A SZERZŐKRŐL
Különszám 2019
Dr. Mesterházy Ákos
Mesterházy Ákos – Tóth Beáta – Szieberth Dénes Dr. Mesterházy Ákos, az MTA rendes tagja, 50 éve kutatja a búza és kukorica toxikus gombáit, s az ellenük való integrált védekezés lehetőségeit. Egyetlen munkahelyén, a Gabonakutató Közhasznú Kft.-ben a tudományos segédmunkatárstól a tudományos igazgatóhelyettesi pozícióig látott el feladatokat. Jelenleg kutatóprofesszor, tudományos tanácsadói beosztásban. Tudományos eredményei: 35 szabadalmaztatott fajta előállításában vett részt, három esetben vezető nemesítő volt. Megállapította, hogy a búzában lényeges ellenállóság növelésre van lehetőség, és kiváló ellenállóságú törzsek már ma is már ma is elérhetők a nemesítés számára. Az ilyen tulajdonságokkal rendelkezők közül az első közepes ellenállóságú fajták a köztermesztésben már megjelentek. Kutatásai során olyan módszereket dolgozott ki, amelyekkel a kukorica főbb toxintermelő kórokozóival szemben érzékeny kukorica hibrideket ki lehet szűrni, s ki lehet választani a főbb kórokozókkal szemben ellenállósággal rendelkezőket. Rámutatott, hogy az élelmiszer- és takarmánybiztonság szempontjából elfogadható termékek lőállítása alapvetően a termesztett fajták ellenállóságán múlik. Munkáját nemzetközi szinten is elismerik. Eredményeit nagyszámú nemzetközi folyóiratban publikálta. 144 tudományos cikket írt, Hirsch indexe 31, független idézete 3195. Tollából ötvennél több tudományos népszerűsítő cikk is született. Hobbija a történelem és az építészet.
Toxintermelő gombák okozta növénybetegségek búzában és kukoricában
Kukorica Barométer Erről a kiadványról Felvetődhet a kérdés, hogy a nemrég megjelent hasonló tárgyú kiadvány után mi indokolja egy újabb „Különkiadás” megjelentetését. Válaszul azt kell mondanunk, hogy már akkor volt a szerzőkben egy hiányérzet, amikor az előző kiadványon dolgoztak. A két termesztett növény és a tárgyalt gombabetegségek rokoni, ökológiai és termesztéstechnológiai összefüggései arra mutatnak, hogy a problémát külön-külön nem lehet igazán megérteni és kezelni a hazai árutermelő jellegű, gabonatúlsúlyos vetésszerkezetben. A másik magyarázat egyszerűbb: a kiadvány rövid idő alatt elfogyott, s nem jutott el mindenhova, ahova a szerzők szánták. Hogy a dilemmát megoldják, a szerzők megkísérelték a látszólag két témát összehozni „egy tető alá” úgy, hogy rámutatnak a hasonlóságokra, eltérésekre, összefüggésekre és szinergiz musokra egyaránt. A rendelkezésre álló szűk keretek között tárgyalják a módszertant, járványtant, tünettant, toxintérképek segítségével bemutatják az eltérő évjáratokban tapasztalt országos helyzetet, gyakorlati útmutatókkal segítik a kockázatcsökkentő döntéshozatalt. Végül kifejezett szándékuk, hogy a leginkább érintett, és a megoldásban legtöbbet tenni tudó termelői, feldolgozói és felhasználói kört bevonják a tudatos cselekvők táborába! A célt a rövidséggel, a világos és egyszerű szerkezettel, a közérthető nyelvezettel és nem utolsó sorban a kitűnő minőségű, magyarázatokkal ellátott kór- és kárképekkel, beszédes térképekkel szerették volna elérni.
Fuzáriumos kukoricacsövek egy ellenőrzött betakarítás alatt lévő táblában. A terményt nedves tartósításra szánták (Kukorica Termésverseny, 2014)
4
Kukorica Barométer
A 9–10–11. ábrák egy fogékony tar búzatörzs kalászait mutatják be. A 9. ábrán egy fogékony növény kalásza látható. A 2. és 3. kalászkája fertőződött, majd a kalász közepén egy másik, az előzőtől függetlenül fertőzött kalászkában lévő beteg szem jelzi a fertőzési pontot. Annak ellenére, hogy a kalászorsót két ponton is érte támadás, a nem fertőzött szemek a kalász csúcsán is közel normálisan fejlettek. Ennél a kalásznál a legalsó két kalászka alapjánál megfigyelhető a gomba narancssárga színű sporodochiuma.
9. ábra. Fogékony genotípus kalásza – a legalsó két kalászka alapjánál megfigyelhető a gomba narancssárga színű sporodochiuma. Fotó: Dr. Mesterházy Ákos
10. ábra. A 9. ábra alsó három kalászkájának nagyított képe. A padka narancsszínű a kifejlődött makrokonidium tömegtől (sporodochium). Fotó: Dr. Mesterházy Ákos
A 10. ábrán a 9. ábra alsó három kalászkájának nagyított képe látható. Megfigyelhető, hogy a harmadik kalászkában lévő jól fejlett szemen is keletkezett fehér micélium, és jól látható a kalászorsó erőteljes lilás elszíneződése is. A padka narancsszínű a kifejlődött makrokonidium tömegtől (sporodochium). 12
A kukorica toxikus gombák okozta betegségei
4. ábra. F. verticillioides fertőzés, sporodochiális fertőzési góc, egy beteg szem kicsírázott (mesterséges fertőzés). Fotó: Dr. Mesterházy Ákos
5. ábra. Tipikus starburst (csillagseprű) tünet, a szem csúcsáról sugárirányban terjedő fehér keskeny csíkok (természetes fertőződés). Fotó: Dr. Mesterházy Ákos
6. ábra. F. verticillioides okozta tünet rovarrágás körül, a kevésbé fertőzött szemeken a csillagseprű tünettel (természetes fertőződés). Fotó: Dr. Mesterházy Ákos
29