENKÓ DIXIELAND BAND BRING ME SUNSHINE! Vendégek: Micheller Myrtill, Berki Tamás (ének) Benkó Dixieland Band: Benkó Sándor (klarinét, együttesvezető); Nagy Iván (harsona, ének); Szalóky Béla (trombita, harsona, ének); Halmos Vilmos (zongora, ének); Kovacsevics Gábor (dob); Csikós Miklós (bőgő); Gáspár Pál (bendzsó, ének) Hazai jazzegyüttes számára aligha képzelhető el nagyobb dicséret, mint amikor egy autentikus ragtime-on nevelődött tengerentúli a világ egyik legjobb zenekaraként hivatkozik rá. Márpedig a Benkó Dixieland Band esetében pontosan ez történt, s a méltató szavak ráadásul a néhai Ronald Reagan amerikai elnöktől valók. A Benkó Sándor klarinétos vezette formáció története már számokban mesélve is kápráztató: ötvenhét aktív alkotói év, nyolcvanegynéhány lemez, tízezernél is több koncertfellépés, bő háromtucatnyi díj és kitüntetés, valamint felsorolhatatlan számú világsztár, sőt, legenda (Milt Jacksontól Buddy Tate-ig), akikkel alkalmanként kiegészült a társulat. Évbúcsúztató koncertjükön hagyományosan két nagyszerű énekes, Micheller Myrtill és Berki Tamás lesz a vendég. Jegyárak: 6 000, 8 000, 10 000, 12 000 Ft Rendező: Filharmónia Magyarország Nkht.

PERISZKÓP © DRÉGELY IMRE

MI A BAROKK? „A barokk zene az, amelyben a harmóniák zavarosak, telezsúfolva modulációkkal és disszonanciákkal; a dallam érdes és kevéssé természetes, az intonáció nehéz, a tempó erőltetett.” Jean-Jacques Rousseau definiálja ekként a barokk zenét 1768-ban publikált zenei lexikonjában, s szóhasználata a 18. század általános gyakorlatát tükrözi. Hogy a szó honnan ered, arról Rousseau óta vitatkoznak. Rousseau az olasz baroccóból eredeztette, amely a logika tudományában az erőltetett szillogizmusokra vonatkozott (pl.: minden A = B; néhány C ≠ B; tehát néhány C ≠ A). Mások a spanyol baruecót tekintik a szó etimológiai előzményének, amely pedig a gyöngyhalászok terminus technicusa volt: ezzel jelölték a bizarr formájú gyöngyszemeket. Akárhogy is – legyen szó erőltetettségről vagy bizarr formáról –, a „barokk” a 18. századi zenei gondolkodásban a túlzásra, a kereteken való túllépésre vonatkozott. Neutrális korszakfogalommá csak a 19. század folyamán vált. Kezdetben a 16. század zenéjére használták, s csak bő ötven éve vonatkozik az 1600 után következő másfélszáz év repertoárjára. Manapság persze nem csupán egy zenetörténeti korszakot jelöl a barokk szó, hanem a klasszikus zene egyik legsikeresebb brandjeként is funkcionál. Ez a brand pedig komoly alakváltozáson ment keresztül az elmúlt évtizedekben, mégpedig elsősorban a korhű hangszerek és játékmódok alkalmazását zászlajára tűző historikus előadói gyakorlatnak köszönhetően. A régizenészek fáradhatatlan felfedezőmunkája révén ma már a szélesebb közönség is tudja, hogy Händel a népszerű oratóriumain túl operákat is írt (nem is keveset és nem is akármilyeneket), hogy Bach jól ismert passiói végső soron nem mások, mint korábban alig ismert kantátáinak nagyra nőtt rokonai, hogy Vivaldinak létezik életműve a Négy évszak concertókon túl is, és hogy Purcell sem csak a Dido és Aeneast komponálta. De talán a repertoár bővülésénél is fontosabb, hogy a historikus előadói gyakorlat újraértelmezte a nagy zenei kánon barokk részét: Händel és Bach levették parókáikat, s kortársainkká váltak. És hogy miért annyira sikeres az ezredfordulón a barokk zene? Talán azért, mert a pátosszal teli romantika, és a sokszor ridegen konstruktív 20. századi új zene legjobb tulajdonságait egyesíti magában: érzelmes, de a szenvedélyeket mégis keretek között tartja, világos szerkezetek szerint épül fel, amelyek mégsem követhetetlenek. És mert modern világképünk alapjaihoz vezet vissza bennünket. Ahogy Descartes racionalizmusa, vagy Newton fizikai törvényei máig meghatározzák a mindennapi gondolkodásunkat, éppígy határozzák meg zenei gondolkodásunkat a velük egykorú barokk szerzők. Monteverdi az opera területén, Corelli a hangszeres zenében, Rameau a harmóniavilágával, Bach a polifon gondolkodásával, és így tovább. Mert bár lehet, hogy a historikus előadói gyakorlat nem a 17–18. századról, hanem a jelenkorról szól, ám éppen ezért akkora a hatása: azt teszi kézzelfoghatóvá, hogy a barokk művek éppúgy a kortársaink, mint Steve Reich, David Lang vagy éppen Kurtág György kompozíciói. Fazekas Gergely 100

BEJEGYZÉS A ZENEAKADÉMIA VENDÉGKÖNYVÉBEN PEKKA KUUSISTO (2014. JÚNIUS 10.) 101

DECEMBER 29. (HÉTFŐ), 19.30

DECEMBER 30. (KEDD), 19.30

DECEMBER 31. (SZERDA), 22.45

NAGYTEREM

AKUSZTIKUS, AUTENTIKUS ÉVFORDÍTÓ SZALÓKI ÁGIVAL TISZTA BAROKK CONCERTO ARMONICO BUDAPEST Händel: D-dúr concerto grosso, op. 6/5 C. P. E. Bach: D-dúr csembalóverseny (Wq 11) Vivaldi: h-moll hegedűverseny (RV 387 – „Per Signora Anna Maria”) J. S. Bach: h-moll zenekari szvit (BWV 1067)

Szalóki Ági (ének); Koncz Gergely, Vizeli Balázs (hegedű); Mester László Pintyő (brácsa); Doór Róbert (bőgő); Abdulwahab Nadia, Valach Gábor (tánc)

Az 1983-ban a Zeneakadémia diplomázás előtt álló növendékeiből alakult Concerto Armonico Budapest a legizgalmasabb hazai historikus együttesek egyike. A Spányi Miklós művészeti vezetésével működő zenekar lemezfelvételei közül kiemelkedő jelentőségű a Carl Philipp Emmanuel Bach összes billentyűs versenyművét közreadó sorozat a BIS gondozásában, amelyet világszerte valóságos szenzációként ünnepeltek a lemezkritikusok. Az újonnan megnyílt Zeneakadémián immár második alkalommal megrendezett újév előtti hangversenyük műsorán ekként kötelező elem az idén 300 éves Bach fiútól egy csembalóverseny, amely mellé Johann Sebastian fuvolaversenynek beillő h-moll szvitjét választották (a Liszt-díjas Bálint János szólójával), valamint Vivaldi egyik tanítványának dedikált azonos hangnemű hegedűversenyét (a koncertmester Ábrahám Márta szólójával). És hogy e tiszta barokk est műsorából Händel se maradjon ki, a koncertet a nagyszabású francia nyitánnyal kezdődő D-dúr concerto grosso indítja.

