Kisokos
XIV. ÉVFOLYAM
32.
SZÁM
20 2011. JÚNIUS Babits Mihály (1883. november 26. - 1941. augusztus 4. )
Kedves Kisokos! Záróvizsgáztál, s „érettnek” találtattál. Először az utóbbi számos évtizedben, hiszen úgy is mondhatnám, emberemlékezet óta nem tartottak mifelénk „kisérettségi” vizsgát. Ezt a mostanit is csak egymás között nevezzük így. Igazi célja, hogy a megannyi izgalommal ommal járó középiskolai minősítőt kiváltsa. Idén még nem sokban tért el az elődjétől, de a mostani ötödikesek már három napon át záróvizsgáznak. Méghozzá a tantárgyak jelentős részéből. De ez még a távoli jövő. Most nyár van: a vakáció és a felhőtlen pihenés nés ideje. Ősszel még tágabb horizontok nyílnak előttünk: egy újabb nagy fejlesztés eredményeként két digitális tanteremmel gazdagodtunk, ahol két osztály egyidejűleg tanulhat a számítógép és a világháló segítségével. Ez igazi kihívás mindannyiunk számára. számára
Az idén, augusztus 4. - én van elhalálozásának a 70. évfordulója. Szentistváni Babits Mihály, teljes nevén: Babits Mihály László Ákos költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének nemzed tagja. Az elemi iskolát Pesten, Pécsett végezte, a ciszterciek gimnáziumába 1893 szeptemberétől szeptemb járt. Érettségi után a Pázmány Péter Tudományegyetem BölcsészetBölcsészet tudományi Karán magyar-franci francia szakos hallgató lett. Első művei a Nagyváradon kiadott A Holnap című antológiában jelentek meg. 1909-ben ben jelent meg első kötete Levelek Iris koszorújából címmel. 1913-ban 1913 írja meg első regényét A gólyakalifa címmel. Ettől kezdve Babits a város kulturális életének meghatározó alakja lett. Alapítótagja volt a városban máig működő Balassa Társaságnak. Esztergomi házában több híres írót, költőt, művészt fogadott, akik mind aláírták az úgynevezett úgy autogram-falat. 1929-től től lett főszerkesztője a Nyugatnak, Nyugat a kor legmeghatározóbb magyar irodalmi folyóiratának. Költészete évtizedeken át a magyar líra élvonalában állt. Értelmi gazdagság, sokszínűség és csiszolt verskultúra jellemzi. Korai éveiben a személytelen líra meghonosítására m törekedett, személyes arculata culata inkább csak a háborús évektől jellemzi írójának egy részét. 1933-ban 1933 írta utolsó regényét, az Elza pilóta, vagy a tökéletes társadalom című antiutópiát egy állandó háborúban élő kilátástalan világról. v Gégerákban szenved. 1938-ban ban gégemetszést hajtottak hajtot végre rajta, képtelen volt olt beszélni, ezért beszélgetőfüzetén keresztül érintkezett a külvilággal. "Mindenik embernek a lelkében dal van És a saját lelkét hallja minden dalban És akinek a lelkében az ének Az hallja a mások énekét is szépnek" (Babits Mihály) 1. oldal