Az illegális másolás elleni kampány eseményei és eredményei by Bazing Susanne

„AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS TÖBB MINT ©IKI” AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS ELLENI KAMPÁNY ESEMÉNYEI ÉS EREDMÉNYEI

A MASZRE TÁMOGATÁSÁVAL

„AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS TÖBB MINT ©IKI” Valószínűleg nem túlzás azt állítani, hogy az illegális fénymásolás és internetes kalózkodás valamennyi kiadó életét megkeseríti. Amikor végre kezünkbe foghatjuk a frissen megjelent könyvet, tudjuk, hogy elkészítéséhez hónapok-évek fáradsága és számos szakember munkája, kreativitása kellett. Az illegális másolóknak azonban a könyv „elkészítéséhez” akár 15 perc is elég: ennyi kell, hogy lemásolják, vagy még extrémebb esetben egy gombnyomással behívják gépük memóriájából az adott művet, ami spirálozott salátaként folytathatja további szégyenteli pályafutását. Az illegális másolás az utóbbi években olyan méreteket öltött, olyan szellemi és anyagi károkat okozott a magyar könyvkiadásnak, különösen a tudományos- és szakkönyv-ágazatnak, hogy elhatároztuk, szervezetten és komolyan harcba indulunk ellene. Törekvésünket a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése és a Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete is támogatta. A MASZRE Elnöksége 2009 májusában és júniusában döntést hozott arról, hogy támogatásban részesíti a Dialóg Campus Kiadó által kezdeményezett Az illegális másolás elleni kampány elnevezésű akciót. Az elmúlt több, mint egy évben megpróbáltuk különböző, jogi és felvilágosító jellegű eszközzel felvenni a harcot az illegális könyvmásolás ellen. A kampány 2009 május – 2010 szeptember között lezajlott eseményeit szeretnénk ebben a rövid kiadványban bemutatni. A lezajlott kampány elsősorban a tényfeltárást szolgálja, az évek alatt kialakult visszás állapotokat csak egy hosszú távú, következetes fellépés változtathatja meg. A Magyar Könyvkiadók Másolás Elleni Munkacsoportja

Az illegális másolás elleni kampány előkészületei Konzultáció a könyvkiadókkal 2009. június 22-ére konzultációra hívtuk a másolásban leginkább érintett kiadókat. A megbeszélésre a Typotex Kiadó Olvasók Boltjában került sor. A tanácskozáson – miután megosztottuk egymással az illegális másolással kapcsolatos tapasztalatainkat – egyetértettünk abban, hogy a közös fellépés több mint időszerű. Megállapodtunk, hogy az illegális másolás elleni tevékenységüket A Magyar Könyvkiadók Másolás Elleni Munkacsoportja néven fogjuk kifejteni.

konzultáció nemzetközi szakmai szervezetekkel 2009 júliusában a kampány képviseletében konzultációt folytattunk Frankfurtban Dr. Christian Spranggal, a Börsenverein (a „német MKKE”) jogi osztályának vezetőjével. Dr. Sprang részt vett a Börsenverein korábbi években szervezett kampányaiban, melyek az illegális másolás, a szerzői jogok megsértése ellen és a szerzői jogok ismertté tétele érdekében szerveződtek. Jelenleg ő koordinálja a Google digitalizási perében résztvevő európai könyves szervezetek munkáját, valamint ő készítette el a Börsenverein számára az interneten zajló szerzői jogsértések elleni stratégia anyagait.

AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS ELLENI KAMPÁNY ESEMÉNYEI ÉS EREDMÉNYEI

A német szakember tapasztalatait és tanácsait a következőképpen foglalhatjuk össze: • Németországban ma a legnagyobb gondot az interneten terjedő kalóztartalmak jelentik, de a papíralapú könyvmásolatok is még mindig súlyos károkat okoznak. A jogsértések első számú kárvallottjai a szak- és tudományos munkák szerzői és kiadói, illetve a hangoskönyv-kiadók, azonban az e-könyvek terjedésével ez a kör csak szélesedhet a jövőben. • Kampányok kellenek, fontosak, különösen a problémákat egyértelműen felvető akciók eredményesek. • Bármilyen a szerzői jogok megsértésére vonatkozó kampány csak akkor hatásos, ha közben a jogsértők ellen következetes jogi fellépés zajlik, amelynek alapvető célja, hogy a jogsértőket visszatartsa a jövőbeli, további jogsértésektől, illetve a nagyobb károkozások esetén segítse a kártérítés követelését. • A Börsenverein a jogsértők ellen hol központilag, azaz saját szervezetén keresztül, hol a könyvkiadók, könyvkereskedők jelzései alapján, illetve az ő segítségükkel lép fel. A papíralapú másolások esetében amennyiben illegális másolás gyanúja merül fel, ún. tesztvásárlásokat végeztet, ezt egy következetes jogi fellépés követi. • Az interneten zajló jogsértések esetében bonyolultabb a helyzet, tekintettel arra, hogy a szerverek nemzetközi térben vannak elhelyezve, és sokszor csupán órák kérdése, hogy megjelenjen máshol a jogsértő tartalom. Christian Sprang abba is beavatott minket, hogy mi a Börsenverein másolás elleni fellépésének öt legfontosabb stratégiai területe.

Az illegális másolás elleni fellépés öt legfontosabb területe (Börsenverein) 1. felvilágosítás és információszolgáltatás 2. f elhasználóbarát, legális internetes megoldások létrehozatala 3. politikai lobbytevékenység 4. szervezett fellépés a jogsértők, illetve a jogi kereteket megkérdőjelezők ellen 5. szoros együttműködés a szerzőkkel, jogtulajdonosokkal és a nemzetközi szervezetekkel Dr. Sprang szakmai támogatásáról biztosította a magyar terveket, és kérte, hogy a tudomásunkra jutó internetes illegális tartalmakról értesítsük, mert több nagyobb ország szakmai szervezete adatbázist készít a jogsértő weblapokról és üzemeltetőikről. Elérhetősége: Dr. Christian Sprang Tel.: +49 69-13 06-313, e-mail: sprang@boev.de

Kampányszakember bevonása A kampányban fontos szerepet szántunk a felvilágosításnak mind a fénymásolók és fénymásoltatók, mind az illegális másolás kárvallottjai: a szerzők, kiadók, kereskedők felé is. Hogy minél hatékonyabban megszólíthassuk a szereplőket, a kampány elemeinek kidolgozásába bevontunk egy a könyves területen már járatos reklámszakembert, Czigány Ákos személyében. A kampánytervekből számos elemet: szlogent, vizuális ötletet felhasználtunk.

„AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS TÖBB MINT ©IKI” Az illegális másolás elleni kampány 2009 szeptember – 2010 augusztus A kampány elején két alapvető csoportot különítettünk el: a magáncélú és az üzletszerű másolók csoportját. A két csoportot más eszközökkel, más üzenetekkel szólítottuk meg. A magáncélú másolók felé felvilágosító kampányt folytattunk, az üzletszerű másolókkal szemben viszont következetes és kemény jogi fellépést irányoztunk elő.

I. Az információs és felvilágosító kampány A) „Egyetemistáknak, főiskolásoknak” – másolás elleni magazin Az előkészítő munka során megfogalmazódott bennünk, hogy szükség lenne egy olyan 2009. november kiadványra, mely az illegális másolás problémáit, jelenségét és jogi hátterét összefoglalva, közérthetően mutatja be. 2009 őszén elkészítettük a Könyves Extra magazin másolás elleni különszámát. A különszámwww.nemasolj.hu ban szerzők,

könyvkiadók mondják el véleményüket az illegális másolások jelenségéről, és szemléletes kérdés-felelet formában megismerhető a művek másolásának jogi háttere. A lapokat eljuttattuk városi szinttől felfelé az összes könyvtárnak, gyakorlatilag az ország összes felsőoktatási intézményének, kiadóknak és fontos protokollszemélyeknek is. A különszámon kívül felhívások jelentek meg a Könyves Extra 2009/ 7., 8., 9. számában is. B) „Az ötlettől a könyvig” Több kiadó is hangsúlyozta, hogy az illegális másolatok készülésében és a fénymásolás pozitív megítélésében jelentős szerepe van annak, hogy az olvasók, a tankönyvek potenciális használói nem látják a könyv megjelenésébe fektetett rengeteg munkát, csak a nyomtatott végeredményt, amely egy fénymásolat árához képest valóban drágább. A meglátás jogos: összeállítottuk Az ötlettől a könyvig című kiadványt, amely színes képekkel, rövid, érthető szövegekkel mutatja be a könyv elkészülésének folyamatát a kézirat születésétől a kész műig, sőt, a terjesztés befejezéséig. Az olvasó megtudhatja, milyen szellemi és anyagi energiákat igényel egy könyv készítése, min dolgoznak a könyvkiadás folyamatának egyes állomásán a szakemberek. Meggyőződésünk, hogy ezt az irányt

AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS ELLENI KAMPÁNY ESEMÉNYEI ÉS EREDMÉNYEI

a jövőben is hangsúlyosan kell képviselnünk. Tudatosítani kell az olvasókban a könyv készítésének folyamatát, hiszen munkánk „láthatatlansága”, a kiadók „arcnélkülisége” is hozzájárul az eredeti könyv értéke, elismertsége csökkenéséhez és a fénymásolások további térnyeréséhez. A fenti két kiadványt megjelentettük CD-n is, és eljuttattuk az egyetemi weblapok szerkesztőségének is, weblapokra felrakható bannerekkel.

D) Nemasolj.hu weblap A kampányhoz kapcsolódóan 2009. november elején elkészült a nemasolj.hu weblap, azzal a céllal, hogy összefogóan, frissen jelenítse meg a témához kapcsolódó információkat, és folyamatosan fórumot biztosítson az érdeklődőknek. A másolásra vonatkozó alapvető jogi ismeretek közérthető formában összefoglalva és a kampány kiadványai letölthető formában a honlapra is felkerültek.

C) Plakátok A plakát elkészítését hosszas ötletelés és konzultáció előzte meg, grafikusokkal több tervet is készíttettünk. Végül Ne másolj! Az illegális másolás több mint ©iki szlogennel készült el az alábbi plakát.

E) Tájékoztató levelek A felsőoktatási intézmények vezetői és a könyvkereskedők is kaptak tájékoztató levelet a kampány elindulásáról. A levelekhez mellékeltük a másolás elleni magazin és az Ötlettől a könyvig tájékoztató füzet példányait is. F) „Ne másolj”-stand a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon Mindenképpen fontosnak tartottuk, hogy a Könyvfesztivál közönsége megismerhesse a Másolás Elleni Munkacsoport tevékenységét, és szembesüljön az illeNeMasolj420x600.indd 1

2010.04.19. 16:47:31

„AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS TÖBB MINT ©IKI” gális fénymásolás jelenségével, méreteivel, hatásával. A másolás elleni kampány külön standot kapott, ahol berendeztük a „Jövő szakkönyvboltját“ a tesztvásárlások során lefénymásolt könyvekkel, meghökkentő, elszomorító, egyben reális képet adva a helyzet súlyosságáról. Két kollégánk osztogatta folyamatosan a kampány szóróanyagait, és beszélgetett az arra járókkal a másolás jelenségéről és tapasztalatainkról.

II. Az illegális másolások elleni jogi fellépés A Börsenverein jogi képviselőjével folytatott beszélgetés is megerősített minket abban, hogy egy másolás elleni kampány csak akkor lehet sikeres, ha közben jogi úton következetesen fellépünk a jogsértők ellen. A kampány során ezért különösen nagy hangsúlyt fektettünk a jogi pillérre. Az illegális másolás elleni tevékenység jogi környezetének előkészítésében a Herke Ügyvédi Iroda, illetve a Nochta Ügyvédi Iroda vett részt, a részletes terv kidolgozására a Herke Ügyvédi Iroda kapott megbízást. A kampányban egyetemi oktatók és könyves szakemberek részvételével egy részletes adatbázist tartalmazó tanulmány készült az interneten tapasztalható, a szerzői jogok megsértésének lehetőségét magában hordozó vagy esetlegesen jogsértéseket elkövető helyekről. (A tanulmányt elküldtük a könyvkiadóknak e-mailben.) A jogi fellépés koncepciójának kidolgozásakor figyelembe vettük a német tapasztalatokat. Célunk a jogsértők jövőbeli tevékenységének megakadályozása volt, és csak végső esetben – ha a jogsértő felszólításunk ellenére folytatta a tevékenységet – folyamodtunk büntetőjogi megoldáshoz. A problémában leginkább érintett kiadókat bemutatóra és megbeszélésre hívtuk 2010. november 3-ra a Magyar Közlönykiadó könyvesboltjába. A megbeszélésen Dr. Herke Csongor és Dr. Szabó Gábor ügyvédek részletesen beszámoltak a legális és az illegális másolás jogi környezetéről, a kiadókat érintő kérdésekről,

AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS ELLENI KAMPÁNY ESEMÉNYEI ÉS EREDMÉNYEI

ismertették a jogi fellépés lehetőségeit. Arra kértük a kiadókat, hogy támogassák az akciót aktív részvételükkel és az illegális másolásra vonatkozó információk megosztásával.

tapasztalható, mindenképpen büntetőjogi utat helyezünk kilátásba. Tapasztalatok, eredmények Az akcióban a novemberi megbeszélés alapján a Typotex, az Osiris, a Bíbor Kiadó, a Szent István Társulat, az Unió Kiadó és a Dialóg Campus Kiadó vett részt, és adott megbízást konkrét tesztmásolások elvégzésére. Az ország hat nagyobb városában végeztünk tesztmásolásokat: Budapesten, Miskolcon, Debrecenben, Pécsen, Győrben és Sopronban. Mindenhol azt teszteltük, lemásolnak-e teljes könyveket – adott esetben több példányban is.

A jogi fellépés lépcsői a) Tesztmásolások: a Herke Ügyvédi Iroda által kidolgozott jogi koncepció fontos része az úgy nevezett tesztvásárlás, tesztmásolás. A tesztvásárló egy tanú jelenlétében a könyv kiadójának és szerzőjének megbízása alapján próbamásoltatásokat végez megadott helyeken. A próbamásolás lényege, hogy kiderítsük, történik-e az adott helyen illegális (fény)másolási tevékenység. b) Ügyvédi megkeresés: ha megtörténik az illegális másolás, a jogsértő az ügyvédi irodától levelet kap, melyben nyilatkozatot kér a jogsértett, hogy az illegális másolást végző a jövőben tartózkodni fog a jogsértő tevékenységtől, és az eset súlyától függően kártérítést is fizet. c) Büntetőjogi út: amennyiben a későbbi tesztvásárlások során ismét jogsérelem

Az eredmény megdöbbentő volt, még előzetes „várakozásainkat” is felülmúlta. Gyakorlatilag a könyvek másolása semmiféle komolyabb akadályba nem ütközött: a tesztelt helyek 92%-a teljes terjedelemben végezte el a könyvek másolását, 89,5%-a egy könyvet több példányban is másolt, tehát minden kétséget kizáróan szerzői jogot sértett.

„AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS TÖBB MINT ©IKI” A tesztvásárlások statisztikai kimutatása:

felkeresett másolók száma

Megállapítható a leírásokból, illetve a tesztvásárlók elmondásából, hogy a fénymásolók külön ajánlatokkal rendelkeznek a könyvet másoltatók és a nagyobb mennyiséget másolók számára pl. külön könyvmásolási oldalár, ajándék kötés, mennyiségi kedvezmények, stb.

könyvegy másolást könyvteljes vállalt, címből terjedeebből több pél- lemben teljes dányt is lemásolt terjede- sokszo- könyvek lemben rosított száma

Budapest

123

572 120

Pécs

305 890

147 000

Miskolc

243 150

Győr-Sopron

255 720

Összesen:

100%

92,00%

89,50%

Debrecen

A tesztmásolások után a jogsértő tevékenységet folytató másolók ügyvédi megkeresést kaptak, egy személyes tárgyalásra lettek felszólítva. Az alábbi reakciókat tapasztaltuk: •k isebb városokban, illetve a kisebb üzletek tulajdonosai komolyabban vették a felszólítást, megjelentek és készségesnek bizonyultak a tárgyalásra. •n agyobb városokban sokszor többszöri megkeresés ellenére sem voltak hajlandóak tárgyalni, egyszerűen semmibe vették a felszólítást. Egyértelműen látszik, hogy a másolószalonoknak igen fontos bevételi forrása a könyvek másolása, és mindenre elszántak e bevétel megszerzése és megtartása érdekében.

okozott kár (Ft)

• t öbben – akik egyébként egyértelműen jogsértést követtek el – panasszal fordultak a Magyar Reprográfiai Szövetséghez az eljárásunk miatt. Az ügyvédek egyébként is sokszor tapasztalták a tárgyalások során, hogy a másoló tulajdonosai a reprográfiai díjra hivatkoztak, mintha ez kompenzálná tevékenységük káros hatását. Sokszor szándékos félremagya-

295 1 523 880

AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS ELLENI KAMPÁNY ESEMÉNYEI ÉS EREDMÉNYEI

rázás, máskor ismerethiány és tudatlanság állt a háttérben. • általános tapasztalatunk, hogy a másolók nem ismerik a szerzői jogi előírásokat, csak „sejtenek” valamit belőlük, bár – ahogy ezt a számok is mutatják – amit sejtenek a tiltásokra vonatkozóan, a gyakorlatban azt sem tartják be. Egyetlen hely sem volt, ahol a tesztvásárló komolyabb, akár írásbeli, akár szóbeli tájékoztatást kapott volna a mit szabad és mit nem kérdéséről. Ezen a területen tehát teljes közöny uralkodik, ami azzal is magyarázható, hogy a másolószalonok eddig nem tapasztaltak semmilyen komolyabb fellépést a jogtulajdonosok irányából, nem voltak rákényszerítve ismereteik bővítésére. Különösen említésre méltó egy pécsi másoló esete, akivel szemben jelenleg precedensértékű eljárás folyik. A cég több boltjában illegálisan másolt, és jelzéseket kaptunk, hogy minden ügyvédi megbeszélés ellenére továbbra is könyvmásolatokat látnak nála. Nagyon gyorsan dolgozott, a csütörtökön frissen megjelent könyv hétfőn már másolatban elérhető volt nála. A megbízott ügyvéd feljelentést tett ellene, melynek eredményeképpen több másolatot foglaltak le nála, amelyekből bevezető részek ki voltak hagyva. A másoló elleni eljárás jelenleg folyamatban van, az ügyészség annak ellenére elrendelte a nyomozást, hogy a szalon vezetője arra hivatkozott, hogy csak műrészleteket másolt. Ez az eljárás precedensértékű lesz a műrészletek másolásának kérdésére vonatkozóan.

