2012. augusztusi FilmMagazin

THE EXPENDABLES 2 I MERIDA, A BÁTOR I APA ÉG!

FilmMagazin 2012. augusztus

EXKLUZÍV

ÓRIÁSPORTRÉ SYLVESTER STALLONE ÉLETE ÉS FILMJEI

A BOURNE

HAGYATÉK MÁS MEGKÖZELÍTÉSSEL FOLYTATÓDIK A SOROZAT

KEDVES OLVASÓK! B

emutatták az év legjobban várt filmjét és ahogyan az lenni szokott alaposan meg is osztotta az embereket. Pedig Christopher Nolan-től nem ezt szoktuk meg, az ő filmjeiért általában rajongani szokott mindenki. A Sötét Lovag - Felemelkedés nagyon sok embernek okozott csalódást, főleg azért, mert az emberek nem azt kapták, amit vártak. Szerkesztőségünknek viszont nagyon tetszett a trilógia záró epizódja is, a véleményalkotók zöme rendkívül pozitívan KERESS MINKET FACEBOOKON IS, HOGY IDEJÉBEN ÉRTESÜLJ MINDENRŐL!

nyilatkozott róla és csak úgy röpködtek a 90 és 100% -ok. Személyes véleményem szerint a Felemelkedés ’ennyire’ azért nem jó film, vannak hibái (nekem főleg a főgonosz kidolgozása okozott problémát, mely mérföldekkel gyengébben sikerült Jokerhez képest), de ettől függetlenül még mindig az egyik legütőképesebb blockbuster és ha értékelnem kéne, akkor olyan 85% körülire lőném be. Aki pedig ennél jóval részletesebb véleménynyilvánításra kíváncsi, az lapozzon a 40. oldalra, ahol elolvashatja 6 oldalas kritikánkat a filmről. Átlendülve az ehavi aktualitásokra, gorcső alá vettük a szeptember 6-án érkező új Bourne filmet, melynek kapcsán olyan információkat is olvashattok, amiket máshol még nem, a The Expendables 2 apropóján 12 oldalas portréval tisztelgünk Sylvester Stallone élete és filmes munkássága előtt, láttuk a Pixar új filmjét (Merida, a bátor), és Adam Sandler komédiáját is (Apa ég!), ám vélhetően a legnagyobb felzúdulást a 0%-os Ted kritikánk fogja okozni, melynek kapcsán feltétlenül érdemes elolvasni a mellékelt szövegdobozt is. Jó szórakozást kívánunk ehavi számunkhoz!

CÍMLAPSZTORI: „Ez az új forgatókönyv azért is tetszett, mert úgy folytatja a történetet, hogy közben tiszteletben tartja, ami eddig történt.” Bár Cross ugyanúgy a világot járja, mint Bourne korábban, nem tud kollégájáról. „Nem ismerik egymást, ez egy teljesen új történet – folytatja Renner. – Remélem, hogy a látásmódot is sikerült teljes mértékben megújítani.” >> 20.

IMPRESSZUM Főszerkesztő: Bokori Balázs Online főszerkesztő: Szabados Melinda (Veszják) Munkatársak: Fekete Felícia, Hannibál, Hompola Júlia V. (Vampka) , Madura Gábor (iverson2),, Tréfás Hajnalka (Kovácsné), Horváth Krisztián (Kóczy), Kónya Sándor (Sanya08) , Verebélyi Tamás (Spike) Segítőink: Molnár Krisztina (Budapest Film), Bartók Anna (Fórum Hungary), Csillag Zita (InterCom), Pataki Andrea (UIP Duna Film), Csánki Kata (Mokép) Elérhetőség: www.tollal.hu és www.filmmagazin.web4.hu Következő számunk tervezett megjelenése: 2011. szeptember 12.

2 / FilmMagazin

HÁTTÉR

THE EXPENDABLES - A FELÁLDOZHATÓK 2 Ideje újratölteni… Írta: Sanya08

E

mlékszek, két évvel ezelőtt mennyire felfokozott állapotban voltam. Mennyire vártam, mennyire felcsipegettem a filmmel kapcsolatban minden egyes információmorzsát. Ott voltam, mikor a legelső hírfoszlányok napvilágot láttak, amikor még úgy volt, hogy Sandra Bullock egy ügynöknőt fog benne alakítani és hogy Ben Kingsley is szerepel. Amikor még Danny Trejo is lett volna benne. És padlót fogtam akkor, mikor megláttam az első képkockát, hát még akkor, amikor a legelső előzetest megnézhettük! Szép idők voltak. Imádtam várni, imádtam egy mesterműre számítani és bár nem lett az… Mégis az egyik legjobb moziélményem kötődik hozzá, mert szürreális, fantasztikus és felemelő élmény volt ezeket az arcokat (Stallone, Statham, Li,

4 / FilmMagazin

Lundgren, stb.) egyszerre látni. Ráadásul mozivásznon! Persze, hogy nem volt tökéletes a film! Persze hogy bele lehet ugatni egy csomó dologba, a forgatókönyvtől kezdve a sablonosságon át egészen az akciók helyenkénti fogyatékosságáig.

De annyira jó buli volt! Sly ígért valamit, amit betartott. És most még mindig nem nyugszik, nem kellett sokat várni a folytatásra, hónap végén mozikba kerül a második rész.

BŐVÍTSÜK A LÉTSZÁMOT! Először is, figyelembe kell vennünk a folytatások íratlan szabályait, alapkövetelményeit. Bármennyire is nagyot durrant az első rész, a másodiknak mindig nagyobbat kell szólnia. Minden egyes tekintetben. Nem vehetjük félvállról, nem végezhetünk sumák melót. Sly tudja ezt, nem is

vacakolt a szereposztással, és aki az „aki az elsőben nem kapott helyet”-alapon fogta a többi kollegát és helyet csinált nekik új akciófilmjében. Persze a többieket, akik eddig benne voltak, nem volt nehéz meggyőzni hogy újra játszanak. Kivéve Mickey Rourke-ot, ő úgy volt hogy megint szerepel, aztán úgy alakult végül hogy mégsem… Valahogy ezen nem lepődök meg, már az elsőt is amolyan szívesség-féleképpen vállalta, meg amúgy is hajlamos arra hogy megbánjon filmeket, rendre hallani olyat, hogy fikázza régebbi produkcióit (a 13 remake-jét is lehúzta, amiben Jason Stathammel játszott együtt). Viszont az eredeti csapat újra tiszteletét teszi.

Stallone mint Barney Ross, Statham mint Lee Christmas (úristen ezen a néven mindig meg kell ütközni),

Jean-Claude Van Damme még kinevette az első rész ötletét, ám a bevételek meggyőzték arról, hogy szerepelnie kell a folytatásban.

R VS. PG-13 Ez volt az egyik legnagyobb kérdés. Vajon R-es lesz? Keringtek pletykák, amik aztán a rajongókat rendesen fel is idegesített, egy ponton úgy volt hogy PG-13 lesz, mert Norris nem akart olyan filmben játszani, amiben káromkodnak, aztán egy ideig Terry Crews a twitterén igyekezett megnyugtatni a felhevült rajongói kedélyeket, hogy ugyanolyan jó lesz mint egy R-es, de csak olaj volt a tűzre… Mindenki meglepetésére és megkönnyebbülésére aztán bejelentette Sly: R besorolású lesz. Nyugi gyerekek! Nyugi! Aggodalomra semmi ok! Oké, én megnyugodtam. Ha a mester beszél, igazat mond. Én hiszek neki. Szerencsére tényleg megkapta az R betűt, kemény és véres erőszakért. Ennél többre nincs szükségem. Tényleg nincs, ennek így kell lennie. Nehogymár egy ilyen film, aminek a szereplői külön-külön „erres” filmeket csinálnak, ha egyberakják… családbarát mozi legyen?! A francokat Get the fuck outta here!

Randy Couture mint Toll Road, Terry Crews Hail Ceasar-ként, Lundgren Gunnar-ként és Jet Li Yang-ként. Visszatér mind, hogy még egyszer rendesen fenéken billentse az ellent, tehát hogy azt csinálják, amihez a legjobban értenek.

De ez nem volt elég. Oké, hogy ők visszatérnek… De kellett valami újdonság is, amivel megint levehetik a lábukról a hardcore akciórajongókat. Ezért Sly úgy döntött, hogy – mert az első részben nem kívánkozott szerepelni majd csak fogta a fejét hogy milyen butaságot követett el – a belga izomembert, a spárga királyát, Jean-Claude Van Dammeot is megteszi szereplőnek, ráadásul mindjárt főgonosznak. Ez a tény szerintem, hogy Van Damme főgonoszt alakít önmagában megér egy misét. Nem is tudom, az előzetest nézve valahogy annyira kézenfekvőnek tűnik, nem is értem hogy eddig miért nem játszott könyörtelen gonosztevőt. Mellé beosztották másodlagos rosszfiúnak Scott Adkins-t. Ők ketten már játszottak egy filmben (Assassination Games, A rend őrzője), úgyhogy nem ismeretlenek egymás számára. Van Damme azóta amúgy csupa dicshimnuszt zeng Stallonéről és a rendezési stílus…

Várjunk, nem. Miért akartam én ezt írni? Hiszen Stallone úr most nem is rendezi a filmet, hanem Simon West, de ez most mindegy. Akár ő szerepel a stáblistán direktorként,

akár nem. Mintha mindig végig az ő keze lenne a dolgokban. No vissza a szereposztáshoz… Mindannyiunk nagy örömére kapunk három bónusztagot, aminek minden igaz fannak összecsordul a nyál a szájában.

Megkapjuk Chuck Norrist (fuck yeah), Bruce Willist és Arnold Schwarzeneggert is, utóbbi kettőt pedig már nem cameo-szerepben, hanem normál szerepben, azt is tudjuk már az előzetesek alapján, hogy fegyverrel a kezükben is látni fogjuk őket szóval nem lesz okunk arra, hogy verjük a nyálunkat. Jó lesz… Két újonc még, akit meg kéne említenünk: Liam Hemsworth 22 éves színész (akit legutóbb Az éhezők viadalában láthattunk) egy mesterlövészt alakít Kidd néven, és egy ázsiai csaj Nan Yu meg… Maggie-t alakítja, de az ő szerepéről még nem tudunk sokat. Feltételezem nem lesz sokat a filmben, de ezt nem tudom miből gondolom.

JA HOGY A SZTORI… Tanultak az első rész hibájából, ezúttal nem próbáltak politikai zöldségeket beledobálni. A film elején a Feláldozhatók egy tagját brutálisan megölik és bosszút esküsznek. Enynyi. Kibővítették ennek fényében a helyszíneket is. Forgattak Bulgáriában, Franciaországban, meg egyéb helyeken, szóval nem lesznek anynyira limitálva a helyszíni akciók mint az első részben. Az, hogy ki

lesz a feláldoznivaló feláldozható, igazából nem tudjuk. Jet Li-re tippelünk, de nem vagyunk benne biztosak. Majd meglássuk.

RENDEZŐVÁLTÁS Az, hogy Stallone lecseréltette magát mint rendezőt Simon Westre…

Nos nem sokat jelent mint mondtam, de talán annyit igen, hogy így nem kell annyira megosztania a figyelmét és az akciók jobban kidolgozottabbak lesznek. Az első klipeken ez meg is látszik („Smart car”), mintha tényleg értő kezekbe kerültek volna ezek a dolgok és nem lesz elmismásolva. Nem lesz shaky cam, se idegesítő vágás (lásd: Dolph LundgrenJet Li bunyó). Van remény.

VÁRJUK Mit lehetne még mindehhez hozzáfűzni? Sört behűteni, szivart izzítani és haverokkal lehet tervezni hogy mikor legyen a nagy nap. Előtte pedig nagy mennyiségben nézni a klasszikusokat. Augusztus 30. ugyanis nem jöhet elég hamar.

Stáblista Rendező: Simon West Főszereplők: Sylvester Stallone, Jason Statham, Bruce Willis Forgalmazó: Pro Video Film Hazai premier időpontja: 2012. augusztus 30.

FilmMagazin / 5

PORTRÉ

SYLVESTER

STALLONE „Megtanultam, mi a szeretet igazi jelentése. A szeretet feltétlen hűség. Az emberek megkopnak, ahogy a külsőségek is, de a hűség sohasem.” Írta: Spike

E

gy név, egy ikon. Sylvester Stallone – aki csak úgy szereti, ha Sly-nak szólítják – korunk egyik legnagyobb, legkörülrajongodtabb hollywoodi csillaga.

Neve örökre összeforrt az örök, nyughatatlan, félelmet nem ismerő, kőkemény, acélos és edzett szívű akciósztárral, aki lehengerlő fizikális felépítésével, tesztoszterontól kicsattanó habitusával megreformálta a zsánert. A legendás Rocky és Rambo megtestesítője a popkultúra szerves részévé integrálódott, és a 80-as és 90-es években, pályája csúcsán megannyi felejthetetlen alkotással ajándékozta meg a filmrajongókat. Egy olyan érában, ahol nem kisebb riválisokkal szemben kellett érvényesülnie, mint Arnold Schwarzenegger, Steven Segal, vagy Jean-Claude Van Damme. A számos tortúrán átesett kicsi Sly azonban mert nagyot álmodni, és ideáit megvalósítani, és a sport, majd drámaművészeti tanulmányai után kőkeményen elhatározta, hogy megvalósítja élete célját: színész lesz, és nem is akármilyen! A kőkemény, konzekvens és kitartó munka végül megérlelte a gyümölcsét, Stallone, a számtalan klasszikus hős megformálója a világ csúcsára ért, teljesen megérdemelten. A ma 66 éves veterán hérosz fiatal generációkat megszégyenítő akaraterővel és munkabírással folytatja a filmezést. Még Álomgyári mércével mérve is, Stallone filmjei kimagaslóan rentábilisnak mondhatóak, hiszen produkciói eddig közel 2 milliárd

6 / FilmMagazin

dollárt termeltek, amely átlagosan filmenként nagyjából 51 milliós bevételt jelent. A világ tetejére vezető út azonban számos akadállyal volt kikövezve, de az önmagába vetett hittel, az alázatos és odaadó munkával sikeresen ugrotta át az eléje tornyosuló gátakat, mígnem példás családapaként, férjként és színészként is a legnagyobb sztárok Panteonjában foglalt magának örökre helyet. A sikert azonban nem adják ingyen, így lentebb végigolvashatjuk azon lépcsőfokokat, amelyek eljuttatták őt álmai mezsgyéjére.

Sylvester Stallone, született Sylvester Gardenzio Stallone, kétszeres Oscar-díjra jelölt amerikai származású színész, rendező, producer, forgatókönyvíró és alkalmi festő 1946. július 6-án született New York Cityben, édesapja, Frank Stallone, fodrász, valamint Jackie Stallone (szül. Jacqueline Labofish), asztrológus, egykori táncosnő, valamint a női bokszolókat promótáló édesanya idősebb gyermekeként. Öccse, Frank P. Stallone Jr. szintén színész, emellett énekes/ gitáros, valamint Golden Globe- és Grammy -díjra jelölt zeneszerző. Apja Olaszországban, Gioia del Colle városkájában látta meg a napvilágot, de gyermekként az Egyesült Államokba emigrált, anyja pedig félig oroszzsidó és félig francia származású. Édesanyja vajúdása közben szövődmények léptek fel, így a szülészek két pár fogót alkalmaztak, de a helytelen használat miatt véletlenül megsértettek egy ideget, amely végül

PORTRÉ

bénulást okozott Stallone arcának bal féltekén, így lebénítva az ajkát, a nyelvét és az állát is, amely egy jellegzetes ajakállást kölcsönzött neki, és a beszédét is nehezen érthetővé tette, emiatt a gyerektársai sokat csúfolták. Később megkeresztelkedett, és hithű katolikus vallású lett. Életének első öt évét a Hell’s Kitchenben, azaz Pokol Konyhájaként is emlegetett New York egyik városnegyedében, Manhattanben töltötte, számos nevelőotthonban, szülei nyugtalan házassága miatt, de a család rossz anyagi helyzete és állapota csak tovább súlyosbította a sorsát. Apja később Washingtonba költöztette a családot, ahol egy szép kis iskolát, míg édesanyja egy Barbella nevű női tornatermet nyitott 1954-ben. Végül 11 éves korában elváltak a szülei, és szigorú apjával élt tovább. 15 éves korában anyjához és annak új férjéhez költözött Philadelphiába. A korábbi években felgyülemlett agresszióját, melyet társai piszkálódásai és az egyedüllét váltott ki belőle, sportolással igyekezett levezetni; ekkoriban kezdett el súlyt emelni, vívni és diszkoszt vetni, de tagja lett a Deveraux középiskola futballcsapatának is. Az 1960-as években sportösztöndíjjal a leysini American College of Switzerland hallgatója volt Svájcban, és itt ismerkedett meg a színészkedéssel. Tanulmányait a Pennsylvaniai Abraham Lincoln Középiskolában kezdte meg Philadelphiában, de tanult a Maryland államban található Charlotte Hall Katonai Akadémián, a miami-i székhelyű Dadge College intézményben, majd végül a Miami Egyetemen is, drámaszakon, de még a diploma megszerzése előtt félbehagyta a tanulmányait és New Yorkba költözött, hogy megvalósítsa nagy álmát és színész lehessen.

8 / FilmMagazin

Stallone első filmje számos meghallgatás után a The Party at Kitty and Stud’s című soft-pornó alkotás volt 1970-ben, amelyért 200 dolláros gázsit kapott. Később elmondta, hogy kétségbeesésében vállalt el egy ilyen filmszerepet, mivel kilakoltatták a lakásából, és néhány napig hajléktalanként élt. Továbbá hozzátette azt is, hogy három hetet töltött a New York City Port Authority buszállomáson, mielőtt castingra, azaz szereplőválogatásra hívták volna. A színész szavaival élve: „vagy ilyen filmet csinálni, vagy kirabolni valakit, mert én már teljesen a végén voltam – a legvégén – a kötélnél.” Több évvel később a film The Italian Stallion, azaz Az olasz csődör néven vált ismertté, a névválasztás viszont tudatos volt, hiszen ez alapozta meg végül a hírnevét is (a Stallion becenevet a keresztneve ihlette meg, és az így összeállt legendás becenév kísérte végig a Rocky sorozatot is a későbbiekben).

Egy évvel később egy erotikus offBroadway darabban, a Score-ban szerepelt, amely 23 előadásos mű a Martinque Theater-ben volt megtekinthető 1971. október 28-ától november 15-éig. A színházi alkotásból 1973-ban egy egész estés filmet is készítettek, amelyet Radley Metzger rendezett.

1970-ben a politikai hangvételű No Place to Hide című krimiben kapott főszerepet, amelyet később újravágtak, Rebel, azaz Lázadó címmel.

Később a legendás, négy Oscardíjra érdemes (Annie Hall – 1977, Hannah és nővérei – 1986, Éjfélkor Párisban – 2011) Woody Allen első debütáló nagyjátékfilmjéből, a Mi újság, Tiger Lilly? című vígjátékból merített inspirációforrást, hogy elkészülhessen 1990-ben a Lázadó poénos remake-je, a Man Called…

Rainbo. Az ön-parodisztikus vígjátékot David Casci rendezte, míg Jeffry Hilton producerként működött közre.

A film végül a Chicagói és a Worldfest-Housten Nemzetközi Filmfesztiválok Silver Awardját érdemelte ki, míg Stallonét a CBS égisze alatt futó amerikai televíziós szorakozató másorban, az Entertainment Tonightban ünnepelték. Továbbá megkapta a ThumbsUp kitüntetést a Siskel & Ebert & the Moviestól, azaz a két világhírű filmkritikustól, a Pulitzer-díjas Roger Eberttől, valamint társától, Eugene Siskeltől, és a produkciót Michael Medved, amerikai származású rádiós műsorvezető, író, politikai kommentátor és filmkritikus figyelmébe ajánlották, hogy foglalkozzanak vele a népszerű film felülvizsgálati showban, a Sneak Previews adásán belül.

1971-ben egy kisebb szerepet kapott Woody Allen vígjátékában, a Banánköztársaságban, amelyben egy metró tolvajt alakított, az Alan J. Pakula által rendezett pszichológiaithrillerben egy clubtáncost formált meg, olyan színészek oldalán, mint a két Golden Globe-díjas veterán, Donald Sutherland és a két Aranyszobrocsával kitüntetett (Klute – 1971, Hazatérés – 1978), Jane Fonda, míg a Második utca foglyai című feketekomédiában egy fiatalt játszott, a megboldogult örök nevettető, Jack Lemmon. partnereként, aki szintén két Oscarral jutalmazott az Akadémia pályafutása során (Mr. Roberts – 1955, Menstd meg a tigrist – 1973). Stallone részt vett a Keresztapa című film szereplőválogatásán, de elutasításba ütközött.

Második főszerepét az 1974-ben készült alacsony költségvetésű Lordok bandájában kapta, amely dráma négy fiatal brooklyni lázadó tiné-

2007-ben, vámtisztviselők Ausztráliában 48 fiolányi szintetikus növekedési hormont, az ún. tiltott Jintropint találtak a birtokában.

dzser életét mutatta be. 1975-ben ismét rövidebb szerepeket osztottak rá a Kedvesem, isten veled című neo-noir alkotásban, a Capone című életrajzi filmben, valamint a Halálos futam 2000 c. kultikus versenyzős akció-sci-fiben. Stallone népszerűsége egyre csak nőtt, és olyan legendás televíziós sorozatokban is vendégszerepelt, mint az NBC berkeiben, 1973-tól 1978-ig futó Rendőrsztori, vagy a legendás Kojak, a néhai színészfenomén, Telly Savalas, amerikai színész, énekes főszereplésével.

1976-ban a Flúgos futam (Cannonball) egy kisebb szerepével indított. Stallone végül akkori pályája csúcsára ért az Olasz Csődör rendíthetetlen, protagonista és tisztaszívű öklöző karakterével, a Rockyval 1976-ban. Az inspirációforrást egy valós bokszmeccs szolgáltatta a számára, mikor is 1975. március 24én látta a két legendás ökölvívó,

Muhammad Ali és Charles „Chuck” Whepner 15 meneten át tartó gigászi és diadalittas csatáját. Még aznap este hazament, és három napon keresztül, húsz órán át írta a Rocky forgatókönyvét, majd a már kész scriptet megpróbálta eladni, jelezvén egyik fő szándékát is, nevezetesen, hogy ő alakítaná a főszerepet. Robert Chartoff amerikai filmproducer és Irwin Winkler, rendező, producer különösen rajongott a kéziratért, és potenciált láttak benne. Stallonénak egyre vaskosabb bankókat fizettek volna a forgatókönyvért, de a kitételük az volt, hogy más színész alakítsa a főszerepet (még édesanyja is próbálta lebeszélni eltökéltségéről), azonban visszautasította ezen ajánlatot, hiszen tudta, hogy ez élete legnagyobb lehetősége, így végül a stúdió belegyezett abba, hogy ő öltse magára az ikonikus bokszoló félelmet nem ismerő kesztyűjét. A Rocky

filmtörténelmet írt, amelyet John Guilbert Avidsen rendező jegyzett, és amelyért meg is kapta a hőn áhított Aranyszobrocskát a Legjobb rendező kategóriában. Az opus szinte azonnal kultstátuszba emelkedett, ezzel együtt növelve Stallone nimbuszát is, aki végre révbe ért, és a legnagyobbak között foglalhatott helyet. A legendás sportdrámát, amelyet 1 millió dolláros gázsiból készítettek el, összesen 225 milliót kasszírozott a jegypénztáraknál világszerte (1976-ban ez volt a legnagyobb bevételt termelő mozi), és nem csak a nézőket, de a kritikusokat is egybehangzóan elvarázsolta.

Az Akadémia végül tíz Oscar-, hat Golden Globe és öt BAFTA-díjra jelölte, köztük a Legjobb férfi főszereplő és a Legjobb eredeti forgatókönyv kategóriákban, már ami az Aranyszobrocskákat illeti. Az Amerikai Filmintézet (AFI) által 1998-ban kiválasztott 100 legjobb filmjének a

FilmMagazin / 9

PORTRÉ listáján az igen előkelő 78-ik helyet magabiztosan birtokló opus a tíz jelölésből hármat válthatott Oscarra, a Legjobb film, a Legjobb rendező és a Legjobb vágás, míg egy Golden Globe-ot a Legjobb drámai film kategóriában. A film és Rocky Balboa karaktere előtt novellákkal és videójákokkal tisztelegtek, és vált a zsánerben egyfajta hivatkozási alappá, és minden idők egyik legelismertebb és legkörülrajondodtabb alkotásává.

SÉRÜLÉSEK Stallone mindig is híres volt arról, hogy fizikailag intenzíven igénybevevő szerepeket vállalt, legtöbbször kaszkadőr nélkül.

Színészi karrierje során számos sérülést szerzett. A Rocky IV kapcsán így emlékszik vissza az egyik közös jelenetére Dolph Lundgrennel: „Megütött, és szinte kilyukadt a mellkasom.” A következő dolog, amire emlékszem, hogy a St. Jones Kórház intenzív osztályán feküdtem négy napon át.” Őrület!” A Feláldozhatóak első részében pedig egy Steve Austinnal való küzdelemben eltörte a nyakát, így egy fémlemezt helyeztek a sérült részhez.

10 / FilmMagazin

A Rocky sikere után a rendezői széken foglalt helyet, de a forgatókönyvi feladatokat is ő látta el, mikor is megrendezte életes első filmjét, az Édenkert a sikátorban című 1978 -ban készült családi drámát, amelyben ő játszotta a három testvér közül az egyiket, aki belépett a birkózás világába. A film végül mérsékelt sikert aratott, és külön érdekesség, hogy partnere a vásznon az az amerikai származású Armand Anthony Assante, Jr. volt, akinek ez volt az első színészi debütálása. Még ugyanebben az esztendőben főszerepet kapott Norman Frederick Jewison, kanadai rendező, producer, színész, valamint a Kanadai Film Központ megalapítójának művében, az Ö.K.Ö.L.-ben, amelyben egy magyar származású kamionsofőrt alakított. A társadalmi hangvételű drámában egy raktárban dolgozó szakszervezeti vezetőt keltett életre, akinek a személyét James Riddle „Jimmy” Hoffáról, a jogilag halottnak nyilvánított szakszervezeti vezetőről mintázta, valamint a scriptet a magyar származású forgatókönyvíróval, Joseph A. Joe Eszterhasszal közösen jegyezte.

A nagy sikerre való tekintettel 1976-ban elkészítette a legendás Rocky folytatását, amelyet immár ő rendezett. A suequel folytatásában ismét összeállt a már jól megszokott stáb majdnem egésze, és a mindössze 7 millióból forgatott produkció több, mint 200 milliót jövedelmezett világszerte, és ismételten lenyűgözte a nézőket és a kritikusokat is.

Az alkotásban szerepelt többek között az ellenfelét alakító világbajnok profi öklöző, Apollo Creed, azaz Carl Weathers, korábbi profi labdarugó játékos, Burgess Meredith, a Saturn Awarddal kitüntette, megboldogult színészóriás, aki visszatért Mickey Goldmill, azaz Rocky edzője szerepében, valamint Talia Shire, amerikai színésznő, Rocky felesége is, aki ismételten magára öltötte Adrian karakterét.

1981-ben ismételten főszerepet játszott a relatíve sikeresen abszolvált Menekülés a győzelembe című futball-drámában, amelyben egy hadifoglyot formált meg, aki csapatával együtt részt vett a nácik propagandamérkőzésén. A film érdekessége, hogy a számos csillag mellett, mint amilyen az Oscar-díjas (Han-

1999-ben a Miami Egyetem elnöke a BFA nevű nívós kitüntetéssel honorálta Stallone színészi pályafutását és élettapasztalatát.

nah és nővérei – 1986, Árvák hercege - 1999) Sir Michael Caine, angol származású színész és szerző, valamint a svéd-francia ikon, Max von Sydow valódi, legendás futballsztárok is szerepet kaptak az alkotásban, akik közül kiemelkedett a „Fekete” Gyöngyszem”, a minden idők legnagyszerűbb focistájának tartott Pelé. 1981-ben a Fantom az éjszakában című krimiben tűnt fel, mint egy new york-i rendőr, aki macska-egér játékot űzött egy külföldi terroristával (ellenfelét Rutger Hauer alakította).

Stallone a Rocky után útjára indított egy másik, a mai napig kultikus franchise-t, a Rambót, és annak első részét 1982-ben Első vér alcímmel. A Ted Kotcheff, kanadai rendező által jegyzett kirobbanóan izgalmas és látványos akcióthriller, David Morrell, kanadai-amerikai származású novellista 1972-ben írt máig legsikeresebb művének volt az azonos című filmes feldolgozása. A forgatókönyvet részben Stallone jegyezte, és az általa megformált vietnámi veterán, a többszörösen kitüntetett, félelmet nem ismerő lojális patrióta, a volt zöldsapkás John James

Rambo karakterével is képes volt kultuszt teremteni, amely magára a filmre is igaz volt. Nem elég, hogy a 14 milliós büdzséből fogant alkotás közel 125 milliót kasszírozott, a néhai Richard Creena és Brian Mannion Dennehy színészek tündöklésével a vásznon, de az Empire angol mozimagazin beválasztotta a Minden idők 500 legjobb filmje listájára is, így a film és a fiktív hős is a popkultúra szerves részévé vált. A kritikai és a boksz office siker mellett külön méltatták Stallone alakítását, és azt, ahogyan a könnyvel ellentétben emberibb módon ábrázolta a karaktert.

A közkedveltségre való tekintettel a Rambónak elkészült 1985-ben a második, míg 1988-ban a harmadik felvonása is, és habár bevételileg nagyon sikeresek voltak a folytatások, sajnos a kritika visszhang már kevésbé volt pozitív, főleg az első részhez képest. Mindhárom film esetében az Oscar-díjas (Ómen – 1976) karmester virtuóz, Jerrald King „Jerry” Goldsmith, amerikai származású zeneszerző fenomén felelt a kimagasló minőségű akkordokért. A Rambo 2. részének for-

gatókönyvét Stallone nem mással, mint a három Aranyszobrocskára érdemes (Titanic – 1997) kanadai rendezőgéniusszal, James Francis Cameronnal közösen írta, amely a vietnámi pokolba juttatta el a protagonista héroszt. A teljes egészében Mexikóban forgatott alkotás egyik érdekessége, hogy a producerek eredetileg Jone Joseph Travoltát szerették volna megnyerni Rambo partnereként, de ezt az ötletet Stallone megvétózta. Crenna ebben az epizódban is feltűnt, mint Rambo mentora és felettese, Samuel Trutman szerepében. A Rambo 3 esetében Crenna utoljára tűnt fel a vásznon, és a scriptet – amely a szovjet-afgán háborút prezentálta Sheldon Lettich jegyezte, de talán a legmegdöbbentőbb adat az 1990-es évi Guinness Rekordok Könyvébe való bekerülése volt, hiszen a kirobbanó akció közepette a filmben 221 erőszakos cselekmény történt, öszszesen 70 robbanás kíséretében, valamint összesen több, mint 108 ember lelte halálát, ezzel a Rambo 3 bizonyult minden idők legerőszakosabb mozijának. Stallone energiát, pénzt és időt nem kímélve dolgozott

ARANY MÁLNA Stallonét 1984 és 2003 között összesen harminc alkalommal jelölték a legrosszabb alakítást nyújtó színészeknek járó Arany Málna-díjra, ebből tíz alkalommal meg is „nyerte” azt (1984 és 1992 között sorozatban kilenc alkalommal jelölték). Sly a díj történetében ezzel csúcstartónak számít a férfi színészek körében. 2000-ben rendhagyó, az évszázad legrosszabb színészének járó díjat vehetett át, „95%-ban mindenért, amit addig alkotott”.

FilmMagazin / 11

PORTRÉ fáradhatatlanul, hiszen a Rocky-nak is elkészítette a harmadik és a negyedik részét is, 1982-ben és 1985ben, relatíve nagy kritikai és bevételi sikerrel. A Rocky 3-ban ismételten összeállt a már jól megszokott csapat; a filmeket ismételten Stallone írta és rendezte, továbbá produceri és zenei téren sem történt változás.

A színészek terén Weathers, Shire és Meredith is visszatérő vendégek voltak, de a film mondhatni csúcspontja a legendás, 1978-ban alakult Survivor nevezetű rock együttes Eye of the Tiger nevű örökérvényű klaszszikusa volt, amelyért a Legjobb Filmzene kategóriában Oscar-, BAFTA és Golden Globe-díjra jelölték az öklöző harmadik megmérettetését. A felejthetetlen nóta VH1 listáján az igen előkelő 63-ik helyet foglalja el magabiztosan, mint az egyik legnagyszerűbb rock szám, amelyet valaha írtak. A 4-ik rész stábja szinte teljes egészében hasonló volt az elődhöz, annyi kivétellel, hogy Weathers már nem kapott szerepet, továbbá ezzel a résszel érte el az áttörést a svéd származású színész, rendező és harcművész óriás, Dolph Lundgren. Stallone a mai napig a két ikonikus hősnek nem kevesebb, mint 10 egész estés nagyjátékfilmet szentelt, de talán a legmegerőltetőbb és leginkább embert próbálóbb feladatnak a rendkívül nehéz diéta, és az iszonyúan megterhelő edzés bizonyult. Heti hat alkalommal végezte az erőnléti tréningeket, olykor még éjszaka is, és elmondása szerint a Rocky 3-ban látható fizikumában a testzsír-százaléka mindösszesen 2,8 % volt.

