3. fejezet
3
A bírósági épület − a változatos állandóság A bírósági épületek többsége mind a mai napig azokat a XIX. századi eszméket testesíti meg, amelyeknek döntő szerepük volt az igazságszolgáltatás megújításában. A késő középkor titkos, írásbeli és kötött bizonyításon alapuló eljárásához még elegendő volt egy nagyobb terem az uralkodó palotájában vagy a városházán, ezzel szemben a szóbeliségen, nyilvánosságon és a szabad bizonyításon alapuló modern eljáráshoz már tárgyalótermekre, a megnövekedett ügyforgalmat lebonyolító helyiségekre, valamint a tárgyalások iránt érdeklődő közönség befogadására alkalmas épületekre volt szükség. A bíróságok elhelyezését, méreteit, beosztását kezdettől fogva a funkcionális szempontok határozták meg, ugyanakkor az épülettől elvárták azt, hogy tekintélyt parancsoló legyen, a jog és az igazság tiszteletének érzésével töltse el a látogatót, eközben azonban feleljen meg az igazságszolgáltatás napi működéséből fakadó igényeknek is. Ez utóbbi feladatok megvalósítása néha ellentmondásba került az esztétikai követelményekkel, mivel a bírósági épület egyik szárnyában vagy toldaléképületében fogházat kellett berendezni,1 a fogva tartottak számára külön lépcsőházat kellett építeni vagy az esküdtszéki termet kellett úgy elhelyezni, hogy a hallgatóság ne érintkezhessen közvetlenül az eljárás résztvevőivel. A bírósági épületekkel szemben támasztott funkcionális követelmények − az utóbbi évtizedet leszámítva − nem változtak lényegesen a XIX. század vége óta. A modern igazságszolgáltatás által megkövetelt modern bírósági épületek ismérvei több mint egy évszázadon keresztül viszonylagos állandóságot mutattak. Ez a megállapítás nemcsak Európára igaz, hanem azokra a távolabbi országaira is, amelyekre az európai jogi kultúra hatást gyakorolt. A folytonosságnak nem mond ellent az, hogy egy évszázad alatt minden újabb korszak, stílusirány-
A bírósági épület – a változatos állandóság
101
zat vagy eszmeáramlat valamit hozzátett „a magáéból”, gyarapított vagy elvett, szépített vagy elcsúfított, de mindig úgy valósította meg az elképzeléseit, hogy a bírósági épületekkel szemben támasztott alapvető követelményeket tiszteletben tartotta. Valódi rombolást csak a háborúk és a diktatúrák okoztak, lassan és nehezen gyógyuló sebeket hagyva maguk után. Már a XIX. századi bírósági épületek esetében megfigyelhető az a tudatosság, amellyel a különböző bírósági feladatoknak megfelelő építészeti formákat kialakították. A legnagyobb figyelem a jogalkalmazás egységét szimbolizáló igazságügyi palotákat övezte. Egy nagyon szerencsés korszak építményei voltak, amikor a gazdasági fellendülés és ezzel összefüggésben az állam kedvezőbb anyagi helyzete „megengedte a bírósági épületeknek nemcsak gyakorlati és célszerű, hanem művészi megalkotását is.” Ennek köszönhető az, hogy a korábbi évszázadok esetleges megoldásai után esztétikus környezetet teremtettek a jogalkalmazás számára. Az igazságügyi palota, mint „a megkövesedett jogi kultúra” a jog méltóságát kívánja kifejezésre juttatni.2 A politikai építészet része, amelyben a forma a jelentéshez társul, de mindig visszatükrözi kora ellentmondásait is. A modern igazságügyi szervezet kiépítéséhez a monumentális igazságügyi palotákon kívül kisebb bírósági épületekre (járásbíróságokra, törvényszékekre) is szükség volt. Az építészet tudatossága itt a rutinmegoldások alkalmazásában nyilvánult meg, amit csak az egyediségre való törekvés esetén óvott meg a sablonok alkalmazásától. Amíg a monumentális épületekhez a csodált francia és belga igazságügyi paloták szolgáltak mintául, addig a bírósági szervezet tudatos kialakításában, „a bírósági épület, mint építészeti