Éppen húsz éve történt, hogy a Besh o droM együttes koncertjén feltűnt egy törékeny lány, akiből olyan energiák áradtak, hogy kis híján áramszünetet okozott. Ez a bizonyos lány azóta számos lemezen és sikeren van túl, kipróbálta magát a jazzben, Karády Katalinban, jó pár gyerek-, vagy talán pontosabb úgy fogalmazni, családi lemezben (a legutóbbi Körforgás címen idén jelent meg), besöpört rengeteg méltán neki ítélt díjat, s közben ugyanaz a törékeny energiabomba maradt, aki volt. Zeneakadémiai koncertjén Szalóki Ági népzenész énje kerül előtérbe, hiszen ilyennel is rendelkezik, sőt talán ez van a lelke közepén: „1998 és 2002 között az Ökrös együttes énekeseként sok-sok koncerten élvezhettem San Franciscótól Pekingig, milyen jó is az, amikor megszólal két hegedű, a brácsa, a bőgő, és felcsendül egy ördöngösfüzesi dallam: Bárcsak ez az éjszaka Szentgyörgynapig tartana… Mikor ezt énekeltem, mindig arra gondoltam, milyen lenne, ha valóban megállíthatnánk az éjszakát, a pillanatot vagy az érzést, melyet szeretünk.” A zeneakadémiai koncerten az utóbbi időben az erdélyi Mezőségben végzett gyűjtőútját idézi fel, s ebben nemcsak a magyar népzenei élet krémjét jelentő muzsikusgárda, hanem két kitűnő táncos is a segítségére lesz.

Jegyárak: 1 400, 2 100, 3 500, 4 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Jegyárak: 1 900, 3 100, 4 300, 5 400 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Ábrahám Márta (hegedű), Bálint János (fuvola), Spányi Miklós (csembaló) Concerto Armonico Budapest (koncertmester: Ábrahám Márta, művészeti vezető: Spányi Miklós)

102

Az erdélyi Mezőség zenéje, Ördöngösfüzes, Búza, Magyarszovát és Szék dalai tánccal

AZ AMADINDA ÜTŐEGYÜTTES ÉS PRESSER GÁBOR SZILVESZTERI KONCERTJE Presser Gábor (zongora, ének) Amadinda Ütőegyüttes: Bojtos Károly, Holló Aurél, Rácz Zoltán, Váczi Zoltán Presser Gábor és az idén harmincéves Amadinda Ütőegyüttes közös szilveszteri koncertje olyan mértékben kötődött a Zeneakadémiához, hogy a Liszt Ferenc téri épület bezárása után az embernek az volt az érzése, hogy nem is telnek az évek. Az először 2001-ben megrendezett óévbúcsúztató hangversenyt 2009 után persze befogadta a Müpa, így az idő kerekének nem kellett megállnia, most azonban ismét „régi otthonában” lehetünk részesei ennek a különleges ünnepnek, amely nem ismeri a műfajok közötti határokat. A tradicionális ütős zenétől Bachon és Johann Strausson át a Presserdalokig ívelő stilisztikai palettát bejáró koncertre érdemes időben jegyet váltani: ez nem az a szilveszteri buli, amellyel kapcsolatban az utolsó pillanatig halogatható a döntés, vajon elmegyünk-e rá. Jegyárak: 10 000, 12 500, 15 000, 17 500 Ft; VIP-jegy: 25 000 Ft Rendező: Amadinda Ütőegyüttes

CULTURA NO 20 © PECSICS MÁRIA

DÍJESŐ A MEGÚJULT ZENEAKADÉMIÁNAK RED DOT, Hipnózis, Media Design, Arany Penge, Év Belsőépítésze, Friss szemmel fotópályázat, a kívül-belül újjászületett épület mellett a Zeneakadémia megújult kommunikációs portfóliója is több rangos elismerést kapott az újranyitás évadában.

A magyar reklám- és médiapiac rangos versenyén, a Kreatív Csoport által alapított Media Design versenyen a zsűri 2013 decemberében a Zeneakadémia újszerű egyestés előadás-ismertető füzeteit és a koncertmagazinját díjazta. Az egyetem kommunikációs igazgatósága és a Zeneakadémia kreatív ügynöksége, az Allison Advertising (Gács Róbert, kreatív igazgató; Farkas Anna grafikusművész és Cuba Gergő tervezőgrafikus) által megálmodott és kivitelezett kiadványok két díjat is elhoztak: az egyestés előadás-ismertető füzetek a „szórólapok/prospektusok” között második helyet értek, a 2013-as koncertmagazin pedig a „havonta vagy ritkábban megjelenő lapok” szekciójában lett harmadik. A koncertmagazin és a műsorfüzetek világszínvonalát, az Egyetem és a Koncertközpont együttállásának pazar vizuális megfogalmazását méltatta a Kreatív Csoport által alapított Media Design verseny zsűrije. „A Zeneakadémia új arculata és kiadványstruktúrája egyedülálló minőséget képvisel” – fogalmazott a 2013. december 11-én a budapesti Roham bárban rendezett díjátadó ceremónián Román Balázs, a hazai reklám- és médiapiac első számú orgánumának számító Kreatív magazin főszerkesztője. A zsűri véleménye szerint a zeneakadémiai arculat az integrált – vagyis a nyomtatott és az internetes kiadványokból álló teljes portfóliót alapul vevő – királykategóriában is éremesélyesnek számított. A versenykiírás szerint azonban a Media Design bírálóbizottsága csak azokat a weboldalakat értékelhette, amelyek 2013. szeptember 30-ig elindultak, a zeneakademia.hu azonban csak a Liszt Ferenc téri zenepalota október 22-i újranyitásakor élesedett. Mint Román Balázs elmondta, a közel félezer pályamű helyezéseiről döntő szakmai grémium a Zeneakadémia miatt döntött úgy, hogy a verseny komplett intézményi arculat kategóriával is bővül jövőre. A Media Design eredetileg ugyanis a lapkiadók, reklám- és médiaügynökségek, web- és mobildizájnra specializálódott cégek bajnoksága. A Zeneakadémia így saját pályájukon győzte le versenytársai javát.

GÁCS RÓBERT, SZABÓ STEIN IMRE, CUBA GERGŐ 104

A Zeneakadémia megújult arculatát hordozó kiadványok 2014 május elején az alapvetően reklámügynökségek számára kiírt Hipnózis Kreatív Reklámversenyen három kategóriában kerültek döntőbe (shortlistre), néhány héttel később pedig a magyarországi kreatív ipar legrangosabb versenyén, az Arany Pengén aratott sikert a Zeneakadémia: az egyestés programfüzet-sorozat és a koncertmagazin multinacionális vállalatok leginnovatívabb reklámanyagainak mezőnyében nyert díjat. A világ legnagyobb nemzetközi reklámügynökségének tartott Geometry Global nemzetközi kreatív igazgatója, Howard Smiedt által vezetett zsűri a több száz pályamű közül egyedül a Zeneakadémia Koncertmagazin két eddig megjelent számát szavazta az idei Arany Penge „design megoldások – katalógus/naptár" kategóriájának shortlistjére (a döntősök listájára).