Konzultáció a Magyar Reprográfiai Szövetséggel 2010. május 25-én a MASZRE elnöke jelezte, hogy a reprográfiai szövetség a hozzájuk érkezett fénymásolói megkeresések, valamint az általunk kiküldött ügyvédi levelek alapján konzultálni szeretne velünk. Erre 2010. június 16-án került sor. A megbeszélésen átadásra került a tesztmásolások részletes dokumentációja. A jelenlévő jogász szakemberek kitértek arra, mi számít magáncélú másolásnak, illetve mi a jogi megítélése a másolatról való másolat készítésének, és hogyan értelmezendő a szerzői jogi törvény azon rendelkezése, hogy a könyvként kiadott mű egyes részei közés felsőoktatási vizsgákhoz szükséges példányszámban többszörözhetők. A megbeszélés résztvevői megállapodtak abban, hogy 2010 őszén lehetőség szerint egy tájékoztató kiadvány készül fénymásolók részére a másolás jogi kérdéseiről.

„AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS TÖBB MINT ©IKI”

Okok • hiányzott eddig az illegális másolás elleni szervezett fellépés a jogtulajdonosok oldaláról • az eddigi jogi eljárások elhúzódtak és nem vezettek sok eredményre • a felsőoktatásban megszüntették a hallgatói könyvvásárlási keretet (bónt) • a könyvek ára emelkedett, mert a felsőoktatási és szakkönyvek fejlesztésére korábban rendelkezésre álló pályázatok megszűntek • a szerzők, kiadók munkája „láthatatlan”, nem élvez elismerést, ráadásul az internet hamisan azt sugallja, hogy minden ingyen van • általánosan hiányzik a szellemi tulajdon tisztelete, így a könyvmásolás „bocsánatos bűn”

• a tesztmásolások során tapasztalt jogsértések száma kiugróan magas

Tapasztalatok

Javaslatok

• a szakkönyvkiadók korábban jól működő érdekérvényesítő tevékenységét újra ki kell építeni

• a Szerzői Jogi Törvény egyes helyeit módosítani kell, például a magáncélú másolás kérdése, miért nem kell a fénymásolóknak dokumentálni tevékenységüket a szerzői joggal védett művekre vonatkozóan, az elektronikus másolatok kérdése a közgyűjteményekben, ill. az oktatás céljára történő másolatok kérdésköre

• ki kell építeni egy ellenőrző szervezetet és egy jogi képviseletet

• az illegális fénymásolás elleni hosszú távú fellépést a kárvallottaknak – szakkönyvkiadóknak, szerzőknek, szakkönyvkereskedőknek – egységesen, összefogottan és konzekvensen meg kell szervezni

• a másolószalonok igen fontos bevételi forrása a könyvek másolása • a másolószalonok nem fordítanak gondot a szerzői jogi előírásokra, a fénymásolókban nem áll rendelkezésre tájékoztató anyag a másoltatók részére a szerzői jogi előírásokra vonatkozóan • a másolók sokszor külön üzleti ajánlatokkal rendelkeznek a könyvet másoltatók számára (mennyiségi kedvezmények stb.) • gyakorlatilag kialakult egy szellemi „feketepiac” • összefogott fellépés hiányában az illegális fénymásolás nem állítható meg, sőt, egyre ijesztőbb és iparszerűbb méreteket fog ölteni

• képviselni kell a szerzői, illetve a kiadói szempontokat a pályáztatási rendszerekben, vissza kell állítatni a hallgatói könyvvásárlási keretet

Vรกlogatรกs

A kampรกny anyagaibรณl

„AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS TÖBB MINT ©IKI” Alkotás, másolás, felhasználás – a jog válaszai (Megjelent a Könyves Extra másolás elleni tematikus különszámában - 2009. november) Összegyűjtöttük azokat a jogi kérdéseket és válaszokat, amelyek gyakran előkerülnek a könyvekkel, egyetemi előadásokkal, internetes anyagokkal kapcsolatban. Hallgatóknak, oktatóknak, szerzőknek, olvasóknak, másolóknak és nemmásolóknak. Először is tisztázzuk: ki a szerző? Az 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról (továbbiakban: törvény) szerint a szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző). Szerzői jogi védelem alá tartozik (függetlenül attól, hogy a törvény külön megnevezi-e!) az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. A törvény külön kiemeli az alkotások közül, hogy szerzői jogvédelem alá esik az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű. Mit tartalmaz pontosan a szerzői jogi védelem? Én mint szerző mire vagyok jogosult? A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok (a személyhez fűződő és a vagyoni jogok) összessége. A személyhez fűződő jogok körében a törvény az alábbiakat emeli ki: A mű nyilvánosságra hozatala A név feltüntetése A mű egységének védelme A mű felhasználásának engedélyezése Mennyi ideig áll fenn az adott műre a szerző szerzői joga (védelmi idő)? A mű megszületésétől a szerző halálát követő 70. év január 1-ig. Tehát az én évfolyam- vagy szakdol-

gozatommal kapcsolatban engem illet a szerzői jog. Amennyiben ön alkotta meg a művet – és ezt nyugodtan feltételezhetjük –, igen. Az értékelőre, konzulensre tartozik annak az igen fontos kérdésnek az elbírálása, hogy saját művében ön tiszteletben tartotta-e mások szerzői jogait: megfelelően használta-e fel azokat a műveket, amelyekre támaszkodott, betartotta-e az idézés, hivatkozás pontos szabályait. Évfolyamtársammal közösen készítettünk egy OTDK-dolgozatot, nem igazán lehet elkülöníteni, hogy melyik fejezetet éppen ki írta. Több szerző közös művére, ha annak részei nem használhatók fel önállóan, a szerzői jog együttesen és kétség esetén egyenlő arányban illeti meg a szerzőtársakat. A szerzői jog megsértése ellen azonban bármelyik szerzőtárs önállóan is felléphet, és a közös mű hasznosításához valamennyi szerzőtárs hozzájárulását ki kell kérnie a felhasználónak. Érthető a szerzői jogi védelem az eredeti művek esetében, de az átdolgozások, fordítások esetén ki a szerzői jog jogosultja? Szerzői jogi védelem alatt áll (az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül) más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van. Akkor J. K. Rowling és a fordító, Tóth Tamás Boldizsár munkáját egyaránt illeti szerzői jogi védelem a Harry Potter remek magyar fordításai kapcsán? Igen. Ha a külföldi irodalmi mű magyar nyelvű fordítása a fordítói tevékenység színvonala folytán egyéni, eredeti jelleggel bír, a magyar nyelvű fordítás ez a szerzői műnek minősülő magyar nyelvű fordítás szerzői jogvédelemben ezáltal ez a szerzői műnek minősülő magyar nyelvű fordítás szerzői jogvédelemben részesül a külföldi mű újabb, ismételt magyar

AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS ELLENI KAMPÁNY ESEMÉNYEI ÉS EREDMÉNYEI

Fotó: Ágg Károly

nyelvű fordítása esetén is. A magyar fordítás felhasználásához (pl. újra megjelentetéséhez) tehát mindkettőjük engedélyét kérni kell. Mi a helyzet akkor, ha én, mint oktató egy szöveggyűjteményt akarok összeállítani a kurzusra több szerző tanulmányából? Kit illet a szerzői jogi védelem? Szerzői jogi védelemben részesül a gyűjtemény, ha tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű (gyűjteményes mű). A gyűjteményes mű egészére a szerzői jog a szerkesztőt illeti, ez azonban nem érinti a gyűjteménybe felvett egyes művekhez kapcsolódó önálló szerzői jogokat. A gyűj-

teménybe szánt művek felhasználásához engedélyt kell kérni az eredeti alkotóktól. Lépjünk eggyel tovább: felhasználás. Mit jelent a szerzői mű felhasználása? A mű felhasználásának minősül különösen: • a többszörözés

• a terjesztés • a nyilvános előadás • a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése az átdolgozás, a kiállítás. A felhasználásról szerződést köt a szerző és a felhasználó, írott művek esetében általában egy könyvkiadó. Mit tartalmaz egy szerző-kiadó között kötött szerződés? A szerző engedélyt ad művének a felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni. Így működik egy „átlagos” kiadói szerződés is: a szerző köteles a művet a kiadó rendelkezésére bocsátani, a kiadó pedig jogosult azt kiadni, valamint forgalomba hozni, és köteles a szerzőnek díjat fizetni. Ezen felül meghatározzák hány évre és milyen formátumú kiadásra vonatkozik a felhasználás, kézirat formai és tartalmi követelményeit stb.: a szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. Hallottam olyanról, hogy szabad felhasználás – jól hangzik. Mit jelent? Az előbbiekben már láttuk, mi minősül felhasználásnak. A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges. Ez csak a nyilvánosságra hozott művek esetében igaz, és a jog számos további követelményt szab (pl. feleljen meg a tisztesség a tisztesség követelményének, indokolatlanul ne károsítsa a szerző jogos érdekeit.) A törvény taxatív, azaz nem példálózó, hanem kizárólagos felsorolást ad ezekről az esetekről. Úgy tudom, az idézés is szabad felhasználás. Ez így van, egy mű részletét az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megne-

„AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS TÖBB MINT ©IKI” vezésével bárki idézheti. Csak el ne felejtkezzünk a forrásmegjelölésről, hiszen ehhez a szerzőnek joga van. Felhasználhatok-e szabadon egy másvalaki által készített fotót, illusztrációt a saját munkámhoz? Kioszthatok-e hallgatóimnak a szemináriumon egy másvalaki által írt tanulmányt feldolgozás céljából? A kulcsszó a cél, hiszen itt már olyan mértékű felhasználásról van szó, amely meghaladja az idézés kereteit. A szabály azt mondja, hogy iskolai oktatási célra, valamint tudományos kutatás céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével a cél által indokolt terjedelemben a mű átvehető, feltéve, hogy az átvevő művet nem használják fel üzletszerűen. Ez vonatkozik nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei műre, film részletére képzőművészeti alkotás képére, valamint fotóművészeti alkotásra is. Oktatóként szeretnék a kurzusom igényeinek megfelelően átdolgozni egy tanulmányt, és azt kiosztani a hallgatóknak – ugye nem kell ehhez minden esetben a kiadó vagy a szerző után rohangásznom? A művek iskolai oktatási célra iskolai foglalkozás keretében átdolgozhatók. Ne felejtsük azonban el, hogy az átdolgozott mű felhasználásához ez jelenti a többszörösítést is, nem? az eredeti mű szerzőjének engedélye is szükséges. Azt olvastam a törvényben, hogy a művek másolása is lehet szabad felhasználás. Itt érkeztünk el egy igen kényes ponthoz. A magáncélú másolás a szabad felhasználás legelterjedtebb formája. A törvény vonatkozó rendelkezése az ott megjelölt kivételektől eltekintve bármilyen nyilvánosságra hozott műnél megengedi a magáncélú másolat készítését. Remek. Akkor nézzük a magáncélú másolás szabályait! A törvény szerint természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet,

ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E szabad felhasználási eset kedvezményezettje kizárólag természetes személy lehet, vagyis jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet nem, illetve csak a törvényben szűk körben meghatározott feltételek mellett. Mikor billen át a mérleg, és számít a könyvek másolása szabadból tiltott tevékenységnek? Az egyik lényeges pont, hogy még közvetve sem irányulhat jövedelemszerzésre vagy jövedelemfokozásra a másolás. Büntetőjogi szankciót von például maga után, ha valaki otthonában engedély nélkül készít forgalomba hozatalra szánt másolatokat. Szintén fontos tudni, hogy teljes könyv, továbbá a folyóirat vagy a napilap egésze magáncélra is csak kézírással vagy írógéppel másolható. És ha nem papírra, hanem más adathordozóra készítek másolatot a könyvről (például beszkennelem)? A törvény a nyomtatott sajtó és egyéb művek egészének digitális formában történő magáncélú másolását (pl. szkennelés) is kiveszi a szabad felhasználás köréből. A műrészekről számítógéppel vagy elektronikus adathordozóra történő magáncélú másolatkészítés csak abban az esetben minősül szabad felhasználásnak, ha azt a felhasználó saját maga készíti el. Nem minősül szabad fel-

AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS ELLENI KAMPÁNY ESEMÉNYEI ÉS EREDMÉNYEI

használásnak (függetlenül attól, hogy magáncélra történik-e), ha a műről más személlyel készíttetnek ilyen másolatot. Végül is mit és hogyan szabad másolni? Az előzőleg megismert feltételekkel továbbra is szabad felhasználásnak minősül egy könyv részeinek fénymásolása, digitális rögzítése vagy egész könyv, napilap vagy folyóirat írógéppel, kézírással történő másolása. Saját magának bárki készíthet fénymásolatokat az oldalakból, de pénzért senki sem csinálhat másnak! Szóval magáncélra másolhatok, nem? Például egy külföldi könyvet valamelyik könyvtárban. Nem adom el, csak nekem kell, hogy meglegyen, mert nincs pénzem megvenni. Ne felejtsük el, hogy teljes könyvet még magáncélra sem szabad másolni. Nem azért fizetik a fénymásoló szalonok a reprográfiai jogdíjat, hogy ezt megtehessük? A reprográfiai jogdíj a papíron vagy más hasonló hordozón történő, egyébként szabad felhasználásnak minősülő magáncélú másolásra tekintettel kivetett jogdíj. Ez az összeg tehát a jogszerű, de a szerzőnek mégis hátrányos magáncélú másolásért kompenzálja a szerzői jogok jogosultjait, semmiképpen sem enyhíti az illegális másolás következtében keletkezett károkat. Ki fizeti ezt a díjat kinek? A díjat a reprográfiára szolgáló készülék gyártójának, külföldön gyártott készülék esetében pedig a jog-

szabály szerint vám fizetésére kötelezett személynek kell megfizetnie, de a jogdíj megfizetéséért az adott készülék összes belföldi forgalmazója is egyetemlegesen felel. Ezen felül a reprográfiára szolgáló készüléket ellenérték fejében üzemeltető is köteles díjat fizetni. Mindkét díjat egy közös jogkezelő szervezetnek kell befizetni (ez a MASZRE, a Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete), a díjak felosztásáról ez a szervezet gondoskodik. A díj mértéke jelenleg legfeljebb a reprográfiára szolgáló készülék gyártói kibocsátási árának 2%-a, illetve külföldön gyártott készülék esetében pedig legfeljebb a jogszabály szerinti vám alapjának 2%-a. Térjünk vissza a másolás gyakorlati kérdéseihez. Könyvtár készíthet papíralapú vagy digitális másolatot egy adott könyvről, mondjuk egy gyakran keresett tankönyvről vagy egy beszerezhetetlen antikvár kiadványról? Nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtár, iskolai oktatás célját szolgáló intézmény, muzeális intézmény, levéltár, valamint a közgyűjteménynek minősülő kép-, illetve hangarchívum a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. Hallottam olyat, hogy egy tankönyvből a szerző tudta nélkül kollégája néhány fejezetet megadott kötelező irodalomként, de úgy, hogy a fejezeteket lefénymásolta, és a hallgatók a kari fénymásolóban önköltséges áron juthattak hozzá. Mi ennek a helyzetnek a szerzői jogi megítélése? Nem teheti meg az oktató, ő sem fénymásolhat a könyvből a szerzői jogosult engedélye nélkül. Megilleti-e a szerzői jog a netes publicisztikákat vagy a blogbejegyzéseket? A szerzői jogi törvény nem tesz különbséget aszerint, hogy nyomtatott vagy online

„AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS TÖBB MINT ©IKI” felületen jelenik-e meg az adott mű. A netes anyagoknál gyakran találkozom a creative commons kifejezéssel, ez azt jelenti, hogy ezek az anyagok szabadon felhasználhatók? Majdnem. A Creative Commons egy online tartalmakra vonatkozó újfajta licenc, ami megengedőbb a klasszikus szerzői jognál: szabadon másolhatók, terjeszthetők a művek, ha az eredeti szerző fel van tüntetve. Az eredeti alkotó azonban más feltételeket is megszabhat (pl. kereskedelmi célra nem használható, nem változtatható), az engedély mértéke az adott mű oldalán található logóból kiderül. Arra is van lehetőség, hogy a szerző minden jogáról lemondjon, ezt a „public domain” logó jelzi. Szerzői jogot sértek-e azzal, ha a jobb jegyzetelhetőség érdekében diktafonon rögzítem az egyetemi előadást? A törvény külön kiemeli az alkotások közül, hogy szerzői jogvédelem alá esik a nyilvánosan tartott beszéd. Az előadás az oktató műve, az esetleges kép- vagy hanghordozóra történő rögzítés, még ha magáncélra is történik, nem tekinthető e mű szabad felhasználásának, mindenképpen tanácsos engedélyt kérni az előadótól. A csoportban be szoktuk osztani, melyik tárgyból ki teszi közzé a legépelt előadásjegyzetet egy online jegyzetportálon. Ezzel követünk el szerzői jogsértést? A szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve, hogy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozásnak számít a mű (jelen esetben az előadás) minden olyan megváltoztatása, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű (legépelt jegyzet) jön létre. Az átdolgozás akkor élvez szerzői jogi védelmet, ha az új műnek egyéni, eredeti

jellege van, ennek vizsgálata során tartalmi és formai elemek egyaránt számítanak. Az eredeti mű szerzőjét az átdolgozáson mindenképpen fel kell tüntetni. Alapesetben tehát be kell szerezni az oktató engedélyét. A törvény enged egy kivételt: a mű iskolai célra iskolai oktatás keretében a szabad felhasználás szabályai szerint átdolgozható. Figyelembe kell venni azonban a szabad felhasználással szemben állított, az előbbiekben már részletezett követelményeket – különösen azt, hogy e felhasználás kereteit nem lehet kiterjesztően értelmezni és nem szabad indokolatlanul károsítani a szerző jogos érdekeit. Például szigorúan tilos saját név alatt kiadni, fel kell tüntetni azt, hogy kinek és mikor tartott előadása és pénzért semmiképpen sem szabad árulni az ilyen jegyzeteket. Nézzünk egy másik gyakori példát: ki-

jegyzetelek egy tankönyvet, és azt teszem fel a netre. Ennek mi a jogi megítélése? Az előző kérdésre adott választ tudom megismételni. Tegyük fel, hogy bekövetkezik a szerzői jogsértés. Milyen szankcióra számíthat a jogsértő?

AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS ELLENI KAMPÁNY ESEMÉNYEI ÉS EREDMÉNYEI

A polgári és a büntetőjog egyaránt védi a szerzőt. Mit jelent a gyakorlatban a polgári jogi jogérvényesítés? Jogainak megsértése esetén a szerző a jogsértővel szemben számos polgári jogi igényt támaszthat. Követelheti például a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását, a jogsértés vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását, a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését, de kártérítést is. És a büntetőjogi út? Noha a szerzői jogi jogsértések elleni fellépés elsődleges eszköze a polgári jogi út, a büntetőjogi fellépés lehetősége sem elhanyagolható. Nézzük a vonatkozó tényállást (Btk. 329/A.): „(1) Aki másnak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát haszonszerzés végett, vagy vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a szerzői jogi törvény szerint a magáncélú másolásra tekintettel a szerzőt, illetve a kapcsolódó jogi jogosultat megillető üreshordozó díj, illetve reprográfiai díj megfizetését elmulasztja. (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését a) j elentős vagyoni hátrányt okozva, b) üzletszerűen követik el.

(4) A büntetés a) ö t évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését különösen nagy vagyoni hátrányt, b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el.” Kivel szemben alkalmazhatók ezek a követelmények? A „mezei” másoló is büntethető vagy csak a fénymásoló szalonok alkalmazottjai, akik megrendelésre elkészítik a másolatokat? A jogkövetkezmények azzal szemben alkalmazhatók, aki a jogsértést okozta, vagy annak bekövetkeztében közrehatott. Az a fénymásoló szalon vagy a könyvtár is felelősségre vonható, ahol az illegális másolást nem akadályozták meg? Ha a fénymásoló cég vagy a könyvtár munkatársa észleli, hogy üzletükben valaki náluk lemásol egy egész könyvet, kötelezettségük, hogy ezt megakadályozzák. Tehát ha észlelik a jogsértést, de nem tesznek semmit, akkor legalább eshetőleges szándékkal ők maguk is (bűnsegédként) a bűncselekmén elkövetőjévé válnak. Némelyik fénymásoló szalonban egész könyveket lehet lefénymásolva megvásárolni… Ez több szempontból is illegális: egész könyvek még magáncélra sem fénymásolhatók, az engedély nélküli fénymásolás nem lehet legális, ha jövedelemszerzés vagy –fokozás a célja, ráadásul a szabad másolást a törvény természetes személyeknek engedi, jogi személyeknek csak igen szűk körben, és ebbe a fénymásoló szalonok nem tartoznak bele. (Készült a pécsi Herke Ügyvédi Iroda http://www.herke.hu szakértői anyaga alapján)

„AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS TÖBB MINT ©IKI” Ízelítő a tesztmásolások tapasztalataiból Másolás helye

Másolt könyv címe, ára

Másolás példányszáma

Másolással okozott kár (Ft)

Kiadó

Tesztmásoló megjegyzései

Budapest, III.

Ember István (szerk.): Népegészségügyi orvostan, 10 100 Ft×2

20 200

Dialóg Campus Kiadó

Budapest, VII.

A mitológiától a Beatlesig, 3 680 Ft

20 700

Dialóg Campus Kiadó

Nagy az üzlethelyiség, van 5-6 gépük, nyomtató- és fénymásolókellékekkel foglalkoznak. Nagyon vigyáztak a könyvre. Külön felhívtak csak azért, mert észrevették, hogy másolás közben törik a könyv gerince, és megkérdezték, hogy így is folytassák-e. Kisvállalkozó. Nem szívesen csinálta meg, mert nagyon sok volt a könyv, de (gondolom) szüksége volt a pénzre.

Új magyar büntetőeljárás, 7 980 Ft Patyi-Varga: Általános közigazgatási jog, 4 680 Ft Középkori és újkori jogtudomány, 4 360 Ft Budapest, IX.

Budapest, IX.

Új magyar büntetőeljárás, 7 980 Ft×3

23 940

Dialóg Campus Kiadó

Szabály szerint nem vállalhat könyvet, és nagyon drága is lenne (több mint 40 Ft/o.), de önkiszolgálóban másolható. Területre kicsi másoló, de van kb. 6-8 gép beállítva. Voltak még más könyvek is másolásra, azért tudták csak péntekre (12-e) megcsinálni. Már kaptak büntetést korábban.

AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS ELLENI KAMPÁNY ESEMÉNYEI ÉS EREDMÉNYEI

Másolás helye

Másolt könyv címe, ára

Másolás példányszáma

Másolással okozott kár (Ft)

Kiadó

Tesztmásoló megjegyzései

Budapest, IX.

Patyi-Varga: Általános közigazgatási jog, 4 680 Ft×2

26 480

Dialóg Campus Kiadó

Papír-írószer-nyomtatvány bolt, egy gép van csak. Viszont profi az ember. Gyűjteménye van a másolt könyvekből, így ha másnak kell valami ezek közül, akkor legközelebb már „raktárról” meglesz.

Középkori és újkori jogtudomány, 4 360 Ft×2

Budapest, XI.

Gyurgyák J.: A zsidókérdés Magyarországon, 4 200 Ft×2 A mitológiától a Beatlesig, 3 680 Ft×2

Osiris Kiadói Kft. 4

23 320

Dialóg Campus Kiadó

35 880

Dialóg Campus Kiadó

Új magyar büntetőeljárás, 7 980 Ft×2 Budapest, XI.

Történeti egészségtan, 5 980 Ft×6

Rutinosan vették fel a megrendelőlapra a könyveket másolásra. Több kupac könyv volt lerakva, már készen és másolásra várva. Kedvelt hely lehet, olcsó, gyors és közel van az egyetemhez. Megrendelőlapot kellett kitölteni: példányszám, elhelyezés, spirál, stb. Kb. 6-8 gép van. Profi másolószalon és nagyon olcsó. Nem okozott gondot a könyvek másolása. Én csak négy példányt kértem, de ajánlották, hogy a mennyiségi kedvezmény miatt ha öt példányt kérek, az kevesebbe kerül összesen, mint a négy. Ráadásul a hatodikat ingyen kapom.

„AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS TÖBB MINT ©IKI” Másolással okozott kár (Ft)

Kiadó

Tesztmásoló megjegyzései

Ember István 4 (szerk.): Környezetegészségtan, 5 980 Ft×4

23 920

Dialóg Campus Kiadó

Sopron

A mitológiától a Beatlesig, 3 680 Ft×6

22 080

Dialóg Campus Kiadó

Miskolc

Gyurgyák: A zsidókérdés Magyarországon, 4 200 Ft×2

A kötetből 4 db példányt másoltak, vagyis egyértelműen tudniuk kellett, hogy ez illegális tevékenység, és még spirálozták is kérés nélkül A kötetből 6 db példányt másoltak, vagyis egyértelműen tudniuk kellett, hogy ez illegális tevékenység. Papír-írószer bolt, de nem okozott gondot a könyvmásolás. Az egyetem oldalában nemrégen nyílt magán másoló.

Másolás helye

Másolt könyv címe, ára

Pécs

Másolás példányszáma

Dialóg Campus Kiadó Osiris Kiadó Kft.

Patyi-Varga: Általános közig. jog, 4 680 Ft×2

Debrecen

Szabó Miklós: Kommunikáció általában és a jogban Katona-Recs4 ki-Szabó: A számítástudomány alapjai, 2 900 Ft×2 Cerbe: A gáztechnika alapjai, 8 590 Ft×2

Bíbor Kiadó

22 980

Dialóg Campus Kiadó

Amilyen kicsi a helyiség, olyan forgalmas. Több „könyv” is várt átvételre.

AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS ELLENI KAMPÁNY ESEMÉNYEI ÉS EREDMÉNYEI

Másolással okozott kár (Ft)

Kiadó

Tesztmásoló megjegyzései

23 920

Dialóg Campus Kiadó

25 770

Dialóg Campus Kiadó

23 400

Dialóg Campus Kiadó

23 320

Dialóg Campus Kiadó

Az egyetem közelében található kis másoló. Rekord olcsó (5 Ft/o. könyvből is!), sok munkája van. Alapvetően számítástechnikai és irodaszer-üzletnek tűnt, de kiderült, hogy van néhány könyvük beszkennelve is. A kötetből 5 db példányt másoltak, vagyis egyértelműen tudniuk kellett, hogy ez illegális tevékenység. Az egyetem mellett végigmenő úton található, rutinos másolónak tűnt.

20 200

Dialóg Campus Kiadó

21 200

Typotex Kiadó

Másolás helye

Másolt könyv címe, ára

Győr

Ember I.: 4 Környezetegészségtan, 5 980Ft×4 Cerbe: 3 A gáztechnika alapjai, 8 590 Ft×3

Győr

Pécs

Debrecen

Budapest, VIII.

Patyi-Varga: Általános közigazgatási jog, 4 680 Ft/×5 A mitológiától a Beatlesig, 3 680 Ft ×2 Fenyvesi-Herke-Trummel: Új magyar büntetőeljárás, 7 980 Ft×2 Ember I.: Népegészségügyi orvostan, 10 100 Ft×2

A pszichológia örök témái, 3 500 Ft/×2

Másolás példányszáma

A számítástudomány alapja, 2 900 Ft/×2 Gyurgyák: A zsidókérdés Magyarországon, 4 200 Ft×2

Osiris Kiadó Kft.

Az egyetem mellett végigmenő úton található, kifejezetten hallgatóbarát fénymásoló. (Gondolom a rutin miatt az egyik példányt bespirálozták véletlenül.) Megrendelőlapot kellett kitölteni: példányszám, elhelyezés, spirál, stb. 6-8 gép van. Profi másolószalon és nagyon olcsó. Nem okozott gondot a könyvek másolása, csak arról akart meggyőzni, hogy ha én másolom akkor olcsóbb lesz, de ahogy én láttam inkább csak lusta volt megcsinálni a három könyvet.

„AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS TÖBB MINT ©IKI” Jogi prezentáció kiadóknak (2009. nov. 3. Herke Ügyvédi Iroda) Fellépés a kalózmásolás ellen

A bűncselekmény elemei 



Herke Ügyvédi Iroda 7626-Pécs, Király u. 79. (72) 230-468

Dr. Herke Csongor Tel.: +36 20 9875647 Mail: herke@ajk.pte.hu Dr. Szabó Gábor



A bűncselekmény jogi tárgya a szellemi alkotásokhoz fűződő vagyoni jogok: az irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotások szerzőjének a művén fennálló vagyoni jogok sérthetetlensége A bűncselekmény elkövetési magatartása valamennyi, a szerzőt megillető szerzői jogok, elsősorban a vagyoni jogok megsértése. A szerzői vagy szomszédos jogok megsértése vagyoni haszonszerzés végett vagy vagyoni hátrányt okozva valósítható meg.

A fellépés újszerűsége

A próbavásárlás

Két fő elv

A felderítés nehézségei

1. A diákokkal szembeni fellépés helyett a fénymásolókkal szembeni fellépés 2. A jogsértőkkel szemben elsősorban a büntetőjog és csak ahhoz kapcsolódóan, kiegészítő jelleggel a polgári jog eszközeivel való fellépés →  nagyobb elrettentő hatás  nem zárja ki a polgári utat 3

Mindenki tisztában van a kalózmásolások létével  A bűnüldöző hatóságok tehetetlenek → felesleges ismeretlen tettes ellen feljelentést tenni  Próbavásárlás útján lehet bizonyítékokat beszerezni → csak bizonyos feltételek mellett lehet 

AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS ELLENI KAMPÁNY ESEMÉNYEI ÉS EREDMÉNYEI

A próbavásárlásnál figyelembe veendő szempontok • A hatóságok is végeztek próbavásárlásokat → ezek felhasználása aggálytalan (BH 1998:324) • A próbavásárló felbujtó → ki kell zárni a büntethetőségét • Mind a kiadónak (felhasználónak), mind a szerzőnek írásban előzetesen hozzá kell járulnia a próbavásárláshoz (de a másoláshoz nem!) • A próbavásárlásnak meg kell haladnia a szabálysértési értékhatárt • Két tanú jelenlétében kell átvenni a példányokat (esetleg technikai rögzítés mellett) 7

Eljárás a próbavásárlás után Az Ügyvédi Iroda levelet intéz a jogsértőhöz: • Felkínáljuk a lehetőséget számára, hogy ha teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatában elismeri a jogsértés tényét megtéríti az általa okozott kárt nyilatkozik arról, hogy a jövőben tartózkodik a további jogsértésektől, cselekményének további következményei nem lesznek • Tájékoztatás arról, hogy ha kiderül, hogy ismételten jogsértést követett el, minden előzetes felhívás vagy figyelmeztetés nélkül büntető feljelentést teszünk 8

A büntetőjogi fellépés •

• • • • •

Az együttműködésre illetőleg kártérítésre nem hajlandó jogsértők, valamint az ismételt jogsértéseket elkövetők ügyében a folyamat büntető feljelentéssel folytatódik Az egész büntetőeljárásban ellátja az Ügyvédi Iroda a sértetti képviseletet A nyomozást követően: közvetítői eljárás lehetősége (kártérítés + egyéb jóvátétel) Ha az ügyész nem emel vádat: pótmagánvádat emelünk A büntetőjogi felelősségre vonás esetén a terhelt magánvagyonával is felel 9 A büntetőeljárásban az elkövetés eszköze elkobozható

A közvetítői eljárás • Hivatalból, vagy a terhelt, a védő, illetőleg a sértett indítványára. • Az ügyész – a terhelt és a sértett meghallgatása (szükség esetén pártfogói vélemény beszerzése) után – legfeljebb hat hónapra a nyomozást felfüggeszti és az ügyet közvetítői eljárásra utalja. • A közvetítői eljárást az első közvetítői megbeszéléstől számított három hónapon belül be kell fejezni → jelentés + a megállapodásról szóló okirat készül. 10

A közvetítői eljárás során készült megállapodás •A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a terhelt a bűncselekménnyel okozott kárt a büntetőeljárás felfüggesztésének tartama alatt vagy a vádemelés elhalasztása tartamának lejártáig egy összegben, illetőleg meghatározott rendszerességgel, részletekben fizeti meg vagy más módon nyújt jóvátételt. •A közvetítő a sértett és terhelt között létrejött megállapodásról közokiratot állít ki, amelyet a sértett, a törvényes képviselő és a terhelt is aláír. •A közvetítői eljárásban létrejött megállapodás ellenére bírósági, választottbírósági vagy egyéb eljárás keretében11 is lehet a kárt érvényesíteni.

A polgári jogi igény érvényesítése a büntetőperben •Négy feltétele ven: a bűncselekményből származó a sértettet szembeni a terhelt által okozott vagyoni kár •Nem vagyoni kár tehát itt nem érvényesíthető → ehhez külön polgári pert kell indítani

„AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS TÖBB MINT ©IKI”

A kártérítés feltételei •Felróhatóság •Jogellenes magatartás •A jogellenes magatartás és a vagyoni kár közötti okozati összefüggés

A kártérítés érvényesítése a polgári eljárásban

Az okozati összefüggés vizsgálatára a büntetőeljárást követően nincs szükség a polgári peres eljárásban, mert a büntető ítéletben a bíróság pontosan meghatározta, hogy milyen jogsértés történt + a károkozónak nincsen lehetősége a károkozás jogellenessége alóli kimentésre

→ csak a kárt (annak mértékét) kell vizsgálni

A bűncselekmény és a polgári per összefüggései

A kár elemei

•A bűncselekménnyel okozott kár a károkozóval szemben érvényesíthető külön polgári eljárásban is (szukcesszív igényérvényesítés). •A bűnösítő ítélet birtokában nincs már szükség a jogsértés megtörténtének ismételt bírósági megállapítására + arra sem, hogy a bíróság utasítsa a jogsértőt a jogsértés abbahagyására vagy tiltsa el a további jogsértéstől. •Az ismételt jogsértést megvalósító visszaeső elkövetőnek büntetőjogi többlethátránnyal is szembesülnie kell. 14

Vagyoni kár

Nem vagyoni kár

tényleges kár elmaradt vagyoni előny költségek

A polgári per célja

A vagyoni kár

•A polgári bíróság kötelezi a jogsértőt arra, hogy nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt. •Szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot kell biztosítsani. •A kártérítés érvényesítése áll a polgári peres eljárás középpontjában.

1. Tényleges kár: a dologban, illetve a károsult vagyonában bekövetkezett értékcsökkenés. 2. Elmaradt vagyoni előny: pl. jövedelemveszteség, elmaradt jogdíjak. 3. A vagyoni hátrány csökkentéséhez, illetőleg kiküszöböléséhez szükséges költségek: a perköltségen kívül felmerült indokolt költségek.

AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS ELLENI KAMPÁNY ESEMÉNYEI ÉS EREDMÉNYEI

A nem vagyoni kártérítés

Kamat

•Alapja: nem a károkozás, hanem a személyhez fűződő jogsértés. •A szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogokat sértő bűncselekmények elkövetése feltétlenül megteremti a nemvagyoni kártérítés jogalapját. •Mértéke a jogsértés súlyához igazodik, amelyről a bíróság mérlegeléssel dönt • a jogsértő magatartás módja, • annak hatása, • az eredmény, továbbá • a felróhatóság súlya és • az érintett esetleges közrehatása alapján

•A kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes •A vagyoni és a nemvagyoni kár után egyaránt jár

A kártérítés módja

Elévülés

•Eredeti állapot ehlyreállítása → ez itt nyilvánvalóan nem lehet •Pénzben: egyösszegű vagy járadék •Természetben: itt ez sem állhat fenn

•Amíg a büntetőeljárás zajlik, nem évül el a kártérítési követelés. •Öt évnél rövidebb idő alatt semmiképpen nem évülhet el a követelés, ha a kárt szándékosan vagy bűncselekménnyel okozták. •A bűncselekménnyel okozott kár esetén azonban a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.

A kártérítés mértéke •Teljes kártérítés elve: a kártérítés célja, hogy a károsultat olyan helyzetbe hozza, mintha a kár be sem következett volna •A kár mértéke a szabad bizonyítás elvén működő polgári bíróság előtt számlával, tanúkkal illetve okiratokkal egyaránt bizonyítható, gyakran igazságügyi szakértő igénybevétele a célravezető. •Általános kártérítés: ha a kár mértéke – akár csak részben – pontosan nem számítható ki, nem állapítható meg vagy nem bizonyítható, akkor a bíróság a per összes körülményeinek mérlegelésével olyan összegű általános kártérítés megfizetésére kötelezhet, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas

Köszönjük a figyelmet!

„AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS TÖBB MINT ©IKI” A szerzői jogok megsértése elleni büntetőés polgári jogi fellépés Részlet a Herke Ügyvédi Iroda Tervezet a könyvkiadókat érintő szerzői jogsértések elleni egységes fellépésre című szakmai anyagából

1. Büntetőjogi fellépés a szerzői jogok megsértőivel szemben Noha elvileg a szerzői jogi jogsértések elleni fellépés elsődleges eszköze a polgári jogi út, elsőként a büntetőjogi fellépés lehetőségét vizsgáljuk. Ennek oka az, hogy a büntető útnak nagyobb az elrettentő hatása, másrészt ha nem is kerül sor magára a büntetőeljárásra, az azzal való fenyegetettség is megnyitja az utat a polgári jogi lépésekhez. A szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését szabályozó Btk. 329/A. §-a szerint „(1) Aki másnak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát haszonszerzés végett, vagy vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a szerzői jogi törvény szerint a magáncélú másolásra tekintettel a szerzőt, illetve a kapcsolódó jogi jogosultat megillető üreshordozó díj, illetve reprográfiai díj megfizetését elmulasztja. (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését a) jelentős vagyoni hátrányt okozva, b) üzletszerűen követik el. (4) A büntetés a) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését különösen nagy vagyoni hátrányt, b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el.” A Kommentár szerint a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének a tényállását legutóbb a 2007. évi XXVII. törvény módosította 2007. június 1-jei hatállyal. A módosítás célja többek között az volt, hogy egyértelműen tűnjön ki a jogalkalmazók számára a korábbihoz képest változatlan jogalkotói szándék, miszerint valamennyi szerzői és kapcsolódó jogi vagyoni jogi jogosultság megsértése (vagyis a kizárólagos jogok és a díjigények megsértése egyaránt) büntetendő e tényállás alapján, feltéve, hogy valamennyi egyéb tényállási elem megvalósul. A vádhatóság korábbi értelmezése szerint a tényállás azonban továbbra sem alkalmas arra, hogy valamennyi, az Szjtv-ben meghatározott díjigénnyel kapcsolatos jogsértés elleni fellépés alapjául szolgáljon. Erre tekintettel ismételten módosították a tényállást, és most

AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS ELLENI KAMPÁNY ESEMÉNYEI ÉS EREDMÉNYEI

már kifejezetten úgy rendelkezik a Btk., hogy az engedélyezési jog nélkül fennálló bármely díjigény megsértését a szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jog megsértésének kell tekinteni. A bűncselekmény jogi tárgya a szellemi alkotásokhoz fűződő vagyoni jogok, nevezetesen az irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotások szerzőjének a művén, az előadó művésznek az előadó művészi teljesítményén, a hangfelvétel előállítójának a hangfelvételén, a rádió vagy televízió szervezetnek a műsorán, illetőleg film vagy adatbázis előállítójának a teljesítményén fennálló vagyoni jogok sérthetetlensége. A bűncselekmény elkövetési magatartása valamennyi, az előzőekben felsorolt szerzőt megillető szerzői jogok elsősorban a vagyoni jogok megsértése. A szerzői vagy szomszédos jogok megsértése két fordulattal vagyoni haszonszerzés végett vagy vagyoni hátrányt okozva valósítható meg. Csak akkor tényállásszerű a jogsértés, ha vagyoni kihatásai vannak. A törvényhozó egy tényálláson belül célzatot és eredményt is értékel, mégpedig a) a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jog haszonszerzés végett történő megsértését, b) a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jog vagyoni hátrányt okozó megsértését. Az első fordulat célzatos, az elkövető haszonszerzés végett cselekszik, magatartása csak szándékos lehet, mégpedig kizárólag egyenes szándék. A második fordulat eredményt fogalmaz meg vagyoni hátrány formájában, amely a jogsértő magatartással okozati összefüggésben következik be. A törvényi tényállás elkövetési magatartásának első fordulatánál nem szükséges, hogy az elkövető bármilyen haszonra szert tegyen, a bűncselekmény már az ennek érdekében való cselekvéssel befejezett. A második fordulatnál a bűncselekmény befejezettségéhez szükséges a tényleges vagyoni hátrány bekövetkezése is. A jogsértések esetén megindítható büntetőeljárás három fő szakaszra tagolható: a) nyomozási szak; b) a közbenső eljárás és c) a bírósági eljárás. ad a) A nyomozási szak két fő részre osztható. Az első rész az ún. felderítés, amikor az ismeretlen tettessel szemben indított eljárás során a terhelt személyének a kiderítése a fő cél. A második szakasz pedig a vizsgálat, amelynek során a nyomozó hatóság összegyűjti a bizonyítékokat, ennek érdekében akár kényszerintézkedéseket is alkalmaz. Esetünkben a legnehezebb kérdés a bűncselekmények (és azok elkövetőinek) felderítése. Az ugyanis senki számára nem kétséges (még az ügyészség sem vitatja), hogy a könyvek másolása sok helyütt, nagyüzemi módszerekkel történik. Az már nagyobb gondot okoz, hogy a másolatok tényleges előállítóit felderítsék. Különös gondot okoz az, hogy az esetleges leleplezés esetén sem kerülhet sor az összes másolás bizonyítására, vagy legalábbis az igencsak nehéz lenne. Éppen ezért álláspontunk szerint a büntetőeljárással kapcsolatos rendelkezések közül az első és legnehezebb kérdés az, hogy sor kerüljön-e ismeretlen tettessel szembeni feljelentés benyújtására, avagy inkább maga a kiadó (általa megbízott személy) „próbavásárlás” körében igyekezzen az elsődleges felderítést elvégezni. Az ügyészség tájékoztatása szerint az ilyen „próbavásárlásoknak” elvileg jogi akadálya nincs, noha nyilvánvaló, hogy a próbavásárló a másolat megrendelésével felbujtóként a bűncselekmény elkövetőjévé válik. Az ügyészség azonban részben diszkrecionális jogkörén belül a társadalomra veszélyesség hiánya miatt meg szokta szüntetni a nyomozást a próbavásárlóval szemben. Ugyanakkor ez az ügyészség

„AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS TÖBB MINT ©IKI” mérlegelésén múlik, ezért jobb megoldásnak tűnik, ha mind a kiadó (felhasználó), mind a szerző írásban előzetesen hozzájárul a próbavásárláshoz, ebben az esetben ugyanis tényállási elem hiányában a próbavásárló nem követ el bűncselekményt. Ennek a hozzájárulásnak a szövegezéséből azonban ki kell derülnie annak, hogy magához a másoláshoz nem járul hozzá a kiadó és a szerző, ezáltal a másolást végző elkövet bűncselekményt. ad b) A közbenső eljárást a Be. a nyomozati illetőleg a bírósági szak szabályai között helyezi el. Jellegét tekintve azonban már nem nyomozás, de még nem is bírósági eljárás. Szintén két részre osztható: az első a vádemelés, amelynek során a nyomozó hatóság vádemelési javaslata alapján az ügyészség dönt arról, hogy álláspontja szerint elegendő bizonyíték gyűlt-e össze a bírósági szakhoz. Ezt követően kerül sor a tárgyalás előkészítésére, amelynek során a bírósági tárgyalást később lefolytató bíróság dönt a vád alá helyezésről, azaz arról, hogy a terhelttel szemben lesz-e bírósági tárgyalás. Ha igen, akkor a bíróság a tárgyalás előkészítése során elvégzi annak adminisztratív előkészítését (tárgyalás kitűzése, idézések, értesítések stb.). A közbenső eljárással kapcsolatban két fontos kérdést kell kiemelni: b/1) a pótmagánvád és b/2) a közvetítői eljárás szabályait. Ha ugyanis az ügyész nem látja elegendőnek a bizonyítékokat és nem emel vádat, még mindig fennáll a lehetősége annak, hogy a sértett (kiadó, szerző) képviselje a vádat a bíróság előtt. Ugyanakkor a szerzői jogsértések jelentős részénél lehetőség van arra, hogy a sértett és a terhelt a közvetítői eljárás keretében kiegyezzen egymással, ami azért lehet fontos a számunkra, mert ebben az esetben jelentős összegű kártérítésre, sőt, egyéb jóvátételre is sor kerülhet, ami némiképp kompenzálhatja a kiadó és a szerző kárát.

ad b/1) A pótmagánvádas eljárás feltételeit az alábbiakban foglalhatjuk össze: A sértett léphet fel pótmagánvádlóként

Eljárási akadály áll fenn:

1. Az ügyész vagy a nyomozó hatóság határozata alapján: • feljelentés elutasítása • nyomozás megszüntetése 2. Az ügyész határozata alapján: • vádemelés részbeni mellőzése • vádelejtés • az ügyész a nyomozás eredményeként közvádra üldözendő bűncselek2. Nem természetes ményt nem állapított meg, ezért nem személy pótmagán- emelt vádat vádló megszűnése • az ügyész a vád képviseletét – magánesetén helyébe – a vádas eljárásban elrendelt nyomozás jogutódlás beköveteredményeként – nem vette át, kezésétől számított • az ügyész a vádat azért ejtette el, mert harminc napon megítélése szerint a bűncselekmény belül – a jogutódja nem közvádra üldözendő léphet. 1. Természetes személy pótmagánvádló halála esetén helyébe harminc napon belül egyenesági rokona, házastársa, élettársa vagy törvényes képviselője léphet.

Kötelező ügyvédi képviselet:

Negatív feltételek:

Nincs helye a pótKivéve, ha magánvádlóként a természe- történő fellépésnek, tes személy • ha a büntethetőpótmagánséget gyermekkor vádló jogi vagy kóros elmeszakvizsgá- állapot zárja ki, ilval rendelletőleg az elkövető kezik. halála esetén; • ha több bűncselekmény esetén az ügy, amelyben a vádat elejtették, nem különíthető el • egyes különeljárásokban (pl. fiatalkorúak elleni)

AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS ELLENI KAMPÁNY ESEMÉNYEI ÉS EREDMÉNYEI

Ha az ügyész (felettes ügyész) a sértettnek a feljelentést elutasító vagy a nyomozást megszüntető határozat elleni panaszát elutasította, és pótmagánvádnak van helye, továbbá, ha az ügyész a vádemelést részben mellőzte, a sértett a panaszt elutasító határozat közlésétől számított hatvan napon belül pótmagánvádlóként léphet fel. A panasz elutasítását követően a sértettnek lehetőséget kell adni, hogy az ellene elkövetett bűncselekményre vonatkozó iratokat az ügyészség hivatalos helyiségében megismerhesse. Ha a sértett pótmagánvádlóként kíván fellépni, jogi képviselője útján az ügyben addig eljárt elsőfokú ügyészségnél vádindítványt nyújt be. A vádindítványt az ügyészség az iratokkal együtt továbbítja az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz. A bíróság a vádindítványt elutasítja, ha • a pótmagánvádló a vádindítványt a panaszt elutasító határozat közlésétől számított hatvan nap után nyújtotta be, • a pótmagánvádlónak nincs jogi képviselője, és a pótmagánvádló nem rendelkezik jogi szakvizsgával, • a vádindítványt nem az arra jogosult nyújtotta be, • a vád nem törvényes, vagy a vádindítvány nem tartalmazza a törvény által előírt kötelező alaki kellékeket. Ha a bíróság a vádindítványt nem utasította el, gondoskodik arról, hogy a bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre álljanak és indokolt esetben kényszerintézkedést is elrendelhet. A pótmagánvádló a bírósági eljárásban (néhány kivétellel) az ügyész jogait gyakorolja, ideértve a vádlott személyi szabadságának elvonásával vagy korlátozásával járó kényszerintézkedés elrendelésének indítványozását is. A tárgyaláson a pótmagánvádló képviselőjének és a védőnek a részvétele kötelező. Ha a pótmagánvádló ügyvédi képviseletről azért nem tud gondoskodni, mert a jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán az ügyvédi munkadíjat előreláthatóan nem tudja megfizetni és ezt a külön jogszabályban meghatározott módon igazolta, kérelmére a bíróság személyes költségmentességet engedélyezhet. Ebben az esetben pártfogó ügyvédet rendelnek ki számára. A másolatok kérésekor egy alkalommal illetékfeljegyzési jog illeti meg, és a kirendelt képviselő díját és igazolt készkiadását az állam előlegezi. Amennyiben a vád elejtése esetén pótmagánvádnak van helye, a bíróság tizenöt napon belül kézbesíti a sértettnek az ügyész vádelejtést tartalmazó nyilatkozatát, aki 60 napon belül pótmagánvádlóként léphet fel. A vádelejtést követően a sértettnek lehetőséget kell adni, hogy az ellene elkövetett bűncselekményre vonatkozó iratokat a bíróság hivatalos helyiségében megismerhesse (a zártan kezelt iratokat azonban nem ismerheti meg). Ha az eljárás több bűncselekmény miatt folyik és az ügyész a vádat ezek valamelyikében ejti el, a pótmagánvádló akkor léphet fel, ha az az ügy, amelyben a vádat elejtették, elkülöníthető (ilyenkor az ügyet el kell különíteni). A pótmagánvádló a vádat nem terjesztheti ki. A perbeszédet – ha a pótmagánvád képviseletére maga a pótmagánvádló nem jogosult – a pótmagánvádló képviselője tartja. Az

„AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS TÖBB MINT ©IKI” elsőfokú bíróság ügydöntő határozata ellen a pótmagánvádló a vádlott javára nem fellebbezhet. Ha a fellebbezés bejelentésekor a vádat a pótmagánvádló képviseli, az elsőfokú bíróság az iratokat közvetlenül terjeszti fel a másodfokú bírósághoz. A terhelt terhére a pótmagánvádló csak a felmentett vádlott bűnösségének megállapítása érdekében terjeszthet elő perújítási indítványt. A pótmagánvádló a perújítási indítványt közvetlenül a döntésre jogosult bíróságnál terjeszti elő. Felülvizsgálati indítvány benyújtására a pótmagánvádló felmentés vagy az eljárás megszüntetése esetén is jogosult. A pótmagánvádas eljárásban hozott határozat ellen más által benyújtott felülvizsgálati indítványt a pótmagánvádlónak is meg kell küldeni. A jogegységi tanács határozatát közölni kell a pótmagánvádlóval is. ad b/2) A közvetítői (közismert elnevezéssel mediációs) eljárás az Indokolás szerint célszerűségi, eljárás gyorsítási szempontokat és a sértett jogainak fokozottabb figyelembe vételét, valamint a nemzetközi, elsősorban Uniós követelmények érvényesülését szolgálja. Az EU-s dokumentumok közül ki kell emelni az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának R (99) 19. számú, a tagállamok számára a büntető ügyekben alkalmazott mediáció tárgyában elfogadott ajánlását és az Európai Unó Tanácsának a sértett büntetőeljárásbeli jogállásáról szóló 2001/220/IB számú kerethatározatát. A közvetítői eljárás a büntetőeljárással párhuzamosan folyó eljárás. Elrendelésének feltételeit, valamint az eredményes eljárás jogkövetkezményeit a Be. teremti meg, részletes szabályairól azonban a mediációs törvény rendelkezik (ld. 2006. évi CXXIII. törvény). A közvetítői eljárás feltételeit az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Pozitív feltételek (Be. 221/A. §) 1. Három bűncselekmény-csoport (személy elleni, közlekedési, vagyon elleni) valamelyike esetén. 2. Ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt folyik az eljárás. 3. A tevékeny megbánás miatt (Btk. 36. §) az eljárás megszüntetésének vagy a büntetés korlátlan enyhítésének lehet helye. 4. A gyanúsított a nyomozás során beismerő vallomást tett. 5. A gyanúsított vállalja, és képes is a sértett kárát megtéríteni vagy a bűncselekmény káros következményeit más módon a sértettnek jóvátenni. 6. A gyanúsított és a sértett is indítványozza a mediációt vagy önkéntesen hozzájárult a közvetítői eljárás lefolytatásához. 7. A bírósági eljárás lefolytatása mellőzhető, vagy megalapozottan feltehető, hogy a bíróság a tevékeny megbánást a büntetés kiszabása során értékelni fogja a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére tekintettel.

Negatív feltételek (Btk. 36. § (3) bek.) A terhelt 1. többszörös vagy különös visszaeső; 2. a bűncselekményt bűnszervezetben követte el; 3. bűncselekménye halált okozott; 4. a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt vagy a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt, illetőleg próbára bocsátás vagy vádemelés elhalasztásának tartama alatt követte el.

AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS ELLENI KAMPÁNY ESEMÉNYEI ÉS EREDMÉNYEI

A közvetítői eljárásra utalásra hivatalból, vagy a gyanúsított, a védő, illetőleg a sértett indítványára kerülhet sor. Ilyenkor az ügyész – a gyanúsított és a sértett meghallgatása (szükség esetén pártfogói vélemény beszerzése) után – legfeljebb hat hónapra az eljárást felfüggeszti és az ügyet közvetítői eljárásra utalja. Ez ellen a felfüggesztő határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak. A határozatot közölni kell a sértettel, a feljelentővel és a magánindítvány előterjesztőjével, valamint a közvetítői eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező megyei (fővárosi) igazságügyi hivatallal. A közvetítői eljárás során tett vallomások a büntetőügyben nem használhatók fel bizonyítékként. A közvetítői eljárást a közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelő folytatja le a mediációs törvényben meghatározott eljárási rend szerint. A közvetítői eljárást a büntető ügyben eljáró ügyész (bíróság) székhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálat közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelője, vagy a pártfogó felügyelői szolgálatnál közvetítői tevékenység végzésére bejelentkezett ügyvédek névjegyzékén szereplő ügyvéd (közvetítő) folytatja le. A közvetítő feladata, hogy a közvetítői eljárás során pártatlanul, lelkiismeretesen, a külön jogszabályban meghatározott szakmai követelmények szerint közreműködjön a megállapodás létrehozásában. A közvetítő jogosult és köteles mindazokat az adatokat megismerni, amelyek a feladatának ellátásához szükségesek (ezek tekintetében titoktartási kötelezettsége van). Az ügyész a közvetítői eljárásra utalásról szóló határozat (a bíróság az eljárást felfüggesztő végzés) kézbesítésével egyidejűleg a közvetítő rendelkezésére bocsátja az iratokat. A közvetítőre lényegében a hatóság tagjaira vonatkozó kizárási okok érvényesek azzal, hogy a hatóság tagja (annak hozzátartozója) sem lehet közvetítő. Kizárási ok esetén az új közvetítő kijelöléséről a pártfogó felügyelői szolgálat vezetője dönt. A közvetítői eljárás csak a sértett és a terhelt önkéntes hozzájárulásával folytatható le. Az eljárásban a sértett és a terhelt egyenrangú felek, az eljárás során bármikor visszavonhatják a részvételre vonatkozó hozzájárulásukat, és minden egyezségre önként kell jutniuk. Mindketten jogi képviselőt hatalmazhatnak meg (a büntető ügyben adott meghatalmazás és a kirendelés hatálya kiterjed a közvetítői eljárásra is). A sértett és a terhelt indítványozhatja, hogy az általa megnevezett (legfeljebb két-két) személy a közvetítői megbeszélésen jelen lehessen, és érdekében felszólalhasson. A közvetítő az indítvány teljesítését csak akkor tagadhatja meg, ha a megnevezett személy jelenléte a közvetítői eljárás céljával ellentétes. Emellett, ha a közvetítői eljárásra utalt ügy körülményei indokolják, a közvetítő bevonhat a közvetítői eljárásba olyan személyt, aki a megállapodás létrejöttét a szakértelmével elősegítheti. A közvetítő az ügyészi (bírói) határozatnak a pártfogó felügyelői szolgálathoz történt érkezésétől számított nyolc napon belül kitűzi az első közvetítői megbeszélés időpontját. A közvetítői megbeszélést rendszerint a pártfogó felügyelői szolgálat hivatali helyiségében kell megtartani. Az első közvetítői megbeszélésre történő idézésben a sértettet és a terheltet röviden tájékoztatni kell a közvetítői eljárás lényegéről, jogkövetkezményeiről, valamint jogaikról és kötelezettségeikről. A közvetítői eljárást úgy kell megszervezni, hogy azt az első közvetítői megbeszéléstől számított három hónapon belül be lehessen fejezni, és a jelentés, továbbá a megállapodásról szóló okirat a büntetőeljárás felfüggesztése határidejének letelte előtt megérkezzen az ügyészhez, illetve a bírósághoz. Ha a sértett vagy a terhelt a kitűzött közvetítői megbeszélésen ismételten nem jelenik meg, és ezt a szokásos módon nem menti ki, úgy kell tekinteni, mint aki a hozzájárulását visszavonta.

„AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS TÖBB MINT ©IKI” A közvetítői megbeszélésen a közvetítő a sértettet és a terheltet a szükséges részletességgel meghallgatja. A közvetítő a sértettet és a terheltet egymás jelenlétében is, és egymás távollétében is meghallgathatja. A sértett és a terhelt az üggyel kapcsolatos álláspontját szóban kifejtheti, és a rendelkezésére álló iratokat is bemutathatja. A sértettnek (ha a törvényes képviselet kötelező, a törvényes képviselőnek is; nem természetes személy sértett esetében pedig a képviseletére feljogosított személynek) és a terheltnek a megállapodás megkötésekor és aláírásakor személyesen, együttesen meg kell jelenniük. A jogi képviselő távolmaradása a közvetítői megbeszélés megtartásának nem akadálya, de a sértett, illetve a terhelt kérelmére a megbeszélést más időpontra kell kitűzni. A közvetítői megbeszélésről a közvetítő feljegyzést készít. A feljegyzésben röviden ismertetni kell az eljárás menetét akként, hogy a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése, valamint az eljárási szabályok megtartása nyomon követhető legyen. A közvetítői eljárásban a megállapodás akkor jön létre, ha a sértett és a terhelt között a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésében vagy a bűncselekmény káros következményeinek egyéb módon való jóvátételében azonos álláspont alakul ki. A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy • a terhelt a bűncselekménnyel okozott kárt a büntetőeljárás felfüggesztésének tartama alatt vagy a vádemelés elhalasztása tartamának lejártáig egy összegben, illetőleg meghatározott rendszerességgel, részletekben fizeti meg vagy más módon nyújt jóvátételt, • az eljárás költségeit ki viseli. A közvetítő a sértett és terhelt között létrejött megállapodásról okiratot állít ki, amelyet a sértett, a törvényes képviselő és a terhelt is aláír. A közvetítő az okiratot a sértettnek, a terheltnek, és a jelen lévő képviselőjüknek átadja, ha a képviselő nincs jelen, részére az okiratot kézbesíti. A megállapodásról kiállított okirat közokirat. A közvetítői eljárásban keletkezett iratok abban a büntetőeljárásban, amelyben a közvetítői eljárásra sor került, bizonyítékként nem használhatók fel, kivéve a közvetítés eredményeként létrejött megállapodást tartalmazó okiratot és a közvetítő jelentését. A közvetítői eljárásban létrejött megállapodás nem érinti a sértettnek azt a jogát, hogy a büntetőeljáráson kívül a bűncselekményből származó igényét bírósági, választottbírósági vagy egyéb eljárás keretében érvényesítse. A közvetítői eljárás azon a napon fejeződik be, amikor • a megállapodás alapján a terhelt a bűncselekménnyel okozott kárt a sértettnek megtérítette vagy a bűncselekmény káros következményeit egyéb módon jóvátette, • a terhelt a közvetítői eljárás eredményeként létrejött megállapodás teljesítését megkezdte, • a sértett vagy a terhelt kijelenti a közvetítő előtt, hogy kéri a közvetítői eljárás befejezését, • a sértett vagy a terhelt a hozzájárulását visszavonta, vagy mulasztását a hozzájárulás visszavonásának kell tekinteni, • a terhelt nyilatkozatából vagy magatartásából egyértelműen megállapítható, hogy nem tesz beismerő vallomást, nem akarja jóvátenni a sértett kárát vagy nem járul hozzá a közvetítői eljáráshoz., • az első közvetítői megbeszéléstől számított három hónap eredménytelenül eltelt. A közvetítői eljárás befejezését követő tizenöt napon belül a közvetítő a közvetítői eljá-

AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS ELLENI KAMPÁNY ESEMÉNYEI ÉS EREDMÉNYEI

rásról jelentést készít, amelyet az eljárás befejezésére alapot adó okirattal együtt megküld az ügyésznek (bíróságnak), valamint a sértettnek, a terheltnek és képviselőiknek. A közvetítői eljárásnak háromféle eredménye és ez alapján négyféle következménye lehet: A közvetítői eljárás eredménye és következményei Ha nem Ha a terheltnek és a sértettnek sikerült megtörtént egyezésre jutnia és a terhelt az okozott kárt megegyezés a sértettnek megtérítette vagy a bűncselek(sikertelen mény káros következményeit egyéb módon mediáció): jóvátette: az ügyész a nyomozás folytatását rendeli el

három évnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekménynél: az ügyész a nyomozást megszünteti

öt évnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekménynél: az ügyész vádat emel (ilyenkor a büntetés korlátlan enyhítésének lehet helye)

Ha a terhelt a közvetítői eljárás eredményeként létrejött megállapodás teljesítését megkezdte, de a büntethetősége nem szűnt meg: az ügyész a három évet meg nem haladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt a vádemelést egy évtől két évig terjedő időre elhalaszthatja

Elvileg a Be. a mediációval kapcsolatosan mindvégig gyanúsítottról szól, de a 266. § (3) bek. c) pontja kifejezetten lehetővé teszi a bíróság számára a tárgyalás előkészítése során az eljárás felfüggesztését, ha közvetítői eljárásnak lehet helye. Sőt, a 287. § (1) bekezdése alapján akár a tárgyalás is elnapolható! A visszaélés megelőzése végett (különösen az eljárás elhúzásának veszélyére tekintettel) a közvetítői eljárásra utalásnak a büntetőeljárás alatt csak egy alkalommal van helye. ad c) A bírósági eljárás szükségszerű része az elsőfokú eljárás. Az angolszász országokban történetileg a keresztkérdezéses tárgyalás alakult ki és quasi dualista tárgyalási modellről beszélhetünk (hiszen az esküdtszék dönt a ténykérdésben – bűnösség –, a bíró pedig a jogkérdésben – szankció). Hazánkban – más kontinentális rendszerű országokhoz hasonlóan – a prezidenciális tárgyalásvezetés jellemző (a tanács elnöke végzi a kihallgatásokat és csak kiegészítő kérdések tehetők fel), a tárgyalási rendszer pedig monista (ugyanaz a tanács dönt a bűnösség és a szankció kérdésében), bár a Be. 295. §-a lehetővé teszi, hogy a tanút – az erre vonatkozó indítvány elfogadása esetén – közvetlenül a vád és a védelem kérdezze ki. Az elsőfokú eljárást követően (a fellebbezésre jogosultak nyilatkozatától függően) kerülhet sor a másod- illetőleg harmadfokú eljárásra. Mind az első-, mind a másod-, mind a harmadfokú eljárásra különleges szabályok vonatkozhatnak a külön eljárások során. Ezek egy része jelentős gyorsítást, egyszerűsítést szolgál (bíróság elé állítás, tárgyalás mellőzéses és tárgyalásról lemondásos eljárás, magánvádas eljárás), más részük a terheltnek az átlagostól jelentősen eltérő életviszonyai miatt indokolt (fiatalkorúak elleni eljárás, katonai büntetőeljárás), avagy az eljárás jelentős elhúzódását előzik meg (terhelt távollétében való eljárás)

„AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS TÖBB MINT ©IKI” Speciális feltételek fennforgása esetén, szintén egyes jogosultak kérelmére a rendkívüli perorvoslatok feloldhatják a jogerőt. A rendkívüli perorvoslatok közül a perújítás elsősorban ténybeli, a felülvizsgálat, a törvényességi jogorvoslat és a jogegységi eljárás jogi hibák orvoslására szolgál. A szerzői jogsértések elleni fellépés szempontjából a bírósági szak a legkevésbé igényel elemzést, hiszen ha megtörtént a felderítés és az ügyészség vádat emelt, akkor a sértett (kiadó, szerző) szerepe legfeljebb a bűncselekményből származó kár megtérítése iránti fellépésből – ún polgári jogi igény érvényesítése – áll (a pótmagánváddal és a közvetítői eljárással kapcsolatos, már érintett kérdéseken felül). A tettes ugyanis a szerzői jogsértés során nemcsak bűncselekményt valósít meg, hanem anyagi kárt is okoz, amely miatt kártérítési felelőssége is van, általában a sértettel szemben. Ez a kár a károkozóval szemben érvényesíthető külön polgári eljárásban is (szukcesszív igényérvényesítés), de a kár megtérítésének gyorsítása érdekében lehetőség van a büntetőeljáráson belül a terhelttel szembeni igényérvényesítésre is (ún. adhéziós eljárás). Azt a sértettet (halála után örökösét), aki a büntetőeljárásban polgári jogi igényt érvényesít, magánfélnek nevezzük (54. §). A polgári jogi igényt • a Pp-ben meghatározott feltételek esetén az ügyész, • egyes adóbűncselekmények esetén az APEH is érvényesítheti. A magánfél a sértett jogain felül egyéb jogokkal is rendelkezik (pl. önálló fellebbezési jog a polgári jogi igényt érdemben elbíráló rendelkezés ellen). A polgári jogi igény büntetőeljáráson belüli érvényesítésének négy feltétele van: • csak a bűncselekmény (a bíróság által elbírált szabálysértés) folytán keletkezett kár érvényesíthető; • nemvagyoni kár nem érvényesíthető, csak vagyoni kár (azon belül is általában csak a tényleges kár); • csak a sértettet megillető és • csak a terhelttel szembeni kár érvényesítésére kerülhet sor. A polgári jogi igény érvényesítésének fenti négy feltétele együttes (konjunktív) jellegű, tehát bármelyik hiánya esetén egyéb törvényes (polgári) útra kell utasítani a büntető bíróságnak a kártérítési igényt. Az eljárásra a Be. szabályai irányadók. Ha a Be. nem tartalmaz rendelkezést adott kérdésről, akkor a Pp. szabályai szerint kell eljárni (de ezek nem lehetnek a büntetőeljárás feladatával és jellegével ellentétesek, így nem kerülhet sor egyezségre, beszámításra, viszonkeresetre, előzetes végrehajthatóvá nyilvánításra, a polgári jogi igény másodfokú kiterjesztésére illetve összegének a másodfokú eljárásban való felemelésére stb.). Magánfél képviselőjének munkadíjára a 26/2003. (VII. 1.) IM-BM-PM együttes rendelet vonatkozik. Eszerint a magánfél, a magánvádló és a pótmagánvádló képviselőjének igazolt készkiadása felett munkadíjként a bíróság a „pernyertes” meghatalmazott védőre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelő összegű díjat állapít meg: ♦ a nyomozati cselekményeken, ügyészségi eljárási cselekményeken való részvételért óránként 3000 Ft munkadíjat,

AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS ELLENI KAMPÁNY ESEMÉNYEI ÉS EREDMÉNYEI

♦ a bírósági tárgyaláson való megjelenésért megkezdett óránként 4000 Ft, de megtartott tárgyalásonként legalább 10 000 Ft munkadíjat. Különösen bonyolult ügyben a bíróság a képviselő kérelmére az összegeket 20%-kal megemelheti. Ha az eljárási cselekmény megtartására nem került sor, a képviselőt a munkadíj 50%-a illeti meg. Ha az ügyben több képviselő járt el, csak egy képviselő munkadíját és készkiadását kell megtéríteni. A képviselő díjának és költségének a sértett által megelőlegezett és számlával vagy egyéb bizonylattal igazolt részét a sértett részére kell megtéríteni. Ha a képviselő nem hivatásszerűen foglalkozik jogi képviselettel vagy sértettek képviseletével, díjra nem, csak az eljárási cselekményen való megjelenése idejére járó keresetkiesés és készkiadásainak a megtérítésére tarthat igényt. A polgári jogi igénnyel kapcsolatosan érdemi és nem érdemi döntések hozhatók: Nem érdemi döntés

Érdemi döntés

Helyt ad Elutasít a bíróság érdemben határoz a bíróság az igény éra bíróság megítéli a kártérívényesítését egyéb tést a sértettnek → csak egyes arról, hogy az adott kártérítétörvényes útra (polgári ügydöntő határozatokban: si igény nem illeti meg a sérbíróság elé) utasítja → ez • bűnösítő ítéletben tettet → bármilyen ügydöntő ellen nincs helye felleb- • ha a felmentő ítéletben a határozatban bezésnek terhelt szabálysértési felelősségét megállapították • tárgyalás mellőzéses végzésben A polgári jogi igényt érdemben elbíráló (annak helyt adó, illetve azt elutasító) rendelkezés minden esetben ítélt dolgot teremt, és a polgári perben történő ismételt előterjesztése a keresetlevélnek idézés kibocsátása nélküli elutasítását vonja maga után. Eljárást megszüntető végzés (267. § (2) bek. és 332. § (4) bek.) és felmentő ítélet (335. § (1) bek.) esetén tehát a polgári jogi igényt nem lehet megítélni (ez utóbbi alól csak a táblázatban is említett szabálysértés megállapítása jelent kivételt), valamint nem lehet a polgári jogi igényt elbírálni a mentességet élvező személy elleni eljárásban sem (554. § (3) bek.). Ilyenkor a Be. szerint az igény érvényesítését polgári útra kell utasítani. 2. A szellemi alkotáshoz fűződő jogok polgári jogi védelme A szellemi alkotásokhoz fűződő jogok, a szellemi alkotások a törvény védelme alatt állnak. A védelmet a Polgári Törvénykönyv mellett az alkotások meghatározott fajtáira vonatkozó, valamint egyes rokon tevékenységekre vonatkozó, a szerzői, az iparjogvédelmi (a szabadalmi, a védjegy-, eredetmegjelölés-, származásjelzés- és mintaoltalom), és a hangfelvételek előállítóit védő jogszabályok határozzák meg. A törvény védi azokat a szellemi alkotásokat is, amelyekről a külön jogszabályok nem rendelkeznek, de amelyek társadalmilag széles körben felhasználhatók és még közkinccsé nem váltak.

„AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS TÖBB MINT ©IKI” A hatályos jogi szabályozás lényege a szellemi alkotások általános védelmének megállapításán alapul, ugyanakkor a törvény nem definiálja a szellemi alkotás fogalmát és taxatíve nem is sorolja fel összes fajtáját, így az alkotások körét nem zárja le. A szellemi alkotások általános jogvédelme kettős irányú: • egyrészt védett az alkotási folyamat. Az alkotási folyamat védelmét az Alkotmány is kimondja a 70/G. §-ában. • másrészt védett maga a mű is. A művek védelme a különböző jogszabályokban foglalt rendelkezések útján valósul meg. A személyhez fűződő jogok és a szellemi alkotások joga egymást kiegészítve, olykor egymást helyettesítve gondoskodik a jogalanyok védelméről. A jogaiban sértett fél választhat, hogy a jogvédelem melyik eszközével él, a külön jogszabályok biztosította jogokat érvényesíti-e, vagy a Ptk. 84. §-ban megjelölt lehetőségeket részesíti-e előnyben. A külön jogszabályok megsértése nem minden esetben jelenti egyben a személyhez fűződő jogok sérelmét. Más esetben viszont, ha az alkotás nem éri el a külön jogszabály adta védelmet (például nem részesül szabadalmi oltalomban vagy szerzői jogi védelemben), az általános szabályok szerint mégis védelem igényelhető. A törvény az általános védelem kimondása mellett utal az egyéb jogszabályokra és egyes szellemi alkotásokat külön is megemlít. Ennek alapján a védelem szabályozása az alábbiak szerint alakul: 1. Az általános védelem meghatározása [Ptk. 86. § (1) bekezdés; Alkotmány 70/G. §]. 2. Külön jogszabályokban szabályozott a védelme: • a szerzői jognak [a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény]; • a találmányoknak (1995. évi XXXIII. törvény); • a formatervezési mintáknak (2001. évi XLVIII. törvény); A formatervezési oltalom tárgya az adott termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének a külső jellegzetességei – különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességei – eredményeznek. A törvény alkalmazása során termék alatt bármely ipari vagy kézműipari árucikken kívül érteni kell – egyebek mellett – a csomagolást, a kikészítést, a grafikai jelzéseket és a nyomdai betűformákat, valamint azokat a részeket is, amelyeket valamely összetett termékben való összeállításra szántak. A számítógépi program azonban nem tekinthető terméknek. • a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának (1991. évi XXXIX. törvény); • a használati mintáknak (1991. évi XXXVIII. törvény). • a védjegyeknek és a földrajzi árujelzőknek (1997. évi XI. törvény); Az árunak (szolgáltatásnak) más árutól (szolgáltatástól) való megkülönböztetésre alkalmas grafikai megjelölése (betű, szám, szín, alakzat stb.) védelemben részesül.

AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS ELLENI KAMPÁNY ESEMÉNYEI ÉS EREDMÉNYEI

• egyes, a tisztességtelen piaci magatartással összefüggésben szabályozott esetekben (pl. 1996. évi LVII. törvény 4. §). 3. Külön jogszabályban nem szabályozott, de társadalmilag széles körben felhasználható és közkinccsé nem vált szellemi alkotások védelme a Ptk. 86. § (3) bekezdése alapján. A Ptk. kiterjeszti a védelmet egyéb nem nevesített szellemi alkotásokra is. A Ptk. 87. §-a kimondja, hogy akinek szellemi alkotáshoz fűződő jogát megsértik – a külön jogszabályban meghatározott védelmen kívül – a személyhez fűződő jogok megsértése esetén irányadó polgári jogi igényeket támaszthatja. A külön jogszabályok hatálya alá nem tartozó szellemi alkotásokat és a személyek vagyoni értékű gazdasági, műszaki, szervezési ismereteit és tapasztalatait érintő védelem körében a jogosult azt is követelheti, hogy az eredményeit elsajátító vagy felhasználó személy részeltesse őt az elért vagyoni eredményben. A védelem tartalmával kapcsolatosan az alábbiakat kell kiemelnünk: 1. Külön jogszabályok határozzák meg egyes szellemi alkotások védelmét. E védelem azonban csak a jogszabályokban megjelölt alkotót illeti, és csak a jogszabályban megjelölt védelmet jelenti. 2. Többletvédelemnek minősül mindazon szabály, amelyet a törvény a személyhez fűződő jogok körében, valamint a Ptk. 86. § (1) bekezdésében, (3) bekezdésében és (4) bekezdésében határoz meg. A szabadalom szintjét el nem érő megoldás megvalósítója is léphet fel igényekkel a Ptk. 86. § (1) bekezdése alapján. 3. Az előbbieken túl a Ptk. 86. § (3)-(4) bekezdésében szabályozott védelem kiterjed a vagyoni igényekre is. Ez azt jelenti, hogy maga a törvény rendelkezik a nevesítetlen szellemi alkotásokra, illetve a know-howra vonatkozó vagyoni igényekről. E szellemi alkotások nem vagyoni védelme az általános személyiségvédelmi szabályok szerint történik. A védelem tartalmát tekintve, jogilag szabályozottak az alábbi viszonyok: 1. Az alkotás szabadsága (Alkotmány 70/G. §). 2. Az alkotói minőség elismerése. Az alkotói minőség feltüntetésével kapcsolatos jog személyhez kötött. A feltalálói jog elismerését is személyesen lehet érvényesíteni. A szerzőség elismerésével kapcsolatban pozitív magatartás nem követelhető, csak ha erre a jogszabály külön lehetőséget ad. A védelem azt jelenti, hogy jogsértésnek minősül, ha valakinek alkotói minőségét tagadják, vagy kétségbe vonják. 3. Az alkotó nevének feltüntetésére irányuló igény.

„AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS TÖBB MINT ©IKI” 4. Az a jog, hogy a nyilvánosságra hozatal és a felhasználás kérdésében az alkotó dönthessen kizárólag. A szerzői jog szempontjából nyilvánosnak minősül az olyan előadás, amely a családiasság, vagy háziasság körén túlmegy (például a vendéglátóiparban a vendégek részére rendelkezésre álló helyiségben elhelyezett rádión, magnón, TV-n keresztül zene sugárzása). 5. A mű megváltoztathatatlanságához fűződő jog 6. Az anyagi érdekek védelme egyes esetekben. A szellemi alkotások díjazásáról általában a külön jogszabályok is rendelkeznek. A Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésben kimondta, hogy a Ptk. 86. § (3) bekezdésében szabályozott szellemi alkotások felhasználásából származó gazdasági eredményből részesedés követelhető. A szellemi alkotáshoz fűződő jogok megsértése esetén számtalan eljárási lehetőség áll rendelkezésre. A személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak. A személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó szabályokat a jogi személyekre is alkalmazni kell, kivéve ha a védelem – jellegénél fogva – csak a magánszemélyeket illetheti meg. A jogosult a személyiségi jogainak sértetlenségét mindenkivel szemben követelheti, a védelem érdekében a Ptk. által felkínált valamennyi jogi eszköz igénybe vehető. A személyiségi jog fogalomkörébe tartozó bármely jogosítvány sérelmét eredményező magatartás jogellenes. A személyiségi jogsérelemből származó igényt – meghatározott törvényi kivételektől eltekintve – csak maga a jogosult érvényesíthet, annak azonban nincs akadálya, hogy képviselő útján járjon el. A Ptk. 87. §-a kimondja, hogy akinek szellemi alkotáshoz fűződő jogát megsértik – a külön jogszabályban (ld. Szjtv.) meghatározott védelmen kívül – a személyhez fűződő jogok megsértése esetén irányadó polgári jogi igényeket támaszthatja. Akit személyhez fűződő jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igényeket támaszthatja: a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását; b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől; c) követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak; d) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását; e) kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint. Az objektív személyiségvédelmi eszközöket az a)-d) pontok tartalmazzák. Ezek igénybevételére akkor van lehetőség, ha megállapítható a személyiségi jogsérelem valamint az,

AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS ELLENI KAMPÁNY ESEMÉNYEI ÉS EREDMÉNYEI

hogy e sérelem és a jogsértő magatartás között okozati összefüggés áll fenn. Annak azonban nincs jelentősége, hogy az a személy, aki jogellenes magatartást tanúsított, felróhatóan járt-e el, mint ahogy közömbös a jó vagy rosszhiszeműsége is. A jogkövetkezmények azzal szemben alkalmazhatók, aki a jogsértést okozta, vagy annak bekövetkeztében közrehatott. Az objektív jogkövetkezmények érvényesülésére irányuló igény nem évül el. Az időmúlás tényét azonban a jogsérelem orvoslására szolgáló intézkedések meghatározásakor értékelni kell. ad a) A jogsértés bírósági megállapítása azon túl, hogy minden esetben feltétele a személyiségi jogsértés miatt tehető intézkedések alkalmazásának, egyben jogvédelmi eszközként is szolgál. A megállapítást a bírósági ítélet rendelkező részének kell tartalmaznia. Abban pontosan meg kell határozni, hogy milyen jogsértés történt: azaz hogy milyen magatartás, mikor, hol és mi módon valósította azt meg. • Amennyiben a sérelem valaminek a közlésében állt, annak tartalmát is rögzíteni kell. Hírnévrontás esetén tehát ki kell térni arra, hogy melyek a valótlan tények, illetve a való tényeket hamis színben feltüntetők, továbbá (szükség szerint) meg kell jelölni a való tényeket is • A jogsértő közlés rögzítésekor ügyelni kell ugyanakkor arra, hogy az ne okozzon aránytalan ismételt sérelmet a védelmet igénylő számára. • A személyiségi jog megsértésének megállapítására irányuló kereseti kérelem természetesen nem azonos a Pp. 123. §-ában szabályozott megállapítási keresettel. Ilyenkor ugyanis a fél a személyhez fűződő jogaiból származó igényét érvényesíti, kérelme valósan marasztalásra irányul. A megállapítási kereset indításánál elvárt feltételek vizsgálatára tehát nem kerülhet sor. ad b) A jogsértés abbahagyásának követelése és a jogsértő eltiltása a további jogsértéstől ugyancsak jelentős eszköze lehet a kialakult sérelmes helyzet felszámolásának, helyreállításának. • Abbahagyásra akkor kötelezhető a jogsértő, ha a magatartásával előidézett következmény a bírósági határozat meghozatalának időpontjában még fennáll. • A jogsértő magatartástól való eltiltás olyankor indokolt és célszerű, ha alappal lehet tartani a kifogásolt eljárás megismétlésétől. ad c) Az elégtétel adása lényegében erkölcsi jóvátételt jelent. Nincs akadálya annak, hogy a jogsértés tényének megállapításán túl elégtétel adása iránt is keresettel éljen a jogában sértett fél. Elégtétel adására szóban, írásban, a nyilvánosság előtt vagy annak kizárásával egyaránt sor kerülhet. A mód és a nyilvánosság körének meghatározásában azt kell szem előtt tartani, hogy az mind teljesebben biztosítsa a jogsértő magatartásról tudomást szerzők előtt az elégtétel megismerését is. Az elégtétel nyújtás tartalmáról a bíróságnak kell rendelkeznie, annak szövegét tehát az ítélet rendelkező részébe kell foglalni.

„AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS TÖBB MINT ©IKI” ad d) A jogosult követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg a jogsértő mivoltától megfosztását. Előfordul, hogy a jogsértés valamely tárgy (például egy könyv, hangfelvétel stb.) útján valósul meg és nincs mód a sérelmes helyzet megszüntetésével, illetve az eredeti állapot helyreállítása útján (például a tárgy jogosult részére történő átadásával, visszaadásával) a jogsértő helyzet felszámolására. Ilyenkor – ha ez lehetséges – a sérelmet hordozó tárgyat kell a jogsértő jellegétől megfosztani (egy könyv esetében a jogsértő rész eltávolításával), ha pedig erre nincs mód, magát a tárgyat kell megsemmisíteni. ad e ) A kártérítés módozatai: 1. Vagyoni kártérítésre akkor van mód, ha a személyhez fűződő jogsérelem • vagyoni károsodáshoz vezetett, vagy • az amiatt előállott nem vagyoni kár vagyoni eszközökkel csökkenthető, esetleg kiküszöbölhető. Azt, hogy a kártérítés feltételei fennállnak-e, a szerződésen kívül okozott károkra vonatkozó rendelkezések szerint kell vizsgálni. Az általános szabályok alapján a kártérítés tárgyi feltétele az, hogy valamely jogellenes magatartással okozati összefüggésben kár keletkezzék. A törvényi szabályozás értelmében azonban • jogellenes magatartásként csak azok vehetők figyelembe, amelyek személyhez fűződő jogot sértenek. Nem sorolható tehát ide minden, a károkozás tilalmába ütköző tevékenység. • jellemző, hogy az okozati összefüggés e magatartás és a vagyoni kár között általában csak közvetett módon mutatható ki. A kártérítési igény megalapozottságához a jogsértő felróhatóságának megállapítása e körben is elengedhetetlen. (A polgári jogi kártérítés érvényesítésének általános szabályait részletesebben ld. lenn.) 2. A Ptk. 1977. évi módosításával bevezetett nem vagyoni kár megítélésének feltételei jelentősen változtak az évek során. Jelenleg e jogintézmény a fentieken túl, a szerződésen kívül okozott károkért fennálló felelősség körében, kizárólag a Ptk. 355. § (1) és (4) bekezdésében nyer szabályozást. A szabályozás módjából következően a nem vagyoni kártérítés megállapításának feltételei – az értelemszerű eltérések mellett – több tekintetben azonosak a vagyoni kártérítéssel. Így • elengedhetetlen a magatartás és a kár közötti oksági kapcsolat, • az általános vagy különös kártérítési normák elvárásait kielégítő felróhatóság léte is, • szükséges, hogy a kárt okozó magatartás valamely személyhez fűződő jog megsértéséből származzék. A nem vagyoni kártérítés intézményénél ugyanis nincs vagyo-

AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS ELLENI KAMPÁNY ESEMÉNYEI ÉS EREDMÉNYEI

ni kár. A jogellenesség alapja ennél fogva itt nem is a károkozás, hanem a személyhez fűződő jogsértés [lásd a lenti AB határozat III. rész 4.2. pontját]. A jogellenesség tehát a Ptk. 75. § (1) bekezdéséből következik: nevezetesen abból, hogy a személyhez fűződő jogok a törvény védelme alatt állnak, s azt mindenki köteles tiszteletben tartani. • A személyiségi jog bármely tartalmú sérelme megalapozza a kárpótlást. A nem vagyoni kártérítés igénylése független attól is, hogy a személyhez fűződő jogsértés a tárgyára vagy az elkövetés módjára figyelemmel milyen súlyú sérülést eredményezett. • A kártérítés általános feltételei közül a negyedik nélkülözhetetlen elem a kár bekövetkezte. A hivatkozott Alkotmánybírósági Határozat megfogalmazásában a nem vagyoni kártérítés alkalmazásához objektív kritériumokat nem lehet felállítani. Ebben egyedül a bíróságok józanságának, személyes elkötelezettségének és mértéktartásának lehet meghatározó szerepe. Ez az álláspont az ítélkezésben egy olyan gyakorlatnak adott teret, mely a személyhez fűződő jogsértés megállapítása esetén a nem vagyoni kárpótlás iránti kérelemnek minden további vizsgálódás nélkül helyt adott, mégpedig a jogsértés mérlegelésen alapuló súlyához igazodó mértékben, abból kiindulva, hogy a személyhez fűződő jogsértés feltétlenül immateriális károkozással jár. A Legfelsőbb Bíróság által követett, helyesnek tartott, s elfogadott gyakorlat azonban ettől a szemlélettől eltér, megköveteli a nem vagyoni kár bekövetkeztének vizsgálatát, ami arra ad választ, hogy a felrótt magatartás eredményeként – adott esetben a külvilágban is észlelhető módon – csökkent-e a személy testi vagy lelki életminősége, illetve hátrányosan változott-e a jogi személy autonómiája, értékelése. Amennyiben igen, tehát a személyhez fűződő jog megsértése nyomán valamilyen pótolandó hiány keletkezett, úgy megállapítható a nem vagyoni kár, és megalapozott az e tárgyú igény. A nem vagyoni kártérítés lényegében nem más, mint kárpótlás az elszenvedett sérelemért. Mértéke ekként a jogsértés súlyához igazodik, melyről a bíróság mérlegeléssel dönt. Ennek során értékelni kell – egyebek mellett – a jogsértő magatartás módját, annak hatását, eredményét egyaránt, továbbá a felróhatóság súlyát, valamint az érintett esetleges közrehatását is. A kárpótlás – noha jogszabály nem zárja ki a természetbeni kárpótlás lehetőségét sem – a gyakorlatban valamilyen összegű pénzfizetést jelent. Erre általában egy összegben kerül sor. Nincs azonban akadálya annak sem – valamennyi körülmény számbavétele és mérlegelése után – hogy azt időszakosan visszatérő teljesítéssel, tehát járadékként fizesse a jogsértő. Nem vagyoni kár megállapításakor kármegosztásra lehetőség nincs. A nem vagyoni kártérítésre a személyiségi jogában sértett jogosult. Jogutódja a jogelődöt ért sérelem miatt arra csak akkor tarthat igényt, ha a sérelmet szenvedett az e tárgyú kérelmét a bíróság előtt már előterjesztette. Ha a kártérítés címén megítélhető összeg nem áll arányban a felróható magatartás súlyosságával, a bíróság a jogsértőre közérdekű célra fordítható bírságot is kiszabhat.

„AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS TÖBB MINT ©IKI” Meg kell említeni a büntetőeljárás eredménye alapján kezdeményezett polgári peres eljárás főbb jellemzőit is. Amennyiben az elsődlegesen kezdeményezett büntetőeljárásban jogerősen megállapítják a terhelt büntetőjogi felelősségét, a bűnösítő ítélet alapján, kártérítés iránt kezdeményezett polgári peres eljárás a fentiekben vázoltakhoz képest egyszerűbb és várhatóan lényegesen rövidebb ideig tart. A bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránt indított polgári peres eljárásban is a polgári jogi kártérítés általános szabályai érvényesülnek, azonban az alábbi megkötésekkel. A Polgári Törvénykönyv 339. §-a kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. A polgári jogi kártérítési felelősségnek, mint a polgári jog által alkalmazott szankciónak a célja: • Egyfelől, hogy megbüntesse azt, aki a társadalom által károsnak ítélt cselekedetet hajt végre. • Ugyanakkor a kártérítési felelősség másik célja a fennálló vagyoni viszonyok védelme. A kártérítés fő célja, hogy olyan helyzetet teremtsen, mintha a károkozó esemény be sem következett volna, ezért a kártérítés a kár nagyságához, nem pedig a károkozó szubjektív magatartásához igazodik. A polgári jogi kártérítési felelősségnek négy alapvető feltétele van: a) jogellenesség, b) felróhatóság, c) kár, d) okozati összefüggés a kár és a felróható tevékenység (mulasztás) között. A feltételek közül a jogellenesség, a kár, valamint az okozati összefüggés a kártérítési felelősség szükségképpeni elemei. Ezzel szemben a felróhatóság csak rendszerinti elem. Az igényérvényesítése ezen esetben a deliktuális felelősségen, azon belül is a bűncselekménnyel okozott kárért való felelősségen alapul. ad a) A törvény vélelmezi a károkozó magatartás jogellenességét, azaz minden károkozó magatartás jogellenes, hacsak más jogszabály az adott károkozást jogszerűnek nem minősíti. Mindez azzal a következménnyel jár, hogy a jogellenességet a károsultnak az eljárás során nem kell bizonyítania. A károkozó mentheti ki magát a felelősség alól azzal, hogy bizonyítja, hogy az adott károkozás nem minősül jogellenesnek. Ennek bizonyítására azonban csak jogszabály kifejezett rendelkezése esetén van lehetőség. A bűncselekménnyel okozott kár vonatkozásában jogerős bűnösítő ítélet birtokában a károkozónak nincsen lehetősége a károkozás jogellenessége alóli kimentésre, s ez a mozzanat az, amely az eljárást lényegesen egyszerűsíti és lerövidíti. ad c) A kár szintén szükséges eleme a kártérítési felelősség megállapításának. Ha tehát nincs kár, akkor kártérítési felelősségről sem beszélhetünk, függetlenül attól, hogy a kérdéses magatartás társadalmilag elítélendő vagy akár jogellenes volt-e.

AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS ELLENI KAMPÁNY ESEMÉNYEI ÉS EREDMÉNYEI

Az ún. teljes kártérítési elve alapján a kártérítés mértéke a kár nagyságához igazodik. Ez alapján a polgári jog a következő elemeket tekinti a kár részének – s így ezek megtérítését írja elő: • a ténylegesen felmerült kár (damnum emergens), • az elmaradt haszon (lucrum cessans), • a kár elhárítása, enyhítése stb. körében esetlegesen felmerült költségek. ad d) A negyedik szükségszerű elem az okozatosság, amely szerint a jogellenes magatartás és a bekövetkezett kár között okozati összefüggésnek kell fönnállnia. Okozati összefüggést akár aktív, vagyis tevőleges magatartás, akár passzív magatartás, vagyis mulasztás megalapozhat. Az okozatosság megállapításánál alapvetően két szempontot kell figyelembe venni: • a magatartás nélkül a kár nem következett volna be, • továbbá a károkozó magatartása kártérítési szankció alkalmazásával befolyásolható, és a reparációs cél megvalósítható. ad b) A kimentés. A polgári jogi kártérítési felelősség általános – felróhatósági – alakzatában a fenti három elem együttes megléte esetén sem feltétlenül van helye a kártérítési felelősség megállapításának. Mentesül ugyanis a felelősség alól az, aki bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, vagyis magatartása nem volt felróható. Az elvárhatóság kérdésének elbírálásánál abból kell kiindulni, hogy mindenkinek úgy kell eljárnia, hogy a kár bekövetkezése megelőzhető legyen. Az elvárhatóság objektív fogalom, a társadalmilag elvárható magatartást jelenti. A törvényben az általában kitétel azt jelenti, hogy a törvény nem egyéni adottságok alapján írja elő a normát, hanem úgynevezett objektív zsinórmértéket alkalmaz. Az adott helyzetben kitétel pedig azt jelenti, hogy a törvény egyediesíti is a társadalmi mércét és azt vizsgálja, hogy az adott helyzetben a konkrét tényállás mellett mi tekintendő elvárhatónak. Tekintettel arra azonban, hogy az igényérvényesítése ezen esetben a deliktuális felelősségen, azon belül is a bűncselekménnyel okozott kárért való felelősségen alapul, a bűncselekménnyel okozott kár vonatkozásában jogerős bűnösítő ítélet birtokában a károkozónak nincsen lehetősége a károkozás jogellenessége alóli kimentésre, s ez a mozzanat az, amely az eljárást lényegesen egyszerűsíti és lerövidíti. Összefoglalva: a kártérítés sikerességéhez a károsultnak azt kell bizonyítania, hogy kára következett be, a kárt a károkozó tevése vagy mulasztása okozta, és a kár bekövetkezte és a károkozó magatartása között okozati összefüggés áll fenn. Ha többen közösen okoznak kárt, felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges, egymással szemben pedig magatartásuk felróhatósága arányában oszlik meg. A kár a károkozók között egyenlő arányban oszlik meg, ha magatartásuk felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani. A bíróság mellőzheti az egyetemleges felelősség megállapítását, és a károkozókat közrehatásuk arányában is marasztalhatja, ha • ez a kár megtérítését nem veszélyezteti, és tetemesen nem is késlelteti, vagy • a károsult maga is közrehatott a kár bekövetkeztében, vagy igénye érvényesítésével menthető ok nélkül késlekedett.

„AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS TÖBB MINT ©IKI” A bíróság azonban a fenti feltételek fennállása esetén sem köteles mellőzni az egyetemlegességet, csupán élhet ezzel a lehetőséggel, ha indokoltnak tartja. Közös károkozás: ha a kár bekövetkezése több személy közrehatásának eredménye. Önmagában az egyidejű elkövetés nem jelenti a közös károkozás szabályainak alkalmazását, ehhez ugyanis szükség van a károkozók bizonyos fokú közös szándékára is. A kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig az nem lehetséges, vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja, köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni. A Ptk. 355. §-a állapítja meg azokat a módokat, amelyekkel a bekövetkezett károsodás kiküszöbölhető. A törvény a különböző kártérítési módok között sorrendet állapít meg, amelytől csak indokolt esetben lehetséges az eltérés. Kártérítés címén • elsődlegesen az eredeti állapot helyreállítását rendeli (ez nyilvánvalóan a jogellenes másolások esetén nem képzelhető el), • másodsorban a kár megtérítését. A kár megtérítésére kétféle módon kerülhet sor: • pénzben való megtérítéssel, • vagy természetben való megtérítéssel. A pénzbeli kártérítés pedig lehet: • egyösszegű, • vagy járadék formájában fizetett. A kártérítési módok kombinált alkalmazására is lehetőség van. A bíróságnak kell eldöntenie azt a kérdést, hogy milyen eszközzel érhető el a leginkább az, hogy a károsult a károkozás előtti helyzetbe kerüljön. Ennek érdekében azt a kártérítési módot kell alkalmazni, amely a teljes jóvátétel elvének érvényesítését a legcsekélyebb sérelemmel és a legeredményesebben biztosítja. A kártérítés módjával kapcsolatban utalnunk kell arra is, hogy a kártérítés szolgáltatás formájában is nyújtható és nincs akadálya annak sem, hogy a felek megállapodással rendezzék a kártérítés módját. A törvény az eredeti állapot helyreállításának elsődlegességéről rendelkezik. Egyéb kártérítésnek tehát akkor van hely, ha az eredet állapotot nem lehet helyreállítani. Az eredeti állapot helyreállításának elsősorban olyan esetekben lehet helye, amikor az egyfelől fizikailag lehetséges, másfelől a károsodás viszonylag kis szakértelemmel és arányos költségráfordítással kijavítható. A bíróság mellőzheti az eredeti állapot helyreállításának elrendelését, ha az ellen a károsult alapos okból tiltakozik, illetve abban az esetben is, ha az a károkozóra nézve aránytalan áldozattal járna. Ha az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges, vagy a fent említett okok miatt nem célszerű, a bíróság a kár megtérítésére kötelezi a károkozót. A törvény a kár két fajtáját említi meg: • a vagyoni kár • és a nem vagyoni kár.

AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS ELLENI KAMPÁNY ESEMÉNYEI ÉS EREDMÉNYEI

A kárt pénzben kell megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják. A kár természetben való megtérítése különösen akkor lehet indokolt, ha a kártérítés tárgyát a károkozó maga is termeli, vagy az egyébként a rendelkezésére áll. Az eredeti állapot helyreállításának és a természetbeni kártérítésnek az elhatárolása problémákat vet fel a gyakorlatban. A bírói gyakorlat fő elvként követi, hogy az eredeti állapot helyreállítását szűken, kifejezetten fizikai értelemben fogja fel, míg a természetbeni kártérítést helyettesíthető dolgokra vonatkoztatja. A természetbeni kártérítés tehát helyettesíthető dolgokra vonatkozik, ide tartozik például a dolog kicserélése, pótlása vagy javítása, természetbeni tartás, ruházattal való ellátás stb. Különösen akkor lehet indokolt a természetbeni kártérítés, ha a kártérítés tárgyát a károkozó maga is termeli vagy az egyébként a rendelkezésére áll. Abban az esetben azonban, ha a károkozónak szüksége van arra a tárgyra, amely a rendelkezésére áll, indokolatlan lenne a természetbeni kártérítésre kötelezése, ilyen esetben a pénzbeli kártérítés megállapítása a helyes megoldás. A bíróság azonban természetbeni kártérítésként nem ítélhet meg olyan dolgot vagy szolgáltatást, amely más, mint amiben a kár keletkezett. Kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges. A magyar kártérítési jog a teljes kártérítés elvén alapszik, vagyis a kártérítés célja, hogy a károsultat olyan helyzetbe hozza, mintha a kár be sem következett volna. A Ptk. 355. §-a tehát ezen elvnek megfelelően határozza meg mindazon kárelemeket, amelyek megtérítésére a károsult igényt tarthat. A rendelkezés a kár négy elemét különbözteti meg – melyek közül az első három a vagyoni kár körébe tartozik, míg a negyedik a nem vagyoni kár –, amelyek az alábbiak: 1. A tényleges kár (damnum emergens): a tényleges kár azáltal merül fel, hogy a károsult valamely dolga megsérül, elpusztul, megrongálódik vagy elvész. Ilyenkor a kár összege a dologban, illetve a károsult vagyonában bekövetkezett értékcsökkenés. Gyakorlati problémák adódhatnak abból, hogy a tényleges kárt mikori értékviszonyok figyelembevételével kell meghatározni, a kár bekövetkeztekori avagy a kártérítés fizetésére kötelező ítélet meghozatalakori értéken. Ha a károsodás bekövetkezte és az ítélethozatal időpontja között az értékviszonyok számottevően nem változnak, ez a probléma nem jelentkezik. Ilyenkor a kártérítés megállapítható a kár bekövetkeztekori értéken anélkül, hogy a károsult érdekei hátrányt szenvednének. A teljes jóvátételhez a késedelmi kamat fizetésére való kötelezés megfelelő eszközt jelent. Ha azonban a két időpont között jelentős értékkülönbség mutatkozik, helyesebb az ítélet hozatalakori értékviszonyokat figyelembe venni, mert a károsult vagyonában beállott értékcsökkenés csak ily módon küszöbölhető ki, ebben az esetben azonban a károsult késedelmi kamatra csak a bíróság által megszabott teljesítési határidőtől kezdve jogosult. 2. Az elmaradt vagyoni előny (lucrum cessans): e körbe tartozik a keresetveszteség vagy jövedelemveszteség. Ha a munkaképtelen állapot vagy munkaképesség-csökkenés határo-

„AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS TÖBB MINT ©IKI” zott ideig tart, az elmaradt jövedelem összege pontosan meghatározható, tehát egyösszegű kártérítés megállapítására kerülhet sor. 3. A vagyoni hátrány csökkentéséhez, illetőleg kiküszöböléséhez szükséges költségek, ide nem értve azokat a költségeket, amelyek a perköltségben megtérülnek. Ezek a költségek olyan károk, amelyek nem a károkozó magatartással oksági kapcsolatban keletkeznek, hanem a károsultnak a káresemény bekövetkezte után, de azzal összefüggésben lévő elhatározásán alapuló indokolt költségek. A költségek felmerültét a károsultnak bizonyítania kell. Az említett költségek között vannak olyanok, amelyek számlákkal vagy tanúvallomásokkal bizonyíthatók, vannak közöttük azonban olyan költségek, amelyek nem számszerűsíthetők, így általános kártérítésként állapíthatók meg. 4. A nem vagyoni kárpótlás: a Ptk. 354. §-nak hatályon kívül helyezése óta a törvény nem határozza meg nem vagyoni kár fogalmát, illetve azokat az eseteket, amelyekben ilyen jellegű kár felmerülhet. E hiányosság nem annyira oka, mint inkább következménye a nem vagyoni kár speciális természetének. A nem vagyoni kártérítés jogintézménye az általános személyiségvédelem eszköze. A nem vagyoni kártérítés megfizetésére vonatkozó igény jogalapja valamely személyiségi jog megsértése. Akár a törvényben nevesített, akár a törvényben nem nevesített személyhez fűződő jogot sértenek, e jogsértés alapot adhat a nem vagyoni kártérítés követelésére. A személyhez fűződő jogok egy része kizárólag a természetes személyeket illeti meg (például az emberi méltóság). A személyhez fűződő jogok másik része azonban a jogi személyeket is megilleti. Ebből következik, hogy a jogi személyek is érvényesíthetnek nem vagyoni kártérítési igényt abban az esetben, ha személyhez fűződő jogaik felróható módon való megsértése következtében nem vagyoni hátrányuk keletkezik. Tekintettel arra, hogy a nem vagyoni kártérítés személyiségvédelmi eszköz, így személyhez kötött jellegéből adódóan csak személyesen érvényesíthető. (Ez természetesen nem zárja ki a jogi képviselő igénybevételét.) A nem vagyoni kár esetében tehát – a fentieknek megfelelően – az alapvető nehézséget az okozza, hogy egyfelől nagyon nehezen körülhatárolható azon események köre, amely okot ad a nem vagyoni kárpótlás megítélésére, másfelől a kár természetéből fakadóan annak mértéke – különösen pénzösszegben kifejezve – nem bizonyítható. Figyelemmel arra, hogy a nem vagyoni hátrányok igen sokfélék lehetnek és a konkrét tényállásokban változatos formákban és összefüggésekben jelennek meg, nem lehet általános iránymutatást adni az összegszerűség meghatározásához. A kártérítés összegének meghatározása során tekintettel kell lenni a jogsértés súlyára és annak tartósságára is. A nem vagyoni kárpótlás összege után a károsodás bekövetkeztétől késedelmi kamat jár. Végül beszélni kell az általános kártérítés szabályairól is, hiszen esetünkben különös jelentőséggel bírhatnak. Ha ugyanis a kár mértéke – akár csak részben – pontosan nem számítható ki, a bíróság a károkozásért felelős személyt olyan összegű általános kártérítés megfizetésére kötelezheti, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. Előfordulhat, hogy a kár mértékét nem lehet pontosan megállapítani, bizonyítani. Ez

AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS ELLENI KAMPÁNY ESEMÉNYEI ÉS EREDMÉNYEI

a körülmény azonban nem járhat azzal a következménnyel, hogy a károsult nem részesül kártérítésben, a károkozó pedig mentesül a kártérítési felelősség alól. E konfliktus feloldására vezette be a Ptk. az általános kártérítés intézményét. Általános kártérítés megítélésére tehát akkor kerülhet sor, ha egészen bizonyos, hogy a károsultnak a kára bekövetkezett, illetve teljes bizonyossággal előre tudható, hogy az a jövőben be fog következni, a kár mértéke azonban pontosan nem állapítható meg a teljes körűen lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeképpen sem. A Pp. 206. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a bíróság a kártérítés vagy egyéb követelés összegét, ha a szakértői vélemény vagy más bizonyíték alapján meg nem állapítható, a per összes körülményeinek mérlegelésével belátása szerint határozza meg. Az eljárásjogi szabály mérlegelési jogkört biztosít a bíróság számára arra az esetre, ha a teljes körű bizonyítás lefolytatását követően a követelés összege pontosan nem határozható meg. Ebből az is következik, hogy a bíróság nem mellőzheti a vizsgálatot akkor sem, ha terjedelmes bizonyítás lefolytatása szükséges és remény van arra, hogy a bizonyítási eljárás eredményeképpen a kár pontos összege megállapítható lesz. A kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes a késedelmi kamat. A kártérítési összeg után kamat a károsodás bekövetkeztétől jár, a bíróság azonban csak a kereseti kérelemnek megfelelő időponttól ítélhet meg kamatot. A károsodás bekövetkezése azonban nem feltétlenül esik egybe a károkozás időpontjával, hiszen elképzelhető, hogy a károsodás csak egy későbbi időpontban következik be. A kártérítés esedékességének az alábbiak tekintetében van jelentősége: • a károsodás bekövetkezte az elévülési idő kezdete; • a károkozó a károsodás bekövetkeztekor nyomban köteles a kártérítést megfizetni; • ez az időpont a késedelmi kamatfizetés kezdő időpontja; • ezt az időpontot megelőzően a kártérítési igényt nem lehet perben érvényesíteni. A törvény kimondja, hogy a kárért felelős személy helyzetére a szerződés teljesítésében késedelmesen kötelezettre irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. E szabályból következik, hogy a károkozó, a károsodás bekövetkezésétől számítva a kártérítés megfizetésével késedelemben van, így a Ptk. 301. §-nak megfelelően a kártérítés mértékéhez igazodó késedelmi kamatot köteles fizetni. A kártérítési összeg után kamat a károsodás bekövetkeztétől jár, a bíróság azonban csak a kereseti kérelemnek megfelelő időponttól ítélhet meg kamatot, mert a bíróság nem terjeszkedhet túl a kereseti kérelmen (Pp. 215. §). Ha a kártérítési összeg egyes részei különböző időpontokban esedékesek, a kamatfizetés kezdő időpontjaként – átlagos számítás alapján – egységes kamatfizetési kezdő időpont is meghatározható. A kötelezett a Ptk. 360. § (1)-(2) bekezdésében írtak megfelelő alkalmazásával a nem vagyoni kárpótlás után is kamatfizetésre köteles. A kamatfizetés kezdő napja az a nap, amelyen a kár bekövetkezte megállapítható. Olyankor azonban, amikor a kár összegét az ítélethozatalkor irányadó ár és értékviszonyok határozzák meg, a károsodás napjától esedékes, azaz visszamenőleges kamatfizetési kötelezettség nyilvánvalóan kizárt. A kamat ilyenkor csak a bírói határozatban megjelölt teljesítési határidő leteltétől jár.

„AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS TÖBB MINT ©IKI” A követelések érvényesíthetőségét befolyásolhatja az elévülés kérdése. A kártérítési követelés a károsodás bekövetkeztével válik esedékessé. Ennek megfelelően a kártérítési követelés elévülése akkor is a követelés esedékességétől, vagyis a károsodás bekövetkeztétől kezdődik, ha a károsult a károsodásáról később szerzett tudomást. Ilyen esetben, mivel a károsult menthető okból nem érvényesítette követelését, alkalmazandók a Ptk. 326. § (2) bekezdésében foglalt szabályok. Öt évnél rövidebb idő alatt nem évülhet el a követelés, ha a kárt szándékosan vagy bűncselekménnyel okozták. A bűncselekménnyel okozott kár esetén azonban a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.

AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS ELLENI KAMPÁNY ESEMÉNYEI ÉS EREDMÉNYEI

A magyar könyv- és jegyzetletöltő weboldalak adatbázisa a

Részlet Magyar Könyvkiadók Másolás Elleni Munkacsoportja megbízásából készített tanulmányból, lezárás: 2009. október 31.

Az adatbázis célja, hogy valós képet kapjunk arról: milyen weboldalakról lehet illegális vagy legális, de a könyvkiadóknak valamilyen módon bevételkiesést okozó tartalmakat letölteni. Nem alkalmaztunk műfaji megkötést, de elsősorban a felsőoktatási tankönyvekre, illetve a szépirodalmi művekre koncentráltunk. A weboldalakat a tartalmuk alapján két csoportra lehet osztani: (1) felsőoktatási tananyagokat tartalmazó és (2) teljes művek letöltésére szolgáló weboldalakra. A továbbiakban az összefoglaló bemutatja ezeknek a csoportoknak az általános jellemzőit (pl. tartalom, üzemeltető, fizetős vagy ingyenes, kell-e a regisztráció a letöltéshez stb.), valamint a csoportba tartozó weboldalaknak a lehető legszélesebb körét (természetesen nem mindegyiket, hiszen ez lehetetlen és egyben szükségtelen vállalkozás lenne). Az adatbázis nem foglalja magában azokat az elektronikus formában létrehozott tartalmakat, amelyek nem követhetőek, nyilvánosságuk korlátozott, pl. azért, mert ftp-szerveren, vagy e-mailen jutnak el a felhasználókhoz (a rendelkezésünkre álló információk szerint mind felsőoktatási segédanyagok, mind irodalmi művek terjednek ilyen módon), de ahol tudunk, utalunk a velük kapcsolatban rendelkezésünkre álló adatokra. (…)

2. Teljes művek letöltésére szolgáló oldalak Az itt bemutatandó oldalak legfontosabb közös jellemzője, hogy teljes műveket (könyveket) le lehet róluk tölteni. Ezek a legkülönfélébb témájú könyvek lehetnek: szépirodalom, szakkönyv, tankönyv, ismeretterjesztő stb. A file-formátumok is nagyon változatosak: doc, rtf, pdf, lit, rar stb., de vannak html-ben letölthető könyvek is. Elsősorban a magyar oldalakra koncentráltam az anyaggyűjtés során, de mivel magyar nyelvű könyvek külföldi oldalakról is megtalálhatóak, ezekre is kitérek. Gyűjtőoldalak: http://e-konyv.lap.hu/ http://inimma.ingyenweb.hu/keret.cgi?/irodalom.htm

„AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS TÖBB MINT ©IKI” a) általános filecserélő oldalak, ahol beszkennelt könyveket is le lehet tölteni általában pdf vagy doc formátumban

URL üzemeltető

fajta, módszer tankönyv/vegyes

regisztráció

megjegyzés

általános fájlmegosztó

vegyes

igen

torrentoldal

a leghíresebb torrentoldal, bármit le lehet tölteni, például magyar nyelvű tudományos ismeretterjesztő könyveket

le kell tölteni egy programot, azon keresztül jönnek a „torrentek”, azaz a file-ok

más internetes oldal tulajdonosa is. egy elvesztett tárgyalás után a jogi státusza még rendezés alatt van, valószínűleg fizetős szolgáltatásként fog tovább működni, de egyelőre még használható ingyenesen is.

b) Kifejezetten könyvek letöltésére „szakosodott” portálok.

URL üzemeltető

fajta, módszer tankönyv/vegyes

regisztráció

megjegyzés

dokumentum-adatbázis

teljes könyvek műfajtól függetlenül pdf-ben, a felhasználók tölthetnek fel

igen

Copyright-policy: „Ha értesülünk arról, hogy a feltöltésed valaki más szerzői jogát sérti, azonnal eltávolítjuk, és értesítünk róla. Ha újra felteszed, letiltjuk az IP-címedet és a regisztrációdat.” Minden könyvnél van egy opció, hogy „Vásárolja meg a kiadótól!” + link

AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS ELLENI KAMPÁNY ESEMÉNYEI ÉS EREDMÉNYEI

regisztráció

URL üzemeltető

fajta, módszer tankönyv/vegyes

könyvtári adatbázis

html, doc, rtf, nem pdf kell „A … elsősorban az oktatási/kutatási szférát szeretné ellátni magyar vagy magyar vonatkozású, szabad terjesztésű elektronikus publikációkkal.”

könyvtári adatbázis

magán adatbázis

szakirodalom tudományágak szerint osztályozva, pdf és doc vegyes

megjegyzés Copyright policy: A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik (amennyiben az illető fel van tüntetve). Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a szövegben a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. A … üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének lehetőségét illetően, akkor töröljék azt a … állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. a jogi háttere zavaros, nem derül ki szerzők ABC-sorrendben, RAR-file-ok

URL üzemeltető

fajta, módszer tankönyv/vegyes

magán könyvesportál

mindenféle könyvek: kötelező olvasmányok és azok elemzései, romantikus, fantasy, sci-fi, pl. komplett Gyűrűk ura szépirodalom, nem szakkönyv kb. 100 db rengeteg könyv: nincs Verne, Dan Brown, ezoterika, Rejtő, Kästner, mesék Gárdonyi stb

könyletöltő adatbázis ismeretlen üzemeltető

megjegyzés elvileg szabadon lehet feltölteni, de most nem lehet (ennél a menüpontnál az van kiírva, hogy jelenleg nem lehetséges)

c) A fenti kategóriákba nem tartozó oldalak, ahonnan műfaji vagy tematikus megkötés nélkül egész könyvek vagy könyvrészletek letölthetők. Ez a felsorolás tartalmazza azokat a fórumokat is, melyek kifejezetten azért szerveződtek, hogy a felhasználók megoszthassák egymással a letölthető könyvekre vonatkozó információkat, illetve magukat a file-okat is.

URL üzemeltető

fajta, módszer tankönyv/vegyes

egyetemi ftp-szerver

külföldi irodalom, pl. Salinger, Asimov doc-ban a rendes honlapon részletek letölthetőek egy Typotex-könyvből (HALÁCSY Péter, VÁLYI Gábor, Barry WELLMAN (szerk.): Hatalom a mobiltömegek kezében)

szakmai oldal

regisztráció

megjegyzés

AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS ELLENI KAMPÁNY ESEMÉNYEI ÉS EREDMÉNYEI

URL üzemeltető

fajta, módszer tankönyv/vegyes

regisztráció

egy directory, nem derül ki, hogy ki doc-ban letölthető az üzemeltető, valószínűleg magán- könyvek: Gyűrűk személy ura, Rejtő, Fazekas Mihály, Csáth Géza, Harry Potter, Andersen külföldi szolgáltató régi, elsősorban magyar irodalom külföldi magyar közösségi portál fórum: csak reigen gisztrált felhasználóknak, itt linkelnek be könyveket pdf-ben, doc-ban, magyarokat internetes lap fóruma vegyes

szakmai hírportál fóruma

vegyes

egy directory, üzemeltető nincs feltüntetve, ingyenes

vegyes tematikájú letölthető könyvek: informatika, közoktatás, történelem, irodalom, receptek, lit és rar formátum

megjegyzés

fórum a letöltésekről, tippeket osztanak meg (weboldalak), e-mailen küldik el egymásnak a felhasználó beírja, hogy mit szeretne, valaki beír egy linket, esetleg elküldi e-mailen

„AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS TÖBB MINT ©IKI” d) Végül a kifejezetten népszerűnek számító témákra specializálódott weboldalak. Valóságos internetes – és azon kívüli – szubkultúrája alakult ki például a science fiction, a fantasy és az ezoterikus könyveknek. Ezek természetesen nem fedik egymást, de sok olyan internetes oldal van, ahol ezek egyaránt megtalálhatóak, és a rajongók körében is vannak átfedések. URL üzemeltető ezoterikus oldal

szakmai közösség honlapja

szakmai antológia

magán adatbázis politikai portál

magán adatbázis

torrentoldal

fajta, módszer tankönyv/vegyes scribd-ből átemelve: Popper Péter: Felnőttnek lenni (Saxum) html-ben vannak fenn könyvrészletek (Feldmár, Watts, Huxley), de mindegyik végén ott a copyright és a kiadó neve, a kiadás éve letölthető teljes sci-fi könyvek: Asimov, Foster, Douglas Adams, képregények is pdf, doc főleg fantasy és ezoterikus könyvek pl. Orwell: Állatfarm, 1989-es Európai Könyvkiadó kiadásának másolata (pdf) ezoterikus, sci-fi, fantasy, egyéb szépirodalmi könyvek html-ben ezoterikus könyvek, többek között Huxley, Hamvas Béla stb.

regisz- megjegyzés tráció nincs

nincs

van

nemzetközi file-megosztó

AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS ELLENI KAMPÁNY ESEMÉNYEI ÉS EREDMÉNYEI

URL üzemeltető szakmai oldal

fajta, módszer regisz- megjegyzés t a n k ö n y v / v e - tráció gyes sok letölthető van, amihez odaírták, könyv, pl. Márai: hogy a Kossuth Kiadó Füveskönyv, Tao engedélyével (Michio T King: Az Út és Kushi: Rákmegelőző és az Erény könyve gyógyító diéta Weöres Sándor fordításában

Készült a Magyar Könyvkiadók Másolás Elleni Munkacsoportja megbízásából, 2009. október 31.

lezárás: