Könyvajánló III

Első helyen holtversenyben a gitár és a zongora található. Mindkét hangszernek megvannak a maga kuriózumai, de ha az ember le tud játszani pár akkordot, akkor már el tudja vele szórakoztatni mind magát, mind pedig a szomszédokat.

A zongorának nagy előnye, hogy az embernek nem kell keresgélnie a hangokat. A bőség zavarával küszködve ugyan, de megtalálunk ott egy díszes fekete-fehér palettán mindent, amire szükség lehet. Ugyanakkor egy pianínó használtan is 150-200 000 Ft, továbbá azt még esetlegesen hangoltatni kell. Elektromos zongoráknál ugyan ez a költség nem áll fent, de a minőséget ott is meg kell fizetni.

Gitárost szerintem mindenki ismer, de ha nem, olyat biztosan, aki tartotta már a kezében ezt a hathúros csodát. Nagyon könnyen elsajátítható rajta pár akkord, amiket ha megpenget az ember, akkor érezheti magát rocksztárnak, countryzenésznek, de akár neopop Ed Sheerannak is. Akiket ismerek és beruháztak erre, mind azt mondták, hogy halandónak is megengedhető árban vannak. Tapasztalataim alapján 50 000 Ft fejében már egész használhatót lehet venni, használtan természetesen még olcsóbban. Aki pedig elektromos változatban gondolkodik, annak még erre rájön az erősítő, pedál stb. ára is.

Fúvósok terén a furulyára tudnám mondani, hogy kiváló választás. Azzal az alapokat el lehet sajátítani, kis költséggel bír, nem egy nagy „wasistdas”, utána pedig ki lehet kacsintgatni a fagott, oboa, klarinét és szaxofon irányába is.

Szeretném még megemlíteni a szájharmonikát, ami egy – ezekhez képest – nagyon is olcsó hangszer. 10 000 Ft fejében már egy nagyon komoly darabot lehet venni, viszont amilyen kicsi és relatíve olcsó, pont olyan nehéz elsajátítani minden csínját-bínját.

Nagyon fontosnak érzem így cikkem végére érve ismét megemlíteni, hogy a cél nem az feltétlenül, hogy valaki profi szinten tudjon zenélni. Minden hangszeren nehéz játszani előadóművészi szinten. Viszont ha valaki érzi magában az affinitást, akkor csak bátorítani tudom: döntsd el mit szeretnél, beszéld meg hozzáértő vagy tapasztaltabb emberekkel, mit ajánlanak, és kezdj bele. Nem veszíthetsz vele.

Noémi

Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem (2018)

Az Akik már nem leszünk sosem Krusovszky Dénes első regénye, korábban novella gyűjteménye és verses kötetei jelentek meg. A könyv 2019-ben Libri közönségdíjat nyert, nagyon nagy népszerűségnek örvend szinte a megjelenésétől fogva.

A történet látszólag több szálon fut, nagyokat ugrik térben és főként időben. A prológus 1990-ben játszódik Iowa Cityben, aztán 2013-ban vagyunk, ahol Lente Bálint, a regény főszereplője összeveszik barátnőjével és elindul egy esküvőre Budapestről Hajdúvágásra, a településre, ahol felnőtt. A következő részben 1986-ban találjuk magunkat egy tüdőgondozóban, innen pedig egy magnófelvétel 1956-ba repít minket vissza egy forradalmi tüntetésre. Visszatérünk 2013- ba, az említett esküvő napjára, majd 2017-ben szépen lassan összeállnak a kis kockák egy egésszé.

A történet időnként nyomasztó, elgondolkodtató, több manapság fontos témát érint. Szerintem zseniális, ajánlom mindenki figyelmébe!

Feröer

R. Ádám Nagyjából félúton Izland és a Brit-szigetek között bújik meg ez a közel 50 000 lakosú, apró szigetcsoport. A repülőutakon szinte csak helyieket látni, hiszen sokak családja Dániában lakik, úgy köszönnek a stewardesseknek, mint mi falun a buszsofőrnek (persze „Szevasz, Pista bácsi” helyett „Góðan dagin Brynjálvur”). Már 700 óta lakják, első lakói ír szerzetesek lehettek. Később, 800 körül, vikingek telepedtek a szigetre, szoros kereskedelmi és társadalmi kapcsolatot alakítva ki Norvégiával és az ezidőben meghódított Izlanddal. 900 körül megalapult a parlamentjük, a Løgting, mely a világ egyik legrégebbi parlamentjének tekinthető. A lakosok 994-ig a régi északi isteneket követték, ekkor kezdődött meg a kereszténység felvétele, de a 11. század végére ment végbe a teljes áttérés. Talán nem meglepő, de a halászat a legjelentősebb fogyasztják. Olyan tradíció ez, mint nálunk a disznóvágás, egy átlagos helyi éves étkezéseinek 30%-át ennek fogyasztása teszi ki. Meglepő lehet, hogy még a juhtenyésztés – Feröer másik fontos gazdasági ága – is eltörpül a halipar mellett, annak ellenére, hogy majdnem kétszer annyi juh él a szigeteken, mint ember. Érdekességek Helyzetéből adódóan nyáron a napok nagyon hoszszúak, viszont télen nagyon rövidek, így egész furcsa látvány a nyári fesztiválon bulizók részeg kavalkádja fényes nappal, miközben már éjjel 11 óra felé jár. Sok turistát zavar meg ez a szokatlan napszakeloszlás, sokan kelnek fel a korai napsütés miatt hajnalban, amikor a fröeriek még javában alszanak. Feltűnőek tudnak lenni a városi zajok és színek is. A színes skandináv építészeti stílust követik ők is, de megjelenik itt-ott egy fekete szurokkal teljesen lekent faház. Kialakulása feröeri templom nem aranyozott, hanem sötétszürke, egyszerű vonalakkal, esetleg egy plafonról lógó csónakkal Habár a dán koronához tartozik, széles körű au(nem vicc). A hangokat a tengeri madarak éneke domináltonómiája van, például az Európai Uniónak sem tagja. ja, hiszen Feröeren nem tudunk 5 kilóméternél messzebb Gazdaság Az építészetet alapvetően a minimalizmus jellemzi. Egy 22 gazdasági águk, mely az export 95%-át teszi ki. Évente több mint 100 000 tonnányi halat adnak el, nagyrészben lazacot és tőkehalat. Megosztó jelenség a Feröeren ma is folytatott cetvadászat, ennek átlagosan 5000 gömbölyűfejű-delfin esik áldozatul. Hozzá kell tenni, hogy a feröeriek nem a profit kedvéért tartják a mai napig ezt a hagyományt. Olyannyira nem, hogy bálnahúst valójában egy boltban sem lehet náluk kapni, csupán otthon