Kisokos
Mátyás király Kedves Kisokos! Beretka Ferenc, a diáklap ötletgazdájának és életre hívójának utódaként köszöntelek, és ígérem, igyekezni fogok méltó módon gondoskodni rólad. Járj továbbra is nyitott szemmel közöttünk, hogy a jövőben is kitartóan tudósíts bennünket mindarról, amit észlelsz és látsz. Folyamatosan tanulj, okosodj és maradj továbbra is a mi igazi Kisokosunk!
Lehócki Tünde
Mátyás király-emlékév A 2018-as évet Mátyás király-emlékévnek nyilvánította a nemzetpolitikai államtitkárság. Az emlékév megszervezését Potápi Árpád János 2017 decemberében jelentette be, valamint kiemelte a magyar identitás szorosabbra fűzését Az Emlékévet indokolja Mátyás királlyá választásának 560. évfordulója, és legfőképpen az, hogy Mátyás király erőskezű, jelentős uralkodóként vonult be a magyar történelembe, aki uralkodása alatt megerősítette a Magyar Királyságot. Felismerte, hogy az Oszmán Birodalom terjeszkedését csak úgy lehet megállítani, ha az állama szilárd, és a közép-európai népek összefogva védik a keresztény civilizációt. Erős birodalmat épített Európa közepén, szigorú törvényekkel. Volt koncepciója, és az országot is képes volt gyarapítani. Kora meghatározó, erőskezű uralkodójaként emlékezünk Mátyásra, a népmesék álruhába bújt, igazságos királyára, akinek alakja ma is aktuális. Mátyás személye alapjaiban határozza meg nemzeti tudatunkat, az önmagunkhoz és magyarságunkhoz való viszonyunkat.
Hunyadi János Szilágyi Erzsébet második fiaként született Kolozsvárott 1440. február 23-án. Szülőháza ma is áll, az Kolozsvár legrégibb lakóháza. Még gyermek volt, amikor alaposan kiigazodott a társadalmi és a politikai élet területén, nemhiába tartották az ország legműveltebb emberének. A latin mellett jól beszélt magyarul, csehül és latinul is. Gyakran tűnt fel tolmácsként apja mellett a fontos politikai tárgyalásokon. Még csak tizenegy esztendős volt, amikor személyesen ütötte lovaggá Nándorfehérvárott Erdély vajdájának kardjával. Tíz évvel idősebb bátyjának kivégzését rabként élte át, majd V. László király Bécsbe, azután pedig Prágába vitette. Mivel 1457 őszén V. László pestisben meghalt, jövő év január 24-én a korábban apját támogató köznemesi rétegek segítségével Mátyást királlyá választották, de nagybátyja, Szilágyi Mihály személyében kormányzót állítottak mellé. A fiatal királynak nehéz elvárásoknak kellett megfelelnie. A főurak azt szerették volna, ha engedelmes és jámbor lesz, Mátyás azonban gyorsan a sarkára állt, és megmutatta, hogy ezeket a korlátokat nem hajlandó elismerni, és csorbítatlan királyi hatalomra törekszik. Meglepő erélyességgel fogott hozzá az erős központi hatalom megszervezéséhez. Garait leváltotta, Szilágyit lemondatta és elfogatta, az ellenségeskedő főurakat pedig legyőzte. 1464ben pedig megkoronáztatta magát a III. Frigyestől nagy nehezen visszaszerzett Szent Koronával. Társadalmi reformjaival a köznemesség politikai befolyását növelte. A nádor hatáskörét kiterjesztette, új központi hivatalokat állított fel. A török elleni küzdelmet "családi örökségnek" tekintette, és már a belső rend megszilárdulása előtt a török ellen fordult. Ehhez Nyugat-Európától nem kapott kellő segítséget, ezért megszerezte a cseh királyi címet, meghódította Morvaországot, Sziléziát. Híres volt művészet- és tudományszeretetéről. Híres tudósokat és reneszánsz alkotókat hívott udvarába. Várakat, kastélyokat építtetett, hatalmas kódexekből álló könyvtára (Bibliotheca Corviniana) máig híres maradt. 1476-ban feleségül vette Beatrixot, a nápolyi király leányát, gyermekük azonban nem született. Ezért élete utolsó éveiben megpróbálta házasságon kívül született fia, Corvin János számára biztosítani a trónt. Nem volt még ötven éves, amikor egy nagyszabású török elleni háború előkészítésében váratlanul meghalt Bécsben, 1490. április 6-án. Székesfehérvárott temették el.
1. oldal