Nemzetkozi uzleti tech belelapozo by Akadémiai Kiadó

A jelen szakkönyvben található ismeretanyag egyaránt szól a tényleges és a leendő nagyvállalati és kisvállalkozó üzletembereknek, üzletkötőknek, marketingszakembereknek. A nemzetközi szokványok és üzleti gyakorlat megismertetésével bevezet a hazai és a globális külkereskedelmi feltételrendszerhez való alkalmazkodásba. Bemutatja az eredményes üzleti munka módszereit és az ésszerű kockázatkezelés lehetőségeit is. A könyvet jó szívvel ajánljuk tehát gyakorlati szakembereknek, üzleti menedzsereknek, vállalkozóknak. Az információs társadalom piacán a több tudás üzleti előnyt jelent, itt pedig olyan ismeretekről van szó, amelyek közvetlenül alkalmazhatóak a gyakorlatban is. A könyv a szerzőpáros korábbi szak- és tankönyveinek a folytatása, elsősorban a több kiadást is megért „Külkereskedelmi technika – külpiaci kockázat” című könyvnek, valamint a 2008-ban kiadott „Nemzetközi kereskedelmi ügyletek” című munkának. A szakkönyv tizenöt fejezetre bontva tárgyalja a nemzetközi árukereskedelmi tranzakciók környezeti feltételeit és intézményi peremfeltételeit, a tranzakciótípusokat, a nemzetközi üzleti szokványok tartalmát (amelyek lényegében a nemzetközi kereskedelem sajátos nyelvezetét jelentik), valamint a nemzetközi ügylet tartalmi kérdéseit és folyamatait. A szerzők naprakész ismereteket adnak, mivel legújabb kutatási eredményeiket is felhasználták a kézirat elkészítése során: így például az Incoterms szokványok új változatát és alkalmazásának újabb szempontjait, vagy a nemzetközi biztosítási szokványok átalakításának új fejleményeit is. A szakkönyv alkalmas mind az érdeklődő szakmai közönség, mind pedig a felsőoktatás igényeinek kielégítésére.

www.akademiaikiado.hu

Nemzetközi üzleti technikák

Nemzetközi gazdaság

CONSTANTINOVITS MILÁN,

Világraszóló tudás! CONSTANTINOVITS–SIPOS

SIPOS ZOLTÁN

nemzetkozi_uzleti_technikak_165x238mm.indd 1

Nemzetközi üzleti technikák

2014.04.30. 14:44:30

TARTALOM

Előszó

..................................................................................................................

1. fejezet A KÜLKERESKEDELEM SAJÁTOSSÁGAI ....................................................... 1.1. A nemzetközi kereskedelem és az állami szabályozás ............................. 1.2. Vállalkozói döntések ................................................................................ 1.3. A nemzetközi piac sajátosságai ................................................................ 1.3.1. Politikai és jogi eltérések az országok között ........................................... 1.3.2. Állami szabályozás ................................................................................... 1.3.3. Pénzügyi problémák ................................................................................. 1.3.4. Kockázatok ............................................................................................... 1.3.5. Kulturális különbségek ............................................................................. Felhasznált irodalom ...............................................................................................

15 15 16 17 17 18 18 19 20 21

2. fejezet A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM INTÉZMÉNYI KÖRNYEZETE ............. 2.1. A külkereskedelem állami szabályozásának eszközei .............................. 2.1.1. Engedélyezési rendszerek ......................................................................... 2.1.2. Kvóták és kontingensek ............................................................................ 2.1.3. Piacvédelmi intézkedések ......................................................................... 2.1.4. Adminisztratív protekcionizmus ............................................................... 2.1.5. Termelési és exportszubvenciók ............................................................... 2.1.6. Adókedvezmények ................................................................................... 2.1.7. Hitelkedvezmények .................................................................................. 2.1.8. Valutáris eszközök .................................................................................... 2.1.9. Kollektív exportösztönzés ........................................................................ 2.1.10. Vámrendszerek ......................................................................................... 2.1.11. Az import egyéb szabályozói .................................................................... 2.1.12. Árfolyam-politika ..................................................................................... 2.1.13. Árszabályozás és adóztatás ....................................................................... 2.2. Államközi szerződések .............................................................................