S bár ebben a kategóriában végül nem osztották ki a zsilettpengét formázó szobrokat, a Zeneakadémia prémiumkiadványát találta a legjobbnak a zsűri 2014-ben. Kategóriagyőztesként elnyerte ugyanakkor a penge-szobrot egy másik kategóriában a Zeneakadémia. A legjelesebb hazai szakemberekből álló grémium Bronz Pengével jutalmazta a Zeneakadémia környezetbarát papírra nyomtatott, a nemzetközi koncertéletben teljességgel egyedinek számító egyestés koncertismertetőit. A zsebkönyvszerű, bensőséges formátumú, a kortárs könyvgrafika világelitjéhez sorolandó rajzokkal illusztrált, a műsorra reflektáló, vállaltan vélemény műfajú esszéket tartalmazó füzetsorozat nagyságrendekkel nagyobb kreatív-apparátussal készült reklámfilmeket és kiadványokat utasított maga mögé. Rangos szakmai elismerést kapott maga az épület is, hiszen 2014 júniusában a Zeneakadémia-rekonstrukció belsőépítészét, Magyari Évát Az év belsőépítésze díjjal tüntették ki. A Laki Péter által 1998-ban alapított elismerést a Magyar Építész Kamara belsőépítészeti tagozata évente ítéli oda a szakmai zsűri által kiemelkedőnek tartott tervezői munkáért. A díj 16 éves történetében most először fordult elő, hogy a zsűri két tervezőnek is odaítélte a kitüntetést: a Zeneakadémia Liszt Ferenc téri főépületének rekonstrukcióját belsőépítész tervezőként jegyző Magyari Éva mellett Gothárd Erzsébet a Vigadó rekonstrukciójának belsőépítész tervezőjeként vehette át a díjat. A megújult épület egy fotópályázaton is győztesnek bizonyult: a Magyar Építészet Éve sorozat keretében meghirdetett Friss szemmel fotópályázaton a Zeneakadémia megújult Liszt Ferenc téri főépületét bemutató fotó lett közönségdíjas. Az Ybl-bicentenárium alkalmából szervezett, Műemlékek friss szemmel elnevezésű kiírás keretében a Kossuth téren, a Várkert Bazárban, a Ludovika főépületében, a Pesti Vigadóban és a Zeneakadémia Liszt Ferenc téri épületében, szervezett fotóséták keretében készíthették el pályamunkáikat a versenyre regisztrálók, a fotósokat épületenként külön-külön értékelte a zsűri, illetve a nagyközönség. A pályázat közönségdíját a Zeneakadémián készült felvétel nyerte el. Lapzártánk után érkezett a hír, hogy a legrangosabb európai designverseny, a Red Dot Awards zsűrije 2014/15 győztesei közé választotta a Zeneakadémia arculatát Communication Design kategóriában. A díjazott magazinok és előadás-ismertetők online böngészhető változatai honlapunk Lisztérium rovatában, a zeneakademia.hu/liszterium oldalon találhatók meg. BRONZ PENGE-DÍJ 105

KONCERTEK A RÉGI ZENEAKADÉMIÁN LISZT MÚZEUM MATINÉKONCERTEK

2014. SZEPTEMBER 6., 11.00

BEÉRI BARNABÁS ZONGORAKONCERTJE

2014. SZEPTEMBER 13., 11.00

A ZATHURECZKY-VERSENY DÍJAZOTTJAINAK HANGVERSENYE

2014. SZEPTEMBER 20., 11.00

GULYÁS ISTVÁN ZONGORAKONCERTJE

2014. SZEPTEMBER 27., 11.00 A NYÁRI VONÓSNÉGYES HANGVERSENYE

2014. OKTÓBER 4., 11.00

2014. OKTÓBER 11., 11.00 PERÉNYI ESZTER ÉS KISS GYULA,

M EDGYESI ZSOLT, BOROS MIHÁLY ÉS BOATENG KÁRMEN STEPHANY ZONGORAKONCERTJE VALAMINT NÖVENDÉKEIK HANGVERSENYE

2014. OKTÓBER 18. „LISZT-NAP”: KOVÁCS GERGELY ÉS VÁRADI LÁSZLÓ

MATINÉKONCERTJE, DÉLUTÁNI NÉPZENEI KONCERT, NAGY PÉTER ZONGORAESTJE

2014. OKTÓBER 25., 11.00 TIEN HSIEH ZONGORAKONCERTJE

2014. NOVEMBER 8., 11.00 VIGH ANDREA ÉS A HÁRFA TANSZAK NÖVENDÉKEINEK KONCERTJE

2014. NOVEMBER 15., 11.00 SZEMENDRI GÁBOR ZONGORAKONCERTJE

2014. NOVEMBER 22., 11.00 CHIYAN WONG ZONGORAKONCERTJE

2014. NOVEMBER 29., 11.00 ALEKSANDRA KULS HEGEDŰKONCERTJE

2014.DECEMBER 6., 11.00 A LOS ANGELES-I IFJÚ ZONGORISTÁK

2014. DECEMBER 13., 11.00 ERDEI PÉTER ÉS AZ ÚJ LISZT KAMARAKÓRUS HANGVERSENYE

2014. DECEMBER 20., 11.00 ANNA KIJANOWSKA ZONGORAKONCERTJE

NEMZETKÖZI VERSENYÉNEK GYŐZTESE

TALÁLKOZÁSOK LISZT FERENCCEL: A LISZT TÁRSASÁG ÉS A ZENEAKADÉMIA KONCERTSOROZATA BEVEZETŐ ELŐADÁSOKKAL

2014. OKTÓBER 1., 18.00

106

LISZT VALLÁSOS ZONGORAMUZSIKÁJA Lantos István, Nagy Mira, Ránki Fülöp (zongora) Bevezető: Lantos István

2014. NOVEMBER 5., 18.00

L ISZT ÉS A HÁRFA: VIGH ANDREA ÉS NÖVENDÉKEI Angelica Leánykar (művészeti vezető: Gráf Zsuzsanna) Bevezető: Eckhardt Mária

2014. DECEMBER 3., 18.00

JDONSÁGOK LISZT H-MOLL SZONÁTÁJA KÖRÜL Ú Jandó Jenő (zongora) Bevezető: Eckhardt Mária

További részletek és jegyárak: www.zeneakademia.hu/programok /regizak

A ZENEAKADÉMIA BEMUTATJA: A „KONZI” A Zeneakadémia idősebb leánya: így is nevezhetnénk az alapításával a Zeneakadémiát jó három évtizeddel megelőző, 1973 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (korábban Főiskola) égisze alatt működő Bartók Béla Konzervatóriumot, mely mindmáig a magyarországi középfokú zenészképzés legeredményesebb műhelye.

A hivatalosan „Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Gyakorlóiskolája” névre hallgató műhely megérdemli a megkülönböztetett figyelmet, hiszen Magyarország legrégebbi középfokú zeneoktatási intézményének jogelődje 1840-ben alakult meg a Pest-Budai Hangász Egylet bábáskodásával. A hetvenöt növendékkel, ének, zeneszerzés és kórus tanszakokkal induló iskola megalapítását Liszt Ferenc is szorgalmazta, s két koncertjének bevételével járult hozzá a felállítandó „Nemzeti Conservatorium” költségeihez. Alig tíz évvel később 200 növendéket képez az intézmény, s immár hangszeres tanszakokon (zongora, hegedű, gordonka, fuvola és klarinét) is folyik az oktatás. A mai szóhasználattal élve alapítványi formában működő iskola 1867-ben veszi fel a Nemzeti Zenede nevet, és a Zeneakadémia megalapításáig (s vele a magyar felsőfokú zenészképzés 1875-ös elindulásáig) a magyar zeneoktatás legrangosabb műhelyének számított. Az 1920-as években rövid időre elveszti önállóságát, de véglegesen csak az 1948-as átszervezéssel kerül állami fenntartásba az ekkor már gimnáziumi tagozattal is bíró iskola. Ekkor kapja az Állami Konzervatórium nevet, és 1954-től a zeneiskolai tanárképzés is az intézmény feladatai közé tartozik. 1966-ban a tanárképzést a Zeneakadémia veszi át a konzi Semmelweis utcai épületével együtt, az immár Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolára átkeresztelt intézet a Nagymező utcába költözik, s 1973-tól a Zeneakadémia fenntartása alá kerül mint gyakorlóiskola. A gimnáziumi oktatás a rendszerváltáskor indul újra, s ekkor szűnik meg az intézmény monopolhelyzete, hiszen Budapesten rövidesen két új zeneművészeti szakközépiskola kezdheti meg működését (mára nyolc iskola kínál középfokú zenész szakképesítést a fővárosban). Az intézmény – melyben jelenleg több mint 300 hallgató tanul 23 tanszakon – fordulatokban gazdag története ellenére Eötvös miniszter kívánságának megfelelve ma is kiváló helyet foglal el hazai intézeteink közt. S hogy mi a siker titka? Az iskolát 2012 óta vezető dr. Benkő Szabolcs szavai egyúttal a jövő útját is kijelölik: „Az intellektuális közeg és a tanári kar egyedülálló az országban, az intézmény kiemelkedő versenyeredményekkel büszkélkedhet. Régen ennyi elég is volt. Mára viszont felnőtt az iskola mellé a konkurencia, és ha választania kell egy növendéknek, nem biztos, hogy csak a szakmai szempontokat veszi figyelembe; azt is nézi, lehet-e hangszert kölcsönözni, van-e kollégium, milyen a számítógépes ellátottság stb. Meg kell felelnie a modern kor kihívásainak ennek a több mint 170 éves intézménynek, hogy a hagyományokhoz hűen, az átalakulások közepette is egyedülálló vezető szerepet tölthessen be.”

