Zeneakadémia Koncertmagazin 2019/2 by Zeneakadémia

HALLGASSA MEG A ZENEAKADÉMIA MEGÚJULT ORGONÁJÁN BACH C-DÚR FANTÁZIÁJÁNAK EGY RÉSZLETÉT CHRISTOPH BOSSERT ELŐADÁSÁBAN.

A hangszereknek is van lelkük, nemcsak képletesen, hanem a valóságban is: léleknek hívják a vonós hangszerek testében a kis pálcát, ami életre kelti a muzsikus által előhívott hangot. Így szólal meg a zene lelke, amelynek az előadói fantázia is fontos összetevője. A hárfa húrjait gyakran hasonlítják a lélek húrjaihoz, rezdüléseit érzelmeink hullámzásához. Mi, muzsikusok átszűrjük magunkon a zenét, színeket és érzéseket varázsolva elő a hangszerből. Szabadság ez vagy felelősség? Mennyire szakadhatunk el a leírt hangjegyektől, mennyit tehetünk hozzájuk? Hol a határa az előadói fantáziának? Mi a Zeneakadémián sokat foglalkozunk e kérdésekkel, hiszen elkötelezett, tehetségeinket óvó és gondozó oktatási intézmény is vagyunk. Igyekszünk megtanítani növendékeinknek mindazt, ami átadható arról, hogyan eresszék szabadon a művészi fantáziát, és hogyan viszonyuljanak a megkerülhetetlen szakmai kötöttségekhez. Őszi-téli hangversenykínálatunkban láthatják és hallhatják, hogy milyen eredménnyel tesszük mindezt. Növendékeink és tanáraink ismét számos lehetőséget kapnak koncerttermeinkben, kezdve a Rendkívüli Tehetségek Képzőjébe járók októberi koncertjével. A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekarát ebben az évadban is a legkiválóbb vendégkarmesterek vezénylik: Vajda Gergely és Pinchas Steinberg is különleges csemegét ígérő koncerttel várja a közönséget. Decemberben opera szakos hallgatóink A Varázsfuvolát tűzik műsorra, és versenygyőzteseinknek sem engedjük el a kezét: novemberben a Bartók Világversenyről ismert Cosima Soulez-Larivière játékát élvezhetjük Dina Ivanovával közös kamarahangversenyén. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem növendékeiből alakult kamaraegyüttessel köszönti Eötvös Pétert, világhírű zeneszerzőnket 75. születésnapján. A Zeneakadémia jelentősen hozzájárul az országimázs építéséhez nemzetközi tekintélyű koncerthelyszínként: a világ élvonalába tartozó muzsikusok szeretnek nálunk fellépni, amikor Magyarországra jönnek. Jevgenyij Koroljov zongoraestje, Maxim Vengerov hegedűjátéka vagy Jean-Efflam Bavouzet értő zongoraszólója páratlan élményt ígér. A King’s Singers kivételes tematikájú estjén mutatja be nálunk az angol Tudorkor zenéjét. Számos világhírű előadóművész mellett ők hozzák közel ebben az évadban a művészi fantázia csodáját az arany babérliget díszeinek ölelésében, csodálatos koncerttermeinkben, amelyek önmagukban is a teremtő fantázia látványos terei. Dr. Vigh Andrea a Zeneakadémia rektora 1

Az elmúlt évben végeztünk egy kérdőíves felmérést közönségünk körében koncertlátogatási szokásokról, a Zeneakadémiával kapcsolatos véleményükről. Ebből sok egyéb mellett az is kiderült számunkra, hogy törzsközönségünk tagjai elhivatott klasszikuszene-rajongók, akik legalább havonta egyszer eljönnek koncertre a Zeneakadémiára, és választásuk elsődleges szempontja az adott este műsora, és csak másodlagos a közreműködő személye. Sejtettük, hogy a Zeneakadémia törzsközönsége rendszeres koncertlátogató, az viszont számunkra is meglepő, egyben örömteli, hogy a műsor a legfontosabb választási szempont. Némiképp ellentmond ugyanis ez az eredmény annak, ami ma világszerte tapasztalható, azazhogy a nagy koncerttermek, fesztiválok plakátjait inkább a sztárok nevei uralják, és kevésbé a műsorok. Arra bátorít ez minket, hogy bérleteink és sorozataink összeállításánál még nagyobb hangsúlyt fektessünk a programok minőségére, egyediségére, engedjük szárnyalni a fantáziánkat. 2019 második félévében is több olyan programmal találkozhat közönségünk, amelynek szerkesztésében a műsorok különlegessége dominál. Ilyen a Bach szólóhangszerre írt műveit tartalmazó sorozatunk, amelynek világhírű magyar fellépői mellett összeállítása is ritkaságnak számít, vagy a Halk húrok bérlet, amelynek műsora alighanem több fogódzót ad közönségünknek, mint az előadók nevei. A korábbi évek tapasztalatai alapján bízhatunk egymásban: a hallgatóságunk tudja, hogy a legjobb minőséget adjuk akkor is, ha esetleg még nem találkozott a fellépő művésszel hazai pódiumon, mi pedig számíthatunk közönségünk kifinomult ízlésére, ha különleges műsort kínálunk. Hasonló a helyzet fiatal tehetségeink koncertjeinél. Jólesik érezni a bizalmat irántuk – ami a magas látogatottságban is kifejeződik –, szárnybontogatásukban ez komoly támogatást jelent. Ebben a félévben is több új fiatal művész vagy az általuk alkotott kamaraformáció bemutatkozása valósul meg. Őket is mindig bátorítjuk, hogy nyúljanak biztonsággal ritkábban előadott klasszikus vagy mai darabokhoz, mozdítsák meg a közönség fantáziáját, mert bízhatnak bennük, Önökben. Csonka András a Zeneakadémia programigazgatója 2

Fantázia – phantaszia: görög eredetű szavunk egyszerre jelenti az érzelem és a képzelet csapongását, valamint képekké formálását. Koncertmagazinunk interjúit és írásait a muzsika ihletett világában megélhető alkotói, és az előadói fantázia, a szabadjára engedett képzelőerő sugallta. „Ahogyan a színész a leírt szöveg mögé lát, úgy nézünk mi is a kottakép mögé, hogy előhívjuk a hangjegyekbe kódolt érzéseket, és elvezessük a hallgatóságot a zene lelkéig” – mutat magyarázón a lényegre ismert karmesterünk. Így válik minden hangverseny folyamatos történetmeséléssé és kivételes zenei kalanddá, amelyben „idegenvezetőink” varázslóknak érzik magukat hangszereik megszólaltatásakor. A népszerű orosz zongoraművész „keze ugyanis csak közvetít, a hang a fejében születik”, a világszerte ünnepelt amerikai hegedűvirtuóz pedig csodálatos misztériumról beszél, a semmiből felfedezés és elképzelés képességéről, hozzáfűzve, hogy miután mindenki kicsit más fantáziával rendelkezik, így a zene értelmezése is különbözik, ami nagyszerű, hiszen mindig érdemes lesz koncerteket látogatni. Szinte minden megszólaltatottunk vallja, hogy a zenei fantázia – az improvizálásban, a rögtönzés fortélyában megjelenő is – akkor tud szárnyalni, ha megfelelő keretek között mozoghat. „Ha túl széles teret hagyok a képzelőerőmnek, nem kapom meg az áhított eredményt” – osztja meg velünk tapasztalatát az ígéretes ifjú zeneszerző, azzal, hogy a fantázia nélkülözhetetlen komponáláskor, de a kreativitás akkor marad friss, ha edzésben tartjuk. Olvashatnak e lapokon arról is, hogy minden szabad fantáziák legnagyobbikát J. S. Bach írta, és a szabad fantáziálás Liszt előadóművészi karrierjének, majd zeneszerzői stílusának is fontos tényezőjévé vált. Liszt örökségéhez is hű ars poetica fogalmazódik meg zeneművész-oktatóink válaszaiban is – kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a hagyomány ismeretének, amely magas szintű hangszeres tudással gazdagítva teszi lehetővé fantáziánk megfogalmazását. Fantázia a Nagyterem mennyezetén fellelhető ólomüvegek egyikének felirata is, hívja és várja a zene birodalmába lépőket, mindig új és új beszélgetéseket kínálva az Univerzummal. Torda Júlia a Zeneakadémia kommunikációs és médiatartalom-fejlesztési igazgatója 3

DERKOVITS GYULA: KONCERT

TARTALOMJEGYZÉK

6 FANTÁZIA – ZENEI MŰFAJ? 12 SZEPTEMBERI KONCERTKRONOLÓGIA 19 A KLASSZIKUS ZENE GYÓGYÍTÓ EREJE 22 OKTÓBERI KONCERTKRONOLÓGIA 37 FANTÁZIA EGY ÉLETEN ÁT 40 NOVEMBERI KONCERTKRONOLÓGIA 54 PARITÁS – SEBŐ FERENC ÉS BACSÓ KRISTÓF 59 DECEMBERI KONCERTKRONOLÓGIA 70 FANTÁZIA A ZENEAKADÉMIÁN 76

LISZT FERENC ÉS A SZABAD FANTÁZIÁLÁS

80 A ZENE LELKE A KOTTA MÖGÖTT VAN 82 LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA 84 EDZÉSBEN TARTOTT KREATIVITÁS 87 LISZT AUSZTRIÁBAN – NEMZETKÖZI KIÁLLÍTÁS A LISZT FERENC EMLÉKMÚZEUMBAN 90 A GYERMEK MOZART ÉS AZ ÖT PRÓBATÉTEL 92 KONCERTNAPTÁR 98 JEGYTÉRKÉP

FANTÁZIA – ZENEI MŰFAJ? A FANTÁZIÁT „MŰFAJ”-NAK ALIGHA NEVEZHETJÜK, HISZEN ALAPTERMÉSZETE A PILLANATNYI INVENCIÓ MEGJELENÍTÉSE. LEGKÖZELEBB TEHÁT AZ IMPROVIZÁCIÓHOZ ÁLL, AMIT VISZONT SOHA NEM VETETTEK PAPÍRRA.

A rögtönzés művészete magával a hangszeres zenével egyidős. A kottában rögzített fantázia Bakfark Bálint lantfantáziáitól kezdve a barokk szédítő gazdagságú repertoárján és a klasszikus stílus valamivel szerényebb termésén át a 19. század virtuóz koncertparafrázisaiig terjed. A 17. század nagy jezsuita polihisztora, Athanasius Kircher a zenei stílusok osztályozása során külön kategóriának tekintette a „fantasztikus stílust” (Musurgia Universalis, 1650), aminek lényegét így fogalmazta meg: „A Stylus phantasticus szöveg és meghatározott téma nélküli, teljesen kötetlen és szabad zene, ami pusztán a művészi találékonyságból fakad.” A barokk időszakában a fantáziák mindig fúgával párosultak: a prelúdium és fúga, fantázia és fúga, toccata és fúga ismerős fogalompár minden zenehallgató számára. Minden szabad fantáziák legnagyobbikát Johann Sebastian Bach írta d-mollban, ami később a Kromatikus fantázia és fúga nevet kapta. Ez a mestermű minden további, ilyen jellegű kompozíció számára mércét, soha el nem ért modellt jelentett. Benne egyszerre csodálhatjuk a barokk retorika erejét, a harmóniák és disszonanciák végtelen távlatokat nyitó univerzumát, a teremtő szellem merészségét és szinte megfogható jelenlétét. A szabad fantázia a 18. század második felében önállósodott és az individualista Bach fiú, Carl Philipp Emanuel munkásságához kapcsolódott, akinek nagy szabad fantáziái a zenetörténet egyik legkülönösebb műcsoportját képviselik. Feltehetően a híres rögtönzőművész keze nyomát láthatjuk bennük; legalábbis erre utal a szerző egy 1782-ben írt levele: „Barátaim feltétlenül ragaszkodnak hozzá, hogy [megjelenés előtt álló új sorozatom] két fantáziát is tartalmazzon, hogy halálom után lássák az emberek, micsoda fantaszta voltam.”

A KOTTÁBAN RÖGZÍTETT FANTÁZIA EGYIK ELSŐ MESTERE BAKFARK BÁLINT VOLT

MINDEN SZABAD FANTÁZIÁK LEGNAGYOBBIKÁT JOHANN SEBASTIAN BACH ÍRTA D-MOLLBAN, AMI KÉSŐBB A KROMATIKUS FANTÁZIA ÉS FÚGA NEVET KAPTA. EZ A MESTERMŰ MINDEN TOVÁBBI, ILYEN JELLEGŰ KOMPOZÍCIÓ SZÁMÁRA MÉRCÉT, SOHA EL NEM ÉRT MODELLT JELENTETT.

CARL PHILIPP EMANUEL BACH

A bécsi klasszicizmus híres rögtönzőművészei, Mozart és Beethoven viszonylag kevés kottában rögzített fantáziát hagytak ránk. A korszakhatáron álló mester, Beethoven hagyományos formákban írt műveit azonban olykor lazítja a szabadgondolkodó művész romantika felé hajló szellemisége. Sonata quasi una fantasia, írja 1800/1801-ben két szonátájának címlapjára. (Igencsak sokatmondó, hogy mintegy fél évszázaddal később Liszt Ferenc Fantasia quasi Sonata címmel jelöli meg ma Danteszonátaként ismert opuszát.) Ha a késői Beethoven-szonáták némelyike – op. 101, op. 109 – alcímet viselne, ott már talán a „quasi” szócska is szükségtelen lenne, olyannyira messze esnek ezek a varázslatos művek a klasszikus szonáta stabil rendjétől. A romantika évszázadában a „fantázia” érdekes módon többfajta alkotást jelenthet. (Bár ez sem újdonság: a barokkban nemcsak a szabad kompozíciókat, hanem az éppenséggel a szigorú ellenpontos szerkesztéssel írt műveket is jelölték olykor fantasia névvel – lásd pl. Johann Sebastian Bach háromszólamú invencióit.) Schubert életművében a Wandererfantázia, vagy a csodálatos négykezes f-moll fantázia egybekomponált

A 19. SZÁZAD IGAZI FANTÁZIÁI AZOK A FŐKÉNT ZONGORÁRA ÍRT, NÉPSZERŰ OPERADALLAMOKAT FELDOLGOZÓ BRILIÁNSAN VIRTUÓZ MŰVEK, AMIK LENYŰGÖZTÉK A KORABELI KÖZÖNSÉGET.

négytételes ciklust jelent; ezzel ellentétben Schumann nagy C-dúr fantáziája (eredeti címe szerint Große Sonate!) három különálló tételből áll. Ugyanakkor Schumann „fantázia-darabjai” (Phantasiestücke) pillanatnyi impressziókat, hangulatokat megragadó karakterdarabok. A 19. század igazi fantáziái azok a főként zongorára írt, népszerű operadallamokat feldolgozó briliánsan virtuóz művek, amik lenyűgözték a korabeli közönséget. Fantáziának, parafrázisnak, olykor reminiszcenciáknak nevezték a Liszt, Thalberg és mások által tucatjával írt bravúrdarabokat. A hallgatóság ezekben egyszerre élvezhette a Bellini-, Verdi-dallamok szépségét, a hangszeres technika csillogását, és az előadó személyiségének kisugárzását. Lényegében a Liszt-rapszódiák sem állnak távol a hangszeres fantáziának ettől a típusától. A 20. század zenéjében ritka vendég a fantázia. Nevezetes példája Arnold Schönberg hegedűre és zongorára írt Fantáziája (op. 47); valamint Bartók remeke, az Improvizációk magyar parasztdalokra, amely a rögtönzés hagyományát kelti életre és ötvözi a népi díszítőművészettel. Komlós Katalin

NAGYTEREM ÚJÉVI KONCERT – ÜNNEPEL A VILÁG KLASSZIKUS, NÉPZENE, JAZZ – A ZENEAKADÉMIA TEHETSÉGEI

2020.01.01. 17.00

LADY VALERIE SOLTI, A BARTÓK VILÁGVERSENY ÉS FESZTIVÁL EGYIK FŐVÉDNÖKE AJÁNLÁSA A VERSENY ELSŐ, HEGEDŰ FORDULÓJA UTÁN

190x230_bartok_program_hu_en_ok.indd 1

2019.04.30. 11:43

SZEPTEMBERI KONCERTKRONOLÓGIA A Zeneakadémia Koncertközpont saját szervezésében Befogadott rendezvény Klasszikus Jazz Opera Népzene Junior Egyetemi

SZEPTEMBER 8. (VASÁRNAP), 14.00, 18.30 SZEPTEMBER 9. (HÉTFŐ), 14.00, 18.30 SZEPTEMBER 10. (KEDD), 14.00, 18.30

SOLTI TEREM BARTÓK VILÁGVERSENY ÉS FESZTIVÁL – ZONGORA 2019 ELŐ- ÉS KÖZÉPDÖNTŐK A budapesti nemzetközi zenei versenyek története 1933-ban kezdődött az első Liszt-verseny megrendezésével. Bár az eseményt hatalmas érdeklődés és sajtófigyelem övezte, a tradícióteremtés szándékának nem kedveztek a körülmények. A verseny ugyan lezajlott, de a zsűritagok közötti nézeteltérések miatt óriási botrányok közepette hirdettek eredményt, és ez bizonyára jelentős szerepet játszott abban, hogy a kezdeményezésnek végül hosszú időn át nem lett folytatása. Igaz, 1948-ban sor került egy Bartók-versenyre, ez azonban egyedi esemény volt: a nagy megmérettetések sora valójában csak 1956-ban folytatódott a Liszt-verseny felélesztésével. Noha ezt a rendezvényt a szervezők egyértelműen az 1933-as versengés folytatásának szánták, hamar összekapcsolódott Bartók nevével 12

is: 1961 és 1986 között lényegében Liszt–Bartók-versenyként működött. Noha a Bartók-verseny történetéhez szorosan kapcsolódik minden olyan zenei megmérettetés, amelyet 1933 óta Budapesten rendeztek, a Bartók Világverseny és Fesztivál mégis alapjaiban más jellegű kezdeményezés, mint a hagyományos hangszeres versenyek. A 2017-ben életre hívott rendezvénysorozat csak kétévente hirdet instrumentális fordulót, mégpedig az előadóművészetnek olyan szegmenseire, a zongora-, hegedű- és kamarazene-játékra összpontosítva, amelyek Bartók életművében kiemelt jelentőséggel bírnak. Közöttük zeneszerzőversenyekre kerül sor, amelyek kiírása mindig a következő év hangszeres repertoárjához kapcsolódik. Emellett ezt a versenyt kétévente nemzetközi tudományos konferencia is kíséri, így az érdeklődők minden lehetséges aspektusból megvizsgálhatják a Bartók-œuvre kérdéseit – vagy úgy is dönthetnek, hogy egyszerűen csak elmerülnek a friss és eredeti művészi produkciók sokaságában. Jegyár: A belépés ingyenes. Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

SZEPTEMBER 12. (CSÜTÖRTÖK), 18.00

NAGYTEREM BARTÓK VILÁGVERSENY ÉS FESZTIVÁL – ZONGORA 2019 SZÓLÓ DÖNTŐ

Bartók- és Liszt-műveken keresztül mutatták meg szakmai rátermettségüket, most szabadon választott 19. századi alkotásokkal, illetve Ravel, Debussy, Rahmanyinov, Szkrjabin, Prokofjev vagy Stravinsky egy-egy művének megszólaltatásával kell meggyőzniük a zsűrit. Jegyárak: 1 900, 2 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

SZEPTEMBER 14. (SZOMBAT), 19.30

NAGYTEREM BARTÓK VILÁGVERSENY ÉS FESZTIVÁL – ZONGORA 2019 ZENEKARI DÖNTŐ

Bármilyen izgalmasak legyenek is a jelentkezők interpretációi, a zongoraverseny zenekari döntőjébe már csak a három legjobb művész juthat be, akik öt concertóból: Bartók három és Liszt két (A-dúr és Esz-dúr) zongoraversenyéből választhatnak a végső megmérettetésen. Jegyárak: 1 900, 2 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

SZEPTEMBER 15. (VASÁRNAP), 19.30

BARTÓK BÉLA

Az idei Bartók-verseny repertoárja bizonyos fokig a Liszt–Bartók-verseny hagyományát őrzi: a szóló döntőig eljutott hat versenyzőnek ugyanis, akik a korábbi fordulók során javarészt

NAGYTEREM BARTÓK VILÁGVERSENY ÉS FESZTIVÁL – ZONGORA 2019 GÁLAKONCERT „Azt tanácsolom a versenyzőknek, hogy [...] ne féljenek sebezhetővé válni a színpadon. Engedjék meg maguknak a kiszolgáltatottságot, merjenek kockáztatni és önmagukat adni.

Emlékszem, a Bartók-verseny hegedű fordulójának idején nem éreztem ijesztőnek a légkört. Tulajdonképpen olyan volt, mintha koncerteket adnék egy gyönyörű helyen” – nyilatkozta egy budapesti hangversenye alkalmával az I. Bartók Világverseny és Fesztivál párizsi születésű, félig francia, félig holland győztese, Cosima SoulezLarivière. Az ilyesmit persze nem könnyű megvalósítani, amíg minden billentésnek, tempóválasztásnak, hangszínnek és esetleges memóriazavarnak a továbbjutás a tétje, de a győztesek gálahangversenyén, amelyen már a Vásáry Tamás, Dráfi Kálmán, Tallián Tibor, Andrej Korobejnyikov, Klara Min, Alexandre Moutouzkine, Einar Steen-Nøkleberg, Mūza Rubackytė és Kendzsi Watanabe alkotta nemzetközi zsűri is csak zenekedvelő koncertlátogatóként van jelen, bizonyára az idei díjazottak is át tudják élni a művészi felszabadultságnak ezen pillanatait.

Jegyárak: 1 900, 2 900, 3 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

ANDREI IONIȚĂ

1994-ben született Bukarestben, főiskolai tanulmányait Berlinben végezte. 15 évesen már nemzetközi versenyt nyert, majd sorozatban szerzett további díjakat, amelyek közül a legértékesebb a 2015-ös moszkvai Csajkovszkij Verseny 1. díja. Hangversenyezett a világ minden táján, híres zenekarokkal és karmesterekkel. A Daniel Boico Izraelben született, Párizsban és Amerikában nőtt fel, karmester-tanára Szentpétervárott Ilja Musin, a legendás professzor volt, aki többek között egykor Valerij Gergijevet is kinevelte. Jegyárak: 4 500, 5 000, 5 500 Ft Rendező: MÁV Szimfonikus Zenekar

SZEPTEMBER 20. (PÉNTEK), 19.00

SZEPTEMBER 22. (VASÁRNAP), 19.30

NAGYTEREM MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR

NAGYTEREM ÓBUDAI DANUBIA ZENEKAR LIGETI/MOZART/MAHLER

Dvořák: h-moll csellóverseny, op. 104 Stravinsky: Petruska

Andrei Ioniță (gordonka) MÁV Szimfonikus Zenekar Vezényel: Daniel Boico A hangversenyt két kiváló, fiatal művész vendégszereplése teszi különlegessé. Andrei Ioniţă gordonkaművész

Ligeti: Atmosphères Mozart: 25. (g-moll) szimfónia, K. 183 Mahler: Dal a Földről

Óbudai Danubia Zenekar Vezényel: Hámori Máté Egy műsor, ami tele van izgalmas kihívásokkal: az Óbudai Danubia Zenekar

egy koncerten három, teljesen eltérő stílusban mutatja meg, mit tud – afféle zenei tíz- (vagyis három-) próba ez számukra. Ráadásul három olyan stílusban, amely különösen közel áll hozzájuk: Ligeti György a huszadik század legeredetibb szerzői közé tartozik, az együttes pedig büszke pionírja ennek az izgalmas repertoárnak Magyarországon. A Mozart kiemelt szerepet kap az Óbudai Danubia Zenekar évadában: több koncerten is megszólalnak a szerző darabjai, hiszen az ő stílusa a zenekari nyelv minden alapszavát tartalmazza. A Mahler ritka vendég az együttesnél, ezért minden koncert, amin megszólal a komponista műve, ünnep számukra. Ezúttal a sokak által legjobbnak tartott „szimfóniáját”, ezt az emberélethez szóló gyönyörű szerelmi vallomást játsszák el.

ÓBUDAI DANUBIA ZENEKAR

Jegyárak: 2 500, 3 200, 3 800, 4 700 Ft Rendező: Óbudai Danubia Zenekar

SZEPTEMBER 23. (HÉTFŐ), 19.00

NAGYTEREM KÜLÖNLEGES TEHETSÉGŰ HEGEDŰSÖK GÁLAKONCERTJE SZENTHELYI MIKLÓS ZENEAKADÉMIAI OSZTÁLYÁNAK HALLGATÓI Bruch: 1. (g-moll) hegedűverseny, op. 26 – 2. Adagio Sarasate: Cigánydalok, op. 20 Bruch: Skót fantázia, op. 46 – Bevezetés: Grave Ravel: Tzigane Paganini: 1. (D-dúr) hegedűverseny, op. 6 – 2. Adagio espressivo, 3. Rondo. Allegro spirituoso Csajkovszkij: „Kagda bi zsizny domasnim krugom” – Anyegin áriája az Anyegin 1. felvonásából Donizetti: „Come Paride vezzoso” – Belcore áriája a Szerelmi bájital 1. felvonásából 13

Ludwig van Beethoven: Prométheusz, op. 43 – Nyitány 1. (C-dúr) zongoraverseny, op. 15 Egmont-nyitány, op. 84 2. (B-dúr) zongoraverseny, op. 19

SZENTHELYI MIKLÓS

Ránki Fülöp (zongora) Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Vezényel: Vásáry Tamás

Jegyárak: 1 900, 3 900, 4 900, 7 900 Ft Rendező: Magyar Virtuózok Művészeti Nonprofit Kft.

Vásáry Tamás harmadik, befejező Beethoven-sorozatának középpontjában a zongoraversenyek és a nyitányok állnak. Ránki Fülöp szólójával két fiatalkori, útkeresést reprezentáló versenymű hangzik el. S hogy ezen alkotásokban alig észrevehető az átmeneti jelleg, abban bizonyára szerepet játszik, hogy – szemben a közvélekedéssel – Beethoven nem túllépni kívánt az elődökön, nem megkérdőjelezni, hanem integrálni akarta azok eredményeit. De vajon feloldódhat-e a hagyomány egy olyannyira karakteres és szubjektív zenei nyelvben, mint amilyen Beethovené, vagy maga a személyesség oldódik fel a hagyományban? Erre a kérdésre majd a kései művek adnak választ.

SZEPTEMBER 24. (KEDD), 19.30

Jegyárak: 3 000, 4 500, 6 000, 7 000 Ft Rendező: A Magyar Rádió Zenei Együttesei

Saint-Saëns: Havanaise, op. 83 Paganini: Moto perpetuo, op. 11 Csajkovszkij: Melankolikus szerenád, op. 26 Paganini: 1. (D-dúr) hegedűverseny, op. 6 – 1. Allegro maestoso

ifj. Mága Zoltán, ifj. Lendvai József, Kuti Róbert, Korb Vanessza, BácsySchwartz Zoltán, Hodos Dániel, Tóth Kristóf, Korossy-Khayll Csongor (hegedű) Szenthelyi Krisztián (bariton) MÁV Szimfonikus Zenekar Vezényel: Szenthelyi Miklós

NAGYTEREM A MAGYAR RÁDIÓ SZIMFONIKUS ZENEKARA

Erkel: Himnusz A Koreai Köztársaság nemzeti himnusza Mozart: Esz-dúr zongora-kettősverseny, K. 365 Albinoni: Adagio (átirat szopránra, csellóra és zenekarra) Mendelssohn: 4. (A-dúr) szimfónia, op. 90 („Olasz”)

A Szeged-Csanádi Egyházmegye idén immár 12. alkalommal rendezi meg a Szent Gellért Fesztivált, az egyházmegye első püspöke, a vértanú Szent Gellért ünnepéhez kapcsolódóan. A 2019. szeptember 21-től 30-ig tartó hangversenysorozatban olyan művek szólalnak meg, amelyek Szeged gazdag zenei életét tovább színesítik, és igazi komolyzenei ritkaságok. A mintegy egy évtizede életre hívott fesztivál különleges művészi, kulturális és zenei élményt ígér a zeneszerető közönség új generációjának is. A rendezvény alapítói missziójuknak tekintik a fiatal

SZEPTEMBER 25. (SZERDA), 19.30

NAGYTEREM XII. SZENT GELLÉRT FESZTIVÁL MAGYARORSZÁG ÉS KOREA TALÁLKOZÁSA

RÁNKI FÜLÖP

Vezényel: Robert Christian Bachmann, Yoon Kuk Lee

Ahyoung Kim (ének) Boros Misi, Su Yeon Kim (zongora) Szent Gellért Akadémia Zenekara

SU YEON KIM

hazai tehetségek támogatását, ezért az ifjú művészek nemcsak a Szent Gellért Akadémia Zenekarának tagjaként, hanem szólóban is bemutatkozhatnak. A fesztivál keretében az együttes a Zeneakadémián lép színpadra először a fővárosi közönség előtt. A „kulturális zarándoklaton” Magyarország és Dél-Korea zenei találkozásának lehet részese a zenekedvelő publikum. Jegyár: 2 500 Ft Rendező: Szeged-Csanádi Egyházmegye

SZEPTEMBER 26. (CSÜTÖRTÖK), 19.00 SOLTI TEREM

VENDÉGSÉGBEN A ZENEAKADÉMIÁN A TOKIÓI MŰVÉSZETI EGYETEM KONZERVATÓRIUMÁNAK ZENEKARA

SZEPTEMBER 26. (CSÜTÖRTÖK), 19.30

SZEPTEMBER 27. (PÉNTEK), 19.00

NAGYTEREM CONCERTO BUDAPEST

SOLTI TEREM A TEHETSÉG KÖTELEZ SZALAI ÉVA, KARASSZON ESZTER ÉS STASZNY ZSÓFIA AZ ISMERETLEN CHOPIN

Bartók: Táncszvit, BB 86a Dohnányi: Változatok egy gyermekdalra, op. 25 Berlioz: Fantasztikus szimfónia, op. 14

Fejérvári Zoltán (zongora) Concerto Budapest Vezényel: Keller András

Saint-Saëns: Az állatok farsangja Ney Rosauro: 1. marimbaverseny Rövid japán hangszeres műsor Poulenc: Szextett, op. 100 Lauber: Négy középkori tánc, op. 45 Akutagawa: Triptyque

A Tokiói Művészeti Egyetem Konzervatóriumának zenekara A Tokiói Művészeti Egyetem Konzervatóriuma egyforma hangsúlyt fektet a nyugati klasszikus és a tradicionális japán zene oktatására. A Konzervatórium zenekara különböző stílusokban való jártasságáról tesz tanúbizonyságot a zeneakadémiai vendégszereplésre válogatott színes műsorával. Saint-Saëns és Poulenc egy-egy ismert műve mellett a budapesti közönség számára szokatlan dallamok is megszólalnak majd hagyományos japán hangszereken. De nem csak ebben mutatnak újat a tokiói fiatalok: Lauber 1920-as évekbeli Négy középkori tánca, vagy a kortárs brazil szerző, Ney Rosauro Marimbaversenye igazán ritka vendégei az európai koncerttermeknek, a 20. századi japán komponista, Yasushi Akutagawa vonószenekari műve pedig most hangzik el először a Zeneakadémián. Jegyár: Díjtalan belépő igényelhető a Zeneakadémia jegypénztárában, a koncert előtt egy hónappal. Rendező: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem

Epizódok egy művész életéből – ez Berlioz 1830-ban bemutatott Fantasztikus szimfóniájának alcíme, ami akár a koncert fantáziacíme is lehetne: epizódok három művész életéből. Bartók Béla 1923-ban komponált Táncszvitje elsőre közömbös és értetlen fogadtatásra talált, ráadásul az ugyanekkor bemutatott Kodály-kompozíció, a Psalmus Hungaricus elsöprő sikere is „beárnyékolta” a művet. Dohnányi Ernő azonban élete egyik legnagyobb diadalát aratta, amikor 1914. február 17-én, Berlinben útjára indította máig legnépszerűbb művét, a Gyermekdalvariációkat. A darab középpontjában a magyar változatban Hull a pelyhes szöveggel ismert, eredetileg francia dal áll. A zenei humor és a virtuozitás talán legnagyszerűbb ötvözetét a 2017-es Montréali Nemzetközi Zongoraversenyen győzedelmeskedő Fejérvári Zoltán szólójával hallhatja a közönség. A koncertet Berlioz nagyszabású szimfóniája zárja.

FEJÉRVÁRI ZOLTÁN

Jegyárak: 2 200, 3 100, 3 900, 4 800, 5 900 Ft Rendező: Concerto Budapest

Fryderyk Chopin: Bevezetés és polonéz, op. 3 („Polonaise brillante”) Hat lengyel dal (Liszt Ferenc átirata) Esz-dúr rondó, op. 16 Allegro de concert, op. 46 19 lengyel dal, op. 74 – 3. Smutna rzeka (Szomorú folyóvíz), 6. Precz z moich oczu! (Színed se lássam), 8. Śliczny chlopiec (Daliás fiatalember), 13. Nie ma czego trzeba (Hiányzik, ami kell), 16. Piosnka litewska (Litván dal), 10. Wojak (A harcos) Grand Duo Meyerbeer Ördög Róbert című operájának témáira

SZALAI ÉVA, KARASSZON ESZTER, STASZNY ZSÓFIA

Szalai Éva (zongora), Karasszon Eszter (cselló), Staszny Zsófia (ének) „Az ismeretlen Chopin” – elsőre talán meglepően hangzik a szeptember 27-i koncert címe, hiszen a lengyel mester életműve egyáltalán nem ismeretlen hazánkban, s nem is a 2010-es emlékév irányította rá a figyelmet. A zongora poétájának szólódarabjai lassan másfél évszázada tartoznak a hangversenyműsorok alaprepertoárjához – az œuvre vokális és kamarakompozíciói azonban valóban mintha háttérbe szorultak volna a mennyiségi tekintetben is meghatározó polonézek, mazurkák, keringők és noktürnök mellett. Szalai Éva, Karasszon Eszter és Staszny Zsófia kamaraestjén olyan különlegességeket ismerhetünk meg, 15

mint a Tizenkilenc lengyel dal legszebb részletei autentikus, lengyel nyelvű előadásban, illetve e dalok Liszt-féle zongoraátiratai, a csellóra és zongorára komponált Polonaise brillante, valamint a szólózongora-művek olyan kevésbé ismert gyöngyszemei, mint az Esz-dúr rondó és az Allegro de concert. A programot pedig egy operaparafrázis, az egyik Meyerbeer-opera témáira komponált Grand Duo zárja. Jegyár: 2 500 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

SZEPTEMBER 27. (PÉNTEK), 19.30

NAGYTEREM CONCERTO BUDAPEST Dohnányi: Szimfonikus percek, op. 36 Bartók–Serly: Brácsaverseny, BB 128 (Serly Tibor átirata csellóra és zenekarra) Berlioz: Fantasztikus szimfónia, op. 14

Fenyő László (cselló) Concerto Budapest Vezényel: Keller András Ugyan Dohnányi Ernő eredetileg színpadi zenének szánta, méghozzá felesége, a mozdulatművész Galafrés Elza számára, a Szimfonikus percekből mégis igazi koncerttermi jutalomjáték vált már a kezdet kezdetén, 1933-ban. A „Nagy örömömre szolgál, hogy közölhetem Önnel: a Brácsaverseny vázlatai elkészültek, így most már csak a partitúrát kell elkészíteni, amely már csak puszta mechanikai munka – mondhatjuk. Ha semmi nem jön közbe, akkor 5-6 héten belül kész vagyok...” – így írt 1945 augusztusában Bartók Béla a tőle versenyművet rendelő William Primrose-nak, ám a derűlátás tragikusan indokolatlannak bizonyult. A Brácsaverseny végül Serly Tibor jóvoltából nyert befejezést, és ugyancsak ő készítette el a magánszólam csellóváltozatát is, amelyet ezúttal a Nemzetközi Pablo Casals Gordonkaverseny 2004-es megnyerése óta a világot járó művész, 16

Jegyárak: 2 200, 3 100, 3 900, 4 800, 5 900 Ft Rendező: Concerto Budapest

a Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál (Kaposfest) egyik művészeti vezetőjeként, Gustav Rivinius német csellista négy kamarazenei formáció alapítójaként és további kamaraegyüttesek résztvevőjeként, a szintén Liszt-díjas Gulyás Márta zongoraművész pedig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kamarazene Tanszékének tanáraként és éveken át tanszékvezetőjeként, valamint a Madridi Királyi Zeneakadémia kamarazeneprofesszoraként tette le névjegyét ezen a téren. A A koncerten három mű szólal meg Brahms alkotásai közül. Annak a szerzőnek a kompozícióit hallhatjuk tehát, aki Schumann halálát követően újjáélesztette a kamarazene műfaját – szembemenve azokkal a haladó osztráknémet kortársakkal, akik a tradicionális formákkal kevésbé törődtek.

SZEPTEMBER 28. (SZOMBAT), 19.30

Jegyárak: 2 900, 3 900, 4 900, 5 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

FENYŐ LÁSZLÓ

Fenyő László szólójával hallhat a közönség. Végül ez a péntek este még egy boszorkányszombatot, s persze éppígy egy bált is ígér Berlioz Fantasztikus szimfóniájának megszólaltatása révén.

NAGYTEREM KAMARAZENE NAGYTEREMRE BARÁTI KRISTÓF, GUSTAV RIVINIUS ÉS GULYÁS MÁRTA BRAHMS-EST Johannes Brahms: 1. (G-dúr) hegedű-zongora szonáta, op. 78 2. (F-dúr) cselló-zongora szonáta, op. 99 2. (C-dúr) zongoratrió, op. 87

Baráti Kristóf (hegedű), Gustav Rivinius (cselló), Gulyás Márta (zongora)

SZEPTEMBER 29. (VASÁRNAP), 11.00

SOLTI TEREM LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA – TÁNC ÉS ZENE A CSŰRTŐL A KONCERTTEREMIG 10-15 ÉVESEKNEK GUSTAV RIMINIUS, GULYÁS MÁRTA, BARÁTI KRISTÓF

Három kiváló muzsikus találkozása, akik számára a kamarazene művészetük szerves részét képezi. A Liszt-, Bartók–Pásztory- és Kossuth-díjas magyar hegedűművész, Baráti Kristóf

Lajtha, Weiner, Bartók és Kodály művei, valamint azok népzenei forrásai

Herczku Ágnes (ének), Kiss Péter (zongora), Berán Gábor (hegedű), Vizeli Máté (hegedű, brácsa), Szabó Tamás (brácsa), Háry Péter (cselló), Timár Márton (nagybőgő), Egervári Mátyás (cimbalom, gardon, dob)

Frankl Péter (zongora) Budapesti Vonósok (koncertmester: Pilz János, művészeti vezető: Botvay Károly)

A Bihari János Táncegyüttes táncosai (művészeti vezetők: Lévay Andrea és Ágfalvi György, igazgató: Boross Sándor) Mesélő: Mona Dániel Mi mindenre jó a zene? A helyes kérdés inkább az, mire nem… Éneklünk, ha jó kedvünk van, szerenádozunk, ha szerelmesek vagyunk, megható zenéket hallgatunk, ha bánat ért minket, vagy beülünk egy koncertre, ha fel szeretnénk töltődni. És persze ott van a tánc! Zene nélkül nincs tánc, tánc nélkül pedig szegényebb lenne a zenetörténet. A Zeneakadémia ifjúsági sorozata, a Liszt-kukacok Akadémiája 2019 őszén zene és tánc kapcsolatát vizsgálja. A zenészekkel és táncosokkal tarkított matinékon kiderül, hogyan alakult át klasszikus zenévé a tánczene. Először a saját házunk táján, a magyar néptánc udvarán sepregetünk. Herczku Ágnes bemutatja a népi és klasszikus éneklés különbségeit, a válogatott zenekar pedig izgalmas párhuzamokra hívja fel a figyelmet falvaink múltja és a koncerttermi zene egyes példái között. Jegyár: 1 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

SZEPTEMBER 29. (VASÁRNAP), 11.00

NAGYTEREM MEGÉRTHETŐ ZENE BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR VARÁZSLATOS JOHN WILLIAMS John Williams: Harry Potter-szvit

Budafoki Dohnányi Zenekar Magyaráz és vezényel: Hollerung Gábor John Williams a modern kori filmzene legjelentősebb alakja, aki egyben egy új műfajt is teremtett: a filmzenék részleteiben megszólaló effektusok dallamaiból hangversenydarabokat komponált. Életművének két kiemelkedő példája a Star Wars- és a Harry Potter-sorozatokhoz írt zene. Bár a film

minden képzeletet felülmúló népszerűsége miatt a Csillagok háborúja a legismertebb, életművének talán legfajsúlyosabb és leginkább magával ragadó sorozata a Harry Potterhez köthető. John Williams zeneszerzői gondolkodásmódja leginkább Wagner vezérmotívum-technikájához hasonló, a filmsorozat kulcsszereplőinek és történéseinek jellegzetes motívumai, zenei karakterei vannak, amelyekből a szerző mini szimfonikus költeményeket ír. A Harry Potter-zenék műfaji sokszínűsége is lenyűgöző: a romantikától a kortársig, a jazztől a zenei paródiáig szinte minden megtalálható benne, Williams zeneszerzői technikájával pedig a klasszikus nagymesterek összes kompozíciós bravúrját felmutatja. Jegyárak: 2 300, 2 700 Ft Rendező: Budafoki Dohnányi Zenekar

A Budapesti Vonósok műsorán megszólaló művek Beethoven első korszakának végén születtek. A két C-dúr darabot, a szimfóniát és a zongoraversenyt első nagy bécsi szerzői estjén (akadémiáján), 1800-ban mutatta be. Ez a koncert messze több volt, mint egy átlagos bécsi hangverseny, jelentősége a másfél évtizeddel korábbi Mozart-akadémiákhoz fogható, s mintha ezzel a császárváros zenebarátai is tökéletesen tisztában lettek volna: Beethoven új műveit felfokozott izgalommal várták. A budapesti zenebarátoknak talán nem is kell magyarázni, hogy Frankl Péter fellépését miért várhatjuk ugyancsak felfokozott izgalommal. Játékában egyaránt felfigyelhetünk a muzsikálás nemes tradícióira és a meglepetésre, meglepődésre mindig kész, örökkíváncsi zenész játékosságára. Frankl Péter jelenléte tehát már önmagában garancia arra, hogy a koncert valódi eseménnyé váljon.

