Eckart Hammer
A férfiak másképp öregszenek Használati utasítás az ötven felettiekhez
Dialóg Campus Kiadó Budapest–Pécs
A fordítás alapjául szolgáló mű: Eckart Hammer: Männer altern anders. © Verlag Herder GmbH, Freiburg im Breisgau 2010
Fordította: Kőrösi Mercédesz
ISBN 978-963-9950-69-6 ISSN 2061-9421
© Dialóg Campus Kiadó, 2013 © Nordex Kft. – Kőrösi Mercédesz, 2013 Címlapkép: © Sergey Peterman - Fotolia.com A mű szerzői jogilag védett. Minden jog, így különösen a sokszorosítás, terjesztésés fordítás joga fenntartva. A mű a kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül részeibensem reprodukálható, elektronikus rendszerek felhasználásával nem dolgozható fel, azokban nem tárolható, azokkal nem sokszorosítható és nem terjeszthető.
Tartalom Bevezető . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 „Az öregedés nem gyáváknak való”. . . . . . . . . . . . . . . . 11 Mindenki idős – csak másként. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 Aki meg akar öregedni, kezdje fiatalon . . . . . . . . . . . . . 15 I. Van élet a munka után? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 „Az idős emberek azok a fiatalok, akik véletlenül a szemünk láttára öregszenek”. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 A kor többnyire csak kifogás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 Reggel horgászni, délután vadászni… . . . . . . . . . . . . . . 32 Esély vagy veszély?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 Unalom vagy tevékenységláz? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 Legkésőbb 55 évesen el kellene dönteni, hogy a fiatalságunkat vagy az öregkort szeretnénk meghosszabbítani.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 Az aktivitás és a visszahúzódás egyensúlya. . . . . . . . . . 43 II. Egyedül vagy együtt? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49 Papa a kapuknál. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 Philemon és Baucis, avagy a „Caveman-modell?”. . . . . . 55 Amikor a társ elmegy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60 A családi kötelékek oldása és kötése. . . . . . . . . . . . . . . . 63
5
A férfiak másképp öregszenek
Férfiak és kutyák találkozása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66 Én magamért másokkal, mások énértem . . . . . . . . . . . . 69 Fiatalkori ismerőseink arcán látjuk, hogy mennyire öregek lettünk.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70 Uralkodó férfiasság. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 III. Már nem tudjuk, vagy már nem kell? . . . . . . . . . . . . . 79 A nők öregszenek, a férfiak érnek?. . . . . . . . . . . . . . . . . 84 A garanciaidő sajnos lejárt. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86 A szexualitás második nyelve időskorban. . . . . . . . . . . . 88 Figyelem: A férfiszerep veszélyezteti az egészségét!. . . . 90 Amikor eljönnek a vészterhes napok . . . . . . . . . . . . . . . 94 Több férfit az ápolóotthonokba!. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 Aki pihen, berozsdásodik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102 Arcfelvarrás helyett kibontakozás!. . . . . . . . . . . . . . . . 106 Másfajta bánásmód a testtel. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109 IV. Generációs szerződés vagy generációs hazugság? . 113 Nyugdíjas rezidencia vagy polgári kórház?. . . . . . . . . . 117 Generációs háború fenyeget?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123 Később van, mint gondolnád! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 128 Idős fát már nem lehet átültetni. . . . . . . . . . . . . . . . . . 130 A régi szép idők?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132 Az idősek szép napjai ma vannak!. . . . . . . . . . . . . . . . 136 A négyszeres öregedés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139
6
Tartalom
Végállomás: sóvárgás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142 Az élet príma alternatíva lenne . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146 V. Szomorúság vagy remény? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .151 Vírusos klimax nem létezik. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154 Feldolgozatlan válságok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 156 Fejjel másfelé?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160 Már nem kell a hőst játszani . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167 A másik oldal kiélése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169 Öregedés, mint zavar?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 171 Remény gyászfátyollal. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174 Epilógus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 181 Kevés az idő aközött, amikor túl fiatalok és túl öregek vagyunk. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 183 When I’m Eighty-Four. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 186 Forrásjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 189 Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 193 Köszönet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 203
7
Brigittének, aki harminc éve kísér másféle öregedésem során
Bevezető Az idős férfi, az ismeretlen lény Úgy gondolom, mi, öreg fickók, újra nagyon kelendőek lettünk. Dr. Georg Ringsgwandl
„Isten hozott a klubban!” – üdvözölték egymást az öregek körülöttem, amikor három évvel ezelőtt az ötvenedik születésnapomat ünnepeltem. Azóta egy olyan klubhoz tartozom, amelynek a világon immár minden harmadik férfi a tagja lehet. 14 millió főt számláló csoportunk például kétszer olyan nagy, mint a Németországban élő külföldiek tábora, háromszor annyian vagyunk, mint amennyi az óvodás korú gyermek vagy a munkanélküli összesen. Ráadásul mindegyik csoportra nagyobb figyelmet fordítanak, mint az idősödő férfiakra. Mit tudunk egyáltalán az ötvenen túli férfiról – eltekintve attól, hogy túl van élete zenitjén és innentől szakmailag, testileg és szexuálisan csakis lefelé tarthat, mielőtt az impotencia, a vizelettartási zavar vagy az időskori elbutulás végzi be hősi pályafutását? Az idős(ödő) férfi ismeretlen lény a gerontológiában, alig kutatják, ritkán beszélnek róla. Az
9
A férfiak másképp öregszenek
utóbbi húsz évben a gerontológia, az idős korral foglalkozó tudományág jelentősen bővítette az időskorhoz kapcsolódó szinte összes kérdéskörben az ismeretanyagot, majdhogynem hiánytalanul feltárta és feltérképezte az „öregség” máig fiatal kontinensét. Ám az idősebb férfit a szerteágazó tevékenység ellenére is teljesen figyelmen kívül hagyta és elfelejtette. Első ránézésre ez nem tűnik logikusnak. A szociális kutatás ugyanis – ahogy azt Holger Brandes férfikutató megállapítja – túlnyomóan a férfiak kutatása: „Férfiak vizsgálják a férfiakat, a férfiak számára”.1 Ha azonban pontosabban megnézzük, általában mégsem nemi szempontból tekinti a férfit, hanem mint univerzális, semleges lényt kutatja, miközben nemiségének ténye háttérbe szorul. Nem tesz különbséget az ember és a férfi között, így az, ami férfiként jellemzi a férfit, vagyis azok a sajátosságai, melyek nemiségében gyökereznek, nem válnak láthatóvá. A kritikai férfikutatás, ami a férfit teszi vizsgálatainak tárgyává, még csak árnyékéletet él. Túlságosan fiatal ez a terület: a hetvenes évek nőmozgalmának hatására a férfikutatók gyakran saját élettapasztalatukra, apai, férji, szakmai szerepükre alapoztak és alapoznak. A kritikai férfikutatásban napvilágot látott publikációk így többnyire csak a negyedik,
10
Bevezető
ötödik évtizedig nyúlnak – annak megfelelően, amit a kutatók saját öregedéssel kapcsolatos látóhatára megenged. Ez az ön-visszatükrözési folyamat eddig még nem érte el az időskort, egyelőre kevés a találkozási pont a „férfiak által” és az „idősek által” mozgatott világ között.2
„Az öregedés nem gyáváknak való”3 A férfiak szinte mindent megvizsgáltak és megkérdőjeleztek már, csak önmagukat nem. Az őszülő és a már megőszült férfi gerontológusok – jóllehet részben már maguk is vizsgálati alanyaik életkorába léptek – aligha kutatták az idős embert, mint férfit. Lehet, hogy egyfajta „gerofóbiában”4 szenvednek, vagyis az öregedéskutatók félnek saját vizsgálatuk tárgyától. Hiszen az „öreg” melléknév köré épülő szinte valamennyi fogalom negatív hatású, ezenfelül az idős kor és az idős ember a férfiatlansággal egyenértékű kifejezések. Így aztán a legtöbb gerontológusra, mint szinte minden más emberre is érvényes: mindig csak a többiek öregek. Az időskori nemiség kérdéseit elsősorban a nők boncolgatták és a férfiakról alkotott ismeret nagy része – mintegy melléktermékként – a nőkutatásnak köszönhető. Az idős(ödő)
11
A férfiak másképp öregszenek
hölgyek életkörülményeinek és hátrányos megkülönböztetésének kutatásához eszközöket szolgáltattak, programokat dolgoztak ki és részletes tanulmányokat készítettek. Következésképpen az „időskor és nemiség” címszavak alatt szinte kizárólag nőkkel kapcsolatos kérdésekkel találkozunk. Az a tény, hogy egyre ritkább az idős férfi, valamint hogy a 75 éven felüliek kétharmada nő, azt eredményezte, hogy az idős férfit már sem szóra, sem kutatásra nem tartják érdemesnek. Így aztán az idős(ödő) férfi továbbra is egy nagyrészt ismeretlen lény, akiről eddig csupán egészségi és szexuális nézőpontokat sikerült valamelyest felderíteni, ami nem utolsósorban a növekvő egészségpiac gazdasági érdekeivel függ össze. Az időskorral és a férfiakkal kapcsolatban kevés tudományos tény áll rendelkezésre, és ez meglepően nagy visszhangra talál, amikor ötvenen túli férfiakkal és nőkkel kezdünk beszélgetni. Hogyan lehet kialakítani egy hivatáson túli életszakaszt, ami gyakran hosszabb, mint a munkában eltöltött idő? Miért éljük meg annyira aszimmetrikusan időskorban a házasságot? Hol találja meg a helyét a férfi egy idős női társadalomban? Hogyan küzdik le a férfiak a testi bajokat és a betegeskedést? Miért olyan hihetetlenül magas az idős férfiak öngyilkossági aránya? A nőkkel ös�szehasonlítva miért halnak annyira korán a férfiak és miért
12
Bevezető
fogadjuk el ezt egy vállrándítással, úgy, mint egy „természeti törvényszerűséget”? A könyv ezekre és sok egyéb kérdésre próbál meg választ találni. Azokkal a kihívásokkal foglalkozik, amelyek az ötvenedik életéven túl jelennek meg. Ennyi idősen a férfiak korábban a halálra gondoltak, hiszen – ahogy Eric Schützendorf öregkorkutató mérlegeli – alapjában véve már az egész életet maguk mögött tudják: „Gyerekkor, iskola, oktatás, szerelmi kapcsolat, hivatás, család, gyereknevelés, hobbik, utazás, betegségek, sérülések, vereségek, csalódások. A szakmai karriernek vége, a fa el van ültetve, a házat már majdnem teljesen kifizette. Most már arra koncentrálhatna, hogy élete végéig tartó ellátása biztosítva legyen, ahogy szüleink és nagyszüleink is tették. Egy teljes élet a vége felé közeledik. Ám előttünk – nagyszüleinkkel ellentétben – egy egész élet áll még. Az ötvenesek ma egy élet végén és mégis annak közepén találják magukat.”5
Mindenki idős – csak másként Az időskor, ami nagy- és dédszüleink korában egy rövid időszak volt a munkaképes kor és a többnyire egyből utána bekövetkező vég között, mára egy hatalmas és szinte átlát-
13
A férfiak másképp öregszenek
hatatlan kontinenssé fejlődött. Az időskor, ami néhány évtizede még egyenlő volt a „szegény és beteg” fogalmakkal, mára annyira radikálisan kiterjedt és megváltozott, hogy már régóta nem beszélhetünk az időskorról. Az öregkor színes és hihetetlenül sokoldalú, heterogénebb mint bármelyik életszakasz. Az időskor már nem létezik! Hiszen a százéves színész még mindig rivaldafényben áll, miközben a leharcolt építőmunkás éppen hogy csak megél korkedvezményes nyugdíjából; az életvidám időskorú Tenerifén tölti a hideg heteket, míg a megöregedett tartósan munkanélküli a televízión keresztül deríti fel a világot; az egyik nyugdíjas tanfolyamra iratkozik be, miközben a másiknak a lelkész úr diáit vetítik le az öregek napközi otthonában; a jómódú nyugdíjas a szenior-alapítvány kulturális sokszínűségét élvezi, míg a demenciában szenvedő hatvanas a szanatóriumban próbál eligazodni. Már régóta semmi értelme az idősekről beszélni. Mindig meg kell jegyezni, hogy éppen kiről van szó. Számtalan olyan kifejezés született, amely egyes csoportokat jellemez, például fiatal idősek, öreg idősek, fittek, függők, slow-go és no-go (lassú járású és járásképtelen) idősek, gruftik (kriptaszökevények), selpik (a second life people rövidítése). Mindannyian időssé akarunk válni majd egyszer, de senki sem
14
Bevezető
akar az lenni. Így aztán új fogalmakat hoznak létre, amelyekkel körül lehet írni ezt az utálatos szót: hiszen szeniorokról beszélünk, ami valahogy aktívabban, fiatalosabban és jobban hangzik; az „idősebb” politikailag korrektebb, mint az „öreg”, jóllehet a középfok jele arra mutatna, hogy az idősebb lényegében öregebb, mint az idős. Így aztán ez a könyv sem az idős kort, hanem egy megfoghatatlan kép néhány szeletét mutatja be. Megszólaltat öt, 55 és 69 év közötti férfit, akikkel részletesen beszélgettem a korukról, és akik jó példái öt teljesen eltérő élethelyzetnek.
Aki meg akar öregedni, kezdje fiatalon Ez a könyv a férfiak öregedésének kockázatait és esélyeit igyekszik feltárni, meglévő kutatási eredményeket bemutatni és az időskori kilátásokat mérlegelni. Egyrészt megvilágítja azt a „kései szabadságot”, ami korábban soha nem látott teret nyit az idős korúak előtt. Másrészt a férfi öregedését érezhető és észrevétlen krízisek kísérhetik, amelyeket fontos észlelni és feldolgozni. Sok férfi letagadja és elfojtja az idősödésnek ezeket az árnyoldalait, mert szerintük az öregség a férfi legszörnyűbb betegsége. A tagadás mögött a félelem áll, ami olyan mértékben növekszik,
15