A „KONZI”

Végh Dániel 107

LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA IFJÚSÁGI PROGRAMOK A ZENEAKADÉMIÁN Minden gyerek zenével születik. Nincs olyan csecsemő, akit ne érintene meg Mozart vagy Bach zenéje. Vagy épp a Gangnam Style, attól függően, hogy mivel találkozik otthon. A Zeneakadémia ifjúsági programjai érthető módon nem a popkultúra értékeivel kívánják megismertetni a kicsiket és a nagyobbakat, hanem azzal a három zenei világgal, amelyek az intézmény oktatását és hangversenyéletét is meghatározzák, vagyis a klasszikus zenével, a népzenével és a jazz-zel.

A „Liszt-kukacok Akadémiája” fedőnév alatt működő zeneakadémiai ifjúsági programok célja nem az, hogy muzsikusokat neveljünk, hanem az, hogy felépítsük a jövő közönségét. Hogy azoknak a gyerekeknek, akik a Goldberg-variációkat hallják otthon, további csodákat mutassunk meg ebből a végtelen szellemi univerzumból, azokat pedig, akik Lady Gaga hangzó árnyékában nőnek fel, elkalauzoljuk másféle zenei tájakra. A Zeneakadémia ifjúsági programjainak alappillérét a heti rendszerességű kiscsoportos foglalkozások adják, amelyek az 6–10 éves korosztálynak szólnak. Nemcsak a különféle zenei műfajokat és formákat ismertetjük meg a gyerekekkel, nemcsak a különböző hangszereket mutatjuk be nekik (szó szerint kézzelfoghatóan), hanem beavatjuk őket a hangverseny intézményének működési mechanizmusába is. Felépíttettük legókockákból a méretarányos Nagytermet, s a gyerekek eljátszhatják a legófigurákkal, hogy hová érkezik a művész, miként készül a művészszobában, közben hogyan gyülekezik a közönség, és így tovább. A 10–15 éves korosztálynak szól a Solti Teremben rendezett koncertsorozat, amely a zongorával, a vonósokkal és a klarinéttal ismerteti meg a gyerekeket, s arra is rávilágít, hogy mit tudnak ezek a hangszerek a különböző zenei stílusokban, klasszikus zenében, jazzben, vagy éppen a népi hagyományban. (Részletek a 109. oldalon és a magazin korábbi oldalain.) Sokan úgy gondolják, hogy a zene puszta szórakozás. Nincs igazuk. Ember mivoltunk lényegére tanít, s ezért aligha lehet elég korán kezdeni a vele való megismerkedést. Ahogy Shakespeare fogalmaz: „Az ember, aki legbelül zenétlen, / S eltörnek lelkén az összhangzatok, / Az kész az árulásra, tőrvetésre: / Szelleme a tompa űr sötétje, / Lelke csönd; a néma árnyékvilág. / Ne bízz benne. Hallgass a zenére!” (Szabó Stein Imre fordítása) 2014 őszén szeptember 20. és december 20. között tartunk kiscsoportos „Liszt-kukac” foglalkozást a Zeneakadémia Liszt Ferenc téri épületében, szombatonként 10.00 órától. A foglalkozások 6–10 éves gyerekeknek szólnak. A szülők a foglalkozásokon nem vehetnek részt, ők az aznap esti, nagytermi koncert főpróbájára ülhetnek be (amennyiben a fellépőknek ez ellen nincs kifogásuk). További részletek: http://zeneakademia.hu/junior Jegyár: 900 Ft Jegyek a Liszt-kukac foglalkozásokra továbbra is csak személyesen, a Zeneakadémia jegypénztárban válthatók.

108

ZENEAKADEMIA.HU

LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA 10–15 ÉVESEKNEK KONCERTSOROZAT A SOLTI GYÖRGY KAMARATEREMBEN

2014. OKTÓBER 5. MIT TUD A ZONGORA? 2014. NOVEMBER 16. MIT TUDNAK A VONÓSOK? 2014. DECEMBER 7. MIT TUD A KLARINÉT? KONCERT A NAGYTEREMBEN

2014. NOVEMBER 8. MIT TUD A ZENEKAR?

A ZENEAKADÉMIA BARÁTI KÖRE A Baráti Kör első elnöke mintegy tíz esztendőn keresztül Marton Péter volt, aki – emigránsként – Németországban vált sikeres üzletemberré. A ZENEAKADÉMIA BARÁTI KÖRÉNEK első meghatározó tagjai többnyire olyanokból álltak, akik a nyugati világ szokásain szocializálódtak.

2007-ben Szabó Vilmos, a nemzetközi Korn/Ferry vezetői tanácsadó cég magyarországi vállalatának ügyvezető igazgatója vette át az elnöki tisztet, jelezve, hogy felnőtt a rendszerváltás után a modern, „nyugatos” üzletemberek generációja, akik közül néhányat már az oktatási és kulturális szféra értékei is megérintenek. A Zeneakadémia jelenlegi Baráti Körének legfontosabb támogatói közülük kerülnek ki. Fő tevékenységük a Zeneakadémia ifjú tehetségeinek segítése, elsősorban művészi projektjeik megvalósítása terén, ám a Baráti Kör az utóbbi években nem elégedett meg ennyivel. Nagyobb tervek megvalósításával is erősítették a Zeneakadémia brandjét, s egyben a Baráti Körnek is markánsabb karaktert adtak. A Liszt-bicentenárium évében például három gyönyörű könyv jelent meg a Baráti Kör jóvoltából, a Zeneakadémia szellemi bázisára építve, együttműködésben a Helikon Kiadóval. Beszédesek a számok. 2013-ban több mint 46 millió forinttal segítették a Zeneakadémiát. A Baráti Kör tavaly 18 millió forintot fordított a hallgatók ösztöndíjaira, 1,4 millió forintot a külföldi mesterkurzusokra és más nemzetközi projektekre, valamint hangszereket vásárolt – mintegy 26 millió forint értékben. Párizsban egy olyan Erard-zongorát sikerült megszerezni, amelyen talán maga Liszt Ferenc is játszott. A hangszer ugyanis annak a Caroline de Saint-Criqnek a tulajdonából való, akinek apja – az akkori francia belügyminiszter – kiutasította házából az ifjú zsenit, megelőzendő a fiatalok „végzetes” szerelmének kibontakozását. A hangszer immár a Liszt Múzeum gyűjteményét gazdagítja. Különleges projekt karrierje indult el annak a pianínónak a megvásárlásával is, amelyen Kurtág György és felesége, Márta asszony koncertezett, felejthetetlenül adva elő Bach- és Kurtág-műveket. A hatalmas, csodálatos hangú pianínó további érdekessége, hogy egy elmés szerkezettel élethűen rögzíthető mindaz, amit játszanak rajta. A Baráti Kör tulajdonát képező „Kurtág-zongora” a Budapest Music Centerben kapott helyet, ahol majd más híres, és leendő művészek is billentyűihez járulhatnak. A Baráti Kör a Zeneakadémia számára egy értékes Nemessányi-féle mesterhegedűt is megvásárolt. A „magyar Stradivariként” tisztelt hegedűt Nemessányi Félix Sámuel, korának egyik legkiválóbb hangszerésze készítette. Tavalytól három, japán készítésű gitár is a Zeneakadémia hangszerarzenálját gazdagítja, amelyeket Eötvös József tanár úr ajánlására a Baráti Kör vásárolt meg. 2014 őszétől a Baráti Kör közreműködésének köszönhetően a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekarának koncertsorozatát az Erste Bank Hungary Zrt. támogatja. A 2014. november 23-án Kocsis Zoltán, 2015. április 15-én Vashegyi György, május 18-án pedig Kobajashi Kenichiro vezényletével fellépő szimfonikusok felkészülését, a növendékekből évről évre újjáalakuló formáció művészi fejlődését továbbra is a Baráti Kör segíti.