szabványfeladat” megoldásában a németek jártak az élen. E tudatosság egyik legrégebbi példája Theodor von Landauernek a bírósági épületekről szóló értekezése, amely a Handbuch der Architektur első kiadásában már az 1880-as évek közepén megjelent. Az 1877. évi bírósági szervezeti törvényből kiindulva sorra veszi a bírósági szinteket, majd az eljáró tanácsok összetételét és a határkörükbe tartozó ügyeket. Ezek után megfogalmazza a bírósági épületekkel szemben támasztott általános és különös követelményeket, a folyosó szélességétől kezdve a szolgálati lakásnak az épületben történő elhelyezéséig és annak méretéig.3 Módszeressége a későbbi munkákban, így az ismertebb Wasmuths-féle Lexikon der Baukunst-ban is visszaköszön és hasonló leírást találunk a mi Révai Lexikonunk gyakran idézett Bírósági épületek címszavánál is.4
102
A bírósági épület – a változatos állandóság
Tér és környezet A XIX. század második felétől kezdve a bírósági épületek számára lehetőleg minden oldalról szabad, központi fekvésű telkeket választottak. Az építészek szeme előtt a tágas terekre épült francia igazságügyi paloták képe lebegett, csakhogy ezt az eszményt − a századfordulóhoz közeledve − a nagyvárosokban egyre nehezebben sikerült megvalósítani. A belterületek beépítettsége vagy a még üresen álló telkek magas ára miatt a városatyák és az építészek egyre több kompromisszumra kényszerültek, vagy − amint az Londonban történt − a parlamentnek mélyen a zsebébe kellett nyúlnia a Royal Courts of Justice helyén lebontott házak tulajdonosainak a kártérítéséért. Bécsben azért kellett az igazságügyi palotát a Ringhez képest ferdén építeni, hogy Auersperg gróf továbbra is ráláthasson a Burgra. Budapesten a megfelelő méretű üres telek hiánya akadályozta meg azt, hogy az 1870-es években felmerült javaslat megvalósulhasson, és a kir. Kúria, a budapesti kir. ítélőtábla és a kir. törvényszék egy épületbe kerüljön. Az építési telek kiválasztásakor a másik lényeges szempont a jó megközelíthetőség volt. A gazdasági élet fellendülése a polgári és a kereskedelmi jogviták, a nagyvárosi lét a büntetőügyek számát szaporította, az esküdtbíráskodás bevezetése pedig a bírósági tárgyalások iránti érdeklődést növelte meg. Az új bíróságok számára nemcsak nagyméretű esküdtszéki termeket és tágas várócsarnokokat kellett építeni, hanem az épületek megközelíthetőségét is biztosítatni kellett. A bíróságok elérhetőségében a XIX. század utolsó harmadától kezdve egyre nagyobb szerepet kapott a tömegközlekedés is. A századforduló emblematikus városi közlekedési eszközének, a lóvasutat és az omnibuszt felváltó villamosnak az útvonala rendszerint érintette a bíróságot is. A kisebb városokban a bírósági épület helyének a kiválasztásakor a vasútállamostól való távolságot is mérlegre kellett tenni. A nagyvárosokban metróállomásokat, autó- és trolibuszmegállókat telepítettek a bírósági épületek közelébe, míg a folyópartokon gyakran külön hidakkal rövidítették le a bírósághoz vezető utat (lásd 21., 177. kép). A XIX. századig a bíróságoknak nem volt önálló épületük; az alsóbb bíróságok a község- és városházákon, a felsőbb bíróságok a kancelláriákon vagy bérelt épületekben, a királyi bíróságok pedig rendszerint az uralkodó palotájában működtek. Az ítélkezésnek a közigazgatástól való elválasztása egyben azt is eredményezte, hogy a büntetés végrehajtása az igazságszolgáltatás felA bírósági épület – a változatos állandóság
172. kép: A müncheni igazságügyi palota helyét 1886-ban a „hercegi kertben” jelölték ki, mert a hatalmas épületet az óvárosban elhelyezni már nem lehetett. A századforduló hangulatát árasztó képeslapon még lóvasút közlekedik és konflisok várakoznak a bíróság környékén.
