MEDI+GREEN
Árulkodó genetika
A
kannabisz használata felnőttkorban relatíve csekély kockázatú, de felszínre hozhat mentális zavarokat, szoktuk mondani. De honnan tudjuk, hogy fenyeget-e minket ez a veszély? Egy biotechnikai cég azt ígéri, az első füvezésed előtt megmondja, hogy jelent-e rád extraveszélyt a gandzsa. A magazin publikálásakor talán már el is érhető a kanadai AnantLife nevű cég genetikai tesztje, amely számos egészségügyi probléma kimutatására alkalmas, például felméri a rákos megbetegedések kockázatát, az autoimmun betegségek és a mentális zavarok esélyét, illetve az étrendi okokból előállható problémákat. A tesztelés kifejezetten egyszerű: fogod a nyálmintád, elküldöd a cégnek, akik elvégzik rajta a DNS-vizsgálatot. A molekuláris biológiai eszköztárával beazonosítják a genetikai jellemzőket, amivel jelezni tudják, hogy milyen kockázatot jelenthet számodra a fűhasználat. Például hogy az átlagnál nagyobb esélyed van-e, hogy mentális zavart hoz nálad a
felszínre, vagy hogy van-e genetikai hajlamod a függőségre. A vizsgálat megértéséhez elég annyit tudnunk a genetikáról, hogy a genetikai és a DNS-struktúrája mindenkinek különböző. A teszt az egyediségeket vizsgálja a DNS-ben, és ha hajlamosító tényezőkre talál, akkor milliós nagyságrendben kezdi el lemásolni az adott gént, hogy riasztást adjon. Ha nincs ilyen találat a genetikában, a teszt nem fog másolatokat készíteni. A cég vezetője, Dr. Rahul Kushwah korábban a kanadai kormány megbízásából folytatott kutatásokat, és konzultánsként dolgozott a Torontói Gyermekkórházban. Elmondása szerint a tesztet az Amerikai Patológusok Egyeteme és a Klinikai Fejlesztési Módosítások Laboratóriuma is jóváhagyta. A teszt kialakításához átnézték az elérhető szakirodalmat, hogy számításba vegyenek minden betegséget és egészségügyi problémát, amit a kannabisz használata okozhat. Ezek alapján azonosították be a „jelző géneket”, amelyeket az analízisek során keresnek. A hároméves fejlesztés során orvosokkal együttműködve kérdőívekkel is elemezték az egyes előfordulható betegségeket és a kannabisz kiváltotta hatásokat rájuk nézve. Így jutottak el oda, hogy teljes profilt alkothassanak az egyénekről, ami megmutatja, milyen testi és agyi változásokat okozhat a marihuána használata. A teszt kifejezetten hiánypótló annak ismeretében, hogy a kannabiszfogyasztók 8-10%-a függővé válik. Ők nagyban megkönnyítenék a saját helyzetüket, ha hajlamuk ismeretében inkább lemondanának a kannabisszal való kísérletezésről. Ugyanez vonatkozik azokra is, akiknek magasabb a kitettségük a szív-érrendszeri betegségekre vagy a táplálkozási problémákra. Azok esetében pedig, akik gyógyászati célból fordulnának a kannabiszhoz, a vizsgálat jelzi a fokozott elővigyázatosság igényét, ami fontos információval szolgál a kezelőorvosuk számára is.