110

2015 TAVASZ – ELŐZETES 2015. FEBRUÁR 7.

BRODSKY QUARTET

2015. FEBRUÁR 13.

HARMONIA CAELESTIS – MÁTÉ BALÁZS ÉS AZ AURA MUSICALE

2015. MÁRCIUS 5.

ZEHETMAIR QUARTET

2015. MÁRCIUS 18.

TAKÁCS-NAGY GÁBOR ÉS A MANCHESTER CAMERATA

2015. MÁRCIUS 27.

KELLER ANDRÁS, KLENYÁN CSABA, VÁRJON DÉNES

2015. ÁPRILIS 1.

JÁNOS-PASSIÓ – PURCELL KÓRUS, ORFEO ZENEKAR, VASHEGYI GYÖRGY

2015. MÁJUS 7.

VÁRJON DÉNES ÉS A CONCERTO BUDAPEST

2015. MÁJUS 15 – 16.

WÜRTZ KLÁRA ÉS BARÁTI KRISTÓF BEETHOVEN-SZONÁTA–MARATON

2015. MÁJUS 19.

JORDI SAVALL ÉS A CONCERT DES NATIONS J. S. BACH: MUSIKALISCHES OPFER

2015. MÁJUS 24.

MAGDALENA KOŽENÁ ÉS MITSUKO UCHIDA

2015. MÁJUS 31.

FRANKL PÉTER ÉS VÁRDAI ISTVÁN BEETHOVEN-ESTJE 111

ZENEAKADÉMIA NAGYTEREM

JORDI SAVALL ÉS A

CONCERT DES NATIONS J. S. BACH: MUSIKALISCHES OPFER

2015.05.19.

ZENEAKADÉMIA NAGYTEREM

VILDE FRANG ÉS AZ

AMSTERDAM SINFONIETTA 2015.02.24.

KONCERTKRONOLÓGIA A Zeneakadémia Koncertközpont saját szervezésében Befogadott rendezvény Klasszikus Jazz Opera Népzene Junior

2014. SZEPTEMBER 29. (HÉTFŐ), 19.30

AZ I. NEMZETKÖZI MARTON ÉVA ÉNEKVERSENY DÖNTŐJE

KOCSIS ZOLTÁN ÉS A ZUGLÓI FILHARMÓNIA

2014. SZEPTEMBER 21. (VASÁRNAP), 19.30

2014. SZEPTEMBER 30. (KEDD), 19.30

HOLLAND BAROQUE SOCIETY

AKUSZTIKUS, AUTENTIKUS VUJICSICS 40

16. oldal

2014. SZEPTEMBER 22. (HÉTFŐ), 19.00

LAJKÓ ISTVÁN ZONGORA DLA DOKTORI ZÁRÓKONCERTJE

2014. SZEPTEMBER 4. (CSÜTÖRTÖK), 19.30

20. oldal

A PABLO CASALS NEMZETKÖZI CSELLÓVERSENY NYITÓHANGVERSENYE

2014. SZEPTEMBER 23. (KEDD), 19.00

8. oldal

2014. SZEPTEMBER 6. (SZOMBAT), 20.30

GIORA FEIDMAN & GITANES BLONDES – NAGYON KLEZMER 8. oldal

2014. SZEPTEMBER 7. (VASÁRNAP), 18.30

A 100 TAGÚ CIGÁNYZENEKAR ÉS BARÁTAI 8. oldal

2014. SZEPTEMBER 13. (SZOMBAT), 19.30

A PABLO CASALS NEMZETKÖZI CSELLÓVERSENY GÁLAKONCERTJE 10. oldal

2014. SZEPTEMBER 14. (VASÁRNAP), 18.00

ZUGLÓI FILHARMÓNIA 60

10. oldal

2014. SZEPTEMBER 16. (KEDD), 19.30

ÓBUDAI DANUBIA ZENEKAR VÁSÁRY – POKOL ÉS MENNY 12. oldal 2014. SZEPTEMBER 17. (SZERDA), 19.30

SOAVE – ZONGORAHANGVERSENY LISZT FERENC MŰVEIBŐL 12. oldal

2014. SZEPTEMBER 18. (CSÜTÖRTÖK), 19.30

MVM-KONCERTEK – A ZONGORA JEVGENYIJ SZUGYBIN ZONGORAESTJE 12. oldal 114

2014. SZEPTEMBER 20. (SZOMBAT), 18.00

HELEN DONATH ÉS A MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR 20. oldal

2014. SZEPTEMBER 24. (SZERDA), 19.30

HOMMAGE À LÁNG GYÖRGY HOLOKAUSZT EMLÉKKONCERT 20. oldal

2014. SZEPTEMBER 25. (CSÜTÖRTÖK), 19.00

AKUSZTIKUS, AUTENTIKUS GÁZSA ÉS ÜSZTÜRÜ 21. oldal

2014. SZEPTEMBER 25. (CSÜTÖRTÖK), 19.30

RIVKA GOLANI ÉS A BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR 21. oldal

2014. SZEPTEMBER 26. (PÉNTEK), 19.30

A ZENÉN TÚL... VÁSÁRY TAMÁS ZENÉS BESZÉLGETÉSEI 22. oldal

2014. SZEPTEMBER 27. (SZOMBAT), 19.30

AKIKO SUWANAI ÉS A CONCERTO BUDAPEST

26. oldal

2014. OKTÓBER 1. (SZERDA), 19.30

KAMARAZENE KARNYÚJTÁSNYIRA KÁLLAI ERNŐ ÉS BALÁZS JÁNOS 30. oldal

2014. OKTÓBER 2. (CSÜTÖRTÖK), 19.30

ANOUSHKA SHANKAR KLASSZIKUS INDIAI RAGÁK 30. oldal 2014. OKTÓBER 3. (PÉNTEK), 19.00

FISCHER ANNIE 100 A FIATALOK 30. oldal 2014. OKTÓBER 4. (SZOMBAT), 19.00

FISCHER ANNIE 100 A PÁLYATÁRSAK 31. oldal 2014. OKTÓBER 5. (VASÁRNAP), 11.00

LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA MIT TUD A ZONGORA? 10-15 ÉVESEKNEK 31. oldal 2014. OKTÓBER 5. (VASÁRNAP), 11.00

MEGÉRTHETŐ ZENE BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR A MAGYAR ZENE VILÁGPOLGÁRAI: FISCHER ANNIE 31. oldal

