Feröer

menni a partvonaltól. Olyanok ott a sirályok, mint nálunk a galambok, zaklatják a járókelőket, rárepülnek a kocsikra és persze mindent összepiszkítanak.

Az időjárás nagyon változó, azonban nem szokott fagypont alá esni a hőmérséklet. Képes pillanatok alatt a ködből napsütésbe átcsapni, majd esőbe. Annyira jellemző ez, hogy van is rá egy helyi mondás: „Ha nem tetszik az időjárás, várj egy pár percet.”

A lakosság eloszlása is egészen szokatlan. A fővárosban, Tórshavnban tizenháromezren laknak, ezzel ez a legnagyobb városuk is, azonban van olyan sziget is, ahol csupán tizenhatan. Ezek a szigetek sokszor az utazókból élnek, naponta végigmegy rajtuk egy-egy túraútvonalon 10-15 ember, és száz eurós „sétadíjat” szednek fejenként.

Híres még az ottani madárvilág is, kutatók több mint 350 fajt figyeltek már meg a szigeteken, ezek nagy része tengeri madár. Nemzeti madaruk a csigaforgató, rá is került egy helyi sörfőzde címkéjére, viszont legnépszerűbb barna sörükön egy bárány található, ez az ital az ötletes Black Sheep néven fut.

Talán nem meglepő, hogy a zenei világukban sűrűn megtalálhatóak a viking motívumok, legtöbbször folk metal formájában, leghíresebb ilyen zenekaruk a Tyr.

Mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy életében egyszer jusson el a Feröer-szigetekre, főleg aki egy nyugodt helyre vágyik gyönyörű kilátással és érdekes madárvilággal. Rengeteg gyönyörű képet lehet készíteni még a legegyszerűbb géppel, telefonnal is, annyira festői a környezet.