FRANKL PÉTER

Jegyárak: 2 800, 3 800, 4 800, 5 800 Ft Rendező: Budapesti Vonósok

SZEPTEMBER 30. (HÉTFŐ), 19.30

NAGYTEREM BUDAPESTI VONÓSOK Ludwig van Beethoven: Prométheusz, op. 43 – Nyitány 1. (C-dúr) szimfónia, op. 21 1. (C-dúr) zongoraverseny, op. 15 17

ANDREJ KOROBEJNYIKOV 18

A KLASSZIKUS ZENE GYÓGYÍTÓ EREJE BESZÉLGETÉS ANDREJ KOROBEJNYIKOV ZONGORAMŰVÉSSZEL, A BARTÓK VILÁGVERSENY ZONGORA FORDULÓJÁNAK ZSŰRITAGJÁVAL. A MOSZKVÁBAN SZÜLETETT, 33 ÉVES, SZÁMOS VILÁGVERSENY GYŐZTESEKÉNT ISMERT MŰVÉSZ NEMCSAK A HAGYOMÁNYT ÉS A SZERZŐK SZÁNDÉKÁT TARTJA TISZTELETBEN, DE HISZ ABBAN IS, HOGY A ZENE JOBB EMBERRÉ TESZ, ÉS EZÉRT A MUZSIKA MINDENKIÉ.

MI, ZONGORISTÁK ÚGY VISZONYULUNK A HANGSZERÜNKHÖZ, MINT EGY ÉLŐLÉNYHEZ. UGYANÚGY MEGISMERKEDÜNK VELE, ÉS MÁSKÉPP JÁTSZUNK RAJTA A TALÁLKOZÁSKOR, MINT MONDJUK HÁROM ÓRA MÚLVA.

Korábbi beszélgetésünkben említette, hogy a zongora olyan sokoldalú, annyi mindenre képes hangszer, hogy szinte varázslónak érzi magát, ha megszólaltatja. A zongora a muzsikusok számos nemzedékének csodálatra méltó, technikailag fejlődő, repertoárjában folyamatosan gazdagodó hangszer. Különbözik a többi hangszertől, sőt a zenekartól is abban, hogy egyesít két tényezőt: egyrészt egyetlen ember játszik az esetek többségében, tehát individuális teljesítmény születik, másrészt zenekari léptékű muzsika jeleníthető meg általa. Amikor például Beethoven „Hammerklavier”szonátáját játszom, azt élem át, ahogyan az Ember Istennel, az Univerzummal beszélget. A zongoristának az egész világ a kezében van, szó szerint. A zongoraművészek közül azok formálták igazán a zongorajáték történetét, akik egyben zeneszerzők is voltak, kialakították a saját stílusukat. Minden szerzőnek másképp játszanak a kezei, ennek következtében más és más érzet születik. Ezért mi, zongoristák úgy viszonyulunk a hangszerünkhöz, mint egy élőlényhez. Ugyanúgy megismerkedünk vele, és másképp játszunk rajta a találkozáskor, mint mondjuk három óra múlva. Mintha rezonálnánk a hangszerrel; olyan benyomást kelt, mint egy eleven organizmus, vagy egy hiperérzékeny műszer. Sok-sok részlet, a billentyű és a kéz szögének legkisebb változtatása eltérő hangzást, illetve hangot eredményez. Ezért mondta az egyik tanárom, hogy a kezem legyen szabad és aktív, a hang ugyanis a fejemben születik, és a kezem csak közvetít. A legnagyobb zongoristák művészete ezt egyértelműen bizonyítja. Mennyiben mesél ez az „élő hang” jelenség a múltról? Nyilván változik most is a zongorajáték. Igen, változik, sőt, a zongorákat gyártó cégek is nagymértékben változnak manapság. Az általuk gyártott új zongorákból mind több jelenik meg a koncerttermekben. Ezek véleményem szerint „sportosabbak”, mint a régiek. A hangjuk erősebb, áthatóbb, keményebb, talán kevésbé árnyalt, nem olyan kifinomult, mint például a 2. világháborúig gyártott Bechstein-modelleké. Amikor az amerikai légierő szétbombázta a berlini gyárat, voltak is olyan vélemények, pletykák, hogy azért tették ezt a tengerentúli légierő katonái, hogy a konkurens Steinway egyedülállóvá válhasson, ami a háború után meg is történt. A Bechstein-zongora kisés középméretű termekre készült, gyönyörű árnyalatokat lehet belőle kicsalni. Az utóbbi tíz évben készülő zongorák „átlagosabbak”, kevesebb változatosságot kínálnak. Nagyon remélem, hogy ez a tendencia megszűnik, sőt, visszafordul.

A gondolatait hallgatva az a benyomás alakult ki bennem, hogy Ön nem szereti a nagy koncerttermeket. Nem egészen így van. Szoktam nagy hangversenytermekben is fellépni, ám erősen és hangosan játszani nem annyira nehéz. Ha jó és érdekes a zongora, akkor ki lehet hozni belőle a kívánt hangokat. Bőven van közönségigény az erős és átható hangzásvilágokra. A kifinomultság, az árnyaltság – ezek ritkább jelenségek az életben is, nem jönnek annyiszor szembe a mindennapokban más területeken sem. A zongoráknál és az előadásmódokban is így van ez, természetesen a kettő egyensúlyára van szükség. Ma az atlétikai típusú játék divatját éljük, talán azért is, mert annyi nemzetközi verseny van, és a versenyzők rengeteg hangos darabot adnak elő, kevésbé érdeklődnek a finomabb, árnyalt játék iránt. Chopinhez, Beethovenhez kell a fortissimo, de ugyanúgy a halk játék is. A Bösendorfer-zongorák gyártóját például megvásárolta a Yamaha. Amikor kérdeztem Bécsben, hogy megmarad-e a Bösendorferek egyéni hangja, azt a választ kaptam, hogy nem valószínű, mert a Yamahát a kínai piac meghódítása érdekli, ahol a több milliónyi zongorista az általános, az úgynevezett „generál” zongorák iránt támaszt igényt. Nem ellenzem a kínai játékstílust, de a know-how itt van nálunk, Európában és Amerikában. A hagyományok megkerülhetetlenek a zenében is, vagy ott kiemelten. Fontosak Önnek a hagyományok?

MA AZ ATLÉTIKAI TÍPUSÚ JÁTÉK DIVATJÁT ÉLJÜK, TALÁN AZÉRT IS, MERT ANNYI NEMZETKÖZI VERSENY VAN, ÉS A VERSENYZŐK RENGETEG HANGOS DARABOT ADNAK ELŐ, KEVÉSBÉ ÉRDEKLŐDNEK A FINOMABB, ÁRNYALT JÁTÉK IRÁNT.

Igen. Nem kötelező minden hagyományt őrizni, tartani, de szükséges ismerni a tradíciókat. Különben nem értjük meg sem az irodalmat, sem azokat az embereket, akik e hagyományok között nőttek fel. A hagyományok ismerete a műveltség része. Rám gyakran mondják, hogy szembemegyek a hagyományokkal, amikor játszom, de ez nem igaz. Arra törekszem, hogy közvetlenül az alkotóhoz forduljak, őt értsem meg. Amikor megtanulok egy-egy művet, soha nem hallgatom meg, hogy mások hogyan játszották el. A szerző szándékát vizsgálom, nem érdekel, hogy az eltelt 200 évben ki és hogyan szólaltatta meg a művet. A szerző diktál nekem. Az a dolgom, hogy az alkotó akaratát juttassam el a hallgatóságig. Minél tisztább a hozzáállás egy darabhoz, annál jobb. Nagyon fontos megérteni, mi egy hagyomány lényege, és mi az, ami csak rárakódott az évtizedek, évszázadok alatt. Persze érdemes ismerni, hogy az adott korszakban mi lehetett az oka egyegy darab megszólaltatási módjának, például Bachot miért és hogyan játszottak a barokk korban. Másrészt, amikor Bachot játszom, mindig átgondolom, hogy mai közönségnek muzsikálok. Mintha a szerző követe vagy kalauza lennék. Nem maradhatok egyszerű illusztrátor. Mit gondol a zongora, mint alaphangszer jövőjéről az elektronikus hangzásvilág divatja közepette? Fáj látnom, ahogy egyre többen vásárolnak elektronikus hangszereket és nem értik a fából készült hangszer csodáját és szükségességét. Eltűnőben van az igény az előbb említett „élő hangzás” iránt. De úgy tűnik nekem, hogy ez a trend is vissza tud még fordulni. A mai világ annyira technikaközpontú – előhúzható egy közepes előadó, elkészül a felvétel, ami szerkeszthető és technikával turbózható, mintha jobbá tehető lenne, mint

„A SZERZŐ DIKTÁL NEKEM. AZ A DOLGOM, HOGY AZ ALKOTÓ AKARATÁT JUTTASSAM EL A HALLGATÓSÁGIG. MINÉL TISZTÁBB A HOZZÁÁLLÁS EGY DARABHOZ, ANNÁL JOBB. NAGYON FONTOS MEGÉRTENI, MI EGY HAGYOMÁNY LÉNYEGE, ÉS MI AZ, AMI CSAK RÁRAKÓDOTT AZ ÉVTIZEDEK, ÉVSZÁZADOK ALATT.”

amilyen eredetileg volt. De közben elvész a művészi érték. Ugyanakkor ma már megfigyelhető, hogy az emberek kevesebb felvételt vásárolnak, vagy ha igen, koncerteken teszik, ajándékként, autogrammal. Inkább eljönnek egy hangversenyre, hogy részeseivé váljanak az élő zene adta élménynek. 15 évvel ezelőtt még a legtöbben azt gondolták, hogy készüljön minél több stúdiófelvétel, nem fontos az élő hangszerjáték. Mára ez megfordult. Egy személyes előadás élménye valóban felér egy megújulással. Mennyire vonatkoztatható mindez a jórészt idősödő közönséget vonzó klasszikus zenére? Főként Németországban tapasztaltam, hogy a koncertek nyugdíjasokkal telnek meg, ők veszik meg a drága jegyeket. Divattá is vált a hangversenylátogatás a felsőbb társadalmi osztályokba tartozók körében. Amikor például Schumann C-dúr fantáziáját játszottam, eszembe jutott, hogy ez egy fiatal, forró, szerelmes alkotás, és lehet, hogy a Musikverein idősebb hallgatósága szívesebben hallgatna nyugodtabb karakterű darabot. Oroszországban vegyesebb életkorú egy-egy hangverseny közönsége. Bár az előadók hideg, úgynevezett akadémiai hozzáállása miatt ott is gond, hogy a fiatalok eljönnek, meghallgatják, és idegennek érzik, ezért másodszor már nem érdeklődnek. Egyszer egy vonatúton a szomszédom egy 21 éves fiatal orosz programozó volt. Mesélte, hogy ő popzenét hallgat, a klasszikusok nem érdeklik. Hívtam, jöjjön el a másnapi koncertemre, szereztem neki és a barátnőjének jegyet, végig azt mondta, hogy nem ígéri meg, hogy eljönnek. Brahms 2. zongoraversenyét játszottam, gondoltam, ez pont jó bevezetés lesz neki a komolyzene világába. Utána beszéltem vele, és láttam a meglepett, lelkes tekintetét. Ezért hiszek az élő előadás, a személyes jelenlét erejében. Ha jól csináljuk, akkor valóban magunkkal ragadjuk a kétkedőket is. A klasszikus alkotások megújulást hozhatnak a zenéhez nem értők számára is – mintha orvos lennék, aki gyógyít. Akivel pedig ez a csoda megtörténik, az biztosan újra eljön koncertre. De ahhoz, hogy ez ne csak azok kiváltsága legyen, akik véletlenül térnek be, hanem a széles közönség időtöltésévé váljon, a társadalomnak segítenie kell a szokás kialakítását, fel kell karolnia a klasszikus zene ügyét, hogy az végigkísérhesse sokak életét. Ez nem a kevesek exkluzív klubja, hanem az élet maga, pont úgy, mint az irodalom vagy a színjátszás. Az állam támogató hozzáállása tehát kulcsjelentőségű. A komolyzene ugyanis segít élni, akkor is, ha a legtöbben nem értik annyira, mint a professzionális zenészek. Nem véletlen, hogy ma is tanítják zongorára azokat a gyerekeket is, akik később nem ebből fognak megélni, hiszen ettől javul a motorikus mozgásuk, a szimbolika megértése barázdáltabbá teszi az agyukat, okosabbá válnak. A zene jobb emberré tesz, a szívünket lágyítja meg és a lelkünk mélyére hatol. A zongoristák pedig szerencsések, mert a választék olyan gazdag, hogy bármihez nyúlunk, remekművel dolgozhatunk. Torda Júlia

OKTÓBERI KONCERTKRONOLÓGIA A Zeneakadémia Koncertközpont saját szervezésében Befogadott rendezvény Klasszikus Jazz Opera Népzene Junior Egyetemi

OKTÓBER 1. (KEDD), 19.30

NAGYTEREM RAJK JUDIT, PÉTERY DÓRA ÉS DAVID COOPER KAMARAESTJE MYSTERIA RELIGIOSA

RAJK JUDIT, DAVID COOPER, PÉTERY DÓRA

Liszt: Sancta Caecilia Liszt: Rosario (Eberhard Kraus átirata) – 1. Mysteria Gaudiosa, 2. Mysteria Dolorosa, 3. Msyteria Gloriosa, 4. Pater Noster Saint-Saëns: E-dúr prelúdium és fúga, op. 99/1 Liszt: Le Crucifix I-II-III. Liszt: Krisztus-oratórium, 3. rész: Szenvedés és feltámadás – O filii et filiae Saint-Saëns: Offertoire pour orgue et cor chromatique Saint-Saëns: Gloria Patri Ducommun: Sonata da Chiesa pour cor et orgue Arvo Pärt: Es sang vor langen Jahren („Motet für de la Motte”) Arvo Pärt: My Heart’s in the Highlands Naji Hakim: Suite Rhapsodique (keleti alternatim énekkel) 22

Rajk Judit (alt), Pétery Dóra (orgona), David Cooper (kürt) Közreműködik: Varga Oszkár (hegedű), Ludmány Dénes (brácsa), a Schola Academica és a Zeneakadémia Egyházzene Tanszékének nőikara (művészeti vezető: Merczel György)

Liszt Ferenc orgonamuzsikája a zeneszerző zongoradarabjainak zömével szemben nem a reprezentatív, virtuóz játékmód jegyében fogant. E darabokban sokkal inkább a mester életvitelét tizenéves korától fogva meghatározó elmélyült vallásosság, közelebbről a katolicizmussal való bensőséges viszony tükröződik. Hasonlóképpen áll a dolog a középső és kései alkotókorszakot meghatározó egyházzenei kompozíciók sorával, melyekben csak ritkán jut szóhoz az ünnepélyesség – sokkal gyakrabban az áhítat és a belső megrendültség. Ez az, ami közös platformra helyezi Liszt zenéjét az egyik legnagyobb élő kortárs, Arvo Pärt meditatív kompozícióival. Az észt zeneszerző művei az utóbbi időben egyre nagyobb figyelmet keltenek hazánkban is: itt az alkalom, hogy újabb szempontból vizsgálhassuk életművének két darabját. A Az est műsorát Saint-Saëns darabjai a romantikus, Hakim és Ducommun kompozíciói a 20-21. századi oldalon egészítik ki. A koncert szólistái a liturgikus, vallásos művek avatott előadói. Rajk Judit énekművész és Pétery Dóra orgonaművész gyakori kamarapartnerek, együtt tanítanak a Zeneakadémia Egyházzene Tanszékén is, közös zenei nyelvüket jól jellemzik a koncerten elhangzó művek. Kürtösként pedig egy igazi sztár csatlakozik hozzájuk: az amerikai David Cooper, a Berlini Filharmonikusok korábbi szólistája, jelenleg pedig annak a Dallasi Szimfonikus Zenekarnak szólamvezetője, amelyet 1945-től Doráti Antal, később pedig Solti György tett világhírűvé. Jegyárak: 1 900, 2 900, 3 900, 4 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

OKTÓBER 2. (SZERDA), 19.00

SOLTI TEREM KONZIS KONCERTEK PÓDIUMON A NÉPZENE ÉS A JAZZ TANSZAK Kallós Zoltán emlékére: A gerléni Demeter Antalné Jánó Anna énekes adatközlő dalai Kallós Zoltán gyűjtéséből Kalotaszegi vonós zenekari muzsika Dél-alföldi oláhosok tekerőn Dél-alföldi összeállítás Magda Imre hagyatékából Magyarbődi népdalok – énekes többszólamúság Bakonyi dudanóták Bogyiszlói mulatság – válogatás Lajtha László gyűjtéséből

Keczeli-Mészáros Anna, Surányi Eszter, Vakán Zsuzsanna (népi ének), Mészárovics Szonja, Thoma Noémi (népi ének, citera, koboz), Wéber Dorina (népi ének, citera, tekerő), Kiss Nimród, Töreky Borbála (citera, koboz), Lászlófi Radna (citera, koboz, prímtambura), Ilonczai Ábris (népi hegedű), Aczél Katalin, Bódi Luca, Brunner László, Pirbus Virág, Szilágyi Szabolcs (népi hegedű, népi brácsa), Tóth Botond (népi brácsa, brácstambura), Valjer András (népi bőgő)

Saját szerzemények és jazz örökzöldek sajátos feldolgozásban, sok improvizációval

Ilonczai Ábris Quintett: Ilonczai Ábris (hegedű), Borbély Bence Regő (dob), Beján Norbert (zongora), Szereceán Tihamér (basszus), Pethő Csaba (gitár) Förhétz Tamás Quintett: Förhétz Tamás (gitár), Borbély Bence Regő (dob), Beján Norbert (zongora), Cséffán Dávid Ruben (ének), Gerendás Ruben (basszus)

Thorpe Gáspár Quartett feat. Castagno Claudia Raquel: Castagno Claudia Raquel (ének), Thorpe Gáspár (gitár), Csikós Áron (dob), Bugarcic Nikola (basszus), Kun Bálint (ütőhangszerek) Jazz-zongora és népi hegedű, jazzének és tekerő, cimbalom és jazzgitár, citera és jazzszaxofon – jóllehet a Bartók Konziban a szakmai és művészi képzés gerincét a klasszikus zene adja, a műhelymunka jóval többet kínál az európai zenei repertoár alapműveinek elsajátításánál. Nagy szerepet kap benne az improvizatív fantázia és a hagyományos zenei szerkezetek újragondolása is, mégpedig tradicionális és kísérletező formában egyaránt. Mi több, a növendékek és tanáraik folyamatosan keresik annak a lehetőségét, hogyan lehet a különböző kifejezési formákat akár a klasszikus örökségre, akár egymásra vonatkoztatva új, friss jelentéstartalmakkal megtölteni. A Konzi két fiatalabb képzésének, a jazz, valamint a 2014-ben alakult népzene tanszakának közös koncertje is arról tanúskodik, milyen megtermékenyítően képes hatni egymásra írott és íratlan, archaikus és modern zenekultúra.

megrendelő washingtoni Bliss házaspár birtokáról kapta. A szerző neoklasszikus korszakából származó concerto kamarazenekarra készült, és erősen érezni rajta Bach Brandenburgi versenyeinek inspiráló hatását. A A Vorrei spiegarvi, oh Dio! kezdetű A-dúr áriát Mozart sógornője, a rendkívüli hangi adottságokkal rendelkező Aloysia Weber számára írta 1783-ban Bécsben. Az eredeti elképzelés szerint Pasquale Antossi operájának, az Il curioso indiscretónak betétjeként szólalt volna meg az első felvonás végén. A rendkívüli technikai tudást igénylő áriát Mozart Catarina Cavalieri számára írta, aki korának egyik legünnepeltebb énekesnője volt. A Richard Strauss Don Quixotéjának alcíme: „Fantasztikus variációk egy lovagi jellegű témára, zenekarra”. A szerző a búsképű lovag történetéhez klasszikus formamodellt, variációs szerkezetet választott, melyet azonban ezúttal is szélsőséges kifejezési eszközökkel állít a feje tetejére. A műben Don Quijote témája a csellószólóban kel életre, Sancho Panza motívumát a bas�szusklarinét, tenortuba és szólóbrácsa szólaltatja meg.

Bartók: Magyar képek, BB 103 D. Scarlatti: E-dúr szonáta, K. 380 D. Scarlatti: C-dúr szonáta, K. 159 Chopin: Asz-dúr („Hárfa”) etűd, op. 25/1 Chopin: Gesz-dúr etűd, op. 10/5 Chopin: b-moll noktürn, op. 9/1 Chopin: Asz-dúr („Heroikus”) polonéz, op. 53 Liszt: Paganini-etűdök Mozart: 21. (C-dúr) zongoraverseny, K. 467

Ingrid Fuzjko Hemming (zongora) MÁV Szimfonikus Zenekar Vezényel: Mario Kosik

OKTÓBER 4. (PÉNTEK), 18.00

SOLTI TEREM BÁRDOS 120

OKTÓBER 2. (SZERDA), 19.30

NAGYTEREM BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR Stravinsky: Esz-dúr concerto („Dumbarton Oaks”) Mozart: Vorrei spiegarvi, oh Dio! – koncertária, K. 418 Mozart: Szöktetés a szerájból – Konstanze áriája Strauss: Don Quixote, op. 35

Stravinsky Esz-dúr concertója a Dumbarton Oaks melléknevet a művet a 30. házassági évfordulója alkalmából

INGRID FUZJKO HEMMING

Jegyárak: 2 000, 3 000, 4 000 Ft Rendező: MÁV Szimfonikus Zenekar

Jegyár: 1 200 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Miklósa Erika (szoprán), Kusz Viktória (brácsa), Helecz Dániel (cselló) Budafoki Dohnányi Zenekar Vezényel: Guido Mancusi

OKTÓBER 3. (CSÜTÖRTÖK), 19.00

NAGYTEREM MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR

MIKLÓSA ERIKA

Jegyárak: 3 000, 3 500, 4 000 Ft Rendező: Budafoki Dohnányi Zenekar

Bárdos Lajos: Mert engem szeretsz; Preludium (In memoriam Ady 1922); Góg és Magóg fia; Magyar népdalok; Kutamén – Három gyermekkar; Fa fölött – Pod lipkou; Pelikán; Cantemus!; Mily igen jó; A szeretet himnusza; Adorna thalamum; Ave maris stella; Nyújtsd ki mennyből; Jubilate Deo; Ave Maria; Menyecske; Magos a rutafa Palestrina: Missa brevis – Gloria Halmos: Cantate Domino Kodály: A 150. genfi zsoltár

Papp Viktor (ének), Tfirst Péter (hegedű), Nagy Márta, Váray-Major Zsófia (zongora) 23

Haydn: 20. (C- dúr) szimfónia, Hob. I:20 Mozart: 9. (Esz- dúr) zongoraverseny, K. 271 („Jeunehomme”) Mozart: 36. (C-d úr) szimfónia, K. 425 („Linzi”)

Jean-Efflam Bavouzet (zongora) Budapesti Fesztiválzenekar Vezényel: Takács-Nagy Gábor

BÁRDOS LAJOS

A Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Laudate Gyermekkara Győri Palestrina Kórus Magnificat Leánykar Vezényel: Sapszon Borbála, Katona Tibor, Szebellédi Valéria Bárdos Lajos 120 évvel ezelőtt, 1899. október 1-jén született. Élete és életműve meghatározója a 20. század magyar zenei életének. A Zeneakadémia kiemelkedő tanáregyénisége, zeneszerző, zenetudós, a magyar népdal lelkes apostola volt, gazdag életművet hátrahagyva 1986. november 18-án hunyt el. Emlékének ápolására 1987-ben megalakult a Bárdos Lajos Társaság, amely hangversenyek rendszeres szervezésével ismerteti meg műveit, ápolja emlékét. A kerek évforduló alkalmából rendezett ünnepi hangversenyen Bárdos Lajos legnépszerűbb kórusművei szólalnak meg.

„Úgy érzem, ha Haydnt és Mozartot játszom a Fesztiválzenekarral, megfiatalodom” – vallja Takács-Nagy Gábor, aki idén is folytatja a két mester kifogyhatatlan szimfonikus termésének tolmácsolását, ezúttal Jean-Efflam Bavouzet értő zongoraszólójával. „Fantasztikus pozitív életenergia és életerő van mindkettőjükben!” – folytatja a két klasszikushoz gyermekkora óta vonzódó Takács-Nagy Gábor. Ezt az életörömöt tükrözi a két, műsorra tűzött, fényes C-dúrban írt szimfónia, és Mozart zongoraversenye is. A Haydn szimfóniáinak túlnyomó többségébe belecsempészett valami huncutságot. A C-dúr szimfónia esetében ez egy formai trükk: a kétrészes finálé mind a két szakasza egy-egy miniatűr szonátaforma. Persze ez csak a legavatottabb füleknek nyújt külön örömöt, a szerző leginkább saját magát szórakoztatta vele. A Szintén újító volt Mozart az Esz-dúr zongoraversenyben, amely egy Victoire Jenamy – tévesen Jeunehomme – nevű hölgyről kapta becenevét. „Egyetlen szimfóniám sincs nálam, ezért hanyatt-homlok írok egy újat” – újságolta édesapjának Mozart,

Jegyár: Díjtalan belépő igényelhető a Zeneakadémia jegypénztárában. Rendező: Bárdos Lajos Társaság, KÓTA

OKTÓBER 4. (PÉNTEK), 19.45 OKTÓBER 5. (SZOMBAT), 15.30

NAGYTEREM BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR HAYDN – MOZART 24

JEAN-EFFLAM BAVOUZET

amikor újdonsült feleségével Salzburgból Bécsbe tartva megszállt és koncertet adott Linzben. Így született a Linzi szimfónia, amely a nagy sietség ellenére színes, jó humorú, frappáns darab lett. Jegyárak: 3 000, 4 000, 5 000, 7 100, 11 800 Ft Rendező: Budapesti Fesztiválzenekar

OKTÓBER 5. (SZOMBAT), 19.00

SOLTI TEREM OTTHON A ZENEAKADÉMIÁN AZ ÚJ LISZT FERENC KAMARAKÓRUS HANGVERSENYE AZ ÉJSZAKA KÓRUSZENÉI

ÚJ LISZT FERENC KAMARAKÓRUS

Byrd: O lux beata trinitas Ko Matsushita: O lux beata trinitas Schumann: Négy ének két kórusra, op. 141 – 1. An die Sterne, 2. Ungewisses Licht Cornelius: Három ének kórusra, op. 11 – 1. Der Tod, das ist die kühle Nacht Szabó Barna: O quanta qualia Ēriks Ešenvalds: Stars Delius: To be Sung of a Summer Night on the Water Rautavaara: Sommernatten Poulenc: Un soir de neige Eric Whitacre: Water Night Varga Judit: The Night Gyöngyösi Levente: Te lucis ante terminum Kodály: Esti dal

Új Liszt Ferenc Kamarakórus Karigazgató: Nemes László Norbert Éjszaka – a romantika kedvelt témája, legyen szó festészetről, költészetről vagy zenéről. A kórusirodalmat is megihlette mélyértelműségével: Schumann egészen rendkívüli hangzásvilágú kétkórusos ciklusa álomszerűen tárja fel a csillagfényes éjszaka misztériumát. Mert ahol éjszaka van, ott fény is van. S e kettős szimbólum a míves szövésű reneszánsz motetták szövegét és zenéjét is meghatározza, ahogyan ezek 20. századi visszhangjai – így a japán Ko Matsushita kompozíciói – is izgalmasan kapcsolódnak az ősi toposzhoz. A Debussy-kortárs Delius, Kodály és Poulenc mellett a nemrég elhunyt finn Rautavaara és a hetvenes években született generáció – a lett Ešenvalds, az amerikai Whitacre, illetve három magyar kortárs zeneszerző – alkotásai szólalnak meg a lélekemelő műsorban.

Budapesten is felhangzott. Utóbbi koncert nyomán írta Malina János: [a mise] „rendkívül izgalmas, ha tetszik, kihívó, provokatív ötletre épül; a liturgikus szövegeket ugyanis minduntalan megszakítják egy narrátor, a Prédikátor könyvének szavaival megszólaló, bölcs és kiábrándult próféta közbevetései. (...) Dramaturgiai szempontból igen termékeny, egyenesen az opera műfajával kacérkodó szituációt teremtett.” De úgy is fogalmazhatunk, hogy – hasonlóan a romantikusokhoz, Liszthez éppúgy, mint Brahmshoz – Gyöngyösi a liturgikus zene tradícióját radikálisan átértelmezte. Jegyárak: 2 300, 3 200, 3 900, 4 900 Ft Rendező: CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál

Jegyár: 1 200 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

OKTÓBER 6. (VASÁRNAP), 19.30

NAGYTEREM CAFE BUDAPEST KORTÁRS MŰVÉSZETI FESZTIVÁL KORTÁRS ROMANTIKUSOK 3.0 Orbán György: Hegedűverseny – ősbemutató Kutrik Bence: Halhatatlan szív (The Immortal Heart) Gyöngyösi Levente: Missa Vanitas

Gazda Bence (hegedű), Balga Gabriella, Rácz Rita, Zemlényi Eszter, Cser Krisztián (ének), Budafoki Dohnányi Zenekar, Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Szabó Sipos Máté) Vezényel: Hollerung Gábor A latin nyelvű miseszöveget és ótestamentumi részleteket egybefésülő, nagyszabású oratorikus művet Gyöngyösi Levente a Debreceni Kórustalálkozóra írta 2010-ben. Egy évvel később

HOLLERUNG GÁBOR

OKTÓBER 6. (VASÁRNAP), 19.30

SOLTI TEREM CAFE BUDAPEST KORTÁRS MŰVÉSZETI FESZTIVÁL WEINBERG 100 Weinberg: 1. hegedű-zongora szonáta, op. 12 Weinberg: 4. hegedű-zongora szonáta, op. 39 Weinberg: Rapszódia moldvai témákra, op. 47/1 Sosztakovics: Befejezetlen szonáta hegedűre (magyarországi bemutató) Weinberg: Zongoratrió, op. 24

LINUS ROTH

jából senki sem élte túl a vészkorszakot. Páratlanul gazdag életműve sok tekintetben Sosztakovicséhoz fogható, s talán abban is hasonlít idősebb pályatársához, hogy az avantgárd lecsengésével párhuzamosan valóságos reneszánsza bontakozott ki az utóbbi évtizedben. Stílusára Mahler, Bartók és Prokofjev is hatást gyakorolt, de foglalkoztatta az örmény, a lengyel, az üzbég és a kelet-európai zsidó népzene is. A koncert tematikája a kiváló hegedűs, Linus Roth Wartime Consolations (Vigasztalás háborús időkben) című lemezét idézi, illetve gondolja tovább. Jegyár: 2 200 Ft Rendező: CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál

OKTÓBER 7. (HÉTFŐ), 19.30

NAGYTEREM PROKOFJEV ZENEKARA Szergej Prokofjev: 1. (D-dúr) szimfónia, op. 25 („Klasszikus”) 1. (Desz-dúr) zongoraverseny, op. 10 Rómeó és Júlia, op. 64 – részletek

Szabó Marcell (zongora) Kodály Filharmonikusok Debrecen Vezényel: Somogyi-Tóth Dániel

Linus Roth (hegedű), Danjulo Ishizaka (cselló), José Gallardo (zongora) A Lengyelországban született, zsidó származású Mieczysław Weinberg 1939-ben, húszévesen menekült keletre, a Szovjetunióba. Otthon maradt család-

SZABÓ MARCELL 25

A második Orosz Zenei Fesztivál nyitókoncertje két, még huszonévesen komponált, ritkán hallható remekmű, egy szimfónia és egy zongoraverseny, valamint a szerző talán legnépszerűbb opuszának, a Rómeó és Júlia balett részleteinek tükrében mutatja be Szergej Prokofjev sajátos, összetéveszthetetlen zenei világát. Jegyárak: 1 900, 2 700, 3 500, 4 900 Ft Rendező: Orosz Zenei Fesztivál

OKTÓBER 8. (KEDD), 19.30

NAGYTEREM CONCERTO ARMONICO BUDAPEST „CONCERTO ARMONICO IN CAFÉ ZIMMERMANN” – KÁVÉHÁZI ZENE LIPCSÉBŐL

(nyáron annak kerthelyiségében) muzsikálni. Az esti alkalmak a város zenei életének egyik fő attrakciójává váltak, ahol Bach számtalan művét, köztük kantátákat, versenyműveket, szviteket és kamaradarabokat adhatott elő. A Zimmermann-kávéház speciálisan a Collegium Musicum alkalmai céljából beszerzett hatalmas pedálos csembalója ihlethette Bachot csembalóversenyei komponálására. Saját művei mellett Bach kortársai, elődei alkotásait is megszólaltatta együttesével. Köztük díszes helyet foglalhattak el az együttes alapítója és Bach jó barátja, Telemann kompozíciói. A hangversenyműsor fiktív rekonstrukciója egy olyan műsornak, amit egy képzelt este a lipcsei zenekedvelő közönség – kávé, sör, csülök mellett vagy után – élvezhetett: két jelentős kolléga és két jó barát zenéje.

újdonságkereséstől mindig is tartózkodott, a múlt értékei számára a jelenben is érvényes irányokat jelölnek ki. „Éppolyan izgalmas lehet az is, hogy miként tudunk élni az örökölt, sok száz éves kulturális tapasztalattal. A zene elsősorban az érzékek felől közelít, elsődleges hatását tekintve egy primitív dolog: szíven üt, borsódzik a hátam, izzadok, sírok, nevetek... Ezt kikapcsolni nem szabad az alkotás folyamatából, mert e nélkül csak holt dolgok születhetnek” – vallotta egy interjúban. Jegyárak: 1 500, 2 500 Ft Rendező: Budafoki Dohnányi Zenekar, Zeneakadémia Koncertközpont

Jegyárak: 1 400, 2 100, 3 500, 4 900 Ft Rendező: Concerto Armonico Budapest

OKTÓBER 9. (SZERDA), 19.30 CONCERTO ARMONICO BUDAPEST

Telemann: A-dúr szvit hegedűre és zenekarra, TWV 55:A4 J. S. Bach: d-moll csembalóverseny, BWV 1052 Telemann: A-dúr versenymű négy hegedűre, TWV 54:A1 J. S. Bach: 1. (C-dúr) zenekari szvit, BWV 1066

Concerto Armonico Budapest (koncertmester: Homoki Gábor, művészeti vezető: Spányi Miklós) Lipcse zenei életét a 18. század első felében érdekesen színesítette a Collegium Musicum. A zenei együttest 1701-ben Georg Philipp Telemann alapította, amikor Lipcsében jogot hallgatott. Később, 1729-től éveken át Johann Sebastian Bach vezette a zenekart. Feladatuk volt hetente legalább kétszer a Zimmermann-kávéházban 26

NAGYTEREM ÜNNEPI KONCERT VAJDA JÁNOS 70. SZÜLETÉSNAPJA ALKALMÁBÓL Vajda János: Pièces symphoniques Csellóverseny Változatok Te Deum

Szabó Ildikó (cselló), Csereklyei Andrea (szoprán), Varga Donát (tenor) Cantemus Vegyeskar (karigazgató: Szabó Soma) Budapesti Akadémiai Kórustársaság Budafoki Dohnányi Zenekar A Kossuth-díjas zeneszerző, Vajda János univerzális érdeklődésű komponista. Életművében az operától a versenyművekig, a nagyzenekari kompozícióktól az oratóriumokig, a kamaraművektől a kórusokig minden fontos műfaj megtalálható. A görcsös

VAJDA JÁNOS

OKTÓBER 10. (CSÜTÖRTÖK), 19.30

SOLTI TEREM CAFE BUDAPEST KORTÁRS MŰVÉSZETI FESZTIVÁL KLANGFORUM WIEN Bella Máté: Chuang Tzu’s Dream Enno Poppe: Brot Milica Djordjević: Rdja Tornyai Péter: Új mű – ősbemutató Clara Iannotta: D’après Salvatore Sciarrino: Archeologia del telefono

Klangforum Wien

Két fiatal hölgy Rómából (Clara Iannotta) és Belgrádból (Milica Djordjević), két fiatalember Budapestről (Bella Máté, Tornyai Péter) – mind a négyen rangos versenyeredményekkel, ösztöndíjakkal a hátuk mögött. A modern zene világviszonylatban is meghatározó formációja, a Klangforum Wien a fiatal tehetségek mellett a középgenerációhoz tartozó Enno Poppe és a ma már klasszikusként tisztelt Salvatore Sciarrino egy-egy művét adja elő a Zeneakadémián. Utóbbi komponista darabja 2005-ben született, és példás gyorsasággal, már 2006-ban elhangzott Pannonhalmán, az Arcus Temporum művészeti fesztiválon. Az Archeologia del telefono igazi „Zeitstück”, közel másfél évtizede talán még jóslatszerűnek hatott, 2019-ben már maga a megvalósult jövő.