22. oldal

2014. OKTÓBER 5. (VASÁRNAP), 19.00

2014. SZEPTEMBER 28. (VASÁRNAP), 19.30

A TEHETSÉG KÖTELEZ SELELJO ERZSÉBET SZAXOFONSZONÁTÁK

AKIKO SUWANAI ÉS A CONCERTO BUDAPEST 22. oldal

36. oldal

2014. OKTÓBER 5. (VASÁRNAP), 19.30

2014. OKTÓBER 11. (SZOMBAT), 19.00

2014. OKTÓBER 19. (VASÁRNAP), 19.00

FISCHER ANNIE 100 FRANKL PÉTER ÉS VÁSÁRY TAMÁS ZENEKARI ESTJE

C. P. E. BACH 300 CONCERTO ARMONICO BUDAPEST „GROSSES HOFKONZERT” ÜNNEPI HANGVERSENY NAGY FRIGYES UDVARÁBAN

CAFe BUDAPEST KORTÁRS MŰVÉSZETI FESZTIVÁL EÖTVÖS PÉTER: LADY SARASHINA

36. oldal

2014. OKTÓBER 6. (HÉTFŐ), 19.30

A CIVIL KURÁZSI DICSÉRETE KARL JENKINS – ARANY JÁNOS: A WALESI BÁRDOK 37. oldal 2014. OKTÓBER 7. (KEDD), 19.30

GAVRIEL LIPKIND ÉS A LISZT FERENC KAMARAZENEKAR 37. oldal

2014. OKTÓBER 9. (CSÜTÖRTÖK), 19.00

46. oldal

40. oldal

2014. OKTÓBER 19. (VASÁRNAP), 19.30

2014. OKTÓBER 12. (VASÁRNAP), 16.00

CONCERTO BUDAPEST & UMZE KAMARAEGYÜTTES

C. P. E. BACH 300 CONCERTO ARMONICO BUDAPEST BILLENTYŰS PÁRBAJ

49. oldal

39. oldal

2014. OKTÓBER 21. (KEDD), 19.30

ÜNNEPI HANGVERSENY KISS GYULA ZONGORAMŰVÉSZ 70. SZÜLETÉSNAPJA ALKALMÁBÓL

2014. OKTÓBER 12. (VASÁRNAP), 19.30

FENYŐ LÁSZLÓ ÉS AZ ÚJ MAGYAR KAMARAZENEKAR

49. oldal

41. oldal

2014. OKTÓBER 22. (SZERDA), 19.30

ARMEL OPERAVERSENY 2014 MARCO TUTINO: A PARÁZS

2014. OKTÓBER 13. (HÉTFŐ), 19.30

ÉLESBEN – A BILLENTYŰS ÉS AKKORDIKUS TANSZÉK

2014. OKTÓBER 9. (CSÜTÖRTÖK), 19.30

CAFe BUDAPEST KORTÁRS MŰVÉSZETI FESZTIVÁL 180-AS CSOPORT – HARMINCÖT ÉVE

2014. OKTÓBER 24. (PÉNTEK), 19.45

38. oldal

JAZZ ITT! OLÁH KÁLMÁN EUROPEANAMERICAN QUINTET 37. oldal

2014. OKTÓBER 10. (PÉNTEK), 19.00

ARMEL OPERAVERSENY 2014 CHRISTIAN HENKING: FIGARO¿

44. oldal

2014. OKTÓBER 15. (SZERDA), 19.30

NEMZETI FILHARMONIKUS ZENEKAR IN MEMORIAM FISCHER ANNIE 42. oldal

38. oldal

2014. OKTÓBER 17. (PÉNTEK), 19.30

2014. OKTÓBER 10. (PÉNTEK), 19.00

75 ÉVES A BUDAPESTI LENGYEL INTÉZET

C. P. E. BACH 300 ENSEMBLE MIMAGE+ KAMARAZENE NAGY FRIGYES UDVARÁBAN 38. oldal 2014. OKTÓBER 10. (PÉNTEK), 19.00

MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR

40. oldal

2014. OKTÓBER 11. (SZOMBAT), 15.30

ZUGLÓI FILHARMÓNIA

40. oldal

44. oldal

2014. OKTÓBER 17. (PÉNTEK), 19.00

CAFe BUDAPEST KORTÁRS MŰVÉSZETI FESZTIVÁL EÖTVÖS PÉTER: LADY SARASHINA

46. oldal

2014. OKTÓBER 18. (SZOMBAT), 19.30

CAFe BUDAPEST KORTÁRS MŰVÉSZETI FESZTIVÁL SAPPORO HANGJAI JAPÁN KORTÁRSZENEI EST

46. oldal

49. oldal

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR

50. oldal

2014. OKTÓBER 25. (SZOMBAT), 19.45

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR

50. oldal

2014. OKTÓBER 26. (VASÁRNAP), 19.00

NEMZETI ÉNEKKAR BARTÓKTÓL EÖTVÖSIG 54. oldal 2014. OKTÓBER 26. (VASÁRNAP), 19.30

DAVID LANG A ZENEAKADÉMIÁN

50. oldal

2014. OKTÓBER 27. (HÉTFŐ), 19.30

ISABELLE FAUST ÉS A STUTTGARTI RÁDIÓ SZIMFONIKUS ZENEKARA 54. oldal

2014. OKTÓBER 28. (KEDD), 19.30

ZUGLÓI FILHARMÓNIA

54. oldal

115

2014. OKTÓBER 29. (SZERDA), 19.00

KAMARAZENE KARNYÚJTÁSNYIRA KODÁLY KVARTETT 58. oldal

2014. OKTÓBER 30. (CSÜTÖRTÖK), 19.30

HEGEDŰS ENDRE CHOPIN-ESTJE

58. oldal

2014. OKTÓBER 31. (PÉNTEK), 19.00

MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR

58. oldal

2014. NOVEMBER 1. (SZOMBAT), 11.00

MEGÉRTHETŐ ZENE BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR A MAGYAR ZENE VILÁGPOLGÁRAI: KERTÉSZ ISTVÁN 59. oldal 2014. NOVEMBER 1. (SZOMBAT), 19.30

BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR

59. oldal

2014. NOVEMBER 2. (VASÁRNAP), 19.30

ÓBUDAI DANUBIA ZENEKAR VON DOHNÁNYI – VÉGZET

2014. NOVEMBER 6. (CSÜTÖRTÖK), 19.00

2014. NOVEMBER 18. (KEDD), 19.30

DALESTEK A ZENEAKADÉMIÁN BARÁTH EMŐKE ÉS CSALOG GÁBOR „ÖSSZEFŰZVE ÖRÖKRE”

74. oldal

64. oldal

JAZZ ITT! BRUSSELS JAZZ ORCHESTRA „SWEETHEART & THE DAREDEVIL”

68. oldal

74. oldal

2014. NOVEMBER 7. (PÉNTEK), 19.00

2014. NOVEMBER 20. (CSÜTÖRTÖK), 19.00

LUKRÉCIA MEGGYALÁZÁSA

74. oldal

2014. NOVEMBER 8. (SZOMBAT), 11.00

2014. NOVEMBER 20. (CSÜTÖRTÖK), 19.45

LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA MIT TUD A ZENEKAR? 10–15 ÉVESEKNEK 68. oldal 2014. NOVEMBER 8. (SZOMBAT), 16.00; 20.00

I. BUDAPESTI NEMZETKÖZI GITÁRVERSENY – DÖNTŐ ÉS GÁLAKONCERT 69. oldal

2014. NOVEMBER 3. (HÉTFŐ), 19.45

69. oldal

2014. NOVEMBER 4. (KEDD), 19.45

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR BAROKK EST 62. oldal 2014. NOVEMBER 5. (SZERDA), 19.00

LUKRÉCIA MEGGYALÁZÁSA

64. oldal

2014. NOVEMBER 5. (SZERDA), 19.30

KAMARAZENE KARNYÚJTÁSNYIRA JEAN-EFFLAM BAVOUZET ÉS SZOKOLAY BALÁZS KÉTZONGORÁS ESTJE 62. oldal

LUKRÉCIA MEGGYALÁZÁSA

2014. NOVEMBER 11. (KEDD), 19.30

CARACASI IFJÚSÁGI ZENEKAR AZ „EL SISTEMA” NAGYKÖVETEI 69. oldal

2014. NOVEMBER 16. (VASÁRNAP), 11.00

LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA MIT TUDNAK A VONÓSOK? 10-15 ÉVESEKNEK 72. oldal 2014. NOVEMBER 16. (VASÁRNAP), 19.00

ÚJ LISZT FERENC KAMARAKÓRUS SZERELEM ÉS HALÁL 72. oldal 2014. NOVEMBER 17. (HÉTFŐ), 19.30

BOLDOCZKI GÁBOR ÉS A LISZT FERENC KAMARAZENEKAR 72. oldal

116

BÄCHER MIHÁLY-EMLÉKEST

68. oldal

2014. NOVEMBER 9. (VASÁRNAP), 19.00

62. oldal

2014. NOVEMBER 19. (SZERDA), 19.30

MVM-KONCERTEK – A ZONGORA VÁRJON DÉNES ZONGORAESTJE

2014. NOVEMBER 6. (CSÜTÖRTÖK), 19.30

59. oldal

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR BAROKK EST

ROST ANDREA ÉS A CONCERTO BUDAPEST

MIHAIL PLETNYOV ÉS A BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR 76. oldal

2014. NOVEMBER 21. (PÉNTEK), 19.00

AKUSZTIKUS, AUTENTIKUS TOMPOS KÁTYA ÉS A GÓBÉ ZENEKAR 76. oldal

2014. NOVEMBER 21. (PÉNTEK), 19.45

MIHAIL PLETNYOV ÉS A BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR 76. oldal

2014. NOVEMBER 22. (SZOMBAT), 15.30

MIHAIL PLETNYOV ÉS A BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR 76. oldal

2014. NOVEMBER 22. (SZOMBAT), 19.00

PRUNYI ILONA JUBILEUMI HANGVERSENYE 50 ÉVE SZÍNPADON 78. oldal 2014. NOVEMBER 23. (VASÁRNAP), 15.30

ZUGLÓI FILHARMÓNIA

78. oldal

2014. NOVEMBER 23. (VASÁRNAP), 19.30

KOCSIS ZOLTÁN ÉS A ZENEAKADÉMIA SZIMFONIKUS ZENEKARA 80. oldal

2014. NOVEMBER 26. (SZERDA), 19.00

KAMARAZENE KARNYÚJTÁSNYIRA KIM KASHKASHIAN ÉS NAGY PÉTER 80. oldal

2014. NOVEMBER 27. (CSÜTÖRTÖK), 19.00

FARKAS GÁBOR ÉS A MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR 82. oldal

2014. NOVEMBER 28. (PÉNTEK), 19.30

ÉLESBEN – A VONÓS TANSZÉK

82. oldal

2014. DECEMBER 5. (PÉNTEK), 19.30

2014. DECEMBER 16. (KEDD), 19.30

AZ ANGELICA LEÁNYKAR ADVENTI HANGVERSENYE

95. oldal

87. oldal

2014. DECEMBER 7. (VASÁRNAP), 11.00

LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA MIT TUD A KLARINÉT? 10-15 ÉVESEKNEK 88. oldal 2014. DECEMBER 7. (VASÁRNAP), 19.30

ÉLESBEN – KODÁLY 132

2014. DECEMBER 18. (CSÜTÖRTÖK), 19.00

W. A. MOZART: A VARÁZSFUVOLA

95. oldal

2014. DECEMBER 18. (C SÜTÖRTÖK ), 19.00

MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR

96. oldal

DALESTEK A ZENEAKADÉMIÁN IAN BOSTRIDGE ÉS THOMAS ADÈS

2014. DECEMBER 19. (PÉNTEK), 19.00

88. oldal

96. oldal

82. oldal

2014. DECEMBER 10. (SZERDA), 19.00

2014. DECEMBER 19. (PÉNTEK), 19.30

2014. NOVEMBER 29. (SZOMBAT), 19.00

KAMARAZENE KARNYÚJTÁSNYIRA WENZEL FUCHS KLARINÉTESTJE

97. oldal

2014. NOVEMBER 29. (SZOMBAT), 10.30, 15.00

MESÉLŐ MUZSIKA

A TEHETSÉG KÖTELEZ RAZVALJAJEVA ANASZTÁZIA HÁRFA-FANTÁZIÁK 83. oldal 2014. NOVEMBER 30. (VASÁRNAP), 19.30

A ZENÉN TÚL… VÁSÁRY TAMÁS ZENÉS BESZÉLGETÉSEI 83. oldal

2014. DECEMBER 1. (HÉTFŐ), 19.30

NEMZETI FILHARMONIKUS ZENEKAR 86. oldal

2014. DECEMBER 2. (KEDD), 19.00

JAZZ ITT! MOLNÁR BENCZE KVARTETT FEAT. BACSÓ KRISTÓF 86. oldal

2014. DECEMBER 2. (KEDD), 19.30

ÓBUDAI DANUBIA ZENEKAR PROKOFJEV – SZERELEM ÉS HALÁL 87. oldal

2014. DECEMBER 4. (CSÜTÖRTÖK), 19.00

BARANYAY LÁSZLÓ ÉS TANÍTVÁNYAI 87. oldal

90. oldal

2014. DECEMBER 11. (CSÜTÖRTÖK), 19.30

AKUSZTIKUS, AUTENTIKUS SEBESTYÉN MÁRTA 90. oldal

2014. DECEMBER 12. (PÉNTEK), 19.30

KAMARAZENE KARNYÚJTÁSNYIRA STEVEN ISSERLIS ÉS VÁRJON DÉNES 90. oldal

2014. DECEMBER 13. (SZOMBAT), 19.30

IN MEMORIAM ZSIGMONDY DÉNES

VIGH ANDREA HÁRFAESTJE

2014. DECEMBER 20. (SZOMBAT), 16.00

AZ MR GYERMEKKÓRUS KARÁCSONYI HANGVERSENYE 97. oldal

2014. DECEMBER 21. (VASÁRNAP), 19.30

TISZTA BAROKK THE KING’S CONSORT 98. oldal

2014. DECEMBER 22. (HÉTFŐ), 19.00

W. A. MOZART: A VARÁZSFUVOLA

STEVEN ISSERLIS ÉS A CONCERTO BUDAPEST

97. oldal

92. oldal

2014. DECEMBER 28. (VASÁRNAP), 19.30

2014. DECEMBER 14. (VASÁRNAP), 15.00

98. oldal

STEVEN ISSERLIS ÉS A CONCERTO BUDAPEST

2014. DECEMBER 29. (HÉTFŐ), 19.30

92. oldal

2014. DECEMBER 14. (VASÁRNAP), 19.30

SNÉTBERGER QUARTET FEAT. MARKUS STOCKHAUSEN 92. oldal

2014. DECEMBER 15. (HÉTFŐ), 19.30

ALENA BAEVA, JURIJ BASHMET ÉS A LISZT FERENC KAMARAZENEKAR 92. oldal

BENKÓ DIXIELAND BAND

TISZTA BAROKK CONCERTO ARMONICO BUDAPEST 102. oldal

2014. DECEMBER 30. (KEDD), 19.30

AKUSZTIKUS, AUTENTIKUS ÉVFORDÍTÓ SZALÓKI ÁGIVAL 102. oldal

2014. DECEMBER 31 (SZERDA), 22.45

AZ AMADINDA ŰTŐEGYÜTTES ÉS PRESSER GÁBOR 102. oldal

117

JEGYTÉRKÉP Nagyterem

KÓRUSÜLÉS BAL 10 – 19

JOBB 19 – 10

30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 39 38 37 36 35 34 33 32 31 30 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 29 28 27 26 25 24 23 22 21 20

13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24

12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

V IV III II I 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 1

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1

2 3 4 5 6 7 8

M1 M2 M3

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

8 7 6 5 4 3 2

1 M3 M2 M1

JOBB 12 – 1

BAL 1 – 12

6 7

3 2 1

4 3 2 1 5 4 3 2 1 6 5 4 3 2 1 6

BAL 9– 1

7 6 5 4 3 2 1 7 6 5 4 3 2 1 7 6 5 4 3 2 1 7 6 5 4 3 2 1

1 2 3 4 5 6 7 7 6 5 4 3 2 1 1

2 3 4 5 6 6 5 4 3 2

BALKÖZÉP 1–7

JOBBKÖZÉP 1– 7

KÖZÉPERKÉLY 118

I II III IV V VI

6 7 1 2 3 4 5 6 7 1 2 3 4 5 6 7 5 4 3 2 1 6 7 1 2 3 4 5

I II III IV V VI

1 2 3 4

5 5

9 8

8 9

FÖLDSZINT (zsöllye)

6 5 7 1 2 3 4 6 5 1 2 3 4 6 5 1 2 3 4

JOBB 1–9

12 – 1

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

OLDALERKÉLY JOBB

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

24 – 13

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

22 21 20 19 18 17 16 15 14 13 12

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII XIII XIV XV XVI XVII XVIII

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

24 23 22 21 20 19 18 17 16 15 14 13

PÓDIUMÜLÉS: 80 HELY

24 23 22 21 20 19 18 17 16 15 14 13

13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24

SZÍNPAD

V VI III II I

OLDALERKÉLY BAL

19 18 17 16 15 14 13 12 11 10

24 23 22 21 20 19 18 17 16 15 14 13

1 – 12

10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

24 23 22 21 20 19 18 17 16 15 14 13

13 – 24

JELMAGYARÁZAT 1. kategória 2. kategória 3. kategória 4. kategória szolgálati hely

JEGYTÉRKÉP SOLTI terem KAPCSOLAT, KÖZÖNSÉGKAPCSOLAT LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM 1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.