Hogy a beskatulyázódást elkerülje, különböző műfajú filmekben vállalt főszerepet. Ilyen volt a 1984-es Énekes izompacsirta című vígjáték, amelynek a forgatókönyvét is részben ő jegyezte, továbbá partnere volt a vásznon többek között a Country Zene Királynője, a legendás énekes-dalszövegíró, író és színésznő, az amerikai származású Dolly Rebeca Parton is. A film érdekessége, hogy Stallone olyan filmfelkéréseket utasított vissza miatta, mint a Smaragd románca vagy a Beverly Hills-i zsaru, és a tracklistában feltűnt a neve is, hiszen a Drinkinstein című dalt ő énekelte el. Az alkotás minden téren iszonyú bukásnak bizonyult, és ezen

12 / FilmMagazin

az 1987-ben debütált Túl a csúcson című dráma sem segített, amelynek a scriptjéhez szintén hozzájárult. A megható alkotásban egy elvált kamionsofőrt alakított, aki szerette volna rendbe hozni a kapcsolatát rég nem látott fiával, miközben egy rangos szkander-versenyen is próbára tette képességét. Ez a produkció is kudarcként lett elkönyvelve, és még a gyártás költségeit sem tudta megtéríteni, viszont a popkultúrában mondhatni klasszikus alkotássá avanzsálódott. 1985-ben aláírta a megboldogult legendás színész, James Francis Cage, Jr. nevével fémjelzett 1939-ben készült Mocskos arcú angyalok klasszikus gengszterfilmjének a remake-jének az elkészítését. A Cannon Pictures-t szerette volna megbízni a film elkészítésével, a rendezői székbe Menahem Golan-t, izraeli filmrendezőt és producert képzelte, valamint a főszerepre a 2004. október 10-én elhunyt amerikai származású színészt, forgatókönyvírót, producert, szerzőt és aktivistát, Christopher Reeve-et kérte fel. A projekt viszont meghiúsult, hiszen a világ egyik legelismertebb filmkritikusa, a Pulitzerdíjas Robert Ebert, az amerikai heti rendszerességgel megjelenő szórakoztató- és kereskedelmi magazinnak, a Varitey-nak ellenvetését fejezte ki, így 1986-ban a Kobra című krimi készült el helyette. A forgatókönyvét ismételten ő jegyezte, az amerikai származású Paula Gosling Running Duck című 1974-ben írt novellája alapján, amelyben egy hadnagyot formált meg, aki egy rendkívül veszélyes sorozatgyilkos és egy csoport után nyomozott. A filmben partnere volt a dán származású színésznő, modell és énekes, Brigitte Nielsen, akit 1985-ben vett feleségül. Három évvel később, 1989-ben debütált egyik legnagyobb sikere, a klasszikus Tango és Cash című rendőr-akció, amelyben Kurt Russellel játszott együtt. Egy olyan kábítószer-ellenes rendőrt alakított, aki homlokegyenest más habitussal rendelkezett, mint leendő kollégája, de kénytelenek voltak együtt dolgozni, hiszen kelepcébe csalták őket, így együttes erővel szálltak szembe a maffia és a bűnhálózat ellen.

Mindkét film, de különösen a Kobra volt szenzációs siker, így a két felejthető filmszerepe után ismételten

Amikor színészi karrierje beindult, nem járt többé templomba. Azonban amikor a lánya megbetegedett, a gyermekkori hite újra felszínre tört.

elnyerte a rajongók kegyét, és újra fényesen kezdett ragyogni a kissé megfakult glóriája.

1989-ben a Börtöncsapda című thrillerben láthattuk a kanadai származású színészveterán, Donald Shuterland társaságában, amely alkotásban egy olyan elítéltet alakított, akit a szadista börtönigazgató kérelmére átszállítottak egy állami börtönbe, hogy ott megtorolja Stallonén az állítólagos személye ellen elkövetett sérelmeit. 1990-ben elkészítette a Rocky V-öt, amely messze a széria legkommerszebb alkotásává vált annak ellenére, hogy a jól megszokott csapat ismételten összeállt, bár így sem sikerült preventálnia a negatív megítélést, és a film külön érdekessége, hogy Stallone akkoriban 14 éves fia, Sage, ebben az alkotásban mutatkozott be először, mint színész. A Börtöncsapda és a Rocky 5-ik része is bevételi és kritikai kudarcnak bizonyult, és ezt csak tetézte az 1991-es vígjáték, az Oscar - amely az azonos című, 1967-es francia mű feldolgozása volt -, amelyben egy rettegett gengszterfőnököt formált meg, vagy a szintén komikus akciófilm, az 1992-es Állj, vagy lő mamám! is, a néhai Emmy- és Golden Globe-díjas Estelle Scher-Gettleman, amerikai származású színésznő oldalán, amelyben egy olyan rendőrt keltett életre, akinek az óvó édesanyja minden léptét figyelte, ezzel felborítva addigi életét, ezzel okozva számos vicces szituációt. A számos kudarc után 1993-ban megtört a jég, és a rendkívül sikeres Függő játszma című kirobbanóan izgalmas akciófilmmel jelentkezett, egy hegymászó alteregóját magára öltve, aki önhibáján kívül néhány társával egyetemben kíméletlen rablók karmába kerül. Az alkotással ismét belopta magát a rajongók szívébe. A 65 milliós költségvetésből készített látványos mű több, mint 255 milliót jövedelmezett világszerte, és többek között három Oscarra is jelölték, továbbá 2009 májusában bejelentették a film remakejét, de a projekt azóta sem készült el. Még ugyanebben az évben sikerült pozitív téren tripláznia.

A Pusztító című sci-fi-akcióban Wesley Snipes és az Oscarra érdemes (A szív bajnokai – 2009) Sandra Bullock partnerként ismételten kasszát robbantott a kőkemény zsa-

ru, John Spartan karaktereként, aki a lefagyasztását követően a hibernált állapotból a jövőben tért magához, és alkalmazkodva a már megváltozott világhoz felvette ismételten a harcot a 21. század legveszélyesebb bűnözőjével, Simon Phoenixszel. A film nemcsak sikeres volt a jegypénztáraknál, hanem egyfajta kultikus rajongás is övezte, és övezi is mind a mai napig; még videójátékok is készültek a mintájára.

Egy évvel később, 1994-ben a Specialista című akciófilmben egy szabadúszó robbanásszakértőt alakított, akit felfogadott a gyönyörű, May Munro, akinek a szüleit kiskorában brutálisan meggyilkolták. A Golden Globe-díjas díva, Sharon Stone oldalán ismét lehengerelte a közönséget, bár az ítészek véleménye intenzíven szöges ellentétben állt a bevételi bankókkal. 1995-ben egy világhírű képregényhőst keltett életre, amely nem volt más, mint a 2000 AD nevezetű angol, heti rendszerességgel megjelenő képregényorientált magazin antológiájában tündöklő Dredd Bíró. A futurisztikus alkotás a jövőbe kalauzolta el a nézőt, ahol bírák csoportja tartotta fenn a békét és rendet, ezek közül is kiemelkedett a törvény lojalitásba öntött szobra, Dredd. A sci-fi-akció eléggé középszerűnek bizonyult, de érdekessége, hogy Stallone immár másodízben dolgozott együtt Armand Assantéval. Még ebben az esztendőben feltűnt Antonio Banderas, spanyol származású színész társaságában, a Bérgyilkosokban, míg 1996-ban a Daylight – Alagút a halálba című katasztrófafilmben játszott főszerepet, ismételten fiával, Sage-dzsel együtt, de sajnos sem megingathatatlan bírói szerepköre, sem bérgyilkosi mivolta, sem pedig az EMS mentőszolgálat kegyveszett vezetője sem hozott számára sikert, így népszerűségének hullámzó tendenciája ismételten beigazolódott.

1995-ben számos hollywoodi csillaggal és színésztársával egyetemben, Matt Stone és Trey Parker rendezők közös produktumában, a Your Studio and You c. komikus rövidfilmben szerepelt, a Seagram Company Ltd. megbízásából, hogy megünnepeljék az Universal Stúdió és az MCA Corporation megszületését. A műben Stallone Rocky Balboa hangján beszél, miközben folyama-

FilmMagazin / 13

PORTRÉ

SZENVEDÉLYEK A színész egyik kedvenc időtöltése a festegetés, olyannyira, hogy Leonardo Da Vinci-t tartja személyes hősének, másik szenvedélye pedig a testépítés, melyet még hatvanon túl is napi rendszerességgel űz, egy Santa Monica-i edzőteremben. Néhány évvel ezelőtt a színészt azzal vádolták, hogy nem természetes úton növeli izmait.

Bulvárlapokban visszatérő témának számít az a feltevés, mely szerint Stallone számos botoxos arckezelésen esett át, de ezt hivatalos források nem erősítették meg.

tosan és pontosan feliratozzák az elhangzottakat. Egy pontnál elkezd ordítani, hogy érzékeltesse az intenzitással Balboa habitusát, de a narrátor egy borhűtő edénnyel lecsendesíti őt, és úgy nevezi: „agytröszt.”

Stallone válasza: „Nagyon szépen köszönöm.” Utána megnézi tüzetesebben a tárgyat, majd felkiált: „Ostoba olcsó stúdió!”

A Rocky-ban nyújtott szenzációs teljesítménye kapcsán Roger Ebert megjegyezte, hogy Stallone lehet a két Oscarra érdemes néha ikon (A rakparton – 1954, A keresztapa – 1972), Marlon Brando örököse, azonban ezt a lehengerlően megelőlegezett bizalmat és belévetett hitet, azóta sem tudta megvalósítani. Viszont minden erejével törekedett arra, hogy méltó legyen ehhez az impozáns kijelentéshez. Az 1997-es bűnügyi-drámában - amelyben egy olyan Sheriffet alakított, aki korrupt rendőrtársaival vette fel a harcot -, a CopLand-ben olyan sztárok, mint a két Aranyszobrocskára érdemes színészóriás (A keresztapa 2 – 1974, Dühöngő bika – 1980), Robet De Niro, és Raymond Allen „Ray” Liotta oldalán végre megcsillantotta színészi vénáját, és lehengerlő játékáért elnyerte a Stockholmi Nemzetközi Filmfesztivál Legjobb színész díját. Emellett a film minden téren relatíve sikeresnek bizonyult. (Érdekesség, hogy a színész a szerep kedvéért mintegy 14 kilogramm súlyfelesleget szedett magára).

1998-ban a hangját kölcsönözte a népszerű Z, a hangya című nagysi-

14 / FilmMagazin

kerű animációs alkotásnak, 2000ben pedig a Get Carter című thrillerben láthattuk, amely Ted Lewis azonos című novellájának a filmes feldolgozása volt, és egyben a remakeje az 1971-es, Sir Michael Caine főszereplésével készült eredetinek. A filmben bátyja halálhíre tér haza Seattlebe, hogy fényt derítsen a rejtélyes gyilkosságra. Hiába a nívós színészpaletta, a film így is óriási kudarc lett, és ázsiója ismételten apadni kezdett az olyan alkotásokkal is többek között, mint a 2001es Felpörgetve című autóversenyzős produkció, melyben egy veterán pilótát alakított Burt Reynolds oldalán és a forgatókönyvet is ő jegyezte; a 2002-es Késő bosszú c. maffiavígjáték, Madeleine Stowe és legendás mexikói származású legenda, a két Oscar-díjas (Viva Zapata! – 1952 , A nap szerelmese – 1956) Antonio Rodolfo Quinn–Oaxaca partnereként, amely műben egy testőrt keltett életre; végül a D-Tox című bűnügyi-thriller egy szanatóriumba került rendőrt alakít, ahol azonban egy rejtélyes sorozatgyilkos kezdi el mészárolni a betegeket.

A filmben Tom Berengerrel láthattuk együtt a vásznon.

2003-ban egy antigonista szerepkörben tűnt fel a vásznon a sikeres brand, a Kémkölykök széria trilógiává avanzsálódó harmadik részében, a Kémkölykök 3-D: Game Over című családi akció-sci-fiben, továbbá még ebben az évben egy cameo szerep erejéig láthattuk a népszerű francia sorozatban, a Taxi 3-ban is,

mint az egyik utast. Számos gyenge bevételi rátát mutató box office alkotása után ismételten növekedésnek indult az ázsiója, amikor is szerepet kapott a 2003-as, óriási bevételi és kritikusi sikerként elkönyvelt Nagy trükk c. krimi-thrillerben, amelyben egy rutinos pókerzsenit alakított, parádés színészek társaságában. Következő filmterve a Rampart Scandal névre keresztelt alkotás lett volna, számos csillaggal karöltve, amely a két világhírű rapper, Tupac Amaru Shakur és Christopher George Latore Wallace (The Notorious B.I.G.) tragikus halálának körülményeit vizsgálta volna meg. A filmben Stallone alakította volna a főszerepet, amelyben egy detektívet formált volna meg, aki igyekezett volna a gyilkosságok nyomára bukkanni, miközben a Los Angelesi Rendőr Főkapitányság korrupciójával is meg kellett volna küzdenie. A produkciót később Notorious címre változtatták, de végül elkaszálták a projektet.

2005-ben házigazdája és társműsorvezetője is volt a mára már visszavonult, legendás, egészen elképesztő 5 különböző súlycsoportban is világbajnoki övet birtokló amerikai származású bokszoló ikonnak, Sugar Ray Leonardnak (Ray Charles Leonrad), akivel az NBC égisze alatt futó Boksz akadémia (The Contender) című realityshowban szerepelt együtt. A műsor lényege, hogy a tizenhat kiválasztott fiatal bokszoló, akik valamilyen okból megrekedtek pályafutásuk ele-

Sly bullmasztiff fajtájú kutyája, Butkus a Rocky első két részében volt látható.

jén, bebizonyíthassák a nagyvilágnak, hogy igenis a legjobbak között a helyük. Még ebben az évben két rész erejéig szerepelt a volt televíziós sorozatban, a Las Vegasban.

Stallonét is beiktatták a pankráció halhatatlanjai közé, hiszen felvették a nevét a WWE Hall of Fame dicsőségtáblájára, a volt ikonikus pankrátor, Terry Gene Bolloa (Hulk Hogan) mellé a Rocky 3 kapcsán, amelyben Stallone kérte fel Hogant Thunderlips szerepére egy cameo szerep erejéig.

3 év kihagyás után, Stallone ismét visszatért a vászonra rendkívül sikeres franchise-zához, a Rocky-hoz, és 2006-ban elkészítette a rendkívül népszerű sorozat megkoronázásának tartott hatodik és egyben utolsó akkordot, a Rocky Balboát, amely igazán nívós szakmai és kereskedelmi sikert aratott. Az akkor 60 éves színész kicsattanó erővel és elképesztő fizikális és mentális felkészüléssel a háta mögött öltötte utoljára magára a kultikus bokszoló alteregóját, és a kemény munka bizony minden téren megérlelte a gyümölcsét. A filmet Stallone írta és rendezte, Billy Chartoff ismételten a produceri feladatokat látta el társaival egyetemben. Ismételten a híres bokszolót alakította, aki felett már eljárt az idő – egy kis étterem tulajdonosaként ritkán jut eszébe a régi dicsőség, ám amikor újra lehetősége nyílik rá, elhatározza, hogy megmutatja a világnak: még mindig képes a lehetetlenre. Zenei téren a klasszikus első rész muzsikáiért is

felelős amerikai származású, Oscardíjas (Az igazak – 1983) Bill Conti karmester is újból erősítette a csapatot, csak úgy, mint Burt Young amerikai színész is, aki ismételten tündökölt Pauli Pennino karakterében, amely alakításért az első részben Oscar-díjra is jelölték a Legjobb férfi mellékszereplő kategóriában. A visszatérés mindenkit elismerésre késztetett, és a konzekvensen felépített koncepció végül méltó örököse lett a legelső Rocky-nak. A mindössze 25 milliós büdzséből fogant alkotás 155 milliót jövedelmezett világszerte, és az ítészek pennáját is kitűnő számok és százalékok honorálására késztette, valamint külön dicsérték Stallone lehengerlő, energikus és tündöklő játékát. A Rocky V kudarcát tehát méltóan homályosította el a hatodik rész gyönyörűen tündöklő renoméja.

A siker után két évvel később ismét elővette másik leghíresebb szériáját, a Rambót, és elkészítette a félelmet nem ismerő, kitüntette veterán eddigi legnaturalistább, mégis legemberibb folytatását, a saga negyedik felvonását, amelyet egyszerűen csak Rambónak nevezett el, amely Burmába kalauzolta el a nézőket, ahol Rambo emberi jogi aktivistákat védelmezett a helyi szadista katonáktól. A direktori székben ezúttal is Stallone ült, továbbá a forgatókönyv megírásáért is ő felelt. A film 2008. január 25-én debütált összesen 2751 filmszínházban, és az 50 milliós költségvetésből tető alá hozott produkció több, mint 155 milliót

ÉRDEKESSÉGEK Stallone a Los Angelesben található Planet Hollywood nevű étteremlánc résztulajdonosa, társai Bruce Willis és Arnold Schwarzenegger. Továbbá nagyon jó barátságot ápol Jackie Chan színésszel. A 2001-es választások során a republikánus George Bush-t támogatta, akárcsak Bruce Willis, Robert Duvall és Chuck Norris. 1988ban egy sörgyártó 4 millió dollárt ajánlott egy reklámszerződésben, azzal a feltétellel, hogy teljesen le kell vágnia a haját.

Sly elutasította az ajánlatot, később a cég hozzátett még egy milliót, de azt Stallone ismételten elutasította. Nagy angol foci rajongó, kedvenc csapata az Everton. Dolly Parton-nal együtt, 1984-ben kapott csillagot a Hollywoodi Sétányán

FilmMagazin / 15

PORTRÉ

kasszírozott, de a kritikai siker itt már jóval árnyaltabb volt, mint a Rocky esetében, mégis méltó lezárása lett végül a sorozatnak. Amikor 2008-ban egy interjúban megkérdezték a csillagot, hogy mely filmjére emlékszik vissza a legszívesebben és a legszebb emlékekkel, így nyilatkozott: „ez egy nehéz kérdés, de a Rocky volt az első gyermekem, szóval Rocky.”

Kevesen tudják Stallonéról, de az ő nevéhez fűződik a legendás Szombat esti láz folyatása, az Életben maradni című 1983-as zenés mű, az amerikai származású színésszel, táncossal és énekessel, John Joseph Travoltával a főszerepben. A film bevételileg viszonylag sikert könyvelhetett el, azonban a kritikusok rendkívüli módon alulpontozták, sőt, 2006-ban az Entertainment Weekly, amerikai, heti rendszerességgel megjelenő kulturális magazinnak adott interjújában egy kritikus úgy jellemezte, mint a „valaha készített legrosszabb folytatást.” 2005-ben megjelent könyve, Sly Movies címmel, amely elmondása szerint útmutató a fittneshez és az egészséges táplálkozáshoz, valamint őszinte bepillantást enged az életébe és munkásságába saját szemszögén keresztül, számos fényképpel illusztrálva. Továbbá kifejtette, hogy szenvedélyesen ra-

16 / FilmMagazin

jong a megboldogult Edgar Allan Poe-ért, az író, költő, és az amerikai romantika egyik legnagyobb személyiségéért. Régóta dédelgetett álma, hogy a legendás irodalmár életét megfilmesítse. A script már évek óta készülőben van. 2009 júliusában egy cameo szerepben tűnt fel a bollywoodi Kambakkht Ishq című indiai produkcióban, ahol önmagát alakította. A Gondozoo című 2011es családi vígjátékban ismételten az orgánumát kölcsönözte az egyik karakternek, Joe-nak, az oroszlánnak. Érdeklődést fejezte ki tovább két novella iránt is: az egyik Nelson Richard DeMille, amerikai szerző és novellista The Lion’s Game című 2000-ben publikált műve; a másik pedig James Byron Huges 1999-ben írt sci-fi-akció-thrillere, a Hunter.

Eredetileg ezen utóbbi műre szerette volna alapozni a Ramo 5-ik részét is. Évekig voltak Stallone birtokában a filmjogok, de sosem készült el a filmadaptáció, de 2009. november 12-én kijelentette, hogy egy másik fajta feldolgozást szeretne készíteni a Hunterhez, hogy megmentse a projektet. Még szintén ebben az esztendőben figyelt fel a néhai legendás színészveterán, Charles Bronson főszereplésével készült 1974-es kultikus Bosszúvágyra is, amelynek szintén örömmel elkészíteni a remakejét.

2010-ben, kétévnyi kihagyás után egy igazi adrenalinbomba akciófilmmel tért vissza a vászonra, amely nem volt más, mint a 80-as és 90-es évek veteránjait, valamint korunk legnagyobb sztárjait felvonultató a Feláldozhatóak című kirobbanó erejű blockbuster, amely a vegyes kritikai megítélése ellenére is igazán jövedelmezőnek bizonyult világszerte, hiszen többszörösen térítette meg a gyártási költségeket ( a közel 35 milliós dolláros nyitóhétvégéjével az első helyen zárt az USA-ban a boksz office bevételeket illetően, továbbá ez volt Stallone 35 éves filmes pályafutásának a csúcsa is egyben). A filmet Stallone rendezte, a forgatókönyvet pedig David Gallaham, amerikai származású íróval közösen készítette el, amelyben egy csapat elit zsoldos feladata, hogy megdöntsék a latin-amerikai diktátor rémuralmát. A produkciót 2009. március 28-án kezdték el filmezni Rio de Janeiróban, New Orleansban, valamint Los Angelesben, míg a kész végtermék 2010. augusztus 13-án debütált az Egyesült Államok filmszínházaiban, kirobbanó sikerrel. A mozi talán legelementárisabb eleme a parádés színészi palettán keresendő, hiszen olyan nevek adták magukat a projekthez, mint az angol Jason Statham, a kínai származású legendás harcművész, Jet Li, Dolph Lundgren, a profi NFL játékos, Terry Crews, Mickey Rourke, az MMA-s Randy Couture, Eric Roberts, Steve Austin, profeszszionális pankrátor (ismertebb nevén „Stone Cold”), valamint cameo szerep erejéig láthattuk még Bruce Willist és Arnold Schwarzeneggert is. Érdemes megemlíteni, hogy a két akciófilmes sztár, Schwarzenegger és Stallone ebben a filmben szerepelt először együtt; a színészek sokáig riválisoknak számítottak, de régóta barátok és a Planet Hollywood nevű éttermet is együtt alapították. Ennek ellenére filmjeikben gyakran megemlítik egymást, néha ironikus módon; az Ikrek című filmben a Schwarzenegger által alakított szereplő az utcán sétálva meglátja a Rambo III plakátját, végigméri Stallone, majd a saját bicepszét, ezután fölényesen legyint. A pusztító című filmben utalás történik az „Arnold Schwarzenegger elnöki könyvtárra”, míg Az utolsó akcióhős-

Édesanyja, Jacqueline Stallone 2005-ben vendégszerepelt a Big Brother valóságshow brit változatában.

A MAGÁNÉLETE Stallone eddig háromszor házasodott. 1974. december 24-én, mindössze 24 évesen vette feleségül Sasha Czack -ot, akitől két gyermeke született: Sage Moonblood Stallone (1976. május 5.), aki apja nyomdokain haladva szintén színész, rendező, producer és forgatókönyvíró volt, de 2012. július 3-án, 36 éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt. Legidősebb gyermekének a halálát gyógyszer-túladagolás okozta, édesapját pedig mélységesen megrázta a fia halála: "Sage nagyon tehetséges, csodálatos fiatalember volt. Örökké érezni fogom a hiányát" – nyilatkozta a 66 éves akciósztár a sajtósán keresztül. A tragédia után pár nappal először a TMZ hírportálnak nyilatkozott: "Nincs annál nagyobb fájdalom, mint amikor egy szülő elveszti a gyermekét. Éppen ezért szeretnék kérni mindenkit, tartsák tiszteletben a fiam emlékét és fejezzék ki együttérzésüket az ő szerető édesanyjának, Sashának. Ez a szörnyű veszteség elkísér minket életünk hátralevő részében. Sage volt az első gyermekünk, ő volt a szemünk fénye" - vallotta megtörten Stallone. Másik fia, Seargeoh, aki 1979-ben látta meg a napvilágot, és akinél az orvosok már fiatal korában diagnosztizálták az autizmust. A pár végül 1985. február 14-én vált el. Következő arája a dán származású modell, színésznő, énekes és valóságshow személyiség, Brigitte Nielsen volt, akivel Kalifornia államban, Beverly Hillsben léptek frigyre 1985. december 15-én. Két évig éltek együtt, majd az azt követő válás jelentős publicitást kapott a bulvársajtóban. Jelenlegi feleségével már 1988-ban találkoztak egy Beverly Hills-i étteremben, de csak kilenc évvel később, 1997. május 17-én, polgári szertartás keretében Londonban, a Dorchester Hotelben keltek egybe. A párnak három gyermeke született: Sophia Rose (1996. augusztus 27.), Sistine Rose (1998. június 27.), valamint Scarlet Rose (2002. május 25.).

ben egy filmes poszteren rendhagyó módon Stallone alakítja a Terminátor szerepét. Avi Lerner, izraeli születésű filmproducer elmondta, hogy a pozitív ovációnak hála hamarosan debütál a folytatás is, 2012. augusztus 17-én, de nem zárkóznak el egy nagyobb franchise-zá alakítástól sem, hiszen a siker és a rajongók szeretete már adott.

Jövőbeli filmtervei között eddig négy alkotás szerepel, mindegyik 2013-as dátummal prognosztizálva.

Alexis Nolent, francia novellista Du Plomb Dans La Tete című művének

adaptációját Walter Hill, amerikai származású rendező, forgatókönyvíró és producer kelti majd életre. Az akciófilmben Stallone mellett láthatjuk majd többek között az új Conan film sztárját, Jason Momoát, valamint Christian Michael Leonard Slatert is. A The Tomb c. sci-fithrillerben régi nagy vetélytársával és jó barátjával, az „Osztrák Tölgygyel”, Schwarzeneggerrel és a Passióból is ismert Jim Patrick Caveziel, Jr.-ral játszik majd együtt. A Grudge Match című vígjátékról ellenben eddig nagyon keveset tudni, de az in-

formációk alapján nem kisebb ikon, mint a két Oscar-díjas (A keresztapa 2 – 1974, Dühöngő bika – 1980) Robert De Niro mellett láthatjuk ismételten a vásznon. Utolsó tervezett produkciója a nemrégiben bejelentett Homefront című akció-thriller, melyben ismételten együtt játszik majd Jason Stathammel. Stallone többek között elmondta, hogy érdeklődéssel tekint a No Rest For The Wicked című hat Goya-díjjal kitüntettet spanyol thriller újbóli feldolgozása iránt, továbbá örömmel elkészíteni a Rambo ötödik részét is.

FilmMagazin / 17

HÁTTÉR

AZ EMLÉKMÁS Az új Emlékmás kapcsán két gigászi erő csap össze a tudatalattimban, amit az alábbi apokaliptikus képpel tudnék jellemezni: az egyik oldalon áll egy szürke, szemüveges kishivatalnok, fején szarosvödörrel, és a homlokára vagyon írva true font type, hogy „szeretem Philip K. Dick műveit”, a másikon meg egy krómozott, áramvonalas robot, szilikon mellein lángbetűkkel a felirat: „Egyik kedvenc filmem az Emlékmás, amiben a Schwarzenegger kihúzta a kisdinnyét az orrából”. Azok kedvéért, akik ennyiből nem értik, most bővebben kifejteném. Írta: Kovácsné

P

hilip K. Dick gazdag és zizzent életművének főbb vonásai közül nem a nyilvánvalót emelném most ki, miszerint ifjúkorában elhivatott drogos volt és munkássága bámulatosan éles képet fest ennek mentális vonatkozásiról, elvégre némi írói vénával bárki tud furákat írni egy-egy izgibb trip után.

Ami a maestrót naggyá teszi, az az, ahogy földhözragadt, szerencsétlen kisembert elhelyezi az életünkre törő androidok meg a Palmer Eldricht három stigmája közé. Hősei még véletlenül sem hasonlítanak a Harrison Fordra, sokkal inkább a tikkelő pénztárosra a sarki boltból, vagy a félhülye biztonsági őrre az okmányirodából. Ezekre az emberkékre váratlanul rászakad egy kozmosznyi fekália, ők meg képességeiknek megfelelően evickélnek benne, és még ha sikerül is a felszín felett tartaniuk a fejüket, akkor sem lesznek szuperhősök. Legfeljebb emberek maradnak, ami azért szintén nagy szó. Mármost mindezekhez képest az Emlékmás főszereplője az a Schwarzenegger volt, aki nélkül iskolai öltözőszekrényt az én gyerekkoromban nem lehetett elképzelni.

Ez látványos kudarc lett volna, ha bárki a „We Can Remember it for You Wholesale” című novellát próbálta volna filmre vinni, no de ezzel senki nem is próbálkozott, az Emlékmásnak alig valamivel több köze van hozzá, mint a Szárnyas fejvadásznak a zseniális Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal

18 / FilmMagazin

című regényhez. Schwarzenegger mindenkit lenyomott, volt benne mutáns meg hepiend, és közben az adott korszakban (1990) az egész olyan látványos és szórakoztató volt, hogy az ember majd elolvadt az ülésben, miután inkább kevesebb, mint több sikerrel 18 évesnek hazudta magát a bejáratban.

Az újrafilmesítést ugyanaz a szomorúság motiválja, amit én éreztem, mikor az Elveszett firgyláda fosztogatóit megnézte a 8 éves gyerekem, és elnézően mosolygott. Az Emlékmás felett eljárt az idő, eljött a pillanat, amikor újra kell mázolni, mert amúgy jó sztori, van benne potenciál. Schwarzenegger és az egész kigyúrtcsávó-generáció felett nem kevésbé járt el az idő. Az új Doug Quaid immár Collin Farrel, aki testfelépítését tekintve akár egy Philip K. Dick-féle utca embere is lehetne, de ezt a motívumot akár el is felejthetjük, hiszen álnok feleségét Kate Beckinsale alakítja, aki nyilvánvalóan nem az utca asszonya (semmilyen vonatkozásban). A történet szerint a frusztrált Quaid befizet egy mentális utazásra (ez olyasmi, mint az az orosz vállalkozás, ahol rá lehet magunkat photoshoppoltatni a tengerpartra, kapunk egy fűszoknyát meg egy marék kagylót aztán dicsekedhetünk a barátainknak, hogy voltunk Hawaiin, csak az Emlékmás esetében az agyunkat is megphotoshoppolják). A dolog balul üt ki, mert kiderül, hogy a férfi azért szeretne titkos ügynökös emlékeket,

mert eredetileg tényleg az volt, csak elfelejtette. Miközben valódi és vélt emlékeibe gabalyodva már azt sem tudja, kicsoda valójában, nyomába ered az egész rendőrség (Bryan Cranston vezetésével), és csak egy csábos ellenállóban bízhat meg (Jessica Biel) aki a Földalatti Mozgalom vezetőjének (Bill Nighy) dolgozik. Az egészhez a technokrata, jól fésült Brit Államszövetség és a lázadó Gyarmat viszálya biztosít hátteret (Quaid nem hagyja el a Földet).

>> AZ

ÚJ EMLÉKMÁS BIZTOSAN LEGALÁBB OLYAN VIZUÁLCSEMEGE LETT , MINT A RÉGI. HOGY MENYNYIRE ÉLVEZHETŐ? AZ MAJD KIDERÜL. <<

HÁTTÉR A kérdés az, hogy sikerül-e akkorát durrantani a filmmel 2012-es viszonyok közt, mint amekkorát az elődje szólt még annak idején. Ami a legjobban aggaszt, az a kapcsolódási pontok túlságosan nagy száma az agyonverhetetlen Underworld sorozattal, amiben Kate Beckinsale feltűnt, aztán ott maradt. Len Wiseman rendezőnek köszönhetjük az első két Underworldöt. (Valamint ő Beckinsale férje. Innentől kissé erőltetettnek tűnik a magyarázat, hogy a hölgy azért van a filmben, mert „...bár eredetileg szőke karakter kellett volna, Quaid igazi szerelme barna volt, és így trükkösen utaltunk a tudatalattijára...” Nem azért, de a szerelmi szál cakk-pakk az Emlékmásból van átemelve, a novellában egyáltalán nem szerepel, tehát ha tényleg az a Dick iránti hevület vezérelte volna az alkotókat, amire

az interjúk utalnak többtucat példányban, akkor nemhogy szőke, de semmilyen jelentős női karakterre nem lett volna szükség). Az Underworldből vették át Bill Nighyt (ez mondjuk rendben is van, szeressük Bill Nighyt). A harmadik Underworld rendezője, Patrick Tatopoulus az Emlékmás production designere. Ez mind nem lenne baj, ha az Underworld sorozatban akár egyetlen dramaturgiailag értékelhető darab lett volna… de nem volt.

A produkciót persze még megmenthetik a szereplők. Colin Farrel egész hiteles figura, ha megerőlteti magát. Erre a szerepre a hírek szerint komolyan felkészült, és a filmet mint „az ego és a szuperego problémáit feszegető” alkotást értelmezte.

Egyszer még egy éjszakát is a díszletben töltött (alvással), hogy jobban beleélje magát az önmagát kereső

BECKINSALE ÖRÜL, HA GONOSZKODHAT Van egy előnye annak, ha valaki brit színész Hollywoodban: előbbutóbb ráosztják a főgonoszt. Kate Beckinsale szerint nincs kivétel. – Én amerikai filmekben is angolosan beszélek angolul – magyarázta a gyönyörű és kemény színésznő újságíróknak Az emlékmás kapcsán rendezett sajtótájékoztatón. – És a főgonosz nagyon sokszor hallhatóan angol az amerikai filmekben. Szóval, sejtettem, hogy előbb-utóbb rám kerül a sor. De semmi baj: élveztem, hogy végre nem megmentenem kellett a világot, hanem elpusztítanom. Így még az akciójelenetek is izgalmasabbak: annak a jelenetnek a forgatása, amikor egy liftbe beugrom, és egyszerre verekszem Jessica Biel-lel és Colin Farrell-lel, örök emlék lesz. Nagyon gyorsnak kellett lenni és nagyon pontosnak: hiszen nagyon szűk térben hajtottuk végre a jelenetet. (InterCom)

20 / FilmMagazin

Philip K. Dick életművéből eddig 10 regénykerült mozivászonra, ezek közül a legjobban sikerült egyértelműen a Szárnyas fejvadász

AZ EMLÉKMÁS 3. NŐJE A San Diego-i Comic Con a film- és képregényrajongók legnagyobb világtalálkozója: idén majd 150 ezren váltottak jegyet a négynapos eseményre, melyen az érdeklődők olyan részleteket tudhatnak meg a közeljövő filmjeiről, amelyeket máshol biztos nem. Számtalan fura szerzet, váratlan reklámötlet, jelmezes színész és rajongó tölti zsúfolásig a termeket – a legnagyobb feltűnést mégis egy vörös miniruhás, átlátszó esőkabátos, térdig érő lakkcsizmát viselő színésznő, Kaitlyn Leeb keltette – ugyanis csak neki volt három melle. A fiatal színésznő nemcsak gyönyörű: a New York Universityn pszichológiából szerzett diplomát; a Comic Conon különös dekoltázsával új filmjét Az emlékmás-t (16) reklámozta. Az emlékmás közönségtalálkozóján Kate Beckinsale, a látványos sci-fi/akciófilm sztárja sem állta meg, hogy szóba ne hozza a feltűnő szereplőt. – Len [a film rendezője, a színésznő férje] felajánlotta, hogy én játsszam ezt a szerepet – mesélte a színésznő. – És már kicsit bánom is, hogy nemet mondtam. Hiába van két női főszereplője a filmnek, a hárommellű csaj több érdeklődést keltett, mint Jessica és én együtt. A színésznő azért elismerte, hogy igazából nem neki való a szerep: lánya, a most 13 éves Lily egész biztosan nem járulna hozzá, hogy anyján végezzék el a film speciális kellék kiegészítőiért felelős szakemberei az átalakítást. Jessica Biel, aki szintén ellátogatott a Comic Conra, másképp fejezte ki a véleményét: saját Twitter-oldalán közzé tett egy képet, ahol nevetve ölelik át egymást Leebbel. (InterCom)

karakter felemás helyzetébe. Jessica Bielre azért esett a választás, mert „fizikailag megfelelő” volt, jelentsen ez bármit (egyébként azt jelenti, hogy kellő eréllyel tudta prezentálni az akciójeleneteket), Bryan Crastonra meg azért, mert remek színészként már a Totál szívásban bizonyított. Craston a negatív karaktert a lehető legkomplexebb módon igyekezett megfogni, és szerinte a rend őreinek feje „nem gonosz, csak kontrollmániás”.

Az alkotók több fórumon is kifejtették, hogy amit csak lehetett, azt megépítették, igyekeztek a lehető legkevesebbet a számítógépekre bízni (a CGI effektekért egyébként a John Cartert jegyző Peter Chiang a felelős). A történet a nem túl távoli

(tehát még felismerhető tárgyakat és épületeket tartalmazó) jövőben zajlik. Kíváncsi vagyok, merik-e szemtelenül fejvadászosra venni a figurát (a Gyarmaton állítólag minden tiszta szutyok és folyton esik az eső) vagy inkább a cyberpunkosabb Underworld design dominál majd. A szereplők mindenesetre imádták a díszleteket, hiszen a játék a szépen megépített, szinte önálló életet élő környezetben megváltás volt a zöld lepedő előtt végzett aerobic gyakorlatokhoz képest. (A kaszkadőrmutatványokat, ahol lehetett, szintén a színészekre bízták). Farrel szerint a részletek annyira ki voltak dolgozva, hogy a díszletek még egészen közelről szemlélve is teljesen valóságosnak tűntek.

A fentiek alapján elég valószínű, hogy nem fogjuk megkapni Philip K. Dick kissé elvetemült humorát, boldog befejezést nem ismerő realitásérzékét és azt a picsogósszerelemmentes atmoszférát, ami a műveit annyira szerethetővé teszi. De mondjuk ezeket eddig se nagyon kaptuk meg. (Nézzük meg, mi lett az egyetlen szinte szó szerinti Dick adaptációval, a Scanner Darklyval.

Mindenki utálta.) Az új Emlékmás biztosan legalább olyan vizuálcsemege lett, mint a régi. Hogy mennyire élvezhető? Az majd kiderül.

Stáblista Rendező: Len Wiseman Főszereplők: Colin Farrell, Kate Beckinsale, Jessica Biel Forgalmazó: InterCom Hazai premier időpontja: 2012. augusztus 16.

FilmMagazin / 21

HÁTTÉR

A BOURNE A világon méltán népszerű, csaknem egymilliárd dolláros összbevételt hozó Bourne-sorozat következő epizódjának forgatókönyvírója, Tony Gilroy a filmet immár rendezőként is jegyzi. A FilmMagazin bemutatja Robert Ludlum regényeinek motívumain alapuló, A Bourne hagyaték című szövevényes, összeesküvésekkel teli mozifilmjét. Írta: Veszják

K

i ne emlékezne? A mozik közönsége tíz évvel ezelőtt találkozott Jason Bourne-nal, amikor eszméletlenül húzták ki a Földközi-tengerből. A nézők három filmen át követhették figyelemmel, miként küzd a túlélésért és hogyan próbálja kinyomozni, kicsoda valójában, miközben CIA-s gazdái egyre

22 / FilmMagazin

kétségbeesettebben próbálják elfogni. A nézők megismerhették a Kőlépcső programot, illetve Bourne különleges képességeit, a trilógia végén pedig az lehetett a benyomásuk, hogy a történet befejeződött. A Bourne hagyaték azonban még sötétebb cselszövést mutat be, és új hőst állít a középpontba, akinek

szintén az életéért kell küzdenie, amikor az ő programját akarják leállítani. Az új fejezetből kiderült, hogy több kémprogram is volt, amelyek közül a CIA Kőlépcsője a korai fejlesztések közé tartozott, és Bourne lépései nyomán a kémfőnökökön hihetetlen aggodalom lett úrrá, nehogy a többi projekt is lelepleződjön.

HAGYATÉK Aaron Cross (Jeremy Renner) a Végeredmény nevű program hat ügynökének egyike. A Kőlépcsőtől eltérően a Végeredmény embereit a védelmi minisztérium számára képezték ki. Az ügynökök nem egyszerűen gyilkosok, hanem hosszú távú, nagy kockázattal járó kémfeladatok elvégzését bízzák rájuk. Az új program továbbfejlesztette a Kőlépcsőügynökök kiképzésének viselkedéstudományi alapjait, de a két projekt egy tőről fakad, ezért Bourne sztorijának nyilvánosságra kerülése a Végeredményt is komoly veszélybe sodorja.

Edward Norton Eric Byer nyugalmazott ezredest játssza, aki egy titkos szervezet, az NKCS (Nemzeti Kutató-elemző Csoport) igazgatója.

Byer találta ki a kiképzőprogramokat, ő szervezte meg a finanszírozásukat, majd a szeptember 11-ei terrortámadások után elburjánzó kémszervezetek rendelkezésére bocsátotta őket. A mostani történetből kiderül, hogy a Bourne-trilógia eseményeinek hátterében mindvégig Byer állt. Az ezredes által felépített rendszert alapjaiban rengette meg, hogy a CIA képtelen volt Bourne kiiktatására, és mivel a Kőlépcső lelepleződése nyomán lebukna a szervezetek két vezető orvosigazgatója is, Byer kénytelen a Végeredmény feláldozása mellett dönteni. Ez azt jelenti, hogy valamennyi résztvevőt el kell tenni láb alól, a kutatókat is beleértve. Az ezredesnek be kell vetnie minden erejét a kompromittálódott program kiiktatására, hogy megmenthesse szervezetének megmaradt részét. Byar a kémszervezeteket, a hadsereget és a nagyvállalatokat összefogó Beltway csoport kapcsolatait felhasználva építette ki az NKCS szervezetét. Stacy Keach játssza Mark Turso nyugalmazott tengernagyot, aki Byer főtanácsadója és kapcsolata a Pentagonhoz.

Dennis Boutsikaris alakítja Terrence

FilmMagazin / 23

HÁTTÉR Wardot, a Candent Group gyógyszeripari óriás vezérigazgatóját. A cég a tudomány és az orvoslás etikai szempontjait semmibe véve folytat kutatásokat nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva. A hadsereg és a hírszerzés az elmúlt hatvan évben szüntelenül szuperkatonákról álmodott, a vetés pedig most látszik beérni, amikor a biokémia és a génmanipuláció már alig ismer lehetetlent. A Bourne hagyaték legelején kiderül, hogy a Kőlépcső csupán Byer egyik korai programja volt, és ahogyan a történet előrehalad, megtudjuk, hogy már a Végeredményt is

24 / FilmMagazin

sikerült egy új projekttel felülmúlni. Ám amint a programok egyre tökéletesebb ügynököket állítanak elő, újabb és újabb rendszerhibák is keletkeznek. Aaron Cross különleges fizikai képességei ismerősnek tűnnek majd Jason Bourne rajongói számára, ám sokkal gyorsabban tanul, ezért rendkívül jól alkalmazkodik minden helyzetben. Ugyanakkor van egy nagyon veszélyes tulajdonsága is. A Végeredmény ügynökei nehezen irányíthatók, így amikor Aaron Cross elszabadul, sokkal komolyabb fenyegetést jelent elődjénél.

RACHEL WEISZ NEM MERT A BOURNE-RA GYÚRNI Rachel Weisz nem vonult edzőterembe, mielőtt elkezdődött volna A Bourne hagyaték forgatása, pedig jó néhány meredek jelenete van a látványos akciófilmben. „Eleve túlságosan izmos vagyok, ezért ha nekiálltam volna súlyzózni, a végén úgy néztem volna ki, mint egy női terminátor - mondja a színésznő. - Ráadásul a film nem is kívánja meg, hogy tipikus akcióhősnő legyek: Martha civil, aki véletlenül keveredik a kémhistóriába. Éppen az tetszett ebben a szerepben, hogy teljesen normális embert játszom, akinek nincsenek különleges képességei. Még fegyverem sincs, az összes felmerülő problémát Bourne utódja, Aaron Cross intézi el, akit Jeremy Renner játszik. Ő viszont alaposan fel van fegyverezve, bár a rosszfiúk nagy részét puszta kézzel intézi el.” (UIP-Duna Film)

Jeremy Renner szépen építgeti blockbuster karrierjét: Mission: Impossible - Fantom Protokoll, Bosszúállók, most pedig Bourne.

>> A BOURNE-SOROZAT

KORÁBBI FILMJEIHEZ HASONLÓAN A HAGYATÉK CSELEKMÉNYE IS DRÁMAIAN ELTÉR ATTÓL, AMIT ROBERT LUDLUM ANNAK IDEJÉN, A HIDEGHÁBORÚS KORSZAKBAN PAPÍRRA VETETT, DE AZ ÖSSZEESKÜVÉS ÉS A FÉLRESIKERÜLT KORMÁNYPROGRAM MOTÍVUMAI MEGMARADTAK. << A Bourne hagyatékban a trilógia több fontos szereplője is visszatér.

Az ötszörös Oscar-jelölt Albert Finney dr. Albert Hirsch-t, a Kőlépcső orvos-igazgatóját játssza, Joan Allen Pam Landyt a CIA belső ügyosztályáról, David Straithairn ismét Noah Vosen, a Fekete hanga nevű titkos hadművelet vezetője, Scott Glenn pedig Ezra Kramer, a CIA igazgatója. Valamennyiük helyzete megrendül, amikor Cross nem hagyja magát likvidálni.

Amikor a Bourne-franchise alkotói a következő fejezeten gondolkodtak, nehéz fejtörővel találták magukat szembe. A Bourne-ultimátum végén a főhős lövöldözésbe keveredik a londoni Waterloo állomáson, aztán autós üldözés közben nyit tüzet ellenfeleire New York kellős közepén.

Jason Bourne nem éppen feltűnés nélkül fedte fel magát. „Az volt a nagy kérdés: hogyan tovább? – mondja Frank Marshall producer. – Jason Bourne már rájött, hogy kicsoda, és ott akarja hagyni az ipart, hogy a maga útját járhassa. Teljesen új körülményeket kellett teremtenünk, hogy folytathassuk a történetet.”

Bár az akadályok komolyak voltak, Patrick Crowley, aki Marshall mellett mindhárom Bourne-film producere volt, elismeri, hogy a rajongók lelkesedése miatt folytatni kellett a sorozatot. „Valamire nagyon ráéreztünk, mert folyton azzal jöttek emberek, hogy mikor lesz már negyedik rész.”

2010 áprilisában, pár hónappal azután, hogy Matt Damon és Peter Greengrass rendező kiszállt a projektből, Jeffrey Weiner és Ben Smith producerek megkérdezték a trilógia forgatókönyvíróját, Tony Gilroyt, volna-e kedve gondolkodni a negyedik részen. Gilroy megígérte, próbál kitalálni valamit, hogyan folytathatnák a franchise-t, amely új fejezetet nyitott a kémthrillerek történetében.

Gilroy elkezdte írni a sztorit, miközben egy vázlatot is fölskiccelt, hová lyukadjon ki A Bourne hagyaték története. Mélyreható kutatásokba fogott két titkos kormányügynökséggel kapcsolatban. Az egyik a DARPA volt (Defense Advanced Research Projects Agency – kb.

Különleges Védelmi Projektek Ügynöksége), amely többek között a szuperkatonák kifejlesztésével is foglalkozik. A DARPA megfelelője a

hírszerzés területén az IARPA (Intelligence Advanced Research Projects Activity – Különleges Hírszerzési Kutatóprojektek), amely az amerikai katonák és kémek szellemi és fizikai fejlesztésével foglalkozó programokat támogat. „A háborúban nincs drogteszt – szögezi le Gilroy.

– Nagyon komoly igény van olyan katonákra, akiknek sokkal több az energiájuk, jobban bírják a fájdalmat és csekély az alvásigényük. Olyan harcosok kellenek, akiknek sebei villámgyorsan behegednek, miközben fénysebességgel tanulnak és dolgozzák fel az információt. Minden parancsnok ilyen katonákról álmodik, és eljutottunk arra a pontra, hogy a tudomány már valóra válthatja ezeket az álmokat, de kiszámíthatatlan és rémisztő módon.”

A Bourne-sorozat korábbi filmjeihez hasonlóan a Hagyaték cselekménye is drámaian eltér attól, amit Robert Ludlum annak idején, a hidegháborús korszakban papírra vetett, de az összeesküvés és a félresikerült kormányprogram motívumai megmaradtak. A 2001-ben elhunyt író művei más tekintetben is kitűnő kiindulópontul szolgáltak. „Robert

FilmMagazin / 25

HÁTTÉR

Ludlum művei és a Bourne-filmek is azt sugallják, hogy az egyén is számít – mondja Ben Smith producer. – Hiába a multik meg a kormányok ármánykodása, azt érezzük, mi magunk is tehetünk valamit azért, hogy a világ egy kicsit jobb legyen.”

Gilroy számára a produkció sikerének kulcsát a főszereplő megtalálása jelentette. „Egy filmben mindent meg lehet valahogyan buherálni, a színészet viszont maga a varázslat.

Ezt már nagyon régen megtanultam.” Aaron Cross szerepére végül az Oscar-jelölt Jeremy Rennert választották ki, aki ugyanolyan kiváló drámai szerepekben, mint akcióhősként. „Jeremy attól ilyen kitűnő színész, hogy nagyon bonyolult fazon – hangsúlyozza Gilroy, aki régóta nagy rajongója Renner filmjeinek. – A bombák földjént megnéztem vagy tizennyolcszor. Minden jelenetben szinte molekulárisan beleolvad abba, ami történik. Két lábbal áll a földön, miközben majd szétveti az energia – Jeremy ettől lesz Bourne tökéletes unokatestvére.” Amint Renner megmozdult a kamerák előtt, az alkotók minden afeletti aggodalma elillant, hogy nem lesz elég

26 / FilmMagazin

jó akcióhős. „Mindenki teljesen elájult, hogy akármilyen kunsztot kértek tőle, simán megcsinálta – folytatja Gilroy. – Nem is nagyon kellett kaszkadőr. Annyira jó volt mindenben, hogy a biztosító kiborult.” Miután A bombák földjénért és A tolvajok városáért is Oscar-ra jelölték, Renner a Mission: Impossibe - Fantom Protokollban mutatta meg, mennyire beválik akcióhősnek. A színész nem titkolja, hogy régóta nagy rajongója a Bourne-sorozatnak, s abban is egy bizonyos színész teljesítményének. „Matt Damon elképesztő dolgokra képes.

A sorozat rajongóit szeretném megnyugtatni, hogy nem helyettesítem őt, és nem is áll szándékomban.

Matt mindig is Jason Bourne volt, és maradjon is az. Ez az új forgatókönyv azért is tetszett, mert úgy folytatja a történetet, hogy közben tiszteletben tartja, ami eddig történt.”

Bár Cross ugyanúgy a világot járja, mint Bourne korábban, nem tud kollégájáról. „Nem ismerik egymást, ez egy teljesen új történet – folytatja Renner. – Remélem, hogy a látásmódot is sikerült teljes mértékben megújítani.”

Rachel Weisz is örömmel fogadta el a felkérést, és többet adott a karakterhez, mint amit az alkotók eredetileg elvártak. Marta teljes életét kitölti az a szigorúan titkos biokémiai projekt, amelyen egy marylandi laboratóriumban dolgozik. „A tudomány határait feszegeti, és úgy gondolja, ezzel a hazáját szolgálja – magyarázza Rachel Weisz. – Titokban azért sejti, hogy erkölcsileg nincs rendben az, amit csinál.” Marta hétköznapi élete a feje tetejére áll, amikor hirtelen törlik a Végeredmény-programot, és ő is az eltakarítandó bizonyítékok közé kerül…

Bizton állíthatom, hogy az új Bourne kevésbé lesz akciódúsabb, mint az előző epizódok, de ha esetleg megunnánk még mindig gyönyörködhetünk az isteni Weisz látványában.

Stáblista Rendező: Tony Gilroy Főszereplők: Jeremy Renner, Rachel Weisz, Albert Finney Forgalmazó: UIP-Duna Film Hazai premier időpontja: 2012. szeptember 6.

FilmMagazin / 25

EHAVI PREMIEREK

AUGUSZTUS 2.

Apa ég!

Merida, a bátor

Nyitott ajtók, ablakok

AUGUSZTUS 9.

Amit még mindig tudni akarsz a szexről

Abraham Lincoln, a vámpírvadász

Magic Mike

AUGUSZTUS 16.

Az emlékmás

Marsupilami nyomában

28 / FilmMagazin

A szerelem három évig tart

AUGUSZTUS 23. Államérdekből

Csingiling - A szárnyak titka Szerelem a hatodikon

Ted

AUGUSZTUS 30.

The Expendables A feláldozhatók 2.

Rómának szeretettel

FilmMagazin / 29

KRITIKA

MERIDA, A BÁTOR Avagy így neveld az anyádat, avagy a kis hableány és a szörnyeteg, meg az aranyhajú Jamie Lee Curtis. Írta: Kovácsné

N

a EZ legalább tetszett? szegezte nekem a kérdést saját, külön bejáratú Meridám, a nyolc éves lázadó lélek és filozófus, miközben a főhősnőhöz rendkívül hasonló habitusú hajából a pattogatott kukoricát fésülgettem.

Elvégre az közismert, hogy anyának soha semmi nem tetszik. Anya semmire nem figyel, és egyáltalán, anyára már marhára ráférne, hogy valaki egy időre medvévé változtassa, akkor legalább lenne egy kis nyugalom. De hiába próbált a gyermek provokálni, mert EZ tényleg tetszett. Persze nem maradéktalanul, de a nüancokat aztán már tényleg nem azzal a taknyossal fogom megvitatni.

30 / FilmMagazin

Merida, a skót hercegnő (Kelly Macdonald) békésen éldegélhetne hangulatosan rabiátus, medvét félkézzel kettéharapó, ugyanakkor imádott feleségétől jól nevelten rettegő Király Apu (Billy Connolly) és az etikett terén kegyelmet nem ismerő Király Anyu (Emma Thompson) oldalán, ha nem lenne történetesen egy undok, nagypofájú, élő fába is belekötő kamasz. Az persze nem szép dolog, hogy Apu, de legfőképp Anyu a folyton viszkető tenyerű hegylakók közti béke érdekében hozzá szeretné adni Meridát valamelyik klánfőnök fiához, ahol is az ilyen jellegű történetek íratlan, ámde kőbe vésett szabályai szerint kizárólag a Sápkóros Nyápic, a Dagadt

Idióta és az Öntelt Hólyag közül lehet választani. Merida a legjobbkor találkozik az erdő mélyén lakozó banyával, akitől csak annyit kér, hogy az anyja természete változzon meg gyökeresen. Ebből is sejthető, hogy a királylány nem olvasott elég mesét kiskorában, hiszen mindenki tudja, mi a dzsinnekkel, banyákkal és egyéb jótét lelkekkel a legnagyobb probléma: az effajta népség hajlamos szó szerint érteni az ember kívánságát.

Igen, igen, a kedves olvasó tökéletesen jól látja, a történet minden motívuma ismerős. Mint ahogy egy idő után minden gyerekfilm minden motívuma ismerős. Persze, hogy fellázad a partra vetett kis hableány

Ez az első olyan Pixar-film, melynek főhőse a gyengébbik nem tagjai közül került ki.

a szigorú szülő ellen. Persze, hogy a szörnyet csak a szeretet menti meg (anyut ugyanis a segítőkész banya medvévé változtatja, amitől tényleg eléggé megváltozik a természete). Tény, hogy a film a régi jó Disney-kerékvágásban haladva nem kedveskedik a felnőtteknek felnőttes poénokkal (ami nem jelenti azt, hogy a T. Szülők, pl. a Kovács meg a Kovácsné nem kuncogtak nagyon jókat, csak épp a gyerekek velük együtt kuncogtak ahelyett, hogy néztek volna nagy zsebóra szemekkel, hogy hát ezeknek meg mi bajuk van). Az is tény, hogy a Merida dalbetétei egy egész levélnyi Daedalon bevételét igényelték, meg az is, hogy a Nem férek a bőrödbe (ahol Jamie Lee Curtis, mint anya, hirtelen testet cserél a lányával, és mindkettejüknek meg kell tanulnia, milyen a másik élete) valamivel lényegre törőbben fogalmazott meg olyan dolgokat, amiket 6-8 éves gyerekeknek nem igazán lehet lényegre törően megfogalmazni. Viszont Pixelezett Dizniék javára szól, hogy csináltak egy többé-kevésbé értelmes gyerekfilmet a szeretet fontosságáról anél-

kül, hogy belemerültek volna a gyerekek emésztéséhez igazított szűzi szerelem reménytelenül rózsaszín bugyraiba.

Az Így neveld a sárkányodat az apa-fiú problémára koncentrált, míg jelen alkotás az anya-lány konfliktusra. (A Merida ritka erénye, hogy a kamasz főhős épp eléggé ellenszenves ahhoz, hogy hiteles legyen, és pont eléggé megbánja a piszkos ribanc viselkedését, hogy ne utáljuk meg végletesen.) A különbség csak annyi, hogy az Így neveldben valamelyik lángelmének sikerült a családi vonal mellé találnia egy tökéletesen passzentos segédvonalat a sárkányokkal, ami részint remekül elszórakoztatta azokat, akik nem voltak különösebben fogékonyak a nyünyörgésre, részint önmagában is arra hívta fel a figyelmet, hogy az ellenfelet (légyen az lángot lehelő óriáshüllő vagy a faterunk) nem kell azonnal fejbe somni a baltával, mert ha megismerjük, esetleg még az is kiderülhet, hogy megérdemli az életet. A Meridában a medve-szál nem ennyire szerencsés. Attól anya és lánya nem kerül közelebb egymás-

hoz, hogy az idősebb generáció medvévé változik, nincs igazán jó kapcsolódási pont a medvék és az emberek világa közt. A rühes pofájú gyilkos medve átkának és megváltásának párhuzamos története, ami az egész filmhez egyfajta keretet szolgáltat, különösképp erőltetett és rosszul beágyazott. A vicces banya a szépen kimunkált (viszont a film egésze szempontjából sajnos tökéletesen stílusidegen, feltűnően dreamworks-ös ) felvezetés után meg egyszerűen eltűnik a történetből.

Egyáltalán, az egész sztori felnőtt szemmel kicsit bukdácsolós, és ez itt az igazi probléma, nem pedig az, amin harmincezer-csillió gyengeelméjű emancipációs élharcos sápítozik, hogy úúúúúristen, hercegnő volt benne, há' má' megin’ egy hercegnő, most mi lesz, megyek is és kiugrok a pinceablakon. Mit tegyünk? A gyerekek – főleg az itt megcélzott „kisiskolás kis kislányok” korcsoport – kedvelik a hercegnőket, kivált a nyilazós-lovaglós típusokat. És azt el kell ismernünk, hogy a történet minden dramaturgiai csikorgása ellenére legalább a gyerekek szá-

FilmMagazin / 31

KRITIKA mára tökéletesen követhető, ami manapság olyan ritka, hogy külön ki kell emelnem. Utoljára talán az Aranyhajban kellett ilyen keveset magyaráznom.

Ha tényleg a hercegnő-problémán szeretnék rugózni 6000 karakteren át, akkor most neki kéne látni összehasonlítgatni a Meridát a többi Pixar filmmel, és köpeteket irányozni a tahó Diseny irányába. Hadd ne tegyem. Nyilvánvaló, hogy a Merida – az én számomra – nem üti meg mondjuk a Hihetetlen család mércéjét. De a Hihetetlen család elsősorban nekem szólt, a Merida meg elsősorban a lányaimnak. Az meg, hogy valami mennyire nyálas és kiszámítható, szintén nézőpont kérdése. Ha jobban megnézzük, az összes Pixar film ugyanazokat a nyálas és kiszámítható fordulatokat tartalmazta a barátságról, a szerelem erejéről, a gyengék megsegítéséről meg a satöbbiről, mint általá-

32 / FilmMagazin

ban az összes Disney film, csak mindig volt hozzá valami eszement, jópofa, szórakoztató körítés. Ismétlem (hátha bevésődik...): a Meridával nem a hercegnő és nem a kiszámíthatóság a baj, hanem az egyenetlen történet és a nem igazán eltalált körítés. Aki nem nyálas és kiszámítható animációs filmeket akar, az nézzen Ghibli termékeket.

Látványilag a Meridát sikerült anynyira szépen megcsinálni, hogy az már-már idegesítő (kivéve a 3D-t, az ami viszont azért idegesítő, mert már megint a nagy semmiért kellett egy rakat pénzt kiadnunk). Nekem egy hosszabban kitartott kép bőven elég lett volna ahhoz, hogy elhigygyem, Disney-Pixarék tudnak göndör hajat animálni szálanként, nem kellett volna minden lehetséges alkalommal az arcomba tolni a hercegnő vörös hajzuhatagát, hogy na ezt kapd ki, köcsög néző. Valószínűleg ugyanezt mondanám a csodás

A főszereplő szinkronhangja eredetileg Reese Whiterspoon lett volna, ám ő más elfoglaltságok miatt végül nem tudta vállalni a feladatot.

>> A MERIDÁVAL

NEM A HERCEGNŐ ÉS NEM A KISZÁMÍTHATÓSÁG A BAJ, HANEM AZ EGYENETLEN TÖRTÉNET ÉS A NEM IGAZÁN ELTALÁLT KÖRÍTÉS. << skót életképek túltengésére is, ha nem éltem volna másfél évet Skóciában, ahol élőben is láttam a több mozinézőben oxigénhiányos állapot előidéző, valóban meseszép tájakat (mínusz erdő, mert mára szerintem egész Nagy-Britanniában nem maradt annyi fa, mint amennyit itt mutogattak), sőt, megvolt a Highland Games is, ahol TÉNYLEG egészen pontosan ugyanolyan hülye versenyszámokban mérik össze a skótok az erejüket, mint Merida kérői.

Számos alkalommal voltam egyébként moziban is, ezért merem bátran kijelenteni, hogy a műalkotás hatalmas sikert fog aratni náluk (a lelkes skótok kb. úgy nézik a filmeket, mint aki soha nem látott előtte mozgóképet: az ellenlábast hangosan anyázzák, a hősnek felállva szurkolnak, ha pedig úgy érzik, hogy adott akciójelenet aztán már tényleg túlmegy minden határon, akkor térdüket csapkodva röhögnek rajta, mint történt ez pl. az Ál/Arc vetítésén, mikor a Nicolas Cage halálra sebezve harminckettedszer is felállt). Hogy az egyéb nációkhoz tartozó nézők ehhez az egészhez mit fognak szólni, az mondjuk jó kérdés.

Ahogy az ún, erőszakos filmek nem tesznek valakit erőszakossá, úgy sajnos a korrekt családi filmek sem tesznek senkit családivá vagy korrektté. Attól, hogy Merida és Anyuci egymás nyakába borulnak a

végén, a bunkó Pistike még ugyanúgy le fogja önteni sárgaborsófőzelékkel a bajszos Kati nénit az óvodában, mint a film megtekintése előtt. A családi film jelentősége tehát nem abban áll, hogy a hülyegyerekekből okosakat csinál, hanem abban, hogy az okosak legalább a moziban megerősítést nyernek, ha már az életben általában úgyis a szopóágra kerülnek. A kisebbikem pl. kifelé jövet büszkén bejelentette az erre kíváncsiaknak, hogy szerinte az ő anyukája is van olyan hősies, mint az a másik ott a filmben. Szó se róla. Bár a család szerint nálunk inkább arra lenne szükség, hogy valaki anyát medvéből időnként királynővé változtassa, aztán majd ha megtapasztalta milyen is az, nyugodtan visszaváltozhat a megszokott üvöltöző, muszkuláris, finomabb tárgyakat unos-untalan darabokra törő vadállattá.

75% Stáblista Rendező: Mark Andrews Eredeti hangok: Kelly Macdonald Emma Thompson, Kevin McKidd Forgalmazó: Fórum Hungary Hazai premier időpontja: 2012. augusztus 2.

FilmMagazin / 33

KRITIKA

ABRAHAM LINCOLN,

A VÁMPÍRVADÁSZ Vérszegény vámpírvadászat. Írta: Sanya08

P

edig az az igazság, hogy még csak nem is voltak nagy elvárásaim, csupán egy korrekt akcióhorrort szerettem volna látni, ami remekül elszórakoztat

másfél órán keresztül. Megvolt ehhez papíron minden, kezdve egy őrült vizuális érzékkel rendelkező filmrendezővel, egészen egy őrült, nonszensz és hülye sztoriig. E kettő-

nek az ötvözése elegendő oknak bizonyult ahhoz, hogy bizakodjak valamennyire, mert lássuk be: a Wanted nem volt egy szar film, lehetett rajta végig szórakozni, lekötött

ABRAHAM LINCOLN MCCLANE HADNAGY SÓGORA Furcsa rokonságok vannak a film világában. Ki gondolná például, hogy Abraham Lincoln hű felesége egyben McClane hadnagy lánya? Pedig így van. A Timur Bekmambetov és Tim Burton közös vámpírfantáziájában, az Abraham Lincoln, a vámpírvadász-ban (16) az elnök feleségét játszó fiatal színésznő, Mary Elizabeth Winstead már második alkalommal forgat Bruce Willis oldalán, hiszen már a 4. részben is ő játszotta a belevaló rendőr vagány lányát. Mary Todd Lincoln szerepében ezúttal a színésznő kimaradt az igazi akciójelenetekből – azok mind a cilinderes, ezüstbaltás elnököt megformáló Benjamin Walker-re maradtak. A hírt a Hollywood News tette közzé egy statiszta híradása alapján, így egyelőre nem tudni, mekkora szerepet kapott a 28 éves színésznő, de az biztos, hogy a forgatókönyv egyre nagyobb teret enged a McClane családnak. A Die Hard – Drágább, mint az életed című filmben Bruce Willis a fia (Jai Courtney) segítségét is kénytelen bevetni a moszkvai maffia ellen.(InterCom)

34 / FilmMagazin

Reméljük a Spielberg-féle, valós történelmi eseményeken alapuló Lincoln mozi Daniel-DayLewis-szal a főszerepben valóban ütős lesz!

minket és ínycsiklandóan erőszakos kis mozi volt. A többi filmjéről ugyan nem tudok mit mondani, mert nem volt szerencsém látni őket, de ha már valakinek a hollywoodi debütje ilyen jó, mennyire lehet jó az a filmje, amit kicsiny hazájában készített? És most csinált egy filmet, aminek Tim Burton a producere (most hogy belegondolok, talán rendezőnek most itt kézenfekvőbb választás lehetett volna. Persze utólag könnyű okosnak lenni. Előtte kifizetődőbb.

Na de hagyjuk.)

A történet gyakorlatilag elmondható már magával a címmel. Abraham Lincoln vámpírokra vadászik. A film – illetve az abból készült regény – egy alternatív történelmi leckét nyújt nekünk, mely szerint kedvenc amerikai elnökünk, aki a rabszolgatartás ellen érvelt oly bőszen, közben a vámpírokkal is hadakozott. Ennyi a sztori, ennyi a poén, gyakorlatilag tovább nem is ment maga a film, erre az egymondatos viccre épített 105 percet.

A lényeg, hogy kaptunk egy felettébb száraz és fapofával előadott alkotást, melynek nézése alatt az embernek folyton az jár a fejében, hogy “Most akkor ez komoly? Nyilván nem, hiszen ilyen sztorit nem lehet komolyan gondolni. Csakis komolytalan lehet, dehát olyan szigorú arccal van előadva. Akkor most mi van?” Az egész olyan naplószerű, tesze-tosza marhaság, lazán felskiccelt valami, ami csak néhány alkalommal kap erőre, de az se elég ahhoz, hogy a végén azt mondjuk: “Megérte.” Mert igen, hiába a végső 20-30 percnyi látványorgia és vadulás, meg az a lovas akció, ha egyszer a köztes részek nem érnek sokat. Se nem szórakoztatnak túlságosan, viszont szépen vannak előadva, de… Egyszerűen érdektelennek bizonyultak, érződik hogy a forgatókönyv nincsen a helyén. Aztán hiába az egy-két jó színész (például a nagyon szimpatikus Dominic Cooper vagy épp Rufus Sewell, de mondhatnám Mary Elizabeth Winstead-et

is, de a főszereplő Lincolnt alakító színészt nem említeném külön), ők megtesznek minden tőlük telhetőt hogy kihúzzák a szarból a filmet, bár annyira nekik se sikerül.

Be kell tehát látnom így utólag, hogy az Asylum által – kevesebb büdzséből és ismeretlen színészekkel – készített Abraham Lincoln vs Zombies című (hazánkban még be nem mutatott) remek valószínűleg sokkal jobban kihasználja a téma abszurditásából adódó előnyöket.

Ez itt kérem felejthető középszar.

50% Stáblista Rendező: Timur Bekmambetov Főszereplők: Benjamin Walker, Mary Elizabeth Winstead Forgalmazó: InterCom Hazai premier időpontja: 2012. augusztus 9.

FilmMagazin / 35

KRITIKA

TED Ted a káromkodós maci a legrosszabb film, amit életemben láttam. Ha lehet valami egyszerre unalmas, rettenetesen blőd, kiszámítható, visszataszító, undorító, gagyi és egyben nyálasan naiv akkor ez most az. Értem én, hogy a Family Guy-osok csinálják meg minden, de hadd ne kelljen azon röhögnöm, hogy odaszarnak a szőnyegre, vagy hogy a dagadt kisfiút Susan Boyle-nak szólítják. Írta: Fekete Felícia

A

z ötlet, hogy egy személyiséggel felruházott tárgy életre kel és nem a tőle elvárt viselkedésformát hozza, hanem jelen esetben káromkodik, füvet szív, és munkakerülő, szóval ez az ötlet még elmenne, ha nem lenne már régesrég elsütve,a Paul-ban is például.

Csak ott nem egy plüssmaci, hanem egy kígyóbőrű földönkívüli cigizik és mondja meg az okosságait. Ez ott még érdekes volt, persze a Ted-ben is, körülbelül 10 másodpercig. Végig az volt az érzésem, hogy egy 40 mp -s Youtube video elég lett volna ehhez a baromsághoz, mondjuk úgy sem lehet túl érdekes, de talán egy 12 éves nevelőintézetis kisfiúnak 1

36 / FilmMagazin

percig talán mégis. A történetről talán annyit, hogy van egy átlagosnak tűnő, de azért szimpatikus bostoni fiúcska, akivel senki sem barátkozik, olyannyira, hogy amikor Szent Karácsony éjjelén meg akarja menteni a szomszéd gyereket, akit többen csépelnek egyszerre, még az áldozat is elkergeti. A szüleitől másnap reggel egy játék mackót kap ajándékba, majd egy éjjel azt kívánja, bárcsak életre kelne és mindkörökké együtt maradnának, és mit ad isten ez így is történik. Az életrekelés és a mindörökké együttmaradás is.

Ezek után Ted, a maci celeb lesz, és mindenki őt akarja: show fellépések, haverok, buli és haska. Pont,

mint Adam Sandler a That’s my boyban. A gyors sikert kiégés követi és teljes lecsúszás. Úgy látszik Hollywoodban egy ember írja a forgatókönyveket, mondjuk olyanok is. Huszonöt év múlva Ted és John (Mark Wahlberg) együtt ülnek teljes egyetértésben a kanapén, füvet szívnak és tévét néznek. Miközben elmegy mellettük az élet, és a Mila Kunis által alakított hűséges barátnő. A hölgyet rettenetesen idegesíti a szerencsétlen játékmedve, de még kitart, pedig a mozi legjobb karaktere, a pszichopata főnöke Rex (Joel McHale) is hajt rá. A vígjáték színvonaláról sokat elmond, hogy Rexnek otthon ki van állítva a bringás

A filmmel kapcsolatos kulisszatitkokért érdemes fellapozni magazinunk júliusi számát, melyben egy 4 oldalas háttércikk olvasható a Ted-ről!

Amstrong rákos heréje aranyba öntve. (És ezzel le is lőttem a film legjobb poénját.) Amúgy Tednek is jut nő, egy white trash pénztárosnő. A filmből amúgy 20 perc azzal megy el, hogy a fehér szemétnek nevezett társadalmi osztályt szapulják igen kifinomult módon, nem tudom kinek készül akkor a film, de ez már gondolom az ő bajuk. A filmben feltűnik Ryan Reynolds is, mint meleg szépfiú valamint Nora Jones mint Ted ex -barátnője. Ez talán még kellemes felüdülés is lehetne, ha nem lenne, ez a hirtelen megjelenik egy celeb aki magát játssza epizód is egy unalomig lerágott csont.

A szereplőket sajnáltam a legjobban, és két remek főszereplő nagyszerű alakítást nyújt, ahogy mondani szokás. És Wahlberg tényleg jó filmekben szokott játszani. Szegények talán nem jöttek rá a forgatókönyv olvasása közben, hogy a világ legrosszabb filmjében vállalnak szerepet. Mila Kunis karaktere, Lori szép, kedves, értelmes, sikeres, és vicces lány, tehát pont annyi esélye van arra a Wahlberg által alakított lúzernek, hogy ilyen nője legyen, mint arra, hogy életre keljen a játékmacija. De hát úgy látszik, a szar poénokon és kizárólag másokon nevető, számomra szerencsére ismeretlen amerikai társadalmi osztálynak is van szíve, és egy Éori szerű nőben reménykedik, terjesen reménytelenül. Nem baj, így legalább még szerencsétlenebbnek érezhetik magukat.

HOGYAN LETT EBBŐL 0%?

Azoknak, akik teljes mértékben megrökönyödtek volna a 0%-os Ted kritikánkon, azoknak gyorsan elárulunk néhány kulisszatitkot, még mielőtt feldühödött email-ek tucatjaival tömnék tele szerkesztőségünk virtuális levelesládáját. Azokat a filmeket, amelyeket még a hivatalos hazai bemutatójuk előtt van szerencsénk megnézni, általában egyetlen ember láthatja, a sajtóvetítésekre a meghívók is csak egy személyre szólóak.

Ezáltal a filmre adott % sem a szerkesztőség összvéleménye, hanem az adott szerző tetszési indexét mutatja. Az pedig, hogy a % miért éppen annyi, amennyi az a cikkben részletesen le van írva. Ha ezek az értékek nagyon kirívóak (gondolunk itt elsősorban a 0 és a 100%-ra), akkor általában az interneten, de legkésőbb a következő számban szoktunk közölni egy másvéleményt is. Nem kell tehát megijedni, a Ted nem feltétlenül bűn rossz film - csak éppen kolleginánknak abszolút nem tetszett és mivel lapzárta előtt csak ő látta a filmet, ezért az ő véleménye is került be a lapba. Ha már több kollegánk is megnézte és kiértékelte és esetleg eltérne ettől az értékeléstől a véleménye, akkor majd egy (vagy akár több) kritikát is olvashattok a Tedről.

Ahhoz viszont, hogy ne dupla 00-t kapjon a film, az kellett volna, hogy hagyják befejezni a (ahogy láthatóan eredetileg akarták) azzal a tanulsággal, hogy a régi barátságok sokszor terhesek válnak, és ha nem akarjuk, hogy a mi életünk is tönkremenjen akkor le kell őket zárni. De nem, ez nem lehetett így hagyni és beadni az amcsi nézőknek. Inkább az lett a film tanulsága és mondanivalója, hogy a három főszereplő továbbra is együtt fog élni, mintha mi sem történt volna. (Természetesen a film arról szólt, ami történt emiatt, de mindegy, mert most már mi sem történt.) A befejezésre, az egész alkotásra, és legfőképp a

film állítólagos sikerére (imdb 7,7) csak Fitts ezredes örök érvényű szavait tudom idézni az Amerikai szépségből: This country is going straight to hell, Son!

0% Stáblista Rendező: Seth MacFarlane Főszereplők: Mark Wahlberg, Mila Kunis, Giovanni Ribsi Forgalmazó: UIP-Duna Film Hazai premier időpontja: 2012. augusztus 23.

FilmMagazin / 37

KRITIKA

APA ÉG! Adam Sandler, akit csak nagy nehézségek árán lehet megkülönböztetni Ben Stillertől, újabb vígjátékot alkotott, ami mondjuk nem vicces, de legalább oda üt az amerikaiaknak, ahol a legjobban fáj nekik, ez pedig a prüdségpontjuk. Ugyanis a kamasz fiú Donny Burger viszonyt kezd szuperszexi tanítónőjével, aki harminc évet és egy gyereket kap ezért a tettért. XY nem bizonyul a legjobb apának, persze a film végén azért kiderül, hogy talán mégis. Írta: Fekete Felícia

H

an Solo, mert így nevezi el fiát a főhős, igazi szerencsétlen barom lesz felnőtt korára.

Sanaxon és a munkájának él és épp elvenni készül rendkívül ellenszenves barátnőjét. Az idegesítő amerikai csaj kvintesszenciáját.

Adam Sandler döntögeti a tabukat, de persze csak annyira, hogy ne fájjon túlságosan. Mégis ez az alkotásának a legjobb része, és persze Vanilla Ice. Vani bácsi, ahogy Han Solo szólítja, önmagát alakítja és leemelem kalapom öniróniája előtt.

Amúgy Vani nem sokat változott húsz év alatt, ahogy az egyetlen slágerének frissessége sem, bármennyire hasonlít is még mindig az Under Pressure-re.

38 / FilmMagazin

Óriási ötlet szerepeltetni az álnéger rappert, mert tényleg egy generáció jelképe, pont azé a generációé, aki gyerekkorában Han Solonak drukkolt. De a sztárparádé itt nem ér véget, ahogy tengeren innen Helen Mirren az aktuális szexi hatvanas úgy a nagy vízen túl Sarandon, így ő is feltűnik kissé táskás és kínaivá vált szemekkel. De azért nem egy Nicole Kidman így nem ijedtünk meg a narancssárga kezeslábasa ellenére sem. Adam Sandler 45 éves, de még mindig jól áll neki az idétlen kölyök szerep bár az angol verzióban rendkívül idegesítően magas hangon visítozik, feltehetőleg így próbálja elérni tőle idegen akcentust. Több kevesebb sikerrel.

Persze van itt minden ami kell: óriási mell, verekedős pap, sztriptíz bár és legénybúcsú. Egyetlen hátulütője, hogy sajnos képtelen voltam nevetni a poénokon, de intelligens (férfi) nézőtársam nagyon jókat derült és én is éreztem, hogy van azért ennél rosszabb vígjáték is, sőt nagyon sok, sokkal rosszabb is. Jobb viszont annál kevesebb, csak sajna azokat rendkívül sokszor láttuk így, az elvárásaink meglehetősen magasak. Valószínűleg a That’s my boy-t nem fogjuk minden évben megnézni, de mivel a film erősen feszegeti az apa-fiú kapcsolat témáját és úgy tűnt az erősebbik nemnek még a poénok is tetszettek, így egy férfitársaságnak egy nyári buli előtt, mindenképpen már besörözve, azért ajánlom.

65% Stáblista Rendező: John Morris Főszereplők: Adam Sandler, Andy Samberg, Milo Ventimiglia Forgalmazó: InterCom Hazai premier időpontja: 2012. augusztus 2.

KRITIKA

A SÖTÉT LOVAG FELEMELKEDÉS Íme a film, amit még azok a mozibajárók is vártak, akik nem szeretik a denevéreket, de sajnos nem merem azt mondani, hogy a trilógia befejező része után új rajongótáborok alakulnak. Azok már az első rész után feltűntek. Írta: Vampka

N

ekem, személy szerint, kellett várnom pár napot, hogy leülepedjen bennem az élmény, én ugyanis nyíltan vállalom a Batman iránti rajongásomat, amiért még rokoni körben is hülyének néznek, de hiába. Már akkor is szerettem, sőt imádtam a Denevérembert, amikor – a maihoz képest – ócska hacukákban, bénácska látványvilággal tálalták, mert Bruce Wayne mégiscsak Bruce Wayne, tök mindegy, hogy a zakkant Tim Burton rendezi a filmet, a macsó George Clooney épp a főszereplő, vagy Jim Carrey az aktuális főgonosz. Tényleg töké-

40 / FilmMagazin

életesen lényegtelen. Batmanben, mint karakterben mindig volt valami, amit egy színész és egy rendező sem tudott hála az égnek kiölni. Ezt a pluszt, ami szerintem megkülönbözteti őt a többi (véleményem szerint kissé gagyi, de tény, hogy szórakoztató) „szuperhőstől”, jól bemutatja Christopher Nolan munkája, a ma már Sötét Lovag trilógiaként emlegetett sorozat.

Most pedig leszögezném, hogy a fent említett rajongásom ellenére nem vagyok elfogult, többek közt ezért is vártam pár napot a véleményem kifejtésével. Nem szeretem,

ha valakit befolyásolnak a megzabolázhatatlan érzelmek, és azt azért bevallom, hogy bizony a moziból való távozás után csak a katartikus filmek után jelentkező, jól ismert bárgyú mosolyra voltam képes. Ma már elült a dolog, ezért a rózsaszín ködön is átlátok, ebből kifolyólag pedig nem csak a pozitívumokat, de a negatív dolgokat is meg kell említenem. Kezdem is a rosszal, mert abból azért bőven nincs annyi.

Először is: ugyan jó nagy felhajtást rendeztek a film körül, de szerintem nem eleget. Ha valaki nem volt elég nagy fan, akkor csak a többi elvete-

John Blake szerepére esélyes volt Leonardo Di Caprio, James Holzier, Ryan Gosling és Mark Ruffalo is.

mülttől hallhatott a filmről és a lényegéről, esetleg egy-két előzetesből értesülhetett, de körülbelül ennyi.

Megjegyzem, az előzetesek, főképp az első teljes hosszúságú valami elképesztően hatásosra sikerült, és nem csak szerintem. A nézői közt általános volt a libabőr és a döbbent arckifejezés. Mégis, miután pár nappal a premiert követően mindössze négyen ültünk a moziban, ráadásul a legnagyobb teremben, valahogy az az érzésem, hogy nem volt elég agresszív Nolan reklámja. Pedig a film, pontosabban az egész trilógia megérdemelné a sok nézőt, de az

én személyes ajánlásom később jön… Még mindig a hátrányokról beszélek, és most tényleg a film egy kevésbé jó elemét hoznám fel, és ehhez visszanyúlnék az előző részhez, a Sötét Lovaghoz. Annak a filmnek kétségtelenül volt egyfajta idegőrlő, vészjósló hangulata, ami nekem nagyon tetszett, és máig az a kedvenc részem a háromból. A Felemelkedés azonban épp az ellenkezője volt. Nagyon hamar kiderült, hogy mi a helyzet, és mire törekszik a gonosz, és a paranoia meg a kiszámíthatatlanság el is párolgott, a helyébe pedig konkrétan

az a fajta félelem került, amit azok éreznek, akik tudják, hogy nincs remény. A havazás, a hűvös színek ellenére szinte izzott a levegő Gotham utcáin, holott az emberek elő sem mertek merészkedni, elbújtak, féltek. Egy szóval nekem az egyetlen igazán problémának mondható gondom az volt, hogy a rejtélyes hangulat elveszett, főleg azután, hogy többen is rájöttek, kit rejt a denevérmaszk, ennek mégsem lett szinte semmi következménye. Szerencsére azonban a negatívumok listája itt számomra véget is ér, és áttérhetek a rajongásra, habár ezú-

FilmMagazin / 41

KRITIKA ton üzennék a moziüzemeltetőknek, hogy elmehetnek a francba, amiért vidéki mozikban nem adják eredeti hanggal, vagy csak egyszer a héten.

Na. Hát ugye, szerény véleményem szerint egy film nem létezik normális karakterek nélkül, akiknek nincsenek indítékaik, nincs motivációjuk, nincs személyiségük. Christopher Nolan többségében nem csak rendezi, de írja is a filmjeit, és ez a Batmanekre is igaz. Fogalmam sincs, hogy csinálja ez a pasas, őszintén, mert minden egyes filmjét imádom, és kettő kivételével az IMDb top 250-es listáján is előkelő helyeken szerepelnek (a Sötét Lovag konkrétan a nyolcadik ebben a pillanatban, de az Eredet is a tizennegyedik helyen ücsörög, ami nem semmi), ez a lista pedig nem csak a nézők, hanem kritikusok véleményét is tükrözi. Azt imádom Nolan filmjeiben első sorban, hogy a szereplőinek van lelke. Még a Mementó emlékezetkieséses pasijának is volt tökéletesen kiforrott, ráadásul nem épp átlagos jelleme, és tapasztalataim szerint ez elég ritka. A legtöbb filmben arra koncentrálnak, hogy mi történik a szereplőkkel, nem arra, hogy miért. A Batman filmileg minden igényemet több, mint tökéletesen kielégíti, ahányszor csak látom.

A karakterek élnek, a történetnek van értelme, nincsenek benne logikai bukdácsolások, mindenre van valami magyarázat, csodálatos a filmzene, gyönyörű a látvány, igényesek a jelenetek, egy szóval tökély. Egészen biztos vagyok abban, hogy azok, akik nem szeretik a Batmant, csak azért teszik, mert vagy túl sokat kell rajta figyelni, vagy „jesszusom, egy denevércuccban ugrabugráló idióta” a főszereplő.

Ezeket az embereket, őszintén, csak sajnálni tudom. Oké, mindenkinek megvan a maga véleménye, el is fogadom, de ha valaki nem akar gondolkozni, vagy nem hajlandó eltekinteni attól, hogy valaki maszk mögé bújik bizonyos okokból (amiket egyébként tökéletesen meg lehet érteni, ha valaki végignézi az összes részt), akkor az tényleg ne nézze meg a Sötét Lovag trilógiát.

Bruce Wayne mindig a kedvencem volt, többek közt azért, mert se nem földönkívüli, se nem érte radioaktív akármi, nem marták meg mutánsok, egy szóval egy tök átlagos

42 / FilmMagazin

.

Heath Ledger iránti tiszteletből a filmben egyszer sem hangzik el Joker neve.

>> EGÉSZEN

BIZTOS VAGYOK ABBAN, HOGY AZOK, AKIK NEM SZERETIK A BATMANT, CSAK AZÉRT TESZIK, MERT VAGY TÚL SOKAT KELL RAJTA FIGYELNI, VAGY „JESSZUSOM, EGY DENEVÉRCUCCBAN UGRABUGRÁLÓ IDIÓTA” A FŐSZEREPLŐ. << ember átlagon felüli vagyonnal és intelligenciával, és ezt a két dolgot használta fel arra, hogy az emberek szemében hős legyen, saját maga szemében azonban ugyanaz, aki volt. Nolan volt az első olyan rendező, aki ezt kihasználta, és most leborulok előtte, amiért megadta a karakternek azt a tiszteletet és részletességet, amit mindig is érdemelt, nem is beszélve az ellenségeiről. A Batman ugyanis nem mindenféle természetfeletti lény harcáról szól, ezért is tartozik a kedvenceim közé.

A Felemelkedésben sem ugrottak be bestiák, hacsak egy brutális anarchista nem számít szörnyetegnek. Bane, a főgonosz a képregényekben állítólag valami szertől olyan bivalyerős és legyőzhetetlen.

Ismét hála Nolannek, hogy ő más magyarázatokat talált, és nem tette legyőzhetetlenné Bane-t, akit egyébként a mindig zseniális Tom Hardy

alakít. Bane karaktere amilyen egyszerűnek tűnik, valójában egészen más motiválja, mint amit hiszünk róla, és én ki nem találtam volna, hogy a szeretet, és nem a harag vagy a gyűlölet. Tom Hardy arca viszont egyszerűen elképesztő, mert mind a gyilkos indulatokat, mind a ragaszkodást képes volt megjeleníteni. A játékidő nagy részében félig egy maszk takarja, ezért csak a szemei és a homloka látszik, de ez és a mozgása együtt félelmetesen hiteles játékot eredményez, plusz a hangja is döbbenetes eszköz, nagy kár, hogy csak szinkronosan adják ott, ahol megnéztem. A szinkron egyébként nem volt rossz, de az eredeti sokkal jobb. Bane-en kívül még három fontos karaktert említenék meg, már a mindig hűséges és kitartó rendőrfőnökön, a talpraesett Mr. Foxon és a szerető komornyikon, Alfredon kívül. Az első a Macskanő.

FilmMagazin / 43

KRITIKA JÖHET A JUSTICE LEAGUE? A Marvel féle The Avengers sikere után nem csoda, ha a DC-nél már szorgosan dolgoznak a Justice League film előkészületein. Batman már kapott 3 filmet (kérdés, hogy Bale elvállalja-e még ezt a szerepet), a Zöld lámpás is (bár azt inkább felejtsük el), jövőre pedig jön az újjáértelmezett Supermen. Szóval a csapat kezd összeállni, kérdés már csak az mikor lesznek bevethető állapotban.

44 / FilmMagazin

Anne Hathaway maga a tökély.

Bevallom, féltem tőle kicsit, mert nem az a dögös maca jut róla elsőre az eszébe az embernek, annak ellenére, hogy nagyon szép nő, de tény, hogy alábecsültem. Csípős, kemény, bátor és ravasz. Nem vagyok elfogult, ha azt mondom, minden idők legtökéletesebb Macskanőjét láthatjuk a Felemelkedésben, nem is csoda, hogy végül a hallgatag és komoly Bruce Wayne karjaiban köt ki. A másik ismét egy hölgy, Marion Cotillard, akit Nolan az Eredetben is a mondhatni gonosz szerepkörében alkalmazott, de mi tagadás, Cotillard

amilyen gyönyörű, ugyanolyan rideg és titokzatos, tehát megint bátorkodom kimondani, hogy jobbat nem találhattak volna Miranda Tate szerepére, akiről a végén kiderül, hogy természetesen nem olyan lelkiismeretes és kedves, mint amilyennek látszik. Volt egy jelenet, nem sokkal a vége előtt, mikor kiderül a kapcsolata Bane-nel. Az a pár perc… Tom Hardy meg sem szólal, Cotillard is alig, mégis összezavarodik az ember, és képes megsajnálni egy gyilkost. Mi ez, ha nem kifogástalan színészi játék és kidolgozott karakter?

165 perces hosszával A Sötét Lovag - Felemelkedés nem csak minden idők leghosszabb Batman filmje, de Nolan leghosszabb filmje is.

>> NOLAN MINDENKIT, AKIT TUDOTT, VISSZAHOZOTT EGY-KÉT JELENET EREJÉIG (LIAM NEESON, CILLIAN MURPHY ÉS AARON ECKHART IS FELTŰNIK NÉHA). << A harmadik fontos mellékszereplő pedig Joseph Gordon-Levitt, azaz John Blake, de mondhatom úgy is, hogy Robin. Bizony, ő az, aki végül segít Batmannek, ámde Christian Bale még a legeslegelején leszögezte, hogy neki ugyan nem kell Robin, ezért a Felemelkedés Robinja nem a klasszikus értelemben vett szárnysegéd, és csak a film legvégén derül ki egyáltalán a tény, hogy a Robin a második neve. Ennek ellenére már a film első részében rájön, ki Batman, sőt fel is keresi Wayne-t, szépen-lassan hűséges és elszánt társává válik, végül pedig rámarad a Gothamet védelmező névtelen hős szerepe, és ő lesz a következő Sötét Lovag. Levittről annyit, hogy én nem tartom rossz színésznek, de ezek után kifejezetten a jó kategóriába sorolom. Nem volt túl bonyolult a karaktere, de tu-

dom, hogy civilben milyen kis aranyos pasas, abszolút nem olyan, mint amit alakított. Először azon tűnődtem, hogy a színész vagy John Blake az, aki miatt úgy megszerettem, de rájöttem, hogy az utóbbi.

Tehát: még egy tökéletes színészválasztás, és akkor még pár szót magáról a főszereplőről, az Oscardíjas Christian Bale-ről, akinek sikerült Bruce Wayne-né válnia. De komolyan. Eddig Val Kilmer volt számomra a leghitelesebb Batman, neki volt saccperkábé olyan kisugárzása, ami passzolt, de Christian Bale-nek a hangja, a mozdulatai, a stílusa, minden rezdülése eggyé vált Bruce Wayne-nel, és szerintem simán kijelenthetem, hogy mostantól számomra ő lesz A Batman. Slussz. Nincs mit mondani erről, meg kell nézni a filmet, és mindenki érteni fogja, miről beszélek.

Mivel kiszorítok mindenkit a lapból, arról már nem is regélnék, hogy a párbeszédek mennyire hihetőek és mindennapiak, vagy hogy Nolan mindenkit, akit tudott, visszahozott egy-két jelenet erejéig (Liam Neeson, Cillian Murphy és Aaron Eckhart is feltűnik néha), Hans Zimmer zenei aláfestése már csak hab a tortán, a film befejezése pedig szokatlanul pozitív. Az egyetlen nagy baj, amit semmi és senki sem hozhat helyre, hogy nem lesz több ilyen értelmes, izgalmas, érzelmes és tanulságos Batman. De igazából nem is kell, megunni úgysem lehet.

95% Stáblista Rendező: Christopher Nolan Főszereplők: Christian Bale, Tom Hardy, Anne Hathaway Forgalmazó: InterCom Hazai premier időpontja: 2012. július 26.

FilmMagazin / 45

FILMKLASSZIKUS

MANHATTAN Woody Allen 1979-es filmje egy neurotikus férfiról szól, aki szerelmi háromszögbe keveredik. Négyszög is lehetne akár, ha pontosan akarunk fogalmazni. Egy tizenhét éves lánnyal jár, de beleszeret egy másik nőbe aki vele kb. egykorú. Választás elé kényszerül. Harmadik szerelemnek ott van New York városa. Írta: Sanya08

A

z Annie Hall után Allen újra a párkapcsolatok nehézségeit, rejtelmeit boncolgatja, de míg az Annie Hall-ban valamelyest humorosabb formában tálalta elénk meglátásait, addig a Manhattan már egy sokkal melankolikusabb, édesbús produkció. Egyben egyik kedvenc Woody Allen-filmem.

Először is, gyönyörűen van fényképezve. Fekete-fehér képeket láthatunk, New York semelyik másik filmben nem volt még ilyen csodálatos, és az egész filmet belengi valami elképesztően romantikus hangvétel. Romantikus, de mégis szomorkás. A film érdekességei közé tartozik, hogy Woody Allen olyannyira nem volt megelégedve a kész

46 / FilmMagazin

produkcióval, úgy próbálta meggyőzni a United Artists-ot, hogy elkészít még egy filmet ingyen, csak hogy a Manhattan kerüljön ládikába mindörökké és senki ne láthassa.

Felettébb elgondolkoztató ez a tény, és többet erről nem is tudok, csak találgatni lehet hogy mi az ami nem tetszett Allen-nek a film kapcsán.

Ugyan hogy nem lehet valaki elégedett egy ilyen filmmel? Örök rejtély, mindenesetre csak örülhetünk hogy a UA nem ment bele a dologba és láthattuk a produkciót, kár lett volna kukába hajítani. Továbbá az is a rendezőt hazudtolja meg, hogy ha minden igaz ez volt a karrierjének pénzügyileg legsikeresebb filmje, úgyhogy csak nem lett az eredmény

annyira borzalmas, sőt! Mint ahogy írtam a cikkem elején, ezt tartom az egyik legjobb, legérettebb munkájának. A rá jellemző humor persze itt is fellelhető, szóba kerül a zsidóság, a nácik, második világháború, de a poénok visszafogottabbak, a világlátás itt sokkal búsabb mint bármely filmjében. Komédiának írják, de inkább romantikus filmként kellene reklámozni. És ha azt mondom “romantikus”, akkor senki ne gondolja hogy hagyományos romantikus, nyilván ha Woody Allen romantikára hajtja fejét akkor az minden csak nem hagyományos. Tabukat dönget azzal hogy egy tizenhét éves lánynyal való viszonyt folytat, aki a lánya lehetne, volt felesége elhagyta egy

másik nőért így gyereküket két anya neveli. A volt feleségét Meryl Streep alakítja, akinek első felbukkanása maga a filmes tökély, már ami a kameramozgást illeti. Soha olyan gyönyörűnek még nem láttam azt a nőt, esküszöm. Tovább nehezíti a helyzetét hősünknek hogy exe regényt ír kapcsolatukról melyben minden szennyest kitereget... Mariel Hamingway alakítja Woody Allen fiatal szeretőjét. A lány kitesz magáért, nagyon tetszett az alakítása. Fiatal, de tehetséges, érzékeny, a labda fel volt dobva Diane Keaton által de a csaj nem kevésbé tehetséges.

A cselekmény ott ér el fordulópontjához, mikor felbukkan Diane Keaton karaktere, aki hősünk barátjával kavar titokban. A nő író, Philadelphiából jött (amit nem győz hangoztatni), mindenről megvan a véle-

ménye és első találkozásukkor mélyen Woody lelkébe tipor, amikor Ingmar Bergman munkásságát kezdi el kritizálni. Woody Allen a való életben is Bergman-rajongó, de hát ez tudvalevő. Most néztem meg egy másik filmjét, a Belső tereket ami színtiszta Bergman-hommage és egyébként nagyon jó. Diane Keaton lassacskán kedvenc színésznőim közé tartozik. Gyönyörűen nézett ki annak idején és játéka szintúgy frappáns, a néző pedig azon kapja magát hogy belészeret, csakúgy ahogyan az Annie Hall-ban. Fantasztikus egy nő, imádom. A Manhattan csodálatos film, szerelmi történet, szerelmes levél New York felé, óda a városhoz, melankolikus töprengés az életről, szerelemről és egyéb dolgokról. Hihetetlen, hogy mennyire csodálatos ez a film.

IDÉZETEK A FILMBŐL: Isaac Davis: Willie hogy van?

Jill: Jól.

Isaac Davis: Részletesebben kicsit. Baseballozik, szoknyát hord?

Jill: Nem hord szoknyát. Mindent megtudsz, ha láthatásod lesz.

Isaac Davis (17 éves kedvesének): Ha a zsaruk nem törnek ránk, felállítunk néhány világcsúcsot.

Tracy: Nem szívod rendesen.

Isaac Davis: Nem szívom le, mert rákot okoz, de rágyújtok, mert szívdöglesztő vagyok cigarettával.

FilmMagazin / 47

KÖV. HÓNAP

LOOPER - A JÖVŐ GYILKOSA Ebben a futurisztikus akcióthrillerben az időutazás már valóság -- ám illegális, és kizárólag a feketepiacon kínálják. Ha a maffia meg akar szabadulni valakitől, az illetőt harminc évvel visszaküldik a múltba, ahol aztán egy jövőgyilkos, mint Joe (Joseph Gordon-Levitt), szépen elintézi. Joe egyre gazdagabb, élete pompás. Egészen addig, amíg a maffia el nem dönti: Joe-nak saját jövőbeli énjével (Bruce Willis) kell végeznie.

A BOURNE HAGYATÉK A Bourne filmek szövevényes történeteinek kiagyalója, Tony Gilroy egyúttal a rendező szerepét is betölti a páratlanul népszerű, világszerte csaknem egy milliárd dollár bevételt hozó kémsorozat legújabb fejezeténél. Az író-rendező a Robert Ludlum kreálta Bourne univerzumot egy eredeti történettel bővíti: egy új hőst mutat be a nézőknek, akinek élethalál harcát az első három film eseményei indítják be.

48 / FilmMagazin