BALÁZS JÁNOS

OKTÓBER 10. (CSÜTÖRTÖK), 19.30

Balázs János zongoraestjeit 2018-ban a Teatro Colón Bogotán, a brüsszeli Bozaron át Torontóig és a senlisi „Cziffra-kápolnáig”, majd Hanoi, Moszkva és München után a Zeneakadémián hallhattuk. További fontos koncerthelyszínei: Konzerthaus, Barbican Centre, Concertgebouw, Cité de la Musique. Olyan neves művészekkel lépett fel, mint Mischa Maisky, Vásáry Tamás, José Cura, Rost Andrea és Várdai István. „Balázs János kidolgozott technikával, nemes érzelmekkel, lírikusággal játszik, de a virtuózabb darabokban olykor néhány extra tréfát is megengedett magának, ijesztő nehézségeket adva hozzá a zongoristák számára eleve szinte játszhatatlan opusokhoz.” (Christian Lorandin)

NAGYTEREM BALÁZS JÁNOS ZONGORAESTJE MVM KONCERTEK – A ZONGORA 1-BEN

Jegyárak: 1 500, 2 000, 3 000, 4 000, 5 000, 6 000, 8 000, 10 000 Ft Rendező: Besszer Koncert

Jegyár: 2 500 Ft Rendező: CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál, Zeneakadémia Koncertközpont

KLANGFORUM WIEN

Ravel: Gaspard de la nuit Brahms: Változatok egy Paganini-témára, op. 35 – részletek Liszt: Transzcendens etűdök – 1. Preludio, 2. Fusées, 4. Mazeppa, 5. Feux follets, 8. Wilde Jagd, 10. Allegro agitato, 11. Harmonies du soir Balakirev: Islamey

Balázs János (zongora)

OKTÓBER 11. (PÉNTEK), 19.30

NAGYTEREM A ZENEAKADÉMIA MŰHELYEI RENDKÍVÜLI TEHETSÉGEK KÉPZŐJE A Rendkívüli Tehetségek Képzője hallgatói Anima Musicae Kamarazenekar (művészeti vezető: G. Horváth László)

A tudás és a képességek fejlődése, a művésszé érés folyamata nemigen köthető meghatározott életkorhoz, a Zeneakadémián jól tudják ezt. Ezért működik már régóta nagy sikerrel a Rendkívüli Tehetségek Képzője – a kimagasló zenei talentumok felkutatásának és kibontakoztatásának kitüntetett figyelmet szentelve –, ahová 10 és 18 év közötti gyermekek, kis hegedűsök, zongoristák és csellisták nyernek felvételt. Kivételesen akár 10 év alattiak is beiratkozhatnak, hiszen az egyéni fejlődés sohasem szabványosítható folyamata bölcs rugalmassággal kezelt szabályozást igényel. A Zeneakadémia műhelye nem idomított csodagyerekeket, hanem féltő gonddal képzett ifjú tehetségeket, a jövő büszkeségeit lépteti pódiumra a hangversenyen. Jegyár: Díjtalan belépő igényelhető a Zeneakadémia jegypénztárában, a koncert előtt egy hónappal. Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

ZUGLÓI FILHARMÓNIA

OKTÓBER 12. (SZOMBAT), 18.00

NAGYTEREM ZUGLÓI FILHARMÓNIA Arvo Pärt: 4. szimfónia („Los Angeles”) Händel: Izrael Egyiptomban, HWV 54

Lökösházi Mária (szoprán), Danku Eszter (alt), Erdős Róbert (tenor) Szent István Király Oratóriumkórus Zuglói Filharmónia Vezényel: Makovecz Pál Jegyárak: 2 500, 2 700, 3 100 Ft Rendező: Zuglói Filharmónia 27

OKTÓBER 12. (SZOMBAT), 19.00

SOLTI TEREM ÉNEK KARNYÚJTÁSNYIRA CIGÁNY DALOK HORTI LILLA, WIEDEMANN BERNADETT Hollós Máté: Căra luma phírav (Járom a világot) Brahms: Cigánydalok, op. 103 Dvořák: Cigánydalok, op. 55 Ravel: Tzigane Széchényi Imre: A három cigány Brahms: Négy cigánydal, op. 112 Liszt: A három cigány Dubrovay László: Cigánydalok (ősbemutató) Orbán György: Czigánymadrigál (ősbemutató)

Horti Lilla, Wiedemann Bernadett (ének), Kokas Katalin (hegedű, brácsa), Virág Emese (zongora)

HORTI LILLA

Cigányzene? Népzene vagy népies műzene? Mi az, amit a zenében jellegzetesen „cigány” jelzővel illetünk, illethetünk? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az invenciózus műsorú dalest, melyben éppúgy találunk 19. századi, verbunkos ihletésű műveket, mint a cigányság autentikus népzenéjéhez visszanyúló kortárs kompozíciókat. Liszt Ferenc annak idején megbotránkoztatta a magyar közönséget, amikor az általa magyar népzenének vélt verbunkos muzsikát a cigányzenével azonosította – e tudományos szempontból nem helytálló elméletet ma inkább a kulturális együttélés, a multikulturalitás egyik első zenei megnyilvánulásaként érdemes újragondolni, melynek műzenei lecsapódásai nemcsak Liszt, de számos kortársa (Brahms, Dvořák) munkásságában is fellelhetők. Különleges helyet foglal el közöttük Széchényi Imre, akinek Lenau-megzenésítése 28

érdekes módon egészíti ki ugyanezen vers Liszt-féle verzióját. A körképet Ravel hegedűdarabja, a Tzigane, valamint Hollós Máté, Dubrovay László és Orbán György kortárs kompozíciói teszik teljessé. Jegyár: 2 500 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

vel. Megtanult játszani marimbán is, és gyakran játszott új hangszerén Bach-műveket. A „Nem számít, hogy valakinek az otthonába viszem el a muzsikát vagy hangversenyteremben játszom. Ez egészen addig így van, amíg a zeneszerző nem ütlegeli a fejemet a rossz játékom miatt. Szeretek játszani”. – fogalmazott Jámbor Ági.

OKTÓBER 13. (VASÁRNAP), 19.30

SOLTI TEREM JÁMBOR ÁGI EMLÉKEST J. S. Bach: 1. (B-dúr) partita, BWV 825 Mozart: 17. (C-dúr) hegedű-zongora szonáta, K. 296 J. S. Bach: Esz-dúr prelúdium és fúga, BWV 552 Jámbor Ági dalai Schumann: Hat tanulmány kánon formában, op. 56 (Claude Debussy átirata) Chopin: Polonéz-fantázia, op. 61 J. S. Bach:1. (h-moll) hegedűpartita, BWV 1002 - 1. Allemande, 2. Double, 3. Courente, 4. Double (marimbaátirat) J. S. Bach: 6. (D-dúr) csellószvit, BWV 1012 – 4. Sarabande, 5. Gavotte I, 6. Gavotte II (marimbaátirat) Bizet– Sammut: Carmen-fantázia – 3. Az első felvonás előjátéka

Baráti Kristóf (hegedű), Károlyi Katalin (ének), Würtz Klára (zongora), Láposi Dániel (marimba) Műsorvezető: Kertész Zsuzsa Jámbor Ági, a kivételes zenei személyiség, koncertzongorista zenetudós, Bach-kutató 1909-ben született Budapesten. Tanára volt többek közt: Edwin Fischer, Kodály Zoltán és Alfred Cortot. 1928-ban Berlinben Brahms-díjjal tüntették ki játékát, majd 1937-ben a varsói Nemzetközi Chopin Verseny díjazottja lett. 1947-ben az Egyesült Államokba emigrált férjével. A Phillips Galleryben debütált koncertzongoristaként. A Washington Egyetemen tanított, emellett önálló koncerteket adott, zenekari esteken lépett fel Amerika-szerte, játszott a híres Philadelphia Zenekarral, Ormándy Jenő vezényleté-

BARÁTI KRISTÓF

Jegyár: Díjtalan belépő igényelhető a Zeneakadémia jegypénztárában. Rendező: Magyarság Háza

OKTÓBER 13. (VASÁRNAP), 19.30

NAGYTEREM JAZZ ITT! SNÉTBERGER, STOCKHAUSEN, ANDERSEN, VINACCIA JOYOSA Snétberger Ferenc (gitár), Markus Stockhausen (trombita), Arild Andersen (nagybőgő), Paolo Vinaccia (dob)

SNÉTBERGER FERENC, MARKUS STOCKHAUSEN

A zseniális magyar roma gitárművész, Snétberger Ferenc négy kiváló külföldi kollégájával 2004-ben jelentette meg Joyosa című elmélyült, érzelemgazdag albumát. Tizenöt évvel később a négy muzsikus közül hárman, Snétberger, a trombitás-szárnykürtös Markus Stockhausen (a klasszikus zeneszerző

Karlheinz fia) és a bőgős Arild Andersen, kiegészülve egy új dobossal, Paolo Vinacciával (akivel Snétberger szintén dolgozott már együtt), ismét színpadra áll a Zeneakadémia Nagytermében. Snétberger és kollégái közös koncertje olyan zenei élményt kínál a nagyérdemű számára, amire igen ritkán van lehetőség hazánkban: az európai jazz négy őstehetsége, kifinomult művésze egyesíti erejét, hogy elvarázsolja, elgondolkodtassa, ámulatból ámulatba ejtse a zeneszeretőket. Az egyes muzsikusok önálló koncertjei is hosszú időre szóló lelki-szellemi táplálékot nyújtanak, így közös koncertjük egyenesen kihagyhatatlan minden érző és gondolkodó ember számára.

csodája. A A másik két mű ugyanezt az örömet viszi tovább, ugyan kicsit más színekkel. Ravel egyik legkiválóbb alkotása a G-dúr zongoraverseny. A Richard Strausstól az utóbbi években rendre műsorra kerültek a zenekar koncertjein a nagy szimfonikus költemények, ezúttal az egyik leggondtalanabb, a századforduló minden báját hangokba foglaló operáját, A Rózsalovagot hozzák el a közönségnek – már amennyit énekesek nélkül meg lehet mutatni belőle.

Jegyárak: 3 900, 4 900, 5 900, 6 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

NAGYTEREM A MAGYAR RÁDIÓ SZIMFONIKUS ZENEKARA

Jegyárak: 2 500, 3 200, 3 800, 4 700 Ft Rendező: Óbudai Danubia Zenekar

OKTÓBER 16. (SZERDA), 19.30

Ludwig van Beethoven: 4. (G-dúr) zongoraverseny, op. 58 Krisztus az Olajfák hegyén, op. 85

DONG HYEK LIM

OKTÓBER 15. (KEDD), 19.30

NAGYTEREM ÓBUDAI DANUBIA ZENEKAR BRAHMS/RAVEL/STRAUSS Brahms: 2. (D-dúr) szimfónia, op. 73 Ravel: G-dúr zongoraverseny R. Strauss: A rózsalovag – szvit

Dong Hyek Lim (zongora) Óbudai Danubia Zenekar Vezényel: Hámori Máté Igazi örömzene Brahms D-dúr szimfóniája: benne lüktet minden, amit ebbe a hangnembe a nagy elődök – Bachtól Beethovenig – belesűrítettek: természet, pompa, életöröm és a teremtés

RÁNKI DEZSŐ

Jegyárak: 3 000, 4 500, 6 000, 7 000 Ft Rendező: A Magyar Rádió Zenei Együttesei

OKTÓBER 17. (CSÜTÖRTÖK), 19.30

NAGYTEREM NEMZETI FILHARMONIKUS ZENEKAR A TÁNC APOTEÓZISA Ravel: La Valse Bruch: 1. (g-moll) hegedűverseny, op. 26 Ravel: Tzigane R. Strauss: A rózsalovag – szvit

Ránki Dezső (zongora) Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán) Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Vezényel: Vásáry Tamás Nem feltétlenül kell rangsorolni Beethoven öt zongoraversenyét, de azt talán kevesen vitatják, hogy a G-dúr versenymű – sorrendben a negyedik – kivételes harmóniával ötvözi a műfaji hagyományokat az újításokkal, a beethoveni kísérletező kedv pedig páratlan módon jut közös nevezőre a kifejezés természetességével. Ezerarcú, mégis egységes koncepcióról árulkodó mestermű, melynek előadásához feddhetetlen ízlésre, bölcsességre, és a legapróbb különbségek iránti érzékenységre, röviden: Ránki Dezsőre van szükség. A koncert második felében egy ritkán megszólaló, de sokak szerint az életmű megértése szempontjából kulcsfontosságú oratórium, a Krisztus az Olajfák hegyén hangzik el.

MAXIM VENGEROV

Maxim Vengerov (hegedű) Nemzeti Filharmonikus Zenekar Vezényel: Hamar Zsolt Jegyárak: 3 500, 4 000, 4 500, 5 500 Ft Rendező: Nemzeti Filharmonikusok 29

OKTÓBER 18. (PÉNTEK), 19.00 SOLTI TEREM

KAMARAZENE KARNYÚJTÁSNYIRA BALOG JÓZSEF ÉS A KÁLLAI VONÓSNÉGYES BARTÓK, BEETHOVEN, BRAHMS

OKTÓBER 19. (SZOMBAT), 19.00

SOLTI TEREM JAZZ ITT! KAROSI JÚLIA

Jegyár: 2 500 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Bartók: 2. vonósnégyes, BB 75 Beethoven: 11. (f-moll) vonósnégyes, op. 95 („Serioso”) Brahms: f-moll zongoraötös, op. 34 Semmi sem vész el, csak átalakul – tartja a mondás. Ez történt az idén negyedik születésnapját ünneplő Kállai Vonósnégyessel, amely 2015ben debütált a Zeneakadémia Solti Termében ezzel a névvel, valójában azonban 2009-ben alakult meg Nyári Kvartettként – újjákeresztelésének oka a primáriusváltás volt. A Kállai Kvartett fiatal kora ellenére már több kamarazenei versenydíjat és fellépést is magáénak tudhat, repertoárja pedig Haydntól, a vonósnégyes atyjától egészen a 20. századig ível. A mostani műsor is tükrözi a különböző korszakok iránti nyitottságukat, hiszen az elsőként megszólaló Bartók-, majd az azt követő Beethoven-vonósnégyes megírása között száz év telt el. Áthidalja mindezt az időben a két mű között keletkezett Brahms-zongoraötös. Ez utóbbi előadásához a Liszt-díjas Balog József zongoraművész társul a kvartetthez.

KÁLLAI VONÓSNÉGYES

Kállai Vonósnégyes: Kállai Ernő, Szajkó Géza (hegedű), Dráfi Kálmán (brácsa), Balázs István (cselló) Balog József (zongora) Jegyárak: 2 500, 3 500 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont 30

zenész, Fenyvesi Márton, Szabó Illés, és természetesen a Karosi Júlia Quartet gondoskodik.

OKTÓBER 20. (VASÁRNAP), 11.00

KAROSI JÚLIA

George Gershwin és Cole Porter művei

Karosi Júlia Quartet: Karosi Júlia (ének), Tálas Áron (zongora), Bögöthy Ádám (nagybőgő), Varga Bendegúz (dob) RTQ vonósnégyes: Bujtor Balázs, Kovács Erika (hegedű), Hundt Boglárka (brácsa), Gál Béla (cselló) Hangszerelések: Fenyvesi Márton (Gershwin-dalok) és Szabó Illés (Cole Porter-dalok) A jazz műfaja senkinek nem köszönhet többet, mint a huszadik század első két évtizedében alkotó New York-i dalszerzőknek: Jerome Kernnek, Cole Porternek, Irving Berlinnek és persze George Gershwinnek. Klasszikus igénnyel megkomponált, ugyanakkor fülbemászó slágereik mára a jazzirodalom legfontosabb darabjaivá váltak. A kiváló jazzénekesnő, Karosi Júlia és zenekara 2018-ban jelentette meg Love is Here to Stay című lemezét, mellyel George Gerswhin munkássága előtt tisztelegtek. A sikeres albumot egy szintén sikeres műsorsorozat előzte meg, ennek folytatásaként debütál 2019 októberében a Zeneakadémia színpadán az együttes új produkciója, amely Gershwin mellett Cole Porter muzsikáját állítja középpontba. A Tin Pan Alley és a ’20-as évekbeli Broadway hangulatát idéző esten a Karosi Júlia Quartet a Bujtor Balázs vezette RTQ vonósnégyessel egészül ki. Az elegáns, klasszikus hangzásról két fiatal jazz-

SOLTI TEREM LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA – TÁNC ÉS ZENE A SZALONTÓL A KONCERTTEREMIG 10-15 ÉVESEKNEK Bach és Schubert művei, valamint ifj. J. Strauss, Chopin, Sosztakovics és Dohnányi keringői

Jan Vojtek (zongora) Tánc: Füleki Réka, Inotai Csaba Mesélő: Mona Dániel Mi mindenre jó a zene? A helyes kérdés inkább az, mire nem… Éneklünk, ha jó kedvünk van, szerenádozunk, ha szerelmesek vagyunk, megható zenéket hallgatunk, ha bánat ért minket, vagy beülünk egy koncertre, ha fel szeretnénk töltődni. És persze ott van a tánc! Zene nélkül nincs tánc, tánc nélkül pedig szegényebb lenne a zenetörténet. A Zeneakadémia ifjúsági sorozata, a Liszt-kukacok Akadémiája 2019 őszén zene és tánc kapcsolatát vizsgálja. A zenészekkel és táncosokkal tarkított matinékon kiderül, hogyan alakult át klasszikus zenévé a tánczene. A bérlet második előadásán a bécsi keringő kerül a középpontba. Kiderül, hogy tényleg Bécsből származik-e a híres

umcacca-lüktetés, minden keringőre lehet-e táncolni, és hogy miért épp Strauss a keringőkirály. A szalonhangulatot Jan Vojtek zongoraművész biztosítja. Jegyár: 1 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

meg. Ligeti György az 1960-as években írta csellóversenyét, ezt a kéttételes, avantgárd művet. Ezen az estén a darab szólistája Rohmann Ditta neves gordonkaművész, a Zeneakadémia tanára lesz. A szünet után Brahms drámai 4. szimfóniája zárja a hangversenyt.

OKTÓBER 22. (KEDD), 19.30

Jegyárak: 1 200, 1 700, 2 800, 3 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

NAGYTEREM A ZENEKAR MESTEREI VAJDA GERGELY ÉS A ZENEAKADÉMIA SZIMFONIKUS ZENEKARA Liszt: A bölcsőtől a sírig – szimfonikus költemény Ligeti: Csellóverseny Brahms: 4. (e-moll) szimfónia, op. 98

Rohmann Ditta (cselló) A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara Vezényel: Vajda Gergely

VAJDA GERGELY

A zenekar mesterei nevű bérletben a Zeneakadémia hallgatóiból álló szimfonikus együttes mutatja meg tudása legjavát. A növendékeket az elmúlt években több jól ismert karmester is vezényelte, most Vajda Gergely áll a zenekar élére. Mivel Vajda zeneszerzőként is tevékenykedik, így mint karmestert is elsősorban a kortárszene szakértőjeként tartják számon. A hangverseny első felében magyar műveket hallhat a közönség: Liszt Ferenc és Ligeti György egy-egy kompozíciója szólal meg. A bölcsőtől a sírig című szimfonikus költemény Liszt utolsó alkotása ebben a műfajban – az idős zeneszerzőt Zichy Mihály tollrajza ihlette

Jegyárak: 2 000, 3 000, 4 000, 5 000, 6 000, 8 000, 10 000 Ft Rendező: Besszer Koncert

OKTÓBER 25. (PÉNTEK), 19.00

SOLTI TEREM HALK HÚROK EDIN KARAMAZOV LANTESTJE

OKTÓBER 24. (CSÜTÖRTÖK), 19.30

NAGYTEREM MVM KONCERTEK – A ZONGORA JEVGENYIJ KOROLJOV ZONGORAESTJE Rameau: Gavotte és variációk Händel: d-moll szvit, HWV 428 – 5. Air és variációk, 6. Presto D. Scarlatti: Hat szonáta J. S. Bach: 1. (B-dúr) partita, BWV 825 J. S. Bach: 2. (c-moll) partita, BWV 826 Jevgenyij Koroljov a nemzetközi zenei élet sajátos jelensége, közönségét látványos attitűdök nélkül, rendkívüli művészi és interpretációs képességével és a tolmácsolt művek lenyűgöző spirituális megértésével győzi meg. Különleges vonzódást tanúsít Bach művei iránt. A fúga művészete címet viselő lemezfelvétele emlékezetes reakciót váltott ki Ligeti György zeneszerzőből: „ha csak egyetlen CD-t tudnék magammal vinni egy lakatlan szigetre, akkor Koroljov Bach-felvételét választanám, mert még az éhségtől és szomjúságtól elepedve is egyre csak ezt a felvételt hallgatnám újra és újra, egészen az utolsó leheletemig.”

JEVGENYIJ KOROLJOV

EDIN KARAMAZOV

Zamboni: 9. lantszonáta Piccinini: Intavolatura di Liuto et di Chitarrone Leo Brouwer: Sonata de los Misterios J. S. Bach: 1. (G-dúr) csellószvit, BWV 1007 (Edin Karamazov átirata) J. S. Bach: 4. (Esz-dúr) csellószvit, BWV 1010 (Edin Karamazov átirata)

Edin Karamazov (lant) A lant a reneszánsz kedvenc kísérőés szólóhangszere volt. A kicsi, kön�nyen hordozható, de mégis folyamatos többszólamú játékra alkalmas instrumentum hatalmas népszerűségnek örvendett és szinte mindegyik társadalmi osztályban előfordult: egyszerre volt a főúri, illetve polgári családok zenés kikapcsolódásának elengedhetetlen kelléke és a vándorló életmódú muzsikusok munkaeszköze. A barokk korban elsősorban kísérőhangszerként élt tovább, ám továbbra is születtek műkedvelőknek és professzionális előadóknak szánt szólódarabok. A lant jelentősége a 18. század második felében marginalizálódott, J. F. Reichardt 1805-ben arról panaszkodott, hogy „aki ismeri a lant egészen egyedi finomságát és bájosságát, az fájlalja csak 31

igazán, hogy ezt a remek és egészen finom hangszert korunk új, zörgő zenéje, amely […] oly nagy lármát csap, teljesen háttérbe szorította.” Nem sejthette, hogy a 20. század derekán újra feltámadó érdeklődés nyomán a lant minden eddiginél lármásabb korunkban igazi „reneszánszát” fogja élni. A Edin Karamazov bosnyák lantművész Sting 2008-as Songs from the Labyrinth című Dowland-lemezének közreműködőjeként vált széles körben ismertté, emellett olyan nagynevű klasszikus együttesekkel és művészekkel lépett már fel, mint az Hespèrion XXI, a L’Arpeggiata, a Hilliard Ensemble vagy Andreas Scholl. Jegyárak: 3 500, 4 500 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

OKTÓBER 25. (PÉNTEK), 19.00

NAGYTEREM MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR Chopin: 1. (e-moll) zongoraverseny, op. 11 Csajkovszkij: 4. (f-moll) szimfónia, op. 36

Jiyeong Mun (zongora) MÁV Szimfonikus Zenekar Vezényel: Daniel Boico A romantika két nagy zeneszerzőjének egy-egy műve szólal meg a hangversenyen. Chopin a zongorajáték nagy megújítója volt, érzelmek és egészen személyes mondanivaló közlésére is alkalmassá tette a zongorát. A Csajkovszkij negyedik szimfóniáját a fiatalos lendület, a végletesen nagy szenvedélyek jellemzik, és zenéje ebben a „legoroszabb”, hiszen zárótételében a Nyírfácska című híres orosz népdalt dolgozza fel. A Jiyeong Mun, a zongoraverseny szólistája 1995-ben született Dél-Koreában. Hátrányos helyzetű családból származó gyerekként nagy nehézségek árán tanult, ám olyan sikeresen, hogy a genfi, majd az olaszországi Busoni Nemzetközi Verseny megnyerése óta komoly nemzet32

JIYEONG MUN

közi koncertkarriert futott be. A A karmester, Daniel Boico Szentpéterváron tanult vezényelni, így anyanyelvi szinten „beszéli” a nagy orosz zeneszerzők nyelvét. Jegyárak: 4 500, 5 000, 5 500 Ft Rendező: MÁV Szimfonikus Zenekar

tól Helsinkin át Zürichig – előadókat és zeneszerzőket, a múlt évben pedig a nagy múltú Guildhall School of Music and Drama csatlakozott az inspiráló kezdeményezéshez. A legutóbbi műhely, majd koncert „témája” a vonóstrió volt. Az őszi hangversenyen újra hármas formációk állnak a középpontban, a zongorát hegedűvel és csellóval, illetve fuvolával és csellóval kiegészítve. A legújabb partnerintézmény, a lettországi Jāzeps Vītols Zeneakadémia Trio Espresso nevű formációját küldi Budapestre, amely Bohuslav Martinů kamaradarabja mellett Kecskés D. Balázs fiatal magyar komponista új művét is bemutatja, a magyar trió pedig Ravel a-moll zongoratrióját és egy lett hallgató új művét fogja előadni. Jegyár: Díjtalan belépő igényelhető a Zeneakadémia jegypénztárában, a koncert előtt egy hónappal. Rendező: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem

OKTÓBER 26. (SZOMBAT), 19.00

SOLTI TEREM A ZENEAKADÉMIA ÉS A RIGAI LETT ZENEAKADÉMIA KÖZÖS ZENESZERZŐ-PROJEKTJE Ravel: a-moll zongoratrió N. N.: Új mű Martinů: Trió fuvolára, csellóra és zongorára Kecskés D. Balázs: Új mű

Trio Encuentro: Tóth Kristóf (hegedű), Agárdi Eszter (cselló), Szőcs Henrik (zongora), Trio Espresso: Katarina Ignatoviča (fuvola), Tomass Ančs (cselló), Laura Balabane (zongora) Az európai zeneakadémiák zeneszerzés tanszékeinek sok-sok izgalmat ígérő kooperációja 2019-ben is folytatódik. Korábban a budapesti és a bécsi Zeneakadémia Áramlatok név alatt futó projektje kapcsolt össze – Prágá-

OKTÓBER 26. (SZOMBAT), 19.30

NAGYTEREM ANGELICA 30 AZ ANGELICA LEÁNYKAR JUBILEUMI KONCERTJE Kodály: Vejnemöjnen muzsikál Kodály: Két zoborvidéki népdal Csemiczky Miklós: De fonte aquae vitae Bánkövi Gyula: Ave Maria Gyöngyösi Levente: Salve Regina Kocsár Miklós: Öregisten, Nagyisten Liszt: Dante szimfónia – Magnificat Hammarström: Kyrie Ēriks Ešenvalds: O salutaris hostia Tegnér: Ave Maria Poulenc: Litanies à la Vierge Noire Rahmanyinov: Tizennégy románc, op. 34 – 14. Vocalise Glazunov: Fesztivál kantáta, op. 63

Deák Andrea, Zemlényi Eszter (szoprán), Molnár Anna (mezzoszoprán) Réman Zsófia (fuvola), Bánkövi Bence, Borka Ráhel (cselló), Vigh Andrea (hárfa), Tóka Ágoston (orgona) Bogányi Gergely, Szokolay Balázs, Magyar Valentin, Puskás Máté (zongora) Angelica Leánykar Vezényel: Gráf Zsuzsanna A kodályi hagyományok jegyében és a kodályi pedagógia égisze alatt alakult meg pontosan harminc éve Gráf Zsuzsanna vezetésével az Angelica Leánykar. Igazi sikertörténetről van szó, hiszen az együttes nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi kóruséletnek is kiemelkedő szereplőjévé nőtte ki magát, mióta megkezdte működését a Városmajori Gimnázium falai között 1989-ben. Szinte lehetetlen felsorolni az összes díjat, elismerést, kitüntetést, versenygyőzelmet, amely az Angelica Leánykarhoz és vezetőjéhez fűződik. Küldetés is az övék: a kodályi-bartóki örökség megőrzése, éltetése, továbbgondolása, valamint a mindenkori magyar kortárs zene művelése, legszebb darabjainak közvetítése Magyarországon és a nagyvilágban egyaránt. Ez a hitvallás fémjelzi a kórus jubileumi estjének műsorát is, amelyen csodálatos zenéket hallhatunk felemelő előadásban, kimagasló és méltán népszerű hangszeres szólisták közreműködésével.

OKTÓBER 28. (HÉTFŐ), 19.30

NAGYTEREM ALBAN GERHARDT ÉS A LISZT FERENC KAMARAZENEKAR

Iveta Apkalna (orgona) Közreműködik: Karasszon Eszter (cselló)

ALBAN GERHARDT

Elgar: Vonósszerenád, op. 20 Haydn: 1. (C-dúr) csellóverseny, Hob. VIIb:1 Haydn: 2. (D-dúr) csellóverseny, Hob. VIIb:2 Csajkovszkij: Vonósszerenád, op. 48

Alban Gerhardt (cselló) Liszt Ferenc Kamarazenekar (koncertmester: Tfirst Péter) A megújult Liszt Ferenc Kamarazenekar bérletsorozatának első koncertjén érzelmi hullámvasútra invitálja a közönséget. Az együttes azt az élményt szeretné átadni, ahogy rezonál lelkükben Elgar és Csajkovszkij romantikus szerenádja és a közöttük elhangzó két – egymástól teljesen eltérő karakterű – Haydn-csellóverseny. A muzsikálásban partnerük lesz a Budapesten először fellépő Alban Gerhardt, aki a londoni Bachtrack statisztikáiban rendszeresen szerepel, mint a világ tíz legfoglalkoztatottabb csellistáinak egyike. Jegyárak: 2 900, 4 800, 6 000, 8 500, 12 000 Ft Rendező: Liszt Ferenc Kamarazenekar

OKTÓBER 29. (KEDD), 19.30 ANGELICA LEÁNYKAR

Jegyárak: 2 900 Ft, 3 900 Ft, 4 900 Ft, 5 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont, Angelica Alapívány

J. S. Bach: c-moll passacaglia, BWV 582 Müthel: F-dúr fantázia Pēteris Vasks: Hymnus - Iveta Apkalnának ajánlva Pēteris Vasks: Musique du soir Kalniņš: g-moll fantázia

NAGYTEREM ORGONA A KÖZPONTBAN IVETA APKALNA J. S. Bach: G-dúr fantázia, BWV 572 („Pièce d’Orgue”) Mendelssohn: B-dúr orgonaszonáta, op. 65/4

Iveta Apkalna, napjaink egyik legjelentősebb koncertorgonistája a hamburgi Elbphilharmonie 2017-es megnyitása óta az intézmény rezidens művésze. A lett muzsikus sokszínű műsoraiban a múltat ötvözi a jelennel, szem előtt tartva azt is, hogy több évszázados múltú hangszere korszerű médiumként jelenjen meg, s a közönségnek olyan auditív élményt nyújtson, amelyet csak az orgona képes adni. A A koncert első részében Bach két, méltán híres kompozíciója mellett a barokk mester utolsó tanítványa, az élete nagy részét Rigában töltött Johann Gottfried Müthel egyik kompozíciója, valamint

IVETA APKALNA

a Bach-hagyományokat romantikus gondolatvilággal társító Mendelssohn szonátája csendül fel. A Apkalna, mint hazájának zenei-kulturális nagykövete, Lettország világhírű zeneszerzője, Pēteris Vasks két kompozícióját is megszólaltatja, melyek közül az egyik egy új mű, amely a Los Angeles-i 33

Filharmonikusok felkérésére készült, a zenekar megalapításának századik évfordulójára. A Az orgona színeitkaraktereit bemutató programot a szintén lett zeneszerző, Alfrēds Kalniņš alkotása zárja. Jegyárak: 1 900, 2 900, 3 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

OKTÓBER 30. (SZERDA), 19.00

SOLTI TEREM BEETHOVEN-SZONÁTÁK/1 A DOKTORI ISKOLA BILLENTYŰS HALLGATÓINAK KONCERTJE Ludwig van Beethoven: 4. (Esz-dúr) zongoraszonáta, op. 7 8. (c-moll) zongoraszonáta, op. 13 („Pathétique”) 11. (B-dúr) zongoraszonáta, op. 22 18. (Esz-dúr) zongoraszonáta, op. 31/3

Dani Imre, Varga Gergő Zoltan, Simon Dorottya, Llorenç Prats Boscà (zongora)

A zongorairodalom Újtestamentuma – így nevezte Hans von Bülow Beethoven zongoraszonátáit, a szakrális párhuzammal roppant érzékletesen, s voltaképpen érdemi túlzás nélkül meghatározva e 32 opus helyét és szerepét a zenetörténetben. Az 1795 és 1822 között komponált szonáták, melyek – Charles Rosen megfogalmazása szerint – hídként vezettek át a szalonok mikrokozmoszából a koncerttermek világába, valósággal megkerülhetetlenek minden fiatal billentyűs művész 34

számára: örök vizsgadarabok még akkor is, ha formálisan éppen nem is vizsgakoncerten kell bizonyítani a technikai készséget és az előadói érettséget egy-egy Beethoven-szonátával. Ami persze annál is kevésbé meglepő, hiszen a fölnőtt zongoristákkal, már jóval túl a diplomaszerzésen vagy épp a doktori fokozaton – hajszálra ugyanez a helyzet. A Doktori Iskola billentyűs hallgatói két koncertjükön 4-4 szonátát szólaltatnak meg ebből a kultikus műcsokorból. Jegyár: Díjtalan belépő igényelhető a Zeneakadémia jegypénztárában, a koncert előtt egy hónappal. Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

OKTÓBER 30. (SZERDA), 19.30

NAGYTEREM AKUSZTIKUS, AUTENTIKUS BALOGH KÁLMÁN 60 A NÉPZENE TANSZÉK KONCERTJE Népdalok Bartók Béla gyűjtéseiből Bartók: Három csíkmegyei népdal, BB 45b Emlékezés Allaga Gézára és Rácz Aladárra Couperin: A nádas Scarlatti: G-dúr szonáta, K.13 Improvizációk népzenei dallamokra Balkáni népzene Gömöri és dunántúli táncok Gyergyói összeállítás Kodály gyűjtéseiből Bonchidai dallamok

Balogh Kálmán (cimbalom) Lukács Miklós, Szabó Dániel, Szalai András, Zimber Ferenc (cimbalom), Gelencsér János (cimbalom, hegedű) Básits Branka, Herczku Ágnes, Szalóki Ágnes (ének) Ökrös Csaba, Vizeli Balázs (hegedű), Árendás Péter (brácsa), Doór Róbert (nagybőgő) Juhász Zoltán (furulya) Gipsy Cimbalom Band: Bede Péter (szaxofon), Kovács Ferenc (trombita, hegedű, ének), Frankie Látó (hegedű), Novák Csaba (nagybőgő), György Mihály (gitár)

BALOGH KÁLMÁN

Balogh Kálmán legutóbb 2015-ben adott emlékezetes koncertet a Zeneakadémián, 40 éve a színpadon címmel. Most születésnapja apropóján igyekszik ezt a több mint négy évtizedet egyetlen koncertbe sűrítve bemutatni. A visszatekintés, az összegzés mindig nagy feladat elé állítja a művészeket, hiszen ami valaha újítás volt, ma már közhely lehet; a járatlan utak pedig gyakran fizetős sztrádává szélesedtek az évtizedek alatt. Balogh Kálmán a különböző zenei stílusok közötti hídveréssel teremtett új stílust. Szakmai tudása, művészi érzékenysége – egy kis „etnoízzel” fűszerezve – legendás előadóvá teszik világszerte. A koncert elején Bartók Bélát idézi meg Herczku Ágnes és Juhász Zoltán, valamint Szalai András klasszikus cimbalomművész közreműködésével. A második részben az eredeti formájában megszólaló népzenén lesz a hangsúly. A közép-kelet-európai régió olyan tájait járhatjuk végig, ahol a cimbalom a zenei hagyomány része lett. Az évtizedes muzsikustársak és kedves tanítványok igazi örömzenével segítenek felidézni az elmúlt hatvan év legszebb zenei pillanatait. Jegyárak: 1 900, 2 900, 3 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

OKTÓBER 31. (CSÜTÖRTÖK), 19.00

SOLTI TEREM BEETHOVEN-SZONÁTÁK/2 A DOKTORI ISKOLA BILLENTYŰS HALLGATÓINAK KONCERTJE Ludwig van Beethoven: 23. (f-moll) zongoraszonáta, op. 57 („Appassionata”) 24. (Fisz-dúr) zongoraszonáta, op. 78 26. (Esz-dúr) zongoraszonáta, op. 81a („Les Adieux”) 32. (c-moll) zongoraszonáta, op. 111

Jegyár: Díjtalan belépő igényelhető a Zeneakadémia jegypénztárában, a koncert előtt egy hónappal. Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

OKTÓBER 31. (CSÜTÖRTÖK), 19.00

NAGYTEREM BACH SZÓLÓBAN VÁRDAI ISTVÁN

Menyhei Ádám, Hotzi Panni, Szalai Éva, Demény Balázs (zongora) „Csak azt sajnálom, hogy a Beethoven-szonátákat nem tudom befejezni” – egykorú beszámolók tanúsága szerint Weiner Leó mondta ezt a halálos ágyán, az e szonátákból készített, példás hasznosságú kottakiadásaira célozva. A Zeneakadémia nemcsak legendás emlékezetű, de közvetlen, majd kései utódain keresztül máig eleven hatású professzorának említése egyszerre jelzi számunkra Beethoven 32 zongoraszonátájának zenetörténeti és oktatási jelentőségét, közelebbről a zeneakadémiai képzésben betöltött helyét és szerepét. Pontosan erről adnak majd két koncertprogramot kitöltő, esztétikai élvezetet kínáló bizonyságot a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Doktori Iskolájának billentyűs doktoranduszai is, akik mindeközben valami másról, saját művészi előmenetelükről is vallanak majd egy-egy szonáta megszólaltatása révén.

a komponista szétfeszíti a hangszer határait is: a c-moll szvitben a megszokottól eltérő hangolást ír elő, a D-dúr szvitet pedig öthúros csellóra írta. A A világhírű csellista, Várdai István, a Bach-szvitek 2017-ben megjelent CD-felvétele után most élőben is bemutatja a hazai közönségnek ezeket a mindig friss és újat mondó alkotásokat – nem kétséges, hogy ebben a szellemi, spirituális kalandban személyében a legavatottabb kalauzra fogunk találni. Mivel a csellószvitek együtt több mint két óra játékidőt tesznek ki, így a hangverseny a megszokottól eltérően 19 órakor kezdődik és két szünet lesz a művek között. Jegyárak: 3 900, 4 900, 5 900, 6 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

VÁRDAI ISTVÁN

Johann Sebastian Bach: 1. (G-dúr) csellószvit, BWV 1007 2. (d-moll) csellószvit, BWV 1008 4. (Esz-dúr) csellószvit, BWV 1010 3. (C-dúr) csellószvit, BWV 1009 5. (c-moll) csellószvit, BWV 1011 6. (D-dúr) csellószvit, BWV 1012

Várdai István (cselló) Bach összes csellószvitje egy estén – valóságos maratonfutás előadónak és közönségének egyaránt. Ám talán épp ilyenkor van alkalmunk leginkább elmélyülni és rácsodálkozni a monumentális sorozat sokrétű összefüggéseire. Maga a szerző sem különálló darabok gyűjteményeként tekintett a szvitekre, hanem jól megtervezett ciklust hozott létre: a tánctételek egymásutánjában is a hat szviten átívelő rendet figyelhetünk meg, de még lényegesebb, hogy az elsőtől az utolsóig egyre növekvő technikai kihívást jelent az eljátszásuk. Az utolsó két szvitben 35

JOSHUA BELL HELYSZÍN: CORINTHIA HOTEL BUDAPEST 36

FANTÁZIA EGY ÉLETEN ÁT „A ZENEAKADÉMIA A KEDVENC KONCERTTERMEM A VILÁGON” – JELENTETTE KI JOSHUA BELL 2019. FEBRUÁRI HANGVERSENYÉNEK VÉGÉN. A GRAMMY-DÍJAS VILÁGKLASSZIS HEGEDŰMŰVÉSZ MEGTISZTELŐ ÁLLÁSFOGLALÁSÁT TALÁN NEMCSAK A NAGYTEREM VARÁZSLATOS KISUGÁRZÁSÁNAK KÖSZÖNHETJÜK, HANEM ANNAK AZ ÖSSZHANGNAK IS, AMELY KÖZTE ÉS A HALLGATÓSÁG KÖZÖTT SZINTE MÁSODPERCEK ALATT KIALAKULT. JOSHUA BELL HEGEDŰMŰVÉSZT EGYÜTTGONDOLKODÁSRÓL, KÉPZELŐERŐRŐL ÉS FANTÁZIÁRÓL IS KÉRDEZZÜK.

Előadóművészként bizonyára „elválaszthatatlan a kötődése” a fantáziához. Mi jut eszébe e fogalomról? Mindig is lenyűgözött a képzelőerő, a csodálatos misztérium, hogy az ember képes a semmiből felfedezni, elképzelni valamit. Szeretem és tisztelem a tudományt, mert tudással sok jelenség meghatározható és az egyes információk egymáshoz rendelhetők. Számomra az ismereteinkről alkotott asszociációk összekapcsolódása jelenti magát a képzeletet, a fantáziát is. E hihetetlen képzelőerő miatt tartom oly nagyra a híres zeneszerzőket. Nekünk művészként az a feladatunk, hogy a kottára írt hangjegyeket életre keltsük. Mivel minden ember kicsit más fantáziával rendelkezik, a zene értelmezése is különbözik. Ez azért nagyszerű, mert így mindig érdemes lesz koncerteket látogatni. Az átlagon felüli muzsikus azzal tűnik ki, hogy nemcsak azt játssza el, amit megtanult, kigyakorolt, hanem hozzáteszi az adott zenéről alkotott személyes elképzeléseit is, így a közönség is érzi a fantáziát, a történetmesélést egy-egy előadás közben. Karrierjében Önnek is örök misszió a képzelet szabadon engedése. Mit gondol, van határa a fantázia alkalmazásának, és ha igen, hol tudná meghúzni azt a saját művészetében?

„NEKÜNK MŰVÉSZKÉNT AZ A FELADATUNK, HOGY A KOTTÁRA ÍRT HANGJEGYEKET ÉLETRE KELTSÜK. MIVEL MINDEN EMBER KICSIT MÁS FANTÁZIÁVAL RENDELKEZIK, A ZENE ÉRTELMEZÉSE IS KÜLÖNBÖZIK.”

Képzelet és realitás szorosan összefüggő fogalmak, hiszen képzelőerőnk is konkrét szabályokból áll. Ha egy gyermeknek csak annyit mondunk, írjon szabadon egy történetet, valószínűleg kevésbé izgalmas eredményt kapunk, mintha előre megmondjuk neki, hogy például minden tizedik szó rímeljen a szövegben, és tartalmazzon bizonyos szavakat. Tehát ha meghatározott keretek között vezetjük, sokkal kreatívabb lesz a végeredmény, a szabályok nem rombolják, hanem építik a fantáziát. A zenét is az előírások teszik izgalmassá, kifejezetten érdekesnek találom, hogy egy-egy zeneszerző mit kezd a rendelkezésére álló zenei kifejezéstárral. Ha minden szabályt felrúgna, akkor atonálissá válna a zene, mint például az avantgárd művészetben. Ha már szóba került a gyermekkor, hogyan látja most, sikerült megőriznie gyermeki képzeletvilágát? Lényeges szempontnak tartja a gyermekkori álmok megőrzését? Teljes mértékben! A gyermekkori fantázia hatalmas ajándék, a gyerekek bármit lerajzolnak vagy leírnak, határtalan a képzelőerejük. Jobban kéne inspirálnunk őket ebben, jelenleg azonban az iskolák többsége arra fordítja az energiát, hogy tények memorizálására oktassa tanulóit. Bár nélkülözhetetlen a mennyiségi tudás, a gyerekek egyúttal el is veszítik ártatlan fantáziavilágukat. Előadóként feladatunk, hogy gyerekek is maradjunk bizonyos szempontból, ennek következménye, hogy sok zenész hajlamos éretlenül viselkedni. A gyermeki lélek megőrzése nemcsak 37

viselkedést, hanem hozzáállást is jelent: a gyerekek agya sokkal nyitottabb, mindig tanulnak és rá akarnak csodálkozni a világra. Művészként nekünk is küldetésünk, hogy egyre mélyebben felfedezzük, megismerjük a minket körülvevő valóságot. Az Ön élete bővelkedik fantáziadús ötletekben, gondolok itt a „The Man with the Violin” projektre, a filmzenei közreműködéseire, a Sam Haywooddal készített VR-felvételére, s még megannyi kreatív együttműködésre. Egy-egy ilyen, a klasszikus zenei előadói műfajon túlmutató projekt véletlenül vagy szándékosan keresztezi a pályafutását?

MŰVÉSZKÉNT NEKÜNK IS KÜLDETÉSÜNK, HOGY EGYRE MÉLYEBBEN FELFEDEZZÜK, MEGISMERJÜK A MINKET KÖRÜLVEVŐ VALÓSÁGOT.

Mindkettő igaz egyszerre. Mint említettem, érdekel a tudomány, különösen a technológia, mindig keresem az újdonságokat, és ezt mások is észreveszik. A Sony Playstation ezért is keresett meg, hogy velem készítsék el az első klasszikus zenei VR-felvételt. A felkérést vélhetően sokan visszautasították volna, én viszont örömömet lelem a kihívásokban, amelyek karrierem kis részét képezik ugyan, de személyiségem egy fontos része jut kifejezésre általuk. Egy fizikus barátom szervezte a New York-i Tudományos Fesztivált (World Science Festival – a szerk.), és meghívott, hogy játsszak Bachot, Ysaÿe-t, így egy tudományos eseményen képviselhettem a zenét. Vannak zenészek, akik távol tartják magukat a hasonló ügyektől, de ettől még nem állíthatom, hogy korlátoltak lennének. Töltheti egy muzsikus akár az egész életét Beethoven szonátáinak tanulmányozásával, az a lényeges, hogy mindenki kövesse a saját érdeklődését. A művészek érdeklődése is szerteágazó, gyakran tapasztaljuk, hogy különböző előadóknál eltérően szólal meg ugyanaz a hangszer. Ezt az eltérést mennyire befolyásolja a két zenész fantáziája? Egy hangszer megszólaltatása sok mindenről árulkodik, a technikáról, iskolákról vagy oktatókról. Itt is, mint annyi más alkalommal, minden agyban dől el, azaz akkor, amikor még meg sem húztuk a vonót. Amikor valaki felveszi a hegedűjét, tudom, teljesen más hangon szólaltatja majd meg a hangszert, mint ahogy elképzeltem. Ugyanígy a zeneszerzőknél: ugyanaz a sforzando teljesen mást jelent Schubertnél, mint Bartóknál, a zenei kifejezések különböző értelmezése szoros kapcsolatban áll az előadók eltérő képzeletével is. Ha elengedi a fantáziáját, és mélyen belegondol: hogyan tudná megragadni „Joshua Bell” fantáziavilágának legmélyét, az Ön személyiségének kiteljesedését? Az időm nagy részét utazások és találkozások teszik ki, ezért a legtöbbet a velem törődő, rám valóban odafigyelő emberek társasága jelenti számomra. Tavaly például a születésnapomon mindenki megjelent, zenészek, családtagok, barátok, hozzám közeli emberek a világ összes tájáról. Jókat ettünk, muzsikáltunk, és ez elég is nekem. Ha olyanokkal vagyok, akik között önmagam lehetek, ott teljesedik ki a személyiségem, így a fantáziám is. Unger Anna

A Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja

UTAS ÉS HOLDVILÁG A FESZTIVÁL MŰVÉSZETI VEZETŐI: SIMON IZABELLA ÉS VÁRJON DÉNES

NOVEMBERI KONCERTKRONOLÓGIA A Zeneakadémia Koncertközpont saját szervezésében Befogadott rendezvény Klasszikus Jazz Opera Népzene Junior Egyetemi Egyéb NOVEMBER 3. (VASÁRNAP), 19.30

NAGYTEREM NÉGYSZER NÉGYES TAKÁCS QUARTET

kései Beethoven-kvartettekre, s nem csak – ahogyan korábban Mozart tette – a már akkor is etalonnak tekintett Haydn-művekre. A A 6. vonósnégyes Bartók végső, összegző alkotása a műfajban és egyben utolsó műve, amelyet még Európában fejezett be, mielőtt feleségével együtt Amerikába menekült. A Bartókhoz hasonlóan Magyarországról az Egyesült Államokba költözött a Zeneakadémia négy egykori hallgatója 1983-ban, hogy a Coloradói Egyetem rezidens kamaraegyüttese legyen. Az 1975-ben alapított kvartettben a második hegedűs Schranz Károly 2018as kiválását követően mára csak Fejér András maradt az eredeti tagok közül az együttesben, amely jelenlegi formációjában először lép fel Budapesten. Jegyárak: 1 200, 1 700, 2 800, 3 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

NOVEMBER 5. (KEDD), 19.00

SOLTI TEREM AKUSZTIKUS, AUTENTIKUS KOBOZRENESZÁNSZ BOLYA MÁTYÁS ÉS ZENÉSZTÁRSAI

TAKÁCS QUARTET

Haydn: 32. (C-dúr) vonósnégyes, Hob. III:39 („Madár”) Bartók: 6. vonósnégyes, BB 119 Mendelssohn: 2. (a-moll) vonósnégyes, op. 13

Takács Quartet: Edward Dusinberre, Harumi Rhodes (hegedű), Geraldine Walther (brácsa), Fejér András (cselló) Mendelssohn a-moll vonósnégyese a szerző egyik fontos tinédzserkori alkotása, amely előremutató módon reflektál az akkoriban frissen megjelent 40

Bolya Mátyás (koboz, lant, citera), Szokolay Dongó Balázs (furulya, duda, szaxofon), Fekete Bori (ének), Buzás Attila (szaz, basszprímtambura), Eredics Dávid (bolgár kaval, klarinét), Szlama László (koboz, citera), Csenki Zalán (koboz) A Kobozreneszánsz című sorozat 2017ben indult Egy hangszer újjászületése Magyarországon alcímmel. A valóban egyre népszerűbb hangszer már számos fórumon megmérette magát, legutóbb a Zeneakadémia doktori bizottsága előtt szerepelt nagy sikerrel, innen származik a koncert ötlete. Bolya Mátyás az egyetemi katedra és a népzenekutatás mellett hangszeres szólistaként is igazi útkereső. A magyar népzenét sok oldalról körüljárja, de foglalkozik más népzenékkel, valamint régebbi korok zenéjével is.

Kialakult stílusa egyéni, egyszerre korszerű és egyfajta rekonstrukciója a hajdanvolt játékstílusoknak. Alapvető műfaja a népzenei ihletésű improvizatív kamarazene. Az előadás az aktív koncertezéssel telt elmúlt húsz év zenei összefoglalása, régi és új társakkal. Ahogy egyik lemezének alcímében összegezte ezt a rendkívül színes és izgalmas repertoárt: folk&impro.

BOLYA MÁTYÁS

Jegyár: 1 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

NOVEMBER 5. (KEDD), 19.30

NAGYTEREM ZENEKAR A KÖZPONTBAN ANIMA ETERNA BRUGGE Wolf : Nimmersatte Liebe; Lebe Wohl; Der Feuerreiter Mahler: 5. szimfónia – 4. Adagietto Mahler: Egy vándorlegény dalai Brahms: 1. (c-moll) szimfónia, op. 68

THOMAS E. BAUER

Thomas E. Bauer (bariton) Anima Eterna Brugge Vezényel: Jos van Immerseel A hangverseny összebékít. Hugo Wolf esküdt ellensége volt Brahmsnak,

miután egyszer, mikor fiatalon hozzá fordult tanácsért, biztatásért, az idősödő mester fukarkodott a dicsérő szavakkal. Ettől kezdve Wolf ádáz dühvel írt Brahms műveiről kritikákat. Most azonban az ő három dalával kezdődik az Anima Eterna Brugge koncertje és Brahms c-moll szimfóniájával zárul. Azzal a szimfóniával, amelyet rögtön a premier után egyes kritikusok (de nem Wolf!) Beethoven tizedikjének neveztek – zárótételében ugyanis akad egy szárnyaló melódia, amelyik hasonlít az örömóda dallamára. A Az „ellenségek” muzsikái között Gustav Mahleré szól. Ő egy évben született Wolffal (1860ban) – de nem haragudott Brahmsra. Jó néven vette, hogy Brahms egyszer gratulált neki egy operaelőadásért, Budapesten, 1890-ben. Mahler akkor itt volt igazgató, és a Don Giovannit vezényelte. Ezúttal a Vándorlegénydalokat hallhatja a közönség Thomas E. Bauer baritonján, és a híres Adagiettót az Ötödik szimfóniából, amely utóbb filmzenévé vált: aki látta a Halál Velencébent, nem feledheti dallamait. Jegyárak: 3 900, 4 900, 5 900, 6 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

NOVEMBER 6. (SZERDA), 19.00

NAGYTEREM MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR Sosztakovics: Moszkva-Cserjomuski, op. 105 – Szvit Barber: Hegedűverseny, op. 14 Rahmanyinov: 2. (e-moll) szimfónia, op. 27

Gary Levinson (hegedű) MÁV Szimfonikus Zenekar Vezényel: Kesselyák Gergely Kesselyák Gergely, aki évek óta a MÁV Szimfonikus Zenekar karmestere, különös érdeklődést mutat az orosz zene iránt, és szereti ismeretlen művek bemutatásával meglepni hallgatóit. Sosztakovics, a XX. század nagy orosz zeneszerzője, sok drámai, sőt tragi-

KESSELYÁK GERGELY

kus mű komponistája nem idegenkedett a cirkusz, a jazz és az operett világától sem. Utóbbi műfajt képviseli Moszkva-Cserjomuski című, 1959-ben komponált színpadi darabja, amely egy új lakótelepi ház lakóinak életét mutatja be, és miközben megfelel a kor politikai követelményeinek, finom iróniával is illeti azokat. A Egészen más korban, a 20. század első éveiben keletkezett Rahmanyinov 2. szimfóniája, egy mélységesen orosz lelkületű mű. Oroszországban született az est hegedűszólistája is, ő azonban ízig-vérig amerikai zenét mutat be: Samuel Barber 1934-ben komponált Hegedűversenyét.

Roman Rabinovich sokoldalú művészegyéniség. A New York-i Juilliardon végzett zongorista számos fontos nemzetközi verseny díjazottja, akit sok jelentős helyszínen láthatott már a közönség, például a lipcsei Gewandhaus színpadán vagy a washingtoni Kennedy Centerben. Mindössze 10 évesen debütált előadóművészként, Zubin Mehta vezényletével. Gyerekkora óta a vizuális művészetek aktív rajongója, jelenleg leginkább digitális műalkotásokat készít. Rabinovich zeneszerzőként is egyre ismertebb, általában minden fellépésén elhangzik egy saját darabja. A fekete-fehér színei nevű bérlet keretén belül megrendezett esten a zongoraművész Capriccio – Bohóc a biciklin című, 2016-ban bemutatott saját darabján túl számos kanonizált szerző műve szólal meg, valamint olyan zenetörténeti érdekességek is, mint a leghíresebb jezsuita zeneszerzőként ismertté vált Domenico Zipoli barokk szvitje. Jegyárak: 2 500, 3 200 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Jegyárak: 4 500, 5 000, 5 500 Ft Rendező: MÁV Szimfonikus Zenekar

NOVEMBER 6. (SZERDA), 19.00

SOLTI TEREM A FEKETE-FEHÉR SZÍNEI ROMAN RABINOVICH ZONGORAESTJE Zipoli: g-moll szvit Debussy: Metszetek Satie: Gnossienne No. 1 Roman Rabinovich: Capriccio: Clown on a Bicycle Gershwin: Három prelűd Granados: Goyescas – részletek Stravinsky: Petruska

Roman Rabinovich (zongora)

ROMAN RABINOVICH

NOVEMBER 7. (CSÜTÖRTÖK), 19.00

SOLTI TEREM A TEHETSÉG KÖTELEZ NYÁRI LÁSZLÓ ÉS KÖRNYEI MIKLÓS KAMARAESTJE PAGANINI GITÁRRA ÉS HEGEDŰRE Paganini: Sonata concertata, op. 61 Paganini: Le streghe – variációk Süssmayr Il noce di Benevento című operájának témájára, op. 8 (Környei Miklós átirata) 41

Paganini: Cantabile, op. 17 Castelnuovo-Tedesco: Capriccio diabolico, op. 85 („Omaggio a Paganini”) Paganini: 2. (h-moll) hegedűverseny, op. 7 – 3. Rondo à la clochette („La campanella”) (Környei Miklós átirata) Paganini: e-moll hegedű-gitár szonáta, op. 3/6 Paganini: 24 caprice, op. 1 – 1. E-dúr („Arpeggio”), 5. a-moll, 9. E-dúr („Vadászat”), 13. B-dúr („Az ördög nevetése”), 14. Esz-dúr, 20. D-dúr caprice Legnani: 36 caprice, op. 20 – 36. E-dúr, 29. fisz-moll, 7. A-dúr, 15. h-moll, 9. e-moll, 22. c-moll, 2. e-moll caprice Paganini: 24 caprice, op. 1 – 24. a-moll caprice (Környei Miklós átirata)

zeneszerző hommage-darabja, valamint a gitárművész-komponista Luigi Legnani caprice-ai szólalnak meg. Jegyár: 2 500 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

NOVEMBER 7. (CSÜTÖRTÖK), 19.45 NOVEMBER 8. (PÉNTEK), 19.45 NOVEMBER 9. (SZOMBAT), 15.30

NAGYTEREM BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR PROKOFJEV – CSAJKOVSZKIJ Prokofjev: Háború és béke, op. 91 – Nyitány Csajkovszkij: D-dúr hegedűverseny, op. 35 Prokofjev: Rómeó és Júlia – szvit, op. 64a és op. 64b – részletek

Renaud Capuçon (hegedű) Budapesti Fesztiválzenekar Vezényel: Lahav Shani NYÁRI LÁSZLÓ ÉS KÖRNYEI MIKLÓS

Környei Miklós (gitár), Nyári László (hegedű) Nicolò Paganini nevéhez legtöbben egyetlen hangszert kapcsolnak, a hegedűt, miközben elfeledkeznek arról, hogy egyúttal kiváló gitárjátékos is volt, és hogy ez utóbbi hangszer is igen jelentős szerepet tölt be zeneszerzői munkásságában. Az életművet nagyban meghatározó hegedűdarabok mellett több mint száz művet írt gitárra, és a hangszer szinte mindegyik kamaraművében jelen van. A két hangszerhez való hozzáállását, ha csak szimbolikusan is, de jól jelzi, hogy tizenkét éves korára már megkomponálta első variációsorozatát hegedűre és gitárra, és első kiadott darabjai között a 24 caprice mellett megtalálható két hegedű-gitár szonáta is. A virtuóz olasz hangszerjátékos sokoldalúságát ezúttal Nyári László hegedű-, valamint Környei Miklós gitárművész képviseli. A Paganini művei mellett Mario Castelnuovo-Tedesco 20. századi olasz 42

Három mű, amelynek egykor megtagadták a bemutatását, ma mégis a világ leghíresebb darabjai között tartjuk őket számon. Két, már fiatalon is a legnagyobbakkal zenélő vendégművész. Egy felejthetetlen orosz est. Amit bő félszáz esztendeje még technikailag játszhatatlannak ítéltek, ma már az alaprepertoár részét képezi. Csajkovszkij hegedűversenyét a címzett szólista, Auer

Lipót ítélte túl nehéznek, Prokofjev operájától és balettzenéjétől pedig a megrendelő színházak riadtak vissza. A csaknem négyórás Háború és béke című opera gyönyörű és dallamokban gazdag nyitánya a békét idézi meg: egyszerre hősies és lírai. A Csajkovszkij 1878-ban tizenegy nap alatt felvázolta, majd két hét alatt kidolgozta hegedűversenyét. A világ talán leghíresebb és legnehezebb hegedűszólóját ezúttal Claudio Abbado egykori koncertmestere, Renaud Capuçon játssza a csupán harmincéves izraeli karmester, Lahav Shani vezényletével. A Prokofjev témákban leggazdagabb darabjai közé tartozik a Rómeó és Júlia balettzenéje. A premiertől megfosztott szerző, hogy dallamai mégis eljussanak a közönséghez, három szvitben dolgozta fel a balett különböző tételeit. Jegyárak: 3 000, 5 100, 6 600, 9 400, 15 300 Ft Rendező: Budapesti Fesztiválzenekar

NOVEMBER 12. (KEDD), 19.00

SOLTI TEREM AMADINDA PERCUSSION PROJECT HOMMAGE À BALÁZS OSZKÁR Balázs Oszkár: Nyolc trió Balázs Oszkár: Utazás Pentatóniába Balázs Oszkár: Három burleszk Balázs Oszkár: Integráció John Cage: Amores Balassa Sándor: Quartetto per percussioni, op. 18

A Kodály Zoltán Kórusiskola, a Dunaharaszti AMI, a Bartók Konzervatórium ütőhangszeres növendékei (felkészítő tanárok: Tóth Benedek, Bojtos Károly, Holló Aurél) A Zeneakadémia ütőhangszeres hallgatói Amadinda Ütőegyüttes

LAHAV SHANI

Az Amadinda Ütőegyüttest aligha szükséges részletesen bemutatni. Az együttes tagjai közül többen hosszú ideje tanítanak is, mi több, a tanterem

és a hangversenyek világát az Amadinda Percussion Project elnevezésű műhelymunka és koncertfolyam révén össze is kapcsolták a közelmúltban. A A jelen koncert Balázs Oszkárnak kíván emléket állítani, akiről Rácz Zoltán így emlékezett meg: „Ha megpróbálnánk végiggondolni, mi minden fért kivételes pályafutásának évtizedeibe, nagy valószínűséggel kudarcot vallanánk, tevékenysége oly sokrétű volt. Muzsikus, iskolát alapító tanár, zeneszerző, a Budapesti Ütőegyüttes megalapítója és művészeti vezetője, hangszerkészítő ezermester. E mögött a sokféleség mögött ott állt egy kivételes személyiség, aki egész életében nagyvonalúan ajándékozott meg bennünket – tanítványait és kollégáit – munkájának gyümölcseivel, derűjével, és talán ami a legfontosabb, ránk áldozott idejével. Vannak dolgok, amit az ember csak évtizedek után ért meg teljes mélységében. Balázs Oszkár életműve is ilyen, évtizedek elteltével értettem meg igazán a nagyságát.”

NOVEMBER 13. (SZERDA), 19.30

NOVEMBER 14. (CSÜTÖRTÖK), 19.00

NAGYTEREM ÓBUDAI DANUBIA ZENEKAR CSAJKOVSZKIJ / USZTVOLSZKAJA / MOZART

SOLTI TEREM KAMARA.HU – UTAS ÉS HOLDVILÁG KAMARA.HU/1 – EMLÉK A ZENEAKADÉMIA KAMARAZENEI FESZTIVÁLJA Beethoven: 1. (F-dúr) vonósnégyes, op. 18/1 Grieg: 3. (c-moll) hegedű-zongora szonáta, op. 45 Liszt: Die Loreley Liszt: Oh! quand je dors Liszt: Mignons Lied Csajkovszkij: Firenzei emlék, op. 70

KELLER ANDRÁS

Csajkovszkij: 4. (G-dúr) szvit, op. 61 („Mozartiana”) Usztvolszkaja: 1. szimfonikus költemény Mozart: 41. (C-dúr) szimfónia, K. 551 („Jupiter”)

Óbudai Danubia Zenekar Vezényel: Keller András

A műsor első részében három olyan kamarazenei mű hangzik el, amit Balázs Oszkár pályakezdő tanítványainak komponált. A koncert második részében egy Balázs Oszkár-kompozíció mellett két másik jelentős mű, John Cage és Balassa Sándor egy-egy alkotása is megszólal, amelyeket a Balázs Oszkár által életre hívott Budapesti Ütőegyüttes tűzött először műsorára a 70-es években, majd később az Amadinda programjaiban is gyakran szerepeltek.

Az oroszokra mindig rá lehet csodálkozni: mennyi nyomor, szenvedés, elvágyódás, és mégis mennyi zseniális alkotó, mennyi lélek, mennyi soha nem hallott szín! Csajkovszkij nagy idoljának, Mozartnak több művében is emléket állított: leghőbb vágya volt ugyanolyan áttetsző, erőlködésmentes muzsikát komponálni, mint amilyet a nagy előd írt. A Egész más úton járt a Sosztakovics-tanítvány zeneszerzőnő, Galina Usztvolszkaja. Ő nem nyugat, inkább kelet felé indult: egyedi hangzásai, váratlan váltásai egyaránt felidézik nagy mesterét, és az orosz táj – valamint a kommunista évek – kiszámíthatatlan irracionalitását. Egy szinte zseniális alkotó, aki nyugati népszerűsége után egyre többet hallható Magyarországon is.

Jegyárak: 2 500, 3 500 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Jegyárak: 2 500, 3 200, 3 800, 4 700 Ft Rendező: Óbudai Danubia Zenekar

AMADINDA ÜTŐEGYÜTTES

A fesztivál művészeti vezetői: Simon Izabella és Várjon Dénes Henning Kraggerud, Keller András, Pilz János (hegedű), Várjon Dénes, Simon Izabella (zongora), Kolonits Klára (ének), Szűcs Máté, Homoki Gábor (brácsa), Perényi Miklós, Rohmann Ditta (cselló) Kuss Quartet: Jana Kuss, Oliver Wille (hegedű), William Coleman (brácsa), Mikayel Hakhnazaryan (cselló) Simon Izabella, Várjon Dénes és zenész barátaik idén Szerb Antal Utas és holdvilág című regényét állítják középpontba, amely az emberi lélek legizgalmasabb és mindenkiben ott lapuló kérdéseivel foglalkozik. „A vonaton még nem volt semmi baj” – kezdi regényét Szerb Antal. Egyetlen mondat, mégis ott van benne a mű számos kulcsmotívuma: utazás, nosztalgia, vágyódás, változás, elmúlás és krízis, de még a halál gondolata is. Kiváló alapanyag egy klasszikus zenei fesztiválhoz. Simon Izabella és Várjon Dénes is így látta: Mihály különös története köré szervezték az idei

KUSS QUARTET 43

kamara.hu műsorát. A kamara.hu nyitókoncertjén négy nemzetiség négy szerzőjének művei szólalnak meg. A földrajzilag egymástól oly távol lévő komponistákat azonban összeköti egy láthatatlan szál: az Utas és holdvilág. A hangversenyt nyitó Beethovenvonósnégyes első változatának lassú tétele a szerző barátja, Karl Amenda szerint Shakespeare Rómeó és Júliájának temetésjelenetét ábrázolja. A norvég zeneszerző, Edvard Grieg darabja az útkeresés motívumával kapcsolódik Szerb Antal regényéhez: a norvég szerző három hegedűszonátája életének három szakaszát szimbolizálja, az utolsó, c-moll mű a „szélesedő horizont” szellemiségében született. „Oda, oda vágyom én” – ismétlődik Mignon kijelentése Goethe versében és Liszt dalában. Ez az elvágyódás, a Ha álmom mély éjszakája és a csábító, de gyilkos Loreley ugyancsak rokon a regénnyel. A koncertet egy újabb olasz kirándulás, Csajkovszkij Firenzei emléke zárja. Jegyárak: 3 500, 4 500 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

megszólaló első művel meg is idézi az intézmény alapítóját. Liszt 1854-ben Weimarban mutatta be szimfonikus költeményét, amelyet Gluck operája és egy Louvre-ban látott etruszk váza ihletett. A Chopin nagyon fiatal volt, mindössze húszéves, amikor bemutatták f-moll zongoraversenyét. Ezen a koncerten Ingrid Fliter játssza a magánszólamot – az argentin zongoraművésznő igazi Chopin-specialistának számít. A A szünet után Dvořák leghíresebb szimfóniáját, az „Újvilágból” címűt játssza el a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara. Az együttest Pinchas Steinberg, a Budapesti Filharmóniai Társaság elnök-karnagya vezényli.

PINCHAS STEINBERG

Jegyárak: 1 200, 1 700, 2 800, 3 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont NOVEMBER 14. (CSÜTÖRTÖK), 19.30

NAGYTEREM A ZENEKAR MESTEREI PINCHAS STEINBERG ÉS A ZENEAKADÉMIA SZIMFONIKUS ZENEKARA ZAK 144 Liszt: Orfeusz – szimfonikus költemény Chopin: 2. (f-moll) zongoraverseny, op. 21 Dvořák: 9. (e-moll) szimfónia, op. 95 („Az Újvilágból”)

Ingrid Fliter (zongora) A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara Vezényel: Pinchas Steinberg Éppen 144 éve, 1875 novemberében alapították az – akkori nevén – Országos Magyar Királyi Zeneakadémiát. Az egyetem hangszeres hallgatóiból álló zenekar ünnepi koncerttel készül erre az évfordulóra, a hangversenyen 44

NOVEMBER 15. (PÉNTEK), 19.00

SOLTI TEREM KAMARA.HU – UTAS ÉS HOLDVILÁG KAMARA.HU/2 – ÉJSZAKA A ZENEAKADÉMIA KAMARAZENEI FESZTIVÁLJA

Henning Kraggerud (hegedű), Jean-Guihen Queyras, Perényi Miklós (cselló), Várjon Dénes, Simon Izabella (zongora), Vigh Andrea (hárfa), Kolonits Klára (ének) Kuss Quartet: Jana Kuss, Oliver Wille (hegedű), William Coleman (brácsa), Mikayel Hakhnazaryan (cselló) Az éjszaka nemcsak sötét, de sokszínű is. Tele van szépséggel és titokkal, egyszerre csábító és félelmetes, jólesően csendes és dermesztően hallgatag. Felfigyelhetünk az éjszakai állatok neszeire, találkozhatunk kísértetekkel, csodálhatjuk a holdat és szerenádozhatunk. Nem csoda, hogy megannyi zeneszerzőt ihletett meg ez a napszak. A kamara.hu második koncertjének egyik főszereplője Chopin. Nagy kedvence, Bellini néhány dala nyitja a hangversenyt, majd a lengyel szerző egy noktürnje ( jelentése: éjszakai zene) szólal meg Henning Kraggerud átiratában. Az olasz bel canto másik nagy mestere, Donizetti is képviselteti magát: a Lammermoori Lucia hárfaszólója egy éjszakai tóparti gyilkosságot idéz meg. Chopin csellóra és zongorára írt szonátája a melankólia, nosztalgia, remény, méltóság és belső erő érzéseivel csatlakozik Szerb Antal regényéhez, az Utas és holdvilághoz, míg Schubert grandiózus kamaraműve esetében inkább maga a társadalomtól mindig is belső száműzetésben élő szerző rokonítható a regény főhősével. Jegyárak: 3 500, 4 500 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Bellini: Tizenöt dal – 6. Torna, vezzosa Fillide, 14. Per pietà bell’idol mio, 15. Ma rendi pur contento Chopin: cisz-moll noktürn, op. posth (Henning Kraggerud hegedű-zongoraátirata) Donizetti–Zabel: Szóló a Lammermoori Lucia című operából Chopin: g-moll cselló-zongora szonáta, op. 65 Schubert: C-dúr vonósötös, D. 956

A fesztivál művészeti vezetői: Simon Izabella és Várjon Dénes

HENNING KRAGGERUD

NOVEMBER 16. (SZOMBAT), 17.00

KUPOLATEREM KAMARA.HU – UTAS ÉS HOLDVILÁG KAMARA.HU/3 – FANTÁZIA A ZENEAKADÉMIA KAMARAZENEI FESZTIVÁLJA

NOVEMBER 16. (SZOMBAT), 11.00

Mendelssohn: Koncertdarab, op. 113 Schumann: Fantáziadarabok, op. 73 Kurtág: Hommage à R. Sch., op. 15d Mendelssohn: Koncertdarab, op. 114

KUPOLATEREM KAMARA.HU – UTAS ÉS HOLDVILÁG VARÁZSHANG – ISMERETLEN TÁJAKRÓL, EMBEREKRŐL SIMON IZABELLA GYEREKMŰSORA

A fesztivál művészeti vezetői: Simon Izabella és Várjon Dénes Ib Hausmann, Klenyán Csaba (klarinét), Alasdair Beatson, Várjon Dénes (zongora), Szűcs Máté (brácsa)

SIMON IZABELLA

Szerkesztő-műsorvezető: Simon Izabella Közreműködnek: a kamara.hu művészei és Kőszeghy Csilla meseillusztrátor Babar, a kis elefánt, valamint Steven Isserlis csellóművész három elragadó meséje után idén a kamara.hu népszerű gyerekprogramjának szerkesztőműsorvezetője, Simon Izabella maga talál ki izgalmas történetet a szombat délelőtti eseményre. A mesélésben, pontosabban a zenélésben, még inkább zenemesélésben pedig Ib Hausmann kiváló klarinétművész lesz segítségére, aki 2015-ben már elkápráztatta a fiatal közönséget kígyóbűvölő előadásával. A matiné középpontjában a külföldön játszódó Utas és holdvilág egyik problémája áll: az idegen nyelvek adta kommunikációs nehézségek. A mese szereplői nem értik egymást, nem ismerik egymás nyelvét, innen a program alcíme is: ismeretlen tájakról és emberekről. Vajon mi lehet mégis a címben szereplő „Varázshang”, amely összeköti ezeket az embereket – a nyelv, amely mindenki számára közös? Természetesen a zene, amely el sem hinnénk, mennyi mindent képes mondani nekünk. Jegyár: 1 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

ALASDAIR BEATSON

A kupolatermi koncert a családias helyszín miatt tavaly a kamara.hu egyik legkülönlegesebb, legmeghittebb hangulatú eseménye volt. Simon Izabella és Várjon Dénes idén is izgalmas és változatos, a könnyed Mendelssohnművektől a mély Kurtág-tételekig ívelő műsort álmodott ide. Mendelssohn két koncertdarabja keretezi a hangversenyt. A zongorára, klarinétra és – az életműben egyedülállóan – basszetkürtre írt szólisztikus művek játékosak és fantáziaszerűek, nem mellesleg pedig finom ételekért cserébe írta őket a szerző. A A program közepén Schumann műve és Kurtág Hommage à Robert Schumann című darabja áll. Előbbi eredetileg az Esti dalok címet viselte. A hirtelen és éles hangulatváltásokban Schumann híres személyiségei is felsejlenek, akárcsak Kurtágnál, aki konkrét utalást is tesz Florestanra és Eusebiusra. A hattételes, hangsze-

relésében is Schumann előtt tisztelgő hommage-ban megjelenik továbbá az éjszaka és a búcsú motívuma is. Jegyár: 1 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

NOVEMBER 16. (SZOMBAT), 19.30

NAGYTEREM KAMARA.HU – UTAS ÉS HOLDVILÁG KAMARA.HU/4 – BOLYONGÁS A ZENEAKADÉMIA KAMARAZENEI FESZTIVÁLJA J. S. Bach: A fúga művészete, BWV 1080 – részletek Mendelssohn: 1. (d-moll) zongoratrió, op. 49 Kodály: Hegyi éjszakák I. Liszt: 1. elégia Bartók: 27 két- és háromszólamú kórusmű gyermek- és nőikarra, BB 111 – Levél az otthoniakhoz, Bolyongás Liszt: 2. gyászgondola Kodály: Esti dal Bartók: Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre, BB 115

A fesztivál művészeti vezetői: Simon Izabella és Várjon Dénes Henning Kraggerud, Keller András, Pilz János (hegedű), Jean-Guihen Queyras, Perényi Miklós (cselló), Szűcs Máté (brácsa), Várjon Dénes, Simon Izabella (zongora), Vigh Andrea (hárfa), Rácz Zoltán, Holló Aurél (ütőhangszerek) Cantemus Gyermekkar (vezényel: Szabó Dénes)

SZŰCS MÁTÉ 45

A Zeneakadémia kamarazenei fesztiváljának nagytermi koncertjén Szerb Antal regényének, az Utas és holdvilágnak csaknem valamennyi karaktere megelevenedik. A Bachtól Bartókig ívelő műsor a regény szereplőiben kavargó komplex érzésekből vonultat fel néhányat. A fúga művészete, mely Isten tökéletességének, a rendnek és tisztaságnak zenei megfelelője, Ervin alakját rajzolja ki. A Mendelssohn-trió sötétség és fény küzdelmét bemutató scherzójában a Szentivánéji álom tündérei, az Ulpius testvérek mesevilága jelenik meg, míg a kései Liszt-művekkel felváltva megszólaló Bartók- és Kodály-kórusok az otthonával folyamatosan levelező, vagy épp Olaszországban bolyongó Mihályt, az éj leple alatt titkokat gyűjtő Erzsit, Jánost és még sokakat ábrázolhatnak. Liszt művei a regény egyik központi témáját, a halált járják körül, ráadásul a Gyászgondolában a mester megidézi Velencét is. A hangversenyt záró Bartók-mű pedig a szerző egyik legszebb „éjszakazenéjét” rejti magában. Jegyárak: 1 900, 2 900, 3 900, 4 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR

NOVEMBER 17. (VASÁRNAP), 11.00

NAGYTEREM MEGÉRTHETŐ ZENE BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR SORSOK ÜTKÖZÉSE Verdi: Rigoletto – 4. felvonás

Budafoki Dohnányi Zenekar Magyaráz és vezényel: Hollerung Gábor 46

Az opera műfajának egyik és kizárólagos csodája, hogy a szereplők egy duettben, tercettben vagy kvintettben egyszerre fejezhetik ki érzelmeiket. A másik csodája – mint minden drámai műfajnál – az idő megállításának és felgyorsításának képessége. Ez történik Verdi Rigoletto című operájának negyedik felvonásában is, ahol a komponista az öt szereplő egymáshoz való szövevényes viszonyát az őket jellemző zenei karakterek lélegzetelállító szembeállításával jeleníti meg. Jegyárak: 2 300, 2 700 Ft Rendező: Budafoki Dohnányi Zenekar

NOVEMBER 17. (VASÁRNAP), 11.00

SOLTI TEREM KAMARA.HU – UTAS ÉS HOLDVILÁG KAMARA.HU/5 – HOLD A ZENEAKADÉMIA KAMARAZENEI FESZTIVÁLJA Webern: Zongoraötös Schönberg: Pierrot lunaire, op. 21

A fesztivál művészeti vezetői: Simon Izabella és Várjon Dénes Alasdair Beatson, Várjon Dénes (zongora), Karasszon Eszter (cselló), Homoki Gábor (brácsa), Kaczander Orsolya (fuvola), Klenyán Csaba (klarinét), Molnár Anna (ének), Kuss Quartet: Jana Kuss, Oliver Wille (hegedű), William Coleman (brácsa), Mikayel Hakhnazaryan (cselló) Vezényel: Keller András A kamara.hu vasárnapi matinékoncertjének két főszereplője Webern és Schönberg, akiket a 20. század nagy úttörőiként szokás emlegetni. A megszólaló művek azonban több szálon is kötődnek a 19. századhoz. Webern egytételes Zongoraötöse tulajdonképpen egy romantikából kitörni vágyó, de tőle elszakadni képtelen mű, melyet disszonáns hangzásai ellenére is átitat a nosztalgia és az elődök szelleme.

KARASSZON ESZTER

Két világ közt lebeg, akárcsak az Utas és holdvilág hősei. Schönberg Pierrot lunaire című darabja zeneileg már sokkal inkább előremutató. Az Albert Giraud verseire írt, nyolc hangszerre (öt zenészre) és egy énekbeszéddel megszólaló énekesre komponált mű számos szélsőséges, mégis összefüggő, Szerb Antal regényével rokon témát érint: szerelem, szexualitás, erőszak, honvágy, vallás – és persze a hold. Jegyárak: 3 500, 4 500 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

NOVEMBER 17. (VASÁRNAP), 17.00

KÁVÉZÓ KAMARA.HU – UTAS ÉS HOLDVILÁG HATSZEMKÖZT BESZÉLGETÉS SZÍNHÁZRÓL ÉS ZENÉRŐL Puccini: Krizantémok

Házigazda: Simon Izabella és Várjon Dénes Vendég: Mácsai Pál Kuss Quartet: Jana Kuss, Oliver Wille (hegedű), William Coleman (brácsa), Mikayel Hakhnazaryan (cselló) Emlék, éjszaka, fantázia, bolyongás, hold, éjfél – az idei kamara.hu koncert-

jeinek címei, egyúttal kimeríthetetlen témák, legyen szó zenéről, irodalomról vagy színházról. Pláne, ha kiegészítjük az utazás, a vágyódás, a nosztalgia és a halál szavakkal, melyek a fesztivál műsorait leginkább összekötik Szerb Antal regényével, az Utas és holdvilággal. Simon Izabella és Várjon Dénes 2019-ben is nagy izgalommal kutatja a társművészetek közti kapcsolódásokat, melyre a Zeneakadémia kávézójában megrendezett hagyományos beszélgetés minden évben kiváló terepet biztosít. Idén az Örkény István Színház igazgatója, a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész és rendező, Mácsai Pál lesz a művészeti vezetők vendége, aki festő édesapjának és zenetudós testvérének köszönhetően családon belül szívhatta magába a társművészetek szépségeit. A regényről, zenéről és színházról szóló beszélgetést a Kuss Quartet játéka egészíti ki, akik Puccini korai vonósnégyesét, a Krizantémokat szólaltatják meg.

MÁCSAI PÁL

Jegyár: 1 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Wolf : Um Mitternacht Wolf : Verborgenheit Wolf : Nimmersatte Liebe Dvořák: 3. (f-moll) zongoratrió, op. 65

A fesztivál művészeti vezetői: Simon Izabella és Várjon Dénes Alasdair Beatson, Várjon Dénes, Simon Izabella (zongora), Keller András (hegedű), Jean-Guihen Queyras, Perényi Miklós, Rohmann Ditta (cselló), Ib Hausmann (klarinét), Kolonits Klára (ének) Éjfél… Valaminek az elmúlása, de valami új kezdete is. Az éjszaka legsötétebb pontja, de a hajnal hírnöke. Egy pillanat, egy életérzés, amely talán a legjobban rokonítható az Utas és holdvilág különös halálfilozófiájával. A halál mint egyfajta megkönnyebbülés jelenik meg Szerb Antal regényében, mégis egy öngyilkosságtól való vis�szavonulást követő felszabadulás zárja a cselekményt. Új kezdet – itt, vagy a túlvilágon. Nem egyszerű téma, de a kamara.hu zárókoncertje kísérletet tesz rá, hogy zenei megfelelőket kínáljon e kényes kérdésekre. Schubert válaszát vagy Brahmsét, aki a „szabadon, de boldogan” zenei mottójával zárja borús hangulatú trióját. Vagy épp Hugo Wolfét, aki dalaiban többször is utal az éjszakára és a magányra. A koncertet és a fesztivált pedig Dvořák zárja, aki édesanyja halála után írt, s ezért igen tragikus hangvételű triója végén felülemelkedik fájdalmain, hogy végül magát és szerettei emlékét is felemelje.

Schubert: a-moll („Arpeggione”) cselló-zongora szonáta, D. 821 Brahms: a-moll klarinéttrió, op. 114

HEGEDŰS ENDRE

Fryderyk Chopin: E-dúr etűd, op. 10/3 cisz-moll etűd, op. 10/4 f-moll etűd, op. 25/2 c-moll („Forradalmi”) etűd, op. 10/12 5. (fisz-moll) polonéz, op. 44 c-moll mazurka, op. 30/1 h-moll mazurka, op. 30/2 Desz-dúr mazurka, op. 30/3 cisz-moll mazurka, op. 30/4 6. (Asz-dúr) polonéz, op. 53 1. (Esz-dúr) keringő, op. 18 2. (F-dúr) ballada, op. 38 Barcarolle, op. 60 3. (Asz-dúr) ballada, op. 47 Andante spianato és nagy polonéz, op. 22

Hegedűs Endre (zongora) Jegyárak: 2 500, 3 500, 4 000 Ft Rendező: Stúdió Liszt Kft.

NOVEMBER 19. (KEDD), 19.00

SOLTI TEREM JAZZ ITT! BILLE GERGŐ QUINTET ÉS FEKETE-KOVÁCS KORNÉL KÖZÖS SZERZŐI EST

NOVEMBER 17. (VASÁRNAP), 19.00

SOLTI TEREM KAMARA.HU – UTAS ÉS HOLDVILÁG KAMARA.HU/6 – ÉJFÉL A ZENEAKADÉMIA KAMARAZENEI FESZTIVÁLJA

NOVEMBER 18. (HÉTFŐ), 19.30

NAGYTEREM HEGEDŰS ENDRE ZONGORAESTJE AZ ÖRÖKIFJÚ CHOPIN

Bille Gergő és Fekete-Kovács Kornél szerzeményei JEAN-GUIHEN QUEYRAS

Jegyárak: 3 500, 4 500 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Bille Gergő (trombita, szárnykürt), Lukács Gábor (szaxofon), Bécsy Bence (gitár), Miskolczi Marci (bőgő), Szabó Sipos Ágoston (dob) 47

Tournemire: Improvizáció a Victimae paschali laudes dallamára (Maurice Duruflé átirata) Duruflé: Requiem, op. 9

NOVEMBER 20. (SZERDA), 19.00

SOLTI TEREM HALK HÚROK MAHAN ESFAHANI CSEMBALÓESTJE

Martin Schmeding (orgona) Új Liszt Ferenc Kamarakórus (karigazgató: Nemes László Norbert)

BILLE GERGŐ QUINTET

Bille Gergő trombitás-szárnykürtös a Zeneakadémia Jazz Tanszékén alapította együttesét, mely azóta elnyerte a Jazz Showcase és a Get Closer zenei verseny első díját. A kvintett repertoárjában kizárólag saját szerzemények szerepelnek, melyek a modern, amerikai jazz mellett a mai globális könnyűzene különböző irányzatainak hatásait is magukon viselik, legyen szó funkról, hip-hopról, különböző latin lüktetésekről vagy akár drum ’n’ bassről. Önálló hangzásuk kialakításában mind az öt zenész egyenrangúan részt vesz, zenéjük a mainstream jazztől a megfoghatatlan avantgárdig terjed. A modern jazz kedvelői számára kihagyhatatlan koncertjükön vendégként csatlakozik hozzájuk a Modern Art Orchestra vezetője, a legendás hangszerelő, zeneszerző és nem utolsó sorban zseniális trombitás, Fekete-Kovács Kornél. Jegyárak: 1 500, 2 500 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Mors et vita, halál és élet – ez Martin Schmeding és az Új Liszt Ferenc Kamarakórus koncertjének mottója. Schmeding Németország egyik legelismertebb orgonaművésze, aki hazájának több rangos zenei főiskoláján tanított, valamint 250 intézmény több mint 2000 jelöltje közül 2017-ben megkapta „Az év tanára” kitüntetést. Az 1975-ben született művész úgy állította össze programját, hogy a felhangzó művek a fenti témapárt járják körül, egyikre a másik szemszögéből tekintve – ez a koncepció illeszkedik az év mindenszentekkel és adventtel határos novemberi időszakához is. A keretet egy-egy rekviem-kompozíció adja, míg az idén nyolcvanéves Szathmáry Zsigmond alkotása, valamint a nyolcvan éve elhunyt Charles Tournemire húsvéti himnuszán alapuló darabja élet és halál viadalának szimbólumai lehetnének. Max Reger monumentális korálfantáziája pedig a szerző leírása szerint olyan látomás, amelynek első részében az éjféli temető jelenik meg az utolsó ítélet előtti napon, a finálé pedig a feltámadás diadalát hirdeti.

NOVEMBER 19. (KEDD), 19.30

NAGYTEREM ORGONA A KÖZPONTBAN MARTIN SCHMEDING ÉS AZ ÚJ LISZT FERENC KAMARAKÓRUS REQUIEM – HALÁL ÉS ÉLET Brahms: Német requiem, op. 45 – 6. Denn wir haben hie keine bleibende Statt (Robert Schaab átirata) Szathmáry Zsigmond: Mors et Vita Reger: Korálfantázia a Wachet auf, ruft uns die Stimme kezdetű korálra, op. 52/2 48

MARTIN SCHMEDING

Jegyárak: 1 900, 2 900, 3 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

MAHAN ESFAHANI

Tallis: Felix namque Berio: Rounds Rameau: Les tendres plaintes Rameau: Le lardon – La boiteuse Rameau: L’entretien des Muses Rameau: Les cyclopes Cowell: Set of Four Srnka: Triggering J. S. Bach: 3. (a-moll) partita, BWV 827

Mahan Esfahani (csembaló) „…a clavecin[t a maga] idejében aligha hurcolták koncertpódiumra; ez a vékonyhangú szerszám specialiter kamarahangszer volt, melyet csak kamarában, azaz szobában használtak. Ha tehát valaki azt kifogásolja, hogy a kamarának teremmé való bővülésével a hangzás is arányosan megnövekedett, kifogásait azzal kellene kezdenie, hogy a tér bővítését helytelenítse, amivel azt nyilatkozná ki, hogy Rameau, Couperin, Scarlatti és Bach nem valók hangversenyterembe.” Bartók Béla idézett, eredetileg 1912-ben megjelent A clavecinre [csembalóra] írt művek előadása című cikke óta sok víz lefolyt a Dunán: a 20. század közepén létrejött

historikus előadói gyakorlat elterjedésének köszönhetően a korhű hangszerek – így a csembaló – „koncertpódiumra hurcolása” polgárjogot nyert, sőt, új művek is születtek a korábban csak a zongora tökéletlen ősének tekintett hangszerre. A Mahan Esfahani küldetésének tartja, hogy a csembalót szólóhangszerként minél szélesebb körben elfogadtassa. Misszióját a világ legnagyobb hangversenytermeiben előadóművészként, a BBC Radio 3-as és 4-es csatornáján műsorvezetőként, a Guildhall School of Music falai közt pedig tanárként teljesíti. Az iráni-amerikai művész nemcsak budapesti hangversenyével, hanem lemezfelvételeivel is bizonyítja elkötelezettségét mind a régi-, mind az új zene mellett. Jegyárak: 3 500, 4 500 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

NOVEMBER 21. (CSÜTÖRTÖK), 19.00

NAGYTEREM MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR DVOŘÁK-EST Antonín Dvořák: Karnevál-nyitány, op. 92 a-moll hegedűverseny, op. 53 8. (G-dúr) szimfónia, op. 88

Tornyai Péter: Piano Trio No. last-but-one Haydn: 44. (E-dúr) zongoratrió, Hob. XV:28 Balogh Máté: Mrs. Trio Dvořák: 4. (e-moll) zongoratrió, op. 90 („Dumky”)

Varga Oszkár (hegedű), Matuska Flóra (cselló), Dani Imre (zongora)

JOSEF ŠPAČEK

vatórium elvégzése után a Juilliard School of Musicon Itzhak Perlmannál, és a Curtis Intézetben James Laredonál tökéletesítette tudását. Csaba Péter, a Kolozsvárott született és régóta Franciaországban élő hegedűművész és karmester évtizedek óta rendszeresen vezényel Magyarországon, 2012 óta pedig a MÁV Szimfonikus Zenekar vezető karmestere. Jegyárak: 4 500, 5 000, 5 500 Ft Rendező: MÁV Szimfonikus Zenekar

NOVEMBER 22. (PÉNTEK), 19.00

SOLTI TEREM KAMARAZENE KARNYÚJTÁSNYIRA TRIO Y HAYDN RELOADED

Josef Špaček (hegedű) MÁV Szimfonikus Zenekar Vezényel: Csaba Péter Antonín Dvořák cseh zeneszerző mit sem vesztett népszerűségéből a halála óta eltelt 115 év alatt. Invencióban gazdag, színes, erőteljes zenéje a cseh népzenében gyökerezik. Mindez érvényes hegedűversenyére is, amely bár kevésbé ismert, mint csellóra írt versenyműve, de ugyanolyan kiváló darab, és ragyogóan érvényre juttatja a hegedűjáték szépségeit. A hangverseny szólistája, Josef Špaček harmincas éveiben járó, máris nemzetközi sikerek sokaságával büszkélkedő cseh hegedűművész, aki a Prágai Konzer-

Therese Jansen Bartolozzi korának egyik legelismertebb zongoristája volt, Londonban élt és itt ismerkedett meg Haydnnal. Haydn három szonátát és három zongoratriót írt neki: a komponista e műveivel búcsúzott el a számára oly kedves két műfajtól. A A hangverseny első részének koncepcióját Tornyai Péter, Balogh Máté és a közreműködő előadók – két frissen komponált darabot társítva Haydn utolsó előtti triójához – közösen alakították ki. A két új alkotás tehát szorosan kapcsolódik Haydnhoz: E-dúr triója úgy szólal meg, mintha egy nagyszabású, több mint kétszáz év alatt formálódó darab középső szakasza volna. A koncert második részében a triórepertoár egyik örökzöldje hangzik el, s mintha Dvořák is gondolt volna Haydn triójára, hiszen az első dumka hangnemválasztása (e-moll – E-dúr) a Haydn-darab hangnemi tervének (E-dúr – e-moll) tükörképe. Jegyárak: 2 500, 3 500 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

NOVEMBER 22. (PÉNTEK), 19.30

NAGYTEREM MVM KONCERTEK – A ZONGORA 1-BEN BALÁZS JÁNOS ÉS SZAKCSI LAKATOS BÉLA ZONGORAESTJE AZ IMPROVIZÁCIÓ Balázs János, Szakcsi Lakatos Béla (zongora)

TRIO Y

Két műfaj, két nagyszerű zongorista egy pódiumon – de aki versenyre számít, csalódni fog. Aki viszont arra kíváncsi, hogyan hat egymásra a klasszikus zene és a jazz a két kitűnően 49

SZAKCSI LAKATOS BÉLA

improvizáló muzsikus keze által, az egyedülálló koncertélményre számíthat a Zeneakadémián. Jegyárak: 1 500, 2 000, 3 000, 4 000, 5 000, 6 000, 8 000, 10 000 Ft Rendező: Besszer Koncert

szágban, a Hannoveri Zeneművészeti Főiskolán tanul Krzysztof Węgrzynnél. Fiatal kora ellenére számos koncertet adott már Európa és Ázsia koncerttermeiben, a Bartók Világversenyt megelőzően 2015-ben a Postacchini Versenyen (Fermo, Olaszország) és a Brahms Versenyen (Pörtschach, Ausztria) diadalmaskodott. A franciaholland hegedűművész ezúttal a 17. század második felétől a 20. század elejéig tartó időszak műveiből válogat budapesti koncertjén. A két „salzburgi”, Biber és Mozart kompozíciója mellett Bartók ördögi 2. szonátáját és Franck örökzöld A-dúr szonátáját szólaltja meg az orosz Dina Ivanova partnereként, aki a Ricardo Viñes és a weimari Nemzetközi Liszt Ferenc Zongoraverseny 2. díjasa, valamint az utrechti Liszt-verseny 3. helyezettje volt. Jegyár: 2 500 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

NOVEMBER 23. (SZOMBAT), 19.00

SOLTI TEREM A TEHETSÉG KÖTELEZ COSIMA SOULEZ-LARIVIÈRE ÉS DINA IVANOVA VERSENYGYŐZTESEK KAMARAESTJE Biber: Rózsafüzér-szonáták – 16. Passagalia („Az őrangyal”) Bartók: 2. hegedű-zongora szonáta, BB 85 Mozart: 18. (G-dúr) hegedű-zongora szonáta, K. 301 Franck: A-dúr hegedű-zongora szonáta

Cosima Soulez-Larivière (hegedű), Dina Ivanova (zongora) Cosima Soulez-Larivière 2017 szeptemberében nagy sikerrel debütált a magyar közönség előtt, hiszen megnyerte az I. Bartók Világverseny és Fesztivál első díját. Párizsban született, hároméves kora óta tanul zenét. Tehetségére korán felfigyeltek, nyolcévesen elnyerte az angliai Yehudi Menuhin Iskola ösztöndíját, ahol Nathasha Boyarsky tanítványa lett. Jelenleg Németor50

COSIMA SOULEZ-LARIVIÈRE, DINA IVANOVA

NOVEMBER 23. (SZOMBAT), 19.30 NOVEMBER 24. (VASÁRNAP), 19.30

NAGYTEREM CONCERTO BUDAPEST B. A. Zimmermann: Un petit rien Strauss: Divertimento (Couperin-témákra), op. 86 Rahmanyinov: 3. (d-moll) zongoraverseny, op. 30

a Concerto Budapest visszatérő vendége, s egyszersmind a hazai koncertközönség egyik nagy kedvence. Ezúttal Rahmanyinov 3. zongoraversenyének szólistája lesz: a minden túlzás nélkül megannyi zongorista által rettegett versenymű épp hozzá hasonlóan kirobbanó energiájú és páratlan technikai tudású előadók számára készült 1908-1909-ben.

KHATIA BUNIATISHVILI

A Egy kis semmiség – ezt aztán igazán senki sem mondhatná Buniatishvili vállalkozására, annál inkább a nyitódarabra, hiszen magyarul éppen ez Bernd Alois Zimmermann 1964-es ornitológiai kompozíciójának a címe. A holdfénynek is kitüntetett szerepet szánó kamarazenekari mű hét rövid tételből áll, s egy boogie-woogie-val zárul. Richard Strauss Divertimentója ugyancsak kamarazenekari apparátust igényel, azonban hét helyett nyolc tételből áll, s ezek mindegyike François Couperin csembalóműveinek motívumait gondolja tovább, a Straussnál majdnem kétszáz évvel korábban született francia barokk mester előtt tisztelegve. Jegyárak: 2 200, 3 100, 3 900, 4 800, 5 900 Ft Rendező: Concerto Budapest

NOVEMBER 23. (SZOMBAT), 22.00

ZENEAKADÉMIA CONCERTO BUDAPEST – PREMIER I.

Khatia Buniatishvili (zongora) Concerto Budapest Vezényel: Keller András

Csapó Gyula: Brácsaverseny (az átdolgozott, 2019-es változat bemutatója)

A még mindig csupán harminckét esztendős grúz csodazongorista, Khatia Buniatishvili közel egy évtizede

Homoki Gábor (brácsa) Concerto Budapest Vezényel: Dubóczky Gergely

Negyedik évadát kezdi 2019 őszén a Concerto Budapest Premier sorozata, amely egy-egy koncert után 22 órai kezdéssel mutat be eddig soha nem hallott műveket. A kötetlen társasági eseménysorozat keretén belül kortárs zeneszerzők műveinek ősbemutatói szólalnak meg. A Premier koncertek után beszélgetésen ismerheti meg a közönség alaposabban a művet és az alkotóját.

Mi mindenre jó a zene? A helyes kérdés inkább az, mire nem… Éneklünk, ha jó kedvünk van, szerenádozunk, ha szerelmesek vagyunk, megható zenéket hallgatunk, ha bánat ért minket, vagy beülünk egy koncertre, ha fel szeretnénk töltődni. És persze ott van a tánc! Zene nélkül nincs tánc, tánc nélkül pedig szegényebb lenne a zenetörténet. A Zeneakadémia ifjúsági sorozata, a Liszt-kukacok Akadémiája 2019 őszén zene és tánc kapcsolatát vizsgálja. A zenészekkel és táncosokkal tarkított matinékon kiderül, hogyan alakult át klasszikus zenévé a tánczene. A sorozat harmadik alkalmával sok száz évet utazunk vissza az időben: a Simplicissimus Kamaraegyüttes a reneszánsz és barokk udvarok zenei világát hozza el nekünk. Az uralkodók zenéjéhez pedig kecses mozdulatok, elegáns ruhák és szigorú táncetikett társul.

Jegyár: 1 000 Ft Rendező: Concerto Budapest

Jegyár: 1 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

DUBÓCZKY GERGELY

NOVEMBER 24. (VASÁRNAP), 11.00

NOVEMBER 26. (KEDD), 19.30

SOLTI TEREM LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA – TÁNC ÉS ZENE A FŐÚRI UDVARTÓL A KONCERTTEREMIG 10-15 ÉVESEKNEK

NAGYTEREM A MAGYAR RÁDIÓ SZIMFONIKUS ZENEKARA Kodály: Fölszállott a páva – Változatok egy magyar népdalra Stravinsky: A tűzmadár – szvit Alex Nante: Fuvolaverseny (ősbemutató) R. Strauss: Till Eulenspiegel vidám csínyjei, op. 28

Camilla Hoitenga (fuvola) Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Vezényel: Su-Han Yang

Charpentier, Feuillet, Händel és mások művei

Simplicissimus Kamaraegyüttes (művészeti vezető: Németh Zsombor) Tánc: a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói (koreográfus: Széll Rita) Mesélő: Mona Dániel

A fiatal tajvani muzsikus, Su-Han Yang 2018-2019-ben, másodmagával vett részt az Eötvös Péter Kortárszenei Alapítvány karmesteri mentorprogramjában. A berlini Hanns Eisler Főiskolán végzett, jelenleg is a német fővárosban él. 2015-ben Riccardo Muti Operaakadémiáján tanult, majd 2017-ben megnyerte a 10. Nemzetközi Grzegorz Fitelberg Karmesterversenyt.

Budapesti koncertjének műsora a karmesteri rátermettség és virtuozitás igazi próbája, hiszen elvezényel egy olyan fuvolaversenyt is, melynek szerzőjét, a huszonhét éves komponistát az Eötvös-alapítvány tavalyi programjában ismerte meg. Alex Nante Buenos Airesben született. Generációjának egyik legmeghatározóbb személyisége. 2014 óta Párizsban él, zenetudományi kiegészítő tanulmányait itt végezte. Darabjaival több díjat is nyert, többek közt a francia Les Inouïes Aranyérmet Négy darab fuvolára és zongorára (2015) című munkájával. Zenekari művei közül a Fulgor (Dél-Korea, 2010), a Tres Sueños Lúcidosa (Argentína, 2013) és az Île de Créations (Franciaország, 2015) hozott el egy-egy első helyezést.

CAMILLA HOITENGA

Jegyárak: 2 000, 3 000, 4 000, 5 000 Ft Rendező: A Magyar Rádió Zenei Együttesei

NOVEMBER 27. (SZERDA), 19.30

NAGYTEREM KING’S SINGERS ROYAL BLOOD VIII. Henrik: Pastime with good companie Byrd: Ne irascaris, Domine – Civitas sancti tui, O Lord, make thy servant Elizabeth, our Queen Britten: Choral dances a Gloriana című operából Weelkes: A s Vesta was from Latmos Hill descending Tomkins: When David heard Purcell: I was glad Bennett: The seasons of his mercies Greensleeves (Bob Chilcott átirata) Lamorna (Goff Richards átirata) The Oak and The Ash (Gordon Langford átirata) Bobby Shaftoe (Gordon Langford átirata) 51

KING’S SINGERS

Patrick Dunachie (kontratenor), Edward Button, Julian Gregory (tenor), Christopher Bruerton (bariton), Nicholas Ashby (basszbariton), Jonathan Howard (basszus) Royal Blood, vagyis királyi vér – ez a többértelmű címadás a Tudor-kort és annak színes egyéniségű uralkodóit állítja a középpontba a King’s Singers koncertjén. Így a nagy természetű és viharos uralkodású VIII. Henriket, aki oly szerteágazó tevékenységei közepette nem mellesleg csiszolt ízlésű komponista volt. No meg az ő leányát, I. Erzsébetet, akinek művészetpártolását és egész dicsőséges korszakát a következő Erzsébet-kor hajnalán, 1953ban Benjamin Britten is megörökítette a maga Gloriana című operájában. Byrd és Tomkins művei mellett ennek az operának egy részlete is megszólal majd a koncerten. Az 1968-ban alapított King’s Singers legelőször 1978-ban vendégszerepelt nálunk, ám azóta szinte hazajárnak Budapestre: immár a sokadik összetételben, de váltig kikezdhetetlen színvonalon énekelnek a magyar közönségnek.

Purcell Kórus Orfeo Zenekar (korabeli hangszereken) Vezényel: Vashegyi György

J. S. Bach: E-dúr hegedűverseny, BWV 1042 Dvořák: E-dúr vonósszerenád, op. 22 Piazzolla: Négy évszak Buenos Airesben

Több szempontból is ünnepi hangversenynek ígérkezik a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar koncertje. Rövid élete ellenére Purcell egyike a zenetörténet legnagyobb géniuszainak, Szent Cecíliát pedig a zene védőszentjeként tartják számon; tiszteletére 1683-tól kezdtek évente november 22-én ünnepségeket rendezni a Musical Society of London lelkes zenebarátai. Purcell több művet is komponált ezekre az ünnepekre, amelyek közül kétségkívül az 1692-es Cecília-óda vált a legismertebbé. A szünet után elhangzó Dido és Aeneas a leghíresebb angol zenés tragédia, mely azonban egy olyan korban született, amelyben az operák aligha voltak tragikusak, Angliában pedig még nem létezett valódi opera. Londonban ekkor ugyanis a semi-opera műfaja virágzott, amelyben a zene, bár fontos szerepet töltött be, nem a cselekményhez kötődött, a darab főszereplői pedig prózai színészek voltak. Közvetlen elődjével, John Blow Vénusz és Adoniszával együtt a Dido különleges gyöngyszeme a Monteverditől Mozartig terjedő operairodalomnak.

Dóczi Áron (hegedű) Zuglói Filharmónia

Jegyárak: 2 900, 3 900, 4 900, 5 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont ORFEO ZENEKAR

NOVEMBER 28. (CSÜTÖRTÖK), 19.30

NAGYTEREM PURCELL KÓRUS ÉS ORFEO ZENEKAR „PURCELL-ÜNNEP”

Jegyárak: 1 990, 2 990, 3 990, 4 990 Ft Rendező: Sysart Kft., Orfeo Zenei Alapítvány

Purcell: Hail, bright Cecilia – Szent Cecília-óda Purcell: Dido és Aeneas

NAGYTEREM ZUGLÓI FILHARMÓNIA

NOVEMBER 29. (PÉNTEK), 19.30

ZUGLÓI FILHARMÓNIA

Jegyárak: 2 500, 2 700, 3 100 Ft Rendező: Zuglói Filharmónia

NOVEMBER 30. (SZOMBAT), 19.30

NAGYTEREM BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR Mozart: 1. (Esz-dúr) szimfónia, K. 16 Szentpáli Roland: Trombitaverseny Sosztakovics: 1. (f-moll) szimfónia, op. 10

Pálfalvi Tamás (trombita) Budafoki Dohnányi Zenekar Vezényel: Káli Gábor Mozart az 1. (Esz-dúr) szimfóniát nyolcéves korában írta. Több zeneszerző hatása figyelhető meg a művön, többek között Leopold Mozarté, illetve Johann Sebastian Bach fiaié, főleg Johann Christian Baché. A Szentpáli Roland trombitaversenye 2008-ban keletkezett. Formájában és hangszerelésben hagyományos, de zenei nyelvezetében a jazz eszközeit használja. Sosztakovics az 1. (f-moll) szimfóniát 1925-ben, 19 évesen komponálta a Pétervári Konzervatórium befejezésekor, diplomamunka gyanánt. A mű négy tételből áll, ám a két utolsó tétel megszakítás nélkül követi egymást. Jegyárak: 3 000, 3 500, 4 000 Ft Rendező: Budafoki Dohnányi Zenekar

PARITÁS

SEBŐ FERENC ÉS BACSÓ KRISTÓF FANTÁZIA, OKTATÁS, ÍZLÉS, ZENE – EZEKRŐL BESZÉLGETTÜNK KÉT KIEMELKEDŐ MAGYAR ZENEMŰVÉSSZEL: SEBŐ FERENC GITÁROS-TEKERŐLANTOS-NÉPZENEKUTATÓ ÉS BACSÓ KRISTÓF JAZZSZAXOFONOS-KOMPONISTA KÜLÖNBÖZŐ GENERÁCIÓK TAGJAI, KÜLÖNBÖZŐ ZENEI KÖZEGEKBEN MOZOGNAK, UGYANAKKOR MINDKETTEN ELMÉLYÜLT GONDOLKODÓK, AKIKNEK VÉLEMÉNYE SOK ESETBEN AZONOS IRÁNYBA MUTAT.

Vajon létezhet zenei tehetség képzelőerő nélkül? Más szóval a zenei tudatosság, a zenei hagyomány ismerete és a technikai tudás pótolhatja a fantázia és az inspiráció hiányát? S. F. – Természetesen nem. Azért, mert valaki megtanul angolul, még nem biztos, hogy Shakespeare lesz belőle. Viszont nincs az a Shakespeare, aki nyelvismeret híján ki tudná fejezni magát. B. K. – A hagyomány ismerete és a technika eszköz ahhoz, hogy a fantáziánkat meg tudjuk fogalmazni. Egyfajta elvont gondolkodás, belső kreatív világ mindenképpen szükséges a zenetanuláshoz. Ez minden gyermekben megvan, a saját gyerekeimen is látom. A probléma inkább az oktatással, neveléssel van, idővel ezeket a szabadon és kreatívan jövő gondolatokat az iskola vagy az iskolarendszer szép lassan kiirtja, és átveszi a helyüket a különböző dolgoknak való megfelelési kényszer. Az biztos, hogy jobb lesz az eredmény, ha az ősi kreatív én nevelését meghagyják a gyereknek, és ezt fejlesztik. Sebő Ferenc 2007 óta tanít a Népzene Tanszéken, Bacsó Kristóf 2012 óta a Jazz Tanszéken. Véleményük szerint mennyire engedhető meg, hogy egy diák elengedje a képzeletét, új utakat keressen? Vagy jobb megzabolázni a fantáziáját és ragaszkodni egy bevett metódushoz?

EGYFAJTA ELVONT GONDOLKODÁS, BELSŐ KREATÍV VILÁG MINDENKÉPPEN SZÜKSÉGES A ZENETANULÁSHOZ. (BACSÓ KRISTÓF)

S. F. – Ismét csak a nyelv-hasonlattal szeretnék válaszolni. Ha beiratkozom egy nyelvtanfolyamra, akkor ott nem biztos, hogy az a dolgom, hogy elengedjem a képzeletemet, hanem az, hogy minél hamarabb elsajátítsam, amit ott tanítanak. Tévedés azt hinni, hogy a „művészetet” tanítani lehet. Meg se kellene próbálni. Van Gogh vagy Wagner nem valamiféle „művészeti oktatás” jeles diákjaként lett az, aki lett. Oktatni alapismereteket, nyelvet, írás-olvasást lehet és kellene. Kár megígérni egy diáknak, hogy szorgalmas munkával művészt faragnak belőle. Buddha se volt akárki, mégis, a kor valamennyi iskoláját kijárta, valamennyi „bevett metódust” végigkövetve – ráadásul kitűnő eredményekkel! –, s csak ezek után engedte el a képzeletét és alakította ki saját tanításának rendszerét. Szóval jobb, ha mindent a helyén kezelünk. A tanulás is egy folyamat, és az alkotás is. Öncsalás, ha a munka megspórolását „új utak keresésével” igyekszünk megideologizálni. B. K. – Számomra az az alap, hogy valaki úgy jön be órára, hogy van valamilyen kreatív elképzelése a dolgokról. Én a Jazz Tanszék nevében tudok beszélni, más tanszékeken az oktatás talán inkább a hagyományról szól, de szerintem ezek elválaszthatatlan dolgok, mint a jin és a jang. Abban is biztos vagyok, hogy egy egyházzenésznek is kell valamilyen

szinten improvizálni és komponálni, mert ez segíti, hogy megértse azt a fajta zenei nyelvet és hagyományt, amit ő művel. A Jazz Tanszéken főleg kreatív feladatokat végzünk, de nagyon fontos a hagyomány ismerete is, azért játszunk például stílusgyakorlatokat, hogy a diákok bele tudjanak bújni bizonyos zenészek bőrébe néhány percre. Mi a véleményük a különböző zenei műfajok keveredéséről, különös tekintettel az autentikus magyar népzene és a jazz ötvözésére? Ez a fúzió segíti, vagy inkább hátráltatja e műfajok népszerűsítését?

BACSÓ KRISTÓF

B. K. – A jazz mindig is a műfajok keveredéséről szólt, ha épp nem a magyar népzenével, akkor mással vegyítették. Elképzelhetetlen, hogy ne így működjön, különben halottá, statikussá válik. Ha valakinek a művészetében pont a jazz és a magyar népzene találkozik, abból gyönyörű dolog születhet. Szerintem népszerűsíti a jazzt a műfajok ötvözése, habár nem szeretek címkéket használni. Könnyű valamit bekategorizálni, de ha valaki egy Dresch Quartet-koncertre vesz jegyet, az nem folk-jazz programra megy, hanem kizárólag a Dresch Quartet előadására. Inkább zenéről beszéljünk, ne műfajokról. S. F. – Egy jó alkotó mindent megengedhet magának, önmagában erre vonatkozó receptek nincsenek. Sajnos. Milyen egyszerű lenne a dolog! Ha kevésbé ismert nyelvezettel kívánunk színre lépni, olcsó megoldás már közismert sablonokkal keverni a produkciónkat, csupán azért, hogy hamarabb elfogadják. Zeneileg akkor érdemes különféle elemeket összevegyíteni, ha azok szerkezetileg és funkcionálisan is szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Különben is a közismertség rövid távon működő, hamar érvényét vesztő segítség. A magyar nyelvbe kevert egykor jól ismert latin szavak ma már eléggé megnehezítik a 19. századi szövegek olvasását. Szoktak-e ihletet meríteni más zenei műfajokból, gondolok itt elsősorban a jazzre és a népzenére? S. F. – A fejünkben nagyon sokféle muzsika ülepedik le az idők során. Ez sokkal inkább a neveltetésünkből, mint az egyes műfajok abszolút értékéből fakad. De az mégis nyilvánvaló, hogy nem – valamiféle recept szerint – különféle nyelvekből találomra összevadászott szavakkal operál az ember, hanem a mondanivalójához keres kifejezésmódot a fejében kavargó ismeretek, asszociációk alapján. A jazz bonyolult és kiterjedt világát nem ismerem annyira, hogy ne tévednék a leglaposabb közhelyek tartományába. Csak azért, mert azok már ismertek.

„TÉVEDÉS AZT HINNI, HOGY A »MŰVÉSZETET« TANÍTANI LEHET. MEG SE KELLENE PRÓBÁLNI. VAN GOGH VAGY WAGNER NEM VALAMIFÉLE »MŰVÉSZETI OKTATÁS« JELES DIÁKJAKÉNT LETT AZ, AKI LETT.”

B. K. – Jó pár kompozíciómban találhatók ilyen elemek, de fontos tudni, hogy én nem a népzenében nőttem fel, így hamis lenne, ha egy az egyben vennék át bizonyos elemeket a népzenéből. De nagyon szeretem, különösen a már feldolgozott népzenei műveket. Circular című albumomon van is egy Variations on a Folksong című szám, de legutóbbi lemezeimen is hallhatók ezek a hatások.

(SEBŐ FERENC)

AZ, HOGY MA MINDEN ZENE, MINDEN INFORMÁCIÓ EGY GOMBNYOMÁSSAL ELÉRHETŐ, OLYAN HELYZETET TEREMTETT, HOGY A ZENÉSZEKHEZ IS NAGYON HAMAR ELJUT MINDEN, ÍGY ŐK IS HAMARABB JUTNAK EL OLYAN SZINTEKRE, AMELYEK RÉGEN NEHEZEBBEN VOLTAK ELÉRHETŐK. (BACSÓ KRISTÓF)

Bartók egy interjúban azt mondta, hogy azért nem tartja szükségesnek a jazz meghonosítását Magyarországon, mert a jazz is népzene, az afroamerikaiak népzenéje, és nekünk is „van gyönyörű népzenénk, felesleges, hogy a jazz karjaiba vessük magunkat.” Ennek ellenére, nemcsak Magyarországon, hanem világszerte is sok nagyszerű népzenei ihletésű vagy éppen Bartók-ihlette jazzkompozíció születik. Mi a véleményük erről? B. K. – Abban az időben mást jelentett maga a jazz. A műfaj 1945 után, azaz a bebop születésétől kezdve lett elvontabb és absztraktabb, korábban főleg szórakoztató zeneként működött. Úgy gondolom, már nem releváns, hogy milyen volt régebben, mert Bartók és a mi generációnk nem ugyanazt érti jazz alatt. S. F. – Egyetértek Bartókkal, pedig ő még nem is tudta, mennyi fiatal veti majd magát napjainkban a „bennszülött muzsika” karjaiba. Engem az se zavar, hogy évszázados európai gyökerek közt keresgélünk. Csodálatosnak érzem ezt a kontinuitást. Lehet, hogy egyszer majd ez a műfaj is kivívja magának azt a marketing-figyelmet, amit a jazz – ugyancsak soksok munkával – már megkapott. Tudom, hogy a világon sokkal többen beszélnek angolul, mégse gondolok arra, hogy a magyar beszédet abba kéne hagyni. De az se járja – ami fiatal koromban menő divat volt –, hogy úgy énekeljünk magyarul, mintha az angol volna. Csak azért, hogy eladjuk magunkat. Kinek is? Szerintem tessék megtanulni rendesen magyarul is, angolul is. Sebő Ferenchez fordulok: Önöknek a hetvenes években rengeteg munkával, sok-sok viszontagság árán végül is sikerült elindítaniuk a táncházmozgalmat, holott nagy volt az ellenállás, és sokan vitatták a népzene, a néptánc korszerűségét és a népi hagyományok felélesztésének létjogosultságát. Már majdnem öt évtizede működnek a táncházak, de mit gondol, a mai viszonyok között sikeres lenne-e egy ilyen mozgalom? S. F. – A sok-sok viszontagság épp abból adódott, hogy minduntalan már közismert közhelyek bástyái mögül lövöldöztek ránk („szomorúzene”, operett, sanzon, magyar nóta, jazz, slágerzene... sorolhatnám). A rengeteg munka pedig nem „marketingre”, nem mások meggyőzésére irányult, hanem saját magunkra, mivel annyira tetszett nekünk ez az akkor ismeretlen s mégis olyan mélyen hozzánk tartozó zenei világ, hogy az a „perverz” ötletünk támadt, hogy ezt meg kellene tanulni. Az, hogy ennyien jöttek utánunk, csak az anyag varázslatosságával magyarázható. Számunkra is csak közben derült ki, hogy milyen fantasztikus önkifejezési lehetőséget s ezzel lelki gyógyulást nyújt a mai világ magára hagyott „vásárlói” számára. Ez nem korszerű? Akkor mi?

SEBŐ FERENC 56

Most pedig Bacsó Kristófot kérdezem: Magyarországon a jazz a hatvanas évek derekán vált elfogadott műfajjá. Ön ekkor persze még nem élt, de kollégái elmondásából bizonyára valamennyire megismerte a magyar jazz első két-három évtizedét. Mi a véleményük, a jazz-zenészek ma jobb helyzetben vannak, mint a hetvenes években voltak?

B. K. – Bizonyos szempontból könnyebb, más szempontból nehezebb. Ma minden zene, minden információ egy gombnyomással elérhető, ami által a zenészekhez is nagyon hamar eljut például egy lemez- vagy koncertfelvétel, így ők is hamarabb jutnak el egykor lassabban elérhető szintekre. Másrészt viszont talán a hatvanas-hetvenes években az élőzenét jobban elismerték, mivel nem szólt mindenhonnan zene. A rádiókorszakra, magnókorszakra gondolok: az is külön eseménynek számított, ha az ember bekapcsolta a berendezést, ami ráadásul nem csak egy gombnyomás volt, mint manapság. Annak is volt egy rituáléja, nemhogy egy koncertnek. Ebben a zenével túlárasztott világban ma talán nehezebb lehetőséghez jutni. És persze sokkal több a zenész, nagyobb a verseny, nagyobb a nemzetközi áramlás. Jóval több kulturális program van ma egy nap, mint annak idején. Napjaink könnyűzenéjéből többnyire hiányzik az a zenei fantázia, elmélyültség és igényesség, amely nélkül nem létezhet jó zene, akár komolyzenéről, akár népzenéről vagy jazzről van szó. Mi a véleménye a mai könnyűzenéről és a zenei ízlés és műveltség általános színvonaláról? B. K. – Mit értünk könnyűzene alatt? Ha azt, ami mindennap a rádiókban szól, akkor arról elég lesújtó a véleményem. Időnként bekapcsolom a rádiót vezetés közben. A gyerekeimmel mindig közelharcot vívunk azért, hogy mit hallgassunk. Az a probléma, hogy majdnem minden szám ugyanolyan, ugyanúgy szól, ugyanazt az egy dallamot vagy stílust tekerik, variálják, nem tudom egyiket a másiktól megkülönböztetni. Ez a jelenség megtalálható az élet más területein is, például a tömegkultúrában: jelen van az öltözködésben és az étkezési szokásokban - elég csak a gyorséttermek elterjedésére gondolni. De ha az ember keres, akkor talál olyan popzenét is, ami érdekes és izgalmas, ezért nem jelenthetjük ki, hogy nincsen jó könnyűzene, noha tény, hogy ami kiszolgálja a tömegkultúrát, az nem ezt mutatja.

„VÉLEMÉNYEM SZERINT AZ ÚGYNEVEZETT »NÉPZENE« VALÓJÁBAN HISTORIKUS POP. A MINDENNAPOK ZENÉJÉNEK A MÚLTJA. CSAKHOGY AZT AZ ELMÚLT IDŐKBEN AZ EMBEREK ÉS KÖZÖSSÉGEIK GENERÁCIÓKON KERESZTÜL MAGUK ALAKÍTOTTÁK SAJÁTOS IGÉNYEIKHEZ IGAZÍTVA.” (SEBŐ FERENC)

S. F. – Nem szívesen keverném össze a színpadi produkciók, valamint a hétköznapok zenéjének problémáit, mivel mindkettőre más szabályok vonatkoznak. Véleményem szerint az úgynevezett „népzene” valójában historikus pop. A mindennapok zenéjének a múltja. Csakhogy azt az elmúlt időkben az emberek és közösségeik generációkon keresztül maguk alakították, sajátos igényeikhez igazítva. És mivel ebben a folyamatban rengeteg ember vett részt, ráadásul hosszú-hosszú ideig, csak az maradhatott fenn, ami bevált, ami az emberek javát szolgálva működött, ergo „értékes”. A mai, pénzvilág által irányított, ipari körülmények között előállított, közönségmanipuláló (és tegyük hozzá: percek alatt elavuló) piaci tömegtermék összehasonlítása ezzel a nyelvezettel méltánytalan és hamis. Azt gondolom, hogy továbbra sem szabad sajnálni a munkát, hogy örökölt sokágú kommunikációnk (beszéd-zene-tánc) a régiekhez hasonlóan „humánus” legyen, s nem szabad engedni, hogy a nagyipar lebeszéljen bennünket a személyes mondanivalónk, szárnyaló fantáziánk, és egyedülvaló egyéniségünk saját nyelven való kifejezéséről. Mi lenne, ha esetleg megfordítanánk a dolgot: tanuljanak már egyszer ők is! Szentgallay György 57

Kezdd velünk az estéd! Ha bármely intézmény diákja vagy, 500 Ft-ért bejuthatsz koncertjeinkre. Diákigazolvány felmutatásával 500 Ft-os diákjegy váltható a koncertet megelőző egy órában az üres helyekre, illetve a Nagyterem II. emeleti diákkarzatának állóhelyeire. Egy diákigazolvánnyal előadásonként egy diákjegy váltható.

DECEMBERI KONCERTKRONOLÓGIA A Zeneakadémia Koncertközpont saját szervezésében Befogadott rendezvény Klasszikus Jazz Opera Népzene Junior Egyetemi DECEMBER 1. (VASÁRNAP), 19.00

SOLTI TEREM A VARÁZSFUVOLA

hogy magát a Zeneakadémiát, annak Korb Flóris és Giergl Kálmán által tervezett csodálatos szecessziós palotáját állítja középpontba, teszi az előadás díszletévé. Hiszen mi más volna hivatott arra, hogy a sötétség és a fény, az értelem és az érzelem, Sarastro és az Éj királynője ellentéteit összhangba hozza, ha nem a zene? A produkció sikerére jellemző, hogy 2015-ig szerepelt az intézmény műsorán. Most, négy év szünetet követően, az immár Meláth Andrea által vezetett Ének Tanszék volt és jelenlegi hallgatóira, valamint a magyar operajátszás emelkedő csillagaira építve tér vissza a műsorra.

zene, hanem a Zeneelméleti Tanszék tanárai is részt vesznek, gyakorlati és elméleti ismeretekkel egyaránt felvértezve az ifjú zenészeket. Az est dirigense Kováts Péter Bartók–Pásztorydíjas hegedűművész, karmester, a Zeneakadémia Kamarazene Tanszékének oktatója.

Jegyárak: 3 500, 4 500 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Mozart: A varázsfuvola, K. 620

Rendező: Almási-Tóth András A Zeneakadémia opera szakos hallgatói (tanszékvezető Meláth Andrea) Az Éj királynője: Mondok Yvette (m. v.) Sarastro: Gábor Géza (m. v.) Új Liszt Ferenc Kamarakórus (karigazgató: Nemes László Norbert) A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara Vezényel: Medveczky Ádám

DECEMBER 3. (KEDD), 19.00

SOLTI TEREM A ZENEAKADÉMIA KAMARAZENEKARA/1 A BA I-II. ÉVFOLYAMOS HALLGATÓK KONCERTJE Mozart: D-dúr divertimento, K. 136 Elgar: e-moll vonósszerenád, op. 20 Bizet: Kis szvit (zenekari átiratok a Gyermekjátékokból) Weiner: 1. divertimento, op. 20

A Zeneakadémia BA I-II. évfolyamos hallgatóiból alakult kamarazenekar Vezényel: Kováts Péter 2018. FEBRUÁR 25-I ELŐADÁSUNKBÓL

A Zeneakadémia egyetemként és koncertközpontként is működik, és ez a két profil kölcsönösen erősíti egymást: a hallgatók olyan tanulmányi projekteken vehetnek részt, amelyek végén a közönség elé állhatnak. Nemcsak szólistának, hanem zenekari muzsikusnak is képezi növendékeit az intézmény, így kiemelt szerepet kapnak tanulmányaik során a szimfonikus és kamarazenekari projektek. Néhány éve vonószenekari tanulmányokat is folytatnak a képzés diákjai, ezen a koncerten őket hallhatjuk. A felkészítésben nemcsak a Kamara

Jegyár: Díjtalan belépő igényelhető a Zeneakadémia jegypénztárában, a koncert előtt egy hónappal. Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

DECEMBER 3. (KEDD), 19.30

NAGYTEREM ORGONA A KÖZPONTBAN VIRÁGH ANDRÁS GÁBOR ÉS HORVÁTH MÁRTON LEVENTE A ZENEAKADÉMIA ORGONÁJA EGYKOR ÉS MOST Liszt: Prelúdium és fúga a B-A-C-H motívumra Koessler: Szvit hegedűre és orgonára – 1. Pastorale, 2. Elegie, 5. Fuge Koessler: Allerseelen – elégia oboára és orgonára Horváth Márton Levente: Libera nos a malo Kodály: Csendes mise – Introitus, Kyrie, Gloria Koessler: f-moll mise Virágh András Gábor: Orgonaszonáta

Horváth Márton Levente, Virágh András Gábor (orgona) Közreműködik: Banda Ádám (hegedű), Salvi Nóra (oboa) Szolnoki Bartók Béla Kamarakórus (művészeti vezető: Molnár Éva) Koessler János legtöbbször mint Bartók és Kodály zeneakadémiai 59

zeneszerzéstanára szerepel a 20. századi magyar zenetörténetet bemutató könyvekben. Kevéssé ismert azonban az intézmény életében betöltött fontos szerepe, orgonatanáraként végzett jelentős munkássága, valamint az, hogy maga is komponált zeneműveket. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem két fiatal zeneszerző-orgonaművész tanára tiszteleg emlékének, kuriózumként felidézve nőikarra és orgonára írt, mesteri arányérzékről tanúbizonyságot tevő miséjét, valamint kamarazenei alkotásait. Az 1900-as évek Zeneakadémiájának atmoszférája tölti be majd újra a teret az arany babérlevelek alatt, felelevenítve a magyar orgonazene és egyúttal a Nagyterem nemrég újjászületett Voit-orgonájának múltját és bemutatva jelenét. Horváth Márton Levente és Virágh András Gábor partneréül két kiváló hangszeres szólista, továbbá a fennállásának ötvenedik évfordulóját ünneplő Szolnoki Bartók Béla Kamarakórus csatlakozik.

VIRÁGH ANDRÁS GÁBOR, HORVÁTH MÁRTON LEVENTE

Jegyárak: 1 900, 2 900, 3 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

DECEMBER 4. (SZERDA), 19.00

SOLTI TEREM AKUSZTIKUS, AUTENTIKUS FEKETE BORI Fekete Borbála, Sasvári Borbála, Viszkeleti Júlia, Bolyki Sára (ének), Vizeli Balázs (hegedű), Fekete Antal „Puma”, Fekete Márton „Kispuma” (brácsa), Molnár Péter (nagybőgő), Bolya Mátyás (citera, koboz, lant), Szokolay Dongó Balázs (furulyák, duda), Balogh Kálmán (cimbalom), Jakabffy Balázs 60

DECEMBER 4. (SZERDA), 19.00

NAGYTEREM MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR Ravel: Lúdanyó meséi Mozart: 20. (d-moll) zongoraverseny, K. 466 Saint-Saëns: 3. (c-moll) szimfónia, op. 78 („Orgona”)

Farkas Gábor (zongora) MÁV Szimfonikus Zenekar Vezényel: Charles Dutoit

FEKETE BORI

(dobok), Okos Gergely (ütőgardon), Eredics Dávid (kaval, klarinét), Buzás Attila (szaz, tamburák) Fekete Bori az ifjú népdalénekes generáció egyik legtehetségesebb tagja. Mély tónusú, hajlékony és egyedi hangjának köszönhetően bátran és hitelesen kalandozik a különböző zenei műfajokban. Első szólólemezén őszintén tárja elénk széles zenei érdeklődési körének legszebb darabjait. Biztos kézzel vezeti hallgatóságát dalról dalra, Erdélytől Bulgáriáig. Művészetéről így vall: „A hangot az élettől kaptam. Az én feladatom vigyázni rá, ápolni, fejleszteni, használni mások örömére. Játszani vele, kipróbálni újra és újra. Dallamok szólítanak meg a világban járva. Ilyenkor megmozdul bennem az ajándékba kapott képesség, új utakra sarkallva… és én hallgatok rá. Csodálatos zenészek kísérnek el ezeken az utakon. Hol a magyarszováti Kádár Erzsébet énekei marnak belém, hol egy török étteremből kiszűrődő dallamfoszlány ejt rabul. Rusztikus vonózaj szögez a földhöz, lantzene emel magasba. Bolgár ritmusok zakatolnak, duda süvít a régmúltból. Megszólítottak, továbbadom népdalaim.” Jegyár: 1 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

A MÁV Szimfonikus Zenekar 2019. évi Mesterbérletének egyik szenzációja Charles Dutoit vendégszereplése, aki igazi sztárkarmester, a világ leghíresebb zenekarai közül többnek is volt zeneigazgatója. Műsorán két francia „alapmű” szerepel, Ravel szebbnél szebb színekben pompázó mesezenéje és Saint-Saëns híres orgonaszimfóniája, amely elhangzásakor a közönség gyönyörködhet a Zeneakadémia nemrég rekonstruált, pompás orgonájának hangjában is. Dutoit nagyon szereti Mozartot, de nem szokványos módon: nem a rokokó törékeny finomságát, hanem a hangok mélyén rejlő drámaiságát mutatja meg. Ebből a szempontból kitűnő választás a Don Giovanni című operához közeli időben született és vele szellemében rokon d-moll zongoraverseny.

CHARLES DUTOIT

Jegyárak: 4 500, 5 000, 5 500 Ft Rendező: MÁV Szimfonikus Zenekar

DECEMBER 5. (CSÜTÖRTÖK), 19.00

SOLTI TEREM A ZENEAKADÉMIA KAMARAZENEKARA/2 A BA II-III. ÉVFOLYAMOS HALLGATÓK KONCERTJE J. S. Bach: 3. (G-dúr) brandenburgi verseny, BWV 1048 Vivaldi: e-moll fagottverseny, RV 484 Corelli: g-moll („Karácsonyi”) concerto grosso, op. 6/8

MÉNESI GERGELY

Hartenstein Péter (fagott) A Zeneakadémia BA II-III. évfolyamos hallgatóiból alakult kamarazenekar Vezényel: Ménesi Gergely A Zeneakadémia egyetemként és koncertközpontként is működik, és ez a két profil kölcsönösen erősíti egymást: a hallgatók olyan tanulmányi projekteken vehetnek részt, amelyek végén a közönség elé állnak. A Zeneakadémia hallgatóit nemcsak a szólista karrierre, hanem a zenekari munkára is felkészítik, így tanulmányaikban kiemelt szerepet kapnak a szimfonikus és kamarazenekari projektek. Ezen az estén a harmadévesekből alakult kamaraegyüttes áll a közönség elé. A karmester a Lajtha-díjas Ménesi Gergely, aki 2013 óta vezeti az egyetem szimfonikus zenekarát. Jegyár: Díjtalan belépő igényelhető a Zeneakadémia jegypénztárában, a koncert előtt egy hónappal. Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

DECEMBER 5. (CSÜTÖRTÖK), 19.30

NAGYTEREM ÓBUDAI DANUBIA ZENEKAR CSAJKOVSZKIJ

Csajkovszkij: A diótörő, op. 71

Óbudai Danubia Zenekar Vezényel: Halász Péter Jegyárak: 2 500, 3 200, 3 800, 4 700 Ft Rendező: Óbudai Danubia Zenekar

DECEMBER 6. (PÉNTEK), 19.00

SOLTI TEREM HALK HÚROK SEAN SHIBE GITÁRESTJE SOFTLOUD Oswald: 1. divertimento (Sean Shibe átirata gitárra) Lantművek a Balcarres-, a Straloch- és a Rowallan-kéziratból (Sean Shibe átirata gitárra) James MacMillan: From Galloway (Sean Shibe átirata gitárra) James MacMillan: Since It Was the Day of Preparation – Motet I (Sean Shibe átirata gitárra) Maxwell Davies: Farewell to Stromness (Sean Shibe átirata gitárra) Steve Reich: Electric Counterpoint Julia Wolfe: LAD (Sean Shibe átirata elektromos gitárra) David Lang: killer (Sean Shibe átirata elektromos gitárra)

Sean Shibe (gitár) A Skóciában élő, angol-japán származású Sean Shibét minden túlzás nélkül nevezhetjük ifjú titánnak. Sőt, zseninek, hiszen már a nemzetközi kritika is megírta róla: „Zseni, a kifejezés, amelyet csak ritkán szabad alkalmaznunk előadóművészekre, ő azonban 25 évesen kiérdemelte.” Shibe a Skót Királyi Zenei és Drámai Akadémia történetének legfiatalabb hallgatója volt, tanulmányai befejezése óta pedig részt vett a BBC Radio 3 Új Generáció Művészei programjában, több híres zenekar mellett szólistaként játszott a BBC Szimfonikus Zenekarral, valamint meghívást kapott többek között a Brighton, az Aldeburgh, az Edinburgh Fringe és a Marlboro zenei fesztiválra. 2017-ben megjelent első szólóalbumával kivívta mind a közönség, mind

SEAN SHIBE

a szakma elismerését; a kritikusok kiemelték Shibe tiszta játékát, rendkívül gazdag hangszínpalettáját és kifejezőerejét. Ritkaságokból összeállított zeneakadémiai műsorának – mely egyben legutóbbi lemezének anyaga – talán legnagyobb különlegességei és legszemélyesebb darabjai a lantkéziratok, melyeket ő maga válogatott vidéki skót nemesi udvarok gyűjteményeiből, és írt át saját előadásra. Jegyárak: 3 500, 4 500 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

NEMZETI FILHARMONIKUS ZENEKAR

DECEMBER 6. (PÉNTEK), 19.30

NAGYTEREM NEMZETI FILHARMONIKUS ZENEKAR FAUNOK ÉS SZELLEMEK 61

Debussy: Egy faun délutánja Saint-Saëns: 2. (g-moll) zongoraverseny, op. 22 Elgar: 2. (Esz-dúr) szimfónia, op. 63

Louis Schwizgebel (zongora) Nemzeti Filharmonikus Zenekar Vezényel: Mischa Damev Jegyárak: 3 500, 4 000, 4 500, 5 500 Ft Rendező: Nemzeti Filharmonikusok

jazz legnagyobbjai közt emlegeti. A hallgatóság páratlan zenei találkozásnak lehet tanúja közös koncertjükön. A Santa Diver Trió kifejezetten erre az estére írt kompozíciók mellett az eddigi pályafutása során megjelent és a soron következő, még nem rögzített lemezének anyagából válogat. Jegyárak: 2 500, 3 500 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

DECEMBER 8. (VASÁRNAP), 19.30

NAGYTEREM FÜLEI BALÁZS ZONGORAESTJE KARÁCSONY LISZT FERENCCEL

SANTA DIVER TRIO, CHRIS POTTER

DECEMBER 8. (VASÁRNAP), 19.00

SOLTI TEREM JAZZ ITT! SANTA DIVER TRIO & CHRIS POTTER Santa Diver Trio: Kézdy Luca (hegedű), Szesztay Dávid (basszusgitár),Szegő Dávid (dob) Chris Potter (szaxofon) A népszerű magyar jazz-hegedű művész, a klasszikus képzettségű Kézdy Luca kifejezetten erre az estére írt és hangszerelt műsorát saját triójával és a világhírű szaxofonossal, Chris Potterrel közösen adja elő idén ősszel a Zeneakadémián. A Santa Diver formáció immáron 13 éves múltra tekint vissza. A különleges apparátusú együttes (hegedű-basszusgitár-dob, ezúttal szaxofonnal kiegészülve) muzsikája a jazz, a világzene és a szabad zene metszetében helyezkedik el. Hangzásukat az egyes zenészek személyisége, a virtuóz és összetéveszthetetlen hegedűjáték, a színes basszus szólamok és az energikus, ötletes dobolás alkotja. Vendégüket, Chris Pottert a szakma és a közönség egyaránt a modern 62

Liszt Ferenc: Költői és vallásos harmóniák – 2. Ave Maria Album d’un voyageur – 6. Psaume (de l’église à Genève) Ave Maria (für die große Klavierschule nach Lebert und Stark) Költői és vallásos harmóniák – 5. Pater Noster, 3. Bénédiction de Dieu dans la solitude Karácsonyfa

Fülei Balázs (zongora)

sorozata, mely a virtuozitást kizárólagosan a kifejezőerő szolgálatába állítja. E két alkotói korszakot ismerve talán nehéz elképzelni, hogy az idős Liszt bájos karácsonyi zenét komponáljon, egy gyermek azonban mégis erre késztette. 1875 őszét Rómában töltötte unokájával, Daniela von Bülow-val, neki írta a tíztételes Karácsonyfa ciklust, melyet csaknem a feledés homályából emelt Fülei Balázs saját ünnepi repertoárjának törzsdarabjává. Jegyárak: 1 900, 2 900, 3 900, 4 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

DECEMBER 9. (HÉTFŐ), 19.00

SOLTI TEREM A TEHETSÉG KÖTELEZ KAMARA-KÖR MENDELSSOHN-EST Felix Mendelssohn-Bartholdy: Hat dal, op. 71 1. (d-moll) zongoratrió, op. 49 Hat dal, op. 99 – 2. Die Sterne Schau’n Hat dal, op. 86 – 5. Der Mond Három dal, op. 84 – 2. Herbstlied Hat dal, op. 34 – 6. Reiselied 6. (f-moll) vonósnégyes, op. 80

Balogh Eszter (mezzoszoprán), Varga Oszkár, Osztrosits Eszter (hegedű), Kurgyis András (brácsa), Matuska Flóra (cselló), Radnóti Róza (zongora)

FÜLEI BALÁZS

Az év legmeghittebb ünnepére készülve Liszt ritkán hallható, szakrális zongoraműveit tűzte szólóestjének műsorára Fülei Balázs. A fiatalkori, sokszor felidézett virtuóz évek után az elmélkedésnek és a mély vallásosságnak adta át magát a zeneszerző, s ez egyúttal alkotóművészetének stílusváltását is jelentette. A Költői és vallásos harmóniák című tíztételes ciklus legelmélyültebb zongoradarabjainak

Felix Mendelssohn igazán nem panaszkodhatott gyermekkorára: hétévesen zongoraleckéket vett Marie Bigot-tól (akinek zongoratechnikáját Haydn és Beethoven is megcsodálta), Pierre Baillot-val, a Párizsi Opera későbbi koncertmesterével kamarázott, kamaszkorában már zongora-, kamaraés egyházi kórusműveket komponált, tizenkét éves korában magánzenekar mutatta be saját otthonában az első Singspieljét, tizenhat évesen pedig készen állt első kamarazenei műve. Minden adott volt tehát, beleértve a zsenialitást is, ami nélkül mindez mit

sem ért volna. Kamaraművei közül kiemelkedőnek számít 1. (d-moll) zongoratriója és különlegesnek utolsó kvartettje, a hátborzongató f-moll vonósnégyes. Mindemellett Mendelssohn a Schubert óta magas rangra emelt műfajban, a dalban is alkotott, bár ő a schuberti út helyett az északnémet hagyományhoz nyúlt vissza, melyben a zongora visszafogott kísérője a költeménynek. A műveket a Zeneakadémia jelenlegi és volt növendékeiből alakult Kamara-kör adja elő.

KAMARA-KÖR

Jegyár: 2 500 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

meg a Hungaroton gondozásában, a 100 000 példányos eladás alapján pedig aranylemez lett.A felvétel népszerűsége a magyar karácsonyi énekek és népi betlehemesek közérthető, klasszikus feldolgozásának köszönhető. Szokolay jellegzetes hangszerelését tiszta áhítattal és kedves népi humorral fűszerezte. A Szokolay-életmű nagy számmal kínál a karácsonyi ünnepkörhöz kötődő alkotásokat. Első fiatalkori művei között második opusként a Karácsonyi gyermekminiatűrök szerepel. Élete végéig hűségesen visszatért az adventi várakozás és a karácsonyi misztérium témájához. Gyermekeit szinte minden karácsonykor megajándékozta egy újabb kompozícióval. Szokolay szellemiségében folytatva a hagyományt, a hangverseny első felében a Szokolay InspirArt – SZIA 2019-es zeneszerzőverseny díjnyertes művei szólalnak meg az ifjú alkotók és a Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnázium növendékeinek tolmácsolásában.

DECEMBER 9. (HÉTFŐ), 19.00

NAGYTEREM A NYÍREGYHÁZI PRO MUSICA LEÁNYKAR KONCERTJE SZOKOLAY SÁNDOR MŰVEIBŐL MAGYAR KARÁCSONY A Szokolay InspirArt – SZIA 2019 zeneszerzőverseny díjnyertes művei Szokolay: Magyar Karácsony – magyar karácsonyi énekek és népi betlehemesek Szokolay: Mohácsi Betlehemes – népdalkantáta női karra és zenekarra

Pro Musica Leánykar (karigazgató: Szabó Dénes) A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara A Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnázium növendékei Vezényel: Antal Mátyás Műsorvezető: Becze Szilvia Szokolay Sándor Magyar Karácsony című lemeze a 80-as évek elején jelent

PRO MUSICA LEÁNYKAR

Jegyárak: 500, 1 000, 1 500, 2 000 Ft Rendező: Legend Art Kft.

DECEMBER 10. (KEDD), 19.30

NAGYTEREM A MAGYAR RÁDIÓ SZIMFONIKUS ZENEKARA Robert Schumann: Manfréd, op. 115 – Nyitány d-moll hegedűverseny, WoO 23 1. (B-dúr) szimfónia, op. 38 („Tavaszi”)

OLÁH VILMOS

Oláh Vilmos (hegedű) A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Vezényel: Vásáry Tamás Schumann a 19. század legenigmatikusabb szerzője, és úgy tűnik, hogy a halála óta eltelt másfél évszázadban titokzatossága semmit sem csökkent. Talán épp ebben rejlik a Schumannzene titka, és talán a művek legbelsőbb burkának feltörhetetlensége a magyarázata annak, hogy kortársai közül messze ő inspirálja a legintenzívebben napjaink zeneszerzőit és természetesen jó néhány elkötelezett előadóját. Schumann muzsikájában van valami kiapadhatatlan, valami megfoghatatlan belső mozgási energia, poétikus titokzatosságában pedig valami ellenállhatatlanul vonzó. Vásáry Tamás új sorozatában e titkok nyomába ered. A Oláh Vilmos szólójával hallgathatjuk meg Schumann igen meglepő „sorsú” hegedűversenyét, melyről a zeneszerző felesége, Clara és a sugárzó tehetségű hegedűművész, Joseph Joachim azt gondolta, hogy nem lenne szerencsés közönség elé engedni, mert nem vetne jó fényt alkotójára. A darab kis híján eltűnt, s csak nyolcvan évvel Schumann halála után mutatták be. Jegyárak: 3 000, 4 500, 6 000, 7 000 Ft Rendező: A Magyar Rádió Zenei Együttesei 63

DECEMBER 12. (CSÜTÖRTÖK), 19.30

Sarastro: Gábor Géza (m.v.) Új Liszt Ferenc Kamarakórus (karigazgató: Nemes László Norbert) A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara Vezényel: Medveczky Ádám

NAGYTEREM MARTHA ARGERICH, TAKÁCS-NAGY GÁBOR ÉS A LISZT FERENC KAMARAZENEKAR Mozart: 32. (G-dúr) szimfónia, K. 318 Mozart: 39. (Esz-dúr) szimfónia, K. 543 Beethoven: 1. (C-dúr) zongoraverseny, op. 15

Martha Argerich (zongora) Liszt Ferenc Kamarazenekar (művészeti vezető: Tfirst Péter) Vezényel: Takács-Nagy Gábor Több éves múltra tekint vissza a Liszt Ferenc Kamarazenekar és a két nagyszerű művész együttműködése, legutóbb 2017-ben és 2018-ban koncerteztek együtt Európa legpatinásabb hangversenytermeiben. Idei turnéjuk során végre megvalósul a zenekar vágya, és a budapesti zeneszerető közönségnek is bemutatják produkciójukat.

MARTHA ARGERICH

Jegyárak: 3 200, 5 000, 6 400, 9 000, 15 000 Ft Rendező: Liszt Ferenc Kamarazenekar

ARDITTI QUARTET

Az Arditti Quartet 1974 szeptemberében adott első hangversenye óta – amelyen Penderecki 2. vonósnégyesét adták elő, a tiszteletbeli doktorrá avatására érkező szerző helyszíni instrukcióit alapul véve – meghatározó szereplője korunk zenéjének. A kilencvenes évek átalakulásai óta változatlan tagság létrehozta azt a védjegyükké vált hangzást, mely kortárs művek előadásakor általában a szerzővel közösen kialakított értelmezésen alapul, s legfőbb célja az alkotói szándék kidomborítása. Ennek eredményeként a legtöbb kortárs komponista írt számukra művet, a kottákat nemritkán az ősbemutató jogával együtt kapták kézhez. Budapestre azonban ezúttal kifejezetten „régizenei” programmal érkeznek, hiszen Bartók és Berg mára klasszikussá vált. Majdnem egy évszázada komponált kvartettjeik mellett Ligeti fél évszázada bemutatott 2. vonósnégyesét adják elő.

A Zeneakadémia Solti György Kamaraterme az épület felújítása óta újra operaszínpadként is funkcionál. Az első operaprodukció, mely e falak között színre került a 2013-as megnyitást követően, Mozart Varázsfuvolájának Marton Éva művészeti vezetésével létrehozott reprezentatív előadása volt. A produkciót Almási-Tóth András, az Ének Tanszék színpadi játék tanára rendezte; víziójának különlegessége, hogy magát a Zeneakadémiát, annak Korb Flóris és Giergl Kálmán által tervezett csodálatos szecessziós palotáját állítja középpontba, teszi az előadás díszletévé. Hiszen mi más volna hivatott arra, hogy a sötétség és a fény, az értelem és az érzelem, Sarastro és az Éj királynője ellentéteit összhangba hozza, ha nem a zene? A produkció sikerére jellemző, hogy 2015-ig szerepelt az intézmény műsorán. Most, négy év szünetet követően, az immár Meláth Andrea által vezetett Ének Tanszék volt és jelenlegi hallgatóira, valamint a magyar operajátszás emelkedő csillagaira építve tér vissza a műsorra.

Jegyárak: 1 200, 1 700, 2 800, 3 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont DECEMBER 13. (PÉNTEK), 19.30

NAGYTEREM NÉGYSZER NÉGYES ARDITTI QUARTET Bartók: 3. vonósnégyes, BB 93 Ligeti: 2. vonósnégyes Berg: Lírikus szvit

Arditti Quartet: Irvine Arditti, Ashot Sarkissjan (hegedű), Ralf Ehlers (brácsa), Lucas Fels (cselló) 64

2018. FEBRUÁR 25-I ELŐADÁSUNKBÓL

DECEMBER 14. (SZOMBAT), 19.00

SOLTI TEREM A VARÁZSFUVOLA Mozart: A varázsfuvola, K. 620

Rendező: Almási-Tóth András A Zeneakadémia opera szakos hallgatói (tanszékvezető Meláth Andrea) Az Éj királynője: Mondok Yvette (m.v.)

Jegyárak: 3 500, 4 500 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

DECEMBER 14. (SZOMBAT), 19.30

NAGYTEREM ZENEKAR A KÖZPONTBAN BARÁTI KRISTÓF ÉS AZ ANIMA MUSICAE KAMARAZENEKAR

Beethoven: 1. (G-dúr) románc, op. 40 Beethoven: 2. (F-dúr) románc, op. 50 Bartók: Divertimento, BB 118 Brahms: 4. (e-moll) szimfónia, op. 98

Baráti Kristóf (hegedű) Anima Musicae Kamarazenekar Vezényel: Baráti Kristóf

DECEMBER 15. (VASÁRNAP), 11.00

DECEMBER 15. (VASÁRNAP), 16.00

SOLTI TEREM LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA – TÁNC ÉS ZENE A TABLAÓTÓL A KONCERTTEREMIG 10-15 ÉVESEKNEK

NAGYTEREM A MAGYAR RÁDIÓ GYERMEKKÓRUSÁNAK ÜNNEPI HANGVERSENYE ALAPÍTÁSÁNAK 65. ÉVFORDULÓJÁN

Albéniz, de Falla, Rodrigo, Tárrega, valamint Debussy és Ravel művei

Musiciens Libres (művészeti vezető: Környei Miklós) Karosi Júlia (ének) Tánc: Pirók Zsófia Mesélő: Mona Dániel

BARÁTI KRISTÓF

A magyar zenei élet két neves szereplője, a Kossuth- és Liszt-díjas Baráti Kristóf, illetve a Nemzeti Ifjúsági Zenekar címet birtokló, számos versenygyőzelmet kivívó Anima Musicae Kamarazenekar többször is lépett már együtt színpadra. Virágzó művészi kapcsolatuk újabb állomásán „A Három B”, azaz Beethoven, Brahms, és – Bach helyett ezúttal – Bartók Béla klasszikusai szólalnak meg. Mint zenekarral kísért szólóhangszeres darabok, a versenyművek mellé illeszkednek Beethoven hegedűrománcai, lírai, békés hangvételük és áradó dallamaik azonban sokkal könnyedebb zenei élményt nyújtanak. Nagy kontrasztot jelent utánuk Bartók emblematikussá vált vonószenekari műve, melyben az együttes kilép addigi kísérőszerepéből. S megtartja ezt a műsor második felében is, melyben Brahms legmesteribb, komor és grandiózus, barokk hagyományok előtt tisztelgő 4. szimfóniáját játssza – csak hogy a negyedik „B” se maradjon ki a sorból. Jegyárak: 4 900, 5 900, 6 900, 7 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Mi mindenre jó a zene? A helyes kérdés inkább az, mire nem… Éneklünk, ha jó kedvünk van, szerenádozunk, ha szerelmesek vagyunk, megható zenéket hallgatunk, ha bánat ért minket, vagy beülünk egy koncertre, ha fel szeretnénk töltődni. És persze ott van a tánc! Zene nélkül nincs tánc, tánc nélkül pedig szegényebb lenne a zenetörténet. A Zeneakadémia ifjúsági sorozata, a Liszt-kukacok Akadémiája 2019 őszén zene és tánc kapcsolatát vizsgálja. A zenészekkel és táncosokkal tarkított matinékon kiderül, hogyan alakult át klasszikus zenévé a tánczene. A sorozatot záró matinén a spanyol flamenco-bárok pezsgő hangulatát idézzük meg. De nemcsak ezeket a helyeket hívják tablaónak, hanem azt a deszkát is, amelyen a táncosok cipője virtuózan kopog. Egy biztos: a Musiciens Libres és Karosi Júlia fináléján senki se bír majd ülve maradni.

Jegyár: 1 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

DINYÉS SOMA

A Magyar Rádió Gyermekkórusa A Brnói Filharmónia Kantilena Gyermekkórusa Vezényel: Jakub Klecker, Dinyés Soma és Körber Katalin Jegyárak: 1 500, 2 800, 3 400, 4 000 Ft Rendező: A Magyar Rádió Művészeti Együttesei

DECEMBER 15. (VASÁRNAP), 19.00

SOLTI TEREM A FEKETE-FEHÉR SZÍNEI NAGY PÉTER ZONGORAESTJE Mendelssohn: Dalok szöveg nélkül – részletek Schumann: B-dúr humoreszk, op. 20 Schumann: Gesänge der Frühe, op. 133

Nagy Péter (zongora) Nagy Péter nevére pontosan 40 éve figyelt fel a szakmai közélet, amikor a 19 éves ifjú művész megnyerte a Magyar Rádió zongoraversenyét. Egy év múlva Bordeaux-ban szintén legjobbként végzett a Fiatal Előadók Fesztiválján. Azóta rendszeres résztvevője a hazai és nemzetközi koncertéletnek, ahol olyan művészekkel lépett színpadra, mint Leonidas Kavakos, Kim Kashkashian vagy Ruggiero Ricci. Számos hanglemezfelvételt is készített, munkásságát Liszt-díjjal ismerték el, 1987 óta a Zeneakadémia tanára. A fekete-fehér

színei című bérlet keretében megrendezett koncertjén a 19. század zenei világa elevenedik meg. Mendelssohn ismert sorozatának líraiságát Schumann Hajnali énekeinek különleges hangzása egészíti ki. A két zongora-dalciklus közé jól illik Schumann B-dúr humoreszkjének sokszínű játékossága.

NAGY PÉTER

születési évforduló estéjén zongoradarabok, dalok és kórusművek éltetik majd Kodály amúgy is oly eleven emlékezetét. A koncert programján szerepel két vadonatúj mű is, két fiatal, a Zeneakadémiához igen szorosan kötődő komponistától: a tavalyi Bartók Világverseny Zeneszerző fordulóján diadalmaskodó Dobos Dánieltől, és az immár ugyancsak sikeres versenyszereplések egész sorát maga mögött tudó Zámbó Jonatántól. Kodály „déd- vagy ükunokáitól”, ha úgy tetszik, elvégre a Zeneakadémián nem csak a zongoristaés a hegedűsképzés megszakítatlan tradíciója ámulatba ejtő.

Jegyárak: 2 500, 3 200 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

DECEMBER 16. (HÉTFŐ), 19.30

NAGYTEREM KODÁLY 137 Kodály: Hét zongoradarab op. 11 – 6. Székely nóta Kodály: Négy dal – 2. Nausikaa Kodály: Magyar népzene – 8. A rossz feleség Kodály: Marosszéki táncok Kodály: Kádár Kata Kodály: Hét zongoradarab, op. 11 – 2. Székely keserves Kodály – Gyulai Pál: Este Zámbó Jonatán: Új mű Kodály: Új esztendőt köszöntő Dobos Dániel: Új mű Kodály: Semmit ne bánkódjál Kodály: Esti dal

Fodor Bernadett, Rálik Szilvia (ének), Kovács Gergely (zongora) Alma Mater Kórus Vezényel: Somos Csaba Kodály Zoltán születésnapja, magától értetődő módon, kerek évforduló híján is valóságos ünnep a Zeneakadémián, hiszen személyében a magyar zene, a teljes nemzeti kultúra, s egyszersmind e felsőfokú művészeti tanintézmény hősi alakját tiszteljük. Az idei, 137. 66

KODÁLY ZOLTÁN

Jegyár: 1 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

DECEMBER 17. (KEDD), 19.00

SOLTI TEREM EÖTVÖS PÉTER 75 A ZENEAKADÉMIA KORTÁRS ENSEMBLE KONCERTJE Eötvös Péter: Psy Joyce Dodici per sei Lectures différentes – részletek Octet Cadenza Kozmosz A kefelábú pillangók tánca Lisztománia

EÖTVÖS PÉTER

ként és karmesterként is hallatlanul gazdag életművel rendelkezik. A világ koncertkínálatában nagyzenekari darabjai folyamatosan jelen vannak, 2019-ben öt operáját is műsorra tűzik. Az elmúlt évtizedekben az alkotás és a koncertezés mellett különösen fontossá vált számára a tanítás és a tapasztalatok átadása. Megalapította a Nemzetközi Eötvös Intézetet, majd az Eötvös Péter Kortárszenei Alapítványt, hogy ösztöndíjakkal, kurzusokkal támogathassa a fiatal zeneszerzők és karmesterek pályakezdését. A Zeneakadémia növendékeiből alakult kamaraegyüttes ezzel a hangversennyel köszönti Eötvös Pétert 75. születésnapja alkalmából. Jegyár: Díjtalan belépő igényelhető a Zeneakadémia jegypénztárában, a koncert előtt egy hónappal. Rendező: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Támogató: Nemzeti Kulturális Alap

DECEMBER 19. (CSÜTÖRTÖK), 19.30 DECEMBER 20. (PÉNTEK), 19.30

NAGYTEREM CONCERTO BUDAPEST Pjotr Csajkovszkij: A hattyúk tava, op. 20 – részletek D-dúr hegedűverseny, op. 35 A diótörő, op. 71 – részletek

Közreműködnek: a Zeneakadémia hallgatói

Antje Weithaas (hegedű) Concerto Budapest Vezényel: Keller András

Eötvös Péter, a világ egyik legismertebb magyar muzsikusa zeneszerző-

Csajkovszkij egyszerre volt érzékeny idegrendszerű romantikus zseni

és az alkalmazott zenék fegyelmezett komponistája. Ezt a nyilvánvalóan ismeretes és valamiképpen mégis meglepő művészi kettősséget teszi érzékletessé a koncertprogram, amelyen a 19. századi versenymű-repertoár egyik legnépszerűbb darabja, valamint az orosz szerző balettzenéinek részletei kerülnek egymás mellé. Az 1878-as D-dúr hegedűverseny szólistája a bravúros technikával és kivételes zenei intelligenciával megáldott, mindeközben mégis magával ragadóan szerény német muzsikus, Antje Weithaas lesz, aki 2017-ben emlékezetes sikerű zeneakadémiai koncerten játszotta el Keller Andrással és a Concerto Budapesttel Beethoven hegedűversenyét. A versenymű előtt és után balettzenék tételei sorjáznak majd a mindössze három balett megszületésében közreműködő, de mindháromszor tökéletes munkát végző Csajkovszkij életművéből. S karácsony előtt ugyan mi más is zárhatná ezt a programot, mint az évnek ebben a szakában valósággal elmaradhatatlan Diótörő-összeállítás?

ANTJE WEITHAAS

Jegyárak: 2 200, 3 100, 3 900, 4 800, 5 900 Ft Rendező: Concerto Budapest

DECEMBER 21. (SZOMBAT), 19.00

SOLTI TEREM KAMARAZENE KARNYÚJTÁSNYIRA ÁBRAHÁM MÁRTA ÉS SZOKOLAY BALÁZS

Dukay Barnabás: árnyék mutatta idő (hangszeres motetta hegedűre és cselesztára) Bartók: Andante, BB 26b Lajtha: Szonatina hegedűre és zongorára, op. 13 Dohnányi: cisz-moll hegedű-zongora szonáta, op. 21 Janáček: Hegedű-zongora szonáta Grieg: 3. (c-moll) hegedű-zongora szonáta, op. 45

Ábrahám Márta (hegedű), Szokolay Balázs (zongora)

DECEMBER 21. (SZOMBAT), 19.30

NAGYTEREM MVM KONCERTEK MVM KARÁCSONYI KONCERT J. S. Bach: d-moll partita, BWV 1004 Hasselmans: Forrásnál Thomas: A vándor búcsúja Smetana–Trneček: Moldva fantázia Chopin: Asz-dúr (hárfa) etűd, op. 25 Chopin: f-moll ballada, op. 52 Liszt: Nagy kromatikus galopp

Baráti Kristóf (hegedű), Vigh Andrea (hárfa), Balázs János (zongora)

SZOKOLAY BALÁZS, ÁBRAHÁM MÁRTA

A fiatal Bartók 1900-as évek legelején írt, hegedűre és zongorára komponált darabjait néhány korabeli kritikus Brahms vagy Grieg hatása alatt álló műveknek tekintette. Azt már nem részletezték, hogy az ifjú szerzőre Brahms vagy Grieg gyakorolt-e erősebb hatást. Utóbbit egészen egyszerűen ellenőrizhetjük Ábrahám Márta és Szokolay Balázs koncertjén, melynek műsorát a gazdag duórepertoár kevésbé gyakran megszólaltatott remekműveiből állították össze. S ahogy Bartók számtalan művében, úgy Grieg 3. szonátájának tételeiben is ott lüktetnek hazája népzenéjének dallamai és ritmusai. Lajtha László Szonatinájának neobarokk hangvétele, Bachot idéző textúrája pedig „haladó szellemű közönség előtt mindig biztos sikerre számíthat” – vélekedett egykoron Kerntler Jenő zongoraművész és zenei szakíró. Ő természetesen még egy további feltétel jelenlétét is fontosnak tartotta: csakis „elsőrangú előadókra” bízná a művet. Például Ábrahám Mártára és Szokolay Balázsra. Jegyárak: 2 500, 3 500 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

A hagyományosan megrendezésre kerülő MVM Karácsonyi Koncert idei főszereplője Baráti Kristóf hegedűművész, aki az ünnepek előtti meghitt hangulatot Bach d-moll partita című művével biztosítja. A nagy érdeklődéssel várt hangversenyen a karácsonyi ünnepekre való ráhangolódásban Vigh Andrea hárfaművész és Balázs János zongoraművész lesznek a partnerei. Az egyrészes hangverseny méltó lezárása az MVM Koncertek 2019-es sorozatának, mely ebben az évben is kiemelkedő művészek sorát hozta el a Zeneakadémia Nagytermébe.

VIGH ANDREA

Jegyárak: 1 500, 2 000, 3 000, 4 000, 5 000, 6 000, 8 000, 10 000 Ft Rendező: Besszer Koncert 67

DECEMBER 31. (KEDD), 22.45

NAGYTEREM AZ AMADINDA ÜTŐEGYÜTTES ÉS PRESSER GÁBOR SZILVESZTERI KONCERTJE Presser Gábor (zongora, ének) Amadinda Ütőegyüttes: Bojtos Károly, Holló Aurél, Rácz Zoltán, Váczi Zoltán (ütőhangszerek) Az Amadinda és Presser Gábor hagyományos óévbúcsúztató-újévet köszöntő hangversenyeinek egyik legfőbb vonzerejét azok a produkciók jelentik, melyek ritkán, vagy soha nem hangzottak még el, vagy kizárólag egyszer, ez alkalommal hallhatók. A közönség közel két évtizedes érdeklődésére jellemző, hogy a koncertek évről évre telt ház előtt zajlanak, sokan már hónapokkal az újabb koncert előtt biztosítják helyeiket. A koncert első része hagyományosan az Amadinda repertoárjának legnépszerűbb darabjaiból épül

PRESSER GÁBOR, AMADINDA ÜTŐEGYÜTTES

fel. Az éjfél előtti perceket Johann Sebastian Bach zenéje, az utolsó óévi pillanatokat az Amadinda gongjainak zúgása tölti ki. A második rész a megismételhetetlen pillanatoké. Az újév első produkciója hagyományosan egy Strauss-polka, majd színpadra lép az est másik házigazdája, Presser Gábor. A számtalan ütőhangszerrel és zongorával felpakolt zenevonat végül az erre az alkalomra áthangolt LGTdalokkal ér a végállomásra… Jegyárak: 9000, 10000, 12500, 15000, 17500 Ft Rendező: Akadinda Bt.

CSATLAKOZZON ÖN IS A ZENEAKADÉMIA KÖZÖSSÉGI OLDALAIHOZ! ZENEAKADEMIA.HU

FRANZ LISZT ACADEMY

ZENEAKADEMIAOFFICIAL

LISZT ACADEMY BUDAPEST

175x110_online kozosseg_ok.indd 1

2019.04.25. 14:38

GYENES GITTA: ZONGORASZÓ

FANTÁZIA A ZENEAKADÉMIÁN A BUDAPESTI ZENEAKADÉMIA NAGYTERMI MENNYEZETÉNEK DÍSZÍTÉSÉBEN A HAT, ÓLOMÜVEGBŐL ÉS PRÉSELT ÜVEGSZEMEKBŐL KIALAKÍTOTT FELÜLVILÁGÍTÓ LÁTVÁNYOS SZEREPET JÁTSZIK: ZÁRÓELEMEI A HOSSZANTI OLDALFALAK HÁRMAS TAGOLÁSÁNAK, AMELYET A FÖLDSZINTI AJTÓK ÉS AZ EMELETI ABLAKOK HATÁROZNAK MEG.

A Róth Miksa-műhelyben készült felülvilágítók színezésében a kékek, a zöldek, a sárgák és a fehérek dominálnak. Fő motívumaik a hullámívek és rozetták, amelyek egy-egy feliratot – Dallam, Ritmus, Összhang, Poézis, Szépség és Fantázia – kereteznek. A kékek az előcsarnokok színvilágát idézik, a sárgák és fehérek fénye a nagytermi aranylás kiegészítője, a zöldek itt is, ott is megjelennek – a Nagyteremben a legutóbbi helyreállítást követően, az eredeti színvilág rekonstrukciójára való törekvés jegyében, a mellvédekre és a mennyezeti nagy kazetták keretsávjaira visszaszorulva. A hullámmotívum az előcsarnokok motívumai közt dominál, rozettákkal a Nagyteremben lehet találkozni – a mennyezeten és az oldalerkélyek nyílásának konzoljain. Mindez arra figyelmeztet, hogy a felülvilágítók nemcsak az építészeti tagolásnak, hanem az épület ikonográfiai programjának kontextusában is értelmezhetők, amelyben alkalmasint ugyancsak záróelem-szerepűek. Rajtuk a vizek kékje felett a fényesség diadalmaskodik, ugyanúgy, mint az előcsarnokok vizes-vízparti világán a Nagyterem Apollónnak szentelt babérligete. A feliratokra a babérliget lombján túl látni, amelyek égi fényben jelennek meg. Égi/isteni eredetük így – akárcsak a teremben látható angyaloké – nem kétséges. Apollón szentélyében a felülvilágítókon olvasható szavak a zenére vonatkoznak, bár relevanciájuk más (az emeleti előcsarnok Művészet-kútján táncoló nőalakok által megszemélyesített) művészetektől sem tagadható el. Így a Fantáziáé sem, amely mint zenei műszó a sűrűn váltakozó zenei motívumokban gazdag, rögtönzésszerű műformát jelenti. Magyarosan ábrándnak nevezik. Az ikonográfiai programot

A NAGYTEREM HEVEDERÍVÉN MEGJELENŐ KOMPOZÍCIÓ APOLLÓN LANTJA KÖRÉ SZERKESZTETT, AMELYET AZ ISTENSÉG KÍGYÓDÍSZES OLTÁRAI VESZNEK KÖZRE. FENTRŐL ANGYAL SZÁLL ALÁ, KEZÉBEN AZ ISTEN BABÉRKOSZORÚJÁVAL.

AZ ALKOTÓI FANTÁZIA EREDMÉNYEKÉNT JÖHETETT LÉTRE A NAGYTEREM BABÉRLIGETSZERŰ KIALAKÍTÁSA ÉS KULTUSZTEREKHEZ HASONLÓ DÍSZÍTÉSE.

A NAGYTEREM A MŰVÉSZET SZENTÉLYEKÉNT, APOLLÓN TEMPLOMAKÉNT ÉRTELMEZHETŐ, AMIRE A BABÉRLEVELES ORNAMENTIKA IS UTAL.

összeállítók mégsem ezt a szót használták. Fenn, a Nagyterem „festett egén” még Vörösmarty Mihály elleni fricskának vélhették volna. Ez nyilván nem állhatott a tervezők szándékában. A Fantázia szerepeltetése a zárómotívumok egyikén mégis jelentheti a Vörösmarty képviselte ízléssel szembeni művészi állásfoglalást. Kérdés, hogy az „állásfoglalás” érvénye – a fantázia szerepe – mennyiben ragadható meg a Zeneakadémia épületén és ikonográfiai programjában. Mennyire tekinthető fantáziadúsnak a Korb Flóris és Giergl Kálmán építészpáros által tervezett épület? Az épület ikonográfiai programja – amely a művészetekben és azok történeti alakulásában megtapasztalható apollóni-dionüszoszi kettősséget használja fel – nem a tervezők fantáziájából született. Hiszen a „festett egeket” különösen kedvelő barokk hagyományt kamatoztató 19. századi operaházak és koncerttermek ikonográfiájából már ismert ez a dualitás.

A NAGYTEREM MEN�NYEZETÉNEK RÉSZLETE APOLLÓN-FEJJEL ÉS APPOLLÓN ATTRIBÚTUMAIVAL: A HATTYÚPÁRRAL ÉS LANTTAL.

GIERGL KÁLMÁN HAUSZMANN ALAJOS TERVEZŐIRODÁJÁBAN TALÁLKOZOTT KORB FLÓRISSAL. MIUTÁN KILÉPTEK A VÁLLALATTÓL, ŐK LETTEK A SZÁZADFORDULÓ LEGSIKERESEBB TERVEZŐ PÁROSA. EGYÜTTMŰKÖDÉSÜK CSÚCSPONTJA A ZENEAKADÉMIA PALOTÁJA.

AZ ÉPÜLET IKONOGRÁFIAI PROGRAMJA – AMELY A MŰVÉSZETEKBEN ÉS AZOK TÖRTÉNETI ALAKULÁSÁBAN MEGTAPASZTALHATÓ APOLLÓNI-DIONÜSZOSZI KETTŐSSÉGET HASZNÁLJA FEL – NEM A TERVEZŐK FANTÁZIÁJÁBÓL SZÜLETETT.

A NAGYTEREM OLDALERKÉLYEIN LÁTHATÓ HERMAPILLÉRPÁROK HATTYÚS FEJDÍSZÜK ALAPJÁN APOLLÓNHOZ KAPCSOLÓDNAK, ANGYALFEJES ÁGYÉKKÖTŐJÜK SZERINT PAPNŐKKÉNT AZONOSÍTHATJUK ŐKET. 72

A motívum különös népszerűségét a kettősségnek Friedrich Nietzsche általi feldolgozása – A tragédia születése – biztosíthatta. Ám a Zeneakadémia tervezőinek fantáziáját nem a kettősség elemeinek pusztán dekorációs szerepű megjelenítési lehetőségei mozgatták meg. Hanem inkább az, hogy az épület egésze – részletei és összefüggései, díszítőmotívumai és építészeti megoldásai, terei és homlokzatai is – a kettősség megjelenítésének a szolgálatába állítható. Ráadásul mindezzel együtt a kettőség hierarchikus módon is megmutatkozhat. A fantázia megmozgatásához furcsamód egy olyan tényező is hozzájárult, amely általában épp a fantáziát és a művészi szabadságot negatívan szokta befolyásolni: a politikai nyomást gyakorló építtető, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium hagyományosabb-történetibb stílusú épületet kívánt, az általa elutasított magyaros szecessziós épületnél valami kevésbé fantasztikusat. A korábbi tervek elutasítása a fantázia (újbóli) megmozgatását

„AZ ÉPÍTÉSZEKET A FANTÁZIA TÚLZOTT ÉRVÉNYESÜLÉSÉTŐL, AMELYNEK »TÚLKAPÁSAITÓL« LEGINKÁBB MAGUK A MŰVÉSZEK TARTANAK – LEGALÁBBIS EDGAR WIND KUTATÁSAI SZERINT – EZ ESETBEN A MEGRENDELŐ KIMONDOTT ÉS KI NEM MONDOTT IGÉNYEI ÓVTÁK MEG.”

A FÉLOSZLOPOKRA ÁLLÍTOTT PUTTÓPÁROK A ZENEI KARAKTERJELZÉSEKET BEMUTATÓ DOMBORMŰVEK KÉT OLDALÁN MUZSIKÁLNAK, ÉNEKELNEK.

A LANTON JÁTSZÓ KENTAUR A BÖLCS KHEIRÓNT ÁBRÁZOLJA, AKI ÉNEKELNI ÉS LANTON JÁTSZANI TANÍTOTTA AKHILLEUSZT.

eredményezte, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy annak túlzott érvényesülése újabb tervek megrajzolásának kényszerű feladatát, esetleg más építészek megbízását vonhatná maga után. Az építészeket a fantázia túlzott érvényesülésétől, amelynek „túlkapásaitól” leginkább maguk a művészek tartanak – legalábbis Edgar Wind kutatásai szerint – ez esetben a megrendelő kimondott és ki nem mondott igényei óvták meg. A fantázia csak ezen igények jelentette korlátok közt érvényesülhetett. A megrendelői szempontok ugyanakkor nem azonos módon érvényesültek az épületkülső és -belső esetében. Jól mutatja ezt az is, hogy az építészeti tervek elfogadásakor és az építkezés megindulásakor az áttervezett homlokzatok rajzai voltak csak készen. A Nagyterem megrajzolására csak ezután, az ellenőrzésnek vélhetően „csökkentett hatásfokú” (nem miniszteri, hanem a minisztérium Művészeti Osztályának szintjén való) érvényesülésével párhuzamosan került sor. Amíg a tervezői fantázia az új homlokzati tervek megalkotásakor csupán kevéssé mozdulhatott meg, a belsők – elsősorban a Nagyterem – esetében már szabadabban szárnyalhatott. Amíg a külső esetében a(z építészet-)történeti stílus-utalások az ikonográfiai programnak megfelelő jelentést kaptak, eredetüknek megfelelőt, addig a belsőben az építészeti megoldások elsőbbségét természeti eredetű és asszociatív tőkéjű motívumok vették át. Az alkotói fantázia eredményeként jöhetett létre tehát a Nagyterem babérligetszerű kialakítása és kultuszterekhez hasonló díszítése. A fantáziát a bécsi Sezession épülete, valamint a művészetvallás szellemi mozgalmának írott-irodalmi dokumentumai bátoríthatták. A Zeneakadémia épületének megtervezését, az ikonográfiai programot kialakító alkotói és tudósi törekvéseknek formákba öntését és történeti formákhoz való rendelését a nagytermi felülvilágítókon szereplő kulcsfogalmak közül nem csak a Fantázia segítette. Az alkotók számára vezérmotívumul szolgált a Szépség, a Poézis, az Összhang, a Ritmus és a Dallam is. Nem kétséges, hogy ez utóbbi az apollóni-dionüszoszi kettőség hangján szól. Dr. Raffay Endre 73

BÉRLETEK 2019/20 FANTÁZIA, DALLAM, ÖSSZHANG

KELEMEN BARNABÁS IVETA APKALNA ANIMA ETERNA BRUGGE

BARÁTI KRISTÓF FEJÉRVÁRI ZOLTÁN EURÓPAI KAMARAZENEKAR

GYENYISZ MACUJEV VÁRDAI ISTVÁN VÁRJON DÉNES BÉCS-BERLIN KAMARAZENEKAR

BEJEGYZÉS A ZENEAKADÉMIA VENDÉGKÖNYVÉBEN JOSÉ CURA (2019. FEBRUÁR 24.)

LISZT FERENC ÉS A SZABAD FANTÁZIÁLÁS A GYERMEK LISZT 1822-23-AS BÉCSI TARTÓZKODÁSA SORÁN EGYETLEN HIVATÁSOS ZONGORATANÁRÁNÁL, CARL CZERNYNÉL ALAPOZTA MEG ZONGORAMŰVÉSZI KARRIERJÉT. A TECHNIKA MEGSZILÁRDÍTÁSA ÉS AZ ELŐADÓI ÍZLÉS ALAKÍTÁSA MELLETT CZERNY ZONGORATANÍTÁSÁNAK FONTOS TÉNYEZŐJE VOLT – A KOR KÖVETELMÉNYÉNEK MEGFELELŐEN – A SZABAD FANTÁZIÁLÁS KÉPESSÉGÉNEK FEJLESZTÉSE IS.

Az 1820-as években Bécsben megjelent kritikák arról tanúskodnak, hogy a zenei köztudatban nem kristályosodott ki egységesen, pontosan mi tartozott a szabad fantáziálás kategóriájába. A fantáziálás, mai nevén improvizálás különféle módjai, lehetőségei között a kortársak különbségeket tettek a fantáziálás belső szervezettsége, vagyis a szerkezet alapján. Nem véletlen tehát, hogy a bécsi virtuóz iskola szerzői: Johann Nepomuk Hummel, Ignaz Moscheles, Ferdinand Ries, Henri Herz fantáziái többségében a variáció és a rondó szerkezeti elemeit vették kölcsön. Czerny óráin Bachtól többek között Wohltemperiertes Klaviersorozatának prelúdiumait (azaz fantáziadarabjait) és fúgáit, valamint a klasszikus mesterek fantáziáit tanította, így a fantázia műfaját Liszt elsődlegesen a klasszikus örökségből ismerte meg. Ugyanakkor Czerny életrajzi írásából tudjuk, hogy gyakran adott fel témákat tanítványának improvizálásra: „Lapról lejátszatta velem az akkor hozzáférhető összes értékes zeneművet, és szívesen késztetett arra, hogy fantáziáljak” – emlékezik vissza később az idős Liszt. Liszt már első nyilvános koncertjétől kezdve improvizált a közönség által feladott témákra; a fiatalkorában bontakozó új típusú fantáziálás művészetének fajtáiból a potpourrit (témák egyvelegéből építkező darab) és a legkötetlenebb fantáziálásmód műveit, a capricciókat részesítette előnyben. Czerny egyébként maga is a potpourrit találta legalkalmasabbnak koncerten, nagyközönség előtti fantáziálásra. A potpourrik sikerét egyrészt a közönség által elvárt virtuozitás felfokozásának lehetősége, másrészt a bennük felhasznált közkedvelt (legtöbbször operákból kölcsönzött) dallamok biztosították. Első kompozícióitól kezdve már egy újfajta szerkezeti elvet valósított meg Liszt, amiről Czerny tankönyvében nem írt, és ami a kortársak fantáziáiban sem rajzolódott ki olyan világosan, mint nála. Ez a fajta felépítés

„LISZT MÁR ELSŐ NYILVÁNOS KONCERTJÉTŐL KEZDVE IMPROVIZÁLT A KÖZÖNSÉG ÁLTAL FELADOTT TÉMÁKRA; A FIATALKORÁBAN BONTAKOZÓ ÚJ TÍPUSÚ FANTÁZIÁLÁS MŰVÉSZETÉNEK FAJTÁIBÓL A POTPOURRIT (TÉMÁK EGYVELEGÉBŐL ÉPÍTKEZŐ DARAB) ÉS A LEGKÖTETLENEBB FANTÁZIÁLÁSMÓD MŰVEIT, A CAPRICCIÓKAT RÉSZESÍTETTE ELŐNYBEN.”

„A RIGOLETTO- ÉS A TRUBADÚR-FANTÁZIÁKBAN LISZT ÉRDEKLŐDÉSE AZ ANYAG KIVÁLASZTÁSÁNÁL A TÖBB SZEREPLŐ LELKIÁLLAPOTÁT EGYIDEJŰLEG BEMUTATÓ DRÁMAI KONFLIKTUSOK, EGYÜTTESEK FELÉ IRÁNYULT.”

két csúcspontot hoz létre a fantáziában, egyet a darab közepén, a másikat a mű végén. Mindkét csúcspont a virtuóz iskola zenei nyelvének elsősorban hangzásélményt megteremtő zenei eszközeire épül, brillante vagy con fuocóval jelölt szakaszokból áll. Ezeket a szakaszokat legtöbbször fokozások előzik meg. Ilyen mű például az első kompozíciói közül Rossini témájára írt hét variációja 1824-ből (Sept variations brillantes sur un thème de Rossini). A szabad fantáziálás művészetének elsajátítása azonban nemcsak Liszt előadóművészi karrierjének lett fontos tényezőjévé, hanem későbbi zeneszerzői stílusának is alapjává vált. Több, főleg korai operaparafrázisának gyökerei a Czernytől elsajátított fantáziálástípusokhoz, a Czerny által közvetített bécsi virtuóz iskola zenei nyelvéhez vezetnek vissza: ilyen többek között a Grand fantaisie sur la tirolienne de l’opéra La Fiancée (Auber), vagy az Ernani: paraphrase de concert (Verdi). Az 1830-as évektől kezdve az operafantáziákon át a nagy orgonaművekig (Fantasie und Fuge über den Choral „Ad nos ad salutarem undam”) a korábbi virtuóz fantáziák belső tartalommal, programmal gazdagodtak. Többé már nem a közönség legkedvesebb dallamait fűzték egy szálra díszes zenei köntösben. A Rigoletto- és a Trubadúr-fantáziákban Liszt érdeklődése az anyag kiválasztásánál a több szereplő lelkiállapotát egyidejűleg bemutató drámai konfliktusok, együttesek felé irányult, az idézetek kiválasztásával vagy az opera mondanivalóját követte, vagy éppen az erkölcsi igazságát hangsúlyozva változtatta meg annak kicsengését. Liszt a Lammermoori Lucia-, a Norma- és a Hugenották-parafrázis után a Don Carlos-átirat végén megismételte a tragikus sorsú, ártatlanul szenvedő szereplők apoteózissá fokozott felmagasztalását. Ez a fajta gondolkodás pedig már egyenesen vezetett a szimfonikus költemények, a nagy weimari hangszeres kompozíciók újszerű, sajátosan egyéni zeneszerzői stílusára jellemző felépítéshez. Domokos Zsuzsanna 77

BEJEGYZÉS A ZENEAKADÉMIA VENDÉGKÖNYVÉBEN JOSHUA BELL ÉS SAM HAYWOOD (2019. FEBRUÁR 25.)

VEZETETT TÚRÁK • Minden pénteken és vasárnap 13.30-tól magyar nyelvű, 50 perces vezetés egyéni látogatóink számára. • Jegyár: 1500 Ft + 600 Ft (kiskoncert jeggyel), diákoknak és nyugdíjasoknak 50% kedvezményt biztosítunk. • Előzetes regisztráció nem szükséges! • Az épületlátogatásra, valamint a kiskoncertre, továbbá egyéb koncertjeinkre szóló jegyek válthatók a Zeneakadémia Liszt Ferenc téri jegypénztárában.

A ZENE LELKE A KOTTA MÖGÖTT VAN TAKÁCS-NAGY GÁBOR HEGEDŰMŰVÉSZ 2001 ÓTA VEZÉNYEL, EZ MÁRA FŐ TEVÉKENYSÉGÉVÉ VÁLT. 2007-BEN LETT A VERBIER FESZTIVÁL KAMARAZENEKARÁNAK ZENEIGAZGATÓJA, 2011 ÓTA A MANCHESTER CAMERATA VEZETŐJE. A MÁIG NEVÉT VISELŐ VILÁGHÍRŰ TAKÁCS KVARTETTNEK 1975-TŐL 1992-IG VOLT A PRIMÁRIUSA. PÁLYAFUTÁSA SORÁN OLYAN LEGENDÁS MŰVÉSZEKKEL MUZSIKÁLT EGYÜTT, MINT GIDON KREMER, YEHUDI MENUHIN, JEAN-PIERRE RAMPAL, SOLTI GYÖRGY, ISAAC STERN VAGY MSZTYISZLAV ROSZTROPOVICS. A FANTÁZIÁRÓL ÉS A HANGOK ÁLTAL MESÉLT TÖRTÉNETEKRŐL VALL MAGAZINUNKNAK A LISZT-DÍJAS MUZSIKUS.

Milyen eszközei vannak egy zenésznek a fantázia inspirálására? A színész szavakkal ébreszti fel bennünk az érzéseket, nekünk erre a hangok, a hangjegyek az eszközeink. Ahogyan a színész a leírt szöveg mögé lát, úgy nézünk mi is a kottakép mögé. Mozart édesapja írta fia születésekor, az 1756-ban kiadott Hegedűiskolájában: „A zenész elsődleges feladata hallgatóinak emócióit felkavarni, irányítani, aszerint, hogy a hangjegyek mögött milyen emóciókat érez. A hatás kiváltásához ezeket az emóciókat először saját magában kell felélesztenie.” Pontosan ekkor jut kulcsszerephez a fantázia. Milyen szépen segít a magyar nyelv is, azt mondjuk: képzelet. Képek által közelebb juthatunk a hangjegyek mögötti érzésekhez. Kurtág György, Rados Ferenc, Mihály András sem véletlenül bombázott bennünket annak idején a kamarazene órákon fantasztikus képekkel. Így vezettek rá bennünket, ifjú zeneakadémistákat a hangjegyekbe kódolt érzésekre. Képeket lát tehát a hangjegyek mögött? Nem, vagy legalábbis nem ilyen egyszerűen. Számomra minden hang egy történetet mesél el, amelyet nekünk, zenészeknek életre kell keltenünk. Valahogy úgy, ahogy a királyfi csókkal ébreszti fel álmából Csipkerózsikát. A kottapapír, a rajta ejtett pöttyök, feljegyzések önmagukban semmit sem érnek mindaddig, amíg a zenész meg nem tölti őket élettel, képzelete erejével. Édesapám halálakor értettem meg ezt

TAKÁCS-NAGY GÁBOR ÉS A MANCHESTER CAMERATA 80

igazán. Csak a temetésére érkeztem haza, de szerettem volna búcsút venni fizikai valójától, és utoljára látni őt. Elevenen élt bennem az alakja, mégis, amikor megpillantottam a koporsóban, mintha egy idegen lett volna. Egy pszichológus barátom adott magyarázatot erre az élményre. Azt mondta: te már csak a borítékot láttad, a levelet nem. A lélek kiszállt. Amit a kottában látunk, hasonlóképpen élettelen. A zenész, a karmester feladata elvezetni a hallgatóságot a fizikai leirat puszta anyagszerűségétől a zene lelkéig. Ez csak a képzelet erejével, a fantázia segítségével lehetséges. Valahányszor egy próbafolyamatban eljutottam odáig, hogy végre be mertem kapcsolni a képzeletemet, hirtelen más lett még az izmaim működése is. Technikailag magasabb szintre tudtam lépni abban a pillanatban, amikor már nem a technikára koncentráltam. Nem azt kell ugyanis játszanunk, ahogyan a zene le van írva. Azt kell átadnunk, amit a zeneszerző lejegyzett. TAKÁCS-NAGY GÁBOR A ZENEAKADÉMIA SZIMFONIKUS ZENEKARÁNAK KONCERTJÉN

„ÉRZELMI MÉLYSÉGEKET, FINOM ÁRNYALATOKAT NEM LEHET LEÍRNI. A HANGOK MÖGÖTT ÁLLÓ EMBER LELKÉT FELIDÉZNI CSAK KÉPZELETTEL, BELEÉRZŐ KÉPESSÉGGEL LEHET.”

Számos zeneszerző ad nagyon pontos útmutatást a kottában, leírnak mindent precízen, amit csak lehet. Nem azt mondom, hogy figyelmen kívül kell hagyni a zeneszerzői instrukciókat. Sőt! Alázattal át kell égetnünk magunkon mindet. Aztán jön a lényeg: hozzá kell adnunk magunkat a kottaképhez. Kurtág György mesélte nekem, hogy ha tele is firkálja a kottát, saját feljegyzéseiben is legfeljebb az öt százalékát látja viszont annak, amit zeneszerzéskor érez. Egy másik példa: hiába él valaki együtt Bartók bármelyik művével, hiába van a vérében az összes beírás, apró betűs megjegyzés, ettől még nem fog a darab a kezei között életre kelni. Érzelmi mélységeket, finom árnyalatokat nem lehet leírni. A hangok mögött álló ember lelkét felidézni csak képzelettel, beleérző képességgel lehet. Milyen eszközei vannak fantáziája kifejezésére egy karmesternek? Érzelmi hitelesség. Személyes átélés. Ez a legfontosabb. Ha a karmester szívből átérzi a darabot, az hatással van a zenekar összteljesítményére is. Lehet, hogy a zenekar minden tagját ezzel nem tudja magával húzni, de ha a többséget megnyeri, megvan a koncert. Furtwängler írja egy esszéjében a képzeletről, hogy a zeneszerző egy bizonyos spirituális magasságból és egy bizonyos hangulat vagy lelkiállapot hatására pottyantja a kottába a hangokat, harmóniákat. A zeneszerző tehát először emelkedett érzelmi állapotba kerül, az előadó azonban a hangjegyekről szerzi első benyomását. A művel foglalkozás folyamatában kell átélnie, hogy vajon miért éppen ezek a hangok pottyantak a kottába. Játék, vezénylés közben pedig abban a lelkiállapotban kell lennie, ami előidézte a zeneszerzőben az adott hangjegyek, harmóniák lejegyzését. A felkészülés tehát csak részben intellektuális folyamat: az előadónak használnia kell az ösztöneit is. A koncerten pedig le kell szakadni a kontrolláló agy befolyásáról, mert a túl sok gondolkodás megöli az érzelmi átélést. Kurtág György mondta egyszer, miután két hónapig küszködtünk Officium Breve című műve próbáin, hogy előadás előtt el kell felejteni mindent. „Engem felejtsetek el, most már a tiétek a darab, ti vagytok a társszerzők. A saját személyiségeteken, lelketeken keresztül szüljétek meg újra.” Ennél felszabadítóbb, bölcsebb tanácsot nem is adhatott volna. Mester Ágnes 81

LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA MINDEN GYEREK ZENÉVEL SZÜLETIK. NINCS OLYAN CSECSEMŐ, AKIT NE ÉRINTENE MEG MOZART VAGY BACH MUZSIKÁJA. VAGY ÉPPEN A WELLHELLO, ATTÓL FÜGGŐEN, HOGY MIVEL TALÁLKOZIK OTTHON. A ZENEAKADÉMIA IFJÚSÁGI PROGRAMJAI ÉRTHETŐ MÓDON NEM A POPKULTÚRA ÉRTÉKEIVEL KIVÁNJÁK MEGISMERTETNI A KICSIKET ÉS A NAGYOBBAKAT, HANEM AZZAL A HÁROM ZENEI VILÁGGAL, AMELY AZ INTÉZMÉNY OKTATÁSÁT ÉS HANGVERSENYÉLETÉT IS MEGHATÁROZZA, VAGYIS A KLASSZIKUS ZENÉVEL, A NÉPZENÉVEL ÉS A JAZZEL.

Hogy mi mindenre jó a zene? A helyes kérdés inkább az, mire nem… Éneklünk, ha jó kedvünk van, szerenádozunk, ha szerelmesek vagyunk, megható zenéket hallgatunk, ha bánat ért minket, vagy beülünk egy koncertre, ha fel szeretnénk töltődni. És persze ott van a tánc! Zene nélkül nincs tánc, tánc nélkül pedig szegényebb lenne a zenetörténet. A Zeneakadémia ifjúsági sorozata, a Liszt-kukacok Akadémiája 2019 őszén zene és tánc kapcsolatát vizsgálja. Az egyórás matinékon kiderül, hogyan alakult át klasszikus zenévé a tánczene. A négyalkalmas bérlet előadásain zenészek és táncosok állnak a színpadra, és Mona Dániel mesélővel közösen mutatják be a magyar néptánc, a keringő, a historikus tánc és a spanyol flamenco zenéjét, és persze azon zeneszerzőket, akik függővé váltak az említett tánczenéktől. Izgalmas történetek, kiváló zenék és látványos táncok várják a Solti teremben a 10-15 éves gyermekeket, valamint szüleiket, nagyszüleiket. Az előadássorozatra bérlet is váltható. A részletek a koncertmagazin műsorismertető oldalain találhatók. (16., 30., 51., 65. oldal) Bérletár: 2019. május 31-ig: 5 200 Ft, 2019. június 1-től az első előadásig: 6 100 Ft Úgy gondoljuk, hogy a zene nem pusztán szórakozás, ezért aligha lehet elég korán kezdeni a vele való megismerkedést. 2019 őszén ismét tartunk kiscsoportos Liszt-kukac Zenés beavató foglalkozásokat 6–10 éves korosztály számára a Zeneakadémia Liszt Ferenc téri épületében szombatonként 10 órától. Emellett havonta egyszer, dupla alkalommal Jazz játszótér foglalkozásokon vehetnek részt a 5-12 éves gyerekek szombaton 10-től és 11.30-tól. A szülők a foglalkozásokon nem vehetnek részt, ők az aznap esti, nagytermi koncert főpróbájára ülhetnek be (amennyiben a fellépőknek ez ellen nincs kifogásuk). Zenés beavató foglalkozások – Jegyár: 1 200 Ft Jazz játszótér foglalkozások – Jegyár: 1 500 Ft (A Zenés beavató és Jazz játszótér foglalkozásokra belépő csak a programon résztvevő gyermekek számára váltandó.) További részletek: zeneakademia.hu/liszt-kukacok Facebook: www.facebook.com/lisztkukacokakademiaja #lisztkukacokakademiaja

ZENELABIRINTUS VEZETETT TÚRÁK A ZENEAKADÉMIÁN ÁLTALÁNOS ISKOLAI OSZTÁLYOK SZÁMÁRA Félórás séta a világ legmesésebb épületében. Rejtett zugok, minikoncert, LEGO-Zeneakadémia.

Részletek és jelentkezés: zeneakademia.hu/zenelabirintus facebook.com/lisztkukacokakademiaja

EDZÉSBEN TARTOTT KREATIVITÁS DOBOS DÁNIEL GYÜMÖLCSÖZŐ HÓNAPOKAT TUDHAT MAGA MÖGÖTT „AZ ÉV JUNIOR KOMOLYZENEI ALKOTÓJA” ELISMERÉS ÉS A BARTÓK ZENESZERZŐVERSENY ELSŐ DÍJÁNAK ELNYERÉSÉVEL. AZ IFJÚ ZENESZERZŐ PONTOSAN ISMERI „AZOKAT A JÓTÉKONY HATÁROKAT”, AMELYEKEN BELÜL MARADVA SZABADON ENGEDHETI FANTÁZIÁJÁT, ÉS MEGALKOTHATJA A MEGFELELŐ ZENEMŰVET.

„Jó, hogy kereteket kapunk, mert néha nehezebb egy zeneművet megkomponálni, ha azt mondják, csináljunk, amit szeretnénk” – nyilatkozta egyszer a 2018-as Bartók Zeneszerzőversennyel kapcsolatban. Ezek szerint a zeneszerzői fantáziának is szüksége van keretekre? Milyen mértékben? Meddig felszabadító, és honnan lesz megkötő a szabályok jelenléte a zeneszerzésben? Érdemes már a legelején tisztázni, mit értünk határokon és kereteken. Jó példa erre a cukrászdába járás: ha megfelelő keretek között tartjuk, kellemes időtöltéssé tud válni, ha viszont elvetjük a sulykot, és szinte mindennap elmegyünk nassolni, akkor a pénztárcánk súlyának csökkenésével fordítottan arányosan nő majd a testsúlyunk. Ugyanez vonatkozik a zeneszerzésben meghúzott határokra is: nem mindegy, meddig mehetünk el, különben felborul a zenei egyensúly. Ha viszont a kereteket túlságosan szűkre szabjuk, és mindent definiálunk, akkor elvész a zeneszerző alkotói szemlélete, és gépiessé válhat a folyamat. Zeneszerzőként állandó szimbiózisban él a fantáziájával. Egy-egy konkrét alkalommal mennyire képes tudatosan „szabadjára engedni” képzelőerejét? Vagy inkább az ihletre vár komponáláskor?

A MAGYAR NÉPI ZENÉBEN OLYAN ŐSI ERŐ LAKOZIK, AMELYET KEVÉS ZENEI KULTÚRA MONDHAT MAGÁNAK. LEHET SZERETNI VAGY NEM SZERETNI, DE NEM LEHET MELLETTE SZÓ NÉLKÜL ELMENNI. 84

A fantázia nélkülözhetetlen eleme a komponálásnak, de a kreativitás is csak akkor marad friss, ha edzésben tartjuk. Több híres zeneszerző is azt vallotta, hogy ötlet híján sem szabad elhagyni a rendszeres zenealkotást. Azt tapasztaltam, hogy ha túl széles teret hagyok a képzelőerőmnek, nem kapom meg az áhított eredményt. Természetesen vannak kivételek, de jobban járunk, ha hagyjuk a zeneszerzés folyamatát a maga medrében haladni: gondolkodunk a témáról, foglalkozunk vele, akár még álmodunk is róla, de az erőltetés csak ritkán vezet valódi sikerre. A Bartók verseny 1. helyezését több sikeres részvétel előzte meg magyar zeneszerzőversenyeken, például a VI. Bartók Béla Országos Zeneszerzés Verseny vagy a Kodály Zoltán születésének 135. évfordulója alkalmából a Magyar Zeneszerzők Egyesülete által kiírt pályázat, amelyen kifejezetten magyar népzenei ihletésű művével nyert 2. helyezést. Ezek szerint a zeneszerzésen belül az Ön fantáziáját leginkább a népi motívumok ragadják meg? A népzenéhez egy nyári tábornak köszönhetően kerültem közelebb 2016-ban. Előtte inkább csak figyeltem a műfajt, nem fogott meg komolyabban. A táborban teljesen magával ragadott, és azt vettem észre, ugyanannyira érdekel, mint más, a zeneszerzéshez kapcsolódó tantárgyak.

DOBOS DÁNIEL A BARTÓK ZENESZERZŐVERSENY ELSŐ DÍJÁT NYERTE EL

A magyar népi zenében olyan ősi erő lakozik, amelyet kevés zenei kultúra mondhat magáénak. Lehet szeretni vagy nem szeretni, de nem lehet mellette szó nélkül elmenni. Mondanivalójában mentes minden felesleges sallangtól, őszinte érzelmeket közvetít, és rengeteg embert megmozgat. Arra törekszem, hogy e sajátosságokból egy apró darab megjelenjen saját zenémben is, mintegy a képzelőerőm katalizátoraként. Y generációs fiatalként hogyan látja: a mai digitalizált, felgyorsult életmód rombolja vagy építi a fantázia szárnyalását?

„JÓ VOLNA OLYKOR KÉT FELADAT KÖZÖTT LEVEGŐT VENNI, ÉS ÚJRATÖLTENI A SZELLEMI MUNÍCIÓKAT. A TESTÜNK CSAK SZÁGULDOZIK A VILÁGBAN, A LELKÜNK PEDIG KÉTSÉGBEESETTEN PRÓBÁLJA BEÉRNI.”

Előnyös folyamatnak tartom a digitalizációt. A zeneszerzés manuális részei gyorsabbá, egyszerűbbé váltak, hála a kottaíró programoknak. Ma több kommunikációs eszköz áll rendelkezésünkre, mint régen, szinte bármi hozzáférhető az interneten, három gombnyomással találok embereket a közösségi médiában, akik tudnak nekem segíteni abban, ami érdekel. Látom azonban a hátrányait is: nincs idő arra, hogy megemésszük a velünk történt eseményeket, élményeket. Jó volna olykor két feladat között levegőt venni, és újratölteni a szellemi muníciókat. A testünk csak száguldozik a világban, a lelkünk pedig kétségbeesetten próbálja beérni. Ideig-óráig fenntartható ez a „robot-üzemmód”, de ha teljes valónkban szeretnénk jelen lenni, és kreatívan hatni a világban, akkor itt az ideje változtatni a tempón. Bízom benne, hogy ha majd senki sem tud a világgal lépést tartani, akkor ezt a világ előbb-utóbb „észreveszi”, és megáll, vagy legalábbis lassít a száguldáson. Unger Anna 85

LISZT FERENC EMLÉKMÚZEUM ÉS KUTATÓKÖZPONT

NYITVATARTÁS: HÉTFŐTŐL PÉNTEKIG: 10–18 ÓRÁIG SZOMBATONKÉNT, OKTÓBER 23-ÁN 9-17 ÓRÁIG 1064 BUDAPEST, VÖRÖSMARTY UTCA 35. WWW.LISZTMUSEUM.HU

A múzeum egész évben látogatható, kivéve vasárnap és ünnepnapokon. Audioguide szolgáltatást magyarul és további 14 nyelven biztosítunk, illetve előre bejelentett csoportok vezetését vállaljuk. • Teljes árú belépőjegy: 2 000 Ft, • Kedvezményes jegy (diák, nyugdíjas): 1 000 Ft, (csak európai uniós ország állampolgárainak) • Csoportos vezetés (max. 25 fő/csoport) magyarul: 6 000 Ft, idegen nyelven: 12 000 Ft (angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol)

LISZT AUSZTRIÁBAN

NEMZETKÖZI KIÁLLÍTÁS A LISZT FERENC EMLÉKMÚZEUMBAN A KIÁLLÍTÁS CÍMÉVEL KAPCSOLATBAN AZONNAL FELMERÜL A KÉRDÉS A LÁTOGATÓBAN: JELEN ESETBEN VAJON LISZT KORÁRA, VAGY A MAI AUSZTRIÁRA KELL GONDOLNI? IGYEKEZTÜNK A TÁRLÓK ANYAGÁT ÚGY RENDEZNI, HOGY MINDKETTŐ VONATKOZÁS BELEFÉRJEN. EZ A MEGKÜLÖNBÖZTETÉS ELSŐSORBAN LISZT SZÜLETÉSI HELYÉNEK SZEMPONTJÁBÓL KERÜL ELŐTÉRBE. AZ EGYKORI MAGYAR TERÜLETHEZ TARTOZÓ DOBORJÁNT MA RAIDINGNAK HÍVJÁK, ÉS BURGERLAND RÉSZE.

Kölcsönző intézmények: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Liszt Ferenc Kutatókönyvtár Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képtár Bélyegmúzeum Budapesti Történeti Múzeum– Kiscelli Múzeum MTA BTK Zenetudományi Intézet, Zenetörténeti Múzeum Eisenstadt Landesmuseum Burgenland Strobl Alajos Emlékhely Alapítvány Diözesanarchiv Eisenstadt Raiding Franz Liszt Gesellschaft Wien, Schottenstift Wien, Gesellschaft der Musikfreunde

A kiállítás dióhéjban igyekszik összefoglalni mindazt, ami Lisztet Ausztriához köti. Megjelenik itt a komponista gyermekkora, bécsi tanulmányai és a bécsi virtuóz iskola hagyományának fontos hatása, amely megalapozta Liszt zongoraművészi és zeneszerzői pályafutásának indulását. A kiállítás bemutatja Liszt bécsi hangversenyeit, ezek fogadtatását és jelentőségét a város kulturális életében, különösen a Gesellschaft der Musikfreunde zenei programjaiban. Már az 1838-as híres hangversenysorozatán jelen voltak a Habsburg uralkodóház tagjai, akikkel idős koráig kapcsolatban maradt. Erről Liszt budapesti lakásának szalonjában, az állandó kiállításunk anyagai között is számos dokumentum tanúskodik. Megelevenednek Liszt körül az osztrák, vagy Ausztriában is működő művész barátok alakjai is, mint például Joseph Kriehuber, illetve Kaspar von Zumbusch , akiknek az alkotásai szintén Liszt egykori budapesti szolgálati lakását díszítik. De ugyanúgy a szoros baráti körbe tartozott a zongoragyáros Ludwig Bösendorfer, akinek számos hangszerét vásárolta meg Liszt, aki egyébként más osztrák gyártású hangszereken is játszott. A bécsi zeneszerzők között kiemelt szerepet kap Franz Schubert, akinek a dalaiból Liszt már 1838-as hangversenysorozata során számos átiratot előadott. A kiállítás egyik legkülönlegesebb dokumentuma az Erlkönig átiratából készült zenekari változat kézirata, amelyet most először tekinthet meg a közönség. Schubert mellett a kiállításon a másik kiemelt zeneszerző Beethoven. A tárlaton megmutatjuk többek között azt is, hogyan járult hozzá Liszt az 1870-es és 1877-es jubileumi Beethoven-ünnepségekhez. Mellettük helyet kapnak a kiállításban Liszt korában és személyes életében is fontos, ma már kevésbé ismert komponisták is, mint például Johann von Herbeck vagy Johann Nepomuk Hummel. Liszt legfontosabb ausztriai rokona nagybátyja, Eduard von Liszt volt. Mivel Eduard gazdag hagyatékának egy része Liszt budapesti otthonát díszíti, a másik rész jelenleg az Eisenstadti Tartományi Múzeumban, illetve Raidingban található, az ő jelentősége természetesen kiemelt szerepet kap a kiállításban. Bécs mellett több más, Liszt számára fontos ausztriai város is helyet kap a kiállításon: Graz, Eisenstadt (Liszt életében Kismarton), Achensee, Graz, Hall in Tirol, Innsbruck, Pottendorf és Salzburg. A nemzetközi kiállítás, melynek osztrák partnere egyszemélyben Liszt szülőházának is szakmai kurátora, kiemelt tematikaként kezeli a zeneszerző jelenlegi osztrák, elsősorban raidingi recepcióját. Kurátorok: Dr. Domokos Zsuzsanna és Dr. Martin Czernin, Közreműködtek: Dr. Domokos Zsuzsanna, Peternák Anna, Watzatka Ágnes, Fedoszov Júlia, Bokor Lilla Installáció: Bősze Tímea, Avar Katalin, Török Miklós A kiállítás a Liszt Múzeumok nemzetközi együttműködésének keretében jött létre.

A KIÁLLÍTÁS MEGTEKINTHETŐ: 2019. MÁJUS 10-TŐL 2020. MÁJUS 9-IG 87

KONCERTEK KONCERTEK AA RÉGI RÉGI ZENEAKADÉMIÁN ZENEAKADÉMIÁN LISZT ESTI KONCERTEK KONCERTEK LISZTMÚZEUM MÚZEUMMATINÉMATINÉ- ÉS ESTI Simone Tavoni (zongora) 2019. 09. 07. 11.00 2019.09.07. 11.00 Matinékoncert: Matinékoncert: Simone Tavoni (zongora) Lisa YuiYui (zongora) 2019. 09. 14. 11.00 2019.09.14. 11.00 Matinékoncert: Matinékoncert: Lisa (zongora) Kruppa Bálint vonósnégyes 2019. 09. 21. 11.00 2019.09.21. 11.00 Matinékoncert: Matinékoncert: Kruppa Bálint vonósnégyes Szolnoki Bartók Béla Kamarakórus 2019. 09. 28. 11.00 2019.09.28. 11.00 Matinékoncert: Matinékoncert: Szolnoki Bartók Béla Kamarakórus Gulyás István (zongora) 2019. 10. 05. 11.00 2019.10.05. 11.00 Matinékoncert: Matinékoncert: Gulyás István (zongora) Meláth Andrea (ének) és és Alszászy Gábor (zongora) 2019. 10. 12. 11.00 2019.10.12. 11.00 Matinékoncert: Matinékoncert: Meláth Andrea (ének) Alszászy Gábor (zongora) Liszt születésnap előnapja – Szokolay Balázs (zongora) 2019. 10. 18. 19.00 2019.10.18. 19.00 Esti Estikoncert: koncert: Liszt születésnap előnapja – Szokolay Balázs (zongora) Liszt születésnap – Fülei Balázs (zongora) 2019. 10. 19. 11.00 2019.10.19. 11.00 Matinékoncert: Matinékoncert: Liszt születésnap – Fülei Balázs (zongora) Liszt születésnap – Klavierduo Soós-Haag (zongora négykezes) 2019. 10. 19. 16.00 2019.10.19. 16.00 Délutáni Délutánikoncert: koncert: Liszt születésnap – Klavierduo Soós-Haag (zongora négykezes) születésnap – Dráfi Kálmán (zongora) 2019. 10. 19. 19.00 2019.10.19. 19.00 Esti Estikoncert: koncert:Liszt Liszt születésnap – Dráfi Kálmán (zongora) Szabó Ferenc János (zongora) 2019. 10. 26. 11.00 2019.10.26. 11.00 Matinékoncert: Matinékoncert: Szabó Ferenc János (zongora) Nagy Péter (zongora) 2019. 11. 02. 11.00 2019.11.02. 11.00 Matinékoncert: Matinékoncert: Nagy Péter (zongora) Magyar Zongorás TrióTrió 2019. 11. 09. 11.00 2019.11.09. 11.00 Matinékoncert: Matinékoncert: Magyar Zongorás Novák Anikó (zongora) 2019.2019.11.16. 11. 16. 11.00 11.00 Matinékoncert: Matinékoncert: Novák Anikó (zongora) Semmelweis vonósnégyes 2019. 11. 23. 11.00 2019.11.23. 11.00 Matinékoncert: Matinékoncert: Semmelweis vonósnégyes Jandó Jenő (zongora) 2019. 11. 30. 11.00 2019.11.30. 11.00 Matinékoncert: Matinékoncert: Jandó Jenő (zongora) Balogh Ádám (zongora) 2019. 12. 07. 11.00 2019.12.07. 11.00 Matinékoncert: Matinékoncert: Balogh Ádám (zongora) Polgár Éva (zongora) 2019. 12. 14. 11.00 2019.12.14. 11.00 Matinékoncert: Matinékoncert: Polgár Éva (zongora) Szent Efrém Férfikar 2019. 12. 21. 11.00 2019.12.21. 11.00 Matinékoncert: Matinékoncert: Szent Efrém Férfikar Palojtay János (zongora) 2019. 12. 18. 11.00 2019.12.28. 11.00 Matinékoncert: Matinékoncert: Palojtay János (zongora) Helyszín: Régi Zeneakadémia, jegyár: 2 000 Ft (diák és nyugdíjas: 1 0001Ft) Helyszín: Régi Zeneakadémia, jegyár: 2 000 Ft (diák és nyugdíjas: 000 Ft)

VILÁGKLASSZIS ELŐADÓK KÜLÖNLEGES KONCERTEK AJÁNDÉKOZZON ÉLMÉNYT! BELÉPŐ A ZENE VILÁGÁBA erejéig tetszőleges számú alkalommal váltható jegy

BERÉNY RÓBERT: MADÁRDAL

A GYERMEK MOZART ÉS AZ ÖT PRÓBATÉTEL „BESZÁMOLÓ EGY IGEN FIGYELEMREMÉLTÓ FIATAL MUZSIKUSRÓL” – OLVASHATÓ EGY 1781-BEN MEGJELENT HATSZÁZ OLDALAS KÖNYV TARTALOMJEGYZÉKÉBEN. A MISCELLANIES CÍMŰ ANGOL KÖTET – TÖBBEK KÖZT BIZONYOS MADARAK PERIODIKUS EL- ÉS FELTŰNÉSÉRŐL, AZ ÉSZAKI-SARK ELÉRÉSÉNEK LEHETŐSÉGEIRŐL ÉS ÓKORI TRAGÉDIÁKRÓL SZÓLÓ TANULMÁNYOK KÖZÖTT – MOZART CSODAGYERMEK-ÉVEINEK EGYIK LEGFONTOSABB DOKUMENTUMÁT TARTALMAZZA.

A fent említett beszámoló szerzője Daines Barrington angol ügyvéd, régiséggyűjtő és természetbúvár volt. A kis Mozarttal való találkozására 1765 júniusában, Mozarték nagy európai körútja alatt került sor. A tudós meglátogatta a családot londoni szállásán, hogy személyesen és nem nyilvános keretek között győződjön meg Wolfgang híres zenei képességeiről. Írását eredetileg a Royal Society folyóirata, a Philosophical Transactions közölte, majd négy angol csodagyermek rövid bemutatásának társaságában került a szerző említett esszégyűjteményébe. Ma, amikor a zenetanulók és zenészpalánták elsősorban zeneművek interpretációját sajátítják el a kottából, a zenei képesség mérésének Barrington-féle módja meglepő lehet. Nemcsak a kis Mozart, de a kötetben bemutatott négy másik gyermek leírásában is fontos szerephez jutott ugyanis a lapról olvasás és az improvizáció (vagy ahogy másképp nevezték, ex tempore játék). Sok esetben egyébként sem választotta el éles határvonal a komponistákat és a hangszerjáték mestereit; sőt, billentyűsöktől egyenesen elvárták, hogy képesek legyenek legalább egy jelzésszerűen leírt harmóniamenet önálló kidolgozására. A romantikus tradícióban a fantáziálás a nyilvános koncertek magától értődő részét képezte, elég Lisztre és növendékeire gondolni. A 18-19. századi billentyűs iskolák

„KIVÉTELES TUDÁS, ÉRZÉK ÉS TEHETSÉG NÉLKÜL NEM SIKERÜLT VOLNA TELJESÍTENIE A PRÓBÁKAT, DE WOLFGANG DOLGÁT MEGKÖNNYÍTHETTE, HOGY ANNAK IDEJÉN SZINTE KIZÁRÓLAG KORTÁRS MŰVEKET JÁTSZOTTAK.”

A GYERMEK MOZART AKKOR IS TUDOTT IMPROVIZÁLNI, AMIKOR LETAKARTÁK A CSEMBALÓ BILLENTYŰIT.

A GYERMEK NEMCSAK VÉGIGÉNEKELTE A SAJÁT SZÓLAMÁT, DE KÍSÉRETET IS JÁTSZOTT HOZZÁ CSEMBALÓN, ILLETVE KIJAVÍTOTTA APJÁT, HA AZ HIBÁZOTT A MÁSIK ÉNEKSZÓLAMBAN.

(köztük a legismertebbek, Carl Philipp Emanuel Bach, Daniel Gottlob Türk és Carl Czerny munkái) egész fejezeteket szentelnek a rögtönzés fortélyainak, annak szükséges előfeltételeként pedig a természetes készséget, az összhangzattani alapismereteket, valamint a hangszeres virtuozitást sorolják fel. Első próbatételként Barrington egy nem sokkal azelőtt készült duettet tett Wolfgang elé, amelyet még sosem láthatott. A gyermek nemcsak végigénekelte a saját szólamát, de kíséretet is játszott hozzá csembalón, illetve kijavította apját, ha az hibázott a másik énekszólamban. Ahogy elkezdte a darabot, azonnal eltalálta, milyen tempóban és stílusban kell előadni, ami – Barrington külön kiemeli – még nagy mesterek közt is párját ritkítja. Ezután Wolfgangnak egy szerelmi- és egy bosszúáriát kellett improvizálnia. (Utóbbi közben a szemtanú szerint úgy felizgatta magát, hogy fel-felemelkedett székében, és megszállottan verte a billentyűket.) Mint Barrington megállapította, a darabok terjedelme és formája megfelelt annak, ami az operaszínpadokon megszokott volt, és gazdag invencióról tanúskodtak. Wolfgang végül három kisebb feladatot teljesített: kitűnő technikai készséggel játszotta el saját, éppen befejezett etűdjét, megadott dallamszólam alá basszust írt (vagyis megharmonizálta), és akkor is folytatta a játékot, miután letakarták a csembaló billentyűit. Kivételes tudás, érzék és tehetség nélkül nem sikerült volna teljesítenie a próbákat, de dolgát megkönnyíthette, hogy annak idején szinte kizárólag kortárs műveket játszottak. Ő elég sok darabot hallott, és elég muzikális volt ahhoz, hogy beszélje a kor zenei köznyelvét, és a kotta alapján is el tudja képzelni egy-egy rész karakterét, vagy megidézze a zenei figurákat, amelyek az operákban egy adott szöveghez és drámai helyzethez társultak. Az egyébként messzemenő csodálat hangján szóló Barrington nem is állította, hogy a kisfiú többet tett volna: a két áriáról úgy nyilatkozott, nem voltak különösebben kiemelkedőek, épp csak jobbak a középszerűnél. Nem jósolta meg a jövőt… Egy azonban biztosan kiderül Barrington beszámolójából. A csodagyermek Mozartnak legalább ugyanolyan intenzíven kellett használnia zenei fantáziáját, mint az ujjait. És tette ezt máskor is, amikor Bécsben és Olaszországban hasonló próbatételek elé állították. Molnár Fanni 91

KONCERTNAPTÁR

SZEPTEMBER 20. (PÉNTEK)

SZEPTEMBER 27. (PÉNTEK)

A Zeneakadémia Koncertközpont saját szervezésében Befogadott rendezvény

19.00 NAGYTEREM

19.00 SOLTI TEREM

Klasszikus Jazz Opera Népzene Junior Egyetemi Egyéb

SZEPTEMBER SZEPTEMBER 8. (VASÁRNAP), 14.00, 18.30 SZEPTEMBER 9. (HÉTFŐ), 14.00, 18.30 SZEPTEMBER 10. (KEDD), 14.00, 18.30 SOLTI TEREM BARTÓK VILÁGVERSENY ÉS FESZTIVÁL – ZONGORA 2019 ELŐ- ÉS KÖZÉPDÖNTŐK

SZEPTEMBER 12. (CSÜTÖRTÖK) 18.00 NAGYTEREM

BARTÓK VILÁGVERSENY ÉS FESZTIVÁL – ZONGORA 2019 SZÓLÓ DÖNTŐ

SZEPTEMBER 14. (SZOMBAT) 19.30 NAGYTEREM

BARTÓK VILÁGVERSENY ÉS FESZTIVÁL – ZONGORA 2019 ZENEKARI DÖNTŐ

SZEPTEMBER 15. (VASÁRNAP) 19.30 NAGYTEREM

BARTÓK VILÁGVERSENY ÉS FESZTIVÁL – ZONGORA 2019 GÁLAKONCERT 92

MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR

SZEPTEMBER 22. (VASÁRNAP) 19.30 NAGYTEREM

ÓBUDAI DANUBIA ZENEKAR LIGETI / MOZART / MAHLER

SZEPTEMBER 23. (HÉTFŐ) 19.00 NAGYTEREM

KÜLÖNLEGES TEHETSÉGŰ HEGEDŰSÖK GÁLAKONCERTJE SZENTHELYI MIKLÓS ZENEAKADÉMIAI OSZTÁLYÁNAK HALLGATÓI

SZEPTEMBER 24. (KEDD) 19.30 NAGYTEREM

A MAGYAR RÁDIÓ SZIMFONIKUS ZENEKARA

SZEPTEMBER 25. (SZERDA) 19.30 NAGYTEREM

XII. SZENT GELLÉRT FESZTIVÁL MAGYARORSZÁG ÉS KOREA TALÁLKOZÁSA

A TEHETSÉG KÖTELEZ SZALAI ÉVA, KARASSZON ESZTER ÉS STASZNY ZSÓFIA AZ ISMERETLEN CHOPIN 19.30 NAGYTEREM

CONCERTO BUDAPEST

SZEPTEMBER 28. (SZOMBAT) 19.30 NAGYTEREM

KAMARAZENE NAGYTEREMRE BARÁTI KRISTÓF, GUSTAV RIVINIUS ÉS GULYÁS MÁRTA BRAHMS-EST

SZEPTEMBER 29. (VASÁRNAP) 11.00 SOLTI TEREM

LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA – TÁNC ÉS ZENE A CSŰRTŐL A KONCERTTEREMIG 10-15 ÉVESEKNEK 11.00 NAGYTEREM

MEGÉRTHETŐ ZENE BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR VARÁZSLATOS JOHN WILLIAMS

SZEPTEMBER 30. (HÉTFŐ) 19.30 NAGYTEREM

SZEPTEMBER 26. (CSÜTÖRTÖK) 19.00 SOLTI TEREM

VENDÉGSÉGBEN A ZENEAKADÉMIÁN A TOKIÓI MŰVÉSZETI EGYETEM KONZERVATÓRIUMÁNAK ZENEKARA 19.30 NAGYTEREM

CONCERTO BUDAPEST

BUDAPESTI VONÓSOK

OKTÓBER OKTÓBER 1. (KEDD) 19.30 NAGYTEREM

RAJK JUDIT, PÉTERY DÓRA ÉS DAVID COOPER KAMARAESTJE MYSTERIA RELIGIOSA

OKTÓBER 2. (SZERDA) 19.00 SOLTI TEREM

KONZIS KONCERTEK PÓDIUMON A NÉPZENE ÉS A JAZZ TANSZAK 19.30 NAGYTEREM

BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR

19.30 SOLTI TEREM

CAFE BUDAPEST KORTÁRS MŰVÉSZETI FESZTIVÁL WEINBERG 100

OKTÓBER 7. (HÉTFŐ) 19.30 NAGYTEREM

PROKOFJEV ZENEKARA

OKTÓBER 3. (CSÜTÖRTÖK) 19.00 NAGYTEREM

MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR

OKTÓBER 4. (PÉNTEK) 18.00 SOLTI TEREM

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR HAYDN – MOZART

OKTÓBER 5. (SZOMBAT) 15.30 NAGYTEREM

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR HAYDN – MOZART 19.00 SOLTI TEREM

OTTHON A ZENEAKADÉMIÁN AZ ÚJ LISZT FERENC KAMARAKÓRUS HANGVERSENYE AZ ÉJSZAKA KÓRUSZENÉI

OKTÓBER 6. (VASÁRNAP) 19.30 NAGYTEREM

CAFE BUDAPEST KORTÁRS MŰVÉSZETI FESZTIVÁL KORTÁRS ROMANTIKUSOK 3.0

18.00 NAGYTEREM

ZUGLÓI FILHARMÓNIA 19.00 SOLTI TEREM

ÉNEK KARNYÚJTÁSNYIRA CIGÁNY DALOK HORTI LILLA, WIEDEMANN BERNADETT

OKTÓBER 8. (KEDD)

OKTÓBER 13. (VASÁRNAP)

19.30 NAGYTEREM

19.30 SOLTI TEREM

CONCERTO ARMONICO BUDAPEST „CONCERTO ARMONICO IN CAFÉ ZIMMERMANN” – KÁVÉHÁZI ZENE LIPCSÉBŐL

BÁRDOS 120 19.45 NAGYTEREM

OKTÓBER 12. (SZOMBAT)

OKTÓBER 9. (SZERDA) 19.30 NAGYTEREM

ÜNNEPI KONCERT VAJDA JÁNOS 70. SZÜLETÉSNAPJA ALKALMÁBÓL

OKTÓBER 10. (CSÜTÖRTÖK) 19.30 SOLTI TEREM

CAFE BUDAPEST KORTÁRS MŰVÉSZETI FESZTIVÁL KLANGFORUM WIEN 19.30 NAGYTEREM

MVM KONCERTEK – A ZONGORA 1-BEN BALÁZS JÁNOS ZONGORAESTJE

OKTÓBER 11. (PÉNTEK)

JÁMBOR ÁGI EMLÉKEST 19.30 NAGYTEREM

JAZZ ITT! SNÉTBERGER, STOCKHAUSEN, ANDERSEN, VINACCIA JOYOSA

OKTÓBER 15. (KEDD) 19.30 NAGYTEREM

ÓBUDAI DANUBIA ZENEKAR BRAHMS / RAVEL / STRAUSS

OKTÓBER 16. (SZERDA) 19.30 NAGYTEREM

A MAGYAR RÁDIÓ SZIMFONIKUS ZENEKARA

OKTÓBER 17. (CSÜTÖRTÖK) 19.30 NAGYTEREM

NEMZETI FILHARMONIKUS ZENEKAR A TÁNC APOTEÓZISA

19.30 NAGYTEREM

A ZENEAKADÉMIA MŰHELYEI RENDKÍVÜLI TEHETSÉGEK KÉPZŐJE

OKTÓBER 18. (PÉNTEK)

OKTÓBER 26. (SZOMBAT)

NOVEMBER

19.00 SOLTI TEREM

NOVEMBER 3. (VASÁRNAP)

KAMARAZENE KARNYÚJTÁSNYIRA BALOG JÓZSEF ÉS A KÁLLAI VONÓSNÉGYES BARTÓK, BEETHOVEN, BRAHMS

OKTÓBER 19. (SZOMBAT) 19.00 SOLTI TEREM

JAZZ ITT! KAROSI JÚLIA

OKTÓBER 20. (VASÁRNAP) 11.00 SOLTI TEREM

LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA – TÁNC ÉS ZENE A SZALONTÓL A KONCERTTEREMIG 10-15 ÉVESEKNEK

A ZENEAKADÉMIA ÉS A RIGAI LETT ZENEAKADÉMIA KÖZÖS ZENESZERZŐPROJEKTJE 19.30 NAGYTEREM

ANGELICA 30 AZ ANGELICA LEÁNYKAR JUBILEUMI KONCERTJE

OKTÓBER 28. (HÉTFŐ) 19.30 NAGYTEREM

ALBAN GERHARDT ÉS A LISZT FERENC KAMARAZENEKAR

OKTÓBER 29. (KEDD) 19.30 NAGYTEREM

OKTÓBER 22. (KEDD) 19.30 NAGYTEREM

A ZENEKAR MESTEREI VAJDA GERGELY ÉS A ZENEAKADÉMIA SZIMFONIKUS ZENEKARA

OKTÓBER 24. (CSÜTÖRTÖK) 19.30 NAGYTEREM

MVM KONCERTEK – A ZONGORA JEVGENYIJ KOROLJOV ZONGORAESTJE

OKTÓBER 25. (PÉNTEK) 19.00 SOLTI TEREM

HALK HÚROK EDIN KARAMAZOV LANTESTJE 19.00 NAGYTEREM

MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR 94

ORGONA A KÖZPONTBAN IVETA APKALNA

OKTÓBER 30. (SZERDA) 19.00 SOLTI TEREM

BEETHOVEN-SZONÁTÁK/1 A DOKTORI ISKOLA BILLENTYŰS HALLGATÓINAK KONCERTJE 19.30 NAGYTEREM

AKUSZTIKUS, AUTENTIKUS BALOGH KÁLMÁN 60 A NÉPZENE TANSZÉK KONCERTJE

OKTÓBER 31. (CSÜTÖRTÖK) 19.00 SOLTI TEREM

BEETHOVEN-SZONÁTÁK/2 A DOKTORI ISKOLA BILLENTYŰS HALLGATÓINAK KONCERTJE 19.00 NAGYTEREM

BACH SZÓLÓBAN VÁRDAI ISTVÁN

19.30 NAGYTEREM

NÉGYSZER NÉGYES TAKÁCS QUARTET

NOVEMBER 5. (KEDD) 19.00 SOLTI TEREM

AKUSZTIKUS, AUTENTIKUS KOBOZRENESZÁNSZ BOLYA MÁTYÁS ÉS ZENÉSZTÁRSAI 19.30 NAGYTEREM

ZENEKAR A KÖZPONTBAN ANIMA ETERNA BRUGGE

NOVEMBER 6. (SZERDA) 19.00 NAGYTEREM

MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR 19.00 SOLTI TEREM

A FEKETE-FEHÉR SZÍNEI ROMAN RABINOVICH ZONGORAESTJE

NOVEMBER 7. (CSÜTÖRTÖK) 19.00 SOLTI TEREM

A TEHETSÉG KÖTELEZ NYÁRI LÁSZLÓ ÉS KÖRNYEI MIKLÓS KAMARAESTJE PAGANINI GITÁRRA ÉS HEGEDŰRE

NOVEMBER 7. (CSÜTÖRTÖK), 19.45 NOVEMBER 8. (PÉNTEK), 19.45 NOVEMBER 9. (SZOMBAT), 15.30 NAGYTEREM BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR PROKOFJEV – CSAJKOVSZKIJ

NOVEMBER 12. (KEDD) 19.00 SOLTI TEREM

AMADINDA PERCUSSION PROJECT HOMMAGE À BALÁZS OSZKÁR

17.00 KUPOLATEREM

KAMARA.HU – UTAS ÉS HOLDVILÁG KAMARA.HU/3 – FANTÁZIA A ZENEAKADÉMIA KAMARAZENEI FESZTIVÁLJA 19.30 NAGYTEREM

NOVEMBER 13. (SZERDA) 19.30 NAGYTEREM

ÓBUDAI DANUBIA ZENEKAR CSAJKOVSZKIJ / USZTVOLSZKAJA / MOZART

NOVEMBER 14. (CSÜTÖRTÖK) 19.00 SOLTI TEREM

KAMARA.HU – UTAS ÉS HOLDVILÁG KAMARA.HU/1 – EMLÉK A ZENEAKADÉMIA KAMARAZENEI FESZTIVÁLJA 19.30 NAGYTEREM

A ZENEKAR MESTEREI PINCHAS STEINBERG ÉS A ZENEAKADÉMIA SZIMFONIKUS ZENEKARA ZAK 144

NOVEMBER 15. (PÉNTEK) 19.00 SOLTI TEREM

KAMARA.HU – UTAS ÉS HOLDVILÁG KAMARA.HU/2 – ÉJSZAKA A ZENEAKADÉMIA KAMARAZENEI FESZTIVÁLJA

NOVEMBER 16. (SZOMBAT) 11.00 KUPOLATEREM

KAMARA.HU – UTAS ÉS HOLDVILÁG VARÁZSHANG – ISMERETLEN TÁJAKRÓL, EMBEREKRŐL SIMON IZABELLA GYEREKMŰSORA

KAMARA.HU – UTAS ÉS HOLDVILÁG KAMARA.HU/4 – BOLYONGÁS A ZENEAKADÉMIA KAMARAZENEI FESZTIVÁLJA

NOVEMBER 17. (VASÁRNAP) 11.00 NAGYTEREM

MEGÉRTHETŐ ZENE BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR SORSOK ÜTKÖZÉSE 11.00 SOLTI TEREM

KAMARA.HU – UTAS ÉS HOLDVILÁG KAMARA.HU/5 – HOLD A ZENEAKADÉMIA KAMARAZENEI FESZTIVÁLJA

NOVEMBER 19. (KEDD) 19.00 SOLTI TEREM

JAZZ ITT! BILLE GERGŐ QUINTET ÉS FEKETE-KOVÁCS KORNÉL KÖZÖS SZERZŐI EST 19.30 NAGYTEREM

ORGONA A KÖZPONTBAN MARTIN SCHMEDING ÉS AZ ÚJ LISZT FERENC KAMARAKÓRUS REQUIEM – HALÁL ÉS ÉLET

NOVEMBER 20. (SZERDA) 19.00 SOLTI TEREM

HALK HÚROK MAHAN ESFAHANI CSEMBALÓESTJE

NOVEMBER 21. (CSÜTÖRTÖK) 19.00 NAGYTEREM

17.00 KÁVÉZÓ

KAMARA.HU – UTAS ÉS HOLDVILÁG HATSZEMKÖZT BESZÉLGETÉS SZÍNHÁZRÓL ÉS ZENÉRŐL 19.00 SOLTI TEREM

KAMARA.HU – UTAS ÉS HOLDVILÁG KAMARA.HU/6 – ÉJFÉL A ZENEAKADÉMIA KAMARAZENEI FESZTIVÁLJA

MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR DVOŘÁK-EST

NOVEMBER 22. (PÉNTEK) 19.00 SOLTI TEREM

KAMARAZENE KARNYÚJTÁSNYIRA TRIO Y HAYDN RELOADED 19.30 NAGYTEREM

NOVEMBER 18. (HÉTFŐ) 19.30 NAGYTEREM

HEGEDŰS ENDRE ZONGORAESTJE AZ ÖRÖKIFJÚ CHOPIN

MVM KONCERTEK – A ZONGORA 1-BEN BALÁZS JÁNOS ÉS SZAKCSI LAKATOS BÉLA ZONGORAESTJE AZ IMPROVIZÁCIÓ

NOVEMBER 23. (SZOMBAT)

NOVEMBER 29. (PÉNTEK)

DECEMBER 5. (CSÜTÖRTÖK)

19.00 SOLTI TEREM

19.30 NAGYTEREM

19.00 SOLTI TEREM

A TEHETSÉG KÖTELEZ COSIMA SOULEZ-LARIVIÈRE ÉS DINA IVANOVA 19.30 NAGYTEREM

CONCERTO BUDAPEST 22.00 ZENEAKADÉMIA

CONCERTO BUDAPEST – PREMIER I.

NOVEMBER 30. (SZOMBAT) 19.30 NAGYTEREM

BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR

A ZENEAKADÉMIA KAMARAZENEKARA/2 A BA II-III. ÉVFOLYAMOS HALLGATÓK KONCERTJE 19.30 NAGYTEREM

ÓBUDAI DANUBIA ZENEKAR CSAJKOVSZKIJ

DECEMBER

DECEMBER 6. (PÉNTEK)

NOVEMBER 24. (VASÁRNAP)

DECEMBER 1. (VASÁRNAP)

19.00 SOLTI TEREM

11.00 SOLTI TEREM

19.00 SOLTI TEREM

LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA – TÁNC ÉS ZENE A FŐÚRI UDVARTÓL A KONCERTTEREMIG 10-15 ÉVESEKNEK 19.30 NAGYTEREM

CONCERTO BUDAPEST

NOVEMBER 26. (KEDD) 19.30 NAGYTEREM

A MAGYAR RÁDIÓ SZIMFONIKUS ZENEKARA

NOVEMBER 27. (SZERDA) 19.30 NAGYTEREM

KING’S SINGERS ROYAL BLOOD

NOVEMBER 28. (CSÜTÖRTÖK) 19.30 NAGYTEREM

PURCELL KÓRUS ÉS ORFEO ZENEKAR „PURCELL-ÜNNEP”

ZUGLÓI FILHARMÓNIA

A VARÁZSFUVOLA

DECEMBER 3. (KEDD) 19.00 SOLTI TEREM

A ZENEAKADÉMIA KAMARAZENEKARA/1 A BA I-II. ÉVFOLYAMOS HALLGATÓK KONCERTJE 19.30 NAGYTEREM

ORGONA A KÖZPONTBAN VIRÁGH ANDRÁS GÁBOR ÉS HORVÁTH MÁRTON LEVENTE A ZENEAKADÉMIA ORGONÁJA EGYKOR ÉS MOST

DECEMBER 4. (SZERDA) 19.00 SOLTI TEREM

AKUSZTIKUS, AUTENTIKUS FEKETE BORI 19.00 NAGYTEREM

MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR

HALK HÚROK SEAN SHIBE GITÁRESTJE SOFTLOUD 19.30 NAGYTEREM

NEMZETI FILHARMONIKUS ZENEKAR FAUNOK ÉS SZELLEMEK

DECEMBER 8. (VASÁRNAP) 19.00 SOLTI TEREM

JAZZ ITT! SANTA DIVER TRIO & CHRIS POTTER 19.30 NAGYTEREM

FÜLEI BALÁZS ZONGORAESTJE KARÁCSONY LISZT FERENCCEL

DECEMBER 9. (HÉTFŐ) 19.00 SOLTI TEREM

A TEHETSÉG KÖTELEZ KAMARA-KÖR MENDELSSOHN-EST 19.00 NAGYTEREM

A NYÍREGYHÁZI PRO MUSICA LEÁNYKAR KONCERTJE SZOKOLAY SÁNDOR MŰVEIBŐL MAGYAR KARÁCSONY

DECEMBER 10. (KEDD)

DECEMBER 16. (HÉTFŐ)

19.30 NAGYTEREM

A MAGYAR RÁDIÓ SZIMFONIKUS ZENEKARA

DECEMBER 12. (CSÜTÖRTÖK) 19.30 NAGYTEREM

MARTHA ARGERICH, TAKÁCS-NAGY GÁBOR ÉS A LISZT FERENC KAMARAZENEKAR

KODÁLY 137

DECEMBER 17. (KEDD) 19.00 SOLTI TEREM

EÖTVÖS PÉTER 75 A ZENEAKADÉMIA KORTÁRS ENSEMBLE KONCERTJE

DECEMBER 13. (PÉNTEK)

DECEMBER 19. (CSÜTÖRTÖK) DECEMBER 20. (PÉNTEK)

19.30 NAGYTEREM

NÉGYSZER NÉGYES ARDITTI QUARTET

DECEMBER 14. (SZOMBAT) 19.00 SOLTI TEREM

A VARÁZSFUVOLA 19.30 NAGYTEREM

ZENEKAR A KÖZPONTBAN BARÁTI KRISTÓF ÉS AZ ANIMA MUSICAE KAMARAZENEKAR

DECEMBER 15. (VASÁRNAP) 11.00 SOLTI TEREM

LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA – TÁNC ÉS ZENE A TABLAÓTÓL A KONCERTTEREMIG 10-15 ÉVESEKNEK

CONCERTO BUDAPEST

DECEMBER 21. (SZOMBAT) 19.00 SOLTI TEREM

KAMARAZENE KARNYÚJTÁSNYIRA ÁBRAHÁM MÁRTA ÉS SZOKOLAY BALÁZS 19.30 NAGYTEREM

MVM KONCERTEK MVM KARÁCSONYI KONCERT

DECEMBER 31. (KEDD) 22.45 NAGYTEREM

AZ AMADINDA ÜTŐEGYÜTTES ÉS PRESSER GÁBOR SZILVESZTERI KONCERTJE

16.00 NAGYTEREM

A MAGYAR RÁDIÓ GYERMEKKÓRUSÁNAK ÜNNEPI HANGVERSENYE ALAPÍTÁSÁNAK 65. ÉVFORDULÓJÁN 19.00 SOLTI TEREM

A FEKETE-FEHÉR SZÍNEI NAGY PÉTER ZONGORAESTJE 97

JEGYTÉRKÉP

KÓRUSÜLÉS

NAGYTEREM

BAL 10 – 19

JOBB 19 – 10

30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 39 38 37 36 35 34 33 32 31 30 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 29 28 27 26 25 24 23 22 21 20 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

19 18 17 16 15 14 13 12 11 10

13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24

12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22

13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

V IV III II I 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 1

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

OLDALERKÉLY BAL

1 – 12

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1

2 3 4 5 6 7 8

M1 M2 M3

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

8 7 6 5 4 3 2

1 M3 M2 M1

JOBB 12 – 1

BAL 1 – 12

6 7

3 2 1

4 3 2 1 5 4 3 2 1 6 5 4 3 2 1

BAL 9– 1

7 6 5 4 3 2 1 7 6 5 4 3 2 1 7 6 5 4 3 2 1 7 6 5 4 3 2 1

1 2 3 4 5 6 7 7 6 5 4 3 2 1 1

2 3 4 5 6 6 5 4 3 2

BALKÖZÉP 1–7

I II III IV V VI

JOBBKÖZÉP 1– 7

KÖZÉPERKÉLY

6 7 1 2 3 4 5 6 7 1 2 3 4 5 6 7 5 4 3 2 1 6 7 1 2 3 4 5

I II III IV V VI

4 6 2 3 5 1 2 3 4 6 5 7 1 2 3 4 6 5 1 2 3 4 6 5 1 2 3 4

5 5

9 8

8 9

FÖLDSZINT (zsöllye)

JOBB 1–9

12 – 1

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

OLDALERKÉLY JOBB

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

24 – 13

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

22 21 20 19 18 17 16 15 14 13 12

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

24 23 22 21 20 19 18 17 16 15 14 13

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

24 23 22 21 20 19 18 17 16 15 14 13

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII XIII XIV XV XVI XVII XVIII

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

V VI III II I

24 23 22 21 20 19 18 17 16 15 14 13

PÓDIUMÜLÉS: 80 HELY

24 23 22 21 20 19 18 17 16 15 14 13

13 – 24

SZÍNPAD

JEGYTÉRKÉP

JEGYVÁSÁRLÁSI INFORMÁCIÓK

SOLTI TEREM

A Zeneakadémia Koncertközpont jegypénztára a Liszt Ferenc tér 8. alatt, a főbejárat mellett üzemel. A jegypénztár általános nyitva tartása mindennap 10.00 és 18.00 óra között. Az általános nyitva tartáson túl az előadás napján az első szünet végéig, illetve a délelőtt 10.00 órakor vagy előbb kezdődő események előtt fél órával is nyitva tart a jegypénztár. A jegypénztár elérhetőségei: telefon: (+36 1) 321-0690 / e-mail: jegy@zeneakademia.hu A Zeneakadémia Koncertközpont jegyeivel kapcsolatos kérdésekkel forduljanak a jegypénztár munkatársaihoz! A jegyvásárlással kapcsolatos további információk a Zeneakadémia honlapján találhatók: zeneakademia.jegy.hu A koncertet megelőző egy órában a Nagyteremben és a Solti teremben megrendezésre kerülő előadásokra érvényes diákigazolvánnyal 500 Ft-os jegy váltható a készlet erejéig.

SZÍNPAD A

1 2 3 4 5 6 7 7 6 5 4 3 2 1

III

1 2 3 4 5 6 7 7 6 5 4 3 2 1

III

1 2 3 4 5 6 7 7 6 5 4 3 2 1

VII 1 2 3 4 5 6 7 7 6 5 4 3 2 1

VII

VIII 1 2 3 4 5 6 7 7 6 5 4 3 2 1

VIII

1 2 3 4 5 6 7 7 6 5 4 3 2 1

XII

1 2 3 4 5 6 7 7 6 5 4 3 2 1

XII

XIII 1 2 3 4 5 6 7 7 6 5 4 3 2 1

XIII

1 2 3 3 2 1

XIV

AZ ÉPÜLET NYITVA TARTÁSA, LÁTOGATÁSI LEHETŐSÉGEI

Ismerje meg a Zeneakadémia egyedülálló szecessziós épületét! Egyéni látogatóink számára minden pénteken és vasárnap 13.30-as kezdéssel indítunk magyar nyelvű vezetést. Angol nyelven mindennap 13.30-as kezdéssel biztosítunk látogatási lehetőséget. A túrák keretében 50 perces vezetéssel várjuk az érdeklődőket. Előzetes regisztráció nem szükséges, az épületlátogatásra, valamint a külön megvásárolható kis koncertre szóló jegyek a túrák indulása előtt válthatók. Szervezett csoportok előzetes bejelentkezés alapján látogathatják az épületet. A túrák megrendelhetők angol, német, francia, spanyol, olasz, orosz, finn, cseh, szlovák, román, japán nyelven. A csoportok létszáma legalább 12 fő, legfeljebb 35 fő lehet. Bejelentkezés, időpont-egyeztetés, további információ és együttműködések utazási irodákkal: turizmus@zeneakademia.hu Jegyárak: Magyar nyelvű vezetés: 1 500 Ft Idegen nyelvű vezetés: 2 900 Ft Kis koncert – választható: 600 Ft 50% kedvezményre jogosultak az érvényes diákigazolvánnyal rendelkező diákok, a nyugdíjasok és a 65 év felettiek (a megfelelő igazolvány felmutatásával). A fenti árak 27% áfát, valamint az idegenvezetés díját tartalmazzák.

XIV M3 M2 M1

M1 M2 M3 BAL 1–7

JOBB 7–1

FÖLDSZINT

TOVÁBBI KEDVEZMÉNYEK

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1

14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1

8 7 6 5 4 3

2 1

8 7 6 5 4 3

2 1

BAL 1–7

JOBB 8–1

KARZAT

CITY TOUR Hop on Hop off kuponnal: 20% kedvezmény. Belföldi Budapest Kártya felmutatásával az épület 50%-os kedvezménnyel látogatható. Igény esetén a kis koncert külön fizetendő, utóbbi ára 600 Ft. Külföldi Budapest Card felmutatásával az épületlátogatás, valamint a kis koncert is 50%-os kedvezménnyel vehető igénybe. A jegypénztárban elfogadott kártyák, utalványok – így többek között a Budapest Card – az épületlátogatásra is beválthatók. 99

IMPRESSZUM FELELŐS KIADÓ: dr. Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora

FŐSZERKESZTŐ: Torda Júlia, a Zeneakadémia kommunikációs igazgatója

A KONCERTMAGAZIN SZERZŐI: FELELŐS SZERKESZTŐ: Katona Márta, zenetörténész

KIADVÁNYMENEDZSER: Issekutz Erzsébet

ZENEI SZAKLEKTOR: Hajdú Lívia, zenetörténész

OLVASÓSZERKESZTŐ: Darida Benedek

AZ ILLUSZTRÁCIÓK KURÁTORA: Unger Anna

OLVASÓSZERKESZTŐ: Maros Edit

LAYOUT: Allison Advertising Kft.

TÖRDELÉS: Sásdi Laura

NYOMDA: Keskeny és Társai 2001 Kft. Megjelenik a Zeneakadémia Koncert- és Rendezvényközpontjának támogatásával a Zeneakadémia Kommunikációs és Médiatartalmi Igazgatóságának gondozásában 5000 példányban A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják.

LAPZÁRTA: 2019. május 02.

Bóka Gábor – kritikus Bolya Mátyás – népzenész, népzenekutató, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi adjunktusa, az MTA BTK Zenetudományi Intézet tudományos munkatársa Dr. Domokos Zsuzsanna – zenetörténész, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont igazgatója Gusztin Rudolf – zenetörténész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Doktori Iskolájának hallgatója, az MTA BTK Zenetudományi Intézet tudományos segédmunkatársa Hózsa Zsófia – zenetörténész Komlós Katalin – zenetörténész, fortepiano-művész , a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professor emeritusa Kovács Sándor – zenetörténész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zenetudományi Tanszékének tanára László Ferenc – újságíró, kritikus, kultúrtörténész Lakatos Zsuzsanna – zenetörténész Merényi Péter – a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zenetudományi Tanszékének hallgatója Mester Ágnes – a Zeneakadémia Kommunikációs és Médiatartalmi Igazgatóságának munkatársa Molnár Fanni – a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zenetudományi Tanszékének hallgatója Molnár Szabolcs – zenetörténész, a Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium oktatója Mona Dániel – zenetörténész Németh Zsombor – zenetörténész, az MTA BTK Zenetudományi Intézet kutatója Rákai Zsuzsanna – zenetörténész, a Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium oktatója Dr. Raffay Endre – művészettörténész, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense Scholz Anna – zenetörténész, csellóművész, a Debreceni Egyetem adjunktusa Szentgallay György – jazz-basszusgitáros, zeneszerző, újságíró Torda Júlia – a Zeneakadémia kommunikációs igazgatója Unger Anna – a Zeneakadémia Kommunikációs és Médiatartalmi Igazgatóságának munkatársa Várkonyi Tamás – zenetörténész

A ZENEAKADÉMIA FENNTARTÓJA

AZ EGYETEM TÁMOGATÓI

ARCHÍV ÉS KONCERTFOTÓK, MŰVÉSZPORTRÉK: Adrián Zoltán A Badinszky Tolvaj Annus A Beck, Lukas A Benkő Sándor A Bergics Balázs A Bertazzi, Giorgia A Bódis Krisztián A Borggreve, Marco A Böröcz Balázs - Pilvax Stúdió A Bugár Máté A Carabas, Dan A Csibi Szilvia / Müpa A Déber Gábor A Dimény András A Dobos Tamás A Ealovega, Benjamin A Éder Vera A Fazekas István A Fejér Gábor A Felvégi Andrea A Fulgosi, Marin A Gábor Béla A Hajdú János A Ifkovits, Johannes A Kaiser Ottó A Karger, Astrid A Kikkas, Kaupo A Kleb Attila A Kondella Mihály A Krulix Fényképészet A Kytoharju, Maarit A Laffitau, Jean M. A Liebeck, Jack A Lund, Nikolaj A Marjai Judit A Megrelidze, Gela A Mothes, Gert A Mudra László A Musil, Bernhard A Nagy György A Nagy Károly Zsolt A Oordaira Noriko A Paley, Aline A Park, Jino A Perger László A Andrasovszky Péter A Petia, Pressiana A Radnóti Róza A Raffay Zsófia A Schlosser, Judith A Schneider, Holger A Schulz, Maxim A Sebestyén Zoltán A Sin Olivér A Smith, Kaja A Solo, Martha A Staples, Andy A Stapleton, Dave A Szilágyi Anna A Szilágyi Lenke A Tipton Photography A Valuska Gábor A Vilnis, Nils A Vinaccia, Andresen A Wilemse, Allard A Willaert, Paul A Zandel, Irene A Zigelis, Juris

KÜLÖN KÖSZÖNETÜNK AZ ALÁBBI INTÉZMÉNYEKNEK: Baja, Türr István Múzeum A Szombathelyi Képtár A Szolnok, Damjanich Múzeum A Magyar Fotográfiai Múzeum A Kieselbach Galéria Archívum