173. kép:A viktoriánuskori Fleet-Sreet a Royal Courts of Justice bejáratával. Az úton konflisok, omnibuszok és kezdetleges „társasgépkocsik” közlekednek. Napjainkban az autóbusz- és a taxiforgalom a meghatározó. A főbejárat előtt huszonöt buszjáratnak van megállója. Az épület két metróvonallal (Central Line és District & Circle Line) is elérhető.
103
174. kép A madártávlatból készített felvétel közepén Nantes régi igazságügyi palotája látható, tőszomszédságában a büntetés-végrehajtási intézet nyolcszögletű épülettömbjével. A bíróság előtti téren a csendőrség és egy közigazgatási épület néznek egymással „farkasszemet”. Az Ancien Palais de Justice homlokzata a 24. képen látható.
175. kép: Bírósági épület a New York állambeli Binghamtonban. A neoklasszicista stílusjegyeket is felmutató épület egy kisebb magaslaton állva uralja a környéket és ebben még a mögötte lévő toronyház sem gátolja.
104
adata lett. Ennek megoldására a bíróság épületében vagy annak a közelében börtönt is kellett létesíteni. A kisebb járásbíróságok számára − elsősorban az őrizetbe vettek fogva tartását biztosító − fogházakat építettek, a börtönöket és fegyházakat pedig a nagyobb büntetőbíróságokkal vagy törvényszékekkel, valamint az ügyészségekkel közös épületegyüttesben helyezték el. A tudatos városépítő politika néha még ennél is tovább ment, és a bűnüldöző szerveket is (rendőrség, csendőrség) a bíróság közelében telepítette le. A bíróság–ügyészség–börtön épületegyüttes rendszerint a környékére vonzza az ügyvédi és a bírósági végrehajtói irodákat, esetenként pedig az igazságszolgáltatás működését támogató hatóságokat és hivatalokat is. A nagyvárosokban kialakult „jogásznegyedek” közül a londoni a leghíresebb.5 A bírósági épület helyének a kiválasztásakor a központi fekvésen és a jó megközelíthetőségen túl a terület földrajzi adottságait is figyelembe kell venni. A kedvező terepviszonyok megkönnyíthetik az építkezést, míg a kedvezőtlenek nem várt nehézségeket és többletköltségeket okozhatnak. A jól kiválasztott hely és a szép környezet fokozhatja az épület esztétikai hatását. A magaslatokra emelt épületek − jó és rossz értelemben is − uralhatják a környezetüket. (Ennek egyik legismertebb példája a brüsszeli Palais de Justice, amelyet a belvároshoz közel eső dombra építettek – lásd 23. kép). A folyópartok nagyon előnyös és esztétikus környezetet teremthetnek a bírósági épületek számára. A párizsi Palais de Justice − eredetileg királyi palotaként − a Szajna egyik kis szigetére (Îl-de-la-Cité) épült, így a hatalmas épülettömböt a folyó két ága veszi körül. A példát sok francia város követte a XIX. és a XX. században. A bíróság elhelyezése során figyelembe kell venni a környezetében található jellegzetes tárgyakat és építményeket (hidak, várfalak, régészeti feltárások stb.), ezek ugyanis karakteresebbé tehetik a bírósági épületről kialakított képet.