AKözponti telefonszám: (1) 462-4600 ZENEAKADÉMIA Közönségkapcsolati kérdésekkel a kozonsegkapcsolat@zeneakademia.hu KONCERTKÖZPONT e-mail címen állunk rendelkezésére. SAJÁT SZERVEZÉSÉBEN.

1. kategória 2. kategória szolgálati hely

JEGYVÁSÁRLÁSI INFORMÁCIÓK

A Zeneakadémia Koncertközpont jegypénztára a Liszt Ferenc tér 8. alatt, a Zeneakadémia megújult épületében, a főbejárat mellett üzemel. A jegypénztár általános nyitva tartása minden nap 11.00 és 18.00 óra között. Az általános nyitva tartáson túl a jegypénztár az előadásokhoz igazodva az előadás kezdését megelőző órától az előadás szünetéig is nyitva tart.

SZÍNPAD A

1 2 3 4 5 6 7 7 6 5 4 3 2 1

III

1 2 3 4 5 6 7 7 6 5 4 3 2 1

III

1 2 3 4 5 6 7 7 6 5 4 3 2 1

VII

1 2 3 4 5 6 7 7 6 5 4 3 2 1

VII

VIII 1 2 3 4 5 6 7 7 6 5 4 3 2 1

VIII

1 2 3 4 5 6 7 7 6 5 4 3 2 1

XII

1 2 3 4 5 6 7 7 6 5 4 3 2 1

XII

XIII 1 2 3 4 5 6 7 7 6 5 4 3 2 1

XIII

1 2 3 3 2 1

XIV

A jegypénztár elérhetőségei: telefon: (1) 321-0690 e-mail: jegy@zeneakademia.hu A Zeneakadémia Koncertközpont jegyeivel kapcsolatos kérdésekkel forduljanak a jegypénztár munkatársaihoz! A jegyvásárlással kapcsolatos további információk a Zeneakadémia honlapján találhatók.

AZ ÉPÜLET NYITVA TARTÁSA, LÁTOGATÁSI LEHETŐSÉGEI A Zeneakadémia műemlék főépülete kb. 50 perces szervezett túrák keretében látogatható, melyek során a Zeneakadémia által biztosított magyar, angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol, illetve japán nyelvű - vezetéssel a földszinti és emeleti előcsarnok, valamint a Nagyterem és a Solti Terem tekinthető meg. Időpontok és további információk: zeneakademia.hu/epuletlatogatas, csoportok számára előzetes bejelentkezés: turizmus@zeneakademia.hu. Jegyárak: Felnőttjegy (magyar nyelvű vezetéssel): 1500 Ft Nyugdíjas-/diákjegy (magyar nyelvű vezetéssel): 750 Ft Felnőttjegy (idegen nyelvű vezetéssel): 2900 Ft Diákigazolvánnyal, nyugdíjas igazolvánnyal, illetve 65 év felett (idegen nyelvű vezetéssel): 1450 Ft

XIV M3 M2 M1

M1 M2 M3 BAL 1–7

JOBB 7–1

FÖLDSZINT

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1

Az épület az oktatás zavartalansága érdekében napközben zárva tart, nyitás a hangversenyeket megelőzően 1 órával.

JELMAGYARÁZAT

14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1

1. kategória

14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1

2. kategória

14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1

8 7 6 5 4 3

2 1

8 7 6 5 4 3

2 1

BAL 1–7

JOBB 8–1

KARZAT

AZ ÉPÜLET MEGKÖZELÍTÉSE

szolgálati hely

Kérjük vendégeinket, hogy az épület látogatása során a Liszt Ferenc téri főbejáratot vegyék igénybe. A Király utcai (körúttól távolabb eső) bejárat – amelyen keresztül a hangversenytermek felvonókapcsolattal akadálymentesen elérhetőek – kizárólag tanáraink és hallgatóink, valamint a mozgáskorlá tozott vendégeink és kísérőjük számára áll rendelkezésre. 119

IMPRESSZUM

FELELŐS KIADÓ:

A KONCERTMAGAZIN SZERZŐI:

dr. Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora

Pedro Amaral – portugál zeneszerző, karmester, zenetudós Dr. Batta András – zenetudós, komolyzenei kormánybiztos, a Zeneakadémia korábbi rektora Belinszky Anna – a Zeneakadémia zenetudós hallgatója Bércesi Barbara – jazz szakíró Devich Márton – kulturális újságíró Fazekas Gergely – zenetudós, a Zeneakadémia adjunktusa Kim Kashkashian – Grammy-díjas örmény–amerikai brácsaművész Kling József – újságíró, zenekritikus Lorenz Péter – a Zeneakadémia Kommunikációs Igazgatóságának munkatársa Mácsai János – zenetudós, kritikus Mesterházi Máté – zenetudós, a Zeneakadémia könyvtárának tudományos munkatársa Molnár Szabolcs – zenetudós, a Bartók Konzervatórium tanára Sebő Ferenc – Kossuth-díjas népzenekutató, énekes, a Zeneakadémia tanára Tóth Szabolcs – szitárművész, zenei újságíró Vajna Tamás – a Zeneakadémia Kommunikációs Igazgatóságának munkatársa Végh Dániel – a Zeneakadémia Kommunikációs Igazgatóságának munkatársa

FŐSZERKESZTŐ: Szabó Stein Imre

FELELŐS SZERKESZTŐ: Fazekas Gergely

KIADVÁNYMENEDZSER: Varga Ágnes

LAYOUT: Allison Advertising Kft. Cuba Gergő

TÖRDELÉS: High Voltage Kft.

A koncertismertetőket Fazekas Gergely írta.

NYOMDA: Keskeny és Társai 2001 Kft. Megjelenik a Zeneakadémia Kommunikációs Igazgatóságának gondozásában, 8 000 példányban. A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják.

LAPZÁRTA: 2014. augusztus 8. 120

FOTOGRÁFUSOK: Baász Szűcs Anna, Bácsi Róbert László, Marco Borggreve, Karl Blossfeldt, Felix Broede, Phile Deprez, Drégely Imre, Fejér Gábor, Felvégi Andrea, Gordon Eszter, Marc Harrison, Yuval Hen, Wouter Jansen, Leslie Kee, Marjai Judit, Mohai Balázs, Moholy-Nagy László, Pán-Nordpont Kft., Pataky Zsolt, Pecsics Mária, Rácmolnár Milán, Raffay Zsófi, Simon Fowler, Steve Riskind, Klaus Rudolph, Keith Saunders, Schiller Kata, Detlev Schneider, Peter Serling, Szilágyi Lenke, Vajda János Külön köszönet a MOME Fotográfiai Tanszékét vezető Szalontai Ábel (DLA) fotográfusnak.

A ZENEAKADÉMIA FENNTARTÓJA:

STRATÉGIAI TÁMOGATÓINK:

AZ EGYETEM TÁMOGATÓI: