helytörténet

A parcellázás folyamán elsőként a belső területeken, a település központjához közel található telkek (a mai Bókaytelep) keltek el, míg a mai Liptáktelep területén sok házhely még húsz évvel később is Bókay Árpádné és társai nevén volt. Azonban a Budapest–Lajosmizse-vasútvonal mellett egy je- lentős területet egy nagyszabású iparvállalat céljára vásárolt meg 1908–1909-ben Lipták Pál mérnök.

A Dr. Lipták és Társa Építési és Vasipari Részvénytársaság gyártelepe folyamatosan fejlesztve az első világháború idejére Magyarország legnagyobb iparvállalatai közé emelkedett: míg 1913-ban 650, négy évvel később már 5300 munkás dolgozott itt. A vállalat az 1910-es években egyre nagyobb területeket vásárolt fel a környező parcellákból, a hatalmas gyártelep a vasúttól és a mai Puskás Ferenc utcától egészen a Reviczky Gyula utca páratlan oldaláig és a Darányi Ignác utcáig terjedt.

Mivel 1915-től lőszergyártásra tértek át, a gyár a háború után nem igazán találta a helyét. Végül

1927-ben felvásárolta a Ganz, amely az értékesíthető gépeket elszállította, és megkezdte a gyártelep bontását. A Lipták-gyár melletti üres terület parcellázása is azonnal megkezdődött, 467 házhelyet hoztak ekkor létre. 1927 nyarától a mai Hunyadi László, Reviczky Gyula, Vörösmarty Mihály és Kolozsvár utca által határolt területen családi házak épültek. Új telep született: a Liptáktelep.

Az 1930-as évek közepén mind jobban hasznosították a Lipták-gyár épületeit is. Az igazgatósági épületbe Pestszentlőrinc első középiskolája költözött (ma BGSZC Pestszentlőrinci Technikum), majd ugyanitt polgári és elemi iskola is nyílt (a Vörösmarty Mihály utcai általános iskola elődje), s a régi üzemépületekben két textilgyár is megkezdte a működését.

1937 őszén a Pestszentlőrinci Telekértékesítő Rt. kezdeményezte a maradék gyárterületen a további házhelyosztást. Huszonnyolc kataszteri hold területet kívántak felosztani, de az Iskolatelepnek elnevezett új parcellázás nem volt olyan sikeres, mint a tíz évvel korábbi. Csak 1940-ben kezdtek itt építkezni, s az eredeti elképzelésekből csupán a mai Mátyás király utca és Vaslemez utca valósult meg. Végül a Lipták-gyár megmaradt csarnokaiba 1950-ben a Lőrinci Hengermű költözött be.

Pápai Tamás László

Tomory Lajos Múzeum

Piszke papa mezei meséi Piszke papa mezei meséi