A bírósági épület – a változatos állandóság
Vízparti bíróságok „A fény, valamint a hatására keletkező tónus és szín rendkívül erős emberi érzelmek forrása. Környezetünkben a teres-tömeges formák derűs, vidám, ünnepélyes, lehangoló vagy nyomasztó megjelenésében az érzelemkeltő tényezők között mindig hangsúlyosan érvényesül a fény, a megvilágítás sajátossága. […] Az épület és a víz kapcsolata különleges, virtuális lehetőségeket rejt magában: szemünk elé az alkotás és tükörképe dinamikus mozzanatokkal telített kapcsolatokban tárul. Változatos összhatású az épület és a híddal övezett, esetleg hajókkal benépesült víz kompozíciós egysége.”
177. kép: A Nouveau Palais de Justice Nantesban, a Loire folyó partján.
176. kép: Egy bíróság, ami nem a vízpartra, hanem a lagúnákra épült: a Tribunale di Venezia (Velencei Törvényszék) egyik részlege.
178. kép: Az Ancien Palais de Justice Grenoble az Isère folyó partján.
179. kép: Douai észak-franciaországi város bírósága a Scarpe folyó egyik mellékága mellett.
180. kép: A finn legfelsőbb Bíróság (Korkein Oikeus) épülete Helsinkiben, a kikötő mellett. A bírósági épület – a változatos állandóság
105
181. kép: Közigazgatási és bírósági épület Hermupoliszban, a görögországi Syros (Szira) szigetén.
182. kép: Pálmafák egy floridai bírósági épület, a Palm Beach County Courthouse előtt.
106
„Az ideális bírósági épület, mint a régi szép időkben, még ma is egy terebélyes tölgyfa lenne, amelynek az árnyékában a bíró meghallgatná a vádlott védekezését, a nép pedig körülállná, és korlátok meg védőfalak nélkül venne részt a tárgyaláson. Az igazságszolgáltatás a szabad levegőn és napfényben történne, nem a zárt ajtók mögött és a titkos folyosók mélyén.”6 Ha Pietro Calamandrei olasz ügyvéd kívánságát − a modern igazságszolgáltatás néhány merev szabálya miatt − nem is lehet teljesíteni, a fáknak mégis nagy szerepük lehet a harmonikus bírósági környezet megteremtésében. Ez nem kis feladat, hiszen a bírósági épületekkel szemben többnyire olyan elvárásokat támasztanak (központi fekvés, jó megközelíthetőség stb.), amelyek nehezen egyeztethetők össze a zöld környezet iránti igénnyel. A bíróságok jelentős részét − a XIX. századtól kezdve − a belterületeken, nemegyszer a szűk történelmi városmagokban építették fel, ezért sok helyütt csak néhány fa és bokor, vagy egy belső kert jelenti a természettel való kapcsolatot. Kedvezőbb éghajlati adottságok esetén, amint azt a példáink is mutatják, könnyebb a harmonikus környezet megteremtése.
A bírósági épület – a változatos állandóság
183. kép: A békebíróság épülete a dominikai Rio San Juanban. 184. kép: Fákkal szegélyezett út vezet az észak-indiai Chandigarhban a felsőbíróság épületéhez. Pandzsáb szövetségi állam székhelye „India legszabályosabban tervezett városa, amelyet az 1950-es években Le Corbusier és munkatársai az ország legmodernebb, a természeti környezethez alkalmazkodó városként hívtak életre. A modern várostervezés és építészet egyik zarándokhelye”.
185. kép: A német Szövetségi Munkaügyi Bíróság (Bundesarbeitsgericht) az újraegyesítés után költözött Kasselból Erfurtba. Az 1998-ban átadott új épület megosztotta a közvéleményt, de a „csúnya láda” köré telepített park egyöntetű tetszést aratott. „Az épület szigorú vonalvezetésének váltakozása a tarka, fákkal beültetett vadmezővel arra emlékeztet, hogy a jog nemcsak derékszögeket hoz létre, hanem izgalmas íveket is teremthet.”7
186. kép: A brazil Szövetségi Legfelsőbb Bíróság (Supremo Tribunal Federal) székháza az új fővárosban, Brasíliában. A „Hajnalpír Palotájának” is nevezett épület terveit az új főváros kormányzati negyede számára Otto Niemeyer készítette az ötvenes években. Jellegzetes formáját az „eléje mintázott lebegő betonfüggönytől kapta”.8 A bírósági épület – a változatos állandóság
107
187. kép: A Saar-vidéki közigazgatási bíróság (Verwaltungsgericht des Saarlandes) a tartomány egyik kisvárosában, Saarluisban működik. A bíróság környékét a bejárat előtti park teszi barátságossá.
Ahol a zsúfolt belváros nem teszi lehetővé a bíróság körüli park kialakítását, ott még mindig segíthet néhány jó ötlet vagy ügyes építészeti megoldás, amelyre bőven találunk példát szerte a világban. Örökzöld növényekkel beültetett függőkertek, pázsittal vagy virágszőnyeggel borított belső udvarok, enyhíthetik a várakozó ügyfelekben az épület rendeltetése által kiváltott szorongást. A folyosók ridegségét zöldellő télikertek, halkan csobogó kutak törhetik meg. A villanyvilágítás elterjedése előtti időszakban a természetes fényforrásoknak sokkal nagyobb jelentőségük volt, mit napjainkban. A XIX. századi igazságügyi paloták szinte kivétel nélkül egy vagy több belső udvar köré épültek, hogy a folyosók vagy a dolgozószobák megvilágítását biztosítsák. Amennyiben ezek az udvarok nem az ott működő börtönhöz tartoznak, és parkolóhelynek sem használják őket, úgy kiválóan alkalmasak lehetnek
188. kép: A Pécsi Városi Bíróság belső udvara. A XVIII. század végén emelt épületet (lásd 94. kép), amelyben a város valamennyi bírósága működött, a kilencvenes évek elején újították fel.
189. kép: A münsteri törvényszék (Landgericht Münster) a nyolcvanas években költözött új épületbe. A bejáratnál található „zöld oázis” a második emeletig nyúlik.
108
A bírósági épület – a változatos állandóság
a komor épület közepén egy üde zöld folt vagy egy kellemes váróhely kialakítására. Az újabb bírósági épületeknél már tudatos törekvés figyelhető meg a humanizált környezet kialakítására, amelyben a természettel való kapcsolatnak kiemelkedő szerep jut.
190. kép: A lundi bíróság pavilonjai egy kis belső udvart és kertet zárnak körül.
191. kép (balra fent): Az elsőfokú bíróság (Tingsrått) bejárata a svédországi Lundban. A földszintes épületet gondosan ápolt, egyszerű park veszi körül. 192. kép: A Nouveau Palais de Justice homlokzata Toulouse-ban, a sötét üveg egyhangúságát a benne tükröződő fák törik meg. 193. kép (balra lent): Környezetbarát bírósági épület Kyotóban. A Családjogi Bíróságot valódi japánkert veszi körül.
194. kép: A lundi bíróság tárgyalótermének ablakai a parkra néznek. Kisebb bíróságok esetén egyszerűbb a harmonikus környezet megteremtése, mivel az épület tömegét néhány fával és bokorral ellensúlyozni lehet. A bírósági épület – a változatos állandóság
109
195. kép: Murten, svájci kisváros (Fribourg kanton) bírósága a fallal körülvett óvárosban, a középkori kastély egyik tornyának szomszédságában.
196. kép: Modern bírósági épület Thesszalonikiben (Dikaszterio Megaro), a római alapokra épült 4-5. századi városfal maradványaival.
110
A bíróság elhelyezése szempontjából előnyös lehet az, ha a környezetében nemcsak középületek és lakóházak, hanem más jellegzetes építmények is megtalálhatók. Egy templomtorony látványa vagy az egykori városfal maradványa feloldhatja a bírósági épületből áradó ridegséget. Ugyanezt a hatást műtárgyakkal, köztéri szobrokkal vagy szökőkutakkal is el lehet érni. A jelen lévő természetből vagy az épített környezetből áradó esztétikum, ha rövid időre is, de elvonhatja a figyelmet a mindennapi élet nyomasztó gondjairól és nem lehet közömbös az épületben dolgozók számára sem. Nagy múltú városokban az is előfordul, hogy a bíróság nem egy XIX. századi, hanem annál sokkal régebbi épületben található, mint Rouenban, egy XV. századi késő gótikus palotában (lásd 17. kép) vagy a belgiumi Brugge-ben, egy XVI. századi reneszánsz épületben (lásd 199. kép). Passauban a St. Stephan dómhoz kapcsolódó barokk épületegyüttes ad otthont a bíróságnak is; a várakozó ügyfelek a bejárat melletti lapidáriumban (kőtár) is eltölthetik az időt. A történelmi épületek hátránya rendszerint az, hogy a korszerűsítésük − a műemlékvédelmi előírások miatt − rendkívül költséges, a megközelítésük nehézkes vagy körülményes, ezért a tömegméretű ügyforgalom lebonyolítására nem alkalmasak.
A bírósági épület – a változatos állandóság
197. kép: Bírósági épület Málta fővárosában, La Vallettán (Qorti tal gustizzja). 198. kép (balra): Romtemplom a második világháborúban súlyosan károsodott berlini bírósági épület előtt (Land- und Amtsgericht I. Berlin, Littenstraße).
199. kép: Bírósági épületek Brugge-ben. Középütt az 1534−1537 között, flamand reneszánsz stílusban épült palota, eredetileg a városi igazságügyi tisztviselő (griffie) hivatala. A francia forradalom alatt a rendőrség, majd 1883-tól a békebíró költözött az épületbe. Tőle balra a bíróság klasszicista stílusú épülete (1722−1727). 200. kép (balra): Regensburgban a közigazgatási bíróság egy XIV. századi, először reneszánsz, majd klasszicista stílusban átépített épületben működik (Bayerisches Verwaltungsgericht Regensburg). A bírósági épület – a változatos állandóság
111
201. kép: Virágba borult fák a Mosonmagyaróvári Városi Bíróság épülete előtt. A homlokzatot díszítő angyalos címert a második világháború után eltávolították az épületről és sok hányattatás után 1999-ben került vissza. 202. kép: Klasszicista stílusban épült igazságügyi palota Aix en Provencve-ban, Paul Cézanne szülővárosában.
112
A bíróságok kapcsán ritkán szoktunk az épület nyújtotta esztétikai élményről beszélni. Ennek az oka egyfelől az, hogy a bírósághoz mint intézményhez az esztétikumtól meglehetősen távol álló képzetek társulnak, másfelől a bírósági épületek jelentős része valóban nem vált ki ilyen hatást. A XIX–XX. század fordulóján emelt nagy bírósági épületeket gyakran érte az a vád, hogy az elrettentés vagy a megfélemlítés eszközei.10 Még ma is felbukkan az a gondolat, hogy a bírósági épületekhez valamiféle titokzatosság is kapcsolódik. „Talán hozzájárul ehhez a képzethez az is, hogy egyik-másik bírósági épületben, vagy ahhoz kapcsolódva, bizonyos büntetőeljárások lefolytatásának, illetve végrehajtásának nélkülözhetetlen elemeként zárkák, fogdák és más effajta helyiségcsoportok is elhelyezésre kerülnek, és ezek sem funkciójukat, sem térbeli megjelenésüket tekintve nem igénylik a nyilvánosságot, sokkal inkább a háttérben maradást, a rejtőzködést.”11 A XX. század második felében sok minden változott ezen a téren: a régi bírósági épületek felújítása, illetve az új bíróságok építése során az „igazságszolgáltatás humanizálása” az egyik legfontosabb építészeti feladat lett.
A bírósági épület – a változatos állandóság
A bírósági épületek környezetét már egy kis növényzettel, parkkal, néhány jól kiválasztott műtárggyal, szoborral vagy szökőkúttal is emberibbé lehet tenni. A régi homlokzat helyreállítása vagy a jól beállított esti megvilágítás kiemelheti az épület rejtett szépségeit, amelyben bővelkednek a századfordulón emelt igazságügyi paloták. Magyarországon a szocializmus évtizedei alatt elhanyagolt bírósági épületek felújítása az utóbbi két évtizedben a reveláció erejével hatott mind az építészek,12 mind az épületek használói számára. A múlt értékeinek helyreállítása vagy egy jól sikerült új beruházás után a bírósági épület és környezete között egy sajátos kölcsönhatás indulhat meg, amely az (elfogulatlan) szemlélődőt valóban esztétikai élménnyel töltheti el. Lenyűgözheti az épület mérete, a kivitelezés nagyvonalúsága, a szűkebb és tágabb környezethez való illeszkedés harmóniája. Az igazságügyi palota ma is képes lehet arra, hogy egy utca, tér vagy éppen városrész képét meghatározza. Nem véletlen az, hogy a bírósági épületekről művészi kivitelezésű albumok jelennek meg, kiállításokat rendeznek róluk és a képeik − újabban − az internetes honlapok galériáin is felbukkannak.
A bírósági épület – a változatos állandóság
203. kép: A brüsszeli Palais de Justice (lásd 22–27. képek) oldalnézetből, behavazott szoborcsoporttal, amely Albert belga királynak állít emléket. 204. kép: Vidéki bírósági épület (courthouse) egy amerikai kisvárosban, Wisconsin szövetségi államban. Az 1905-ben átadott épületet az a svéd Axel E. Soderberg tervezte, aki a svéd királyok uppsalai nyári rezidenciájának az építésze volt. A ’courthouse’ az amerikai élet jellegzetes tartozéka, klasszicista, neoklasszicista vagy egyszerűen „amerikai” stílusú épület a helyi közigazgatás és igazságszolgáltatás számára.
113
A bírósági épületek a rendeltetésüknél fogva szorosan vett, szigorúan meghatározott munkarendben dolgoznak. A munkaidő végeztével az épületet bezárják, a bíróság környéke elnéptelenedik, legfeljebb a biztonsági szolgálat emberei maradnak a kapukon belül. A bírósági épületek éjszakai megvilágítása
205. kép A londoni Royal Courts of Justice bejárata. 206. kép (jobbra): A lyoni Ancien Palais de Justice bejárata.
207. kép: A Szingapúri Legfelsőbb Bíróság.
208. kép: Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának épülete Washingtonban. 209. kép (jobbra): A Brazil Legfelsőbb Bíróság épülete az új fővárosban, Brasíliában.
114
A bírósági épület – a változatos állandóság
eredetileg biztonsági szempontokat szolgált, kiváltképpen ott, ahol fogház is kapcsolódott a létesítményhez. Napjainkban egyre több helyen találkozunk díszkivilágítással, ami nem kapcsolódik szorosan az épület funkciójához, inkább esztétikai célokat szolgál.
210. kép: A Kanadai Legfelsőbb Bíróság épülete Ottawában. 211. kép (balra): A Finn Legfelsőbb Bíróság (Korkein Oikeus) épülete Helsinkiben. 212. kép (balra középütt): Az egykori magyar Közigazgatási Bíróság (1896–1950), majd a Legfelsőbb Bíróság (1951–1980) épülete a Lánchíd budai hídfőjénél. 213. kép (balra lent): Az egykori kir. törvényszék épülete a romániai Déván.
214. kép: Az Esztergomi Városi Bíróság épülete.
215. kép: Grenoble régi bírósági épülete az Isère folyó partján. 2002 óta turisztikai, kereskedelmi és oktatási központkánt működik, a városi bíróságok az új igazságügyi palotába költöztek (lásd a 271. kép). A bírósági épület – a változatos állandóság
115