22 22 24 25 26 27 27 27 28 29 30 30 32 32 33 33

Nemzetkozi_uzleti_tech_vegleges.indd 5

2014.05.05. 12:06:08

TARTALOMJEGYZÉK

2.2.1. Kereskedelmi szerződés ............................................................................ 2.2.2. Árucsere-forgalmi megállapodások .......................................................... 2.2.3. A ﬁzetési (klíring-) megállapodás ............................................................. 2.2.3.1. A klíringmegállapodások tartalma ............................................................ 2.2.3.2. A kétoldalú és a többoldalú klíringmegállapodások ................................. 2.2.4. Az államközi bartermegállapodások ......................................................... 2.2.5. Kooperációs megállapodások ................................................................... 2.2.6. A kettős adózást kizáró egyezmények ...................................................... 2.2.7. A beruházásvédelmi megállapodások ....................................................... 2.2.8. A nemzetközi áruegyezmények ................................................................ 2.3. Nemzetközi szervezetek ........................................................................... 2.4. A külkereskedelmi tevékenység feltételei Magyarországon ..................... Felhasznált irodalom ............................................................................................... 3. fejezet KERESKEDŐTÍPUSOK A NEMZETKÖZI PIACON .......................................... 3.1. Az elosztási rendszer elemei, funkciói, szereplői ..................................... 3.2. Nemzetközi kereskedőtípusok .................................................................. 3.2.1. Kereskedőtípusok jellemző partnerkapcsolataik (érdekeltségük) szerint .. 3.2.1.1. Saját nevükben, saját számlájukra dolgozó kereskedők ........................... 3.2.1.2. Saját nevükben, más számlájára dolgozó kereskedők .............................. 3.2.1.3. Más nevében, más számlájára dolgozó kereskedők .................................. 3.2.2. Kereskedőtípusok jogi szempontból ......................................................... 3.3. Vállalkozástípusok és szerződéses kapcsolatok a magyar külkereskedelemben ................................................................................. 3.3.1. A külkereskedelmi tevékenység megszervezése ....................................... 3.3.2. Vállalatközi szerződéses kapcsolatok ....................................................... 3.3.2.1. Saját számlás kapcsolat ............................................................................. 3.3.2.2. Bizományi szerződés ................................................................................ 3.3.2.3. Ügynöki megbízás .................................................................................... 3.4. A nemzetközi kereskedelem egyéb közreműködői ................................... Felhasznált irodalom ............................................................................................... 4. fejezet A NEMZETKÖZI KERESKEDELMI SZERZŐDÉS ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS MEGKÖTÉSE ................................................................................................... 4.1. A külpiaci piackutatás ............................................................................... 4.2. Az ajánlati tevékenység ............................................................................ 4.3. Kalkuláció ................................................................................................. 4.3.1. Előkalkuláció ............................................................................................ 4.3.2. Utókalkuláció ............................................................................................ 4.3.3. Teljes önköltségszámítás ........................................................................... 4.3.4. Fedezetszámítás ........................................................................................ 4.3.5. Kalkuláció a kereskedő pozíciójától függően ...........................................

Nemzetkozi_uzleti_tech_vegleges.indd 6

35 36 37 37 38 39 39 40 41 42 43 46 48

49 49 51 51 52 54 55 56 57 57 57 58 58 58 59 60

61 61 62 65 65 65 67 68 68

2014.05.05. 12:06:08

TARTALOMJEGYZÉK

4.4.

Ajánlatok értékelése, a versenyképesség kérdései a nemzetközi kereskedelemben ....................................................................................... 4.5. A nemzetközi kereskedelmi szerződés létrejötte ...................................... Felhasznált irodalom ...............................................................................................

68 69 73

5. fejezet A SZEMÉLYES TÁRGYALÁS ............................................................................. 5.1. Tárgyalási stratégiák és taktikák ............................................................... 5.1.1. Nyitás ........................................................................................................ 5.1.2. Felderítés ................................................................................................... 5.1.3. Ajánlattétel ................................................................................................ 5.1.4. Alku .......................................................................................................... 5.1.4.1. A kooperatív tárgyalási stratégia taktikai eszközei ................................... 5.1.4.2. A kompetitív tárgyalási stratégia taktikai elemei ...................................... 5.1.5. Megállapodás, aláírás (ratiﬁkálás) ............................................................ 5.2. Idegen kultúrák találkozása az üzleti életben ........................................... Felhasznált irodalom ...............................................................................................

74 74 76 77 78 78 78 79 80 80 82

6. fejezet A NEMZETKÖZI ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS TARTALMI FELTÉTELEI ..... 6.1. A szerződést kötő felek cégszerű megnevezése ........................................ 6.2. Az adásvételi szerződés tárgyának megnevezése ..................................... 6.3. Az áru minőségének meghatározása ......................................................... 6.4. A szerződéses áru mennyiségének megadása ........................................... 6.5. A csomagolás módjának meghatározása .................................................. 6.6. A szerződéses ár meghatározása ............................................................... 6.6.1. Árengedmények ........................................................................................ 6.6.1.1. Rabattok .................................................................................................... 6.6.1.2. Skontó ....................................................................................................... 6.6.1.3. Boniﬁkáció ................................................................................................ 6.6.2. Felárak ...................................................................................................... 6.7. A szállítási határidő ................................................................................... 6.8. Paritás ....................................................................................................... 6.9. Fizetési mód .............................................................................................. 6.10. Szállítási mód ............................................................................................ 6.11. A szerződésre irányadó jog, bírói illetékesség .......................................... 6.12. Egyéb kérdések, záradékok ...................................................................... Felhasznált irodalom ...............................................................................................

83 83 84 84 86 87 90 91 91 91 92 92 92 93 93 93 93 94 95

7. fejezet OKMÁNYOK ÉS ÉRTÉKPAPÍROK A KÜLKERESKEDELEMBEN ................ 7.1. Az okmányok alkalmazása a külkereskedelemben ................................... 7.1.1. Fuvarokmányok és szállítmányozói elismervények ................................. 7.1.2. Számlák .....................................................................................................

96 97 99 99

Nemzetkozi_uzleti_tech_vegleges.indd 7

2014.05.05. 12:06:08

TARTALOMJEGYZÉK

7.1.3. Bizonyítványok ......................................................................................... 7.1.4. Banki okmányok ....................................................................................... 7.1.5. Vámokmányok .......................................................................................... 7.1.6. Az értékpapírok ........................................................................................ Felhasznált irodalom ...............................................................................................

100 102 102 103 107

8. fejezet NEMZETKÖZI LOGISZTIKA – NEMZETKÖZI SZÁLLÍTMÁNYOZÁS ......... 8.1. Nemzetközi logisztika .............................................................................. 8.2. Nemzetközi szállítmányozás .................................................................... 8.2.1. A szállítmányozói szerződés megkötése ................................................... 8.2.2. A szállítmányozók által kiállított okmányok ............................................ 8.2.3. A szállítmányozók felelőssége .................................................................. 8.3. Közraktározás ........................................................................................... Felhasznált irodalom ...............................................................................................

108 108 110 112 113 114 114 119

9. fejezet A NEMZETKÖZI ÁRUFUVAROZÁS .................................................................. 9.1. A fuvarozás fogalma és résztvevői ........................................................... 9.2. Az árufuvarozási szerződés ...................................................................... 9.3. Fuvarozási ágak, fuvareszközök ............................................................... 9.4. A fuvarozási mód és útvonal megválasztása ............................................ 9.4.1. A környezet fokozott védelme .................................................................. 9.5. A nemzetközi közúti árufuvarozás ............................................................ 9.5.1. A közúti fuvarozás nemzetközi szabályozása és feltételei ........................ 9.6. A vasúti fuvarozás ..................................................................................... 9.6.1. A vasúti fuvarozás szabályozása Európában ............................................ 9.6.2. A nemzetközi vasúti fuvarlevél ................................................................ 9.6.3. Fuvardíj és fuvardíjﬁzetés ......................................................................... 9.6.4. A vasút felelőssége ................................................................................... 9.7. A tengeri árufuvarozás .............................................................................. 9.7.1. A tengeri fuvarozás sajátosságai és fajtái ................................................. 9.7.2. A vonalhajózás .......................................................................................... 9.7.3. A vonalhajózás okmányai ......................................................................... 9.7.4. Hajóbérleti szerződések ............................................................................ 9.8. A nemzetközi folyami (dunai) árufuvarozás ............................................. 9.9. A nemzetközi légi árufuvarozás ................................................................ Felhasznált irodalom ...............................................................................................

120 120 122 123 123 125 126 127 128 129 131 133 134 134 134 136 137 139 140 141 141

10. fejezet A NEMZETKÖZI BIZTOSÍTÁS ........................................................................... 10.1. Biztosítási alapfogalmak ........................................................................... 10.1.1. A viszontbiztosítás .................................................................................... 10.1.2. A biztosítási szerződés tartalma és résztvevői ..........................................

142 142 144 145

Nemzetkozi_uzleti_tech_vegleges.indd 8

2014.05.05. 12:06:08

TARTALOMJEGYZÉK

10.2. 10.2.1. 10.3. 10.3.1. 10.3.2. 10.3.3. 10.3.3.1. 10.3.3.2. 10.3.3.3. 10.3.3.4. 10.3.4. 10.3.4.1. 10.3.4.2.

Biztosítási módozatok a külkereskedelemben ......................................... A biztosítási módozatok rendszerezése ................................................... A nemzetközi szállítmánybiztosítás szokványai és szabályai ................. A szállítmánybiztosítás lényege ............................................................... A biztosítási szerződés ............................................................................. A szállítmánybiztosítási kockázatok ........................................................ Institute Cargo Clauses – FPA ................................................................. Institute Cargo Clauses – WA .................................................................. Institute Cargo Clauses – all risks ........................................................... Institute Cargo Clauses – Air Cargo ........................................................ Politikai kockázatok ................................................................................ Háborús záradék (Institute War Clause – IWC) ...................................... Sztrájk, zendülés és polgárháborús záradék (Institute Strikes, Riots and Civil Commotions Clauses – SRCC) .......... 10.3.4.3. Politikai kockázatok a légi fuvarozásnál ................................................. 10.3.5. Az 1982. évi, újabb Lloyd’s-szokvány szállítmánybiztosítási feltételei . 10.3.5.1. „A” változat ............................................................................................. 10.3.5.2. „B” változat ............................................................................................. 10.3.5.3. „C” változat ............................................................................................. 10.3.5.4. Kizárt kockázatok .................................................................................... 10.3.6. Az újabb (1982. évi) záradékok a biztosítási gyakorlatban ..................... 10.3.7. A legújabb záradékok a biztosítási gyakorlatban: a 2009. évi módosított szokvány ................................................................................ 10.3.8. A közös hajókár (nagy hajókár) ............................................................... 10.3.8.1. A közös kár fogalma ................................................................................ 10.3.8.2. A kármegosztás ........................................................................................ 10.3.9. A szállítmánybiztosítási károk rendezése ................................................ 10.3.9.1. Kárenyhítés .............................................................................................. 10.3.9.2. A kártérítési igény érvényesítése ............................................................. 10.4. Építési-szerelési biztosítás ....................................................................... 10.4.1. EAR ......................................................................................................... 10.4.2. CAR ......................................................................................................... 10.4.3. A biztosítás összege és hatálya ................................................................ 10.5. Termékfelelősség-biztosítás ..................................................................... 10.6. Exporthitel-biztosítás ............................................................................... 10.6.1. Az exporthitel-biztosítás célja ................................................................. 10.6.2. Exporthitel-biztosítás Magyarországon ................................................... 10.7. Egyéb biztosítási formák ......................................................................... Felhasznált irodalom ............................................................................................... 11. fejezet AZ INCOTERMS 2010 .......................................................................................... 11.1. Alapfogalmak ........................................................................................... 11.2. Az Incoterms 2010-es változatának jellemzői ..........................................

Nemzetkozi_uzleti_tech_vegleges.indd 9

9 146 146 146 146 147 150 151 152 152 153 153 153 154 154 155 155 155 156 156 157 157 158 158 159 160 160 161 162 163 163 163 164 165 165 165 166 167

168 169 170

2014.05.05. 12:06:08

TARTALOMJEGYZÉK

11.3. 11.3.1. 11.3.1.1. 11.3.1.2.

Az Incoterms 2010 klauzulái ................................................................... Bármely fuvarozási mód esetén ............................................................... EXW – Ex Works – Üzemből (… megnevezett helység) ........................ FCA – Free Carrier – Bérmentesítés nélkül a fuvarozónak (a teljesítés megnevezett helye) ............................................................... 11.3.1.3. CPT – Carriage Paid To – Fuvarozás fizetve …-ig (… megnevezett rendeltetési hely) .......................................................... 11.3.1.4. CIP – Carriage and Insurance Paid to – Fuvarozás és biztosítás fizetve …-ig (… megnevezett rendeltetési hely) ..................................... 11.3.1.5. DAT – Delivered At Terminal – Terminálon átadva (rendeltetési helyen vagy kikötőben lévő megnevezett terminál) ............................................ 11.3.1.6. DAP – Delivered At Place – Megnevezett helyre szállítva (rendeltetési hely) .................................................................................... 11.3.1.7. DDP – Delivered Duty Paid – Vámfizetéssel leszállítva (megnevezett rendeltetési hely) ............................................................... 11.3.2. Tengeri és belvízi fuvarozás esetén ......................................................... 11.3.2.1. FAS – Free Alongside Ship – Bérmentesítés nélkül a hajó oldalához (… megnevezett elhajózási kikötő) ......................................................... 11.3.2.2. FOB – Free On Board – Bérmentesítés nélkül a fedélzeten (… megnevezett elhajózási kikötő) ......................................................... 11.3.2.3. CFR – Cost and Freight – Költség és fuvardíj (… megnevezett rendeltetési kikötő) .................................................................................. 11.3.2.4. CIF – Cost, Insurance and Freight – Költség, biztosítás és fuvardíj (megnevezett rendeltetési kikötő) ............................................................ 11.4. Kiegészítő paritások ................................................................................ 11.5. A paritások közötti választás szempontjai ............................................... 11.6. Incoterms 2000 klauzulái ......................................................................... Felhasznált irodalom ............................................................................................... 12. fejezet FIZETÉSI MÓDOK ÉS ESZKÖZÖK A NEMZETKÖZI KERESKEDELEMBEN .......................................................... 12.1. A váltó ....................................................................................................... 12.2. A csekk ...................................................................................................... 12.2.1. Elszámolási csekk ..................................................................................... 12.2.2. Keresztezett csekk .................................................................................... 12.2.3. Láttamozott csekk ..................................................................................... 12.2.4. Bankcsekk ................................................................................................. 12.2.5. Utazási csekkek ........................................................................................ 12.2.6. Csekk-kártya-hitelkártya ........................................................................... 12.3. Bankátutalás .............................................................................................. 12.4. Előre fizetés .............................................................................................. 12.5. Okmányos meghitelezés ...........................................................................

Nemzetkozi_uzleti_tech_vegleges.indd 10

171 171 171 172 173 173 174 174 175 175 175 176 177 178 179 180 181 181

182 183 185 187 187 187 187 188 188 188 189 190

2014.05.05. 12:06:08

TARTALOMJEGYZÉK

12.5.1 12.5.2. 12.5.2.1. 12.5.2.2. 12.5.2.3. 12.5.3. 12.5.4. 12.5.5.

Az akkreditív lényege .............................................................................. Az akkreditívvel kapcsolatos jogviszonyok ............................................ A megbízó és a nyitóbank közötti jogviszony ......................................... A nyitó bank és a kedvezményezett jogviszonya .................................... Az akkreditívben közreműködő bankok közötti jogviszonyok ............... Okmányvizsgálatok és a nyitó bank döntése ........................................... Az akkreditív szokásos, legfontosabb feltételei ...................................... A kereskedelmi hitellevél (Commercial Letter of Credit, rövidítve: C/L/C) ..................................................................................... 12.5.6. Készenléti akkreditív (stand by letter of credit) ...................................... 12.5.7. Feltöltődő akkreditív (revolving credit) .................................................. 12.5.8. Back to back akkreditív (almeghitelezés) ................................................ 12.5.9. Packing Credit (megelőlegező) akkreditív .............................................. 12.5.10. Red clause (meghitelezés) ....................................................................... 12.5.11. Lokál akkreditív ....................................................................................... 12.5.12. Nem operatív akkreditív .......................................................................... 12.5.13. Preavizós akkreditív ................................................................................ 12.6. Bankgaranciával fedezett ﬁzetési ígéret .................................................. 12.7. Okmányos beszedvény ............................................................................ 12.7.1. A sima (nyitott) okmányos inkasszó ........................................................ 12.7.2. Vinkulált okmányos inkasszó .................................................................. 12.7.3. Az okmányos beszedvény fajtái a ﬁzetés esedékessége szerint .............. 12.8. Céghitelnyújtás ........................................................................................ 12.8.1. Fedezett céghitelnyújtás .......................................................................... 12.8.2. Fedezetlen céghitelnyújtás ....................................................................... 12.9. Nyitva szállítás ........................................................................................ Felhasznált irodalom ...............................................................................................

199 199 199 199 200 200 200 200 200 201 201 202 203 204 205 206 206 208 209

13. fejezet KOCKÁZAT ÉS KOCKÁZATMENEDZSMENT A KÜLKERESKEDELEMBEN ............................................................................. 13.1. Bizonytalanság és kockázat ...................................................................... 13.2. A nemzetközi piac különleges kockázatai ................................................ 13.2.1. Ügyleti szintű kockázatok ......................................................................... 13.2.2. Üzletpolitikai kockázatok ......................................................................... 13.3. Kockázati stratégiák .................................................................................. 13.3.1. A kockázat megelőzése ............................................................................. 13.3.2. A kockázat csökkentése ............................................................................ 13.4. Az ügyleti szintű kockázatok csökkentésének eszközei ........................... 13.4.1. Árukockázat .............................................................................................. 13.4.2. Fuvarozási kockázat .................................................................................. 13.4.3. Kereskedelmi kockázat ............................................................................. 13.4.4. Árkockázat ................................................................................................

210 210 210 211 211 213 213 214 215 215 215 215 216

Nemzetkozi_uzleti_tech_vegleges.indd 11

190 192 192 193 193 195 196

2014.05.05. 12:06:08

TARTALOMJEGYZÉK

13.4.5. Árfolyamkockázat ..................................................................................... 13.4.6. Politikai kockázat ...................................................................................... 13.4.7. Természeti csapások kockázata ................................................................ Felhasznált irodalom ...............................................................................................

216 217 217 218

14. fejezet A NEMZETKÖZI KERESKEDELMI SZERZŐDÉS REALIZÁLÁSA ............... 14.1. Az export lebonyolításának algoritmusa .................................................. 14.2. Az import lebonyolításának algoritmusa .................................................. 14.3. A szerződés életbe léptetése ...................................................................... 14.4. Fizetési garanciák beszerzése ................................................................... 14.5. Finanszírozási lehetőségek ellenőrzése .................................................... 14.6. Az áru beszerzése ..................................................................................... 14.7. Határidők betartása ................................................................................... 14.8. Minőség-ellenőrzés ................................................................................... 14.9. Szállítmánybiztosítás kötése ..................................................................... 14.10. Szállítás, teljesítés, okmányok .................................................................. 14.11. Az ellenérték behajtása ............................................................................. 14.12. Elszámolás, utókalkuláció készítése ......................................................... 14.13. Reklamáció ............................................................................................... Felhasznált irodalom ...............................................................................................

219 219 220 220 221 221 221 221 222 222 222 223 224 224 225

15. fejezet KÜLÖNLEGES NEMZETKÖZI ÜGYLETEK ..................................................... 15.1. A nemzetközi ügyletek típusai .................................................................. 15.2. Kapcsolt ügyletek (csereügyletek, tranzakciós ügyletek) ......................... 15.3. A reexportügyletek .................................................................................... 15.4. Bérmunka .................................................................................................. 15.5. Szellemi termékek adásvétele ................................................................... 15.6. A kihasználási megállapodás (franchising) .............................................. 15.7. A nemzetközi kooperáció ......................................................................... 15.8. Export-fővállalkozás, rendszerexport ....................................................... 15.9. A termelőeszköz-bérlet (lízing) ................................................................ 15.10. Szolgáltatásra kötött ügyletek ................................................................... 15.11. Különleges ügyletkötési formák ............................................................... Felhasznált irodalom ...............................................................................................

226 227 228 230 232 233 233 234 234 235 235 236 238

Fogalomtár ..............................................................................................................

239

Nemzetkozi_uzleti_tech_vegleges.indd 12

2014.05.05. 12:06:09

ELŐSZÓ

Adam Smith, angol klasszikus közgazdász, akit „minden közgazdászok atyja” minőségében is tisztelnek, munkáiban kifejtette azt az elméletet, miszerint minden gazdagság, gyarapodás alapja a munka és a munkamegosztás, illetve a nemzetközi kereskedelemben is a nemzetközi munkamegosztás (és az ezt kísérő specializáció, szakosodás) jelenti a gazdasági haladást: vagyis azt, hogy minden ország a számára leginkább gazdaságos, legolcsóbban előállítható termékek gyártására és kivitelére szakosodik. Teóriáját (az abszolút előnyök tanát) követője („eszmei tanítványa”), David Ricardo fejlesztette tovább, amikor kidolgozta a komparatív költségek elméletét, ezt a nagy hatású és máig elismert felfogást. Ő is azt vallotta, hogy lehetséges az országok közötti, kölcsönösen előnyös kereskedelem, még a munkaráfordítások tekintetében abszolút hátrányban lévő országok számára is. Ezt a megállapítást eddig senkinek nem sikerült meggyőzően cáfolni, és ez a hatás folyamatosan érvényesül a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban mint a nemzetközi piacok felé törekvés egyik hajtóereje, motivációja. Napjaink világgazdaságában is érvényesülni látszanak ezek a kölcsönös előnyök, még akkor is, ha állandó törekvés ﬁgyelhető meg az egyoldalú és aszimmetrikus előnyökkel járó kapcsolatokra. A nemzetközi kereskedelemből realizálható előnyök mértéke attól is függ, hogy milyen szakértelem birtokában kapcsolódunk be annak folyamataiba. Sok tekintetben sajátos piac ez, nagyon is sokféle jelenséggel, amelyek megismerése igen jelentős erőfeszítést igényel. A szerzők szándéka szerint ehhez kíván segítséget nyújtani ez a szakkönyv. A nemzetközi munkamegosztás világméretű fejlődésének egyik eredménye a nemzetközi gazdasági integráció. A kisebb nemzetgazdaságok integrációs tömörülései javítják a résztvevők külpiaci versenyképességét, és új típusú piacokat és új intézményi formákat hoznak létre. Az Európai Uniót tekinthetjük a legfejlettebb nemzetközi gazdasági integrációnak, amely a legmesszebb jutott ebben a fejlődési folyamatban. A nagy részben megvalósított „négy szabadság” elve alapján a tagországok arra törekszenek, hogy az integrációs övezeten belül meg-

Nemzetkozi_uzleti_tech_vegleges.indd 13

2014.05.05. 12:06:09

ELŐSZÓ

valósuljon az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlása. Természetesen szép számmal akadnak ellenérdekelt országok, illetve csoportok is, továbbá válságok és konﬂiktusok is fékezik ezt a fejlődést. Az integráció fejlődésének eredményeit is azok élvezhetik leginkább, akik ismerik a folyamatok lényegét, értik a háttérben zajló mechanizmusokat, és képesek a feltáruló lehetőségek kihasználására. Például ismerik a közösségi kereskedelem feltételeit, szabályait, képesek azokhoz alkalmazkodni, és gyorsan reagálnak a változásokra. Az integrációs tömb belső, közösségi kereskedelme valójában továbbra is országok közötti kereskedelem, amelyre egységes szabályok vonatkoznak, de nemzetközi szerződések és szokványok alapján valósul meg, és eltérő földrajzi, politikai, gazdasági és kulturális adottságokkal jellemezhető országpiacokat és nemzeteket kapcsol össze. A jelen könyv felkészíti az olvasókat a sajátosságok felismerésére, az üzleti lehetőségek kihasználására és a nemzetközi kereskedelmi szokványok megfelelő, igényes és eredményes alkalmazására. Magyarország nemzetközi gazdasági kapcsolatrendszerének mintegy háromnegyed része az Európai Unió országaihoz kapcsol bennünket. A szoros kapcsolat természetes és érthető, hiszen viszonylag közeli és jól ismert országokról van szó, ahol hagyományai is vannak a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatoknak. Miután azonban a kapcsolatokat időről időre érdekeltérések és válságok terhelik, ésszerű lenne a kapcsolatrendszer diverziﬁkálása, vagyis a kapcsolatok bővítése a globális gazdaság más erőközpontjaival, az Európán kívüli országokkal, mint például a feltörekvő BRICS országok, az amerikai kontinens országai, a délkelet-ázsiai „kis tigrisek”, vagy a közép-keleti olajban gazdag országok, illetve az afrikai kontinens fejlődésnek indult piacai. A kívánatos piacbővítést is csak igényes szakmai tudással lehet elvégezni, amihez segítséget adhat a jelen munka tanulmányozása is. A „keleti nyitás” politikáját is csak jó szakmai felkészültségű szakemberek tudják igazán sikerre vinni. A jelen szakkönyvben található ismeretanyag egyaránt szól a tényleges és leendő nagyvállalati és a kisvállalkozó üzletembereknek, üzletkötőknek, marketingszakembereknek. A nemzetközi szokványok és üzleti gyakorlat megismertetésével bevezet a hazai és a globális külkereskedelmi feltételrendszerhez való alkalmazkodásba. Bemutatja az eredményes üzleti munka módszereit és az ésszerű kockázatkezelés lehetőségeit is. A könyvet jó szívvel ajánljuk tehát gyakorlati szakembereknek, üzleti menedzsereknek, vállalkozóknak. Az információs társadalom piacán a több tudás adott kérdésben üzleti előnyt jelent. Itt pedig a gyakorlatban közvetlenül alkalmazható ismeretekről van szó. A szerzők elméleti és gyakorlati szakmai pályafutása négy évtizeddel ezelőtt kezdődött, és azóta is töretlenül ehhez a területhez kapcsolódik, igen érdekes és változatos időszakokat ölelve át. Ismereteik sokoldalú és újszerű összefoglalását tartja kezében a kedves olvasó. Budapest, 2014. január 23. A szerzők

Nemzetkozi_uzleti_tech_vegleges.indd 14

2014.05.05. 12:06:09

FOGALOMTÁR

adresszáció A kompenzáció tényleges fizetést jelentő változata, a kompenzációhoz kapcsolódó bankszámla-megállapodások révén. ajánlat Meghatározott címzetthez küldött, szerződéskötésre irányuló javaslat, amely jogi kötelezettségvállalást tartalmaz, és a tartalma kellően meghatározott (árumegjelölés, ár, mennyiség tekintetében). akkreditív, okmányos meghitelezés A külkereskedelemben alkalmazott fizetési mód. Alkalmazásának lényege, hogy a nyitó bank fizetési ígéretet tesz az eladó javára a vevő megbízásából. A fizetést akkor teljesíti, amikor az eladó igazolta a szerződés szerinti teljesítést (áruszállítást) az előírt okmányok bemutatásával. A legújabb szokvány, az ICC UCP 600. (Okmányos meghitelezésekre vonatkozó Egységes Szabályok és Szokványok) szabályozza ezt a fizetési módot. akkreditívnyitás Vevő megbízása szerinti kötelezettségvállalás a megbízást teljesítő (nyitó) bank részéről az eladó részére. alkusz (bróker) Tőzsdei üzletkötő: a tőzsdetag egy személyben felhatalmazott megbízottja, a tőzsdén joga van üzletet kötni. állat-egészségügyi bizonyítvány Élőállat-szállításoknál és állati termékeknél azt igazolja, hogy az áru az elszállítás időpontjában megfelelt az importőr és a tranzitországok állat-egészségügyi előírásainak.

Nemzetkozi_uzleti_tech_vegleges.indd 239

2014.05.05. 12:06:15

240

NEMZETKÖZI ÜZLETI TECHNIKÁK

all risks (minden veszély ellen) Szállítmány- (cargo) biztosítási záradék, amely minden biztosítható kockázatra fedezetet nyújt, kivéve a politikai és a háborús kockázatokat. Általában önrészesedés nélkül köthető. Megfelel az 1982-ben kidolgozott új Lloyd’s feltételek szerinti „A” biztosítási fedezetnek. arbitrage 1. Választott bíróság (tőzsdei, kamarai stb.) jogviták eldöntésére. 2. Azonos időpontban, azonos áruk és devizák különböző koncentrált piacokon kialakuló árai közti különbség kihasználása. 3. Devizakereskedelem. árengedmény Az eredeti árból a vevő javára számított árkülönbözet. Lehet a) hibás áru esetén minőségi engedmény, b) mennyiség függvényében rabatt, c) rövidebb határidővel történő ﬁzetésnél skontó, d) idénytől függően árleszállítás. árfolyamkockázat A valuták közti értékarányok változásából származó veszteség és nyereség lehetősége. árlejtés (dutch auction) Árverésen alkalmazott árforma. A maximumként meghatározott árat addig csökkentik, amíg azt egy részt vevő vásárló el nem fogadja. áruátvételt igazoló hajóraklevél (received for shipment Bill of Lading) Olyan hajóraklevél, mely elismeri az áru elhajózásra történt átvételét, de az árut még nem hajózták be. árukapcsolásos ügyletek Az eladó az általa szállított áru ellenértékének részbeni vagy teljes kiegyenlítésére elfogadja a vevő szállítási ajánlatát, vagyis áru cserélődik áru ellenében. Típusai: barter, kompenzáció, visszavásárlás, viszontvásárlás, offset ügylet. árumintavásár Eladásra szánt áruk mintáinak kiállítása az adott árucikkek teljes választékával. A nemzetközi vásárok ma általában árumintavásárok.

Nemzetkozi_uzleti_tech_vegleges.indd 240

2014.05.05. 12:06:15

FOGALOMTÁR

241

áruokmány Szűkebb értelemben a külkereskedelmi ügylet lebonyolítása során az adott áru szállítását, tárolását bizonyító okmány, pl. folyami, légi, közúti, vasúti fuvarlevelek, hajófuvarlevél, kiszolgáltatási jegy, közraktárjegy, szállítmányozói okmányok az áru átvételéről és továbbításáról, postai feladóvevény. Tágabb értelemben minden egyéb, az áruhoz kapcsolódó okmány, pl. származási, egészségügyi bizonyítvány, konszignáció stb. áruszámla, kereskedelmi számla Az áruval kapcsolatos adatokat tartalmazza, és a tulajdonjog átruházását kezdeményezi a vevőre. árutőzsde (commodity exchange) Helyettesíthető tömegáruk (gabona, gyapot, színesfémek stb.) koncentrált piaca. Az áru nincs jelen, a tőzsdei szokvány határozza meg a minőségét. árverés (auction) A keresletet és kínálatot koncentráló piaci forma. Eseti aukciókat a kínálat és a kereslet alakulásától függően szerveznek. Az aukciók alkalmasak mind egyedi sajátosságokat mutató tömegáruk (pl. tea), mind egyedi áruk (pl. műtárgyak) forgalmazására. Az aukciókon az áru vagy az azt reprezentáló minta megtekinthető. árverési árkialakítási módszerek 1. Licitálás: A kikiáltási árral indul, majd előre meghatározott módon emelik az árat. Az árut az kapja meg, aki a legmagasabb árat hajlandó fizetni. 2. Árlejtés: a maximumként meghatározott árat addig csökkentik, amíg ezt egy részt vevő vásárló el nem fogadja. 3. Beírásos eljárás: az árverési árak nem nyilvános kialakításának módszere. A katalógusban szereplő árukra a vásárolni szándékozók írásban adják meg árajánlatukat. Ezeket az árkialakítás napján összehasonlítják, és a legmagasabb árat ígérő kapja meg az árut. árverési felvásárló ügynök (buying broker) A vevő megbízásából, de a saját nevében árveréseken (egyes árveréseken kötelezően) működő ügynök. ATA igazolvány (carnet ATA) (Admission Temporaire, Temporary Admission) Nemzetközi vámszavatossági okmány, melyben a kibocsátó kereskedelmi kamara kezességet vállal az előjegyzésben vámkezelt áru vámterhének – ha szükségessé válik – kiﬁzetéséért.

Nemzetkozi_uzleti_tech_vegleges.indd 241

2014.05.05. 12:06:15

242

NEMZETKÖZI ÜZLETI TECHNIKÁK

Importnál leggyakrabban a kiállításokra, árubemutatókra időlegesen behozott és visszaszállításra kerülő áruk esetében alkalmazzák, ugyanígy használják fel hasonló céllal kiszállított magyar áruknál. átutalás Készpénz nélküli fizetési módozat, amely az egyik fél bankszámlájáról a másik fél bankszámlájára történő átírással bonyolódik le. avalizál A váltókezes aláírásával kezességet vállal (avalizált váltó) a váltó összegének megfizetéséért. Fel kell tüntetni a váltón, hogy melyik aláíróért vállalja a kezességet. azonnali (prompt) ügylet A határidős (termin) ügylet ellentéte; a teljesítés az ügyletkötés időpontjában esedékes. back to back Letter of Credit (almeghitelezés) Reexportügyleteknél alkalmazott fizetési mód, amikor a reexportőr javára nyílt akkreditív lesz az általa nyitandó akkreditív fedezete. A két akkreditív feltételei az összeg kivételével lehetőség szerint egyezőek. bánatpénz Koncentrált piacokon (aukción, versenytárgyaláson) a résztvevők, pályázók versenyajánlati komolyságának biztosítékául szolgál. Visszalépés, elállás esetén a letétbe helyezett bánatpénz elvész. bankcsekk A csekkszerződés két bank között jön létre, így a csekk kibocsátója és címzettje is bank. bankgarancia A bank önálló fizetési kötelezettségvállalása a kedvezményezett (hitelező) felé, első felszólításra történő fizetésre, a felek (hitelező–adós) közötti jogviszony vizsgálatától függetlenül. bankkezesség A bank járulékos kötelezettségvállalása az adósért, tartalma az adós kötelezettségéhez igazodik. A bank élhet mindazon kifogással, amelyekkel az alapügyletre hivatkozva az adós élhet.

Nemzetkozi_uzleti_tech_vegleges.indd 242

2014.05.05. 12:06:15

FOGALOMTÁR

243

barter Áruk vagy szolgáltatások közvetlen pénzmozgást kikapcsoló cseréje. Az ügylet létrejötte feltételezi, hogy a cserére felajánlott áru vagy szolgáltatás iránti igény a partnerek között kölcsönösen fennáll. behozatali előjegyzés Ideiglenes jellegű vámkezelés: a vámáru csak meghatározott ideig és meghatározott jogcímen tartható az országban. Alkalmazására leggyakrabban a bérmunkaügyleteknél kerül sor. Az előjegyzés időtartama alatt nem kell vámot ﬁzetni. behozatali engedély Az importügylet tárgyára vonatkozó állami hozzájárulás, hatósági engedély szerződéskötésre és a behozatal lebonyolítására. belgrádi egyezmény (a dunai folyamhajózásról) 1948-ban kötött egyezmény. Lehetővé teszi a hajózást minden ország részére, de az intézkedés és az igazgatás jogát csak a Duna menti országoknak tartja fenn. Létrehozta a budapesti székhelyű Duna Bizottságot. bemeneteli switch ügylet (aller) A klíringdeviza szabad devizára való átváltásához kapcsolódó ügyletek egyik fajtája. Szabad devizáért vásárolt áru eladását jelenti klíringdeviza ellenében. A klíringegyensúly helyreállítására alkalmazzák. bemutatóra szóló értékpapír Az értékpapíron nem tüntetik fel a kedvezményezettet, illetve a „vagy a bemutatónak” kifejezéssel lehetővé teszik, hogy az értékpapír mindenkori bemutatója élhessen az ahhoz fűződő jogokkal. bérelt hajózás (tramping) Nem menetrendszerű hajó bérlete, vagy ilyen hajóra a hajótér egy részének a bérlete. Szemben a vonalhajózással, ahol a fuvarozási szerződés tárgya az áru, a bérelt hajózásnál a szerződés tárgya a hajótér, illetve annak egy része. A hajóbérleti szerződéssel (charter party, C/P) a hajótulajdonos hajója egészét, vagy annak egy részét átengedi a bérlőnek. Változatai: útvonalbérlet, időbérlet, csupasz hajótestbérlet. beszedvény (inkasszó) Követelés beszedése bank bevonásával. Sima beszedvénynél pénzügyi okmányok (csekk, váltó), okmányos beszedvénynél kereskedelmi okmányok (számla, fuvarokmány stb.) kerülnek az adósnál bemutatásra, és ﬁzetés ellenében kiszolgáltatásra.

Nemzetkozi_uzleti_tech_vegleges.indd 243

2014.05.05. 12:06:15

www.akademiaikiado.hu

Nemzetközi üzleti technikák

Nemzetközi gazdaság

CONSTANTINOVITS MILÁN,

Világraszóló tudás! CONSTANTINOVITS–SIPOS

SIPOS ZOLTÁN

nemzetkozi_uzleti_technikak_165x238mm.indd 1

Nemzetközi üzleti technikák

2014.04.30. 14:44:30